PÉCSI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

Átírás

1 PÉCSI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 7623 PÉCS, JÓZSEF ATTILA U Postafiók 61 (06-72) , Fax: /17/2010. Üi.: Sebestyén Pál Tel.: 72/ /203 Jogerős december 27. Tárgy: Kitermelési Műszaki Üzemi Terv jóváhagyása a Keszthely VI. - Homokkő védnevű bányatelken működő bányára. H A T Á R O Z A T A Pécsi Bányakapitányság (továbbiakban: Bk.) a Keszthely VI. - Homokkő védnevű bányatelken működő bánya évekre készített kitermelési Műszaki Üzemi Tervét a Magyar Díszítőkő Kft. (8360 Keszthely, Bessenyei út. 27.), mint Bányavállalkozó számára december 31-ig tartó érvényességi idővel, az alábbi feltételekkel j ó v á h a g y j a. 1. A kitermelési tevékenység a 5813/2002/5. Bk.-i ikt. számú határozatával megállapított, valamint a 62/22/2008. és a176/15/2009. ikt. számú határozataival módosított Keszthely VI. - Homokkő védnevű bányatelken az alábbi termelési jellemzőkkel történhet: - Kitermelhető haszonanyag (homokkő) legnagyobb mennyisége: x m 3 /év, - Letakarításra kerülő meddő legnagyobb mennyisége: x m 3 /év - Letakarításra kerülő humuszos fedőréteg legnagyobb mennyisége: x m 3 /év - Engedélyezett ásványvagyon veszteség: 0 % - Engedélyezett termelvény veszteség: 0 %. 2. A kitermelés során ténylegesen bekövetkező ásványvagyon-, illetve termelvény veszteségeket, azok indokait dokumentálni kell. Az engedélyezett ásványvagyon veszteség túllépése esetén a veszendőbe ment ásványi nyersanyag után is meg kell fizetni a bányajáradékot. Nem tekintendő veszteségnek azon nyilvántartott, a jóváhagyott technológia alkalmazásával kitermelt ásványi nyersanyagrész, amelyre ugyan a Bányavállalkozó jogosultsága nem terjed ki, de amelynek kitermelése (áthelyezése) után is biztosított az értékmegőrzés, a szelektív hozzáférés és így a későbbi hasznosítás lehetősége. 3. A bányaművelés végzésekor - a letakarítás során a művelt bányafal legnagyobb megengedett magassága: 4 m - a letakarítás során a művelt bányafal megengedett legnagyobb dőlésszöge: 32 - a letakarítás során a munkaszint megengedett legkisebb szélessége: 15 m - a művelt bányafalak megengedett legnagyobb dőlésszöge: 70

2 2 - a művelt munkaszint megengedett legkisebb szélessége: 4 m - a művelt munkaszint megengedett legnagyobb magassága gépi jövesztés esetén: 4 m - a művelt munkaszint megengedett legnagyobb magassága kézi jövesztés esetén: 2 m - végrézsű legnagyobb dőlése a fedőanyagban: 32 - végrézsű legnagyobb dőlésszöge homokkőben: A Bk. elfogadja a Bányavállalkozónak az őt terhelő kötelezettségek (különösen bányakár, tájrendezés) pénzügyi fedezetére vonatkozó ajánlatát, amely szerint a bánya tárgyi tervciklusbeli legkedvezőtlenebb termelési helyzetére számított tájrendezési költségek fedezetére xy xxxx xxxxxxxxx, xxxxxxxxxi u xx. szám alatti lakos, anyja neve: xy tulajdonában levő, Rezi község 2150 hrsz-ú ingatlant terhelő x.- Ft, azaz x forint összegű zálogjog szolgál, amelynek jogosultja a Pécsi Bányakapitányság. 5. A Bányavállalkozó a jelen határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kössön zálogjog-szerződést a Bk.-val a 4. pontban elfogadott ajánlatnak megfelelően, illetve a zálogjog bejegyzésre felajánlott ingatlan tulajdonosának ügyvéd által ellenjegyzett hozzájárulása ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas formában. A Bk. felhívja a Bányavállalkozó figyelmét, hogy az okiratszerkesztéssel, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzési eljárással kapcsolatos eljárás lebonyolítása a Bányavállalkozót terheli, annak költségeivel együtt és ezen kitételnek szerepelnie kell a zálogjog-szerződésben. A Bk. továbbá felhívja a Bányavállalkozó figyelmét, hogy amennyiben a fenti kötelezettségének nem tesz eleget a kötelezett teljesítéséig a Bk. a bányászati tevékenység megkezdését vagy folytatását felfüggesztheti. 6. A bányában csak olyan gépet, villamos berendezést, illetve villamos szerkezetet szabad használatba venni és üzemeltetni, amely kielégíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit, és megfelelőségének a vonatkozó jogszabályok szerinti tanúsítására kiadott dokumentumok a bányavállalkozó rendelkezésére állnak. A gép és villamos berendezés illetve villamos szerkezet megfelelőségét igazoló dokumentumokat a bányavállalkozónak meg kell őriznie. 7. Amennyiben a Műszaki Üzemi Terv végrehajtására adott időn belül bármely, a Bányavállalkozó által művelt kitermelőhely vonatkozásában a bányajáradék bevallására, illetőleg megfizetésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, vagy a rá kirótt bírságot nem fizeti meg, úgy a Bk. a Műszaki Üzemi Terv végrehajtását felfüggesztheti, vagy az engedélyt visszavonhatja. 8. A Bányavállalkozó által a tervciklusban kitermelésre tervezett ásványi nyersanyag az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 1/a. számú melléklete szerinti 4400 kódszámú homokkő (csoport), tömbös homokkő (alcsoport) megnevezésű ásványi nyersanyag. A Bányavállalkozó ezen csoportra vonatkozó fajlagos érték figyelembevételével köteles a bányajáradék önbevallási és befizetési kötelezettségének eleget tenni. 9. A tárgyi ásványi nyersanyag minőségét és műrevalóságát földtani szakértő által meghatározott módszerrel és gyakorisággal, a kitermelést megelőzően értékelni és pontosítani kell. A kitermelés során a kutatási zárójelentést elfogadó, illetve a bányatelket megállapító határozatban rögzített ásványi nyersanyag mennyiségének és minőségének esetleges változását (igazolódását - nem igazolódását) folyamatos bányabeli termelési kutatással kell követni és a határozatokban megállapítottakhoz viszonyított esetleges

3 3 eltérést földtani szakértő által készített feljegyzésben kell jelenteni a Bányakapitányságnak. 10. A földtani szakértő által meghatározott módszernek alkalmasnak kell lennie arra, hogy a bányafalak előrehaladása során minden megnyitott pásztánál 5 méternél nem nagyobb távolságon belül, az ásványi nyersanyag (díszítő homokkő) minősíthető műrevaló/nem műrevaló -, a meddőanyag elhatárolható legyen. 11. Minden termelési év végén földtani szakértő által összesíttetni kell a leművelt kőzettömbökben feltárt, a 9. pont szerint dokumentált és lefejtett homokkő mennyiségét, ennek megfelelően az éves ásványvagyon-változási jelentésekben jelezni kell a Bányakapitányság felé a kutatási adatokból számított ásványi nyersanyag mennyiségtől való eltérést. A földtani szakértő által elkészített és ellenjegyzett összesítő jelentést a tárgyévben elkészítendő teljes anyagmérleggel egy időben, az esetlegesen meddőhányón elhelyezett, vagy tájrendezéshez felhasznált anyagok mennyiségével és térképi ábrázolásával együtt, a termelési évet követő év ig be kell terjeszteni a Bk.-ra. 12. A bányavállalkozó egyes bányászati tevékenységek elvégzésére más személyt (a továbbiakban együtt: vállalkozó) vehet igénybe. A tevékenység végzésére az a vállalkozó jogosult, aki (amely) az előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedéllyel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket alkalmaz. A vállalkozó alvállalkozót a Bányavállalkozó hozzájárulásával vehet igénybe, amennyiben az alvállalkozó a tevékenység végzése tekintetében eleget tesz a vállalkozóra előírt feltételeknek. A vállalkozó (alvállalkozó) igénybevételét, az igénybevétel megkezdését megelőzően legalább 15 nappal a Bányavállalkozó köteles a Bk.-nak bejelenteni. A vállalkozó (alvállalkozó) közreműködése nem érinti a megbízó Bányavállalkozónak a Bányatörvény hatálya alá tarozó tevékenységért fennálló felelősségét. 13. Az előző pont alatti bejelentésnek tartalmaznia kell az alábbiakat: a bányavállalkozó, illetve működési engedélyes megnevezését, székhelyét; a más vállalkozóval elvégeztetni tervezett tevékenység megnevezését (leírását); a tevékenység helyét; az igénybe venni tervezett vállalkozó megnevezését, székhelyét: a vállalkozó 12. pont szerinti alkalmasságának igazolását. 14. A bányában alkalmazott új munkavállalók (beleértve az alvállalkozó által a bányában foglalkoztatni tervezett munkavállalókat is) részére a munkába állításuk előtt megtartandó oktatás módját, időtartamát, ezen belül az elméleti és a gyakorlati oktatás arányát, az oktatás szervezeti körülményeit, valamint a beszámoltatás rendjét a biztonsági és egészségügyi dokumentumban meg kell határozni. A munkavállalókat a rájuk vonatkozó munkavédelmi, műszaki-biztonsági és alapvető elsősegély-nyújtási követelmények elsajátításáig a bányában önállóan foglalkoztatni nem lehet. 15. A bányában esetlegesen bekövetkező súlyos üzemzavarok és súlyos munkabalesetek bejelentése, illetve kivizsgálása során a 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelettel hatályba léptetett biztonsági szabályzat szerint kell eljárni.

4 4 16. A tárgyi Műszaki Üzemi Tervet a Bányavállalkozó köteles évente felülvizsgálni és az esetleg megváltozott viszonyok esetén annak módosítását kezdeményezni. Amennyiben a Bányavállalkozó a jóváhagyott tervben kitermelésre meghatározott területet a tervidőszakban nem vette igénybe, a jóváhagyó határozat teljesítési határideje legfeljebb egy alkalommal, az eredetileg engedélyezett teljesítési idő felével meghosszabbítható a Bányavállalkozó kérelmére. Az éves felülvizsgálat során vizsgálni kell a Bányavállalkozót terhelő kötelezettségek (különösen bányakár, tájrendezés) pénzügyi fedezetére rendelkezésre álló összeg nagyságát és elégtelensége esetén új ajánlatot kell tenni. 17. A Bányavállalkozó köteles a tervciklus minden termelési évében a kitermelt ásványi nyersanyagok mennyiségét és minőségét a bányafelügyeletnek a tárgyévet követő év február 28-ig bejelenteni. Külfejtés esetén az adott jelentésnek teljes anyagmérleget (teljes kitermelt anyag mennyiséget, ebből: ipari vagyon, ipari ásványvagyon veszteség, nem ipari vagyon meddőhányóra került része, meddőanyag tájrendezésre felhasznált, illetve hasznosított része, meddőanyag meddőhányóra került része, humuszos feltalaj mentett része, humuszos feltalaj tájrendezésre felhasznált, illetve hasznosított része) is tartalmaznia kell. 18. A külszíni bányászati tevékenység végzése során be kell tartani a Külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzatában (101/2004. (VII.30.) GKM rendelet, továbbiakban: KBBSZ) foglalt előírásokat. 19. A Bányavállalkozó köteles gondoskodni arról, akár mérleg telepítésével is, hogy a bányában a tehergépjárműveket csak az okmányaikban megengedett legnagyobb össztömeg eléréséig rakják meg. Ennek végrehajtását üzemi utasításban is szabályozni kell. 20. A Bk. a 176/15/2009. számú határozatának pontjában megállapított ingatlanigénybevételi ütemtervének alábbi módosításához hozzájárul (vastag, dőlt betűvel szedett rész módosult): Időszak Igénybevételre tervezett terület helyrajzi száma Igénybevétel tervezett módja 2009 Keszthely 0207/104, 19, 28 Száraz technológiájú, gépi jövesztésű 2010 Keszthely 0207/19 Száraz technológiájú, gépi jövesztésű 2011 Keszthely 0207/19 Száraz technológiájú, gépi jövesztésű 2012 Keszthely 0207/19 Száraz technológiájú, gépi jövesztésű 2013 Keszthely 0207/19 Száraz technológiájú, gépi jövesztésű Keszthely 0207/24, 25 Száraz technológiájú, gépi jövesztésű Keszthely 0207/105 Száraz technológiájú, gépi jövesztésű

5 Keszthely 0207/105 Száraz technológiájú, gépi jövesztésű Keszthely 0207/26 Száraz technológiájú, gépi jövesztésű Keszthely 0207/27 Száraz technológiájú, gépi jövesztésű Keszthely 0207/27 Száraz technológiájú, gépi jövesztésű 2043 után Keszthely 0207/14-18,28,31,32,92-95 Száraz technológiájú, gépi jövesztésű 21. A 20. pontban rögzített ingatlan-igénybevételi időütemezést csak a Bk. által önálló eljárás keretében vagy műszaki üzemi terv jóváhagyási, ill. esetleges bányatelek módosítási eljárás során eljárás során - jóváhagyott módosított ütemezés esetén változtathatja meg a Bányavállalkozó. 22. Az ingatlanok tulajdonjogának, illetve használati jogának változása esetén az új tulajdonost (használót) tájékoztatni köteles a mindenkori ingatlantulajdonos az egyes ingatlanok adott időszakban bányászati célra történő igénybevételéről. 23. A bányában a tájrendezési munkákat folyamatosan kell végezni a tervben, illetve a tárgyi határozattal jóváhagyott tervdokumentációban megadott időütemezés betartásával, az alábbiak szerint: Helyrajzi szám Keszthely 0207/19 Leművelés Tájrendezés időszaka (év) időszaka felülete (m 2 ) II. félév Tájrendezésre váró összes felület a tervciklusban A tervezett újrahasznosítási cél: szántó művelési ágnak való megfeleltetés. 24. Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /1/2010. iktatószámú szakhatósági állásfoglalása. 1. A bánya nem funkcionálhat vegyszerrel szennyeződhető területek vízgyűjtőjeként, védőtöltés vagy övárok-rendszer kialakításával meg kell akadályozni a csapadék-vizek bányaudvarba jutását. 2. A kitermeléssel párhuzamosan a letermelt területek rekultivációját el kell végezni. 3. A kitermelési területen üzemanyag-feltöltés csak kármentő használata mellett történhet. 4. A munkagépek karbantartása szakszervizben végezhető.

6 6 5. Az esetleges szénhidrogén-elfolyást haladéktalanul meg kell szüntetni, a szennyezett talajt fel kell számolni, a talajt ártalmatlanítani kell. 6. Szociális szennyvizek gyűjtése csak mobilizálható, vízzáró műtárgyban megengedett. 7. A kitermelési területen mindennemű hulladék lerakása tilos! 8. A bányatelken kívüli területek természeti állapotára a bányászati tevékenység és a kapcsolódó műveletek (szállítás, tárolás) nem gyakorolhatnak negatív hatást. 9. A bányatelken belül, különösen a bányaművelésbe még nem vont és a már rekultivált területeken, valamint a humusz és meddődepók területén, folyamatosan gondoskodni kell az invázív gyomfajok elterjedésének megakadályozásáról. 25. Keszthely Város Jegyzője, mint természetvédelmi hatóság a szakhatósági eljárást érdemi vizsgálat nélkül megszüntette. 26. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Irodája az örökségvédelmi szakhatsági eljárását megszüntette. 27. Keszthely Város Polgármestere a 2/71.638/2010 ügyiratszámú levelében Keszthely Város Önkormányzatának képviseletében hozzájárult a keszthelyi 0207/28 hrsz-ú önkormányzat tulajdonában lévő földút használatához, azzal a kitétellel, hogy a Bányavállalkozó köteles az út karbantartásáról gondoskodni. A Bk. felhívja a figyelmet arra, hogy a határozat végrehajtását csak a jogerőre emelkedést és végrehajthatóvá válást követően, az erre vonatkozó tájékoztatás és a záradékolt tervdokumentáció megküldését követően lehet megkezdeni. A kitermelési Műszaki Üzemi Terv jóváhagyása nem mentesíti a Bányavállalkozót az egyéb jogszabályokban előírt más hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól. A Bk. felhívja a Bányavállalkozó figyelmét, hogy a jelen határozatban elrendeltek teljesítésének elmaradása esetén, ha az a Bányavállalkozónak felróható, eljárási bírságot szabhat ki, amelynek legmagasabb összege Ft, azaz egymillió forintig terjedhet. Amennyiben a Bányavállalkozó a Bk. figyelemfelhívása ellenére továbbra is a Műszaki Üzemi Tervben foglaltaktól eltérően folytatja bányászati tevékenységét, a Bk. az így szabálytalannak minősített bányászati tevékenység folytatását felfüggesztheti, illetve a Bányavállalkozót Ft-ig terjedő bányászati bírsággal sújthatja. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 10 munkanapon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Bk.-nál benyújtandó fellebbezésnek van helye. A bányafelügyelet határozata ellen benyújtott fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az első fokú eljárásra megállapított díj 50%-a, azaz Ft amely alól a Bányavállalkozó a befizetett felügyeleti díj mértékéig mentesül. A jogorvoslati eljárás díját az elsőfokú eljárási díj megfizetésére vonatkozó szabályok szerint kell megfizetni a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal számú számlájára, illetőleg postai átutalási utalványon, amelyen fel kell tüntetni az eljárás jogcímét, illetve A053 számú kódszámát. I N D O K O L Á S

7 7 A Bk. felülvizsgálta a Bányavállalkozó által június 1-én beterjesztett kérelmét, amelyben a Keszthely VI. (Fehérrét-dűlő) - Homokkő védnevű bányatelken működő bánya évekre kidolgozott kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyását kérte. A Bk. a beterjesztett műszaki üzemi tervdokumentáció felülvizsgálata megállapította, hogy a kérelem hiányos, ezért az alábbi indok miatt az eljárását felfüggesztette. A Bk. az eljárását a évi CXXIX tv. 9. (2) bek. alapján függesztette fel, amely szerint más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat. Termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat hiánya esetén a hatóságnak az eljárást fel kell függesztenie. A kérelem benyújtásakor nem állt rendelkezésre a szükséges ingatlanügyi hatósági határozat. A Bk. az eljárás felfüggesztésének megszüntetését követően az alábbi hiánypótlásra kötelezte a Bányavállalkozót. 1. Nyújtsa be a szállítás által érintett 0207/28 hrsz.-ú közút kezelőjének, valamint az út tulajdonosának hozzájárulását. A Bányavállalkozó a kért hiánypótlást teljesítette, a benne foglalt kikötéseket a rendelkező rész 26. pontja tartalmazza. A jóváhagyásra beterjesztett, hiánypótlásokban kiegészített Műszaki Üzemi Terv a 203/1998. (XII.19.) Korm. rend. (továbbiakban: Vhr.) 13. (3) bek. szerint került összeállításra, szabályzati, szabványi előírásokkal ellentétes intézkedéseket nem tartalmaz. Az engedélyezési dokumentáció bányatérképei összhangban vannak a műszaki üzemi terv szöveges részével. Az igénybevételre tervezett Keszthely 0207/19 hrsz-ú ingatlan tulajdonjogi helyzetét ismertette a dokumentáció, az ingatlantulajdonos ingatlan igénybevételi hozzájárulását ügyvéd által ellenjegyzett okiratban megadta. A terv tartalmazza a bányaüzem meghatározását, veszélyességi besorolását is, amely szerint a bányaüzem nem porveszélyes minősítésű. A Bányavállalkozó védő-, illetve határpillér lefejtését nem tervezte a tervciklusban. A Bányavállalkozó a tervciklusban a kitermeléssel párhuzamosan végez rekultivációs tevékenységet. A tervezett kitermeléshez a kitermelhető ipari ásványvagyon rendelkezésre áll. Földtani körülmények a kitermelést nem akadályozzák. A Bk. a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal nyilvántartásában ellenőrizte a bányajáradékfizetési kötelezettség teljesítésével, az esetleges bányászati bírság, és felügyeleti díj megfizetésével kapcsolatos adatokat, és megállapította, hogy a október 15-i állapotnak megfelelően a Bányavállalkozónak nincs tartozása.

8 8 A Bányavállalkozó felügyeleti díjat fizetett, az igazgatási szolgáltatási díjat (számlasorszám: VFP , díj: Ft) a Bk. a felügyeleti díjból levonta. A Bk. a rendelkező rész 1. és 2. pontjaiban a kitermelési Műszaki Üzemi Tervben engedélyezett tevékenység alapparamétereinek ásványvagyon-gazdálkodási célú rögzítése érdekében az évi XLVIII. tv 43. (3) bekezdése (továbbiakban: Bt.) és a Vhr. 13. (3) bekezdés e) és h) pontjai és a környezetvédelmi működési engedély alapján, 3. pontjában a KBBSZ 7.7. pontja alapján, 6. pontjában a KBBSZ pontja alapján, 7. pontjában a Bt. 41. (2) és (3) bekezdései alapján, 8. pontjában leírtakat az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III. 20.) Kormányrendelet 2. (1) bekezdés a) pontjának és (3) bekezdésének a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségének meghatározására vonatkozó szabályai alapján, 12. pontjában leírtakat a Bt. 25. (3) bekezdésben foglaltak alapján, 13. és 14. pontjaiban a vhr. 21. (5) bekezdése alapján, 15. pontjában a KBBSZ 5.2., és pontjai alapján, 16. pontjában a 89/2003. (XII.16) GKM rendelet alapján, 17. pontjában a vhr. 14. (3) bekezdés alapján, 18. pontjában a vhr. 9. (2) bekezdése alapján, 19. pontjában a Bt. 34. (1) bekezdés alapján, 20. pontjában a Bt. 27. (2) bekezdése, illetve a vhr. 16. (1) bekezdése alapján, 21. és 22. pontjaiban rögzített figyelemfelhívást a Bt. 26/A. (4), 27. (4) és a Ptk (2), (3), 205/B. (2), 367. (1) bek. jogszabályhelyek előírásainak figyelembe vételével, 23. pontjában a Bt. 27. (4) bekezdés alapján rendelkezett. A rendelkező rész 4. pontjának indokolása az alábbi. A Bányavállalkozónak az őt terhelő kötelezettségek (különösen bányakár, tájrendezés) pénzügyi fedezetére vonatkozó ajánlatát a Bt. 41. (7) írja elő és a vhr. 25. (5) és (7) bekezdése szabályozzák. A Bk. a Dokumentáció pontjában bemutatott költségtervet reálisnak tartotta ezért elfogadta. A felajánlott ingatlant biztosítékul elfogadta mert: - a Bányavállalkozó benyújtotta Szántó Zsolt András ingatlantulajdonos hozzájáruló nyilatkozatás a tárgyi ingatlanra vonatkozóan, - a felajánlott ingatlan értéke eléri a költségtervben meghatározott összeg kétszeresét, - a felajánlott ingatlan értékét Sipos György (PSZÁF 12949/2/2008, ZM névjegyzék 8/2008) ingatlan-értékbecslő készítette, - a felajánlott ingatlan a Tulajdoni lap másolata alapján Szántó Zsolt András 1/1 arányú tulajdona, per- és tehermentes. A rendelkező rész 5. pontjában a Bk. a 4. pontban elfogadott ajánlat teljesítésére szabott határidőt. A Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. tv. (továbbiakban: Ptk.) 254. (1) bek. alapján zálogjogot szerződés keletkezteti, a (2) bek. alapján a szerződést írásba kell foglalni. A Ptk (1) bek. alapján ingatlant csak jelzálog jog alapítása útján lehet elzálogosítani. Ingatlanra vonatkozó jelzálogjog alapításához az erre irányuló szerződésen felül a jelzálogjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges. A

9 9 bányászati tevékenység folytatásának megkezdésének vagy felfüggeszthetőségére való figyelem felhívást a Bk a Bt. 41. (7) pontja alapján tette. A 9., 10. és 11. pontokban leírtakat a Bk. az alábbiak szerint tartotta szükségesnek meghatározni: közismert a Keszthely-környékén előforduló pannon-kori homokkőpadok változékony minősége, köztudott, hogy a minőség néhány méteren belül is oly mértékben megváltozhat, hogy díszítőkőként való felhasználását lehetetlenné teszi. A Bk. a földtani szakértő feladatává, a bányavállalkozó felelősségévé teszi az ásványi nyersanyag minőségének és mennyiségének meghatározását az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló 54/2008. (III.20.) korm. rendelet 2. előírásainak betartását. A Bk. megkereste az ingatlan-igénybevételi terv módosításával érintett ingatlanok tulajdonosait tájékoztatva őket, mint a Keszthely VI. (Fehérrét-dűlő) Homokkő védnevű bányatelekkel érintett ingatlanok tulajdonosait, hogy nyilatkozatot tehetnek (egyetértését vagy esetleges kifogását fogalmazhatja meg) a tulajdonát képező, bányaműveletekkel érinteni tervezett ingatlan bányászati célra történő igénybevételének módjával és várható időpontjával kapcsolatban. Az érintett ingatlan-tulajdonosok a rendelkezésre álló határidőig ( ) nem tettek nyilatkozatot. A 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 4/A. (2) bekezdés alapján a Bk. meghatározta az eljárásban érdekelt szakhatóságok körét és ez alapján megkereste a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget, Keszthely Város Jegyzőjét és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Irodáját, mint szakhatóságokat. A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség /1/2010 iktatószámú szakhatósági állásfoglalásának rendelkező rész 24. pont - indokolása. A Pécsi Bányakapitányság a Magyar Díszítőkő Kft. (8360 Keszthely, Bessenyei út 27.) által készített tervdokumentáció (Kitermelési műszaki Üzemi terv) csatolásával szakhatósági állásfoglalást kért a Keszthely - VI. (Fehérrét-dűlő) - Homokkő védnevű bányatelken működő bánya VI XII. 31. időszakra elkészített kitermelési műszaki Üzemi tervével kapcsolatban. A Pécsi Bányakapitányság a tárgyi bányatelket az 5813/2002/5. számú határozatával állapította meg. A bányatelek a Pécsi Bányakapitányság 62/22/2008. számú (1. bővítés) majd pedig a 176/15/2009. számú (2. bővítés) határozatával módosításra került. A Keszthely - VI. (Fehérrét-dűlő) - Homokkő védnevű bányatelek 5184/23/2002. számon kapott környezetvédelmi engedélyt, mely 556-1/4/2007. és 556-1/10/2007. számon módosításra került. A környezetvédelmi engedély érvényességi ideje 16,3 év. Az 1. bővítés előzetes vizsgálati eljárása keretében a Felügyelőség 556-3/20/2007. számú határozata alapján nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A 2. bővítéshez a Felügyelőség 28-2/4/2008. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül hozzájárult. A felügyelőségemre megküldött Kitermelési Műszaki Üzemi Terv alapján megállapítható, hogy a Felügyelőség által 5184/23/2002. számon kiadott környezetvédelmi engedélyben foglalt műszaki paraméterek nem változnak, a tervezett termelési kapacitás nem éri el a környezetvédelmi engedélyben foglalt m3/év kitermelési mennyiséget. A bányászat a jelenleg is alkalmazott gépekkel és technológiával fog történni továbbra is.

10 10 A bányatelek területe nem áll Országos jelentőségű, vagy európai közösségi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt. A műszaki üzemi terv által igénybevett terület szántó művelési ágú, a területen a bányászat következtében természeti érték nem sérül. A bányászat száraz technológiával történik, a rekultiváció után az eredeti szántó művelési ág kerül visszaállításra. A haszonanyag kitermelése után az eredeti térszín csökken, melynek mértéke legfeljebb 3 m. A tervezett bányászati tevékenység a tájvédelem érdekeit a természet védelméről szóló évi LIII. törvény ának figyelembe vételével nem sérti. A benyújtott dokumentáció alapján a tevékenyég zajvédelmi hatásterülete 250 méter, levegőtisztaság védelmi szempontú hatásterülete pedig 90 m. Lakott területek a bányatelek 2 km-es körzetében nem találhatók, így a hatásterület lakott területeket nem érint. A porterhelés csökkentése érdekében a szállítási útvonalakat szükség esetén locsolják, a szállítást végző járművek részére 5 km/h sebességkorlátozás van érvényben a bánya területén, a rakodógép-kezelőknek pedig az ürítési magasság csökkentését írta elő a bánya üzemeltetője. Tájrendezési cél az eredeti szántó művelési ág visszaállítása. A rekultivációt a kitermeléssel párhuzamosan végzik. Az engedélykérelemhez mellékelt dokumentáció áttanulmányozása során megállapítást nyert, hogy a tervezett tevékenység környezetvédelmi, vízügyi, természetvédelmi és tájvédelmi érdeket nem sért, a környezetveszélyeztetés minimalizálása okán a fenti előírásokkal a tevékenység engedélyezhető. A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 1. számú melléklet VI. szakasz 8.2. pontjában meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat a kérelmező befizette, a befizetés igazolását hatóságomnak megküldte. A Felügyelőség hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 25. b), 28. e) pontja, és a 32. (1) bekezdésén, illetékessége az 1. számú melléklet IV. pontján alapul. Tekintettel arra, hogy a hivatkozott számú környezetvédelmi engedély a bányatelek későbbi bővítési területeit nem tartalmazza, a bővítés előzetes vizsgálati eljárását lezáró 556-3/20/2007. számú határozatban foglaltak szerint pedig a környezetvédelmi kikötések, előírások a bányahatósági engedélyezési eljárás során szakhatósági állásfoglalás keretében kerülnek rögzítésre, szakhatósági állásfoglalásomat a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelettel módosított a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. számú melléklete 11. pontja alapján adtam meg. Keszthely Város Jegyzőjének 3/51779/2010. számú végzésének rendelkező rész 25. pont - indokolása: Az eljárás megindítása idején hatályos vonatkozó jogszabály, a Magyar Bányászati és Földtani hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. Rendelet 4/A. (2) bekezdése, és a 3. sz. mellékletének 12. pontja alapján a jegyző természetvédelmi szempontból nem szakhatóság, tekintettel arra, hogy az érintett területek nem tartoznak helyileg védett természetvédelmi oltalom alá. Az ügyben a Keszthely Város Jegyzőjének nincs természetvédelmi szakhatóságként hatásköre. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) szabályai alapján folytattam le az eljárást. A Ket. 30. b) pontjában előírtak alapján hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül végzéssel elutasítja, ha a hatóságnak nincs hatásköre. A Ket. 31. (1) bekezdés a) pontjában előírtak alapján a

11 11 hatóság az eljárást végzéssel megszünteti, ha a 30. alapján a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására. A fentiek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határoztam a benyújtott kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítottam. A Ket 30. alapján a hatáskör megállapításának határideje 5 munkanap, leteltének napja szeptember 9. A végzés ellen való fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. (3) bekezdése szabályozza. Illetékének mértéke az illetékről szóló évi XCIII. törvény 29. (4) bekezdésén alapul. Hatáskörömet a Magyar Bányászati és Földtani hivatalról szóló 267/2006. (XII 20.) Korm. Rendelet 4/a -a, és a 2. sz. mellékletének 10. pontja. illetve a évi CXL törvény (KET) 44. (1) bekezdése szabályozza. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Nyugat-dunántúli Irodája 410/5219/1/2010 ügyiratszámú végzésének rendelkező rész 26. pont - indokolása: A tervezett tárgyi beruházás hatóságom jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, így - figyelemmel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdés a) pontjára - nincs hatásköröm szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem veszünk részt. Felhívom azonban az engedélyt kérő/beruházó/kivitelező figyelmet, hogy a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 24. -ában foglaltak értelmében amennyiben a kutatás és kitermelés során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz, valamint az illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni, továbbá a helyszín és a leletek őrzéséről gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI.18.) Korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után! Döntésem a közigazgatási hatósági eljárás ás szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. (3) bekezdésén alapul. Állásfoglalásomat a Ket. 44. (6) bekezdésére és 71. (1) bekezdésére figyelemmel végzés formájában hoztam meg. A jogorvoslati utat a Ket. 44. (9) bekezdése alapján állapítottam meg. A Bk., mint érdemi döntésre jogosult szerv a kitermelési műszaki üzemi tervet, a kérelem beérkezésekor hatályos évi XLVIII. tv (4) bekezdése alapján hagyta jóvá. A Bk. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 140. (1) d) pont alapján, a kötelezettség teljesítés biztosítása érdekében tartotta szükségesnek a kiszabható eljárási bírság lehetőségére történő figyelemfelhívást, a határozat rendelkező részében. A bírság mértékét a hivatkozott törvény 61. (2) bekezdése rögzíti. A bányászati bírság mértékére való figyelemfelhívást a Bk. a Bt. 41. (2) és (3) bekezdése alapján tette meg. A Bk. Ket. 72. (1) bek. ee) pontjában előírtak alapján tájékoztatásul közli: - ügyintézés kezdete: ügyintézési határidő leteltének napja: ügyintézés menete:

12 12 A Bányakapitány án az ügyintézési határidőt a tényállás további tisztázása érdekében a Ket. 33. (7) bekezdése alapján újabb 22 munkanappal meghosszabbította. Eljárási cselekmény munkanapok száma felfüggesztés 29 hiánypótlás 19 szakhatósági eljárás 29 Ket. 33. (3) c) szerinti 16 Bk.-i ügyintézés 28 Összesen 121 A fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. (1) bekezdése, valamint a 99. (1) bekezdés alapján biztosította a Bk. Az eljárás és a fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 4. (1) bekezdés, és a rendelet melléklete szerint állapította meg a Bk. A Pécsi Bányakapitányság hatáskörét a Bt. 44. (1) a) pontja, illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése határozza meg. Pécs, november 22. dr. Riedl István bányakapitány