híd Európa és a szervezett civil társadalom között

Átírás

1 Az híd Európa és a szervezett civil társadalom között Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

2 2

3 1. Bevezetés az elnök üzenete 4 2. Mi az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság? Egyedülálló szerep: mi teszi különlegessé az EGSZB-t? Mi a küldetése? Hogyan lép fel? Együttműködés a tagállamokban működő partnerekkel Kikből áll az EGSZB? A csoportok Hogyan működik az EGSZB? Az Elnöki Testület és az Elnökség A Közgyűlés A szekciók A költségvetési, a kommunikációs és a quaestorok csoportja A Főtitkárság Kitekintés Vegyék fel velünk a kapcsolatot! Hol lehet minket megtalálni? Látogatások: az EGSZB várja vendégeit! A honlap Kiadványok és referenciaanyagok 57 3

4 1 az elnök üzenete 4

5 Az EGSZB immár több mint ötven éve szolgál konzultatív szervként az uniós intézmények mellett, és egyre találóbbnak érzem azt a remek metaforát, hogy az EGSZB híd sőt, inkább hídépítő. Intézményünk összekapcsolja az uniós intézményeket és Európa lakosait, akiket az EGSZB-n belül munkaadóik, szakszervezeteik és különféle érdekképviseleti szövetségeik képviselnek. Áthidaló szerepünk kettős: az uniós jogalkotóknak és hatóságoknak hozzáférést biztosítunk a tagállamok helyi szinten megszerzett gyakorlati ismereteihez, ezenkívül pedig újabb és újabb európai és nemzeti szintű polgári érdekképviseleti szervezeteket igyekszünk megszólítani. Erre alapozva fogalmaztam meg megbízatásom politikai üzenetét: A polgárokkal együtt egy fenntartható Európáért. Úgy gondolom, hogy Európa jövőjének két legfontosabb mozgatórugója az elköteleződés és a fenntarthatóság. Elkötelezett polgárokra van szükségünk a reformok végrehajtásához, a reformok sikerét pedig nemcsak a rövid távú gazdasági növekedés vagy az anyagi haszon mércéjével kell mérni, hanem a fenntarthatóságot is figyelembe kell venni a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékekre nézve. A következő két és fél évre szóló munkaprogramomban három fő prioritást jelöltem meg: párbeszéd és részvétel, fenntarthatóság és növekedés, valamint szolidaritás és fejlesztés. Elnökségem alatt az EGSZB megerősíti az uniós szintű részvétel, konzultáció és párbeszéd intézményi fórumaként betöltött szerepét, ami most, amikor a Lisszaboni Szerződés a civil párbeszédet az uniós kormányzás demokratikus alapelvei közé emelte, különösen aktuális. 5

6 A fenntarthatóság és növekedés prioritásának keretében az EGSZB kulcsszerepet játszik abban, hogy az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre, ezáltal a gazdaság fellendítésére és a munkanélküliség csökkentésére irányuló Európa 2020 stratégia megvalósulhasson. Fontos, hogy a tagállamokban az érdekelt felek magukénak érezzék az Európa 2020 stratégiát. Az EGSZB is részt vesz majd a környezetbarát és etikus vállalkozásról, a szociális gazdaság előnyeiről, a közös agrárpolitika reformjáról, valamint a fogyasztóvédelmi politikákról szóló vitákban. Nem csupán beszélünk ezekről a mérföldkő jelentőségű politikákról, hanem alapos kutatómunkára épülő, kivitelezhető és kiegyensúlyozott véleményeket terjesztünk a politikaalkotók és az egyéb érdekelt felek elé. 6

7 Tisztában vagyok vele, hogy az EGSZB-nek lépést kell tartania a globális fejleményekkel. Ezért arra készülünk, hogy az intézményen belül működő Fenntartható Fejlődés Megfigyelőközpontjának koordinálásával a civil társadalmat képviselő európai szövetségekkel közös álláspontokat alakítsunk ki a fenntartható fejlődésről szóló, 2012-ben tartandó riói ENSZ-konferenciára (Rio+20). Európa nemzetközi szinten a fenntartható fejlődés éllovasaként és példaképeként léphet fel. Ebben a kiadványban részletesen olvashat arról, kik vagyunk és mivel foglalkozunk. Erről az EGSZB-tagok által készített véleményekből alaposabb képet kaphat. A hidat ugyanis ténylegesen a tagjaink építik. Staffan Nilsson, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke,

8 2 Mi az 8

9 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a szervezett civil társadalom különböző gazdasági, társadalmi és polgári alkotóelemeinek képviselőiből álló európai uniós tanácsadó szerv ben jött létre, amikor az Európai Unió alapítói aláírták a Római Szerződést. Célként a különböző gazdasági és szociális érdekcsoportok bevonását fogalmazták meg a közös piac kialakításába, valamint a közös európai politikákról történő széles körű konzultáció biztosítását az Európai Bizottság és a Miniszterek Tanácsa számára. Az első plenáris ülésre Brüsszelben, 1958 májusában került sor Egyedülálló szerep: mi teszi különlegessé az EGSZB-t? Az embereket kell előtérbe helyezni a sikeres Európa felépítése során, és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság készen áll annak biztosítására, hogy az EU legmagasabb politikaalkotási és döntéshozatali szintjein figyelembe vegyék a társadalom különböző csoportjainak véleményét és érdekeit. Az EGSZB tagjai, akiket a Tanácsban ülésező nemzeti kormányok neveznek ki, az élet különböző területeiről érkeznek. Ezáltal széles körű tapasztalatokkal rendelkeznek, és napi kapcsolatot tartanak fenn honfitársaikkal a különböző országokban, valamint a gazdaság és a társadalom különböző ágazataiban. Ismerik a polgárok gyakorlati kívánságait és az őket foglalkoztató kérdéseket. 9

10 A végrehajtó (Európai Bizottság) és a jogalkotó (Európai Parlament és Tanács) szervek közötti közvetítő konzultatív szervként az EGSZB-nek megkülönböztetett helye van az EU döntéshozatali folyamatában. A civil társadalmi szervezetek képviselete és tájékoztatása, illetve azok véleménye kifejezésének helyt adó egyedülálló fórumként működik. A konszenzus keresése Az EGSZB tagjai szerves részét képezik a politikaalakítás és döntéselőkészítés folyamatának közösségi szinten. Az általános érdeket képviselve véleményeket dolgoznak ki az uniós intézmények számára, arra törekedve, hogy pozitív konszenzus bontakozzon ki a gyakran eltérő, sőt egymásnak ellentmondó álláspontok között. Ez a folyamat, valamint a folyamatos kompromisszumkeresés aktivizálja az állami és a magánszektor munkaadói szervezeteinek képviselőit, a munkavállalókat, továbbá és ebben rejlik az EGSZB különlegessége a szervezett civil társadalom egyéb összetevőit, köztük a mezőgazdasági termelőket, szabadfoglalkozásúakat, fogyasztókat, környezetvédő csoportokat, a szegénység és a kirekesztés elleni küzdő csoportokat, fiatalokat, családokat, időseket, nőket, fogyatékkal élőket stb. Az EGSZB-vel történő konzultáció lehetővé teszi az EU döntéshozatali szervei számára, hogy jobban megismerjék az Európai Bizottság javaslatainak a legközvetlenebbül érintettekre várható gyakorolt hatását, illetve meghatározzák, hogy milyen változtatásokra lenne szükség a közvélemény szélesebb körű megnyeréséhez. 10

11 A Szerződések előírják, hogy az EU fellépésének számos területén konzultálni kell a javaslatokról az EGSZB-vel. Bizottságunk emellett saját kezdeményezésű vélemények vagy tájékoztató jelentések formájában olyan témákban is kifejti álláspontját, amelyeket nem kellőképpen vagy pedig egyáltalán nem vettek tekintetbe az intézmények. Az átláthatóság előmozdítása Az EGSZB szakértelme, vitái és tárgyalásai, a véleménykülönbségek kiemelése és a konvergencia keresése javítja a közösségi döntéshozatal minőségét és hitelességét, amennyiben érthetőbbé és elfogadhatóbbá teszi azt az európai polgárok számára és növeli a demokráciához feltétlenül szükséges átláthatóságot. Ezáltal a képviseleti demokrácia fogalma kiegészül a részvételi demokrácia fogalmával, ahol az EU gazdasági, társadalmi és polgári szereplői valóban szót kaphatnak. A napjainkban az EU előtt álló kihívások növelik az EGSZB jelentőségét és többletértékét az Unió intézményi felépítésében. A tét oly nagy, hogy minden polgár részvételére szükség van, és elsősorban azokéra, akik szoros kapcsolatban állnak országaik gazdasági és társadalmi valóságával, és az európai társadalom hajtóerejét képviselik. A párbeszéd és egyúttal a konzultáció intézményi fórumaként az EGSZB továbbra is kettős szerepet lát el: erősíti a demokratikus véleménynyilvánítást az európai integrációs folyamatban, és közelebb hozza az EU-t polgáraihoz. Ennek során hozzájárul az Unió demokratikus legitimitásának megerősítéséhez és az európai tudat kialakításához, 11

12 illetve valódi hídként működik az Unió és a civil társadalom között szerte Európában. Kapcsolatépítés A civil társadalom európai és nemzeti szervezetei, köztük a társadalmigazdasági szervezetek munkaadók és szakszervezetek találkoznak rendszeresen az EGSZB-ben, és vesznek részt aktívan a bizottságunk által szervezett konferenciákon és meghallgatásokon. A vélemények kidolgozásának folyamata során a területtel kapcsolatos szaktudásuknak és tapasztalatuknak köszönhetően európai vagy nemzeti szakértőik gazdagítják a vitákat. Az EGSZB-tagok és a nemzeti civil társadalmi szervezetek közötti kapcsolatok széles körű információáramlást tesznek lehetővé az EGSZB kezdeményezéseivel, tevékenységével és általában az Európai Unióval kapcsolatban. Ezek a kapcsolatok aktívan hozzájárulnak ahhoz, hogy ráirányítsák a figyelmet az EU-ban tapasztalható valós helyzetekre, illetve erősítsék a véleményformálást magukon a szervezeteken belül. Az EGSZB arra is készen áll, hogy jobban és hatékonyabban működjön a szervezett civil társadalom fórumaként és véleményformáló struktúrájaként. Ez a nyitottságra és interaktivitásra való törekvés számos kezdeményezésben ölt formát szemináriumok, meghallgatások, konferenciák és fórumok szervezése révén, amelyekben részt vesznek a civil társadalmi szervezetek, 12

13 köztük azok az európaiak is, amelyeknek nincs, vagy csupán közvetve van képviselete az EGSZB-ben. Az EGSZB létrehozott egy európai civil társadalmi szervezetekkel és hálózatokkal kapcsolatot tartó csoportot is. E kezdeményezések révén, melyek közül néhány az EU intézményei, elsősorban az Európai Bizottság felkérésére indult útjára, az EGSZB jobban tudja tükrözni a szervezett civil társadalom sokféleségét és fejlődését. Emellett szélesebb körű strukturális párbeszédet szorgalmaz a szervezett civil társadalom és az uniós intézmények, valamint maguk a civil társadalmi szervezetek között. 13

14 2.2. Mi a küldetése? Az EGSZB-nek három alapvető feladata van: a konzultatív funkció biztosítása az Európai Bizottság, a Tanács és az Európai Parlament felé a politikai javaslatokkal kapcsolatban, tagjainak különleges szakértelme és gyakorlati tapasztalata felhasználásával, és ezáltal közreműködni a közösségi döntéshozatal folyamatában, annak lehetővé tétele mind nemzeti, mind európai szinten, hogy az Unió szervezett civil társadalma nagyobb mértékben vehessen részt, és ezáltal csatlakozhasson az európai építkezéshez a polgáraihoz közeli Európa megvalósításában, valamint a szervezett civil társadalom szerepének erősítése azokban a közösségen kívüli országokban és földrajzi térségekben (vagy országcsoportokban), amelyekkel folyamatos kapcsolatokat ápol, illetve strukturált párbeszéd folytatása a civil társadalom szervezeteivel, elsősorban a szociális partnerekkel, ezenkívül pedig e modell alapján konzultatív struktúrák létrehozása ezekben az országokban. 14

15 2.3. Hogyan lép fel? Azokban az esetekben, amikor a Szerződések előírják, hogy a Tanácsnak és az Európai Bizottságnak konzultálnia kell az EGSZB-vel, kötelező a konzultáció. Más esetekben fakultatív. Az EGSZB saját kezdeményezésére is elfogadhat véleményeket. Az Európai Egységokmány (1986) és a Maastrichti Szerződés (1992) kiterjesztette azon kérdések körét, amelyekkel kapcsolatban ki kell kérni az EGSZB véleményét, elsősorban az új politikák (regionális és környezetvédelmi politikák) esetében. Az Amszterdami Szerződés (1997) tovább szélesítette a kötelező konzultáció körét, és lehetővé tette az Európai Parlament számára, hogy hivatalosan kikérje az EGSZB véleményét. A Lisszaboni Szerződés (2010) újabb három uniós politikai területtel bővíti azok körét, amelyekkel kapcsolatban kötelező kikérni az EGSZB véleményét. Ezek: a sport, az Európai Kutatási Térség és az energiaügy. Az Európai Unióról szóló új szerződés 11. cikke további lehetőségeket kínál az EGSZB számára ahhoz, hogy a szervezett civil társadalom és az EU döntéshozatali szervei közötti elsődleges közvetítői szerepét teljes mértékben kibontakoztathassa: ez a cikk hivatalosan is elismeri a civil társadalom szerepét az európai folyamatban. 15

16 Az EGSZB alkothat véleményeket az Európai Bizottság, a Tanács vagy az Európai Parlament felkérésére, saját kezdeményezésű véleményeket, amelyek lehetővé teszik, hogy kifejtse nézeteit bármely témáról, amelyet helyénvalónak tart, valamint feltáró véleményeket, amelyekben az Európai Bizottság, az Európai Parlament vagy akár az Unió elnökségének felkérésére az EGSZB egy adott témával kapcsolatban fejti ki nézeteit és tesz javaslatokat, amelyek a későbbiekben esetleg az Európai Bizottság javaslatának is alapját képezhetik. Az EGSZB ezenkívül dönthet úgy, hogy az EU politikáival kapcsolatos bármilyen kérdés tanulmányozására tájékoztató jelentést készít. Végül pedig bármelyik szekció, csoport, vagy tagjai egyharmadának indítványára állásfoglalást készíthet egy-egy időszerű kérdésről. A közösségi jog szerint a Tanácsnak végleges határozatai meghozatalakor tekintetbe kell vennie az EGSZB véleményeit, legyenek azok kötelező vagy fakultatív jellegűek. Az uniós intézmények közötti kapcsolatok javítására irányuló törekvések részeként az Európai Bizottság és az EGSZB együttműködési megállapodást írt alá 2005 novemberében, amelyben meghatározta azokat a legfontosabb területeket, ahol az EGSZB-nek különleges szakértelme van, és ennek révén 16

17 jelentős többletértéket nyújthat az EU intézkedéseihez. Ezek a következők: a lisszaboni stratégia amely immár Európa 2020 stratégiaként folytatódik, a fenntartható fejlődés, a szerkezetváltás, az európai jogalkotásról szóló hatáselemzések és az EU külkapcsolata. A közösségi szintű együttműködés előmozdítása érdekében az EGSZB és az európai civil társadalmi szervezetek és hálózatok 2004 szeptemberében kapcsolattartó csoportot állítottak fel. A csoport a politikai párbeszédnek helyet adó fórum, melynek feladata: az EGSZB koordinált megközelítésének biztosítása az európai civil társadalmi szervezetek és hálózatok irányába, valamint a közös kezdeményezések nyomon követése. E kezdeményezés lehetővé teszi az EGSZB számára, hogy növelje a szervezett civil társadalom ismertségét és befolyását európai szinten, valamint megszilárdítsa saját szerepét mint a szervezett civil társadalom intézményi képviselője, illetve aggályainak, elvárásainak és törekvéseinek szóvivője. 17

18 2.4. Együttműködés a tagállami partnerekkel Az EGSZB rendszeres kapcsolatokat ápol az EU-tagállamokban működő gazdasági és szociális tanácsokkal annak érdekében, hogy erősítse a szervezett civil társadalom valamennyi szereplője közötti strukturált párbeszédet, és előmozdítsa a polgárok részvételét Európa építésében. Az EGSZB és nemzeti partnerei osztják azt a meggyőződést, hogy azok a gazdasági és szociálpolitikák, amelyeknek közvetlen hatásuk van az emberek életére (például a foglalkoztatással, a szociális jogokkal és a társadalmi párbeszéddel, a tudásalapú társadalommal, a közszolgáltatásokkal és a lisszaboni stratégiával kapcsolatos politikák), szorosabb együttműködést követelnek meg a konzultatív szervek között mind nemzeti, mind pedig európai szinten. Ezt a célt szem előtt tartva került sor közös konferenciák megrendezésére az EU soros elnökségét ellátó országokban. Ezen túlmenően az EGSZB és a gazdasági és szociális tanácsok elnökei és főtitkárai rendszeres találkozókat tartanak. A nemzeti tanácsok felváltva adnak otthont ezeknek az üléseknek, melyeken lehetőség nyílik az EU politikai menetrendjén szereplő legfontosabb kérdések megvitatására: például 2006-ban és 2008-ban közös jelentéseket ismertettek az Európai Tanács tavaszi ülésén. Ezeket a jelentéseket, melyek a lisszaboni folyamat tagállami megvalósítását vizsgálták, kézhez kapták az EU állam- és kormányfői. 18

19 Az EGSZB támogatja a szociális partnerek, a civil társadalom egyéb szervezetei és a kormányzatok törekvéseit a gazdasági és szociális tanácsok létrehozására, főként azokban a tagállamokban és tagjelölt országokban, ahol még nincsenek ilyenek. Hasonló támogatást kapnak az EU-n kívüli kormányok nem csupán a gazdasági és szociális tanácsok létrehozására, hanem a civil párbeszédet megkönnyítő kerekasztalok felállítására is, amilyen például az EU India kerekasztal. Végezetül az EGSZB tagja a Gazdasági és Szociális Tanácsok és Hasonló Intézmények Nemzetközi Egyesületének (AICESIS), amely 1999-ben jött létre, és közel 60 teljes jogú és társult tagországot egyesít. Az egyesület célja a szervezett civil társadalom befolyásának növelése a globalizáció összefüggésében. Az EGSZB munkájának eredményei Az EGSZB fontos és konstruktív elemmel gazdagítja az uniós döntéshozatali eljárást, és értékes támogatást jelent a szervezett civil társadalom számára valamennyi tagállamban. Létezik két véleménytípus, amely különösen hatékonyan közvetíti az EGSZB nézeteit a politikai döntéshozók felé: A saját kezdeményezésű vélemények gyakran olyan témákra hívják fel a döntéshozók figyelmét (elsősorban az Európai Bizottságban), amelyek felett adott esetben átsiklottak, és megteremtik az alapot a kellő időben történő reagáláshoz. 19

20 Az egyéb intézmények kérésére készülő feltáró vélemények lehetőséget teremtenek arra, hogy a civil társadalom által képviselt valamennyi érdekelt fél még az európai bizottsági javaslatok megszületése előtt hangot adhasson elvárásainak és aggályainak. Általuk az is lehetővé válik, hogy az EGSZB olyan területeket tárjon fel, amelyeken uniós szintű szerepvállalásra van szükség. Több mint 50 évvel ezelőtti megalapítása óta az EGSZB a szervezett civil társadalom tapasztalataira épülő véleményeivel és javaslataival mindig is jelentősen gazdagította az uniós politikák és jogalkotás minden területét. A Shaping Europe: Recent EESC achievements [Európa alakítása: az EGSZB által legutóbb elért eredmények] című kiadvány közelmúltbeli gyakorlati példák egész sorával mutatja be, hogy az EGSZB nemcsak az Unióban, de a határokon túl is azon munkálkodik, hogy a polgárok életét jobbá tegye. Az EGSZB-re egyre inkább a tapasztalatok tárházaként tekintenek, amely jól ismeri a legfontosabb kérdéseket és az átlagpolgárok hozzáállását. Azt, hogy az EGSZB munkájának milyen széles körben van kihatása, 20

21 jól tükrözi a tárgyalt témák sokfélesége: a maffia elleni küzdelemtől az önkéntesség előmozdításáig, a fogyasztók jogainak védelmétől Európa keleti szomszédaival vagy a latin-amerikai országokkal kialakított partnerségek ösztönzéséig, vagy akár a bevándorlók beilleszkedésének elősegítésétől a kerékpárosok uniós tájékozódásának segítéséig igen gazdag a témaválaszték. A témák az EGSZB programjának négy fő irányvonalát is tükrözik: a gazdasági fellendülést, az alapjogokat, a fenntartható fejlődést és a felelősségteljes kormányzást. A kiadvány itt található: Többet szeretne megtudni tevékenységeinkről? Látogasson el honlapunkra: 21

22 3 Kikből áll az 22

23 A Szerződés kimondja, hogy az EGSZB a munkaadók és a munkavállalók szervezetei, valamint a civil társadalom egyéb területei, így különösen a gazdasági és társadalmi élet, az állampolgári részvétel, a szakmai és a kulturális területek reprezentatív szereplőit tömörítő szervezetek képviselőiből áll. Az EGSZB-nek jelenleg 344 tagja van, akiket a nemzeti kormányok delegálnak ötéves, megújítható mandátummal, és akik Európa-szerte különböző gazdasági és szociális érdekcsoportokban tevékenykednek. A tagok országonkénti megoszlása a következő: Belgium: 12 Bulgária: 12 Cseh Köztársaság: 12 Dánia: 9 Németország: 24 Észtország: 7 Görögország: 12 Spanyolország: 21 Franciaország: 24 Írország: 9 Olaszország: 24 Ciprus: 6 Lettország: 7 Litvánia: 9 Luxemburg: 6 Magyarország: 12 Málta: 5 Hollandia: 12 Ausztria: 12 Lengyelország: 21 Portugália: 12 Románia: 15 Szlovénia: 7 Szlovákia: 9 Finnország: 9 Svédország: 12 Egyesült Királyság: 24 23

24 3.1. A csoportok Az eljárási szabályzat értelmében az EGSZB három csoportra oszlik, amelyek a munkaadókat, a munkavállalókat és a civil társadalom egyéb érdekképviseleteit és szereplőit képviselik, különösen a gazdaság, a polgári szerepvállalás, a szakmák és a kultúra terén. Minden csoport önálló titkársággal rendelkezik. Az EGSZB-tagok maguk dönthetik el, hogy melyik csoporthoz kívánnak csatlakozni. (Esetenként egyes tagok úgy döntenek, hogy egyik csoportnak sem lesznek a tagjai.) A Munkaadók csoportja (I. csoport) Elnök: Henri Malosse (FR) A Munkaadók csoportjának tagjai a magán- és állami szférából kerülnek ki. A csoport tagjai az Európai Unió 27 tagállamának ipari, kereskedelmi, banki, biztosítási, mezőgazdasági, illetve szolgáltatási ágazatában tevékenykedő vállalkozók vagy vállalkozói szövetségek képviselői. Aktívak az üzleti világban, tisztában vannak a mindennapok valóságával, és készek latba vetni tapasztalataikat, hogy Európa még jobban működhessen. A Munkaadók csoportja szoros kapcsolatban áll a BUSINESSEUROPEpal (Európai Gyáriparosok és Munkáltatók Szervezeteinek Szövetsége), az EUROCHAMBRES-ral (Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége), az EUROCOMMERCE-szel (Kis-, Nagy- és Nemzetközi Kereskedelmi Szövetség), 24

25 a CEEP-pel (Állami Vállalatok Európai Központja) és rendszeres jelleggel az egyes iparágakat képviselő számos európai szintű szervezettel. A Munkaadók csoportja által képviselt politika az európai vállalkozók nézetét tükrözi, melynek lényege, hogy támogatják a nyílt piacgazdaságokra épülő Európai Unió fejlődését, ahol az egységes piacon garantált a szabad kereskedelem és a mozgás szabadsága. Véleményük szerint ugyanis ezek biztosítják legjobban a növekedést, a versenyképességet és a foglalkoztatást. A Munkaadók csoportja úgy véli, hogy az EGSZB és annak háromoldalú szerkezete példátlan lehetőséget teremt az uniós politikákkal kapcsolatos konszenzus elérésére, és modellként szolgál a szélesebb európai társadalom számára. Ahhoz tehát, hogy az üzleti világ európai szinten is hallathassa hangját, erős, összetartó és dinamikus Munkaadók csoportjára van szükség. A Munkavállalók csoportja (II. csoport) Elnök: Georgios Dassis (EL) A Munkavállalók csoportját (II. csoport) nemzeti szakszervezeti képviselők, illetve ágazati és konföderációs szövetségek képviselői alkotják. A tagok több mint 80 szakszervezetet képviselnek, melyek döntő többsége tagja az Európai Szakszervezetek Szövetségének (ETUC) vagy annak ágazati szövetségeinek. 25

26 Bár az európai szociális modell példaképül szolgál a világ nagy részének, még mindig túl sok a nélkülöző ember, illetve az olyan, akit a szegénység, a diszkrimináció, a hiányos iskolázottság, illetve egyéb hátrány miatt kirekesztenek a társadalomból. A II. csoport mindig is elsődleges feladatának tekintette a teljes foglalkoztatottság elérését, valamint hogy javítsa az európai munkavállalók élet- és munkakörülményeit, az Unió polgárainak, illetve más világrészek munkavállalóinak és azok családjainak jólétét. Mélyen elkötelezett a jólét, a szabadság, a demokrácia, a kölcsönös segítségnyújtás, a szolidaritás és a társadalmi összefogás térségét jelentő Európai Unió bővítése és erősítése iránt. Annak garantálására törekszik, hogy a munkavállalók tényleges részesei lehessenek az európai politika formálásának. Egyéb tevékenységek csoportja (III. csoport) Elnök: Luca Jahier (IT) Az EGSZB összetétele az európai társadalom arculatát és annak változásait tükrözi. Az Egyéb tevékenységek csoportjának jelenléte a Munkaadók csoportja és a Munkavállalók csoportja mellett biztosítja, hogy eljussanak az EGSZB-hez a civil társadalmat alkotó szociális, szakmai, gazdasági és kulturális szervezetek teljes skálájának nézetei és aggályai. 26

27 A III. csoport sajátos mivolta tagjainak változatosságában gyökerezik: vannak köztük mezőgazdasági termelők, kisvállalkozók, kisiparosok és szabadfoglalkozásúak, szövetkezetek és nonprofit szervezetek képviselői, fogyasztó- és környezetvédelmi egyesületek, nem kormányzati szervezetek, családvédő és fogyatékkal élőket képviselő egyesületek tagjai, tudományos és felsőoktatási területen dolgozók stb. Az általuk képviselt uniós polgárok iránt érzett felelősségvállalás köti össze őket. Nézőpontjuk szerint a fenti szereplők érdekeinek hatékony érvényesítéséhez valamennyi szociális és gazdasági szereplőt be kell vonni az uniós döntések kialakításába. A csoport közös célja a valódi gazdasági, társadalmi és részvételi demokrácia megteremtése az EU-ban. 27

28 4 működik az EGSZB? 28

29 Architecture: Art & Build + Atelier d architecture Paul Noël 4.1. Az Elnöki Testület és az Elnökség Az EGSZB két és fél évente választ elnököt és két alelnököt, akik feladata az EGSZB irányítása, illetve képviselete az egyéb uniós intézményekkel, nemzeti kormányokkal, nemzetközi szervezetekkel, valamint Európa és a világ különböző pontjain tevékenykedő civil társadalmi szervezetekkel folytatott megbeszéléseken. Elnök: Staffan Nilsson (SE, III. csoport) Alelnökök: Anna Maria Darmanin (MT, II. csoport) Alelnökök: Jacek Krawczyk (PL, I. csoport) A 39 tagú Elnökség szervezi az EGSZB munkáját. Az Elnökség tagjai az elnök (aki egyben az Elnökség elnöke is), a két alelnök, továbbá a három csoport (Munkaadók, Munkavállalók, Egyéb tevékenységek) elnöke, a hat szekció és a CCMI elnöke, valamint tagállamonként egy tag, akiket közvetlenül a Közgyűlés választ. A két alelnök irányítja az EGSZB kommunikációs, illetve költségvetési csoportját. 29

30 4.2. A Közgyűlés Az EGSZB évi kilenc alkalommal, a plenáris üléseken ül össze teljes létszámában. Itt fogadják el a véleményeket (egyszerű többséggel), amelyeket ezt követően eljuttatnak a Tanácshoz, az Európai Bizottsághoz és az Európai Parlamenthez. Az EGSZB átlagosan évi 170 konzultatív dokumentumot és véleményt dolgoz ki (ezek mintegy 15%-a saját kezdeményezésre készül) A szekciók Az EGSZB-n belül hat szekció működik: ők készítik el a véleményeket a plenáris ülésekre, illetve mindegyikük valamilyen, az uniós szerződések hatálya alá eső szakterülettel foglalkozik. A szekciók általában minden egyes véleményhez létrehoznak egy tanulmányozócsoportot amelynek munkáját szakértők is segítik, illetve kineveznek egy előadót. Amennyiben több szekciót is érintő kérdésről van szó, az EGSZB adott esetben ideiglenes albizottságot hoz létre. Az albizottságok lényegében a szekciókhoz hasonlóan működnek, feladatuk ugyanakkor egy bizonyos problémakör adott határidőre történő kivizsgálására korlátozódik. Néhány megfigyelőközpontot is felállítottak, melyek feladata a nagyobb horderejű kérdések hosszú távú nyomon követése. 30

31 Gazdasági és Monetáris Unió, gazdasági és társadalmi kohézió szekció (ECO) Elnök: Michael Smyth (UK, III. csoport) Az ECO szekció az Európai Unió pénzügyi tervezésével, saját forrásaival és költségvetésével, valamint a statisztikával kapcsolatos kérdéseket vizsgálja. Az adórendszerek harmonizálásával kapcsolatos problémákat, illetve a pénzügyi piacokat és az azok integrációját érintő kérdéseket tanulmányozza. A Gazdasági és Monetáris Unió (EMU) területén belül az ECO szekció a gazdasági és monetáris politika összehangolásával, az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatásokkal, a Stabilitási és Növekedési Paktummal, az euróövezet bővítésével, valamint a gazdaság irányításával kapcsolatos egyéb kérdésekkel foglalkozik. A gazdasági, társadalmi és területi kohézió kapcsán az ECO szekció áttekinti a regionális, strukturális és kohéziós politikát. Az ECO szekció hatáskörébe tartoznak a területrendezéssel, városfejlesztési politikával és a nagyvárosi területekkel kapcsolatos kérdések is. 31

32 Egységes piac, termelés és fogyasztás szekció (INT) Elnök: Bryan Cassidy (UK, I. csoport) Az INT szekció az (általános és ágazati) iparpolitikával, piac-, verseny- és szolgáltatáspolitikával (ideértve a bankszektort, a kereskedelmet, a biztosítási szolgáltatásokat és az idegenforgalmat, de az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokat nem), a kkv-kkal, a szociális gazdasággal (szövetkezetek, segélyegyletek, egyesületek és alapítványok), a szabadfoglalkozásúakkal, a vállalati joggal, a kutatással, a szellemi tulajdonnal, a fogyasztóvédelemmel és a vámunióval foglalkozik. A szekció szervezi az évente megrendezésre kerülő Fogyasztók Európai Napját is. 32

33 Fogyasztók Európai Napja A Fogyasztók Európai Napját minden év márciusában rendezik. A rendezvényt számos tagállami program kíséri, célja pedig a következő üzenet hirdetése: A fogyasztóknak ismerniük kell jogaikat, és élniük is kell azokkal! Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság első ízben március 15-én rendezte meg a Fogyasztók Európai Napját akkori elnökének, Beatrice Rangoni Machiavellinek a kezdeményezésére. A kezdeményezés rendkívüli sikernek örvendett, és azonnal el is nyerte az Európai Bizottság és az egymást követő EU-elnökségek támogatását. Ennek köszönhetően az első három alkalom óta amelyekre Brüsszelben került sor, és amelyeken olyan témákat vitattak meg, mint az élelmiszerbiztonság és az internet biztonságos használata a Fogyasztók Európai Napját gyakorta az EU-elnökséget betöltő országban rendezik meg: ben és 2010-ben Madrid, 2003-ban Szaloniki, 2004-ben Dublin, 2006-ban Bécs, 2007-ben pedig Berlin volt a helyszíne. 33

34 Az Egységes Piac Megfigyelőközpontja Elnök: Edgardo Maria Iozia (IT, II. csoport) Az Egységes Piac Megfigyelőközpontja (SMO) az INT szekció égisze alatt tevékenykedik ben jött létre; feladata pedig, hogy a konkrét érintettek szintjén figyelje az egységes piac gyakorlati működését, észrevételezze az esetleges hiányosságokat, és jobbító szándékú javaslatokat tegyen. Európai ön- és társszabályozási kezdeményezésekkel foglalkozó adatbázist tart fenn, amelyet az EGSZB hozott létre, szorosan együttműködve az Európai Bizottság Főtitkárságával ( europa.eu/?i=portal.en.self-and-co-regulation-enter-the-database). Ez az adatbázis jelenti jelenleg az egyetlen olyan interneten is elérhető forrást, ahol egy helyen megtekinthetők az ön- és társszabályozással kapcsolatos európai kezdeményezések. 34

35 Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom szekció (TEN) Elnök: Stéphane Buffetaut (FR, I. csoport) A TEN szekcióhoz tartoznak a különböző közlekedési módokkal, a nagy transzeurópai infrastrukturális hálózatokkal, az energiával, az információs társadalommal, az általános érdekű szolgáltatásokkal és az EU audiovizuális politikájával kapcsolatos kérdések. A szekció egyre több meghallgatást és konferenciát szervez a legfontosabb témákban. Két csoportot koordinál: az általános érdekű szolgáltatásokkal (SGI), valamint az európai digitális menetrenddel foglalkozó állandó tanulmányozócsoportot. 35

36 Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság szekció (SOC) Elnök: Leila Kurki (FI, II. csoport) A SOC szekció tevékenységi köre számos politikaterületet ölel fel; idetartozik a foglalkoztatáspolitika, a munkakörülmények tematikája, az oktatás és képzés, a szociális és állampolgári jogok, a társadalmi beilleszkedés, a nemek közötti esélyegyenlőség, a szabad mozgás, a bevándorlás és integráció kérdése és a közegészségügy. A szekció tevékenysége lefedi több európai bizottsági főigazgatóság, európai parlamenti bizottság és tanácsi formáció hatáskörét. A SOC szekció jelentős számú, kifejezetten a szociálpolitikai menetrend előmozdítását célzó véleménnyel büszkélkedhet. Ezek az alábbi témákkal foglalkoznak: foglalkoztatási iránymutatások, a fiatalok foglalkoztatása, képzés és egész életen át tartó tanulás, vállalatok társadalmi felelőssége, rugalmas biztonság, munkajog, tisztességes munka mindenkinek, termelékenység és munkaminőség, munkahelyi egészség és biztonság, a munkavállalók 36

37 kiküldetése, esélyegyenlőség, nemek közötti bérszakadék, idősödő munkavállalók, lehetőségek a fogyatékkal élők számára, szociális biztonság és társadalmi kirekesztés, a munka és a magánélet közötti egészséges egyensúly megtalálása, generációk közötti szolidaritás, demográfiai változások, idősödés és hosszú távú gondozás, gyermekjogok, betegjogok, diszkrimináció elleni küzdelem, kultúrák közti párbeszéd, kisebbségek beilleszkedése, bevándorlás és integráció. Szakértők és civil szervezetek részvételével rendszeres meghallgatásokat tartanak a fenti témákban ben, az Európai Bizottság és az EGSZB közti együttműködésben elindított Európai Integrációs Fórum kapcsán állandó tanulmányozócsoport jött létre. 37

38 A Munkaerőpiac Megfigyelőközpontja (LMO) Elnök: Krzysztof Pater (PL, III. csoport) ben hozták létre a Munkaerőpiac Megfigyelőközpontját (LMO), amely a SOC szekción belül működik. Feladata a munkaerő-piaci trendek és kihívások feltérképezése és elemzése, hozzáadott értéket nyújtva ezáltal a SOC szekció és az EGSZB munkájához. A megfigyelőközpont meghallgatásokat szervez uniós intézményekkel és ügynökségekkel, szociális-szakmai partnerekkel, civil szervezetekkel és tudományos fórumokkal, egyes, a munkaerőpiachoz kapcsolódó kiválasztott területekre vonatkozó elemző jelentéseket vagy tanulmányokat készít. Az LMO vitákat folytat az idősödő munkavállalók helyzetéről, a nők munkaerőpiacra jutásáról, a fogyatékkal élők foglalkoztatási helyzetéről, a fenntartható termelékenység növekedéséről, az aktív munkaerő-piaci politikák finanszírozásáról, valamint a kultúráról mint a versenyképesség fokozására alkalmas eszközről. 38

39 Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem (NAT) szekció Elnök: Mario Campli (IT, III. csoport) A Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem szekció feladatkörébe a következők tartoznak: a közös mezőgazdasági politika és annak reformja, az élelmiszer-biztonság, a közös halászati politika és annak reformja, az erdészet és tág értelemben a környezetvédelem. Ezeken a területeken a legtöbb jogszabályjavaslat esetében kötelező a konzultáció az EGSZBvel. Véleményeinek kidolgozása során a szekció Brüsszelben és azon kívül egyaránt tart meghallgatásokat és üléseket. A legfontosabb politikai kérdésekről saját kezdeményezésű és feltáró véleményeket is kidolgoz, rendkívül időszerű témákkal kapcsolatban pedig amilyen például a borreform, az erdők szerepe vagy a globális élelmezési kihívás, széles körű konzultációkat szervez. 39

40 A Fenntartható Fejlődés Megfigyelőközpontja Elnök: Hans-Joachim Wilms (DE, II. csoport) A Fenntartható Fejlődés Megfigyelőközpontja (SDO) a NAT szekció égisze alatt tevékenykedik ban hozták létre azzal a céllal, hogy serkentse a civil társadalom hozzájárulását a fenntartható fejlődésre irányuló politikához. Jelenleg egyre inkább az éghajlatváltozásra és a évi fenntartható fejlődési csúcstalálkozóra összpontosít. Segíti az EGSZB-t kompromisszumokat találni, amelyek összehangolják a környezetvédelmi, szociális és gazdasági érdekeket. 40

41 A fenntartható fejlődés támogatása 2006-ban a megújított európai fenntartható fejlődési stratégia elismerte az EGSZB-nek a fenntarthatóságról szóló vitában tett hozzájárulását, és a következőképpen fogalmazott: A szerepvállalás kialakításában az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságra tevékeny szerep vár, többek között a katalizátor feladata az uniós szintű viták ösztönzésében. Erre válaszul hozták létre a Fenntartható Fejlődés Megfigyelőközpontját, hogy támogassa az EGSZB széles körű munkáját ezen a területen. Azóta az EGSZB erős szakértői bázist épített ki, hogy így hiteles, tekintélyes szereplőként léphessen fel a civil társadalom nevében a fenntartható fejlődésről folyó vitában. Számos véleményt dolgozott ki a legfontosabb fenntarthatósági kérdésekről, például a nemzetközi éghajlat-változási tárgyalásokról és az EU fenntartható fejlődési stratégiájának terén elért eredményekről szóló kétéves jelentésről. A es időszakban arra összpontosít, hogy kialakítsa az európai szervezett civil társadalomnak az ENSZ 2012-ben, Rio de Janeiróban tartandó fenntartható fejlődési konferenciáján képviselendő álláspontját (Rio+20). 41

42 Külkapcsolatok (REX) szekció Elnök: Sandy Boyle (UK, II. csoport) A REX szekció hatáskörébe a bővítés, a harmadik országokkal különösen ezek civil szervezeteivel való kapcsolatok, a nemzetközi kereskedelem, az emberi jogok és a fejlődés tartozik. A REX szekció elsősorban saját kezdeményezésű véleményeket készít, de uniós intézmények felkérésére egyre több feltáró véleményt is kidolgoz. E vélemények kidolgozása során a szekció szorosan együttműködik a szekcióban magukat nem képviseltető európai uniós civil szervezetekkel és harmadik országok civil szervezeteivel egyaránt. 42

43 A tagjelölt országokkal, azokkal az országokkal és régiókkal, amelyekkel az EU társulási megállapodást kötött, továbbá az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaival konzultatív vegyes bizottságok alakultak. A szekción belül állandó munkacsoportok jöttek létre a nyugat-balkáni államokkal, az EU keleti szomszédaival, Japánnal, az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal, Latin-Amerikával partneri együttműködésben, valamint az euromediterrán partnerség keretén belül. Brazíliával, Kínával és Indiával civil társadalmi kerekasztalok megszervezésére került sor. Az emberi jogok és a nemzetközi kereskedelem kérdése a szekció munkájában mindenütt helyet kap. 43

44 Az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI) Elnök: Jorge Pegado Liz (PT, II. csoport) A CCMI azokra a tapasztalatokra támaszkodik, amelyeket az Európai Szénés Acélközösség (ESZAK) konzultatív bizottsága 50 év során a párbeszéd területén felhalmozott, ám hatásköre szélesebb, valamennyi ipari szektorra kiterjed. Egyedülálló szerv az uniós intézményekben. Feladata az, hogy anticipáció, megelőzés és elemzés révén előretekintsen a jövőbe. Konstruktív közös stratégia kialakítására törekszik az ipari szerkezetváltás kezeléséhez, és igyekszik egyensúlyt tartani a szociális szempontból elfogadható megközelítés igénye és az európai ipar versenyelőnyének megőrzése között. 44

45 Európa 2020 irányítóbizottság Elnök: Joost van Iersel (NL, Munkaadók csoportja) Az új Európa 2020 stratégia, illetve a válság jelentette, eddig soha nem látott kihívások szükségessé teszik a civil társadalom egészének szoros együttműködését. Az EGSZB létrehozta az Európa 2020 irányítóbizottságot, amelynek révén az egyes országok gazdasági és szociális tanácsai is szervesen részt vesznek az Európa 2020 stratégia keretében megvalósítandó reformok kiértékelésében. Az irányítóbizottság a helyes gyakorlatok megosztására, a teljesítményértékelésre és különböző témakörökben hálózatok kialakítására összpontosít. A civil társadalom képviselőinek tevékenysége az olyan intézkedésekre is kiterjed, amelyeket különböző érdekeltek hozhatnak a tagállamokban zajló reformok végrehajtásának kidolgozása és támogatása során, például a globális kihívások kapcsán vagy a kormányzás és a kommunikáció tekintetében. 45

46 4.4. A költségvetési csoport, a kommunikációs csoport és a quaestorok csoportja Az EGSZB-nek van három olyan csoportja, amely specifikus adminisztratív feladatokért felelős: A költségvetési csoportot az Elnökség jelöli ki, arra a feladatra, hogy segítsen a pénzügyi és költségvetési döntések meghozatalában. A kommunikációs csoportot az Elnökség jelöli ki, arra a feladatra, hogy irányítsa és ellenőrizze az EGSZB kommunikációs stratégiáját. A quaestorok csoportját a Közgyűlés jelöli ki, arra a feladatra, hogy kísérje figyelemmel és biztosítsa a tagokra vonatkozó szabályzat megfelelő alkalmazását. 46

47 4.5. A főtitkárság Az EGSZB titkárságát, amely az EGSZB székházában, a brüsszeli európai negyed szívében működik, Martin Westlake főtitkár vezeti. A főtitkár munkáját két főtitkár-helyettes segíti: Wolfgang Jungk a konzultatív munkákért, Nicolas Alexopoulos pedig az általános ügyekért és az emberi erőforrásokért felel. Az EGSZB-vélemények kidolgozásának szokásos eljárása Az EGSZB véleményeinek kidolgozása általában a következő módon történik: 1. A véleményalkotásra történő felkérést az EGSZB elnökének küldi rendszerint a Tanács vagy az Európai Bizottság, de olykor a Parlament is. 2. Az EGSZB Elnöksége dönt arról, hogy az előkészítő munkáért melyik szekció felelős. 3. A szekció tanulmányozócsoportot állít fel (amely általában kilenc tagból áll), és előadót jelöl ki, akit szakértők (legfeljebb négy) segítenek munkájában. 4. A tanulmányozócsoport munkájának alapján a szekció egyszerű többséggel elfogadja véleményét, majd továbbítja az EGSZB elnökének. 47

48 5. A szekció által kidolgozott dokumentum tanulmányozása után az EGSZB plenáris ülésen egyszerű többséggel elfogadja véleményét. 6. Ezt a véleményt továbbítják a Tanácsnak, az Európai Bizottságnak és az Európai Parlamentnek, és Az Európai Unió Hivatalos Lapjában is közzéteszik. Az EGSZB saját kezdeményezésű véleményeinek ugyanez a kidolgozási folyamata, de az érintett szekció csak akkor kezdheti meg munkáját, miután a plenáris ülés az Elnökség javaslatára engedélyt ad erre. Architectes: Blondel - Ney - Simon 48

49 49

50 50 5

51 A globalizáció hatása és az EU, illetve a világ többi része közötti nemzetközi kapcsolatok növekvő jelentősége egyre sürgetőbbé teszi, hogy a társadalmak között is fejlődjenek a kapcsolatok. A nemzetközi kapcsolatok új szereplőire mindenekelőtt a civil szervezetek képviselőire, egyre fontosabb szerep hárul, azok mellett, akik hagyományosan részt vesznek a határokon átnyúló ügyek intézésében. Így az EU Tanácsa, az Európai Bizottság és a Parlament mellett az EGSZB a civil társadalmi dimenziót támogatva egyedülálló módon vesz részt az Unió külpolitikájában. Az EGSZB szerepe nem merül ki abban, hogy véleményeket és ajánlásokat készít a többi uniós intézmény részére. Politikai hatóságok felkérésére vagy nemzetközi szerződések alapján közvetlenül is tevékenykedik harmadik országokban: párbeszédet alakít ki civil szervezetek képviselőivel, és konzultatív struktúrák létrehozásában vesz részt. Az EGSZB ennélfogva hídszerepet játszik ezeknek az országoknak a polgárai és Európa között, és elősegíti, hogy partnerországaiban megszilárduljon a pluralista, részvételi demokrácia modellje. 51

52 Az EGSZB számos különböző térségben működik együtt a civil társadalommal. Idetartoznak a tagjelölt országok és a lehetséges tagjelölt országok a Nyugat-Balkánon, az EU kelet-európai szomszédai (beleértve Oroszországot), az Európai Gazdasági Térség (EGT), a földközi-tengeri országok, az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államok, Latin-Amerika, India és Kína. 52

53 53

54 54 6

55 6.1. Hol lehet minket megtalálni? Az EGSZB székházának címe: rue Belliard 99, 1040 Brüsszel, Belgium. Közel van a többi uniós intézményhez (a Parlamenthez, az Európai Bizottsághoz és a Tanácshoz). 1 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság székháza: Rue Belliard / Belliardstraat 99 2 Az Európai Parlament székháza: Rue Wiertz / Wiertzstraat 43 3 Az Európai Unió Tanácsának székháza: Rue de la Loi / Wetstraat Az Európai Bizottság székháza: Rue de la Loi / Wetstraat A Régiók Bizottságának székháza: Rue Belliard / Belliardstraat

56 6.2. Látogatások: az EGSZB várja vendégeit! Az EGSZB minden évben kitárja kapuit az Európai Unió 27 tagállamából érkező látogatók előtt, akik közül sokan civil szervezetek vagy egyesületek tagjai, vagy európai témákra szakosodott diákok. Az EU újabb tagállamaiból érkező látogatókat különös örömmel köszöntjük. Látogatás szervezését a visitescese@eesc.europa.eu címen lehet kérni. A látogatási igényt legalább három héttel előre kell jelezni, és meg kell adni a résztvevők számát, továbbá, hogy milyen nyelven és milyen időpontra kérik a prezentációt. Amennyiben nincs ettől eltérő igény (például egy csoport olyan személyt kérhet előadónak, aki egy téma szakértője), interaktív prezentációink az EGSZB struktúráját és tevékenységeit, valamint az Európai Unió döntéshozatali folyamatában játszott szerepét ismertetik. A prezentáció időtartama egy-két óra. További információkért látogasson el a következő címre: 56

57 6.3. A honlap Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság honlapja, döntő fontosságú kommunikációs eszköz Kiadványok és referenciaanyagok Az EGSZB véleményei Az Európai Unió Hivatalos Lapjában jelennek meg. Az EGSZB egy EGSZB-info című, az EGSZB munkáját röviden összefoglaló havi hírlevelet küld szét, amely minden plenáris ülés után, évente kilencszer jelenik meg, valamint egy évente kétszer megjelenő kiadványt, amely az EGSZB tevékenységeinek az egyes uniós elnökségekhez kapcsolódó prioritásait ismerteti. Mindezek a dokumentumok a vélemények is megtalálhatók a honlapon: 57

58 A legfontosabb kiadványok Az EGSZB szerepe és működése Shaping Europe: Recent EESC Achievements [Európa alakítása: az EGSZB által legutóbb elért eredmények] Az EGSZB: híd Európa és a szervezett civil társadalom között Ismerje meg az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságot! A polgárokkal együtt a fenntartható Európáért Staffan Nilsson elnök ra szóló munkaprogramja Az EGSZB kiemelt fontosságú feladatai az Európai Unió Tanácsának belga elnöksége alatt Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a magyar elnökség ideje alatt Az EGSZB története, 50 évi részvételi demokrácia A szervezett civil társadalom Jobb partnerkapcsolat a jobb fejlődés érdekében Hogyan szervezzünk konzultatív fórumot? CESlink Online együttműködés a gazdasági és szociális tanácsok között Egységes piac, termelés és fogyasztás Az EGSZB hozzájárulása az uniós fogyasztóvédelmi politikához Pharmaceutical package the EESC stance [A gyógyszerekre vonatkozó csomag az EGSZB álláspontja] Contribution of the EESC on European Innovation policy [Az EGSZB hozzájárulása az európai innovációs politikához] Az EU szabályozási keretének fejlesztése a jogalkotási folyamat előzetes és utólagos fázisai Gazdasági és Monetáris Unió, gazdasági és társadalmi kohézió Territorial Cohesion [Területi kohézió] Az EGSZB a strukturális alapok reformjáról és a kohéziós politika as időszakra szóló stratégiai iránymutatásairól Developing the Partnership Principle in EU Cohesion Policy (A partnerségi elv továbbfejlesztése az EU kohéziós politikájában) Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság European Integration Forum [Európai Integrációs Fórum] Immigration: integration and fundamental rights (Bevándorlás és alapvető jogok) Higher Education and Entrepreneurship [Felsőoktatás és vállalkozás] 58 Külkapcsolatok Az EGSZB és a földközi-tengeri térség Örményország, Azerbajdzsán és Grúzia szervezett civil társadalma, beleértve az európai szomszédsági politikához fűződő kapcsolatokat (tanulmány) Szórólap az EGSZB külkapcsolati tevékenységeiről Szórólapok az EGSZB-nek az euromediterrán partnerség keretében, Latin- Amerikában, az AKCS-országokban, a Nyugat-Balkánon, az EU-val szomszédos keleti államokban, Ázsiában, Törökországban, valamint a kereskedelem terén kifejtett tevékenységeiről

59 Közlekedés, energia, infrastruktúra és információs társadalom TEN szekció: közlekedés TEN szekció: energia TEN szekció: infrastruktúrák TEN szekció: információs társadalom TEN szekció: Az általános érdekű szolgáltatások és az infrastruktúrák területén kifejtett tevékenységek TEN szekció: a közelmúlt eredményei Az európai energiaágazat átalakítása Milyen energiapolitikát kövessen Európa? Az ezzel kapcsolatos közelmúltbeli EGSZB-vélemények legfontosabb megállapításai Konferencia közszolgáltatások: A civil párbeszéd szerepe a jó minőségű gazdasági és szociális szolgáltatások nyújtásában Ipari szerkezetváltás Vállalatáthelyezés kihívások és lehetőségek Az Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI) A textil, ruha- és cipőgyártási ágazat jövője Európában Comparison of industrial transformation models in the new Member States [Az új tagállamok ipari szerkezetváltási modelljeinek összahasonlítása] Tájékoztatás Európáról A megélt Európa what NEXT Forever Young A lisszaboni stratégia 58 konkrét intézkedés a lisszaboni stratégia sikerének biztosítására A lisszaboni stratégia végrehajtása: Összefoglaló jelentés az Európai Tanács március i ülése részére A megújított lisszaboni stratégia : A szervezett civil társadalom szerepe (Összefoglaló jelentés az Európai Unió március i ülése részére) Fenntartható fejlődés SDO a Fenntartható Fejlődés Megfigyelőközpontja Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem NAT Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem szekció Az EGSZB és a vízügyi keretirányelv felülvizsgálata: A vízügyi politika új kihívásai 59

60 Az EGSZB online: Anna-Maria Darmanin President s Comment Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Látogatásszervezés és Kiadványok Osztálya Tel.: Fax: Rue Belliard/Belliardstraat Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË EESC HU QE HU-C ISBN Európai Unió, 2011 A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett. doi: / ben az EGSZB a Brüsszeli Régió Környezetvédelmi Ügynökségétől (IBGE) megkapta az elismert ökodinamikus vállalkozás védjegyet, a maximálisan adható háromcsillagos besorolást érdemelve ki. A védjegy környezeti teljesítményükért díjazza a vállalkozásokat. HU