MUNKASZERZŐDÉS FONTOS! ÍRÁSBA KELL FOGLALNI, DE ENNEK ELMARADÁSÁRA CSAK A MUNKAVÁLLALÓ HIVATKOZHAT A MEGKÖTÉST KÖVETŐ 30 NAPON BELÜL

Átírás

1 MUNKASZERZŐDÉS FONTOS! ÍRÁSBA KELL FOGLALNI, DE ENNEK ELMARADÁSÁRA CSAK A MUNKAVÁLLALÓ HIVATKOZHAT A MEGKÖTÉST KÖVETŐ 30 NAPON BELÜL A munkavégzésre irányuló jogviszonyok számos formában alakban és tartalomban jelenhetnek meg. Továbbá érvényesül az általános jogelv, miszerint a szerződéseket nem nevük, hanem tartalmuk alapján kell megítélni. Ebből látható, hogy elengedhetetlen a munkaszerződés/megbízás/ vállalkozás elhatárolás és ismerete a szabályos foglalkoztatás kialakításához. Továbbá fel kell hívni rá a figyelmet, hogy nemcsak munkajog területén van ennek jelentősége, hiszen eltérőek az adó és jogi kötelezettségek. Pl.: megbízás esetén nincs szabadnap, nincs végkielégítés, kevesebb lehet a foglalkozatói teher, ugyanakkor, ha az bérszámfejtéses formában történik, ugyanúgy fizet járulékokat a TB-nek a munkavégző, ezért jogosult táppénzre, nyugdíjra. Ha például a foglalkoztató jogosulatlanul alkalmazza a megbízást, vagy kényszervállalkozási formában leplezett munkaszerződést köt, hogy kikerülje a munkavállalót védő szabályokat vagy csak úgymond csökkentse az élő munka terheit, akkor visszamenőleg komoly büntetésre számíthat. Alapvetően a foglalkozatási formák között számos különbség és hasonlóság van és nehéz elhatárolni őket. Munkaviszonyból is létezik úgymond alkalmi munkavégzés az egyszerűsített foglalkozatás keretében. Ezért az alábbiakban igyekszünk összefoglalni a rendszert, és bemutatni, hogy áll össze a tudástár e területen. A közszférában a munkaviszonyhoz hasonló közalkalmazotti, köztisztviselő és kormánytisztviselői jogviszonyok léteznek, ezek jegyeiben és jellegükben a munkaviszonyra hasonlítanak, de a munkáltatói speciális állami, önkormányzati jellege miatt egyedi jegyeket viselnek. E tudástárban magánszféra joganyagát ismertetjük, ezért ezek kifejtésére nem kerül sor.

2 Foglalkoztatás Munkaviszony célja, jellege hierarchikus alá-fölérendeltség, rendelkezésre állás, személyes munkavégzés, szervezeti rendszerbe tagozódottan, jellemző fogalmakkal, mint munkaidő, bér, utasítás szerződéstípu sok alapvető jogszabály munkát végző személy adójogi szempontból (Ld.: adójogi anyagok!) Munkaszerződés- Egyszerűsítet munkaviszony t blanketta szerződésegyszerűsít ett foglalkoztat ás Mt.- Efo Munkatörvénykön Egyszerűsítet yve 2012.évi I. t törvény foglalkoztatás ról szóló törvény év LXXV. törvény Magánszemély /aki 16 éves,az iskolai szünet alatt a 15 éves, fiatalabb: gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében/ Bruttó bér érvényesül minimálbér, garantált bérminimum és egyéb bérre vonatkozó rendelkezések Polgári viszony egy termék elkészítése, szolgáltatás nyújtása, amely a megrendelő vagy megbízó részére történik és a felek mellérendeltsége jellemzi pl. ügyvédi cégjogi eljárás, konyhabútor készíttetése asztalossal Megbízás Vállalkoz szerződés- ási gondossági szerződéskötelem eredmény kötelem Ptk. Polgári Törvénykönyv évi V. törvény Magánszem ély / egyéni vállalkozó/ cég Bruttó számfejtett díj / számla a díjazásról Egyéni vállalkozó/ cég Számla a díjazásról

3 A való életben a foglalkozatásnál a két típusra munkajogi/ magánjogi jellemző jegyek gyakran keverednek, ezért vannak a segítségünkre a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések minősítése során a gyakorlatban továbbra is kiemelkedő jelentőségű, de már hatályon kívül helyezett 7001/2005. (MK 170.) FMM PM együttes irányelv. Ez alapján megkülönböztetünk úgynevezett elsődleges minősítő jegyeket, amelyek általában már önmagukban is alátámasztják az adott jogviszony (munkaviszony) fennállását, és az úgynevezett másodlagos jegyeket, amelyeket általában csak az elsődleges minősítő jegyekkel együtt lehet értékelni. Ezek segítenek abban is, hogy megítéljük egy szerződés, vagy egy munkavégzési forma valójában munkaviszony (vagy az kéne hogy legyen). ELSŐDLEGES MINŐSÍTŐ JEGYEK Minősítő jegy Átminősítés melletti érvek (Pro) Átminősítés elleni érvek (Kontra) 1. Feladat-meghatározás jellege 2. Személyes munkavégzési kötelezettség 3. Foglalkoztatási és rendelkezésre állási kötelezettség a közreműködő által ellátandó munka folyamatosan, ismétlődően jelentkezik a közreműködő csak személyesen láthatja el a feladatát az alkusz köteles a közreműködőt munkával ellátni; a közreműködő köteles az előírt helyen és előírt munkaidőben megjelenni és az alkusz rendelkezésére állni; szabadságról, távollétről vezetett nyilvántartás, igazolatlan távollét szankcionálása; a közreműködő eseti, konkrét feladat ellátására vállal kötelezettséget (pl. keretszerződést köt az alkusszal, amelyben kötelezettséget vállal az egyedi megrendelésekben megjelölt feladatok ellátására); A szerződés nem rendelkezik a teljesítési segéd igénybe vételéről az alkusznak nincs foglalkoztatási kötelezettsége; a megbízottnak nincs rendelkezésre állási kötelezettsége, a megjelenés szükségességéről önállóan dönt a szerződés szerinti feladat ellátása a meghatározó kötelezettség;

4 4. Alá-fölérendeltségi viszony beosztottjaként jár el (beosztás megjelölése, névjegy, cégtábla, logó, levélpapír, stb.); a közreműködő utasításiellenőrzési jogot gyakorol az alkusz cég bizonyos alkalmazottai felett; a közreműködő köteles betartani az alkusz belső szabályzataiban, SZMSZ-ében, körleveleiben foglaltakat; a közreműködő önálló vállalkozásként jár el; a közreműködő független az alkusz munkaszervezetétől; az alkusz belső szabályzatai nem irányadók a közreműködőre; MÁSODLAGOS MINŐSÍTŐ JEGYEK Minősítő jegy Átminősítés melletti érvek (Pro) 1. Irányítási, utasítási, ellenőrzési jog 2. Munkaidő beosztásának meghatározása a munkavégzés minden fázisára kiterjedő utasítási és ellenőrzési jog; kötött munkaidő; túlmunka szabályozása; kizárólagossági kikötés a közreműködő munkaereje egy irányban van lekötve (függő biztosítás-közvetítő specialitása); 3. Munkavégzés helye az alkusz székhelyé, telephelyén történik a munkavégzés, bérleti szerződés nélkül; által kijelölt helyiséget bérli; 4. Díjazás rendszeres (pl. havi) díjfizetés, függetlenül attól, hogy a díjazás fix vagy teljesítmény-arányos; 5. A munkaadó munkaeszközeinek, erőforrásainak felhasználása számítógépét, telefonját használja, elszámolási kötelezettség nélkül; adminisztratív személyzetét Átminősítés elleni érvek (Kontra) az alkusz utasítási és ellenőrzési joga csak az ügy ellátására vonatkozik, az ellátás módjának részleteire nem; a közreműködő a feladat ellátásához szükséges időt maga határozza meg és osztja be; a közreműködő más megbízóval is jogviszonyban áll (függő biztosítási-közvetítői tevékenység esetén annak jogszabályi keretei között); a közreműködő az alkusz székhelyének/telephelyének bizonyos részét bérleti szerződés alapján használja; székhelyén/telephelyén kívül végzi feladatát; a díjfizetés rendszertelen, a feladat elvégzése után esedékes; a számlakibocsátás előfeltétele a teljesítésigazolás; a közreműködő a rábízott ügyet saját tulajdonú munkaeszközökkel (PC, telefon, irodai eszközök, gépjármű), irodai alkalmazottakkal látja el;

5 veszi igénybe; tárgyi eszközeit használja, de megtéríti az alkusz cégnek a felmerült költségeket; 6. Írásbeli nyilatkozatok munkaviszonyra utaló kifejezések használata (munkaszerződés, munkáltató, munkavállaló, munkaidő, szabadság, távollét, munkabér); 7. Felelősség a közreműködő a tevékenységével okozott károkért korlátozottan (pl. egy havi megbízási díj erejéig) felel; vállalkozási/megbízási szerződésre utaló kifejezések használata; a megállapodás kifejezetten rögzíti, hogy a felek akarata nem munkaszerződés létesítésére irányult, továbbá a felek a különböző szerződéstípusok előnyeinek és hátrányainak ismeretében határozták meg a szerződés tartalmát; a közreműködő a tevékenységével okozott károkért korlátlan és teljes kárfelelősséggel tartozik; az alkusz cég szerződésszegés esetén kötbért követelhet; 8. Szerződés időtartama határozatlan idejű határozott időtartamú, jogviszony; legfeljebb 1 évre kötött szerződés; 9. Jogvita fóruma Választott bíróság kikötése a szerződésben. ESŐDLEGES: A munkaviszonyt meghatározó elsődleges minősítő jegyek jelentése az Irányelv szerint: 1. a tevékenység jellege a munkaviszonyt támasztja alá: munkakörként történő feladat-meghatározás, az elvégzendő feladat közvetlenül és konkrétan kerül meghatározásra, folyamatosan, ismétlődően jelentkezik, jellemző rá a rendszeresség, a munkát végző egyoldalúan kötelezhető a feladatok ellátásra; 2. a személyes munkavégzési kötelezettség; 3. a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége, a munkavállaló rendelkezésre állása, adott helyen időben munkára képes állapotban megjelenni; 4. alá-fölérendeltségi viszony, jellemző a hierarchikus kapcsolat, a munkavállaló feladatát munkaszervezeti egységbe tagozódva,

6 beosztottként látja el, vagy maga gyakorol munkáltatói jogkört; a munkáltató egyoldalúan utasíthatja. A megbízási, és a vállalkozási szerződést meghatározó elsődleges minősítő jegyek az Irányelv szerint: 1. a megbízás általában egy konkrét munkára, megrendelésre szól, eseti jellegű, rendszertelenül jelentkező; a szerződés a meghatározó, a felek attól csak közös megegyezéssel térhetnek el; 2. nem feltétel a személyes közreműködés, a megbízott, a vállalkozó helyettest, alvállalkozót vehet igénybe, de emellett adott ügy ellátása során kiköthető, hogy azt egy meghatározott személy lássa el; 3. nem a rendelkezésre állás, hanem a szerződés szerinti szolgáltatás biztosítása, a munkával elérhető eredmény létrehozása a döntő; 4. jellemző a mellérendeltségi viszony; MÁSODLAGOS: A munkaviszonyt meghatározó másodlagos minősítő jegyek az Irányelv szerint: 1. a munkáltató irányítási, utasításadási és ellenőrzési joga a munkavégzés minden fázisára, a részletekre is kiterjed; folyamatos az egyeztetés és ellenőrzés; 2. a munkavégzés időtartamát, a munkaidő beosztását a munkáltató határozza meg (kivéve például, amikor a munkavállaló kötetlen munkaidőben dolgozik, vagy a távmunkavégzés, amikor a munkavállaló maga határozhatja meg a munkaideje beosztását); 3. a munkavégzés helyének meghatározása; általában a munkáltató székhelyén, telephelyén kell a munkát elvégezni; 4. az elvégzett munka díjazása rendszeresen, általában havonta esedékes; 5. a munkavégzés a munkáltató által rendelkezésre bocsátott eszközökkel, erőforrásokkal, nyersanyagokkal történik, és nem a munkavállaló saját eszközeivel; 6. a biztonságot, egészséget nem veszélyeztető munkakörülményeket a munkáltatónak kell biztosítania; 7. a munkaszerződést A munka tv. 76. (2) bekezdés alapján kötelező írásba foglalni, amelyről a munkáltatónak kell gondoskodnia. A megbízási és a vállalkozási szerződést meghatározó másodlagos minősítő jegyek az Irányelv szerint: 1. az irányítási, utasítási, ellenőrzési jog nem terjed ki minden részletre, csak az ügy ellátására, a szolgáltatás nyújtására, az ellenőrzés esetenkénti;

7 2. munkaidő nincs meghatározva, csak a megbízás teljesítésének határideje (esetleg teljesítési részhatáridő); a feladatellátáshoz szükséges időt a megbízott, a vállalkozó maga szervezi és határozza meg; tartós megbízás esetén is a megbízott maga határozza meg az elvégzendő feladatra szánt időt; 3. a megbízott, illetve a vállalkozó a feladat elvégzésének, teljesítésének helyéről általában maga dönt; 4. a díjfizetésre az elvégzett feladat teljesítését követően kerül sor, jellemzően egyszeri díjként kerül kifizetésre; tartós megbízás esetén azonban a díjazás rendszeres is lehet; 5. a megbízott, a vállalkozó saját eszközeit veszi igénybe a tevékenység ellátásához, ezek költségét a megbízási, vállalkozási díj magában foglalja; 6. a megbízott, a vállalkozó felelősségi körébe tartozik a biztonságos munkavégzés körülményeinek megteremtése; 7. a megbízási, vállalkozási szerződésnek nem érvényességi kelléke annak írásba foglalása (de természetesen a jogbiztonság szempontjából érdemes írásba foglalni). A jogviszonyok elhatárolásánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a minősítésnél, ahhoz, hogy egy jogviszony munkajogviszonynak minősüljön nem valamennyi ismérvnek kell minden esetben fennállnia. A gyakorlatban a munkaviszony jellemzői eltérő mértékben állhatnak és állnak fenn. Gyakoriak azok az esetek, amikor a munkaviszony egyes jellemzői nem, vagy csak részben vannak jelen a vizsgált jogviszonyban. Lehetséges, hogy a munkavállaló saját eszközét telefonját, gépkocsiját használja a munkavégzéshez; kötetlen munkaidőben dolgozik vagy a munkaszervezet felső szintjén foglalkoztatják, ezért az utasítások nem jellemzőek. Ezek az eltérések azonban nem zárják ki, hogy a munkavégzés munkaviszony keretében történjen. A jogviszony minősítését nem egyetlen vagy néhány, hanem a jogviszony valamennyi jelentős elemét vizsgálva lehet csak elvégezni. Ha a munkaviszony lényeges minősítő jegyei fennállnak: a felek közötti alá-fölérendeltség, a munkavégzés rendszeressége, állandó jellege, a munkavégzés helyének, idejének, a munkakörnek a meghatározása, a munkavállaló rendelkezésre állási kötelezettsége, a munkáltató utasítási joga, a személyes munkavégzés,

8 akkor egy vállalkozási szerződés keretében végzett tevékenység színlelt szerződésnek számít és alkalmazhatóak a jogkövetkezmények, akár a szerződés átminősítése is! Az Mt. (A munka törvénykönyve évi I. törvény) hatálya a munkaviszonyokra terjed ki, melynek alanyai a munkáltató és a munkavállaló. A munkaviszony olyan foglalkoztatási jogviszony, amely meghatározott munka, feladat tevékenység elvégzésére jön létre, a munkát biztosító munkaadó és a munkát ellátó munkavállaló között. A munkaviszonyban a felek közötti függőségi viszonyt a munkáltató széleskörű utasítási joga jellemzi. Ebbe beletartozik például a munkaidő meghatározása, a munkavégzés helyének kijelölése, a más munkahelyre történő beosztás joga, az átirányítás, kirendelés, kiküldetés elrendelése, azaz a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás lehetősége. E körben számos lapvető jog és kötelezettség áll fenn, mint a munkavállaló megjelenési, munkaidejét munkában töltési, vagy a kollégákkal való együttműködési kötelezettsége, de ott van a munkáltató is a ki köteles munkaeszközzel, védőfelszereléssel való ellátásra, vagy legalább a minimálbér kifizetésére. A munkajogviszony jellemzői a következők: Alá-fölérendeltségi kapcsolat van a felek között. A munkavégzés önállótlan munkavégzést jelent. A munkáltató széleskörű utasításadási és irányítási joggal rendelkezik, mely a munkavégzés minden elemére kiterjed, akár a végrehajtás módjára is. A munkáltatót ellenőrzési jog illeti meg. A munkavállaló a munkáltató szervezet-rendszerébe integráltan végzi a munkakörébe tartozó munkát, a munkavégzés rendszeres és folyamatos, a munkáltató eszközeivel, az általa megjelölt helyen végzi a munkát. Munkavállalói oldalon csak természetes személy állhat és a munkavégzés kizárólag személyesen történhet. A munkavállaló munkájáért bért kap, a munkavégzés költségét a munkáltató viseli. Azaz a foglalkoztatás első hivatalos (jogi/adójogi) lépése, hogy eldöntsem milyen foglalkozatási viszonyban és így milyen szerződés keretében jön létre a jogszabályi keretek között. Munkaviszonyt munkaszerződéssel lehet létesíteni, majd meg kell tenni a bejelentését a munkavállalónak.