Kovácsolás - vasforralás

Átírás

1 103. Arvisurából - Altáji vasforraló Arnót-Visnyó rovása Az évi sámánképzésen (Kr.e. 2465) Arnót, a kabarok ifjú sámánja lett az első. Előzőleg öt évig járta a kinajok vas- és bronzkészítő szálláshelyeit, s mesterségében alapos ismeretekkel meggazdagodva tért haza Ordoszba(mai Paoto, (Kína) Ordosz-vidék a Sárga-folyó hatalmas kanyarulatában, ma Kína Északi részén elhelyezkedő Belső-Mongóliában található). Medvetor éjszakáján álmot látott. Ruda-Tórem ezer öles láncon leereszkedett a földre és megparancsolta neki, hogy szedje a sátorfáját és menjen északnak: ott ércben gazdag vidéket talál, és megtanítja a vasforralásra (kovács mesterségre). De kabar kovácsai meg a menyasszonya nem akartak északra menni. Ezért az égiek fekete halállal sújtották őket. Kovácsolás - vasforralás Ekkor Joli-Tórem megparancsolta Visnyónak, Bóta fősámán leányának, hogy Arnóttal és kabar kovácsaival induljon el észak felé és az égiek vasforraló (kovács mesterség) ismereteit vegye rovásba az utódok számára. Útközben érdekes élményük volt. A kazahun Faszeb hirtelen menekülni kényszerült. A nagy sietségben, a jurtájában nem oltotta el a tüzet. Távozása után vihar keletkezett s a jurta tüzétől az egész hegyvidék lángban állott. Sziklák omlottak le, égő fatörzseket temetve maguk alá. Háromnapos eső végre eloltotta a tüzet. Játszadozó gyermekek izzó végű botokat húztak ki az omladékból, és lovagló ugrásokkal, meg a botok forgatásával felerősítették a lángot.

2 Arnótnak erről Ruda-Tórem ígérete jutott az eszébe. Áthatotta a leégett vidéket és itt-ott megolvadt ércet talált, mellette fehér hamut és megfeketedett földes fadarabokat. Faszeb leégett jurtája helyén összeszedte azokat a fadarabokat, melyeket a környékbeli gyermekek selypítve faszén -nek neveztek, s mindezt halomra rakta az eső mosta ércvágat alján. Az ércet faszénnel rétegezte és az egészet nedves, agyagos földdel letakarta. Odvas fa öblének mintájára agyaggal kikerekített fúvatónyílást készített és hosszú dúckéményt tett az építményre. Ekkor odahívta az úz és a maga kabar kovácsait minden felszerelésükkel együtt, beleértve a tömlős fújtatókat is, mert Ruda-Tórem parancsára a Tóremek vasforraló kovácsa meg fogja őket tanítani az Ataiszban ismert vasforralásra (kovácsolási technikára). Felkészültek hát a fújtatásra. Gyermekekkel összeszedették a faszén minden darabját, majd 25 fújtatóval ötös csoportokban felváltva fúvatták az agyagos fúvatóban lángralobbanó faszenet. Ennek a lángja meggyújtotta és tűzzel táplálta a letapasztott, részben ércekkel rétegezett faszéntömeget. Sűrű füstgomolyag jelezte, hogy az ércrétegek közötti faszén tüzet fogott, a folytonos erős fúvatással szakadatlanul élénkített tűz pedig még sohasem észlelt melegével kiolvasztotta a vasat. Mire eljött az este, a vágat mélyén izzó, fényes vas kezdett folydogálni. Mivel kabar regék szerint Ruda-Tórem mindig éjszaka gyártotta a kiváló vasat, hogy a többi égi lakó meg ne lássa, az öt fújtató csoport mindaddig forralta a vasat, amíg a faszén tartott, és az izzó vas öt-ölnyire meg nem töltötte az ércvágat alját. Mire meghasadt a hajnal, Arnót és Visnyó fehércsikóáldozattal adott hálát Ruda-Tóremnek, hogy a kabar és úz népet megtanította a vasforralásra. Utána összehívták a kovácsokat, gondosan szétszedték Ruda-Tórem agyagos-pestjét és megbeszélték a legközelebbi, Ruda-Tóremnek ajánlott olvasztás előkészítését. Megfigyelték, hogy a megolvadt salak megtöltötte a vájat mélyedéseit.

3 Arnót tehát egy dárdadöféssel az izzó vasat a kinajoknál alkalmazott vaságy -ba vezette. Így Ruda-Tórem segítségével eddig sohasem tapasztalt mennyiségű vasat állítottak elő. Utána Arnót sámánjaival végigkutatta az egész vidéket, és minden vasérclelőhelyen megszervezte az újrendszerű vasforralást. Végül kialakult az a célszerű eljárás, hogy az altájakon végezték a vasforralást, a felsőbbeken a faszén égetést. Közben új szavak keletkeztek. A faszénégetéshez például csiholással nyerték a tüzet, a vasércet pedig koholással változtatták folyékony vassá. Az medvetoros évben (Kr.e. 2460) Arnót olyan nagy mennyiségű vaskészítménnyel lepte meg az Ordosz-székhelyi (mai Paoto, (Kína) Ordosz-vidék a Sárga-folyó hatalmas kanyarulatában, ma Kína Északi részén elhelyezkedő Belső-Mongóliában található) vásárt, hogy az Öregek Tanácsa az egész kabar törzset az Altáj hegyvidékre rendelte. Meg is lett az eredménye: a kabarok gazdagsága lassankint felülmúlta az összes többi törzsekét. Később a kabarok a maguk szálláshelyeit átadták az úzoknak, s azok tovább finomították a kabarok által szállított vasat. Ekkor az elaggott Bóta a fősámáni tisztséget átadta Arnótnak, az Arvisura rovását pedig Visnyó végezte, de minden télen Arnót hagyta jóvá. Az medvetoros évben (Kr.e. 2450) Arnót teljesen átszervezte a hun törzsszövetséget azzal, hogy a járványok ellen bevezette a gyepük elvét (jelzéssel ellátott, de nem használt legelő területek voltak, ezek megakadályozták a betegségek terjedését és megszüntették a legeltetésből, jószágok elkötéséből eredő vitákat). Ez véget vetett a legeltetési vitákból származó vérontásoknak is. Szétválasztotta a fehér és fekete hunokat. Fekete hunoknak azok számítottak, akik az agabákkal és kinajokkal léptek házasságra. Ezek többségükben fekete szeműek és sötétebb hajúak voltak. (Arab-félsziget, Kína, India, Mongólia területei). A fehér hunok csak az agabákkal és a velük rokon marami-merija törzsekkel léptek házasságra, és többnyire kékszeműek és világosabb hajúak voltak. (Kárpát-medence és környéke,ukrajna, Tadzsikisztán, Üzbegisztán, Grúzia, Örményország, Oroszország) A fővezéri szállást Arnót a lovas-berényi síkság és a hegyvidék érintkezéséhez, Bugátba irányította. A sámánközpont azonban a Béke és rokonság szerződésnek megfelelően a védett területté nyilvánított Ordoszban (mai Paoto, (Kína) Ordosz-vidék a Sárga-folyó hatalmas kanyarulatában, ma Kína Északi részén elhelyezkedő Belső-Mongóliában található) maradt. Az

4 ordoszi sámánifjak Nagy-Süánja (ünnepséggel egybekötött, többnapos, lovas ügyességi verseny és szellemi vetélkedő) az Ordosz közelében lévő Pusztaszeren (Ordosz fölött 1 napi lovaglásra Észak-keletre volt) dőlt el, a fővezérek viaskodása a Bugát és a Turgai kapu között elterülő második Pusztaszeren (a turgai kapuban lévő Pusztaszer volt a marami-merija féle törzsek részére. A melegvizek birodalmába vezető út pihenő és gyülekező helye) Ez lett a fővezéri szállás központja, az új előzködések színhelye, az új Pusztaszer, Altáj és Ural hegység közötti síkság közepén a mai Kazahsztán területén. Turgai-kapu, a második Pusztaszer, Altáj és Ural hegység közötti síkság közepén a mai Kazahsztán területén. Aki itt első lett, az lett a 24 hun törzsből alakult szövetség fővezére. Végérvényesen rendezték azt is, hogy a női Tórem védettségű törzsek asszonyuralom alatt álljanak, a férfivédettségű törzsek férfiuralom alatt. Ezért a kabaroknál mindig férfiuralom volt, az úzoknál női. Vegyes házasság esetén kabar területen férfi, úzok által lakott településen asszonyuralom alá kerültek a házaspárok. Így Ordoszban (mai Paoto, (Kína) Ordosz-vidék a Sárga-folyó hatalmas kanyarulatában, ma Kína Északi részén elhelyezkedő Belső-Mongóliában található) mindig Visnyó kívánsága teljesült, de Kassára költözve (A második Kassa, Ordosz fölött 6 napi lovaglásra kabarok városa, vezéri székhelye volt ma ez a Kelet-Góbi területén lehetet) Arnóté volt a döntő szó. Házasságukat bő gyermekáldás követte: 5 fiuk és 5 leányuk született. Arnót életében a hun törzsek szövetségét nem fenyegette semmiféle járvány, és Ordosz (mai Paoto, (Kína) Ordoszvidék a Sárga-folyó hatalmas kanyarulatában, ma Kína Északi részén elhelyezkedő Belső- Mongóliában található) meggazdagodott. Az medvetoros évben (Kr.e. 2440) Arnót az ordoszi sámánszékhelyet átadta Kolami lapp ifjúsági sámánnak, s ő maga Munkács-Vasvárra (Ez már Kárpát-medence) lovagolt vasolvasztóihoz. Ekkor ütötte fel a fejét a kinajoknál a csikar betegség. Ezen ő is átesett, de a hallását elvesztette. Népes családjából Nemere fia is elpusztult. Nemere hajós volt, 2 árva fiát Arnót nevelgette. Az unokák folyton a nagyapjuk nyakán csüngtek és legszívesebben a kovácsok között játszadoztak vele. Menye, Tömörke széki-hun származású volt. Ezért Arnót hozzájárult ahhoz, hogy menye családja a kabar föld nyugati szélén levő új Kassa (Az új Kassa a második Kassa, mely már a Melegvizek birodalmában van, felvidék ma Szlovákia) mellé költözzön.

5 Kedvenc unokája emlékére ott a széki-hunokkal határos gyepű (jelzéssel ellátott, de nem használt legelő területek voltak, ezek megakadályozták a betegségek terjedését és megszüntették a legeltetésből, jószágok elkötéséből eredő vitákat) szélén építették fel Abaújvárát. Arnót, amíg csak bírta, sorra látogatta a kabar kovácsok kemencéit. Itt érezte magát a legjobban, mert amikor már nem hallott, akkor is az idegeiben élt a kovácsolás minden mozzanata. Hosszú élete alatt a vágatban való olvasztást kiskemencékben való olvasztásra módosította, a végén pedig hordozható pesteket készíttetett. Ilyen volt Abaújváron (kabarföld nyugati szélén lévő új második Kassától nem messze) is. Oda egy szép vaskaput kovácsolt kedvenc unokáival együtt. A díszes kaput az új sámánszállás előtt állították fel. Ezt a szép kovácsolt kaput az előtte elvonuló fekete és fehér hun kalandozók mindig megcsodálták. Ez idő tájban nagy vendégeskedések járták Abaújváron. Búcsúzóul bevitte vendégeit saját kovácsüllőjéhez és cifrázott kovácsdalt csalt ki a kovácsok hangszeréből. Senki sem tudta úgy cifrázni a kovácsok dalát. Amikor kedvenc unokái is elindultak valami kalandozásra, kikísérte őket a díszes kovácsolt kapuig, s onnan nézett utánuk, amíg alakjukat el nem nyelte a Turgai pusztaság (Altáj és Ural hegység közötti síkság közepén A mai Kazahsztán területén). Aztán összeesett. Porait Ruda-Tórem szentélyében helyezték el, síremlékén ezzel a rovással: Arnót atyus. Az altáji vasforraló kovács.