PÉCSI BÁNYAKAPITÁNYSÁG

Átírás

1 PÉCSI BÁNYAKAPITÁNYSÁG 7623 PÉCS, JÓZSEF ATTILA U Postafiók 61 (06-72) , Fax: Ikt.sz.: PBK/467-10/2012. Üi: Kusz Lajos ( 72/ /225, lajos.kusz@mbfh.hu) május 01-én jogerőre emelkedett. Tárgy: A Wienerberger Téglaipari Zrt. (1119 Budapest, Bártfai u. 34.) mint Bányavállalkozó számára a Bátaszék II. - agyag védnevű bányatelken működő bánya kitermelési műszaki üzemi tervének meghosszabbítása évekre H A T Á R O Z A T A Pécsi Bányakapitányság (a továbbiakban: Bk.) a Bátaszék II. - agyag védnevű bányatelken működő bányára vonatkozó, évekre készített kitermelési műszaki üzemi terv hosszabbítást az alábbi feltételek, rendelkezések előírásával jóváhagyja. 1. A tervciklusban a kitermelési tevékenység a Bk. 3947/2002/8. ikt. számú határozatával megállapított és a 9997/24/2006. Bk. ikt. számú határozattal módosított Bátaszék II. - agyag védnevű bányatelken, a Bátaszék 0369/12 hrsz.-ú ingatlan kitermelésre tervezett igénybevételével, a tervdokumentációban foglaltak szerint történhet. 2. A Bk. az előző tervciklusra érvényes műszaki üzemi terv (továbbiakban: MÜT) teljesítési határidejét egy alkalommal, az eredetileg engedélyezett teljesítési idő felével június 30-ig tartó érvényességi idővel meghosszabbítja. 3. A tervezett kitermelési mennyiségek éves bontásban: Kitermelés [m 3 ] Tervidőszak [m 3 ] Humusz és meddő Agyag Összesen Engedélyezett ásványvagyon veszteség: 0 %, Engedélyezett termelvény veszteség: 0 %. 2. A bányaművelés során a munkaszint legnagyobb megengedett magassága: 5,0 m a művelt bányafalak megengedett legnagyobb dőlésszöge: - fedő meddőben 30 - agyagban 45 a végrézsűk maximális dőlésszöge: 30 a munkaszint megengedett legkisebb szélessége 10 m a védő- és határpillérek mellett a generál rézsűk dőlésszöge legfeljebb: 26

2 2 3. A hosszabbítási időszakban a tájrendezési munkálatok végzése nem tervezett. 4. A kitermelés során ténylegesen bekövetkező ásványvagyon-, ill. termelvény veszteségeket, azok indokait dokumentálni kell. Az engedélyezett ásványvagyon veszteség túllépése esetén a veszendőbe ment ásványi nyersanyag után is meg kell fizetni a bányajáradékot. Nem tekintendő veszteségnek azon nyilvántartott, a jóváhagyott technológia alkalmazásával kitermelt ásványi nyersanyagrész, amelyre ugyan a Bányavállalkozó jogosultsága nem terjed ki, de amelynek kitermelése (áthelyezése) után is biztosított az értékmegőrzés, a szelektív hozzáférés és így a későbbi hasznosítás lehetősége. 5. A Bányavállalkozó által a tervciklusban kitermelésre tervezett ásványi nyersanyag az 54/2008. (III. 20.) Korm. rendelet 1/a. számú melléklete szerinti 4100 kódszámú agyag csoportba tartozó képlékeny agyag megnevezésű ásványi nyersanyag. A Bányavállalkozó ezen csoportra vonatkozó fajlagos érték figyelembevételével köteles a bányajáradék önbevallási és befizetési kötelezettségének eleget tenni. 6. A jóváhagyott műszaki üzemi terv módosítására kizárólag a Bányakapitányság jóváhagyásával kerülhet sor. 7. A bányában csak olyan gépet, villamos berendezést, illetve villamos szerkezetet szabad használatba venni és üzemeltetni, amely kielégíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit, és megfelelőségének a vonatkozó jogszabályok szerinti tanúsítására kiadott dokumentumok a bányavállalkozó rendelkezésére állnak. A gép és villamos berendezés illetve villamos szerkezet megfelelőségét igazoló dokumentumokat a bányavállalkozónak meg kell őriznie. 8. Amennyiben a MÜT végrehajtására adott időn belül bármely, a Bányavállalkozó által művelt kitermelőhely vonatkozásában a bányajáradék bevallására, illetőleg megfizetésére vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, vagy a rá kirótt bírságot nem fizeti meg, úgy a Bk. a MÜT végrehajtását felfüggesztheti, vagy az engedélyt visszavonhatja. 9. A Bk. elfogadja a Bányavállalkozó azon bejelentését, mely szerint az előző ciklusban alvállalkozóként bányászati tevékenységet végző Leel Őssy Fuvarozó és Kereskedelmi Kft.-t a szerződés meghosszabbításával a jelen MÜT tervciklusban is alvállalkozóként alkalmazza. 10. A Bányavállalkozó a bányászati tevékenységek elvégzésére más személlyel (vállalkozó) szerződést köthet, ha a vállalkozó a tevékenységre jogszabályban előírt szakmai képesítéssel, gyakorlattal, feltételekkel, vizsgával, engedéllyel rendelkezik, vagy e követelményeknek megfelelő személyeket foglalkoztat. A vállalkozó alvállalkozót a bányavállalkozó, illetve engedélyes hozzájárulásával vehet igénybe, amennyiben az alvállalkozó a tevékenység végzése tekintetében eleget tesz a vállalkozóra előírt feltételeknek. A vállalkozó (alvállalkozó) igénybevételét az igénybevétel megkezdését legalább 15 nappal megelőzően a Bk-nak be kell jelenteni. A vállalkozó (alvállalkozó) közreműködése nem érinti a Bányavállalkozónak a bányatörvény hatálya alá tartozó tevékenységért fennálló felelősségét. 11. A 10. pontban megfogalmazott bejelentésnek tartalmaznia kell az alábbiakat: a bányavállalkozó, illetve működési engedélyes megnevezését, székhelyét; a más vállalkozóval elvégeztetni tervezett tevékenység megnevezését (leírását); a tevékenység helyét; az igénybe venni tervezett vállalkozó megnevezését, székhelyét;

3 3 a vállalkozó e bekezdés szerinti alkalmasságának igazolását. 12. A bányában alkalmazott új munkavállalók (beleértve az alvállalkozó által a bányában foglalkoztatni tervezett munkavállalókat is) részére a munkába állításuk előtt megtartandó oktatás módját, időtartamát, ezen belül az elméleti és a gyakorlati oktatás arányát, az oktatás szervezeti körülményeit, valamint a beszámoltatás rendjét a biztonsági és egészségügyi dokumentumban meg kell határozni. A munkavállalókat a rájuk vonatkozó munkavédelmi, műszaki-biztonsági és alapvető elsősegély-nyújtási követelmények elsajátításáig a bányában önállóan foglalkoztatni nem lehet. 13. A bányában esetlegesen bekövetkező súlyos üzemzavarok és súlyos munkabalesetek bejelentése, ill. kivizsgálása során a vonatkozó biztonsági szabályzat szerint kell eljárni. 14. A bányaművelés során a gránitmurva réteg felett 5 m vastag agyag védőréteget kell megtartani a felszín alatti vizek védelmére, így a kitermelés feküszíntje 125 mbf. 15. A véglegesen kialakított rézsűk átlagos szöge 26 -nál meredekebb nem lehet. 16. A bányaművelés során a kialakított rézsűk generál rézsűszöge a fedő összletben nem haladhatja meg a 22 -ot, a nyersanyagpadban a 33 -ot, a két rézsűt elválasztó padka szélessége nem lehet kisebb 10 m-nél. 17. Amennyiben a tervezett rézsűdőlések nem biztosítják a maradó rézsűk állékonyságát, akkor geotechnikai szakvéleményben kell felülvizsgálni, meghatározni a csúszásveszély elhárítására tervezett egyedi intézkedéseket, s azoknak megfelelően kezdeményezni kell a tárgyi MÜT módosítását. 18. A természetvédelmi védőpillér pillér területén bányászati tevékenységet folytatni tilos, ill. a pillér területét a töréspontok által határolt terület kivételével bányászati tevékenység szállítási útvonala sem érintheti. 19. A töréspontok által határolt területen belül a szállítási tevékenységet úgy kell végezni, hogy az csak az alkalmazott technológiához szükséges minimális mértékben vegye igénybe ezt a területrészt. A szállítás lehetőleg a 3-4 számú bányatelekhatár sarokpontokhoz közeli területeken történjen. Lehetőség szerint csak gyepterületet vehető igénybe a szállításhoz, erdőterület nem. 20. A bányászati kitermelést úgy kell megtervezni és végezni, hogy a bányatelek területén a bányaművelés befejezése után a csapadékvizek elvezetése gravitációs úton biztosítva legyen. 21. A Bk. elfogadja a Bányavállalkozónak az őt terhelő kötelezettségekkel összefüggésben összeállított (különösen bányakár, tájrendezés) ,- Ft értékű költségtervét és erre vonatkozó bankgarancia fedezetét. A Bátaszék II. - agyag védnevű bányatelken működő bánya tárgyi tervciklusban legkedvezőtlenebb helyzetére számított tájrendezési költség fedezetére elfogadott bankgarancia szerint a Bányavállalkozó részére az UniCredit Bank ,- Ft, azaz kettőmillió-kétszázezer forint összeget biztosít. A január 6-án kiadott bankgarancia szerződés szerint a garanciavállalás kedvezményezettje a Pécsi Bányakapitányság. 22. A tárgyi MÜT-öt a Bányavállalkozó köteles évente felülvizsgálni és az esetleg megváltozott viszonyok esetén annak módosítását kezdeményezni. 23. A MÜT éves felülvizsgálata során a Bányavállalkozó köteles vizsgálni és a Bányakapitányság felé igazolni, hogy a Bányavállalkozót terhelő kötelezettségek fedezetére adott biztosíték összegszerű megfelelőségét. Amennyiben a biztosítéki összeg emelése szükséges, azt a tervfelülvizsgálat során kell megajánlania.

4 4 24. A Bányavállalkozó köteles a tervciklus minden termelési évében a kitermelt ásványi nyersanyagok mennyiségét és minőségét a bányafelügyeletnek a tárgyévet követő év február 28-ig bejelenteni. Külfejtés esetén az adott jelentésnek teljes anyagmérleget (teljes kitermelt anyag mennyiséget, ebből: ipari vagyon, ipari ásványvagyon veszteség, nem ipari vagyon meddőhányóra került része, meddőanyag tájrendezésre felhasznált, illetve hasznosított része, meddőanyag meddőhányóra került része, humuszos feltalaj mentett része, humuszos feltalaj tájrendezésre felhasznált, illetve hasznosított része) is tartalmaznia kell. 25. A bányaüzem felelős műszaki vezetője és felelős műszaki vezető helyettes személyei az előző ciklusnak megfelelően változatlanul: Felelős műszaki vezető: Veres Zoltán okl. bányamérnök (született: Tiszalök, ; lakás: 7634 Pécs, Mária dűlő 63/A.) Felelős műszaki vezető helyettes: Neukirchner László szilikátgépész üzemmérnök (sz.: Bonyhád, ; lakás:7351 Máza, Kossuth L. u. 107.) 26. A külszíni bányászati tevékenység végzése során be kell tartani a Külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzatában foglalt előírásokat. 27. A kitermelés hat hónapot meghaladó szüneteltetése esetén a MÜT tervezett időszakos szüneteltetés fejezetében (7.7 fejezet) leírtak szerint kell eljárni. A kitermelést 6 hónapot meghaladóan szüneteltetni csak a bányafelügyelet engedélyével szabad. 28. A Bk. a Bátaszék II. - agyag védnevű bányatelken működő bányára vonatkozó bányászati hulladék gazdálkodási tervet az alábbi jellemzők figyelembevételével jóváhagyja: A bányászati hulladékkezelő létesítmény nincs, ezért hulladékkezelő létesítményben jelenleg tárolt anyag sincs A tárgyi tervciklusban nem tervezett a területen a lefedés ill. a meddő rétegek kitermelése, tehát tervezetten nem keletkezik bányászati hulladék A bányatelekről kikerülő humusz és meddő bányászati hulladékkezelő létesítményekben történő tárolása a Bátaszék I. - agyag védnevű bányatelken működő bánya területén történik. A tárgyi kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyásában közreműködő szakhatóságok közül feltétel nélkül hozzájárulását adta a terv engedélyezéséhez: 29. Bátaszék Város Jegyzője a /2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a MÜT áttanulmányozását követően kikötések nélkül megadta a hozzájárulását a kitermelési MÜT-höz. A Bk. felhívja a figyelmet arra, hogy: a határozat végrehajtását csak a jogerőre emelkedést és végrehajthatóvá válást követően, az erre vonatkozó tájékoztatás és a záradékolt tervdokumentáció megküldését követően lehet megkezdeni, a kitermelési MÜT jóváhagyása nem mentesíti a Bányavállalkozót az egyéb jogszabályokban előírt más hatósági engedélyek beszerzésének kötelezettsége alól, a jelen határozatban elrendeltek teljesítésének elmaradása esetén, ha az a Bányavállalkozónak felróható, eljárási bírságot szabhat ki, amelynek összege Ft, azaz egymillió forintig terjedhet. Amennyiben a Bányavállalkozó a Bk.

5 5 figyelemfelhívása ellenére továbbra is a MÜT-ben foglaltaktól eltérően folytatja bányászati tevékenységét, a Bk. az így szabálytalannak minősített bányászati tevékenység folytatását felfüggesztheti, illetve a Bányavállalkozót Ft-ig terjedő bányászati bírsággal sújthatja. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett, a Bk.-nál benyújtandó fellebbezésnek van helye. A bányafelügyelet határozata ellen benyújtott fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja az első fokú eljárásra megállapított díj 50%-a, azaz Ft. A jogorvoslati eljárás díját az elsőfokú eljárási díj megfizetésére vonatkozó szabályok szerint kell megfizetni a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal számú számlájára, illetőleg postai átutalási utalványon, amelyen fel kell tüntetni az eljárás jogcímét, ill. A055/2 számú kódszámát. A jogorvoslati eljárás a Bányavállalkozó számára díjmentes. I N D O K O L Á S A Wienerberger Téglaipari Zrt án iktatott kérelmében kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyását kérte a Bk-tól a Bátaszék II. - agyag védnevű bányatelkén lévő bányájára a évekre vonatkozóan. A MÜT jóváhagyási kérelméhez a Bányavállalkozó megküldte a Veres Zoltán tervező által én összeállított Bányavállalkozó, a bányászati vezető és a felelős műszaki vezető által ellenjegyzett kitermelési műszaki üzemi terv dokumentációt. A jóváhagyásra beterjesztett MÜT hosszabbítás a 203/1998. (XII.19.) Korm. rend. (a továbbiakban: Vhr.) 13. (3) bek. szerint került összeállításra, szabályzati, szabványi előírásokkal ellentétes intézkedéseket nem tartalmaz. Az engedélyezési dokumentáció bányatérképei összhangban vannak a MÜT szöveges részével. Az igénybevételre tervezett ingatlan tulajdonjogi helyzetét, az ingatlantulajdonosok ingatlan igénybevételi hozzájárulását ismertette az engedélyezési dokumentáció. A terv tartalmazza a bányaüzem meghatározását, veszélyességi besorolását is, mely szerint a bányaüzem nem porveszélyes minősítésű. A tervdokumentáció rendelkezik bányászati hulladék-gazdálkodási fejezettel. A Bányavállalkozó védő- ill. határpillér lefejtését nem tervezte a tervciklusban. A tervciklusban a kitermeléssel párhuzamosan nem végez rekultivációs tevékenységet a Bányavállalkozó. A tervezett kitermeléshez a kitermelhető ipari ásványvagyon rendelkezésre áll. Földtani körülmények a kitermelést nem akadályozzák. A Bk. a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal nyilvántartásában ellenőrizte a bányajáradékfizetési kötelezettség teljesítésével, az esetleges bányászati bírság, és felügyeleti díj megfizetésével kapcsolatos adatokat, és megállapította, hogy a április 4-i állapotnak megfelelően a Bányavállalkozónak nincs tartozása. A Bk. a MÜT felülvizsgálata során az alábbiakat állapította meg: A bánya utolsó kitermelési MÜT érvényességi ideje A beterjesztett tervdokumentáció felülvizsgálata során a Bányakapitányság megállapította, hogy a tárgyi bányatelek rendelkezik a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által /2003. hiv. szám alatt kiadott, 86910/2006. hiv. szám alatt módosított, ig érvényes környezetvédelmi engedéllyel, amely alapján az engedélyezett maximális kitermelhető

6 6 agyagmennyiség évente m 3. A beterjesztett MÜT szerinti éves kitermelési mennyiség ezen volument nem éri el. A Bk. az eljárás megindításakor a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról számviteli bizonylatot állított ki, amelynek végösszege nulla forint, mivel a bányafelügyeleti nyilvántartás szerint a Bányavállalkozó által befizetett felügyeleti díj fedezi az igazgatási szolgáltatási díjat. A Bk. a felülvizsgálata során megállapította, hogy a Bányavállalkozó a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról, valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005. (VII. 7.) GKM rendelet 2. sz. melléklete szerint A055/2 kódszámú díj fizetésére kötelezett, ezért VI számon helyesbítő számviteli bizonylatot állított szintén nulla forint végösszeggel. Az igazgatási szolgáltatási díj helyes összegéről ( Ft, azaz negyvenháromötezer Forintról) VF számon ugyancsak nulla forintos számviteli bizonylat készült, mivel a Bányavállalkozó a díj megfizetésére nem kötelezett. (a bányászatról szóló évi XLVIII. tv. (Bányatörvény) 43.. (9) bekezdése alapján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elektronikus nyilvántartásai szerint felügyeleti díjat fizet). A kiállított számlák a jelen határozattal kerülnek megküldésre a Bányavállalkozó részére. A kérelem felülvizsgálata során a határozathozatalt megelőzően a Bányakapitányság a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal elektronikus nyilvántartásai alapján megállapította, hogy a Bányavállalkozónak egyetlen kitermelőhely vonatkozásában sincs bányajáradékkal, bányászati bírsággal kapcsolatos tartozása, ill. a kérelem beterjesztésekor felügyeleti díj fizetésére volt kötelezett, s felügyeleti díj tartozása sincs, így igazgatási szolgáltatási díj fizetésére nem köteles a tárgyi eljárásban. A határozat rendelkező részének meghozatalánál a bányafelügyeleti megállapításokon kívül figyelembe vette az általa, mint első fokú döntéshozó hatóság részéről megkért és beérkezett szakhatósági állásfoglalási feltételeket, valamint a Bányavállalkozó által beterjesztett, a Bányavállalkozót terhelő kötelezettségek pénzügyi fedezetére vonatkozó ajánlatot. A Bányavállalkozó ezen ajánlata összhangban van a beterjesztett tervdokumentációba becsatolt költségszámítással. A Bányakapitányság a kérelem felülvizsgálata során megállapította, hogy a Bányavállalkozó a MÜT-ben meghatározott bányászati tevékenységgel érinteni tervezett ingatlanokra vonatkozó igénybevételi jogosultságát a Bányatörvény végrehajtására kiadott 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (Vhr.) 13.. (2) bekezdése b.) pontjának megfelelően az állami tulajdonú ingatlanok vagyonkezelőjével (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., székhely: 1133 Budapest, Pozsonyi út 56.) írásban megkötött SZT/30347 számú, Dr. Jean Kornél ügyvéd (Dr. Balogh Péter és Társai Ügyvédi Iroda, 1036 Budapest, Bécsi út 52. II/7.) által ellenjegyzett Haszonbérleti Szerződéssel igazolta. A bányatelken belül fekvő Bátaszék 0369/10, 11, 12 hrsz.-ú ingatlanok vagyonkezelője ezen megállapodásban hozzájárulását adta a Bátaszék 0369/11 és 12 hrsz.-ú ingatlanok területén tervezett bányászati kitermelési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához. A Bk. a döntés meghozatalánál az alábbi indokokat figyelembe vette még: A működő Bátaszék I. agyag védnevű bányatelek csúszásveszélyes területrészeinek geotechnikai felülvizsgálata során a Geo Consult 95. Mérnöki Iroda Kft. a bányatelek védő- és határpillérek generál részűinek kialakíthatóságára max. 26 -os dőlésszöget határozott meg. Jelen Bátaszék II. sz. bányatelek rézsűinek kialakításánál a tervező a geotechnikai vizsgálati eredményeket analógiaként átvéve határozta meg a bányatelek kialakítható rézsűinek paramétereit a 12/2003. (III.14.) GKM rendeletnek, a védő- és határpillérek méretezéséről

7 7 szóló Bányabiztonsági Szabályzatnak megfelelően, feltételezve a területek hasonló földtani felépítése miatt az eredmények alkalmazhatóságát. A csúszásveszélyes rézsűk állékonyságának megőrzése, a tervezett rézsűdőlések megfelelősége, majd a bányaművelés gyakorlati tapasztalatai alapján lesz véglegesen megítélhető. Amennyiben a tervezett rézsűparaméterek, egyedi tervezett intézkedések nem biztosítják a rézsűk hosszútávú állékonyságát, akkor geotechnikai vizsgálatokra alapozva kell felülvizsgálni a kialakíthatóságukra vonatkozó terveket. A határozat 1. pontjában a bányászatról szóló évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 26. (1) alapján rendelkezett a Bk., a Vhr (3) bekezdése alapján és a kiadott környezetvédelmi működési engedélyben foglaltak figyelembevételével. A rendelkezés 2. pontjában a Vhr.14. (3) bekezdés alapján engedélyezte a Bk. a kitermelés hosszabbítását, mivel a Bányavállalkozó a kitermelésre meghatározott területet az előző tervidőszakban nem vette igénybe, a jóváhagyó határozat teljesítési határideje legfeljebb egy alkalommal, az eredetileg engedélyezett teljesítési idő felével meghosszabbítható. A határozat 3. pontjában tervezett kitermelési mennyiségekről rendelkezett a Bk., melyben nem tudta elfogadni a tervezett ásványvagyon veszteség és termelvény veszteség indokolását, mert nem a Vhr.13. (3) bekezdés hb) pontja szerinti veszteségértelmezésen alapul. A Vhr. úgy értelmezi az ásványvagyon veszteséget, mint a kitermeléssel érintett területen (térrészben) nyilvántartott ásványvagyonból visszahagyni tervezett ásványi nyersanyag mennyiségét, a termelvény veszteséget pedig. mint a kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségét érintő veszteséget. A határozat 4. pontja szerint a Vhr. 13. (3) bek. g) pontjának előírására tekintettel rendelkezett a Bk. Az 5. pont szerint a Bt. 43. (3) bekezdésben biztosított ásványvagyon-gazdálkodási hatáskörében eljárva az 54/2008. (III.20.) Korm. rend. 2. (1) a) pontja alapján rendelkezett a Bk. A határozat 6. pontja szerint a Vhr. 15. (1) előírására tekintettel rendelkezett a Bk. A 7. pont szerint a 4/2001. (II. 23.) GM rendelet 3. (1),(2) bekezdéseiben leírt biztonsági és egészségvédelmi dokumentum kötelezően előírt meglétére és naprakész állapotban tartására vonatkozó kötelezettségre tekintettel rendelkezett a Bk., külön felhívva a figyelmet, hogy ezen kötelezettség a Bányavállalkozót terheli. A 8. pont szerinti figyelemfelhívást a Bt. 41. (2), (3) bekezdésben leírtak értelmében tette a Bk. A 9., 10., és 11. pont szerint a Vhr (5) és (7) bekezdése alapján tartotta szükségesnek rögzíteni a Bk. A 12. pontban a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény 55. (1) bek., valamint a 4/2001. (II. 23.) GM rendelet 3. (1),(2) bekezdései alapján rendelkezett a Bk. A határozat 13. pontját a 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet alapján rögzítette a Bk. A határozat 14. pontja szerint a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által /2003. hiv. szám alatt kiadott, 86910/2006. hiv. szám alatt módosított környezetvédelmi engedélyben foglaltak figyelembevételével a Bányatörvény 2.. előírásai alapján, A rendelkezés 15. és 16. pontjai szerint a rézsűcsúszás megelőzése érdekében a GEOCONSULT 95 Mérnöki Iroda által a Bátaszék I. Agyag védnevű bányatelek módosítási (bővítési) eljárása során készített rézsűállékonysági vizsgálat megállapításainak, mint analógiának a figyelembevételével rendelkezett a Bányakapitányság a Bányatörvény 43.. (2) bekezdésében biztosított műszaki-biztonsági hatáskörében. A határozat 17. pontja szerint pontja szerint a Bányatörvény 43.. (2) bekezdésében biztosított műszaki-biztonsági hatáskörében,

8 8 A határozat 18. és 19. pontjai szerint a Bátaszék II. Agyag védnevű bányatelket módosító 9997/24/2006. Bk. ikt. számú határozat pontjaiban foglaltak érvényre juttatása érdekében, a kijelölt természetvédelmi védőpillér területén betartandó korlátozások meghatározására a Vhr (1) bekezdése alapján, A rendelkezés 20. pontja szerint a lefolyástalan terület kialakulásának elkerülésére, a bányatelket megállapító 3947/2002./8. Bk. ikt. számú jogerős határozat 6.9. pontjában előírtak hatályban tartása érdekében, A 21. pont szerint a Bt (7) bekezdése, ill. a Vhr (5) és (6) bekezdései alapján járt el a Bk. A 22. és 23. pont szerint a Vhr (3) bekezdése alapján, ill. a Vhr (5) bekezdése alapján rendelkezett a Bk. A 24. pont szerint a Vhr. 9.. (3) bekezdése alapján rendelkezett a Bk. A 25. pont szerint a bányaüzem felelős műszaki vezetője és helyettese kijelölésének feltételeiről szóló 25/1994. (X.14.) IKM rendelet előírásai figyelembe vételével rendelkezett a Bk. A 26. pont szerint a Bányatörvény 34.. (1) és (2) bekezdése és a Külszíni bányászati tevékenységek Bányabiztonsági Szabályzata (továbbiakban: KBBSZ; a 43/2011. (VIII. 18.) NFM rendelet alapján rendelkezett a Bk. A határozat 27. pontja szerint a Vhr. 13. (6) bekezdés előírására hivatkozással rendelkezett a Bk. A rendelkező rész 28. pontjában a bányászati hulladék gazdálkodási tervet a Vhr. 13. (3) bek. i) pontja és a 14/2008. (IV.3.) GKM rendelet 4. (4) bekezdése alapján hagyta jóvá, mert az alkalmas a 4. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott hulladékgazdálkodási célok megvalósítására és tartalmazza az ennek megállapításához szükséges adatokat és leírásokat. A osztályba sorolt hulladékkezelő létesítmény nincs a területen, ezért az arra vonatkozó rendeleti előírásokat nem kellett alkalmazni. A határozat 29. pontjában Bátaszék Város Jegyzője a /2012. számú szakhatósági hozzájárulásának indoklása szerint megállapította, hogy a tervezett tevékenység Bátaszék Város területén helyi önkormányzati természetvédelmi érdekeket nem sért. A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal /2012/hho. számú végzésével az elsőfokú szakhatósági eljárást hatáskör hiányában megszüntette. Indoklása szerint a tárgyi bányatelek honvédelmi, illetve katonai célú létesítmény működési-, vagy védőterületét nem érinti, ezért a megkeresés szerinti ügyben hatáskörrel nem rendelkezik. A Bk. a részére biztosított ügyintézési határidőt betartotta. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 33. (1) bek. alapján a kérelemre induló eljárásnál a hatósághoz történt megérkezés napjától febr. 14-től - számított 30 napon belül kell meghozni a határozatot. A szakhatósági ügyintézés (febr. 21-től márc. 14-ig tartó) ideje nem számít az ügyintézés idejébe, ezért a tárgyi ügyben az ügyintézési határidő: április 07. A Bk. mint érdemi döntésre jogosult szerv a kitermelési műszaki üzemi tervet a kérelem beérkezésekor hatályos Bt (4) bekezdés és a Vhr. 13. (1) (8) és 14. (1) (4) bekezdés előírásaira tekintettel alapján hagyta jóvá. A Bk. a Ket (1) d) pont alapján, a kötelezettség teljesítés biztosítása érdekében tartotta szükségesnek a kiszabható bírság lehetőségére történő figyelemfelhívást, a határozat rendelkező részében. A bírság mértékét a hivatkozott törvény 61. (2) bekezdése rögzíti. A jogorvoslati lehetőséget a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. tv. (Ket.) 98.. (1) bekezdése, a 99. és okban előírtak alapján biztosította a Bányakapitányság.

9 9 A fellebbezési eljárás díját a bányafelügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról valamint a felügyeleti díj fizetésének részletes szabályairól szóló 57/2005. (VII.7.) GKM rendelet alapján állapította meg. A fellebbezés igazgatási-szolgáltatási díjának befizetése alóli mentesség lehetőségét a Bt. 43. (9) bek. előírása alapján rögzítette a Bk. A Pécsi Bányakapitányság hatáskörét a Bt. 44. (1) a) pontja, illetékességét a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése határozza meg. Pécs, április 05. dr. Riedl István bányakapitány

10 10 A határozatot kapják: 1. Wienerberger Téglaipari Zrt., 1119 Budapest, Bártfai u. 34., (VI sz. helyesbítő számviteli bizonylattal és a VF sz. számviteli bizonylattal) 2. HM Hatósági Hivatal, 1885 Budapest, Pf.: Irattár Hivatali kapun keresztül: 1. Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, 8002 Székesfehérvár, Pf.: Bátaszék Város Jegyzője, 7140 Bátaszék, Szabadság u. 4. Jogerőre emelkedésről tájékoztatást és záradékolt tervdokumentációt kap: 1. Wienerberger Téglaipari Zrt., 1119 Budapest, Bártfai u Irattár