8. Tétel. A vállakozások célrendszere. A küldetés.

Átírás

1 8. Tétel A vállalkozások célrendszere. A küldetés. Célok és erőforrások kapcsolata. A vállalkozások erőforrásai, sajátosságaik. Az emberi erőforrással való gazdálkodás specifikumai. Az információ, mint erőforrás. A vállakozások célrendszere. A küldetés. - Alapvető cél: a vállalat tevékenységének irányultságát, létének értelmét kifejező cél; - Általános cél: a minél nagyobb nyereség; fogyasztói igények kielégítése A vállalati célstruktúra: - Legfőbb tulajdonsága többdimenziós volta, azaz a választott nézőpont függvényében többféle célstruktúrát is meghatározhatunk - A célstruktúra egy része hierarchizált, másokban az egyes célok egymás mellé rendelve működnek - A vállalati célok jellemzésére elmondható, hogy A valóságban megjelenő célok a különböző struktúrák valamilyen metszetében értelmezhetők, a többdimenziós rendszer pontjaként; Konkrétan megfogalmazható céloknak a struktúrában elfoglalt helye változhat A hierarchikus rendezésben a magasabb rendű cél elérésének feltétele az alacsonyabban lévő cél elérésére; A célok és feltételek (eszközök) között nincs éles határvonal, egymásba át is mehetnek ami egy időpontban vagy összefüggésben cél, az a másik időpontban vagy vonatkozásban eszköz; - A célok strukturálásának dimenziói a következők: Funkcionális célok: A vállalati tevékenység különböző területein megfogalmazhatók; Lehetnek: marketing, fejlesztési, beszerzési célok, stb. Személyhez kötött célok: A belső érintettek más-más célokkal vesznek részt a vállalat életében, s mivel ezek a célok a leginkább, ennek a struktúrának igen erős hatása van a vállalat tényleges működésére: o A tulajdonosok lényegében az alapvető cél megvalósulásában érdeketek: a profitszerzés a legfőbb érdekük; o A menedzserek tevékenysége főként a küldetés megvalósítására irányul; o A munkavállalók munkáját elsősorban a távlati, tartós célok határozzák meg Az egyéni célok az egyéni cselekvést motiválják. Több cél kielégíthet egy szükségletet, és egy cél kielégíthet több szükségletet is. Maslow piramis: fiziológiai, biztonsági, szociális, megbecsülés, önmegvalósítás szintje. Az egyéni cél 4 tényezőtől függ: - Örökölt szellemi és fizikai képességek

2 - Egyén norma és értékrendszere - Személyes tapasztalatok és tanulékonyság - Fizikai és társ.környezetben való mobilitás képessége Szervezeti célok: - A szervezet saját céljai, melyek nem azonosak a belül dolgozó egyének céljaival és nem is függnek tőle - A vállalatnak, mint szervezetnek a céljai a küldetésből és a belső érintettek céljaiból, törekvéseiből alakulnak ki - Az egyéni célok úgy köthetők a szervezeti célokhoz, hogy gazdasági természetűek, gazdasági felételrendszerük van - A szervezeti és egyéni célok kölcsönösen erősítik egymást - Az egyéni és szervezeti célok összeegyeztethetők, kompatibilisek A vállalati hierarchia szintjei: - Fogyasztói igény-kielégítés nyereség elérése mellett: Alapvető célként ez áll a hierarchia csúcsán - Küldetés: Más néven rendeltetési cél Ez fogalmazza meg, hogy: Milyen úton Milyen tevékenységen keresztül Milyen működési elvekre építve éri el a vállalat alapvető célját. Kifejezi üzleti tevékenységének lényegét Körülhatárolja működési körét, külső és belső érintettekkel való kapcsolattartás elveit Megkülönbözteti más vállalatoktól A küldetés megvalósításához a vállalatnak számos tevékenységet kell végrehajtania, amelyek közül 2 az üzleti vállalkozás létének és működésének elengedhetetlen feltétele: A marketing Az innováció Mindkettő egyszerre jelent meghatározott szemléletmódot és ezek érvényesítésére szolgáló tevékenységrendszert - Távlati, tartós célok: Átfogó célok Ezek részletezik, hogy mit kell teljesítenie a szervezetnek küldetése megvalósításához E célok azok: Amelyek folyamatos megvalósításában az érintettek közvetlenül is érdekeltek Amelyekben az alapvető cél és a küldetés valóra váltható (nyereségesség, jó image, gyors reakció és átfutási idő, növekvő piaci részesedés, stb.) - Közvetlen, irányítási célok: Olyan célok, melyek köthetőek például: Egy reklámakció lebonyolításához Egy új szállító bevonásához

3 Az érdekeltségi rendszerhez - Operatív működési célok A hierarchia legalsó szintjén helyezkednek el Ezek egy-egy akció eredményére vonatkoznak (pl.: munkadarab legyártása, valamilyen anyag beszerzése stb.) 2. A célok és erőforrások kapcsolata. A vállalkozások erőforrásai, sajátosságaik. Az információ, mint erőforrás A vállalat céljai és erőforrásai szoros kapcsolatban állnak egymással, hiszen a célok megvalósításához elengedhetetlen a szükséges erőforrások megléte. Az erőforrás-elemzés: - Célja, hogy: Azonosíts a vállalat számára rendelkezésre álló eszközöket, Feltárja ezeknek a versenytársakhoz viszonyított értéktermelő képességét, Meghatározza a vállalat megkülönböztető jellemvonásait, egyedi adottságait, versenyelőnyeit, amelyekre támaszkodva megvalósítható a vállalat stratégiája - A vállalatok a környezet kihívásaira, belső erőforrásaikra támaszkodva válaszolnak - Ezért a stratégiai elemzések nélkülözhetetlen része az erőforrások vizsgálata Az erőforrások: - Rendkívül sokfélék - Nem önmagukban, hanem bonyolult összekapcsolódásaikban termelnek értéket a tulajdonosok számára - Vannak közöttük: Technológiaiak Emberi ismeretekre és szervezeti kapcsolatokra épülők A vállalatról kialakított képen alapulók Pénzügyi jellegűek is

4 A vállalat erőforrásai: 1. Információ: A bizonytalanságot csökkentő ismeret, a vállalatok működését integráló folyamatok egyik összetevője Minden emberi tevékenység alapvető összetevője Az emberi értelem és a környező világ kapcsolatának megteremtője Az üzleti életben, ezen belül a vállalati működésben is kulcsfontosságú szerepet játszik: a vállalati működés egyik fő erőforrása Szerepel a vállalat tevékenységének eredményei között is, hiszen a vállalat fel is használ és termel is információt, így a vállalat működését integráló folyamatok egyik összetevője A vállalati gyakorlatban nélkülözhetetlen Egy kicsit a többi erőforrás felett helyezkedik el, hiszen ez utóbbiakat csak akkor lehet mozgásba hozni, aktivizálni és koordinálni, ha a rájuk vonatkozó információk eljutnak tulajdonosaikhoz és működtetőihez Az információ vállalati működésében betöltött szerepének értelmezéséhez 2 oldalról közelítjük meg: Egyrészt az információ felhasználásának motívuma Másrészt az információ segítségével végrehajtott tevékenységek oldaláról Az információ felhasználásának 3 egymással összefüggő területét emelhetjük ki: A döntéshozatal: A döntés fogalma elválaszthatatlan az információ fogalmától A döntés lényegében azt jelenti, hogy a környezetből és a vállalat korábbi működéséből származó információk alapján olyan új információkat hoz létre, amelyek a vállalati működést biztosítják, az erőforrásokat mozgásba hozzák. A kommunkiáció: A vállalatban, mint a szervezeti koordináció egységében a koordináció megvalósulásához, a kommunikáció, az információcsere elengedhetetlen mind a vállalaton belül, mind pedig a vállalatok között A folyamatok lebonyolítása: A vállalat mindennapi működése megköveteli, hogy a vállalat érintettjei, főleg a belső érintettek, tudják azt, hogy mikor mi a teendő Az információkkal végezhető fő tevékenységi formák: a tervezés, a műveletek, az elszámolások és az elemzések

5 Az információk hatékony vállalati felhasználásának kulcsa annak megvalósítása hogy a megfelelő információ a megfelelő embereket érje el a megfelelő időben és formában. E feladat megoldását a vállalat információs rendszere valósítja meg. Információs rendszer: - Adatok transzformálása a vállalati működésben felhasználható információkká, ezek rendszerezése, tárolása és továbbítása a vezetés által meghatározott módon - 4 összefüggő tényezőcsoportból áll: Az emberek, akik a szervezetben a munkamegosztásnak megfelelő funkciókat töltenek be, létrehozzák ill. felhasználják az információkat Az a szervezeti struktúra, amelyet az információ kezelésére létrehoztak, s amely keretet ad az emberek, ill. az információs rendszer egyéb elemei közötti kapcsolatnak A működtető rendszer, az információs technológia, amely a hardver és szoftver elemek összessége Azok a vállalati folyamatok, amelyeket az információs rendszer segítségével lebonyolítani, irányítani kívánunk - Két egymással átfedő álrendszere van, melyek kiegészítik egymást, azaz az informális rendszer segítségével képes kitölteni azokat a réseket, amelyeket a formális rendszer merevsége teremt: Formális alrendszer: Intézményesített, a vezetés szándékai szerint kialakított, szabályozott struktúra, Ilyen például a vállalat könyvviteli rendszere Informális rendszer: Példéul a munkatársak egymás közötti jei Kevésbé áll a vezetés ellenőrzése alatt, ami nem azt jelenti, hogy ne tudná befolyásolni - Feladata: Vállalatról, ill. környezetéből begyűjtött adatoknak a vállalatvezetés számára hasznos információkká való transzormálása Ez a transzformációs funkciója magába foglalja az adatok gyűjtését, tárolását, feldolgozását és továbbítását mindezt jó esetben az információt hordozó adatok igényei szerint - Az információs rendszerek: Keretét az informatikai stratégia adja Fejlődésének alapját az információs technológia gyors ütemű fejlődése jelenti Az információs technológia felhasználására épül a virtuális vállalat koncepciója, ahol a hagyományos működési formákat és fizikai folyamatokat információs eszközök váltják fel Az információs technológia rohamos fejlődésének következményei az üzleti életben: o Az elektronikus kereskedelem o A tudásmenedzsment megjelenése és térhódítása 2. Befektetett eszközök:

6 - Azok az eszközök, amelyek rendeltetésük szerint a vállalkozás tevékenységét akár közvetlenül, akár közvetve tartósan szolgálják - A tartósság alatt az egy évnél hosszabb időtartamot kell érteni - Csoportosítása: Immateriális javak: Azokat a nem anyagi javakat soroljuk, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét Tárgyi eszközök: Olyan rendeltetésszerűen használatba vett vagyontárgyak, amelyek a vállalkozás tevékenységét közvetlenül vagy közvetve, de tartósan szolgálják és ez idő alatt általában fokozatosan veszítik el értéküket Befektetett pénzügyi eszközök: Azok a hosszú lejáratú egy éven túli pénzügyi befektetések, amelyek célja a haszonszerzés (osztalék, kamat), illetve a befolyásolási, irányítási vagy ellenőrzési lehetőség megszerzése, biztosítása Ide sorolhatók a befektetési céllal megszerzett részesedés, értékpapír, adott kölcsön, ideértve a hosszú lejáratú bankbetéteket is 3. Pénztőke (pénzügyi erőforrás): - A pénz, mint tőke megléte mindenképpen szükséges egy vállalt beindításához, működtetéséhez - A működés megindítása után arra kell törekedni, hogy a vállalkozás minél előbb önmaga termelje meg a működéshez szükséges pénzt - Ugyanis az induláskor megtervezett készpénzből anyag- és árukészletet kell vásárolni, befejezetlen és félkész termék készletet kell biztosítani, hogy a cég termékeivel midnig jelen legyen a piacon, munkabért kell fizetni, közüzemi számlákat kell fizetni, stb. - Mindenhez készpénzre van szükség. - A vezetésnek ezért állandóan figyelnie kell arra, hogy hogyan halad a készpénz az üzletmenetben (a körforgásban), és arra kell törekednie, hogy a pénz gyorsan forogjon. - Figyelési pontok: Hitelezők: Figyelemmel kell kísérni: Egyrészt a rövid lejáratú hitelt nyújtó bankok hitelnyújtási készségét és a hitel árát (kamat) Valamint azt, hogy a hitel költsége megteremthető-e, másrészt a szállítókat kell úgy megválasztani, hogy készpénzfizetés helyett legyen idő a számlák kiegyenlítésére Készletek: A készlettartás igen költségigényes, mivel leköti e tőkét (elmaradó haszon) Növeli a készlettartás költségét, ha azt rövid lejáratú hitel finanszírozza Alkalmas készletgazdálkodási módser alkalmazásával a legkisebb készletre kell törekedni Kintlévőségek (vevők): - A kintlévőségeket szigorúan be kell hajtani - Növekedéséhez szükséges pénz a nyereségből származik, amennyiben a nyereséget visszaforgatják az üzletbe a vég működőképességének fenntartására, ill. fejlesztésére - Fő jellegzetességek:

7 A vállalat hitelképessége, hitelezési kapacitása A belső források likviditása, jövedelemteremtő képessége 4. Fizikai források: - Fő jellegzetességek: Méret, telephely Műszaki színvonal, a technológia biztosította rugalmasság A használt alapanyagok elérhetősége,a telephelyi korlátozottságok, a melléktechnológiák színvonala 5. Technológiai erőforrások: - Fő jellegzetességek: A termeléshez szükséges technológia megléte A szükséges minőség-ellenőrzési rendszerek Szabadalmak, licencek, tanulmányok Az innováció szervezetei, tudományos kapcsolatok 6. Hírnév, elismertség: - Fő jellegzetességek: A fogyasztói kapcsolatok színvonala Márkatermékek aránya A vállalat és termékeinek ismertsége és megítélése A beszállítók és a vevők általános megítélése A cég elleni jogi ügyek 7. Emberi erőforrás: - Samuelson szerint. Tanulmányokba való idő- és pénzbefektetés, az a tudásállomány, amit az oktatás vagy képzés során halmoznak fel - Fizikai tőkéhez hasonló - Piacgazdasági aktegória - Árát a kereslet és a kínálat határozza meg - Tulajdonosa piaci logika alapján működtet - Sajátosságai: Emberi jelleg önálló, szabad akarattal rendelkezik Folyamatos beruházás szükséges Elavulás szabályai eltérőek Társadalmi érintettség 3. Az emberi erőforrás gazdálkodás specifikumai

8 Emberi erőforrás: a vállalatnál alkalmazott munkavállalóknak a munkavégzéshez szükséges képességeinek, szakismeretük és a munkamegosztásban elfoglalt helyük szerint strukturált összessége. A munkaerővel azonos értelemben használjuk. A szereplők elvárásai találkoznak, a munkavállaló teljesítményéért a vállalat kompenzációt nyújt: bért, prémiumot, nem anyagi juttatásokat. A munkavállaló költséget is jelent a vállalat számára. Ez a kettőség az emberi erőforrás legfőbb tulajdonsága. Az emberi erőforrás -menedzsment (EEM) feladata a munkahelyi követelmények meghatározása és a munkavállalók igényeivel való összehangolása. Az emberi erőforrás -menedzsment funkcióit 5 fő tevékenység köré csoportosíthatjuk: Az emberi erőforrásokkal való gazdálkodás általános teendői: a vállalat munkaerőszükségletének és munkaerő-keresletének meghatározása, a szükséges munkaerő megszerzése, szelekciója, munkába állítása, fejlesztése, megőrzése. A munkakapcsolatok kezelése: a munkáltatók és a szakszervezetek közötti tárgyalások megszervezése és lebonyolítása, a belső munkaerőpiacok kialakítása, működtetése, stb. A bér- és jövedelemgazdálkodás, valamint az érdekeltségi rendszer kialakítása: ez utóbbin a dolgozókkal szembeni teljesítményelvárások megfogalmazását és a teljesítmények díjazását értjük. A munka megszervezése: a munkának és a termelési folyamatnak a dolgozók hatékony foglalkoztatását elősegítő megszervezése, a munkafeltételek humánus kialakítása, valamint a munkaidővel való gazdálkodás. A belső érintettek képzésének, továbbképzésének irányítása és szervezése, a formális oktatás és az általános önfejlesztés lehetőségeinek kihasználása. Az emberi erőforrás felértékelődése - Azok a tényezők, amelyek miatt az ember szerepe egyre jobban előtérbe kerül: Megváltoztak a követelmények az ember vállalati szerepével kapcsolatban. Megnövekedett továbbá az ember relatív jelentősége az anyagi erőforrásokhoz képest azért is, mivel ma egy ember összehasonlíthatatlanul nagyobb eszközértéket képes kezelni, mint korábban. A minőség szerepének fokozódása, alig van helye a hibának. Megváltoztak az emberek elvárásai a munkahellyel kapcsolatban. Társadalmi és technikai okai vannak. Társadalmi ok: életszínvonal növekedése. Az emberek a maslow-i szükséglethierarchia magasabb szintjein lévő igényeik közül a korábbinál többet akarnak a munkahelyen keresztül kielégíteni. Lényegesen összetettebbé vált az emberi erőforrás menedzsmentje. A fejlettebb országok törvényhozása. Javította a munkavállalók helyzetét. Az emberi erőforrás - gazdálkodás stratégiájának sajátosságai - A stratégia emberi cselekedetek sorozatán keresztül alakul ki és valósul meg, e cselekedetek célirányos volta, megfelelő koordináltsága nélkül bizonyos a kudarc. - Az emberi erőforrás azon tulajdonsága, hogy teljesítményét önmaga képes szabályozni, a munkaerő-gazdálkodást kiemeli a többi vállalati tevékenységi terület közül a stratégia megvalósítására való ráhatás lehetősége szempontjából. - A stratégia által meghatározott küldetés döntően befolyásolja a vállalatnál folyó tevékenységek jellegét.

9 - A stratégia szoros kölcsönhatásban van a szervezeti struktúrával, ezáltal meghatározza az emberek közötti tevékenység- és információcsere szerkezetét, a formális és informális kapcsolatokkal. - A stratégia megvalósításának közege az a szervezeti kultúra, amelynek hordozói a vállalatnál dolgozó emberek. Az emberi erőforrások tervezése - A munkaerő-tervezés a tervezési folyamatok általános logikáját követi, és a következő négy lépésben megy végbe: A vállalati stratégia és az ebből következő általános célok lebontása a különböző szervezeti egységekre. Azon ismeretek, képességek, ill. szakértelem meghatározása, amelyekre a szervezetnek a feladatok végrehajtásához szükség van. A meglévő munkaerő-állomány figyelembevétele után fennmaradó nettó munkaerőszükséglet, illetve munkaerő-kereslet meghatározása. Az előre jelzett emberi erőforrás -szükséglethez való hozzájutás konkrét teendőinek meghatározása. Az emberi erőforrás - gazdálkodás tevékenységei: - A munkaerő-szükséglet meghatározása - A munkaerő alkalmazása, felvétel és elbocsátás - A munkavégzés és az emberi erőforrás fejlesztése A munkaszervezés Karriertervezés és továbbképzés - Motiváció, bérezés, ösztönzés Motiváció: az emberi szükséglet kielégítésére irányuló ösztönzés, amelynek hatására az ember a cél érdekében kifejtett tevékenységbe hajlandó kezdeni. Kereset: a munkavállalónak az adott vállalatnál képződő, munkavégzésből származó jövedelme. Nem pénzbeli juttatások: olyan természetbeni járandóság, amelyet a vállalat a munkavállalói számára az alkalmaztatás jogán nyújt. Pszichológiai tényezők