255. Arvisurából Vadna, A halál lovasa

Átírás

1 255. Arvisurából Vadna, A halál lovasa Sávolyka édesapja, Kostyü úz fejedelem, akit a Nagy Hun síkság vörösszemöldökű kinaj forradalmárai Csiang-Kü néven császárukká választottak, ezzel teljhatalomra jutott. Kr.u ban véget ért az 5 évenként ismétlődő sámánképzés. Ezen a Nagy-Süán (ünnepséggel egybekötött, többnapos, lovas ügyességi verseny és szellemi vetélkedő) küzdelemben Vadna úz sámán-ifjú győzött. Vadna bátyját, Harcsányt Hu-Cseng néven Ordosz (mai Paoto, (Kína) Ordosz-vidék a Sárga-folyó hatalmas kanyarulatában, ma Kína Északi részén elhelyezkedő Belső-Mongóliában található) fejedelmévé választották. Harcsány addig Haris fősámán néven az ordoszi sámánképzés vezetője volt. Kinaj martalócok rátörtek Ordoszra, és Harcsány fejedelmet megölték. Gyászideje leteltével Vadna fősámán feleségül vette Sávolykát, Kostyü fejedelem lányát. Ezzel elnyerte kettőjük számára a 255. Arvisura rovásának a jogát. Vadna fősámánt és Sávolyka aranyasszonyt az Öregek tanácsa ezután útnak indította a távoli Pannon-földre (Melegvizek birodalma). Kíséretükhöz tartozott 5 tized lovas és 1 tized minden munkában jártas sebesültgondozó rimalány. Urumcsi úz települést érintve a Turgai-kapuba értek (Ez lett a fővezéri szállás központja, az új előzködések színhelye, az új Pusztaszer, Altáj és Ural hegység közötti síkság közepén A mai Kazahsztán területén). Turgai-kapu, Kazahsztán

2 Ott volt a medvetoros évben (Kr.u. 181) a gyászos emlékű kabar vész: a kalandozásra indult kabarok szállásain a tatárok megölték a kabarok összes otthonmaradt családtagjait. Sávolyka aranyasszony 9 rimalánya kabar lovasokhoz ment férjhez. Berény kabar fejedelem még 300 lovast adott Sávolyka és Vadna mellé kíséretül. Sávolyka és Vadna pannonföldi útját az tette indokolttá, hogy már csak ritkán jöttek gyér hírek arról a földről, ahol a kabarok valamikor (Kr.e. 2800) Kassa néven várost alapítottak. Kassa és a Kassai erődrendszer Kassa tájára Vadnáék éppen akkor érkeztek, amikor a longobárdok támadása fenyegette a kassaiakat. Vadna a külső, vagyis távolabbi kabar őrségbe vonult lovas népével. Kemény harcra került sor a támadó longobárdokkal. Longobárd király és annak meggyilkolása

3 Vadna is megsebesült, de sebesülten a lovára kötöztette magát és úgy vágtatott Bártfáról Kassára. Ott éppen csak el tudta mondani a Kassát fenyegető veszedelem hírét és belehalt sebeibe. Hősiességét a halál-lovas elnevezés őrzi. Sávolyka a longobárdok kiverése után 300 harcosával felépített két őrhegyet: Vadnát és Galgócot. Vadnai vár Galgóc várkastélya (felújított) Utódai itt 253 évig rótták a valamennyi között leghosszabb Arvisurát. Ebben írták le a Pannonföldieknek a bárdok, káldorok, más néven kelták, majd a római hódítók ellen vívott harcait. Vadna fősámánnak és Sávolykának 5 év alatt egy Berény nevű fia és 3 leánya született: Csobánka, Galambka és Barcika. A lányok rimalányok lettek, így ők is szívós lovasokká fejlődtek. Mindhárman rokonlátogatókhoz mentek férjhez. Az ordoszi (mai Paoto, (Kína) Ordosz-vidék a Sárga-folyó hatalmas kanyarulatában, ma Kína Északi részén elhelyezkedő Belső-Mongóliában található) sámánközpontból mindig jött egyegy kiváló vitéz, vagy rimalány, aki ismerte a rovásokat és Vadna halál-lovas mindenkori utódaival folytatta az Arvisura-rovást. A kabar rovósámánok Munkács várában, az úz rovósámánok Vadna várában rótták a maguk Arvisuráit.

4 Medvetoron aztán egyeztették őket. Buda fősámán medvetorán (Kr.u.435) érdeklődéssel tanulmányozta a Vadna utódai által lerótt 255. Arvisurát. Ebből megállapította, hogy Berény, Csobánka, Galambka és Barcika, tehát Vadnának mind a négy gyermeke híven teljesítette az ordoszi Öregek tanácsának meghagyását: népük összeházasodott minden átvonuló, vagy ott állomásozó törzssel, hogy lekössék őket, és a házassági kapcsolatok révén békességben élhessenek. Berény, Vadna fia a kassai kabar fejedelem legkisebbik leányát, Szobránc rimalányt vette feleségül és átvette Munkács várának védelmét. Munkács vára régen és ma Fiai pedig: Galgóc és Hetény, hol Galgóc, hol Munkács várában teljesítettek szolgálatot. Csobánka a jász Abod vitéznek lett a felesége. Ők csak télire jöttek Galgóc várába, ez tüzelőben gazdagabb szállás volt. Sok gyermekük született, közülük Fülek várat építtetett. Fülek település és Fülek vára Édesanyja, Csobánka Fülek-vár birtokán, a róla elnevezett Csobánkán halt meg. Barcika egy kabar származású rokonlátogatóhoz, Szolnok vitézhez ment feleségül. Kassa alá mentek lakni, Abaúj-Szolnokra. Szolnok vitéz, Vadna várának a vandálok elleni védelmében halt hősi halált.

5 Európa 411 környékén A vandálok támadása a Hun birodalom ellen. A várat ostromló vandálok (egy keleti germán nép tagjai voltak, akik körül valószínűleg a hunok elől menekülve nyugat felé vándoroltak.) közül ekkor sokan fogságba kerültek. Közülük Barcika férje elvesztésére való tekintettel 10 fiatal vandál harcost kapott, hogy a Kassa alatt levő földjeit azokkal műveltesse. Köztük volt Cöngölén vezér fia is, akiért a vandál előkelőségek minden váltságdíjat megadtak volna, de Barcika inkább férjéül választotta ezt a Dona vitézt, remélve, hogy a rokonság majd hozzájárul az ellenségeskedés megszüntetéséhez. Donát csak akkor engedték látogatóba az édesapjához, Cöngölén vezérhez, amikor már három fiú unoka: Ladány, Gál és Pázmány köszöntötte a gyengélkedő Cöngölént. Cöngölén megengedte unokáinak, hogy a Bükk és Mátra között levő Bolhás hegységben, a három folyó völgyében telepedjenek le. Ott irányították aztán a vandál kézművesek vas-szerszám és cserépedény-készítését. Galgóc várában vitézkedő kabarok Cöngölént vandalúznak nevezték. Mátra, Bükk és a köztük lévő terület Ha ellenség közeledett, a kabarok Galgóc várában, az úz töredék családok pedig Vadna várában leltek menedéket. Földjeiket hadifoglyokkal mű veltették. Barcika utódai nagyon elszaporodtak, számukat jócskán növelte, hogy azok a harcosok, akik Pannóniában nem akartak a káldorok (kelták), vagy a rómaiak alatt élni, a szabad kabar-földre menekítették családjaikat és apró településeikkel lassankint elárasztották a hódítóknak ellenálló szabad Kabar-földet. Három település: a Gál-völgye, Ladány-völgye és Pázmány-völgye termékeny terület volt.

6 Ózd térségében Gál-völgye, Ladány-völgye és Pázmány-völgye A vandálokkal nemigen keveredtek, mert Vadna várának a körzetébe tartoztak. Átvonuló kabar vitéz ellenben mindig számíthatott Ladány, Gál és Pázmány utódainak támogatására. Ha a fiatalok véleménye nem egyezett szüleik akaratával, a fiatalok-szüleik engedélyével új településre mentek. A megértő szülők az ilyen fiatal települést kabarosan Kisfaludnak nevezték. A hun törzsszövetség honfoglalásakor a közben békéssé szelídült vandálok elmenekültek, és helyüket kabarok foglalták el. Buda fősámán azonban két év múlva, 435-ben úgy intézkedett, hogy Vadna várától a Karancs hegységig húzódó területet az úzok foglalják el, és kézmű veseik vasműveléssel foglalkozzanak. Így hát az egykori vandál településeket mindenütt az újonnan jött, palócnak nevezett úz tyumenek szállották meg, de a halál-lovas Vadna utódait meghagyták birtokukban, mivel ők az úz törzsek előreküldött részeinek számítottak. Szálláscsinálói voltak a nagy honfoglalásnak. A medvetoros év (Kr.u.433)-ban érkező kabarok Ciankó vandál vezért azért nevezték Vandalúznak, mert a vandálok a Han-gony (Hangun folyó = Huang Ho, azaz a Sárga-folyó Kína, nevét az Ataiszon lévő folyóról kapta) völgyében az úzokkal keveredtek.