Szakács Tamás. 26.A parlamentek belső szervezete és szakapparátusainak szintjei. 1.A parlamentek belső szervezete

Átírás

1 26.A parlamentek belső szervezete és szakapparátusainak szintjei 1.A parlamentek belső szervezete - a mai parlamentek a modern társadalmak komplex feltételei között működnek, és egyegy döntésükkel a legeltérőbb hatásokat okozhatják az érintett társadalmi alrendszerekben mindez nagy tömegű szakmai információ lépcsőzetes feldolgozását és a plurális politikai érdekek és célkitűzések folyamatos egyeztetését igényli a parlamenti képviselőktől ezeknek az igényeknek már nem felel meg az 1800-as évekbeli honorácior jellegű, vitaklubszerű parlamenti felépítés, és a kihívásoknak a parlamentek a belső szervezettségük növelésével válaszoltak létrejött a parlamenti döntési tevékenység részbeni áttelepítése az egyes tárgyterületek szerint szakosodott parlamenti állandó bizottságokba - Európában a tárgyterületek szerinti bizottsági rendszer tagozódását a pártok szerinti parlamenti frakciók tagozódása metszi keresztbe - az USA Kongresszusában a centralizált pártok létének hiánya és az egyéni választókerületi választási rendszer a bizottsági rendszert helyezte a döntések kialakításának középpontjába, ezért a parlamenti szakapparátusok a belső szerveződésnek arra a vonalára épültek rá - Európában az apparátusellátottság a parlamenti pártfrakciók vonalán növeli a döntési kapacitást, és a plenáris döntések előtti döntésformálásban itt van a fő hangsúly, míg az állandó bizottságokban már csak a frakciók ügynökeiként működnek a képviselők 2.A magyar parlament szervezete - a plenáris üléseken rendszerint már csak az előzetesen az állandó bizottságokban és a pártok parlamenti frakcióiban kialakított javaslatok felett szavaznak, illetve az interpellációk nyilvánosságának adnak terepet ezek az ülések, míg a folyamatos politikai egyeztetések és tartalmi viták a parlamenti pártfrakciókban és az általuk kontrollált állandó bizottságokban zajlanak 1

2 - a nyugat-európai általános gyakorlatnak megfelelően a parlamenten belüli két szerveződési vonal közül a parlamenti pártfrakciók dominálnak a magyar Országgyűlésben is, és az állandó bizottságok tagjai már csak mint a pártfrakciók küldöttei jelenítik meg pártjuk nézőpontját - egy-egy állandó bizottság mellett egy-két fős munkatársi stáb dolgozik, és ezek szervezetileg az Országgyűlés Főtitkárságán belül szervezett egységes bizottsági titkársághoz tartoznak az összes parlamenti bizottság számára így fős apparátus áll rendelkezésre az Országgyűlés Főtitkárságán belül összefogva 27.Az államfő helyzetének eltérései az Egyesült Államok és a mai Franciaország alkotmányos berendezkedésében 1.USA elnöke - elnökválasztásokat négyévente tartanak - az elnököt közvetve választják, az elektori kollégiumon keresztül - országos szinten egyedül az elnököt és az alelnököt választják, minden más közhivatalt betöltő személyt államonként választanak vagy jelölnek - napjainkban az amerikai elnökválasztás az ún. elnöki előválasztással kezdődik, amelynek során a nagy pártok (a demokraták és a republikánusok) megválasztják elnökjelöltjüket a párton belüli aspiránsok közül az elnökjelöltek ezután megnevezik az alelnökjelöltet valamivel a választások előtt a jelöltek szokás szerint több, országosan közvetített, nyilvános vitában ütköznek meg, és hosszasan kampányolnak, elsősorban az ingaállamokban, a bizonytalan szavazók meggyőzése érdekében - Ki lehet az USA elnöke? natural born citizen legalább 35 éves legalább 14 éve az USA-ban él 2

3 négyévenként választanak elnököt (22. alkotmánykiegészítés : 2 periódusnál tovább senki se lehessen elnök) 20. alkotmánykiegészítés : az elnök január 20-án lép hivatalba - az elnök jogköre gondoskodjék az USA törvényeinek pontos betartásáról fegyveres erők és tagállami milíciák főparancsnoka rendszeres beszámolás a Kongresszusnak az unió állapotáról kinevezi az USA állami tisztségviselőit kegyelmet gyakorolhat képviseli az országot külföldön, fogadja a külföldi képviselőket szerződést köt a Szenátus kétharmados jóváhagyásával - felelőssége a Kongresszussal szemben nincs politikai felelőssége döntéseiért kizárólag a nép előtt felelős - alelnök szerepe önálló alkotmányos jogköre nincs az elnök általános helyettese 2.A francia helyzet - az elnök politikai súlya a parlamentáris rendszerekben megszokottnál nagyobb, de például az amerikai elnökénél kisebb - az államfő különleges státusát jól mutatja, hogy az alkotmány államszervezeti része az elnökről szóló II. címmel kezdődik a korábbi, 1946-os alkotmány a Nemzetgyűlést helyezte az államfő elé - az elnök a végrehajtó hatalom része mivel a végrehajtó hatalomnak része a kormány is, ezért a végrehajtó hatalom dualista, kétfejű ( bicéphale ) jellegű - a köztársasági elnököt 5 évre, közvetlen, általános titkos szavazással választják - a francia alkotmány szerint: a köztársasági elnök őrködik az alkotmány tiszteletben tartása felett döntései útján biztosítja a közhatalom szabályos működését, valamint az állam folytonosságát a köztársasági elnök a nemzeti függetlenség, a területi sérthetetlenség, a nemzetközi szerződések tiszteletben tartásának védelmezője 3

4 a köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka, a nemzetvédelem legfelsőbb tanácsainak és bizottságainak elnöke a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel a miniszterelnököt (a miniszterelnök javaslatára kinevezi és felmenti a kormány többi tagját) a köztársasági elnök kihirdeti a törvényeket, a véglegesen elfogadott törvény kormánynak történő megküldését követő 15 napon belül (e határidő lejártát megelőzően felkérheti a parlamentet a törvény egésze vagy bizonyos cikkei újratárgyalására; az ismételt tárgyalást nem lehet megtagadni) 28.Az államfő és a kormányfő viszonya Angliában, a Német Szövetségi Köztársaságban és Olaszországban 1.Anglia - az államhatalmat a miniszterelnök és a parlament gyakorolja, így a király vagy királynő szerepe főképp reprezentatív, ő a nemzet egységének jelképe - a miniszterelnök a végrehajtó hatalom abszolút birtokosa - az uralkodó: összehívja és feloszlatja a parlamentet (utóbbit a miniszterelnök javaslatára) királyi szentesítést ad az elfogadott törvényekhez kinevezi a fontosabb tisztségviselőket kitüntetéseket adományoz kegyelmet gyakorol háborút indíthat és békét köthet 4

5 2.Német Szövetségi Köztáraság - a köztársasági elnököt a parlament választja, a Bundestag és a Bundesrat (5 évre) közösen - nincsenek komoly jogai, a végrehajtó hatalom a kancellár kezében van - az elnök két esetben feloszlathatja a parlamentet: választások után olyan parlament áll fel, amely nem tud abszolút többséggel kancellárt választani a kancellár önmaga ellen kért bizalmatlansági indítványa esetén - a kancellár szerepe erős 3. Olaszország - a köztársasági elnököt a Szenátus és a Képviselőház együttes ülésén hétéves időszakra választja kétharmados többséggel a kétharmados többség azonban csak az első három fordulóban szükséges; ha ez nincs meg, a negyedik fordulótól egyszerű többség is elegendő - a köztársasági elnök a nemzeti egységet képviseli hatáskörébe tartozik az általános választások kiírása, a parlament első ülésének kitűzése, a kormányfő javaslatára a miniszterek kinevezése, népszavazás kiírása, a nagykövetek kinevezése, a nemzetközi egyezmények ratifikálása, ő a fegyveres erők legfőbb parancsnoka, a honvédelmi bizottság elnöke, s formailag ő a Legfelsőbb Igazságügyi Tanács elnöke is + jogkörébe tartozik még a köztársasági kitüntetések odaítélése (e hatáskörök többnyire formálisak) - a miniszterelnök a végrehajtó hatalom birtokosa 5

6 29. Az alkotmánybíráskodás történeti kialakulása és szervezeti megoldása (modelljei) 1.Az alkotmánybíráskodás történeti kialakulása - az alkotmánybíráskodás megjelenését visszakövethetjük a görög városállamok koráig a spártaiaknál az ephorátus intézménye töltött be erre emlékeztető funkciót, Krétán pedig a kozmoszok - Angliában Cromwell halála után merült fel a cromwelli alkotmány védelmére egy testület létrehozása - az előbbieknél közelebbi rokonságot jelent a mai alkotmánybíráskodáshoz a francia bíróságok regisztrálási joga az abszolút monarchia korában a bíróságok ugyanis megtagadhatták azoknak a királyi rendeleteknek a regisztrálását, amelyek megítélésük szerint szemben álltak az egyes provinciákban érvényes szokásjogi anyaggal - a modern alkotmánybíráskodás kialakulása a XIX. század első éveiben az USA-ban kezdődött (ok: a szövetségi és a tagállami hatáskör összeütközése) (LB funkciója) - Nyugat-Európában az 1900-as évek elejétől az alkotmányjogászok nagy tisztelettel figyelték az amerikai alkotmánybíráskodás eredményeit - a szétrobbant Habsburg-monarchia utódállamainak alkotmányozásában találhatjuk az alkotmánybíráskodás első európai megjelenését (Ausztria, Csehszlovákia) - a weimari köztársaság alkotmánya a Birodalmi Bíróság számára biztosított alkotmánybíráskodási funkciót a szövetség és a tagállamok hatásköri összeütközése esetén ben a köztársasági Spanyolországban állítottak fel alkotmánybíróságot - mindezek ellenére a gyakorlatban nem tudott meggyökerezni a két világháború között az alkotmánybíráskodás, hiszen az uralomra jutó diktatúrák első tette volt az alkotmánybíróságok eltörlése - a második világháború után mint a demokrácia jelképét újították fel az alkotmányok az alkotmánybíráskodást Nyugat-Európában 6

7 2.Az alkotmánybíráskodás szervezeti megoldásai Az alkotmánybíráskodásnak két fő szervezeti megoldása alakult ki a polgári államokban: egyik a rendes bírósági hierarchián belül kialakított variáns, amikor is a bírósági hierarchia legfelső szerve kap a rendes bírósági feladatain túl alkotmánybíráskodási funkciót (USA: LB) a másik szervezeti megoldásban külön intézményesítenek egy alkotmánybíróságot, a rendes bírósági hierarchiától függetlenül (hazánk) 30. Az alkotmánybíráskodás tárgykörei Az alkotmánybíráskodás általános tárgykörei a következők: a. az alkotmánynál alacsonyabb szintű jogszabályok felülvizsgálata (normakontroll) b. az alkotmányos panasz, amely a közhatalom egyedi vagy normatív aktusa ellen irányulhat, és az állampolgári alapjogok megsértése esetén indítható c. a szövetségi államok esetében a szövetségi szint és a tagállamok hatásköre közötti összeütközés vagy e szintek közötti bármely más vita eldöntése d. a vád alá helyezett államfő és más közjogi méltóság esetén a közjogi felelősségre vonás e. választási bíráskodás f. a népszavazás elrendelésének és lefolytatásának alkotmányossága feletti döntés Az általános tárgykörökön túl egyes országokban az alkotmánybíráskodás területének további kiterjesztése figyelhető meg: a legfontosabb ezek között a politikai ártok alkotmányossága fölötti döntés lehetővé tétele (Németo.) Magyarországon az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik: - a már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és a nemzetközi szerződés egyes rendelkezései alkotmányellenességének előzetes vizsgálata; 7

8 - a jogszabály, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszköz alkotmányellenességének utólagos vizsgálata; - a jogszabály, valamint a közjogi szervezetszabályozó eszköz nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata; - az Alkotmányban biztosított jogok megsértése miatt benyújtott alkotmányjogi panasz elbírálása; - a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetése; - az állami szervek, továbbá az önkormányzat és más állami szervek, illetve az önkormányzatok között felmerült hatásköri összeütközés megszüntetése; - az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése; - eljárás mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal 31. Az Alkotmánybíróság a hatalmi rendszerekben - a XIX. század eleji USA-ban a bírósági szervezetrendszer a jog oldaláról mint a hatalmi harc külső kontrollálója vette alapul az alkotmány rendelkezéseit, és bírálta felül az egyszerű parlamenti törvényhozás termékeit, a törvényeket a törvények alkotmányhoz mérése a konkrét jogesetek peres eljárásainak utolsó fokaként intézményesedett, miután a rendes fellebbezési eljárásokat már kimerítették a felek, és ez a körülmény egyrészt szilárd jogias jelleget adott az alkotmánybíráskodási eljárásnak, másrészt időben elszakította az új törvények fölött a Kongresszusban és a közvéleményben folyó politikai vitáktól - Nyugat-Európában ezzel szemben az első világháborút követően létrejött új államok alkotmányozási hullámában úgy került átvételre ez az Amerikában kialakult intézmény, hogy kiemelték a jog világából, ill. a rendes bírói hierarchiából, és külön szervezett alkotmánybíróságot hoztak létre (a második világháborút követően mint a demokrácia szimbólumát élesztették újjá) - a politikához közel kerülés több dimenzióban elemezhető az európai alkotmánybíróságoknál, s csak a dimenziók összességét elemezve lehet eldönteni, hogy a vizsgált országban milyen közel került az alkotmánybíróság a hatalmi küzdőtér résztvevőihez, és milyen szerepet játszik benne 8

9 - dimenziók: az alkotmánybírósági eljárás politikai vitáktól való távolsága az alkotmánybírák választásának szabályozása az alkotmánybíróság alkotmányszöveghez kötöttsége vagy ennek különböző mértékű oldódása Az alkotmánybírósági eljárás politikai vitáktól való távolsága: - legteljesebben az tudja megvédeni az alkotmánybíróságot a túlzott átpolitizálódással szemben, ha csak konkrét jogeset kapcsán és a rendes bírósági, ill. a közigazgatási bíráskodási út befejező szakaszaként kerülhet sor az alkotmánybíróság előtti eljárásra - az átpolitizálódást már nagyobb fokban idézi elő, ha egyedi jogeset nélkül is lehetséges alkotmányossági normakontrollra felkérni az alkotmánybíróságot - a legdirektebb politikába bevonás azonban akkor jön létre, ha az alkotmánybíróságot fel lehet kérni még el nem fogadott törvényjavaslatok alkotmányellenességi vizsgálatára - az előzőnél már csak egy magasabb fokozat lehetséges az alkotmánybíróság politizálásának terén, amikor már konkrét törvénytervezet sem kell a politika felől az alkotmánybíróság mozgásba hozatalához, hanem egy-egy vita során felmerült, absztrakton megfogalmazott döntési alternatíváról kérik ki véleményét Az alkotmánybírák választásának szabályozása: - ha egy alkotmánybíróság döntően a közéletben aktívan szerepet vállaló egyetemi jogászprofesszorokból és hasonlóan aktív ügyvédekből áll, az tendenciaszerűen közelíti az alkotmánybíráskodást a pártpolitikai tábormegoszlásokhoz - ezzel szemben, ha az alkotmánybíróság tagjainak többsége csak hosszú bírói gyakorlattal és csak felsőbíróságokból rekrutálódhat, akkor ez a megoldás jórészt kiszűri a jogászoknak álcázott pártpolitikusokat Az alkotmánybíróság alkotmányszöveghez kötöttsége vagy ennek különböző mértékű oldódása: - általában el lehet mondani, hogy az alkotmánybíróságok az alkotmány szövegét bizonyos fokig a kialakult jogászi értelmezési módszerekkel értelmezik, és az adott ország bírói hagyományai mértékében kötődnek annak szövegéhez 9