ÉVES BESZÁMOLÓ Üzleti jelentés

Átírás

1 Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztára ÉVES BESZÁMOLÓ Üzleti jelentés A Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztára 2013-ban az alapszabályában, a évi pénzügyi tervében megfogalmazott céloknak és a tagság érdekeinek megfelelő gazdálkodást folytatott. Mivel a munkáltatói hozzájárulás 2010-től a cafetéria juttatások egyik eleme lett, majd 2011-től a cafetéria keret is jelentősen szűkült, a munkáltatói hozzájárulás összege amely korábban a bevételek túlnyomó részét (kb. 75 %-át) adta re a évinek mindössze 8,8 %-ára, 2013-ra pedig 8,4 %-ra zsugorodott. A évi pénzügyi terv is egy alacsony szintű munkáltatói hozzájárulással és egy évek óta viszonylag stabil tagok által fizetett tagdíjjal, valamint összességében a évi bevételeknek az alig több mint 1/3-ával számolt. A terv a bevételek tekintetében 96 %-ban teljesült; a viszonylag kis mértékű elmaradást a tervtől részben a várnál nagyobb számú jogviszonymegszűnésekből és a tagdíj-nemfizetők számának növekedéséből adódó bevételkiesés okozta. Örvendetes tény ugyanakkor, hogy a jelenlegi gazdasági-jövedelmi viszonyok között is - az egy főre jutó átlagos befizetés tovább növekedett, ami a pénztártagok öngondoskodáshoz való tudatosabb hozzáállását jelzi. 1. Az általános működés jellemzői A pénztár testületei a Küldöttgyűlés, az Igazgatótanács, az Ellenőrző Bizottság a törvényi előírások szerint működtek. Az Igazgatótanács törvényben előírt gyakorisággal tartotta meg üléseit, az Ellenőrző Bizottság éves vizsgálati program alapján végezte ellenőrzéseit a Pénztárnál. A pénztár a könyvvezetést, a tagi nyilvántartást és az ügyfélszolgálatot saját szervezettel látja el. A Pénztáriroda munkatársai rendszeresen részt vettek az év során a felügyeleti szerv, a Pénztárszövetség és más szakmai szervezetek által nyugdíjpénztárak részére (is) szervezett szakmai konferenciákon, oktatásokon. A pénztár könyvvizsgálója a Virsik és Társa Adószakértő, Könyvvizsgáló és Szolgáltató Kft., a személyében felelős könyvvizsgálója Virsik Teréz. számlavezető bankja az OTP Bank Nyrt. vagyonkezelői az OTP Alapkezelő Zrt. és az ERSTE Alapkezelő Zrt. letétkezelője a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. 1

2 2. Taglétszám A pénztár taglétszáma a nyitó és záró létszámadatokat tekintve ban 125 fővel, 4 %- kal csökkent - jóval kisebb mértékben, mint a megelőző évben, amikor is a csökkenés 10 %- os volt. A csökkenést alapvetően az idézte elő, hogy a szolgáltatás igénybevételekkel és más jogviszonymegszűnésekkel nem tudtak lépést tartani a belépések és a Pénztárba történő átlépések. A taglétszám csökkenését már a pénzügyi terv is előre jelezte, de ahhoz képest a tényleges csökkenés kedvezőbb lett amiatt, hogy míg a kilépők száma mindössze 7 fővel haladta meg a tervezettet, a szolgáltatás igénybevétellel megszűnt jogviszonyok száma viszont a terv szerinti 134-hez képest csak 90 lett. A kilépettek száma (84 fő) közel fele a évinek (150 fő). A szolgáltatás igénybevételek számát a mindenkori nyugdíjjogszabályok (pl. a nők 40 éves szolgálati idővel való nyugdíjba vonulási lehetősége) és a pénztár korösszetétele egyaránt meghatározza, illetve befolyásolja. A kilépések részben a cafetéria rendszer bevezetésével és a cafetéria keret alacsony szintjével függnek össze: akik nem tudják, vagy akarják a munkáltatói hozzájárulást igényelni és inkább a fogyasztási célra felhasználható juttatásokat választják, azok túlnyomó többsége a saját tagdíjfizetését is megszüntetve kilép a pénztárból (amennyiben rendelkezik 10 év várakozási idővel). Ebbe az irányba hat az is, hogy a tagság egy része a pótlólagos forrásigényét a nyugdíjpénztári megtakarítások terhére kívánja biztosítani. Így azok, akik a 10 év várakozási idő leteltével már korábban, de 3 éven belül kivették a hozamukat és a fenti okok miatt ismételten kifizetést igényelnek, azok részére az újabb kifizetés csak a jogviszony megszűnésével (kilépéssel) lehetséges. Ezek a tényezők különösen a években rekordszintre emelkedett szolgáltatás igénybevételek és kilépések számában tükröződnek, és ez évre tudott csak csillapodni a megelőző években a fenti okok miatt nagy számban történő megszűnések következtében. (Vagyis, akik ebben az időszakban el tudtak menni nyugdíjba azok éltek is a lehetőséggel, akik pedig nem tudták fizetni tagdíjukat és szükségük volt megtakarításaikra, azok kiléptek a Pénztárból.) A más pénztárba átlépők száma viszont a évi átlagos fős létszámhoz képest mindössze 5 volt. Összességében így a év végi fős taglétszám 4,0 %-kal kevesebb a év véginél és 1,5 %-kal haladta meg a pénzügyi tervben rögzített várakozásokat. A taglétszám alakulása Nyitó létszám Új belépő Átlépő más pénztárból Szolgáltatásb an részesült Átlépő más pénztárba Elhalálozott Egyéb megszűnés 43* 38* (kilépés) Záró létszám Megjegyzés: 2002-ben és 2003-ban az egyéb megszűnés soron volt kimutatva a tagdíjfizetés nélkül bennhagyott számla 2

3 3. Gazdálkodás Bevételek, ráfordítások, eredmény A tagsági kör bővítése érdekében a pénztár 2011-ben nyitott a teljes közszféra felé, azonban a taglétszám és a tagdíjbevételek tekintetében a tárgyévben sem volt még érzékelhető változás ban is az ONYF és volt területi igazgatóságai, illetve a kormányhivatalok nyugdíjbiztosítási igazgatóságai mint a legjelentősebb tagdíj hozzájárulást nyújtó munkáltatók, és mint a pénztár működését korábban adományokkal is, valamint a tárgyi feltételek megteremtésével támogató intézmények, továbbá a 2010-től bevezetett cafetéria rendszer voltak a legnagyobb befolyással a Pénztár gazdálkodására. Az összes munkáltatói hozzájárulás és a tagok által fizetett tagdíj 2013-ban érte el minimumát. A munkáltatói hozzájárulás a cafetéria rendszer bevezetése előtti évinek mindössze 8,4 %-a, és a megelőző évinek is csak közel 72 %-a. Bár nem ilyen drasztikus mértékben, de azért folyamatosan csökken óta a tagok által fizetett tagdíj és ezzel együtt a tagdíjbevételek is. Míg 2009-ben és az azt megelőző években a munkáltatói hozzájárulás az összes tagdíjbevétel %-át tette ki, addig 2013-ban mindössze 20,4 %-át. Ezzel párhuzamosan a tagok által fizetett tagdíjnak a év előtti összes tagdíjbevételen belüli %-os aránya 2013-ban 82 %-ra emelkedett. Az arányok tehát felcserélődtek, a tartalékok céljára történt befizetések pedig összességében egy nagyon alacsony szintre kerültek. A főbb bevételi tételek alakulása Munk.hozzájár ,3 14,5 8,4 71,7 Tagok fiz.tagd ,2 89,6 77,1 93,7 Tagdíjbev.össz ,2 45,5 28,9 87,7 Tagok egyéb bef ,0 67,7 129,6 161,2 Adóvisszautalás ,9 95,5 57,5 88,8 Működ. adom ,0 142,9 - - F,M,L bev. össz ,4 52,6 36,6 98, (%) (%) (%) (%) A tagok egyéb befizetése (az adóhatósági adó-visszautalással együtt) viszont az előző évihez képest közel 23,1 %-kal növekedett. A növekedés a megelőző évi tagi befizetések után visszaigényelt adóhatósági visszautalások 11,2 %-os csökkenéséből és a tényleges tagi befizetések 61,2 %-os növekedéséből adódott ban tehát a tagok egyéb tényleges befizetése jelentősen növekedett, a tagok által fizetett tagdíj, a munkáltatói hozzájárulás és az adóhatósági adó-visszautalás viszont visszaesett, adományt a pénztár nem kapott, és így összességében csak mintegy 2 %-os volt a bevételcsökkenés az előző évhez képest. Az egyes befizetési tételek növekménye/csökkenése a tartalékok vonatkozásában meglehetősen kiegyensúlyozott képet mutat, hiszen a tagi és munkáltatói befizetések növekedése azonos módon érinti az egyes tartalékokat. (Kivétel ez alól az adomány, amely célzottan csak egy alapot érint, valamint a tagok egyéb befizetése tételsoron kimutatott adóhatósági adóvisszautalás, amely kizárólag a fedezeti tartalékot illeti.) 3

4 A főbb bevételi tételek terv és tényadatait az alábbi táblázat tartalmazza: Működési tartalék Fedezeti tartalék Likvidit. Tartalék Tartalékok együtt tény (ezer Ft terv (ezer Ft) tény (ezer Ft) Tény/terv (%) 2013/2012 (%) Működési célú bevételek összesen, ebből: ,7 90,2 Tagdíjbevétel ,1 85,8 Tagok egyéb befizetése ,3 162,1 Adomány Befek. Tev. eredménye ,8 41,9 Szolgáltatási célú bevételek összesen, ebből: ,2 98,4 Tagdíjbevétel ,3 87,8 Tagok egyéb befizetése ,4 122,5 Ebből adóhatósági visszautalás ,7 88,8 Adomány Befekt. tev. eredménye ,6 55,3 Likviditási célú bevételek összesen, ebből: ,0 84,9 Tagdíjbevétel ,5 79,0 Tagok egyéb befizetése ,6 175,0 Adomány Befekt. tev. eredménye ,8 62,9 Bevételek összesen, ebből: ,1 98,0 Tagdíjbevétel ,2 87,7 Tagok egyéb befizetése ,5 123,1 Ebből adóhatósági visszautalás ,7 88,8 Adomány Befekt. tev. eredménye ,9 55,2 Mivel a taglétszám csökkenése (4 %) meghaladja a tartalékok céljára befizetett összegek csökkenését (2 %), így a tagdíj és egyéb befizetéseknek az átlagos taglétszámra vetített összege közel 3 %-kal növekedett. Év Átlagos havi befizetés Előző év = (Ft/hó/fő) 100 % , , , , , , , , , , , ,9 4

5 A tartalékok összbevételén belül a befektetési tevékenység eredménye, a hozam forintban kifejezve összességében az előző évinek valamivel több, mint a fele, a tervezettet viszont 34 %-kal haladta meg. Az előző évhez viszonyított átlagos 55,2 %-os index az egyes tartalékok vonatkozásában különböző képet mutat. A működési tartalék esetében ez az index 41,9 %, a fedezeti tartalék esetében 55,3 %, míg a likviditási tartaléké 62,9 %. A fedezeti tartalék és a másik két tartalék hozama közötti különbség a tartalékokhoz tartozó vagyonrészek eltérő eszközökben, eszközcsoportokban való befektetéseinek eredménye: a működési- és likviditási tartalékot képező vagyonrész az év során folyamatosan lekötött betétben volt elhelyezve, a fedezeti tartalék vagyona pedig pénz és tőkepiaci eszközökben. Az év során folyamatosan csökkenő jegybanki alapkamatot követve a lekötött betétek kamata is folyamatosan csökkent és ez egyaránt érintette a működési és likviditási tartalékot. A működési és likviditási tartaléknak a fedezeti tartalékhoz viszonyított korábban relatíve kiegyensúlyozott hozam-változását a két tartalékhoz tartozó lekötött betétek állományának a tagdíjbevételekből a működési tartalék esetében ezen túlmenően még az adományból származó folyamatos növekedése és a betéti kamatok relatív stabilitása eredményezte től azonban a bevételek jelentős csökkenése következtében e két tartalék hozamváltozása ellentétes irányúra változott. Míg a likviditási tartalék forintban kimutatott hozama továbbra is növekedett amiatt, hogy e tartaléknak gyakorlatilag csak bevétele van és kiadása nincs, s így egyre nagyobb összegű betétlekötés valósítható meg, addig a működési tartalék esetében éppen ellenkezőleg: a forintban kifejezett hozama csökkent, mert csökkent a tartalék befektethető/leköthető összege. A működési tevékenységet részletesebben vizsgálva látható, hogy a pénzügyi (befektetési) eredmény nélküli, úgynevezett szokásos működési eredmény a es évek nyeresége után 2013-ban is újra veszteséget mutat. Ennek oka a bevételek drasztikus csökkenése. Év Szokásos működési tevékenység eredménye (eft) Működési célú bevételek összesen ebből: tagdíjbevételek Szokásos műk. tev. eredménye a működési bevételek %- ában Befektetési tevékenység eredménye (eft) Működési tev. mérleg szerinti eredménye (eft) , , , , , , , , , , , , ,

6 A fedezeti tartalék esetében a forintban kimutatott, az előző évinél kevesebb hozam jelenik meg a hozamnak a fedezeti céltartalékképzésen és a tartalék záróállományán belüli, az előző évinél kisebb arányaiban is, és ez a fedezeti tartalék hozamtartalmát az előző évi 6,6 %-pontos növekedéssel szemben 2013-ban csak 1,6 % ponttal tudta növelni. Év A fedezeti tartalék befektetési tevékenységének eredménye (nettó hozam) Éves hozam Fedezeti tartalék záró állománya (ezer Ft) Éves hozam / fedezeti tart. Záró állománya Fedezeti céltartalékképzés (CT) ezer Ft Hozam / CT (%) Kumulált nettó hozam az év végén *A fedezeti tartalék hozamtartalma (%) , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,8 *A fedezeti tartalék hozamtartalma (%) = kummulált nettó hozam az év végén/fedezeti tartalék záróállománya Elsőként 2006-ban, majd utána 2009-ben és 2012-ben nyílt meg ismét a 10 év utáni kifizetés lehetősége, és ezzel a lehetőséggel a tagok nagy része mindhárom évben élt is, a közbülső években pedig az igénylés mindig kevesebb volt. Ez így volt 2013-ban is, amikor is 530 igénylés volt eft összegben. Az igénylő tagok 74,7 %-a (az előző évben 62 %-a) csak részösszegű, 7,7 %-a (az előző évben 7 %-a) jogviszony megszűnése nélküli teljes összegű kifizetést kért, 17,5 %-a (az előző évben 31 %-a) pedig kilépett a pénztárból. Az előző évekhez képest jelentős változás, hogy lényegesen csökkent a kilépők aránya. Év A 10 év kötelező várakozási idő leteltével történt kifizetések alakulása Kifiz. Jogviszony megszűnéssel (kilépés) Összeg Fő Teljes összeg kifizetése jogvisz. megszűnés nélkül Összeg Fő Részösszegű hozam és/vagy tőke kifizetés Összeg Fő Fő Összesen Összeg (eft) (eft) (eft) (eft)

7 A pénztár gazdálkodásában az üzleti jelentés elkészültéig nem történt olyan esemény, amely a mérlegben és a kiegészítő mellékletben foglaltak megítélését jelentősen befolyásolná. Vagyon és befektetések A pénztár vagyona az előző évhez képest a mérleg-főösszeget tekintve 2,3%-kal, a pénztár befektetett pénzügyi eszközeinek és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírjainak értékét tekintve 3,3 %-kal növekedett. Az értékpapírokénál kisebb mérlegfőösszeg növekedést a pénzeszközök és a követelések előző évhez képesti csökkenése indokolja. A 4,1 Md Ft-os mérleg-főösszeg 95,7 %-át a fedezeti tartalékhoz tartozó értékpapírok teszik ki, 4,3%-át a működési és likviditási tartalékhoz tartozó pénzeszközök és az egyéb mérlegtételek (időbeli elhatárolás, tárgyi eszközök, követelések) összege. A tárgyévre vonatkozó befektetési politikát a fedezeti tartalék vonatkozásában ig a Küldöttközgyűlés által május 25-én elfogadott Választható portfoliós rendszer szabályzata tartalmazza. A szabályzat értelmében a pénztár vagyona három portfolióban kerül befektetésre: a Klasszikus és Növekedési portfoliót az OTP Alapkezelő, a Kiegyensúlyozott portfoliót pedig az OTP és az Erste Alapkezelők megosztva kezelik. Az egyes portfoliók befektetési teljesítményének értékelése az adott portfolió és az alábbi összetételű referencia index hozamának összevetésével történik: Klasszikus portfolió: Referenciahozam: 50% RMAX + 50% MAX. Kiegyensúlyozott portfolió: Referenciahozam: 80% CMAX + 12,5% BUX + 2,5% MSCI World Free+ 5% BIX Növekedési portfolió: Referenciahozam: 53,50% MAX + 12,50% RMAX + 1,80% BUX + 7,20% CETOP20 + 7,50% MSCI EMU + 5,00% MSCI World + 7,50% MSCI MXEF + 5% Külföldi kötvények * * 40% LB Global Bond Index + 20% LB US Corporate High Yield Index + 20% US Corporate Master Bond Index + 20% JP Morgan Emerging Markets Bond Plus (EMBI+) Index A i Küldöttközgyűlés módosította a Kiegyensúlyozott portfolió befektetési politikáját, melyet a Felügyelet a H-EN-IV-5/2013. sz. határozatával jóváhagyott, és amely től került bevezetésre. A módosítás lényege, hogy a Pénztár csökkentette a magyar részvények arányát, és ezzel párhuzamosan növelte a feltörekvő, fejlődő országok részvényeinek arányát az alábbi referencia portfolió szerint: 80% CMAX + 5% BUX + 5% CETOP20 + 2,5% MSCI BRIC + 2,5% MSCI World Free+ 5% BIX. 7

8 Földrajzi megoszlását tekintve év végén (könyv szerinti értéken számolva) a fedezeti tartalék befektetéseinek 96,3 %-a EU országokbeli, 3,7 %-a USA-beli befektetés: Az EU országokon belül Magyarország részesedése 97,7 %, a fennmaradó rész pedig Luxemburgé. Befektetések földrajzi megoszlása, ezer Ft Megnevezés Befektetésekből a Befektetések Befektetések részvények és egyéb időszak végi időszak végi értéke változó hozamú értéke könyv - piaci értéken értékpapírok piaci szerinti értéken értéken Összesen: Európai Gazdasági Térség összesen: EU tagországok összesen: Luxenburg Magyarország Egyéb ország: Amerikai Egyesült Áll A befektetések devizanemenkénti megoszlását tekintve év végén (könyv szerinti értéken számolva) a befektetett eszközök 81,8 %-a Ft-ban, 13,5 %-a Euróban, 4,7 %-a USD-ben eszközölt befektetés volt. Megnevezés Befektetések devizanemenkénti megoszlása, ezer Ft Befektetések időszak végi értéke - könyv szerinti értéken Befektetések időszak végi értéke - piaci értéken HUF EUR GBP USD CHF Összesen A likviditási és a működési tartalék számlalekötés, takarékszámla keretében kezelhető vagy hitelviszonyt megtestesítő eszközökbe fektethető be, referenciahozama: 100% RMAX index. 8

9 A befektetések alakulása Eszközérték (MFt) A Pénztár eszközeinek értéke OTP A Pénztár eszközeinek értéke Erste A Pénztár eszközeinek értéke Összesen A KSH által közölt, évi fogyasztói árindex 1,7 % volt, melyet mindhárom portfolió teljesítménye messze felülmúlt összességében jó év volt a befektetők részére. Az egyes negyedévekre kivéve a második negyedévet - mindhárom portfolióra nézve kiegyensúlyozott, viszonylag azonos mértékű pozitív portfolió hozamok voltak a jellemzők - párhuzamosan az egyes portfoliókat jellemző benchmark elemek hozamának mozgásával. A klasszikus portfolió bruttó hozama negyedévenként 2,27; 1,39; 1,94; 1,78%, éves szinten 7,58%, a kiegyensúlyozott portfolióé rendre 2,77; 0,81; 2,95; 2,34%, éves szinten 9,15%, míg a növekedési portfolióé rendre 3,46; - 1,12; 3,93; 2,52%, éves szinten 9,00% volt. Az év egészének jó teljesítményéből egyedül a második negyedév nem részesült, melynek gyengébb teljesítménye mögött főként nemzetközi hatások állnak. Nevezetesen az, hogy a negyedév során több alkalommal is felmerült az amerikai jegybankárok részéről a őszén megkezdett, összesen havi 45 md dolláros állampapír vásárlást és 40 md dollár vállalati kötvényvásárlást megcélzó (mennyiségi lazítási) program volumenének jövőbeli mérséklése, esetleg megszüntetése. A piaci szereplők, illetve a befektetők ugyanis a jegybanki kötvényvásárlásokkal piacra került pluszlikviditással (pénzzel) kapcsolatos híreket különös figyelemmel kísérik, mivel a korábbi árfolyam emelkedés alapját pontosan ez a pótlólagos jegybanki likviditás jelentette. A jegybanki kötvényvásárlásokkal piacra került plusz pénz ugyanis nem annyira a hitelkínálat növekedésében s így a gazdasági szereplők aktivitásának beindításán keresztül a termelés és a kibocsátás közvetlen növelésében csapódott le (a gazdasági növekedés csak 2 %-os), hanem a kötvényvásárlások ellenértékeként a bankrendszernek juttatott likviditás meghatározott hányada a pénz-, tőke- és árupiacokra áramlott be, ahol - a keresletnövekedés hatására - jelentős árfolyam emelkedést okozott. A jegybanki kötvényvásárlások, illetve a jegybanki állampapír kereslet csökkentésének már a hírére is az előzővel ellentétes folyamat indult be: az amerikai államkötvényhozamok emelkedni - és ezzel párhuzamosan a kötvényárfolyamok csökkenni - kezdtek, a tőzsdék addigi emelkedése nemcsak hogy megtört, de negatív teljesítményre váltott. (Pl. a 10 éves futamidejű amerikai államkötvények hozama a március végi 1,8 %-ról júniusra 2,6 %-ig ugrott, az MSCI World teljesítménye az első negyedévi +6,85%-ról a második negyedévben - 4,1%-ra esett). Az amerikai kötvényhozamok emelkedésének legnagyobb vesztesei a feltörekvő piacok voltak, mert míg korábban a likviditás-bővítő intézkedések és az alacsonyabb fejlett piaci 9

10 kamatok a fejlődő piacok felé terelték a befektetőket, addig a likviditás csökkentés hírére megemelkedett amerikai kamatok éppen az ellenkező hatást váltották ki: a kockázatosabbnak ítélt feltörekvő piacokon megindult az értékpapírok visszavásárlása, melynek következtében megindult e piacok kötvényhozamainak növekedése is, és a pénz a kockázatmentesnek tartott, megemelkedett kamatígérvényű amerikai állampapírok felé fordult. Ez alól nem voltak kivételek a magyar, illetve a forintban nominált államkötvények sem (igaz, ez elsősorban a hosszú, 15 éves lejáratú állampírokat érintette), tekintettel a magas, 40 %-ot kitevő külföldi befektetői részesedésre. (A 12 ezer md forintos volumenű forintban nominált magyar állampapírból külföldi befektetők több mint 5 ezer md forintot birtokolnak). Csökkent ugyanis a magyar állampapírhozamok versenyképessége, hiszen a befektetők által teljesen biztonságosnak minősített amerikai hozamok megemelkedtek, másrészt a forintban nominált befektetéseik után a befektetőknek még a dollár esetleges felértékelődése, ill. a forint leértékelődése (ami egyenes következménye a mesterséges dollárkínálat csökkenésének) miatti veszteséget is el kellett volna szenvedniük. A rövidebb futamidejű magyar állampapírok kamata viszont az emelkedő fejlett piaci hozamok ellenére is - kisebb-nagyobb volatilitás mellett - csökkenni tudott a negyedévben és az év során is. A legnagyobb, két százalékpont feletti mértékben az éven belüli lejáratok kamatai csökkentek, a 3-5 éves lejáratoké egy-másfél, a tízéves papíroké fél százalékponttal estek az év egészét tekintve. Mindez több tényező hatására következett be: a februári dollárban denominált öt és tízéves állampapír kibocsátás sikere (mely siker következtében a forint is erősödni tudott és a forint állampapírok hozama is csökkent), az MNB által áprilisban bejelentett gazdaságnövekedés ösztönző program, az Európai Bizottság májusi döntése arról, hogy megszüntethető a Magyarországgal és még négy másik országgal szemben 2004-ben indított túlzott deficit eljárás, valamint a várakozásokat alulmúló infláció, amely megalapozta a többszöri alapkamat csökkentéseket. A külső környezet szintén támogatta a hozamok csökkenését: a japán jegybank óriási méretű likviditásbővítő programot jelentett be májusban, mely hírre legalábbis az amerikai jegybanki likviditás csökkentés híréig - estek a fejlett és fejlődő piaci hozamok, csökkentek a kockázati felárak, erős tőkebeáramlás volt megfigyelhető a fejlődő piacokra is. Az év egészét tekintve a fejlett részvénypiacok több mint egy évtizede nem zártak annyira kedvező évet, mint 2013-ban - a második negyedév gyengébb teljesítménye ellenére is. Saját devizában mérve az amerikai tőzsde közel 30%, az európai piacok 15-20%, míg a japán piac 40% fölötti emelkedést ért el, ami elsősorban a fontosabb jegybankok által fenntartott likviditásbőségnek, a várakozásoknál kedvezőbb amerikai makro adatoknak volt köszönhető. A monetáris expanzió a reálgazdaság élénkítésében is sikereket ért el, így egyfajta pozitív spirál jött létre a tőkepiaci eszközárak és a reálgazdasági aktivitás között, amit a jegybankok által generált befektetői optimizmus hozott létre. Így összességében a régiót lefedő globális fejlett piaci MSCI World index forintban 23,66%-os, az európai fejlett piaci MSCI Europe index 25,74%-os növekedést könyvelhetett el. Ezzel szemben a feltörekvő régió teljesítményét több negatív esemény befolyásolta kedvezőtlenül: márciusban a ciprusi bankválság, amelynek tervezett megoldása a bankbetétesekre óriási veszteséget rótt volna, és amely megingatta volna az európai bankrendszerbe vetett bizalmat, a kínai gazdaság lassulása, a szíriai válság, amely nemzetközi konfliktus kirobbanásával fenyegetett, év vége felé a török korrupciós botrány, a régió gyenge növekedési prognózisa. Ezeknek köszönhetően a feltörekvő piacok teljesítménye elvált a fejlett piacokétól. A fejlődő piacok egészét reprezentáló MSCI Emerging index 4,98%-kal, a közép-kelet-európai összefoglaló index, a CETOP20 mutató euróban 9,96%-kal csökkent. A klasszikus és növekedési portfoliót az OTP Alapkezelő egyedül, míg a kiegyensúlyozott portfoliót az OTP és az Erste Alapkezelő megosztva kezelik. Az OTP Alapkezelő által kezelt klasszikus portfolió hozama valamelyest elmarad a referencia portfolióétól, elsősorban a jobb 10

11 teljesítményt elérő hosszúlejáratú kötvények alulsúlyozása következtében. A kiegyensúlyozott- és növekedési portfolió hozama viszont meghaladta referencia portfoliójuk hozamát elsősorban annak köszönhetően, hogy az év során a jól teljesítő fejlett piaci részvényeket felülsúlyozottak voltak. A kiegyensúlyozott portfolió vonatkozásában az OTP által elért (bruttó) hozam 8,66%, míg az Erste által elért hozam 9,3% volt. A két vagyonkezelő eredményessége közötti különbség alapvetően az általuk kezelt portfolió eszközösszetételében, illetve az egyes eszközök alulfelül súlyozásában rejlik. Az OTP által kezelt portfoliószegmensben az Erste által kezelt eszközökhöz képest jóval nagyobb részarányt képviseltek a rövid lejáratú állampapírok, melyeknek teljesítménye 2013-ban jelentősen alulmúlta a hosszabb lejáratok teljesítményét, valamint a rosszabbul teljesítő közép-kelet-európai részvények aránya is nagyobb volt, az Erste portfolióban ezen kívül jelentős súllyal szerepeltek a euróban és dollárban denominált magyar állampapírok, valamint a fejlett piaci részvények is. A hozamráták alakulása Év Teljes pénztári vagyon bruttó nettó Fedezeti tartalék bruttó nettó referenciahozam Fogyasztói árindex (előző év=100) ,35 35,96 118, ,08 17,45 19,12 19,12 114, ,26 16,14 17,59 17,59 110, ,8 9,36 9,8 9,36 109, ,19 7,59 8,35 7,72 109, ,72 8,16 8,85 8,26 6,77 105, ,92 4,32 5,2 4,55 4,70 104, ,48 16,10 16,52 16,12 15,78 106, ,03 15,49 13,84 13,26 12,92 103, ,14 7, ,77 103, ,81 6, ,56 108, ,82-12, ,40 106, ,52 20, ,80 104, ,30 7, ,06 104, Klasszikus 3,84 3,47 3,23 103,9 Kiegyens.. 0,16-0,23-0,28 103,9 Növekedési -0,29-0,65 0,07 103, Klasszikus 14,73 14,42 15,07 105,7 Kiegyens.. 16,99 16,57 16,72 105,7 Növekedési 15,83 15,43 16,35 105, Klasszikus 7,58 7,33 7,88 101,7 Kiegyensúly. 9,15 8,88 7,87 101,7 Növekedési 9,00 8,69 8,07 101,7 Megjegyzés: 1./ A 2001-es évre vonatkozó hozamráták felülvizsgálatra kerültek, értékük eltér a évi beszámolóban megadottaktól. 2./ A hozamráta 2006-tól csak a pénztár egészére, 2011-től a fedezeti tartalékra kerül kiszámításra. 11

12 Év OTP Alapkezelő Rt. Erste Befekt. Rt. Referenciahozam Referencia- Bruttó nettó bruttó nettó hozam ,59 8,10 7,24 9,51 9,28 6, ,50 4,92 5,36 2,54 2,33 2, ,17 15,55 14,66 17,81 17,47 18, ,56 13,06 12,74 12,99 12,67 13, ,06-8,86 8,29-8, ,04-6,75 6,22-6, , ,97-7, , ,60-23,21 19,92-20, ,02-9,64 5,65-6, Klasszikus 3,84-3, Kiegyens. 0, ,63 0, ,21 Növekedési -0,29-0, Klasszikus 14,73-15, Kiegyens. 15,18-16,67 17,44-16,73 Növekedési 15,83-16, Klasszikus 7,58-7, Kiegyens. 8,69-8,01 9,30-7,84 Növekedési 9,00-8, Megjegyzés: 2006-tól a vagyonkezelők nettó hozamrátája nem kerül meghatározásra. Év 10 éves átlagos mutatók Vagyonnövek e-dési mutató Nettó hozamráta Referencia-hozam Fogyasztói árindex ,36 7,61 6,14 6, ,79 7,97 7,98 6, ,74 7,83 7,99 5, Klasszikus 7,03 7,41 7,51 5,13 Kiegyens. 6,71 7,02 7,13 5,13 Növekedés 6,75 6,97 7,24 5, Klasszikus 8,03 8,01 8,31 5,17 Kiegyens. 7,79 7,82 8,09 5,17 Növekedés 7,63 7,67 8,10 5, Klasszikus 8,14 8,32 8,64 4,87 Kiegyens. 8,14 8,28 8,42 4,87 Növekedési 7,97 8,11 8,44 4,87 4. Szolgáltatások A szolgáltatást igénybevevők száma összhangban a pénzügyi tervek előrejelzéseivel a tagság korösszetételéből adódóan 2009-ben érte el csúcspontját. Akkor az igénybevételi hajlandóságot tovább erősítette a pénzügyi-gazdasági válság miatt elszenvedett évi negatív pénztári hozam, valamint az is, hogy azok a pénztártagok, akik az ONYF és igazgatási szerveitől korábban már nyugállományba vonultak, de a tagdíjukat továbbfizették, 2007-től kezdődően a korábbiaktól eltérően - nem kaptak adományt (amely személyenként a munkáltatói hozzájárulásnak megfelelő összeg volt), és így - támogatás hiányában - szolgáltatás igénybevétellel megszüntették tagságukat. A növekedés akkor az előző évhez 12

13 képest 70 %-os volt, az előző évek ( ) átlagának pedig a kétszeresét érte el. Így 2010-re a nyugdíjkorhatárhoz közel állók száma jelentősen lecsökkent (ezt jelezte akkor az átlagéletkor csökkenése is), az igénybevételek száma 2010-ben az előző évinek csak 40 %-át érte el ben azonban ismét ugrásszerű növekedés történt, amit a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba meneteli lehetősége és ezzel együtt a pénztári szolgáltatásuk igénybevétele indokol ben és 2013-ban is folytatódott a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba menetelével szolgáltatásuk igénybevétele, bár nem érte el a évi szintet. A pénztártagság túlnyomó többsége ugyanis nő én a pénztártagság 78 %-a volt nő és csak 22 %-a férfi, ez az arány némileg javult (77,5 22,5 %-ra változott) végére a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba menetelével, illetve szolgáltatás igénybevételével). Ezzel együtt tovább növekedett 2013-ban az átlagéletkor is, hiszen a társadalombiztosítás szerinti nyugdíjkorhatárnál alacsonyabb életkorban tudnak a 40 éves munkaviszonnyal rendelkező nők nyugdíjba menni, másrészt ebből az is következik a fiatalabb korosztály belépése a Pénztárba messze elmarad a kívánatosnál. Év Átlagéletkor , , , , , , , , , , ,50 Taglétszám koréves megoszlása taglétszám korév 13

14 A szolgáltatások típusait vizsgálva látható, hogy az egyösszegű kifizetések még mindig dominálnak, a járadékosok száma messze elmarad mögöttük. Az egyösszegű szolgáltatások magas aránya megfelel a nyugdíjpénztári piac egészére jellemzőnek ez az összes szolgáltatásnak kb 98%-a. Továbbra is az határozza meg a pénztártagok döntését, hogy minél előbb teljes egészében a pénzükhöz jussanak, hacsak a személyi jövedelemadózás szabályai a legalább 3 éves tagsági viszony hiánya nem kényszerítik őket 3 éves járadék igénybevételére. Szolgáltatás típus A nyugdíjszolgáltatással kapcsolatos kifizetések alakulása: tagok száma (fő) Egyösszegű * Járadék Egyö.+járad Összesen * Akiknek a jogviszonya szolgáltatás igénybevétele miatt a tárgyévben megszűnt Szolgáltatás típus összeg (e Ft) Egyösszegű Járadék Egyö.+járad Összesen Szolgáltat ás típus átlagos érték (e Ft/fő) Egyösszegű Járadék Egyö.+járad Összesen Az átlagos, 1 főre jutó értékek meghatározásában figyelembe vettük azon egyösszegű, ill. járadékszolgáltatást igénybevevő tagjainkat is, akiknek jogviszonya a tárgyévben még nem szűnt meg, de szolgáltatásban részesültek. (A tárgyévben 104 fő egyösszegű szolgáltatást igénylő pénztártagunk közül 88 főnek, 4 fő járadékszolgáltatást igénylő pénztártagunk közül 2 főnek szűnt meg a tagsági jogviszonya évközben.) 14

15 A nyugdíjszolgáltatások folyósításával kapcsolatban a pénztár nem számolt el költségeket a szolgáltatási számlák terhére. A folyósítással kapcsolatban felmerülő kiadásokat (banki, illetve postai átutalás díja) a Pénztár a működési alapból fedezi. 5. A pénztár tervei az elkövetkező időszakra vonatkozóan A pénztár továbbra is elsődleges céljának tekinti, hogy működése során minden téren biztosítsa a pénztártagok öngondoskodó, nyugdíjkiegészítő megtakarításainak jó gazda módjára történő kezelését, a tagság érdekeit szolgáló működést a jogszabályi előírások betartása mellett, azok keretei között és a pénztártagok magas szintű kiszolgálását. A várakozási idő figyelembevételével megállapított kifizetés igénybevételére jogosult vagy egy éven belül jogosulttá váló pénztártagok száma én (ez 49 fővel kevesebb az előző évinél), egyéni számlájuk összesített tárgyév végi egyenlege eft (ez viszont 154 mft-tal több az előző évinél). Így 2014-ben továbbra is különös gondot kíván fordítani a Pénztár a 10 év utáni kifizetésekkel összefüggésben a pénztártagok megfelelő tájékoztatására, a tagok rendelkezésére álló lehetőségek mindenki számára hozzáférhető megismerésére. A tájékoztatás, illetve a gyors és hatékony információszolgáltatás érdekében került sor ben a Pénztár intranetes, majd 2011-ben internetes honlapjának létrehozására is. Ezt a célt kívánja szolgálni az elkövetkezendő években is a Pénztár a honlapon lévő információk, cikkek, nyomtatványok, szabályzatok, tájékoztatók napra készen tartásával, folyamatos aktualizálásával, valamint az egyéni számla-lekérdezés lehetőségével. A Pénztár 2009-ben döntött a választható portfoliós rendszer bevezetéséről. Ennek előkészítő munkálataira a év folyamán, bevezetésére től kerül sor. A rendszer működtetésével lehetőség nyílt a nyugdíjkorhatárhoz közel eső pénztártagok vagyonának rövidtávon is biztonságos, illetve kevésbé kockázatos eszközökbe történő befektetésére, amellyel elkerülhető a csak hosszabb távon magasabb hozamot ígérő, ám kockázatosabb eszközökbe történő befektetéseken a rövidebb távon esetlegesen elszenvedett a évihez hasonló - jelentősebb értékvesztés. Ez a rendszer egyben lehetőséget biztosít arra is, hogy a megtakarításaikat hosszabb időtávra tervező pénztártagok a magasabb hozamelvárásaikhoz, illetve nagyobb kockázatvállalásukhoz igazodóan magasabb kockázatú befektetésekben tarthassák nyugdíjpénztári vagyonukat. A rendszer bevezetésének évében szerzett tapasztalatokat felhasználva a Pénztár hatékonyabb segítséget kíván nyújtani tagjai számára elsősorban a portfolióváltással összefüggésben. A nyugdíjágazat évi szervezeti átalakításával összhangban sor került a Pénztár Alapszabályában a tagsági kör bővítésére is: 2011-től a Pénztárnak tagja lehet mindenki, aki a közszférában dolgozik vagy ilyen személy hozzátartozója. A nyitás ellensúlyozhatta volna a munkáltatói hozzájárulás drasztikus csökkenését is, hiszen az a cafetéria rendszer bevezetése előttinek mindössze 14,5 %-ra esett 2011-ben, ami 2013-ban tovább csökkent 8,4%-ra. A nyitás azonban mindezidáig nem hozta meg az elvárt taglétszám- és bevétel növekedést, melynek következtében a Pénztár működésének jövőbeni fenntarthatósága érdekében más lehetőséget kell választania. Budapest, május 29. Keömley-Horváth Zsolt Igazgatótanács elnöke 15