ÉVES BESZÁMOLÓ Üzleti jelentés

Átírás

1 Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztára ÉVES BESZÁMOLÓ Üzleti jelentés A Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztára 2010-ben az alapszabályában, a évi pénzügyi tervében megfogalmazott céloknak és a tagság érdekeinek megfelelő gazdálkodást folytatott. A pénztár a pénzügyi tervében megfogalmazott célkitűzéseket csak részben teljesítette: bevételei összességében mintegy harminc százalékkal maradtak el a tervezettől és az előző évi tényleges bevételektől a nyugdíjágazatban 2010-től bevezetett cafetéria rendszeren belül választható, illetve nyújtható munkáltatói hozzájárulás nagymértékű csökkenése következtében. 1. Az általános működés jellemzői A pénztár testületei a Küldöttgyűlés, az Igazgatótanács, az Ellenőrző Bizottság a törvényi előírások szerint működtek. Az Igazgatótanács törvényben előírt gyakorisággal tartotta meg üléseit, az Ellenőrző Bizottság éves vizsgálati program alapján végezte ellenőrzéseit a Pénztárnál. A pénztár a könyvvezetést és tagi nyilvántartást saját szervezettel látja el. A Pénztáriroda munkatársai rendszeresen részt vettek az év során a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és más szakmai szervezetek által nyugdíjpénztárak részére (is) szervezett szakmai konferenciákon, oktatásokon. A pénztár könyvvizsgálója a Virsik és Társa Adószakértő, Könyvvizsgáló és Szolgáltató Kft., a személyében felelős könyvvizsgálója Virsik Teréz. számlavezető bankja az OTP Bank Nyrt. vagyonkezelői az OTP Alapkezelő Zrt. és az ERSTE Alapkezelő Zrt. letétkezelője a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. 2. Taglétszám A pénztár taglétszáma a nyitó és záró létszámadatokat tekintve ben 187 fővel, 4,7 %- kal csökkent. A taglétszám csökkenését hasonló mértékben, bár eltérő struktúrában - már a pénzügyi terv is előre jelezte: az új belépők és a szolgáltatást igénybevevők száma 35-40%- 1

2 kal kevesebb lett a tervezettnél, ugyanakkor a kilépők száma hasonló nagyságrendben túlszárnyalta a tervezettet. A kilépők számának (138 fő) a tervhez képest magas szintje alapvetően a cafetéria rendszer bevezetésével függ össze: akik nem tudták vagy akarták a munkáltatói hozzájárulást igényelni és inkább a fogyasztási célra felhasználható juttatásokat választották, azok túlnyomó többsége a saját tagdíjfizetését is megszüntetve kilépett a pénztárból. Ebbe az irányba hatott az is, hogy a tagság egy része a pótlólagos forrásigényét a nyugdíjpénztári megtakarítások terhére kívánta biztosítani. Így azok, akik a 10 év várakozási idő leteltével már korábban, de 3 éven belül kivették a hozamukat és a fenti okok miatt ismételten kifizetést igényeltek, azok részére az újabb kifizetés csak a jogviszony megszűnésével (kilépéssel) volt lehetséges. A kilépők számának növekedésében bár kisebb mértékben szerepet játszik az is, hogy azok a pénztártagok, akik tagdíjukat eddig nem fizették és letelt a várakozási idejük, a számlájukon felhalmozódott összegekhez a Pénztárból való kilépéssel kívántak hozzájutni. Elsősorban a cafetéria rendszer bevezetésével függ össze a tagdíjnemfizetők számának nagymértékű (60 %-os) növekedése is: A jelzett okokat támasztja alá a tagdíjfizetés nélkül bennhagyott számlák darabszámának és összegének növekedése is: míg 2008-ban 147 db ilyen számla volt eft összesített számlaegyenleggel, 2009-ben pedig 156 db eft összeggel, addig 2010-ben ez már 239 db-ra és eft számlaösszegre növekedett. A más pénztárba átlépők száma megfelel a évi átlagos fős létszámnak. Összességében így a év végi fős taglétszám 4,7 %-kal kevesebb a év véginél és mindössze 2 %-kal maradt el a pénzügyi tervben rögzített fős várakozástól. A taglétszám alakulása Nyitó létszám Új belépő Átlépő más pénztárból Szolgáltatásban részesült Átlépő más pénztárba Elhalálozott Egyéb megszűnés (kilépés) 43* 38* Záró létszám Megjegyzés: 2002-ben és 2003-ban az egyéb megszűnés soron volt kimutatva a tagdíjfizetés nélkül bennhagyott számla 3. Gazdálkodás Bevételek, ráfordítások, eredmény Mivel a pénztár zárt munkahelyi pénztár, gazdálkodására 2010-ben is az ONYF és területi igazgatóságai mint a legjelentősebb tagdíj hozzájárulást nyújtó munkáltatók, és mint a pénztár működését pénzbeli adománnyal és a tárgyi feltételek megteremtésével támogató intézmények voltak a legnagyobb befolyással. 2

3 Az összes munkáltatói hozzájárulás ( eft) az előző évihez ( eft) képest 40 %- kal csökkent, az összes tagdíjbevételhez ( ) viszonyított aránya míg 2006-ban 66,2%, 2007-ben 67,4 %, 2008-ban és 2009-ben 70,3 % volt, addig 2010-ben ez 57,8%-ra csökkent. A munkáltató hozzájárulás nagymértékű csökkenése következtében a tagdíjbevételek is bár valamelyest kisebb mértékben, de - jelentősen, az előző évhez és a tervhez képest is 27 %-kal csökkentek. Az összes tagdíjbevételnek a munkáltatói hozzájáruláshoz képest kisebb mértékű csökkenése a tagok által fizetett tagdíj 2,2 %-os növekedésének eredménye. A tagok egyéb befizetése az előző évinél mintegy 2,67 %-kal növekedett. Azonban ezt a növekedést nem a tagok tényleges tárgyévi befizetéseinek növekedése eredményezte sőt az is ténylegesen 17 %-kal csökkent! hanem a tagok egyéb befizetései között elszámolt adóhatósági visszautalás 16,9 %-os növekedése, amelyet a tagok még a évi befizetéseik után igényelhették vissza. (Megjegyzés: 2009-ben éppen fordított volt a helyzet; akkor a pénztárhoz az adóhatóság által visszautalt összeg az azt megelőző évihez képest 10 %- kal csökkent, ugyanakkor a pénztártagok által történő egyéb befizetés 15 %-kal nőtt ben ugyanis - a válság lecsengésével - sok pénztártag, látva a befektetéseken az év második negyedévétől elért kimagasló eredményt, szabad pénzeszközeivel a pénztárnál vezetett egyéni számláját kívánta gyarapítani.) 2010-ben tehát mind a munkáltatói hozzájárulás, mind pedig a tagok (adóhatósági visszautalások nélküli) egyéb befizetése jelentősen visszaesett, a tagok által fizetett tagdíj pedig csak minimális mértékben növekedett és így összességében jelentős bevételcsökkenést szenvedett el a pénztár. A csökkenés alapvetően a cafetéria rendszer bevezetésére vezethető vissza: míg korábban a munkáltatói hozzájárulás egységesen Ft/fő/hó volt, addig 2010-től az adott cafetéria keretükből a tagok többsége a munkáltatói hozzájárulás helyett inkább a fogyasztási célra felhasználható juttatásokat választotta, ami viszont a hozzájárulás drasztikus csökkenéséhez vezetett. Azok pedig, akik bár szintén a fogyasztási célú juttatásokat választották, de az általuk fizetett tagdíjat egyben meg is emelték a nagyobb adókedvezmény elérése érdekében, messze nem tudta kompenzálni a kieső munkáltatói hozzájárulást. Az adományok összege (7 182 eft) az előző évinél és a tervnél is mindössze 2 %-kal alacsonyabb. A működési tevékenység támogatására évre nyújtott 7 MFt megegyezik a évivel és a terv szerinti összeggel is, a Ft-on felüli 182 eft egy munkáltatói tag - munkáltatói hozzájárulás helyett nyújtott - adománya saját dolgozói javára. Fentiek következtében a tartalékok céljára befizetett összegek együttesen az előző évinél és a tervnél 23 %-kal alacsonyabbak. Az egyes befizetési tételek növekménye/csökkenése a tartalékok vonatkozásában meglehetősen kiegyensúlyozott képet mutat, hiszen a tagi és munkáltatói befizetések növekedése azonos módon érintette az egyes tartalékokat, mivel a befizetések tartalékok közötti megosztása 2010-ben nem változott. (Kivétel ez alól az adomány, amely célzottan csak egy egy alapot érint, valamint a tagok egyéb befizetése tételsoron kimutatott adóhatósági adóvisszautalás, amely kizárólag a fedezeti tartalékot illeti.) 3

4 A főbb bevételi tételek terv és tényadatait az alábbi táblázat tartalmazza: Működési tartalék ezer Ft tény terv tény Tény/terv 2010/2009 Működési célú bevételek összesen, ebből: ,97 % 78,59 % Tagdíjbevétel ,89 % 73,20 % Tagok egyéb befizetése ,98 % 82,99 % Adomány ,00 % 100,00 % Befektetési tev. eredménye ,63 % 66,52 % Fedezeti tartalék Likvidit. tartalék Tartalékok együtt Szolgáltatási célú bevételek összesen, ebből: ,96 % 77,35 % Tagdíjbevétel ,83 % 73,19 % Tagok egyéb befizetése ,58 % 103,09 % Ebből adóhatósági visszautalás ,58 % 116,94 % Adomány ,87 % 58,52 % Befektetési tev. eredménye ,56 % 45,41 % Likviditási célú bevételek összesen, ebből: ,73 % 66,96 % Tagdíjbevétel ,98 % 72,71 % Tagok egyéb befizetése ,68 % 82,35 % Adomány Befektetési tev. eredménye ,21 % 72,78 % Bevételek összesen, ebből: ,23 % 77,41 % Tagdíjbevétel ,83 % 73,19 % Tagok egyéb befizetése ,00 % 102,67 % Ebből adóhatósági visszautalás ,58 % 116,94 % Adomány ,11 % 98,24 % Befektetési tev. eredménye ,43 % 45,61 % Mivel a tartalékok céljára befizetett összegek csökkenése (23 %) jelentősen meghaladja a taglétszám csökkenését (4,7 %), a tagdíj és egyéb befizetéseknek az átlagos taglétszámra vetített összege is jelentősen, közel 20 %-kal csökkent. Év Átlagos havi befizetés Előző év = (Ft/hó/fő) 100 % , , , , , , , , ,6 4

5 A tartalékok összbevételén belül a befektetési tevékenység eredménye, a hozam forintban kifejezve összességében az előző évinél nagyságrenddel kevesebb, annak 45,61 %-a, viszont a tervhez képest 16 %-kal lett több azonban kimagasló év volt a hozam tekintetében, így az attól való elmaradás nem meglepő: a teljes pénztári vagyonra számított évi 20,52 %- os hozamot az azt megelőző 13 évben csak az év közelítette meg a 18,08 %-os hozamával. Az előző évhez viszonyított átlagos 54,4%-os csökkenés az egyes tartalékok vonatkozásában különböző képet mutat. A működési tartalék esetében 33,5 %-os, a likviditási tartalék esetében 27 %-os, a fedezeti tartalék esetében pedig 55 %-os volt a csökkenés. A fedezeti tartalék és a másik két tartalék hozama közötti különbség a tartalékokhoz tartozó vagyonrészek eltérő eszközökben, eszközcsoportokban való befektetéseinek eredménye: a működési- és likviditási tartalékot képező vagyonrész az év során folyamatosan lekötött betétben volt elhelyezve, a fedezeti tartalék vagyona pedig a nagyobb ingadozásnak kitett pénz és tőkepiaci eszközökben. A fedezeti tartalék esetében a forintban kimutatott, az előző évinél kisebb ütemű hozamnövekedés jelenik meg a hozamnak a fedezeti céltartalékképzésen és a tartalék záróállományán belüli, az előző évinél alacsonyabb arányaiban is, de ez a kisebb ütemű hozamnövekedés az előző évinél kisebb mértékű szolgáltatás és 10 év utáni kifizetések mellett a fedezeti tartalék hozamtartalmát 0,6 %-ponttal növelni tudta. Év A fedezeti tartalék befektetési tevékenységének eredménye (nettó hozam) Éves hozam Fedezeti tartalék záró állománya (ezer Ft) Éves hozam / fedezeti tart. Záró állománya Fedezeti céltartalékképzés (CT) ezer Ft Hozam / CT (%) Kumulált nettó hozam az év végén *A fedezeti tartalék hozamtartalma (%) , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,7 *A fedezeti tartalék hozamtartalma (%) = kummulált nettó hozam az év végén/fedezeti tartalék záróállománya Elsőként 2006-ban, majd utána 2009-ben nyílt meg ismét a 10 év utáni kifizetés lehetősége, és ezzel a lehetőséggel a tagok nagy része élt is, így 2010-ben már lényegesen kevesebb igénylő volt: míg 2009-ben pénztártag igényelte összesen eft összegben. ( az igénylő pénztártagok száma mindössze 5%-kal, a részükre kifizetett összeg 21%-kal volt alacsonyabb a évinél.), addig 2010-ben 734 igénylés volt eft összegben. Az igénylő tagok 69 %-a csak részösszegű, 10 %-uk jogviszony megszűnése nélküli teljes összegű kifizetést kért, 21 %-uk pedig kilépett a pénztárból ezek az arányok szinte teljesen megegyeznek a éviekkel. 5

6 Év A 10 év kötelező várakozási idő leteltével történt kifizetések alakulása Kifiz. Jogviszony megszűnéssel (kilépés) Összeg Fő Teljes összeg kifizetése jogvisz. megszűnés nélkül Összeg Fő Részösszegű hozam és/vagy tőke kifizetés Összeg Fő Fő Összesen Összeg (eft) (eft) (eft) (eft) A működési és likviditási tartalék viszonylagosan kiegyensúlyozott hozamnövekedését a két tartalékhoz tartozó lekötött betétek állományának a tagdíjbevételekből a működési tartalék esetében ezen túlmenően még az adományból - származó folyamatos növekedése és a betéti kamatok relatív stabilitása biztosítja. A működési tevékenységet részletesebben vizsgálva látható, hogy a pénzügyi (befektetési) eredmény nélküli, úgynevezett szokásos működési eredmény a es évek nyeresége után újra veszteséget mutat. Ennek oka, hogy 2009-ben a tartaléknak nyújtott támogatás (adomány) csökkenését a kiadások növekedése mellett nem tudta ellensúlyozni a munkáltatói hozzájárulás és egységes tagdíj növekedése, 2010-ben pedig a működési költségek csökkenése nem tudta ellentételezni a tagdíjbevételek nagymértékű csökkenését. Év Szokásos működési tevékenység eredménye (eft) Működési célú bevételek összesen ebből: tagdíjbevételek Szokásos műk. tev. eredménye a működési bevételek %- ában Befektetési tevékenység eredménye (eft) Működési tev. mérleg szerinti eredménye (eft) , , , , , , , , , , A pénztár gazdálkodásában az üzleti jelentés elkészültéig nem történt olyan esemény, amely a mérlegben és a kiegészítő mellékletben foglaltak megítélését jelentősen befolyásolná. 6

7 Vagyon és befektetések A pénztár vagyona az előző évhez képest a mérleg-főösszeget tekintve 4,7 %-kal, a pénztár befektetett pénzügyi eszközeinek és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírjainak értékét tekintve 7.7 %-kal növekedett az előző évhez képest. A 4,77 Md Ft-os mérlegfőösszeg 95,5 %-át a fedezeti tartalékhoz tartozó értékpapírok teszik ki, 4.5 %-át a működési és likviditási tartalékhoz tartozó pénzeszközök és az egyéb mérlegtételek (időbeli elhatárolás, tárgyi eszközök, követelések) összege. A pénztár a évre vonatkozó befektetési politikát a év elejétől is fenntartotta. Ennek megfelelően a évi referenciaportfolió: 62% MAX + 13% RMAX + 6,5% BUX + 16,5% Külföldi részvény + 2% BIX Külföldi részvény = 32% CETOP % MSCI EMU + 24% MSCI World + 18% MSCI Emerging A pénztár befektetéseit a két vagyonkezelője, az OTP és az Erste Alapkezelő a tárgyévi befektetési politika elveinek megfelelően, a rájuk vonatkozó befektetési irányelvek alapján végezte. A befektetési irányelvekhez tartozó referencia portfoliók az alábbiak voltak: OTP: 61% MAX + 10% RMAX + 2,3% BUX + 12,5% Fejlett piacok + + 9,2% CETOP20 + 5% MSCI Emerging Markets Fejlett piacok = 60% MSCI EMU + 40% MSCI World Erste: 80% MAXC + 12,5% BUX + 2,5% MSCI World + 5% Hazai ingatlan A befektetési politikában és a befektetési irányelvekben rögzített keretek között a Pénztár befektetéseinek összetétele a év során az alábbiak szerint alakult: A befektetési arányok alakulása (%) Megnevezés IV I II III IV. Magyar állampapírok 59,87 57,00 63,14 61,73 60,26 Magyar részvények 5,84 3,30 2,49 2,62 4,36 Külföldi részvények 0,36 0,38 0,41 0,37 0,42 Mo-i befektetési alap 20,75 24,01 23,22 23,82 23,04 Külföldi befektetési alap 1,82 2,23 1,80 2,34 1,43 Jelzáloglevél 5,78 7,37 4,93 4,16 4,03 Határidős ügyletek Kötv. (Mo. kézfizető kezes) 0,18 0,29 0,73 2,46 2,46 Tagi kölcsön 1,02 1,02 1,11 1,23 1,36 Lekötött betét 4,42 4,22 1,99 1,88 2,39 Bankszámlák, kp.,be nem sorolt -0,04 0,18 0,18-0,61 0,25 Összesen 100,00 100,00 100,00 100,00 100,00 Megjegyzés: az arányok a tárgynegyedév végén meglévő, piaci értéken vett eszközök alapján kerültek meghatározásra 7

8 A Pénztár vagyona az év folyamán többségében állampapírban volt. A befektetési arányok évközi alakulására jellemző volt, hogy a magyar kötvények (hitelintézet, diákhitel) és a tagi kölcsön aránya folyamatosan növekedett, a magyarországi befektetési alapok aránya az év elejéhez képest az első negyedév végére jelentősebb mértékben növekedett, majd kisebb csökkenés után állandósult. Az évközi nagyobb ingadozások után a magyar állampapírok év végi aránya közel azonos volt az év elejivel, a magyar részvényeké pedig év végére lecsökkent, a külföldi részvényeké pedig növekedett. A befektetések földrajzi megoszlását tekintve év végén (könyv szerinti értéken számolva) 99,4 %-ot az EU-tagországok képviselnek, ebből Magyarország részesedése 98,0 %. Az egyéb országok 0,6 %-t képviselnek, amelyből az Egyesült Államok részaránya 98 %. Befektetések földrajzi megoszlása, ezer Ft Megnevezés Befektetésekből a Befektetések Befektetések részvények és egyéb időszak végi időszak végi változó hozamú értéke könyv értéke - piaci értékpapírok piaci szerinti értéken értéken értéken Összesen: Európai Gazdasági Térség összesen: EU tagországok összesen: Írország Luxenburg Magyarország Németország Egyéb ország: Amerikai Egyesült Államok Svájc A befektetések devizanemenkénti megoszlását tekintve év végén (könyv szerinti értéken számolva) a befektetett eszközök 98,0 %-a Ft-ban, 1,2 %-a Euróban, 0,7%-a USD-ben, valamint 0,1%-a GBP-ben és CHF-ben eszközölt befektetés volt. Megnevezés Befektetések devizanemenkénti megoszlása, Befektetések időszak végi értéke - könyv szerinti értéken ezer Ft Befektetések időszak végi értéke - piaci értéken HUF EUR GBP USD CHF Összesen

9 A befektetések alakulása Eszközérték (MFt) A Pénztár eszközeinek értéke OTP A Pénztár eszközeinek értéke Erste A Pénztár eszközeinek értéke Összesen A pénztári befektetések évi 8,3 %-os bruttó hozamát az egyes negyedévek hullámzó teljesítményei, így az első negyedév 6,43%-os a második negyedév -1,88%-os, a harmadik negyedév 4,76%-os, ill. a negyedik negyedév -1,01%-os (bruttó) hozamai alakították ki. A KSH által közölt, évi fogyasztói árindex 4,9 % volt, így a pénztár bruttó és nettó hozamrátája az infláció mértékét közel 3%-ponttal felülmúlta I. negyedévét követően, a válság után normalizálódott a piac és óriási fellendülés volt tapasztalható, amely I. negyedévében is még kitartott. A globális befektetői hangulat javulása pozitívan hatott hazánk kockázati megítélésére is. Ebben az időszakban az állampapírok hozamszintje a jegybanki alapkamattal együtt folyamatosan csökkent, növelve ezzel a Pénztár állampapír portfoliójának teljesítményét (az állampapír hozamszintek fordítottan arányosak a teljesítményekkel), emelkedtek a magyar részvényárfolyamok és erősödött a hazai valuta. Május elején a görög adósságválság, júniusban az új kormány vezetőinek államcsőddel kapcsolatos nyilatkozatai miatt azonban újból emelkedni kezdtek az állampapír hozamok, majd a 29 pontos kormányprogram bejelentése és a hiánycél tartása melletti kiállás megnyugtatta a piacokat és ezt követően ismét hozamcsökkenés volt tapasztalható. Ősszel azonban egy újabb hozamemelkedési trend jelent meg elsősorban a nemzetközi hatások miatt: a válság az eurózónán belül Görögországot követően Írországban is súlyos következményekkel járt a gazdaságra nézve. Az ingatlanfejlesztéseket, beruházásokat, amelyre az ír nemzetgazdaság jelentős része épült, a es válság megtorpantotta. Ezeknek a projekteknek a jelentős részét nem sikerült befejezni, az ezeket finanszírozó ír bankok kihelyezett hiteleiket nem tudták visszakapni, így különböző szinteken az ír bankrendszer állami segítségre szorult, ami egyben az ír államháztartást érintette kedvezőtlenül, és ami az EU-n belül újabb mentőcsomagot jelentett a görögországi után. Ez viszont automatikusan ezen országok kockázati minősítését, besorolását rontotta, illetve az egész piaci hangulatot kedvezőtlenül befolyásolta. Magyarországon a nemzetközi hatások és az országnak a kormányzati intézkedések hatására (szektorális különadók, magánnyugdíjpénztári vagyon államosítása, melyek kifutása után nem volt látható befektetői szemmel a költségvetési hiánycél további fenntartása) a befektetési kategória aljára történt leminősítése együttesen a magyar részvényárfolyamok csökkenését és az állampapírpiaci 9

10 hozamok további emelkedését okozták, és melyek hatására a jegybank novemberben az I. negyedévi 5,25-ről 25 bázisponttal 5,5%-ra, majd decemberben 5,75%-ra emelte az alapkamatot. A magyar piaccal kapcsolatos befektetői elfordulást mutatta, hogy a vezető magyar részvények értékeltsége alacsonyabb szintű volt, mint a közép- kelet-európai társai, s míg a magyar részvényindex éves szinten elért eredménye mindössze 0,47% volt, addig a prágaié 9,62%, a varsóié 14,88%, a moszkvaié 15,36% (hasonlóan a new yorki, londoni, frankfurti indexekhez). Míg ezek az indexek az év első három hónapjában együtt mozogtak, a negyedik negyedévben a hazai részvényindex teljesítménye élesen elvált régiós társaitól: pl. a cseh tőzsde 8,24%-os, a lengyel index 4,93%-os emelkedéssel zárta a negyedévet, a hazai index 8,23%-os csökkenést produkált. Hasonló csökkenést mutattak az év utolsó negyedévében a hazai állampapírok is: az éven túli lejáratú állampapírok árfolyam-alakulását mutató MAX index értéke 2,94%-kal csökkent, míg az éven belüli állampapírok mozgását mutató RMAX index 1,17%-kal emelkedett a negyedév során. Mindezzel együtt a évben összességében átlagos teljesítményt produkált a hazai állampapírpiac. Az éven túli lejáratok némileg nagyobb megtérülést hoztak, mint a rövid papírok: a MAX index értéke 2010-ben 6,4%-ot emelkedett, 87 bázisponttal felülteljesítve az RMAX indexét. Figyelembe véve a pénztár befektetési politikáját, amely a hitelviszonyt megtestesítő eszközöket részesíti előnyben a Pénztár a teljes vagyonára vonatkozóan 8,30 %-os bruttó hozamot ért el az OTP vagyonkezelő 11,02 %-os és az Erste 5,65 %-os teljesítményével. A két vagyonkezelő eredményessége közötti különbség alapvetően az általuk kezelt portfolió eszközösszetételében rejlik.. Az Erste által kezelt portfoliószegmensben az OTP által kezelt eszközökhöz képest jóval kisebb részarányt képviselnek a fejlett, fejlődő és régiós részvénypiacok értékpapírjai., melyeknek teljesítménye 2010-ben jelentősen meghaladta a magyar részvények teljesítményét. A hozamráták alakulása év teljes pénztári vagyon fedezeti tartalék bruttó nettó bruttó nettó referencia -hozam Fogyasztói árindex Reálhozam ,35 35,96 118,3 6, ,08 17,45 19,12 19,12 114,3 3, ,26 16,14 17,59 17,59 110,0 7, ,8 9,36 9,8 9,36 109,8 0, ,19 7,59 8,35 7,72 109,2-1, ,72 8,16 8,85 8,26 6,77 105,3 3, ,92 4,32 5,2 4,55 4,70 104,7 0, ,48 16,10 16,52 16,12 15,78 106,8 9, ,03 15,49 13,84 13,26 12,92 103,6 12, ,14 7, ,77 103,9 4, ,81 6, ,56 108,0-1, ,82-12, ,40 106,1-17, ,52 20, ,80 104,2 16, ,30 7, ,06 104,9 3,40 Megjegyzés: A 2001-es évre vonatkozó hozamráták felülvizsgálatra kerültek, értékük eltér a évi beszámolóban megadottaktól tól a fedezeti tartalék hozamrátái nem kerülnek kiszámításra 10

11 Év OTP Alapkezelő Rt. Erste Befekt. Rt. Referenciahozam Referencia- Bruttó nettó bruttó nettó hozam ,59 8,10 7,24 9,51 9,28 6, ,50 4,92 5,36 2,54 2,33 2, ,17 15,55 14,66 17,81 17,47 18, ,56 13,06 12,74 12,99 12,67 13, ,06-8,86 8,29-8, ,04-6,75 6,22-6, , ,97-7, , ,60-23,21 19,92-20, ,02-9,64 5,65-6,29 Megjegyzés: 2006-tól a vagyonkezelők nettó hozamrátája nem kerül meghatározásra. Év Vagyonnövekedési mutató 10 éves átlagos mutatók Nettó Referenciahozam hozamráta Fogyasztói árindex ,36 7,61 6,14 6, ,79 7,97 7,98 6, ,74 7,83 7,99 5,66 4. Szolgáltatások A szolgáltatást igénybevevők száma összhangban a pénzügyi tervek előrejelzéseivel a tagság korösszetételéből adódóan 2009-ben érte el csúcspontját. Akkor az igénybevételi hajlandóságot tovább erősítette a pénzügyi-gazdasági válság miatt elszenvedett évi negatív pénztári hozam, valamint az is, hogy azok a pénztártagok, akik az ONYF és igazgatási szerveitől korábban már nyugállományba vonultak, de a tagdíjukat továbbfizették, 2007-től kezdődően a korábbiaktól eltérően - nem kaptak adományt (amely személyenként a munkáltatói hozzájárulásnak megfelelő összeg volt), és így - támogatás hiányában - szolgáltatás igénybevétellel megszüntették tagságukat. A növekedés akkor az előző évhez képest 70 %-os volt, az előző évek ( ) átlagának pedig a kétszeresét érte el. Így 2010-re a nyugdíjkorhatárhoz közel állók száma jelentősen lecsökkent, az igénybevételek száma a tárgyévben az előző évinek csak 40 %-át érte el. A nyugdíjkorhatárhoz közel állók számának jelentős csökkenését jelzi az is, hogy annak ellenére, hogy a évi igénybevételek száma az előző évinek csak 40 %-a volt 2010-ben folytatódott a 2009-ben elkezdődött átlagéletkor csökkenés: 11

12 Év Átlagéletkor , , , , , , , ,90 Taglétszám koréves megoszlása taglétszám korév A szolgáltatások típusait vizsgálva látható, hogy az egyösszegű kifizetések még mindig dominálnak, a járadékosok száma messze elmarad mögöttük. Az egyösszegű szolgáltatások magas aránya megfelel a nyugdíjpénztári piac egészére jellemzőnek ez az összes szolgáltatásnak kb 98%-a. Továbbra is az határozza meg a pénztártagok döntését, hogy minél előbb teljes egészében a pénzükhöz jussanak, hacsak a személyi jövedelemadózás szabályai a legalább 3 éves tagsági viszony hiánya nem kényszerítik őket 3 éves járadék igénybevételére. A nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos kifizetések alakulása Szolgáltatás tagok száma (fő) típus Egyösszegű * Járadék Egyö.+járad. 1 6 Összesen * Akiknek a jogviszonya szolgáltatás igénybevétele miatt a tárgyévben megszűnt 12

13 Szolgáltatás összeg (e Ft) típus Egyösszegű Járadék Egyö.+járad Összesen Szolgáltatás átlagos érték (e Ft/fő) típus Egyösszegű Járadék Egyö.+járad Összesen Az átlagos, 1 főre jutó értékek meghatározásában figyelembe vettük azon egyösszegű ill. járadék szolgáltatást igénybevevő tagjainkat is,akiknek jogviszonya a tárgyévben még nem szűnt meg, de szolgáltatásban részesültek. 5. A pénztár tervei az elkövetkező időszakra vonatkozóan A pénztár továbbra is elsődleges céljának tekinti, hogy működése során minden téren biztosítsa a pénztártagok öngondoskodó, nyugdíjkiegészítő megtakarításainak jó gazda módjára történő kezelését, a tagság érdekeit szolgáló működést a jogszabályi előírások betartása mellett. A várakozási idő figyelembevételével megállapított kifizetés igénybevételére jogosult vagy egy éven belül jogosulttá váló pénztártagok száma én fő, egyéni számlájuk összesített tárgyév végi egyenlege mintegy eft. Így 2011-ben továbbra is különös gondot kíván fordítani a Pénztár a 10 év utáni kifizetésekkel összefüggésben a pénztártagok megfelelő tájékoztatására, a tagok rendelkezésére álló lehetőségek mindenki számára hozzáférhető megismerésére. A tájékoztatás, illetve a gyors és hatékony információszolgáltatás érdekében került sor ben a Pénztár intranetes honlapjának létrehozására is. Ezt a célt kívánja szolgálni az elkövetkezendő években is a Pénztár a honlapon lévő információk, cikkek, nyomtatványok, szabályzatok napra készen tartásával, folyamatos aktualizálásával, továbbá azzal, hogy ben honlapját internetes hozzáférésűvé kívánja tenni. A Pénztár 2009-ben döntött a választható portfoliós rendszer bevezetéséről. Ennek előkészítő munkálataira a év folyamán, bevezetésére 2011,01,01-től kerül sor. A rendszer működtetésével lehetőség nyílik a nyugdíjkorhatárhoz közel eső pénztártagok vagyonának rövidtávon is biztonságos, illetve kevésbé kockázatos eszközökbe történő befektetésére, amellyel elkerülhető a csak hosszabb távon magasabb hozamot ígérő, ám kockázatosabb 13

14 eszközökbe történő befektetéseken a rövidebb távon esetlegesen elszenvedett a évihez hasonló - jelentősebb értékvesztés. Ez a rendszer egyben lehetőséget biztosít majd arra is, hogy a megtakarításaikat hosszabb időtávra tervező pénztártagok a magasabb hozamelvárásaikhoz, illetve nagyobb kockázatvállalásukhoz igazodóan a jelenleginél magasabb kockázatú befektetésekben tarthassák nyugdíjpénztári vagyonukat. A Pénztár tervei között szerepel a nyugdíjágazat évi szervezeti átalakításával összhangban a Pénztár tagsági körének bővítése, és ezzel együtt bevételeinek növelése. Budapest, május 10. Horváth Zsolt Bálint az Igazgatótanács elnöke 14