Szent István Egyetem Gödöllő

Átírás

1 FI69207 Szent István Egyetem Gödöllő 1/2012. számú rektori utasítás a Szent István Egyetemen a munkavégzés alapjául szolgáló szerződésekről és a többletfeladatok ellátásának egyes kérdéseiről január hó

2 Bevezető A témakörre vonatkozó rendelkezések változásai január 1-jétől hatályba lépett új államháztartási törvény, annak végrehajtási rendelete - szükségessé teszik a munkavégzés alapjául szolgáló szerződések alkalmazási lehetőségeinek meghatározásának felülvizsgálatát, valamint a saját dolgozók, illetve külső személyek, szervezetek munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében történő foglalkoztatásának intézményi szintű újraszabályozását. Ezért a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) 75/A. (2) bekezdése, az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 1. (7) bekezdése, az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló évi XCI. törvény a, a 7001/2005. (MK. 170) FMM-PM együttes irányelvének, a felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. törvény 83. (4) bekezdése, valamint az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 50. -a előírásaira tekintettel a Szent István Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Szervezeti és Működési Szabályzatának 59. (8) bekezdésében meghatározott jogkörben eljárva az alábbiak szerint rendelkezem: Az utasítás hatálya 1. Az utasítás hatálya az Egyetem karaira, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat 35. (2) bekezdésében felsorolt központi és egyéb szervezeti egységeire terjed ki. Értelmező rendelkezések Az utasítás alkalmazásában: 2. a) Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony: a munkaviszonyon, közalkalmazotti, jogviszonyon kívüli mindazon jogviszony, amely munkavégzés céljából létesül. Ilyennek minősül többek között a megbízási, és a vállalkozási jogviszony, valamint a munkavégzéssel járó társasági tagsági jogviszony is. b) Alaptevékenység, amely a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, alapító okiratában a szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint nem haszonszerzés céljából végzett tevékenység. A költségvetési szerv a rendelkezésére álló kapacitásokat szakmai alapfeladata ellátására használhatja. Kivételesen az időlegesen szabad kapacitásait nem kötelezően végzett tevékenységre is hasznosíthatja. c) Szolgáltatási szerződés: a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelően megkötött megbízási és vállalkozási szerződés, amellyel valamely ügy ellátására, illetve munkával elérhető eredmény létrehozására irányuló kötelezettségvállalást eredményező mellérendelő jogviszony keletkezik. d) Eseti, nem rendszeres tevékenység, egyedi, időszakos, vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat: 2

3 - Oktatási tevékenység esetén oktatási félévenként, tantárgyanként egy alkalommal teljesített feladat ellátása; - Kutatási tevékenység esetén évente legfeljebb három alkalommal megkötött szerződés alapján ellátott feladat; - Egyéb tevékenység esetén a egyedi, időszakos, vagy rendszertelenül jelentkező ellátandó feladat, naptári évenként legfeljebb öt alkalommal ismétlődő feladat ellátása megkötött szerződés alapján ellátott feladat. Az intézmény üzemeltetésével, fenntartásával kapcsolatos vállalkozási szerződések kapcsán az eseti jelleget a közbeszerzési szabályok alapján kell vizsgálni. Az 500 ezer forintot meghaladó vállalkozási díjú szerződések esetében a gazdasági főigazgatóság jogászának ellenjegyzésével ellátott egyedi szerződés kötendő. e) Rendszeres tevékenység: Szabályos időközökben ismétlődő, állandó jellegű feladat ellátása. f) Saját dolgozó: az Egyetemmel - főállású teljes, illetve részmunkaidős, valamint a további jogviszonyban (másodállás, mellékfoglalkozás) - közalkalmazotti jogviszonyban álló személy. g) K ülső személy: az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló természetes személy. h) K ülső szervezet: valamennyi Egyetemen kívüli gazdálkodó szervezet (Ptk c) pont), illetve nonprofit szervezet, amely a társasági szerződése (alapító okirata) rendelkezése alapján az adott tevékenység folytatására jogosult. A munkavégzésre irányuló szerződések alkalmazásának alapelvei 3. (1) A jogviszony alapján ellátandó tevékenység jellege és feltételei határozzák meg, hogy az adott munkavégzésre mely jogviszony választható. A munkavégzésre irányuló jogviszonyt - a szerződés típusának megválasztásakor - összességében kell vizsgálni. (2) Az Egyetem tevékenységi körébe tartozó, az Egyetem Alapító Okiratban szereplő, rendszeresen jelentkező közfeladatok, alaptevékenységek alapvetően közalkalmazotti jogviszony teljes munkaidő, részmunkaidő, munkavégzésre irányuló (legfeljebb félállású) további jogviszony (másodállás, mellékfoglalkozás) - keretében láthatók el, kivéve a jelen paragrafus (3) és (5) bekezdésben meghatározott eseteket. (3) Amennyiben a tevékenység jellege megengedi eseti, nem rendszeres oktatói, illetve egyedi, időszakos, vagy időben rendszertelenül ellátandó feladatok és az 1. számú melléklet szerinti minősítő jegyek figyelembe vételével a tevékenység végzése nem minősül munkaviszonynak (közalkalmazotti jogviszonynak) -, akkor a felek a szerződéses szabadság alkotmányos joga alapján élhetnek azon jogukkal, hogy a szerződés típusát közös akarattal megválasszák. Ilyenkor a közalkalmazotti jogviszony helyett, a felek munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében is megállapodhatnak. Oktatási tevékenység ellátására az Egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló személy (továbbiakban: külső óraadó oktató) részére az Ftv. 83. (4) bekezdésében meghatározott óraadói tevékenység körében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesíthető. A külső óraadó oktató által az Egyetemen két szemeszter átlagában számított oktatott óraszáma, vizsgáztatása nem haladhatja meg az adott munkakörre szabályzatban meghatározott kötelező óraszám, illetve a végzett munkára fordított idő, a teljes munkaidő 3

4 70%-át. E jogviszony létesítésének további feltétele, hogy az a 5. (2) bekezdés a)-b)-c) pontjában foglalt együttes feltételeknek megfelel. A külső óraadó oktatókra vonatkozó előírások betartása, betartatása a kari vezetők (dékánok), illetve a kari gazdasági vezetők, gazdasági megbízottak feladata és felelőssége. Amennyiben a tevékenység jellege nem teszi lehetővé a szerződés típusának megválasztását, a felek polgári jogi szerződéskötésre irányuló egyező nyilatkozata esetén is úgy külső, mint belső ellenőrzés esetén megállapítható lesz a közalkalmazotti jogviszony fennállása, mivel a felek egyező akarata sem vonhatja ki a közalkalmazotti jog, illetve a munkajog hatálya alól a munkavégzést. (4) Abban az esetben, ha az ellenőrzésre jogosult hatóság a szerződést munkaviszonynak (közalkalmazotti jogviszonynak) minősíti, az ezzel kapcsolatos költségek (perköltség, késedelmi pótlék, bírság, adó- és járulékteher) az érintett kart, ezen belül az adott gazdálkodási keretet terhelik. (5) A hallgató hallgatói munkadíj ellenében akkor végezhet munkát, ha hallgatói munkaszerződést kötöttek vele. A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására az Mt. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. Saját dolgozó többletfeladatokon történő foglalkoztatása, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony 4. (1) Az Egyetem közalkalmazotti állományába tartozó saját dolgozójának munkakörébe tartozó feladatra az illetményén, kötelező illetménypótlékokon felül egyéb díjazás nem fizethető. Az Egyetem saját dolgozójával munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony nem létesíthető, megbízási, vállalkozási szerződés nem köthető. (2) A közalkalmazottat a munkáltató meghatározott munkateljesítmény eléréséért, illetve átmeneti többletfeladatok - ide nem értve az átirányítást - teljesítéséért a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül - és amennyiben a kifizetés időpontjában a fedezet rendelkezésre áll -, egyszeri vagy meghatározott időre szóló, havi rendszerességgel fizetett kereset-kiegészítésben részesítheti. Kereset-kiegészítés munkaköri leírásban szereplő, vagy előírhat feladatért nem, csak többletfeladatokért, oktatók esetében oktatási tevékenységért a kötelező tanítási időn felül oktatásért adható. A kereset-kiegészítést a többletfeladat megkezdése előtt írásban az előírt iratminták alkalmazásával -, kell kitűzni. (3) A munkaidő beosztástól eltérő, a munkaidő kereten felüli munkavégzést (túlmunkát) a rendkívüli munkavégzés díjazására vonatkozó rendelkezések szerint lehet díjazni, illetve elismerni. A külső személyi juttatások és a szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevételére szolgáló előirányzatok terhére történő szerződéskötés 5. (1) A külső személyi juttatások és a szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevételére szolgáló előirányzatok terhére szerződés külső személlyel, szervezettel a 4

5 közbeszerzési törvény előírásainak betartása mellett - csak a jelen utasításban meghatározott feltételek szerinti feladatok elvégzésére köthető írásban. (2) A külső személyi juttatások és a szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevételére szolgáló előirányzatok terhére akkor köthető szerződés, ha a) azt jogszabály, illetve belső szabályozás nem zárja ki, b) a szerződés megkötése a közfeladatok ellátásához feltétlenül szükséges, és c) törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az adott feladat elvégzéséhez megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal, vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt az egyetem nem foglalkoztat, vagy a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos, vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat. (3) Jogszabályban vagy a költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetői feladat ellátására, továbbá rendszeresen ellátandó feladatra, tevékenységre megbízási, vállalkozási szerződés nem köthető. (4) A szerződést csak akkor lehet megkötni, ha a külső személy egyéni vállalkozói igazolványa, vagy a külső szervezet létesítő okirata alapján megállapítható, hogy az igénybe venni kívánt szolgáltatás nyújtásához szükséges tevékenység folytatására jogosultsága van, az a tevékenységi körében szerepel. (5) A szolgáltatási szerződésnek, adott megbízásnak, megállapodásnak, megrendelésnek az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell - az Ávr ának (1) bekezdésében foglaltakat -: a) a szakmai, műszaki teljesítés mennyiségi és minőségi jellemzőinek meghatározását, határidejét, b) a kifizetendő összeget vagy a számlázás alapjául szolgáló egységárat, a pénzügyi teljesítés devizanemét, módját és feltételeit, c) a kifizetés határidejét, több év előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén évenkénti ütemezésben, és d) a pénzügyi ellenjegyzés tényét és a pénzügyi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírását. (6) A szerződésnek tartalmaznia kell az előző (5) bekezdésben foglaltakkal együttesen, illetve azon túlmenően: a) az ellátandó feladatot, b) részletes utalást arra, hogy az 5. (2) bekezdésének a)-b)-c) pontjaiban nevesített feltételek mely körülményre tekintettel állnak fenn, c) a szerződés időtartamát, d) a tevékenység ellátásának részletes feltételeit, a felek jogait és kötelezettségeit, e) szervezettel kötendő szerződés esetén azt, hogy a szervezet részéről személy szerint ki(k) köteles(ek) a feladat ellátására, továbbá f) a teljesítés igazolására felhatalmazott személy megnevezését. (7) A teljesítés igazolására felhatalmazott személy a) képzéssel összefüggő szerződéseknél a képzésért felelős szervezeti egység vezetője, b) kutatási és egyéb pályázatok végrehajtásával kapcsolatos szerződéseknél a témafelelős lehet. 5

6 (8) A szerződéshez csatolni kell a fél egyéni vállalkozói igazolványának hiteles másolatát, vagy 30 napnál nem régebbi cégkivonatát, vagy alapító okiratának hiteles másolatát. Hiteles másolatként fogadható el a gazdálkodó egység ügyintézője előtt bemutatott eredeti okiratról az ügyintéző által készített és hitelesített másolat is. A bemutatott okiratok által tartalmazott adatok érvényességét az ügyintéző szükség szerint a céginformációs adatbázisban ( cégtár ) is ellenőrizheti. (9) Képzésre vonatkozó szerződés teljesítésekor a megbízott által benyújtott számla csak akkor fogadható be, ha azon a Felsőfokú oktatás SZJ számot tüntette fel. (10) Számlát benyújtani és különösen befogadni csak igazolt teljesítés alapján lehet. Óraadás esetén a teljesítésigazolásnak a megtartott órák összesítését is tartalmaznia kell. Külső óraadó oktató eseti, nem rendszeres oktatói feladatokra történő foglalkoztatására vonatkozó további előírások 6. (1) A felsőoktatási intézményben megbízási jogviszony azzal létesíthető, illetve tartható fenn, aki büntetlen előéletű, és nem áll azon tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amelyre a megbízási jogviszony irányul. (2) Azt a tényt, hogy az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn, a szerződés megkötése előtt hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni. (5) A rektor a (2) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat - a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából - a) a megbízási jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig, b) a megbízási jogviszony létesítése és fennállása esetén a megbízási jogviszony megszűnéséig kezeli. (6) A rektor részére szóló igazolásokat a kötelezettségvállalásra jogosult személy (dékán, rektor-helyettes) által meghatározott módon kell kezelni. A szerződések felülvizsgálatával kapcsolatos eljárás 7. (1) Az utasítás hatálybalépését megelőzően megkötött és még hatályban lévő szerződéseket - az utasításban, valamint a vonatkozó jogszabályokban foglaltakat figyelembe véve - haladéktalanul felül kell vizsgálni. Az utasítás hatálybalépését követően kötendő szerződések vonatkozásában ezen utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni. (2) Az utasítás alkalmazásával kapcsolatos eljárási szabályokat az utasításban foglaltak figyelembe vételével -, az Egyetem gazdasági főigazgatója határozza meg. Felelősségi szabályok 8. (1) Az utasítás rendelkezéseinek betartásáért minden, az Egyetem alkalmazásában álló kötelezettségvállalási, utalványozási és ellenjegyzési jogkörrel felhatalmazott magasabb vezető, vezető és közalkalmazott fegyelmi, és kártérítési felelősséggel tartozik. 6

7 (2) Az utasítás végrehajtását, betartását a Belső Ellenőrzési Igazgatósággal ellenőriztetni fogom. Egyéb rendelkezések 9. (1) A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokra vonatkozó szerződések nyilvántartása a kar, a szervezeti egység gazdasági vezetőjének, illetve megbízottjának, a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos, vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat, illetve az eseti, nem rendszeres oktatói feladat jelegének igazolása a megbízó, illetve a munkáltatói jogkör gyakorlójának a feladata és felelőssége. (2) A munkaköri leírások folyamatos aktualizálása és karbantartása figyelemmel a 4. -ban foglalt rendelkezésekre a munkáltatói jogkör gyakorlójának a felelőssége. Záró, hatályba léptető rendelkezések 10. Az utasítás január 26-án lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 4/2008. számú rektori utasítással módosított 6/2006. számú rektori utasítás hatályát veszti. Gödöllő, január 26. Melléklet: 1 db. 7

8 1. számú melléklet A munkaviszonyt meghatározó elsődleges minősítő jegyek a tevékenység jellege, a munkakörönként történő feladat meghatározás, az elvégzendő feladat közvetlenül és konkrétan kerül meghatározásra, folyamatosan, illetve igen gyakran ismétlődve jelentkezik, jellemző rá a rendszeresség, a munkát végző egyoldalúan kötelezhető a feladatok ellátására, a személyes munkavégzési kötelezettség, a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége, a munkavállaló rendelkezésre állása, (adott helyen, időben munkára képes állapotban tartózkodni, vagy megjelenni,) alá- fölérendeltségi jogviszony, jellemző a hierarhikus kapcsolat, a munkavállaló feladatát, munkaszervezeti egységbe tagozódva, beosztottként látja el, vagy maga gyakorol munkáltatói jogkört, a munkáltató egyoldalúan utasíthatja. A munkaviszonyt meghatározó másodlagos minősítő jegyek a munkáltató irányítási, utasításadási és ellenőrzési joga a munkavégzés minden fázisára, a részletekre is kiterjed, folyamatos az egyeztetés és ellenőrzés, a munkavégzés időtartamát, a munkaidő beosztást a munkáltató határozza meg, (kivéve pl., amikor a munkavállaló kötetlen munkaidőben dolgozik, vagy a távmunka-végzés, amikor a munkavállaló maga határozhatja meg a munkaideje beosztását), a munkavégzés helyének meghatározása, általában a munkáltató székhelyén, telephelyén kell a munkát elvégezni, az elvégzett munka díjazása rendszeresen, általában havonta esedékes, a munkavégzés a munkáltató által rendelkezésre bocsátott eszközökkel, erőforrásokkal, nyersanyagokkal történik, és nem a munkavállaló saját eszközeivel, a biztonságot, egészséget nem veszélyeztető munkakörülményeket a munkáltatónak kell biztosítania, a munkaszerződést az Mt. 76. (2) bekezdése alapján előírtak szerint kötelező írásba foglalni, amelynek megtörténtéről a munkáltatónak kell gondoskodni. A megbízási, és a vállalkozási szerződést meghatározó elsődleges minősítő jegyek a megbízás általában egy konkrét munkára, megrendelésre szól, eseti jellegű, rendszertelenül jelentkező, a munkavégzésre a szerződésben foglaltak az irányadók, a felek attól csak közös megegyezéssel térhetnek el, 8

9 nem feltétel a személyes közreműködés, a megbízott, a vállalkozó un. helyettest, alvállalkozót vehet igénybe, de emellett adott ügy ellátása során kiköthető, hogy azt egy meghatározott személy lássa el, nem a rendelkezésre állás, hanem a szerződés szerinti szolgáltatás (feladat) ellátásának biztosítása, a munkával elérhető eredmény létrehozása a jellemző, a jogviszony jellemzője a mellérendeltségi viszony. A megbízási és a vállalkozási szerződést meghatározó másodlagos minősítő jegyek az irányítási, utasítási, ellenőrzési jog nem terjed ki a feladat ellátásnak minden részletére, csak az ügy ellátására, a szolgáltatás nyújtására, az ellenőrzés így esetenkénti, munkaidő nincs meghatározva, csak a megbízás teljesítésének határideje (esetleg teljesítési részhatáridő), a feladat ellátáshoz szükséges idő a megbízott a vállalkozó maga határozza meg, tartós megbízás e4setén is a megbízott maga határozza meg az elvégzendő feladatokra szánt időt és szervezi a feladat megvalósítását, a megbízott, a illetve a vállalkozó a feladat elvégzésének, teljesítésének helyéről általában maga dönt, a díjfizetésre az elvégzett feladat teljesítését kerül sor, jellemzően egyszeri díjként kerül kifizetést, tartós megbízás esetén azonban a díjazás rendszeres is lehet, a megbízott, a vállalkozó saját eszközeit ve4szi igénybe a tevékenység ellátásához, ezek költségét a megbízási, vállalkozási díj magába foglalja, a megbízott a vállalkozó felelősségi körébe tartozik a biztonságos munkavégzés körülményeinek megteremtése, a megbízási vállalkozási szerződésnek nem érvényességi kelléke, annak írásba foglalása, de természetesen a jogbiztonság szempontjából az írásba foglalás célszerű, a Ptk.-ban foglaltak figyelembevételével a megbízási jogviszony alapján a megbízott kötelezettséget vállal arra, hogy a megbízó által rábízott ügyet ellátja, ennek érdekében fejti ki tevékenységét (a megbízási szerződés jellege szerint gondossági kötelem, mely alapján a megbízott vállalja hogy a rábízott feladatot legjobb tudása szerint látja el), a Ptk-ban foglaltak figyelembevételével a vállalkozási jogviszony alapján a vállalt tevékenységgel elérhető, a szerződésben meghatározott eredmény létrehozása, valamely dolog tervezése, elkészítése, javítása, átalakítása, mellyel szemben a megrendelő kötelezettsége a díjfizetésben és a szolgáltatás átvételében áll. (a vállalkozási szerződés eredmény kötelem) 9

10 10