ÉVES BESZÁMOLÓ Üzleti jelentés

Átírás

1 Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztára ÉVES BESZÁMOLÓ Üzleti jelentés A Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztára 2014-ben az alapszabályában, a évi pénzügyi tervében megfogalmazott céloknak és a tagság érdekeinek megfelelő gazdálkodást folytatott. Ugyanakkor rendkívüli eseménnyel is szolgált a Pénztár életében: a decemberi küldöttközgyűlés a Pénztár beolvadással történő megszűnését határozta el, amelyhez a munkáltatói hozzájárulásnak a 2010 óta tartó folyamatos és nagymértékű csökkenése vezetett. A pénztártagoknak 2009-ig egységesen 10 ezer Ft összegben nyújtott munkáltatói hozzájárulás (amely a bevételek túlnyomó részét, kb. 75 %-át adta) 2010-től a cafetéria rendszer egy elemévé vált. A rendszer bevezetésével, de különösen a keretösszegnek (a nyugdíjbiztosítási ágazatban egyharmadára) zsugorodásával nagymértékben csökkent a munkáltatói hozzájárulás is: 2013-ra ez mindössze 8,8 %-át, 2014-re pedig 9,1 %-át tette ki a évinek. Ez egyben azt is jelentette, hogy a munkáltatói hozzájárulásnak a működés fenntartására fordítható része is ugyanilyen arányban csökkent. Ezt a nagymértékű csökkenést sem a tagok egyéni befizetésének emelkedése, sem a közepétől megemelt egységes tagdíj, sem pedig a bevezetett költségtérítések és a befizetések működésre fordítható részének megemelése sem tudta ellensúlyozni. Mindezeken felül, jogszabályváltozás következtében a Pénztár legnagyobb munkáltatói tagjainak, mint központi költségvetési szerveknek két éve nincs lehetősége adomány nyújtására sem. Nem járt átütő sikerrel a teljes közszféra felé történt évi nyitás sem, amely a taglétszám növelését célozta. A jelzett okok miatt a Pénztár kb. 31 mft összegű kiadásával szemben álló kb. 15 mft bevétel és a év végi 32 mft összegű tartaléktőke a Pénztár működésének fenntartását ugyan 1,5-2 évre még biztosítani tudja, de ennél hosszabb távon már nem. Mindezeket figyelembe véve és átgondolva, a decemberi Küldöttközgyűlés a beolvadás mellett döntött. 1. Az általános működés jellemzői A pénztár testületei a Küldöttgyűlés, az Igazgatótanács, az Ellenőrző Bizottság a törvényi előírások szerint működtek. Az Igazgatótanács törvényben előírt gyakorisággal tartotta meg üléseit, az Ellenőrző Bizottság éves vizsgálati program alapján végezte ellenőrzéseit a Pénztárnál. A pénztár a könyvvezetést, a tagi nyilvántartást és az ügyfélszolgálatot saját szervezettel látja el. A Pénztáriroda munkatársai rendszeresen részt vettek az év során a felügyeleti szerv, a Pénztárszövetség és más szakmai szervezetek által nyugdíjpénztárak részére (is) szervezett szakmai konferenciákon, oktatásokon. 1

2 A pénztár könyvvizsgálója a Virsik és Társa Adószakértő, Könyvvizsgáló és Szolgáltató Kft., a személyében felelős könyvvizsgálója Virsik Teréz. számlavezető bankja az OTP Bank Nyrt. vagyonkezelői az OTP Alapkezelő Zrt. és az ERSTE Alapkezelő Zrt. letétkezelője a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. 2. Taglétszám A pénztár taglétszáma a nyitó és záró létszámadatokat tekintve ben 31 fővel, 1 %-kal csökkent - jóval kisebb mértékben, mint a megelőző évben, amikor is a csökkenés 4 %-os volt. A csökkenést alapvetően az idézte elő, hogy a szolgáltatás igénybevételekkel és más jogviszonymegszűnésekkel nem tudtak lépést tartani a belépések és a Pénztárba történő átlépések. A taglétszám csökkenését már a pénzügyi terv is előre jelezte, de ahhoz képest a tényleges csökkenés kedvezőbb lett amiatt, hogy a kilépők száma közel fele lett a tervezettnek, és a szolgáltatás igénybevétellel megszűnt jogviszonyok száma is a terv szerinti 84-hez képest csak 53 lett. A kilépettek száma (33 fő) kevesebb, mint a fele a évinek (84 fő). A szolgáltatás igénybevételek számát a mindenkori nyugdíjjogszabályok (pl. a nők 40 éves szolgálati idővel való nyugdíjba vonulási lehetősége) és a pénztár korösszetétele egyaránt meghatározza, illetve befolyásolja. A kilépések részben a cafetéria rendszer bevezetésével és a cafetéria keret alacsony szintjével függnek össze: akik nem tudják, vagy akarják a munkáltatói hozzájárulást igényelni és inkább a fogyasztási célra felhasználható juttatásokat választják, azok túlnyomó többsége a saját tagdíjfizetését is megszüntetve kilép a pénztárból (amennyiben rendelkezik 10 év várakozási idővel). Ebbe az irányba hat az is, hogy a tagság egy része a pótlólagos forrásigényét a nyugdíjpénztári megtakarítások terhére kívánja biztosítani. Így azok, akik a 10 év várakozási idő leteltével már korábban, de 3 éven belül kivették a hozamukat és a fenti okok miatt ismételten kifizetést igényelnek, azok részére az újabb kifizetés csak a jogviszony megszűnésével (kilépéssel) lehetséges. Ezek a tényezők különösen a években rekordszintre emelkedett szolgáltatás igénybevételek és kilépések számában tükröződnek, és ez évre tudott csak csillapodni a megelőző években a fenti okok miatt nagy számban történő megszűnések következtében. (Vagyis, akik ebben az időszakban el tudtak menni nyugdíjba azok éltek is a lehetőséggel, akik pedig nem tudták fizetni tagdíjukat és szükségük volt megtakarításaikra, azok kiléptek a Pénztárból.) A más pénztárba átlépők száma viszont a évi átlagos fős létszámhoz képest mindössze 3 volt. Összességében így a év végi fős taglétszám 1,0 %-kal kevesebb a év véginél és 1 %-kal haladta meg a pénzügyi tervben rögzített várakozásokat. 2

3 A taglétszám alakulása Nyitó létszám Új belépő Átlépő más pénztárból Szolgáltatásb an részesült Átlépő más pénztárba Elhalálozott Egyéb megszűnés 43* 38* (kilépés) Záró létszám Megjegyzés: 2002-ben és 2003-ban az egyéb megszűnés soron volt kimutatva a tagdíjfizetés nélkül bennhagyott számla 3. Gazdálkodás Bevételek, ráfordítások, eredmény A tagsági kör bővítése érdekében a pénztár 2011-ben nyitott a teljes közszféra felé, azonban a taglétszám és a tagdíjbevételek tekintetében a tárgyévben sem volt még érzékelhető változás ban is az ONYF és volt területi igazgatóságai, illetve a kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságai mint a legjelentősebb tagdíj hozzájárulást nyújtó munkáltatók, és mint a pénztár működését korábban adományokkal is, valamint a tárgyi feltételek megteremtésével támogató intézmények, továbbá a 2010-től bevezetett cafetéria rendszer voltak a legnagyobb befolyással a Pénztár gazdálkodására. A tagdíjbevételek tekintetében azonban jelentősebb változást (növekedést) jelentett az év közepétől életbelépett egységes tagdíj Ft-ról Ft-ra történő emelése, valamint a költségtérítések bevezetése. Az összes munkáltatói hozzájárulás és a tagok által fizetett tagdíj 2013-ban érte el minimumát, majd 2014-ben az egységes tagdíj megemelésével és a költségtérítések bevezetésével már 9, ill. 16 %-os növekedés következett be. A munkáltatói hozzájárulás 2014-ben a cafetéria rendszer bevezetése előtti évinek mindössze 9,1 %-a, ami a megelőző évinél 8,9 %-kal lett több. Bár nem ilyen drasztikus mértékben, de azért folyamatosan csökkent és között a tagok által fizetett tagdíj és ezzel együtt a tagdíjbevételek is. Míg 2009-ben és az azt megelőző években a munkáltatói hozzájárulás az összes tagdíjbevétel %-át tette ki, addig 2013-ban mindössze 20,4 %-át, 2014-ben 18,9 %-át. Ezzel párhuzamosan a tagok által fizetett tagdíjnak a év előtti összes tagdíjbevételen belüli %-os aránya benban 82 %-ra emelkedett. Az arányok tehát felcserélődtek, a tartalékok céljára történt befizetések pedig összességében egy nagyon alacsony szintre kerültek 2013-ra, amely 2014-re az előző évhez képest 20,6 %-kal emelkedett a fentebbi intézkedések következtében. 3

4 A főbb bevételi tételek alakulása (%) (%) (%) (%) Munk.hozjár ,3 14,5 9,1 108,9 Tagok fiz.td ,2 89,6 89,6 116,3 Tagdíjbev.ö ,2 45,5 33,2 117,3 Tagi e. bef* ,0 67,7 194,3 150,0 Adóvisszau ,9 95,5 62,4 108,6 Műk. adom ,0 142,9 - - F,M,L ö ,4 52,6 44,1 120,6 * NAV visszautalás nélkül A tagok egyéb befizetése (az adóhatósági adó-visszautalással együtt) is növekedett az előző évihez képest, mégpedig jelentősen, 34,2 %-kal. A növekedés a megelőző évi tagi befizetések után visszaigényelt adóhatósági visszautalások 11,2 %-os csökkenéséből és a tényleges tagi befizetések 50 %-os növekedéséből adódott ben tehát a tagok egyéb tényleges befizetése, a tagok által fizetett tagdíj, a munkáltatói hozzájárulás és az adóhatósági adó-visszautalás is jelentősen növekedett, adományt a pénztár nem kapott, és így összességében 20, 6 %-os volt a bevételnövekedés az előző évhez képest. Az egyes befizetési tételek növekménye/csökkenése a tartalékok vonatkozásában meglehetősen kiegyensúlyozott képet mutat, hiszen a tagi és munkáltatói befizetések növekedése azonos módon érinti az egyes tartalékokat. (Kivétel ez alól az adomány, amely célzottan csak egy alapot érint, valamint a tagok egyéb befizetése tételsoron kimutatott adóhatósági adóvisszautalás, amely kizárólag a fedezeti tartalékot illeti.) A főbb bevételi tételek terv és tényadatait az alábbi táblázat tartalmazza: Működési tartalék Fedezeti tartalék Likvidit. Tartalék Tartalékok együtt tény (ezer Ft terv (ezer Ft) tény (ezer Ft) Tény/terv (%) 2014/2013 (%) Működési célú bevételek összesen, ebből: ,5 154,7 Tagdíjbevétel ,5 136,4 Tagok egyéb befizetése ,0 264,8 Adomány - Befek. Tev. eredménye ,0 21,5 Szolgáltatási célú bevételek összesen, ebből: ,8 118,9 Tagdíjbevétel ,9 116,3 Tagok egyéb befizetése ,8 131,7 Ebből adóhatósági visszautalás ,4 108,6 Adomány Befekt. tev. eredménye ,0 101,9 Likviditási célú bevételek összesen, ebből: ,9 158,9 Tagdíjbevétel ,0 134,0 Tagok egyéb befizetése ,4 800,0 Adomány Befekt. tev. eredménye ,8 44,7 Bevételek összesen, ebből: ,0 120,6 Tagdíjbevétel ,9 117,3 4

5 Tagok egyéb befizetése ,5 134,2 Ebből adóhatósági visszautalás ,4 108,6 Adomány Befekt. tev. eredménye ,0 101,5 Mivel a tartalékok céljára befizetett összegek növekedése (20,6 %) messze meghaladja a taglétszám csökkenését (1 %), így a tagdíj és egyéb befizetéseknek az átlagos taglétszámra vetített összege közel 23,8 %-kal növekedett. Év Átlagos havi befizetés Előző év = (Ft/hó/fő) 100 % , , , , , , , , , , , , ,8 A tartalékok összbevételén belül a befektetési tevékenység eredménye, a hozam forintban kifejezve összességében 1,5 %-kal növekedett az előző évhez képest, a tervezettnek viszont több mint kétszerese. Az előző évhez viszonyított átlagos 101,5 %-os index az egyes tartalékok vonatkozásában különböző képet mutat. A működési tartalék esetében ez az index 21,5 %, a fedezeti tartalék esetében 101,9 %, míg a likviditási tartaléké 44,7 %. A fedezeti tartalék és a másik két tartalék hozama közötti különbség a tartalékokhoz tartozó vagyonrészek eltérő eszközökben, eszközcsoportokban való befektetéseinek eredménye: a működési- és likviditási tartalékot képező vagyonrész az év során folyamatosan lekötött betétben volt elhelyezve, a fedezeti tartalék vagyona pedig pénz és tőkepiaci eszközökben. Az év során folyamatosan csökkenő jegybanki alapkamatot követve a lekötött betétek kamata is folyamatosan csökkent és ez egyaránt érintette a működési és likviditási tartalékot. A működési és likviditási tartaléknak a fedezeti tartalékhoz viszonyított korábban relatíve kiegyensúlyozott hozam-változását a két tartalékhoz tartozó lekötött betétek állományának a tagdíjbevételekből a működési tartalék esetében ezen túlmenően még az adományból származó folyamatos növekedése és a betéti kamatok relatív stabilitása eredményezte től azonban a bevételek jelentős csökkenése következtében e két tartalék hozamváltozása ellentétes irányúra változott. Míg a likviditási tartalék forintban kimutatott hozama továbbra is növekedett amiatt, hogy e tartaléknak gyakorlatilag csak bevétele van és kiadása nincs, s így egyre nagyobb összegű betétlekötés valósítható meg, addig a működési tartalék esetében éppen ellenkezőleg: a forintban kifejezett hozama csökkent, mert csökkent a tartalék befektethető/leköthető összege. 5

6 A működési tevékenységet részletesebben vizsgálva látható, hogy a pénzügyi (befektetési) eredmény nélküli, úgynevezett szokásos működési eredmény a es évek nyeresége után 2014-ben újra veszteséget mutat a bevételek drasztikus csökkenése miatt, bár a korábban ismertetett intézkedéseknek köszönhetően ez a veszteség jóval kisebb, mint 2013-ban volt. Év Szokásos működési tevékenység eredménye (eft) Működési célú bevételek összesen ebből: tagdíjbevételek Szokásos műk. tev. eredménye a működési bevételek %- ában Befektetési tevékenység eredménye (eft) Működési tev. mérleg szerinti eredménye (eft) , , , , , , , , , , , , , , A fedezeti tartalék esetében a forintban kimutatott, az előző évinél 1,9 %-kal több hozam és az ennél még nagyobb, 18,9 %-kal több szolgáltatási célú bevételek jelennek meg a hozamnak a fedezeti céltartalékképzésen és a tartalék záróállományán belüli, az előző évinél kisebb arányaiban is, és ez a fedezeti tartalék hozamtartalmát az előző évi 1,6 %-pontos növekedéssel szemben 2014-ben csak 0,9 % ponttal tudta növelni. Év A fedezeti tartalék befektetési tevékenységének eredménye (nettó hozam) Éves hozam Fedezeti tartalék záró állománya (ezer Ft) Éves hozam / fedezeti tart. Záró állománya Fedezeti céltartalékképzés (CT) ezer Ft Hozam / CT (%) Kumulált nettó hozam az év végén *A fedezeti tartalék hozamtartalma (%) , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,7 6

7 *A fedezeti tartalék hozamtartalma (%) = kummulált nettó hozam az év végén/fedezeti tartalék záróállománya Elsőként 2006-ban, majd utána 2009-ben és 2012-ben nyílt meg ismét a 10 év utáni kifizetés lehetősége, és ezzel a lehetőséggel a tagok nagy része mindhárom évben élt is, a közbülső években pedig az igénylés mindig kevesebb volt. Ez így volt 2014-ben is, amikor is 476 igénylés volt eft összegben. Az igénylő tagok 80 %-a (az előző évben 74,7 %-a) csak részösszegű, 8,4 %-a (az előző évben 7,7 %-a) jogviszony megszűnése nélküli teljes összegű kifizetést kért, 11,6 %-a (az előző évben 17,5 %-a) pedig kilépett a pénztárból. Az előző évekhez képest jelentős változás, hogy lényegesen csökkent a kilépők aránya. Év A 10 év kötelező várakozási idő leteltével történt kifizetések alakulása Kifiz. Jogviszony megszűnéssel (kilépés) Összeg Fő Teljes összeg kifizetése jogvisz. megszűnés nélkül Összeg Fő Részösszegű hozam és/vagy tőke kifizetés Összeg Fő Fő Összesen Összeg (eft) (eft) (eft) (eft) én a Pénztár Küldöttközgyűlése az 1/ sz. határozatával a Pénztárnak a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztárba történő beolvadásáról döntött. Ez az esemény azonban a mérlegben, az üzleti jelentésben és a kiegészítő mellékletben foglaltak megítélését jelentősen nem befolyásolja. Vagyon és befektetések A pénztár vagyona az előző évhez képest a mérleg-főösszeget tekintve 4,3%-kal, a pénztár befektetett pénzügyi eszközeinek és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírjainak értékét tekintve 5,2 %-kal növekedett. Az értékpapírokénál kisebb mérlegfőösszeg növekedést a pénzeszközök és a követelések előző évhez képesti csökkenése indokolja. A 4,3 Md Ft-os mérleg-főösszeg 96,5 %-át a fedezeti tartalékhoz tartozó értékpapírok teszik ki, 3,5 %-át a működési és likviditási tartalékhoz tartozó pénzeszközök és az egyéb mérlegtételek (időbeli elhatárolás, tárgyi eszközök, követelések) összege. A tárgyévre vonatkozó befektetési politikát a fedezeti tartalék vonatkozásában ig a Küldöttközgyűlés által május 25-én elfogadott Választható portfoliós rendszer 7

8 szabályzata tartalmazza. A szabályzat értelmében a pénztár vagyona három portfolióban kerül befektetésre: a Klasszikus és Növekedési portfoliót az OTP Alapkezelő, a Kiegyensúlyozott portfoliót pedig az OTP és az Erste Alapkezelők megosztva kezelik. Az egyes portfoliók befektetési teljesítményének értékelése az adott portfolió és az alábbi összetételű referencia index hozamának összevetésével történik: Klasszikus portfolió: Referenciahozam: 50% RMAX + 50% MAX. Kiegyensúlyozott portfolió: Referenciahozam: 80% CMAX + 12,5% BUX + 2,5% MSCI World Free+ 5% BIX Növekedési portfolió: Referenciahozam: 53,50% MAX + 12,50% RMAX + 1,80% BUX + 7,20% CETOP20 + 7,50% MSCI EMU + 5,00% MSCI World + 7,50% MSCI MXEF + 5% Külföldi kötvények * * 40% LB Global Bond Index + 20% LB US Corporate High Yield Index + 20% US Corporate Master Bond Index + 20% JP Morgan Emerging Markets Bond Plus (EMBI+) Index A i Küldöttközgyűlés módosította a Kiegyensúlyozott portfolió befektetési politikáját, melyet a Felügyelet a H-EN-IV-5/2013. sz. határozatával jóváhagyott, és amely től került bevezetésre. A módosítás lényege, hogy a Pénztár csökkentette a magyar részvények arányát, és ezzel párhuzamosan növelte a feltörekvő, fejlődő országok részvényeinek arányát az alábbi referencia portfolió szerint: 80% CMAX + 5% BUX + 5% CETOP20 + 2,5% MSCI BRIC + 2,5% MSCI World Free+ 5% BIX. Földrajzi megoszlását tekintve év végén (könyv szerinti értéken számolva) a fedezeti tartalék befektetéseinek 96,2 %-a EU országokbeli, 3,8 %-a USA-beli befektetés: Az EU országokon belül Magyarország részesedése 96,2 %, a fennmaradó rész pedig Luxemburgé és Ausztriáé. Befektetések földrajzi megoszlása, ezer Ft Megnevezés Befektetésekből a Befektetések Befektetések részvények és egyéb időszak végi időszak végi értéke változó hozamú értéke könyv - piaci értéken értékpapírok piaci szerinti értéken értéken Összesen: Európai Gazdasági Térség összesen: EU tagországok összesen: Ausztria Luxenburg Magyarország Egyéb ország: Amerikai Egyesült Áll

9 A befektetések devizanemenkénti megoszlását tekintve év végén (könyv szerinti értéken számolva) a befektetett eszközök 80,3 %-a Ft-ban, 10,7 %-a Euróban, 8,9 %-a USD-ben eszközölt befektetés volt. Megnevezés Befektetések devizanemenkénti megoszlása, ezer Ft Befektetések időszak végi értéke - könyv szerinti értéken Befektetések időszak végi értéke - piaci értéken HUF EUR GBP USD CHF Összesen A likviditási és a működési tartalék számlalekötés, takarékszámla keretében kezelhető vagy hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe fektethető be, referenciahozama: 100% RMAX index. A befektetések alakulása Eszközérték (MFt) A Pénztár eszközeinek értéke OTP A Pénztár eszközeinek értéke Erste A Pénztár eszközeinek értéke Összesen A KSH által közölt, évi fogyasztói árindex -0,2 % volt, melyet mindhárom portfolió teljesítménye messze felülmúlt összességében jó év volt a befektetők részére. Az egyes negyedévekre kivéve a második negyedévet - mindhárom portfolióra nézve kiegyensúlyozott, viszonylag azonos mértékű pozitív portfolió hozamok voltak a jellemzők - párhuzamosan az egyes portfoliókat jellemző benchmark elemek hozamának mozgásával. A klasszikus portfolió bruttó hozama negyedévenként 1,17; 3,02; 0,66; 1,47%, éves szinten 6,46%, a kiegyensúlyozott portfolióé 9

10 rendre 1,17; 4,84; 0,85; 1,85%, éves szinten 8,95%, míg a növekedési portfolióé rendre 2,08; 4,84; 1,18; 1,35%, éves szinten 9,75% volt. Az év egészének jó teljesítményéből kiemelkedik a második negyedév, melynek kimagasló teljesítményében a hazai és nemzetközi hatások egyaránt szerepet játszottak. A hazai kötvények vonatkozásában nevezetesen az, hogy az MNB ún. önfinanszírozási programjának meghirdetésével párhuzamosan az EKB is bejelentette, hogy újabb kamatcsökkentés és monetáris lazítás várható. Az MNB önfinanszírozási programja szerint az irányadó instrumentum, a kéthetes MNB kötvény kéthetes betétté alakul át. Ezáltal romlik a bankrendszer likviditási mutatója, és ennek helyreállítása állampapír vásárlásra késztetheti majd a bankokat. A devizalejáratokat is forint-kibocsátással finanszíroznák, de ehhez szükséges a bankok állampapír vásárlása, amit a fenti intézkedésekkel ösztönöznének. Mindez azt a célt szolgálja, hogy csökkenjen az államadósságon belül a deviza aránya, mérséklődjön a külföldi megújítási igény, és ezzel javuljon az ország kockázati megítélése, amely középtávon felminősítésekhez, és ezáltal további kockázati-felár csökkenéshez vezethet. Az EKB bejelentése is erősítette a kockázatvállalási kedvet, sőt az EKB bejelentett egy újabb mennyiségi lazító programot (TLTRO), amelynek részeként megfelelő eszközfedezet mellett hosszútávú hitelt vehetnek fel az euro-zóna bankjai az EKB-tól, várhatóan 400 md euró összegben. Az erős külső és belső támogató tényezők hatására júniusra a hozamok erős csökkenésnek indultak, az aukciókon rendszeresen nagy kereslet mutatkozott és ezzel párhuzamosan a hazai eszközárak a fejlett és a fejlődő piaci eszközökkel együtt emelkedtek. Ez a tendencia aztán év végéig megmaradt, és év végére jelentős hozamcsökkenést eredményezett a teljes hozamgörbén. A legnagyobb hozamesés (2,43%) a 15 éves, a legkisebb (1,24 %) pedig az 1 éves lejáratú állampapíroknál következett be. A részvénypiacok számára már nem volt ilyen egyértelműen kedvező év a 2014-es. A feltörekvő európai régióból egyedül a török piac tudott pozitív teljesítményt produkálni, a közép-európai piacok Magyarországot kivéve egyszámjegyű mértékű gyengülést éltek meg. Hazánk részvényindexe 10%-os gyengüléssel zárta az évet, amely zuhanás jelentős részét az utolsó negyedévben szenvedte el. Oroszország részvénypiaca a különleges politikai és gazdasági helyzet miatt óriási, 40 %-os zuhanást volt kénytelen elkönyvelni. Negatív teljesítményét egyébként teljes egészében az olajár csökkenéssel és az ukrán konfliktussal összefüggő rubel árfolyamcsökkenése okozta, helyi devizában számolva az orosz index nulla közeli teljesítményt hozott. Az orosz-ukrán szembenállás miatti szankciók nem kedveztek a befektetői bizalomnak, hiszen a gazdasági kapcsolatok megromlása egy jelentős külgazdasági partnerrel minden félnek rossz. Az orosz gazdaságot egyre jobban súlytották a szankciók, ami az olajárak összeomlásával december közepére egy erős rubelpánikban öltött testet. Az olajár gyengülése ugyanakkor rendkívül pozitívan hatott a török, indiai és kínai gazdaságra; ezeknek az országoknak az importszámlája nagy mértékben csökkent, és ez látványos folyó fizetési mérleg javulásban öltött testet. A fejlett piacok viszont nagyon jól teljesítettek, különösen az amerikai részvényindexek, amelyek új történelmi csúcs közelében zárták az évet, köszönhetően részben a kedvező makrogazdasági adatoknak, részben pedig a konstruktív monetáris politikának. A FED ugyan novemberben lezárta a mennyiségi lazítás néven ismertté vált kötvényvásárlási programját, de a decemberi jegybanki ülést követő közleményében biztosították a befektetőket, hogy egyelőre nem lesz kamatemelés. A főbb európai gazdaságok viszont érezhetően lelassultak az év folyamán, köszönhetően a belső strukturális gyengeségek mellett az ukrajnai beavatkozás kapcsán Oroszországgal kitört kereskedelmi háborúnak is. Így míg az MSCI World index látványos 26,08 %-ot ért el, addig az MSCI Europe csak 10,63 %-ot. 10

11 A klasszikus és növekedési portfoliót az OTP Alapkezelő egyedül, míg a kiegyensúlyozott portfoliót az OTP és az Erste Alapkezelő megosztva kezelik. Az OTP Alapkezelő által kezelt klasszikus portfolió hozama valamelyest elmarad a referencia portfolióétól, elsősorban a jobb (12,58%) teljesítményt elérő hosszúlejáratú kötvények alulsúlyozása és a kisebb (3,31%) teljesítményt elérő rövid lejáratú kötvények felülsúlyozása következtében. Bár a portfolió durationjét ugyan növelték folyamán, de a benchmarké a kibocsátások futamidejének növekedése miatt ennél nagyobb mértékben hosszabbodott, így a portfolió alulsúlyozása nagyobb volt az év végén, mint kezdetekor. A hozamcsökkenés és az alulsúlyozás eredményeként a hazai kötvényportfolió teljesítménye 2014-ben elmaradt a benchmarkétól. Ezt az elmaradást azonban mindhárom portfolióban nagymértékben ellensúlyozta a elején vásárolt OTP kötvények tartása és árfolyamemelkedése. A növekedési portfolió hozama is valamelyest elmaradt a benchmarkétól főleg amiatt, hogy a nem túl jól teljesítő orosz piacon tartott túlsúly az év vége felé negatívan hatott a teljesítményre. A vagyonkezelők azonban úgy vélték, hogy a historikusa rendkívül olcsónak számító árazási szintekből fakadó középtávú emelkedési potenciál ellenértéket nyújt a jelenlegi bizonytalan környezetért, így továbbra is indokoltnak tartják a felülsúlyozás fenntartását. A kiegyensúlyozott portfolió vonatkozásában az OTP által elért (bruttó) hozam 7,69%, míg az Erste által elért hozam 9,3% volt. A két vagyonkezelő eredményessége közötti különbség alapvetően az általuk kezelt portfolió eszközösszetételében, illetve az egyes eszközök alulfelül súlyozásában rejlik. Az OTP által kezelt portfoliószegmensben az Erste által kezelt eszközökhöz képest jóval nagyobb részarányt képviseltek a rövidebb lejáratú állampapírok, melyeknek teljesítménye 2014-ben jelentősen alulmúlta a hosszabb lejáratok teljesítményét, valamint a rosszabbul teljesítő közép-kelet-európai részvények aránya is nagyobb volt, az Erste portfolióban ezen kívül jelentős súllyal szerepeltek az euróban és dollárban denominált magyar állampapírok, valamint a fejlett piaci részvények is. A hozamráták alakulása Év Teljes pénztári vagyon bruttó nettó Fedezeti tartalék bruttó nettó referenciahozam Fogyasztói árindex (előző év=100) ,35 35,96 118, ,08 17,45 19,12 19,12 114, ,26 16,14 17,59 17,59 110, ,8 9,36 9,8 9,36 109, ,19 7,59 8,35 7,72 109, ,72 8,16 8,85 8,26 6,77 105, ,92 4,32 5,2 4,55 4,70 104, ,48 16,10 16,52 16,12 15,78 106, ,03 15,49 13,84 13,26 12,92 103, ,14 7, ,77 103, ,81 6, ,56 108, ,82-12, ,40 106, ,52 20, ,80 104, ,30 7, ,06 104, Klasszikus 3,84 3,47 3,23 103,9 Kiegyens.. 0,16-0,23-0,28 103,9 Növekedési -0,29-0,65 0,07 103, Klasszikus 14,73 14,42 15,07 105,7 Kiegyens.. 16,99 16,57 16,72 105,7 Növekedési 15,83 15,43 16,35 105,7 11

12 2013. Klasszikus 7,58 7,33 7,88 101,7 Kiegyensúly. 9,15 8,88 7,87 101,7 Növekedési 9,00 8,69 8,07 101, Klasszikus 6,46 6,16 7,88 0,998 Kiegyensúly. 8,95 8,55 9,22 0,998 Növekedési 9,75 9,36 11,56 0,998 Megjegyzés: 1./ A 2001-es évre vonatkozó hozamráták felülvizsgálatra kerültek, értékük eltér a évi beszámolóban megadottaktól. 2./ A hozamráta 2006-tól csak a pénztár egészére, 2011-től a fedezeti tartalékra kerül kiszámításra. Év OTP Alapkezelő Rt. Erste Befekt. Rt. Referenciahozam Referencia- Bruttó nettó bruttó nettó hozam ,59 8,10 7,24 9,51 9,28 6, ,50 4,92 5,36 2,54 2,33 2, ,17 15,55 14,66 17,81 17,47 18, ,56 13,06 12,74 12,99 12,67 13, ,06-8,86 8,29-8, ,04-6,75 6,22-6, , ,97-7, , ,60-23,21 19,92-20, ,02-9,64 5,65-6, Klasszikus 3,84-3, Kiegyens. 0, ,63 0, ,21 Növekedési -0,29-0, Klasszikus 14,73-15, Kiegyens. 15,18-16,67 17,44-16,73 Növekedési 15,83-16, Klasszikus 7,58-7, Kiegyens. 8,69-8,01 9,30-7,84 Növekedési 9,00-8, Klasszikus 6,46-7, Kiegyensúly. 7,71-9,37 9,30-9,18 Növekedési 9,75-11, Megjegyzés: 2006-tól a vagyonkezelők nettó hozamrátája nem kerül meghatározásra. Év 10 éves átlagos mutatók Vagyonnövek e-dési mutató Nettó hozamráta Referencia-hozam Fogyasztói árindex ,36 7,61 6,14 6, ,79 7,97 7,98 6, ,74 7,83 7,99 5, Klasszikus 7,03 7,41 7,51 5,13 Kiegyens. 6,71 7,02 7,13 5,13 Növekedés 6,75 6,97 7,24 5, Klasszikus 8,03 8,01 8,31 5,17 Kiegyens. 7,79 7,82 8,09 5,17 Növekedés 7,63 7,67 8,10 5,17 12

13 2013.Klasszikus 8,14 8,32 8,64 4,87 Kiegyens. 8,14 8,28 8,42 4,87 Növekedési 7,97 8,11 8,44 4, Klasszikus 7,40 7,36 7,87 4,16 Kiegyensúly 7,67 7,56 7,79 4,16 Növekedési 7,58 7,47 8,04 4,16 4. Szolgáltatások A szolgáltatást igénybevevők száma összhangban a pénzügyi tervek előrejelzéseivel a tagság korösszetételéből adódóan 2009-ben érte el csúcspontját. Akkor az igénybevételi hajlandóságot tovább erősítette a pénzügyi-gazdasági válság miatt elszenvedett évi negatív pénztári hozam, valamint az is, hogy azok a pénztártagok, akik az ONYF és igazgatási szerveitől korábban már nyugállományba vonultak, de a tagdíjukat továbbfizették, 2007-től kezdődően a korábbiaktól eltérően - nem kaptak adományt (amely személyenként a munkáltatói hozzájárulásnak megfelelő összeg volt), és így - támogatás hiányában - szolgáltatás igénybevétellel megszüntették tagságukat. A növekedés akkor az előző évhez képest 70 %-os volt, az előző évek ( ) átlagának pedig a kétszeresét érte el. Így 2010-re a nyugdíjkorhatárhoz közel állók száma jelentősen lecsökkent (ezt jelezte akkor az átlagéletkor csökkenése is), az igénybevételek száma 2010-ben az előző évinek csak 40 %-át érte el ben azonban ismét ugrásszerű növekedés történt, amit a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba meneteli lehetősége és ezzel együtt a pénztári szolgáltatásuk igénybevétele indokol ben, 2013-ban és 2014-ben is folytatódott a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba menetelével szolgáltatásuk igénybevétele, bár nem érte el a évi szintet, sőt 2014-ben az előző évinek már csak 61 %-át tette ki. A pénztártagság túlnyomó többsége ugyanis nő én a pénztártagság 78 %-a volt nő és csak 22 %-a férfi, ez az arány némileg javult (77,5 22,5 %-ra változott) végére és ra módosult végére a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba menetelével, illetve szolgáltatás igénybevételével). Ezzel együtt tovább növekedett 2013-ban és különösen 2014-ben az átlagéletkor is, hiszen a társadalombiztosítás szerinti nyugdíjkorhatárnál alacsonyabb életkorban tudnak a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba menni, másrészt ebből az is következik a fiatalabb korosztály belépése a Pénztárba messze elmarad a kívánatosnál. Év Átlagéletkor , , , , , , , , , , , ,07 13

14 Taglétszám koréves megoszlása taglétszám korév A szolgáltatások típusait vizsgálva látható, hogy az egyösszegű kifizetések még mindig dominálnak, a járadékosok száma messze elmarad mögöttük. Az egyösszegű szolgáltatások magas aránya megfelel a nyugdíjpénztári piac egészére jellemzőnek ez az összes szolgáltatásnak kb 98%-a. Továbbra is az határozza meg a pénztártagok döntését, hogy minél előbb teljes egészében a pénzükhöz jussanak, hacsak a személyi jövedelemadózás szabályai a legalább 3 éves tagsági viszony hiánya nem kényszerítik őket 3 éves járadék igénybevételére. Szolgáltatás típus A nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos kifizetések alakulása: tagok száma (fő) Egyösszegű * Járadék Egyö.+járad Összesen * Akiknek a jogviszonya szolgáltatás igénybevétele miatt a tárgyévben megszűnt Szolgáltatás típus összeg (e Ft) Egyösszegű Járadék Egyö.+járad Összesen

15 Szolgáltat ás típus átlagos érték (e Ft/fő) Egyösszegű Járadék Egyö.+járad Összesen Az átlagos, 1 főre jutó értékek meghatározásában figyelembe vettük azon egyösszegű, ill. járadékszolgáltatást igénybevevő tagjainkat is, akiknek jogviszonya a tárgyévben még nem szűnt meg, de szolgáltatásban részesültek. (A tárgyévben 65 fő egyösszegű szolgáltatást igénylő pénztártagunk közül 53 főnek szűnt meg a tagsági jogviszonya évközben.) A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban második felétől ellentétben a korábbiakkal - a pénztár Ft eljárási díjat és az utalás költségét a szolgáltatási számlák terhére felszámolja. 5. A pénztár tervei az elkövetkező időszakra vonatkozóan én a Pénztár Küldöttközgyűlése az 1/ sz. határozatával a Pénztárnak a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztárba történő beolvadásáról döntött. Ezzel a Pénztár 2015-ben megszűnik, jogutódja pedig a Honvéd Közszolgálati Önkéntes Nyugdíjpénztár lesz. Az átalakulás tervezett időpontja Budapest, Keömley-Horváth Zsolt Igazgatótanács elnöke 15