2. AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPíTÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2. AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPíTÉSE"

Átírás

1 2. AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPíTÉSE BEVEZETÉS E fejezet a Magyar Köztársaság alkotmányos rendszerével, az államszervezet felépítésével kapcsolatos fontosabb ismereteket tartalmazza. A tananyag az alkotmányos rendszer legfontosabb szervezetei feladatait és muködésének fontosabb szabályait dolgozza fel. Az alkotmányos rendszer, az államszervezet témakörének ismerete szükséges ahhoz, hogy Ön elhelyezze a rendszerben a földügyi szakigazgatást és ezen belül is azz ingatlan-nyilvántartást és megértse az ágazat kapcsolódásait a különbözo állami szervekhez. A fejezetbol Ön megismeri: Τ az Országgyulés fo feladatait, szervezetének és muködésének fontosabb szabályait, Τ a Köztársasági elnök helyét az államszervezetben, valamint feladat- és hatáskörét, Τ a Kormány szerepét az állami szervek rendszerében, feladatát, szervezeti és muködési szabályait, Τ az Alkotmánybíróság szervezetét, muködését és hatáskörét, Τ az igazságszolgáltatás fogalmát, alkotmányos alapelveit és a bírói szervezet felépítését, Τ az ügyészség alkotmányjogi helyzetét, feladatát és az ügyészi szervezetet, Τ a helyi önkormányzati rendszert, a helyi önkormányzás jogát, az önkormányzatok szervezetét, feladat- és hatáskörét. A fejezet elsajátítása után Ön képes lesz: Τ összefüggésében megérteni a Magyar Köztársaság alkotmányos rendszerét, az államszervezet felépítését, Τ meghatározni az egyes államszervezeti egységek feladatát és hatáskörét, szervezetük és muködésük fontosabb szabályait, Τ elhelyezni a rendszerben a földügyi szakigazgatást és megjelölni a fontos kapcsolódási pontokat. NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 2-1

2 dr. Papp Iván: Jogi és államigazgatási ismeretek TARTALOM 2. AZ ÁLLAMSZERVEZET FELÉPÍTÉSE AZ ORSZÁGGYULÉS Az Országgyulés fo feladatai Szabályozó jellegu feladatok A parlamenti ellenorzés A kormányzás szervezetének, irányának és feltételeinek meghatározása Külügyi, honvédelmi feladatok Egyéb feladatok Az Országgyulés szervezete és muködése A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Az államfo helye az államszervezetben A köztársasági elnök választása A köztársasági elnök feladat- és hatásköre Ellenjegyzéshez kötött hatáskörök Ellenjegyzéshez nem kötött hatáskörök Az elnöki tisztség megszunése, az elnök felelossége és sérthetetlensége A KORMÁNY A Kormány az államszervezetben A Kormány feladata és hatásköre A Kormány szervezete és muködése A Kormány összetétele A Kormány muködése A kormány megbízatásának megszunése AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG Az Alkotmánybíróság szervezete és muködése Az Alkotmánybíróság hatásköre Az alkotmányellenesség elozetes vizsgálata Az alkotmányellenesség utólagos vizsgálata A nemzetközi szerzodésbe ütközés vizsgálata Az alkotmányjogi panasz elbírálása Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása Hatásköri összeütközésben való döntés Az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése Eljárás törvény által hatáskörébe utalt ügyekben A BÍRÓI SZERVEZET ÉS FELADATA Az igazságszolgáltatás fogalma Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei A bírói függetlenség elve A bírói monopólium elve Az igazságszolgáltatás egységének elve A néprészvétel, a társasbíráskodás és a nyilvánosság elve NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

3 A védelemhez és a jogorvoslathoz való jog A bírósági szervezet felépítése A helyi bíróság és a munkaügyi bíróság A Megyei Bíróság Az ítélotábla A Legfelsobb Bíróság AZ ÜGYÉSZI SZERVEZET ÉS FELADATAI Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Az ügyészség feladatai A bunügyi nyomozás A nyomozás törvényessége feletti felügyelet Részvétel a bírósági eljárásban A büntetés-végrehajtás törvényességének felügyelete Az ügyészi törvényességi felügyelet Az óvás A felszólalás és figyelmeztetés Az ügyészi szervezet A HELYI ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER Az önkormányzatiság eszméje A helyi önkormányzás joga Az önkormányzatok feladat- és hatásköre Az önkormányzatok szervezete Az önkormányzatok gazdasági alapjai Az önkormányzatok típusai A község A város A fováros A megye A központi állami szervek helyi önkormányzatokkal kapcsolatos feladata és hatásköre ELLENORZO KÉRDÉSEK, FELHASZNÁLT JOGSZABÁLYOK ÉS IRODALOM Felhasznált jogszabályok és irodalom Ellenorzo kérdések NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 2-3

4 dr. Papp Iván: Jogi és államigazgatási ismeretek 2.1. AZ ORSZÁGGYULÉS Az Országgyulés a Magyar Köztársaság legfelsobb államhatalmi és képviseleti szerve. Az Országgyulés a népszuverenitásból eredo jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. Az Országgyulés az államszervezet csúcsán áll, de elso sorban a törvényalkotó hatalom letéteményese, amely egyetlen más hatalmi ág jogosítványait sem vonhatja el. Az Országgyulés az Alkotmányban és törvényekben szabályozza az összes többi hatalmi ág tevékenységét, a költségvetés révén meghatározza anyagi eszközeiket, és személyi döntési jogköröket is gyakorol velük kapcsolatosan, de ezek összességükben sem jelentik azt, hogy a többi hatalmi ág alá lenne rendelve a törvényhozó hatalomnak. Az Alkotmány a képviselet középpontjába az egész nemzet szolgálatát állítja, amikor kimondja, hogy az országgyulési képviselok tevékenységüket a köz érdekében végzik Az Országgyulés fo feladatai Szabályozó jellegu feladatok Az Országgyulés szabályozási feladatai közé tartozik az Alkotmány megalkotása, a törvények alkotása, az ország társadalmi-, gazdasági tervének meghatározása, az államháztartás mérlegének megállapítása, az állami költségvetés és végrehajtásának jóváhagyása. A legjelentosebb parlamenti tevékenység a törvényalkotás, ez a jog kizárólag az Országgyulést illeti meg. Az Alkotmány széles körben határozza meg a kizárólagos törvényhozási tárgyak körét, azaz azokat a szabályozási témákat, amelyekben csak törvény lehet a szabályozási forma. A törvények határozat hozatal szerint feles vagy kétharmados törvények lehetnek. Az Alkotmány megalkotásához és módosításához az összes képviselo kétharmadának egyetérto szavazata szükséges, míg például a költségvetési törvény megalkotása a határozatképes Országgyulésben jelenlévo képviselok több mint felének egyetérto szavazatával történhet A parlamenti ellenorzés A kormányzat ellenorzése a parlament önálló feladata, a politikai nyilvánossághoz kapcsolódó funkciója. 2-4 NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

5 A parlamenti ellenorzés történhet az Országgyulés ülésén, az országgyulési bizottságokban, valamint az ellenorzésre szakosodott szervek (Állami Számvevoszék, az állampolgári jogok országgyulési biztosai) közremuködésével. A parlamenti ellenorzés iránytuje a megadott bizalom és az elfogadott kormányprogram. A parlamenti ellenorzés alapveto formái az interpelláció és a kérdés. Az interpelláció lényeges kelléke a kormányzati választ minosíto (elfogadó vagy elutasító) parlamenti döntés. Kérdés esetén a kérdezett felvilágosítást ad, nem választ, így hozzá nem fuzodik parlamenti határozat A kormányzás szervezetének, irányának és feltételeinek meghatározása Az Országgyulés e feladatkörén belül megválasztja a köztársasági elnököt, miniszterelnököt, az Alkotmánybíróság tagjait, országgyulési biztosokat, az Állami Számvevoszék elnökét és alelnökeit, a Legfelsobb Bíróság elnökét és a legfobb ügyészt, dönt a Kormány programjáról Külügyi, honvédelmi feladatok Az Országgyulés megköti a kiemelkedo fontosságú nemzetközi szerzodéseket, dönt a hadiállapot kinyilvánításáról, és a békekötés kérdésérol, kihirdeti a rendkívüli állapotot, és létrehozza a Honvédelmi Tanácsot hadi állapot vagy háborús veszély (idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye) esetén, kihirdeti a szükségállapotot, az alkotmányos rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények továbbá az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát tömegesen veszélyezteto, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos eroszakcselekmények, elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség (szükséghelyzet) esetén, dönt a fegyveres erok külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról. Ezekhez a döntésekhez az országgyulési képviselok kétharmadának szavazata szükséges Egyéb feladatok Az Országgyulés egyes önkormányzatokkal kapcsolatos és területszervezési jogköröket gyakorol(feloszlatja az alkotmányellenesen muködo helyi önkormányzati testületet, dönt a megyék területérol, nevérol, székhelyérol, megyei jogú várossá nyilvánításról és fovárosi kerület alakításáról), közkegyelmet gyakorol, országos népszavazást rendel el, NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 2-5

6 dr. Papp Iván: Jogi és államigazgatási ismeretek saját muködési rendjét Házszabályban állapítja meg Az Országgyulés szervezete és muködése Az Országgyulés alakuló ülését a választásokat követo egy hónapon belüli idopontra a Köztársasági elnök hívja össze. Az alakuló ülésen megválasztják a tisztségviseloket: az elnököt, alelnököket és jegyzoket. Az Országgyulés elnökének feladatai három csoportba sorolhatók: az Országgyulés képviselete belföldön és a nemzetközi kapcsolatokban, az elnök gondoskodik a parlament szabályos és zavartalan muködésérol, így például összehívja az ülésszakokat és ezen belül az üléseket, megnyitja, vezeti és berekeszti az üléseket, összehangolja a bizottságok muködését, az elnök feladatainak harmadik csoportjába az Országgyulés hivatali szervezetével kapcsolatos teendoi tartoznak. Az Országgyulés alelnökei helyettesítik az elnököt, az ülések vezetésében kialakult szokás, hogy az elnök és az alelnökök meghatározott sorrendben váltják egymást. Az Országgyulés jegyzoi az ülések vezetésében közremuködnek, így például vezetik a felszólalásra jelentkezett képviselok listáját, a beszédido lejártát jelzik, szavazatszámláló bizottságként járnak el. Az Országgyulés legfontosabb általános hatásköru szerve: a Házbizottság, elnöke a parlament elnöke, tagjai az alelnökök és minden képviselocsoport (frakció) vezetoje. A Házbizottság fontos elokészíto, konszenzus kereso szerv, döntéseit egyhangúlag hozza, ennek hiányában az Országgyulés vagy az elnök dönt. A Házbizottság feladatai szerteágazóak, így például állást foglal az országgyulési munkarendrol, javaslatot tesz a napirendre, a muködésre vonatkozó indítványokról állást foglal, egyezteti a muködéssel kapcsolatos vitás kérdéseket. Az Országgyulés szakosított szervei az állandó bizottságok, véleményezo, javaslattevo, egyes esetekben ügydönto és a kormányzati munka ellenorzésében közremuködo feladatokat látnak el. Az állandó bizottságok tevékenységükkel folyamatosan segítik a parlamenti munka eredményességét, a törvényalkotást, ellenorzést. Az Országgyulés ideiglenes bizottságokat is létrehozhat: vizsgálóbizottságot valamely kérdés kivizsgálására, illetve eseti bizottságot egy meghatározott ügy elintézésére. A képviselok politikai szervezodése eredményeként alakultak ki a parlamenti pártok képviselo csoportjai, a frakciók. Az Országgyulés tevékenységét alapvetoen üléseken fejti ki. Az Országgyulés évente legalább két ülésszakot tart, melybol a tavaszi minden év február 1-jétol június 15-éig, az oszi szeptember 1-jétol december 15-éig tart. Egy-egy ülésszakon belül az Országgyulés üléseket tart. Az Alkotmányban meghatározott esetekben az Országgyulés rendkívüli ülését kell összehívni. Az Országgyulés határozatképes, ha a képviseloknek több, mint a fele jelen van. Határozatait általában egyszeru szótöbbséggel - a jelen lévo képviselok több, mint felének szavazatával - hozza. Az Országgyulés muködésének szabályait, tárgyalási rendjét részletesen a házszabály határozza meg. A határozathozatal általában nyílt szavazással történik. A házszabályban megállapított esetekben titkos szavazást kell tartani. Bármelyik képviselo indítványozhatja a név szerinti sza- 2-6 NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

7 vazás megtartását is. Az Országgyulés által elfogadott törvényt az Országgyulés elnöke írja alá, majd megküldi a köztársasági elnöknek, aki gondoskodik annak tizenöt - az Országgyulés elnökének sürgosségi kérelmére öt napon - belül történo kihirdetésérol. Az Országgyulés tanácskozásairól és határozatairól összefoglaló és szó szerinti jegyzokönyvet kell készíteni, amelyeket az elnök és a soros jegyzok írnak alá. Az Országgyulés megbízatása alakuló ülésével kezdodik és az új Országgyulés alakuló üléséig tart, kimondhatja azonban feloszlását megbízatásának lejárta elott is. A köztársasági elnök a választások kituzésével egyidejuleg feloszlathatja az Országgyulést, az alkotmányban meghatározott feltételek esetén. Rendkívüli állapot idején az Országgyulés nem mondhatja ki feloszlását és nem oszlatható fel, továbbá ha megbízatási ideje idoközben lejárna, az az Alkotmány erejénél fogva meghosszabbodik a rendkívüli állapot vagy szükségállapot megszunéséig A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Az államfo helye az államszervezetben Az államfoi hatalom gyakorlásának két formája lehetséges. Az egyikben több ember kollektíven, testületként látja el a reá bízott feladatokat, a másikban egy személy. A kollektív államfoi hatalom gondolatának csírája a nagy francia forradalom intézményeiben, majd az Orosz Föderáció évi Alkotmányában jelent meg, s a Szovjetunió évi Alkotmányában teljesedett ki. Az egész világon elterjedtebb, azonban az egyszemélyi államfoi hatalom. E hatalom a monarchiákban az uralkodót illeti meg, aki hatalmát rendszerint az elsoszülöttség jogán nyeri el, a köztársaságokban pedig a köztársasági elnököt, akit a lakosság vagy a törvényhozó testület választ meg A köztársasági elnök választása A Magyar Köztársaságban az államfoi funkciót a köztársasági elnök tölti be, aki kifejezi a nemzeti egységet, orködik az államszervezet demokratikus muködése felett és a fegyveres erok foparancsnoka. Kiegyensúlyozó szerepet tölt be az Országgyulés és a Kormány között. Köztársasági elnökké az a választójogosultsággal rendelkezo magyar állampolgár választható meg, aki a választás napjáig 35. életévét betöltötte. A választás ötévi idotartamra történik. A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani. A köztársasági elnök választása az Országgyulés feladata. A választást jelölés elozi meg. Az érvényes jelöléshez legalább 50 képviselo írásbeli ajánlása szükséges. Minden képviselo csak egy jelöltet ajánlhat, ha valamelyik képviselo többet ajánl, annak mindegyik ajánlása érvénytelen. Az elnökválasztás titkos szavazással és - fo szabályként - minosített többség- NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 2-7

8 dr. Papp Iván: Jogi és államigazgatási ismeretek gel történik. Az lesz a köztársasági elnök, aki a képviselok kétharmadának szavazatát elnyerte, az elso vagy a második fordulóban. Az eredménytelen második forduló után a harmadikban az lesz a köztársasági elnök, aki elnyerte a szavazatok többségét. Többpártrendszeru, demokratikusan muködo jogállamban a köztársasági elnök nem képviselhet pártérdekeket, feladatait elfogulatlanul, a nemzet képviseletében, független hatalomként kell végeznie. A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. Az elnök más kereso foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzoi jogi védelem alá eso tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el. A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén - az Alkotmányban megállapított korlátozásokkal - helyettesítését az Országgyulés elnöke látja el A köztársasági elnök feladat- és hatásköre Az elnöki feladat- és hatáskör megállapításának alapkérdése, hogy a hatalommegosztás érdekében az Alkotmány milyen eros elnöki jogkört hoz létre. Alkotmányunk a korlátozott elnöki hatalom kialakításának alkotmányos alapjait teremtette meg. A köztársasági elnöknek nincs önálló rendeletalkotási hatásköre. Az Országgyulés és a Kormány közötti egyensúlyozó szerepébol fakad, hogy sem a törvényhozó, sem a végrehajtó hatalom döntési jogosítványaival nem rendelkezik. A köztársasági elnöknek az Alkotmányban meghatározott egyes intézkedéseihez rendszerint a miniszterelnök vagy az illetékes miniszter ellenjegyzése szükséges. A miniszteri ellenjegyzéssel a miniszter átvállalja a politikai felelosséget az elnök meghatározott döntéseiért Ellenjegyzéshez kötött hatáskörök A Köztársasági elnök alábbi döntéseihez a miniszterelnök vagy miniszter ellenjegyzése szükséges: megbízza a nagyköveteket, követeket, fogadja a hazánkba akkreditált külföldi nagyköveteket, követeket, kinevezi és felmenti a minisztereket a miniszterelnök javaslatára, kinevezi és felmenti a Magyar Nemzeti Bank elnökét, alelnökeit, az egyetemi tanárokat az állami felsooktatási intézményekben, megbízza és felmenti az állami egyetemek rektorait, kinevezi és elolépteti a tábornokokat, megerosíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét, kitüntetést adományoz és külföldi kitüntetés viselését engedélyezi, egyéni kegyelmezési jogot gyakorol, állampolgársági ügyekben dönt Ellenjegyzéshez nem kötött hatáskörök A Köztársasági elnök alábbi döntéseihez nem szükséges ellenjegyzés: képviseli a magyar államot, 2-8 NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

9 összehívja a választásokat követoen az Országgyulés alakuló ülését, írásban kezdeményezheti az Országgyulés rendkívüli ülésszakának vagy ülésének összehívását, elnapolhatja az Országgyulés ülését harminc napra, törvény megalkotását kezdeményezheti, részt vehet és felszólalhat az Országgyulés és bizottságai ülésén, az elfogadott, de még ki nem hirdetett törvényt megküldheti elozetes normakontroll végett az Alkotmánybírósághoz, ha a törvényt vagy valamely rendelkezését alkotmányellenesnek tartja, az elfogadott törvényt visszaküldheti az Országgyulésnek megfontolás végett, észrevételeivel együtt, ha valamely rendelkezésével célszeruségi, igazságossági vagy egyéb okból nem ért egyet, feloszlathatja az Országgyulést, de ennek olyan elofeltétele van, amelynek gyakorlati elofordulása szinte kizárt (pl.: tizenkét hónapon belül az Országgyulés négy ízben megvonja a bizalmat a Kormánytól), kituzi az országgyulési és helyi önkormányzati általános választásokat, javaslatot tehet az Országgyulésnek intézkedés megtételére, népszavazást kezdeményezhet Az elnöki tisztség megszunése, az elnök felelossége és sérthetetlensége Az alkotmány szabályai szerint a köztársasági elnök megbízatása megszunik: a megbízatás idejének lejártával, az elnök halálával, a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevo állapottal, az összeférhetetlenség kimondásával, lemondással, az elnöki tisztségtol történo megfosztással. Ha a köztársasági elnökkel szemben tisztsége gyakorlása során merül fel összeférhetetlenségi ok, az összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyulés határoz a képviselok kétharmadának szavazatával. A lemondás érvényességéhez az Országgyulés elfogadó nyilatkozata szükséges. Nem tagadhatja meg a lemondás tudomásul vételét, ha az elnök fenntartotta eredeti elhatározását. Az elnök jogi felelosségének lényege: ha az Alkotmányt vagy más törvényt szándékosan megsérti, tisztségétol megfosztható. Az eljárást a képviselok egyötöde indítványozhatja, a felelosségrevonási eljárás megindításához a képviselok kétharmadának a szavazata szükséges. A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Ha az Alkotmánybíróság a törvénysértés tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségébol megfoszthatja. Ha a köztársasági elnök ellen a felelosségre vonási eljárás a hivatali ideje alatt a hivatali tevékenységével összefüggésben elkövetett, büntetojogilag üldözendo cselekmény miatt in- NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 2-9

10 dr. Papp Iván: Jogi és államigazgatási ismeretek dult, az Alkotmánybíróság eljárásában a bünteto eljárás alapveto rendelkezéseit is alkalmazni kell. A vádat az Országgyulés által a saját tagjai közül választott vádbiztos képviseli. A köztársasági elnök ellen egyéb cselekménye miatt büntetoeljárást csak megbízatásának megszunése után lehet indítani. Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök bunösségét szándékos buncselekmény elkövetésében megállapítja, az elnököt a tisztségétol megfoszthatja, s egyidejuleg a Bünteto Törvénykönyvben az adott cselekményre meghatározott bármely büntetést és intézkedést alkalmazhatja. A köztársasági elnök személye sérthetetlen. Ez a sérthetetlenség az elnök alkotmányjogi jogállásának része, politikai felelosségének hiányát és jogi felelosségének korlátozott voltát jelenti és nem különleges büntetojogi védelmét A KORMÁNY A Kormány az államszervezetben A Kormány a végrehajtó hatalom olyan meghatározó jellegu központi szerve, amelynek tevékenysége az államszervezeten belül és az ország élete szempontjából kiemelkedoen fontos. A Kormány az állami politikaformálás központi szereplojeként kialakítja az ország gazdaságpolitikájának, külpolitikájának, védelmi politikájának alapveto elveit és ezt érvényre is juttatja: jogszabályok utján, az irányítása alá tartozó államigazgatási szervek tevékenységén keresztül, az állami költségvetés utján, a különféle társadalmi szervezetekkel való együttmuködés révén. A Kormány szélesköru jogalkotási (rendelet kibocsátás) felhatalmazással rendelkezik és nagy befolyást gyakorol a törvények tartalmára, mivel a törvényjavaslatok dönto többségét a Kormány terjeszti elo. A Kormány a közigazgatási szervezet túlnyomó többségét irányítása, felügyelete alatt tartja, irányítja a honvédséget, határorséget és a rendorséget. A Kormány a nem állami szervekkel (munkaadói szervek, szakszervezetek és más érdekképviseleti szervek, egyházak) kialakított kapcsolatrendszerében befolyással van kormányzati célkituzések társadalmi fogadtatására. A Kormány hatalmának határt szabnak a kormányfüggetlen szervek (Gazdasági Versenyhivatal, Magyar Nemzeti Bank) valamint az önkormányzati szervek, ezek tevékenységét a jogi szabályozással befolyásolhatja, de operatív irányítást nem gyakorolhat. Az Országgyulés és a Kormány kapcsolatában fontos szerep hárul az Országgyulésre azzal, hogy az Országgyulés meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. A Miniszterelnököt a Köztársasági elnök javaslatára az Országgyulés tagjainak többsége szavazatával választja meg és egyben határoz a kormányprogram elfogadásáról. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a Köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

11 Az Országgyulés és a Kormány közötti kapcsolat leglényegesebb, meghatározó eleme a politikai bizalom. A Kormánynak, a kormányfonek bírnia kell a parlament többségének bizalmát. Az Alkotmány nem határozza meg azt, hogy az államfo kinek adhat megbízatást a kormányalakítással kapcsolatos elozetes tárgyalásokra, illetve kit javasol miniszterelnöknek megválasztani. A szokás az, hogy ilyen megbízatást a választásokon legtöbb képviseloi helyet szerzett párt által megjelölt személy kap. Elofordulhat olyan helyzet, hogy egyetlen párt sem szerzi meg a mandátumok többségét, az a párt pedig, amely a legtöbb képviseloi helyhez jutott politikailag elszigetelodik, nem képes a parlamentben többségi támogatást szerezni. Ebben a helyzetben a parlamenti eroviszonyok mellett a koalíció képesség is komoly szerepet játszhat. Létezik kisebbségi kormányzás is, amelynek jellemzoje, hogy a kormánypárt, vagy a kormány koalíció pártjai nem érik el a képviseloi helyek 50 %-át, de van olyan külso támogatottsága a koalícióhoz nem tartozó pártok részérol, amely a fontosabb döntéseknél, bizalmi szavazásnál a többséget a Kormány mögé állítja. Az Országgyulés és a Kormány politikai bizalomra épülo kapcsolata nem jelent hierarchikus, alá-fölérendeltségi viszonyt, az Országgyulés a Kormány hatáskörét nem vonhatja el és a Kormányt nem utasíthatja, éppen a Kormány felelosségének és felelosségre vonhatósága érdekében. Az Alkotmány az Országgyulés, bizottságai, illetve a képviselok számára eszközöket biztosít a Kormány felelosségének és felelosségre vonhatóságának megállapítása, a Kormány tevékenysége ellenorzése érdekében. Az Országgyulés és a Kormány kapcsolatában a bizalmi kérdés a bizalmi szavazásban (a bizalom megvonásában) valamint a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményében jelenhet meg A Kormány feladata és hatásköre A Kormány kormányzati tevékenysége körében: kormányprogram keretei között meghatározza és irányítja az állam általános politikáját, amelyért felelosséggel tartozik, védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja az állampolgárok jogait, biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósításukról, gondoskodik a törvények végrehajtásáról, feladatkörében rendeleteket bocsát ki és határozatokat hoz, amelyek törvénnyel nem lehetnek ellentétesek, meghatározza a tudományos és kulturális fejlesztés állami feladatait, biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket, meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetérol, irányítja a fegyveres erok, a rendorség és a rendészeti szervek muködését, közremuködik a külpolitika meghatározásában, nemzetközi szerzodéseket köt, veszélyhelyzetben, valamint a közrend és a közbiztonság védelme érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket a törvény hatáskörébe utal. NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 2-11

12 dr. Papp Iván: Jogi és államigazgatási ismeretek A Kormány a közigazgatás legfelsobb irányításával kapcsolatban: irányítja a minisztériumok és a közvetlen alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja a tevékenységüket, jogszabály kivételével az alárendelt szervek által hozott minden olyan határozatot vagy intézkedést megsemmisít, illetve megváltoztat, amely törvénybe ütközik, meghatározott feladatkörök ellátására kormánybizottságokat alakíthat, a közigazgatás bármely ágát közvetlenül felügyelete alá vonhatja, és erre külön szerveket létesíthet, biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenorzését a Belügyminisztérium közremuködésével A Kormány szervezete és muködése A Kormány összetétele A Kormány testületi szerv, döntési jogköreit testületi üléseken gyakorolja. A Kormány miniszterelnökbol és miniszterekbol áll. A miniszterelnök nem pusztán elso az egyenlok között, jelentos formális és informális hatalma van, abból eredoen is, hogy o választja ki kormányának tagjait és azok addig maradhatnak tisztségükben, amíg élvezik a kormányfo bizalmát. A miniszterelnöknek megkülönböztetett helye van a testületen belül, vezeti a Kormány üléseit és gondoskodik a Kormány rendeletei és határozatai végrehajtásáról. Bizalmatlansági szavazást csak a miniszterelnökkel szemben lehet kezdeményezni, az egyes miniszterekkel szemben nem. A Kormány ennek ellenére önálló döntéshozó szervezet, hatáskörét a miniszterelnök nem veheti át, a miniszterek a testület tanácskozási és szavazati joggal rendelkezo tagjai, többségükben egy szakterület (tárca) felelos irányítói is. A miniszter jellemzoen valamelyik minisztérium élén áll (tárcaminiszter). A minisztériumok felsorolásáról külön törvény - jelenleg az évi XXXVI. törvény - rendelkezik. Miniszteri tisztség létrehozását (tárca nélküli miniszter) valamely fontos tevékenységi kör ellátása (például a polgári titkosszolgálatok felügyelete) vagy akár politikai megfontolás (a koalíciós partner megfelelo részvétele a kormányzati munkában) indokolhatja A Kormány muködése A Kormány munkája szempontjából a legfontosabb - de nem az egyetlen - muködési forma a kormányülés, a döntéshozatal tipikus színtere. A Kormány rendszeresen - általában hetenként - tart ülést, az általa elfogadott munkaterv alapján. A Kormány feladatai szerteágazóak ezért kiemelkedo fontosságú a döntés-elokészítés, hogy olyan eloterjesztések kerüljenek megtárgyalásra, amelyek alkalmasak arra, hogy a 2-12 NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

13 Kormány döntési helyzetbe kerüljön, a véleménykülönbségek túlnyomó része az elozetes egyeztetés során kiszurheto legyen, minél kevesebb olyan vitás kérdés maradjon, amelynek megvitatása a testületi ülésre marad. A Kormány elé gyakorlatilag két féle ügy kerül: olyan, amelyben nincs vita, de a formális döntéshozatal szükséges, illetve olyan ügy amelyben a testületi álláspont a testület vitája nyomán, akár több fordulóban is, alakul ki. A Kormány meghatározott feladatok ellátására, kabinetet, kormánybizottságot, kollégiumot, tanácsadó testületet, szakértoi bizottságot hoz létre, kormánybiztost nevez ki. A kabinet a Kormány döntés-elokészíto konzultatív szerve. Elozetesen állást foglal a feladatkörébe tartozó, s kormányzati döntést igénylo olyan kérdésekben, amelyek lényegesen érintik a Kormány politikai, gazdasági és más fontos céljainak megvalósítását. A kabinet rendszeresen beszámol tevékenységérol a Kormánynak. A kormánybizottság a Kormány döntés-elokészíto, koordinatív, ellenorzo és meghatározott kérdésekben döntést hozó szerve. Szervezetérol, muködésérol a létesítésére vonatkozó határozat és saját ügyrendje rendelkezik. A kormánybizottság elnöke tevékenységérol és a bizottság döntésérol beszámol a Kormánynak, illetve a felmerült ügyekben döntési javaslatot tesz. A kormánybiztos feladatkörében a Kormány nevében jár el, tevékenységérol, intézkedéseirol idoszakonként beszámol a Kormánynak. A kormányzati döntés elokészítésének további számos módszere és formája van. Így a tervezetek tárcaközi egyeztetése, egyezteto értekezlet összehívása. A kormányülésre benyújtott eloterjesztéseket és jelentéseket elozetesen a közigazgatási államtitkárok értekezletén kell megtárgyalni. A Kormány az Alkotmány felhatalmazása alapján rendeletet bocsáthat ki, amely jogszabály, mindenkire kötelezo. A Kormány rendelete irányulhat valamely törvény végrehajtására vagy törvényben nem szabályozott tárgykör jogi szabályozására. Nem lehet kormányrendeletben elsodlegesen szabályozni olyan életviszonyt, amelynek rendezését az Alkotmány az Országgyulés számára tartotta fenn, a rendelet alkotás során tiszteletben kell tartani a hatalmi ágak elválasztásának elvét. A Kormány saját muködésére és az irányított szervek feladataira vonatkozóan határozatot bocsáthat ki. A Kormányzati döntés elokészítésének, de általában a kormányzati munkának is kiemelkedo fontos szereploje a Miniszterelnöki Hivatal (MeH), amely a miniszterelnök munkaszervezete, és egyúttal ellátja a Kormány testületi muködésével kapcsolatos feladatokat, valamint önálló hatáskörrel is rendelkezik. A Hivatalt miniszter vezeti. A hivatal a miniszterelnök részére döntés-elokészítéssel kapcsolatos tevékenységet végez, komplex szakvéleményeket készít, feladatokat lát el a Kormány muködésével kapcsolatosan, közremuködik az Országgyuléssel összefüggo tevékenységben A kormány megbízatásának megszunése A Kormány megbízatása legfeljebb egy parlamenti ciklus idejére szól és megszunik az újonnan megválasztott Országgyulés megalakulásával, a miniszterelnök, illetve a Kormány lemondásával, a miniszterelnök halálával, NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 2-13

14 dr. Papp Iván: Jogi és államigazgatási ismeretek a miniszterelnök választójogának elvesztésével, a miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával, ha az Országgyulés a bizalmat megvonta a miniszterelnöktol és új miniszterelnököt választ (konstruktív bizalmatlansági indítvány). Ez utóbbi esetben a képviselok legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban - a miniszterelnöki tisztségre jelölt személy megjelölésével - bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyulési képviselok többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni. Az indítvány feletti vitát és szavazást legkorábban a beterjesztéstol számított három nap után, legkésobb a beterjesztéstol számított nyolc napon belül kell megtartani. A Kormány is javasolhat bizalmi szavazást a miniszterelnök útján, vagy azt is javasolhatja, hogy az általa benyújtott eloterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. Ha az Országgyulés ezekben az esetekben nem szavaz bizalmat a Kormánynak, az köteles lemondani. A Kormány - megbízatásának megszunése esetén - az új Kormány megalakulásáig hivatalban marad (ügyvezeto kormány) és gyakorolja a Kormányt megilleto jogokat, nemzetközi szerzodést azonban nem köthet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben adhat ki AZ ALKOTMÁNYBíRÓSÁG A polgári demokratikus országok államszervezete a hatalmi ágak elválasztása és a hatalommegosztás elvi alapján áll. Egyetlen szervnek sem lehet korlátlan és korlátozhatatlan hatalma. Ez a parlamentre is vonatkozik, nem vonhatja el sem a végrehajtó hatalom (kormány) sem az igazságszolgáltatás hatáskörét. A parlamenti hatalom legkeményebb korlátja az alkotmánybíráskodás. Az alkotmánybíráskodás alapgondolatát az Amerikai Egyesült Államokban dolgozta ki a Legfelsobb Bíróság elnöke a XIX. század elején: a bíró köteles figyelmen kívül hagyni ítélkezése során azt a jogszabályt, amely a szövetségi alkotmánnyal ellentétes. Az amerikai rendszeru alkotmánybíráskodás hátránya, hogy az egyik bíróság a jogszabályt alkotmányellenesnek ítéli, míg a másik alkotmányosnak tartja és alkalmazza. Az európai országokban az alkotmánybíráskodás nem a rendes bíróságok jogkörébe tartozik, hanem külön szervet, alkotmánybíróságot hoztak létre, és ha egy jogszabályt alkotmányellenesnek talál, megsemmisíti azt Az Alkotmánybíróság szervezete és muködése A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 11 tagú testület, amelynek tagja csak 45. életévét betöltött büntetlen eloéletu magyar állampolgár lehet akinek jogi végzettsége van NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

15 Az alkotmánybírákra a parlamentben frakcióval rendelkezo pártok képviselocsoportjainak egy-egy tagjából álló jelölo bizottság tesz javaslatot. A megválasztáshoz a képviselok kétharmadának szavazata szükséges. A megválasztás kilenc évre szól, az alkotmánybíró egy ízben újraválasztható. Az alkotmánybíróval szemben szigorú összeférhetetlenségi szabályok érvényesülnek (például politikai tevékenységet nem folytathat, nem lehet képviselo, nem tölthet be más állami tisztséget). Az alkotmánybíró mentelmi jogot élvez. Az alkotmánybíró megbízatása megszunik a megbízatás idotartamának lejártával, a 70. életév betöltésével, halállal, lemondással, az összeférhetetlenség megállapításával, felmentéssel és kizárással. Az Alkotmánybíróság elnökét az alkotmánybírák maguk közül titkos szavazással választják három évre. Az elnök azonban nem "fonöke" az alkotmánybíráknak. Az Alkotmánybíróság nevében döntésre jogosult a teljes ülés, amelynek tagja valamennyi alkotmánybíró, vagy három tagból álló tanács. Az elnök elutasíthatja a nyilvánvalóan alaptalan indítványt. Az alkotmánybíró önállóan érdemi döntésre nem jogosult Az Alkotmánybíróság hatásköre Az alkotmányellenesség elozetes vizsgálata (Elozetes normakontroll) Az Országgyulés az ügyrendjét, annak elfogadása elott, a Alkotmánnyal való összhang vizsgálata céljából megküldheti az Alkotmánybíróságnak. A Köztársasági elnök indítványára az Alkotmánybíróság az Országgyulés által elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény alkotmányellenesnek tartott rendelkezését megvizsgálja. Az alkotmányellenesség megállapítása esetén a Köztársasági elnök nem hirdetheti ki a törvényt. Az Országgyulés, a Köztársasági elnök, a Kormány nemzetközi szerzodés megerosítése elott kérheti az aggályos rendelkezések alkotmányossági vizsgálatát Az alkotmányellenesség utólagos vizsgálata (Utólagos normakontroll) Az Alkotmánybíróság, ha jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek alkotmányellenességét állapítja meg, a jogszabályt, vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközét teljesen vagy részben megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság határozatát közzé teszi a Magyar Közlönyben és abban a hivatalos lapban ahol az állami irányítás egyéb jogi eszközét is közzé tették A nemzetközi szerzodésbe ütközés vizsgálata NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 2-15

16 dr. Papp Iván: Jogi és államigazgatási ismeretek Az Alkotmánybíróság hivatalból, illetve meghatározott szervek és személyek indítványára megvizsgálja jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközének nemzetközi szerzodésbe ütközését. Az Alkotmánybíróság a nemzetközi szerzodésbe ütközo jogszabályt megsemmisíti, ha a nemzetközi szerzodést kihirdeto jogszabállyal azonos vagy alacsonyabb szintu. Ha a nemzetközi szerzodést kihirdeto jogszabálynál magasabb szintu jogszabály ütközik a nemzetközi szerzodésbe felszólítja az érdekelt kibocsátó szervet az ellentét feloldására Az alkotmányjogi panasz elbírálása Bárki az Alkotmányban biztosított jogainak megsértése miatt alkotmányjogi panasszal fordulhat az Alkotmánybírósághoz, akinek jogsérelme az alkotmányellenes jogszabály alkalmazása folytán következett be és egyéb jogorvoslati lehetoségeit már kimerítette vagy nincs számára jogorvoslati lehetoség biztosítva. Az alkotmányjogi panaszt a jogeros határozat kézbesítésétol számított hatvan napon belül lehet írásban eloterjeszteni Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítása Az Alkotmánybíróság hivatalból vagy bárki indítványára megállapítja, hogy a jogalkotó szerv jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elo, a mulasztást elköveto szervet - határido megjelölésével - felhívja feladatának teljesítésére Hatásköri összeütközésben való döntés Ha az állami szervek - a bíróságok kivételével - illetve önkormányzatok egymás között vagy az állami szervek és önkormányzatok között hatásköri összeütközés merül fel, a szervek indítványozhatják a hatásköri összeütközés megszüntetését, ennek során az Alkotmánybíróság dönt arról, melyik szervnek van hatásköre az ügyben és kijelöli az eljárásra kötelezetteket Az Alkotmány rendelkezéseinek értelmezése Az Országgyulés állandó bizottsága, a Köztársasági elnök, a Kormány vagy tagja, a Legfelsobb Bíróság Elnöke, a legfobb ügyész indítványára az Alkotmánybíróság értelmezi az Alkotmány egyes rendelkezéseit, és ezt közzé teszi a Magyar Közlönyben Eljárás törvény által hatáskörébe utalt ügyekben 2-16 NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

17 Az Alkotmány az Alkotmánybíróság hatáskörébe utalja a Köztársasági elnök felelosségre vonását. Az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni meghatározott esetekben, az országos népszavazással és népi kezdeményezéssel, valamint a helyi népszavazással kapcsolatosan. A felsooktatási intézmények önkormányzatát sérto jogszabályok és egyedi döntések az Alkotmánybíróság elott megtámadhatók A BÍRÓI SZERVEZET ÉS FELADATA Az igazságszolgáltatás fogalma A Magyar Köztársaságban az igazságszolgáltatást a Legfelsobb Bíróság, az ítélotáblák (még nem muködnek), a Fovárosi Bíróság és a megyei bíróságok, valamint a helyi és a munkaügyi bíróságok gyakorolják. Az igazságszolgáltatás közhatalmi tevékenység, amelyet kizárólag jogalkalmazás utján, az általános állampolgári jogvédelem garantálásával valósít meg, feladata a jogviták eldöntése, jogsérelem bekövetkezésének megállapítása és annak helyreállítása (joghátrány kiegyenlítése). Az igazságszolgáltatási tevékenységet csak bíróság gyakorolja, gyakorolhatja, a bíróság a hatalommegosztás rendszerében a bírói hatalom megtestesítoje. A bíróságok védik és biztosítják az alkotmányos rendet, az állampolgárok jogait és törvényes érdekeit, büntetik a buncselekmények elkövetoit és ellenorzik a közigazgatási határozatok törvényességét. Az igazságszolgáltatás hagyományosan bünteto és polgári igazságszolgáltatás. A bünteto igazságszolgáltatás során az állam bünteto hatalma valósul meg, a jogsérelem megállapításával és az egyéni és általános megorzési célzatú büntetés kiszabásával és végrehajtásával. A polgári igazságszolgáltatás során a személyek (természetes és jogi) jogvitái eldöntésével, a jogsérelem döntoen anyagi jellegu orvoslásával a magánjogi életviszonyok rendjének helyreállítása történik meg. A hagyományos igazságszolgáltatás fokozatosan kibovült a közigazgatási határozatok felülvizsgálatával, a közigazgatási bíráskodással. A közigazgatási határozatok törvényességének vizsgálatán keresztül megvalósul a végrehajtó hatalom ellenorzése Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei Az igazságszolgáltatás alkotmányos alapelvei olyan történetileg kialakult, nemzetközileg is megerosített egyetemes értékek, amelyeknek az emberi és állampolgári jogok védelmét biztosító bírói igazságszolgáltatásnak meg kell felelnie. NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 2-17

18 dr. Papp Iván: Jogi és államigazgatási ismeretek A bírói függetlenség elve A bírói függetlenség az igazságszolgáltatási tevékenység lényegi eleme. Történelmi tapasztalatok bizonyítják, hogy csak a szervezetében és muködésében független és csupán a jogszabályoktól függo bíróság képes eleget tenni alkotmányos rendeltetésének. Az alkotmány értelmében a bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. A bíró eljárása során nem befolyásolható, nem utasítható, csak a jogszabálytól függ, de annak keretei között szabadon mérlegelve dönt. A bíró pártatlanul köteles ítélkezni, amely a részrehajlás mentességet és a lelkiismeretességet jelenti. A pártatlan bíráskodás jogi és erkölcsi felelosséget feltételez, ezt biztosítják az összeférhetetlenségi és együttalkalmazási tilalmakra vonatkozó eloírások. Az ítélkezo bíró függetlensége személyes függetlensége nélkül nem lehet teljes, ezt szolgálják a bírói megbízás keletkezésének és megszunésének szabályai, mentelmi joga, valamint a bíró büntetojogi és munkajogi felelosségének szabályai. A bírói függetlenség szerves feltétele a bírósági szervezet függetlensége, már Montesquieu is szükségesnek tartotta a végrehajtó hatalomtól való önállóságát. Az Országgyulés nem helyezi alárendeltségbe a bírói szervezetet, de hatalmi elsobbségét azzal érvényesítette, hogy a parlament választja meg a Legfelsobb Bíróság elnökét. A végrehajtó hatalomtól való függetlenség érvényesülését fejezi ki az Országos Igazságszolgáltatási Tanács felállítása, amely ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait és felügyeletet gyakorol az ítélotábla és a megyei bíróság elnökének igazgatási tevékenysége felett. A 15 tagú testületbe 9 bíró választható meg és tagja az igazságügy miniszter, legfobb ügyész, az Országos Ügyvédi Kamara elnöke, két kijelölt országgyulési képviselo. Az OIT elnöke a Legfelsobb Bíróság elnöke. A bírák politikai függetlenségét pártsemlegességük is biztosítja, ezért a bírák nem lehetnek tagjai politikai pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak A bírói monopólium elve Az igazságszolgáltatást kizárólag bíróságok végezhetik, ez azt is jelenti, hogy az igazságszolgáltatásra tartozó minden ügyet, minden jogvitát és minden jogsérelmet bíróság elé lehet vinni. Elofordul azonban, hogy különbözo okok miatt a jogviták eldöntését, jogsérelmek orvoslását nem bírósági szervek hatáskörébe adják. Ezt indokolhatja speciális szakképzettség szükségessége, az eljárás gyorsítása, egyszerusítése, a rendes bíróságok tehermentesítése. A közigazgatási szervek bíráskodó tevékenységének egyik területe a polgári, családi és munkajogi ügyek elbírálása, másik pedig a szabálysértések elbírálása Ezekben az esetekben követelmény azonban, hogy minden jogvitát, minden jogsérelmet legalább felülvizsgálati szinten bíróság elé lehessen vinni Az igazságszolgáltatás egységének elve 2-18 NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

19 A Magyar Köztársaságban a törvények és más jogszabályok valamennyi bíróságra egyaránt kötelezoek. Minden állampolgár ügyében ugyanazok a bíróságok járnak el, tekintet nélkül társadalmi helyzetére, nemzetiségére. Az elv a jogegyenloség követelményét elégíti ki. Az igazságszolgáltatás egysége a bírósági szervezet egységét jelenti. Ennek nem mond ellent a feladat- és ügycsoport szerint történo csoportosítás. A rendes bíróság az egységes bírói szervezet részeként általános felhatalmazással minden olyan ügyben eljárhat, amely törvény szerint bírói útra tartozik. A különbíróság hatásköre csak azokra az ügycsoportokra terjed ki, amelyeket a törvény külön nevesít. Jelenleg egyetlen különbíróságként a munkaügyi bíróság muködik, hatáskörét a munkaügyi jogviták eldöntése képezi. Az igazságszolgáltatás egysége feltételezi a jogalkalmazás egységes rendjének kialakítását. A bírói jogalkalmazás egységének biztosítása a Legfelsobb Bíróság feladata, ennek során jogegységi határozatokat hoz és elvi bírósági határozatokat tesz közzé A néprészvétel, a társasbíráskodás és a nyilvánosság elve A modern államokban a társadalomtól elkülönült állami hatalomgyakorlásból fakadóan mindig megfogalmazódik a társadalmi ellenorzés igénye. Az igazságszolgáltatás területén a társadalmi ellenorzés a laikus bírák részvételében valósul meg. A polgári fejlodés során a nép részvételének két formája: az esküdt bíráskodás és az ülnökrendszer jött létre. Az esküdtbírák testülete rendszerint csak a bunösség kérdésében dönt, a büntetés kiszabása már a hivatásos bíró feladata. Az ülnökrendszerben az ülnök folyamatosan részt vesz a hivatásos bíró mellett az ítélkezés folyamatában. Az ülnök társadalmi ellenorzo funkciót gyakorol, ellensúlyozhatja a bírói rutin következményeit, valamint a környezetet érinto tájékoztató feladatot is ellát. Az Alkotmány szerint az ítélkezésben részt vesznek nem hivatásos bírák is meghatározott ügyekben és módon. Az ülnöknek az ítélkezésben hivatásos bíróval azonos jogai és kötelezettségei vannak. A társasbíráskodás elvét fejezi ki az Alkotmány azon rendelkezése, mely szerint a bíróság tanácsban ítélkezik, kivéve ha törvény másképpen rendelkezik. A bíráskodás társas jellege belso ellenorzést jelent, biztosítja a véleménycserét, és igyekszik kizárni a szubjektivizmust. Az elso fokon eljáró bírói tanács egy hivatásos bíróból és két ülnökbol áll. A törvények egyre több ügyben teszik lehetové az egyesbírói ítélkezést, egyes bíró csak hivatásos bíró lehet. A társasbíráskodás követelménye alól csak az elsofokú eljárásban adható felmentés. A fellebbviteli eljárás mindig hivatásos bírákból álló tanács elott folyik. A bírósági tárgyalás nyilvánosságát az Alkotmány biztosítja. A bíróság tárgyalása nyilvános, a bíróság határozatát nyilvánosan hirdeti ki, kivéve - mindkét esetben - ha törvény másként nem rendelkezik. A bírósági tárgyalás nyilvánossága azt jelenti, hogy azon bárki részt vehet, azt bárki végighallgathatja. Kivételesen sor kerülhet a nyilvánosság kizárására, államtitok megorzése miatt, erkölcsi okból vagy az ügyfél vagyoni helyzetére tekintettel. A fejlett tömegkommunikációs NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt 2-19

20 dr. Papp Iván: Jogi és államigazgatási ismeretek eszközök korában a nyilvánosság olyan mértéku lehet, amely az érintett személyek személyiségi jogait is érinti, fontos, hogy a nyilvánosság érvényesülése ne sértse a személyiségi jogokat A védelemhez és a jogorvoslathoz való jog A büntetoeljárás alá vont személyeket az eljárás minden szakaszában megilleti a védelem joga. A védo nem vonható felelosségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt. A védelemhez való jog érvényesülése érdekében biztosított egy speciális szakmai szervezet, az ügyvédség közremuködése. A jogorvoslathoz való jogosultság mindenkit megilleto emberi jog, amely minden jogát vagy jogos érdekét sérto bírói, közigazgatási vagy más hatósági döntés ellen, alanyi jogként gyakorolható. A jogorvoslati jogot a képviselok kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja, a jogviták ésszeru idon belüli elbírálása érdekében A bírósági szervezet felépítése A helyi bíróság és a munkaügyi bíróság A helyi bíróság általános hatásköru, elsofokú bíróság, városokban és a fovárosi kerületekben muködik. A munkaügyi bíróság elsofokon jár el a munkaviszonyból és munkaviszony jelleg jogviszonyból származó perekben. Munkaügyi bíróság muködik a fovárosban és a megyékben. A helyi bíróságot és a munkaügyi bíróságot az elnök vezeti. A bíróság elnökbol, hivatásos bírákból és ülnökökbol áll A Megyei Bíróság A megyei bíróság (Fovárosi Bíróság) a törvényben meghatározott ügyekben elsofokon jár el, a bünteto ügyek közül ide tartoznak például az állam és az emberiség elleni buncselekmények, államtitok sértés, emberölés, a polgári ügyek közül például a szerzoi jogi perek, az iparjogvédelmi perek, azok a vagyonjogi perek, ahol a per tárgyának értéke meghatározott mértéket meghalad. A megyei bíróság másodfokon elbírálja a helyi bíróságok határozatai ellen bejelentett fellebbezéseket NyME FFFK SdiLA TEMPUS Projekt

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNY A

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNY A irományszám :-,- 12- G ynla Hivatala Lécezett: 2011!A!2r.., 15. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNY A Dr. Szili Katalin Független országgy űlési képvisel ő 1 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA A KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYÁNAK

Részletesebben

I. Az Alkotmánybíróság, egyéb bíróságok és az alkotmányossági vizsgálat

I. Az Alkotmánybíróság, egyéb bíróságok és az alkotmányossági vizsgálat AZ EURÓPAI ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGOK XII. KONFERENCIÁJA A Konferencia témája: Az alkotmánybíróságok és egyéb nemzeti bíróságok kapcsolatai és az európai bíróságok működésének e területre gyakorolt hatásai A Magyar

Részletesebben

AZ ORSZÁGGYŰLÉSRŐL SZÓLÓ 2012. ÉVI XXXVI. TÖRVÉNY HATÁLYOS HÁZSZABÁLYI RENDELKEZÉSEI

AZ ORSZÁGGYŰLÉSRŐL SZÓLÓ 2012. ÉVI XXXVI. TÖRVÉNY HATÁLYOS HÁZSZABÁLYI RENDELKEZÉSEI AZ ORSZÁGGYŰLÉSRŐL SZÓLÓ 2012. ÉVI XXXVI. TÖRVÉNY HATÁLYOS HÁZSZABÁLYI RENDELKEZÉSEI ELSŐ RÉSZ AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE I. Fejezet Az Országgyűlés tisztségviselői 1. Az Országgyűlés tisztségviselője

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÖNKORMÁNYZATI KÖZIGAZGATÁS (tankönyv) Budapest, 2012 NEMZETI KÖZIGAZGATÁSI INTÉZET A tankönyvet megalapozó tanulmányok szerzői: I. fejezet: Dr. Barabás Zoltán II. fejezet: Dr.

Részletesebben

A MAGYAR KÉZILABDA SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA

A MAGYAR KÉZILABDA SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA A MAGYAR KÉZILABDA SZÖVETSÉG ALAPSZABÁLYA 2014 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. (1) A Magyar Kézilabda Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) a Magyarországon működő, a kézilabda sportágban sporttevékenységet

Részletesebben

Az ügyész feladatai a polgári perben

Az ügyész feladatai a polgári perben Az ügyész feladatai a polgári perben Jelige: palánta Polgári jogi szekció Választott téma sorszáma: 17. 2 T a r t a l o m j e g y z é k Előszó 3. 1. Kisebb, de mégis nagyobb: KÖZÉRDEKVÉDELMI (közjogi)

Részletesebben

Az Alkotmánybíróság hatásköreinek módosulása az új Abtv. tekintetében Szalbot Balázs

Az Alkotmánybíróság hatásköreinek módosulása az új Abtv. tekintetében Szalbot Balázs Az Alkotmánybíróság hatásköreinek módosulása az új Abtv. Szalbot Balázs Tanulmány az ars boni jogi folyóiratból. arsboni.hu - 2012. Az Alkotmánybíróság hatásköreinek módosulása az új Abtv. A tanulmány

Részletesebben

Emberi Jogok Európai Egyezménye

Emberi Jogok Európai Egyezménye Emberi Jogok Európai Egyezménye A 11. és 14. Kiegészítő Jegyzőkönyv által módosított Emberi Jogok Európai Egyezménye valamint az 1., 4., 6., 7., 12. és 13. Kiegészítő Jegyzőkönyv Az Egyezményt korábban

Részletesebben

T/9553. számú. törvényjavaslat. a büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról

T/9553. számú. törvényjavaslat. a büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/9553. számú törvényjavaslat a büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosításáról Előadó: dr. Draskovics Tibor

Részletesebben

Az új Polgári Törvénykönyv és a Civil törvény civil szervezeteket érintő rendelkezéseinek hatása a létesítő okiratra teendők, változások 2014-ben

Az új Polgári Törvénykönyv és a Civil törvény civil szervezeteket érintő rendelkezéseinek hatása a létesítő okiratra teendők, változások 2014-ben Az új Polgári Törvénykönyv és a Civil törvény civil szervezeteket érintő rendelkezéseinek hatása a létesítő okiratra teendők, változások 2014-ben Készült: EMMI Civil Kapcsolatok Főosztályán 2014. április

Részletesebben

A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása

A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola dr. Csörgits Lajos A magyar helyi önkormányzati rendszer átalakítása A demokrácia, a helyi közügyek és a helyi önkormányzás egyes kérdései

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 79. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. július 12., kedd. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 79. szám. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. július 12., kedd. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY 79. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA 2011. július 12., kedd Tartalomjegyzék 2011. évi LI. törvény Az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintõ egyéb törvények módosításáról

Részletesebben

Egyezmény az emberi jogok és alapvetô szabadságok védelmérôl. és kiegészítô jegyzõkönyvei

Egyezmény az emberi jogok és alapvetô szabadságok védelmérôl. és kiegészítô jegyzõkönyvei Egyezmény az emberi jogok és alapvetô szabadságok védelmérôl és kiegészítô jegyzõkönyvei 1 Official version: Convention for the Protection of Human Rights and Fundamental Freedoms as amended by Protocol

Részletesebben

AZ ÚJ POLGÁRI PERRENDTARTÁS KONCEPCIÓJA. A Kormány 2015. január 14. napján megtartott ülésén elfogadott Koncepció

AZ ÚJ POLGÁRI PERRENDTARTÁS KONCEPCIÓJA. A Kormány 2015. január 14. napján megtartott ülésén elfogadott Koncepció AZ ÚJ POLGÁRI PERRENDTARTÁS KONCEPCIÓJA A Kormány 2015. január 14. napján megtartott ülésén elfogadott Koncepció I. Az új polgári perrendtartás megalkotásának szükségessége Új polgári perrendtartást szükséges

Részletesebben

2013. évi CXXXIX. törvény. a Magyar Nemzeti Bankról

2013. évi CXXXIX. törvény. a Magyar Nemzeti Bankról Hatályos: 2015. április 18-ától 2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról Az Országgyűlés a Magyar Nemzeti Bankról, annak elsődleges céljairól, alapvető feladatairól, intézményi, szervezeti, személyi,

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2011. (IV.14.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról 1

Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2011. (IV.14.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról 1 Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 11/2011. (IV.14.) önkormányzati rendelete a Szervezeti és Működési Szabályzatról 1 Lajosmizse Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Chronowski Nóra Drinóczi Tímea Kocsis Miklós Zeller Judit VÁLOGATOTT ALAPJOGI ESETEK II. SZABADSÁG ÉS EGYENLŐSÉG 1.

Chronowski Nóra Drinóczi Tímea Kocsis Miklós Zeller Judit VÁLOGATOTT ALAPJOGI ESETEK II. SZABADSÁG ÉS EGYENLŐSÉG 1. Chronowski Nóra Drinóczi Tímea Kocsis Miklós Zeller Judit VÁLOGATOTT ALAPJOGI ESETEK II. SZABADSÁG ÉS EGYENLŐSÉG 1. Pécs 2010 TARTALOMJEGYZÉK 1. fejezet A szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog

Részletesebben

A legfőbb ügyész 12/2012. (VI. 8.) LÜ. utasítása. az ügyészség szervezetéről és működéséről

A legfőbb ügyész 12/2012. (VI. 8.) LÜ. utasítása. az ügyészség szervezetéről és működéséről A legfőbb ügyész 12/2012. (VI. 8.) LÜ utasítása az ügyészség szervezetéről és működéséről Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény 8. -ának (3) bekezdése alapján az ügyészség szervezetéről és működésének

Részletesebben

Világ Királynője Engesztelő Mozgalom Alapszabálya módosításokkal egységes szerkezetben

Világ Királynője Engesztelő Mozgalom Alapszabálya módosításokkal egységes szerkezetben Világ Királynője Engesztelő Mozgalom Alapszabálya módosításokkal egységes szerkezetben mely Alapszabályt a Taggyűlésen megjelent tagok az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek

Részletesebben

Nemzeti Együttműködési Alap

Nemzeti Együttműködési Alap Nemzeti Együttműködési Alap Képzési segédlet 2012. A megújult civil támogatási rendszer a Nemzeti Együttműködési Alap bemutatása Képzési segédlet Készült az ÁROP 2.2.10-10-2010-0001 program keretében Budapest,

Részletesebben

Az Európai Tanács eljárási szabályzata A Tanács eljárási szabályzata

Az Európai Tanács eljárási szabályzata A Tanács eljárási szabályzata ISSN 1830-4982 HU A TANÁCS FŐTITKÁRSÁGA Az Európai Tanács eljárási szabályzata A Tanács eljárási szabályzata REFERENCIASZÖVEGEK 2009. DECEMBER Az Európai Tanács eljárási szabályzata A Tanács eljárási szabályzata

Részletesebben

2011. évi CXII. törvény. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1.

2011. évi CXII. törvény. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1 Az Országgyűlés az információs önrendelkezési jog és az információszabadság biztosítása érdekében, a személyes

Részletesebben

Ez év júniusában fogadta el a kormány a jogalkotásra

Ez év júniusában fogadta el a kormány a jogalkotásra Papp Imre KÉTHARMADDAL VAGY ANÉLKÜL? Ez év júniusában fogadta el a kormány a jogalkotásra vonatkozó szabályok korszerûsítésének koncepcióját. Mindenképpen dicséret illeti a koncepció elôkészítôit szakszerû

Részletesebben

az alkotmánybíróság határozatai

az alkotmánybíróság határozatai 2015. május 19. 2015. 11. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 11/2015. (V. 14.) AB határozat a Kúria 2/2014. Polgári jogegységi határozata rendelkező része

Részletesebben

EGYPÁRTI ALKOTMÁNYBÍRÁK A KÉTHARMAD SZOLGÁLATÁBAN. Az egypárti alkotmánybírák 2011-2014 között hozott egyes döntéseinek elemzése

EGYPÁRTI ALKOTMÁNYBÍRÁK A KÉTHARMAD SZOLGÁLATÁBAN. Az egypárti alkotmánybírák 2011-2014 között hozott egyes döntéseinek elemzése EGYPÁRTI ALKOTMÁNYBÍRÁK A KÉTHARMAD SZOLGÁLATÁBAN Az egypárti alkotmánybírák 2011-2014 között hozott egyes döntéseinek elemzése 2015 1 Tartalomjegyzék Bevezető... 3 Új bírák, új többség... 7 Bevezető Táblázat

Részletesebben

I. A Magyar Ügyvédi Kamara létrejöttével kapcsolatos rendelkezések

I. A Magyar Ügyvédi Kamara létrejöttével kapcsolatos rendelkezések Elfogadva: 1999. március 1., egységes szerkezet: 2007. május 7. Kihirdetve: IK 1999. évi 6. szám, egységes szerkezet: IK 2007. évi 10. szám Hatályba lépés: 1999. június 30. Módosítva: 2007. október 31-i

Részletesebben

1988. évi 3. törvényerejű rendelet

1988. évi 3. törvényerejű rendelet 1988. évi 3. törvényerejű rendelet a kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmódok elleni nemzetközi egyezmény kihirdetéséről (A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa megerősítő

Részletesebben

A Magyar Pszichológiai Társaság és a Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete Etikai Bizottságának SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (STATÚTUM)

A Magyar Pszichológiai Társaság és a Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete Etikai Bizottságának SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (STATÚTUM) A Magyar Pszichológiai Társaság és a Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete Etikai Bizottságának SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA (STATÚTUM) A Magyar Pszichológiai Társaság (a továbbiakban: MPT)

Részletesebben

- 1 - 4028 D e b r e c e n, Simonyi út 20. KSH szám: 11154433 6419 122 09 Cégjegyzékszám: 09-02-000354 Adószám:11154433-2-09

- 1 - 4028 D e b r e c e n, Simonyi út 20. KSH szám: 11154433 6419 122 09 Cégjegyzékszám: 09-02-000354 Adószám:11154433-2-09 - 1-4028 D e b r e c e n, Simonyi út 20. KSH szám: 11154433 6419 122 09 Cégjegyzékszám: 09-02-000354 Adószám:11154433-2-09 Egységes szerkezetbe foglalt, hatályos szövegű ALAPSZABÁLY (a változások vastag,

Részletesebben

Dr. Kádár Pál ezredes HM Tervezési és Koordinációs Főosztály főosztályvezető-helyettes

Dr. Kádár Pál ezredes HM Tervezési és Koordinációs Főosztály főosztályvezető-helyettes Dr. Kádár Pál ezredes HM Tervezési és Koordinációs Főosztály főosztályvezető-helyettes A Magyar Honvédség irányításának és vezetésének időszerű jogi és igazgatási problémái Gondolatok egy doktori értekezés

Részletesebben