7. Nemzetközi Balkán Társadalomtudományok Konferenciája. Absztraktok és közlemények

Átírás

1 7. Nemzetközi Balkán Társadalomtudományok Konferenciája Absztraktok és közlemények Kaposvár, 2015

2

3 7. Nemzetközi Balkán Társadalomtudományok Konferenciája Absztraktok és közlemények Kaposvár, 2015

4 Szerkesztette: Szendrő Katalin, PhD Varga József, PhD Barna Róbert, PhD Szerkesztőség: Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar 7400 Kaposvár, Guba Sándor u Kaposvár, Pf. 16. Tel.: , ; Fax: Kiadja: Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar 7400 Kaposvár, Guba Sándor u. 40. Felelős kiadó Parádi-Dolgos Anett PhD egyetemi docens, dékán ISBN , szeptember Kaposvár

5 Tartalomjegyzék Szávai Ferenc: Az államutódlás módszertana a 20. században... 3 Fertő Imre: Lehet-e a mezőgazdaság a gazdasági növekedés motorja? A közép-kelet európai országok tapasztalatai Csonka Arnold: A Balkán szerepe és jelentősége az Európai Unió élelmiszergazdaságában.. 25 Kollár Csaba: Az Iszlám Állam hívószava a Balkánon. A terrorizmus kommunikációja a digitális korban Simon P. Piroska: A török-magyar barátságról Aktivitás a török-magyar kapcsolatokban a 20. század első felében Osman Şahbaz: Török-magyar kapcsolatok, Törökország gazdasága és kereskedelmi lehetőségei Torma András: A magyar közigazgatás szervezeti rendszerének vázlata Bertalan Péter, Nagy András: Nagyhatalmi és geopolitikai játszmák a 20. századi Balkánon Balázs Judit: Geopolitikai prioritások Törökország és a Balkán Faragó László: Mediatizált kapcsolati hálók a 20. és 21. század fordulóján Az ös balkáni háború hatásai a magyar médiakapcsolatokra Yilmaz Mehmet: A török kormánypárt népszerűségének csökkenése a Gezi parki eseményei után Varga József, Cseh Balázs: Iszlám pénzügyek a Balkánon: a Bosna Bank International iszlám banki működése Varga József, Bánóczy János: Az iszlám monetáris rendszer működési mechanizmusa Ujkéry Csaba: Szigetvár ostromai Hatos Pál: Egy magyar etnikai csoport a Balkánon a moldvai csángók a magyar nemzettudatban Takács István, Gelencsérné Bakó Márta, Podráczky Judit: Re-edukációs szakemberképzés lehetőségének kidolgozása a Kaposvári Egyetemen Kátainé Lusztig Ilona: Gyermekvédelem és gyermeki jogok Magyarországon a jogszabályok tükrében Szili Katalin: A fonológiai tudatosság és a mentális lexikon fejlettségének vizsgálata IKT eszközzel Szili Katalin, Németh-Miklós Nóra: Esélyegyenlőség kérdése egy hátrányos dél-somogyi térségben a német nyelvi érettségik alapján Csima Melinda, Péterfi Anikó, Pál Katalin: Azonos nemű párok gyermekvállalása orvosi és védőnői szemmel Pékné Sinkó Csenge: A nyelvelsajátítás jellemzői többnyelvű környezetben Klingné Takács Anna: Matematikatörténeti kitekintés a török államban

6 Stettner Eleonóra: Slavik Jablan ( ) szerb matematikus matematikai és tudománynépszerűsítő tevékenysége Bánkuti Gyöngyi: Nikola Tesla a méltatlanul kezelt feltaláló Kőmüves Zsolt, Szita Fanni: NHP program értékelése ügyfélkapcsolati menedzserek segítségével Böröndi-Fülöp Nikoletta: Egészséges táplálkozás és sport a fiatalok életében

7 Szávai Ferenc: Az államutódlás módszertana a 20. században Kaposvári Egytem, Gazdaságtudományi Kar, Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Tanszék, egyetemi tanár (rektor@ke.hu) Absztrakt A 20. század föderális államalakulatainak felbomlását, majd az utódlás mikéntjét alapvetően befolyásolta a nemzetközi jogi szabályozás. Ha módszertanilag nézzük, akkor azt látjuk, hogy a Török Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását az első világháborút lezáró békék szabályozták. Más volt a helyzet a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia felbomlásakor, itt ugyanis már a nemzetközi jog bécsi egyezményei jelentettek volna jogi kapaszkodót. Az 1978-as bécsi konvenció a korábbi megállapodások utódlására, rendezésére vonatkozik. Az 1983-mas bécsi konvenció foglalkozik a vagyon és adósság utódlásával. A javak (archívumok) és az adósság szétosztásának kérdésében egy unió (integráció) felbomlása esetén is elsődleges szabály, hogy az érintett feleknek megállapodásra kell jutniuk. Az erre vonatkozó évi bécsi egyezmény ugyanis még nincsen hatályban, s ez nem is valószínű, hogy belátható időn belül megtörténik. Annak ellenére, hogy a szereplőkre bízzák a megegyezést, kívánatos lenne jogi eszközökkel a jelenséget szabályozni. Ebben viszont a gazdasági mutatóknak is fontos szerepet kell kapniuk, ezt látjuk a bemutatott 20. századi eseti példákon. Ugyanakkor a politikai döntések a vagyon- és adósság megosztásánál is megjelennek, sok esetben a gazdasági eszközök rovására. Közös feladat lenne a kérdés szabályozása, mert ez megelőzné a bizonytalan kimenetelű (adott esetben vitatott) kényszer döntések és megállapodások sorát, ami további vitára ad okot, ahogy ezek rendezetlenségét láthatjuk még ma is. Kulcsszavak: államutódlás, közös vagyon, államadósság, nemzetközi jog, bécsi konvenciók Bevezetés A föderalizmust nemzetközi, össztársadalmi és belső állami rendezőelvként definiálhatjuk, egy sokrétű és komplex jelenség. Különösen a században többféle változata alakult ki. Napjainkig nincsen egységes elmélete, ami egységesen alkalmazható lenne. Az integrációs és dezintegrációs jelenségek elválaszthatatlanok egymástól, egyszerre jelen voltak Európában a 20. században is, ennek klasszikus államutódlásbeli esetei voltak. Hogy miként szabályozta a nemzetközi jog az államutódlást, a 20. század öt klasszikus esetet szolgáltat erre: A békeszerződések által szabályozott esetek, az első világháborúhoz kapcsolódva 1. A Török Birodalom 2. Az Osztrák-Magyar Monarchia A nemzetközi jogi szabályozáshoz kapcsolódva 1. A Szovjetunió felbomlása 2. Csehszlovákia szétesése 3. Jugoszlávia A Török Birodalom felbomlása Musztafa Kemal sikeres hadjárata a sévres-i béke revíziójára kényszeríti az antantot. Az júl. 24-i lausanne-i béke az arab területek leválását jóváhagyva biztosítja a török kormány szuverenitását Anatólia, a korábbi európai török területek, valamint - nemzetközi bizottság 3

8 által korlátozva - a Szorosok fölött. Törökország elveszti a háború előtti terület 61 %-át, a lakosság 31 %-át. A béke török-görög lakosságcserét ír elő. Az július 23-án Lausanne-ban Törökország és Nagy Britannia, Franciaország, Olaszország, Japán, Görögország, Románia és a Szerb-Horvát-Szlovén állam által aláírt egyezmény cikkelye szabályozta az általános pénzügyi adósság átszállását. Ez a szabályozás megfelelt a trianoni és a saint-germain-i békeszerződés hasonló pontjainak (Szászy, 1928). Az állami vagyon tárgyainak átszállásáról és az átszállt állami javakért járó kártérítés fizetését a 60. cikkely szabályozta (Szászy, 1928 és Treaty, 1924). Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesése Az adósságállomány, és vagyon-elszámolások A Monarchia felbomlását követő területátadás során gyarapodott országok nemcsak a vagyont örökölték a területtel, hanem a békeszerződés előírta számukra a dualista korszakból származó adósságállományban a részesedés vállalását, amit teljesíteni nem nagyon akartak. Ennek megállapítása kapcsolódott és legjobban megfelelt a későbbi modern kori vagyon- és adósságmegosztás nemzetközi elveit lefektető bécsi konvencióknak. Lényegesen más volt a békeszerződések előírása a hadiadósságokat illetőleg, ennek teljesítését az Osztrák Köztársaságra és a Magyar Királyságra terhelték. 1. Az egykori központi hivatalok felszámolását a nemzetközi likvidáció keretében három szervezet végezte: 1. A követek értekezlete, 2. a nemzetközi felszámoló bizottság, valamint 3. a központi hivatalok felszámolásával meghatalmazott kollégium. Az év során Ausztria és Magyarország között a központi hivatalok felszámolásáról ideiglenes megegyezések születtek, a katonai központi hivatalokról az egykor külföldön lévő katonai (tengerészeti) ügyintézés vagyonáról és az egykori külföldi követelésekre vonatkozó közös katonai adminisztrációról (ÖStA, 1932) A vegyes osztrák-magyar döntőbíróság több dokumentuma foglalkozott az államadósság egyes részleteivel, aminek kezdete volt az a magyar mellékkereset, amit az államadósságok tárgyában nyújtott be (Haselsteiner és Szávai, 2001). A trianoni békeszerződés 186. cikkelye illetve a saint-germain-i szerződés 203. cikkelye rendelkezett az Osztrák-Magyar Monarchia háború előtti adósságának arányos átvételéről az utódállamok között (vonatkozott ez az új Ausztriára és Magyarországra is). A megállapítás szerint mindegyik állam akkora részt vállal az egykori adósságból, amekkorát a Jóvátételi Bizottság megállapított, figyelembe véve bizonyos jövedelemágak teljesítőképességét, illetve az 1910, 1912 és 1913-as pénzügyi év középarányait. A fenti rendelkezés egyrészt a fedezettel rendelkező, illetve a fedezetlen adósságokra is vonatkoztak és július 28-i állapotot tekintették az adósság nagyságának megállapításánál irányadónak (Halmosy, 1966). Mindezek alapján a Jóvátételi Bizottság megállapította a fedezettel rendelkező osztrák adósság nagyságát, 2 1/4 milliárd koronában (az éves átlaga 36 millió korona). Magyarország esetében ez az összeg 400 millió koronát tett ki (éves átlaga 2,6 millió korona) (ÖStA, 1929). Az utódállamokat csak a háborút megelőző adósságban történő részesedésre kötelezte a Jóvátételi Bizottság, így Ausztria koronás és Magyarország koronás fedezetlen államadósságában, illetve a fenti fedezettel rendelkező adósságban (ÖStA, 1929). Ennek százalékos megoszlását a Jóvátételi Bizottság így állapította meg: 4

9 1. táblázat Ausztria Magyarország Ausztria 36,827 % Magyarország 49,629 % Olaszország 4,087 % Románia 23,659 % Lengyelország 13,733 % Szerb-Horvát-Szlovén Kir. 6,800 % Románia 1,610 % Csehszlovákia 17,384 % Szerb-Horvát-Szlovén Kir. 2,043 % Ausztria 1,716 % Csehszlovákia 41,700 % Fiume város 0,812 % Forrás: Reparation Commission VII Distribution of the pre-war Austrian and Hungarian debt old. Érdekes kérdés volt a közös államadósságban való részesedés ügye. Magyarország keresetében úgy vélte a békeszerződések alapján, hogy Ausztriának a magyar hadikölcsön tulajdonosok számára kártérítést kellene fizetnie, mert szemben Ausztriával Magyarországnak nem volt területi részesedése a Monarchiában. Magyarország igényt nyújtott be a döntőbírósághoz, hogy Ausztriát kötelezze, hogy teljesítse Magyarország fizetési igényét az államhitel-kölcsön kötvények után, és a klíringtárgyalások során keletkezett összegeket egyenlítse ki, melyek az Osztrák-Magyar Monarchia idejéből keletkeztek (ÖStA, 1932). A magyar kormány vitatta az osztrák perbebocsátkozás állításait a nemzetközi postai forgalomban között keletkezett követelés kérdésében. Ezért a magyar kormány beterjesztett egy jogi tényállás megállapítást. A magyar kormány azon az állásponton volt, hogy az osztrák kormánynak a magyar perbebocsátkozásban foglalt összegért ( ,12 aranyfrank) kezeskednie kell (ÖStA, 1932). 2. A közös vagyontárgyalások 1925-re immár a döntőbírói szakaszba léptek, gyakorlatilag 1923-tól ezeken Szterényi Józsefnek döntő szerepe volt, aki 1925 nyarától egyben döntőbíróként működött közre. Bethlen Istvánnak írt levelében szóvá tette a magyar érdekek lehető legjobb megvédésére tett előkészületeket, egyben javasolta 1925 júniusában, hogy az udvari vagyon kérdésében külön képviselőket kellene szakértőként az ügybe bevonni. Javaslatba hozta Károlyi Árpád, Szekfű Gyula és Eckhardt Ferenc szakértői bevonását. A levéltári ügyek elintézésére a kultusz- és a külügyminiszter urakat hozta javaslatba. Mivel a választott döntőbírói poszt a legbizalmasabb érintkezést jelentette, javaslatba hozta Hauer Gyula pénzügyminisztériumi helyettes államtitkárt a kapcsolat koordinálására. A miniszterelnök eleget is tett Szterényi kérésének (MOL, 1925). A magyar állam több mint egymilliárd aranykorona összegű követelést állított Ausztriával szemben az egykori közös együttélés során keletkezett kvótaarányos ingó- és ingatlan vagyonból. Ez az összeg változott mintegy a felére 1935-re. 5

10 2. táblázat Ausztriában Magyarországon Katonai ingó érték Katonai barakkok értéke Összesen A két államterületen lévő együttes érték A kvóták szerinti érték (Ausztria 63,6%, Magyarország 36,4%) A kvóta-részesedésnél több illetőleg kevesebb Magyarország számára keletkező összeg aranykorona Forrás: ÖStA AdR BMfF Dept. 17 Faszikel 79-II-A-2, Jahr(e) 1935 Karton 105. Zl.: 74709/1935. Unterbreitung des Vertreters der königlich ungarischen Regierung beim österreichisch-ungarischen Schiedsgericht, mit welcher er die im Beschlusse des hohen Schiedsgerichtes vom 16. April 1935 bezeichnete Detaillierung der militärischen Sachgüter vorlegt (Budapest, 26. Juni 1935.) 38. old. Már 1925 nyarán szóba került már a csak szeptember 15-én megvalósuló osztrákmagyar választott bíróság (Szávai, 2000a) elnöki tisztének a betöltése. Szterényi St. Joachimstal-ból írt levelei világítanak arra rá, hogy ez magyar részről is számos taktikai elemet tartalmazott, több név szerepelt ezekben, elsősorban a nemzetközi parlament és pénzügyi szervezetekből. A miniszterelnök a több holland, svéd jelölt közül Erik Marcus von Württemberg báró, volt svéd külügyminiszter jött szóba, akinek felkérését Bethlen azért is támogatta, mert személyesen ismerte őt (MOL, 1925). A vagyontárgyalások folytatódtak az Anschlusst követően, a berlini Magyar Követség érdeklődött az osztrák katonai felszerelés iránt, aminek megszerzését összekapcsolta az egykori osztrák-magyar katonai ingó vagyon követelésével. Mivel ekkor még ezt leltározták ezeket a tárgyakat, illetve a német fél még nem nyilvánította ki tárgyalási szándékát, a megoldással várni kellett (MOL, 1938). 3. A magyarországi békeszervezetek, a Népszövetséget támogató magyar békeegyesület és a feministák egyesülete augusztus 26-án levelet intéztek a miniszterelnökhöz, amiben kérték, hogy tegye magáévá a Kötelező Döntő Bíróság elvét a vitás ügyek rendezésében (MOL, 1925). Az Egyesült Államok, Ausztria és Magyarország a külön békeszerződések alapján Magyarországot és Ausztriát terhelő pénzügyi kötelezettségek megállapítása tárgyában létrejött évi II. tc.-ben foglalt Egyezmény keretében Washingtonban felállította a Tripartite Claims Commission január 25-én megkezdte működését (MOL, 1924). Az egyéni elszámolási ügyek A multinacionális állam felbomlásából eredő vitás egyéni elszámolások rengetegéből a következő eseteket emeljük ki: 1. Az elcsatolt területeken lévő magyar birtokok jogvédelme. A román-magyar, magyarcseh és jugoszláv-magyar optáns ügyek, megoldásuk. A jogvédő iroda tevékenysége. 2. Nyugdíjak, alapítványok működése. Habsburg családtagok (Szávai, 2000b) állampolgársági kérelme. 3. A régi osztrák-magyar koronában történő elszámolások. 6

11 Az államutódlás mai szabályozása, esetei 1945 után Az államutódlás mai nemzetközi szabályozását két bécsi konvencióban rögzítették, ennek alapelvei meghatározták a multinacionális államok felbomlásával kapcsolatos államutódlási kérdéseket. Mindkét ENSZ konvenciót Bécsben tárgyalták, és fontos állásfoglalásokat hoztak az államutódlással kapcsolatban. Az évi foglalkozott a nemzetközi szerződésekkel, az évi pedig az államvagyon, levéltárak és államadósság felosztásával. Nem tartoznak a dismembratio kategóriájába, de mindenképpen 1945 után a felosztott államok kategóriáját kell használnunk Korea, Vietnam esetére, illetve Kínára és Németországra (Silagi, 1996). Az újkori állami gyakorlatban a 20. század nyolcvanas éveiig nem beszélhetünk egyértelműen arról, hogy az esetek megfelelnének a dismembratio kategóriájának és gyakorlatának. Az 1905-ös svéd-norvég unió a svéd hegemónia végét jelentette, az osztrák-magyar állam felbomlása már azt, hogy egy dinasztikus kapcsolat szűnt meg. Nagy Kolumbia esetében és más rövid életű képződmények esetén megkérdőjelezhető az, hogy a szétesést követően konszolidált és effektíve életképes államok létének kiindulópontjául szolgál-e, vagy sem? A továbbiakban nagy kérdés az, hogy 1985 után a felbomlás (dismembratio) nemzetközi jogi alapelveinek megfelelően kimerítik-e azt a Szovjetunióban, Jugoszláviában és Csehszlovákiában 1990-óta bekövetkezett események és történések. Érdekes, hogy mindhárom állami képződmény esetében többé-kevésbé sok nemzetből álló föderatív államalakulat alakult át, de az egész állami lét végül is megmaradt (Silagi, 1996). Michael Silagi könyvében arra a következtetésre jutott, hogy igazi értelemben a dismembratio (felszámolás) kategóriáját nemzetközi jogi értelemben Lengyelország felosztását követően csak az Osztrák-Magyar Monarchia felszámolása meríti ki. De mivel ebből a szempontból egyedüli, így nem lehet része egy általános tipológiának. Így a klasszikus tankönyvi kategóriának, azaz felszámolásnak csak egy állam felelt meg, az Osztrák-Magyar Monarchia, és a történelemben példa nélkül áll, hogy az első világháború után a békeszerződés Németországot ugyan legyengítette és lehetetlenné tette, addig Európa közepén hadicélként jelölte meg és meg is valósította az újkorban egy államnak az európai térképről való eltüntetését (Silagi, 1996). Multinacionális államok felbomlása az ENSZ konvenciók után, a Szovjetunió A kilencvenes években Közép-Kelet Európában rendszerváltások történtek, illetve soknemzetiségű országok bomlottak fel (Rendszerváltás, 2001). Ezek oka különböző, azonban mindenütt felmerült az egykori vagyon, államadósság, szerződések utódlása. Oroszország kinyilvánította június 14-én szuverenitását, de nem hagyta el az egykori Szovjetuniót. A Szovjetunió december 25-én Gorbacsov lemondásával megszűnt, helyére szuverén szövetségi és nemzetállamok léptek. Ám az összeomlás legalább egy évtizeddel korábban kezdődött december 4-én határoztak arról, hogy az 1983-as bécsi konvenció elveinek megfelelően az akkori 11 FÁK köztársaság között felosztják a Szovjetunió külföldi államvagyonát. (Silagi, 1996). Későbbi belépésekkel az egykori birodalom vagyonának utódlásában 15 alany osztozott: 7

12 3. táblázat A Szovjetunió külföldi államvagyonának százalékos felosztása (%) Oroszország 61,34 Lettország 1,14 Azerbajdzsán 1,64 Litvánia 1,41 Örményország 0,86 Moldávia 1,29 Belorusszia 4,13 Tádzsikisztán 0,82 Észtország 0,62 Türkmenisztán 0,70 Grúzia 1,62 Üzbegisztán 3,27 Kazahsztán 3,86 Ukrajna 16,37 Kirgízia 0,95 Oroszország, Ukrajna és Fehér Oroszország összesen 82,84%-ot kapott, míg a 12 többi 17,16%-ot (Fastenrath et al., 1996, Willershausen, 2002). Az Orosz Föderáció 1992 végén lépett kétoldalú kapcsolatokra a FÁK tagországokkal, s a régi Szovjetunió-béli részesedésének arányában, és a panaszosok felé elismerte a Szovjetunió külföldi adósságait. Ezzel szemben a FÁK tagországok lemondtak az egykori Szovjetunió államvagyonáról. Végül Jelcin elnöki dekrétumával február 8-án Oroszország átvette az egykori Szovjetunió összes külföldi ingó és ingatlan vagyonát, egyben döntöttek az egykori adósságátvállalásról is (Silagi, 1996). A belföldi államvagyon kérdésében a területi elvet követték bizonyos kérdésekben, amit a területükön találtak ingatlan vagyont, azt tulajdonukként deklarálták. Ezzel kapcsolatosan október 9-én írta alá a többség A tulajdonviszonyok jogának és szabályozásának kétoldalú rendezéséről szóló egyezményt, ezt akkor Türkmenisztán és Ukrajna nem írta alá. Ugyanakkor Fehér Oroszországgal és Ukrajnával egyezményt írtak alá meghatározott technikai és tudományos vagyontárgyak hovatartozásáról (Fastenrath et al., 1996). Ami az ingó vagyont illeti főbb kérdésként merült fel a közös vasút, polgári repülés, tengeri flotta, kereskedelmi flotta, az egykori gyémántvagyon hovatartozásának az ügye. A vasutakról január 22-én, a kereskedelmi flottáról június 22-én, a fekete tengeri flotta felosztásáról 1995 júniusában írtak alá megállapodást. Az utóbbi esetében Oroszország 81,7%-ot, Ukrajna pedig 18,3%-ot kapott. Az egykori levéltár és kulturális javakról február 14-én Egyezmény a kulturális és történeti értékek visszaszállításáról, illetve július 6-án Egyezmény az egykori Szovjetunió levéltárának jogutódlásáról, amelynek alapelve az integritás és a feloszthatatlanság volt (Fastenrath et al., 1996). Csehszlovákia 1992 végére bomlott fel az egykori Csehszlovákia, 1993 január elsején vette fel az ENSZ a Cseh Köztársaságot és a Szlovák Köztársaságot tagjai közé, mint nemzetközi jogi alanyt november 13-i alkotmány a szétválasztás mellett a bel- és külföldi ingó- és ingatlanvagyont is szabályozta (állami aktívák, passzívák és devizaügyek). A megosztás aránya a belföldi értékeknél a 2:1 volt, ezt alapvetően a népesség nagysága alapján állapították meg. Érdekes, hogy a nemzeti össztermék vagy adóbevételeket, mint lehetséges kritériumokat nem vették figyelembe. A nemzetközi szervezetekben is a fenti arány volt a mértékadó. A valutatartalékot is július 15-i megállapodás szerint 2:1 arányban rendezték. Az ingó javakat szeptember 26-án fogadták el, alapja a birtoklási elv volt. A levéltárak esetében október 29-i megállapodás január 1-től lépett életbe, közös és résztulajdont állapítottak meg (Fastenrath et al., 1996). 8

13 Jugoszlávia felbomlása Végül az 1929-ben Jugoszláviaként létrejött szövetségi állam felbomlása nemzeti és háborús konfliktus után következett be. Ez a folyamat között történt augusztus a között Londonban zajlott a nemzetközi Jugoszlávia konferencia. A ún.: államutódlási munkacsoport nem tudott megfogható eredményt elérni. A munkacsoport terve február 23-án az volt, hogy az egykori Jugoszláv Szocialista Köztársaság javait és adósságát az december 31-i állapotnak megfelelően felmérje, azokról megbízható katasztereket készítsen májusára 9000 tételes és átfogó mutató készült el, de készítése során számos probléma merült fel. A Badinter-bizottság jelentéseket készített és közvetített az ügy rendezésében. Ennek eredménye lett az a megállapodás, ami a külföldi ingatlantulajdont osztotta fel százalékos arányban. Kritériumok voltak ehhez a népesség nagysága, az utódállamok területi kiterjedése, a szövetségi államháztartáshoz történt hozzájárulás, valamint a bruttó nemzeti termékben való részesedés. Ennek megfelelően a következő százalékos felosztás született: (Fastenrath et al., 1996, Mrak, 1999, Hohenveldern, 2001, Schweisfurth és Blöcker, 1998). 4. táblázat Bosznia-Hercegovina 13,00 Horvátország 27,20 Macedónia 8,50 Szlovénia 16,00 Jugoszláv Szövetségi Köztársaság 35,30 Összesen 100,00 Végül az 1929-ben Jugoszláviaként létrejött szövetségi állam felbomlása nemzeti és háborús konfliktus után következett be. Ez a folyamat között történt augusztus a között Londonban zajlott a nemzetközi Jugoszlávia konferencia. A ún.: államutódlási munkacsoport nem tudott megfogható eredményt elérni. A munkacsoport terve február 23-án az volt, hogy az egykori Jugoszláv Szocialista Köztársaság javait és adósságát az december 31-i állapotnak megfelelően felmérje, azokról megbízható katasztereket készítsen. A Badinter bizottságnak számos állásfoglalása, ajánlása jelent meg, ezek foglalkoztak az államutódlás kérdéseivel, amelyek az államvagyon, levéltári vagyon, adósság kérdésére vonatkoztak. Az adósság és a levéltár ügyét a kölcsönös és közösen megállapított elvek, a bécsi 1983-mas konvenció alapján kell megtenni az egykori Jugoszlávia utódállamai között májusára 9000 tételes és átfogó mutató készült el, de készítése során számos probléma merült fel. Ennek eredménye lett az a megállapodás, ami a külföldi ingatlantulajdont osztotta fel százalékos arányban. Kritériumok ehhez a népesség nagysága, az utódállamok területi kiterjedése, a szövetségi államháztartáshoz történt hozzájárulás, valamint a bruttó nemzeti termékben való részesedés voltak. A vagyon, adósság további sorsa május között zajlott a bécsi Jugoszlávia csúcs. Ezen az alapprobléma az volt, hogy a tényleges vagyon nagyságát nem ismerték. Milošević azt az álláspontot képviselte, hogy Szerbia és Montenegró az egyedüli jogutódja a Tito vezette Jugoszláviának. Ez azt is jelentette volna, hogy egyedüli tulajdonosa az egész vagyon együttesnek, mert a többi volt részköztársaság elhagyta Jugoszláviát, így nem is lehetnek annak egykori vagyonára igényeik. 9

14 Ezzel szemben ezek az utódállamok felléptek, mert egykor egyenrangú partneri viszonyban álltak egymással. Ugyanakkor egyezségre jutottak a bázeli banknál 450 millió dollár felosztásában. További vitát képezte az egykori követségi épületek felosztása, konkrétan így a bécsi sorsa is. Belgrád álláspontja az volt, hogy az egykori Jugoszláv Királyság követsége rendelkezésre kell, hogy álljon Jugoszláviának. A teljes finanszírozás arányait végül a következők szerint állapították meg: Jugoszláv Szövetségi Köztársaság: 38%, Horvátország 23%, Szlovénia 16%, Bosznia-Hercegovina 15,5%, Macedónia 7,5%. Az egyezményt június 29-én írták alá. További kérdések A Ljubjanai Bank Sarajevóban, Zágrábban és Skopjeben befizetett deviza megtakarításokat az állam felbomlása után Ljubjanában tartották. A kérdést további tárgyalásokon kellett Báselben megoldani. A Jugoszláv központi bank jogutódlását egy későbbi időpontra halasztották (Stanič, 2001). Európa egységesülésének aktuális feladatai Európai egyesülés olyan politikai rendszer a megfelelő, amely rugalmas hatalmi munkamegosztást mutat a helyi, regionális és központi kormányzás között és így is hatékonyan működik. A ra bővült Európa alapfeladata ma a konszolidáció, és a konvergencia folyamatok fenntartása. Az Unió a fejlődésének kritikus időszakába lépett, a fenti feladatok függvényében dől el, hogy képes-e a további integrációra, vagy az egyesülés megtorpan (Palánkai, 2005). A föderális államok felbomlásának esetei nem nyújtanak egységes módszertani megoldásokat az utódlásra. Minden egyes példa egyedi, természetesen vannak közös vonások. A javak (archívumok) és az adósság szétosztásának kérdésében egy unió (integráció) felbomlása esetén is elsődleges szabály, hogy az érintett feleknek megállapodásra kell jutniuk. Az erre vonatkozó évi bécsi egyezmény ugyanis még nincsen hatályban, s ez nem is valószínű, hogy belátható időn belül megtörténik. Annak ellenére, hogy a szereplőkre bízzák a megegyezést, kívánatos lenne jogi eszközökkel a jelenséget szabályozni. Ebben viszont a gazdasági mutatóknak is fontos szerepet kell kapniuk, ezt látjuk a bemutatott eseti példákon. Ugyanakkor a politikai döntések a vagyon- és adósság megosztásánál is megjelennek, sok esetben a gazdasági eszközök rovására. Közös feladat lenne a kérdés szabályozása, mert ez megelőzné a bizonytalan kimenetelű (adott esetben vitatott) kényszer döntések és megállapodások sorát, ami további vitára ad okot. Az Amerikai Egyesült Államok föderatív uniós működése, a szövetség és a tagállamok együttműködésének sikerei mellett figyelmeztető jelenség a multinacionális államok működési zavarai, majd felbomlása a 20. századi Európában, amely mintha kontinensjelenség volna. Európa több problémájának hatására keressük a kérdésre a választ: Quo vadis Europa? Irodalomjegyzék Fastenrath Ulrich et al.: Das Recht der Staatensukzession (The Law of State Succession). Referate und Thesen von Ulrich Fastenrath, Theodor Schweisfurth-Carsten Thomas Ebenroth. Band Tagung in Leipzig April Heidelberg, Halmosy Dénes: Nemzetközi szerződések Budapest, old. 10

15 Haselsteiner Horst Szávai Ferenc (Hrsg.): Dokumente des österreichisch-ungarischen Schiedsgerichtes von Lausanne ( ). Frankfurt/M., Berlin, Bern, Bruxelles, New York, Oxford, Wien, Analecta fontium mitteleuropaeorum. Bd. 1. Herausgegeben von Horst Haselsteiner Hohenveldern Ignaz Seidl: Staatennachfolge in Vermögen, Archive und Schulden des früheren Jugoslawien. Liber Anicorum Kalt-Heinz Böckstiegel: Law of International Business and Dispute Settlement in the 21st Century. Edyted by Robert Briner etc. Köln- Berlin-Bonn-München. 2001, old., Magyar Országos Levéltár K csomó. 7. tétel. A továbbiakban MOL ME K 28, 419/ fólió. MOL ME K csomó 2. tétel 7347/ fólió. MOL ME K csomó 16. tétel 5035/1925. sz. irat MOL ME-K csomó 7. tétel K április 28-i berlini követségi és május 11-i külügyminisztériumi levél. Mrak Mojmir: [Hrsg.]: Succession of states / ed. By Mojmir Mrak. The Hague [u.a.]: Nijhoff, (Developments in international law; 33). Österreichisches Staatsarchiv Archiv der Republik Bundesministerium für Finanzen (a továbbiakban ÖStA-AdR-BMfF). Dept. 17 Karton (2) /31. számú irat. 14. old., Klageschrift der königlich-ungarischen Regierung gegen die österreichiche Bundesregierung, in welcher sie ihre aus der vermögenschaftlichen Liquidation der ehemaligen Österreichisch-Ungarischen Monarchie ergebenden Ansprüche geltend macht. Budapest, ÖStA AdR BMfF Dept 17 Karton 142 Reparation Zl 85134/1929. Reparation Commission VII Distribution of the pre-war Austrian and Hungarian debt old. ÖStA AdR BMfF Dept. 17, Faszikel 79-I-A, Karton 93. Zl.: 9904/1932., Replik der königlich ungarischen Regierung auf die Klagebeantwortung der österreichischen Bundesregierung in der Angelegenheit der aus dem internationalen Postverkehr der Jahre stammenden und geltend gemachten Forderung der königlich ungarischen Regierung (Budapest, 31. Dezember 1931); ÖStA AdR BMfF Dept. 17, Faszikel 79-I-B-D, Karton 97. Zl.: Plainte du Gouvernement Royal Hongrois contre le Gouvernement Fédéral d Autriche dans laquelle le Gouvernement Royal Hongrois fait valoir ses droits relatifs aux dettes publiques (Budapest, 27. Dezember 1930); Palánkai Tibor az MTA rendes tagja: EURÓPAI EGYSÉG INTEGRÁCIÓ ELMÉLET (Új integráció gazdaságtanának szükségessége). Elhangzott február 14-én. Akadémiai székfoglaló előadás. mta.hu/fileadmin/szekfoglalok/ pdf Letöltés ideje: old. Rendszerváltás Közép-Kelet-Európában História 2001/9-10. száma Schweisfurth Theodor Blöcker Karlen: Zur Rechtsnachfolge in Auslandvermögen der ehemaligen Nationalbank der Sozialistischen Föderativen Republik Jugoslawien. In. Praxis des Internationalen Privat- und Verfahrensrecht. 18. Jahrgang. Herausgegeber: Prof. Dieter Henrich usw old. Silagi Michael: Staatsuntergang und Staatennachfolge mit besonderer Berücksichtigung des Endes der DDR. Frankfurt am Main, Berlin, Bern, New York, Paris, Wien: Peter Lang, (Schriften zum internationalen und zum öffentlichen Recht) old. Stanič Ana: Financial Aspects of State Succession: The Case of Yugoslavia. In. European Journal of International Law. Vol. 12 (2001) No

16 Szászy István: Az államok közötti utódlás elmélete. Nemzetközi jogi tanulmány. Budapest, , 224. o. Szávai Ferenc: A Habsburg-Lotharingiai Ház vagyona az első világháború után. In: Fischer F, Majoros I, Vonyó J (szerk.): Magyarország a (nagy)hatalmak erőterében: Tanulmányok Ormos Mária 70. születésnapjára. 703 p. Pécs: University Press, 2000b old. Szávai Ferenc: A Lausanne-i Osztrák-Magyar döntőbíróság működése. In: Gergely Jenő, Csapó Csaba, Dobszay Tamás, Zeidler Miklós (szerk.): A hosszú tizenkilencedik és a rövid huszadik század: Tanulmányok Pölöskei Ferenc köszöntésére. 674 p. Budapest: ELTE Bölcsészettudományi Kar, 2000a old. Treaty of Peace with Turkey Signed at Lausanne, July 24, 1923 (from: The Treaties of Peace , Vol. II, Carnegie Endowment for International Peace, New York, 1924.) Willershausen Claudia: Zerfall der Sowjetunion: Staatennachfolge oder Identität der Russländischen Föderation; auch ein Beitrag zu Staatsuntergang und Staatennachfolge. Hamburg: Kovac, Schriftenreihe Verfassungsrecht in Forschung und Praxis ; 6),

17 Fertő Imre: Lehet-e a mezőgazdaság a gazdasági növekedés motorja? A közép-kelet európai országok tapasztalatai MTA KRTK KTI, Budapest, Budaörsi út 45, 1112 (ferto.imre@krtk.mta.hu) Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, Fővám tér (imre.ferto@uni-corvinus.hu) Absztrakt A cikk célja, hogy megvizsgálja lehet-e a mezőgazdaság a gazdasági növekedés motorja a közép-kelet európai országokban 1990 és 2011 közötti adatokat felhasználva. Számításaink nem tudták igazolni, hogy a mezőgazdaság hozzájárult volna a gazdasági növekedéshez. Ugyanakkor a fordított irányú kapcsolatot nem utasítható el, azaz a gazdasági növekedés húzóerőt jelenthet a mezőgazdaság számára. Eredményeink általánosításának két korlátja van. Egyrészt, a korábbi kutatásokhoz képest rövidebb időszakot vizsgáltunk. Másrészt, további változók bevonása szükséges a mezőgazdaság szerepének jobb megértéséhez a gazdasági fejlődésben. Abstract The aim of the paper is to analyse whether agriculture can an engine for economic growth in Central and Eastern European countries using data for period between 1990 and Our calculations do not support the positive contribution of agriculture to economic growth. However, we can not reject the opposite causal direction, namely economic growth has positive impact on the agriculture. Interpretation of results has two serious limitations. First, period in question is shorter than previous research. Second, it should be introduced additional variables into analysis to better understanding of agriculture in economic development. Bevezetés A mezőgazdaság szerepe a gazdasági fejlődésben régóta tárgya az agrárgazdaságtannak és a fejlődés-gazdaságtannak (Mundlak [2000], Timmer [2002], Gollin [2010]). A kérdés különösen fontos a fejlődő országok számára, ahol még mindig jelentős a mezőgazdaság aránya a GDP-ben, a foglalkoztatottságban illetve az exportban. Az agrárszektor jelentőségéről folytatott vita nem új keletű a szakirodalomban. Ha az elmélettörténeti előzményektől (például fiziokraták) eltekintünk, akkor a második világháború után a mezőgazdaság kulcseleme lett az úgynevezett strukturális átalakulás paradigmájának (Chenery - Srinivasan [2007]). A kutatások első nagyobb hulláma ennek megfelelően a múlt század ötvenes-hatvanas éveire tehető (például Lewis [1954], Fei - Ranis [1961], Johnston - Mellor [1961], Jorgenson [1961], Schultz [1964]). Ezek a tanulmányok alapvetően kvalitatív jellegűek voltak és elsősorban az ágazatok közötti kapcsolatok jelentőségét hangsúlyozták a mezőgazdaság és az ipar tekintetében. Az empirikus kutatások rendelkezésére álló adatok mennyiségének és minőségének a javulásával a kérdés újra és újra fellendültek a nemzetközi szakirodalomban (például Echevarria [1997], Gemmell és szerzőtársai [2000]; Gardner [2005], Tiffin - Urz [2006], Tsakok - Gardner [2007]). Annak ellenére, hogy a statisztikai adatok tanúsága szerint a mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban csökken a gazdasági fejlődés során (Herrendorf és szerzőtársai [2013]), az agrártermékek világpiacán végbement évi váratlan áremelkedés két évtized után újra reflektorfénybe állította ezt a régi problémát (például Timmer [2009], Deither - Effenberger [2012], Dorin és szerzőtársai [2013], Awokuse - Xie [2014]). Az eddigi kutatások elsősorban a fejlődő országokra és az Egyesült 13

18 Államokra koncentráltak. Noha az agrárátalakulás első évtizedének fejleményei a volt szocialista államokra és ezen belül is a kelet-közép európai országokban jól dokumentáltak (Csáki - Nash [1997], Csáki - Zuschlag [2003], Lerman [2001], Rozelle - Swinnen [2004]) hasonló kutatás még nem született erre a régióra. A cikk az első lépés ebben az irányban. Tanulmányunk két úton járul hozzá az eddigi kutatásokhoz. Egyrészt, ez az első elemzés, amely a mezőgazdaság hozzájárulását vizsgálja a gazdasági növekedéshez a közép-kelet európai országokban. Másrészt, a korábbi vizsgálatokhoz képest újabb módszertani fejleményeket alkalmaz az elemzés során. A cikk felépítése a következő. Először röviden áttekintjük a nemzetközi irodalom legfontosabb eredményeit a mezőgazdaság gazdasági fejlődésben betöltött szerepéről. Ezt követően ismertetjük adatainkat illetve az alkalmazott módszertant. Végül bemutatjuk az eredményeinket és megfogalmazunk néhány konklúziót. Irodalmi áttekintés 1 A gazdasági fejlődésről szóló irodalomban két egymással ellentétes álláspontot különböztethetünk meg a mezőgazdaság szerepéről a gazdasági növekedésben. A kutatások kiindulópontját Lewis [1954] híres duális gazdaság modellje jelenti, amely egy tradicionális mezőgazdasági és egy modern kapitalista (ipari) szektorból áll. A feltevés szerint a mezőgazdaságban alacsonyabb a termelékenység, mint a modern szektorban. A Lewis modell azon a megfontoláson alapszik, hogy a mezőgazdaságban jelentős többlet munkaerő van. Ha a termelékenység alacsonyabb a mezőgazdaságban, akkor bérek magasabbak lesznek a modern szektorban, és ez jelentős ösztönzést jelent a mezőgazdaságban dolgozók számára, hogy átmenjenek a modern szektorba, ami növeli a gazdaság hatékonyságát és hozzájárul a gazdasági növekedéshez (Lewis [1954], Fei - Ranis [1961], Jorgenson [1961]). Ebben a felfogásban a mezőgazdasági termelés csak a gazdasági növekedés szükséges feltételeként vagy előfeltételeként szerepel, amelynek feladata a munkaerő biztosítása a modern szektor számára. Schultz [1964] ezzel szemben a mezőgazdaság élelmiszerellátó szerepét, és a mezőgazdasági technológiába való beruházás termelékenység és ezen keresztül jövedelemnövelő hatását hangsúlyozta. Johnston - Mellor [1961] szintén a Lewis modellből kiindulva az eredetivel ellentétes véleményre jutott. A szerzők kimutatták, hogy az alapmodellben alkalmazott elméleti feltevések mellett is játszhat pozitív szerepet a mezőgazdaság a gazdasági növekedésben. Hangsúlyozták, hogy a termelési és fogyasztási kapcsolatokon keresztül a mezőgazdaság közvetlenül és közvetve is hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez. A szektorok közötti kapcsolatoknak öt fontos típusát különböztették meg. Egyrészt, a többlet munkaerő kínálata az ipari szektornak, másrészt az élelmiszertermelés belföldi fogyasztásra, harmadrészt az ipari termékek iránti kereslet, negyedrészt az ipari beruházásokhoz szükséges megtakarítások és végezetül a mezőgazdasági exportból származó bevétel, ami finanszírozhatja a félkész illetve tőkejószágok importját. Az a tény, hogy a fejlődő országokban a mezőgazdaság és a modern szektor között meghatározó kapcsolatok vannak a mezőgazdaság növekedését fontos eszközzé teheti a szegénység elleni harcban. A két elméleti hagyomány közül az negatív véleménynek volt meghatározó szerepe a fejlődő országok jelentős részének fejlesztéspolitikájára a múlt század második felében (Schiff - Valdes [2002]). A fejlődő országok antiagrárius politikáját az agrárpolitika politikai gazdaságtanáról szóló vizsgálatok is megerősítik (De Gorter - Swinnen [2002], Anderson és szerzőtársai [2013]. 1 Az érdeklődő olvasó az irodalom részletes áttekintését találhatja például Timmer [2002], Barrett és szerzőtársai [2010] Gollin [2010], Dethier - Effenberger [2012] munkáiban. 14

19 Dethier - Effenberger [2012] megjegyzi, hogy noha az egyes elméleti modellek ellentétes szerepet tulajdonítanak a mezőgazdaságnak a gazdasági növekedésben, ettől még nem szükségszerűen mondanak egymásnak ellent. A modellek ugyanis különböző előfeltevéseken alapulnak, amelyekből majdnem szükségszerűen következnek az eltérő gazdaságpolitikai ajánlások. Mivel az egyes fejlődő országok jelentősen különböznek belső és külső gazdasági körülményeikben, ezért a mezőgazdaság szerepéről vallott felfogást érdemes lehet felülvizsgálni. Ez tükröződik részben a World Development Report 2008 (World Bank, [2007]) című munkában is, amely azt javasolja, hogy a mezőgazdaság alapú országokban lehet a mezőgazdaság a növekedés fő motorja, míg az átmeneti országokban, ahol az agrárszektor súlya ugyan alacsonyabb, de emellett is fontos szerepet játszhat még a vidéki szegénység csökkentésében. Noha sok tanulmányt vizsgálta már a mezőgazdaság és a gazdasági növekedés kapcsolatát, mégsem számolhatunk be egyetértésről az eredmények tekintetében. Ezen a kétértelműségen a nagyobb és jobb minőségű adatbázisok és a fejlettebb empirikus módszertan sem segített. A következőkben csak az utóbbi évek legfontosabb eredményeit tekintjük, kihagyva az egy országra koncentráló esettanulmány jellegű vizsgálatokat. Timmer [2002] 65 fejlődő országot vizsgált meg 1960 és 1985 között. Eredményei azt mutatták, hogy pozitív kapcsolat van a mezőgazdasági GDP annak egy évvel késleltetett értéke, illetve a nem mezőgazdasági GDP növekedése között. Self - Grabowski [2007] szintén pozitív kapcsolatot talált a különböző módon mért mezőgazdasági termelékenység és az átlagos egy főre jutó GDP növekedés között 1960 és 1995 között 89 országot elemezve. Gardner [2005] 52 fejlődő országot elemzett 1980 és 2001 között, de nem talált bizonyítékot arra, hogy a mezőgazdaság elsődleges motorja lenne a gazdasági növekedésnek. Érdemes hangsúlyozni, hogy noha az empirikus vizsgálatok korrelációt találtak a mezőgazdasági GDP és a GDP között, ez nem feltétlen jelent oksági kapcsolatot egyik irányban sem. A korreláció félrevezető lehet, hiszen előfordulhat, hogy a két szektor egymástól függetlenül változik egy közös harmadik tényező eredőjeként. Továbbá felmerül az endogenitás problémája is, amit Tsakok - Gardner [2007] a tyúk és tojás problémájaként jellemzett. Vizsgálatunkhoz legközelebb álló tanulmányban Tiffin - Irz [2006] ezért kétváltozós Granger oksági tesztet és panel kointegrációs módszertant alkalmazva 85 ország adatait elemezték. Eredményeik szerint a fejlődő országoknál kimutatható a pozitív kapcsolat a mezőgazdaság és a gazdasági növekedés között, de ez a kapcsolat messze nem egyértelmű a fejlett országok esetében. Awokuse - Xie [2014] kilenc fejlődő országot elemzett 1980 és 2011 között kointegrációs módszerre alapozott irányított aciklikus gráfok segítségével. Számításaik arra utalnak, hogy a mezőgazdaság hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez, noha a hatás mértéke országonként különbözött. Összefoglalva, az empirikus vizsgálatok eredményei jelentősen változnak aszerint, hogy milyen országokra és melyik időszakra vonatkozik, illetve milyen módszertannal készültek. Adatok A szakirodalmi gyakorlatot követve az alábbi változókat használtuk az elemzés során: egy főre jutó mezőgazdasági GDP, és egy főre jutó GDP. Ez utóbbi számolásakor a halmozódás elkerülése végett a GDP-ből kivontuk a mezőgazdasági GDP-t, ezért változónk neve az egy főre jutó nem mezőgazdasági GDP. Adataink a Világbank World Development Indicators (WDI) adatbázisából származnak. A vizsgálat időtartama az 1990 és 2011 közötti időszak. Mintánkban tíz közép-kelet európai ország szerepel (Bulgária, Csehország, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia). Az elemzés során a szakirodalmi gyakorlatnak megfelelően a változóknak a természetes alapú logaritmusát használtuk. 15

20 Módszertan Elemzésünk során alapvetően a Tiffin - Irz [2006] által alkalmazott módszert követjük. Ebben a keretben a gazdasági növekedés és a mezőgazdaság kapcsolata közötti oksági vizsgálat panel adatok esetében három lépést igényel. Egyrészt, változóink idősoros tulajdonságainak alapos vizsgálatát. Másképpen fogalmazva adataink stacionáriusak vagy sem. Másrészt, vane hosszú távú kapcsolat a két változónk között, azaz kointegráltak-e. Végezetül, van-e oksági kapcsolat változóink között, és ha igen melyik változó irányából. A paneladatok ökonometriája számos panel egységgyökpróbát fejlesztett ki az elmúlt évtizedekben (Baltagi, [2008]). A különböző próbákat első vagy második generációs panel egységgyök próbáknak nevezzük, attól függően, hogy élnek-e a keresztmetszeti függetlenség feltevésével vagy sem. Az elemzés során először első generációs panel egységgyökpróbákat alkalmazunk, hogy megállapítsuk változóink stacionáriusak vagy sem. A panel egységyökpróbák egy bővített Dickey-Fuller (ADF) modellből indulnak ki: p i Y it = a i + δy i,t 1 + k=1 γ ik Y i,t k + e it (1), ahol ΔY it =Y it -Y t-1, i=1, 2,, N ország, illetve t=1, 2,, N periódus (esetünkben év), Y pedig egy tetszőleges gazdasági változó (például, GDP, árak, esetünkben az egy főre jutó mezőgazdasági vagy nem mezőgazdasági GDP). Az egyik legnépszerűbb első generációs panel egységgyökpróba a Levin és szerzőtársai [2002] kidolgozott teszt, amely homogenitást feltételez keresztmetszetben a hibatagra vonatkozó szokásos feltevéssel: e it ~ iid N(0, σ v 2 ), (2). Ezek alapján a következő hipotéziseket tesztelik: H0:δ=0, egységgyök (nem stacionaritás) (3) H1: δ<0, stacionaritás (konvergencia) (4) Az elsőgenerációs próbák újabb úgynevezett heterogén változatai alternatív hipotézisként már engedélyezik az egyéni egységgyököt, de nem minden adatsorozat esetében (például Im és szerzőtársai 2003, Maddala - Wu, 1999), ahol a tesztegyenlet a következőképpen módosul: p i Y it = a i + δ i Y i,t 1 + k=1 γ ik Y i,t k + e it (5), A megfelelő teszt hipotézisek az alábbiak: H0:δ i =0, egységgyök (nem stacionaritás) (6) H1: δ i <0, legalább egy i-re stacionaritás (konvergencia) (7) Mivel a próbák eredményei érzékenyek lehetnek arra, hogy különböző időbeli késleltetéseket választunk, ezért az Ng - Perron [2001] által javasolt módosított Akaike információs kritériumot alkalmaztuk a késleltetés hosszának a meghatározására. Az első generációs panel egységgyökpróbák általában gyakrabban elutasítják az egységgyökök létét a panel adatokban (például Hurlin [2010]). A keresztmetszeti függetlenség feltevésének oldására a próbáknak két nagyobb csoportja alakult ki: egyrészt a dinamikus faktor modellek (Bai - Ng [2004], Moon - Perron [2004], Pesaran, [2007]), másrészt a közös tényező vagy időhatás modellek (például Chang [2002], [2004]). A következőkben a Pesaran [2007] által kidolgozott panel egységgyökpróbát alkalmazzuk, amely figyelembe veszi keresztmetszeti függőséget. Ennek megfelelően az ADF (1) egyenlet a következőképpen módosul: Y it = a i + δ i Y i,t 1 + c i Y t 1 + d i Y t + e it (8), M ahol Y t 1 = M 1 i=1 Y i,t 1 a keresztmetszeti átlag minden M különbségre t időpontban és Y t = M 1 M l=1 Y l,t. Az egyes próbákat trendhatás nélkül és trendhatás mellett is 16

21 elvégeztük. Végezetül a panel egységgyökpróbákat változóink első differenciájára is elvégezzük, hogy ellenőrizzük, hogy nem másodrendűen integráltak-e Ha változóink elsőrendűen integráltak panel környezetben a következő lépés, hogy megvizsgáljuk vajon kointegráltak-e. Az ökonometria irodalom számos panel kointegrációs próbák dolgozott ki, itt csak hármat ismertetünk röviden. Az egyik legnépszerűbb próba sorozatot Pedroni [1999] fejlesztette ki, amely a következő regressziós egyenletből indul ki: Y it = a i + δ it + β 1i x 1i, t + β 2i x 2i, t β Mi x Mi, t + e i,t (9), ahol t=1, T; i=1, N; m=1, M; Y és x feltevés szerint elsőrendűen integráltak I(1). Az a és δ paraméterek az egyéni és a trend hatások, amelyek szükség szerint nullára korlátozunk. A kointegráció elutasításának nullhipotézise azt feltételezi, hogy e it elsőrendűen integrált I(1). A módszer először megbecsli a (9) egyenletet, majd az abból származó reziduumokat teszteli a megfelelő segéd regresszió segítségével, hogy elsőrendűen integráltak-e: e it = ρ i + e it-1 + u it (10). Pedroni többféle eljárást javasol annak tesztelésére, hogy ρ i =1. Két alternatív hipotézis van. Egyrészt a homogén alternatva, ahol ρ i = ρ =1 minden i-re, amelyet panel statisztika tesztnek neveznek. Másrészt a heterogén alternatíva, ahol ρ i < 1 minden i-re, amelyet csoport statisztika tesztnek hívnak. Kao [1999] lényegében egy nagyon hasonló megközelítést javasol azzal a különbséggel, hogy az első lépcsős egyenletben specifikálja a keresztmetszet specifikus tengelymetszetet és a homogén együtthatókat. A (9) egyenlet terminusaiban fogalmazva, az a i heterogén a β i homogén a keresztmetszetek között és minden trend együttható zéró. Maddala - Wu [1999] Fisher eredményeit felhasználva egy alternatív módszert javasol a kointegráció teszetelésére panel adatokban, amely úgy kombinálja az egyéni keresztmetszetekre alkalmazott próbákat, hogy tesztstatisztikát kapjon a teljes panelre. Ezt az eljárást hívják gyakran Fisher-Johansen próbának. Harmadik lépcsőben pedig teszteljük a két változó közötti kapcsolatot panel környezetben. Itt valójában az idősoros adatokra kidolgozott Granger oksági próba panel adatokra való kiterjesztéséről van szó. Egy kétváltozós regressziót panel kontextusban az alábbi módon írhatjuk fel: y i,t = α 0,i + α 1,i + y i,t α l,i y i,t 1 + β 1,i x i,t β 1,i x i,t 1 + +ε i,t (11) x i,t = α 0,i + α 1,i + x i,t α l,i x i,t 1 + β 1,i y i,t β 1,i y i,t 1 + +ε i,t (12), ahol t a panel idődimenzióját, i pedig a keresztmetszeti dimenzióját jelöli. Az oksági próbák abból a szempontból különböznek egymástól, hogy milyen feltevésekkel élnek a keresztmetszeti együttható homogenitására vonatkozóan. Általában az adott változóra vonatkozó paneladatokat egy idősoros változóként kezeljük, és ezután becsüljük a Granger oksági próbát a hagyományos módon. Azzal a kivétellel, hogy nem engedjük, hogy az adatok az egyik keresztmetszetből késleltetett változóként egy másik keresztmetszetbe lépjenek. Ez a módszer azt feltételezi, hogy minden együttható azonos a keresztmetszetek között, azaz: α 0,i = α 0,j, α 1,i = α 1,j,, α l,i = α l,j, i, j (13) β 1,i = β 1,j, β l,i,.= β l,j, i, j (14) Dumitrescu - Hurlin [2012] egy másik próbát javasol azzal a feltevéssel, hogy minden együttható eltérhet a keresztmetszetek között, azaz: α 0,i α 0,j, α 1,i α 1,j,, α l,i α l,j, i, j (15) β 1,i β 1,j, β l,i,. β l,j, i, j (16). 17

22 Eredmények Panel egységgyökpróbák Az első generációs panel egységgyökpróbák eredményeit mutatja az 1. táblázat. A próbákat mindkét változóra trendhatás nélkül és trendhatás mellett végeztük el. A próbák egyértelmű képet adnak: mindegyik esetben elfogadjuk a panel egységgyök létezését. Másképpen fogalmazva, az eredmények arra utalnak, hogy az egy főre jut nem mezőgazdasági és mezőgazdasági GDP nem stacionárius. 1. táblázat Panel egységgyök tesztek (p érték) Nullhipotézis: egységgyök (individuális hatás) Nem mezőgazdasági GDP/fő Mezőgazdasági GDP/fő Levin, Lin és Chu t statisztika 0,9997 1,0000 Im Pesaran Shin W-statisztika 1,0000 1,0000 ADF Fisher-féle Chi-négyzet 1,0000 1,0000 PP Fisher-féle Chi-négyzet 1,0000 1,0000 Nem mezőgazdasági GDP/fő Mezőgazdasági GDP/fő Nullhipotézis: egységgyök (individuális és trend hatás) Levin, Lin és Chu t statisztika 0,5090 0,8658 Im Pesaran Shin W-statisztika 0,9606 1,0000 ADF Fisher-féle Chi-négyzet 0,9958 1,0000 PP Fisher-féle Chi-négyzet 0,9756 0,9318 Megjegyzés: ADF (Augmented Dickey Fuller), PP(Philips-Perron) Ellenőrizzük, hogy adataink vajon nem másodrendűen integráltak-e. Ezért elvégeztük a panel egységgyökpróbákat a változók első differenciáira is. Számításaink azt mutatják, hogy egyértelműen elutasíthatjuk a panel egységgyökök létét mindkét változó első differenciáiban. 2. táblázat Panel egységgyök tesztek a változók első differenciáiban (p érték) Nullhipotézis: egységgyök (individuális hatás) Nem mezőgazdasági GDP/fő Mezőgazdasági GDP/fő Levin, Lin és Chu t statisztika 0,0000 0,0000 Im Pesaran Shin W-statisztika 0,0000 0,0000 ADF Fisher-féle Chi-négyzet 0,0000 0,0000 PP Fisher-féle Chi-négyzet 0,0000 0,0000 Nullhipotézis: egységgyök (individuális és trend hatás) Nem mezőgazdasági GDP/fő Mezőgazdasági GDP/fő Levin, Lin és Chu t statisztika 0,0000 0,0000 Im Pesaran Shin W-statisztika 0,0000 0,0000 ADF Fisher-féle Chi-négyzet 0,0000 0,0000 PP Fisher-féle Chi-négyzet 0,0000 0,0000 A panel egységgyökökkel kapcsolatos irodalom hangsúlyozza a keresztmetszeti függetlenség problémájának fontosságát az első generációs próbák esetében. Ezért elvégeztük a Pesaran [2004] által javasolt statisztikai próbát. A számítások egyértelműen azt jelzik, hogy mindkét változó esetében elutasíthatjuk a keresztmetszeti függetlenség null hipotézisét (3. táblázat). 18

23 Eredményeink tehát arra utalnak, hogy további, második generációs panel egységgyökpróbák elvégzése szükséges. 3. táblázat Pesaran féle keresztmetszeti függetlenség tesztek Változó CD-teszt p érték korreláció korreláció Nem mezőgazdasági GDP/fő 29,40 0,000 0,983 0,983 Mezőgazdasági GDP/fő 28,44 0,000 0,951 0,951 Ezért a következő lépcsőben a Pesaran [2007] által kidolgozott próbát alkalmazzuk. Becsléseink megerősítik korábbi eredményeinket, mindkét változó elsőrendűen integrált, míg az első differenciákban elutasítjuk a panel egységgyök nullhipotézist. Összegezve, számításaink alapján megállapíthatjuk, hogy változóink elsőrendűen integráltak, ezért adatbázisunk alkalmasak arra, hogy tovább lépjünk a panel kointegrációs elemzésre. 4. táblázat Pesaran féle panel egységgyök tesztek a szintadatokban és az első differenciákban (p érték) Nem mezőgazdasági GDP/fő Mezőgazdasági GDP/fő Szint trend nélkül trend trend nélkül trend 0,062 0,950 0,796 0,964 első differencia 0,000 0,000 0,000 0,000 Panel kointegrációs próbák Eredményeink robosztusságának ellenőrzésére többféle panel kointegrációs próbát alkalmaztunk (5. táblázat). A Pedroni tesztek ellentmondásos eredményre vezettek attól függően, hogy trend nélkül vagy trendhatással vizsgáltuk a nincs panel kointegráció nullhipotézist. Az előbbi esetben a próbák elutasítják, míg az utóbbi esetben egy kivétellel megerősítik a null hipotézist. A Kao próba szintén elutasítja a nincs kointegráció nullhipotézisét. A Fisher-Johansen próbák viszont nem utasítják el azt a nullhipotézist, hogy legalább egy kointegráló vektor van a két változó között. Összegezve, a próbák eredményei többsége inkább arra utal, hogy nem utasíthatjuk el a kointegrációt a két változó között. 5. táblázat Panel kointegrációs próbák Pedroni reziduális kointegrációs próbák trend nélkül trend Panel v-statisztika 0,0000 0,0003 Panel rho- statisztika 0,0006 0,6100 Panel PP- statisztika 0,0010 0,6632 Panel ADF- statisztika 0,0098 0,9120 Csoport rho- statisztika 0,0664 0,8211 Csoport PP- statisztika 0,0018 0,6169 Csoport ADF- statisztika 0,0297 0,9574 Kao reziduális kointegrációs próbák ADF 0,0194 Fisher-Johansen panel kointegrációs próbák nincs tengelymetszet 0,0813 0,3621 van tengelymetszet 0,6981 0,

24 Panel oksági tesztek Vizsgálatunk utolsó államosaként megnézzük, vajon milyen kapcsolat van a mezőgazdaság a nem mezőgazdasági szektor egy főre jutó kibocsátása között. Megjegyezzük, hogy ebben a megközelítésben a próbák a null hipotézise, hogy az egy főre jutó mezőgazdaság GDP nem okozza az egy főre jutó nem mezőgazdasági GDP-t, illetve fordítva. Mivel a Granger oksági próbák eredménye gyakran érzékeny az időbeli késleltetés hosszának a megváltoztatására, ezért 1 és 4 év közötti késleltetést alkalmaztunk becsléseink robosztusságának ellenőrzésére. Számításaink szerint nem utasíthatjuk el, hogy az egy főre jutó mezőgazdasági GDP nem okozza a nem mezőgazdasági GDP-t függetlenül a késletetés hosszának a megválasztásától (6. táblázat). A fordított irányú kapcsolat kevésbé egyértelmű. A késleltetés hosszának a növelése ugyanis a null hipotézis elutasításához vezet. Másképpen fogalmazva, három illetve 4 éves késleltetés mellett elutasíthatjuk azt a null hipotézist, hogy a nem mezőgazdasági GDP/fő nem okozza a mezőgazdasági GDP/főt. 6. táblázat Páros Granger panel oksági próbák késleltetés Változó okozza Változó p érték 1 év mezőgazdasági GDP/fő mezőgazdasági GDP/fő 0,5724 nem mezőgazdasági GDP/fő nem mezőgazdasági GDP/fő 0, év mezőgazdasági GDP/fő mezőgazdasági GDP/fő 0,3005 nem mezőgazdasági GDP/fő nem mezőgazdasági GDP/fő 0, év mezőgazdasági GDP/fő mezőgazdasági GDP/fő 0,1513 nem mezőgazdasági GDP/fő nem mezőgazdasági GDP/fő 0, év mezőgazdasági GDP/fő mezőgazdasági GDP/fő 0,1947 nem mezőgazdasági GDP/fő nem mezőgazdasági GDP/fő 0,0006 Emlékeztetünk arra, hogy a Granger panel oksági próbák meglehetősen korlátozó feltevéseken alapulnak. Ezért végezetül a Dumtirescu - Hurlin [2012] által javasolt panel oksági próbát alkalmaztuk adatainkra, amely engedélyezi a heterogenitást. Az egy főre jutó mezőgazdasági GDP hatását illetően számításaink megerősítik a korábbi eredményeket, a négy próbából három nem utasítja el a null hipotézist (7. táblázat). A nem mezőgazdasági GDP/főre vonatkozó próbák egyértelműen elutasítják, hogy ne lenne hatása a mezőgazdasági GDP/főre a késleltetés hosszától függetlenül. Magyarán, az egy főre jutó nem mezőgazdasági GDP okozza az egy főre jutó mezőgazdasági GDP-t, de ez a kapcsolat fordítva már nem áll fenn. 7. táblázat Páros Dumitrescu-Hurlin panel oksági próbák késleltetés Változó okozza Változó p érték 1 év mezőgazdasági GDP/fő nem mezőgazdasági GDP/fő 0,6812 nem mezőgazdasági GDP/fő mezőgazdasági GDP/fő 2,E-07 2 év mezőgazdasági GDP/fő nem mezőgazdasági GDP/fő 0,0005 nem mezőgazdasági GDP/fő mezőgazdasági GDP/fő 0, év mezőgazdasági GDP/fő nem mezőgazdasági GDP/fő 0,1023 nem mezőgazdasági GDP/fő mezőgazdasági GDP/fő 9,E-07 4 év mezőgazdasági GDP/fő nem mezőgazdasági GDP/fő 0,1947 nem mezőgazdasági GDP/fő mezőgazdasági GDP/fő 0,

25 Összefoglalás A mezőgazdaság szerepe gazdasági növekedésben átértékelődött a és évi világpiaci áremelkedést követően, amely új lendületet adott az empirikus kutatásoknak. Ebben a tanulmányban megvizsgáltuk az 1990 és 2011 között időszakra, hogy lehet-e a mezőgazdaság a gazdasági növekedés motorja a kelet-közép európai országokban. Számításaink szerint, nincs arra empirikus bizonyíték, hogy az agrárszektor pozitív hatást gyakorolt volna a gazdasági növekedésre a vizsgált periódusban. Ez az eredmény részben összecseng Tiffin - Irz [2006] eredményeivel, akik szintén nem találtak egyértelmű kapcsolatot a mezőgazdaság és a gazdasági növekedés között a fejlett országokban. Ezt magyarázhatjuk azzal, hogy ebben az időszakban a közép-kelet-európai országokban jelentősen visszaesett a mezőgazdaság GDP-ben való részesedése, noha jelentős különbségek vannak az egyes országok között. Ugyanakkor nem tudtuk elutasítani azt a hipotézist, hogy az egy főre jutó GDP jótékony hatással lehet az egy főre jutó mezőgazdasági GDP-re. Eredményeink értelmezésekor két megszorítást kell tennünk. Egyrészt a korábbi kutatásokhoz képest rövidebb időszakkal foglalkoztunk. Másrészt, elemzésünk csak a két változó közötti kapcsolat vizsgálatára korlátozódott. Ez felveti a szakirodalomban már megfogalmazott kritikát, hogy újabb változók bevonása szükséges a mezőgazdaság és a gazdasági fejlődés közötti kapcsolatrendszer jobb megértéséhez (Tsakok Gardner [2007], Awokuse Xie [2014]. Ez azonban már egy újabb kutatás témája lehet. Irodalomjegyzék Anderson K. Rausser G. Swinnen J.F.M. [2013]: Political economy of public policies: insights from distortions to agricultural and food markets. Journal of Economic Literature, 51[2], Awokuse T.O. Xie R. [2014]: Does agriculture really matter for economic growth in developing countries? Canadian Journal of Agricultural Economics/Revue canadienne d'agroeconomie. Megjelenés alatt Bai J. Ng S. [2004]: A PANIC attack on unit roots and cointegration, Econometrica, 72, Baltagi B.H. [2008]: Econometric Analysis of Panel Data. 4. kiadás. Wiley. New York. Chang Y. [2002]: Nonlinear IV unit root tests in panels with cross sectional dependency, Journal of Econometrics, 110, Barrett C. Carter M.R. Timmer C.P. [2010]: A century-long perspective on agricultural development. American Journal of Agricultural Economics 92, Chang Y. [2004]: Bootstrap unit root tests in panels with cross-sectional dependency, Journal of Econometrics, 120, Chenery, H., Srinivasan, T. N. [2007]: Handbook of Development Economics. Vol. 1. Eastbourne: Elsevier North-Holland. Csáki Cs. Nash J. [1997]: The Agrarian Economies of Central and Eastern Europe and the Commonwealth of Independent States. World Bank Discussion. Paper. 387, Washington DC. Csáki Cs. Zuschlag A. [2003]: The Agrarian Economies of Central-Eastern Europe and the CIS. ECSSD Environmentally and Socially Sustainable Development, Working Paper 37, Washington DC. de Gorter H. Swinnen J.F.M. [2002]: Political Economy of Agricultural Policy Megjelent. Gardner B.L. Rausser G.C. [szerk.] Handbook of Agricultural Economics, 2B Elsevier Science, Amsterdam. 21

26 Dethier J.J. Effenberger A. [2012]: Agriculture and development: A brief review of the literature. Economic Systems, 36[2], Dorin B. Hourcade J. C. Benoit-Cattin M. [2013]: A World without Farmers? The Lewis Path Revisited. Working Paper, Cired [No. hal ]. HAL Echevarria C. [1997]: Changes in sectoral composition associated with economic growth. International Economic Review 38 [2]: Fei, J. G. Ranis. [1961]: A theory of economic development. American Economic Review 51 [4]: Gardner, B. [2005]. Causes of Rural Economic Development. In. Colman, D and Vink, N. [eds.] Proceedings of the 25th International Conference of Agricultural Economists. Durban, Oxford: Blackwell Gemmell N. Lloyd T. Mathew M. [2000]: Agricultural growth and intersectoral linkages in developing economy. Journal of Agricultural Economics 51 [3]: Gollin D. [2010]: Agricultural productivity and economic growth. Megjelent: Pingali P. Evenson R. [szerk.] Handbook of Agricultural Economics, Vol. 4, Elsevier Science, Amsterdam, Herrendorf B. Rogerson R. Valentinyi Á. [2013]: Growth and Structural Transformation. Megjelent: Aghion P. Durlauf S.N. [szerk]: Handbook of Economic Growth Vol. 2, Elsevier, 2013, pp. 855{941 Hurlin C. [2010]: What would Nelson and Plosser find had they used panel unit root tests? Applied Economics 42: Im K.S. Pesaran M.H. Shin Y. [2003]: Testing for unit roots in heterogeneous panels. Journal of Econometrics 115:53 74 Johnston B. Mellor J. [1961]: The role of agriculture in economic development. American Economic Review 51 [4]: Jorgenson D. [1961]: The development of a dual economy. Economic Journal 282: Kao C. D. [1999]. Spurious Regression and Residual-Based Tests for Cointegration in Panel Data, Journal of Econometrics, 90, Lerman Z. [2001]: Agriculture in Transition Economies: from Common Heritage to Divergence. Agricultural Economics 26[2], Levin A. Lin C.F. Chu C.S.J. [2002]: Unit root test in panel data: asymptotic and finite sample properties. Journal of Econometrics 108:1 24 Lewis W.A. [1954]: Economic development with unlimited supplies of labour. The Manchester School 22 [1]: Maddala G.S. Wu S. [1999]: A Comparative Study of Unit Root Tests with Panel Data and a New Simple Test. Oxford Bulletin of Economics and Statistics, 61, Mundlak Y. [2000]: Agriculture and Economic Growth: Theory and Measurement. Cambridge and London: Harvard University Press Ng S. Perron P. [2001]: Lag length selection and the construction of unit root tests with good size and power. Econometrica 69, Pedroni P. [1999]: Critical Values for Cointegration Tests in Heterogeneous Panels with Multiple Regressors, Oxford Bulletin of Economics and Statistics, 61, Pedroni P. [2004]: Panel Cointegration; Asymptotic and Finite Sample Properties of Pooled Time Series Tests with an Application to the PPP Hypothesis, Econometric Theory, 20, Pesaran M.H. [2004]: General Diagnostic Tests for Cross Section Dependence in Panels. Working Papers in Economics. No University of Cambridge. Cambridge. 22

27 Pesaran M.H. [2007]: A simple panel unit root test in the presence of cross-section dependence. Journal of Applied Econometrics, Vol. 22[2]: Rozelle S. Swinnen J.F.M. [2004]: Success and failure of reform: Insights from the transition of agriculture. Journal of Economic Literature, Schiff M. Valdes A. [2002]:. Agriculture and the macroeconomy, with emphasis on developing countries. Megjelent: Gardner B.L. Rausser G.C. [szerk.] Handbook of Agricultural Economics, 2A, pp Amsterdam: Elsevier. Schultz T. W. [1964]. Transforming Traditional Agriculture. New Haven: Yale University Press. Self, S. Grabowski R. [2007]: Economic development and the role of agricultural technology. Agricultural Economics 36, Tiffin R. Irz X. [2006]: Is agriculture the engine of growth? Agricultural Economics 35: Timmer C.P. [2002]: Agriculture and economic development. Megjelent. Gardner B.L. Rausser G.C. [szerk.] Handbook of Agricultural Economics, 2A, Elsevier Science, Amsterdam, Timmer, C.P. [2009]: A world without agriculture: The structural transformation in historical perspective. AEI Press. Tsakok I. - Gardner B. [2007]: Agriculture in economic development: Primary engine of growth or chicken and egg? American Journal of Agricultural Economics 89 [5]: World Bank [2007]: World Development Report 2008: Agriculture for Development. World Bank/Oxford University Press, Washington, DC/Oxford World Bank [2013]: World Development Indicators. Washington, D.C. Available at: 23

28

29 Csonka Arnold: A Balkán szerepe és jelentősége az Európai Unió élelmiszergazdaságában Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár (csonka.arnold@ke.hu) Absztrakt A tanulmány az Európai Unió balkáni térséghez sorolható tagállamainak (Bulgária, Görögország, Horvátország, Románia, Szlovénia) szerepét és jelentőségét tárja fel az Európai Unió élelmiszergazdaságában. Elsősorban az Eurostat, az Európai Unió Tesztüzemi Rendszere (FADN) és egyéb statisztikai adatbázisok keresztmetszeti adatainak felhasználásával azonosítjuk be ezen országok élelmiszertermelési potenciálját, mezőgazdaságának és élelmiszeriparának szerkezeti sajátosságait más, EU-n belüli geopolitikai térségekhez képest. Ezt követően a vizsgált országok mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalatainak termelékenységét, jövedelemtermelő és munkahelyteremtő képességét elemezzük az Európai Unió egészéhez viszonyítva. Vizsgálatainkban külön kitérünk a kkv szektor, ezen belül a hangsúlyosan a mikro- és kisvállalkozások helyzetére. A fenti elemzések eredményeként felvázoljuk az EU-n belüli balkáni élelmiszergazdaság főbb jellemzőit, az e térséghez tartozó országok hasonlóságait és egyedi különbségeiket. Végezetül komplex mutatószám rendszer segítségével értékeljük, hogy a térség országai milyen mértékben és mely termékpályák esetében képesek kiaknázni az élelmiszertermelési potenciáljukban rejlő lehetőségeket, kiemelten a jövedelemtermelés és munkahelytermelés szempontjából. Kulcsszavak: Balkán, élelmiszergzdaság, termelékenység, munkahelyteremtés 25

30

31 Kollár Csaba: Az Iszlám Állam hívószava a Balkánon. A terrorizmus kommunikációja a digitális korban SZIE GTK Társadalomtudmányi és Tanárképző Intézet (kollar.csaba@gtk.szie.hu) Absztrakt Gyakran emlegetik úgy a Balkánt, mint Európa puskaporos hordója. A hozzávetőlegesen 75 millió lakosú Balkánon a muzulmánok számát 20%-ra teszik, s alapvetően kevesen vannak azok, akik az iszlám fundamentalizmus hívei lennének. A BBC tudósítói szerint megfigyelhető, hogy a vallási elvek lazulnak, s a muzulmánok körében is megjelenik az alkoholfogyasztás, a dohányzás, az európai/nyugati öltözködés és életstílus. Ugyanakkor egy másik bár még nem jelentős kép is kirajzolódik: a számukat tekintve jelentős kisebbségben levő, s a radikálisabb eszmékkel rokonszenvező csoportok tagjainak is nő a száma. Számukra az Iszlám Állam hívószava szimpatikus lehet, különösen, hogy az ISIS egy közelmúltban feltöltött videó tanúsága szerint Szerbiát tekinti a szervezet balkáni központjának. Tanulmányom a fentiek alapján elsősorban azzal foglalkozik, hogy a digitális korban a terrorszervezetek milyen üzeneteket tudnak megfogalmazni a Balkán muzulmán, illetve nem muzulmán lakossága számára, valamint választ keres arra a kérdésre, hogy az Iszlám Állam szakemberei rendelkeznek-e olyan pszichológiai és kommunikációs ismeretekkel, amelyekkel a balkán gyújtózsinórja ismét lángra lobbantható. Kulcsszavak: Iszlám Állam, digitális kor, terrorizmus, kommunikáció, Balkán Bevezetés fogalmak, meghatározások Az Iszlám Állam Napoleoni (2014) megfogalmazása szerint Hivatalosan 2014-ben létrehozott terrorszervezet, amelynek története azonban egészen a 2000-es évek elejére, az al-káidáig nyúlik vissza. A szervezet az Iraki és Szíriai Iszlám Állam, valamint az Iraki és Levantei Iszlám Állam elnevezést is használta. Nagy területeket foglalt el Irakban és Szíriában, csapatai 2014 júniusában Moszult is elfoglalták. Az Iszlám Állam (ISIS) vezetőjének/kalifájának Abú Bakr Al-Bagdádit kiáltották ki. A Balkán szó hallatán két fogalom juthat az eszünkbe (1) Balkán-félsziget, illetve (2) Balkán térség. A Balkán-félsziget viszonylag egyértelműen és minősítő jelzők nélkül határozható meg. Európa délkeleti részén található, keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger) mossa partjait. Kis- Ázsiától két szoros, a Boszporusz és a Dardanellák választja el. Északi határa a Fekete-tenger és az Adriai-tenger között a Duna, majd a Száva, aztán a szlovéniai Krka folyó, végül a Vipava, majd a Soča (olasz nevén Isonzó). A Krka és a Vipava nem érintkeznek egymással, így a két folyó forrása között a félsziget északi határa egy képzeletbeli vonal a földfelszínen. (Wikipédia szócikke). A Balkán térség azonban rendszerint olyan minősítő jelzőkkel él együtt a fejünkben, mint puskaporos hordó, politikai anarchia, korrupció, kulturálatlanság, elmaradottság. A térségben élő népek vezető politikusai rendszerint természetszerűleg azt akarták inkább hangoztatni, hogy a technikai-gazdasági értelemben fejlettebb nyugati népekhez taroznak szellemileg, s nem szerették volna, ha a balkáni népek fogalmi gyűjtőkategóriájába veszik őket. A terrorizmus meghatározására egységesen elfogadott definíció nincs. A Wikipédiában hivatkozva Havasi Z. (s.a.) tanulmányára a következő olvasható: A terrorizmus az erőszak alkalmazásának, vagy az azzal való fenyegetésnek olyan stratégiája, melynek elsődleges célja félelem, zavar keltése és ennek révén meghatározott politikai, ideológiai vagy vallási célok 27

32 elérése, vagy a hatalom megtartása. További fontos jellemző a fegyveres jelleg (ami lehet hagyományos, biológiai, s ahogy majd később látni fogjuk, digitális/informatikai, illetve pszichológiai), valamint a túszejtés, illetve a túszok egy részének a kivégzése, s a kivégzéssel kapcsolatos információk, hírek, képek, videófelvételek nyilvánosságra hozatala, vagy nyilvánossággal történő megosztása. A félelemkeltés természetesen az élet számos területén jelen van, ugyanakkor a terrorizmusban sokkal nagyobb hangsúly helyeződik arra, hogy az egyébként rendszerint a terroristákat, azok céljait, elképzeléseit nem, vagy az utóbbit legfeljebb felszínesen ismerő emberek, csoportok kerüljenek olyan célpontba, amelyik időlegesen vagy akár tartósan is erősíti diszkomfort érzésüket. A modern terrorizmusban ahogy arra még majd a tanulmányom későbbi részében részletesen kitérek az elektronikus médiának akár közvetve, akár közvetlenül komoly szerepe van, hiszen a TV, illetve a számítógép képernyőjén olyan sokkoló tartalmak jelennek meg, amelyek beférkőznek a védelmet nyújtó lakások nappalijába, illetve az emberek személyes, intim szférájába. Ugyan megfigyelhető, hogy az általános ingerküszöb egyre feljebb és feljebb emelkedik, s a korábban még sokkolónak számító híradások már közönnyel és közömbösséggel találkoznak, de a vizuális médiakultúra eszköz- és fegyvertárában újabb és újabb tartalom-előállítási és - szerkesztési elképzelések jelennek meg, amelyek képesek a valóságot transzformált fomában a médiafogyasztó rendelkezésére bocsájtani, s a rettegést, a félelmet fenntartani. A digitális kor az információs korral előbb párhuzamosan futó, majd később azt leváltó korszak. A digitális kor legjellemzőbb tulajdonsága (Kollár, 2014:I, 2014:II), hogy a külvilágból érkező, s érzékszerveink által érzékelhető (látható, hallható, stb.), illetve nem érzékelhető jelenségek az információfeldolgozás minél előbbi stációjában digitalizálódnak. A digitális javak a hagyományos javakhoz képest sokkal gyorsabban és sokkal több emberrel oszthatóak meg (vírusszerű terjedés), s ha egy digitális adat/információ bekerül a hálózati környezetbe, akkor onnan gyakorlatilag kitörölhetetlen. A digitális kor technikái és technológiái közül tanulmányomban a WEB 2.0-val, a közösségi médiával foglalkozom. A legáltalánosabban elfogadott definíció szerint a kommunikáció minden olyan folyamat, amelyben információ továbbítása történik függetlenül attól, hogy az információ milyen jelekben, vagy a jelek milyen rendszerében, kódjában fejeződik ki (Kollár, 2011). Jelen tanulmányomban a társadalmi kommunikációval foglalkozom elsősorban, melynek négy nagy területe különböztethető meg: (1) személyközi kommunikáció, (2) csoportos és társas kommunikáció (ennek része a szervezeti kommunikáció), (3) (mediatizált) tömegkommunikáció és (4) interkulturális kommunikáció. A kommunikációs helyzeteket és folyamatokat számos elmélet írja le, melyek közül a transzformációs modellt ismertetem. A transzformációs modell A transzformációs modell szerepeltetését az indokolja jelen tanulmányban, hogy segítségével viszonylag egzakt és komplex módon elemezhető a fizikai valóság és annak közvetítése során a megannyi torzító, transzformáló hatás. Berger és Luckmann (1966) a valóság társadalmi felépítéséről, Cheatwood és Stasz (1979) a vizuális szociológiáról, illetve Waisbord (2014) médiaszociológiáról és digitális médiáról írt gondolatait jelen tanulmányban alapvetően elfogadva azt mondhatjuk, hogy bár a tudásszociológiának alapfeladata a valóság társadalmi felépítésének az elemzése, a multiplatformos, mediatizált köznapi tudás tekintetében nem lehet még egy közel sem egységes álláspontot képviselni. Ha az egyén időlegesen elveszti tájékozódó képességét, akkor hiányérzetét viszonylag hamar ki tudja elégíteni, feltételezve, hogy rendelkezik a médiatartalmak vételére és megjelenítésére alkalmas eszközökkel. Sokkal érdekesebb kérdés 28

33 az s erre keres választ a transzformációs modell hogy hány transzformáción és szűrőn megy át az objektív(nek nevezett) valóság, míg a médiafogyasztó eszközének a képernyőjére nem kerül. 1. ábra A transzformációs modell A társadalmi közhelyek szintjén gyakorlatilag azt kell mondanunk, hogy csak annak szabad(na) hinni, amit a saját szemünkkel megtapasztalunk. A világról véleményt alkotó ember azonban a legtöbb esetben nem vesz részt (értsd: nincs fizikailag a helyszínen) a történésekben, így rákényszerül arra, hogy a riporterek, újságírók, szerkesztők, bemondók, műsorvezetők, esetleg a család, barátok, ismerősök, kollégák nézőpontjainak eredője alapján alakítsa ki saját véleményét. Ha ezt a folyamatot nézzük, akkor a társadalmi valósággal a hagyományos médiatartalom-előállítást feltételezve először a helyszínen tartózkodó riporter, újságíró találkozik. A témával, helyszínnel, szereplőkkel kapcsolatos beállítódásuk alapján a médiamunkás már egy erősen transzformált (nyers)anyagot készít a szerkesztők számára. Az interjú során megfogalmazott kérdések, vagy az esemény narrálása, illetve a látott valóságból a szubjektív képi, vizuális tartalom/tartalmak kivágása alapján kell a szerkesztőnek döntenie arról, hogy (1) az anyag adásba kerülhet-e, (2) s ha igen, akkor milyen módosításokkal. A szerkesztő a felelős pl. az esti híradó tartalmának az összeállításáért, a hírek egymásutániságáért, s akár azért is, hogy a bemondó milyen szöveggel konferálja fel a témát. A szerkesztő tehát egy újabb transzformációt hajt végre az amúgy is transzformált szövegen. Ha a bemondónak nagyobb mozgásteret adnak, akkor ő is szubjektumán keresztül dolgozza fel a szerkesztett médiatartalmat (újabb transzformálás), amellyel az adáskész anyagot, s annak mondanivalóját még valamelyest áthangolhatja. A TVnéző részint a látott bejátszás, részint a bemondó megjegyzése, felvezetése, részint pedig saját szubjektív szűrőjén keresztül ismét csak transzformálja a tartalmakat, melyek ugyancsak egy újabb transzformáció révén jutnak el a család, a barátok, az ismerősök, a kollégák közvetítésével ahhoz, akik nem látták az előző napi híradót. A transzformációknak egyfajta kongruenciát kell mutatniuk annak érdekében, hogy a nézőben, vagy abban, aki csak az elmesélésekből értesült az eseményekről, elérjék a kívánt hatást. A kívánt hatás sokféle lehet, többek között - s tanulmányomban inkább erre fókuszálok - félelemkeltő, sokkoló, terrorizáló, vagy éppen ellenkezőleg: egy biztos és erős csoport/állam képét sugárzó. A transzformáció-kongurencia viszonylag egyszerű eszközökkel valósítható meg: a gyakorlatilag készre szerkesztett tartalmak szerkesztőségekbe történő küldésével (amik úgyis lehozzák, mert érdekes a téma), illetve a saját médiacsatornák használatával. A saját - teljes egészében a terroristák által működtetett - csatornák törvényes nemzetközi szabályozása (esetleg betiltása), illetve a sajtó- és szólásszabadság elvének érvényesítése miatt számos 29

34 jogértelmezési vita bontakozik ki, melyek késleltetik a társadalom védelmében meghozható intézkedések elindítását. Külön probléma az is, hogy a jogalkotók és joggyakorlók jelentős részének komoly technikai és informatikai hiányosságai vannak, s így az új média lehetőségeivel és veszélyeivel kapcsolatban elég szűkös és sekélyes ismeretekkel rendelkeznek. Tudósítások a terrorizmusról A terrorizmusról, mint témáról történő tudósításnak számos aspektusa lehet, jelen tanulmányomban a tudósító(k) személyével/szervezetével, a médiummal, a témával és a célcsoportokkal foglalkozom. A terrorcselekményekről a következő személyek/szervezetek tudósíthatnak: (1) Saját médiazsoldosok: a média, mint közvetítő közeg, illetve a technikai eszközök működését rendszerint értik, munkájukért fizetést, vagy egyéb ellenszolgáltatást kapnak, de az is igaz, hogy jelentős részüknél az ügy iránti elköteleződés vitathatatlan. Ez utóbbit tanúsítja az is a konkrét példánál maradva hogy az ISIS-ről megkomponált médiaüzenetek egy része a képi formanyelv tekintetében hasonlít az arab filmekre, az ott látható, az igaz ügyért harcoló, legyőzhetetlen főszereplőre. Ezek a zsoldosok többek között dzsihádista weboldalakat, Facebook és Twitter oldalakat, blogokat, saját Youtube csatornákat üzemeltetnek, s ezeken a felületeken szinte valós időben tudósítanak a fontos eseményekről. Folyamatosan látják el friss információval közvetlen, illetve közvetett (ez esetben tudósításaikat egy másik médium veszi át) módon a médiafogyasztókat. (2) Szimpatizánsok: a WEB 2.0, vagyis a közösségi média működését jól ismerő, azt napi, szinte állandó jelleggel használó személyek ők, akiknek az a feladata, hogy a fontos üzeneteket minél több közösségi médiafelületen megosszák. A megosztás terjedése rendszerint vírusjellegű, ami azt is jelenti, hogy a közvetlenül, illetve átvétel után megosztott tartalmak nagyon gyorsan, nagyon sok emberhez tudnak eljutni, gyakorlatilag lehetetlenné téve a tartalom végleges törlését, blokkolását. A szimpatizánsok akár saját arccal, akár egy nehezen beazonosítható avatarként végzik a tevékenységüket, melynek része a tartalmak átvétele és megosztása mellett az is, hogy a témával foglalkozó fórumokon (pl.: weblap, blog, Facebook csoport/oldal, chatszoba) az ott levők közhangulatát a számukra kedvezőbb irányba tereljék. (3) Tömegmédia. A tömegmédia szerkesztőségei (ahol egyáltalán értelmezhető a szerkesztő fogalma) és a közösségi médiafelületek adminjai a felelősek azért, hogy milyen tartalmak jelenhetnek meg az általuk felügyelt platformokon. A tévéhíradó, egy felkapott blog, vagy egy pörgős Facebook oldal (nem is beszélve az Európában csak a bevándorlók által ismert arab közösségi médiaoldalakról) szerkesztőinek és adminjainak nagy a felelőssége, hiszen eleget kell tenniük (akár gazdasági, akár médiaetikai megfontolásból) a tájékoztatási kötelezettségüknek. Ezek a tartalmak sok nézőt vonzanak, ami egyértelműen növeli a csatorna nézettségét, s így hirdetési felületeinek értékét, másfelől olyan témákkal foglalkoznak, amelyek a társadalom számára fontos információval szolgálnak (vagy legalábbis sok ember nézi meg őket kíváncsiságból, borzongásból, stb.). (4) Mindenki. A mindenki nehezen definiálható kategória, ugyanakkor azt lehet mondani, hogy mindenki a terrorcselekmények tudósítója, közvetítője lesz, aki tud róla. A békéhez szokott, s ilyenmód elkényelmesedett Európában és USA-ban a háború és a terrorizmus gondolata, a sokkoló képsorok (még akkor is, ha fizikailag távol zajlanak az események) a közbeszéd tárgyává válnak, s ha ezekkel az eseményekkel a lakosság közvetlenül találkozik/találkozhat (pl.: USA , London , Párizs ) 30

35 rendszerint képtelen közömbösen kezelni az eseményeket. Az USA, illetve Európa államfői, kormányai és a (bel)biztonságért felelős miniszterei és szervezeteinek vezetői teszik a dolgukat kommunikációs területen is. A médián keresztül megpróbálják megnyugtatni a lakosságot a pszichikai hadviselés közepette több-kevesebb, de inkább kevesebb sikerrel. A terrorcselekményekről számos médiumon keresztül értesülhetünk. A tartalmak tonikus hatása miatt az amúgy is riasztó híradások tovább erősödnek és erősítik egymást. A leíró jellegű, illetve állóképeket közlő nyomtatott sajtó, a háttérbeszélgetésekre, elemzésekre fókuszáló rádió bár hatásuk vitathatatlan nem tudja felvenni a versenyt a téma bemutatásában a TV-vel, illetve a vezetékes és vezeték nélküli eszközökkel, mint médiával. A TV nem csak önálló tömegmédiumként, hanem a neten elérhető videótartalmak újraközlőjeként is nagy hatást tud gyakorolni a nézőkre. Miközben az állóképek csak az esemény pillanatát képesek bemutatni (pl.: valaki fejéhez fegyvert fognak, valaki vérbe fagyva fekszik a földön), addig a TV a kegyetlenség folyamatát is. A megfelelően megkomponált jelenet a bemutatott folyamat révén sokkal nagyobb hatást tud kiváltani a nézőben. A számítógépek elterjedése előtti időkben a TV volt az egyetlen olyan felület, amelyik képernyőként mozgótartalmat sugárzott. Jelenleg a számítógépekhez kötött monitorok, a laptopok, tabletek, okostelelefonok kijelzői egyaránt képesek mozgótartalmat közvetíteni. Ebben a sokképernyős világban különösen akkor, ha az eszközök csatlakoztak a hálózatra nem kell megvárni az esti híradót. Bármikor lehet a terrorizmusról szóló, friss tartalmat nézni, illetve az ilyen tartalmakra utaló hivatkozásokkal és utalásokkal találkozni. Az always on állapotában ahogy arra már korábban utaltam a tartalmakhoz interaktív módon lehet csatlakozni, többek között a diskurzusokban való aktív részvétel, a tartalmak továbbosztása, az azokhoz fűzött megjegyzések révén. Ha a téma érdekes, s folyamatosan fenntartják az érdeklődést újabb és újabb releváns tartalmakkal, akkor a médiafogyasztó sokkal jobban elmélyül, s főleg a közösségi médiában aktívan részt is vesz tartalomfolyam alakításában. A résztvevők kapcsolata hasonlóan I. Altman és D. A. Taylor szociálpszichológiai aspektusú kapcsolatelmélyülés elméletéhez elmélyül a terrorizmus, mint téma iránt, s egyre többet foglalkoznak vele (pl.: tudatosan keresik a kapcsolódó könyveket, az újabb és újabb hírforrásokat, a friss Youtube videókat). Ez egy pozitív feedbacket, egy öngerjesztő folyamatot indíthat el: a sokkolóan bemutatott téma tovább erősíti a félelmet, a rettegést, melyet a néző további tartalmak megtekintésével egyre jobban fokoz. A néző belső feszültsége pedig melyről még később részletesebben írni fogok számos megoldási lehetőséget hordoz magában az arab emberek ellen elkövetett erőszakos cselekményektől indulva a terrorszervezetekhez történő csatlakozásig. Érdekes kettősséget mutat a téma. Míg az önbeteljesítő jóslatok a nyugatnak és a keletnek is szólnak, addig a narratívumok markánsan elkülönülnek e kettős felosztás szerint. A nyugat számára a fő üzenet a félelem. A félelempropaganda képi megjelenítésében hangsúlyosan láthatóak a kínzások, a kivégzések, a szadizmus. Bár a magabiztosan a kamerába kiáltott az európai (értsd: nem a Balkán-félszigeten élő) és amerikai lakosság számára gyakorlatilag érthetetlen arab szövegek, pontosabban azok előadásmódja is sokkoló hatású lehet, de meg sem közelítik a rombolás és a halál folyamatképeit. A mesés kelet illúziójának, illetve az európaiak és amerikaiak által is sokra értékelt régi műkincseknek és épületeknek a lerombolása és megsemmisítése túlmutat a fizikai világon: nem kell, hogy a nyugat értékelje sokra a kelet kincseit, mi (mármint a terroristák) pontosan tudjuk a saját birodalmunkban, hogy mi az igazi érték. Ez a mentalitás tovább erősíti a szalafizmus ideológiáját, amelyik a 31

36 régióban megjelent európai befolyásra adott válaszként alakult a 19. században, s a vallás gyökereihez való szigorú, szó szerinti visszatérést hirdeti. (L. Napoeloni, 2015) Kétségtelen, hogy az erős, felfegyverzett, profi haros(nak tűnő) férfiaknak, mint biodíszleteknek a szerepeltetése impresszív hatású. A keletnek, pontosabban a keletnek és az iszlám vallásúaknak (értve ezalatt a Balkánfélsziget muzulmán lakosságát is) szóló üzenetekben a fő mondanivaló nagyon hasonlít az európai és amerikai kormányzati naratívumokhoz: biztonság, itt itthon vagy, megvédjük állampolgárainkat. Ezek az üzenetek természetszerűen keverednek mítoszokkal és rejtélyekkel, melyek így még inkább felkeltik a keleti emberek érdeklődését. Abú Bakr Al- Bagdádi aki az Iszlám Állam kalifájának kiáltotta ki magát körül tudatosan felépített személyes márka húzódik meg, elhitetve sok emberrel, hogy az ő képében és személyében tért vissza a Próféta. A kalifátus a hithű muzulmánokat szeretettel és komoly ígéretekkel várja haza, őseik földjére. Az amerikai és az európai hitüket megtartó muszlimok egy része nem tudott beilleszkedni a nyugatias, számukra idegen kultúrát és értékrendet közvetítő világba, üldözöttnek és számkivetettnek érezhette magát. Ők a kalifátusban biztonságot, elfogadottságot, lehetőséget látnak. De hasonló módon értékelik a kalifátust a nyugati felfogással leigázottnak vélt helyi törzsek is, akik számára Al-Bagdádi jobb és jobban szervezett közigazgatást és számos szociális programot kínál. Ez az állítás igaz balkáni népcsoportokra is. Természetesen a vallási, szent gondolatokat sem szabad kihagyni a témák sorából, de ezek ellentétben a korábbi terrorszervezetek narratívumaival sokkal kevésbé markánsak általánosságban. Az üzenetek befogadását tekintve ez alól talán csak a balkánon lakó radikálisabb muzulmánok jelentenek kivételt. A téma szempontjából végzett megkülönböztetés mellett (nyugati médiafogyasztó, keleti médiafogyasztó) másfajta módon is meg lehet határozni a célcsoportokat. Kiemelt célcsoportnak számítanak az iszlám radikálisabb ágának/ágainak a követői. Számukra az üzenetek egyértelműek: hithű, muszlim birodalom épül, ahol béke és biztonság van, s az ősi törvények működnek. Ez egy tudatos és markáns elkülönülés nem csak az európai/amerikai, hanem a kevésbé radikális gondolkodású muszlimoktól is. Egy másik célcsoportot az elnyomott, kisemmizett törzsek és csoportok tagjai alkotják. Ide tartoznak a szunniták, akik idézve L. Napoleonit (2015) Mohamed halála után a hagyományok szerinti, közösségi egyetértésen alapuló vezetőválasztást támogatják. A közösségi, konszenzusos vezetőválasztás alapja (még ha manipulálni is lehet a választókat, illetve meg lehet hamisítani a választási eredményeket) az, hogy az állam határain belül béke van, illetve mindent elkövetnek annak érdekében, hogy a békét fenntartsák. Ha a békét, a biztonságot és az egyenlőséget Al-Bagdádi hozza el ezeknek a törzseknek és csoportoknak, akkor egyenes út vezethet az ő kvázi demokratikus megválasztásához is. A nyugaton élő muszlimok külön célcsoportot képviselnek. Egyfelől nem lehet róluk homogén csoportként beszélni, hiszen egy részük vagy hitehagyó lett (az iszlám értelmében mindenképp), vagy ugyan gyakorolja vallását, de annak nem radikális ágát. Ezek az emberek már megfertőződtek a nyugati kultúra által kínált javakkal, egy részük megtalálta a helyét és karriert csinált a befogadó országban, tehát számára nem igazán vonzó az Iszlám Állam ígérete. Azok azonban, akik nem tudtak beilleszkedni a nyugati társadalomba, s már születésüktől fogva számkivetettnek, vagy legalábbis nem egyenrangú félnek érezték magukat, logikusan gondolhatják úgy, hogy az erős, az ősi, dicső és biztonságos kalifátus 32

37 területén létrejövő új államban helyük van. Kérdéses, hogy ezek az emberek akarják-e bizonyítani bátorságukat azzal is, hogy Európában és Amerikában szunnyadó sejtként egyszer csak aktiválják magukat és terrorcselekményeket hajtanak végre, vagy a hívó szóra békében és végérvényesen elmennek az Iszlám Államba. A háborús övezetek és a bizonytalanság vonzza a kalandvágyókat és zsoldosokat. Őket rendszerint nem befolyásolja semmilyen ideológiai irányzat, elkötelezettségükre nem a vallás, vagy a vallási vezető követése, hanem a könnyen megszerezhető javak iránti fokozott kapzsiságuk a jellemző. A nyugati és balkáni híradások szerint többek között Szerbiában is toboroznak harcosokat az ISIS-be, viszonylag magas zsoldért. Számuk nem igazán jelentős, mégis érdemes külön is foglalkozni azokkal az emberekkel, mint célcsoporttal, akik a Stockholm-, illetve Helsinki-szindrómához hasonló tüneteket mutatnak. A kiszolgáltatott helyzetben levő, reményvesztett túszok szeretettel és pozitívan kezdenek el érezni fogva tartóik és megkínzóik iránt, s ha erre az intelligensebb fogva tartók odafigyelnek, akkor nagyon hűséges és érzelmileg elkötelezett szövetségesekkel gyarapíthatják a támogatói táborukat. A szindróma lélektani magyarázata az, hogy a menekülésre képtelen, folyamatosan megalázott túsznak csak a fogva tartójával van kapcsolata, akitől néha egy kis kedvességet is kap. A túsz tudja, hogy élete fogva tartójától függ, ezért úgy próbál viselkedni, hogy az elégedett legyen vele, s beleéli magát a túszejtő helyzetébe. Ha ez az állapot hosszabb ideig áll fenn, akkor az áldozat annyira átveheti a fogva tartója nézőpontját, hogy csak nehezen tud mentálisan elválni tőle. Ez nem csak a kiszabadítását nehezíti meg, de akár újabb, ideológiai alapon tevékenykedő, merényletek végrehajtására képes terroristát is képezhet belőle. A környező országok, mint célcsoport, differenciált elemzést tesz szükségessé. Külön lenne érdemes megvizsgálni jelentősen túlmutatva jelen tanulmány keretein az új állam országhatárait, a környező államok kormányait, valamint az ott élő többséget és kisebbségeket. Bár számos térkép látható arról, hogy az Iszlám Állam mely területeket szállt meg, illetve vont az ellenőrzése alá, mivel hivatalos és mindenki által elfogadott területilletve határkijelölés nem történt, így csak azt lehet mondani, hogy közvetlenül érintett országnak számít(hat) elsősorban Szíria és Irak, de Törökország, Jordánia, Szaúd-Arábia és Irán sem érezheti biztonságban területi épségét. Az ISIS tudatosan üzen a kormányoknak, mint kiemelt célcsoportnak, bár az üzenetek különösen a nyugati kormányoknak kivétel nélkül a félelemkeltésre korlátozódnak. Tanulmányom későbbi részében kitérek arra, hogy a Balkán néhány országa vezetőjének mit üzent az Iszlám Állam. A médiában egyre gyakrabban hangzik el a nemzetközi szervezetek felelőssége és szerepvállalása egy, az ISIS ellen folytatott összehangolt támadás elindításában. Al-Bagdádi és követői számára egy nemzetközi szervezet célcsoport lehet, mellyel a fizikai világban esetleg harcot is kell vívni. Az ISIS azonban azért is különleges a nálánál korábban tevékenykedő terrorszervezetekhez képest, mert a médiát, s elsősorban az internet által biztosított közösségi médiát profi módon használja, s egyre jobban fejlődik az információs technológiák és hadviselés területén is. Az arab nyelven kiadott cyber-terrorizmusról szóló elektronikus tananyag már egyértelműen jelzi: az ősök földjén alakuló állam fizikai megvédése mellett legalább olyan fontossá válik az ellenség digitális megtámadása, precíziós haditechnikájának informatikai módszerekkel történő megbénítása is. Kérdéses, hogy tekinthető-e külön célcsoportnak a Balkán. Ha az ott élők felekezeti hovatartozását vizsgáljuk meg, akkor a válasz inkább igen. Ezt erősíti meg szemlélődésünk Magyarországról, hiszen Szerbia és Horvátország jelenlegi állapotában Magyarországgal 33

38 összesen 519 Km hosszú határszakaszon szomszédos, tehát számunkra a Balkán-félszigeten zajló események kiemelt jelentőséggel bírnak. Hívószavak a Balkánon A Balkán-félszigeten jelenleg a következő országok találhatóak: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Koszovó 2, Macedónia, Montenegró, illetve a következő országok területének egy része: Görögország, Horvátország, Románia 6%-a, Szerbia 73%-a, Szlovénia 27%-a, Törökország 3%-a. Az iszlám hagyományokra épülő üzenetek elsősorban azokban az országokban találnak pozitív fogadtatásra, ahol a lakosság egy része muzulmán és/vagy ugyan elenyésző százaléka muzulmán, de ők egy jól körülhatárolható vidéken/területen élnek. Az alábbi táblázat a Balkán országai össz-, keresztény-, illetve muzulmán lakosságának számát mutatja (adatok millióban, illetve %-ban) 1. táblázat A Balkán országai össz-, keresztény-, illetve muzulmán lakosságának száma Ország neve lakosság keresztények keresztények muszlimok muszlimok száma száma aránya száma aránya Albánia 2,8 0,48 17% 2,24 79,9% Bosznia- Hercegovina 3,8 1,33 35% 2,28 60,1% Bulgária 7,3 4,47 61,2% 0,98 13,4% Görögország 11,1 9,93 89,5% 0,52 4,7% Horvátország 4,3 4,06 94,4% 0,13 3% Koszovó 1,97 0,065 3,3% 1,77 90% Macedónia 2,1 1,33 63,4% 0,73 34,9% Montenegró 0,6 0,47 78,1% 0,11 18,5% Románia 21,3 18,71 87,8% 0,06 0,3% Szerbia 7,1 6,52 91,8% 0,23 3,2% Szlovénia 2,1 0,84 39,9% 0,05 2,4% Törökország 76,1 0,07 0,09% 75,95 99,8% Ha a tényszerű adatokat vizsgáljuk, akkor látható, hogy a Balkán országai közül Törökországban, Koszovóban, Albániában, illetve Bosznia-Hercegovinában van a legnagyobb létszámú muzulmán lakosság. Törökország lakossága bár lehet az ISIS egyik célpontja kizárható a radikális eszmék elfogadásából. Albánia, Bosznia-Hercegovina és Koszovó azonban már termékenyebb terület lehet. Az ISIS július 10-én töltött fel videót, melynek a címe: Mi vagyunk az iszlám kalifátus. Ezen a bosnyák nyelvű felvételen hallható, hogy az ISIS Szerbia után Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Albánia, Koszovó, Macedónia és Montenegró elfoglalására törekszik, vagyis Európában a legdinamikusabban a Balkánon akar terjeszkedni. A lírai hangvételű műben, a kaszídában úgy fogalmaznak, hogy Örüljetek balkániak, jobb napok közelednek, eljönnek hozzátok a muzulmánok, mi vagyunk az iszlám kalifátus. A magyar hírforrások kiemelték, hogy az üzenet lényege hogy az ISIS stratégiája Szerbiában az iszlám terjedését, Horvátországban a demokrácia bukását és végül Montenegróban területhódítást jelent. Az üzenet időzítése sem véletlen, hiszen a srebrenicai mészárlás huszadik évfordulójára készítette a terrorszervezet. Kérdéses, hogy egy 2 Magyarország kormánya formálisan március 19. napján ismerte el önálló államként a Koszovói Köztársaságot, a 2034/2008 (III.19) sz. határozatában. 34

39 ilyen üzenetet mennyire lehet komolyan venni, illetve az üzenet tartalma megvalósulhat-e, s ha igen, akkor milyen módon. A fentebb írtak alapján nehéz azt állítani, hogy a Balkánon élők (felekezeti hovatartozástól függetlenül) figyelmen kívül hagynak egy ilyen üzenetet. A muzulmán, különösen a radikálisabb muzulmán lakosság számára az üzenet örömhír. Reményt és hitet adhat, hogy az Iszlám Állam védelmet biztosít, illetve, ahogy már korábban utaltam rá, jobb és jobban szervezett közigazgatással, szociális programokkal, oktatással, munkalehetőséggel kecsegtet. A korábbi sebek (az iszlám és nem iszlám lakosság közötti konfliktusok, a muzulmánok üldöztetése) feltépése ugyan fájdalmas, de segítheti a muszlim lakosság önazonosságának erősödését, s radikálisabb önvédő mechanizmusokat ( meg kell magunkat védeni, az ISIS megvéd minket, csatlakozzunk az ISIS-hez ) is beindíthat. Az ellenségkép világos: akik korábban a muzulmánokat üldözték, elkergették, kiirtották. Veszélyes és felelőtlen lenne ezért csak a keresztényeket okolni, de a vallási szembeállítás a Balkánon ismét sikeres lehet ezt az ISIS propaganda szakemberei is felismerték. Ezek a szakemberek azzal is tisztában vannak, hogy az elkényelmesedett Európa (s ebbe a Balkán térség demokratikusnak mondott államai is beletartoznak) nem tud mit kezdeni a migránsokkal, s a demokráciára hivatkozva az európai kormányok nem tehetik meg, hogy mindennemű segítséget megvonva tőlük, gettókba zárják őket, ahol étlen-szomjan meghalnak. Azt nem állítom, hogy a migránsok terroristák lennének, de azzal, hogy a Balkánon az ISIS támaszpontokat akar kiépíteni, közelebb hozza a nem-balkáni európai országokhoz a terrorizmus fenyegető szellemét. A képet árnyalja, hogy nem lehet beszélni muszlim egységről a Balkánon. A bosnyák és az albán muszlimok között például sokkal nagyobb feszültségek feszülnek, mint a muszlimok és a térség nem muszlim lakossága között. A szerbiai muszlimok az ország két részén vannak abszolút többségben. A szandzsákiak, akik magukat bosnyákoknak tartják, közel 250 ezren vannak, Szerbia délkeleti, illetve Montenegró déli régiójában laknak. Tradicionálisan Boszniához kötődnek, s a balkáni iszlám központjának Szarajevót tekintik. Az ország déli részén levő albán muszlimok száma ezer között van (függően az adatközlőktől), s inkább Koszovóhoz kötődnek. A béke (az ISIS folyamatosan alakuló, békésebb arca) üzenete számukra kellően szakszerűen tálalt és tudatosan felépített kommunikációs stratégia révén egyfajta nyugodtságot, megbékélést és egységet hozhat. A BBC tudósítói szerint az iszlám fundamentalizmusnak kevés követője van a Balkánon. A liberális iszlám követői kevésbé fogékonyak az ISIS jelenlegi még a muzulmánok számára is radikálisnak mondható üzeneteire. Ezt erősíti meg Reményi Péter Balkán-szakértő nyilatkozata (MTI), miszerint a Balkánon élő muzulmánoknak 5-10 százaléka tekinthető radikálisnak. Ez számokban kifejezve hozzávetőlegesen 750 ezer és 1,5 millió közötti létszámot jelent. Kérdéses, hogy mi lehet ennek a 0,75-1,5 millió embernek a hívószava a Balkánon. Számukra bizonyosan szimpatikus a tradíciók elfogadása, a hagyományos értékek szerinti élet, az iszlám törvények tisztelete és betartása, a dicső múlt felemlegetése. A tradíciókat tisztelő konzervatív radikálisok és a felhígult társadalom tagjai közötti ütközések (akár szó-, akár ütésváltások, esetleg merényletek formájában) elkerülhetetlenek. A kisebbségi létben élők számára erőre és hitre van szükség ezt az ISIS már most is, de a jövőben mindenképp meg tudja adni. A kisebbség meg akar erősödni ez természetes. Ennek érdekében beállítódásától függően akár komoly áldozatokra is képes. A fiatal felnőtt (18-35 év között) férfiak számára szimpatikus lehet az az üzenet, amelyik a szent háborúba hív, amelyben a halál ugyancsak szent és dicsőséges esemény. 35

40 Néhány hírportál beszámolt arról, hogy kisebb, elszigetelt, független radikális és fundamentalista csoportok szeretnének az Iszlám Államhoz csatlakozni. Az ISIS vezetőinek jelenlegi hivatalos álláspontja szerint a jelentkezőket ugyan örömmel fogadják, de egy logikusan felépített stratégiai tervet is be kell mutatniuk a kérvényezőknek. Ebben ki kell térniük többek között a katonai akciókra (katonák toborzása és kiképzése, területfoglalás, területvédelem), az államszervezésre (irányítás, közigazgatás), valamint a szociális rendszerre is (egészségügyi intézmények, oktatás). Ez az álláspont is megerősíti az Iszlám Állam azon elképzelését, miszerint a területek elfoglalása után az iszlám szigorú szabályai szerinti működő (és ezen van a hangsúly) közigazgatási egységeket kell létrehozni, s ott a jelenlegi állapothoz képest a hithű muzulmánok számára egy jobb, élhetőbb, boldogabb életet kell biztosítani. A Balkán-félsziget országainak gyakran újrarajzolt térképén nem tűnik lehetetlennek az elképzelés megvalósítása, ugyanakkor a Balkánon élő muszlimok számára az Iszlám Állam hívószava megítélésem szerint jelenleg még nem képes arra, hogy jelentősebb katonai aktivitás eredményeként komolyabb területtel rendelkező és stabilnak mondható autonóm területeket, európai iszlám (mini)államokat hozzon létre. Nem kizárt azonban, hogy a Balkán-félszigeten akár jelenleg is néhány száz, néhány ezer fős települések magukat az anyaországtól független, az ISIS-hez tartozó területnek kiáltsák ki. Ezek médiavisszhangja pedig jelentősen befolyásolhatja azt a képet, amelyet az Iszlám Állam balkáni megjelenéséről, s eleve az Iszlám Állam kommunikációs és pszichológiai szakmai felkészültségéről tudni és gondolni vélünk. Záró gondolatok Tanulmányomban az alapfogalmak és meghatározások áttekintése után a transzformációs modellt ismertettem. A modell rávilágít arra, hogy a társadalmi, objektívnek mondható valóság hány transzformáción megy keresztül, míg végül az egyén (a médiafogyasztó) találkozik vele. A terrorizmusról szóló tudósításokat a tudósító személy/szervezet, a közvetítő médium, a téma, valamint a célcsoportok vonatkozásában vizsgáltam, kiemelve, hogy a Balkán-félsziget lakossága is sajátos célcsoportot jelent. Tanulmányom harmadik harmadában az Iszlám Állam balkáni hívószavát elemeztem, s rámutattam arra, hogy ugyan a szervezet üzeneteit komolyan kell venni, de jelenleg még nem képes olyan komolyabb katonai aktivitást gerjeszteni, aminek a révén nagyobb kiterjedésű, stabilnak mondható autonóm, illetve az ISIS-től függő területek jönnének létre. Záró gondolatként szeretném kihangsúlyozni, hogy az Iszlám Állammal kapcsolatban, annak jelenleg is folyamatosan változó működése és formálódása miatt csak jóslásokra, becslésekre lehet hagyatkozni. Az objektív véleményalkotást nehezíti, hogy míg a nyugati híradások könnyen elemezhetőek a klasszikus világnyelveken, addig a keletnek, s a Balkán muzulmán lakosságának szólók jelentős része arabul (illetve bosnyákul) van, s ha nincs alatta angol/francia/német felirat, akkor csak a vizuális közlésre, a vizuális/képi narratívumokra tudunk hagyatkozni. Kelet és nyugat egyet ért abban, hogy az emberek békére és biztonságra vágynak, de hogy ez mit jelent a Balkánon, arról szinte mindenki mást gondol. Kétségtelen, hogy Európa szerte az iszlámfóbia és a fundamentalizmus is erősödik, s ebből előbb-utóbb, ha második Iszlám Állam kikiáltása nem is, de gyakoribbá váló terrorcselekmények várhatóak akár a Magyarországgal határos, vagy tőle nem túl távol levő balkáni országokban is. Irodalomjegyzék A. Mumford (2013): Proxy Warfare. Malden: Polity Press B. Lewis B. E. Churchill (2009): Iszlám. Nép és vallás. Buda pest: HVG Kiadó, 256 p. 36

41 Balázs J. (1997): A gazdasági biztonságról. Budapest: Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet D. Cheatwood C. Stasz (1979): Visual sociology. In.: Wagner J.: Images of Information. Beverly Hills: Sage E. Griffin (2001): Bevezetés a kommunikációelméletbe. Budapest: Harmat Kiadó Havasi Z. (s.a.): A terrorizmus és a jog Islamic Extremism? Ahlulbayt TV, közzétéve: dec ISIS - On the frontline. Ahlulbayt TV, közzétéve: febr. 27. Kollár Cs. (2011): Bevezetés a társadalmi kommunikáció rendszerébe. Budapest: Protokollár Tanácsadó Iroda, 242 p. Kollár Cs. (2014): Cheatwood és Stasz vizuális szociológiájának marketingkommunikációs vetületei. In: FLUENTUM nemzetközi gazdaság- és társadalomtudományi folyóirat. I/4 szám. Kollár Cs. (2014:I): Kísérleti jegyzet a digitális kommunikáció című tárgyhoz. 2.0 változat. Budapest: PREMA Consulting Kollár Cs. (2014:II): Kommunikáció a digitális korban. Budapest: PREMA Kollár Cs.: Életünk a digitális korban (2014.). In: Kollár Csaba, Tóth Renáta (szerk.) Pedagógia a digitális korban I. Budapest: PREMA Consulting. Kollár Csaba: Digitális korszakváltás((ok)(k)) (slideshare.net oldalon) Kollár Csaba: kommunikáció.a.digitális.korban (slideshare.net oldalon) L. Napoleoni (2015): Az iszlamista főnix. Az Iszlám Állam születése és a Közel-Kelet újrafelosztása. Budapest: HVG Kiadó, 216 p. P. L. Berger T. Luckmann (1967): The Social Construction of Reality. New York: Anchor Books (reprint, eredeti kiadás: 1966) R. W. Taylor - E. J. Fritsch - J. C. Liederbach (2014): Digital Crime and Digital Terrorism. London: Prentice Hall S. Waisbord (szerk.) (2014): Media Sociology: A Reappraisal. Malden: Polity Press 37

42

43 Simon P. Piroska: A török-magyar barátságról Aktivitás a török-magyar kapcsolatokban a 20. század első felében Kaposvári Egyetem, Művészeti Kar, Dékáni Hivatal (pallos.piroska@ke.hu) Absztrakt Az I. világháborút követő időszakban a török-magyar kapcsolatok új alapokra helyeződtek, aminek lényege és jellemzője a teljesen ellentétmentes barátság volt. A kialakult európai politikai helyzetben a két függetlenné vált ország vezetői idejekorán felismerték ennek a barátságnak feltétlen politikai és gazdasági szükségességét és hasznosságát. A felismerés eredményeképpen Törökország és Magyarország újkori kapcsolatai az 1930-as években soha nem remélt magasságokba szöktek, melynek következtében magyar szakemberek aktív részesévé válhattak az ország modernizációjának, a török gazdaság megújításának, a szakemberek kinevelésének, valamint a szellemi és kulturális élet felvirágoztatásának. A dolgozat külön fejezetet szentel a Somogy megyéhez erősen kötődő világhírű állatorvos, a Budapesti Állatorvosi Főiskola egykori rektora, a török állattenyésztés fejlődését megalapozó Wellmann Oszkár törökországi működésének. Kulcsszavak: török-magyar barátság, kölcsönösség, modernizáció, oktatás, mezőgazdaság Bevezetés Kedves fiam, hát még mindig nem érted meg, hogy Kelet és Nyugat sosem értették meg egymást? Nézd: nálunk a tisztelet jele, ha idegenek előtt nem mutatkozunk fedetlen fővel; a cipőnket azonban a templomban levetjük. Az európaiaknál az udvariasság azt kívánja, hogy idegenek előtt vegyük le a kalapunkat, és illetlen volna, ha cipőnket vetnénk le jelenlétükben. Mi a kék szemet a bosszúvágy és a gonoszság jelének tekintjük, náluk a kék szem a szelídség és a jóság jele. Mi jobbról balra írunk, ők balról jobbra. Nálunk az egyszerű élet erény, náluk lealacsonyodás. Hogy gondolod, hogy a nyugati ember valaha is megérthetné a keleti embert?.. 3 A 2012-es esztendőt Törökországban, Anatóliában töltöttem. Törökországi életem idején sokszor feltettem magamnak a kérdést: vajon tudok-e eleget Törökországról, a török népről, a török történelemről, a törökök és a magyarok kapcsolatáról. Egy biztos, megérkezésemkor sem voltam tájékozatlan, hiszen egy török-magyar kutatóközpont megalakulásához mentem bábáskodni, de ahogy múlt az idő, megtapasztaltam: ismereteim kiegészítésre szorulnak. A török világról én is egy elfogult képpel rendelkeztem. Olyannal, amilyennel általában a legtöbb európai ember. Ráadásul, a magyarok gondolatvilágában erősen él a 150 éves török uralom emléke, a minden jónak az elrontója. török gyerek megvágta, magyar gyerek gyógyítja szól a gyermekdal. Máshol:.. ím hol jönnek a törökök, mindjárt agyon lőnek. S közmondások sora: Rossz szomszédság, török átka; Török, torok, sok kárt tett az országban; Meglesz a törökök húsvétján, 4 azaz sohasem. Talán Gárdonyi legismertebb regénynek, a filmről is jól ismert Egri csillagoknak köszönhető - hiszen Gárdonyi elmarasztalóan ír a törökökről -, hogy a hódító, a leigázó török birodalomról kialakult kép máig erősebb, mint a később következő időszakok befogadó Törökországáé. 3 Ahmed Hikmet meséiből. In. Kerkesházy József (2000): Atatürk. Az igazi Kemál. 5. old. Budapest: Terebess Kiadó. (Első kiadás: Pantheon. Budapest, 1943.) 4 Margalits Ede (1995): Magyar közmondások és közmondásszerű szólások. Akadémiai Kiadó, Budapest old. (A kötet első kiadása a millenium évében jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság támogatásával.) 39

44 Hiszen minden magyar tudja, török földön talált menedéket Thököly Imre fejedelem és Munkács várának hős védője, Zrínyi Ilona. 5 Nem sokkal később ott lelt otthonra kíséretével Magyarország vezérlőfejedelme, II. Rákóczi Ferenc, s onnan írta a magyar irodalom gyöngyszemévé lett leveleit Mikes Kelemen. De azt már kevesen tudják, hogy magyar volt az, aki az első török nyomdát megalapította Isztambulban (1727), a Kolozsváron napvilágot látott, csak török nevén ismert Ibrahim Müteferrika. 6 Arról is mindenki tud, hogy Törökország fogadta be az 1848/49-es bukott szabadságharc vezéreit, tisztjeit, közkatonáit többek között Kossuth Lajost, Guyon Richárdot, Kmetty Györgyöt (Iszmail pasa), Bem Józsefet (Murad pasa), Grim Vincét (a Kossuth-bankók nyomtatója), Türr Istvánt, Tüköry Lajost és Szilágyi Dánielt, aki először figyelt fel az 1526 után Törökországba hurcolt Corvinákra. 7 Közülük sokan fegyverrel, tehetségükkel, szaktudásukkal szolgálták befogadó hazájukat. És elnyelte a török világ azokat, akik az idegenben való életet megszokni soha nem tudták. A későbbi évekből, évtizedekből ismerősen cseng Vámbéry Ármin neve, aki a világ első turkológia tanszékének megalapítója, érdemeit nem kell külön bemutatnom. Aztán Széchenyi Ödöné, aki az isztambuli tűzoltóság megszervezője volt vagy Asbóth Oszkáré, akit a török repülés elindulásával hoznak kapcsolatba. Persze, nem teljes a névsor. Majd jött a 20. századi vészkorszak, amikor Törökország kitárta kapuit a világ üldözöttjei előtt. Kemal Atatürk - hasznossági szempontokat figyelembe véve - nem feledkezett meg a Korán parancsáról: Ha egy hitetlen menedékért folyamodik hozzád, nyújts neki menedéket! És megint sok honfitársunk talált munkát, menedéket török földön. Ezt a barátságot, ezt a példaértékű kapcsolatot szeretném áttekinteni, röviden felvázolni - a 20. század első felére koncentrálva. A török-magyar kapcsolatok átalakulása A 19. század második felében - már legalább másfél évszázada - a török-magyar kapcsolatokat nem terhelték konfliktusok. A magyar lakosság hálás volt Törökországnak a vesztett szabadságharc következtében földönfutókká vált katonák, polgári menekültek befogadásáért, és a közös ellenség (Oroszország) képzete is közel hozta egymáshoz a két országot. A Török Birodalom területén jelentkező konfliktusokban a magyarok a nem török népek ellenében a törökökkel való érzelmi azonosulást hangsúlyozták, a civil lakosság pedig a legkülönbözőbb formákban fejezte ki együttérzését és nyújtott segítséget. Törökországról soha ennyi ismerethez nem jutottak a magyarok. Már az 1850-es évektől folyamatosan jelentették meg kutatók, utazók, egykori emigránsok Törökországról szóló írásaikat: az ismert tudósok mellett elsők között jelent meg a színész, Egressy Gábor Törökországi naplója ( ), majd a fiatal Erődi Béla, akit Magyarországon a török kultúra követeként tartottak számon, írta török témájú cikkeit. Végül Erődi a kétéves törökországi tartózkodása során gyűjtött élményeit, tapasztalatait a Török mozaik c. kötetében foglalta össze. Aztán következett a sorban Arany László (Törökföldi vázlatok, 1875), Márkus István (Törökországi képek, 18779), majd Spitzer Henrik, aki az 1877/78-as orosz török háborúk idején törzsorvosi minőségben teljesített szolgálatot, Törökországi 5 Törökországi történetüket számos tudományos és szépirodalmi mű feldolgozta. 6 Horváth J. József: Ibrahim Müteferikka Magyarországon. Ponticulus Hungaricus VIII. évfolyam 1. szám phttp://members.iif.hu/visontay/ponticulus/rovatok/limes/muteferrika.html Megjegyzés: a magyar neve nem ismert. 7 Csorba György: Az es törökországi magyar emigráció története. epa.oszk.hu/00000/00018/00009/pdf/csorba.pdf 40

45 élményeim (1879) címmel tette közzé írását. És Kunos Ignác, akinek sokat köszönhet a török néprajztudomány. Az anatóliai népek életét feltáró beszámolója, az Anatóliai képek ben került ki a nyomdából. A lista természetesen itt sem teljes. S megemlíteném: magyar fotográfusok, haditudósítók ott voltak a krími háborúban, az 1877/78-as orosz-török háború hadszínterein, hogy dokumentálják a háború eseményeit. S megemlékeznék még a szarvasi születésű, szerb gyökerekkel bíró Krcsmarik Jánosról, aki Bosznia okkupációját követően 1883-tól 1890-ig a szarajevói országos kormány belügyi osztályánál szolgált és ott a török ügyek előadójaként és az országos vakuf (alapítványi) bizottság kormánybiztosaként a vakuf ügyek rendezésénél és a muzulmán közoktatás fejlesztésénél működött közre. Keleti költemény fordításai a szépirodalmi lapokban, tudományos értékezései pedig a magyar és német folyóiratokban jelentek meg. Írt a török költészetről, a török népdalról, a bosnyák muszlimok kivándorlásáról, az új török drámairodalomról. 8 A 19. század közepétől az omladozó Török Birodalom hatalmas emberveszteségeket szenvedett el az egymást követtő orosz-török konfliktusokban, a Balkánon zajló háborúkban, az első világháborúban, majd az azonnal kezdődő függetlenségi háborúban. Akkora pusztítást és romlást, akkora emberveszteséget mindaddig alig ismert az újkori történelem. A hanyatlás és a pusztulás mértékét fokozta az esztelen rombolás, a lakosság mozgása (öldöklések, deportálások, el- és bevándorlások, lakosságcserék), az éhínség, a járványok (kolera, tífusz). Egész vidékek váltak néptelenné. A demográfiai és területi változások érzékenyen érintették az ország gazdasági, tudományos és kulturális életét. A szakemberek száma a nullához közelített. Az értelmiség színe-java már 1915-ben Çanakkele városánál elesett ban kb millió ember maradt az országban, s hogy érzékeltessem a hanyatlást, közöttük mindössze 37 volt mérnök. Az 1920-as évek elejének európai határváltozásai ismeretesek. A formálódó szövetségek, a külpolitikai, külgazdasági viszonyok szinte szükségszerűen eredményezték Magyarország Törökországhoz való közeledését, a két ország egymásra találását, ugyanis abban az időszakban szinte kizárólag Törökország jelentette a magyarok számára az egyetlen számba vehető potenciális partnert.(megfogalmazódott a keleti gazdasági nyitás szándéka, erősödött a turanizmus gondolata.) Ráadásul Törökország rendkívüli népszerűségnek örvendett a magyar nép körében különösen a lausanne-i békében elért eredményeket látva, mivel a törökök voltak azok, akik az első világháború veszteseként is képesek voltak fellépni a nemzeti érdekeiket súlyosan sértő békefeltételek ellen, és olyan eredményeket tudtak elérni, mellyel nagy tiszteletet vívtak ki maguknak. Ezt a tiszteletet jelképezte az a díszkard is, melyet Friedrich István magyar miniszterelnök adott át Atatürknek a diplomáciai kapcsolatok felvétele után. A diplomáciai kapcsolatok felvételére irányuló első találkozók titokban zajlottak, mivel Törökország e kapcsolatfelvétellel nem akarta rontani saját esélyeit az európai politikába való visszatéréshez. Ugyanakkor Törökországnak érdeke volt a Magyarországhoz való közeledés, mert szövetségeseket, támogatókat keresett politikai szándékaik megvalósításához, és erre a szerepre Magyarországot - az újonnan létrejött közép-keleteurópai államok ellenséges magatartása ellenére - alkalmasnak vélték. A tárgyalások eredményeként december 18-án megkötötték a török magyar barátsági szerződést, majd 1924-ben az első isztambuli követség is megkezdte működését. 8 Nyíri Mária: A Feridun Alapítványról. Török kultúrtörténet oldal Elérhető: epa.oszk.hu/02300/02387/00026/.../ősi%20gyökér_2005_3_ p... 41

46 A szívesen látott magyar invázió 9 Kevés népnek vannak olyan, a legrégibb történelmi időkig visszanyúló kapcsolatai egymással, mint a közép-ázsiai eredetű törököknek és a magyaroknak. Ezeket a kapcsolatokat a nyelv, a történelem és a művészetek vonatkozásában egyetemeken és tudományos intézményekben kutatják, s új és új felfedezésekkel gazdagítják; ugyanakkor a két ország közötti egyezmények kereteiben a tudomány, a kultúra, a kereskedelem és a honvédelem terén is együttműködnek a szakemberek. 10 Vecdet Erkun Az I. világháború után létrejött új török állam, a Kemál Atatürk által vezetett Török Köztársaság történetének egyik nagyon szép fejezete volt a magyar tudósok, szakemberek törökországi közreműködése az ország modernizációs programjában. A török kormány egyáltalán nem restellte felhasználni azt, amit mások már tudtak, alkalmaztak. A kor török államférfiai arra törekedtek, hogy a megkötött egyezmények révén szeretetre és bizalomra épülő együttműködést alakítsanak ki a testvér magyar néppel; úgy látták, hogy érdemes a magyarokkal egyesíteni erejüket a reformok megvalósítása érdekében. Magyar tudósokat, szakembereket és mestereket hívtak meg Törökországba. Az öltözék- és írásreformmal párhuzamosan az ipar, a termelés, az építkezés területén országszerte gyors változások történtek. Magyar nyelvészek és történészek, a mezőgazdaság, a városrendezés, a bányászat szakemberei segítették ezekben a munkálatokban a törököket. írja Vecdet Erkun visszaemlékezéseiben 11 Vegyük sorba az egyes területeket! A kulturális kapcsolatok A kulturális kapcsolatok felvirágzásának időszaka az 1930-as évekre tehető, azonban a as évekből is akad már jó példa. Elsőként Mészáros Gyula etnográfus, turkológust említeném. A kalandos életű Mészáros 1916-tól a háború végéig az isztambuli egyetem frissen alakult magyar tanszékének volt a vezetője ben aztán a török oktatási miniszter meghívta Törökországba, hogy részt vegyen a török Néprajzi Múzeum megalapításában, s amelynek később tudományos vezetőjeként is dolgozott. Mészáros Gyula kint léte alatt részt vett a Török Történettudományi Társaság és a Török Nyelvtudományi Társaság munkájában is. A világ egyik legnagyobb turkológusa, Kunos Ignác 1925 és 1926 nyarán az isztambuli és az ankarai egyetem vendégprofesszora volt ben ő szervezte meg az isztambuli egyetemen a folklorisztikai képzést. Csak érdekességként: állítólag ő vetette fel először, 1926-ban ankarai tartózkodása idején, hogy az ezan török nyelven hívja imára a hívőket. Az 1930-as éveket illetően a Magyarországról Ankarába akkreditált nagykövetek éves politikai összefoglaló jelentései számoltak be részletesen a két ország kulturális életének mind szorosabb összefonódásáról. Az 1935-ös év legnagyobb jelentőségű kulturális 9 Magyar lendkerekek az új Törökország gépezetében, avagy gazdasági és kulturális együttműködés Törökország és Magyarország között az atatürki aranykor időszakában. GROTIUS E-KÖNYVTÁR old. Sorozatszerkesztő: Horváth Jenő Elérhető: Megjegyzés: a fejezet címét Tóth Ágnestől kölcsönöztem. 10 ERKUN, Vecdet (2004): Magyarországról és a magyarokról. Visszaemlékezés. Részletek. Fordította: Tasnádi Edit. (Eredeti címe: Budapesttől Ankaráig. Budapest, 2004.) Magyar Tudomány, április old. Elérhető: 11 Uo. 42

47 eseménye Bartók kutatóútja volt, majd Rákóczi halálának 200. évfordulójáról való megemlékezés. A kulturális együttműködések terén a legsikeresebb az 1936-os év volt. A kölcsönösség példaévének is tekinthető. Februárban a budapesti rádió rendezett modern török zene bemutatót; Márciusban Bayan Afet a Török Történelemtudományi Társaság alelnöke felolvasást tartott Budapesten a Turáni Társaságban az anatóliai ásatásokról és megtekintette Budapest kultúrintézményeit; Áprilisban Halil Bedi a török zeneakadémia tanára három felolvasást tartott az ankarai rádióban a magyar zenéről; Májusban dr. Darányi Gyula, a debreceni orvoskar dékánja Isztambulban tartott előadást egészségügyi témában. Májusban török újságírók Budapest és a Magyar Újságírók Idegenforgalmi Szindikátusának vendégeiként részt vettek a külföldi újságírók tiszteletére rendezett ünnepségeken. Júniusban és júliusban az ankarai egyetem néhány magyar szakos hallgatója, nagyrészt magyar anyagi támogatással, részt vett a keszthelyi, illetve debreceni nyári egyetemen. Augusztusban Rásonyi László az ankarai egyetem magyar tanára tartott képekkel illusztrált előadásokat Debrecenben az új Törökországról, majd a budapesti rádióban olvasott fel a régi török világról. Németh Gyula egyetemi tanár az isztambuli nyelvészeti kongresszuson, mint meghívott vendég képviselte Magyarország tudományos köreit. Dr. Fekete Lajos levéltáros, az oszmán-török oklevéltan és paleográfia nemzetközileg is elismert tudósa két alkalommal, 1937-ben és 1939-ben a török kormány meghívására levéltári tanácsadói minőségben közreműködött az isztambuli és ankarai levéltárak iratanyagának rendezésében, a török levéltári törvény megalkotásában és a levéltárügy megszervezésében. Fekete Lajos tevékenysége nem csak Törökországnak, de a magyar tudományos életnek is nagy hasznára lett. Ez az aktivitás jellemezte az 1937-es esztendőt is. Néhány esemény: Szabóné Venetianer Rózsi zongoraművésznő az ankarai népházban a modern magyar zeneirodalom kiváló alkotásait mutatta be. Áprilistól júliusig dr. Vasváry Miklós, a Madártani Intézet adjunktusa ornitológiai tanulmányokat végzett; Májusban dr. Rásonyi László, az ankarai egyetem magyar filológiai tanszékének tanára felolvasást tartott a lovas-nomád műveltség kialakulásáról. Júliustól szeptemberig pedig Tagán Galindsán, a magyar néprajzi múzeum tisztviselője etnográfiai tanulmányutat tett Dél-kelet Anatóliában. Szeptemberben az isztambuli török történelmi kongresszus nagysikerű előadói voltak a magyar tudósok: Fettich Nándor, Moravcsik Gyula, Alföldi András, gróf Zichy István és Rásonyi László. Élénkültek a kapcsolatok az oktatási területeken is. Az ankarai egyetem legjobb eredményt elért magyar szakos hallgatói három hónapig tartó magyarországi tanulmányútra mehettek és részt vehettek a debreceni nyári egyetem előadásain. (Az ankarai egyetem magyar tanszéke 1935-ben nyílt meg.) Az év folyamán az ankarai mezőgazdasági főiskola három jeles eredménnyel végzett hallgatója a földművelésügyi minisztérium ösztöndíjával Magyarországra látogatott. 43

48 Egy egész hónapot Magyarországon töltött az ankarai mezőgazdasági főiskola kilenc növendéke, részükre a debreceni nyári egyetem különleges előadás-sorozatot rendezett. A tanulmányút sikerének hatására a kísérő tanáruk, Aygün professzor kezdeményezte a török kormánynál, hogy tegyék lehetővé, hogy minél több török főiskolai hallgató tanulhasson Magyarországon, illetve hogy magyar szakembereket alkalmazzanak az ankarai mezőgazdasági főiskolán. 12 A Török Köztársaság már 1926-tól küldött ösztöndíjas diákokat Magyarországra tanulni. Legtöbben agrártanulmányokat folytattak valamelyik mezőgazdasági akadémián. Közéjük tartozott a 30-as évek végén Vecdet Erkun 13 is. Ő 1937-től egy európai mezőgazdasági ösztöndíj elnyerésével tanulhatott Budapesten. Erkun véleménye szerint azért tartottak olyan nagy igényt a törökök a magyar mezőgazdasági szakemberekre, mert abban az időben a magyar mezőgazdaságot tartották a kontinens legfejlettebbjének. A magyarországi oktatást pedig azért tartották hatékonynak, mert az gyakorlat-orientált volt. Tanulmányaik befejeztével a török diákok visszatértek hazájukba, vezető posztokra kerültek s átültették a gyakorlatba a Magyarországon megtanult módszereket. Egy kitérővel még egy oktatási szintről, ahol érezhető a magyar hatás. Minden falusinak meg kell tanulnia olvasni, írni, meg kell ismernie a hazáját, a nemzetét, a hitét, a világ földrajzát, az erkölcsöt, szakmát kell nekik adni idézte a török oktatástörténész Yahya Akyüz Atatürk szavait. (Akyüz: 342. old.) A falusi intézetek megteremtéséről, bár a gondolat korábban fogant, 1937-ben határozott Atatürk. A falusi intézeti hálózat kialakításakor magyar példát tartották szem előtt. A török oktatási minisztérium egy szakembert küldött Magyarországra (İsmail Hakkı Tonguç), aki Vecdet Erkun kíséretében három héten át látogatta a falusi iskolákat, szakiskolákat. A tanulmányúton szerzett élményei, tapasztalatai nagyban hozzájárultak a Falusi Intézetek programjának kialakításához és 1941 között az ankarai egyetemen oktatott Rásonyi László, ahol vezetője volt a frissen megalapított és máig működő Hungarológiai Tanszéknek. A neves turkológus működése révén nem csak a politikai és a szellemi elit erősödött, hanem az általa kidolgozott tanmenettel megteremtette a magyar nyelv és irodalom egyetemi oktatásának szakmai alapjait, az intézeti könyvtár létrehozásával pedig biztosította annak infrastrukturális hátterét. Törökországi tevékenységének köszönhetően a hungarológia a turkológia kiegészítő tudományának rangjára emelkedett után Musztafa Kemál Atatürk befogadott országába német, majd osztrák és cseh egyetemekről vallási és politikai okokból elüldözött több száz értelmiségit. E jótéteményével megmentette az odamenekült tudósok, színházi emberek, művészek, tanárok, köztük magyar tudósok életét. Az embermentés kezdete egybeesett Atatürknek azzal a tervével, hogy megreformálja az egyetemi oktatást. Az államfő ezért közvetítők útján 1932-ben kapcsolatba lépett egy svájci tudóssal, a genfi Albert Malche pedagógiaprofesszorral, és felkérte, hogy Törökországban mérje föl az oktatás állapotát. A Németországban élő magyar származású patológus Schwartz Fülöp eközben már megszervezte az állásukból eltávolított 12 Tóth: old 13 Vecdet Erkun alapította az ankarai Török - Magyar Baráti Társaságot. 14 ERKUN, Vecdet (2004): Magyarországról és a magyarokról. Visszaemlékezés. Részletek. Fordította: Tasnádi Edit. (Eredeti címe: Budapesttől Ankaráig. Budapest, 2004.) Magyar Tudomány, április old. Elérhető: 15 Kovács Nándor Erik: 75 éves az ankarai egyetem Hungarológiai Tanszéke. Magyar Tudomány. A Magyar Tudományos Akadémia folyóirata október, old. 44

49 német tudósok szükségközösségét, majd később kiutaztatását Törökországba. Schwartz 1933 közepén Isztambulban találkozott a török közoktatásügyi miniszterrel, Reşit Galippal. A megbeszélésen a miniszternek bemutatta a nehéz helyzetbe került honfitársai névjegyzékét. Sokan közülük akkorra már világhírűek voltak. Schwartznak már az első találkozón sikerült kijárnia 33 álláshelyet. Ez a szám későbbiekben csak emelkedett, s a későbbi években tucatjával tanítottak külföldiek az isztambuli és az ankarai egyetemeken. Schwartz Fülöp - sok német értelmiségi mellett - két magyar tudóst közvetített ki Isztambulba: Péterfi Tibor orvosbiológust ( ), a Koppenhágai Egyetem volt tanárát, aki az Isztambuli Egyetem Orvostudományi Kar Szövettani Tanszékére kapott kinevezést, de már Ismet Inönü köztársasági elnöktől, aki Atatürköt követte a köztársasági elnöki poszton, és Schwarz András Bertalan jogtörténészt, a papirológia tudományának egyik legelismertebb művelőjét. Schwartz a római jog és a polgári jog professzora lett az isztambuli egyetemen. (Schwartz Fülöp 1933-tól 1952-ig élt Törökországban.) 16 Érdekességként: a menekültek között volt Rudolf Nissen német sebészprofesszor is, aki már menekültként, 1938 februárjában érkezett Isztambulból Budapestre, hogy megoperálja Babits Mihályt. (Csak zárójelesen említem meg, Atatürk Albert Einsteint is meghívta Törökországba, Einstein azonban Amerikát választotta.) A gazdaság újjászervezése magyar segítséggel A magyarok 20. századi törökországi munkavállalásához az alapot az 1923-ban megkötött barátsági szerződés adta, mely biztosította egymás állampolgárai számára a teljes mozgási és letelepedési szabadságot, a szabad kereskedelem- és iparűzést, a jogi védelmet, az ingó és ingatlan vagyonszerzés tekintetében a legnagyobb kedvezményes elbánást, az adófizetés terén pedig a honpolgárokkal való egyenlőséget ben már magyar élt Törökországban. Többségüket építkezéseken alkalmazták. Dolgoztak az Anatóliát átszelő, Samsunt Mersinnel összekötő vasútvonal építésén, Ankarában stadion- és lóversenypálya építésén (a mérnöki tervezést Kovács László mérnökre bízták). Közreműködtek az ország villamosításban is, többek között Anatóliában hat áramfejlesztő telep építésében. Ez az aranykor addig tartott, amíg a török állampolgárok részére fenntartott foglalkozásokról szóló törvény alapján az idegen munkások munkavállalását engedélyező határidő nem járt le. (A lejárat időpontja 1935 májusa volt.) De a legnagyobb csapást Atatürk halála jelentette. Utána már nem volt maradása a magyaroknak. A mezőgazdálkodás újjászervezése A mezőgazdaság terén mind elméletben, mind a gyakorlatban igen sok segítséget kapott Törökország Magyarországtól. Kiváló magyar professzorok oktattak az ankarai Felső Mezőgazdasági Intézetben. Lóczy Lajos, Wellmann Oszkár és Rétly Antal geológiai, állattenyésztési, illetve meteorológiai órákat adtak. Rétly Antalt pedig úgy tartják számon, mint a török meteorológiai szolgálat megteremtőjét. Munkásságával kapcsolatos kötet Melek Colak professzor asszony tollából jelent meg 2011-ben. Réthly Antal hozzájárult a mezőgazdaság korszerű alapokra helyezéséhez. Az akkorra már nemzetközileg is elismert szakembert 1925-ben hívta meg a török mezőgazdasági miniszter, és még abban az esztendőben megalapította a Meteorológiai Intézetet. Az intézet munkája 16 Flesch István nyomán évi XVI. törvénycikk Barátsági Szerződés Magyarország és Törökország között. 3. cikk. A Török Köztársasággal Konstantinápolyban évi december hó 18. napján kötött barátsági szerződés becikkelyezéséről. 45

50 1928-ig szinte csak az ankarai obszervatórium megfigyeléseire koncentrálódott, melyet szintén Réthly professzor hozott létre és melynek épületét is egy magyar mérnök, Tittes György tervezte. Réthly km-t utazott Törökországban és 145 mérőállomást hozott létre. Az útjai során végzett mérések máig meghatározóak a török meteorológiában. Munkássága során nemcsak időjárás-előrejelzéssel foglalkozott, de nagy hangsúlyt fektetett Ankara klímájának és környezeti adottságainak vizsgálatára és a város levegőjének javítása céljából egy kampánytervet is kidolgozott. Miután november 30-án Réthly lemondott hivataláról - bár Atatürk újabb ötéves szerződést ajánlott fel neki -, és távozott az országból, a török szakemberek az ő útmutatásai alapján folytatták munkájukat. Ez az év azonban több szempontból is különleges jelentőségű volt, mivel abban az évben hangzott el az első meteorológiai jelentés az ankarai rádióban. Sőt az első, Rómában megrendezett nemzetközi földművelésügyi konferencián Réthly képviselte Törökországot, és mint török küldöttet választották meg a meteorológiai tanács elnökévé. 18 A kertészetben is otthagyták nyomukat a magyar kertmérnökök és kertészek. Ankara parkosítását illetően két kiemelkedő nevet érdemes megemlíteni. Egyikük Ormos Imre, aki a ceglédi faiskola kertészeként dolgozott, majd törökországi küldetése után Magyarországon a Kertészeti Egyetem professzora lett. Ankarában 1927-től másfél évet töltött, ahol részt vett a fásítási programban, az ankarai stadion kertesítésében és egyéb parkosítási munkálatokban. Hozzá hasonló pályát futott be Liszkai Jenő kertészmérnök is. Az ankarai Atatürk Erdőgazdaság létesítésében is részt vettek magyar szakemberek. 19 Kolbai Károly professzor, a Keszthelyi Gazdasági Akadémia növénytermesztési tanára készítette az első jelentéseket a török kormány számára a legelőkről, illetve a takarmánynövények termesztéséről és nemesítéséről az állattenyésztés szempontjai szerint vizsgálva. ( E jelentések után határozták el, hogy egyetemi tanulmányok céljára diákot küldenek Magyarországra). Csiky Ferenc, a kiváló lótenyésztő a karacabeyi ménesnél a nóniuszok tenyésztésével foglalkozott. Wellmann Oszkárt pedig úgy tartják számon, mint a török állattenyésztés megújítóját. Munkásságát feltáró kötet 2015 áprilisában jelent meg Jávorka Levente kitartó kutatómunkájának köszönhetően. És hamarosan Törökországban is megjelenik egy Wellmann Oszkár munkásságát méltató kötet Melek Colak tollából. Wellmann Oszkárról már csak erős somogyi kötődése kapcsán is bővebben szeretnék szólni. Rövid életrajz Wellmann Oszkár Vilmos október 8-án született szász családban, az erdélyi Szászrégenben. A család 1888-ban felköltözött Budapestre. Wellmann 1893 októberében a VIII. kerületi reáliskola hat középiskolai osztályát elvégezve - felvételt nyert a Magyar Királyi Állatorvosi Akadémiára. Az akadémián végig kiváló tanuló volt. Az Állatorvosi Akadémia akkoriban négy éves tanfolyamból állt, kiegészítve minden szemeszterben a gödöllői koronauradalomban teljesítendő állatorvosi és tenyésztési gyakorlattal. Wellmann Oszkár június 16-án vette át az állatorvosi oklevelét. Ez év 18 Tóth: old. 19 ÇOLAK, Melek (2004): Cumhuriyetin kuruluş yıllarında türk eğitim yaşamında Macar eğitimcilerin yeri. Atatürk Araştırma Merkezi Dergisi. Cilt: XX, Mart 2004, Sayı: 58 den ayrı basım. K.G Saur Verlag München Turkish Biographical Arhive (TBA). ABC Clio Library old.) 46

51 nyarán helyettes körállatorvosi beosztásban Zsámbékon teljesített szakmai gyakorlatot, szeptember 1-vel pedig állami szolgálatba lépett, kinevezték az Állatorvosi Akadémia Élettani Intézetébe A frissen végzett állatorvos a családi hagyomány szerint beiratkozott a budapesti egyetem orvosi karára is, ahol 1900 végéig hét szemesztert végzett el. Közben, november 1- jével az akadémia élettani intézetének I. asszisztense lett. Az állatorvosi oklevél a ranglétrán való előrehaladáshoz önmagában nem volt elegendő. Le kellett érettségiznie, de előbb pótolnia kellett az elmaradt utolsó két középiskolai osztályt is. Ezeknek a kötelezettségeknek az V. kerületi állami főgimnáziumban november végén, illetve 1899 júniusában tett eleget. Ekkor jelentek meg első szakmai közleményei is a neves gyermekgyógyász egyetemi tanárral, Szontagh Félixszel közösen október 1-jén mint tanársegéd megkezdte katonai szolgálatát. A leszerelés után megvált a közben (1899. II. 11-én) Magyar Királyi Állatorvosi Főiskolának átnevezett főiskolától május 15-én letette az állatorvosi tiszti vizsgát, s Kaposváron vállalt a tanársegédinél valamivel gyengébb fizetéssel járó, állatorvosi állást. Ebben nyilván az az elgondolás vezérelte, hogy csak a gyakorlati élet szülte számtalan nehézség leküzdése teszi biztossá az elméleti ismeretekkel megalapozott tudását. Tudományos érdeklődése azonban nem lanyhult, s a kapcsolata sem szakadt meg az alma materrel: 1906-ban visszatért az élettani tanszékre, s május 28-án harmadmagával doktori vizsgát tett, amelyre egyébként az intézmény történetében akkor nyílt először lehetőség. Hamarosan más fontos esemény is történt Wellmann Oszkár életében május 25-én megházasodott, feleségül vette Bíró Ágnest, Bíró Sándor jákói földbirtokos lányát. Az ifjú körállatorvos a vonatra várva, a kaposvári vasútállomáson ismerkedett meg a lánnyal. Az esküvőt követően Berlinbe utaztak. Az utazás az ifjú asszonynak nász-, a férjnek viszont szakmai tanulmányút is volt. (Wellmann Oszkár a berlini Mezőgazdasági Főiskola rektoránál, Nathan Zuntz professzornál töltött hosszabb időt, aki akkor hozta létre az akkori idők legkorszerűbb állatélettani intézetét, benne a nagyállatok részére kialakított, maga tervezte respirációs kamrájával.) Wellmann Oszkár fiatal korában orvosi pályára készült. Bár az életútja másfelé vezetett, ez irányú érdeklődése és a valószínűen folytatott orvosi tanulmányok későbbi tudományos pályafutására is maradandó hatással voltak. Pályája elején figyelme főleg a gyakorlati állattenyésztést segítő alaptudományok felé fordult. Hatalmas elméleti ismerete, kutatói tapasztalata kitűnő alapul szolgált mind az oktató munkájához, mind a gazdatársadalom javát közvetlenül szolgáló gyakorlati tenyésztői, irányítói tevékenységéhez vagy éppen távoli országokban az állattenyésztés-szervezési szaktanácsadói működéséhez. Minden bizonnyal törökországi megbízatásának tiszteletdíjából sikerült a titkon dédelgetett vágyát megvalósítani. Azt, hogy egy kisebb mintagazdaságban is megvalósíthassa tenyésztői és takarmányozási elképzeléseit, saját örömére is kamatoztathassa szakértelmét nyarán éppen Jákón adódott erre lehetőség. Bár felesége szíve vágya szerint inkább a fővárosban, a budai várnegyedben vásárlandó lakásban nyaranta pedig a Balaton mellett élték volna nyugdíjas éveiket, ezt mintha nem hallotta volna meg, mert terve szerint nyugállományba kerülve Jákóra akart költözni, hogy teljesen a gazdálkodásnak szentelje idejét. Ilyesmire azonban csak nyaranta adódott alkalom, hiszen számtalan hazai és nemzetközi tisztsége, s az ebből adódó kötelezettségei sem tették azt lehetővé. Részint e tisztségekből következő lekötöttsége, részint pedig az egyre növekvő, megállás nélküli erőfeszítések, amelyekre elért eredményei késztették, okozhatták hirtelen halálát. Súlyos betegség támadta meg (amit nem 47

52 is kezeltetett), s egy váratlan rosszullét után május 4. délutánján elhunyt. Utolsó előadását május 4-én délelőtt még megtartotta a főiskolán. 20 Kívánságára a szeretett Jákóban temették el. Sírboltja napjainkban folyamatosan romló állapotban van. Wellmann Oszkár törökországi munkássága 21 Ahogy fentebb említettem, a török kormány nem restellte felhasználni a jól bevált külföldi tapasztalatokat. Nem véletlen tehát, hogy az 1920-as és az 1930-as években a mezőgazdaság területén is sok külföldi szakembert alkalmaztak. A magyarok közül talán Csiky Ferenc volt a legjelentősebb, aki éveken át a török állami ménesbirtokok lótenyésztési ügyeit irányította ig az ugyancsak magyar Hajnyi tábornok volt a török kormány lótenyésztési szaktanácsadója. Halála után a német és a francia diplomácia igyekezett a saját emberével betölteni a helyét. Komolyan szóba került egy német professzor meghívása, de a magyar diplomáciának sikerült elérnie, hogy magyar szakembert hívjanak meg. Ebben része volt Csikynek is, aki Ismet Inönü miniszterelnök barátságát élvezte. Így esett a választás Wellmann Oszkárra. A meghívás eredetileg hosszabb ideig tartó kint-tartózkodásra szólt, legmagasabb szakértői díjjal, de Wellmann 1931-ben a Budapesti Állatorvosi Főiskola rektora lett, így - érthető módon - az állandó kint-tartózkodást nem vállalta. Helyette két egymás utáni évben 2-2 hónapos tanulmányútra és az egész állattenyésztésre vonatkozó szakvélemény kidolgozására vállalkozott. Az első tanulmányútra 1932 júniusának végén került sor. A héthetes út során Wellmann felkereste Törökország állami méneseit, ménesbirtokait, és az ország méntelepeinek egy részét. A tanulmányút végeztével tapasztalatait és javaslatait egy írásos jelentésben adta át a Mezőgazdasági Minisztériumnak. A jelentés tartalmaz egy általános részt, amelyben Wellmann a három legfontosabb állatfaj: a ló, a szarvasmarha és a juh vonatkozásában leírta a leglényegesebb tapasztalatait és következtetéseit. 22 A jelentés általános része a török mezőgazdasági viszonyok alapos megismeréséről tanúskodik. A fajtapolitikát tekintve Wellmann a helyi fajtákat helyezte előtérbe. Ezek szelekciójával és a környezeti feltételek javításával javasolta fejleszteni a török állattenyésztést. A lótenyésztésben szigorú következetességet, tervszerűséget és a partnerfajta gondos kiválasztását ajánlotta. Törökország állatállományát Wellmann igen vegyesnek találta, részben a korábbi tervszerűtlen keresztezések, részben a helyi fajták egymás közti keveredése miatt. Az egyöntetűség biztosítása érdekében állandó tenyészkörzetek kialakítását javasolta a ló- és a 20 Jávorka Levente szerk.(2015): Wellmann Oszkár életének és munkásságának dokumentumai ( ) A kötet a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete kiadványa a Magyar Állattenyésztők Szövetsége Állattenyésztés-történeti Szakbizottságának eszmei támogatásával. Rézbong Kiadó. ISBN old. 21 A fejezet megírásához Szöllősy Gábor (1991): Wellmarm Oszkár szakértői tevékenysége Törökországban ban c. tanulmánya szolgált alapul. (közli A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei , Budapest.) Az írást teljes terjedelmében Jávorka Levente is közli dokumentumkötetében old. 22 A jelentés részletes értékelést adott a karacabeyi (Bursai vilajet) állami ménesbirtok ló-, szarvasmarha-, és juh ágazatáról, a çifteleri (eskisehiri viljet) mén-, és méncsikótelepről, a tehenészetről és juh mintatenyészetről, a sultansuyui (Konyai vilajet) ménes tenyészállatairól, az akcedagi (Maiatyai vilayet) méntelep ménjeiről. Általános és részletes értékelést készített a sivasi (vilajet központ) méntelepről, részletes értékelést a mecimeki (Adanai vilajet) méntelepről, a Konyai Tenyésztési Intézetről, az inanli-i (Tekirdagi vilajet) méntelepről és tehenészetről, valamint az edimei (vilajet központ) és a kirklareli-i (vilajet központ) méntelepről. 48

53 szarvasmarha-tenyésztésében. A szarvasmarha-tenyésztéssel kapcsolatban kiemelte a környezeti feltételek javításának fontosságát. A tenyészkörzetek konkrét területi beosztására tett is javaslatot. A tenyészkörzeti rendszer támogatására és a tenyésztési kedv fokozására javasolta, hogy az addig is rendszeresen szervezett állatkiállításokat és versenyeket a jövőben szorosan a tenyészkörzeti beosztás alapján rendezzék meg. Kiemelt helyet foglalt el Wellmann szarvasmarhatartással és takarmányozással kapcsolatos javaslatai közt az egyedi takarmányozás. 23 A bivalytenyésztés mindössze néhány igen elismerő sorban szerepel, javasolva pl. a karacabeyi ágazat bővítését A juhtenyésztés fejlesztésében legfontosabb teendőként a legelők javítását jelölte meg. A gyapjútermelést illetően a tényleges tenyésztői munka megindítása előtt megállapodást javasolt a perzsaszőnyeggyártók és a juhtenyésztők között a gyapjúminőségi osztályok meghatározására. Az így megállapított gyapjúosztályok alapján lehetett eredményes szelekciót végezni a juhtenyésztésben. Mivel Wellmann első tanulmányútja idején Törökországban (Karacabeyben és Çiftelerben) a gyapjúvizsgálat csak a szálfinomságra terjedt ki, ezért javasolta, hogy Ankarában a Mezőgazdasági és Állatorvosi Főiskola állattenyésztési intézetében egy gyapjúvizsgáló laboratórium létesítését azzal a céllal, hogy a gyapjú többi tulajdonságát is vizsgálhassák. Wellman jelentésének az egyes ménesbirtokokat és méntelepeket értékelő részében kiemelt helyet foglalt el a Karacabeyi ménesbirtok, mint Törökország akkori legjelentősebb állami tenyészállat-nevelő bázisa. Edzés és idomítás szempontjából Wellmann a karacabeyi ménest Európa élvonalbeli méneseihez mérhetőnek minősítette. Wellmann a második, az 1933-as tanulmányútján olyan méntelepeket keresett fel, amelyek nem szerepeltek az 1932-es út programjában. Tapasztalatai még vegyesebbek voltak, mint az előző évben. Az évi jelentésében Kelet-Anatólia (Kars, Köle, Cüdir vidéke) szarvasmarha-tenyésztését értékelte. Wellmann Oszkár törökországi tevékenységét, illetve az azokról készült jelentéseket a részletekbe menő szakmai alaposság jellemezte. A korábbi évek tenyészállatimportjai minden bizonnyal erős kísértést jelentettek/jelenthettek számára arra nézve - különösen a szarvasmarha-tenyésztésben -, hogy egyik napról a másikra látványos eredményt ígérő megoldást ajánljon, és egyszersmind piacot szerezzen a magyar tenyészállat feleslegnek is. Wellmann azonban ellenállt ennek a kísértésnek. Csak a nóniusz lovak terjesztését ajánlotta, ami némi piacbővülést jelenthetett a magyar tenyészmének számára. Wellmann javaslatai kivétel nélkül arra irányultak, hogy a helyi fajtákban meglévő potenciális lehetőségek kibontakozását segítsék elő. Ugyanakkor az akkori török viszonyok közt például forradalmi újításnak számítottak az egyedi takarmányozásra tett javaslatai, hiszen az idő tájt Anatóliában nemhogy az egyedi takarmányozás, de a téli istállózás és "zsákból" való takarmányozás sem volt elterjedt. Ez magyarázza a takarmányadagok és receptek részletes leírását, átadását. Wellmann törökországi tevékenységében mindössze egy kisebb hiányosságot vélnek felfedezni a munkássága feltárását végző magyar kutatók, nevezetesen, hogy figyelmen kívül hagyta a szamár- illetve öszvértenyésztést. Az 1920-as -30-as években a török hadsereg jelentős mennyiségű öszvért vásárolt és használt. Ez a helyzet lehetőséget kínált a tenyésztésből kisorolt szamarak - a Wellmann által javasolt fogatos munka mellett - további 23 Pontos és részletes javaslatot adott a borjak takarmányozására is, figyelembe véve a kort, az ivart és a fajtát. Külön felhívta a figyelmet a takarmányrépa termesztésének és etetésének fontosságára. 49

54 hasznosítására. A köztenyésztésben lévő szamarak minősége azért is fontos volt figyelembe véve a hadsereg öszvérszükségletét -, mert akkoriban Törökországban a szamárlétszám a ló létszámnak majd kétszerese volt. Wellmann Oszkár jelentései és javaslatai alapján a török mezőgazdasági kormányzat egy hat éves tervet dolgozott ki az állattenyésztés fejlesztésére. A terv lényege az volt, hogy az állami tenyésztelepek működésének megfelelő megszervezésével a tervidőszak végére az egész országot el tudják látni jó minőségű tenyészállatokkal. A tervet 1933-ban terjesztették a Nagy Nemzetgyűlés elé. A tervek megvalósítását azonban hátráltatta a gazdasági válság. A Nagy Nemzetgyűlés ban az állattenyésztés fejlesztésére szánt összeget gyakorlatilag teljességgel törölte a költségvetésből. A pénzhiány még 1934-ben is lassította a fejlesztést. Akkorra készültek el Wellmann javaslatai alapján a tenyészkörzeti beosztásról szóló tervek, de a megvalósításra csak néhány évvel később kerülhetett sor. Ugyanez volt a helyzet a mintatehenészetekkel is. Megvalósult viszont két új ménes alapítása 1933-ban, és 1938-ig három csikótelep létesült az országban. Ezek a telepek az induláshoz állami támogatást kaptak. A megfelelő minőségű arab telivér mének beszerzését azonban a pénzhiány akadályozta. Áthidaló megoldásként Ismet Inönü miniszterelnök, mint a lóverseny egyesület elnöke 1934-ben az egyesület pénzéből fedezte 20 db arab telivér vásárlását. Viszonylag olcsón jutottak a ménekhez, ennek megfelelően a minőség nem volt kifogástalan. Összegzésképpen elmondható: Wellmann tevékenységével jelentősen hozzájárult a török állattenyésztés fejlődésének megalapozásához. A török kormány felkérésére végzett szakértői tevékenysége máig ható. A szarvasmarha-tenyésztésre vonatkozó tenyészkörzeti beosztása pedig kisebb változtatásokkal a mai napig érvényben van. Irodalomjegyzék JÁVORKA Levente szerk. (2015): Wellmann Oszkár életének és munkásságának dokumentumai ( ) A kötet a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete kiadványa a Magyar Állattenyésztők Szövetsége Állattenyésztés-történeti Szakbizottságának eszmei támogatásával. Rézbong Kiadó. ÇOLAK, Melek (2004): Cumhuriyetin kuruluş yıllarında türk eğitim yaşamında Macar eğitimcilerin yeri. Atatürk Araştırma Merkezi Dergisi. Cilt: XX, Mart 2004, Sayı: 58 den ayrı basım. K.G Saur Verlag München Turkish Biographical Arhive (TBA). ABC Clio Library TÓTH Ágnes (2009): Magyar lendkerekek az új Törökország gépezetében, avagy gazdasági és kulturális együttműködés Törökország és Magyarország között az atatürki aranykor időszakában. GROTIUS E-KÖNYVTÁR Sorozatszerkesztő Horváth Jenő SZÖLLŐSY Gábor (1991): Wellmarm Oszkár szakértői tevékenysége Törökországban ban. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei , Budapest. Szerk.: Szakács Sándor AKYÜZ, Yahya (2011): Türk EğitimTarihi M.Ö.1000 M. S Ankara, Pegem Akademi. ERKUN, Vecdet (2004): Magyarországról és a magyarokról. Visszaemlékezés. Részletek. Fordította: Tasnádi Edit. (Eredeti címe: Budapesttől Ankaráig. Budapest, 2004.) Magyar Tudomány, április old. (Lelőhely: Internet) FLESCH István (2007): A Török Köztársaság története. Corvina Tudástár. FLESCH István (2010): Az isztambuli menedék. Törökország a vészkorszakban Corvina Kiadó. 50

55 KEREKESHÁZY József (2000): Az igazi Kemál. Egy köztársaság születése.első kiadás: Pantheon, Budapest,1943. Második kiadás: Terebess Kiadó, Budapest. Elérhető: 51

56

57 Osman Şahbaz: Török-magyar kapcsolatok, Törökország gazdasága és kereskedelmi lehetőségei c. Egyetemi docens, Magyarországi Tiszteletbeli Konzul Mai napon, Török- Magyar kapcsolatok, Törökországban gazdasági és kereskedelmi lehetőségekről szeretném néhány szót mondani. Törökország km2 (nézetkilométer), 77 millió lakossága van és 81 megyéből áll. 177 Egyetem és 52 repülőtérrel rendelkező ország, három oldalán tenger veszi körül, úgy nevezünk kelet-és nyugat között híd. Görögország, Bulgária, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán, Irak, Irán és Szíriával szomszéd. Törökországnak fővárosa Ankara, de Isztanbul Törökország gazdasági, kereskedelmi, szociális, sport-és kulturális központja. Isztanbulban 14 millió 160 ezer ember él, és 39 kerületből áll. Törökország az Európának keleti kapuja, Magyarország pedig Európa és Kelet közötti híd. Törökország 1923-ban alakult fiatal köztársaság. 13 éve Ak Párti kormány sikeresen vezet az országot. Török köztársasági elnök Recep Tayyip Erdogan és miniszterelnől Prof. Dr. Ahmet davutoglu sikeresen vezet az országot. NATO, Európai Tanács, OECD tagja től EU teljes jogú tagságért tárgyalások folytatódik. Törökországot minden évben több mind 30 millió felett turista látogatott. Ebből ország 5 milliárd 250 millió Dollár idegenforgalmi bevétel szerzett. Törökországban munkanélküli ráta 9,6 %, míg az infláció 7%. Világ 16. és az EU 6. Legnagyobb gazdasága. Török köztársaság megalakulásának 100. Év fordulójában világ 10. legynagobb gazdasága lesz. Úgy látszik Törökország jövőben kereskedelmi szempontból erős országok közé fog tartozni. Én helyes döntésnek tartom két ország magán vállalatoknak partnerségi befektetéseit december 18. Két ország közötti kapcsolatoknak 90. Évfordulója volt. Miniszterelnök Orbán Viktor Törökországi látogatásában akkori Török Miniszterelnök Recep Tayyip Erdogannal Magas szintű Stratégiai Együttműködési Tanács létrehozták ban globális válság ellenében még is 2010-ben 9,2%, 2011-ben 8,5% fejlődés mutatott. Jelenleg Törökországban egy főre jutó jövedelem Dollár. Az IMF-hez Törökországnak nincs tartozása. Törökország ha IMF kér 5 milliárd hitel adhat. Törökország világban legtöbb turista által látogatott országok között 6. Helyen áll ban 30 millió 250 ezer turista, 32,5 milliárd dollár költve Törökországot látogatott. Törökország dinamikusan fejlődő gazdasága mutatkozik ben Pécs, Essen és Isztanbul Európa Kulturális városok voltak. Ezt a kulturális kapcsolat két országot-kapcsolatát megerősítette. Szíriában az utóbbi négy évben folytató harcok miatt Törökországban 2 millió menekült él. Törökország utóbbi két évben saját forrásából 5 milliárd dollárt költött a menekültekért. Török nép szíriai menekülteket vendégként tartják. Azt kívánunk, lehető legrövidebb időn belül béke legyen Szíriában ben exportunk 157,7 milliárd dollár, importunk pedig 242,2 milliárd dollár volt. Törökország gazdasága elsősorban az építőipar, textil, háztartási cikkek, autóipar, üvegipar és vegyi anyagokból áll. Exportunkban az első három sor 1. Németország, 2. Irak és 3. Anglia Elmúlt évben az Isztanbulban 3. Repülőtér építés megkezdődött. 42 milliárd dollárba kerülő 3. Repülőtér évente 120 millió embernek biztosít szolgáltatás. A harmadik reptérét építő cég 20 év használat után át fogja adni államnak. Így az építése az államnak semmi teher nem hoz. Bátran mondhatom, hogy Török kormánynak és gazdasága külföldi és belföldi befektetők számára kockázatmentes. THY állami légitársaság mellett 6-7 magán légitársaság cég is van Törökországban. Török légitársaság 235 saját repülőgépével 105 állam és 243 különböző pontra járatai vannak

58 pilóta dolgozik. Ezek közül 448 külföldi pilótákból áll. Például 67 görög, 49 spanyol, 49 olasz, 45 német, 33 holland, francia és magyar pilóták dolgoznak Török Légitársaságban. Magyarország és Törökország közötti kereskedelem 2.5 milliárd dollár körül van. Azonban ez nem éri el két ország közötti kereskedelmi potenciáját. Mind a két ország Miniszterelnöke az üzletemberekkel együtt 5 milliárd dollárra cél kitűzték. Én hiszek abban, hogy ezt a célt közösen rövid időn belül el fogunk érni. Az utóbbi négy évben két ország között magas szinti látogatások zajlották ban kér ország kormányfője kölcsönös látogatás tettek február között volt köztársasági elnök Gül Abdullah 120 üzletemberrel hivatalos látogatást tett Magyarországra. Idén februárban Miniszterelnökünk Davutoglu Ahmet látogatott Magyarországot. Török és Magyar történelmi kapcsolatok évszázadokra nyúlik vissza. Magyar hősök közül, Rákóczi Ferenc és Mikes Kelemen Rodostóban, Kossuth Lajos Kütahyaban, Tököli Imre és Zsirányi Ilona pedig Izmitben vendégünk voltak. Bartók Béla Anatóliában és Osmaniyeben török nép zenével kapcsolatban nagyon fontos kutatásokat végzett. Ezt a négy városban Magyar Hősök nevében emlékházak, múzeumok vannak. A magyar cégjegyzék szerint jelenleg 263 török részesedéssel működő vállalat tevékenykedik Magyarországon. Törökországban - az ankarai gazdasági minisztérium adatai szerint - tavaly év végén magyar tőkével 48 vállalat működött. A magyar-török együttműködés bővítésére lehetőség kínálkozik többek között a környezetvédelem, a járműipar, az energetika, kőolaj és melléktermékek, földgázipar, állati takarmány ipar, szennyvíztisztító telepek, valamint a megújuló energia ipar területén. Két kormányfő 2020-ig kétoldali kereskedelmi forgalmat 5 milliárd dollárra emelését cél kitűzték. Magyarország elsősorban gépeket és elektromos berendezéseket, élőállatot (főként szarvasmarhát), műanyag árukat és járműveket exportál Törökországba. Tavaly a magyarországi közvetlen török tőkebefektetés valamennyi bővülés látható. Én két ország között leginkább ígéretes ágazatok közül agrárgazdaság és állattenyésztést látom, Magyarország mezőgazdáság szempontból nagyon nagy előnnyel rendelkezik. Különösen az állattakarmányban nagyon előnyes. Én úgy gondolom, magyar befektetőknek állattenyésztési szektorban török piacba lépése helyes döntés lesz. Következő szektor az építőipar. Török építőipar rendkívül dinamikusan fejlődik. Én azt ajánlanám a magyar építőipari vállalkozóknak, hogy állami közbeszerzési pályázatokban vegyenek rész. Magyarország építőiparban képzett szakemberrel rendelkezik. Törökországban következő 10 évben ultragyors vasút, hidak, regionális állami kórházak, autópályákra jelentős beruházások lesznek. Csak energia, közlekedés és informális technológia beruházásokra 250 milliárd dollár fordított török állam. Az utolsó 10.5 évben közvetlen külföldi tőke 127,5 milliárd dollár volt. Jelentős beruházások lesznek nukleáris energia térén is. Magyar szakemberek tudás és tapasztalatcsere szempontból együtt működhetnek törökökkel. Törökország a kétoldalú áruforgalom szempontjából jelenleg a 19., az EU-n kívüli országok közül az 5. legfontosabb kereskedelmi partnere. Magyarország-Törökország kapcsolata több dimenzióban megerősödik. Utóbbi években kulturális téren főleg testvérvárosi kapcsolatok illetve egyetemek közötti együttműködési kapcsolatokat alakítottunk. Példaként szeretném említeni tavaly Kaposvár és Isztanbul- Üsküdár testvérváros lett. Szintén Kaposvári egyetem és Marmara egyetem együttműködési szerződés írták alá. 54

59 Torma András: A magyar közigazgatás szervezeti rendszerének vázlata Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, egyetemi tanár (rektor@uni-miskolc.hu) Bevezetés Az első világháborút lezáró Párizsi Békeszerződés alapján Magyarország elveszítette területének és lakosságának kétharmadát, így - a maga mintegy 93 ezer négyzetkilométer területével, és a mintegy 10 milliós lakosságával - Európa kis államai közé került. Az ország 19 megyére, 199 járásra, mintegy háromezer kétszáz településre és fővárosra tagozódik. A Főváros neve: Budapest, ahol a népesség egyötöde, mintegy 2 millió ember él. Magyarország közigazgatási szervezeti rendszere sokat változott az elmúlt évszázadokban, évtizedekben, de változik napjainkban is. Állítható ezért, hogy a közigazgatási reformok végigkísérték és kísérik az ország történelmét és fejlődését. Hol segítették, hol akadályozták azt. A szervezeti rendszer változása tekintetében a XX. században jelentős mérföldkő volt - a Párizsi Békeszerződés mellett - a második világháború, majd az évi rendszerváltás. A második világháború lezárását követőn Magyarországon az egypártrendszerre épülő, az államhatalom egységét valló szovjet ideológia és jogrendszer került bevezetésre. Ennek alapján - a központi, a területi és a helyi szervek tekintetében - az erős centralizációra és az alá-fölérendeltségre épülő tanácsrendszer kialakítására került sor, míg az államszervezet egésze a kommunista párt irányítása alá került. Az évi rendszerváltás lényege az államhatalom megosztása és a magántulajdon szentsége elvének, valamint a több-pártrendszernek a visszaállítása volt. Területi és helyi szinten a tanácsokat a helyi önkormányzatok váltották fel. Magyarország 2011-ben elfogadott Alaptörvénye - a fejlett államokhoz hasonlóan, egyebek mellett - az államhatalom megosztásának elvére épül. A törvényhozó hatalmat az öt évre választott Országgyűlés, a végrehajtó hatalmat a közigazgatás, a bírói hatalmat pedig a bíróságok gyakorolják. A végrehajtó hatalom, a közigazgatás szervezeti rendszere azonban korántsem homogén. A szervezeti rendszert két-típusú szervek alkotják: az államigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok. E szervek tagolását a következők szerint érzékeltetjük: a.) államigazgatási szervek (jellemzőjük a hierarchia) = központi szervek = területi szervek = helyi szervek. b.) helyi önkormányzatok (jellemzőjük az autonómia) = települési önkormányzatok = megyei önkormányzatok. A következőkben ennek alapján mutatjuk be a magyar közigazgatás szervezeti rendszerét. 1. Magyarország közigazgatásának szervezeti rendszere Az előző tagolásból megállapítható, hogy lényeges különbség van a közigazgatási szervezetrendszer két fő típusa - az államigazgatási szervek és a helyi önkormányzatok - között. Az előbbieket szigorú alá-fölérendeltség, vagyis hierarchia jellemzi, míg a másik kategóriát ennek az ellenkezője, az autonómia. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a helyi önkormányzatok sem egymásnak nincsenek alárendelve (tehát a községi, városi önkormányzat nincs alárendelve a megyei önkormányzatnak), sem pedig bármely állami szervnek, például a kormánynak. 55

60 1.1. Az államigazgatás szervei Az egymással hierarchikus kapcsolatban álló államigazgatási szervek Magyarországon is központi, területi (megyei) és helyi szervekre tagozódnak Az államigazgatás központi szervei Az államigazgatás központi szervei alkotják a magyar államszervezet egyik tartó-pillérét, hiszen e szervek mind-mind közhatalmat gyakorolnak és jelentősen befolyásolják az ország politikáját. A.) A Kormány A magyar végrehajtó hatalom, azaz a magyar közigazgatás élén a Kormány áll. A Kormány irányítja a miniszterek tevékenységét, valamint a kormányhivatalokat, illetve azok vezetőinek tevékenységét. a.) A Kormány funkciói Magyarországon a Kormány a végrehajtó hatalom fejeként működik, s mint ilyen, kettős - kormányzati és közigazgatási - funkciót tölt be. A kormányzati funkció ellátása során - az Országgyűlés és a Köztársasági elnök mellett - részt vesz az államszervezet egészének legmagasabb szintű irányításában. A közigazgatási funkció gyakorlása során pedig egyrészről irányítja az államigazgatás egész szervezetrendszerét, másrészről pedig biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét. b.) A Kormány feladat- és hatásköre Az Alaptörvény mellőzi a kormány feladat- és hatáskörének tételes felsorolását. Ehelyett három irányban, az alábbiak szerint körvonalazza a Kormány feladat- és hatásköreit: a végrehajtó hatalom általános szerve. Feladat- és hatásköre mindarra kiterjed, amit jogszabály nem utal más szerv feladat-és hatáskörébe. a közigazgatás legfőbb szerve, amely államigazgatási szerveket hozhat létre, a törvényben meghatározottak szerint. feladatkörében eljárva rendeletet alkothat eredeti módon és származékos jogon. Rendelete nem lehet törvénnyel ellentétes. c.) A Kormány összetétele és megalakulása A Kormányt, mint testületi szervet a miniszterelnök és a miniszterek alkotják. A Kormány feladatkörének ellátásában azonban közreműködnek az államtitkárok, a közigazgatási államtitkárok és a helyettes államtitkárok is. Ők valamennyien állami vezetők, akik részben politikai vezetők, részben pedig szakmai vezetők. A miniszterelnököt - a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja meg, a képviselők több mint felének szavazatával. Megválasztásával a miniszterelnök hivatalba lép. A magyar miniszterelnök közjogi pozíciójának és szerepének súlyát illetően a szakirodalom nem egységes. Egyes szerzők szerint pozíciója gyenge, mások szerint közepesen erős, míg megint mások szerint kifejezetten erős. Az igazság valahol a két szélső álláspont között lehet. A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, és menti fel. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tagjai - a megalakulás után - az Országgyűlés előtt esküt tesznek. A miniszter - a Kormány általános politikájának keretei között - önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket. A Kormány tagjai rendeletet alkotnak törvényi, vagy kormányrendeleti 56

61 felhatalmazás alapján, tehát csak származékos jelleggel. Tevékenységükért az Országgyűlésnek, a miniszter pedig a miniszterelnöknek is felelősséggel tartozik. A Kormány tagjai részt vehetnek és felszólalhatnak az Országgyűlés ülésein. d.) A Kormány megbízatásának megszűnése A Kormány megbízatásának megszűnése szorosan kapcsolódik a miniszterelnök személyéhez, hiszen megszűnik a megbízatás akkor, ha a miniszterelnök meghal, lemond, elveszíti választójogát, vagy az Országgyűlés megállapítja összeférhetetlenségét. Ugyancsak megszűnik a Kormány megbízatása akkor, ha az Országgyűlés megvonja a bizalmat a miniszterelnöktől és új miniszterelnököt választ, továbbá akkor is, amikor az újonnan választott Országgyűlés megalakul. A Kormány megbízatásának megszűnése azonban nem jelenti a Kormány megszűnését, hiszen ez esetben - az új kormány megalakulásáig - az országnak nem lenne felelős kormánya. Ezért mondja ki az Alaptörvény, hogy ez esetben a Kormány ún. ügyvezető kormányként hivatalban marad mindaddig, amíg az új kormány meg nem alakul. B.) A Miniszterelnökség A Miniszterelnökség fölállítása az Orbán-kormány nevéhez fűződik 2010-ben. Ahhoz a kormányhoz, amely cselekvéseinek és kormányzati megoldásainak jelentős részét a magyar közigazgatás-tudomány legnagyobb hatású személyiségétől, Magyary Zoltántól merítette, meríti. Magyary Zoltán írja egyik munkájában azt, hogy minden nagy szervezetnek szüksége van törzskarra, így a közigazgatásnak (a miniszterelnöknek) is. Nos, a magyar közigazgatás törzskara a Miniszterelnökség, amely elsősorban a miniszterelnök munkaszerve. Feladata az, hogy segítse a miniszterelnök tevékenységét, és közreműködjön a Kormány általános politikája meghatározásában. Ez utóbbi feladatkörben a Miniszterelnökség irányítja a területi államigazgatás szerveit (a kormányhivatalokat) és gondoskodik az Európai Unióból származó fejlesztési források rendeltetésszerű felhasználásáról. Tevékenységét a miniszterelnök irányítja, szervezetét pedig kezdetben államtitkár vezette, napjainkban pedig miniszter vezeti. Szervezeti értelemben tehát ma már a Miniszterelnökség minisztériumi jogállású, ebből következően - a miniszter mellett - államtitkár, közigazgatási államtitkár, és helyettes államtitkárok alkotják a vezetői fórumot. C.) A minisztériumok A minisztérium a közigazgatási tevékenység egyik legáltalánosabb és legjelentősebb munkaszervezete, a miniszter munkaszerve. Definíció-szerűen fogalmazva: a minisztérium az Országgyűlés által létesített, olyan hivatali formában működő központi, különös hatáskörű államigazgatási szerv, amelyet a Kormány irányít, a miniszter vezet, és amelynek feladata az államigazgatás egy adott ágazatának, vagy funkciójának irányítása. A modern állam ma már nem nélkülözheti a minisztériumokat, mint központi ágazati főhatóságokat. Az már más kérdés, hogy a Földön található több mint száz állam között teljesen azonos közigazgatással és minisztériumi struktúrával nemigen találkozunk, hiszen azt meghatározó módon befolyásolja az adott állam kormányformája, nemzeti tradíciója, sőt a hatalmat gyakorló párt(ok) szándéka is. A minisztériumok létesítéséről az Országgyűlés külön törvényt alkotott, illetve alkot. A gyakran változó struktúrában például 2006-ban még tizennégy minisztérium, 2010-től pedig csupán nyolc minisztérium működik Magyarországon: a Belügyminisztérium, a Külgazdasági és Külügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium, a Honvédelmi Minisztérium, a 57

62 Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Emberi Erőforrások Minisztériuma. A minisztériumot miniszter vezeti, aki a köztársasági elnök által történő kinevezésével és esküje letételével automatikusan a kormány tagjává válik. A minisztériumot vezető miniszter feladata kétirányú: egyrészről irányítja az államigazgatásnak feladatkörébe tartozó ágazatát, valamint a minisztériumnak alárendelt, illetve általa felügyelt központi hivatalokat, illetve kormányhivatalokat, másrészről pedig vezeti a minisztériumot, mint hivatali szervet. Ha megvizsgáljuk a magyar minisztériumok belső szervezeti struktúráját, azt tapasztaljuk, hogy nagyfokú a hasonlóság. A hasonlóságok lényege a következő: a miniszterek mellett kabinetirodák működnek, a miniszter közvetlenül felügyeli a sajtó és tájékoztatási, valamint a személyzeti ügyeket, az államtitkár a parlamenti kapcsolatokkal megbízott szervezeti egységet felügyeli, a közigazgatási államtitkár - aki egyébként az apparátust vezeti - egyrészről közvetlenül felügyeli az igazgatási és jogi tevékenységet, valamint a nemzetközi kapcsolatokat, másrészről pedig felügyeli a helyettes államtitkárok tevékenységét, a helyettes államtitkárok meghatározott főosztályok tevékenységét felügyelik, a főosztályok osztályokra tagozódnak, és ott kormánytisztviselők dolgoznak. Feladatkörében a miniszter jogszabály (rendelet) kiadására jogosult, de csak származékos (végrehajtási) jelleggel. A miniszteri rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. A rendelet mellett a miniszter - feladatkörében - utasítást is kibocsáthat, a közvetlen irányítása alá tartozó szervek tevékenységének szabályozására. E jogi normákat a tárcaközlönyben teszik közzé. (például: Belügyi Közlöny) A fentiekben eddig a minisztert úgy említettük, mint minisztériumot vezető minisztert. Tettük ezt azért, mert a magyar jogrend különbséget tesz minisztériumot vezető és ún. tárca nélküli miniszter között. A tárca nélküli miniszter nem egy adott igazgatási ágazatért és nem egy főhatóságért (minisztériumért) felelős, hanem a Kormány által meghatározott konkrét feladat ellátásáért. Jogállása, megbízatásának létrejötte és megszűnése teljes mértékben megegyezik a minisztériumot vezető miniszterével. Tehát a Kormány tagja, rendeletet alkothat, a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel a miniszterelnök javaslatára, stb., stb.. Nem áll azonban mögötte minisztérium és minisztériumi apparátus, (így közigazgatási államtitkár, politikai államtitkár, vagy helyettes államtitkár sem), hanem a Miniszterelnökségbe integráltan tevékenykedik. Munkáját titkárság segíti. Számukat a minisztériumi struktúra - azaz végeredményben az Országgyűlés - nem befolyásolja, így alapvetően a koalíciós tárgyalások során dől el, hogy az erőviszonyok kiegyensúlyozása hány tárca nélküli minisztert tesz szükségessé. Jelenleg egyetlen tárca nélküli miniszter sem dolgozik a magyar kormányban. D.) Az autonóm államigazgatási szervek A rendszerváltást megelőzően, és a rendszerváltást követő mintegy tizenhat évben a magyar államigazgatás központi szerveinek körében meghatározó nagyságrendet jelentettek az ún. országos hatáskörű szervek. E főhatóságok jogállása és feladata, sőt még a megnevezése is rendkívül különböző volt, ezért a szakirodalom folyamatosan javaslatokat (erőfeszítéseket) tett egységesítésükre. A szakirodalom követelésének eleget téve az Országgyűlés 2006-ban 58

63 megtette az első lépést, megalkotva az LVII. törvényt, majd 2010-ben a második, immár végleges lépést, a helyzet rendezésére, megalkotva a XLIII. törvényt. A évi LVII. törvény négy kategóriába rendezte az országos hatáskörű szerveket: autonóm államigazgatási szervek, kormányhivatalok, központi hivatalok, valamint a rendvédelmi szervek országos parancsnokságai között téve különbséget. A törvény nem határozta meg az autonóm államigazgatási szerv fogalmát, viszont három hatóságot besorolt e kategóriába. Nevezetesen: a Közbeszerzések Tanácsát, a Gazdasági Versenyhivatalt, valamint az Országos Rádió és Televízió Testületet. A évi XLIII. törvény fenntartotta az autonóm államigazgatási szerv megnevezést, és négy szervet sorolt e hatóságok közé, a következők szerint: - a Közbeszerzési Hatóságot, amely az Országgyűlés felügyelete alatt álló, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Feladata a közszolgáltatást végző szervek által történő beszerzések átláthatóságának és hatékonyságának biztosítása. - a Gazdasági Versenyhivatalt, amely központi költségvetési szerv, és amelynek feladatot csak törvény írhat elő. Feladata kettős: egyfelől a piaci szereplők tevékenységének figyelemmel kísérése, és szükség esetén beavatkozás a piaci viszonyokba, a tisztességes verseny biztosítása érdekében (általános versenyfelügyelet). Másfelől pedig fúzió-kontroll, tehát a gazdasági szereplők egyesülésének engedélyezése akkor, ha a piaci részesedés elér egy bizonyos nagyságrendet. az Egyenlő Bánásmód Hatóságot, amely ellenőrzi az egyenlő bánásmód követelményeinek magyarországi érvényesülését, és szükség esetén fellép a követelmények megsértőivel szemben. A Hatóság nem utasítható, és költségvetése a felügyeletét ellátó miniszter költségvetésén belül önálló címet képez. a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, amely ellenőrzi a személyes adatok védelmének és a közérdekű adatok nyilvánosságának érvényesülését, és szükség esetén fellép a jogsértőkkel szemben. A Hatóság független, csak a törvénynek van alárendelve és feladatkörében nem utasítható. Központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetésén belül önálló címet képez. E.) A kormányhivatalok Az országos hatáskörű szervek fogalmának megszűntetése következtében a 2006.évi LVII. törvényben jelent meg a kormányhivatal kifejezés is. Ilyen jogállást a törvény azoknak a központi államigazgatási szerveknek biztosított, amelyek bár nem minősültek minisztériumnak, mégis törvény hozott létre, a Kormány irányított és miniszter felügyelt. A törvény hat szervet sorolt e kategóriába, például a Központi Statisztikai Hivatalt, a Magyar Energia Hivatalt, a Magyar Szabadalmi Hivatalt, stb. A kormányhivatal megnevezést egy évi XLIII. törvény is fenntartotta, gyakorlatilag a korábbi jelentésnek megfelelően. Ennek alapján a kormányhivatal központi államigazgatási szerv, amelyet törvény hoz létre, a Kormány irányít, és a kijelölt miniszter felügyel. Vezetője államtitkári jogállású személy, de nem tagja a Kormánynak és nem is állami vezető. A felügyeletet ellátó miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. A kormányhivatal szervezetére és működésére nézve ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a minisztériuméra. Feladata ugyan az, mint a minisztériumé (ágazatirányítás) azzal, hogy kormányhivatal fegyveres rendvédelmi feladatokat is elláthat. A törvény öt főhatóságot sorolt e körbe, a következők szerint: a Központi Statisztikai Hivatal, a Magyar Energia Hivatal, 59

64 az Országos Atomenergia Hivatal, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala. A kormányhivatalok a minisztériumokhoz hasonlóan tagozódnak azzal az eltéréssel, hogy államtitkár, közigazgatási államtitkár és helyettes államtitkárok itt nem dolgoznak, hanem csak főosztályvezetők, osztályvezetők és kormánytisztviselők. Gyakorlatilag politikai kérdés annak eldöntése, hogy egy kormányhivatal mikor lép elő minisztériummá. F.) A központi hivatalok A központi hivatal kifejezés szintén az országos hatáskörű szervek fogalmának megszűntetése következtében jelent meg a magyar közjogban, 2006-ban, a fent hivatkozott LVII. törvényben. A definíciója is hasonló volt a kormányhivatal fogalmához, azzal, hogy a törvényalkotó egyértelművé tette, hogy itt a kormányhivatal alatti központi államigazgatási szintről van szó, hiszen kormányrendelet hozta létre és miniszter irányította. A törvény mellőzte a központi hivatalok felsorolását. Egy évi XLIII. törvény adott egy fogalmat, miközben mellőzte a központi hivatalok tételes felsorolását. A törvény szerint a központi hivatal olyan központi államigazgatási szerv, amelyet kormányrendelet hoz létre és a miniszter irányít. Vezetője államtitkári jogállású juttatásokra jogosult, de nem állami vezető. Az irányító miniszter nevezi ki és menti fel. A központi hivatal feladata hasonló a minisztérium és a kormányhivatal feladatához, hiszen ez a főhatóság is ágazatirányítással foglalkozik. Szervezete és működése szintén nagymértékben hasonlít a minisztériuméra azzal, hogy itt sem működik államtitkár, közigazgatási államtitkár és helyettes államtitkárok. A főosztályvezetők, osztályvezetők és a beosztott dolgozók valamennyien kormányzati tisztviselőnek minősülnek. Példa a központi hivatalra: Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, Oktatási Hivatal, stb. G.) Az önálló szabályozó szervek A legújabb jogfejlődés eredményeként, az Alaptörvényben jelenik meg először az önálló szabályozó szerv a fogalma. Az Alaptörvény kimondja, hogy az Országgyűlés sarkalatos törvényben, a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására hozhat létre ilyen jogállású szerveket. Vezetőjét határozott időre a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A vezető rendelet alkotására jogosult, amely nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. A vezető évente beszámol az Országgyűlésnek. Jelenleg csak, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság tartozik e kategóriába, amely főosztályokra, osztályokra tagozódik Az államigazgatás területi szervei A magyar államigazgatás területi szerveinek gyűjtőfogalma a dekoncentrált szervek kifejezés, ami azt jelenti, hogy itt valamely központi szervnek a megyében/a járásban működő kinyújtott kezéről van szó. Ebből következően Magyarországon a dekoncentrált szervek a 19 megyében (és a fővárosban), és a 199 járásban működnek, élükön a 2011-ben létrehozott megyei (fővárosi) kormányhivatallal, illetve a 2013-ban fölállított járási hivatallal. A kormányhivatalt kormánymegbízott vezeti, akit a miniszterelnök nevez ki, míg a járási hivatalt hivatalvezető vezeti, akit a Miniszterelnökséget vezető miniszter nevez ki. Mindez nem jelenti azt, hogy a megyékben csupán kétféle területi államigazgatási szer-típus (a kormányhivatal és a járási hivatal) működne, hiszen működik például a rendőrségnek is dekoncentrált szerve (a megyei rendőr főkapitányság), vagy működik például a Nemzeti Adó és Vámhivatalnak is a dekoncentrált szerve a NAV megyei igazgatósága. Történelmi tény 60

65 azonban, hogy a rendszerváltást követően a dekoncentrált szervek száma ugrásszerűen megemelkedett a megyékben, szoros összefüggésben azzal, hogy a megyét korábban uraló jelentős anyagi forrásokkal és erős hatáskörökkel rendelkező - megyei tanácsokat az anyagi forrásokkal nem rendelkező, kifejezetten gyenge jogállású - megyei önkormányzatok váltották fel. A rendszerváltást követő öt éven belül több mint harminc féle dokoncentrált szerv működött a megyékben. Elrettendő példa lehet a Földművelési Minisztérium, amely nyolc féle dekoncentált szervet hozott létre a megyékben! Történelmi tény az is, hogy a megyei kormányhivatalok 2011-ben történt fölállításának egyik döntő oka éppen a dekoncentrált szervek számának radikális csökkentése volt, és azóta is egyre több dekoncentrált szerv kerül a kormányhivatalok szervezeti keretei közé. A kormányhivatalokba integrált dekoncentrált szervek száma 2015 április 1-el, tehát ma már meghaladja a harmincat. Mindez a területi szinten megjelenő államigazgatási feladatok erőteljes centralizációját jelenti a kormányhivataloknál, illetve a járási hivataloknál Az államigazgatás helyi szervei A magyar jogi szabályozás szerint főszabály-szerűen a járási szinten véget ér az államigazgatás, tehát helyi szinten (a városokban és a községekben) csupán önkormányzati igazgatás valósul meg. Kivételt jelent ez alól a polgármester, aki bizonyos jogkörök tekintetében nem az önkormányzatnak az embere, hanem az államigazgatásé. Példaként említhető a honvédelmi igazgatás, amelynek végpontján tehát nem a járás, hanem a települési polgármester, mint a helyi védelmi bizottság vezetője áll A helyi önkormányzatok A rendszerváltást követően gyorsan, már 1990-ben megtörtént a tanácsrendszer megszüntetése és a helyi (közigazgatási) önkormányzati rendszer kialakítása. A helyi önkormányzatokról szóló évi LXV. törvény (Ötv.) értelmében a demokratikusan megválasztott képviselő-testülettel rendelkező helyi önkormányzatok intézik a helyi közügyeket, így minden településnek alapvető joga van az önkormányzáshoz. Ebből kiindulva igen gyorsan szaporodott a helyi önkormányzatok száma, mígnem tíz év alatt a tanácsok számához képest számuk majdnem a duplájára nőtt: a mintegy 1700 tanács helyébe több mint 3200 önkormányzat lépett! Az Ötv. kimondja, hogy helyi önkormányzatok működnek a településeken és a megyékben, azzal, hogy a helyi önkormányzatok önállóak, autonómiával rendelkeznek, így - szemben a tanácsokkal a megyei önkormányzat és a települési önkormányzat között nincs alá-fölé rendeltség. Sőt: a helyi önkormányzatok nincsenek alárendelve más állami szervnek sem. Tevékenységük fölött a Kormány gyakorolja a törvényességi felügyeletet. Ebben a tekintetben nem hozott változást a helyi önkormányzatokról szóló új törvény, a évi CLXXXIX. törvény (Új Ötv.) sem, tehát Magyarországon napjainkban is a településeken és a megyékben működnek helyi önkormányzatok A települési önkormányzatok Az Új Ötv. szerint Magyarországon helyi önkormányzatok működnek a következő településtípusokon: községekben, városokban, megyei jogú városokban, fővárosi kerületekben. Mindösszesen több mint 3200 településen. A települési önkormányzatok legfontosabb feladata a helyi közügyek intézése, vagyis a helyi lakosság köz-szolgáltatásokkal való ellátása. Ennek érdekében a települési önkormányzatoknak - törvényi keretek között - joguk van: saját adóbevételekhez, saját 61

66 tulajdonhoz, szervezetük szabad kialakításához, egymással való társuláshoz, bírósághoz forduláshoz, jogi személyiségükhöz, stb.. A települési önkormányzatok két-féle feladatot ún. kötelező és ún. szabadon választott feladatokat látnak el. Kötelező feladatot csak törvény írhatja elő számukra, mégpedig azzal a megszorítással, hogy a törvényalkotó ezzel párhuzamosan köteles a feladat ellátását biztosító anyagi erőforrásokat is a feladathoz rendelni. Ilyen kötelező feladat például a közvilágítás és az egészséges ivóvízellátás-, az alapfokú egészségügyi és szociális ellátás-, valamint az alapfokú iskolai ellátás biztosítása, a közterületek takarítása, stb.. A kötelező feladatokon túlmenően az önkormányzat szinte korlátlanul, szabadon vállalkozhat bármilyen feladat ellátására, ha ehhez megvannak az erőforrásai. Két korlátja azonban van a feladat-vállalásnak. Egyik az, hogy a szabadon vállalt feladat ellátása nem veszélyeztetheti a kötelező feladatok ellátását, a másik pedig az, hogy az adott feladat ellátása nem jelentheti más állami szerv hatáskörének elvonását. A települési önkormányzatok szervezeti struktúráját a következő szervek alkotják: képviselő testület, bizottságok, polgármester, polgármesteri hivatal és jegyző. A képviselő testületet a lakosság által négy évre választott polgárok alkotják. A testület jelentősége az, hogy az önkormányzatot megillető feladat-, és hatáskörök címzettje mindig a képviselőtestület. A testület jogszabályt (rendeletet) alkothat, illetve adott esetben köteles alkotni. Maga állapítja meg működési rendjét, de egy évben minimum hat alkalommal köteles ülésezni. Az üléseket a testület elnöke, a polgármester hívja össze és vezeti. Az ülés nyilvános, és akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. A döntések szavazattöbbséggel születnek. A képviselőtestületi ülések között a különböző bizottságok dolgoznak, amelyekben részben a képviselőtestület tagjai, részben pedig külső szakértők dolgoznak. Minden települési önkormányzat maga dönti el, hogy milyen bizottságokat működtet, viszont pénzügyi ellenőrző bizottság létrehozása minden településen kötelező. Tipikus az igazgatási és jogi bizottság, a gazdasági bizottság, valamint az ifjúsági és a sportbizottság fölállítása. A polgármestert a település lakossága választja közvetlenül, négy évre. A polgármester a település első embere, a képviselőtestület elnöke. Nem csak a képviselőtestület által meghatározott önkormányzati hatásköröket gyakorolja, hanem a törvényben meghatározott államigazgatási feladatokat is. Munkáját alpolgármester segíti. A képviselőtestület ülésén született döntéseket a polgármester és a jegyző írja alá. A polgármesteri hivatal segíti a képviselőtestület, a bizottságok, a polgármester és a jegyző feladat-ellátását. A hivatalt közigazgatási szakember, a jegyző vezeti, aki munkahelyi irányítója a hivatalban dolgozó köztisztviselőknek. A jegyző feladata a képviselőtestület üléseinek előkészítése és az üléseken a törvényesség biztosítása. Ő gondoskodik arról, hogy a testületi ülésről jegyzőkönyv készüljön, és az 15 napon belül megküldésre kerüljön a megyei kormányhivatal részére. A helyi önkormányzatokat megillető egyik alapjog a társulási jog, ami azt jelenti, hogy a települések szabadon társulhatnak, és szerződésben különböző társulásokat hozhatnak létre. Példaként szolgálhatnak azok a társulások, amelyek révén két, vagy több önkormányzat közösen működtet általános iskolát, vagy éppen közös képviselő-testületet A megyei önkormányzatok Magyarország területe 19 megyére és fővárosra tagozódik, így az országban 19 megyei és egy fővárosi önkormányzat működik. 62

67 A megyei önkormányzatok feladatai a települési önkormányzatokhoz hasonlóan, az ott ismertetett szabályok szerint kötelező és szabadon választott feladatokra tagozódnak. Legfontosabb kötelező feladata a területfejlesztés és a területrendezés, természetesen a megyehatárokon belül. A megyei önkormányzatnak kiemelt feladata a különböző fejlettségű térségek területi kiegyenlítése és a gazdaság-fejlesztés, ide értve a turizmus fejlesztését is. A megyei önkormányzatok szervezeti struktúrája szintén hasonló a települési önkormányzatoknál megismert struktúrához. Ennek megfelelően a következő módon alakul: megyei közgyűlés, bizottságok, elnök és alelnök, hivatal és főjegyző Néhány gondolat a régiókról A XX. század Európájában egyik kulcsfogalom a regionalizmus volt és ma is az. Ennek oka részben politikai, részben gazdasági. A politikai okok élén a különböző államokban, kisebbségben élő népek öntudatra ébredése állt, gondoljunk például az Olaszországban élő osztrákokra, a Belgiumban élő vallonokra, vagy a Spanyolországban élő katalánokra, baszkokra. A gazdasági okok élén pedig az Európai Közösségek/Európai Unió regionális politikája állt. Ennek keretében a Közösség/Unió a költségvetésének mintegy egyharmadát a gazdasági fejlettségben elmaradott térségek (régiók) javára juttatta és juttatja el, az Európai Bizottság felügyelete alatt. A regionális politika célterülete az ún. NUTS 2 szintű térség, vagyis az olyan területi egységek az Unió tagállamaiban, amelyekben és fő közötti népesség él. A rendszerváltást követően Magyarország azonnal deklarálta a Szovjetunió vezette Varsói Szerződésből és a KGST-ből való kilépésének szándékát, amit rövidesen tettek is követtek. Ugyan ez vonatkozik arra a szándékra, amely szerint Magyarország csatlakozni kíván a NATOhoz, az Európa Tanácshoz és az Európai Unióhoz. Az Európai Unióhoz való csatlakozás első lépése az 1991-ben megkötött Társulási Megállapodás volt, majd következett a magyar államszervezet és jogrendszer gyökeres átalakítása. Ennek jegyében került sor 1998-ban 7 tervezési-statisztikai régió fölállítására, majd 2005-ben az Országos Területfejlesztési Koncepció megalkotására. E dokumentum értelmében Magyarországon megmarad a 7 régió, de csak tervezési-statisztikai szinten, vagyis olyan területi egységként, amelynek élén nem áll semmiféle közhatóság. A 2006-os választásokat követően megalakult MSZP- Kormányprogram azonban már 7 önkormányzati régió kialakítását tűzte ki célul, de az igazi régiók kialakítását a 2010-es választásokat megnyerő FIDESZ- Kormányprogram megakadályozta. A Kormányprogram szerint marad a 7 tervezési-statisztikai régió, ami nem más, mint 3 megye adatainak (terület, népesség, GDP, munkanélküliség, stb.) mechanikus összeadása. Az utóbbi évtizedben széles körű vita bontakozott ki arról, hogy szükség van-e Magyarországon igazi, tehát közhatóság által vezetett régióra, és ha igen, akkor hány régiót célszerű kialakítani? Egyesek szerint nagymegyét (régiót), mások szerint 7 régiót, megint mások szerint pedig csupán 4 régiót kell kialakítani, megszüntetve az évezredes múltra visszatekintő megyéket. Közös vonás e nézetekben az is, hogy a régiók élén közhatóság állna, amelynek tagjait a lakosság választaná közvetlenül négy évre. Hogy mit hoz a jövő, az nem tudható. Minden esetre tény, hogy Európában - a volt szocialista országok mindegyikében is - kialakítottak igazi régiókat, mintegy felére csökkentve a középszintű területi egységek számát. E tendencia alapján feltehető, hogy erre Magyarországon is sor fog kerülni előbb, vagy utóbb. 63

68 2. Következtetések A fentiekben arra törekedtünk, hogy bemutassuk a magyar közigazgatás szervezeti rendszerét, utalva annak sajátosságaira. Bízunk abban, hogy T. Olvasó megértette gondolataink lényegét és világossá vált számára, hogy a sok-sok hasonlóság ellenére minden ország közigazgatása egyedi, vagyis más és más. Ez természetes, mert minden népnek, nemzetnek, illetve országnak más-más a földrajzi fekvése, a történelme, a hagyománya, a lelkülete. Nem feledkezhetünk meg ugyanakkor arról sem, hogy az Európai Unióhoz való tartozás ténye sok esetben szükségessé teszi olyan közigazgatási szervek létrehozását is, amelyek fölállítására egyébként nem kerülne sor. Gondolunk itt például arra, hogy az Európai Unió fejlesztési forrásaihoz való hozzájutás minden tagállamban kötelezővé teszi Irányító Hatóság, Monitoring Bizottság, Kifizető Hatóság és más szervek létrehozását, ami egyértelműen valamiféle közös közigazgatás, egy Európai Közigazgatási Térség kialakítása irányába mutat. Erről azonban már egy más tanulmánynak kell szólnia. 64

69 Bertalan Péter Nagy András: Nagyhatalmi és geopolitikai játszmák a 20. századi Balkánon Kaposvári Egyetem, Pedagógiai Kar, Társadalomtudományi Tanszék (bertalan.peter@ke.hu) Absztrakt Az előadás összefoglalja, bemutatja a Balkán 20. századi geopolitikai, történelmi trendjeit. Unikális komparatív, multi- és interdiszciplináris módszereket alkalmaz, eddig kevéssé ismert források analizálásával, feltárásával. Szemléletesen érzékelteti, ábrázolja azokat a veszélyeket, folyamatokat, amelyek ma is megoldatlanul kavarognak a történelem nehezen modellezhető mélyrétegeiben. A térség bonyolult gazdasági, politikai, vallási mozgatórugóit, struktúráit csak modern multi- és interdiszciplináris ismeretekkel lehet megérteni, kiváló példa erre Varga József- Bánóczy János: Az iszlám bankrendszer működési mechanizmusa c. tanulmánya, amely komplex elemzést nyújt e kérdésről. Abstract The aim of the study is to show a new geopolitical approach to the understanding of international processes. The authors come up with the idea of connecting geographical elements with international relations and the moves of great powers and smaller states. The new approach of matching geographical fault lines with the region of Central-Eastern Europe, a region between the Baltic and the Black Sea provides us a better understanding of international events and networks. Connecting the two fields of research, geography and international diplomacy, the authors describe the short XX. century and the beginning of the XXI. century as the period of earthquakes and volcanic eruptions along the fault lines, concentrating on the history of the Balkan region, providing us with a better view on the international system and the situation of smaller states among the great powers. Bevezetés Földünk politikai arculata a XIX. sz. második felétől a XX. század végéig alakult ki. Ez az arculat azóta is folyamatosan úgy változik, ahogy a földkéreg legfelső rétege. A földkéreg mélyebb rétegeiben keletkező feszültségek a kéregszerkezet mozgásait eredményezik. Ezen mozgások a felszínen is változásokat hoznak létre. A földkéregben törésvonalak alakulnak ki, amelyek mentén erős vulkáni tevékenység és kéregmozgás, földrengés tapasztalható. A politikai arculat alakulása is hasonló. A politika mélyebb rétegeiben kialakuló feszültségek okai sokfélék. A földkéreg is változatos okok miatt formálódik. A kéregmozgások mellett az időjárás is erősen formálja a felszínt. A politikában is beszélhetünk politikai időjárásról, amelynek hatása kisebb, mint a mélyrétegekben feszülő ellentétek következményei. Egy-egy politikus fellépése vihart kavarhat, amelynek elmúlása nem vezet gyökeres átalakuláshoz. A politika mélyebb rétegeiben keletkező ellentmondások főbb okai gazdasági etnikai, vallási, világnézeti, ideológiai kulturális, a társadalmi rendszerek közötti ellentétekre vezethetőek vissza. Tömören, modern tudományos szakkifejezéssel geopolitikai okoknak is nevezhetjük őket. Visszatérve a földkéreg, geopolitikai arculat metaforához mondhatjuk, hogy a geopolitikai arculatot is törésvonalak tagolják. Ezek mentén is kialakulhat politikai vulkánkitörés és földrengéshez hasonló jelenség. A geopolitikai törésvonalakból hálózatszerűen indulnak kisebb törésvonalak. Ezek is eredményezhetnek kisebb politikai mozgásokat. 65

70 A legnagyobb politikai törésvonal Közép-Kelet-Európában (Köztes- Európán) húzódik végig a Balti-tengertől a Fekete-tengerig. E vonal mentén tört ki az első és a második világháború. Mindkettő globális jelenségként értelmezhető. A két világháborút lezáró békeszerződések nem szüntették meg a politikai ellentéteket, a mélyben fennmaradtak a feszültségek. A második világháborút követő négy és fél évtized a hidegháború időszaka. A győztes nagyhatalmak eltérő stratégiai, tárgyalási, geopolitikai, értékrendszerbeli és világszemléleti megfontolásai, gondolati hagyományai, politikai berendezkedése közötti eltérések, részben pedig a wilsoni elveken alapuló roosevelti idealista és a sztálini reálpolitikai gondolkodásmód és politikai gyakorlat különbségéből fakadó ellentmondások terméke. 24 A hidegháborúnak is nevezhető idegháború korszaka, amely méhében hordozza az újabb világháború veszélyét. A nagyhatalmak az USA és a Szovjetunió közötti békésnek látszó politikai kötélhúzás magyarázata a katonai erőegyensúly, amely folyamatos politikai instabilitás forrása. A hidegháborút a történeti szakirodalom négy szakaszra osztja. A lefagyás ( ), a rivalizálás ( ), az enyhülés ( ) valamint az újabb lefagyás és a hidegháború vége ( ) szakaszára. 25 Ez a szakaszolás a diplomácia politika változásain alapul. Nem ad magyarázatot a geopolitikai törésvonalak mentén kialakuló lokális háborúkra és veszélyes feszültséggócokra (koreai, vietnami háború, kubai válság stb.) A geopolitikai megközelítés a nagyhatalmak gazdasági, katonai politikai hatósugarának globális változásait veszi figyelembe. Ezt jelentősen befolyásolja a globális méretekben folyó ideológiai küzdelem is. A XX. század utolsó harmadától kezdve a geopolitikai gondolkodás uralkodó felfogását megtestesítő elemzési keretet [ ] az ötdimenziós térfogalom koordinátái jelentik. 26 A megszokott földrajzi térfogalom az űrtér, avagy világűr, valamint a szélesebb értelemben vett információs szféra részét képező cybertér jelenségével bővült. Katonai szempontból a földkörüli orbitális pálya is beletartozik ebbe a fogalomkörbe. 27 A földkörüli orbitális pálya esetében az űreszközök keringési távolsága szerint megkülönböztetjük a 150-től 800 kilométeres magassághoz tartozó alacsony magasságú röppályát a 800-tól 35 ezer kilométeres magasságban keringő közepes magasságú röppályát, valamint a 35 ezer kilométeres magasságot meghaladó távolságban keringő magas röppályát. Beszélhetünk a Földdel együtt forgó, a Föld felszínétől 36 ezer kilométer távolságban, az Egyenlítő síkjában keringő, 24 órás keringési idejű geostacionárius orbitális röppályáról is. 28 A térfogalom nemcsak a világűr fogalomkörével bővült, hanem a világtengerek térségeivel is. A Viasat History televíziós csatorna műsoraiból tudjuk, hogy a tengerek mélyén tartózkodó, több nukleáris fejjel ellátott rakétákat kilőni képes tengeralattjárók az Északi-sark jege alatt több hónapig tudtak tartózkodni. Így a térfogalom hadászati szempontból ide is kiterjedt. A hidegháború tehát a geopolitika által meghatározható terekben folyt. Mindez kibővíthető a kommunikáció globális térhálózatával. A hidegháború frontvonalai, csataterei elsősorban gazdaságpolitikai feltételeket határoznak meg, ez az a fő szempont, amelynek alapján a háborút értékelni lehet. Ez az aspektus határozza meg a hidegháború geopolitikai szakaszait is. A geopolitikai szempontok szerint a hidegháború egyes szakaszait a katonapolitikai szempontok, valamint az ezek mögött álló gazdasági erőforrások determinálják. 24 Szilágyi István: Geopolitika. Publikon Kiadó, Pécs, o. 25 Uo. 93. o. 26 Uo o. 27 Uo o. 28 Uo o. 66

71 A szembenálló erők küzdelme csak tudományos eszközökkel modellezhető. A külső szemlélő nehezen tudja eldönteni, hogy a küzdelem hevében ki áll győzelemre, ki az adott pillanatban az erősebb. Ezt fejezi ki a geopolitikai szempontból meghatározott szakaszolás. 1. Az első szakasz ( ) a nukleáris patthelyzet és az elrettentés, a feltartóztatás gyűrűjének megrajzolása. Ez a stratégia a szovjet blokk elszigetelését jelentette a Nyugatnak nevezett szabad világtól. Ekkor a kölcsönös félelem és a bizalmatlanság légköre uralkodott. 2. A második szakaszban ment végbe ( ) a kommunista mélységi behatolás a tengeri övezetbe. A Szovjetunió áttöri az amerikai izolacionista politika által támasztott korlátokat. Behatol a világtengerek urának tartott USA felségvizeire és azokra a területekre, amelyek az Egyesült Államok globális világuralmát megkérdőjelezik Szemléletes példája ennek az as kubai válság, valamint Afganisztán szovjet megszállása A harmadik szakasz ( ) 30 a Szovjetunió összeomlását jelentette. A XX. század történelmének megrendítő pillanata ez. A keleti blokk népei hasonló érzést Sztálin 1953-ban bekövetkező halálakor, majd az 1956-os hruscsovi leleplezéskor éltek át. Hruscsov az SZKP XX. kongresszusán rávilágított a személyi kultusz aljasságára, erkölcstelenségére. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc erre az első reakció. A Szovjetunió és az általa uralt hatalmi blokk ekkor még nem rendült meg. A két esemény összehasonlítása magyarázatot adhat az 1991-gyel kezdődő új korszak jelentőségére, valamint a geopolitika mélyebb rétegeiben lejátszódó történések elemzésére. A második világháború után kialakult bipoláris világrend hirtelen összeomlott. E világrend egyik oszlopa a Szovjetunió által vezetett két gazdasági, valamint katonai szövetségi rendszer volt, ez a KGST és a Varsói Szerződés szervezetét jelentette. Az USA által vezetett blokk az Egyesült Államok hatalmára támaszkodott. Ennek magyarázata: gazdaságilag a világ nemzeti össztermékének egynegyedét adja. Ennek nagysága Kína, Japán, Németország és Nagy Britannia által előállított össztermékkel egyenlő. Leghatalmasabb ipari potenciállal rendelkező államként a 100 legnagyobb transznacionális vállalat egyharmadának székhelye Amerikában található. Az úgynevezett új gazdaság és a pénztőke növekedési üteme is az Egyesült Államokban a legmagasabb. Technológiai téren az USA vezeti az információs és kommunikációs forradalmat. Katonai területen a csökkenő kiadások ellenére a NATO-val karöltve akciórádiuszát növelni tudta. Amerikáé az egyetlen olyan hadsereg, amely a világ bármely pontján beleértve az óceánok feletti kontrollt is azonnal bevethető, azonnali beavatkozásra képes. Politikailag jelentős mértékben megerősítette hagyományos befolyását olyan stratégiai jellegű nemzetközi szervezetekben, mint a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, a Világkereskedelmi Szervezet 31 A felsorolt tények mellett meg kell említeni, hogy az új nemzetközi rend első sarokpontjának az július között zajló tárgyalások eredményeképpen a Bretton Woodsban kialakított nemzetközi pénzügyi rendszer tekinthető. Ekkor vált az amerikai dollár világpénzzé 32 A két pólus közötti küzdelem és éles verseny tehát gazdasági tényezők miatt dőlt el a nyugati világ javára a hosszú ideig tartó hidegháborúban. A Szovjetunió és az USA 29 Uo o. 30 Uo. 99- o. 31 Uo o. 32 Uo. 91.o. 67

72 között folyó katonai verseny alapja haditechnológia fejlesztése volt. Az erőegyensúlyt az atomfegyverek paritása és a szovjet szárazföldi haderő biztosította. Ez a hatalmas haderő a második világháború alatt óriási páncélos mozgó erőt alakított ki, amely az NDK-ból indulva gyorsan eljuthatott az Atlanti-óceánig a Viasat History televíziós csatorna adatai szerint. Ez volt a nyugat félelmének alapja, valamint a sztálini stratégia egyik fontos sarokpontja. A hidegháború idején a kubai válság hozott újabb fordulatot az erőegyensúly billegő állapotában. Az USA Reagan elnök elgondolása alapján meghirdette csillagháborús programot, amely a rakéta elhárító rendszer kiépítését jelentette, ez olyan haditechnológiai versenyt hozott, amelynek nem voltak meg a Szovjetunióban a gazdasági feltételei. A Viasat History közlése, hogy az USA nemzeti jövedelmének 6%-nak, míg a Szovjetunió 40%-át fordította katonai kiadásokra. Az erősen egyenlőtlen küzdelem elvezetett a szovjet rendszer összeomlásához. A nagy összeomlás Közép- Kelet Európában nagy geopolitikai földrengéshez vezetett, amelynek utóhatásaként a geopolitikai utórengések miatt a geopolitikai törésvonalak főleg a Balkánon újra felszakadtak. Így érkeztek el a Köztes Európa államai, nemzetei a rendszerváltás történelmi feladatához. Ennek megoldása a térség közös gondja volt az adott geopolitikai keretek között. A geopolitika terminus technikust azért kell hangsúlyozni, mert az adott történelmi helyzetben a térség sorsát meghatározta. A történelem is releváns szerepet játszik, mert az első és második világháború globális jelentőségű véres esemény- sorának árnya rávetült az egész régióra. Újból a világháborúkat lezáró békét elnagyoltsága, felületessége bizonyult be. Ukrajna sorsa is igazolja, hogy a rendszerváltás még nem fejeződött be a régióban. Maga a rendszerváltás szó is kifejezi, hogy a történelmi fordulat elkerülhetetlen. Közép-Kelet-Európa kis népei számára nincs más alternatíva, csupán az a feladat, hogy a hidegháború befejeződésével valamilyen módon gazdaságilag talpra tudjanak állni. Ez csak a nemzetközi gazdasági vérkeringésbe való bekapcsolódás lehetőségeinek kihasználásával lehetséges. A kis nemzeteknek gazdasági vérátömlesztésre van szükségük. Magyarország helyzete ebben az egyik szemléletes példa. A région kívül az ország helyzetét a világ globálissá válása is meghatározza. A világ globálissá vált, a kölcsönös függőségek és újregionalizmus típusú integrációk, a hálózatok és áramlatok formájában szerveződő folyamatok átalakították a geopolitikai terek és helyek fogalmi kereteit és hozzájárultak a régi struktúrák széteséséhez. 33 Előrengések Az első világháborút, akárcsak a földrengéseket, előrengések sorozata előzte meg. Méltán nevezik a Balkán térségét Európa, és a világ puskaporos hordójának, még napjainkban is. Az első világháborút két olyan konfliktus előzte meg, melyek geopolitikai értelmezése több irányból is megközelíthető. Egyrészt a Balkán a nagyhatalmi vetélkedés, a geostratégiai szempontból jelentőséggel bíró területek megszerzésének (tengeri kijáratok, tengerszorosok) színtere, másrészt a kis országok közötti, ugyanezen területekért folyó harc helyszíne is egyben. Az Osztrák-Magyar Monarchia élén két rangos tisztségviselő is akadt, akik a dinasztikus terjeszkedés politikáját szándékozták felújítani. Aloys Aehrenthal-Lexa gróf, külügyminiszter és Franz Konrad von Hötzendorf gróf, vezérkari főnök úgy gondolta, hogy Oroszországgal, akárcsak 1881-ben, ismét meg lehet állapodni a Balkán kölcsönös felosztásáról. 34 A megállapodás szerint Oroszország kapta volna a törökországi 33 Uo. 91.o. 34 Major Nándor: Egy állameszme tündöklése és bukása. Forum Könyvkiadó, o. 68

73 tengerszorosokat, az Osztrák-Magyar Monarchia pedig kijuthatott volna Szaloniki kikötőjébe. Oroszország Anglia ellenállásába ütközött, a Monarchia annektálta Bosznia-Hercegovinát. 35 A Balkán Szövetséget létrehozó Bulgária, Szerbia, Crna Gora és Görögország igényt tartottak az Oszmán Birodalom európai területeire. Az első előrengés, az 1912-ben kirobbant első Balkán-háború utáni zsákmányosztás magában hordozta a második Balkán-háború kitörését, melyet ezúttal Bulgária indított volt szövetségesei ellen, akik oldalán csatlakozott Románia és az Oszmán Birodalom is. 36 Kiderült, hogy a két balkáni háborúban a három balkáni kis állam, Görögország, Szerbia és Bulgária voltaképpen a Vardar völgyének, és Szalonikinek a birtoklásáért is vetélkedett egymással. 37 A Vardar völgye a szaloniki kikötőhöz vezető út stratégiai kapuja. Aki a Vardar völgyét birtokolja, az a Balkán felett is dominál. 38 Gyakorlatilag a mackinderi geopolitikai szemlélet balkáni leképeződéséről van szó. Az első világméretű földrengés A Balkán-kérdés azért emelkedhetett világpolitikai rangra, mert a nemzeti vitában szembenálló felek és a mögéjük dinasztikus érdekből felsorakozó nagyhatalmak a nagy európai blokkok tagállamai voltak, és a vita eldőlte a szövetségi rendszerek egész további sorára kihatott. 39 A földrengés hullámai már az egész világra kiterjedtek. Oroszország a háború kitörése után közvetlenül azt kérte Szerbiától, mondjon le Bulgária javára Macedóniáról a Balkán Szövetség újraélesztéséért. Szerbia azonban csak a a Vardar völgyétől keletre eső területekről volt hajlandó lemondani, azzal a feltétellel, hogy a Balkán Szövetség többi tagállama is engedményeket tesz Bulgáriának, és Szerbia szerb-horvát területeket kapna cserébe a hozzájuk tartozó tengerpartokkal együtt. Mivel sem Görögország, sem Románia nem kívánt engedményeket tenni Bulgáriának, a szövetségesek már a Vardar völgyével együtt követelték Macedóniát Szerbiától. Cserébe felkínálták Bosznia-Hercegovinát és Dél-Dalmáciát. A szerb politikai elit azonban a már ismertetett okok miatt foggal-körömmel ragaszkodott a völgy birtoklásához. 40 Oroszország a Dardanellák és a Boszporusz övezetét saját magának kívánta megtartani, ezért igyekezett Bulgáriát a Balkán központi, stratégiai dominanciát nyújtó, a Vardar völgyét is felölelő térségbe átnyomni. 41 Ez Szerbiát a háborús külpolitikájában követendő elvek és a nemzeti program megváltoztatására késztette. A szűkebb értelemben vett szerbkérdés helyett az átfogóbb jellegű jugoszlávkérdés rendezését vállalta fel. 42 Ennek azonban feltétele volt az antant győzelme, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlasztása. Nikola Paŝić, Szerbia miniszterelnöke szerint a Balkán térség békéje egy erős nemzeti állam létrehozásán függ, feladva az erőegyensúly elvét. Elképzelésében a tartós béke garantálásának kulcsa Szerbiából egy erős délnyugati szláv állam létrehozása, mely felölelné a szerbeket, a horvátokat, sőt a szlovéneket is. 43 A fenti elképzelés azonban csak Szerbia expanziós politikájának álcázására szolgált, Paŝić maga sem hitt a jugoszláv nemzet létezésében, mindegyik nemzetnek megvolt a saját elkülönült nemzeti tudata. Szerbia hivatalos háborús 35 Uo. 36 Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia. Aula Kiadó, o. 37 Major Nándor: Egy állameszme tündöklése és bukása. Forum Könyvkiadó, o. 38 Uo. 12.o. 39 Uo o. 40 Uo o 41 Uo. 12.o. 42 Uo. 13.o. 43 Uo. 15.o. 69

74 célja 1914 végén az Oszrtrák-Magyar Monarchia szétzúzása és a fel nem szabadított szerb, horvát és szlovén testvérek felszabadítása és egyesítése volt. Az antantnak azonban nem volt érdeke a Monarchia szétzúzása, sokkal inkább különbékére apelláltak, a Monarchiát az európai nagyhatalmi erőegyensúly fontos tényezőjének tekintették. Ezen felül az antantnak sokkal nagyobb érdeke fűződött Olaszország bevonásához a háborúba. Olaszország viszont tartva egy erős jugoszláv állam létrejöttétől, a szövetségesekkel kötött titkos szerződésben kikötötte, akadályozzák meg Szerbia, Horvátország és Montenegró egyesülését. A megállapodás szerint Horvátország a háború végén eldöntheti, független lesz, vagy csatlakozik valamely országhoz. Oroszország egészen 1917-ig ellenezte egy erős délszláv állam létrehozását. Ez főképp azzal magyarázható, hogy Oroszország nem lehetett biztos abban, hogy a pravoszláv Szerbia dominanciája megmarad a nem pravoszláv délszláv népek felett. A történelem később igazolta feltevésüket. Bár Paŝić törekvéseit nem támogatta, Oroszország azért szállt be Szerbia mellett a háborúba, hogy saját jól felfogott érdekében megőrizze, s ha lehet, akkor a maga javára fordítsa a nagyhatalmi erőegyensúlyt Délkelet-Európában, amely Szerbia elveszítésével, a Habsburg-monarchia javára felborult volna. 44 Szerbia az orosz cárizmus 1917-es bukása után politikájának megváltoztatására kényszerült, kénytelen volt közelebb kerülni a Jugoszláv Bizottsághoz. A Jugoszláv Bizottságot a Habsburg-monarchiából a háború kezdetén Nyugatra emigrált szlovén és szerb, többségében azonban horvát politikusok hozták létre, akik már a háború előtt is kapcsolatban voltak Szerbiával. 45 A Jugoszláv Bizottság egy egységes, erősen központosított Jugoszlávia létrehozása mellett tört lándzsát, a trializmus elvére, a három törzs, nemzet egyenjogúságára alapozva. Mindeddig azonban a szerb kormány és a londoni állomáshelyű Jugoszláv Bizottság viszonyát a kölcsönös bizalmatlanság jellemezte július 20-án, a korfui deklarációban a Bizottság elfogadta a szerb Karađorđević-dinasztiát a leendő állam uralkodójául, míg a szerb kormány elfogadta, hogy az új államban minden törzs egyenjogú lesz. Paŝić célja az antanthatalmak, valamint az oldalukon harcba lépő Egyesült Államok támogatásának megnyerése volt. Az antanthatalmak azonban vagy ignorálták, vagy fenntartásokkal fogadták a deklarációt. Franciaország két délszláv állam létrehozásában gondolkodott, Olaszország pedig a neki járó területek megszerzésének akadályát látta benne. 46 Az antanthatalmak, miután az Osztrák-Magyar Monarchiával folytatott különbéke tárgyalások kudarcba fulladtak, a Monarchián belüli nemzetiségi mozgalmak buzdításával próbálták a gyengébb központi nagyhatalmat destabilizálni áprilisában megszervezték Rómában az Osztrák-Magyar Monarchia leigázott nemzeteinek kongresszusát. 47 A Szerb-Horvát-Szlovén Királyi Állam megalakulásához szükséges nemzetközi feltételeket az antant győzelme teremtette meg, mégsem csupán nagyhatalmi akaratból létrehozott mesterséges képződményről van szó. A szerbek, horvátok, szlovének sok kényszerű körülmény hatására ugyan, de önszántukból léptek be a délszláv államba, amely azonban létrejöttétől kezdve éles belső konfliktusokkal küszködött. 48 Két birodalom, a cári Oroszország és az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlása után keletkezett hatalmi vákuumot Szerbia, mint világháborús győztes, kezében a Vardar völgyével, történelmi feladatának érezte betölteni Uo. 18.o. 45 Uo. 20.o. 46 Uo o. 47 Uo. 29.o. 48 Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia. Aula Kiadó, o. 49 Major Nándor: Egy állameszme tündöklése és bukása. Forum Könyvkiadó, o. 70

75 A második globális földrengés Az első világháború után a délszláv állam külpolitikáját elsősorban a kontinentális hegemóniát birtokló Franciaországhoz igazította, aki számított az országra a német revansizmus ellen, a Habsburg restauráció megakadályozásában, a bolsevik forradalom elszigetelésében, és a balkáni olasz aspirációk megfékezésében. 50 Jugoszlávia csak a 30-as évekig támaszkodhatott hagyományos szövetségesére. A gazdasági világválság begyűrűzésének következtében Jugoszlávia Németország felé fordult, először gazdaságilag, majd politikailag is. A két ország viszonyában rövid időn belül egyoldalú gazdasági függés alakult ki. 51 Jugoszlávia elsődleges célja az volt, hogy kimaradjon a háborúból március 25-én Cvetković miniszterelnök aláírta a háromhatalmi egyezményt, amelyben Németország három függelékben garantálta Jugoszlávia követeléseinek teljesítését. 52 Az első függelék szerint a balkáni országhatárok véglegesítése során ez volt az ígéret Jugoszlávia Szaloniki városával kijáratot kapott volna az Égei-tengerre. Ezzel teljesült volna Szerbia évszázados álma. 53 A második függelékben a szuverenitás és területi integritás garantálása szerepelt, a harmadik függelék szerint Németország és Olaszország nem várta volna el Jugoszláviától katonai támogatás nyújtását háború esetén. 54 A paktum aláírása után közvetlenül azonban, feltehetően angol közreműködéssel Duŝan Simović tábornok puccsot hajtott végre, Szerbiaszerte antifasiszta tüntetések kezdődtek. Hitler április 6-án megtámadta Görögországot és Jugoszláviát is. A győztesek az országot felosztották egymás között. Szerbia földrajzi fekvése és jelentős bányászata miatt Németország fennhatósága alá került. A megszállás után elszabadult a káosz. Jugoszláviában négy éven át nemcsak a megszálló seregek ellen folyt a háború, hanem közben a hazai partizánok, szerb csetnikek, horvát usztasák, albán balisták, szlovén fehérgárdisták moszlim légiósok egymás közt is háborúztak, méghozzá úgy, hogy egyikük sem kímélte a civil lakosságot. Párhuzamosan, sőt egymásba fonódva felszabadító harc, polgárháború és fegyveres forradalom is folyt, társadalmi osztályok igyekeztek leszámolni egymással. 55 A balkáni törésvonal, mely nemcsak a nagyhatalmak között, de a szláv népek között is húzódik, több kutatás szerint is egymilliónál több emberéletet követelt Jugoszláviában ig Oroszország és az Osztrák-Magyar Monarchia vetélkedett a Balkánért. Az első világháború után Franciaország próbálta érdekszférájába vonni a Balkán északi részét. Ekkor már olasz aspirációk is megjelentek. A franciákat a gazdaságilag erősebb, földrajzilag közelebb elhelyezkedő Németország szorította ki a 30-as években. A második világháború kitörésével párhuzamosan az angolok igyekeztek kiterjeszteni befolyásukat észak felé (Simović tábornok puccsa). Miután a háború második felében világossá vált, hogy a németek és az olaszok is kiszorulnak a Balkánról, Anglia a Szovjetunióval találta magát szembe, aki imperiális jussát igyekezett behajtani a Balkánon. 56 A második világháború után Nagy-Britannia elvesztette nagyhatalmi státuszát, Európa és Jugoszlávia is romokban hevert. Kialakulóban volt a kétpólusú világ, a mindent megnyerő győztes, Egyesült Államok, és a sokat nyerő és vesztő győztes, a Szovjetunió között. Ez a bizonytalan helyzet azonban sok lehetőséget rejtett magában. Jugoszláviában Tito és a 50 Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia. Aula Kiadó, o. 51 Major Nándor: Egy állameszme tündöklése és bukása. Forum Könyvkiadó, o. 52 Uo. 84.o. 53 Uo. 54 Uo. 55 Uo. 139.o. 56 Uo o. 71

76 kommunisták felismerték őket, és erejüket kihasználva rohamos tempóban kiépítették rendszerüket. 57 Jugoszlávia a bipoláris világrendben 1945 után Jugoszlávia és a Szovjetunió között szoros szövetségesi kapcsolat alakult ki. Jugoszlávia ben barátsági szerződések hálózatát építette ki a kelet-európai államokkal. A nyugati hatalmakkal ezzel szemben feszült volt a viszony, főképp a területi igények miatt. Főképp a Triesztre bejelentett jugoszláv igények váltak az angolszász hatalmakkal és Olaszországgal konfliktusok forrásává. A jugoszláv-szovjet kapcsolatokra a hidegháborús hangulat rányomta bélyegét. Sztálin a béketábort teljesen és gyorsan homogenizálni és centralizálni kívánta, függő helyzetbe juttatva Jugoszláviát, amivel Tito szembeszegült. 58 Jugoszlávia földrajzi helyzete, a szovjet katonai jelenlét hiánya és a többi kelet-európai kommunista vezetőhöz képest kiemelkedő hazai támogatottsága folytán Tito megtehette ezt. 59 Az 1948-as Kominform-konfliktus után az elszigeteltségből való kitörés érdekében a nyugati kapcsolatok javítása került a külpolitika fókuszpontjába. A nyugati hatalmaknak szintén érdekükben állt maguk mellett tudni Jugoszláviát, hiszen vele teljessé tehető a Moszkvát a Mediterráneumtól elzáró, Törökországtól Olaszországig húzódó övezet, valamint jobban kontrollálható az olasz és görög kommunista mozgalom ben az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország, 1952-ben az NSZK kötött gazdasági segély-egyezményt Jugoszláviával. Az ben megkötött Balkán Paktum (barátsági szerződés Jugoszlávia, Görögország és Törökország között, majd szövetség) célja az volt, hogy Jugoszláviát a nyugati tömbhöz kösse. A szövetség azonban a három állam nézeteltérései miatt nemigen működött. 60 Jugoszlávia egyik tömbbe sem akart beilleszkedni, célja a tömbökön kívüli országok csoportjának létrehozása volt, így felvette a kapcsolatot az újonnan felszabadult afrikai és ázsiai országokkal, Indiával, Egyiptommal és Indonéziával július én a brioni találkozón Tito, Nehru indiai kormányfő és Nasszer egyiptomi elnök a bandungi elvek antikolonializmus, békés egymás mellett élés) mellett tettek hitet. Sztálin halála lehetővé tette a szovjet kapcsolatok normalizálását is, amit a második szovjet-jugoszláv vita ( ) tört meg, amely kizárta a szocialista táborba való jugoszláv visszatérés lehetőségét ben a Szovjetunió tudomásul vette Jugoszlávia nemzetközi státuszát. Moszkva célja már csak az volt, hogy Jugoszlávia ne váljon a Nyugat részévé. 61 A jugoszláv-szovjet viszony 1957-es megromlása után ismét a tömbökön kívüliek kaptak nagyobb figyelmet ben megtartották az el nem kötelezettek első kongresszusát Belgrádban. A titoista Jugoszlávia az el nem kötelezettek mozgalmának harmadikutas jellegének megőrzésében főszerepet vállalt, mely nemzetközi jelentőségét is növelte. A köztes nemzetközi státusz, az el nem kötelezettek hangadójaként játszott szerep és az aktív békepolitika Jugoszláviát a méretéhez és gazdasági súlyához képest kiemelkedő nemzetközi fontossághoz és tekintélyhez juttatta. 62 Jugoszlávia a bipoláris világrend megszűnésével elvesztette különleges nemzetközi helyzetét, az el nem kötelezett mozgalom alkonyával pedig egy külpolitikai színpadot. Az 1990-es évek elejére a Jugoszlávia iránt hagyományosan elkötelezett nagyhatalmak, érdeklődése egyre 57 Mészáros Zoltán: A korai titoizmus propagandája. Életjel Kiadó, Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia. Aula Kiadó, o. 59 Uo. 126.o. 60 Uo o. 61 Uo. 184.o. 62 Uo. 186.o. 72

77 csökkent. A szovjet hatalmi törekvések kimúltak, a régi angol és francia riválisok pedig nem tartottak már a német túlsúlytól sem. Moszkva belső gondjaira és új nyugati kapcsolataira koncentrált. 63 A nagyhatalmak érdeke leginkább azért kívánta egyben tartani Jugoszláviát, mert rendezett és kiszámítható változásokra törekedtek. Végül azonban a nagyhatalmak hagyták szétesni Jugoszláviát. A délszláv válság, avagy mederbe terelni a törésvonalakat Jugoszlávia felbomlásának okai között említhető a régió ideiglenes leértékelődése a nagyhatalmi politika színpadán, valamint a belső feszültségek felszínre kerülése. Tito személye meghatározó centrifugális erőként hatott, halála után azonban a centripetális erők törtek a felszínre. A Balkán politikai időjárása is viharosra fordult, Slobodan Milošević színre lépésével. A délszláv válság, a háború kitörése után a nagyhatalmak úgynevezett lokalizációs politikát folytattak, melynek célja a régi alapokon nyugvó új Balkán konfliktus régión belül tartása volt, hogy 1914 ne ismétlődhessen meg. Az Egyesült Államok egy időre Európára bízta a délszláv ügyeket. Európa azonban nem jutott egyezségre a beavatkozás politikai céljáról, így patthelyzet alakult ki, melyet re az USA megelégelt. A lokalizációs politikát felváltotta az aktív beavatkozás. Az USA ezen felül csatát nyert a Nyugat-Európával vívott láthatatlan háborújában: bebizonyosodott, hogy Európa egymaga nem tud megoldani egy európai helyi konfliktust. 64 A boszniai háborút 1995-ben lezáró daytoni rendezés után több kérdés is nyitva maradt, ezek közül a legfontosabb az albánkérdés és Koszovó ügye. Az Egyesült Államok, a konfliktus továbbterjedésétől tartva március 24-én megkezdte a légicsapásokat. A NATO motivációja azonban ennél összetettebb volt. Nem csak a szerbeknek az albánokkal kötendő kompromisszum (rambouillet-i egyezmény) kikényszerítése volt a cél. Egyben reprezentálni akarták a NATO új szerepkörét is, kijelölve más nagyhatalmak, Oroszország és Kína helyét a formálódó új nemzetközi rendben. 65 Miloŝecić után Miután Miloŝecićet a hadsereg és a rendőrség kulcsemberei megbuktatták, a balkáni huzavona tovább folyatódott. Szerbia politikai elitje a XXI. század elején válaszút előtt állt. Egyik oldalon az Európai Unióhoz való csatlakozás, a másikon Montenegró és Koszovó megtartása. A cél mindkettő abszolválása volt. Szerbia két okból is ragaszkodik Montenegróhoz. A két ok közül talán a tengeri kijárat a fontosabb. A másik: Montenegró társaságában talán nagyobb esélye lenne Koszovót is megtartani. 66 Koszovó megtartásában Szerbia szempontjából sokkal inkább a szellemi, vallási dimenzió bír óriási jelentőséggel. Koszovónak ma koránt sincs akkora jelentősége a világpolitikában, ezért birtoklása, illetve ellenőrzése miatt nem töri a frász a nagyhatalmak korifeusait. A XXI. századra Koszovó birtoklásának már lokális jelentősége is megcsappant, hiszen a balkáni államok egymás közti viszonyában sem jelent már különösebb előnyt. 67 Igaz ugyan, hogy a szerbiai választópolgárok és a szerbiai politikai elit elsöprő többsége valóban szeretne mielőbb bejutni az Európai Unióba, de csak akkor, ha az országot olyanként vennék be, amilyen. Fájdalmas reformok nélkül. Miloŝevići csökevényeit is magával cipelve Uo o. 64 Uo o. 65 Uo. 296.o. 66 Major Nándor: Szerbia Miloŝević után I. Forum Könyvkiadó, Major Nándor: Szerbia Miloŝević után III. Forum Könyvkiadó, o. 68 Major Nándor: Szerbia Miloŝević után II. Forum Könyvkiadó, o. 73

78 Oroszország, Szerbia hagyományos szövetségese helyeselte, hogy Szerbia aláírta az előcsatlakozási szerződéseket az Európai Unióval, valamint támogatásáról biztosította Koszovóért folytatott küzdelmében. Oroszország indokai világosak: Oroszország természetesen nagyobb hasznát venné az Európai Unióban gyarapodó, saját érdekeiért ott küzdő Szerbiának, mint az Európai Unióval kívülről hadakozó és reménytelenül elszegényedő Szerbiának. 69 Összefoglalás A Balti-tengertől a Fekete-tengerig húzódó törésvonal a nagyhatalmi vetélkedés sakktáblájaként, geopolitikai játszmák színtereként értelmezhető. A kisnemzeti nacionalizmusok könnyedén esnek áldozatul a nagyhatalmi akaratok érvényesítésének. A régió kis országainak alkalmazkodniuk kell geopolitikai adottságaikhoz mérten a Föld nagy kőzetlemezeinek mozgásához, az adott időszak nagyhatalmaihoz, láthattuk ezt a XX. század folyamataiban, a két világháború és a hidegháború kapcsán is. A nagyhatalmak pedig geopolitikai érdekeiknek megfelelően élnek a kisnemzeti nacionalizmusok felélesztésének, vagy épp letörésének eszközével. A Balkán térsége az unipoláris világrend rövid ideig tartó fennállásában vesztett jelentőségéből, ugyanis nem volt hatalom, mely az Egyesült Államokat ellensúlyozhatta volna, miután a Szovjetunió szétesett. A XXI. század sokkal inkább multipolárisnak mondható nemzetközi rendjében a Balkán térsége ismét felértékelődött, Kelet-Európában előrengések érzékelhetők. Az újabb világméretű földrengés azonban szerencsére egyelőre elmarad, inkább a háttérben húzódó hálózatok küzdelméről beszélhetünk. Irodalomjegyzék Juhász József: Volt egyszer egy Jugoszlávia. Aula Kiadó, 1999 Major Nándor: Egy állameszme tündöklése és bukása. Forum Könyvkiadó, 2013 Major Nándor: Elveszejtett ország. Forum Könyvkiadó, 1993 Major Nándor: Kisebbségi breviárium. Forum Könyvkiadó, 1998 Major Nándor: Koszovói gyötrelem. Forum Könyvkiadó, 2000 Major Nándor: Szerbia Miloŝević után I. Forum Könyvkiadó, 2006 Major Nándor: Szerbia Miloŝević után II. Forum Könyvkiadó, 2007 Major Nándor: Szerbia Miloŝević után III. Forum Könyvkiadó, 2008 Mészáros Zoltán: A korai titoizmus propagandája. Életjel Kiadó, 2008 Szilágyi István: Geopolitika. Publikon kiadó, Major Nándor: Szerbia Miloŝević után III. Forum Könyvkiadó, o. 74

79 Balázs Judit: Geopolitikai prioritások Törökország és a Balkán Nyugat-Magyarországi Egyetem (balazsj@ktk.nyme.hu) Absztrakt Törökország már megalakulását követően meghatározó szerepet játszott a régióban. Aktív külpolitikai szerepe nemcsak a történelmi hagyományokból táplálkozott, hanem geopolitikai helyzete a hidegháború idején felértékelte a török külpolitikát. Az egypólusú világrend létrejöttét követően átmenetileg relatív veszített korábbi jelentőségéből, majd az arab tavasz újra az aktív külpolitika erőterébe helyezte az országot. Törökország számos, kulturális, történelmi, gazdasági szállal kapcsolódik a Balkánhoz. Aktív szerepe többirányú kiterjedésű: a nemzet építés, az identitás politika, a balkáni muszlimok támogatási folyamataiban a Törökországról kialakult kép döntő lehet a kapcsolatok alakításában. Fontos szerepet játszanak a török tőkebefektetések a tőkehiánnyal küzdő balkáni országokban. Törökország fontos tényező a balkáni stabilitás megteremtésében, és ennek kapcsán számos stratégiai partnerre tett szert, mindenekelőtt Macedónia Koszovó és Bosznia vonatkozásában. Kulcsszavak: török külpolitika, dzsihád, Balkán stratégia, geopolitika, migráció Érdekek érdekellentétek Törökország és a környező régió A Balkán-félsziget és az Oszmán Birodalom-Törökország közötti kapcsolatok hosszú történelmi múltra tekintenek vissza. A birodalmi hódítás időszaka konfliktusokkal terhelt illetve megbékélt időszakokra bontható, és ez a váltakozó együttélési forma, bár megváltozott történelmi körülmények között, de a mai napig is érvényes. Ahhoz, hogy Törökország és a Balkáni térség kapcsolatrendszerét megérthessük, tágabb geopolitikai kontextusban beágyazva kell a kérdést vizsgálnunk. Törökország széles spektrumban értelmezett külpolitikájának ismeretében tudjuk csak értelmezni Balkán politikáját is. Az I. világháborút követően felbomlott az Oszmán Birodalom. A térség politikai térképe döntően átrajzolódott, s a Birodalom központi magjából megszületett Első Török Köztársaság szerepe is alapvetően megváltozott. A Birodalom széthullásával a térség stabilitása azonban nem valósult meg, a nagyhatalmi érdekszférák fennmaradtak, a korábbi érdekellentétek tovább éltek, csak látensen, mélyhűtött formában. Oszmán Birodalom felbomlása, majd idegen hatalmak megjelenése a térségben további viszály forrásává vált. A II. világháború utáni rendezés sem hozta meg a térség stabilitását, a látens ellentétek felszínre törtek. A II. világháború után kialakult bipoláris világrendben Törökország geopolitikai szerepe felértékelődött, majd NATO tagsága mindezt tovább erősítette. A bipoláris világrend felbomlása, a NATO keleti kiterjesztése ugyan érintette, sőt, bizonyos szempontból leértékelte az ország geopolitikai szerepét, bár ugyanakkor Törökország, az új geopolitikai helyzetben a Balkán, a Kaukázus, a Közel-Kelet és Közép-Ázsia irányába regionális hatalmi pozícióba került. A közel-keleti iszlám államoknak sok, mindmáig húzódó, tragikusan drámaivá fejlődött viszálya egyelőre elérhetetlenné teszi az egyesült iszlám front, a békés együttélés létrejöttét. Jóllehet, Törökországot, mint szekularizált államot valójában nem érinti közvetlenül az iszlámon belüli megosztottság olyan mértékben, mint az arab világot. i 75

80 A fő ellentét és viszály forrása az arab világban az a tény, hogy a muzulmán vallás sem egységes. Két fő irányvonaluk doktrinálisan nem hozható közös nevezőre. A szunnita muzulmánok abszolút többségben vannak, de a síita muzulmán tábor lélekszáma is jelentős. Mindez azonban nem változtatott azon a tényen, hogy a régiót számos ellentét feszíti, és valójában a térség a világ egyik puskaporos hordója volt és jelenleg a felrobbanás tanúi vagyunk. Hogyan alakulhat ebben a világpolitikai helyzetben Törökország szerepe? Törökország a világ hagyományosan leginkább konfliktusokkal terhes régiójában a tágan értelmezett Közel-Kelet térségébe ágyazódik. A terület erőviszonyai változóban vannak, nem utolsósorban az iraki háború és Irán erősödése, majd a drámai fordulat, az Iszlám Állam megjelenésének következményeként. A konfliktusok gyökerei azonban hosszú múltra tekintenek vissza. Az Arab-félsziget kivételével a közel-keleti térség politikája Jemen és Libanon kivételével a forradalmi arab nacionalizmus befolyása alatt állt, a hatalmat nacionalista katonai kormányzatok tartották a kezükben. A térség konfliktusainak gyújtópontjában hosszú időn át a palesztin izraeli válság állt. Mára jelentős változások történtek: régi és új, statikus és dinamikus közel-keleti országokról szokás beszélni. Ami változatlan, az a konfliktusok nagy száma, súlyossága és részben kiszámíthatatlansága. A fő válsággócok Irak, Izrael, Palesztina és Libanon, ám az iraki háború nyomán a hatalmi politika gravitációs centruma eltolódni látszik a palesztin izraeli konfliktustól a Perzsa-öböl térségére. Egyre élesebben rajzolódnak ki az Irán, Szaúd-Arábia közti konfrontáció körvonalai, mögöttük a regionális hegemónia megszerzésére irányuló törekvésekkel. 70 Az Egyesült Államok Irak ii ellen indított hadműveletei szétverték a korábbi status quot anélkül, hogy bármilyen alternatívát kínálnának, s ennek következtében öt stratégiailag is igen jelentős változás indult meg a térségben. 1. Irán hegemóniára törekszik a térségben. 2. A demokratizálásra irányuló törekvések nyomán a síita többség erősödött meg, tovább nyomatékosítva az ugyancsak síita Irán pozícióit. Mellesleg az amerikai beavatkozás nyomán aktuálpolitikai kérdésekben fellángolt a síiták és szunniták sok évszázados ellenségeskedése. Ez az ellenségeskedés véres konfliktusba torkollott, és beláthatatlan kimenetelű háborút eredményezett. iii 3. Szaúd-Arábia Irán felemelkedésében egzisztenciális fenyegetést lát, hiszen az Arabfélsziget észak-keleti részét túlnyomórészt síiták lakják, akik 1932, Szaúd-Arábia létrejötte előtt az iraki Bászra és Kerbala követői voltak. 4. Amennyiben Irán valóban atomfegyver birtokába jut, a közel-keleti erőviszonyok alapvetően átrendeződnek. Végső soron a hegemónia megtartásáért vívott harc az egész térség központi konfliktusává szélesedhet. Ebben Irán célja, hogy regionális, sőt talán globális iszlám erőközponttá fejlessze magát. iv 5. Irak szétesése folytán vákuum keletkezett, és egy tragikus fordulatra került sor, a dzsihádisták előretörésével, és az IÁ 71,72 létrejöttével. 70 Burik Géza: A megosztott iszlám. HETEK, II. évfolyam, p Az Iszlám Államról részletesebben lásd: Kollár Csaba (2015): A média veszélyes fegyver, és van, aki fegyvertelen: A médiaeszközök használata a terrorizmusban, különös tekintettel a modern kommunikációs eszközökre és technikákra. Gödöllő, Szent István Egyetem. 72 Az Iszlám Állam balkáni tevékenységéről részletesebben lásd: Kollár Csaba (2015): Az Iszlám Állam hívószava a Balkánon: A terrorizmus kommunikációja a digitális korban. Kaposvár, Kaposvári Egyetem. 76

81 Mindezek a fordulatok előrevetítik, - sőt részben már meg is történt - a térség politikai térképének átrajzolását. Török arab konfliktus Önmagában is elégséges az arabok törökökkel szembeni ellenséges magatartásához az a tény, hogy a törökök túlélték az Oszmán Birodalom bukását. Az évszázadok során az oszmán törökök uralmuk alá hajtották az iszlám országok túlnyomó többségét, így Egyiptomot, Palesztinát, Szíriát, Mezopotámiát ma Irak, Arábia egy részét és Észak-Afrikát. Önálló államot tudtak alapítani a Birodalom romjain, míg a széthullott Impérium korábbi tagországai idegen hatalmak befolyása alá kerültek. Ezek a történelmi gyökerek, de van más okuk is az arab muzulmánoknak, hogy ne bízzanak Törökországban. A muzulmán radikálisok a modern, világi berendezkedésű Törökországot, melyet Atatürk hozott létre a Birodalom romjain, tüskének érzik a muzulmán világ oldalában. A több évszázados török uralom érthető módon nyomott hagyott a társadalmakban, egészen a Birodalom felbomlásáig az iszlám vallás volt az uralkodó államvallás. A modern Törökország létrejöttét követően is az iszlám maradt az uralkodó vallás, azonban Kemal Atatürk reformjai a religióra is kiterjedtek és szekularizálta Törökországot, törvényerőre emelte az egyház és az állam szétválasztását. Ugyancsak akkor került sor a kalifátus megszüntetésére és ma valójában az iszlám világ egyházi vezető nélkül létezik. A politikai érdekek érvényesítése mellett többek között ez adott alkalmat arra, hogy több állam is vezető szerepre aspiráljon az iszlám világban, ez a törekvés azonban csak további viszályok magvát hintette el. Az elmúlt évtizedek folyamán több ország is kísérletet tett, hogy vezető pozíciót biztosítson saját számára az iszlám világban, a tágan értelmezett Közel-Keleten. Ami a perzsa népet illeti, Irán egyik fő célja az, hogy az iszlám világ vitathatatlan vezetője legyen. De az, hogy lakossága nem arab eredetű, sorompóként áll e terv útjában, s nemkülönben az is, hogy lakosságának 95 százaléka az iszlám síita ágához tartozik. De ugyanerre a vezető szerepre törekedett Egyiptom is, mivel Kairóban úgy gondolják, hogy geopolitikai helyzetük erre jogosítja fel őket: mintegy kapocsként szolgálnak az észak-afrikai arab nemzetek és a közel-keleti arabok között. A kurd kérdés fájó pont a török szír iraki kapcsolatokban. Bár a kurdok a negyedik legnépesebb etnikumként vannak jelen a közel-keleti térségben, a közös nyelv, a közös vallás hiánya eddig gátat szabott függetlenségi törekvéseiknek. A kurdok kb. 20 millióan élnek Törökország, Szíria, és Irak metszéspontjában. Egyes kurd politikai katonai tömörülések és pártok gerillamozgalmat indítottak a török hatóságok ellen. Észak-Irakban a rivális Kurd Demokrata Párt (KDP) és a Kurd Hazafias Unió (PUK) egymás ellen küzdenek. Így nem is csoda, hogy a független Kurdisztán reménye még távoli. Ebben a szövevényes kapcsolatrendszerben Törökország muzulmán szomszédait mégis leginkább az késztette gondolkodásra, sőt, komoly ellenérzésekre, hogy 1996 februárjában a török kormány katonai együttműködési egyezményt kötött Izraellel. A paktum szerint amennyiben Szíria megtámadja Izraelt, akkor Törökország katonailag is segítséget nyújt Izraelnek. Szíria vitában áll Törökországgal v a Tigris és az Eufrátesz folyók vízkészletei miatt is. Szíria és Irak azt állítják, hogy az Atatürk duzzasztógát üzembe helyezése veszélyezteti a vízellátásukat. Végezetül a két ország kapcsolatait az is feszültté teszi, hogy Szíria támogatja a kurd gerillákat Törökországban. Az Oszmán Birodalom érthető módon volt a térség meghatározó hatalma. De felbomlása után is geopolitikai helyzetéből, NATO-n belüli szerepéből adódon továbbra is megtartotta 77

82 vezető szerepét. Jóllehet, a vallási vezető pozícióért folytatott küzdelembe nem szállhatott be, hiszen hivatalosan szekularizált országként nem jelentett egyenrangú vetélytársat az alapvetően iszlám berendezkedésű államokkal szemben. A térségbeli vezető pozíciójának erősítése a szubimperialista törekvéseit katonai hatalommal, fegyvergyártói- szállítói szerepének növelésével kívánta megerősíteni. Valójában tervei szerint a teljes térség fegyverellátójává kívánt felnőni. 73 Egy további nagyon lényeges tény befolyásolja Törökország külpolitikáját és egy sor kérdést vet fel, az Uniós csatlakozás kérdését. Amennyiben nem sikerül a közeledés Európa felé, az Unió továbbra is halogatja a csatlakozás véglegesítését, Törökország óhatatlanul sodródik nemcsak a földrajzi, de a politikai Kelet felé is. Ez pedig szinte törvényszerűen vonná maga után az iszlám erősödését. A belső konfliktusoktól terhes térség szövevényes keresztkapcsolódási rendszerében további előre nem látható folyamatot indíthat el. Ebben a súlyos problémákkal terhelt közegben kell megvizsgálnunk Törökország és a Balkán kapcsolatát, annál is inkább, miután a közelmúlt közel-keleti eseményeinek köszönhetően Törökország és a török külpolitika még inkább az érdeklődés középpontjába került, sőt kulcsszerepet játszik, játszhat a térség történéseinek alakításában. Törökország és a Balkán A közös múlt egyik legnagyobb hozományának az iszlám balkáni elterjesztése tekinthető. Jelenleg a megközelítőleg 54 milliós népességű területen a muszlimok létszáma közel 7,5 millió fő (14 százalék), s több országban is ők adják a lakosság legnagyobb részét (Koszovó, Albánia, Bosznia-Hercegovina). Az albánok, bosnyákok milliói mellett ráadásul törökök is maradtak a félszigeten az impériumváltás után, így Bulgária lakosságának közel 8-9 százalékát ők teszik ki. 74 A Balkán és az Oszmán Birodalom-Törökország között a történelem folyamán nagy, mindkét irányú népességmozgás történt. Az adott történelmi körülmények szabták meg a migráció irányát. Az Oszmán Birodalom bevándorlást ösztönző politikájának eredményeképpen hatalmas népvándorlás indult meg a Birodalom felé. vi75 Az Oszmán Birodalom megszűnését követően bosnyákok, pomákok, torbesik, albánok és balkáni törökök is tömegesen telepedtek át a birodalom megmaradt területeire illetve 1923 után a Török Köztársaságba; csak 1878 és 1913 között is százezrekre tehető azok száma, akik így kerültek Isztambulba és Anatóliába. A modern Törökország megszületését követően további nagyarányú betelepülésre került sor. Ebben nyilván közrejátszott a közös vallás, valamint Ankara érdeke, hogy a háború során elszenvedett vérveszteséget pótolja. A két világháború között a Balkánról érkezők létszáma elérte a négyszáztízezret. A muszlim kisebbségek befogadásának gyakorlata a II. világháború után sem változott, noha a hatóságok egyre kevésbé kívánták megnyitni a gyorsuló népességnövekedés miatt egyre nagyobb munkanélküliséggel küszködő Törökország kapuit ben százötvenezer török áttelepedésére vagy az 1970-es évek folyamán a családegyesítési programra került sor. Azonban ezek nem tudták elejét venni az etnikai konfliktusoknak, melyek közül a legnagyobb horderejű a hidegháború végén következett be. Bulgáriában az 1980-as évek második 73 Részletesebbe lásd: Balázs Judit: Az Oszmán Birodalomtól a modern Törökországig c. könyvének Egy különleges iparág c. fejezete. 74 Lásd: Egeresi Zoltán, Törökország és a Balkán. In: Külügyi Szemle XII. évf. 2013/1 75 Részletesebben lásd: Balázs Judit, Gazdaság az Oszmán Birodalomban, Nyugat-magyarországi Egyetemi Kiadó, Migráció és Gazdaság fejezet 78

83 felében, a névváltoztatási kampány folyamán a török lakosságot erőszakosan bolgár nevek felvételére kötelezték, ami közrejátszott az 1989-es nagy kirándulásban, amelynek során háromszázötvenezer török menekült át Törökországba. Újabb bevándorlási hullám kezdődött 2000-ben. Szerepük különösen a szavazásokkor jelentkezett, hiszen többségük rendszerint baloldali pártokra adja voksát. 76 A balkáni bevándorlók új hullámát az 1990-es évek háborúi hozták el, amikor albánok és bosnyákok tízezrei kerültek Törökországba, amit egy komoly gazdasági migráció egészített ki, főleg Bulgáriából. Az elmúlt kilencven évben Törökországba áttelepült balkáni muszlimok számát pontosan megmondani nem lehet, nominálisan egy és két millió közé tehető. Azonban ők, illetve főleg a Márvány-tenger és Izmir környékén élő leszármazottaik a török lakosság jelentős csoportját képezik. Ez egyszerre több következménnyel jár, amit a török bel- és külpolitikának is figyelembe kell vennie. Legfőképp azzal, hogy ez a réteg a vallásos középanatóliai lakossághoz képest sokkal szekulárisabb, nyugatiasabb. A réteg preferenciája alapján következésképp rendszerint a baloldali, szekuláris pártokra adja a voksát. 77 Ugyanakkor, Bulgáriában az egyik legstabilabb parlamenti pártot, a Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (Hak ve Özgürlükler Hareketi) nevet viselő formációt is ők adják immár több mint húsz éve a bolgár törvényhozásnak. A kétirányú migrációban is visszatükröződik az a folyamat, miszerint a török külpolitika 1955 után évtizedekig elfordult a Balkántól. A térség iránti érdeklődés akkor élénkült meg Ankarában, amikor Zsivkov Bulgáriájából a nyolcvanas évek második felében nagy számban kezdtek menekültek érkezni. A Zsivkovi politika a török kisebbség irányába egészen sajátos fordulatokat vett. Névreformot vezettek be, azaz a törököket arra kényszerítették, hogy bolgár neveket vegyenek fel, és ezzel szinte megfosztották őket az eredeti nemzeti identitásuktól. A 90-es évek jugoszláv háborúi is újra a Balkán felé fordították Törökország figyelmét. Az igazán aktív török külpolitika kezdete azonban 2008, ekkorra erősödött meg annyira a török gazdaság, hogy az ország nemzetközi tekintélyét is megnövelte. A különböző hírportálok is Törökország nemzeti büszkeségét A külpolitikát a média is a nemzeti büszkeség egyik alapjává tette, a hírműsorok folyamatosan azt a képet sulykolják, hogy milyen sikeresek vagyunk külföldön, azaz minden lehetséges eszközzel vonzóvá teszik az országot. vii A török görög kapcsolatok 78 A Balkán stabilitásának és békéjének kulcsa a török görög hatalmi egyensúly. A két ország kapcsolatára mindvégig rányomja bélyegét az a tény, hogy 1952-ben mindkét ország egyszerre lett ugyan a NATO tagja, Görögország azonban már 1981-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, Törökország, pedig csak 2005-ben kezdhette meg a csatlakozási tárgyalásokat. Az első világháború végétől az 1950-es évek közepéig békés, sőt, barátságos volt köztük a viszony, azonban a ciprusi események elidegenítették őket egymástól. Jóllehet, szükség volt, illetve lett volna az egyetértésükre a Balkánon kialakult délszláv válság időszakában. Az elmúlt évtizedekben a török görög kapcsolatokat nagy feszültség jellemezte. Annak ellenére, hogy mindkét ország a NATO tagja, valójában a térség ma is instabilitási gondokkal 76 Részletesebben lásd: Egeresi op.cit 77 op.cit 78 Részletesebben lásd: Balázs Judit, Törökország Kelet és Nyugat között. Nyugat-magyarországi Egyetemi Kiadó Sopron 79

84 küzd, s emiatt együtt kellene dolgozniuk saját érdekükben azon, hogy csökkentsék a Délkelet-Európában kialakult feszültségeket. Kívánatos lenne, hogy NATO-tagállamokként együttműködésüket és közreműködési szándékukat hangsúlyozzák a régió biztonságának és békéjének előmozdítása érdekében. Törökországban a történelmi tudat fontos eleme, hogy az ország, mint regionális hatalomfelelős a Balkán békéjéért, hiszen az egész terület hosszú évszázadokig az Oszmán Birodalomhoz tartozott, s a törökök csak a XIX. század folyamán, illetve a XX. század elején hátráltak ki fokozatosan a térségből, majd mint ismeretes - az első világháború után alakult ki a modern Törökország. Azok a vezetők, akik megteremtették az országot, maguk is nagyrészt a Balkánon születtek, Kemal pasát, a legendás Kemal Atatürköt is beleértve. Teljesen tisztában voltak a Balkán etnikai sokszínűségével, az ebből eredő problémákkal. Azt is tudták, hogy az európai hatalmak saját érdekeiket előtérbe helyezve hajlamosak nacionalista mozgalmak támogatásával nem enyhíteni, hanem szítani a feszültségeket. Álláspontjuk szerint a kivívott stabilitást nem szabad kockára tenni: Törökország biztonsági érdeke a határok változtathatatlansága mellett szól. Tudták ugyanis azt, hogy a Balkán etnikailag kevert népessége miatt soha nem lehet olyan területmegosztást megteremteni, amely mindenkinek megfelelő lenne, a fennálló rendezés megváltoztatása, pedig óhatatlanul polgárháborúhoz vezetne. A Törökország és Görögország közti kényes egyensúly megtartására, pedig különösen ügyeltek. A két ország azért is nagy figyelmet fordított a stabilitásra, hogy ne legyen okuk a nagyhatalmaknak beavatkozni a Balkán ügyeibe. Ezt azonban csak a második világháborúig tudták megvalósítani. A világ két részre szakadása erre a területre is hatást gyakorolt. A régió békéje és biztonsága ezután a keleti és a nyugati blokk közötti viszonytól függött. Görögország és Törökország a NATO tagja lett 1952-ben, Jugoszláviának, pedig a Szovjetunió megengedte, hogy a szocializmus sajátos ösvényén járjon re nagyjából stabilizálódott a térség, az egyensúlyt a Törökország és Görögország közt támadt feszültség bontotta meg. 79 Korábban a két ország annak ellenére képes volt együttműködni, hogy tulajdonképpen egyik sem volt elégedett a békeszerződésben létrehozott határokkal. Vezetőik azonban arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a közös érdek a konstruktív együttműködést kívánja, egymást ellenfeleknek tekintő magatartás helyett inkább partnerként kezelték a másikat. viii Ciprus problémája azonban feszültséget teremtett a két ország között. A kettéosztottság konzerválódott. A görög török szembenállás legékesebb példája a Ciprus kapcsán keletkezett konfliktus; az Égei-tengeri határvonal kérdése; vagy az Öcalan kurd vezető elfogása kapcsán létrejött diplomáciai bonyodalom. Mindezek mellett még állandó vitatéma az isztambuli görög kisebbség helyzete, a menekültkérdés kezelése és a balkáni válság rendezése is. A vita ben érte el csúcspontját a görög felségvizek 6-ról 12 km-re történő kiterjesztése kapcsán. Ekkor úgy tűnt, akár háborúvá is fajulhat az érdekellentét, ám ezt végül EU-s és amerikai közvetítéssel sikerült elhárítani, ezután megindult a lassú közeledés. Noha mindkét ország NATO-tag, nem lehet katonáikat azonos parancsnokság alá helyezni. Ugyanazokban a hadmozdulatokban nem vesznek részt egy időben, ez, pedig megosztottságot szül a szövetségen belül. A Ciprussal kapcsolatos probléma sok más konfliktushelyzetet is gerjesztett. Kiváltotta például a török tengerparttal szemben lévő görög szigetek remilitarizálását, amit persze Törökország fenyegetésként értékelt. Vita 79 Turan, Ilter Barlas, Dilek: Turkish Greek balance: A key to peace and cooperation in the Balkans. East European Quaterly, 1999, 33. vol. 4. no., pp

85 támadt az Égei-tengeren a felségvizek kérdésénél, majd ugyanez zajlott le a kontinentális talapzattal és a légtérrel kapcsolatban is. A török görög kapcsolatokat még a hidegháború végén is feszültség jellemezte. A Szovjetunió összeomlása és a kétpólusú világrend vége azonban a Balkánon is új helyzetet teremtett. A Varsói Szerződés felbomlása után a NATO is megújulásra törekedett, feladatot keresett magának. Meg is találta a keleti Mediterráneum és a Közel-Kelet biztonságának megőrzésében.!!? Ebben, pedig nagy szerep jut a két helyi NATO-tagnak, Törökországnak és Görögországnak, érdeke tehát a két ország kibékítése. Ráadásul a másik nagy nemzetközi szervezet, az Európai Unió is ezt szorgalmazza. Törökország szeretne uniós tag lenni, de miután Görögország már tag, a tárgyalások elkezdése csak görög beleegyezés esetén lehetséges. A Balkánon nagy szükség lenne a két ország együttes fellépésére, a köztük lévő feszültség csak növeli a térség megosztottságát. A Balkán országai ugyanis a szerint is elkülönülnek egymástól, hogy Törökország vagy Görögország a szövetségesük. Törökország mellett áll Albánia és Macedónia, Görögország mellett, pedig Szerbia és külső hatalomként Oroszország. Albánia és Törökország kapcsolatai a történelmi összetartozás mellett azért erősek, mert elég nagy albán eredetű népcsoport él Törökországban, akik kötődnek az anyaországhoz. Albániát ebbe a táborba az is belevitte, hogy Görögországgal az országban élő jelentős görög és a Görögországban élő jelentős albán kisebbség miatt nem túlságosan jó a viszonya, amit még régi területi igények is fűszereznek. Macedónia a történelmi kapcsolatok mellett szintén azért áll Törökország mellé, mert sok problémája van Görögországgal, elsősorban neve miatt, amit a görögök kifogásolnak. Görögország kapcsolata Szerbiával elsősorban az ortodoxia miatt erősödött. Oroszország is emiatt támogatja az országot, de azért is, mert Törökországgal, a Szovjetunió felbomlását követően a Kaukázus, valamint a korábbi szovjet Közép-Ázsia feletti befolyás erősödése miatt felhőssé vált a kapcsolata. Görögország és Törökország kapcsolatában javulás következett be, de mégis egyaránt jellemzi a szembenállás és az együttműködés. ix Mindkét esetben súlyos gazdasági, stratégiai érdekekről van szó, melyek nagy részben történelmi és vallási gyökerekre vezethetők vissza. A két ország kapcsolatát korábban leginkább az ellenőrzött feszültség politikájával lehetett jellemezni. x A kapcsolatok pozitív változásának látványos jele volt a Görögországot, illetve Törökországot is egyaránt sújtó földrengések kapcsán történt kölcsönös segítségnyújtás is. Ez volt az a pont, amelynek hatására az addigra mélypontonra került kapcsolatok új lendületet vettek és előbb külügyminiszteri (40 év után először 2000-ben), majd később a legmagasabb szinten is újra helyreállították az addig elég fagyos diplomáciai kapcsolatokat. 80 Törökország fő motivációja ebben a kérdésben is az Európai Uniós csatlakozás volt, mely elkerülhetetlenné tette az akkor még egyetlen EU-tag szomszéddal való megbékélést. xi A török külpolitikai fordulatra Görögország is pozitívan reagált, mivel felismerte, hogy érdeke Törökország sikeres Európai Uniós integrációja. Tette ezt annak ellenére, hogy a török csatlakozással Görögország csak egy tagállam lesz a sok közül, nem, pedig az Unió kapuja az arab világ és a Balkán felé. Ezt felismerve Görögország is megváltoztatta addigi elutasító álláspontját a török csatlakozás kapcsán és megindult egyfajta gesztuspolitika. Ennek köszönhetően elmondhatjuk, hogy a két ország közötti kapcsolatok talán ilyen barátiak még nem voltak Túlmenne a cikk keretein, ha a görög gazdaságot sújtó válságot elemeznénk. Talán abban lehet bízni, hogy ezek a tények nem fogják negatívan befolyásolni a török-görög kapcsolatokat. 81

86 Végkövetkeztetések A 21. századi Törökország a Kemal Atatürk által meghirdetett béke a világban, béke otthon vezérlőelv hagyományaira támaszkodva folytatta Davetioglu külügyminiszter által meghirdetett zéró probléma a szomszédokkal külpolitikát. Jól lehet, számos ellentét, területi vita súlyosbítja a térségbeliek együttélését, ennek ellenére Törökország stabilizáló erőként lépett fel a térségben. A Balkánon is szinte minden biztonságnövelő eshetőséget alkotóan használt ki, aktívan segítette elő a vitás kérdések rendezését. A muzulmán kisebbségek identitás-kérdéseiben is támogatóan lépett fel ott, ahol a vallás meghatározó szerepet játszik. A Balkánon alkalmazott tőkebefektetések is ösztönzően hatottak a munkanélküliség enyhítésére, a gazdaságok stabilizálására. Az elmúlt hónap, de csak a közelmúlt napjainak történéseit elemezve azonban nem kizárt, hogy Törökországot eddigi külpolitikai irányvonalának megváltoztatására késztetik. A határai mentén folyó öldöklő háborúskodás, kettős front nyitására kényszerítik (?) az országot. Külső(?) Nyomásra máris hadi eszközökkel beavatkozott a Szíriában, Irakban folyó véres eseményekbe a dzsihádisták ellen, s ugyanakkor támadást intézett a részéről terroristáknak bélyegzett kurdokkal szemben. Mit tartogat a jövő? Vélelmeink vannak, csak hipotézisekre hagyatkozhatunk, hiszen a Nyugati világnak nincs világos stratégiai elképzelése az események kezelésére vonatkozóan, míg a dzsihádisták céljai is egyelőre kiismerhetetlenek. Mindez feltehetően befolyásolni fogja Törökország Balkán politikáját is, és kétséges, hogy megváltozott stratégiai prioritások függvényében mennyire lesz képes a korábbi stabilizáló szerepet betölteni. Végjegyzetek i Az egyik tényező, amely lehetővé tette a zsidó állam fennmaradását, sőt gyarapodását a Közel-Kelet nyilvánvalóan ellenséges környezetében az, hogy az arab világ mind etnikai, mind vallási szempontból megosztott. ii Irak problémája volt, hogy sikerül-e megtartani területi egységét az etnikai vallási (kurd arab és szunnita síita) konfrontáció közepette. Irak széthullását követően a viszonyok teljesen ellenőrizhetetlenné váltak. Az ellenőrizhetetlen tényezők sorába tartoznak a terrorszervezetek, élükön az al-kaida. Már most kibontakozóban van a közel-keleti térségben egy összeesküvés-elmélet, miszerint az amerikai konzervatív erők és Izrael célja az arab országok felszabdalása. iii A szunnita muzulmánok az első három kalifa legitimációját vallják, akik Mohamed örökösei voltak. Életüket a Korán határozza meg, valamint a Hadisz (Mohamed összegyűjtött tanításai, élettörténete) és a saria, az iszlám állam törvénykezési rendszere. Az imámok, a papság szava az élet minden területén döntő és meghatározó. A szunni név az arab szunna szóból származik, mely viselkedési törvénytárt jelent. A síita muzulmánok nem fogadják el az első három kalifa legitimitását, hanem Mohamed unokaöccsének legitimitását vallják, és eredetileg Ali pártjának nevezték őket. Sokkal inkább rituálisak, mint a szunniták. Úgy hiszik, hogy Mohamed és egyes leszármazottai isteni jellemvonásokkal rendelkeztek ezt a szunniták elvetik. A síiták között a papság befolyása sokkal inkább domináns, mint a szunnita imámoké azok között. iv Fischer, Joschka: Régi válságok új konfrontációk a Közel-Keletről. In: Die Zeit, v Szíria és Törökország viszonyát meghatározza, hogy 1939-ben Alexandra Szandzsákság Törökország része lett, elszakadt a francia fennhatóság alatt álló Szíriától és most a Hatay tartomány nevet viseli. Szíria sohasem fogadta el ezt, 2007 májusában a szír washingtoni nagykövet ezt mondta: Miután a Golán-fennsíkot visszavettük Izraeltől, elérkezett annak az ideje, hogy visszaszerezzük Hatayt Törökországtól ben a Tanzimát keretében a migrációra és a letelepedésre vonatkozó dekrétumot jelentetett meg, melyet a Szultán hagyott jóvá. A nyilatkozat szerint a Birodalom mindenki számára nyitva áll, aki felesküszik a szultán iránti hűségre és betartja az ország törvényeit. A rendelet ugyanakkor a birodalom egyéb alattvalóihoz hasonló jogokat biztosított a bevándorlók számára, beleértve a szabad vallásgyakorlatot is. vi A bevándorlási felhívást tartalmazó dekrétumot szinte valamennyi európai napilapban közzétették, s hamarosan élénk visszhangot váltott ki. A legjelentősebb szláv migráció Bulgáriából indult meg. Számbelileg kisebb jelentőségű a Thrákiából, Macedóniából, Boszniából, a jelenlegi Albánia területéről bevándorló bosnyákok, pomákok, szkipetárok beköltözése Törökország európai,illetve ázsiai területeire. Kisebb 82

87 népcsoportok svájci, 300 ír család, francia és német, közösségek, zsidó családok kértek letelepedési engedélyt a Magas Portától. vii Filmek propagálják a török élet szépségeit, sőt felelevenítik a szulejmáni dicsőséges évszázadot, az Oszmán Birodalom fénykorát. viii A második világháború során Görögország német megszállás alá került. A németek kivonulásakor az ország megkapta a korábban Olaszországhoz tartozó Dodekániszosz-szigetek fennhatóságát. A szigetek közel vannak Törökországhoz és jelentékeny török kisebbség él rajtuk. Tekintettel arra, hogy a szigetlakók nagy része mégiscsak görög volt, Törökország nem emelt kifogást. Azt remélték, hogy a két ország között fennálló baráti viszony jóvoltából a vitás kérdéseket tárgyalásos úton lehet majd rendezni ix x xi Görögország ugyanis EU soros elnöki pozícióját kihasználva nem egy esetben vétózta meg a török csatlakozási kérelmet, illetve odázta el a tárgyalások megkezdését. 83

88

89 Faragó László: Mediatizált kapcsolati hálók a 20. és 21. század fordulóján Az ös balkáni háború hatásai a magyar médiakapcsolatokra Kaposvári Egyetem, Pedagógiai Kar, adjunktus (farago.laszlo@ke.hu) Absztakt A tíz-húsz évvel ezelőttihez képest is nagyságrendekkel kibővült az a tér, amit egy fiatal felnőtt ma bejárhat az okoseszközeivel, és kivétel nélkül kihasználják a lehetőségeket, nyomokat hagynak, nagyon sok esetben felelőtlenül. Kétség kívül sok minden megtanulható a mediatizált kapcsolati háló kezeléséből, de nem első sorban a szocializáció során az idősebbektől, hanem leginkább saját kárukból okulnak majd. Válsághelyzetek is segítik, de legalább is befolyásolják a tanulás folyamatát. Ilyen volt a magyar sajtót és ezen keresztül a magyar közvéleményt tekintve a délszláv válság idején, Taszáron állomásozó amerikai katonák kommunikációs gyakorlata. Mennyire vagyunk képesek ellenállni tematizálásnak? Mennyiben tudjuk elhárítani a barátoktól érkező tematizálást és mivel lehet rávenni a szájberismerősöket, hogy arról beszéljenek, ami nekünk fontos? Mekkorára bővíthető a kapcsolati háló, s van lehetőség ezek visszabontására is? Egy médianomád fiatal betölthet-e mégis ellenőrző szerepet saját információ- és adatbirodalmában, másfelől pedig a médiatudatos tizenéves mennyiben akar aktív szerepet vállalni a mások számára is fontos információk megosztásában, ilyetén módon részese lehet az utcanyilvánosságnak (Faragó, 2011), vagyis a hatalom és a média ellenőrzésének? Ezekre a kérdésekre keresem a választ a következő oldalakon. A tapasztalati úton megfigyelt jelenségeket teoretikus megközelítéssel próbálom igazolni, adott esetben cáfolni. Kulcsszavak: szájberhős, tematizációs stratégia, kreatív kisebbség, kapcsolati interakció, szerkesztett közvélemény Erősen rögzült mátrixpontok, ahol észrevehetők a társadalmi különbségek Tíz éves kor lehet a választóvonal, az ettől idősebbek túlnyomó része rendelkezik valamilyen okos eszközzel, amelyik természetesen nemcsak telefonálás és fotózásra alkalmas, hanem vagy sokkal inkább a kapcsolati háló mediatív összekötője. 82 A bevezetőben említett fiatal felnőtt korcsoport alsó határát tehát tíz évben határoznám meg. Hozzátéve, hogy őket nyilvánvalóan nem tekintem felnőttnek, bár társadalmi aktivitásukat figyelve, gyakran szorgalmasabbak és tudatosabbak, mint a náluk tíz-húsz évvel többet tapasztalt bölcsebb korosztály. Hozzá kell tenni, hogy a ma leginkább használt közösségi portál 13 évben határozza meg a regisztráció alsó határát. Azonban az okoseszközöket már használó tizenévesek megpróbálják ezt kijátszani, másrészt pedig az elemzés szempontjából ennek az eltérésnek nincs jelentősége. A vizsgált csoport idősebb tagjai a húsz-huszonöt évesek közül kerülnek ki, akik éppen otthagyják a felsőoktatási rendszert vagy nemrég kerültek be a munka világába, egy olyan közegbe, amelyre leginkább a mobilizáció-kényszer jellemző, s a fluktuáció kénytelen-kelletlen elfogadását jelenti számukra. A biztosan váltózó munkaerőpiac, a pénztőke megszerzésének színtere mellett kell lenni egy másik biztonságpillérnek (Maslow) a család mellett vagy szülői-testvéri kötelék helyett, ami egyrészt eligazodás pont, segítség, információ bázis és szórakozó tér (Garai, 2003). Ez a virtuális 82 Tapasztalatom szerint a kisiskolásoknak (1-4. osztályosok) még nem engedik meg az iskolai házirendek a mobilkészülékek használatát és ezt tudomásul veszik a szülők is, azonban ettől idősebb tanulóknál már nem tudják tiltani, vagyis ez is alátámasztja a korcsoport alsó szegmensének a meghatározását. Az életkor pedig változhat azáltal, hogy a gyerekek mikor kerülnek az iskolapadba. 85

90 hálóközösség, kapcsolati tőke (Bourdieu), amelyben az egyik lényeges mérőszám a saját maguk által engedélyezett vagy aktivizált kapcsolati pontok mennyisége, egyszerűbben fogalmazva az ismerősök száma. Az pedig nagyon ritkán fordul elő, hogy valaki leépíteni szeretné a kapcsolati mátrix-szát, inkább a fordítottjával dicsekszik, mi több megosztja ezt a számára presztízst jelentő információt a többiekkel. E tekintetben egyébként az okoseszközzel fenntartott együttműködés igen stabilnak mondható. Véleményem szerint tehát a kapcsolatok - bármilyen mélységű szintje, az általam vizsgált korosztályok esetében erősen rögzült pontot jelent, s ez nem a kapcsolat minőségét, hanem a felbonthatatlanságát jelenti. A kőbevésett mátrixpontokhoz egy újabb elem hozzáadásával valójában nem is egy ismerős kerül a kapcsolati térbe, hanem az hozza magával az ismerősök barátait, hozzátartozóit, akik akár bővíthetik a korábbi ismerős kiterjedését. Ez utóbbi okfejtés is az látszik igazolni, hogy hiába zár be valaki néhány kaput egy megromlott kapcsolat miatt, szinte azonnal betölti az űrt egy másik szereplő, aki egészen biztosan nincs egyedül. Meg kell jegyezni, hogy az így kialakult kapcsolati közösség dinamikusan változó és online aktív. Nemrégiben előadást tartottam egy általános iskolában és miután a fény és a média kapcsolatáról beszélgettünk ötödikes és hetedikes érdeklődő és nem kivezényelt diákokkal, megkértem őket, hogy valaki osszon meg egy általa érdekesnek vélt információt erről a speciális óráról. A tanárok mindjárt a védelmükre keltek, vagy inkább mentegetőztek, hogy bizony az iskolai vezeték nélküli hálózathoz a tanulók nem férnek hozzá s a feladat nem oldható meg. A diákok azonban tromfolva kiabálták: legtöbbjüknek volt saját hálózati hozzáférése, elsősorban azért, hogy a nap bármely részében lássanak és láttatva legyenek. A poszt perceken belül kikerült. Évekkel korábban ( ) egyetemi csoportjaimnál tettem próbát, akkor az előadás alatti online kapcsolatot átlagban 60 százalékban vallották be ben már ez teljes lefedett-séget jelentett a végzős BA kommunikáció- és médiatudomány szakos hallgatók esetében, még az a roppant tehetséges fiatalember is rákényszerült az okostelefon hálózati használatára (de csak az egyetem utolsó évében), aki évekig kitartott a csak telefonálni képes készüléke mellett. A most említett tankörnek természetesen önálló Facebook-csoportja volt, vagyis van. A hangsúly megint a fenntarthatóságon, a rögzített mátrixpontokon van: a hallgatók korábban az egyetemi előmenetelük érdekében hozták létre. Később a kapcsolattartás és nem utolsó sorban az elhelyezkedésük miatt pihentetik, hogy bármikor aktivizálható legyen. Megállapítható: az elérési utakat mátrixpontokat érdemes fenntartani, ezt az alapvető szabályt a vizsgált korosztály idősebb tagjai megtanulják. Hasonlíthat ez azokra az évtizedekre, amikor a kapcsolati pontokat a névjegykártyák jelölték, s a tudatos kapcsolattartók sohasem dobták el a kapott kártyákat. Van-e élet vagy inkább kapcsolat a névjegykártya után? Természetesen, a rögzített és mediatizált kapcsolati hálók. Bourdieu a pénztőke és a kulturális tőke mellett a társadalmi vagy más néven kapcsolati tőke szerepét tartja mindközül a legfontosabbnak. Úgy véli, hogy mind a pénzhez, mind pedig a tárgyi és az inkorporált kulturális értékekhez úgy jutunk a legkönnyebben, ha megfelelő képen tudjuk működtetni a kapcsolati eszközrendszerünket (Bourdieu, 2008). A kibertérben manifesztálódott társadalmi tőke azonban az általunk kialakított és jóváhagyott csoporttól is függ, amelyre alighanem megint csak érvényes a francia szociológus megállapítása, jelesül hogy hálónk újratermeli a társadalmi különbségeket, vagyis a társadalomnak ebben az újszerű szerveződésében is benne foglaltatik az egyenlőtlenség lehetősége. A habitus, mintegy olyan szervezetként, amit a csoport megszerzett magának, s ami a csoportra sajátosan jellemző, a kollektív emlékezet anyagi bázisaként működik. A csoport eszköze lévén, az utódokban reprodukálja az elődök tapasztalatait, vagy egyszerűbben, az utódokban reprodukálja az elődöket Angelusz (szerk): A társadalmi rétegződés komponensei, 158. oldal 86

91 A hálózati pontok fenntartása azért is válhat alapvető szükségletté, mert ezek megléte és folyamatos bővülése vezethet egy régebbi ismerős újra eléréséhez, másrészt pedig lehetőséget ad a valaki úgyis megtalál, ha kell életstratégia folyamatos fenntartásához. Érdekes tehát annak a kérdésnek a vizsgálata is, hogy kapcsolati hálónkat mennyire kell bővíteni egy ismeretlen ismerős felkutatásához. Mindehhez természetesen az okoskészüléken elérhető közösségi teret használják a legtöbben. Információs hidak, gyenge kapcsolatok A vezeték nélküli interakció expanzióját a rádiózás egyik atyjának tekinthető G. Marconi már a 1909-es Nobel-díj átadásán megtartott beszédében előre jelezte (Faragó, 2013). A vezeték nélküli telegráfnak nagy jelentősége lehet a hajóknál és a hajózásban ( ), és a kereskedelmi kommunikációban a Föld különböző pontjai így Európa és Amerika között. Ha sikerülne megtalálni annak a módját, hogy az elektromos energiát és a rádióhullámokat körbe lehetne utaztatni a föld körül, akkor eljöhet az az idő, amikor az üzeneteket akár több országnyi távolságra is képesek lennénk eljuttatni viszonylag kevés elektromos energia befektetéssel, így ennek megfelelően kis költségen. 84 Amiről Marconi beszélt 1909-ben, az kísértetiesen hasonlít Milgram kisvilág-elméletéhez, és nem áll messze Marchall McLuhen világfaluról (globális világról) alkotott elképzelésétől. De még mielőtt az előbb említett kutatók használták volna az előbbi fogalmakat, Karinthy Frigyes írt egy különös, a témánk szempontjából kiváltképp érdekes tárcát, amelyben igen pontosan körbejárta azt, amit Milgram 1967-ben empirikus kutatással igazol. A Láncszem című novellában 85 úgy véli, ( ) soha nem kellett ötnél több láncszem ahhoz, hogy a Földkerekség bármelyik lakosával, csupa személyes ismeretség révén, összeköttetésbe kerüljön a társaság bármelyik tagja. 1. ábra: A hálózati gondolkodás és az okoskészülék. 86 Marconi Karinthy az okoskészülék mint hálózati gondolkodás Milgram McLuhan 84 Marconi, Guglielmo: Wireless Telegraphic Communication, Nobel Lecture, December 11, 1909, [ ] 85 Karinthy Frigyes: Címszavak a Nagy Enciklopédiához I-II.; Cikkek. Válogatta és a szöveget gondozta Ungvári Tamás. 1980, Budapest, Szépirodalmi Könyvkiadó, I. kötet, 351. oldal (Karinthy Frigyes összegyűjtött művei) 86 Saját szerkesztésű ábra. 87

92 Mindezzel Marconi, Karinthy, Milgram és McLuhan megteremti a mai, okoseszközökhöz fűződő hálózati gondolkodás alapjait. A dilemma természetesen ma is fontos kérdés: hány láncszem szükséges egy kapcsolat igazolásához, felépítéséhez, vagyis mi a valószínűsége, hogy két ember összekötők útján - ismeri egymást. Karinthy öt közbülső láncszemről beszél, Milgram elküldött levelekkel végzett empirikus kutatásai bizonyos esetekben kilenc, máskor már csak négy információs hidat mutatnak, de az okostelefonokkal felszerelkezett utcanyilvánosság aktív szereplési hajlandósága nyomán ezek a kapcsolatok még szorosabbra zárhatók, ráadásul akár élő, mai szóhasználattal élve online kapcsolatban lehetnek a hálózat tagjai, földrajzi korlátok nélkül. A kapcsolatok minőségét tehát a gyorsaság, az online elérés és az egymásközti vagy csoportos interakció lehetősége adja meg. A kultúrák folyamatosságát biztosító narratív közeg a verbális kommunikáció kialakulásától egészen a nyomtatás elterjedéséig, vagyis a könyvek hozzáférhetőségéig a kimondott szó volt, (Csepeli, Prazsák, 2010). A könyvek azután tehermentesítették az emlékezetet s lehetőséget adtak arra, hogy a múlt és a jelen elváljon egymástól. Rögzítették az információkat, megteremették az adattárolást, archiválást, és lehetőséget adtak az adatok újrafelhasználásra. A hozzáférési korlátok azonban jó ideig megmaradtak: a szükséges tudástőke hiánya miatt először csak nagyon kevesen fértek hozzá, ráadásul térben és időben korlátozott a könyvek fogyasztása. A vezeték nélküli rádiójellel a XX. század elejétől korábban elképzelhetetlen távolságokra tudták eljuttatni az üzenetet, egy időben majdnem végtelen számú fogyasztója lehetett az adásnak, a hálózat nagyságát azonban az adó hatótávolsága korlátozta. Marconi-Milgram és McLuhan kisvilága az internettel kiegészülve mostanra Föld-egyenértékű lett. S ami alapvetően megváltozott a XX. század elejének vezeték nélküli eszközeihez képest: az interakció lehetősége és mennyisége, másfelől pedig az, hogy mostanra több az okoseszköz, mint ahány felhasználói identitás létezik. Az internet kisvilágként vagy szükséges és elkerülhetetlen hálózatként fogható fel. A hálózati hozzáférés a társadalmi marginalizálódás elkerülésének egyik eszköze lehet, de nem feltétlenül válik azzá. Azt azonban látni kell, hogy a növekvő számú új pontok nem véletlenszerűen csatlakoznak más pontokhoz, hanem a magas presztízsű csomópontokhoz (az ott található csoporttagokat nevezhetjük így: szájberhősök) nagyobb előszeretettel kapcsolódnak újak, ismerősök, útválasztók. Luhmann és Habermas nyomán a kommunikációs eszközökhöz való hozzáférés a társadalmi rétegződésben elfoglalt helyet jelöli ki az egyének számára, a mérce pedig lehet az interakció-képesség, vagy interakció-sűrűség is. Ide kapcsolódik Angelusz, Bourdieu elmélete is (Angelusz, 2000), hogy az információs hidak voltaképpen a gyenge kapcsolatokon épülnek ki. Az erős, tehát baráti vagy családi kötődések viszont szinte elképzelhetetlenek már a közösségi tér nélkül. Egymásra épülő halmazokról van szó, amelyben tudatos szereplők csak horizontális átjárhatóságot engedélyeznek a nagyobb kiterjedésű halmazok a kisebb felé sokszor láthatatlanok maradnak. Médián keresztül szerkesztett közvélemény Érdemes néhány évet visszakanyarodni az időben és a kapcsolati hálót a XX. század hagyományos médiavilágán keresztül is vizsgálni, kivált egy válsághelyzetet felidézve. Az előbb úgy fogalmaztam, hogy a kapcsolatok minőségét a gyorsaság, az online elérés és az egymásközti vagy csoportos interakció lehetősége adja meg. Nos, publikus online felület a téma felvetésében említett délszláv válság idején még nem volt, bár a taszári amerikai bázis és a több amerikai hadvezetési pont már akkor online kapcsolatban állt. Hozzá kell tenni, hogy a dolgozat írója abban az időben, mint a Magyar Rádió tudósítója, vagyis 88

93 rádióriporterként volt jelen a taszári bázison, volt olyan év, amikor szinte minden nap. Az online kapcsolatot azonban mégis lehet értelmezni Taszár tekintetében, ha nem is mai internethálózatokat alapul véve: az amerikai hírgyárnak az volt a feladata, hogy naponta kéthárom információt juttasson el a magyar olvasóhoz és hallgatóhoz a délszláv háborúval, majd a békekötéssel kapcsolatban. Vagyis nem kevesebbet, mint amennyiszer a jelen pillanatban médiatudatosnak számító polgár figyelemmel kíséri a kedvelt híroldalait. A gyorsaságot a múlt század kilencvenes éveiben a rádió jelentette, amelynek óránkénti híradásai mellett, például Kossuth Déli Krónikájának egymilliós hallgatótábora lehetett. Ehhez mérhető jelenkori médiaterep nem is létezik. Ez utóbbi vonatkoztatható a kapcsolati pontok szinte végtelen számú eléréséhez, a publicitáshoz. Miért volt szüksége az amerikai kormánynak a hadseregen, a katonai sajtón keresztül kapcsolati pontokat találni a magyar közvéleménnyel? Mindenek előtt a magyar közvéleményen keresztül sikerrel befolyásolták a nemzetközi visszhangot is. El kellett fogadtatni a nem ritkán hét-nyolcezres amerikai katona Taszáron állomásoztatását. Hírül kellett adni, hogy mennyire humanitárius módon számolják fel a háború maradékait és milyen precízen teremtik meg az új határokat. (Ez utóbbit nézve egyértelműen csak üzenet volt és nem képezte le a valóságot.) Az amerikaiak egyébként nem bíztak semmit a kommunikációs véletlenre: az első katona, aki publikusan a taszári repülőtér kifutójára lépett a hadsereg szóvivője volt, az elsőszámú feladata volt, hogy személyes kapcsolatot építsen ki a meghatározó magyar sajtómunkásokkal. (Egyébként az amerikai katonákat sem hagyták médiakommunikáció nélkül: a taszári bázison akkor még mobiltelefon hiányában, annyi AT&T telefonfülke volt, mint amennyi Belső-Somogyban összesen. Az akkor még rendezetlen rádiós frekvencia piacon, amikor még nem született meg a rádiózásról szóló magyar törvény és csak ideiglenes frekvenciákat osztottak ki, a taszári bázis egyből három saját rádióadóhoz kapott frekvenciát. Amerikai típusú kereskedelminek nevezett rádióműsort pedig egész Kaposváron hallgatták. Ezt később az amerikaiak is felismerték és kapcsolati, kommunikációs csatornának fogadták el.) Az amerikai mediátorok előre eltervezett stratégia szerint használták a kapcsolati, kommunikációs eszközöket: döntés előtti helyzetekben, vagy a döntések elfogadtatásához tudatosan és apránként adagolták az információkat, a közvélemény interakciója esetleg módosíthatta a döntéseket, vagy a többször elmondott hír akarva-akaratlan a közvélemény része lett és bensővé vált. Ezt a tematizációs gyakorlatot azóta idehaza is sikeresen alkalmazzák. Kivédeni pedig csak akkor lehet, kevesebb figyelmet fordítunk a hírcsatornákra, vagy ha tudatosan ellenőrizzük az információk tartalmát és nem engedjük befogadni a csupán meggyőzésre irányuló mondatokat. A tematizáció célja az egy hálóba terelés, vagyis egy olyan közvélemény kialakítása, akik figyelnek ezekre az üzenetekre és ilyen módon a kapcsolati mátrix közösség részesei lesznek: nem utasítják el, az előbbi témákhoz kapcsolódó információkat. Az elaboráció helyett heurisztikus döntéseket hoznak a csatornaválasznál vagy a hírek befogadásánál. Az így nyert mátrix, ahogy a jelen korban is viszonylag stabilnak volt mondható. Dokumentum megosztás a visszaigazolásért, interakcióért A kapcsolati háló elemei között létrejövő interakció az előbbiekből is következően, ma és húsz évvel ezelőtt is így volt médiaszerű viselkedést mutat. Az eszközök, amelyek az együttműködés fenntartásához igénybe vesznek szintén mediatívak: kép, szöveg és videó. Ide sorolom természetesen a smile-ket is, ezeket tömörített és gyakran humoros szövegnek 89

94 is felfoghatunk (vö.: vágókép), amelyeket nem szükséges dekódolni, a színes grafikus képek kiegészítik, kihangsúlyozzák könnyebben emészthetővé teszik az üzeneteket. Érdemes itt kitérni a média szerepei, amely alapján egyértelművé válik, hogy a kibertéri kapcsolati háló jelentősen mediatizált. A média, mint társadalmi integráló a végtelen nagyszámú hozzáférési lehetőségben, az ideológia párhuzamokban, vagy csupán a közös attitűdökben, életérzésekben érhető tetten. A közösségi háló csoportjaira minden esetben jellemző a társadalmi integráció is. A csoportokon belüli összeköttetés azonban a hasonló habitussal is magyarázható. De az is igaz ahogy korábban már említést tettem róla: a szájberközösség tagjai egymásra is hatással vannak és akár továbbviheti, megerősíthetik a valós társadalmi helyzetüket, az egyenlőtlenséget. Kérdés azonban, hogy a kapcsolati metszéspontok kulcsemberei a valóságban is vezéregyéniségek? Richard Florida szerint a kreatív kisebbség a kommunikációs csomópontokon találja meg a helyét (Csepeli, 2007). Tapasztalatom szerint gyakran van egybeesés a valóságos és a virtuális kulcsemberek között, de ettől függetlenül: aki ügyesen válogatja meg mit posztol, érdekes látásmóddal fotózik, képes világos érvekkel kritizálni az válhat csomóponttá, miközben a valóságos hétköznapokban középszerűen szürke. Ettől függetlenül ők számítanak a virtuális tér kreatív kisebbségnek. Azt viszont Leydesdorf írta le, hogy a társadalmi rendszerek a sajátságos dinamikájuk alapján, azáltal működnek, hogy újraosztják a cselekvés lehetőségét a helyi csomópontokon (Leydesdorf, 2011). Vagyis, nem kizárt, hogy a kommunikációs csomópontok szereplői kicserélődnek. Aki tehát magát a kreatív társadalom tagjának tekinti, szüksége lehet az kibernyilvánosság tudatos ismeretére és a tömörített közlés jellemzőinek, készségeinek elsajátítására. A médiának vitathatatlanul lényeges szerepe van az információ-áramlásban, ami együtt jár a szubjektív torzítással, a direkt befolyásolással, vagy egyszerűen csak az információk akarvaakaratlan elhallgatásával, bizonyos tekintetben a kapuőr szereppel és a tematizálással. Ha az előbb felsoroltak közül csak a tematizálásra fordítunk némi figyelmet, akkor beláthatjuk, hogy az általam vizsgált kapcsolati közösségek esetében egy jól elhelyezett poszt (kép és/vagy szöveg) elindíthat egy csoporton belüli beszélgetést, nem azt mondja meg a posztolt üzenet, hogy mit gondoljanak a szerzőről vagy a tartalomról- ez sem kizárt persze, hanem inkább arra hívja fel a mátrix tagjait, hogy beszélgessenek róla, vö.: tematizálás. Ahhoz azonban, hogy valaki beszédtémát találjon, másképpen felhívja magára vagy másokra a figyelmet először az kell, legyen nyilvános szereplési hajlandósága. A kapcsolati mátrixok tagjai könnyebben válnak szereplőkké, megosztókká, mint a valós térben. Különösen a vizsgált korosztály fiatalabb tagjai esetében tűnnek meggondolatlannak, úgy vélem, hogy a várható lájkok és kommentek érdekében sokszor még a bölcsebb korosztályok is vállalják a kockázatot, pontosabban nem mérik fel, milyen veszélyt rejt a kiberközösség más tagjaira nézve egy személyes szöveg vagy kép közzététele. A kellemetlen tartalmat pedig nagyon nehéz eltűntetni: hiába töröljük, ha időközben mások gyorsan lemásolják vagy körbeküldik az ismerősöknek. Beszélnünk kell a passzív hálózati tagokról is, akik ugyan nem regisztrál közösségi portál felhasználók, de elég gyakran válnak szereplővé a különböző tartalommegosztások során vagy egy posztolt fotón. Ilyen esetben aztán kínos helyzetek is adódnak, vagy a rossz reklám is sokat ér alapon egy újabb felhasználóval gazdagodik a mátrix. Az előbbitől természetesen függetlenül a posztolt tartalom nagyon gyakran szórakoztatóvá is válik. S mindezek esetében megfigyelhető a média két alapvető sajátossága periodicitás és a publicitás is. Az elérhető közönség a tudatosan vagy kevésbé előre tervezetten kiválasztott halmaz a kapcsolati mátrixból, akiknek adott esetben lájk-interakció kutya kötelességük. 90

95 A tartalom, amelyet igen gyakran megosztanak nem más, mint annak dokumentálása, hogy hol vannak, mit csinálnak és kivel alakítanak ki bensőséges viszonyt. Visszautalva a korábbi hipotézisek egyikére: a személyes tartalom/cselekedetek dokumentálása a szociális identitás fenntartásának alapvető része: vagyok, létezem, büszke vagyok valamire. Ezek a mondatok csak akkor válnak valódi biztonság-tényezővé, ha mások is visszaigazolják (lájk-interakció). Vagyis mind a tartalom posztolójának, mind pedig az olvasó-nézőnek érdeke, hogy a kapcsolati háló fennmaradjon, rögzüljön. Amit nem posztolsz az nincs is. Ez az attitűd szinte minden okoskészüléket használónál fellelhető. A lényeg, mutasd meg magad, hogy a hálóközösséged tagjait fúrja a kíváncsiság, epekedjenek vagy csak egyszerűen hírt kapjanak s ezzel az önnön identitásom erősödik. Felveti a kérdést, hogy minden lényeges történés eljut így a mátrix kiválasztott pontjaihoz? Szó sincs erről, a saját kapuőr szerkesztő csupán azokat teszi közhírré, amelyek jóérzést keltenek a feladóban is. Magamról rosszat soha. Ahhoz viszont, hogy biztosan felkeltsem a hálózat tagjainak figyelmét, az átlagosnál meghökkentőbbet és izgalmasabbat kell posztolni. A visszaigazolás vágya vezetheti félre a tartalom megosztóját a túlontúl személyes posztok alkalmazásánál, kikapcsolva a máskor jól működő kontrollt. A tartalommegosztók hamarosan észreveszik, hogy minél intenzívebb a figyelemfelkeltés, annál hatásosabb a rögzítés 87. Feltételezhetjük azt is, hogy a rögzítés akkor lehet a legsikeresebb, hogy ha a média-kommunikációhoz hozzátartozik valamilyen interakció, (Faragó, 2014). Témánk kapcsán ez a komment, vagy nyilvános szöveges beszélgetés. A tartalom posztolása nem önmagáért való, hanem a visszaigazolásért, az interakciért. Mindez megint a mediatizált kapcsolatokra jellemző, mint ahogy a kíváncsiság, ami arra vezeti a felhasználókat, hogy időről időre érdeklődjenek az ismerős személyiség sorsa felől. Természetesen abban reménykedve, hogy a sorok, képek és videók között sikerül fellelni a balsorsot is. A rendszeres érdeklődés és posztolás a média periodicitását igazolja. A természetese exhibicionizmus és túlzott érdeklődés pedig a publicitást biztosítja. A periodicitás és a publicitás - mint ahogy azt már fentebb is említettem a média alapvető jellegzetességei közé tartozik. Ellenőrző terep A kibertérben jelenlévő közösségi oldalak jelentősen hozzájárulnak a hálózati gondolkodás kialakításához a vizsgált fiatal felnőtt korosztály körében. Létre kell hozniuk a csoportokat, halmazokat kezelnek, azok átjárhatóságát, nyilvánosságát szerkesztik és átrendezik, mindezzel a közösségi hálók alapvető működését sajátítják el. A bevezetőben is említettem, hogy ezt a tudást igen ritkán kapják meg a szülőktől, a gyermekkori szocializáció, tanulás idején, legfeljebb éppen a közösségi háló egyik-másik tagjától, vagyis kortársaiktól. Azonban leginkább önmaguk (kárán) gyakorolják be a kibertér használatát. Adódik a kérdés, hogy mindezek után a társadalmi integráló erő az erősebb, vagy attól, hogy a kiberközösséghez tartoznak mégsem válnak erős kötésű közösségi taggá, ugyanúgy, elszigetelten élik az életüket, mint valóságban. A kapcsolatok mélységét a személyes kommunikáció minősége és a bizalom határozza meg, nyilvánvalóan a baráti viszony kialakulásához elengedhetetlen kilépni a kibertérből: a négyszemközti találkozó más dimenziót jelent, de ez napjainkban sokkal rövidebb ideig tart, mint az online csevegés. A személyes beszélgetés vezet a bizalmi viszony kialakulásához, a stabil biztonság pillér visszaigazolásához. A négyszemközti találkozó 87 A rögzítésen a szöveges vagy képi információra való emlékezést, az üzenet elaborációját értem. 91

96 alkalmas arra is, hogy lelebbentse a fátylat az esetleges hamis közlések soráráról, csökkentse a későbbi agresszió veszélyét. A kapcsolati háló tudatosan gondolkodó szereplői időt kell szakítsanak arra, hogy ellenőrizzék a mások által posztolt tartalom hitelességét, aktualitását, mint ahogy azt néhány internetes oldalon egy kvalitatív skálával jelölik az eladót vagy a regisztrált felhasználót, emitt azonban mindenkinek maga magának kell elkészítenie a bizalmi indexet. A kapcsolati háló a média és a hatalom ellenőrző terepe is lehet. A közösségi portálok ma már közvetítő eszközként működnek a hatalom és a társadalom között, így azután a kortárs kulturális jelenségek megértése nélkül nem lehet büntetlenül alkalmazni ezeket. A társadalomra erőltetett médiarendszer, a hatalmi gőg működtette cenzúra és az ezáltal megkurtított nyilvánosság (Faragó, 2014) hosszú távon károsan hat az önszerveződésre és sokszor drámai feszültségekhez vezetnek. A feszültségek feloldásnak egyik eszköze, ha a kapcsolati háló tagjai éreznek magukban elegendő késztetést, hogy dokumentálják a rituális tér mások számára is fontos eseményeit. Megint csak mediális terepre kerültünk, hiszen akár netriportereknek is nevezhetjük őket: a virtuális közteret pedig ahol a netriporterek tartalmat osztanak meg korábban utcanyilvánosságként jellemeztem (Faragó, 2011). A hálóközösségen belül szerveződő új nyilvánosság alkalmas arra, hogy betöltse a formális média ellenőrző szerepét. A kapcsolati közösség tagjainak aktivitása kimagaslóan magas az erőszakhelyzetben, az események elő- és utóidejűsége helyett csak a valósidejű híreknek van értelmük és ezek iránt szűnni nem akaró szükséglet mutatkozik. Az utcanyilvánosság által hírül vitt és kreált médiaesemények azon túl, hogy informálnak, erősítik a társadalmi szolidaritást, kulcsfontosságú szerepük van az értékrend kialakításában. Egyenrangú szereplők hálókommunikációjaként is felfoghatjuk, amikor is ismételten fontos szerepet kap a közösségi mátrixon belül kialakított bizalmi index. Minél több elemet tartalmaz a mátrix, annál nagyobb esély van arra, hogy kiderüljön, ha valótlan, nem időszerű, vagy részben igaz kreált információkat oszt meg valaki. Ettől azonban még nem biztos, hogy eggyel kevesebb tagja lesz a hálózatnak. Szájberhősnek lenni rövidtávon is kifizetődő Nem látok lehetőséget a kibertérben kialakított kapcsolati háló visszabontására és ennek az egyik oka éppen az, hogy véleményem szerint és a leírtak alapján a közösségi mátrix mediatív tartalommal töltődött, ezen keresztül tartja meg a dinamikáját. E tekintetben rendkívüli a hasonlóság a húsz évvel korábbi még nem online kibervilág és a jelen kor között. A mátrix létrehozóinak alapvető szükségletévé válik, hogy a kapcsolati pontokat megtartsák, ezzel ellentétben a csomópontok szereplőit bizonyos helyzetekben szívesen felcserélnék vagy leváltanák. Nemcsak azért, mert szájberhősnek vagy más néven kulcsfigurának lenni rövidtávon is kifizetődő. A hálózat azonban dinamikus mozgásban van, ráadásul a csomópontokat szinte kizárólag a kreatív kisebbség foglalja el, akiknek a helyét könnyen betöltheti egy új szereplő. Nincs földrajzi, sem időkorlát. A hálózati kapcsolatok minőségét a gyorsaság, az online elérés és az egymásközti vagy csoportos interakció lehetősége adja meg. A hálózat tagjai a virtuális térben nyitottabbak, mint a valós közegben: a személyes tartalom és aktivitás dokumentálása (posztolása, megosztása) a kibertérben kialakított szociális identitás fenntartásának alapvető része. 92

97 Irodalomjegyzék Angelusz Róbert, 2000: A láthatóság görbe tükrei; Budapest, Új Mandátum, ISBN Angelusz Róbert, 2004: A társadalmi rétegződések komponensei; Budapest, Új Mandátum, ISBN: Bourdieu, Pierre, 2008: A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése Tanulmányok, Budapest, General Press Kiadó, ISBN: Csepeli György, Prazsák Gergő, 2010: Örök visszatérés? Társadalom az információs korban; Budapest, Jószöveg Műhely Kiadó, ISBN: Faragó László, 2011: Az új nyilvánosság ellenőrző szerepe a horizontálisan átjárható köztérben, Csíkszereda, [ ] Faragó László, 2013: Az engedély nélküli rádiók és az új média a szociális befolyásolás területén; [PhD-értekezés] Budapest, NKE, 172 oldal. Faragó László, 2014: Vizualitás a rádiós kommunikáció oktatásában; tanulmánykötet: Nagyházi Bernadett (szerk.); Innováció a neveléstudomány elméleti és gyakorlati műhelyeiben; Kaposvár, Kaposvári Egyetem, oldal; ISBN Garai László, 2003: Identitásgazdaságtan, Budapest, TAS-11 Kft.; ISBN: Karácsony András, 2001: Individualitás a nomádok földjén, Információs Társadalom, 2001; [ ] Leydesdorff, Loet, 2007: A kommunikáció szociológiai elmélete; Budapest, Typotex Kiadó, 35-83, oldal ISBN Wessely Anna, 2005: Pierre Bourdieu tudományszociológiájáról; Budapest, BUKSZ, oldal; ISSN Csepeli György, 2007: Kreatív társadalom, Az ember mint kreatív lény [ ] 93

98

99 Yilmaz Mehmet: A török kormánypárt népszerűségének csökkenése a Gezi parki eseményei után Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Tanszék, Budapest (mehmetyilmaz2014@hotmail.com) Absztrakt A 2002-ben hatalomra jutó Igazságosság és Fejlődés Pártját (Adalet ve Kalkınma Partisi, AKP) Törökországban kétszer is nagy többséggel újraválasztották. A sokáig stabilan kormányzó Recep Tayyip Erdoğan így radikálisan átalakíthatta nem csupán a török gazdaságot és társadalmat, de a nagyvárosok arculatát is. Ennek keretében került volna sor 2013-ban egy 1940-ben lerombolt ottomán palota újbóli megépítésére a népszerű és központi fekvésű isztambuli parkban, a törökül Gezinek hívott Sétatéren. A kezdetben környezetvédők és lokálpatrioták által kezdeményezett tiltakozás heves tüntetésekbe, majd zavargásokba csapott át. Az országos tiltakozási hullámmá terebélyesedő protesztmozgalomra a hatalom eleinte erővel és autokratikusan reagált, ám később belátta, hogy csak a kompromisszum hozhat megoldást. Miután a demonstrálók a továbbiakban már nem tudták tematizálni a közéletet és nem adtak koherens jövőképet a törököknek, a tiltakozások elhaltak, és a kormánypárt megerősödve jött ki e konfliktusból. Kulcsszavak: AKP, civil szféra, Gezi park, Isztambul, környezetvédelem, protesztmozgalmak, Recep Tayyip Erdoğan, Törökország, városrendezés, zavargások Bevezetés Isztambulnak van egy zöld területe, ami sem nem nagyobb, sem nem szebb, mint a város számos másik parkja, mégis szinte mindenki hallott már róla. Ez a Gezi park, azaz a Sétatér. A Gezi park a Boszporusz-parti metropolisz európai felén, annak üzleti negyedében, a számos szimbolikus jelentőséget is hordozó, forgalmas tér, a Taksim közvetlen közelében fekszik. Hírneve azonban nem abból fakad, hogy központi elhelyezkedésű, illetve népszerű a környék luxusszállóiban időző üzletemberek körében, hanem abból, hogy a 2013-as törökországi elégedetlenségi hullám helyszíne és egyszerre jelképe is. Az akkor már több, mint tíz éve kormányzó, egymás után három választást is megnyerő Igazságosság és Fejlődés Pártja (Adalet ve Kalkınma Partisi, AKP) ezen eseménysor kapcsán szembesülhetett azzal, hogy a társadalom egyes szegmensei nem csupán szavukat emelik fel az általuk autoriternek tartott kormány egyes döntéseivel szemben, hanem aktív ellenállásba fognak. A Gezi park kivágásra ítélt fái miatt kirobbant tiltakozás eleinte csupán környezetvédők maroknyi csoportját érintette, akikhez -a rendfenntartó szervek erőszakos fellépése és a kormány kezdetben nem túl szerencsés kommunikációja miatt- kormány- és rendszerkritikus csoportok tucatjai csatlakoztak szerte Törökországban. A Gezi park története A Gezi park vagy magyarul Sétatér Isztambul egyik viszonylag fiatal urbanisztikai eleme, hiszen csupán 1940-ben jött létre egy lerombolt egykori katonai létesítmény, az 1780-as évektől kezdve épített Taksim Kışlası vagy Halil Paşa Topçu Kışlası néven is ismert laktanya helyén. Ez az épület a 19. században egyszer leégett, és Abdulmedzsid szultánsága idején orosz és indiai stíluselemek felhasználásával építették újjá. A késő ottomán kor egyik legimpozánsabb létesítménye ekkor már háromemeletes volt, két monumentális kapuval is kibővült. A 20. század első felében megváltozott a funkciója, egy ideig itt működött a 95

100 kereskedelmi és iparkamara, majd fokozatosan labdarúgó pályává alakították át. A köztársaság kikiáltása után Taksim stadion néven kezdték hívni, itt rendezték meg a török nemzeti tizenegy első hivatalos mérkőzését is. 88 Lütfi Kırdar Isztambul kormányzója és polgármestere 1940-ben arról határozott, hogy a városból modern világvárost farag. A kor neves francia építészét, Henri Prostot bízta meg a tervek elkészítésével. Prost azt javasolta a városvezetőnek, hogy az egykori laktanyát rombolják le, és a helyén hozzanak létre egy többcélú szórakoztató centrumot (Aydemir, 2008). Ez utóbbira azonban nem volt meg az anyagi fedezet a települési költségvetésben, így lett végül a Halil Paşa Topçu Kışlası helyén közpark, ahová egy közeli örmény temető, a Surp Hagop sírköveiből készültek márvány lépcsők és padok. 89 Ez is jól mutatja, hogy a köztársaság egypárti szakaszában nem voltak tekintettel sem a nemzetiségi és vallási kisebbségek, sem a szultánság és épített öröksége iránt nosztalgikus konzervatív törökök érzékenységére ben elkészült az adott időszak köztársasági elnökének, İsmet İnönünek a lovasszobra, amit szintén itt terveztek elhelyezni. Ugyan a mű évekig egy raktárban porosodott, és végül egy másik parkba került, mégis ezt a területet kezdte a nép İnönü sétatereként emlegetni. A park területe az ezt követő években folyton csökkent, hiszen több luxusszálloda is épült a helyén, az es felújítás során pedig egy hatalmas díszkutat építettek a közepébe. A megállás nélkül visszahúzódó zöld terület ellenére a Gezi park Isztambul egyik legkedveltebb pihenő övezte lett, és hozzánőtt a városlakók szívéhez. A Gezi park és környezetének átépítése Isztambul Város Közgyűlése 2011 szeptemberében fogadta el annak a nagyszabású tervnek a körvonalait, mely a Taksim tér gyalogos övezetté való átalakítása címet viselte. Az önkormányzati képviselők szavazategységével elfogadott javaslat szerint egyesítik a Taksim teret és a Gezi parkot, közvetlen gyalogos összeköttetést teremtenek a környező utcákkal, eltüntetik a tér közepét csúfító metrólejárókat és a zűrzavaros buszállomást úgy, hogy a tömegközlekedés egésze a föld alá kerül, valamint a metróvonalak továbbépítésével biztosítják a város többi részének könnyű elérését kötöttpályás közlekedési eszközök segítségével. 90 Mint látjuk, 2011-ben a politikusok többsége támogatta a tervet, a civil társadalom nem emelte fel a szavát az ellen, a tervekről beszámoló török sajtóorgánumok pedig azt hangsúlyozták, hogy a téren m 2 alapterületű gyalogos zóna jön létre. A Taksim téri fejlesztések teljes egészében beilleszkedni látszódtak abba a dinamikus területrendezési történetbe, ami még Recep Tayyip Erdoğan polgármestersége idején indult, és Kadir Topbaş vezetése alatt is folytatódott, és amiről valószínűleg nem szerzett volna tudomást a világ, ha az azok elleni későbbi tiltakozást nem használják ki egyes politikai szereplők. Az első tüntetésre a leendő építkezések ellen 2012 júniusában került sor, mikor is az önkormányzat bejelentette, hogy megszerezte a szükséges szakhatósági engedélyeket, és 240 napon belül megkezdődik a terület gyalogos zónává alakítása. A Taksim téri szolidaritás elnevezésű rendezvényt a környék lakóit és vállalkozóit tömörítő egyesületek szervezték, azaz a kezdetek kezdetén politikamentes volt a protestálás, a tüntetők jelszava is az volt, hogy a Taksim nem a kormányoké, hanem a mi közös terünk. A békés tiltakozás során egy mérnökszervezet képviselője átadta a környéken élőknek a tér jelképes telekkönyvi kivonatát Tarih: 89PANGALTI ERMENİ MEZARLIĞI- SURP HAGOP MEZARLIĞI : 90 Milliyet, szeptember Radikal, június

101 Még abban az évben, egész pontosan október 31-én megkezdődött a Taksim tér gyalogos övezetté alakításának első fázisa miután a közbeszerzési eljáráson a Kalyon építőipari vállalatot hirdették ki győztesként, 92 lerombolták a park oldalában húzódó igénytelen bódésort, és tervbe vették a sokak, főleg a kormánypárt támogatói által olyannyira kedvelt Halil Paşa Topçu Kışlası újbóli megépítését azzal, hogy abban egy új funkciót erősítsenek: a kereskedelmet, hiszen a város üzleti negyedének szomszédságában van a Gezi park. A projekt megvalósításának azonban útjában állt néhány fa - és néhány tüntető környezetvédő. Egyedi eset-e Törökországban a tömeges fakivágás? Ha röviden szeretnénk válaszolni erre a kérdésre, akkor azt kell, hogy mondjuk, hogy nem. Egészen a közelmúltig a törökországi beruházások során a környezetvédelmi megfontolások nem tartoztak a leginkább számottevő tényezők közé. A Gezi parki tiltakozás kapcsán is több más hasonló projekt került újfent az érdeklődés homlokterébe. Ilyen volt az a fairtás, ami a Koç Egyetem építése során volt tapasztalható. Az Európai Unió egyik konferenciáján maga Recep Tayyip Erdoğan miniszterelnök idézte fel a még 1997-ben történteket. 93 A kormányfő szerint az AKP hatalomra jutását megelőző koalíciós időkben a később korrupcióval is megvádolt politikus, Yaşar Topçu tehető felelőssé azért, ami Isztambul Sarıyer nevű kerületében történt. Az, hogy Anyaföld Párthoz (ANAP) tartozó egykori közmunka- és lakásügyi miniszter a védett erdős területet átjátszotta egy magánegyetemnek nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az akkori kormány meggyengült, a katonaság pedig egy ún. posztmodern puccs keretében a koalícióból való kilépésre kényszerítette az egyik politikai pártot, a Jólét Pártját. A Mavramoloz természetvédelmi terület Isztambul Sarıyer nevű kerületében mind az as, mind az 1994-es hosszútávú rendezési tervben úgy szerepelt mint védett természeti érték, amit meg kell őrizni az utókornak. Ennek ellenére a minisztertanács április 26-án úgy határozott, hogy 160 hektárnyi védett erdőt 49 évre használatba ad ebből a zöld területből a neves üzletember, Vehbi Koç alapítványa által akkor megnyitni tervezett Koç Egyetemnek. A tizenhat évesen az édesapjától kis szatócsboltot kapó, majd a Ford, később a General Electric törökországi vezérképviselőjeként is működő Koç-csal kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy fiatal korában politikával is foglalkozott. Édesapjával együtt beléptek az ottomán korszak utolsó éveiben, egészen pontosan 1920-ban a Müdafa-i Hukuk-u Milliye Cemiyetibe, azaz az Országos Jogvédelmi Szövetségbe, ami pedig a későbbi Köztársasági Néppárt (CHP) egyik jogelődje. 94 Ez azt jelenti, hogy a gazdasági életben befolyásosnak mondható Koç-família egyértelműen a politikai baloldalhoz köthető, a védett erdő apportálása mögött is politikai motiváció sejthető. Öt évvel később, 1997-ben a kérdéses védett területet átsorolták, azt Isztambultól elcsatolták, és a mindössze 4 és félezer lakosú Bahçeköy község részévé nyilvánították. 95 Ezt követően becslések szerint fát vágták ki úgy, hogy arra az egyetemnek az akkor érvényes alkotmányos rendelkezések szerint sem lett volna lehetősége. A 2000-es években az állam perbe fogtak a fairtás elkövetőit, aminek eredményeképpen az egyetem elvesztette a területhasználati jogot, és bérleti díjat köteles fizetni a pusztításért cserébe. 92 Radikal, augusztus İşte Koç'un ağaç katliamının hikayesi: 94 Vehbi Koç'un bilinmeyen siyasi kimliği:

102 A Koç Egyetem építésekor végrehajtott fairtást egy, a baloldalhoz köthető üzletemberrel hoztuk összefüggésbe, de a jobboldali konzervatívok között is találunk olyan befolyásos vállalkozót, akinek köze van egy hasonló botrányhoz. A 2013 decemberi letartóztatáshullám során is őrizetbe vett, az AKP-hoz közel állónak mondott Ali Ağaoğlu Maslak 1453 elnevezésű ingatlanfejlesztési projektjéről van szó. A luxuslakópark a fent emlegetett egyetem közelében épült meg, 2010 és 2012 között mintegy 3000 fát kellett ahhoz kivágni, hogy a lakóépületek kinőhessenek a földből. Sokan felteszik a kérdést, hogy ezek, a Gezi parkinál sokkal jelentősebb erdőirtások miért nem érték el a török közvélemény ingerküszöbét, a Gezi parki fák pedig miért váltak egy országos elégedetlenségi hullám kiváltóivá. Általában két választ szoktak erre adni. Az egyik az, hogy a török média nem foglalkozott kellő mélységben ezekkel a témákkal, a Koç-ügy idején az internet még nem volt elterjedt, a törökök többsége még nem használta a közösségi oldalakat. A másik megszokott válasz az, hogy a török civil társadalom és a zöld mozgalmak csupán az utolsó néhány évben erősödtek meg annyira, hogy felszínre tudjanak hozni ilyen, eddig a közvéleménytől gondosan elzárt témákat. A török civil és zöld mozgalmak Törökországban több évszázadra visszamenő hagyománya van az alapítványoknak. Már az ottomán időkben is a legtöbb vallási létesítmény, fürdő, könyvtár és ingyenkonyha alapítványi formában működött. A köztársaság kezdeti, egypárti időszakában számos régi alapítvány kénytelen volt megszüntetni vagy szüneteltetni működését, ezek és általában az alapítványok az elmúlt harminc évben reneszánszukat élték. Más civil társadalmi szervezetek -mint az egyesületek, a szakszervezetek és a szakmai szervezetek- a 20. században jelennek meg, és terjednek el. A civil szféra egyértelmű térnyerése az AKP időszakára tehető, a es években születtek meg azok a modern, demokratikus törvények is, melyek ezek működését szabályozzák: az egyesületek a 2004-ben elfogadott 5253-as számú Egyesületi törvény 96, míg az alapítványok a 2008-ban megszavazott 5737-es Alapítványi törvény 97 hatálya alá esnek. Törökországban az első környezetvédő szervezetek az 1950-es években jelentek meg. Ezek eleinte csupán egy-egy helyi problémával foglalkoztak, mint az isztambuli Aranyszarv-öböl (törökül: Haliç) vízszennyezettségével, majd egyes jelenségek árnyoldalát igyekeztek kivizsgálni, így voltak olyanok, akik a népességnövekedés vagy éppen az iparosodás okozta károkkal törődtek. Eleinte elszigetelt jelenségnek számítottak, és távol tartották magukat a politikától ezek az egyesületek, amit egyébként tiltott is számukra a korabeli alkotmány. Az első nagyobb társadalmi támogatottságot is maguk mögött tudó zöld formációk a Zöld Béke Környezetvédő Egyesület (Yeşil Barış Çevre Derneği) és a Törökországi Légszennyezés Ellen Küzdő Egyesület (Türkiye Hava Kirliliğiyle Savaş Derneği) voltak, melyek az ország történetében először a politikai köztudatba is beemelték a zöld tematikát azzal, hogy ben létrehozták a Zöldek Pártját (Aygün és Şakacı, 2007). Bár az 1980-as évek az ökológiai gondolat világméretű terjedésének időszaka, Törökországban ekkor még csupán a civil szervezetek 2%-a dolgozott ezen a területen (Adem, 2005). A 2000-es évekre, azaz az AKP kormányra jutása után megkétszereződött a zöld szervezetek száma. Ezek jellemző módon már egy globális zöld gondolkodás irányába mozdultak el, a környezetvédelmet sokszor politikai alapvetésnek tekintették, körükben megjelent a radikális zöld gondolat is, ugyanakkor a radikális cselekvés még nem volt számottevő. 96 Resmi Gazete, november Resmi Gazete, február

103 A legkorábbi olyan tiltakozó mozgalmak, melyek egy-egy környezetkárosítást igyekeztek megakadályozni az 1990-as évek végén, a 2000-es évek elején jöttek világra. Az első ilyen eset a történelmi Pergamonban, a ma Bergamának nevezett járásban történt. A Bergamai Mozgalom kiváltó oka egy aranybánya létesítése volt, ám az abban résztvevő falusiak csakhamar a környezeti normákat figyelmen kívül hagyó neoliberális politikusok ellen is felemelték a szavukat. A bergamai tiltakozásokhoz során a polgári engedetlenség békés formákat öltött (Özen, 2009). Az első erőszakos jelenetek csupán a Gezi park fái kapcsán kerültek az újságok címlapjaira. Tüntetés a Gezi parkért A Gezi parki események azzal vették kezdetüket, hogy május 27-én a park azon falának öt méteres darabja, amely az Askeri Ocağı utca felé nézett a napközben végzett munkálatok folyományaként, ám már a munkások elvonulása után ledőlt, ezzel öt fa gyökerestől kiszakadt. Ekkor a már említett Taksim Téri Szolidaritás elnevezésű csoport ötven aktivistája jelent meg a parkban, hogy elejét vegyék az építkezésből fakadó további károkozásnak. Másnap reggel a falat tovább bontani szándékozó munkások már egyre több és több tüntetővel találták szemben magukat, sőt megjelent egy országgyűlési képviselő is, az általában a kurd kisebbséghez kötődőnek mondott Béke és Demokrácia Pártja (Barış ve Demokrasi Partisi, BDP) tagja, Sırrı Süreyya Önder is, ezzel a tér átalakítása és a környezeti probléma csakhamar politikai színezetet is kapott. Önder a tudósítások szerint azt mondta, hogy nem hagyjuk kivágni a fákat, nem hagyjuk, hogy a szegény emberektől elvegyék az árnyékot. 98 Ezzel a mondattal egyértelművé vált, hogy a tiltakozás már nem csak a fákról szól, és nem is kifejezetten a szegényekről, hiszen a közelben van egy másik, a Gezinél is nagyobb park, ahol szintén hűsölhetnek a környék amúgy általában jómódúnak mondható lakói. A nap folyamán később személyesen is támogatásáról biztosította a tüntetőket Gürsel Tekin, az ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) főtitkára is. A Kalyon építőipari vállalat biztonsági emberei többször is megpróbálták a munkagépek útját elálló tömeget szétoszlatni, sikertelenül. A tiltakozók sátrakat emeltek, másnapra pedig sajtótájékoztatót, koncertet és filmvetítést is meghirdettek. A hirtelen sokféle programot kínáló protestálók láttán felmerülhet az a gondolat, hogy a tüntetés már ekkor elvesztette spontán jellegét, a Taksim Téri Szolidaritás az irányítást a kezébe véve megszervezte az elkövetkező napok eseményeit. A falomlást követő második napon már egyértelműen a politikáé lett a főszerep. Május 29- én hajnali öt órakor a rendőrség felszámolta a Taks im tériek sátortáborát, a tüntetőket kiszorította a parkból és a térről. Ugyanezen a napon mondott beszédet Recep Tayyip Erdoğan a Yavuz Sultan Selim-híd alapkő-letételén, melyen a Gezi parki eseményekre is utalt, és a következőket hangoztatta a kezdődő elégedetlenségi hullám kapcsán: azt csinálnak, amit akarnak, döntöttünk, megcsináljuk, azaz egyértelművé tette, hogy a tiltakozások ellenére az eltervezett építkezés meg fog valósulni. Azután, hogy a miniszterelnök a leendő híd névadása kapcsán már támadások kereszttüzébe került, hiszen a szunnita többség szemében jelentős uralkodónak és az első török származású kalifának számító I. Szelimet az alevi kisebbség azzal vádolja, hogy egy anatóliai felkelés során hittestvérüket ölette meg, az ellentmondást nem tűrő hang csak olaj volt a tűzre. Az ellenzék majd minden szereplője igyekezett meglovagolni a tüntetések kínálta nem várt lehetőséget: Kemal 98 Sabah, május

104 Kılıçdaroğlu, a CHP vezetője is megjelent a helyszínen és közölte a tüntetőkkel, hogy a CHP valamelyik képviselője minden egyes nap tiszteletét teszi majd a téren. A rendőrség eközben egyre erőszakosabban lépett fel a folyamatosan növekvő tömeggel szemben. A rendőri brutalitás a politikusokat sem kímélte Önder kétszer is megsebesült, 99 a CHP-hez tartozó Sezgin Tanrıkulu pedig elájult a belélegzett paprikagáztól. 100 Országos tiltakozás Míg a tiltakozás első estéje még valóban a Gezi park fáiról szólt, a folytatásban inkább a kormányellenes felhang dominált a környezetvédelem helyett, az új protesztmozgalomhoz pedig Törökország-szerte sokan csatlakoztak. Így megmozdulások voltak Ankarában, İzmirben -ahol szintén összecsaptak a tüntetők és a rendfenntartó erők-, Mersinben, Tunceliben, İzmitben, Manisában, Marmarisban, Adanában, de még az ultrakonzervatívnak tartott Konyában is, Zonguldakban pedig a tiltakozók a Bülent Ecevit Egyetem diplomaosztó ünnepségét használták fel elégedetlenségük kifejezésére. A helyi stadionban a mintegy frissen végzett diák arra lett figyelmes, hogy a karzaton egy A Gezi park fellázadt, üdvözlet a Taksim térieknek feliratú transzparenst feszítettek ki. Az üggyel kapcsolatban a rendőrség öt egyetemistát vett őrizetbe. 101 Május 31-én egy isztambuli bíróság arról döntött, hogy visszavonja a vitatott Halil Paşa Topçu Kışlası építési engedélyeit. Azaz az eredeti problémát alapul véve okafogyottá vált a tiltakozás, ám ekkorra már országos méretűvé terebélyesedett az ellenzéki mozgalom: 48 megyében mintegy 90 tüntetés zajlott június elsején, melyeken közel ezer embert vettek őrizetbe. A zavargások következtében több százan sérültek meg, köztük 15-en súlyosan. Az egyre feszültebb hangulatot csak fokozták a kormányfő szavai: Igen, egy dzsámit is felépítünk (a Taksim téren). Ehhez sem a CHP elnökétől, sem az útonállóktól nem kérek engedélyt, hiszen azok, akik ránk szavaztak, erre felhatalmazást adtak nekünk. 102 Az ottomán időkben zömmel keresztények által lakott Taksim tér környékén máig nincs iszlám imaház, csupán egy lakásból kialakított kis helyiség a műemlék villamos garázsa mellett, ahol minden egyes ima során százak zsúfolódnak össze. Tény, hogy szükség van mecsetre a környéken, de egyértelműen látható, hogy Erdoğan ezekkel a szavakkal ekkor még nem a békés megoldás irányába szándékozott mozdulni. Figyelemre méltó az is, hogy ebben a megszólalásában használta a tüntetőkkel kapcsolatban az útonálló, fosztogató, martalóc értelmű çapulcu (ejtsd: csapuldzsu) kifejezést használta, amivel megsértette a téren tiltakozókat. Ahelyett, hogy közeledett volna a tüntetőkhöz, hogy még jobban erősítse a demokráciát és teret adjon újabb demokratikus kezdeményezéseknek, sértően beszélt a tüntetőkről, akikről azt állította, hogy külföldi kormányok és nemzetközi befektetők bábfigurái, akik az ő érdekeiknek megfelelően szeretnék átszabni a török politikát és gazdaságot. (Erkoc, 2013) Az internetes közösségi portálokon ettől kezdve a tüntetőkkel szimpatizálók a nevük elé írták a çapulcu szót is. A miniszterelnök szófordulata a városi folklór részévé vált, még vers és könyv is született a çapulcukról. 103 A török sajtót is bejárta egy sikeres üzletember, Cem Boyner képe, aki a tüntetők között egy Sem jobboldali, sem baloldali nem vagyok, çapulcu vagyok, çapulcu feliratú táblát tart a kezében. Ezzel kifejezi 99 Sırrı Süreyya Önder Gezi Parkı'nda Yaralandı Gezi Parkı'nda Neler Oldu? 101 Mezuniyet töreninde Gezi Parkı pankartı açan öğrencilere gözaltı: Erdoğan: Taksim'e Cami de Yapacağız: İZGÜ, Muzaffer [2013]: Çapulcu musun? Vay vay. 100

105 azt, hogy a Taksim tériek nem egyszerűen a kormánnyal elégedetlenek, hanem a már nekik napok óta udvarló, intézményesült, baloldali ellenzékkel is. A çapulcuk egy új, alternatív ellenzék letéteményeseinek gondolták magukat. A çapulcuk eklektikus mivoltára jó példa egy másik kép, amelyen a téren álló Atatürk Kultúrközpont (AKM) épületén függő transzparensek láthatóak. A művelődési ház homlokzatán együtt látjuk a szakszervezetek zászlóit a különböző szélsőbaloldali, marxista-leninista pártok és mozgalmak, mint a Nép Megmentése Párt (Halkın Kurtuluş Partisi, HKP) vagy a Szocialista Újjáépítés Pártja (Sosyalist Yeniden Kuruluş Partisi, SYKP) lobogóival, a bal felső sarokban pedig egy radikális anarchista szurkolói csoport, a Çarşı transzparense feszül. Miután az Atatürk Kultúrközpont a çapulcuk kezére jutott, megnőtt annak szimbolikus jelentősége. Recep Tayyip Erdoğan következő szavainak is ez lehet a magyarázata: az AKMet leromboljuk, a helyére ugyanazzal az elnevezéssel új operaházat építünk. 104 Végül az AKM megmenekült a lerombolástól, ám eltávolították onnan a tüntetők jelképeit, helyükre a török nemzeti színek és az államalapító Musztafa Kemál Atatürk képmása került. A téren maradt çapulcuk egy része megtapsolta, a másik fele kifütyülte a török zászló kifüggesztését. 105 A Taksim téri zászlók eltávolítása után a tiltakozók új jelképet kerestek. Az ország déli részén utcára vonuló nők kezében tűntek fel először a konyhai eszközök, a lábosok és a serpenyők, amivel nem csak átvitt értelemben tudtak hangot adni követeléseiknek. 106 Az egyre inkább zavargásokba forduló tüntetések a fazékforradalommal egyre rémisztőbb képet mutattak, egyre kevesebben merészkedtek ki az utcára a heves tüntetések hatására. Erdoğan a fazékforradalom hírére is egy, azóta szállóigévé vált mondattal válaszolt: az edényeknek és az evőeszközöknek mind ugyanaz a hangja. Ezek után kifejtette, hogy a lakosság fele otthon van, illetve nyugalomra intette az állampolgárokat. 107 A miniszterelnök szavait most már rutinszerűen kifigurázó, ám egyre inkább elszigetelődő ellenzékiek egy, a fenti mondást felidéző gúnydallal vágtak vissza. 108 Zavargások Június 3-án az eseményektragikus fordulatot vettek. Egy héttel a Gezi parki falomlás után két tüntető is életét vesztette. Mehmet Ayvalıtaşt Isztambul ázsiai felén egy gépkocsi gázolta halálra, míg a szír határ közelében fekvő Antióchiában a CHP ifjúsági tagozatának egyik tagja, Abdullah Cömert meghalt a tumultusban. Másnap, a fiatal férfi temetése után a tüntetők barikádokat emeltek, és összecsaptak a különleges rendőri egységekkel. Az ellenzéki tüntetők mellett az ingatlanjaikat védő kormánypártiak is súlyosan megsebesültek a megmozdulások során: így járt Abdullah Başçı, az AKP egyik volt járási pártitkára is. Június 5-e Isztambulban viszonylag békésen telt, hiszen erre a napra esett az iszlám vallás egyik jeles napja, a mirádzs. Miközben a vallásos török családok arra emlékeztek, hogy a Próféta csodálatos utazást tett egy éjszaka során Mekkából Jeruzsálembe, majd onnan az égbe, ahonnan isteni parancsokkal tért vissza, egy vitatott vallási vezető, İhsan Eliaçık és kis létszámú csoportja, az Antikapitalista muszlimok a Taksim tér közelében, a Boszporusz partján álló Bezmialem Valide Sultan dzsámiba ment, ahol a tüntetőkért fohászkodtak. Ez a lépés azért is számít jelentősnek, mert három nappal a mirádzs ünnepe előtt a Gezi parki 104 Taksim Gezi Parkı Eylemleri: Tencere Tavalı Gezi Parkı Eylemi: Akşam, június TENCERE TAVA HAVASI (Sound of Pots and Pans) / Kardeş Türküler: 101

106 tüntetők egyik csoportja behatolt ebbe a mecsetbe, ahol az imaház egyik vezetője szerint cipőben járkáltak a szőnyegen és sört ittak, ami -mint ismeretes- tiltott dolog az iszlám vallás szerint, a tüntetők viszont azt állítják, hogy csupán a könnygáz-támadások során megsérült társaikat igyekeztek elsősegélyben részesíteni, a sörösüvegeket nem ők vitték a dzsámiba, hanem azok később, tőlük függetlenül kerültek oda. A vallásos török rétegeket felzaklató, és őket a tüntetőktől, illetve követeléseitől végleg elidegenítő eset máig nem tisztázódott: az 55. számú Isztambuli Büntetőbíróság várhatóan 2015 júniusában mond ítéletet a mecsetben történtekért felelősnek tartott 22 vádlott felett, akikre az ügyészség egy és tizenegy év közötti letöltendő börtönbüntetést kért, és talán azt is megtudhatjuk, hogy történt-e alkoholfogyasztás a szent helyen. Ugyanezen a napon, azaz június 5-én újabb haláleset történt. Adanában egy építés alatt álló hídról lezuhant egy rendőrtiszt, Mustafa Sarı, akit az első hírekkel szemben nem a tüntetők lökték a mélybe, hanem baleset áldozata lett. Az eddig bénultnak tűnő kormánypártiak június 7-én jelentek meg először az utcákon azt követően, hogy hivatalos észak-afrikai körútjáról hazatért Recep Tayyip Erdoğan, akit az arab országokban kitörő lelkesedés fogadott, miközben otthon addig az ellenzéke foglalta el az utcát. Az Esenboga repülőtéren több tízezer fős tömeg várta Erdoğant, aki ezzel összefogta támogatóit, és meghirdette a zavargás békés rendezésének politikáját, kifejtve, hogy nem marginális csoportok előtt akar elszámolni, hanem a szavazófülkékben döntést hozó választók előtt. 109 Pár napig valóban alább hagyott a tiltakozások erőssége, ám június 11-én újfent súlyos harcok színhelye volt a Taksim tér. Komoly visszhangot váltott ki az, hogy egyes külföldi hírtelevíziók, így a CNN és a BBC is élőben közvetítette az eseményeket. Miután a zavargások másnap hajnalig tartottak, és azt az egész világ jól láthatta, a miniszterelnök kénytelen volt leülni a protestálók vezetőivel, sőt végül azt is felvetette, hogy népszavazás is dönthetne a Gezi parki beruházásokról. A zavargások során sebesült meg és esett kómába egy 14 éves kisfiú, Berkin Elvan, aki közel egy évvel később életét vesztette a kórházban. A családja szerint kenyérért induló, mások szerint viszont életkora ellenére szélsőbaloldali csoportokkal kapcsolatot ápoló, a tüntetéseken parittyával a kézben, maszkkal az arcán látható fiatalt június 16-án egy könnygáz-gránát találta fejen, ami felveti annak a gyanúját, hogy a rendfenntartók fejmagasságban célzott lövéseket adhattak le a tüntetőkre. Az ügyben a nyomozás máig nem zárult le. Azt az is késlelteti, hogy az eljáró ügyész, Mehmet Selim Kiraz életét vesztette abban a terrortámadásban, amire március 31-én került sor az isztambuli Igazságügyi Palotában. Az akcióért a számos ország által terrorszervezetként számon tartott Forradalmi Népi Megmentési Párt - Front (Devrimci Halk Kurtuluş Partisi-Cephesi, DHKP-C) tehető felelőssé. A szervezethez köthető weboldalon közzétettek egy sor követelést, például hogy azonnal tegyenek vallomást a fiú haláláért felelős rendőrök, illetve hogy fejezzék be a tüntetők ellen indított eljárásokat. 110 A tüntetőkkel való folyamatos egyeztetések megkezdése azt mutatja, hogy a kormány a közel három hete zajló eseményekből arra a következtetésre jutott, hogy csak a kompromisszum jelenthet megoldást. Ugyan még a hónap végéig tartottak a megmozdulások, azok intenzitása egyre csökkent, a tiltakozók és a kormány is a békés rendezés, a demokratikus megoldások keresése felé mozdult el. 109 Başbakan Erdoğan Esenboğa Havaalanı'nda Vatandaşlara Hitaben Konuşması: 110 Német-Szalma-Baksi: Belehalt sérüléseibe a túszul ejtett török ügyész: 102

107 A Gezi parki tüntetések háttere A Gezi park átalakítása elleni tüntetések és zavargások több mint egy hónapig tartottak, kiterjedtek egész Törökországra, sőt számos más országban is voltak mind a Gezi parkiakkal, mind a török kormánnyal szolidáris demonstrációk. Láttuk azt, hogy a tüntetések mögött részben a civil és zöld mozgalmak törökországi térnyerése is kitapintható, de ennél is fontosabb az internet, azon belül is a közösségi média hatása. Nem véletlen, hogy a Gezi parki tüntetések kezdeti szakaszában kemény kifejezéseket használó Recep Tayyip Erdoğan a Twitter mikroblog oldalt szidta, azt katasztrófaként jellemezte. 111 A szolgáltatást 2014-ben egy időre be is tiltották Törökországban. Recep Tayyip Erdogan kormányfő Bursában, március 20-án egy kampányrendezvényen azt közölte, elérhetetlenné teszik a Twittert, s azt is hozzátette, nem érdekli, mit mondanak a nemzetközi közösségek, mindenki szemtanúja lesz a Török Köztársaság erejének. 112 A Twitter és a hasonló webes tartalmak nehezebben kontrollálhatóak, mint a hagyományos hírforrások. Ez egyrészt a felhasználók szabadságának szélesedésével jár, de nem ritka az sem, hogy téves információk terjednek el pillanatok alatt. Az İnsan Haber című híroldal összegyűjtötte mindazt a dezinformációt, amit a közösségi oldalakon nagyon sokan megosztottak. Az egyik ilyen jellegzetesen megtévesztő kép az volt, amelyen tekintélyes tömeg volt látható a Boszporusz hídon, alá pedig azt írták, hogy ez az ázsiai oldalról a Taksim térre tartó emberek sokasága. Ezzel szemben a fotó az Eurázsiai maraton résztvevőit ábrázolja. 113 Érdemes azt is megjegyezni, hogy a Gezi parki eseményeket megelőzően, 2013-ban is volt már egy olyan történés, amely a közösségi média felületén egységesítette az AKP-kormány ellenzékét. Április hónapban a Fekete-tenger partján található Trabzonban lecserélték a helyi orvosi rendelők tábláit. Ez a hétköznapi eset azért vált országosan ismertté, mert az új feliratokon már nem szerepelt az ország hivatalos rövidítése a T.C. (Török Köztársaság = Türkiye Cumhuriyeti). Ezt követően az ellenzéki oldalon álló törökök a legnépszerűbb közösségi oldalakon a nevük elé írták a T. C. rövidítést, hasonlóan ahhoz, ahogy később a çapulcu szót. A Gezi parki tüntetésekkel foglalkozó tanulmányok (Akgün et al., 2014) vizsgálták a protestálók motivációit is. Akgün és társai a Zöldek pártjának tagjaival beszélve azt tudták meg, hogy a kormány elnyomó politikája, illetve Erdoğan antipatikus személyisége vitte ki őket az utcára. Ez utóbbi motívum minden második válaszadónál megtalálható volt, akárcsak az, hogy a munka ünnepének hagyományos helyszínén, az átépített Taksim téren már nem lehet tömegrendezvényeket szervezni, hiszen azt a tér védelme érdekében rendeletben tiltotta meg az önkormányzat. Egyesek a kormány szemére vetnek vallási hátterűnek tartott intézkedéseket is, így az alkoholforgalmazás és az abortusz szigorítását, mások az alevi vallási kisebbség elleni lépéseket kárhoztatják. Nagy általánosságban elmondható, hogy a tüntetőknél alig-alig kerülnek elő környezetvédelmi témák, így a Gezi park fái, hiszen a Gezi parki tüntetők a rendszerellenes, internacionalista kis baloldali csoportosulások tagjai közül kerültek ki (Topak, 2014). 111 Erdoğan: Twitter denilen bir bela var. Evet sultanlığa özenenlerin belası. TV gibi susturulamıyor: Betiltották a Twittert Törökországban: Gezi Sürecinde Sosyal Medya Dezenformasyonları: 103

108 Miért maradt hatalmon az AKP-kormány? A tömeges tüntetések és a heves zavargások láttán felmerül a kérdés, hogy mi vezethetett oda, hogy mindezek ellenére az Erdoğan-kormány a helyén maradt, sőt a miniszterelnök egy évvel később megnyerte az elnökválasztást is. Az egyik lehetséges válasz az, hogy a már 13 éve kormányzó AKP társadalmilag beágyazódott, stabil támogatói körrel rendelkezik. Az sem hanyagolható el, hogy az AKP-val szemben a vizsgált időszakban nem volt olyan markáns ellenzéki párt és karizmatikus vezető, ami és aki alternatívát jelenthetett volna. A Gezi parki eseményeket elemző Egeresi Zoltán 2013-ban a következőket írta: A kormány egyelőre megfelelő legitimitással rendelkezik ugyan, s a szavazók közel fele továbbra is kitart mellette, a jellemzően baloldali tüntetők úgy vélik, hogy a miniszterelnöknek tiszteletben kell tartania az ő akaratukat is. Szerintük nem lenne szabad beleszólnia a magánéletbe (gyerekvállalás, abortusz kérdése, illetve alkoholfogyasztás mint láttuk, a zavargások előtt épp törvényben korlátozták az alkohol értékesítését), és nem korlátozhatná a sajtószabadságot. (Egeresi, 2013) Ez a helyzetértékelés abból indul ki, hogy Törökország -a bajok ellenére- egy működő demokrácia, a bajok forrását pedig ott kell keresnünk, hogy az erős népi felhatalmazással bíró kormány nem minden esetben veszi figyelembe az ellenzéki szavazók érdekét, világlátását. Az ilyen kormányoknak is meg kell tanulniuk visszakozni azokban az esetekben, ahol komoly népi ellenállással találkoznak, ám ez nehéz feladat, mert ilyenkor úgy tűnhet, hogy egy ideológiai természetű dologban engednek, mintha feladnák elveiket. A kompromisszumokhoz azonban nincs szükség az elvek feladására. Sőt, a nép támogatásának megszerzése ilyen helyzetekben erősítheti a kormány legitimitását. Ezt célozta az is, mikor meglebegtették a népszavazás ötletét. A Gezi parki tüntetők az eseménysorozat végéig reaktív viselkedést mutattak, míg a kormány ugyan visszalépett egyes helyzetekben, mégis inkább proaktív maradt területfejlesztési és társadalmi síkon egyaránt. (Ete és Taştan, 2013) Ez azt jelenti, hogy a tüntetők csak reagáltak a politika eseményeire, elítéltek egyes politikai lépéseket, de nem váltak kezdeményezővé, nem voltak képesek a politikát tematizálni, így a lakosság többsége számára nem váltak kormányképes alternatívává. A felkarolható ügyek hiánya nem tette lehetővé, hogy a választópolgárok velük azonosuljanak, ezért inkább a kormány rendteremtését támogatták a koherens jövőkép nélküli, eklektikus tüntető körrel szemben. Az AKP népszerűségvesztése ellenére megőrizte támogatóinak egy jelentős hányadát. A 2014-es önkormányzati választásokon a Taksim teret és a Gezi parkot is magába foglaló Beyoğlu kerületben a kormánypárt polgármester-jelöltjét, Ahmet Misbah Demircant a szavazatok 47,8%-ával választották meg, míg a legjobban szereplő ellenzéki induló csupán 35,2%-ot szerzett. Ha pedig ezt az eredményt a 2009-es voksoláséval vetjük össze, akkor azt is elmondhatjuk, hogy nagyjából 10%-os javulást könyvelhetett el a városrészben a kormánypárt. A leköszönő miniszterelnök személye is népszerű maradt a kerület lakói körében, hiszen a szintén 2014-ben rendezett elnökválasztáson Erdoğan szavazatok 53%-át szerezte meg BEYOĞLU SEÇİM SONUÇLARI 104

109 Irodalomjegyzék Adem Ç.: Non-State Actors and Environmentalismin. In Adaman F. és Arsel M.(szerk.): Environmentalism in Turkey, Between Democracy and Development. Ashgate Publishing, Farnham, p. (2005) Akgün M,, Cop B., Emre Y., Yesevi C. G. : Gezi Parkı nda Ne Oldu? - Katılımcıların Penceresinden Bir Gezi Parkı Değerlendirmesi. T. C. İstanbul Kültür Üniversitesi, Isztambul, 46 p. (2014) Ayata G. és Yeşiladalı B.: Gezi Parkı Olayları: İnsan Hakları Hukuku ve Siyasi Söylem Işığında bir İnceleme. İstanbul Bilgi Üniversitesi Yayınları, Isztambul, 211 p. (2013) Aydemir I.: İki Fransiz Mimarı Henri Prost ve August Perret nin İstanbul ile İlgili Çalışmaları. Megaron Dergisi. 3 (1): 104 p. (2008) Aygün és Şakacı: Türkiye de Çevreye Doğrudan Odaklı Çevreci Hareketler ve Çevresel Yaklaşımları Üzerine Bir Deneme. (2007) Letöltve: Banko M. és Babaoğlan A. R.: Gezi Parkı Sürecine Dijital Vatandaş ın Etkisi. (2013) Letöltve: Egeresi Z.: Törökországi zavargások. Magyar Külügyi Intézet, Budapest, 11 p. (2013) Erkoc T.: Taksim Gezi Park Protests: Birth and Backlash of a Political Sphere. In Gökay B. és Xypolia I. (szerk.): Reflections on Taksim-Gezi Park Protests in Turkey. Keele Research C entre, Keele, p.,(2013) Ertem C. és Esayan M. : Dünyayı Durduran 60 gün. Etkileşim, Isztambul (2013) Ete H. és Taştan C.: Kurgu ile Gerçeklik Arasında Gezi Eylemleri. SETA, Ankara, 177 p. (2013) Gürcan E. C. és Peker E.: Challenging Neoliberalism at Turkey's Gezi Park: From Private Discontent to Collective. Palgrave Macmillan, New York, 216 p. (2015) İçduygu A., Meydanoğlu Z., Sert D.: Türkiye de Sivil Toplum: Bir Dönüm Noktası. TÜSEV Yayınları, Isztambul, 196 p. (2011) İzgü M.: Çapulcu musun? Vay vay. Bilgi Yayınevi, Ankara, 160 p. (2013) Karakuş O.: Avrupa Birliği Uyum Sürecinde Türkiye deki Sivil Toplum Kuruluşları. T. C. Süleyman Demirel Üniversitesi, İsparta, 117 p. (2006) Keyman F.: Türkiye de Sivil Toplum Serüveni - İmkansızlıklar içinde bir vaka. STGM, Ankara, 36 p. (2006) Konak N. és Dönmez R. Ő.: Waves of Social Movement Mobilizations in the Twenty-First Century Challenges to the Neoliberal World Order and Democracy. Lexington Books, Langham, 178 p. (2015) Özen H.: Bergama Mücadelesi: Doğuşu, Gelişimi ve Sonuçları. (2009) Letöltve: Özkoray E. és Özkoray N.: Bireyselleşme ve Demokrasi. Gezi Fenomeni. İdea politika yayınları, Isztambul, 261 p. (2013) Talas M.: Sivil Toplum Kuruluşları ve Türkiye Prospektifi. (2011) Letöltve: Topak S. T.: Anarşizm ve Gezi Parkı Olayları. Turkish Studies - International Periodical For The Languages, Literature and History of Turkish or Turkic. 9 (5): p. (2014) Yiğit M.: Gezi Parkı Eylemlerinin Görünen Yüzü. TASAV, Ankara, 15 p. (2013) Zimmermann Ç.: The Gezi Park Demonstrations 2013: A Case Study of Turkey. Webster University, Bécs, 128 p. (2014) 105

110

111 Varga József 1, Cseh Balázs 2 : Iszlám pénzügyek a Balkánon: a Bosna Bank International iszlám banki működése 1 Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár (varga.jozsef@ke.hu) /Budapesti Covinus Egyetem, Közgazdaságtudományi Kar 2 Pécsi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar, Pécs (cseh.balazs1990@gmail.com) Absztrakt Az iszlám bankrendszer a megalakulása óta eltelt közel 50 esztendő alatt szédítő karriert futott be. A szerzők e tanulmányukban a Balkán-félsziget egyetlen iszlám bankját, a szarajevói székhelyű Bosna Bank International tevékenységét elemzik. A publikáció az iszlám bankrendszer tanulmányozásához e bank mérlegének elemzésével járul hozzá. A Bosna Bank International működése azért érdekes, mert a bank egy nem iszlám pénzügyi környezetben működik. Magyarországon egy tisztán iszlám bank alapítása helyett a közeljövőben reálisabb szcenáriónak tűnik, hogy egy hagyományos bank nyújt iszlám bankrendszeri szolgáltatásokat (ún. iszlám ablak ). A szerzők véleménye szerint a közeljövően az iszlám ablakot létesítő hitelintézet ügyfélkör szerzése területén jelentős előnyre tehet szert, ezért a hazai bankoknak is e stratégiát javasoljuk. Kulcsszavak: iszlám bankrendszer, iszlám bank mérlege, BBI Abstract During the 50 years since the formation of the Islamic bank system the bank operation of BBI has achieved huge successes. The authors in their study analyze the actions of the only Islamic bank of the Balkan Peninsula located in Sarajevo, namely Bosna Bank International. The essay contributes to the investigation of the Islamic bank system with the analysis of its balance sheet. The operation of the Bosna Bank International is interesting because the bank operates in a non-islamic financial environment. It seems to be a more real scenario in Hungary that instead of founding a clearly Islamic bank, a traditional bank would offer Islamic banking services (sc. Islam window ). According to the opinion of the authors, the credit institution establishing the Islam window can acquire significant advantage in the field of getting clientele that is why we offer this strategy for the indigenous banks, too. Az iszlám bankrendszer térhódítása Az első iszlám bank 1963-ban alakult meg Egyiptomban. Az utóbbi ötven év során a világ vezető bankjai, mint például az USA-beli bankok: Citybank, a JP Morgan / Chase, a Goldman Sach és az UBS Warburg, britek: HSBC, a Barclays Capital, ANZ Grindlays Bank, holland ABN Amro, francia: BNP Paribas, a Societe Generale, németországi Commerzbank és a Deutsche Bank, orosz Mežkobank, a japán Nomura Securities és a legnagyobb svájci bankcsoport, az USB, megalapították a saját kirendeltségeiket a muzulmán országokban Hadžić (2015). Ezek az úgynevezett iszlám ablakok, amely keretében ezek a hitelintézetek ügyfeleik számára Shariának megfelelő banki termékeket kínálnak. Napjainkban a világon több mint 300 iszlám bank működik. Az utóbbi évek tendenciája, hogy az új iszlám bankok alapítására nemcsak az iszlám vallású országokban, hanem egyre inkább a világ más részein is sor kerül. Például, 2 iszlám bank működik Ausztráliában, 6 a Bahamaszigeteken és 38 az Egyesült Államokban. Dánia, Franciaország és Írország egy-egy, míg Németország és Svájc öt iszlám bankkal büszkélkedhet. Nagy-Britanniában 23 iszlám bank működik, míg Luxemburg területén 4. Bosznia-Hercegovinában egy bank létezik, amely az 107

112 iszlám banki elveknek megfelelően működik. (Hadžić, 2015) júliusában pedig megalakult az euróövezet első tisztán és teljesen iszlám elveken alapuló iszlám bankja Németországban a Kuveyt Türk Bank befektetésével. A Kuveyt Türk Bank vezetője, Kemal Ozan az előzetes piaci felmérések alapján 1,6 millárd eurós (1,73 milliárd USD) piaci volumenre számít a németországi muszlimok között. Dr. Rodney Wilson a skóciai Durham Egyetem közgazdaságtan professzora szerint az iszlám bankok utóbbi két évtizedben tapasztalt növekedése kimagaslóan lenyügőző, és nincs kétség afelől, hogy ez folytatódni fog a jövőben. A nagy ügyfélkör és a munkát végzők magas száma, valamint az állandó személyzet képzettségének fejlesztése a feltételezés oka, miszerint ez nem egy szimpla és rövid távú jelenség. - ismerteti és csatlakozik a véleményhez Hadžić professzor. (Hadžić, 2015) Világviszonylatban mérhető az iszlám pénzügyi szektor óriási növekedése. A mutatók szerint, amelyeket az Iszlám Pénzügyi Szolgáltatások Testülete (IFSB) állított össze a közötti időszakban a világválság ellenére is 38,4%-os növekedést mutattak az iszlám bankok. (Islamic Financial Services Industry Report 2013) Az ezredfordulótól 2011-ig mintegy 10 év alatt pedig tíszeresére nőttek a pénzeszközök, elérve a 1300 milliárd US Dollárt (lásd 1. ábra). A 2008-as pénzügyi válság miatti nehézségek sok hagyományos bankot mélyen érintettek a világon. Ez természetesen igaz az iszlám bankok tekintetében is, azonban ennek ellenére a határokon átnyúló iszlám pénzügyi tevékenységek világszerte nőttek, beleértve a BBI balkáni tevékenységét is. Az iszlám bankok a működési környezetüket átható szigorú saría szabályozás miatt világszerte stabilabbak a koncencionális bankoknál. Az iszlám finanszírozás impozáns növekedési üteme ezeknek a stabilitást célzó vallási-jogi szabályoknak köszönhetőek, ezért hívja fel napjainkban a politikai döntéshozók és a pénzügyi szakértők figyelmét világszerte. A 2014-es gyors ütemű növekedés mintegy 2000 milliárd US Dollár értékű volt, amit a szakértők már előző évben megjósoltak. Az iszlám finanszírozás megoszlása megfelelt a várakozásoknak, 78%-a iszlám bankbefektetések voltak, az egyre népszerűbb Sukuk részvények 16%-os részesedét mutattak, a Takaful 1%-ot, az iszlám pénzalapok 4%-ot, az iszlám mikrofinanszírozás pedig szintén 1%-ot. (Tabash Dhankar, 2014) A globális iszlám finanszírozás jelentős része az iszlám világra koncentrálódik, így különösképpen a Közel-Kelet régiójára és Indonézia, Malajzia régiójára. Továbbá a világ más részeire kiható beruházások központjának szintén ezek a területek tekinthetőek, amire példa a BBI bank, amelynek anyabankjainak központja (Islamic Development Bank, Abu Dhabi Islamic Bank, Dubai Islamic Bank) szintén az említett területen van, avagy hasonló példa az Islamic Bank of Britain (anyabankja a Qatar International Islamic Bank-QIIB). Mivel a központi régió adataiból következtetéseket lehet levonni, ezért érdemesnek találtuk táblázatban is szemléltetni ezeket (lásd 2. ábra). A részletes ismertetéstől a terjedelmi okok miatt eltekintve mindenképpen szükséges megállapítani az iszlám bankok pénzeszközeinek 20% és 65% közötti számát, és az egész banki rendszerben való növekedés 10% és 38% közötti arányát, amik 2008 óta folyamatosak, és amivel BBI később ismertetett adatai is hasonlóságot mutatnak. 108

113 1. ábra: Az iszlám pénzügyi eszközök növekedése között 1400 Az iszlám pénzügyi eszközök növekedése US Dollár Milliárdban Forrás: Mosab I. Tabash - Raj S. Dhankar: The Impact of Global Financial Crisis on the Stability of Islamic Banks: An Empirical Evidence. In: Journal of Islamic Banking and Finance March 2014, Vol. 2, No. 1, pp táblázat: A piaci részesedés és az iszlám bankok pénzeszközeinek növekedése a konvencionális bankokkal szemben az adott régióban (százalékban) Országok Piaci megoszlás 2008-ban A pénzeszközök növekedési aránya (iszlám bankok) A pénzeszközök növekedési aránya (bankrendszer) Időszakok Szaud-Arábia Bahrein Kuvait Egyesült Arab Emírségek Katar Öböl Menti Együttműködési Tanács Jordánia Törökország Malajzia Megjegyzés: A táblázat oszlopainak tartalma magában foglalja a tiszta iszlám bankok bankmérlegének és az iszlám ablakok pénzügyi adatait is. Forrás: Maher Hasan - Jemma Dridi: The Effects of the Global Crisis on Islamic and Conventional Banks: A Comparative Study. IMF Working Paper at September 2010 WP/10/

114 2. ábra: Az iszlám finanszírozás globális pénzeszközei között 1200 Az iszlám finanszírozás globális pénzeszközei Év végi adatok alapján US Dollár milliárdban Takaful Sukuk részvények Kereskedelmi bankok Beruházási bankok Befektetési alapok Forrás: Az International Financial Services London kutatásai alapján In: Maher Hasan - Jemma Dridi: The Effects of the Global Crisis on Islamic and Conventional Banks: A Comparative Study. IMF Working Paper at September 2010 WP/10/201 Maga az iszlám finanszírozás globális eszközeinek megoszlása (lásd 3. ábra) 2008-ig egységes trendeket mutatott. Az ún. Takaful az iszlám előírásait betartó biztosítási szolgáltatások, aminek felépítésében a megállapodásban részt vevő felek között a kölcsönösség, a szolidarítás, a kölcsönös segítségnyújtás központi helyet foglal el a válság óta bár töretlenül növekszik (hasonlóan a iszlám befektetési alapokkal), mégis a 2010-es évektől a Sukuk részvények iszlám bankok rendszerén belül való kereskedése, és a részvényekbe történő befektetés egyre népszerűbb, ami a leggyorsabb növekedést produkálja (évi 10-15%-os növekedés a globális pénzügyi piacokon belül), és az arányok megváltozását hozza magával. Ez a trend tapasztalható a BBI későbbiekben részletes elemzésre kerülő bankmérlegében is. Bosna Bank International (BBI) általános ismertetése A Bosna Bank International d.d. (BBI) 2000-ben alakult Európa első iszlám elvek szerint működő bankjaként. Székhelye Szarajevó ben a 47,52 millió BAM (bosnyák konvertibilis márka) jegyzett tőkéjével már az ország legnagyobb befizetett tőkéjű bankjának számított. A hitelintézet jegyzett tőkéje 2014-re 80 millió BAM-ra emelkedett ben szerezte meg az engedélyt a hazai fizetési tranzakciók lebonyolítására és betétbiztosításra. A bank fő tevékenységi körébe a következő szolgáltatások tartoznak: hitelnyújtás természetes és jogi személyek számára, betétgyűjtés, bankközi ügyletek, devizakereskedelem és egyéb banki szolgáltatások. A Bank részvényének tulajdonosai 45,46% részvényesi aránnyal a szaúd-arábiai Islamic Development Bank, továbbá 27,27-27,27 százalékkal két Egyesült Arab Emírségekbeli bank, úgymint az Abu Dhabi Islamic Bank és a Dubai Islamic Bank (BBI Annual report, 2012) A jelenlegi tulajdonosok voltak az alapítók is. Az alapító és tulajdonló bankok befektetésének sikerét példázza a BBI éves értékelőinek számai, például 2012-ben a bank teljes vagyona 110

115 27%-os növekedést mutatott, de 33%-al növekedett a teljes finanszírozás, 30%-al a lakossági finanszírozás, 34%-al a vállalati finanszírozás mértéke. Növekedtek a betétek 21%-al, illetve 17%-os növekedés volt tapasztalható a teljes árbevétel tekintetében, és 26%-os a nettó profitnál. Hasonlóak számok tapasztalhatóak 2013-ban és 2014-ben is. Bár a BBI bank egy ettől eltérő jogi környezetben működik, mégis teljesen iszlám elvek szerint, a saría jog szabályait betartva végzi tevékenységét. Kecskés András felhívja a figyelmet, arra hogy az üzleti és befektetési tevékenység során tekintettel kell lenni az egyes jogrendszerek közötti különbségekre, és a külföldi jog alkalmazásának esetleges nehézségeit számba szükséges venni a befektetés során. Tehát szükség van a külföldi joghoz igazodáshoz. (Kecskés, 2009) Ezzel összhangban a BBI sikereinek egyik okaként kiemelhető a saría jog és a helyi joganyag megfelelő összhangjának alkalmazása. Az ügyletek mindkét joganyagnak való megfelelésére bizonyíték az éves beszámolókban is említett felügyelő hatóságok által folytatott ellenőrzéseken történő hatékony megfelelés. A BBI pénzügyeit a kimutatások alapján a bosznia-hercegovinai számviteli törvény (Bosznia-Hercegovina Szövetség Hivatalos Közlönye No. 83/09), a bankokról szóló törvény és a Szövetségi Bankügynökség határozatai alapján bosnyák hatóságok, különösképpen az FBA (Federal Banking Agency), illetve be kell tartaniuk a Nemzetközi Számviteli Standardokat (IAS) és a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokat (IFRS), emellett a saría jog alapján az anyabankok felé szintén elszámolással tartoznak, mivel a különböző bizottságok (pl saría bizottság) látják el a felügyeleti tevékenységeket. A bank ügyletei között főleg a Murabaha, a Musharaka, a Wakala és az Ijara szerepel, amelyekre vonatkozóan a BBI önmaga is állást foglal. A Murabaha megállapodás értelmében a Bank az ügyfélnek ún. commodity árut vagy más eszközöket ad, olyan saría kompatibilis commodity adás-vétel, mely során az eladó előre közli a vevővel hogy mennyi költsége merült fel az ügylet miatt és hogy mennyi profitot kér (összegszerűen), tehát az üzletkötés pillanatában ez az információ mindkét fél rendelkezésére áll. A commodity: áru pedig nem más mint, valami ami kézzel fogható, az iszlám banki hitelezésben ilyen például a nemesfém vagy más hasonló (ezüst, palládium, stb). A felhasználási feltételek között szerepel, hogy az eladási ár tartalmazza a költségeket, a commodity árakat és a közös nyereséget. A Musharaka megállapodás esetében mindkét fél beszáll tőkével, munkát az egyik végez, a profiton előre megegyezett arányban osztoznak, a veszteségeken pedig a bevitt tőke arányában osztják. Ebben az esetben fontos, hogy a befektetési vállalkozás alapjául szolgáló ingatlan az ügyfél tulajdonában áll, mivel például a tulajdonszerzéssel járó részvény kockázati típusú befektetési modelleknél a tulajdonosi szerkezet eltérő jellege miatt túlzottan megemelkedik a rizikó ahogyan erre Kecskés András rámutat (Kecskés, 2011) -, ez pedig szemben áll spekulatív tranzakciók tilalmával. A Wakala tulajdonképpen egy ügynökségi szerződés. A bankkal kötött szerződéskor, a számlanyitás alkalmával a betétes nem számlavezetései díjat fizet, hanem a bankot, mint pénzügyeinek felelős ügynökét bízza meg és egy bizonyos díjat fizet a bank szakértelméért. A BBI bank a szerződésben kiköti, hogy az ügynök köteles visszaadni a befektetett összeget nemfizetés esetén, illetve hanyagság vagy a Wakala bármely feltételének megsértésekor. Az Ijara pedig egy olyan ügylet, amelynél a bank megvásárol vagyonjogi jogosultságokat vagy valamilyen eszközt, felszerelést, ingatlant, amelyet aztán bér ellenében az ügyfél rendelkezésére bocsát, tehát bérbe ad. A BBI által végzett pénzügyi kimutatások szerint a múltbéli költségek kivételével azon ügyfelek finanszírozása, akikkel a fentebb említett típusú megállapodások jöttek létre valós eredményeket produkáltak, mind a befektetési, mind a pénzügyi eszközök megtérülése volt tapasztalható. (Annual Report 2012) 111

116 Az IBB mérlegének elemzése A következő részben a Bosna Bank International mérlegstruktúrájának elemzését végezzük el. A és évi pénzügyi kimutatás mérlegsor összegeit a könnyebb áttekintés érdekében az ezer bosnyák konvertibilis márka (BAM) mértékegységről ezer euróra (EUR) váltottuk át a én érvényes 1,9558 BAM/EUR árfolyamon. A BBI mérlegének struktúráját a mérlegfőösszeg százalékában kifejezett arányok világosan mutatják (2. táblázat). A Bosna Bank International 2013 végén 287, 2014 végén pedig 325 millió EUR mérlegfőösszeggel rendelkezett. A globális mérlegelemzésből látható, hogy a nyújtott hitelek teszik ki a mérlegfőösszeg döntő részét, 2013-ban közel a felét, 2014-ben már 59 %-át. Ez a sor külön elemzést kíván, amelyben az iszlám termékek sajátosságának kiemelése fontos (ld. Varga-Wickert 2013). A mérleg eszköz oldalának másik nagy tétele a likviditást szolgáló eszközök összessége. Ide tartozik a pénzeszközök (készpénz és más banknál vezetett bankszámlák egyenlegeinek nagysága), melynek mértéke mindkét évben a bankmérleg közel ¼-ét tette ki, pontosan 23 %-ot. Ugyanebbe a csoportba sorolható a bankközi kihelyezések tétele, 2013-ban 6, míg 2014-ben 10 %-os aránnyal. Az iszlám bank mérlegének forrás oldala a saját tőke mellett a kötelezettségek csoportja. A kötelezettségek két fő finanszírozási forrása a tranzakciós és a befektetési betétek lehetnek. A forrás oldalon a mérlegfőösszeg nagyrészt a hitelintézetekre jellemző módon a kötelezettségek teszik ki: a ezer euróból. A kötelezettségek nagy része ügyfelekkel szembeni kötelezettség, ez a kötelezettségek 72 %-át teszi ki. A kötelezettségek másik legnagyobb tétele az egyéb felvett hitelek állománya, ez a kötelezettségek 21 %-a. A Bosna Bank International hitelintézet nagymértékű pénzügyi stabilitását mutatja, hogy a céltartalék nagysága elhanyagolható mértékű. A tranzakciós betétek közvetlenül kapcsolódnak a tranzakciókhoz és a kifizetésekhez. A hagyományos bankrendszerben ennek a betéttípusnak a látra szóló, illetve a folyószámla betétek felelnek meg, ez utóbbihoz automatikus hitellehetőség tartozik. A folyószámlán elhelyezett összegről a számlatulajdonos rendelkezhet, a banknak kötelessége azt azonnal teljesíteni. A 100%-os tartalék követelmény ezen betétek névértékére biztosított. Ezek a betétek kielégítik az iszlám vallásúak számára a shaira-kompatibilitást. A befektetési betétek a hagyományos bankok által kínált határidős- vagy takarékbetéttel szemben jobban hasonlítanak a vállalatok részvényeihez, vagy még inkább a befektetési alapok befektetési jegyeihez. A bank által kibocsátott befektetési betéteknek nincs garantált a névértéke és fix megtérülési rátája. A betéteseket mintha a bank részvényesei lennének, ezáltal részesedhetnek a bank általi nyereségből. A bank működéséből származó teljes vesztség szintén megoszlik a betétesek és a bank között. Ellentétben a hagyományos banki rendszerekkel, ahol a befektetők számára garantált a betéteik névértéke a bankok vagy a kormány általi explicit vagy implicit betétbiztosításon keresztül, itt a bank és befektető közötti szerződés csakis a nyereség-veszteség megosztási arány határozza meg. A befektető és a bank a profit megosztási arányban a szerződés létrejötte előtt megegyezik. A szerződés lejártáig ez az arány nem változtatható, illetve csak közös megegyezéssel módosítható. Két lényeges különbség van a banki törzsrészvényesek és a befektetési betétesek között: egyrészt a betét tulajdonosának semmilyen beleszólása nincs a banki irányításba, másrészt a törzsrészvények osztalékai a bankvezetés részéről tetszőlegesek, míg a befektetési betétek hozama az előre megállapított és állandó nyereségarány alapján kerül meghatározásra. 112

117 2. táblázat: a BBI mérlegének felépítése a és a évben Bosna Bank International d.d., Sarajevo, Statement of financial position BAM/E UR 1, EUR EUR ASSETS ESZKÖZÖK Cash and balances with banks Pénzeszközök Cash and the balances with the Banki tartalék Central Bank of Bosnia and Herzegovina Placements to banks Bankközi kihelyezések Financial assets available for sale Értékesíthető pénzügyi eszközök Financial assets at fair value Eredménnyel szemben valós értéken through profit or loss értékelt pénzügyi eszközök Financing of customers Nyújtott hitelek és ügyfelekkel szembeni egyéb követelések Other assets Egyéb eszközök Property and equipment Tárgyi eszközök Intangible assets Immateriális javak TOTAL ASSETS Összes eszköz LIABILITIES KÖTELEZETTSÉGEK Due to banks Bankokkal szembeni kötelezettségek Due to customers Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek Borrowings Kapott kölcson Other liabilities Egyéb kötelezettségek Provisions for liabilities and Céltartalék kötelezettségekre és költségekre charges TOTAL LIABILITIES ÖSSZES KÖTELEZETTSÉG SHAREHOLDERS EQUITY SAJÁT TŐKE Share capital Jegyzett tőke Statutory reserves Kötelező tartalékok Retained earnings Eredménytartalék TOTAL EQUITY ÖSSZES SAJÁT TŐKE TOTAL EQUITY AND LIABILITIES ÖSSZES FORRÁS Megjegyzés: euróra átváltás saját számítás, 1,9558 BAM/EUR árfolyamon Forrás: Bosna Bank International d.d. Sarajevo, Finansijski izvještajiza godinu završenu 31. decembra A saját tőke aránya 14 %, így a bank 7 tőkeáttétellel dolgozik. Egy a hagyományos bankok tőkeáttételéhez (amely közötti érték) viszonyítva prudens bankműködést tesz lehetővé. 113

118 3. táblázat: a BBI mérlegstruktúrája Bosna Bank International d.d., Sarajevo, Statement of financial position ASSETS Cash and balances with banks 23% 23% Cash and the balances with the Central Bank of Bosnia and 5% 4% Herzegovina Placements to banks 10% 6% Financial assets available for sale 0% 0% Financial assets at fair value through profit or loss 0% 0% Financing of customers 59% 52% Other assets 0% 1% Property and equipment 2% 1% Intangible assets 0% 0% TOTAL ASSETS 100% 88% LIABILITIES Due to banks 5% 7% Due to customers 72% 75% Borrowings 21% 16% Other liabilities 2% 1% Provisions for liabilities and charges 0% 0% TOTAL LIABILITIES 100% 100% SHAREHOLDERS EQUITY Share capital 88% 92% Statutory reserves 3% 2% Retained earnings 10% 6% TOTAL EQUITY 100% 100% TOTAL EQUITY AND LIABILITIES Forrás: BBI Annual Report Összefoglalás, konklúziók A BBI bankmérlege alapján az utóbbi években mindenképpen sikerekről beszélhetünk, ami beleillik a globális szinten is tapasztalható trendekbe. Az iszlám bank és az iszlám elveken működő pénzügyi intézmények a világválságot követően nem csak stabilabbaknak mutatkoztak, hanem számottevő növekedést produkálnak. Az iszlám bankok népszerűségére növekvő számuk és a befektetések volumenének növekedése egyszerre bizonyíték. Az Európai kontinensen először létrejött BBI bank 15 éves fennállása alatt az ország legnagyobb bankjává nőtte ki magát, és a Balkán régió vezető bankjai közé emelkedett. A szerzők a bankmérlegeket elemezve arra a következtetésre jutottak, hogy a Balkán pénzügyi és gazdasági életének jövőbeli alakulásánál kimagasló szerep tulajdonítható az iszlám bankrendszer intézményeinek. A BBI és Bosznia-Hercegovina esete nem csak a régióban enged következtetéseket levonni, hanem iránymutatóvá válhat az Európai Unión belül is. Különösképpen állítható ez az iszlám bankrendszer és a konvencionális bankok együttműködésének lehetőségeire, illetve az iszlám bankrendszer és az iszlám jog külföldi, kontinentális jogrendszerek árnyékában való működésére. 114

119 Az iszlám bankok a globális pénzügyi piacokon egyre erősödő jelenléte az alternatív piacgazdasági lehetőségek irányába mutatóan a jelenlegi és jövőbeli befektetésekre és régiós gazdaságokra jelentős hatást gyakorol, amit az ilyen típusú befektetések száma és tőkemennyisége is bizonyít. Irodalomjegyzék Bosna Bank International d.d. Sarajevo, Finansijski izvještajiza godinu završenu 31. decembra Bosna Bank International Annual Report Hadžić, Fikret (2015): Conventional and Islamic Banking. letöltés ideje: július 22. Kecskés András: A tőzsdei társaságok tulajdonosi szerkezete In: Európai jog, november old. Kecskés András: Befektetővédelmi reformok az Egyesült Államokban és Európában. In: Magyar jog, május old. Varga József-Wickert Irén (2013): Az iszlám és a hazai bakrendszer működésének összehasonlítása a banki mérlegek tükrében. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl, Kaposvár Lapállapot: Mosab I. Tabash - Raj S. Dhankar: The Impact of Global Financial Crisis on the Stability of Islamic Banks: An Empirical Evidence. In: Journal of Islamic Banking and Finance March 2014, Vol. 2, No. 1, pp Maher Hasan - Jemma Dridi: The Effects of the Global Crisis on Islamic and Conventional Banks: A Comparative Study. IMF Working Paper at September 2010 WP/10/201 en/sukuk/what-is-sukuk.html Lapállapot:

120

121 Varga József 1 Bánóczy János 2 : Az iszlám monetáris rendszer működési mechanizmusa 1 Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár (varga.jozsef@ke.hu) 2 Budapesti Műszaki Egyetem, nyugdíjas közgazdász Absztrakt Cikkünk az iszlám pénzügyek makrogazdasági működési mechanizmusát elemzi. A tisztán iszlám elveken alapuló, a kamatszedést tiltó országok pénzügyi rendszere sokkal stabilabb, bankjaikat a subprime válság sem rendítette meg. Az iszlám monetáris rendszer nemcsak működőképes, hanem stabilabb gazdasági működést eredményez. Az iszlám bankrendszer a hagyományos bankrendszerrel szemben nem hajlamos a válságra. A kamatszedő rendszerben a gazdaság minden szereplője kamatfizetővé válik, míg az iszlám pénzrendszerben nemcsak a nyereséget és a veszteséget osztja meg a kölcsönadó és a kölcsönfelvevő, még adakozniuk is kell a szegényebbeknek (zakat). Az iszlám pénzrendszer társadalmilag emberközelibbnek, gazdasági szempontból kiegyensúlyozottabbnak látszik a kamatszedőnél. Emellett fenntartható fejlődést valósít meg, míg a kamatszedő sokszor túlfogyasztást erőltető, ennek következtében növekedési kényszerpályán mozgó, fenntarthatatlan társadalmi, gazdasági rendszert hozott létre. Abstract Our article analyses the operation mechanism of the macroeconomic Islamic finance. Financial system, prohibiting interest receivable countries, based on Islamic principles is clearly more stable, and their banks have not been affected decisively by the subprime crisis. So the Islamic monetary system is not only functional, but the economy works through it more effectivly. The Islamic financial system is not tend to suffer from crisis, opposite the traditional monetary system. All people become interest payer in an interest demanded economic system, while in the Islamic financial system not only the profits and losses between are divided by the lender and the borrower, but rich have to give a donation (zakat) to the poorer. The Islamic financial system seems to be more sociable, economialy more balanced the traditional banking system. Besides it implements sustainable development, while the traditional one often forces overconsumption and because of this it moves on pressured growthway. A kérdésfelvetés A világban egyre nagyobb teret foglalnak el a pénzügyi rendszerben az iszlám bankok. Azok az alapelvek, amelyeket a Koránból származtatnak, biztosítják, hogy az ezeket megvalósító országok stabil, válságmentes, fenntartható gazdasági fejlődést biztosító gazdaságként működjenek. Az iszlám bankok elsődleges parancsolata, hogy nem szedhetnek és nem fizethetnek kamatot. A banki ügyleteiket ennek megfelelően alakították ki. Mivel a kereskedelmi haszon megengedett, például, ha egy ügyfél részletre szeretne megvenni valamit, akkor azt a bank megvásárolja, majd kialkudott haszonkulccsal adja el az ügyfélnek. A bank hasznát az árba építik be. A bank nem kölcsönöz az ügyfélnek, hanem elad. Kettős üzletkötés, kettős tulajdonváltás zajlik tehát az ügyletnél, ellentétben a kamatszedő pénzügyi rendszerrel, ahol a bank pénzt teremt a semmiből, majd ezután a látens pénz után kamatot is követel. 117

122 Az alábbiakban először a kamattiltás történetével foglalkozunk, majd a kamatnélküli gazdasággal. Bemutatjuk az iszlám pénzügyi rendszer fejlődését, és monetáris rendszere működését, végül a legfontosabb pénzügyi tranzakciókat. A kamat elleni érvek elméleti elemzésével itt nem foglalkozunk. Egy korábbi írásunkban (Bánóczy-Varga 2015) kimutattuk, hogy a kamattilalom tehát nemcsak erkölcsi megfontolások kérdése. Ennek ellenére ma egyértelműen csak az iszlám vallás tiltja a kezdetétől mindmáig a kamatszedés bármely formáját. E tanulmányunkban a kamatnélküliség szerepét vizsgáljuk az iszlám gazdaságban. Azon az úton megyünk tovább, amint Roland Geitmann is felteszi a kérdést: Welche Schlussfolgerungen erlaubt diese Entwicklung? Die sich christlich nennende Zivilisation hat den modernen Kapitalismus hervorgebracht; wird sie ihn auch selbst wieder überwinden - oder wird dies vielleicht der Islam besorgen? 115 (Geitmann 1989) A kamatnélküliség szerepe az iszlám gazdaságban Az iszlám vallás egyik legfontosabb célja, hogy igazságosabbá tegye a társadalmat. Az egyik alapelv ennek eléréséhez az erkölcsi értékek betartása lenne, ha az emberek életük minden tényezőjét, a társadalmit, a gazdaságit, a politikait vagy a nemzetközit ennek vetnék alá. Csak ez segítene megfékezni a kapzsiságot és az ebből kinövő korrupciót, amely a nyugati társadalmakban az emberi teljesítmény legmagasabb fokaként, abszolút céljaként a vagyon maximalizálását és az egyén vágyainak korlátok nélküli kielégítését tartják. Az iszlám bankrendszert tömören jellemzik az alapelvek, amelyekkel meghatározzák, mik az alapvető különbségek a sariara (az iszlám vallásjogi törvényre) épülő és az általunk hagyományosnak tartott bankrendszer között az elvi alapokra vetítve. Ezek az elvek az alábbiak szerint szabályozzák az iszlám bankrendszer működését 116 : 1. tilos a kamatfizetés (riba), 2. az üzlet nem irányulhat az iszlám értékrendjével szembenálló termék vagy szolgáltatás előállítására, 3. tilos az amúgy elkerülhető kockázatok vállalása, kerülni kell a spekulatív ügyleteket, 4. az üzlet tagjainak kölcsönösen vállalniuk kell a kockázatot, így biztosítják egymást a károk és veszteségek ellen. 5. az ügyletben meg kell jelennie a jótékonysági adakozásnak, azaz a vallásos adónak (zakát). 6. a nyereség egy részének kötelező átengedése, amennyiben ez a nyereség a partner segítségével jött létre. A kamatfizetés tilalma nem új jelenség, az iszlám mellett a keresztény egyház is tiltotta bizonyos időszakokban. Egy olyan vallás, amely az emberek életének folyását komoly erkölcsi szabályok által vájt mederbe kívánja kényszeríteni, szükségszerűen kénytelen olyan feltételeket felállítani, amelyekkel elkerülhető a túlzott mértékű eladósodás, az emberi élet ilyen módon való tönkremenetele/tönkretétele. Emiatt elsősorban az uzsora, majd a vallás dogmatizálódásával járó merevségből adódóan maga a kamat szedése is tiltott lett. Az ügyletekből a haszon a közös kockázatvállalást követő nyereségből, vagy bankoknál például az elismert működési költségekből keletkezhet. 115 Milyen végkifejlet várható ettől a fejlődéstől? A magát keresztényinek mondó civilizáció létrehozta a modern kapitalizmust; vajon ő maga fogja ezt meghaladni - vagy talán az iszlám fogja ezt elvégezni? (Geitmann 2000) 116 Bővebben ld. Varga (2012) 118

123 A kamatszedés tilalma mind a keresztény, mind az iszlám vallás tekintetében azzal is összefügg, hogy az eredeti tőkefelhalmozás időszakáig a hitelfelvételek zöme nem gazdasági, fejlesztési célú hitelfelvétel volt, hanem fogyasztási (túlélési, egzisztenciális) jellegű. A hitelre tehát a rászoruló rétegek életben maradásához vagy a gazdagok hedonizálásához és nem az üzleti tevékenység finanszírozásához volt szükség, ezért etikátlannak tűnt a hitel összegét a kamattal növelt összeggel növelve visszakérni. 1. A kamat nem más, mint mások tulajdonának ellenérték nélküli követelése, holott Mohammed Próféta szerint más tulajdonát éppúgy jogtalan elvenni, akár a vérét. Vita tárgya, hogy a kamat, valamint az abból származó haszon megengedett-e a kölcsönadónak a pénze használatáért, mondván, ha ő befektette volna, haszna származhatott volna belőle. Azonban itt szükséges megjegyezni, hogy a befektetés sikere nem garantált, míg a kamat igen. Márpedig biztos árat kérni valami bizonytalanért nem más, mint kár okozása a kölcsönvevő felé. 2. A kamat tiltott, mert az embereket nem ösztönzi arra, hogy aktív munkát végezzenek. S ha valaki így a könnyebb utat választja a pénzkeresésre ahelyett, hogy kereskedelem vagy egyéb útján keresse a megélhetését, az az emberek előmenetelét és boldogulását gátolja. 3. A kamatos szerződések feszült emberi kapcsolatokhoz vezetnek. Amennyiben ezek törvényesek, az emberek akármilyen hatalmas kamatráták mellett is kölcsönkérnének, csak hogy kielégítsék a vágyaikat. Ez pedig rétegzett társadalomhoz vezetne. 4. A kamatszerződés lehetővé teszi a gazdagok számára, hogy túlzásba essenek a tőkéjük gyarapítását illetően, ami tiltott, igazságtalan és méltánytalan. Ennek következményeképpen a gazdagok még gazdagabbá, a szegények pedig még szegényebbé válnának. 5. A kamat tiltott volta a Kegyes Korán szövege által bizonyított: az embereknek nincs szükségük arra, hogy ennek okait ismerjék. Elvetendő a tiltott volta miatt, anélkül is, hogy az okokat ismernénk. (Algaoud-Lewis, 2007) Mivel az iszlám az élet minden területén szabályokat állít, így nem meglepő, hogy ezek kihatnak a bankok befektetési lehetőségeire is. Az iszlám értékrendjével szembenálló termék vagy tevékenység, az alkohol, a szerencsejáték és a pornográfia éppúgy tiltott, mint a disznóhús fogyasztása. Márpedig, ha ezek a hétköznapi ember számára tilosak, akkor könnyen belátható, hogy egy gazdasági szervezet (legyen akár egy bank, akár egy termelő cég) számára is éppúgy tiltott ezek szervezése, finanszírozása. Vagyis a bankok nem vehetnek részt ilyen tiltott tevékenységek végzésében, és nem is működhetnek közre ezekkel foglalkozó vállalkozások finanszírozásában. A kockázatvállalás korlátozása során a szerencsejáték önmagában tiltott, ezenkívül tilosak a határidős és a spekulatív, illetve a nagy kockázattal járó üzletek. Az ügyleteket a bankoknak külön-külön kell elbírálniuk, nincsenek standardizált ügylettípusok. A kölcsönösen vállalt eredménymegosztás szintén markáns lényege az iszlám bankrendszernek. az iszlám elveinek csak az az eredménymegosztás felel meg, amely szerint a bank nyereséget csak a hitelfelvevő vállalkozás által megtermelt nyereségből realizálhat. A résztvevők a nyereséget 119

124 és a veszteséget is ugyanolyan arányban viselik 117. Erről az elvről részletesebben is szó lesz a későbbiekben. Az iszlám bankok pénzkezelésben betöltött szerepük és közvetlenebb bank-ügyfél kapcsolatuk miatt ügyfeleik szemében közelebb állnak a partneri szerephez, mint a konvencionális kamatszedő bankok. A válság alatt megtartott stabilitásuk pedig csak tovább növelheti ügyfeleik bizalmát. További fontos szempont, hogy egy arab ember számára egy konvencionális bank vallási okokból nem jelenthet valós alternatívát (eltekintve az egyre terjedő saria-kompatibilis ajánlataiktól), míg a más vallású emberek számára az iszlám bank egy új lehetőséget jelent. Ezen bankok megítélését tovább javítja az alapelvek között lefektetett vallásos adófizetési kötelezettségük. Az iszlám pénzrendszer kialakulása, fejlődése Az iszlám bankok elméleti alapjait már több mint 1200 éve Mohamed próféta lefektette. A Korán tiltja a kamatot, de engedi a kereskedelmet. Az arabok fontos állomásai voltak a Távol- Kelet és az Európa közötti kereskedelemnek. Első kereskedelmi központjaik szent városaik, Mekka és Medina voltak. A kalifátusok kialakulásával Bagdad, majd Damaszkusz vette át a vezető szerepet. A kereskedelem mellett egyre nagyobb szerepe lett a pénzváltásnak, hiszen eltérő pénzeket használtak a keleti út két végén. Ez a pénz felhalmozásához vezetett, ami viszont lehetővé tette a pénzkölcsönzést. Az iszlám hit szerint kötelező mekkai zarándoklat sok hívő számára elérhetetlen lett volna kölcsön nélkül. Emellett a zarándokoknak, akik elég pénzzel rendelkeztek, veszélyes volt készpénzt magukkal vinniük a sivatagi rablók miatt. Ezen két ok már beindította a kölcsönzést és az elismervényt, amik már bankári funkciókat testesítettek meg. A kalifátusok közötti nem ritka háborúk is pénzt igényeltek és a kalifáknak nyújtott kölcsönök kialakítottak bizonyos finanszírozási technikákat is. A kereskedelmi tevékenység következtében a muszlimoknak képződhetett olyan jövedelmük is, amely részben ellenkezett a saria-val. Az így megszerzett jövedelmet pedig kötelesek voltak a közösség számára jótékonyság zakat keretében felajánlani. Az így felajánlott, olykor tekintélyes összegekből alapítványokat hoztak létre, amelyek vallási, kulturális és szociális jellegű épületkomplexumok létesítését tettek lehetővé. Így létrejöhettek mecsetek, könyvtárak, kórházak es Korán-iskolák is. (Pálfi 2010) A XVI. sz. végén meginduló európai gyarmatosítás nem kerülte el a Közel-Keletet sem. Angolok és franciák osztoztak a területeken, sokszor kialakítva mesterséges határokat, amik nem egyszer a múltban is és mai is különféle feszültségek, háborúk forrásai. A gyarmatosítók bevitték bankjaikat is, így az iszlám bankoknak nem volt létjogosultságuk ezekben az időkben. Az ún. gyarmati bankrendszer első két intézménye az Imperial Ottoman Bank es a Bank of Persia volt. Az Imperial Ottoman Bank a jelenlegi Törökország területén angol francia közreműködéssel jött létre, míg az Imperial Bank of Persia a mai Irán területén tisztán brit befektetés nyomán alakult meg. A függetlenné válás azonban beindította az iszlám bank iránti igényt. Így a muszlimok saját maguk is bankokat akartak alapítani, biztosítva, hogy a létrehozott profit saját országukban maradjon. Bár már az 1920-as években voltak kezdeményezések, ezek többnyire megbuktak, többek között azon, hogy működésük nem volt összeegyeztethető a Korán szabályaival, illetve ügyleteik nehezen voltak összeegyeztethetők az európai bankokéval. 117 Ezt már az ókorban is ismerték, például: Hammurápi törvénykönyve: Ha egy awelum avelumnak társulás céljából pénzt adott, a nyereséget vagy veszteséget, amely elő fog állni: az isten előtt arányosan osszák meg. ( 120

125 Az áttörés, hosszas viták után, 1963-ban, Egyiptomban történt meg, amikor megalakult a Bank Misr of Egypt. Az igazi áttörés azonban az első olajválság, 1972 után indult meg, amikor a gazdaggá vált olajországokban már elegendő tőke volt a bankalapításokra. Lefektették az iszlám bank Koránnal egyeztetett alapelveit és sorra alakultak az Öböl-menti országokban a bankok. Ma Irán, Pakisztán és Szudán bankszektora teljes mértékben az iszlám vallás előírásai alapján működik, a többi iszlám országban vegyes a kép. Az iszlám bankok terjeszkedése Nagy Britanniában indult el, ahol a legnagyobb muszlim közösség él. Mára már elterjedtek szerte a világban, bár még a bankforgalomnak még kis részét birtokolják. Fejlődésük egyenlőre töretlen, amit elősegít az is, hogy a mostani subprime válság sokkal kisebb mértékben érintette őket, mint a nyugati bankrendszert. A kamatmentes gazdaság működése, az iszlám monetáris rendszer A kamatot szigorúan tiltó iszlám országokban egy kicsit más a pénzáramlás, mint a hagyományon kamatszedő rendszerekben. Az iszlám monetáris rendszer elvi sémája látható az 1. ábrán. 1. ábra Egyszerűsített pénzáramlás egy zárt iszlám országban A jegybank eleve kamat nélkül adja át a gazdaságnak az áruforgalom lebonyolításához szükséges pénzmennyiséget. A kormány alá tartozik a jegybank, a független jegybank fogalma ebben a rendszerben értelmezhetetlen. A jegybank kezeli a monetáris bázist, ami ebben a rendszerben is a készpénz és a kötelező tartalékok összege. A kötelező tartalék szerepe lényegesen eltér a másik rendszerétől, mivel itt nincs kereskedelmi banki pénzteremtés. Bár a kötelező tartalékráta itt is pénzmennyiség szabályozó szerepet tölt be, 121

126 azaz közvetlen elvonást jelent, csak annyiban befolyásolja a banki hitelezés lehetőségét, hogy növelése csökkenti az iszlám bankok likviditását. Egyéb pénzmennyiség szabályozó eszközei közül meg kell említeni a hitelmaximalizálás, illetve az erkölcsi nyomásgyakorlást és úri becsületszót, amik ismertek a másik rendszerben is. Értelemszerűen a jegybanki kamatokkal való operálás, a nyíltpiaci műveletek és a nemzetközi tőkeforgalom befolyásolása itt értelmetlen. Vannak azonban a fentieket kiegészítő egyéb eszközei is, úgymint a kormányzati betétek, a közös alap, a törzstőke alapú eszközök és a nyereség-veszteség megosztási arányváltoztatások. Amint Arman rámutat (Arman 2013) a központi bank elmozdíthatja a kormányzati látra szóló betéteket a kereskedelmi bankokba vagy kereskedelmi bankokból, s ezáltal közvetlenül befolyásolhatja a kötelező tartalékokat. Ez hasznos monetáris eszköznek bizonyult Szaúd- Arábiában, ahol ugyanazt a funkciót látta el közvetlenül, amelyet más országokban a nyílt piaci műveletek, közvetve a kereskedelmi banktartalékok befolyásolása. A közös alap létrehozása a központi bankban a kereskedelmi bankok számára szintén hatékony eszköze az iszlám monetáris politikának. A bankoknak szükségük lehet arra, hogy likviditási problémáik leküzdésére a központi bank hozzájáruljon az alaphoz betéteik egy meghatározott hányadával együttműködési megállapodás útján azzal a feltétellel, hogy ezen eszköz nettó felhasználása minden bank esetén egy meghatározott időszak alatt nulla. Ez a meghatározott időszak országonként változó lehet. Hasonlóképp alkalmazható, mint egy hagyományos rendszerben a refinanszírozási politika, amellyel a kereskedelmi bankok likviditási problémáit próbálják javítani. Az ábrában feltüntettük a csak nemrégiben indult iszlám biztosítást, a takafult is, Ez a rendszer hasonló, mint ami Európában is elindult a XIX. században. A biztosítottak egymással kötnek szerződést a károk enyhítésére, az iszlám pénzintézet csak kezeli a pénzüket. A kárt szenvedett ugyanúgy kárarányos térítést kap, mint a nyugati biztosítóknál, de nyereségképzés nincs a biztosítottak kárára. Az iszlám monetáris rendszer problémája, hogy a fentebb említett inflációt okozó tényezők közül náluk is fennáll a kormányzati túlköltekezés veszélye, amit a rendszerből adódóan bankópréssel ellensúlyoznak. Erre a problémára a mai napig nem találtak megfelelő megoldást. A túlköltekezés megfogására a törvényi korlátozás lenne az egyik megfelelő út, de Allah mentse meg őket a független jegybank eszméjétől. Külön kell szólni a zakat -ról, az iszlám jótékonyságról, a kötelező adakozásról, aminek lényege: segítségével egyrészt a jogosultak is emberi életet élhetnek, nem kell megaláztatásokat és lenézést elszenvedniük mástól, másrészt pedig elzárta az utat azok előtt, akik mohóságuk folytán jogtalanul akarnak elvenni a zakátból. A zsidó valláson alapuló keresztény és iszlám vallások lényegéhez hozzátartozik a jótékonykodás gyakorlása. Azonban a kereszténységben is ismert fogalom itt kötelező jelleget öltött. A tehetősebb embereknek kell és sokszor érdemes is adakozniuk. A Korán ennek módjairól is felvilágosít. Ha nyilvánosan adakoztok, az egy nemes dolog. De ha titokban adjátok oda a rászorulóknak, az a legjobb nektek. Mert akkor jóvátesztek valamennyit a rossz cselekedeteitekből. (Korán, 2. szúra, 271.) A ramadám alatti böjt például megszeghető, ha valaki megvendégeli a szegényeket. A bankok, mint nagy jövedelemmel rendelkező szervezetek természetesen nem képezhetnek kivételt, így ha nem is egy-egy konkrét ügylethez kötődően, de mindenképp eleget kell tenniük adakozási kötelezettségüknek. 122

127 A zakat mértéke függ a vagyontól, ill. az üzleten szerzett nyereségtől. A pénzkibocsátásból származó segniorage-t teljes egészében jótékonyságra kell fordítani. Pozitívuma, követendő magatartása miatt ezt külön pénzáram jelzi az ábrában. A monetáris rendszerhez tartozik a gazdaság finanszírozása, amihez az iszlám bankok alapításakor szintén lefektettek bizonyos alapelveket. Ezek célja az adósság túlzott elterjedésének megelőzése. A teljesség igénye nélkül, talán a legfontosabbnak tekinthető elvek, amelyek szöges ellentétben állnak a hagyományos, zsidó-keresztény banki gyakorlattal: 1. az eladónak birtokolnia kell az árut, amelyet elad vagy bérbe ad talán ez a legszembetűnőbb, mivel a hagyományos bankok csak kölcsönt nyújtanak a vevőnek a semmiből, bár a megvett eszköz jogilag a tulajdonukba kerül; 2. a tranzakciónak valódi kereskedelmi tranzakciónak kell lennie, a vétel es eladás tényleges szándékával, ami az előző pont alapján eleve kizárt a hagyományos bankok gyakorlatában; 3. az eladott vagy bérbe vett eszköz reáleszköz kell legyen, nem lehet elképzelt vagy eszmei, ami kizárja a spekulációs ügyleteket és 4. az adósságot nem szabad továbbértékesíteni, így a vele járó kockázatot sem lehet másra hárítani, ami viszont kizárja az egyes mainstream közgazdászok által nagyra értékelt és a világot a hitelminősítők segítségével jelentős mértékben becsapó innovációt, a derivatívákat. A kockázatot magának a hitelezőnek kell viselnie. (U. Chapra, 2011) Végezetül érdemes megvizsgálni az etikus és az iszlám bankok viszonyát. Elmondható, hogy napjainkban az iszlám banktechnika képviseli leginkább az etikus bankrendszer mintáját. Az etikus banki magatartásnak ugyanis számos elemét magukon viselik az iszlám finanszírozási technikák (Saidi 2009). Ilyen elemek a következők: 1. A társadalmi és szociális fenntarthatóság szem előtt tartása 2. Azok részére biztosít kölcsönt, akiknek tényleg szükségük van rá 3. A projekt tulajdonosainak érdekeit szolgálják 4. Többnyire lehetőséget biztosít a finanszírozott tevékenységben való részvételre 5. Finanszírozandó projekt kiválasztása a befektető által 6. Az ügyfelek információval való bőséges ellátása 7. Ügyfelek érdekeinek szem előtt tartása Azon túl, hogy az iszlám bankrendszer etikus, nagyon kedvező is az ügyfelek számára, hiszen a bankok kamatot nem számolhatnak fel, és az ehelyett alkalmazott felár sokkal inkább átlátható, értelmezhető es megfizethető az ügyfelek számára, mint a hagyományos bankok egyes kamatkonstrukciói. Irodalomjegyzék Bajkó Attila, Varga József (2013): Az iszlám és a hagyományos bankrendszer összehasonlító elemzése. A Virtuális Intézet Közép-Európa Kutatására Közleményei 5:(1 / No ) pp Bánóczy János Varga József: The role of interest-freeness in the economics. Comparing the Judeo-Christian and Islamic monetary system. Sapientia, Csíkszereda

128 Geitmann, Roland (1989): Bibel, Kirchen und Zinswirtschaft. In: Zeitschrift für Sozialökonomie, Heft 80 (1989) S Geitmann, Roland (2000): A Biblia, az egyházak és a kamatgazdaság. Német eredetiből fordította: Kincsesné Salca Mária és Fekete Izabella. Lektorálta: Éliás Ádám és Síklaky István. Budakalász Keynes J. M.: A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános elmélete, KJK, Budapest Pálfi Gergő: Iszlám finanszírozás a pénzügyi piacokon, Fordulat 11. szám, 2010 tél Rafiei Arman: Az iszlám bankrendszer és monetáris politika, ActSciSoc 38 (2013): Varga József (2012): Az iszlám bankrendszer szerepe a pénzügyi stabilitás helyreállításában. A virtuális intézet Közép-Európa kutatására közleményei 4:(1 (No.7)) pp (2012) Max Weber (1982): A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Gondolat, 1982., 101.o. Internet Bodai Zsuzsa; Az iszlám bankrendszer. Hammurapi törvénykönyve:

129 Ujkéry Csaba: Szigetvár ostromai Kaposvári Egyetem Szigetvár több mint egy kisváros. A meg nem alkuvó hősiesség szimbóluma, immár a Magyar Köztársaság parlamentje által is megállapítottan, Civitas Invecta, a Leghősiesebb Város kitűntető címmel, amit ez évben kapott meg Kőszeg és Egerrel versenyezve. Jóllehet, mindegyik város érdemelten pályázott, hisz hősiességüket nem egy irodalmi műben megörökítették és a Magyar Haza, valóban hősi bástyái voltak. De Szigetvár mindegyiknél több ostromot állt ki győzedelmesen, és az utolsó, az 1566-os is bár a Vár elesett, de ez egyben a török hadjáratok végét jelentette, és Európa többi része megmenekült táján Lázár szigetére, Szigeti Tapsonyi Osvald épített egy kerek kőtornyot, és falakat emelet köréje. A kis lovagvár mellett folyó Almás vízét gátakkal, tóvá duzzasztotta Szigetvár nagytekintélyű birtokosa Török Bálint éppen Ferdinánd király párti. János király elérkezettnek látta az időt, Török Bálint megfegyelmezésére. Nádasdy Tamás parancsnokságával budai török helyőrség egy részével, Kászon bég vezetésével, létszámú sereggel megszállták Szigetet. Az ostrom folyt nem sok eredménnyel. Török Bálint nem ijedt meg, rendszeresek voltak a kitörések a várból, véres vagdalkozások közepette. Miközben folyt az ostrom Szigetvár alatt Ferdinánd király elérkezettnek látta az időt, hogy elfoglalja Budát. Roggendorf tábornok parancsnoksága alatt Habsburg -csapatok értek Buda alá. Ekkor az ostrommal a támadó sereg felhagyott és elvonultak Buda megsegítésére Tojgun budai beglerbég Délnyugat-magyarország elfoglalásáéra indított hadjáratot: Kaposvár, Babócsa és főleg Szigetvár elfoglalásáért. A vár kapitánya ekkor Kerecsényi László, és pár száz fizetetlen 8 havi zsoldjukkal volt elmaradva a császár, végvári katona volt. Szigetvár alá október 4-én érkezett a tízezres sereg. Ismerték a Vár rendszert, ezért kettő a várfal tetejéig érő fa és földépítmény építésébe kezdtek, hogy onnan vegyék tűz alá. A várvédők naponta kitörtek, és kíméletlen kézitusában, puskatűzzel hátráltatták az építést, illetve sikerült ágyukkal romba dönteni, ami elékészült. Tojgun belátta, hogy nem érdemes itt tovább időznie, ezért október 9-én tábort bontott, és elvonult. Később ezért megkapta a selyemzsinórt. Szigetvár következő kapitánya, Zrinyi Miklós neveltje, Stancsics Horváth Márko lett június 10-én, Hádim Ali fős seregével megszállta Szigetvárát, hogy befejezze Tojgun hódítási kísérletét, Vas és Somogy megszállásával kiterjeszteni a hódoltság területét. A várban 9500 ember volt, ebből összesen 600 katona. Az első ágyúzás 11 órán keresztül tartott, és mind végig erős tűz alatt tartották az Óvárost. A keleti fal előtti vízesárkot tizenkétezer kocsi fával töltötték fel, hogy innen rohanják meg a falakat, de a védőknek sikerült felgyújtaniuk. Azbágyúzások következtében miután az Óvárosi bástyák ledőltek, négy rohamot vertek vissza a védők. Az ostromlóknak végül sikerült az Óvárost felgyújtani, és megrohanták. A védők, amíg lehetett tartották, aztán dobszóval, rendezetten visszavonultak a Várba. Megkezdődött a Vár ostroma, 3 ágyútelepről lőtték. Árok rendszert ástak köré, ami védte a falak alatt járókat. Megkezdték a délkeleti és nyugati bástyákhoz tartó sáncok építését. A következő lépésként átvágták a gátat, ami tartotta a vártó vízét, és egyben útként szolgált Pata felé. A víz pár nap alatt elfolyt a déli mocsaras részek felé. Szigetvár nehéz helyzetbe került. Zrínyi Miklós sürgetésére Kanizsa alatt es létszámú sereg gyűlt össze Szigetvár felmentésére. Babócsa törökkézen lévő várát támadták meg, és ezzel a török sereget Szigetvár alól elvonták. A két sereg összecsapott, és kemény ütközet 125

130 zajlott le a megáradt Rába folyón átkelni kívánó török haderő, és a keresztény csapatok közt. Mindkét fél súlyos veszteségeket szenvedett, az éjszakáig tartó harcban. Közben a babócsai török helyőrség feladta a várat és hajnalban a törökök visszaindultak Szigetvárra. A törökök július 26-án visszatértek, a Hárserdőnél táboroztak le. A várbeliek az aktív védekezést választották, már az nap két alkalommal kitörtek, maga a kapitány is jeleskedett a harcokban, és fejekkel tértek vissza. A leégett Óvárosba bemerészkedő törököket heves puskatűzzel fogadták, és újból kiűzték. Hádim Ali belátta, a Szigetvárt nem tudja elfoglalni és június 31-én, seregének 50%-os veszteségével feladta az ostromot, és elvonult. Szigetvár stratégiailag felértékelődött ben magának kérte gróf Zrínyi Miklós, szigetvári kapitányságot. Ferdinánd felhatalmazta, hogy amennyiben a török ostrom alá venné, szabadon eltávozhat az erősséget másra bízva május 1-én megindul a török ármádia a drinápolyi gyülekezőhelyről, harcos, 20 faltörő nagyágyúval és 220 kissebbel, ami minden eddiginél nagyobb volt. Szülejmán szultánt a hadjáratára egész udvartartása elkísérte, a katonai és vallási élet meghatározó méltóságai. A hadjárat szerdárja a nagyvezér Szokoli Távil Mohamed. Csatlakoztak a ruméliai, anatóliai, karamániai, az örmény beglerbégek csapataikkal. Zrínyi toborzásba kezdett. A Szigeti Várnak 2300 fegyveres katonája lett, akiknek 20%-a délszláv, főleg horvát katona. 56 ágyújuk volt, ebből nagyobb űrmérető 6 darab. Az evakuálás után ott maradt még 4300 polgár. Augusztus 1-jén érkezett elsőként a ruméliai sereg Szigetvár alá. A szultán és kísérőinek a mai Magy-Török Emlékpark helyén állították fel táborhelyét. A Várból egy messze hordó ágyút, megcélozták a fődzsebedzsi sátrát találták el, hátrébbvonultak és a mai turbéki templom helyén építették újra a szultáni tábort. A fő stratégia a nikodémiai Ali Portug bég körbelovagolva az erősséget, és kémjelentések ismeretében érthető ostromtervvel állt elő, amit a hadvezetőség elfogadott, s mindvégig, amíg tehette, ő volt Szigetvár ostromának, mint korábban is annyi győzedelmes helyen, az irányítója. Az ostrom augusztus 7-én ágyúzással indult, s az első célpont a kevésbé védhető Újváros volt, amit így is 3 napig, a rohamokat visszaverve a szigetiek megvédtek. Augusztus 9.-én kezdték el most már a biztonságos délkeleti tópartra telepített ágyútelepekkel az Óváros és a Vár lövetését. Az óváros ezt követően kíméletlen ostrom rohamok sorozatát szenvedte el. Ostromot visszavertek a várbeliek az Óváros védelmében. Augusztus 15-én Ali Portug átvágatta az 520 méter hosszú 8 méter szélességű gátat, amelynek tetején a Patai út volt. A z erősséget védő tó vize 3 nap alatt lefolyt a déli mocsaras részekbe, és a törökök magyar rabokat hajtva intenzív rohamtöltések építésébe kezdtek a két déli bástya felé. Augusztus 19-ig sikerült az óvárost tartani. Ekkor a keleti falát sikerült áttörni és a rét annyi szélesíteni, hogy azon a az ostromlók betörtek, többször kiverték őket, de a megújuló rohamokkal felkerekedtek, mivel sikerült a nyugati falon is rést ütniük. és elárasították az Óvárost. Véres kézitusában próbálták elzárni a védők menekülő útját a Várba, ami részben sikerült is az ostromlóknak. Óváros védelmében 1200-an estek el, 800 vitéze maradt Zrínyinek, a törökök itt harcost veszítettek. Augusztus 26-án volt a Vár ellen a délnyugati Nádasdy-bástyánál az első roham, amelyet több visszavert támadás követett. A megfogyatkozott védők emberfeletti küzdelemben, minden rohamot visszavertek, török esett el a rohamokba, és sok volt az állattetem is. A nagy melegben fertelmes bűz keletkezett bomlásuk miatt, hogy 4 kilométerrel hátrébb vonták a törökök soraikat, míg a hullákat összeszedték. 6 nap szünet következett. 126

131 Szeptember 5-én reggel hatalmas robbanás rázta meg a világot, a törököknek sikerült Nádasdy bástyát a magasba repíteni, és ennek hatására a bástyatorkot elzáró fal előtti védők által telepített árok is felrobbant, ledöntve a védő falat. A meleg déli szél a lángokat hizlalta és hajtotta tovább a Vár felé. Az ostromlóknak sikerült betörniük a tátongó réseken. Kegyetlen kézitusában Zrínyi is részt vett biztatva katonáit. De a túlerő és a terjedő tűz, nem volt megállítható, alig tudtak, akik megmaradtak a Belsővárba bemenekülni. A Belsővárat, más néven a Vár Napenyészeti bástyáját hozzávetőlegesen 20 méter széles 4 méter mély vizesárok választotta el a többi résztől, ahova az összeköttetést egy híd biztosított. 4 nagyobb, és 14 kisebb ágyúja volt, de muníció alig volt bent, Zrínyinek 200 katonája marad. Továbbá 400 an a polgári lakosságból nők és gyerek. Ehhez egyetlen kút és alig valami élelem. Szeptember 6-án Szulejmán szultán meghalt. Távil Mohamed félve, hogy ez a hír az amúgy is elégedetlenkedő seregnél beláthatatlan következményekkel járna, akár a keserves győzelem kapujában, a hírt eltitkolta. Szeptember 7-én Zrínyi ünneplőbe, esküvői ruhájába öltözött, régi kardját mivel kezdte a hadakozást, vette magához, zsebébe 100 aranyt és a vár kulcsait tette, pajzsot nem fogott, és az égő Vár piacán egy utolsó beszédet mondott elszánt katonáinak, melyben nem a megadást, hanem a hősi halált választotta. Leeresztették a felvonóhidat, majd kitárták a kaput, és kartáccsal töltött ágyút elsütötték, amely utat vágott az ott tömörülő ostromlók közt, és a védők kirohantak a füstben és a fülsiketítő zajban. Kirohantak. Zrínyi hősiesen harcolt, de egy puskagolyó az oldalát eltalálta, földre eset, egy másik a halántékába fúródott. Eztán már rövid volt a kézitusa, mindenkit a törökök levágtak és benyomultak a Belsővárba. Zrínyi agonizáló testét a janicsár agához vitték, majd fejét vették és lándzsára tűzve a szultán sátra elé tűzték a zsákmányolt zászlókkal. Aztán zsákba varrták, és elküldték Miksa császárnak, aki seregével tétlenül Győr alatt táborozott. Szigetvár elesett, a hódoltság a Balaton déli partjáig kitolódott, de a hódító henger megállt. Meghalt Szulejmán szultán, és itt vesztette el a legtöbb katonáját, seregének 42 %-t, becslések szerint főt. Míg a szigetvári vitézek egy-két kivétellel, mind a an odavesztek. Mennyi polgári lakós, és ostromtölteléknek hajszolt keresztény fogoly, csak becsülni lehet. A keresztény Európa, és Bécs megmenekült. A törökök azonnal megkezdték a földig rombolt szigetvári erősség helyreállítását, hogy be tudja tölteni, most már egy meghatározó török végvár szerepét. A Város megtartotta korábbi formáját, 3 dzsámi épült, 470 lakóház, 300 árusító fabódé, volt a városban fürdő, törvényszék, karavánszeráj, derviskolostorok és hittudományi iskola, medresze is működött, szandzsákszékhely lett, élén bég állott. Eltelt több mint 100 év, és meghkezdődött a törkök kiűzése decemberében Thüngen generális, pécsi körzet parancsnokának utasítására Noirqermes gróf vette eredménytelenül ostrom az Szigetvárt, aminek parancsnoka, dizdára Hasszán bég volt. Ezután Szigetvár visszavételének hadműveleteivel gróf Gábriel Vecchi alezredest bízták meg Philipp Daun gróf táborszernagy rányitásával áprilisában egy eredménytelen ostromkísérlet után Vecchi a szigeti erősséget, lőtávolon kívüli éheztető ostromgyűrűbe fogta katona vigyázta a sáncok közt, hogy Szigetvárból, a madáron kívül se be, se ki nem juthasson senki. Szigetvárban katona és polgár volt bezárkózva. A császáriak az emberveszteséget nem kockáztatva, a stratégiailag jól védett erődítmény esetében a kiéheztetés lassú, de bizonyos bekövetkeztetésére számítottak, nem hiába. 127

132 1689. kemény telet hozott. Szigetvárban eddigre az élelem elfogyott, tüzelő nem volt, éhség és fagyhalál tizedelte a lakosságot, melynek létszáma 500-ra csökkent, melyből 100 volt csak a katona. A dizdár kitartott ameddig lehetett, an vesztek oda, most már a kapituláció következett. Február 13-án, 123 év öt hónap és négy nap megszállás után szabadult fel Szigetvár. Ez Szigetvárnak, a leghősiesebb város ostromainak rövid története. Kevés hazánkban az a hely, ahol annyian porhadnak a mai ember sietős léptei alatt, mint e helyen. Óvatos becslések szerint a törökök elleni küzdelem során beleértve a visszafoglalást is a rabságba odahajtott parasztokat, aki az ágyútűz martalékai lettek a várbeli katonák és a török seregek elesettjei en porladnak a falak alatt, békességben. Hazánk tán legnagyobb, jeltelen hadi temetője. Béke poraikra. 128

133 Hatos Pál: Egy magyar etnikai csoport a Balkánon a moldvai csángók a magyar nemzettudatban Kaposvári Egyetem, Művészeti Kar (hatos.pal@ke.hu) Absztrakt A moldvai csángók a Kárpátok hegyvonulatától keletre a Szeret és a Beszterce folyók mentén élnek. Katolikus vallásuk, archaikus magyar nyelvük és demográfiai jellemzőik elkülöníti őket a környező román lakosságtól. Eredetükre több elmélet is van, valószínűleg a középkortól kezdve folyamatos a megtelepedésük Moldvában, de legszámosabb csoportjaik a 18. és a 19. században érkeztek Erdélyből. A moldvai csángók iránti érdeklődés a magyar tudományosságban a népi reformkori meghatározásához kapcsolható, amely a paraszti kultúra és életforma örök értékeinek felfedezésétől a nemzet eredeti lényegének megtalálását, a nemzeti megújulás programját és/vagy a társadalmi reformot remélték. A nemzeti érzéstől táplált tudományos érdeklődés a csángóság iránt akkor kezdődhetett, amikor a nemzeti tudat és hagyományok kialakítói azt érzékelték, hogy a népcsoport a magyar nemzeti élet főáramától való elidegenedés útjára lépett. Ahhoz, hogy a csángókban a magyar értelmiség felismerje a rokont, a moldvai csángókat, mint elszakadtakat kellett számba venni. Az ősöt kereső és konstruáló romantikus buzgalom igényelte a tiszta kezdetekkel szembeni lelkiismeret-furdalás érzését. Az eredet kérdése, s az ősi magyarság keresése a herderi kihívás nyomán a 19. század nagy lélegzetű, hosszan elnyúló nemzeti programja lett s a keleti magyarok közel-távolsága, a nemzeti rokonság vonzalma kezdettől fogva lenyűgözte a közöttük járókat. A különféle máig élő eredet-elméletek: az etelközi, a kun, a besenyő, a székely azonban kezdettől kapcsolódott és mai is kapcsolódik egy cselekvési programhoz, a megmentés gondolatához. Előadásomban az idegenség és közelség dinamikáját vizsgálom, amihez jelentős mértékben hozzájárul az a tény, hogy a moldvai csángók az egzotikusnak, keletinek vagy éppen barbárnak tekintett Balkánon, földrajzilag markánsan elkülönülve élnek. 129

134

135 Takács István 1 Gelencsérné Bakó Márta 2 Podráczky Judit 3 : Re-edukációs szakemberképzés lehetőségének kidolgozása a Kaposvári Egyetemen 1 Kaposvári Egyetem, Pedagógiai Kar, Kaposvár (istvan.takacs.dr@gmail.com) 2 Kaposvári Egyetem, Pedagógiai Kar, Kaposvár (gelencserne.marta@ke.hu) 3 Kaposvári Egyetem, Pedagógiai Kar, Kaposvár (podraczky.judit@ke.hu) Absztrakt A jóléti társadalmakban történő változások melyek hatással vannak biológiai és tárgyi környezetünkre az ezredfordulóra jelentősen megnövelték az átlagos élettartamot. Hazánkban, a 65 év feletti korosztály az 1910-es években a teljes népesség 5 %-a volt ben ez az arány elérte a 17%-ot, míg az előrejelzések alapján 2048-ban megközelíti a teljes népesség közel egyharmadát, vagyis a 30 %-ot. (KSH 2012) A folyamatok felhívják a figyelmet az öregedés értelmezését kanonizáló diszciplínák perspektívaváltására, mely során mindenki számára egyéretelmúvé vált a szerep- és paradigmaváltás. Ezt szorgalmazza a WHO (2002) programjában az active ageing mely az időskori életminőség javítását fogalmazza meg társadalmi és egyéni szinten Számos kutatás és tanulmány sorkoztatható fel hazai és nemzetközi vonatkozásban a geriátria, gerontológia, biogerontológia, szociális gerontológia területéről. A fentieken túl, az aktív életkorban szerzett betegségek, egyéb traumák következményeként is sok ember szenved el funkcióvesztést, amelyek lényegében fogyatékosságokként speciális szükséglet kialakulásaként értelmezhetők az egyén életében. A megfelelő szakemberképzés a felnőtt és időskori sajátos szükségletek kielégítése tárgyában azonban nem megoldott. A hazai és külföldi felsőoktatási intézményekben képzések kurzusaként jelenik gerontológiával összefüggő ismeretetszerzés és nem önálló szakemberképzésként. Ezt igazolják előzetes kutatási eredményeink. Ezt a hiányt kívánja tervezett képzésével pótolni a Kaposvári Egyetem oly módon, hogy gyógypedagógusoknak, konduktoroknak kíván MA szintű képzés keretében okleveles reedukációs szakember végzettséget biztosítani. Megjegyzendő, hogy a koncepció támogatását az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karától is várjuk. Jelenleg a KE és az ELTE vezetősége együttműködési megállapodás kimunkálásával kívánja a tervezendő MA képzést segíteni. A multidiszciplináris jelleg a képzés során meghatározó, melyben az orvostudomány mellett hangsúlyozottan jelenik meg a biológia, a szociológia és a pszichológia. Kizárólag gyógypedagógus, konduktor diplomával rendelkezők kezdhetik meg tanulmányaikat a tervezett képzésben. A gyógypedagógus-, és konduktor-képzés biztosítja azokat a találkozási pontokat, melyek mentén a re-edukációs végzettséget szerző szakemberek bekapcsolódhatnak a felnőtt és időskori családi és társadalmi életvitel mentorálásába. Az előadás a felnőtt-, és időskori speciális szükségletek gyógypedagógiai aspektusait veszi sorra. Kulcsszavak: idősödő társadalom, aktív időskor re-edukációs szakember képzés Az aktív időskor társadalmi fontossága A demográfiai mutatókban megjelenő erőteljes változások melyek az idősödő társadalmakat vizionálják felhívják a szakemberek és kutatók figyelmét e terület fontosságára. 131

136 Az öregségtudományban koncentrálódó, öregséget kutató, öregséggel foglalkozó diszciplínák multidiszciplináris jellegűek. Ezt igazolja három fogalom, melyek megemlítése e témakörben elkerülhetetlen. Ezek a következők: gerontológia, geriátria, gerontagógia. A gerontológia, az öregedés és öregkor élet- és kórtanával foglalkozó tudomány. Az ember életfolyamatainak változásait, az öregedés és öregkor jellemző törvényszerűségeit kutatja élettani, lélektani, társadalmi, kultúr- antropológiai és ökológiai rendszerben. (Villányi, 1987; L. Hayflick 1995) A geriátria vagy idősgyógyászat megelőző, gyógyító és rehabilitációs tevékenység. (Villányi, 1987; L. Hayflick 1995) A gerontagógia felöleli az idősekkel kapcsolatos szociológiai és kommunikációs kutatásokat. Az öregedés az egyedfejlődés szakasza a szaporodás utáni időszak (fiatal és középkorú felnőtt kor utáni szakasz) és nem önmagában való jelenség. Bárdos (2006) kiemeli az emberek és az állatok többségénél megfigyelhető öregedésre vonatkozó általános jellemzőket: egyirányú differenciált szakaszolható univerzális Az egyirányúságban a folyamatok megfordíthatatlansága a mérvadó, de sebessége bizonyos mértékig változtatható. A sejtek egyre specializáltabbá válnak, funkciójában és működésében fokozatosan nő a differenciáltság, Szakaszolható, időszakokra bontható, valamint univerzális, az egész élővilágra érvényes. (Bárdos 2006) Az idő múlását L. Hayflick (1995) és Bárdos (2006) alapján az egyed, egyén korával lehet kifejezni, azonban ennek meghatározása többféle lehet: A kronológiai kor jellemzője az objektivitás, amely az egyed életének kezdetétől számolható időegység, az egyén állapotáról azonban nem ad útmutatót. A biológiai kor az egyedfejlődés szakaszaira jellemző állapot, tükrözi az egyed állapotát. A biológiai életkor függ az egyén egészségi állapotától, testi erőnlététől, szellemi frissességétől, külső megjelenésétől. A szubjektív kor elnagyolt, szubjektív becslés az egyed saját koráról, az eltelt és a hátralevő időegység vonatkozásában. Az ember nem a naptári évek szerint öregszik, az évek előre haladtával egyre inkább különbözik másoktól. A genetikai állomány mellett nagy szerepet játszik a környezet, valamint a környezet és az egyén kapcsolata, viszonya. Az öregedéssel kapcsolatban több teória látott napvilágot (Bazsó, 1987; Czigler, 2000; Halmos, 2002; Iván, 2002; Ádám, 2002). A kóros öregedés folyamatában nem az élettani, hanem valamely kórfolyamat játszik jelentős szerepet. Az egészséges öregedés teóriái közé sorolhatók az endogén faktorok, melyek a protoplazma irreverzibilis és progresszív elváltozásai. Az exogén faktorba sorolás a környezet megváltozásának jelentőségét emeli ki. (Villányi 1987) Bármely megközelítést vesszük figyelembe, az öregedés folyamata nem állítható meg, de lelassítható. Ezt szorgalmazza a WHO (2002) programjában az active ageing, az időskori életminőség javítása társadalmi és egyéni szinten. A gazdasági aktivitás megőrzése mellett mely a munkaerőpiacon maradás lehetőségét veti fel hangsúlyozza a társadalmi, a kulturális és a civil szervezetekkel való együttműködést. Kiemeli, hogy ennek megvalósításához 132

137 kiegyensúlyozott, hosszú távú célokat megfogalmazó társadalmi-, gazdasági-, szociálpolitikai koncepció megfogalmazása és kivitelezése szükséges. A WHO az alábbi kronológiai (naptári) életkori szakaszokat jelöli: áthajlás kora, év idősödés kora, év időskor, év aggkor, év matuzsálemi kor, 100 év felett A XXI. század új stratégiájaként jelenik meg az X-plusz generáció számára az aktív társadalmi és munkaerő-piaci részvétel lehetősége. Felvázolva azt az irányt, mely szerint az idősebb nemzedék a készségeit, képességeit, tapasztalatit felhasználva a nemzetgazdaság, a helyi közösség javait erősítve hasznosnak érezheti magát. Az inaktív egyének munkaerő-piaci integrációja a meglévő készségek, képességek mellett új technológiai eszközök alkalmazását várja el az egyénektől az aktív kor kiterjesztésének függvényében. Ilyen terület többek között az IKT eszközökhöz való hozzáférés, mely különböző képzések keretében sajátítható el. (Sz. Molnár 2010) A képzések, továbbképzések fontos szerepet játszanak az idősödő emberek munkaerő piaci reintegrációja tekintetében. A re-edukációs szakemberek képzésnek szükségessége A bevezetőben foglaltak igazolják azon állításokat, mely szerint a jóléti társadalmakban fokozatosan növekvő idősödő korosztály életminőségének javítása egyéni és nemzetgazdasági szempontból is megkérdőjelezhetetlen. E megközelítés miatt tartjuk fontosnak a re-edukációs szakember képzést, mely kompetenciát biztosít a felnőtt korosztállyal kapcsolatos megsegítésben. A képzés kidolgozásának kezdetén kutatómunkát végeztünk arra vonatkozóan, hogy milyen formátumban jelenik meg nemzetközi felsőoktatási intézményekben ilyen jellegű, vagy hasonló képzés. Az egyetemek honlapjainak felhasználásával mutatjuk be a tapasztaltakat. Az angol és belga nyelvterületen egyértelműen nem a válasz arra a kérdésre, hogy található-e praxisorientált geriátriai ellátásra felkészítő felsőfokú képzés. Németországi gerontológia tárgyú képzések tekintetében csak MA szintű képzéseket találtunk (Karlsruhe, Zittau/Görlitz, Vechta, Stuttgart, Nürnberg). Egy magánegyetem: SRH Fachhochschule für Gesundheit Gera önálló intézetként foglalkozik az idősellátás kutatásával-oktatásával (Gesundes Altern und Gerontologie). Amerikai kutatómunkánk részleges eredményeket hozott. Az amerikai társadalomban az öregedés (és az ezzel járó problémák halmaza) több évtizede ismert, mely lehetővé tette, hogy az egyetemek kellő gyakorlatra tegyenek szert az idősellátással összefüggő ismeretek tolmácsolásában. A Towson University Maryland-ben (Baltimore) a Maryland Egyetem szakmai munkájára támaszkodva 1998-ban indította el a gerontológiai szakot. A képzés tartalmi elemei főként a közösségi tervezésre (tekintettel az idősödő társadalomra), a gerontológiai szakma problémáira, kutatás-módszertanra, jogi kérdésekre, a geriátriai menedzsmentre, halál haldoklók gyász témakörére és a praktikumra fókuszál. A Capella University Minneapolis-ban olyan interdiszciplináris gondolkodásmód kialakítását tűzte ki célul, amelynek során, a gerontológiai szakon végzett szakember a civil szektorban kellő felvértezettséggel vezethet ellátást biztosító civil szervezeteket. 133

138 Az Utah Államban működő (Salt Lake City) The University of Utah gerontológiai interdiszciplináris programként definiálták. Az interdiszciplináritást elsősorban a társadalomtudományokkal való kontextus jellemzi azaz a társadalmi folyamatok állnak a képzés középpontjában. A képzésleírásokban egyértelműen megfogalmazódott a képzések interdiszciplináris jellege. Kiemelkedett az orvostudomány, mint alapozó ismeret. Ezen túl eltérő arányban jelent meg a pszichológia, a szociológia. Nem mindenütt, de fellelhető a pedagógia, a filozófia - hittudomány, a kulturális antropológia. A fentiek alapján megállapítható, hogy az edukatív megközelítés nem jelenik meg a képzésleírásokban. Egyetlen képzési koncepcióban, a Karlsruhe-i mintatantervben nevesítettek gyakorlati elemet (praktikum) tartalmát azonban nem részletezte az általunk látott anyag. Számos képzés középvezetői, tervezői, szervezői feladatokat, munkaköröket (kompetenciákat) preferál, s kevésbé hangsúlyozottan jelenik meg a tényleges ellátó tevékenység. Elképzeléseink szerint a Kaposvári Egyetemen az ELTE-vel közös képzésben kiképzett okleveles re-edukációs szakember végzettséggel rendelkező szakember, elsősorban gyakorlatorientált, ugyanakkor koordinációkra is képes team-tag lehet az ellátórendszerek bármelyikében. Az egyetlen magyar hasonlóságot a Debreceni Egyetem kínálja, ám ott a képzés egészségügyi és menedzseri dominanciája került a fókuszba, míg a mi képzésünk, közvetlenül a beteg / sajátos szükségletű ember mellett ismereteket átadó, készségeket fejlesztő, pedagógiai eszközökkel élő munkatársként dolgozó (gyógyító)pedagógiai ismeretekkel rendelkező szakember. Gondolkodásunk első fázisában geronto-gyógypedagógus MA létrehozására tettünk javaslatot, azonban tapasztalható, hogy az időskori fogyatékosságokon túl, a teljes népesség körében súlyos egyéni és társadalmi problémákat jelent(het)nek a különféle traumák révén kialakult funkcióvesztések. Egy európai uniós állásfoglalás, az Európai fogyatékosságügyi stratégia a következőket fogalmazza meg: Az Európai Unióban (EU) minden hatodik ember fogyatékossággal él (egy a fogyatékos személyek foglalkoztatását felmérő évi eu-tanulmány szerint a szerk. megjegyzése); a fogyatékosság az enyhétől a súlyosig terjedhet, és mintegy 80 millió embert érint, akik (gyakran) nem tudnak teljes mértékben részt venni a társadalom és a gazdaság életében a környezet és viselkedésbeli akadályok miatt. A fogyatékos személyek esetében a szegénységi ráta 70 %-kal magasabb az átlagnál, ami részben a foglalkoztatáshoz való korlátozott hozzáférésnek tulajdonítható. A 75 év felettiek több mint egyharmadát sújtja olyan fogyatékosság, amely valamilyen mértékben korlátozza őket, 20 %-uk életvitelét pedig jelentős mértékben korlátozza a fogyatékosság. Ráadásul ez az arány az EU lakosságának idősödésével várhatóan nőni fog. A stratégia igazolja elképzelésünket, mely szerint szükség van gyakorlatorientált okleveles reedukációs szakemberek képzésre. Az MA szak indításának előkészítő fázisában jelenleg a tantervi háló elkészítésének szakaszánál tartunk, melyhez a KKK előírásai az irányadók. Jelentős mértékben, mintegy 30 %-ban orvosi tárgyak megjelenését tartjuk kívánatosnak, e mellett nagy hangsúlyt fordítunk a képességfejlesztés fontosságára, mely megjelenik a neveléstudomány területén és egyéni képességek fejlesztése terén egyaránt. Magas óraszámban a metodikai- és gyakorlati modul is a tantervi háló része. 134

139 Következtetések Az időskori kórfolyamatok sajátosságai jelentős eltérést mutatnak a fiatal, és a felnőttkori megbetegedések lefolyásához képest, jellemzően másként alakuló kórfolyamatokról beszélhetünk az idősek tekintetében. Mindezek komplex gyógypedagógiai rehabilitációs válaszokat igényelnek. E terület kidolgozatlansága jelentősen hátráltatja az idős emberek gyógyító pedagógiai ellátását miközben a népességen belüli arányuk folyamatosan növekszik. Lényegét tekintve hasonló a helyzet a felnőttkori traumákat elszenvedettek funkcióvesztésekor is. A betegségek, traumák folytán funkcióikban korlátozottakká váló felnőttek rehabilitáló ellátásában sem alakult ki az az edukatív aspektusú fejlesztő-gyógyító pedagógiai ellátás, amelynek létrehozására (szakemberképzésére) kísérletet teszünk. A tudományos válasz erre a jelentős társadalmi igényre, a megfelelő szakemberek képzése. E megkerülhetetlen nemzetgazdasági kihíváshoz tudunk ily módon hozzájárulni. Erre kíván választ adni a Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kara melynek elemi érdeke, hogy tudományos potenciálját kihasználva kidolgozza és lehetővé tegye az MA szak indítását. A bemenetnél követelményként megjelenő gyógypedagógusi vagy konduktori végzettség biztosítja a magasan kvalifikált szakértelmet, mely szakmailag kiváló alapot biztosít a szak sikeres elvégzéséhez. A végzett diplomás szakemberek elhelyezkedési lehetősége széles spektrumon jelenik meg: az oktatás mellett utat nyit az egészségügy, a szociális szféra és a civil ellátórendszer irányába. Irodalomjegyzék Ádám Gy. (2002): Gerontológiai olvasónaplómból. Magyar Tudomány 2002/4. Bazsó E. szerk. (1987): Harmonikus öregkor Időskori betegségek és gyógyításuk lehetőségei. Medicina, Budapest Czigler I. szerk. (2000): Túl a fiatalságon. Megismerési folyamatok időskorban. Akadémiai Kiadó, Budapest Bárdos Gy. (2006): Az élet árnyoldalai: fájdalom, öregedés, halál. Scolar Kiadó, Budapest, 293 p. Hayflick, l. (1995): Az öregedés titkai. Magyar Könyvklub, Budapest, 414 p. Halmos T. (2002): Az öregedésről általában. Magyar Tudomány 2002/4. Iván L. (2002): Az öregedés aktuális kérdései. Magyar Tudomány 2002/4. Sz. Molnár A. (2010): Tanulás időskorban. Az idősek tudásának társadalmi megítélése. Szabolcs É. (szerk.) : Neveléstudomány reflexió innováció. Gondolat Kiadó, Budapest, p. Villányi P. dr. (1987): Szociális gerontológia I. Tankönyvkiadó, Budapest, 176 p. Internetes források Capella University - [ ] Friedrich-Alexander Universität Erlangen [ ] Hochschule Zittau/Görlitz University of Applied Sciences - [ ] df [ ] Európai fogyatékosságügyi stratégia [ ] 135

140 KSH [ ] Pädagogische Hochschule Karlsruhe - The University of Utah - [ ] Towson University - [ ] WHO [ ] 136

141 Kátainé Lusztig Ilona: Gyermekvédelem és gyermeki jogok Magyarországon a jogszabályok tükrében Kaposvári Egyetem, Pedagógiai Kar, Kaposvár (kataine.ilona@ke.hu) Absztrakt Dolgozatom témájának a magyar gyermekvédelem bemutatását választottam. Ezen belül kiemelten a nevelőszülői elhelyezés jogszabályi hátterét, a nevelőszülői gondozás során felmerülő dilemmákat, lehetséges előnyeit a nevelésbe vett gyermek későbbi társadalmi beilleszkedésében. Minden gyermeknek joga van arra, hogy családban nőjön fel. Elsősorban természetesen saját családban, saját szülőkkel. Adódnak azonban olyan helyzetek, amikor különböző okok következtében ez nem valósulhat meg. A vér szerinti családból történő kiemelés oka lehet Magyarországon a szülők által történő veszélyeztetés vagy éppen a gyermek deviáns magatartása. A gyermekvédelmi gondoskodásba kerülő gyermekek többségét nevelőcsaládokban helyezik el, melyet a hatályos magyar gyermekvédelmi jogszabályok biztosítanak. Indokolt esetben a nevelésbe vett gyermekeket intézményben is el lehet helyezni. Ezt indokolhatja a gyermek életkora vagy viselkedési, magatartási, beilleszkedési zavara, fogyatékossága, mentális vagy más betegsége, szerhasználata, egyéb más okok. Ilyen esetekben a nevelésbe vett gyermek gondozási helyét a gyámhatóság különböző típusú gyermekotthonban, lakásotthonban határozza meg. A hatóságok az elhelyezési eljárás során vizsgálják, hogy van-e remény a saját családba történő visszahelyezésre. Ennek hiányában az örökbefogadás lehet a gyermek számára a biztonságos, tartós megoldás. A családi környezetben való elhelyezés tehát történhet örökbefogadó szülőknél vagy nevelőcsaládokban, attól függően, hogy a saját családba való visszatérés lehetősége adott-e vagy sem. Az elhelyezési eljárás során a hatóságoknak figyelembe kell venniük a gyermekek jogait, melyeket a gyermekvédelmi jogszabályok deklarálnak. Kulcsszavak: gyermekvédelem, gyermeki jogok, nevelőszülői gondozás Bevezetés A nevelőcsaládba kerülő gyermekek többsége jelentős szociális és kulturális hátránnyal érkezik új környezetébe. Emiatt környezetükhöz való alkalmazkodásuk, sikeres beilleszkedésük sokszor zavart szenved. A szülői környezetből hozott normák többségükben nem egyeznek az új, befogadó környezet (elsősorban nevelőcsalád) normáival, sőt sok esetben kifejezetten ütköznek azokkal. Hosszú időt vesz igénybe az adaptáció, mely a normarendszerek különbözősége miatt nem is lesz minden esetben sikeres. Előfordul, hogy a sikertelen adaptáció miatt a gondozási formát meg kell változtatni. A gyermek elhelyezése folyamán figyelemmel kell lenni a nevelés folyamatosságára, azonban ez sajnos sok esetben nem sikerül. Sok tényezőt szükséges figyelembe venni: a gyermek szükségleteit, egészségi állapotát, képességeit, iskolázottságát, a szülőkkel való kapcsolattartás gyakoriságát, formáit (vagy éppen annak hiányát). Fontos a gyermek személyiségének, szükségleteinek figyelembe vétele az elhelyezés során, ezen kívül a gyermek igényeit is tekintetbe kell venni: van-e valamilyen egészségügyi problémája, fogyatékossága, van-e kiemelkedő tehetsége valamiben, készsége, hobbija, kedvenc időtöltése. Van-e kívánsága etnikai, kulturális, vallási hovatartozásának megfelelő gondozáshoz, kulturális tevékenységek folytatásához? Összességében elmondhatjuk, hogy a magyar gyermekvédelemben az elhelyezési eljárás sokszereplős folyamat. Dolgozatomban ezt kívántam bemutatni, a gyermeki jogok figyelembe vételével. 137

142 Anyag és módszer Kutatásom során a magyar gyermekvédelemre vonatkozó jogszabályokat elemeztem, a 19. század végétől napjainkig, kiegészítve azokkal a koncepciókkal, melyek az évi XXXI. törvény hatályba lépését készítették elő. Dokumentumelemzést végeztem a Gyermekeink védelmében című adatlap segítségével, mely a gyermekek életét követi a gyermekvédelmi alapellátástól a szakellátásban történő elhelyezés folyamán egészen addig, amíg a gyermek nevelésbe vétele megszűnik. Igyekszem bemutatni a jelenlegi magyar gyermekvédelmi szakellátás rendszerét. Történeti előzmények A gyermekvédelem kifejezés Magyarországon a 19. század második felétől vált használatossá: 1889-ben megalakult az Országos Gyermekvédő Egyesület, amely ezt a kifejezést már nevében viselte. Ebben az időszakban a gyermekvédelmi tevékenység elsősorban jótékonysági szervezetek tevékenységében jelent meg. A fogalom a 20. század elején vált elterjedtté. A jogtudomány területén több jogág: családjog, büntetőjog, közigazgatási jog, polgári jog és munkajog területén jelentek meg e tárgyat érintő jogszabályok. Más diszciplínák is foglalkoztak e szakterülettel: többek között az oktatás, egészségügy, szociálpolitika, közigazgatás. Általánosságban kijelenthetjük, hogy a gyermekvédelem társadalmi kérdés, melyet jelentős mértékben befolyásolnak politikai, gazdasági és kulturális hatások. Nem könnyű definiálni, mert különböző korokban, különböző országokban a gyermekek helyzetének rendezésére eltérő megoldásokat alkalmaztak: A gyermekvédelem fogalmának konkrét jelentését egy korban mindenképpen csak abban az életösszefüggésben érthetjük meg, amelyben az eredetileg megjelent. Eszerint elsősorban a gyermek helyzetét kell vizsgálnunk az adott társadalomban. Ezen belül azt kell elemeznünk, hogy a gyermek gondozása, eltartása, egészségügyi ellátása, testi, szellemi és erkölcsi fejlődése érdekében mit tettek, és hogy ez kinek, kiknek, milyen szervezeteknek, intézményeknek volt a feladata. (Domszky, 1994) E dolgozatban elsősorban azokat a jogszabályokat emelem ki, amelyek a gyermekeknek a családban történő nevelkedését voltak hivatottak elősegíteni. A 19. század második felében jelent meg az intézményes gyermekvédelem. Az első, gyermekekre vonatkozó jogszabályok a kiegyezést követően születtek. Abban az időben jelentős számú gyermek született házasságon kívül. Ezek ún. törvénytelen gyermekek voltak, akiket anyjuk nem tudott vagy nem akart nevelni. E gyermekek többsége magándajkákhoz került, akik sokszor nem gondoskodtak róluk megfelelően. Ezért 1876-ban a közegészségügy rendezéséről alkottak törvényt. Megkísérelték rendezni a magándajkaságba adott csecsemők ügyét. A gyermeknevelés e formáját hatósági felügyelettel próbálták rendezni. Csecsemőgondozásra hatósági és rendőri felügyelet mellett lehetett vállalkozni. A dajkát kötelezték arra, hogy a hét évesnél fiatalabb beteg gyermek számára orvosi ellátást biztosítson. Családi jogunk jelentős szabályozását jelentette a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről szóló évi XX. törvény. A teljes korúság korhatára ekkor a 24. életév volt, a 18. életév betöltése után kérelemre a gyámhatóság nagykorúsíthatta a fiatalokat. A szülők közül az apa rendelkezett korlátlan hatalommal. Törvénytelen gyermek gyámja az anya lehetett. Ez a törvény elsősorban a vagyonos kiskorúak gyámsági ügyeit rendezte ban a nyilvános betegápolás költségeinek rendezéséről törvényt alkottak. Országos betegápolási alapot hoztak létre. A hatóságilag elhagyottnak nyilvánított gyermekek után 7 138

143 éves korukig felmerülő gondozási költségeket ez az alap fedezte. Ez a rendelkezés már a gyermekvédelmi törvény előzményének tekinthető ben hatályba lépett az Állami Gyermekvédelem Alaptörvénye, amely két törvénycikkből áll. A VIII. törvénycikk az állami gyermekmenhelyekről szól. A század elején korszerűnek számító rendelkezés elsőként deklarálta, hogy a szülői gondoskodást nélkülöző gyermeknek joga van az állam gondoskodására, az államnak pedig kötelessége az ellátás biztosítása. Ez a törvénycikk rendelkezett a gyermekek elhelyezéséről. Intézményes elhelyezésben csak a beteg, orvosi ellátást igénylő, gyengén fejlett gyermekek maradhattak. Egészséges gyermekek nevelőcsaládba kerültek. A törvény kiemelte a népiskolai oktatás fontosságát, sőt három éves kortól javasolta a gyermekek óvodában történő elhelyezését. Az állami gyermekmenhelyek építésére az állami költségvetésben különítettek el összeget. A XXI. sz. törvénycikk a gondoskodást a gyermekek 15. életévéig terjesztette ki. A törvényt az akkori belügyminiszterről közismerten Széll Kálmán-törvény néven emlegetik napjainkig. Az elhagyott gyermekekről való gondoskodás ezzel az állam kötelezettségévé vált. Az állami fenntartás mellett fontos szerepet szánt a jótékonysági szervezeteknek, az úgynevezett patronázs egyesületeknek. A hatóságilag elhagyottnak nyilvánított hét év alatti gyermekek védelmére a székesfővárosban és az ország különböző városaiban gyermekmenhelyek alapításáról rendelkezett a törvény. A következő tíz évben jelentősen megnövekedett a gondozásba került gyermekek száma ben már több mint gyermek nevelkedett állami gondoskodásban. A belügyi kormányzat 20 állami gyermekmenhely alapításáról rendelkezett, ebből ténylegesen 18 épült meg. A gyermekek úgynevezett gyermekvédelmi telepeken, többségükben nevelőcsaládokban éltek. Ez volt az egyéni gondozás nevelés színtere. Arra törekedtek, hogy a kihelyezett gyermekek száma ne legyen több az adott település lakossági arányszámának 2-3 százalékánál. Előnyösnek tartották a gyermek szempontjából a tanyai elhelyezést, mivel ott a nevelőcsalád tagjaként mezőgazdasági munkást neveltek belőle. A kihelyezéseknél tekintettel voltak a gyermekek vallási hovatartozására, a nevelőszülőket ennek megfelelően választották ki. A nevelőszülők foglalkozása többségében földműves vagy iparos volt, töredékük értelmiségi (1910-es adat szerint mindössze 5%). Állami gyermekmenhelybe azt a gyermeket vehették fel, aki a 15. életévét még nem töltötte be, és akit a hatóság elhagyottnak nyilvánított. A gyermekek nevelése érdekében hangzatos nevelési célokat fogalmaztak meg. Kiemelt cél volt a hazafias, erkölcsi, vallási, valamint a munkára nevelés. A nevelés célja, hogy a gyermek olyan életviszonyok közé kerüljön, amelyben egész életében marad, amely megélhetését biztosítja. Ez nagy tömegben biztosított ingyen munkaerőt a mezőgazdaságban és a városi iparosok körében. Az elhagyott gyermekeknek csekély száma tanulhatott tovább. Elrendelték ugyan, hogy a 12 év alatti gyermeket nem lehet munkára fogni, azonban a gyakorlatban semmiféle szankciót nem alkalmaztak ez ellen. Szegényebb családokban a szülők saját gyermekeiket is igen korán munkára fogták. Ez a rendszer kisebb változtatásokkal 1945-ig fenn maradt. A második világháború után, a társadalmi, politikai változásokkal egyidejűleg megkezdődött az egész gyermekvédelmi rendszer átalakítása. Sok elárvult, magára maradt gyermekről kellett haladéktalanul gondoskodni. Már 1945-ben új intézkedéseket hozott az akkori kormányzat. A származásuk vagy politikai meggyőződésük miatt hátrányos megkülönböztetést elszenvedettek családi és személyi körülményeit rendezték, a megkülönböztetéseket tartalmazó jogszabályokat hatályon kívül helyezték és gondoskodtak az érintett kiskorúak gyámhatósági képviseletéről ban törvénnyel rendezték a házasságon kívül született gyermekek helyzetét. Elismerték a nők egyenjogúságát és szabályozták névviselési jogukat. 139

144 Az évi XX. törvényben (Alkotmány) alapvető jogokról, a házasság és a család védelméről is rendelkeztek ben jelent meg a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény, amely részletesen tartalmazza a magyar családjog alapelveit is. A törvény egyenlő jogokat biztosított a gyermek apjának és anyjának. A rászorulók számára kiterjesztették az állami gondoskodást a 18. életévig. Az ötvenes évek szemlélete azt sugallta: nem lesz szükség gyermekvédelemre, mert az új társadalmi rendben megszűnik a nyomor és a bűnözés. Nagyméretű nevelőotthonokat hoztak létre, elsősorban az elhagyott kastély épületekben. Visszafejlesztették a nevelőszülői hálózatokat. A szocialista gyermekvédelem pozitív intézkedései közé tartozott a gyermekek jogi védelme, az oktatás kiterjesztése, valamint a széleskörű egészségügyi ellátás bevezetése. Az állami gondozás célja a gyermek ellátásának biztosítása, testi, szellemi, erkölcsi fejlődésének irányítása volt ben született meg a Gyermekek jogairól szóló ENSZ Deklaráció, mely a gyermekek részére nyújtandó speciális védelem szükségességéről szól. A hátrányos helyzetű gyermekeket speciális védelem illeti meg mindennapjaikban: A speciális védelemnek ki kell terjednie az élet minden területére, érvényesülnie kell normális viszonyok között, de speciális helyzetekben is. Fokozott speciális védelem: azoknak a gyermekeknek a helyzetéről van ez esetben szó, akik valamely fizikai, lelki vagy szociális szempontból hátrányos helyzetben vannak a gyermekek többségéhez képest. (Bokorné, 1979) Az 1960-as években már több mint gyermekről gondoskodott az állam, többségük nevelőotthonban nevelkedett. Már a hatvanas években akadt olyan vélemény, mely szerint az állami gondozásba vételt csak akkor szabad alkalmazni, ha nincs más lehetőség a gyermek elhelyezésére. Akkor azonban ez a nézet még háttérbe szorult. Az 1970-es évek kiemelkedő jogszabály volt az Ifjúságról szóló törvény, mely gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat is tartalmaz. Meghatározták a veszélyeztetettség fogalmát. Az állami szervek feladatává tették a fiatalkorú bűnözés elleni küzdelmet ban az oktatási miniszter rendtartást adott ki a gyermek- és ifjúságvédő Intézetek számára. A gyermekek elhelyezését, napi- és heti rendjét tudatosan tervezték. Az állami gondoskodás alatt álló gyermekek száma nem csökkent. A szocialista társadalmi rendszer nem volt képes kiküszöbölni az úgynevezett társadalmi beilleszkedési zavarokat. A veszélyeztetett fiatalok száma emelkedett, és a fiatalkorúak pártfogói felügyelete sem hozta meg a kívánt eredményt től megalakultak kezdetben kísérleti jelleggel az első családsegítő központok Magyarországon. Kezdetét vette a szervezett szociális munka, mely szolgáltatásra nagyobb igény mutatkozott. A nyolcvanas évek második felétől nemcsak hagyományos, de hivatásos nevelőszülők is nevelhettek munkaviszony keretében állami gondozott gyermekeket. A nyolcvanas, kilencvenes években számos koncepció, program, törvénytervezet készült a gyermekvédelmi törvény előkészítő szakaszában. A rendszerváltozással átalakult az államigazgatás és a közigazgatás. Az átfogó gyermekvédelmi szabályozás létrehozását indokolta az is, hogy Magyarország csatlakozott a New Yorkban, november 20-án kelt Gyermekek jogairól szóló Egyezményhez és erről 1991-ben törvényt alkottak. Hosszú előkészítő szakasz után 1997 áprilisában fogadta el az Országgyűlés a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXI. törvényt, mely először deklarálta, hogy kizárólag anyagi ok miatt nem lehet kiemelni a gyermeket családjából. Legfőbb célkitűzése, hogy a döntések során a gyermekek mindenekfelett álló érdekét kell figyelembe venni. A törvény megkülönbözteti a gyermekvédelmi alap- és szakellátásokat. Először rendelkezik a megelőzést szolgáló gyermekjóléti szolgáltatásról, szakosított ellátások körében megállapítja a gyermekek teljes körű, otthon nyújtó ellátását és annak kereteit. Megfogalmazza a 140

145 gyermekek jogait, meghatározza a gyermekvédelem ellátási rendszerét. Akkor alkalmaz hatósági kötelezést, ha a szolgáltatások önkéntes igénybevétele nem valósul meg, vagy nem vezet eredményre. E törvény alapján a gyermekvédelem átfogó reformja kezdődött el. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, gyermekvédelmi szakellátások, valamint hatósági intézkedések biztosítják ben a korábbi gyermek- és ifjúságvédő intézetek területi gyermekvédelmi szakszolgálatokká alakultak; ez nemcsak az intézmények elnevezésében jelentett változást, de magában a szolgáltató tevékenységben is. A gyermekvédelmi törvény új eleme volt a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő gyermekek sorsának tervezése, tartós környezetük kialakítása, tervezése. Ennek érdekében egyéni elhelyezési tervet készítenek a nevelésbe vett gyermekek számára. Az 1990-es évek végétől alkalmazzák a Gyermekeink védelmében című adatlap rendszert, alap- és szakellátásban egyaránt. Ez az egységes dokumentáció végig kíséri a gyermeket mindaddig, amíg gyermekvédelmi gondoskodásban részesül. A gyermekvédelmi szakellátásból nagykorra jutott fiatalok 21. életévük betöltéséig utógondozói ellátásban részesülhetnek. Amennyiben nappali tagozaton tanulmányokat folytatnak, az utógondozói ellátás 24. életévük betöltéséig tarthat, melyet felsőfokú tanulmányok esetén még egy évvel meg lehet hosszabbítani. Gyermekvédelmi szakellátás keretében otthont nyújtó ellátást nevelőszülő, gyermekotthon vagy más bentlakásos intézmény biztosíthat. A gondozott gyermeknek joga van a tőle különélő szüleivel kapcsolatot tartani. A gyermekek jogainak egyre szélesebb kiterjesztése az 1990-es évektől hangsúlyozottá vált Magyarországon. A nevelőszülői elhelyezés Ki lehet ma nevelőszülő? Gyakorlatilag bárki, akinek személye és körülményei alkalmasak gyermek nevelésére és a törvényben meghatározott életkori előírásoknak megfelel. A nevelőszülők képzést követően működési engedélyt kapnak, azt követően kezdhetik meg tevékenységüket. Biztosítaniuk kell a hozzájuk kerülő gyermekek számára mindazokat a személyi és tárgyi feltételeket, melyeket a gyermekvédelmi jogszabályok előírnak. Gyermekvédelmi gondoskodásba azért kerülnek gyermekek, mert a család nem képes megfelelő szocializációs mintát nyújtani. A veszélyeztetett helyzetben növekvő gyermekek sokszor már korai életszakaszban megismerkednek a testi-lelki nélkülözéssel, elhanyagolással, bántalmazással. A saját család sokszor nem képes pozitív példát mutatni és a gyermek már korai életszakaszban hiányosan szocializálódik. A nevelőszülőhöz kerülő gyermekek sokszor számolnak be traumatikus élményekről, családon belüli erőszakról, bántalmazásról. Előfordul, hogy a gyermek nem beszél a családjában elszenvedett traumákról, de a nevelőszülő az elhelyezés után rövid idő elteltével észreveszi a gyermek rendellenes viselkedését, melyet a családból hozott negatív élmények eredményeznek: A gyermeket nevelő család szociális problémái, tartós konfliktusai, az emocionális feszültségek, gyermeknevelési módszerek ugyanakkor önmagukban is okozhatnak pszichés zavarokat, tanulási és magatartási rendellenességeket. (Gyenge, 1999) Nem hagyhatjuk említés nélkül az értékek kérdését: pozitív értékek elsajátítása lényeges a gyermekek későbbi társadalmi integrációja szempontjából. Ezért is fontos a családpótló nevelés: a nevelőszülők által közvetített pozitív értékek, minták alakíthatják a gyermek személyiségét, példát nyújthatnak számukra. A nevelésbe vett gyermeknek joga van ahhoz, hogy életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez és szükségleteihez igazodóan állandóságot és érzelmi biztonságot nyújtó, teljes körű ellátásban, gondozásban részesüljön. A nevelőszülők feladata, hogy a működtetőik által elkészített egyéni gondozási-nevelési tervnek megfelelően saját 141

146 háztartásukban nyújtsanak teljes körű ellátást a nevelésbe vett gyermekeknek. A nevelésbe vételről minden esetben a gyámhatóság dönt. A gyermeknek joga van a szülőkkel való kapcsolattartásra és ezt igyekeznek elősegíteni. A gyermekek számára részletes egyéni elhelyezési tervet készítenek, melynek egyik leglényegesebb eleme az oktatásban való észvétel. Ehhez személyiségvizsgálatot végeznek és szakvéleményt készítenek. Minden megyében és a fővárosban működik gyermekvédelmi szakértői bizottság, mely javaslatot tesz a nevelésbe vételre, a gondozási hely formájára és a gyermeknek a szülővel való kapcsolattartására. A gyermekvédelmi törvény kiemelt szerepet szán az úgynevezett gyermekvédelmi jelzőrendszer tagjai együttműködésének. Minden esetben kéri a gyámhatóság a gyermekjóléti szolgálat véleményét a nevelésbe vétel előtt. A nevelésbe vételről minden esetben a gyámhatóság dönt, melyet félévente-évente felülvizsgálnak. Az elhelyezés során meghallgatják a gyermek véleményét saját helyzetéről: elhelyezéséről, szüleivel való kapcsolattartásáról, iskoláztatásáról, szabadidős tevékenységeiről, arról, hogy igényli-e a hitéletben való részvételt vagy etnikai, kulturális hovatartozásának megfelelő oktatást. A gyámhatóság köteles a gyermek érdekének figyelembe vételével dönteni. Említést kell tennünk azokról a problémákról is, amelyek gyakran felmerülnek az elhelyezés során. Előfordul, hogy a gyermek személyisége nem illeszkedik az adott nevelőcsaládba. Azonnali elhelyezés során nem mindig van idő mérlegelésre, hogy a gyermek a számára megfelelő helyre kerüljön. Sajnos előfordulnak olyan esetek, hogy a kihelyezés nem lesz sikeres. Ilyen esetekben más gondozási helyet vagy egyéb gondozási formát (pl. gyermekotthoni elhelyezést) szükséges biztosítani a gyermekek számára. Következtetések Összességében elmondhatjuk, hogy Magyarországon a gyermekvédelmi szakellátásba kerülő gyermekek jogait törvényi szinten szabályozzák. A nevelőszülői elhelyezés akkor nyújthat tartós megoldást a gyermek megfelelő ellátására, ha a vér szerinti szülő nem tudja, vagy nem akarja őt nevelni, de még esély van arra, hogy később a gyermek visszatérhet a családba. Ha erre nincs remény, akkor más családpótló megoldást kell keresni: ez esetben a gyermek örökbe fogadásának lehetősége áll fenn. Jelenleg Magyarországon még mindig több mint gyermek él gyermekvédelmi szakellátásban. Későbbi társadalmi integrációjuk szempontjából lényeges, hogy pozitív családi mintákat kapjanak. Erre nyújt lehetőséget a nevelőszülői gondozás, nevelés. Irodalomjegyzék Bokorné Szegő, H.(1979): A gyermek védelme a nemzetközi jogban. Jogtudományi Közlöny. No. 6., Domszky, A. (1994): Bevezető gondolatok a gyermekvédelem értelmezéséhez. Csókay, L., Domszky, A.: A gyermekvédelem nemzetközi gyakorlata. PONT Kiadó, Budapest, 9. Gyenge, E. (1999): Az óvodás és iskolás gyermekek pszichés problémái. Aszmann A. (szerk.:) Egészségvédelem az oktatásban. Anonymus, Budapest, 62. Jogforrások évi XIV. tc. a közegészségügy rendezéséről évi XX.tc. a gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről évi XXI. tc. a nyilvános betegápolás költségeinek fedezéséről évi VIII. tc. az állami gyermekmenhelyekről évi XXI. tc. a közsegélyre szoruló 7 éven felüli gyermekek gondozásáról 142

147 2000/1925. N.M.M. az elhagyottá nyilvánításról 200/1945. M.E. sz. rendelet a zsidótörvények és rendeletek hatályon kívül helyezéséről 9.530/1945. M.E. sz. rendelet a szocialista, antifasiszta vagy demokratikus magatartás miatt egyes személyeket ért hátrányok megszüntetése tárgyában /1945. M.E. sz. rendelet egyes személyi és családjogi rendelkezések tárgyában évi XXIX. Tc. a házasságon kívül született gyermek jogállásáról évi XX. törvény: A Magyar Köztársaság Alkotmánya évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról Az Oktatási Miniszter /1954. sz. utasítása a gyámügyi eljárás szabályairól A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa 2.111/1954. (IX. 15.) sz. határozata a gyermek és ifjúságvédelem egyes szervezési kérdéseiről 20/1969. sz. (V.13.) Korm. rendelet a kiskorúakról való állami gondoskodásról évi IV. tv. (Ifjúsági Törvény) 115/1978. M.K. 11. O. M. sz. utasítás a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézetek Rendtartásának megalkotására 28/1986. (VIII. 31.) MM. sz. rendelet a hivatásos nevelőszülői jogviszonyról évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról A Gyermekeink védelmében adatlap rendszer 143

148

149 Szili Katalin: A fonológiai tudatosság és a mentális lexikon fejlettségének vizsgálata IKT eszközzel Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Gyógypedagógiai Intézet (szili.katalin@ke.hu) Absztrakt Az IKT eszközök alkalmazása a pedagógiában a mérés, értékelés területén indokolt. A tömeges oktatás egyik legnagyobb problémája, hogy a tanulók sokfélék, ellenben a tanításuk hasonló módon történik. Ennek a problémának a megoldása a személyre szabott, individualizált oktatás, melynek alapja a rendszeres, konkrét értékelés. A számítógépes (online) tesztelés jelentős segítséget nyújthat az individualizált tanuláshoz. (Csapó, Molnár, Pap-Szigeti és R. Tóth, 2009) A kutatás célja (1) a fonológiai tudatosság és a mentális lexikon mérésére alkalmas online mérőeszköz kidolgozása, alkalmazása; (2) a fonológiai tudatosság és a mentális lexikon fejlettségének megismerése kisiskolás korú gyermekek (1-3. osztály) esetében. Fő kutatási kérdés, hogy a mentális lexikon és a fonológiai tudatosság egyes területein, milyen fejlődési mutatók állapíthatóak meg az osztályfokok előrehaladtával. A vizsgálatba bevont populáció 497 fő. A vizsgáltba bevont mérőeszköz az online diagnosztikus értékelési rendszeren belül EDIA (Electronic Diagnostic Assessment) - működik, az edia platforomon. (Csapó és Molnár, 2013) A mérésre 81 itemből álló önállóan kidolgozott tesztváltozat készült, melynek reliabilitásmutatója (Cronbach α) 0,937 értékű. Az online adatfelvétel alapján megállapítható, hogy az évfolyamok előrehaladtával mindegyik területen fejlődés tapasztalható, s csökken azon tanulók száma, akik teljesítménye 60% alatti; valamint hogy a teszt mindhárom évfolyamon eredményesen alkalmazható az oktatásban, főleg a segítő formáló, fejlesztő, diagnosztikus értékelés során, a tanulók közvetlen segítése érdekében. Rövid idő alatt, csoportos, gyors diagnózis biztosítható a beszédpercepció (fonológiai tudatosság és mentális lexikon) területén jelentkező problémák feltárására, ami lehetőséget biztosít az olvasási és a helyesírási nehézségek prevenciójára, a szükséges beavatkozás mielőbbi megkezdésére. Kulcsszavak: anyanyelv, fonológiai tudatosság, mentális lexikon, IKT Bevezetés Az olvasás-, írás zavarainak korai felismerése és prevenciója régóta foglalkozatja a kutatókat. Hosszú ideig a különböző mozgásos képességeknek, a téri orientációnak, a vizuális-, valamint az auditív percepciónak tulajdonítottak kiemelkedő szerepet. A kutatási irányvonalak az elmúlt évtizedben megváltoztak, a nyelvi, s kiemelten a hangtani (fonológiai) tudatosság felé irányultak, mivel egyértelművé vált, hogy az olvasás és íráselsajátítás problémáját nem lehet visszavezetni organikus okokra, nem magyarázhatóak a környezeti tényezőkkel, s nem lehet visszavezetni érzékelési észlelési eltérésre. A Nemzeti Olvasási Testület több ezer olvasáskutatással foglalkozó tanulmány meta-analízise alapján (Ehri at al, 2001), az olvasás elsajátításának sikerét öt fő pillérben állapította meg: 1. a fonológiai tudatosság fejlesztése, 2. a betű-hangok alapos ismeretének kiépítése, 3. a szókincs fejlesztése, 4. az olvasás folyékonyságának fejlesztése, 5. és az szövegértései stratégiák elsajátítása. E pillérek mindegyike között van kapcsolatban. Az alapos fonológiai tudatosság és a betű - hangok megfelelő ismerete elősegíti a folyékony olvasás kialakítását, amely a szókincs és a 145

150 szövegértési stratégiák használatával lehetővé teszi az olvasó részére, hogy hozzáférjen az írott szövegek értelméhez. (Ehri at al, 2001; Kamhi és Catts, 2012) Mindezek mellett a tömeges oktatás egyik legnagyobb problémája, hogy a tanulók sokfélék, ellenben a tanításuk hasonló módon történik. Ennek a problémának a megoldása a személyre szabott, individualizált oktatás, melynek alapja a rendszeres, konkrét értékelés. A számítógépes (online) tesztelés jelentős segítséget nyújthat az individualizált tanuláshoz. (Csapó at al, 2009) A számítógép-, valamint web alapú oktatási rendszerekbe integrált tesztrendszerek széles körben terjednek. Ezeknek a teszteknek a leggyakoribb alkalmazási formája a Computer Based Testing (CBT), azaz a számítógép alapú tesztelés, ami számos előnnyel jár a tanulók és a pedagógusok számára egyaránt. (Csapó at al, 2008) Előnyeként említhető: (1) az adminisztráció objektivitása, mivel független a vizsgálatvezető személyétől, az adminisztrációs hiba kizárt, hiszen automatikusan kerülnek rögzítésre a válaszok; (2) a gyors visszajelzés, az azonnali pontozás; (3) a tesztfelvétel szintjén a kivitelezés, a változtatás, a fejlesztés olcsóbb; (4) lehetőség van multimédiás elemek alkalmazására (pl: hang, kép, videó); (5) a gyakorló rendszereken belül kisegítő utalások, útmutatások alkalmazhatóak. (Domino és Domino, 2006; Wang at al, 2008) Kutatás célja, kérdése A kutatás célja a fonológiai tudatosság és a mentális lexikon mérésére alkalmas online mérőeszköz alkalmazási lehetőségének vizsgálata, valamint a fonológiai tudatosság és a mentális lexikon fejlettségének megismerése kisiskolás korú gyermekek (1-3. osztály) esetében. Fő kutatási kérdés, hogy a mentális lexikon és a fonológiai tudatosság egyes területein, milyen fejlődési mutatók állapíthatóak meg az osztályfokok előrehaladtával. Anyag és módszer A vizsgálatba bevont populáció 497 fő (n első osztály =187; n második osztály =161; n harmadik osztály =149). A vizsgáltba bevont mérőeszközök az online diagnosztikus értékelési rendszeren belül EDIA (Electronic Diagnostic Assessment) - az edia platforomon működik, (Molnár és Csapó, 2013) és a fonológiai tudatosság valamint a mentális lexikon fejlettségét vizsgálja. A fonológiai tudatosság szubteszt a fonéma és a fonológia szinten belül a beszédhangok a szótag és a szótagszerkezet szintjén méri a szavak belső szerkezetéhez való hozzáférésének képességét. A fonéma szinten öt területet mér: (1) a hangok elhagyása, (2) a beszédhang izolálás, (3) a beszédhang szintézis, (4) a hosszú rövid beszédhang azonosítása, (5) a beszédhang manipuláció. A fonológia szinten négy területet mér: (6) a rímfelismerés, (7) a szótagokból szóalkotás, (8) a szótagszegmentálás, (9) a szótag elhagyás. 146

151 A mentális lexikon szubteszt négy területen méri a szavak értelméhez való hozzáférést: (1) a szinonimák, (2) az antonímák, (3) a hiperonímák, (4) a téri relációs szókincs területén. A teszt 81 kattintáson alapuló feleletválasztós itemből épült fel. A fonológiai tudatosság szubteszt mind a kilenc területéhez 5-5 item tartozik (9x5), a mentális lexikon szubteszt négy területéhez pedig 9-9 itemet tartozik (4x9). A tanulókat mindenesetben hangfájl vezette végig a feladatokon. A helyes feladatmegoldás esetén a tanuló 1 pontot, helytelen megoldás esetén pedig 0 pontot kapott. Így a teszten elérhető maximális pontszám 81 pont. A tesztet a tanév harmadik negyedében vettük fel, március-április hónapban. Eredmények A teszt megbízhatóan mér, megfelelő módon tesz különbséget a tanulói teljesítmények között, reliabilitásmutatója (Cronbach-α) 0,94. Évfolyam szinten nézve - az elvárásnak megfelelően a tanulók minimum és maximum pontszáma, valamint az átlagos teljesítménye növekszik. A minimum teljesítmények közt legalacsonyabb értéket, 9 pontot, az első osztályos tanulók között találjuk meg, ez az érték a harmadikosok esetében már 19 pont. A diákok átlagos teljesítménye 50,6 % (szórás=14,9 %). Míg az első évfolyam átlagos teljesítménye 42,1 % (szórás=12,0), addig a másodikosok átlagos teljesítménye 10%-kal több 52,8 % (szórás=15,1), s a harmadik osztályosok átlagos teljesítménye 59,1 % (szórás=12,2). (lásd: 1. táblázat) 1. táblázat: Tanulói teljesítmények évfolyamonként évfolyam Létszám (fő) Minimum (pont) Maximum (pont) Átlag (%) Szórás (%) ,1 12, ,8 15, ,1 12,2 összesen ,6 14,9 A teszten elért teljesítmények gyakoriságát megfigyelve leggyakrabban a 70, 65, 60 és 50 pontot értek el a tanulók. A teljesítményeket megfigyelve balra ferde eloszlást tapasztalhatunk (lásd: 1. kép), ami az elvárásainkat igazolja, hiszen a fonológiai tudatosság és a mentális lexikon fejlettsége meghatározza az olvasás sikerességét. Így minél inkább balra ferde eloszlást tapasztalunk, annál nagyobb a valószínűsége a csoport megfelelő olvasási teljesítményének. Amennyiben a három évfolyam teljesítményének gyakoriságát elemezzük, az osztályfokok előrehaladtával egyre inkább balra ferde eloszlás tapasztalható. Míg az első osztályosok esetében a pontérték esetén csúcsosodik ki a görbe, addig a másodikosok és harmadikosok esetében, már az 59 és 70 közötti pontértékek között. (lásd:2-4. kép) A tanulói teljesítmények pozitív meredekségű egyenes mentén helyezkednek el, azaz a mentális lexikon szubteszt és a fonológiai tudatosság szubteszt között pozitív irányú a kapcsolat van. (lásd: 5. sz. kép) A két szubteszt korrelációs együtthatója 0,787 (p<0,01), ami erős pozitív kapcsolatot feltételez. (lásd: 2. táblázat) 147

152 1. kép: A tanulói teljesítmények gyakorisági eloszlása 2-4. kép: Tanulói teljesítmények gyakorisági eloszlása évfolyamonként 5.sz. kép: A tanulói teljesítmények kapcsolata 148

153 2. táblázat: A két szubteszt korrelációja Fonológiai tudatosság szubteszt Pearson Correlation,787 ** Mentális lexikon szubteszt Sig. (2-tailed),000 N 497 **. A korrelációs együttható szignifikáns 0.01 szinten (2-tailed). Amennyiben a tanulói teljesítményeket évfolyamszinten elemezzük, a két szubteszt közötti pozitív irányú kapcsolat mindhárom évfolyamon tapasztalható. A 6-8. képeken megfigyelhető, hogy a teljesítmények a magasabb évfolyamokban a magasabb pontszám felé tolódnak el. 6-8.sz. kép: A tanulói teljesítmények kapcsolata évfolyamonként A tanulói teljesítményeket három kategóriába soroltuk (1) fejlett legalább 80%-os teljesítmény; (2) megfelelő 79-60%-os teljesítmény; (3) fejletlen 60% alatti teljesítmény. A teljes populáció esetében 214 fő a fejletlen, 176 fő a megfelelő és 107 fő a fejlett kategóriába tartozik. Évfolyamokra bontva megállapítható, hogy az osztályfokok előrehaladtával arányosan csökken a fejlettelen kategóriába tartozók száma, s ezzel párhuzamosan növekszik a fejlett kategóriába tartozóké. (lásd: 2. táblázat) 3. táblázat: Kategorizált tanulói teljesítmények Összes tanuló (fő) Kategória Ponthatár 1. évfolyam 2. évfolyam (fő) (fő) Fejletlen Megfelelő Fejlett évfolyam (fő) Ami meglepő, hogy még a másodikosok és a harmadikosok között is magas létszámban vannak jelen a fejletlen kategóriába tartozó tanulók (58 és 26 fő). (lásd: 3. táblázat) Ezen tanulók esetében ajánlott lenne a vizsgált területek intenzív fejlesztése, megelőzve a későbbiekben kialakuló olvasási és / vagy helyesírási nehézséget, zavart. 149

154 Következtetések Az online adatfelvétel alapján megállapítható, hogy az évfolyamok előrehaladtával mindegyik területen fejlődés tapasztalható, s csökken azon tanulók száma, akik teljesítménye 60% alatti; valamint hogy a teszt mindhárom évfolyamon eredményesen alkalmazható az oktatásban, főleg a segítő formáló, fejlesztő, diagnosztikus értékelés során, a tanulók közvetlen segítése érdekében. Rövid idő alatt, csoportos, gyors diagnózis biztosítható a beszédpercepció (fonológiai tudatosság és mentális lexikon) területén jelentkező problémák feltárására, ami lehetőséget biztosít az olvasási és a helyesírási nehézségek prevenciójára, a szükséges beavatkozás mielőbbi megkezdésére. Irodalomjegyzék Csapó B., Molnár Gy. és R. Tóth Krisztina (2008): A Papíralapú tesztektől a számítógépes adaptív tesztelésig. Iskolakultúra o. Csapó B., Molnár Gy., Pap-Szigeti R. és R. Tóth K. (2009): A mérés-értékelés új tendenciái, a papír alapú teszteléstől az online tesztelésig. In: Perjés I. és Kozma T. (szerk.): Új kutatások a neveléstudományokban. Hatékony tudomány, pedagógiai kultúra, sikeres iskola. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest o. Ehri, L. C., Nunes, S. R., Willows, D. M., Schuster, B. V., Yaghoub-Zadeh, Z., és Shanahan,T. (2001): Phonemic awareness instruction helps children learn to read: Evidence from the national reading panel's meta-analysis. Reading Research Quarterly. 36 (3) o. Kamhi, A. G., és Catts, H. W. (2012): Language and reading disabilities (3rd ed.). Upper Saddle River, NJ: Pearson Education Inc. Molnár Gy. és Csapó B. (2013): Az edia online diagnosztikus mérési rendszer. XI. Pedagógiai Értékelési Konferencia. Szeged április o. 150

155 Szili Katalin 1 Németh-Miklós Nóra 2 : Esélyegyenlőség kérdése egy hátrányos dél-somogyi térségben a német nyelvi érettségik alapján 1 Kaposvári Egyetem Pedagógia Kar Gyógypedagógiai Intézet, Kaposvár (szili.katalin@ke.hu) 2 Kaposvári SZC Nagyatádi Középiskolája és Szakiskolája, Nagyatád (miklosnora87@gmail.com) Bevezetés Napjainkban számos kutatás foglalkozik az esélyegyenlőség kérdésével az oktatásban. A magyar oktatás alapvető célja, hogy minden gyerek számára megteremthesse az egyenlő bánásmódot és az esélyegyenlőséget. Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló törvény (2003. évi CXXV. törvény) szerint az oktatási intézmények esélyegyenlőségi programot fogadtak el, amelyben elemezték az intézményben tanuló hátrányos helyzetű tanulók helyzetének alakulását és meghatározták azokat a célokat, melyek a tanulók esélyegyenlőségét biztosítják. A közoktatási intézmények esélyegyenlőségi programjainak alapvető célja az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése a pedagógiai munkaszervezésben, tanulásszervezésben, az intézmény infrastruktúrájának kialakításában, a szakszerű pedagógiai eszköztár megválasztásában és olyan tevékenységformák előtérbe helyezésében, melyek az esélyteremtő pedagógiai légkör létrejöttét indukálják, és a tanulók fejlődéséhez és fejlesztéséhez garanciákat nyújtanak. (Thun, 2011.) Jelen tanulmányban az esélyegyenlőség fogalmát abból a szempontból vizsgáljuk, hogy beszélhetünk-e, az esélyegyenlőség megvalósulásáról az idegen nyelv oktatásában, kiemelten a német nyelv oktatásában. A tanulmány első részében átfogó képet kapunk a magyar oktatási rendszer céljairól az idegen nyelv tanításával kapcsolatban. A tanulmány a második részében egy hátrányos dél-somogyi térség szakközép- és szakiskolájában májusi és júniusi vizsgaidőszakában középszinten érettségizett tanulók magyar és német érettségi eredményeinek összefüggéseit kívánja bemutatni, valamint a tanulási nehézséggel-, zavarral küzdő tanulók eredményeinek összehasonlítását célozza meg a tipikusan fejlődő társaikkal. A 2003-ban megjelent NAT (A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003.(XII. 17.) Korm. 3 rend.), mind szerkezeti, mind tartalmi szempontból több jelentős változást hozott. A kétpólusú tartalmi szabályozás rendszere lényegében változatlan maradt, de a részletes követelmények elmaradtak, és helyettük a tanulás lényegét jobban kifejező fejlesztési feladatok kerültek. Ez utóbbi döntés következtében a dokumentum lényegesen rövidebbé és áttekinthetőbbé vált, és ami a legfontosabb: a hangsúly a tartalomról a tanulás kompetencia alapú koncepciójára helyeződött át. A NAT-2007-ben (202/2007. (VII.31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról) a szerkesztők arra törekedtek, hogy továbbfejlesszék az előző NAT tanuláskoncepcióját. Az Európai Unió oktatáspolitikájában szabályozási és fejlesztési prioritás lett egy olyan kompetencia keretrendszer megalkotása, amely a gazdaság világában és a modern társadalomban történő boldoguláshoz, a tudás megszerzéséhez és megújításához, az élethosszig tartó tanulás paradigmájához, a műveltség igényének kialakulásához, valamint a személyes önmegvalósításhoz szükséges kompetenciákat tartalmazza: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, 151

156 természettudományi és technológiai kompetenciák, digitális kompetencia, a tanulás tanulása, személyközi és állampolgári kompetenciák, vállalkozói kompetencia, kulturális kompetencia. Az Európai Parlament és Tanács (Az Európai Parlament és a Tanács 2006/962/EK ajánlása december 18.) meghatározta az EU tagállamai számára azt a nyolc kulcskompetenciát, amely az egész életen át való tanulás biztosításához szükségesek. Ezek között az anyanyelven folytatott kommunikáció mellett az idegen nyelven folytatott kommunikációt is kiemelték. Ezeket a kompetenciákat beépítették és adaptálták a NAT-2007 be is. A 2013-ban megjelent új NAT (110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról) értelmében az új kerettantervek segítségével az intézményeknek újra kellett értelmezniük a helyi tantervüket. A tanulmányban elemzett kistérségi iskola szakközépiskolai és szakiskolai kerettanterve és ezzel összefüggésben a helyi tanterve az élő idegen nyelv oktatásának céljaként azt fogalmazza meg, hogy a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciáját megalapozza és fejlessze. A kommunikatív kompetencia fogalma sokrétű, összetevői a következők: nyelvi kompetencia, szociolingvisztikai kompetencia, szövegkompetencia, stratégiai kompetencia, szociokulturális kompetencia. A kommunikatív nyelvi kompetencia fogalma azonos a használható nyelvtudással, azaz az adott szituációnak megfelelő nyelvhasználat hét képességét jelenti, amelynek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészség (hallás, beszéd, olvasás és írás) révén lehetséges. A fejlesztési feladatok minden nyelvelsajátítási szinten a következő egységekből állnak: beszédértés, beszédkészség, olvasásértés, írás. A kommunikatív nyelvi kompetencia fejlesztése a következőket jelenti: (1) A kötelező oktatás végére a tanulók képesek lesznek egy vagy két idegen nyelvet személyes, oktatási, közéleti és szakmai kontextusban megfelelően használni. (2) A nyelvtanulás során a tanulókban kialakul a nyelvtanulás, a tanult nyelv, az azt beszélő emberek és kultúrájuk, valamint általában más nyelvek és kultúrák megismerése iránti kedvező attitűd és motiváció. (3) Nyelvtudásukat egész életükben képesek lesznek önállóan fenntartani, fejleszteni, emellett újabb idegen nyelveket hatékonyan és sikeresen elsajátítani. (Borsós és Török, 2009) A kerettantervben és az érettségi vizsga követelményeiben (Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet) egyaránt említi, hogy az idegen nyelv oktatása és a kétszintű érettségi követelményei a Közös Európai Referenciakerettel (KER) állnak összhangban. A KER szintjei: 1. A1-Az európai minimumszint 2. A2-Az európai alapszint 3. B1-Az európai küszöbszint (önálló nyelvhasználó) a nyelvvizsga szinteknél ez az alapfok 152

157 4. B2-Az európai középszint (önálló nyelvhasználó) - a nyelvvizsga szinteknél ez a középfok 5. C1-Az európai haladószint- a nyelvvizsga szinteknél ez a felsőfok 6. C2-mesterszint Az általunk vizsgált intézmény kerettanterve (Kerettanterv a szakközépiskolák évfolyama számára, valamint kerettanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára) 12. évfolyam végére a B1 nyelvtudás elérést célozza meg. Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő (stb.) terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, a különböző eseményeket, álmokat, a reményeit és az ambícióit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. A négy nyelvi alapkészségre lebontva a követelmények a következők: 1. Beszédértés Főbb vonalaiban megérti a köznyelvi beszédet, ha rendszeresen előforduló, számára ismert témáról szól. Megérti a legfontosabb információkat olyan rádió- és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihoz kapcsolódó témákról szólnak, és amelyekben viszonylag lassan és világosan beszélnek. 2. Beszédkészség Részt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekben felkészülés nélkül. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal elmondja élményeit, céljait. Röviden megindokolja és megmagyarázza a véleményét. El tud mondani egy történetet, és véleményét meg tudja fogalmazni. 3. Olvasásértés Megérti olyan szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, amelyek hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkal foglalkoznak. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat. 4. Írás Meg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Beszámol élményeiről, véleményéről. (Borsós és Török, 2009) Kutatás célja és kérdései A kutatás célja, hogy feltárjuk az esélyegyenlőség megvalósulását a német nyelv oktatásában, valamint, hogy a jelenlegi idegen nyelvoktatás módszertani tárháza elégséges-e egy hátrányos térség tipikus és atipikus tanulói számára. A kutatás során a következő kutatási kérdésekre keressük a választ: 1. Minden esetben található-e összefüggés a magyar nyelv és irodalom, valamint a német nyelv érettségi eredmények között? 2. A német nyelv területén, mely készségeken teljesítettek jobban a tanulók? 3. A tipikusan és atipikusan fejlődő tanulók eredményei között milyen hasonlóságok és különbségek tapasztalhatók? A vizsgált minta A vizsgált minta 2 érettségiző osztály 29 tanulója, akik német nyelven tettek májusjúniusi vizsgaidőszakban középszintű érettségi vizsgát, ebből 4 fő tanulási nehézséggel, zavarral küzd. (3 fő-btm, 1 fő-sni). 153

158 1. csoport: 18 fő szakközépiskolai tanuló, akik 3 illetve 4 évig tanulták a német nyelvet első idegen nyelvként, heti 4 órában. 2. csoport: 11 fő szakiskolások szakközépiskolájának tanulója - azaz felnőttek szakközépiskolája osztályában tettek érettségi vizsgát -, akik 2 évig tanulták a németet első idegen nyelvként, heti 5 órában. Eredmények Az 1. csoportban a német nyelv szóbeli érettségivel együttes eredménye: 2,38 lett, a 2. csoportban 2,27. (lásd: 1. táblázat) A két csoport teljesítménye közel azonos, a közöttük lévő különbség minimális (0,11). Ha az országos átlagot nézzük (3,4), akkor megállapíthatjuk, hogy a vizsgált intézményben messze elmaradt az eredmény az országos átlaghoz képest. (lásd:1. táblázat) Természetesen messzemenő következtetéseket nem lehet levonni, hiszen az országos átlagban nemcsak szakközép- és szakiskolák, hanem gimnáziumok eredményei is megjelennek. Mielőtt az írásbeli készségek részletes tárgyalását megkezdenénk, érdemes megnézni a magyar nyelv és irodalomból elért eredményeket is, ahhoz, hogy kutatásunkban meg tudjuk válaszolni, minden esetben található-e összefüggés a magyar és német érettségi eredmények között? Mivel egy idegen nyelv megtanulásához, szükséges a magyar nyelv, kimondottan a magyar nyelvtan alapos ismerete. A vizsgált 1. csoportban az érettségi eredmény átlaga magyarból 2,76 lett. A vizsgált 2. csoportban 2,5, de itt meg kell említenünk, hogy kevesebben teljesítették a 12. évfolyam követelményeit, mint német nyelvből, tehát érdemi összehasonlítást nem is tudunk végezni. Az országos átlag magyar nyelv és irodalomból 3,52. (lásd: 1. táblázat) A kapott eredmények alapján megállapítható (a fent említett kritikai megjegyzéssel együtt), hogy magyar nyelv és irodalomból is az országos átlaghoz képest alul teljesítettek, így várható volt, hogy német nyelvből is. 1. táblázat: 2015 évi érettségi átlagok német és magyar nyelven országos átlag 1. csoport átlag 2. csoport átlag német nyelv 3,4 2,38 2,27 magyar nyelv 5,52 2,76 2,5 Ha az atipikusan fejlődő tanulók érettségi eredményeit megnézzük, még nagyobb lemaradást tapasztalunk a tipikusan fejlődő társaikhoz képest. Az 1. csoportban 2 fő BTM-es tanulóról van szó, akik a német érettségin 2,0 átlagot teljesítettek. A 2. csoportban 1 fő BTMes, és 1 fő SNI-is tanulóról van szó, akik szintén 2,0 átlagot értek el. Amennyiben a magyar nyelv és irodalom érettségin elért eredményeiket nézzük, akkor nem is tudunk összehasonlítást végezni, mert az 1. és 2. csoportban is két tanuló érettségire sem volt bocsátható, mivel a 12. évfolyam követelményeit nem tudta teljesíteni. Megállapíthatjuk, hogy a szakértői véleménnyel rendelkező tanulók nemcsak az érettségin, hanem az érettségire bocsáthatóság követelményeit, alig vagy egyáltalán nem tudják teljesíteni. Ezen a ponton fontos megemlíteni, hogy a BTM-es tanulók középiskolában kaptak felmentést a helyesírás értékelése és minősítése alól, tehát fejlesztésük az általános iskolában elmaradtak, így még nagyobb hátránnyal indultak a tipikusan fejlődő társaikhoz képest. Az eredményeket figyelembe véve, megállapíthatjuk, hogy az 1. és 2. csoport német nyelvi és magyar irodalom és nyelvi érettségi eredménye között számottevő különbség nincsen, így innentől egy csoportként fogunk tekinteni rájuk és eredményeiket elemezni. 154

159 A középszintű érettségi feladatsoroknál általában az olvasott és hallott szövegértés részénél a globális, szelektív és részletes szövegértéhez kapcsolódó feladattípusokkal találkozunk. A feladatok sokszor igaz-hamis állítások eldöntésére kérdeznek rá, kérdésekre kell válaszolni, lyukas szöveget kell kiegészíteni, szövegrekonstrukciót kell végrehajtani, aláhúzni egy állításban a nem megfelelő szót és javítani stb. A nyelvhelyesség részében olyan feladattípusokkal találkozunk, ahol alá kell húzni a 4 lehetséges megoldás közül a megfelelő választ, összepárosítani, befejezni a mondatokat. Az csoportban a tanulók legjobb eredményt az olvasott szövegértésnél és a hallott szöveg értése részénél érték el. A 33 vizsgapontos olvasott szöveg értése feladatsorban, ami 25 feladatpontnak felel meg, teljesítményük 5-18 pont között mozog, azaz 15 %-55 % között. (A kétszintű nyelvi érettségi javítási-értékelési útmutatójában a német szakos tanároknak átszámítási táblázatot kell használniuk, amely során az olvasott és hallott szövegértésénél megengedőbb a javítási és értékelési útmutató, pl. a 18 pontot elérő tanuló a 33 vizsgaponthoz van viszonyítva, de ha a 25 pontos feladatot nézzük, akkor 14 pontot ért el. A nyelvhelyesség részénél szigorúbb az útmutató átszámítási táblázata, az íráskészségnél ugyanaz a feladatpont, mint a vizsgapont.) A hallott szöveg értése részénél a 33 vizsgapontos feladatsorban 3-16 pont között teljesítettek, azaz 21 %-48 % között. A 4 tanulási nehézséggel, zavarral küzdő tanuló is e két alapkészségben érte el a legjobb eredményt. Az olvasott szöveg értésénél 7 és 11 pont között teljesítettek, tehát 21% és 33% közötti eredményt értek el. A hallott szöveg értésénél 3 és 10 pontot értek el, tehát 9% és 30%-ot teljesítettek. Összességében elmondható, hogy a tipikusan fejlődő társaiknál a legrosszabb eredmény az íráskészség részénél láthatjuk, ahol a megtanult nyelvtani szerkezeteket, struktúrákat kellene alkalmazni és tudásukat automatizálni. Ezen készségnél a tipikusan fejlődő tanulóknál a 33 vizsgapontos feladatsornál 0-27 pont között, tehát 0%-82% között teljesítettek. Szembetűnő a skála szélsőséges terjedelme. A 4 fő tanulási nehézséggel, zavarral küzdők ezen készségénél 0 és 10 pontot értek el, ami 0% és 30%-ot jelent. Megállapítható, hogy az atipikus tanulók ezen alapkészség hiányosságával rendelkeznek, hiába biztosította az érettségi vizsgarendszer ezen résznél a fél órával (összesen 1 órával) meghosszabbított többletidőt, jelentős változást nem hozott eredményükben. Az íráskészségnél 2 levelet kell kidolgozni 60 perc alatt, egy rövidebb terjedelműt szóban és egy hosszabb terjedelműt, szóban. A vizsgált mintában az érettségire felkészüléskor is a két levél rövid idő alatt való megírása jelentette a legnagyobb problémát. A nyelvhelyesség részénél a tanulók 2-7 pont között teljesítettek, a 18 vizsgapontos feladatsorból, ami 11%-39%-ot jelent. A 4 tanulási nehézséggel, zavarral küzdő tanuló 2-5 pont közötti eredményt ért el, ami 11%-28%-ot jelent. A kimutatásból megállapítható, hogy a tanulók a 117 pontos középszintű német írásbeli érettségi feladatsorból pontot értek el, ami 13%-55% közötti teljesítményt jelent. Fontos megjegyezni, hogy a tanulási nehézséggel küzdő tanulók, a legalacsonyabb pontszámokat érték el. A 4 fő 15, 22, 26 és 33 pontot ért el, ami 13%, 19%, 22% és 28%-ot teljesítményt jelent. Az összes tanulóból, 20 tanulónak kellett az írásbeli eredményét, a szóbeli vizsgarésszel javítania, és teljesítenie a 25%-os minimumot (38 pontot), hogy német érettségi vizsgájukat sikeresnek tekinthessék. A 4 fő tanulási nehézséggel, zavarral küzdő tanulók mindegyikének javítani kellett a szóbeli érettségin az írásbeli eredményüket, hogy teljesítsék a minimum követelményt. Összességében megállapítható, hogy a diszlexiás és diszgráfiás tanulók hátránnyal indulnak a nyelvi érettségin, mely megállapítást az érettségin elért eredményeik is alátámasztják és 155

160 magával hozza az idegen nyelvoktatás során sokszor felvetődő kérdést, vajon milyen mértékben lehet őket motiválni az idegen nyelv, jelen esetben a német nyelv tanulására és pozitív attitűdöt kialakítani a tanulókban? Következtetések A tanulmány elején említést tettünk a NAT tanuláskoncepciója és az Európai Unió oktatáspolitikájára. Ebben megállapítják, hogy egy olyan kompetencia keretrendszert kell megalkotni, amely illeszkedik a gazdaságvilágában és a modern társadalomban történő boldoguláshoz, a tudás megszerzéséhez és megújításához, az élethosszig tartó tanulás paradigmájához. Ha a felállított elveket összevetjük az eredményekkel, sajnos azt a képet kapjuk, hogy ezek a tanulók hátrányból indultak és hátrányban is maradnak a modern társadalom kihívásaival szemben és kevés esély van rá, hogy motiválni lehessen őket az élethosszig tartó tanulás elképzelésére. Anyanyelvi és idegen nyelvi kompetenciájuk nem fejlődött ki megfelelően, így a munkaerőpiacon hátrányos helyzetbe kerülnek, ezáltal esélyegyenlőségük csorbul. Kimondottan hátrányos helyzetbe kerülnek a tanulási nehézséggel, zavarral küzdők tanulók, akiknek nemcsak a munkaerőpiacon, hanem a közoktatás során is szembesülniük kell hátrányaikkal, így minél jobban kell őket motiválni a nyelvtanításuk során, pozitív attitűdöt kell kialakítani a nyelvtanuláshoz, ami egy kimondottan tanulási nehézséggel, zavarral küzdök számára kidolgozott módszertani segédlettel és az IKT eszközök széleskörű használatával lehetséges. Irodalomjegyzék A május 8-i középszintű német érettségi. Elérhető: _fl.pdf A május 8-i középszintű német érettségi javítási-értékelési útmutatója. Elérhető: _ut.pdf Az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló (2003. évi CXXV. törvény). Elérhető: Az Európai Parlament és Tanács javaslata (Az Európai Parlament és a Tanács 2006/962/EK ajánlása december 18.). Elérhető: Az érettségi vizsga eredményei 2015-ben. Elérhető: Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet. Borsós A. és Török Z. (2009): Program az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztéséhez. Gyulai Implom József Alapfokú Közoktatási Intézmény 5. Számú Általános Iskola és Sportiskola Tagintézménye p. Elérhető: Kerettanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára. Elérhető: Kerettanterv a szakközépiskolák évfolyama számára. Elérhető: 156

161 NAT- 2003: (A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003.(XII. 17.) Korm. 3 rend.). Elérhető: NAT- 2007: (202/2007. (VII.31.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet módosításáról). Elérhető: NAT-2013: (110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról). Elérhető: Tanévkezdő kiadvány (2007/2008). Elérhető: p. Thun Éva (2011): Mennyire jártasak a pedagógusok az esélyegyenlőség pedagógiájában? In: Iskolakultúra 2011/ p évi LXXIX. törvény a közoktatásról 30. paragrafusa. Elérhető: 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról. Elérhető: 157

162

163 Csima Melinda 1, Péterfi Anikó 2, Pál Katalin 3 : Azonos nemű párok gyermekvállalása orvosi és védőnői szemmel 1 Kaposvári Egyetem, Pedagógiai Kar, Kaposvár (petone.melinda@ke.hu) 2 Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar, Pécs 3 Szigeti Gyula János Egészségügyi Szakképző Iskola, Kaposvár Absztrakt Az LMBT emberek egyenjogúságán belül az egyik legjobban megosztó kérdéskör a gyermekvállalás. Gyermeket nevelő leszbikus, meleg párok régóta vannak, viszont csak a 60- as, 70-es években Nyugaton meginduló mozgalmak hatására lettek láthatóak as adatok szerint az Egyesült Államokban 1-5 millió leszbikus anya és 1-3 millió meleg apa 4-14 millió gyermeket nevel. (Béres-Deák 2010) Magyarországon azonban a mai napig nagyrészt láthatatlanok a szivárványcsaládok, melynek fő oka a sztereotípiákra épülő társadalmi és jogi diszkrimináció. Fontos megismernünk, hogy miként vélekednek a leszbikus és meleg párok gyermekvállalásáról azok a szakemberek, akik a családtervezés, a gyermekvárás, valamint a gyermek nevelése és gondozása során kapcsolatba kerülnek a családokkal. Anyag és módszer: Kvantitatív, keresztmetszeti, feltáró kutatás keretében vizsgáltuk a kutatásba bevont személyek (védőnők, háziorvosok, szülész-nőgyógyászok) LMBT emberek gyermekvállalásával kapcsolatos attitűdjét befolyásoló tényezőket. A saját szerkesztésű kérdőívet, melyet a védőnőkhöz és az orvosokhoz online módon juttattunk el 134 válaszadó töltötte ki értékelhetően. Eredmények: Eredményeink birtokában megállapítható, hogy az azonos nemű párok gyermekvállalásával kapcsolatban nagymértékű az elutasítás a megkérdezettek körében. Ezt az elutasítást nem befolyásolja sem a megkérdezett életkora, sem szakmai tapasztalata, sem pedig a mássággal kapcsolatos előzetes ismerete. Említésre érdemes továbbá, hogy a válaszokban megjelenik egy sajátos ambivalencia a társadalomban fellelhető diszkrimináció és a szakmából eredő elfogadás között. Következtetés: Az LMBT emberek társadalmi kirekesztettsége az egészségügyi ellátórendszer szereplői körében is megfigyelhető. Fontos lenne, hogy munkájuk során a társadalom legkisebb egységét a szülők szexuális orientációjától függetlenül családként kezeljék és támogassák. Kulcsszavak: LMBT, gyermekvállalás, attitűd, társadalmi kirekesztettség Bevezetés A rendszerváltás után bekövetkező társadalmi változások következtében meginduló civil érdekvédelmi mozgalmak eredményeként egyre többen nyíltan felvállalják a különböző kisebbségi csoportokhoz való tartozásukat. Megtapasztalható ez az LMBT 118 emberek esetében is, akik ugyanolyan jogokat szeretnének, mint amilyenek a többségi társadalom tagjait megilletik. Természetesen ebbe sok egyéb mellett beletartozik a családalapításhoz, gyermekvállaláshoz való jog is. Az emberiség történetében először, a világ vezető hatalmának Legfelsőbb Bírósága a férfi és a nő közötti házasság törvényes szintjére emelte, s a legmagasabb, alkotmányos jogi védelemben részesítette az azonos neműek párkapcsolatát. Az amerikai döntés hozadékaként a közeljövőben várhatóan a világ számos pontján 118 Az LMBT egy olyan betűszó, mely az angol LGBT magyarra fordításakor jött létre. Ez a rövidítés a Leszbikus, Meleg, Biszexuális, Transznemű szavakat takarja. Letöltve:

164 felerősödnek azok a hangok, amelyek azonos jogokat követelnek a társadalom minden tagjának. A kérdés csupán az, hogy milyen mértékben van felkészülve erre a társadalom, a jogrendszer, a gyermekvállalás kapcsán pedig az egészségügyi ellátó rendszer. Magyarországon az Alkotmánybírósághoz írt beadványokban, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolatot szabályozó egyes törvényjavaslatokhoz kapcsolódó vitákban nagyon sok homofób érv hangzott el az LMBT emberekkel, de különösen családjukkal és a gyermekvállalással kapcsolatban. A melegekkel kapcsolatos szakmai diskurzusok egyik legvitatottabb pontja napjainkban a gyermekvállalás és ezzel együtt a gyermeknevelés. A téma érzékenységét mutatja, hogy néhány kivételtől eltekintve (Takács Szalma 2013) hazánkban alig született kutatás, mely az LMBT emberek gyermekvállalásával kapcsolatos kérdéseket helyezi a középpontba, holott az LMBT emberek igénye nem hagyható figyelmen kívül, ha gyermekvállasról beszélünk, hisz köztük rengeteg az olyan pár, akik szeretnének gyermeket nevelni, biztos otthont, családot teremteni, s erre képesek is. A 2009-ben hatályba lépett, azonos neműek regisztrált élettársi kapcsolatáról szóló törvény azonban nem tartalmazza a közös örökbefogadáshoz és a partner gyermekének örökbefogadásához való jogot, valamint a leszbikus párok mesterséges megtermékenyítéséhez való jogát sem. 119 A válások kapcsán történő jogszolgáltatásban is sok esetben szembetűnő a negatív diszkrimináció megléte, hisz gyakori, hogy a gyermek-elhelyezési perekben az egyik fél homoszexualitása sokszor vezet a felügyeleti jog elvesztéséhez. Az egyenlőség tehát nem jelenthetne mást ebben az esetben sem, mint hogy elismerik, az LMBT emberek is ugyanúgy képesek szeretetteli kapcsolatokra, felelősségvállalásra, gyermeknevelésre, mint bárki más, függetlenül a szexuális orientációjuktól. A már létező szivárványcsaládokban a gyermek érdeke az lenne, hogy mindkét szülőhöz törvényes kapcsolat fűzze, azonban Magyarországon sajnos a mai napig inkább maradnak láthatatlanok a szivárvány családok, melynek oka a még mindig létező társadalmi és jogi negatív diszkrimináció, mely nem tényekre, hanem elsősorban sztereotípiákra épül. Érthető tehát, hogy a gyermeket nevelő azonos nemű párok rendszerint tartanak attól, hogy elutasításba, diszkriminációba ütköznek. (Béres-Deák 2010) A bejegyzett élettársi kapcsolat bevezetésével hazánkban is változott az azonos nemű párkapcsolatok helyzete, a gyermekvállalásuk vonatkozásában azonban sajnos kijelenthetjük, hogy nem hozott semmi pozitívumot. Magyarországon jelenleg nem csak a társadalom, de a jog sem biztosít lehetőséget arra, hogy az azonos nemű párok mindkét tagja jogilag a gyermek szülője lehessen. A jelenleg hatályos szabályozások teljesen elutasítóak ezen a területen, ellenben a gyakorlatban számos meleg pár nevel közösen gyermeket. Témánk szempontjából fontos kiemelnünk, hogy a védőnői munka elkerülhetetlen velejárója a különböző kisebbségi csoportokkal, így az azonos nemű párokkal való együttműködés. Lényeges ezért, hogy a védőnőknek megfelelő ismereteik legyenek a várandóssághoz, gyermekvállaláshoz, családalapításhoz kapcsolódó meleg kultúráról, szokásokról, lehetőségekről és lehetséges megoldásokról. Gyermekvállalás az LMBT emberek körében a kutatások tükrében Hazánkban egyre több olyan kutatás és publikáció lát napvilágot, mely az LMBT embereket vagy az őket körül vevő társadalmat, kölcsönös viszonyukat vizsgálja, azonban még így is évi XXIX. törvény A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes tör- vények módosításáról; Magyar Közlöny, 63. szám, Budapest, 2009, május 8., [on-line] p. Letöltve:

165 viszonylag kevés a többi európai országhoz és Amerikákhoz képest. A magyarországi kutatások fókuszában elsősorban a homoszexuálisokkal kapcsolatos vélekedések, a homoszexuális identitás (Pálmai Pikó 2006), a társadalmi kirekesztettség (Takács Mocsonaki P.Tóth 2007), az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság, az egyéni illetve társadalmi diszkriminációval kapcsolatos tapasztalatok (Neményi Laki Takács 2011), a családi és baráti kapcsolatok, valamint a partnerkapcsolat (Dombos Takács 2011) állnak, a gyermekvállalással kapcsolatos kutatások kevésbé hangsúlyosak. Az idézett kutatások legfőbb konklúziója, hogy sem a diszkrimináció ténye, sem pedig a diszkrimináció percepciója és a vele kapcsolatos vélekedések nem függetlenek az egyén társadalmi struktúrában elfoglalt helyétől, melyet az iskolázottsági szint, a gazdasági és munkaerő piaci helyzet, az életkor, a nemi hovatartozás, vagy éppen a szexuális irányultság jelöl ki. Az egyenlő bánásmód követelménye és ezzel együtt a hátrányos megkülönböztetés tilalma ideális cél lenne, viszont ezek sajnálatos módon csupán a törvényekben léteznek. A nemzetközi kutatásokban hangsúlyosabban jelennek meg az LMBT emberek gyermekvállalásával kapcsolatos kérdéskörök, jellemzően teljesen más aspektusból, mint ahogyan az a magyarországi kutatások esetén tapasztalható. Nanette Gartell és Henny Bos (2010) a gyermeki fejlődést vizsgálták leszbikus anyák által felnevelt gyermekeknél. A vizsgálatba bevont gyermekek a fejlődési és viselkedési teszteken hasonló pontszámot értek el, mint a heteroszexuális szülők által nevelt fiatalok. Eredményeik továbbá arra utaltak, hogy a gyermekek iskolai teljesítménye jobb volt, a társas problémák, agresszió, antiszociális viselkedés megjelenése pedig szignifikánsan alacsonyabb volt, mint a hagyományos családokban nevelkedő fiataloknál. Judith Stacey és Timothy Biblarz (2010) a szülők nemének hatásait vizsgálták a gyermek intellektuális képességeire és személyiségének fejlődésére. Konklúziójuk szerint a jó szülőség nem a nem kérdése. Megállapították, hogy a gyermekek személyiségfejlődését és képességeit szignifikánsan nem befolyásolja a szülők neme. A nemi szerepfelfogás és viselkedés terén igazolták, hogy az anyaság és apaság tartalmának kitágítása, az anya/apa dichotómiákhoz társuló fogalmak átformálása hatással van a gyermekre: kevésbé merevek a nemiszerep-normáik, a nemekhez kötődő szimbolikus, érzelmi és viselkedésbeli repertoárjuk. Hasonló következtetésre jutott Rupp (2009) kutatásában, mely azt igazolta, hogy a gyermeknek az a jó hely, ahol szeretik, és ahol jó a kapcsolat a szülő és a gyermek között, melyet nem befolyásol a szexuális identitás. A tanulmány eredményei alátámasztották, hogy a szivárvány családok is ugyanúgy tudják biztosítani a gyermek jólétének megőrzését, mint a heteroszexuális szülők, valamint hogy a homoszexuális párok nem rosszabb szülők, mint más közösségek továbbá a gyermek fejlesztésére a két anya, vagy két apa is ugyanolyan alkalmas, mint a tradicionális családi formák. Más európai kutatások az azonos nemű szülők helyzetét, társadalmi elfogadottságát (Galán 2004), az azonos nemű párok szülővé válásának folyamatát (Carbin Harjunen Kvist 2011) vették górcső alá. Sajátos szempontot jelenít meg kutatásában Gross (2011), aki a nagyszülőket vizsgálta Franciaországban abban a vonatkozásban, hogy milyen kapcsolatot építenek ki a leszbikus és meleg családokban nevelkedő unokáikkal. Témánk szempontjából különösen fontos az a kutatások által feltárt tény, miszerint az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, mint alapvető emberi jog, rendszeresen csorbul az LMBT emberek esetén. (Grant Harrison 2010) Vizsgálatunk célja annak feltárása, hogy a társadalom azon szereplői, akik kapcsolatba kerülnek a gyermekvállalást tervező, a gyermeket váró, valamint a gyermeket nevelő párokkal (védőnők, háziorvosok, gyermekorvosok valamint szülész-nőgyógyászok), hogyan vélekednek az azonos nemű párok gyermekvállalásával kapcsolatban. Különösen hangsúlyos 161

166 ebből a körből a védőnők attitűdje, hiszen ők a perikoncepcionális időszaktól kezdve gondozzák a leendő anyát, majd a várandóst, s a szülést követően anyát és gyermekét együtt. Fontos ezt hangsúlyoznunk abból a szempontból is, hogy a védőnői munka velejárója a társadalom különböző kisebbségi csoportjaival, így az azonos nemű párokkal való szoros együttműködés, ezért kiemelt figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a védőnők miként vélekednek a meleg és leszbikus párok gyermekvállalásával kapcsolatosan. Az alapellátásban tevékenykedők, különösen a védőnők azonos nemű párok gyermekvállalásával kapcsolatos attitűdjének megismerésén túl célunk volt továbbá annak megismerése, hogy milyen mértékben befolyásolja munkájukat a gondozott eltérő szexuális orientációja. Anyag és módszer: Alapvetően kvantitatív, keresztmetszeti, feltáró kutatás keretében vizsgáltuk a kutatásba bevont személyek homoszexuális párok gyermekvállalásával kapcsolatos attitűdjét befolyásoló tényezőket. A saját szerkesztésű kérdőívet, melyet a védőnőkhöz és az orvosokhoz a Dél-Dunántúli régióba online módon juttattunk el 134 válaszadó töltötte ki értékelhetően. Úgy véltük, hogy az általunk elemezni kívánt kérdéskör olyan területet érint, amely kvantitatív technikák felhasználásával teljes mélységében nem tárható fel, ezért a többnyire zárt kérdéseket tartalmazó kérdőívben helyet kaptak olyan nyitott kérdések is, melyek a zárt kérdésekre adott válaszok kifejtésére, indoklására ösztönözték a válaszadókat. Ezekre a kérdésekre rendkívül sokszínű válaszokat adtak a megkérdezettek, így az egyéni perspektívák feltárásával mélyebb összefüggésekre irányították a figyelmet, hozzájárulva ezzel a megfigyelt jelenség árnyaltabb értelmezéséhez. Kutatási eszközünk 18 kérdést tartalmazott, melyből 5 félig nyitott, 13 zárt kérdés volt. Főbb kérdéscsoportok a következők voltak: A megkérdezett szociodemográfiai adatai Az azonos nemű párokkal és gyermekvállasukkal kapcsolatos attitűdök, ismeretek (milyen szülőnek vélik az azonos nemű párokat; veszélyeztető tényező-e a gyermekre nézve, ha azonos nemű szülők nevelik; elfogadhatónak tartja-e az ilyen családmodellt) Jogszabályi környezet ismerete (mit enged és mit nem a jog; egyenlő bánásmódról szóló törvény ismerete) Eredmények Előtanulmányok (másságról, LMBT emberekről) Gyakorlati munkájukhoz kapcsolódó attitűdök (fontos-e, hogy ismerje a gondozott szexuális irányultságát; befolyásolja-e a munkáját) A minta jellemzői Bár eredeti célunk az egészségügyi ellátás különböző szegmenseiben dolgozók (alapellátás, mint pl. védőnő, szakellátás, mint pl. szülész-nőgyógyász) attitűdjének összevetése volt, a mintában 85%-os aránnyal felülreprezentáltak a védőnők, melynek okaként a kérdőív kitöltési hajlandóságot véljük. Az általános orvosok/házi orvosok 9%, gyermekorvosok aránya 4%, a szülész-nőgyógyász orvosok aránya a mintába véletlenül bekerülő sebész orvossal (aki egyben házi orvos is) megegyezően 1% volt. (1. ábra) Az orvosok alacsony részvétele miatt a védőnők és az orvosok azonos nemű párok gyermekvállalással kapcsolatos attitűdjeinek különbözőségeit nem tudtuk feltárni. A válaszadók 93%-a nő, 7%-uk férfi, mely a védőnők felülreprezentáltságából adódik. 162

167 Relatív gyakoriság 7. NEMZETKÖZI BALKÁN TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KONFERENCIÁJA 1% 9% 1% 4% védőnő gyermekorvos szülés-nőgyógyász általános orvos/házi orvos sebész 85% 1. ábra: A válaszadók végzettség szerinti megoszlása (n=134) Úgy véltük, az életkor differenciáló tényezőnek bizonyulhat a vizsgálatba bevont személyek homoszexuális párok gyermekvállalásával kapcsolatos attitűdjének vonatkozásában, így az életkort, mint független változót fontosnak véltük megismerni. Az összesített kérdőívek alapján láthatóvá vált, hogy a válaszadók 15% -a harminc év alatti volt, 36% -a év közötti, 29%-uk év közötti, és 19% volt 50 éves, illetve 50 évesnél idősebb. (2. ábra) 40% 30% 20% 15% 36% 29% 19% 10% 0% 30 év alattiak 30 és 40 év közöttiek 40 és 50 év közöttiek 50 év felettiek 2. ábra: A válaszadók életkor szerinti megoszlása (n=129) Homoszexuális párok vélt szülői minősítése, gyermekvállalásuk elfogadása a válaszadók életkor szerinti megoszlásában A teljes mintában az azonos nemű párok gyermekvállalásának elfogadottsága a következőképpen alakult: a többség férfi párok esetében 48%-os, női párok tekintetében 43%-os elutasítást mutatott. Érdekes megfigyelni, hogy a női párok gyermekvállalása kapcsán inkább megjelenik az elfogadó attitűd. A későbbi elemzés során ezeket a kategóriákat összevontan kezeltük. Az egyáltalán nem és a kevésbé kategóriákból képeztük a nem elfogadó kategóriát, a többnyire, valamint a teljes mértékben kategóriákból képeztük az elfogadó kategóriát. (3. ábra) 163

168 Relatív gyakoriság Relatív gyakoriság Relatív gyakoriság 7. NEMZETKÖZI BALKÁN TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KONFERENCIÁJA 50% 48% 43% 40% 30% 20% 10% 25% 18% 19% 29% 8% 10% azonos nemű férfi párok azonos nemű női párok 0% egyáltalán nem kevésbé többnyire teljes mértékben 3. ábra: Azonos nemű párok gyermekvállalásának elfogadottsága (n=134) Életkor-csoport szerinti megoszlásban elemezve az azonos nemű párok gyermekvállalásának elfogadottságát, a következő megállapítások tehetők: a meleg férfi párok gyermekvállalását a válaszadók életkortól függetlenül jellemzően elutasítják (p=0,96). (4. ábra) A leszbikus női párok tekintetében az elfogadottság mértéke nagyobb ugyan, de itt is az elutasítás figyelhető meg a válaszadó életkorától függetlenül (p=0,89). (5. ábra) 0,80 0,75 0,74 0,70 0,70 0,60 0,40 0,20 0,00 0,25 0,26 0,30 0,30 30 év alatt 30 és 40 év között 40 és 50 év között 50 év felett nem fogada el 4. ábra: Meleg férfiak gyermekvállalásának elfogadottsága a kor függvényében (n=128) 0,80 0,60 0,40 0,20 0,63 0,62 0,38 0,38 0,54 0,46 0,61 0,39 nem fogada el 0,00 30 év alatt 30 és 40 év között 40 és 50 év között 50 év felett 5. ábra: Leszbikus párok gyermekvállalásának elfogadottsága kor szerinti megoszlásban (n=128) 164

169 Relatív gyakoriság 7. NEMZETKÖZI BALKÁN TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KONFERENCIÁJA A nyitott kérdésre adott válaszok jól tükrözik, hogy az elutasítás hátterében elsősorban a tradicionális család-modell preferálása, valamint a szerepelsajátítás folyamata és feltételei állnak. A család számomra férfi és nő, melyet a biblia is tartalmaz éves védőnő Nincs megfelelő szerepminta. ill. egy v. két férfi sem helyettesítheti az anyát éves védőnő Az identitástudat, a szerepminták elsajátítása lehet-e természetes egy nem természetes kapcsolatrendszerben?- 42 éves védőnő Az elfogadást kifejező válaszokat adók elsősorban az egyenlő jogokkal, valamint azzal indokolják véleményüket, hogy az eltérő szexuális orientációjú emberek éppúgy felkészülhetnek a felelős gyermekvállalásra, mint a heteroszexuális párok. Néhány válaszban megjelenik az a keserű szakmai tapasztalat, mely alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a gyermek veszélyeztetése nem a szexuális orientáció függvénye. Az alábbiakban ezekből az indokokból válogattunk. Védőnőként látom, hogy milyen heteroszexuális családnak nevezett "képződményekben" nőnek fel gyermekek. Nem hiszem, hogy egy szeretetben élő homoszexuális párnál nevelkedő gyermek rosszabb helyzetben lenne ezeknél. 39 éves védőnő Ha van szeretet, és az elfogadó, a többit meg lehet oldani és kompenzálni. 54 éves gyermekorvos Érdekes tanulsága vizsgálatunknak, hogy bár meglehetősen elutasító attitűd figyelhető meg az azonos nemű párok gyermekvállalásával kapcsolatban, nem tartják egyértelműen veszélyeztető tényezőnek a gyermekre nézve, ha homoszexuális szülők nevelik őket. Különösen igaz ez a 40 év feletti válaszadókra, ahol a többség nem tartja veszélyeztető tényezőnek az azonos nemű szülőknél történő nevelkedést. Úgy véljük, ez összefüggést mutathat a korábbiakban említett szakmai tapasztalatokkal, miszerint az elhanyagolás, a bántalmazás, az alkoholizmus inkább veszélyezteti a gyermek egészséges testi és lelki fejlődését, mint az eltérő szexuális orientáció. (6. ábra) 0,70 0,60 0,50 0,40 0,38 0,63 0,50 0,50 0,61 0,39 0,55 0,45 0,30 nem veszélyeztető tényező 0,20 veszélyeztető tényező 0,10 0,00 30év alatt 30 és 40 év között 40 és 50 év között 50 év felett 6. ábra: Az azonos nemű párok gyermekvállalásának megítélése életkor szerinti megoszlásban (n=125) 165

170 Kutatásunk tervezésekor abból indultunk ki, hogy az azonos nemű párok gyermekvállalásával kapcsolatos attitűdöt bizonyára befolyásolja az, hogy miként gondolkodnak a megkérdezettek a homoszexuális párokról, mint szülőkről. Vajon mennyire tartják őket jó, avagy rossz szülőknek. Erre a kérdésre a válaszadók többsége nem tudott válaszolni, valószínűsíthetően azért, mert nincs az ismeretségi körükben ilyen ember, ezért a kvantitatív elemzés helyett inkább a nyitott kérdésre adott válaszokra helyeztük a hangsúlyt, melyekből kirajzolódik, hogyan vélekednek az azonos nemű párokról szülői szerepben. Az ismertetett indokok jól illusztrálják az esetleges elfogadás és elutasítás okát egyaránt. Jól érzékelhető, hogy ebben a kérdéskörben is megjelenik a szerepminta közvetítése. A társadalom ma is tele van előítéletekkel a témát illetően, így nagymértékben nehezítheti a gyermek normál beilleszkedését a társadalomba, közösségbe. Hozzáteszem, véleményem szerint ennek nem szabadna így lennie. 24 éves védőnő Ha két férfi neveli, akkor anyai mintát, ha két nő, akkor pedig apai mintát nem lát "szerencsétlen" gyermek - 53 éves házi orvos Ugyanolyan emberek, mint mi. Ha a szüleikkel jó volt a kapcsolatuk, akkor szerető szülők lesznek. Ha saját gyermekkorukban bántalmazás érte őket, akkor nem tudom megítélni, hogy milyen szülők lesznek. 53 éves védőnő Hogy odafigyel a gyermekére és szeretettel gondozza, nem gondolnám, hogy a szexuális beállítottságától függne. 44 éves védőnő Témánk szempontjából kiemelt jelentőségű az a kérdés, hogy befolyásolja-e a védőnői/orvosi gondozást, tanácsadást a gondozott eltérő szexuális orientációja. A védőnőket kiemelve (egyéb vizsgált szakmák alacsony válaszadási aránya miatt), 56%-ukat egyáltalán nem, 19%-ukat kevésbé, 17%-ukat többnyire, 8%-kat pedig teljes mértékben befolyásolja munkája során a gondozott szexuális irányultsága (7. ábra). 8% 17% egyáltalán nem 18% 57% kevésbé többnyire 7. ábra: Az LMBT irányultság befolyása a védőnői gondozásra, tanácsadásra (n=113) Fontos azonban megjegyeznünk, hogy akiknek a gondozási tevékenységét befolyásolja a gondozott szexuális orientációja, nem negatív, diszkriminatív értelemben nyilatkozott így, hanem sokkal inkább pozitív tartalommal, melyben kifejeződött a személyre szabott, holisztikus gondozás fontossága. 166

171 Relatív gyakoriság 7. NEMZETKÖZI BALKÁN TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KONFERENCIÁJA Bizonyos helyzetekben kell, hogy befolyásoljon, hiszen egyénre szabott, IGÉNY SZERINTI gondozási terv szerint végzi munkáját a védőnő. A megítélésemen nem változtat a gondozottam identitása. 49 éves védőnő Azok a védőnők, akiket nem befolyásol a gondozott szexuális irányultsága, több esetben olyan indokokat jelenítettek meg, melyek azt sugallják, nem akarnak tudomást venni a gondozott szexuális orientációjáról. Ez esetben az egyénre szabott gondozás kevésbé tud megvalósulni. Úgy véljük az alábbiakban bemutatott válaszok bár tartózkodást fejeznek ki, mégis elutasítást sugallnak. Mindenkinek magánügye a szexuális identitása. A védőnő dolga, hogy a családban nevelkedő gyermek/ek gondozása megfelelő-e. Ebbe nem tartozik bele a szülő szexuális identitása, azzal se foglalkozik a védőnő, hogy a szülők hűségesek-e egymáshoz stb éves védőnő Nem a szexuális orientáció befolyásolja a gondozási munkát, hanem az életvitele. Ennek megfelelően kell/kellene gondozni. 44 éves védőnő Korábbi ismeretek, tanulmányok és az azonos nemű párok gyermekvállalásának támogatottsága A bevezetőnkben utaltunk rá, hogy a rendszerváltozás után bekövetkező társadalmi változások eredményeként egyre többen nyíltan felvállalják a különböző kisebbségi csoportokhoz való tartozásukat. Az egészségügyi ellátó rendszernek fel kell készülni e kisebbségi csoportok eltérő kultúrájából, eltérő szükségleteiből adódó igényeire. Fontosnak gondoljuk ezért, hogy tanulmányaik során a különböző kisebbségi csoportokkal kapcsolatba kerülő szakemberek kellő ismeretekre tegyenek szert ezeknek a csoportoknak a kultúrájáról, szokásaikról, értékrendjéről. Kutatási eszközünk összeállításakor ezért fontos szempont volt annak megismerése, hogy a válaszadók tanulmányaik során milyen mélységben sajátítottak el különböző ismereteket a másságról (vallási, etnikai, szexuális orientáció), illetve konkrétan az LMBT emberekről. (8. ábra) 50% 40% 30% 20% 10% 0% 14% igen, egy hosszabb kurzus keretein belül 29% igen, egy-két óraszámban igen röviden, említés szintjén 8. ábra: Mássággal kapcsolatos tanulmányok (n=132) 43% 14% nem A válaszadók 43%-a tanult röviden, említés szintjén a másságról, 29%-uk egy-két órában, 14%-uk egy hosszabb kurzus keretein belül, míg szintén 14%-uk egyáltalán nem hallott a 167

172 Relatív gyakoriság 7. NEMZETKÖZI BALKÁN TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK KONFERENCIÁJA másságról tanulmányai során. A védőnők képzésében ez a kurzus jellemzően a roma/cigány kisebbség kultúrájának megismerését szolgálja. Ha a másság témaköréből kiemeljük az LMBT kérdéskörét, akkor látható, hogy a válaszadók többsége nem hallott tanulmányai során erről, hisz 38%-uk egyáltalán nem, 34%-uk csak röviden, említés szintjén, 24%-uk egy-két óraszám erejéig, és csupán 4%-uk tanult egy hosszabb kurzus keretein belül a leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű kisebbségi csoportról. (9. ábra) 40% 34% 38% 30% 24% 20% 10% 4% 0% igen, egy hosszabb kurzus keretein belül igen, egykét óraszámban igen röviden, említés szintjén nem 9. ábra: LMBT emberekkel kapcsolatos tanulmányok (n=134) Ezzel a kérdéssel összefüggésben vizsgáltuk, vajon a megkérdezettek ismerik-e az Egyenlő Bánásmódról szóló törvényt, valamint azt, hogy mit tudnak arról, hogy a hatályos jogszabály milyen lehetőségeket biztosít az azonos nemű pároknak, amennyiben gyermeket szeretnének nevelni. Az Egyenlő Bánásmódról szóló törvényt saját bevallás alapján a megkérdezettek 30%-a nem ismeri. A törvény szövegéből néhány elemet kiemelve igyekeztünk meggyőződni arról, vajon helyes ismerettel rendelkeznek-e a megkérdezettek az azonos nemű párok gyermekvállalásával kapcsolatos törvényi szabályozásról. Kérdéseinkre 120 a kutatásba bevont személyek 54%-a válaszolt megfelelően, tehát a válaszadók közel fele nem ismeri pontosan a törvényi rendelkezést, ami túlnyomó többségben védőnőkről lévén szó, mindenképpen meglepő. Összességében azonban kijelenthető, hogy ugyan viszonylag kevesen vannak azok, akik hosszabb kurzus keretében tanultak az LMBT emberekről, a megfelelő válaszok aránya ehhez képest magas. Következtetés Vizsgálatunkban orvosok és védőnők azonos nemű párok gyermekvállalásával kapcsolatos attitűdjét mértük fel a Dél-Dunántúli Régióban. Összesen 134 kitöltött kérdőívet kaptunk vissza, melyből 114 esetben védőnő volt a válaszadó. Az alacsony elemszám miatt eredményeink korlátozott érvényességgel bírnak, s nem általánosíthatók a gyermekvállalásban érintett szakmák képviselőire. Különösen igaz ez az orvosok esetén, mivel ők igen alacsony számban juttatták vissza a kitöltött kérdőíveket. Megállapításaink ezért az esetek többségében elsősorban a megkérdezett védőnőkre vonatkoztathatóak. Az orvosok alacsony részvételi aránya miatt továbbá nem tudtunk összehasonlító elemzéseket 120 A törvény ismeretére vonatkozó kérdés volt pl. a következő: Tudomása szerint mit enged meg a jogrendszerünk a meleg és leszbikus emberek/párok gyermekvállalása kapcsán? 168

173 végezni, így a védőnők és az orvosok azonos nemű párok gyermekvállalásával kapcsolatos attitűdjének különbözőségeit nem állt módunkban feltárni. Eredményeink birtokában összességében megállapítható, hogy mind a zárt kérdésekre, mind pedig a nyitott kérdésekre adott válaszok az azonos nemű párok gyermekvállalásával kapcsolatos nagymértékű elutasítást igazolják azzal a megjegyzéssel, hogy a nyitott kérdések kapcsán megjelenített vélemények árnyalják a vizsgált jelenséget. Az azonos nemű párok gyermekvállalásával kapcsolatos elutasítás mellett ezekből a véleményekből kirajzolódik, hogy már önmagában a kérdésfeltevésünk érzékenyítette, s mélységesen elgondolkodtatta a problémáról a megkérdezetteket. Éppen ezért különösen fontosnak tartjuk, hogy ne csupán a szakmai, szakmapolitikai diskurzusokban jelenjen meg az azonos nemű párok gyermekvállalásával kapcsolatos kérdésfelvetés, hanem legyen része a gyermeket tervező párokkal, a várandósokkal, a gyermekekkel, s a családokkal foglalkozó különböző szakemberek képzésének, továbbképzésének, mely véleményünk szerint az attitűdben bekövetkező változást eredményezheti. Természetesen nem csupán a társadalom ezen kisebbségi csoportja irányában szükséges az elfogadó attitűd, a tolerancia, hanem a többségi társadalomtól eltérő egyéb kisebbségi csoportok felé is. Úgy véljük, különösen a napjainkban zajló társadalmi átalakulások, az erősödő migráció komoly kihívás elé állítják a társadalom minden szereplőjét. Az LMBT emberek társadalmi kirekesztettsége az egészségügyi ellátórendszer szereplői körében is megfigyelhető. Fontos lenne, hogy munkájuk során a társadalom legkisebb egységét a szülők szexuális orientációjától függetlenül családként kezeljék és támogassák. Vajon eléggé nyitottak-e ehhez az egészségügyi dolgozók, be tudják-e ezt a szemléletet integrálni munkájukba, és képesek lesznek-e nem melegként, leszbikusként, hanem szülőként szemlélni azokat a párokat, akik közösen szeretnének, vagy már nevelnek gyermeket. Irodalomjegyzék Béres-Deák Rita (2010) Anyu, Tina a szerelmed? Gyermeket nevelő azonos nemű párok és az identitás vállalása. In: Thalassa (21) 2010, 4: [on-line] [ ] Dombos Tamás, Takács Judit: Az LMBT emberek magyarországi helyzetének rövid áttekintés (2011) Homofóbia Magyarországon, L harmattan kiadó, Budapest, 36-56p [on-line] [ ] Jaime M. Grant, Jack Harrison (2010) National Transgender Discrimination Survey Report on Health and Health Care, National Center for Transgender Equality and the National Gay and Lesbian Task Force, 23 p. [on-line] [ ] Jose Ignacio Pichardo Galán (2011) Sex And The Family: Intersections Between Family, Gender, Reproduction And Same-sex Sexuality In Span, Politike- Symposion, p. [online] In: Roman Kuhar Takács Judit: Doing Families (2011), Politike-Symposion [on-line] %20Galan.pdf [ ] Maria Carbin, Hannele Harjunen, Elin Kvist (2011) (In)approriate mothers: policy discourese on fertility treatment for lesbians in Denmark, Finland and Sweden, Doing Families, 169

174 Politike-Symposion, [on-line] [ ] Marian Rupp (2009) Familie ist dort, wo Kinder sind Zypries stellt Forschungsprojekt vor [on-line] [ ] Martine Gross (2011) Grandparenting in French lesbian and gay families; Doing Families, Politike-Symposion, [on-line] [ ] Nanette Gartell, Henny Bos (2010) Us National Longitudinal Lesbian Family Study: Pszichological Adjustment of 17- Years-Old Adolescents, Pediatrics 2010; 126; p. [on-line] [ ] Neményi Mária, Laki Ildikó, Takács Judit (2011) Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság növekedésének mértéke fókuszban a nők, romák, a fogyatékos és az LMBT emberek. Kutatási zárójelentés. Budapest. [on-line] [ ] Pálmai Judit, Pikó Bettina (2006) Homoszexualitás és sztereotípiák egy kvalitatív vizsgálat tükrében, Társadalomkutatás, 2006: 2, p. Takács Judit, Mocsonaki László, P. Tóth Tamás (2007) A leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű (LMBT) emberek társadalmi kirekesztettsége Magyarországon. Kutatási zárójelentés. MTA Szociológiai Kutatóintézet, Budapest. 72 p [on-line] [ ] Takács J, Szalma I (2013): Az azonos nemű párok általi örökbefogadással kapcsolatos attitűdök Magyarországon. (7) pp letöltve: Timothy J Biblarz; Judith Stacey (2010) How Does the Gender of Parents Matter?, Journal of Marriage and Family; Feb 2010; 72, 1; [on-line] %20the%20gender%20of%20parents%20matter.pdf [ ] 170

175 Pékné Sinkó Csenge: A nyelvelsajátítás jellemzői többnyelvű környezetben Kaposvári Egyetem, Pedagógiai Kar (sinko.csenge@gmail.com) Absztrakt Napjainkban Európa valamennyi országában jellemző a nyelvi kisebbségek, vagy családi, munkaerőpiaci okokból mindennapjaikban több nyelvet használók jelenléte, s ennek következtében azon gyermekek számának gyarapodása, akik többnyelvű környezetbe születnek, vagy nőnek fel. Kutatásom során választ kerestem arra a kérdésre, hogy ez milyen hatással lehet a nyelvi fejlődés folyamatára. A minta nem Magyarországon élő, de (legalább az egyik szülő révén) magyar nyelvű kommunikációt (is) folytató családokból áll. A szülő(k) által kitöltött kérdőívek segítségével tájékozódtam a nyelvelsajátításról, a többnyelvű beszédprodukció jellemzőiről, kiemelten a beszédindulás és kódváltás területét. Kulcsszavak: többnyelvű környezet, nyelvelsajátítás, nyelvi fejlődés Bevezetés Azok a gyermekek, akik a szüleikétől eltérő nyelvet beszélő országban születnek, vagy költöznek a koragyermekkoruk idején, speciális helyzetbe kerülnek a nyelvelsajátítási folyamat során. A kétnyelvűség/többnyelvűség lingvisztikai megközelítésben azt jelenti, hogy az egyén minden szituációban, minden témáról képes kommunikálni. Arról, hogy kit nevezhetünk kétnyelvűnek számos meghatározás született. Bloomfield (1933) azon definícióját, mely a kétnyelvűséget mindkét nyelv anyanyelvi szintű, tökéletes használataként adja meg, számos kritika érte, mivel az egyik nyelv mindig domináns. A két nyelv változó használatát hangsúlyozza Weinreich (1963), míg Grosjean (1992) hozzáteszi, hogy a kétnyelvű emberek a mindennapi életük során használják is mindkét nyelvet. Gyarmathy az egyén lakóhelyét helyezi előtérbe, mivel azt tekinti kétnyelvűnek, akiknek első nyelve nem az anyaországban hivatalosan és legelterjedtebben használt nyelv (Gyarmathy, 2000). A két nyelv elsajátítására két féle lehetőség mutatkozik. Az első esetben az egyén szimultán, azaz egyszerre sajátítja el a két nyelvet, míg a másik esetben először a közvetlen környezet nyelvét, majd később a tágabb szocializációs közegét (szukcesszív nyelvelsajátítás). A két nyelv egyszerre történő elsajátításakor három fő fejlődési szakasz figyelhető meg: 1. Kezdetben a gyermek olyan szókincset alakít ki, amely mindkét nyelv elemeit tartalmazza. 2. A kétszavas mondatok megjelenésének idején a mondatokban mindkét nyelv szavai megtalálhatók, azonban a kor előrehaladtával a nyelvkeverés folyamatosan, rohamosan csökkenést mutat. 3. A szókincsbővülés során az egymásnak megfelelő, azonos jelentésű szavak is megjelennek a két nyelvben, azonban az eltérő nyelvtani szabályok elsajátítása és helyes alkalmazása hosszú folyamat. Két éves korig kevert lexikon és szintaktikai rendszer jellemző, majd 5 éves kor körül különül el a lexikon, majd a megfelelő mondattani szabálykészlet. (Bartha 1999, Crystal 2003). Tabors és Snow (1994) hangsúlyozza, hogy a szukcesszív módon történő nyelvelsajátítás során minőségileg más a nyelvfejlődési folyamat menete, melyet négy különböző szintre osztanak: 1. Kezdetben a gyermek a tágabb környezet nyelvhasználatától függetlenül csak az anyanyelvét használja. 171

176 2. Ezt követi a nemverbális fázis, mely során a gyermek csak hallgat, nem beszél, de nonverbális jelekkel próbál kommunikálni. 3. A harmadik fázis során a gyermek elkezdi használni az új nyelvet, azonban beszéde még telegrafikus, grammatikai jelzések nélküli, tömör, lényegretörő. Jellemző, hogy ebben az időszakban a felnőttektől hallott frázisokat ismételgetik még akkor is, ha valódi jelentéstartalmat nem tudnak hozzá társítani. 4. Végül a nyelv produktív használata során a gyermek már saját maga által alkotott új kijelentéseket tud létrehozni, s kezdi megérteni és alkalmazni a második nyelv nyelvtani szabályait. Anyag és módszer Magyar anyanyelvű, de nem Magyarországon élő szülők (az anya és apa is) gyermekeinek nyelvi fejlődés vizsgálata történt meg online kérdőívek segítségével. A vizsgálatban résztvevő gyermekek száma 19, akik mindannyian külföldön születtek (Anglia, Franciaország, Németország), a másodlagos nyelvi szocializációs közeg tehát minden esetben eltér a szülők anyanyelvétől. A 2 és 3;9 év közötti életkorú gyermekek a vizsgálat idején már intézményes nevelésben részesültek (bölcsőde, óvoda). Eredmények Az, hogy mikor jelennek meg az első szavak, vagyis a beszédindulás kezdete rendkívül lényeges az egynyelvűek esetében is. Gósy (1998) a lányoknál másfél, a fiúknál két éves korig beszél normál anyanyelvindulásról, a Butzkamm fivérek kutatásai alapján (Klein 2011) pedig a gyermekek 90%-ánál 18 hónapos korig megindul a beszédprodukció. A vizsgálat fontos kérdése volt, hogy vajon mikor jelennek meg az első szavak a kétnyelvű gyermekek esetében (1. ábra) , ,5 15,7 10,5 5,1 5,1 5,1 5,1 9 hó 10 hó 12 hó 14 hó 15 hó 16 hó 18 hó 19 hó 1. ábra: Az első szavak megjelenésének ideje (%) 2. A 9 és 19 hónap között elhangzott első szavak nem mutatnak késést az egynyelvűekhez viszonyítva, figyelembe véve azt is, hogy a vizsgálatban résztvevő gyermekek háromnegyedénél már 14 hónapos korig megindult a beszédprodukció. Mivel (a szülők elmondása alapján) a gyermekek otthon, tehát az elsődleges nyelvi környezetben szinte kizárólag magyar nyelvű beszédet hallottak, így az első szavak is ezen a nyelven jelentek meg. A második nyelv az intézménybe kerüléskor kezdett mindennaposan és aktívan szerepet játszani a gyermekek életében, míg addigra az első nyelven már szinte minden esetben 172

177 megindult a beszéd, s a vizsgáltak közel fele már kétszavas vagy egyszerű mondatok produkciójára volt képes (2. ábra) jó megértés produkció nélkül szavak, egyszavas megnyilatkozások kétszavas mondatok egyszerű mondatok 3. ábra: Az intézményes nevelés kezdetekor jellemző nyelvfejlődési szakasz az első nyelven (%) A második nyelv ismerete az addigi magyar nyelvű elsődleges környezet döntő hatása miatt egyértelműen alacsonyabb szinten volt az intézménybe kerülés idején (3. ábra). Az esetek egyharmadában szavak, egyszavas megnyilatkozások, míg a többségnél csak megértés volt jellemző. 32 gyenge szintű megértés 52 jó megértés produkció 16 nélkül szavak, egyszavas megnyilatkozások 4. ábra: Az intézményes nevelés kezdetekor jellemző nyelvfejlődési szakasz a második nyelven (%) Látható tehát, hogy a második nyelv ismerete jóval alulmarad az első nyelvhez képest az intézménybe kerüléskor. A gyermekek szocializációs folyamataira azonban a nem megfelelő nyelvismeret nem volt jelentős hatással. Egy egytől ötig terjedő skálán (1=egyáltalán nem jellemző, 5=teljes mértékben jellemző) értékeltek a szülők kijelentéseket, melynek eredményeit a 4. ábra mutatja. A nyelvi problémák a társakkal való kapcsolatot nem befolyásolták negatívan, inkább a nevelőkkel történő kommunikáció nehézségeit találták a szülők hangsúlyosabbnak, ami érthető is, hiszen a kortársakkal folytatott játéktevékenység kevesebb verbalizációval is megoldható. 173

178 Bölcsődébe/óvodába lépéskor problémát okozott gyermekemnek a nyelvi nehézség. 2,3 Nehezen barátkozott, létesített kapcsolatot társaival. 1,9 Nehezen létesített kapcsolatot a nevelőkkel. 3, ábra: A nyelvi nehézségek következményei az intézménybe kerülés idején A szülők megítélése alapján az intézménybe kerülést követően nagyjából 4-12 hónap alatt megközelítőleg egy szintre került a két nyelv kommunikációs szintje, azonban a jelenlegi (a kérdőív kitöltésének idején, 5-18hó intézményes nevelésben töltött idő után) nyelvi képességek továbbra is a magyar nyelv dominanciáját mutatják (5. ábra, az előzőekben bemutatott ötfokozatú skála alapján). Erre utal, hogy a szülők kivétel nélkül, minden esetben gazdagabbnak vélték magyar nyelven a gyermek szókincsét. A második nyelv használata során jellemzőek megakadások, nyelvbotlások, azonban a lassabb beszédtempó nem jelentős mértékű. és az első nyelvre történő átváltás gyakoribb, mint a fordítottja. Magyar nyelven gazdagabb a szókincse. 5 A második nyelv használatakor több a megakadásjelenség, nyelvbotlás. A második nyelv használatakor lassabb beszédtempó. Előfordul átváltás az első nyelvre. 2,6 4,1 4,3 Előfordul átváltás a második nyelvre. 3, ábra: Jelenlegi nyelvi jellemzők Ha a gyermekeknek mindeddig nem is okozott jelentős nehézséget kétnyelvűségük, a szülőkben számos kérdés és probléma merült fel ezzel kapcsolatban, melyek az alábbiakban összegezhetők: Fontosnak tarták az első nyelvet, mely a szülők számára egyértelműen az anyanyelv, de kérdés, hogy vajon a gyermek is ezt fogja-e anyanyelvének tekinteni, ha nem térnek vissza Magyarországra, s így mennyire fontos a második nyelv korai és tökéletes megtanulása. 174

179 A szülők bár ragaszkodnak ahhoz, hogy otthon kizárólag magyar nyelven folyjon a kommunikáció, azonban aggódnak, hogy a későbbiekben az intézményes nevelés során, kortárskapcsolataik révén dominánssá válik a második nyelv, s a gyermek számára az első nyelv jelentőség csökken. A közvetlen környezeten kívül kevés lehetősége van a gyermeknek a magyar nyelven való kommunikációra. Szeretnék, ha a családban használt első nyelvet tökéletesen használná a gyermek, azonban a felmerülő artikulációs problémákra (pöszeség) nem tudnak lakóhelyükön megoldást találni. (E szülői problémához szükséges hozzátenni azt a rendkívül lényeges tényt, hogy a vizsgált életkorú gyermekek esetében egyelőre csak élettani pöszeségről beszélhetünk, mely jelenleg nem igényel terápiás segítséget.) Tartanak továbbá a szülők az esetleges Magyarországra való hazaköltözés nyelvi következményeitől a gyermekek esetében, főleg ha nem magyarul kezdik el az írás és olvasás megtanulását. Következtetések Egy másik országban való lét számos aspektusa közül (pl. kulturális, pszichológiai) a nyelvi szempontok is számos kérdést vetnek fel, főleg abban az esetben, ha egy ott született gyermek nyelvi fejlődésére helyezzük a hangsúlyt. Jelen írás alapján - bár igen kis mintán végzett vizsgálat eredményeinek bemutatására vállalkozott elmondható, hogy (első nyelven) normál időben megindult a beszédprodukció, s az intézményes nevelés hatására dinamikusan fejlődött a második nyelv is, s bár a gyermekek az eddigiekben nem élték meg problémaként a kétnyelvű létet, a szülők számos nehézséget fogalmaztak meg a jelen és a jövő vonatkozásában is. Irodalomjegyzék Bartha Cs. (1999): A kétnyelvűség alapkérdései. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. Bloomfield, L. (1933): Language. Henry Holt and Co, New York Crystal, D. (2003): A nyelv enciklopédiája. Osiris Kiadó, Budapest. Gósy M. (1998): Diszfázia és tanulási nehézség. In: Csanádi G. (összeáll): Bevezetés a korai fejlesztés témaköreibe. Comenius Bt. Pécs p Grosjean, F. (1992): Another View of Bilingualism. In: Harris, R.J. (szerk.). Cognitive Processing is Bilinguals. North-Holland, Amsterdam p Gyarmathy Éva - Smythe Ian (2000) Többnyelvűség és az olvasási zavarok. Erdélyi Pszichológiai Szemle, 1. évf. 4. sz Klein Á. (2011): A nyelvelsajátítástól a nyelvtanulásig. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Elérhető a oldalon. Tabors, P.O., & Snow, C.E. (1994). English as a second language in pre-school programs. In F. Genesee (szerk.) Educating second language children. New York: Cambridge University Press p Weinreich, U. (1963): Languages in Contact. Findings and Problems. Mouton Publications of Linguistic Circle, New York. 175

180

181 Klingné Takács Anna: Matematikatörténeti kitekintés a török államban Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár (klingne.anna@ke.hu) Absztrakt Az értekezés célja, hogy áttekintést adjon a matematikai tanulmányok kialakulásáról és fejlődéséről. Ismerteti azokat a híres matematikusokat, akik a török állam több mint 600 éve alatt és az azt megelőző időszakban munkálkodtak a matematika népszerűsítésén, tudásukat könyvekben foglalták össze. Több tucat matematikus és több száz matematikai munka jelent meg, és ők alkotják annak a gazdag történelmi anyagnak a folyamatban lévő vizsgálatát, amelyet Dr. Salim Ayduz végez. Kulcsszavak: matematika történet, oszmán matematika Bevezetés Az oszmán állam, mint egy helyi fejedelemség, a 14. század fordulóján jött létre. A 600 éves fennállása alatt a politikai események, a tudományos és kulturális tevékenységek fejlesztése döntő szerepet játszottak, mivel folytatta a korábbi muzulmán török államtól örökölt tudományos és kulturális gazdagság fejlesztését (a 9. századtól kezdve Golden Age of Muslim Civilisation). Ennek a hagyatéknak köszönhetően javították és létrehozták saját iskoláikat. Tudományos tevékenység alakult és fejlődött ki az alap a pre-oszmán Seljukid időszakban Anatóliában. Itt munkálkodtak azok a tudósok, akik különböző iszlám országokból jöttek úgymint, Egyiptom, Szíria, Irán, India és Turkesztán. Az új török tudósok és értelmiségiek fellendülést hoztak a kulturális és tudományos életbe. Isztambul mellett új központok virágoztak ki az oszmán földeken, különösen a Balkánon és más európai területeken, mint Bursa, Edirne, Istanbul, Skopje, és Szarajevó. A cikk célja, hogy áttekintést adjon az oszmán állam több mint hatszáz év alatti matematikai tanulmányok kialakulásáról és fejlődéséről és bibliográfiai kitekintést adjon néhány híres oszmán matematikusról. Matematikusok Konstantinápoly meghódítása előtt A legtöbb tudós az első két évszázadban muszlim országokból és török városokból jött. Az első oszmán iskola (madrasa) Iznikben épült (Nicea) 1331-ben, a második oszmán uralkodó, Gazi Orhan Beg, idején ( ). Elsősorban vallási tudományokban képezték a hallgatókat ( al-'ulūm al-diniyya ),olyan híres vallásos tudósok, mint Dawud al-qaysarī (1350), Taj al-din al-garadī (1360) és Ala al-din Aswad (1393) tanított ebben madrasában. Bursa és Edirne meghódítása után új iskolák és más oktatási intézmények (például egészségügyi intézmények, valamint általános iskolák) nyíltak meg és tudósok gyűltek össze ezekben. Fontos könyveket írtak különböző témákról a matematikában és a csillagászatban egyaránt. A fordulópont a madrasa tanítás történelmében és a hagyományos Nizamiya madrasa rendszerről való átállás egy átfogóbb intézményes modell irányába Muhammad II. ideje alatt zajlott le. Ennek az új felfogásnak több oka van. Először,maga a Sultan személyesen érdeklődött az ésszerű tudományok iránt és támogatta ebben a témában a tudósokat. Másodszor, egy új hagyományt vezetett be, hogy Ilkhanid és Timurid intézmények dolgozzák ki a racionális tudományok oktatását. Muhammad II megalapította a Fatih Complex-t, amely 1463 és 1470 között az ő nevét viselte, és nyolc köztes madrasát úgynevezett " tatimma "-t és nyolc másik nagy madrasát ún " sahn "-t tartalmazott. 177

182 1. ábra Az oszmán miniatűr a Nasuh "Ali al-silāhī al-matrāqī által feltalált Matrak játékot ábrázolja. Forrás: Topkapi Palota könyvtár Isztambulban, Sok matematikai és csillagászati irodalom született az oszmán madrasa időszakában. Például Qādīzāda (1432) két műve a csillagászat és a matematika témakörében: Sharh al- Mulakhkhas Fi al-hay'a és Tuhfat al-ra'is Fi Sharh Ashkāl al-ta'sīs. Ezek alapvető tankönyvek voltak azon diákok számára, akik ezekben a témákban akartak tanulni. Jelenleg több mint háromszáz példányban maradt fenn az első és körülbelül kétszáz példányban az utóbbi. Ezek között jelentős számú példány az, amelyet az Anatólia és az isztambuli iskolákban másoltak. Az oszmán matematika általános áttekintése Isztambul meghódítása után 1453-ban, maga Muhammad ( ) szultán hozott létre egy tudományos központot Isztambulban. A szultáni palota könyvtárában számos példányban találunk másolatokat azokról a könyvekről, amelyeket más országokban tettek közzé ezidő alatt a gyógyszerekről, számtanról, geometriáról, asztronómiáról. Muhammad II neves tudósokat hívott meg, hogy tanulmányozzák Isztambulban a Madrast. Uralkodása alatt új oktatási intézmények jöttek létre, mint például a Szán-i Saman madraszák és a Enderūn Palace Iskola Isztambulban. Ennek eredményeként néhány ragyogó tudós bukkant fel és járult hozzá a tudomány fejlődéséhez Muhammad II uralkodása alatt. Qādīzāda al- Rumi (1440) két diákja Szamarkandból Ali al-qushjī (1474) és Fathullah al-shirwānī a (1486) művei figyelemre méltóak matematikában. Muhammad II pártfogolta a muzulmán és nem muzulmán tudósokat Isztambulban. Elrendelte, hogy fordítsák le a görög tanokat arabra, úgymint Ptolemaiosz Földrajzát, és rajzolják meg a világ térképét. A muszlim tudósok mellé meghívott művészeket és tudósokat Európából, különösen tekintettel Olaszországra. Muhammad II ösztönözte a tudósokat, hogy készítsenek alkotásokat, tanokat, mindenki a saját területén. Az oszmán iskolarendszerben Hadith előtt matematikát, geometriát és a Koránt tanulmányozták. Muhammad b. Abu Bakr al-marashi a Tartīb al-'ulûm (1715-ben írott) című könyvében azt írja, hogy a török iskolákban a diákok megtanulják a geometriát, a csillagászatot és az irodalmat, a számtan pedig valamennyi muszlim számára kötelező tudomány volt. Az oszmán tudósoknak lehetőségük volt arra, hogy matematika órákat tervezzenek a tantervben. Sheik al-islam Feyzullah Efendi (1703) önéletrajzában azt írja, hogy 178

183 aritmetika, geometria és asztronómia tantárgyat tanított a Hikma (bölcsesség) és Tafsir kurzusain. Abbé Toderini (Isztambul, ) a De La Littérature des Turcs című könyvében megállapította, hogy a törökök a jól megírt Török -Arab tankönyvekből tanulnak aritmetikát és tájékozottak az európai matematikában. Külön megemlíti a geometria oktatás helyzetét a madrasakban, speciálisan Euklides Elemek című munkáját tanulmányozzák arab nyelvre fordítva. Az oszmán iskolákban megengedték a diákoknak, hogy bizonyos szintű oktatás után tanítsanak számtant a tanáraik felügyelete mellett. Ez azt jelenti, hogy az elméleti oktatás után a diákoknak alkalmuk volt arra, hogy alkalmazzák a tudásukat. Meg kell jegyezni, hogy a 19. századi matematika oktatás fontossá vált a középiskolákban. Ismeretes, hogy a török tudósok tanultak magasabb matematikát és algebrát a középiskolákban. Az oszmán tudósok sok tankönyvet írtak és fordítottak matematikából, az iszlám matematikusok többnyire aritmetikát. Például az Ali al-qushjī al-muhammadiyya Fi al-hisāb és Baha al-din al-'āmilī Khulāsāt al-hisāb széles körben használt tankönyvek a matematikában. Ma már több mint negyven példányban megtalálhatók a Muhammadiyya és a különböző országok könyvtáraiban. Tudjuk, hogy tizenhat arab nyelvű példány van török könyvtárakban és két másik Kairóban és Aleppoban. Baha al-din al-'āmilī a Khulāsāt al-hisāb volt a tankönyv az egész oszmán iskolarendszerben a 17. században.kuyucaklizāda Muhammed Atif (1847) fordította le a könyvet török nyelvre és készítette el a magyarázatokat hozzá 1826-ban Mahmud II uralkodása alatt. Ő rendelte el a mű lefordítását, hogy könnyen megértsék az eredeti könyvet. Három évszázadon át ez volt az egyik leggyakoribb tankönyv a diákok számára. Használták a török államban, Perzsiában, Indiában, Egyiptomban és lefordították németre 1843-ban és franciára 1846-ban. Az oszmán tudósok a 15. század óta írnak matematika könyveket. Számtani szövegeket fordítottak török nyelvre, de csillagászati és geometriai szövegeket is fordítottak. A leghíresebb a klasszikus számtani török könyvek közül, amit Ali b. Veli Hamza b. al-jazāirī al-maghrībī 1590-ben írt a Tuhfat al-a'dad li-zawi al-rushd wa al-sadād. Ez a könyv bizonyíték arra, hogy az oszmán matematikusok általánosan használták az algebrai szimbólumokat és jelöléseket. Az oszmán tudósok ismerték a logaritmust, készítettek csillagászati táblázatokat ban Sekerzāda Feyzullah Sermed fordította Maqsadayn Fi Csarnok Al-Nisbatayn című könyvét, egy magyar matematikus munkássága nyomán. Ebben a könyvben meghatározta a logaritmus fogalmát és elmagyarázta a logaritmus alkalmazását a csillagászatban. A Hendesehāne-i Humájun (Királyi Matematikai Iskola) volt az oszmán állam első olyan intézménye, amelyben modern katonai műszaki oktatás folytattak. Számos francia és angol mérnök, tanár és tisztviselő jött Isztambulba 1783 és 1788 között. A francia szakértők és művezetők közül mindegyik elhagyta Istambult annak a szövetségnek az eredményeként, amit alakítottak Oroszország és Franciaország között, amikor az Ottomans háborúba lépett be Oroszország ellen 1787 és 1788 között. Másik európai államokból (mintegy Svédországból) alkalmaztak vezetőket és munkásokat,amikor a franciák elmentek. Amikor a francia szakértők és tisztviselők közül mindegyik 1787 és 1788 között visszatért az országához, az alkalmazott matematika-kurzusokat megszakították és csak az elméleti matematikakurzusok folytatódtak Gelenbevī Ismāil Efendi által (1790) és Palabiyik Muhammad Efendi (1804) vezetésével. 179

184 2. ábra Mintaoldalak TaqI al-din ibn ma'ruf a Hisāb al-munanjjimīn wa-'l-jabr wa-'lmuqābala. Forrás: Szulejmán könyvtár Istanbuly, Carullah gyűjteménye, Oszmán matematikusok és jelentősebb műveik a 15. és 16. században Qādīzāda al-rumi (1440-es évek) Teljes neve Salah al-din ibn Musa Muhammad ibn Mahmud Qādīzāda al-bursāwi al-rumi. Ő Bursában született, Törökország, (innen a neve al-rumi, az arab neve al-rum a bizánci és oszmán Államok). Nagyapja és apja bírók / Qadi Bursa. Először Bursa tartományban tanult matematikát és a kozmológiát, majd elment Szamarkandba. Ő lett Ulugbek csillagászat tanára (1449) és később nevezték ki a vezető oktatónak Szamarkand iskolájában és az Ulugbek által alapított obszervatórium igazgatójának (1449). Ott halt meg és temették el Szamarkandban. Qādīzāda al-rumi tette meg az első jelentős a fejlesztéseket az oszmán tudományos matematika és a csillagászat irodalmában. Ezt mutatjuk be az alábbiakban: Tuhfat al-ra'is, amelyben összefoglalja a háromszögek tételeit Eukleidész munkája nyomán. Jelenleg mintegy kétszáz példányban őrzik ezt az értekezést könyvtárakban. Risāla dar Bayān-i istikhrāj jayb-i jak daraja -értekezés a sin 1 meghatározásáról műveletek szabályok alapján, amelyek alapjául a számtani és mértani közép alapelvei szolgálnak. Risāla Fi al-misāha (Értekezés a földmérésről), perzsa nyelven: amelyben al-rumi elmagyarázza, miért írta ezt a könyvet: "néhány barátom és adóügyi tisztviselő kérte, hogy írjak egy értekezést, hogy hogyan oldják meg a problémákat földméréses számításaik során. "Ala al-din" Ali al-qushjī ( ) Muhammad II szultán meghívására telepedett le Isztambulban.Itt bemutatta be a szultánnak az al-muhammadiyya című matematikai értekezését, melyet neki szentelt. Miután kinevezték Mudarrisnak (tanár) a szultán Muhammad Hagia Sophia iskolájáben tanított. Sok diák életében, Ali al-qushjī volt a csillagászat és a matematika polihisztor tudósa és tanára, valamint a különböző tudományágaknak is, mint a nyelv, a vallás, a filozófia. Ő vezetett be új módszereket ezen a tudományágak megértésére. Művei hatással voltak a muszlim és az európai világ tudományos tevékenységére. Ő vezette be a Szamarkandi hagyományt a török oktatásban. Fontos művei: Al-Risāla al-muhammadiyya Fi al-hisāb (arab): Számtani értekezés. Ezt szentelte Muhammed II szultánnak. Al-Qushjī " muthbat "és a" manfi " helyett a szokásos értelemben vett" zā'id "és a" nāqis " mennyiségeket vont ki és hozzáadta őket. Az Al- Qushjī' munkái a kínai tanok fordításai és pozitív és negatív mennyiségekre egyaránt 180

185 használják Iránban, Törökországban, Közép-Ázsiában, és Azerbajdzsánban; az európai kifejezések ezekre a mennyiségekre vezethetők vissza, amelyek a bizánci matematikusoktól származnak az al-qushjī's időszakból. Risāla dar ILM-i hisāb (perzsa): Értekezés az aritmetikáról. Más néven Mizan al-hisāb (Balance of Arithmetic) és Zubdat al-hisāb (Essence of Arithmetic). Ez három könyvet tartalmaz: Indian számtan, hatvanas törtek és geometria. Risāla Fi al-qawā'id al-hisābiyya wa'l-dalā'il al-handasiyya : számtani szabályok és geometria. Értekezés a szinusz 1 o -ról. Risāla Fi istikhrāj maqādir al-zawaya min maqādīr al-adlā "fi al-muthallathāt al-ghayr qā'imāt al-zawaya al-haditha min qisiyy al-dawā'ir al-'izām : Értekezés a háromszög szögeinek nagyságáról, nem derékszögű háromszögekről a gömbön.(szulejmán Könyvtár, Carullah gyűjteménye MS 2060). Khalil al-husayni (15. század) Ő egy másik nagy matematikus volt Isztambulban Muhammad II uralkodása idején. Művei elsősorban a számviteli matematikával foglalkoznak. Két jelentős munkája: 1. Miftah-i kunūz-i arbāb-i Qalam wa Misbah-i rumūz-i ashāb-i raqam : Ez a tanulmány nagyon jól ismert és elterjedt az állami ( DIWAN ) könyvelők körében. Ebben állította össze a mindennapi használatra a számviteli számításokat. 2. Mushkil gushā-yi hisāb u mu'dil Numa-yi,nehéz számtani számítások Hadzsi Atmaca al-kātib (1494 után) Valószínűleg könyvelő volt az állami DIWAN -nál. Muhammad II és Bajazid II uralkodása alatt élt. Két művét ismerjük: 1. Majma'-i qawā'id-i "ILM-i hisāb / Jami 'al-qawā'id (A számtani Szabályok Gyűjteménye), Ez egy tankönyv, amelyet a közigazgatásban dolgozó írástudók és könyvelők számára írt. Az epilógusban fejti ki, hogy miért készítette ezt a könyvet: az államigazgatásban a könyvviteli szakmunkástanulóknak tanulni kell számviteli matematikát. Azt is megjegyzi, hogy a legtöbb könyv ebben a témában arab vagy perzsa nyelven van írva, így az új személyzetnek szüksége van egy könyvre török nyelven, hogy könnyen megértsék. A könyv három fejezetből és egy prológból áll (tatimma): az első fejezet az egészekről szól; a második, a racionális számok számításaival és a harmadik fejezet hatványozásokkal foglalkozik. Még a múlt században is használták ezt a könyvet. 2. "Ilm al-hisāb (Book of Difficulties in Arithmetic Solutions and those that are Incomprehensible). Lutfullah al-toqātī (1494) A déloszi problémáról írt geometria könyvet. Mirim Celebi (1525) Trigonometriával foglalkozott, pontosította a sin 1 kiszámítását, más pontos értékeket is meghatározott. A csillagászatot összekapcsolta a matematikával. 181

186 Eliya Mizrahi ( ) Bizánci zsidók leszármazottja volt, főrabbi és matematikus, csillagász, fizikus, és filozófus. A matematikai írásai közé tartozik: 1. Széfer há-mispar (Számok könyve). Mizrahi tizedestörteket használt és ő volt a kapcsolat az isztambuli és Nyugat-Európai matematikusok között. 2. Euklidész "Elemek" című munkájából fordított. Nasuh Ali al-silāhī al-matrākī (1564) Matematikus, történész, geográfus, térképész, térképész, muskétás, és kiemelkedő lovag, kalligráfus és mérnök. Polihisztor gondolkodó volt, író és művész. Török nyelven írt könyveket ezekben a témákban. A "Matrakçi" becenevet azután kapta, hogy létrehozta a Matrak nevű játékot, ami azt jelenti, hogy "csodálatos. Ezért a beceneve azt jelenti: "aki csodálatos játékot játszik ". A matematika területén, Al-Matraqī írt két könyvet törökül azzal a céllal, hogy megkönnyítsék az Államtanács ( Divan kātipleri ) és az állami könyvelők ( muhasebeciler ) munkáját. Ez a két könyv azért fontos, mert a török nyelvet olyan szintre emelte, hogy alkalmas lett matematikai nyelvként való felhasználásra. Matematikai tárgyú könyvei: 1. Jamal al-kuttāb wa Kamal al-hussāb (Beauty of Reckoners in the Perfectness of arithmetic).témái: indiai számjegyek, matematikai műveletek, frakciók, mérleg és mérések. 2. "Umdat al-hussāb vagy Hisāb Fi Furud al-muqaddar (Support of arithmetic in propositions of all magnitudes). Ez a kibővített változata a Jamal al-kuttab című könyvének. Témák: 1) siyāqāt számok, 2) indiai számok, 3) egész számok összeadása, 4) algebra és törtek, 5-6) párhuzamos közvetítés, 7-8) törtek alkalmazása kézművességben és kereskedelemben, 9-11) az egész és tört szorzása és osztása, 12-15) hosszúság, térfogat és tömeg mérése, 16) rajzok, 17) arányok, 18) az adók, 19) "két hiba" szabálya, 20) törtek összeadása, 21) kettős hamis, 22) törtek műveletei ( jam "kusūr ma'a kusūr ). A második fejezet címe "50 probléma megoldása". Ábrák, diagramok vannak ebben a fejezetben. Ez a könyv is tartalmaz méréseket ( Zira, endaze, kilajāt, qantar, misqal, dirham ), arányra, osztás arányára és geometriai módszereket, amelyek mind elengedhetetlenek a könyvelők számára. Al-Matraqī olyan példákat, méréseket mutat be, amelyek korábban ismeretlenek voltak. A "kettős-hamis" szabályt használják, hogy megtalálják egy lineáris egyenlet pontos megoldását. Taqi al-din ibn ma'ruf ( ) Isztambulban élt, számos tudományos terület kiválósága, úgymint matematika, csillagászat, mérnöki tudomány, mechanika, és optika. Az időszak legnagyobb csillagásza volt. Megfigyeléseket végzett a híres obszervatóriumban, új módszert talált ki annak érdekében, hogy meghatározzák a napéjegyenlőséget, kifejlesztett egy módszert, hogy meghatározza a földrajzi szélességet és hosszúságot a csillagok segítségével. Taqi al-din használt trigonometrikus függvényeket, mint a szinusz, koszinusz, tangens és kotangens. Mérései összhangban voltak a hagyományos iszlám csillagászat értékeivel. Kifejlesztett egy másik módszert a szinusz 1 kiszámítására. Taqi al-din írt számos könyvet matematika és a csillagászat témakörökben. Matematika művei: 1. Kitab al-nisab al-mutashākkila Fi al-jabr wa al-muqābala (Book on coinciding ratios in algebra) 182

187 2. Bughyat al-tullāb fi "ILM al-hisāb (Aim of Pupils in the Science of Arithmetic):.A kódex három fejezetből áll: 1) a számtan tizedesjegy pontossággal, 2) a számtani hexadecimális számok, 3) az algebra. 3. Kitab tastīh al-ukar (Book on Projecting Spheres onto a Plane) = Dastur al-tarjīh Fi qawā'id al-tastīh (Preferred Rule in Foundations of Projecting on a Plane) vagy Tahrir Kitab al-ukar li-thawudhūsiyūs (Exposition of "Book on Spheres" of Theodosius ). Ez egy nagyobb csillagászati munka, többek között a sztereografikus vetítéssel is foglalkozik. Oszmán matematikusok a 17. és 18. században 3. ábra: Oszmán geometria könyv egy lapja. Forrás: Topkapi Palota Könyvtár, MS H 612. As'ad Efendi al-yanyawī (Yanyali Eszad Efendi) (1730 körül) As'ad Efendi ibn Ali ibn 'Uthman Al-Yanyawī híres török fordító, matematikus és tudós volt. Művei között szerepel Archimedes könyvekeinek fordítása, latinból a kör négyszögesítéséről szóló írásokat fordított. Muhammad Istanbulī Matematikus és csillagász, három könyvét ismerjük matematikából: 1. Kitab tathlīth al-závija wa-tasbī "al-dā'ira -Ez a tanulmány kiterjed a szögharmadolás, valamint a körbe szabályos hétszög szerkesztésének problémájára. 2. Kitab 'Amal al-musabba "wa-ghayrihī min dhawāt al-adhlā" al-kathīra Fi al-dā'ira -Ez egy értekezés, hogy hogyan nevezzük (heptagon) és szerkesszük a sokszögeket egy adott körbe; geometriai módszereket mutat be. 3. Sharh Ba'd al-makalāt al-uklīdisiyya (arab). -Ez a könyv az egyik legfontosabb munka az euklideszi geometriáról,amelyek az oszmán időszak során íródtak. 183

188 Mustafa Sidkī b. Salih Kethüdā (1183/1769) Bár ő volt az egyik leghíresebb oszmán matematikus, nagyon keveset tudunk az életéről. Matematika művei: 1. Risāla fi "ilmi al-jabr wa'l-muqābala (arab). Algebra könyv 1741-ből. 2. Risāla Fi al-misāha (török). Mérések könyve. 3. Kitābu ( Tahrīru ) Istikhrāj al-awtar Fi al-dāi'ra bi-hawass al-khatt al-munhanī al-waqi "fīhā ( li al-biruni ) (arab). Trigonometria. Ibrahim Aleppo (1776 körül) Teljes neve Ibrahim b. Mustafa b. Ibrahim Madari al-halabi úgynevezett "Raghib pasa Khwājasi", mert ő volt az imámja Rais al-kuttab Koca Ragib pasának. Matematikai művei: 1. Al-Girbāl Fi al-hisāb (arab). Különböző matematikai táblázatok (5940 db); lényege, hogy tele van szimbólumokkal. 2. Hawāshī "ala Raqā'iq al-haqā'ik Fi hisāb al-darj wa al-daqā'iq (arab) Fokok és percek átszámítása, a hatvanas számrendszer matematikája. 3. Risāla Fi kayfiyyat istikhrāj "iddat al-ihtimālāt al-tarkībiyya min ayyi Adad Kana (arab). Az oszmán időszak legnagyobb kombinatorikai munkája. 4. Risāla Fi al-handasa (arab); A geometria. Sekerzāda Sayyid Fayzullah Sarmad (1787 körül) Ő az első matematikus, akik könyvet írt a logaritmusról és bevezette ezt a tárgyat az oszmán matematikába. Akárcsak az apja, ő is készített könyveket a hagyományos és a modern matematikáról egyaránt. Egyesítette a régi és új tanokat műveiben, összekapcsolta a különböző tudományokat. Matematikába könyvei: Maksadayn Fi csarnok "al-nisbatayn (török), írta 1780-ban, ez az első oszmán értekezés a logaritmusról. Azt is leírja, hogyan lehet használni a logaritmust a csillagászatban. Kanz al-daqā'ik (arab). Szorzótáblák, osztások és táblázatok, egyéb algebra problémák. Gelenbevī Ismail Efendi ( ) Török matematikus és csillagász, aki madrasa tanárként is dolgozott. Ő tanította a matematikát a Sultan Abdul Hamit I. által létrehozott tengerészeti mérnöki iskolában. Több mint 30 tudományos munkája maradt fenn. Közülük hármat említünk: 1. Adlā'-i Muthallathāt (összefüggések a háromszög oldalai között, a háromszög geometriája). 2. Sharh-i lugūritma (a logaritmus magyarázata), vagy Sharh Jadāwil al-ansāb-i lugūritma (logaritmus táblázatok). 3. Kusurāt Hisābi vagy Hisāb al-kusūr (szorzások, 4. ábra: Gelenbevī Ismail Efendi ( ). szorzótáblák), más néven Risāla Fi al-jabr wa'l-muqābala (Algebra). 184

189 Kalfazāda / Halifezāda Ismail Efendi (1790 körül) A logaritmikus táblázatokat lefordította és elmagyarázta, hogyan kell használni őket. Ez volt az első ilyen értekezés törökül a logaritmusról. Miután megjelent a fordítás, az oszmán csillagászok elhagyták Ulugbek a Zij madrasáit és el kezdték használni ezeket a táblázatokat, hogy végezzenek csillagászati számításokat. Huseyin Rifki Tamani (1817 körül) Tanulója majd vezető oktatója volt a Muhandishāne-i Berri-i Humájun katonai műszaki iskolának, de tanult a Cambridge-i Egyetemen is. Megalapozta a katonai iskolák matematika képzését. Elsőként írt könyvet a katonai iskolák számára matematikai számításokból. Rifki Tamani sok könyvet írt és fordított. A nyugati tudományok törökországi megismertetésének egyik úttörője volt. Könyvei fizika, matematika, geometria és katonai témájúak. A legtöbb könyvét tankönyvként használták az iskolákban: 1. Tarjamat USUL-i Handasa (török)- Eukleidész Elemek fordítása J. Bonnycastle angol matematikus könyve alapján. 2. Logaritma Risālasi (török)- logaritmus és logaritmitakai problémák megoldása. 3. Imtihan Al-Muhandisīn (török) elméleti és alkalmazott geometria (88 elméleti és a gyakorlati alkalmazás és megoldásaik, 180 ábra van a könyv végén). 4. Mejmua al-muhandisīn (török)- katonai művészet és a geometria, mérések (hogyan kell az elméleti geometriát alakalmazni a gyakorlatban; ágyúöntés). 5. Talkhis al-ashghāl Fi ma'rifat tarfi'al-askāl Fi Fann al-lagim (török)-korai műve, melyben megállapítja a francia és török tömeg arányát. Egyes matematikusok a 19. és a 20. század elején Hoca Ishak Efendi Ishak Efendi Bashhojja ( ): oszmán matematikus, csillagász, és a mérnök; a modern tudományok egyik úttörője az oszmán államban. Vezető tanára volt a császári School of Engineering (Muhandiskhāna Bahri-i Humájun) iskolának. Tudott arabul, perzsául, franciául, görögül és latinul. Sok könyvet fordított a nyugati nyelvekről törökre. Kísérletet tett a Mecmūat-i "Ulum-i Riyādiyya (Matematikai Tudományok Gyűjteményében, négy kötet) című könyvében egy átfogó tankönyv készítésére a különböző tudományok, mint a matematika, fizika, kémia, csillagászat, biológia, botanika, ásványtan terén. Ishak Efendi erőfeszítéseket tett arra, hogy átadja a modern tudomány terjedését más iszlám országokba is. Legfontosabb könyvei: Majmu'āt-i "Ulum riyādiyya (Collection of Mathematical Sciences)- tudányos összefoglaló és magyarázatok a matematikai fogalmakról és módszerekről, ezek alkalmazásai a műszaki és természettudományoknak. Fontos tankönyv volt ebben az az időszakban az általános és alkalmazott matematikában. Ajsam nāriyya wa muthalathāt kuriyya (Szilárdtestek és gömbi háromszögek). Ahmad Tawfik Efendi ( ) Magánórákat adott azoknak, akik matematikát, csillagászatot akartak tanulni. Néhány fontos könyvet írt matematikából: Hall-al-As'āb Fi taz'īf al-muqā'ab (török)- köbszámok. Majmu'āt al-farā'id wa lubb al-fawā'id (török)-alkalamazott geometria, mérések. Nukhbat al-hisāb (török)-matematika, mérések és földrajz. Talkhīs al-a'māl (török)- matematikai alapok 185

190 Hüseyin Tevfik pasa Vidin ( ) 5. ábra: Vidinli Tevfik pasa. kvaterniókat. A könyv elsősorban az algebrát tárgyalja, de a végén a szerző létrehozott egy háromdimenziós algebrát, amely tartalmazza a komplex számok és három dimenziós tér vektorainak algebráját. Hüseyin Tevfik könyve egyike volt a világ legkorábbi nyomtatott könyvei közül. Művei közül: Hisāb Muthanna (Dual Algebra)- cikk az algebra angol folyóiratban Mebāhis Al-İlmiye A 19. század a nyugatiasodás folyamata, nem mutatott túl az európai tudományos kutatások, könyvek török nyelvre fordításán. Ebben az időben Tevfik pasa Vidin a matematika nagyon új területét kutatatta - négy részből álló könyvet adott ki angolul erről a témáról Lineáris algebra címmel. Ez 1882-ben (169 oldal) jelent meg először, és egy második átdolgozott és kibővített változata is megjelent Isztambulban 1892-ben az AH Boyajian (188 oldal). Tevfik pasa volt az első tudós az oszmán tudományos történelem során, aki ilyen innovatív kutatást végzett és könyvet adott ki a matematika területén. Ez a könyv Lineáris algebra, amelyet angol nyelven írt és jelent meg. Ebben új matematikai fogalomként tárgyalta az időt. Ez rendkívül fontossá vált a fizika alkalmazásában, amikor az ír matematikus-csillagász WR Hamilton (1843) feltalálta a Mecmuasi1866-ban. Zayl USUL al-jabr (török)- magyarázatok, kiegészítések Tahir Paşa könyvéhez USUL al-jabr és a Taylor és McLaurin sorozatról is. (İstanbul 1278/1861). Salih Zeki ( ) Salih Zeki olyan matematikus, aki zenés témákról is írt, kijelentette azt, míg a zene tudománya, és az elemző módszerei, közös minden ember számára, minden nép zenéje egyedi. Villamosmérnöknek tanult Párizsban. Miután visszatért Törökországba, először mérnökként dolgozott, majd mint matematika tanár. Otthagyta mérnöki állását, annak szentelte életét, hogy tanítsa és terjessze a matematikát. Megalapította a Kar Dar al-funun (Ma Isztambuli Egyetem) matematika tanszékét. Írt számos könyvet matematikából, amelyek közül néhány Asari Baqiya, Kāmūsu Riyādāt, Hiqmati Tabiiyai Umūmiya, 6. ábra: Salih Zeki. Hisābi Ihtimālāt, Mizan tafakkur. Asari Baqiye a számtanról, trigonometriáról, geometriáról és kozmológiáról szól. Kāmūsu Riyādāt egy matematikai enciklopédia. Hiqmati Tabiiyai Umūmiya, pedig általános fizika. Mizan tafakkur egy fontos könyve az algebrai logikának. Következtetés Az ottomán birodalom matematikai tanulmányai kezdődtek Ali al-qushjī munkásságával Isztambulban és egészen Salih Zeki munkásságáig tartott. Ezeket a munkákat két stílusba sorolhatjuk: hagyományos és nyugati. A hagyományos zárult Gelenbevī műveivel, és a 186

191 nyugati stílusú zárult a Salih Zeki munkáival. Az oszmán matematikai tanulmányok öt évszázadon át folytatódtak, de ez a hagyomány nem tudott lépést tartani a a matematika fejlődésével Európában a 18. században. Az oszmán iskola abból állt, hogy néhány matematikus készített eredeti műveket, mások viszont elégedettek voltak a matematika oktatásával és könyvkiadással. A legtöbb munka az oszmán iskolában született,de ezt nem vizsgálták részletesen matematikatörténet szempontjából. Ennek két oka van: az első, hogy kevés embert érdekelt a téma, a második az, hogy a fiatalok Törökországban nem tudták elolvasni és megérteni az arab nyelven írt szövegeket. Számos oszmán matematika tudós élt. Ők jól tájékozottak voltak más tudósok munkássága terén is és számos eredeti hozzájárulást tettek a matematikai kutatáshoz és az oktatáshoz. Néhány ilyet lefordítottak más nyelvekre, és úgy használták, mint a tankönyveket. Hagyományosan az oszmán matematikusok érdekeltek voltak még más tudományágakban is, mint a csillagászat, a mérnöki tudomány. Sajnos, az oszmán matematika történelme egyik legkevésbé kutatott téma a matematika történetében az iszlám civilizációban. Az oszmán matematikusoknak sok eredeti műve fellelhető a törökországi könyvtárakban, amelyeket eddig nem vizsgáltak tudománytörténet szempontjából. Ha ezeket is részletesen tanulmányoznánk, tisztább képet kapnánk az oszmán matematikáról. Irodalomjegyzék Salim Ayduz, Significant Ottoman Mathematicians and their Works című értekezése nyomán, forrás: ( ) 187

192

193 Stettner Eleonóra: Slavik Jablan ( ) szerb matematikus matematikai és tudománynépszerűsítő tevékenysége Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Absztrakt Slavik Jablan matematikus, a vizuális matematika, a csomóelmélet, a szimmetrológia és számos más szakterület világszerte elismert művelője. Az ÉlményMűhely egyik alapítójaként rengeteget tett az élményközpontú matematika-oktatás, a művészet és matematika kapcsolatának népszerűsítéséért. Sokat segített a Kaposvári Egyetem matematika és művészet tantárgyának elindításában. Egyetemünkön is tartott játékos, alkotó műhelyfoglalkozásain megmutatta a résztvevőknek a bennünket körülvevő világ stuktúráiban rejlő szépséget, matematikai mintázatokat. Több közös kiadvány is őrzi a közös munkát. Kulcsszavak: Slavik Jablan, vizuális matematika, ÉlményMűhely 189

194

195 Bánkuti Gyöngyi: Nikola Tesla a méltatlanul kezelt feltaláló Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar (bankuti.gyongyi@ke.hu) Absztrakt Nikola Tesla-ról a Horvátországban szerb ortodox lelkészi családba született feltaláló életéről, munkásságáról méltánytalanul keveset tud a Magyar közvélemény, sőt rövid netes angol nyelvű tartalom keresésem alapján állíthatom, hogy az angol közvélemény sem kezeli érdemeinek megfelelően. Ezen hiányt pótlandó rövid összefoglalást kívánok adni munkásságáról, szabadalmairól, megkísérelve röviden összefoglalni szabadalmainak műszaki tartalmát, jelentőségét, máig tartó hatását - ha van. Ezt tartom publikációm legnagyobb eredményének, mivel listát szabadalmairól, méltatást róla, számost találhatunk az interneten magyarul is, azonban többségében ezek műszaki tartalmának rövid közérthető - részletezése nélkül. A szabadalmakról angol honlapokon találtam információkat. A szabadalmak eredeti szövegei, sőt rajzok is linkként sok esetben megtalálhatók. E mellett szeretném élvezetesen, sztorikkal, sok képpel kis ízelítőt adva felvillantani életének érdekes momentumait. Pl. az Edisonnal folytatott áramok háborújáról ; hogyan került közel a Nobel díjhoz, miért nem kapta meg soha. Mindez remélem, rávilágít arra, hogy napjaink műszaki fejlődésében a Balkán valóban jelentős szerepet játszott. Kulcsszavak: Nicolas Tesla, élete, szabadalmai, érdekességek, modern szabadalmak Bevezetés Nikola Tesla élete nemcsak szakmailag nagyon változatos, de érdekes kalandos is. Ugyan a mai kor legfontosabb találmányainak megalapozója volt, mégsem ismerték el ennek megfelelően, sem életében sem halála után. Ennek részleteivel szeretném megismertetni az olvasót, sok képpel élvezetesen, kiemelve talán azon okokat, mely elismertségének hiányához vezetett. Nikola Tesla élete Életéről számos információ található az interneten, pl. a Wikipedia szabadenciklopédiában is, melyből az alábbiakban idézek. Nikola Tesla Smiljanban, Horváth országban, szerb ortodox lelkészi családba született július 10.-én. (1. kép) Édesapja, (Milutin Tesla) európai műveltségű ortodox pap volt. Édesanyja, Georgina (Đuka) Mandić szintén szerb lelkészi családból származott, akinek egyik testvére (Pavle Mandić) szerb földbirtokos családba nősült Pomázra. Három leánytestvére volt illetve egy fiú, aki Nikola 5 éves korában halt meg. 1. kép: A Tesla család 191

196 Amikor maláriától majdnem meghalt, édesapja megengedte neki, hogy ne szülők által preferált pályára, hanem az általa kívánt mérnöki pályát választhatja. Ez erőt adott neki. A középiskolát Károlyvárosban (Karlovac, Karlstadt) végezte, majd a graz-i Politechnikumban tanult. Már ekkor foglalkozott a váltakozó árammal és a dinamóval. Kivételes tanulási képességei voltak, verseket, színdarabokat, teljes könyveket képes volt fejből megtanulni, kivételes vizuális memóriája volt. Ennek ellenére tanulmányait anyagi okok miatt kénytelen volt megszakítani. Apja halála után csak a Pomázra került nagybátyja segítségével tudta tovább Graz-ban és Csehországban. Végzés után - szintén Pavle Mandić segítségével - Budapestre a Puskás Tivadar féle American Telephone Company céghez került ben és a cég főmérnöke lett. Hamarosan elkészített egy telefon kihangosítót, mely tulajdonképpen a hangszóró őse volt. Idegösszeroppanást kapott, amiből felépülve szaglása, hallása nagyon érzékeny lett. Önéletrajzi írása szerint, amikor barátjával, Szigeti Antallal a depresszióból történő gyógyulás részeként a Városligetben sétálgatott egy bottal a porba lerajzolta a váltakozó áramú motor működési elvét. Szabadalmait fejben dolgozta ki, szinte működtette is fejben, csak a kész konstrukciót vetette papírra ben Párizsba ment és a Continental Edison Companynál kezdett dolgozni. Ez alatt készítette el a váltakozó áramú motor prototípusát, melyre csak később Amerikában adott be és kapott szabadalmat től az Amerikai Egyesült Államokban dolgozott 1943-ban NewYorkban bekövetkezett halálig. Először Thomas Edison cégénél, majd befektetők, sponzorok segítségével saját céget, Coloradó Springsben saját laboratóriumot épített. New Yorkban is dolgozott és a nyílvánosság előtt tevékenykedett. Amikor laboratóriuma leégett, újabb befektető segítségével indította újra munkáját. Long Islanden Pierpont Morgantól kapott dollárból építette fel újabb laboratóriumát. 146 szabadalma volt, melyből 116 az USA-ban. Ténylegesen ennél jóval több dologgal foglalkozott, több ötlete volt, de csak ennyit védetett le. Nyolc nyelven értett, beszélt: szerbül, angolul, csehül, magyarul, franciául, olaszul és latinul. Zseni volt (aki nem állt távol az őrülttől) talán ezért nem sikerült anyagi sikereket elérnie. Nem kamatoztatta szabadalmait, nem épített rájuk cégeket, amint megoldott egy problémát tovább lépett. Szegényen halt meg 1943-ban New Yorkban. Szabadalmai: A következőben jelentősebb szabadalmainak illetve szabadalom csoportjainak, területeknek a felsorolása következik, rövid műszaki magyarázatokkal. A szabadalmak teljes listája is megtalálható angol nyelven, a neten, rövid műszaki leírásokkal és többségükben linkekkel az eredeti szabadalmi szöveghez, (Nikola Tesla szabadalmai 2015) valamint rajzok is. (Nikola Tesla szabadalmaihoz tartozó rajzok 2015) Automatikus szabályozású ívfénylámpa a Pavel Nyikolajevics Jablocskov által ban szabadalmaztatott ívfénylámpa automatikus szabályozását oldotta meg. Az ívlámpa nagy intenzitású fényét két szén rúdra kapcsolt elektromos áram által indukált elektromos ív fénye hozza létre. Azonban a szén rudak ettől folyamatosan fogynak így a köztük lévő távolság változik, nő a lámpa fénye csökken. Ezért folyamatosan közelebb kell tolni őket egymáshoz. Ezen távolság állítását, vagyis a fényerő állandóságát oldotta meg Tesla. Egy- és többfázisú váltakozóáramú villamos hálózat a mai elektromos hálózatunk megalapozása. Ez sok szabadalmat jelent, műszaki tartalmuk nagyon szakmai lenne. Többfázisú váltakozóáramú motor és generátor a mai összes villanymotor és generátor őse. 192

197 Nagyfeszültségű nagyfrekvenciás Tesla-transzformátor a mai transzformátorok őse. A transzformátor váltakozó villamos áram feszültségét és áramerősségét alakítja át tekercsek segítségével. Nagyfrekvenciás váltakozóáramú generátor (mechanikus) Szabaddugattyús elektromos generátor és motor Nagyfrekvenciás nagyfeszültségű elektromos generátor A fentiek speciális motorok és generátorok. Váltakozó áramú és elektromágneses területen számos szabadalma volt, melyekből 13-at először a Niagara vízesésen épített vízi-erőműben hasznosítottak és többségük azóta is mindennapjainkat meghatározó eredmények. Reaktív motorok működési elve - a sugárhajtóművek működési elve, melyek olyan reaktív hajtású erőgépek, melyek a hatás-ellenhatás törvényének elvén működnek. (Newton III. törvénye). A befogadó szerkezet mozgatáshoz szükséges tolóerőt úgy állítja elő a hajtómű, hogy munkaközegének energiaátalakítása során keletkező gázt vagy folyadékot az átalakító térhez kapcsolt fúvócsőből nagy sebességű sugárként áramoltatja ki, melynek hajtóerejével ellentétes értelmű erő(erőlökés, tolóerő) képződik. (Reaktív motorok működési elve Wikipédia 2015) Termo-mágneses illetve piro-mágneses motor melyet napjainkban inkább Curie motorként ismerünk, mivel az un. Curie pont környékén dolgozik. Felmelegítik a ferromágneses (köznyelvben mágneses) anyagot a Curie pontja fölé, ahol elveszti mágnesességét, majd ezen kritikus pont alá hűtik, ahol ismét mágnesessé válik. Régebben leginkább a gadolíniumot találták erre alkalmas elemnek, mivel Curie pontja 20 C körül van. Hatásfoka ugyan nem magas, de hulladék hő hasznosítás területén napjainkban esetleg jelentősége lehet, mivel egy lépésben alakítja a hőt elektromos árammá. A szabadalom szövege megtalálható a neten. (Termo-mágneses motor 2015) Piro-mágneses villamos generátor fenti elven működő generátor, mely nem a hőből állít elő villamos energiát, hanem a villamos energiából, a fentiekkel azonos elven hőt. Ózonfejlesztő generátor és sterilizálási eljárás - kisülésekkor köztudottan ózon keletkezik. Ezt tette üzemszerűvé Tesla, kis ventillátorral biztosítva a friss levegőáramlást, kisüléssel a keletkezést, és az ózon gyűjtését oldotta meg. Repülőgépek helyből indulásának módszere azóta is alkalmazott elv. Halálsugár fegyver nem maradtak fenn a technológia teljes részletességgel, csak hogy pl volton működött volna, nagy pusztító erővel. Több hadseregnek is felajánlotta, de senki sem vásárolta meg tőle. Halála után az iratok nagy része eltűnt a megmaradottak a Belgrádi múzeumban találhatók, de legyártásra azóta sem került. Röntgensugár ő is kísérletezett vele, valamint Edison is, aki állítólag emberre káros módon is használta. Állítólag asszisztense meg is betegedett tőle, és az ő látását is károsította. Kis fogyasztású világításra szolgáló vákuum és gáztöltésű kisülési csövek a neoncsövek elődjei, előnyük a kis fogyasztás és a megfelelő fény. Robbanómotorok gyújtási rendszere a manapság is használatos robbanómotorokról van szó, melyeknek a gyújtás rendszerét tökéletesítette. Távirányítás alapjai élénken foglalkoztatta a vezeték nélküli jel átvitel, sikeres kísérleteket is végzett ezen a területen. (Pl. Bemutatót tartott. Kis hajót 193

198 elektromágneses hullámok segítségével a partról irányított. A hitetlenkedők keresték a trükköt, a megoldást.) A rádióért járó Nobel-díj-at azonban nem ő kapta, melyről az érdekességek részben írok részletesebben. Vákuumimpregnálási eljárás nagyfeszültségű alkatrészek szigetelésére manapság is fontos terület a vezetékek szigetelése, melyet ő vákuum segítségével oldott meg. Koncentrált napenergia erőmű - Mozgatható tükrökkel egy toronyba irányítják a napsugarakat ahol az folyadékot, vizet melegít, ami turbinát hajt meg. Kép látható róla az érdekességek részben. Lapát nélküli turbina és szivattyú a folyadékok viszkozitását használja fel arra, hogy motorként vagy szivattyúként működjön. Nem terjedt el, pedig bizonyos tartományokban jobb hatásfokú, mint a hagyományos lapátos eszközök, és kavitációra sem érzékeny, sőt jóval olcsóbb is. Üzemanyag nélküli autó (mely a tér energiáját használja) máig sem értett (többek által tagadott) találmánya. Szakmai és életrajzi érdekességek: Tesla volt talán az első igazi tudományos médiasztár, mely a továbbiakban idézett cikkek illetve inkább hírportálok alapján láthatóan máig az is maradt. Sokszor szerepelt a kép híres tekercsével ami villámokat lövelt ő pedig nyugodtan olvas alatta. Vagy pl. amikor a vezeték nélküli fényesen világító égőjét tartja. Médiasztárságát, stílusát a róla megjelent korabeli karikatúra is alátámasztja (2. kép). 2. kép Tesla a tekercse által kibocsátott villámok alatt, illetve gázzal töltött fényesen világító lámpájával, újság karikatúra Teslaról. Korabeli újság képek. Edison amikor odavette cégéhez 50 ezer dolláros munkadíjat ajánlott neki ha egyenáramú motorjai és generátorai problémáit megoldja. Ám amikor megoldotta, azt mondta csak viccelt. Pl. ez is még ma is médiahírként jelenik meg a neten (Menedzsment Fórum Hírportál, 2013) 157 éve született az ember, aki nem értette Edison humorát címmel. Tesla ezek után anyagi okok miatt ott hagyta Edisont és a váltó árammal kezdett el foglalkozni. Váltóaáramú találmányainak jogát eladta George Westinghouse-nak. A Westinghouse cég gondoskodott az 1893-as chicagói expo kivilágításáról és nagy sikert 194

199 3. kép Az 1893-as Chicago-i világkiállítás kivilágítása aratott vele, ami a 3. képen látható lámpák alapján érthető is. Ez a siker, jelentős szerepet játszott abban, hogy ők nyerték meg az első Niagara erőműre kiírt pályázatot, mely Tesla szabadalmai alapján készült és az ő nevét viselte. Jelenleg is szobor áll mellette. (4 kép) Az erőmű 1896-tól látta el a közeli Baffalo várost árammal. 4. kép Korabeli képek a Niagara erőműről és a Tesla szoborról napjainkban Edison az egyenáram híve volt és inkorrekt módon próbálta a váltó áramot kritizálni. Ez volt az un. ún. áramok háborúja. Pl. gyerekekkel (kis fizetség ellenében) állatokat fogdostatott össze, melyeket nyilvánosan (váltó) áramütéssel megölt, még elefántot is, demonstrálandó a váltóáram veszélyességét. Tesla viszont demonstrálandó a veszélytelenséget többször bemutatta, hogy a rajta áthaladó nagyfeszültségű áram nem tesz benne kárt, pedig szikrák pattogtak róla, és a sötétben ő is kísérteties fényben úszott. Edisonnal nyilvános vitákat is folytattak, mint a 6. képen található plakáton is látható. 5. kép Plakátok: Áramok háborúja, Edison állatkísérletei váltóárammal, Tesla és Edison nyilvános szakmai vitája a San Fransico-i világkiállításon Jelenleg is találhatóak korabeli képek az interneten pl. a Tesla Memorial Society of New York civil szervezet honlapján ( ahol cikkeinek képeinek, róla szóló információknak legteljesebb gyűjteménye található. Ez hangzatosan, ellenzékien ugyan - de igyekszik máig hatóan ápolni a tudós emlékét. 195

200 Tesla laboratóriumaiban éjjel nappal dolgozott. Időnként furcsa kísérleteket hajtott végre. Pl. olyan rezonátort állított elő melynek frekvenciája megegyezett az üvegével ezért több száz méteren belül minden ablak kitört. Vezeték nélküli energiatovábbítással foglalkozott, fluoreszkáló lámpákat alkotott, melyek különböző frekvencián működtek és a generált frekvenciától függően különbözők gyulladtak ki ben Colorado Spring-ben az általa szabadenergia -nak nevezett technikával foglalkozott. A technikát hivatalosan 1952-ben Otto Schumann fizikus fedezett fel, matematikai úton vezette le létezésüket. A wikipedia szerint: Schumann-rezonanciáknak nevezzük a bolygófelszín és az ionoszféra által határolt gömbréteg elektromágneses sajátfrekvenciájáit, amit a zivatartevékenység során keletkező villámok keltenek. Vezeték nélküli energia továbbításával tervezett energiát közvetíteni kontinensek között is. Amikor a tornyát Colorado Springs-ben beindította látványos és hangos villámokat generált, melyek túlterhelték a közeli város generátorait, amik kigyulladtak és a város sötétben maradt. 6. kép Tesla laboratóriumainak, tornyainak képei Teslának sok furcsa, a kommunikációt megnehezítő tulajdonsága volt. Hajlamos volt a túlzásokra, (pl. állította, hogy képes befolyásolni az időjárást) ötleteivel rohant a sajtóhoz, túlzott önbizalmat árasztott (nagyképű volt), idős korában spirituális dolgokkal foglalkozott. Kényszerbetegségek gyötörték, tisztaságmániás volt, (ezért nem fogott kezet), irtózott a haj érintésétől, csak 3-al osztható számú szállodai szobában volt hajlandó lakni, stb. Rajongott a galambokért. Idős korában különleges magokkal etette őket New Yorkban a Central Parkban. Temetése New Yorkban a St. John katedrálisban volt, százak vettek részt a gyászszertartásán. Halála után minden anyagát titkosította és lefoglalta az FBI. A szóbeszéd szerint leginkább a halálsugár prototípusára voltak kíváncsiak, melyről az újságok is cikkeztek (7. kép). Tesla már korábban - képek által bizonyítottan - képes volt röntgen kép készítésre is, melyet. 7. kép Tesla temetése. Újság cikk részlet Tesla halálsugár szabadalmáról. Tesla kezének röntgen képe. 196

201 Urnáját (mely egy vasgömb) Belgrádba szállították ahol sok más anyagával együtt a Tesla múzeumban őrzik. Itt sajnos nincsenek meg eredeti A szerb kormány és nép őrzik emlékét amit az is mutat, hogy a 100 dínároson - már a Jugoszláv időkben is megtalálható (volt) a képe (8. kép). Mj: Kevés képletet tartalmazó pénz van. 8. kép Tesla hamvai. Szerb pénz Tesla arcképével. Tesla múzeum Belgrádban ben állítólag szóba került a neve a Nobel-díj bizzottsábnál, de ezek csak nem hivatalos információk ben ismét szárnyrakaptak hírek arról, hogy Edisonnal közösen jelölték de Tesla a díjakat eleve elutasította. Mindezekről napjainkban is elferdített információk találhatók a neten pl. az Akinek nem kellett a Nobel-díj: Nikola Tesla című írás: Tesla úgy gondolta, hogy nem a Nobel-díj az ami számára elismerés, hanem az, ha találmányai az emberiséget szolgálják. Emiatt nem vette át a Nobel-díjat sem. [Jankovics (2015) ] Mindezt a Nobel-díj bizottság tagadja, szerintük visszautasítani csak megítélt, kiosztott díjat lehet ben Guglielmo Marconi (megosztva Carl Ferdinand Braunnal) Nobel-díj-at kapott a vezetéknélküli távíró (közismert nevén szikratávíró) felfedezésért, melyre a rádiózás techinkája épül. E területen a vélemények többszörösen megosztottak voltak, (szláv területeken Popov orosz fizikust tartják, a németek megint másokat, míg Amerikában Teslát és Marconit.) Mindannyian korábbi eredményekre támaszkodva ténylegesen kísérleteztek vezetéknélküli jel továbbítással. Tesla évtizedeken keresztül pereskedett a szabadalmi elsőbbség miatt, mivel Marconi Amerikában asszisztense volt, és szerinte akkor tanulta tőle az ismereteket. Keresetét rendre elutasították, majd mindkettőjük halála után (Tesla halála után néhány hónappal) az Amerikai Legfelsőbb bíróság neki ítélte. Mindezt több forrás úgy ítéli meg, hogy ezzel a rádió felfedezésért járó Nobel-díjat ítélték Teslának, melyet tévesnek tartok, mivel a per tárgya is csak a szabadalmi elsőbbség volt, illetve Marconi foglalkozott a témával a későbbiekben, hasznosította az emberiség javára. 9. kép Tesla amit a drót nélküli kommunikációról tart előadást ben Houstonban. A rádió szabadalmának részletei. Marconi korabeli drótnélküli távíró val. 197

202 Valamint, véleményem szerint az amerikai bíróságnak nem kompetenciája a Nobel-díj bizottság döntésének megmásítása. Árnyalja a helyzetet, hogy ebben az időben a Marcony Company perelte az Amerikai Egyesült Államot, szabadalmának jogtalan használata miatt a II. világháborúban. Talán ez is közrejászthatott a döntésben, mivel ha szabadalom másé akkor a kereset alapja dől meg. Tesla több máig sem értett területtel is foglalkozott, mint pl. a teleportálás, amivel állítólag saját magán is sikerrel kísérletezett, vagy a tér energiáját hasznosító autó, ami motor zaj nélkül közlekedett New York utcáin vagy a halálsugarak. Álljon itt néhány kép a jelenből, melyeken a jelenben végzett Tesla munkásságán alapuló kísérletek láthatók olyan területről, melyek a hivatalos gyakorlatoknak csak részben részei. 10. kép Koncentrált napenergiás erőmű a sivatagban. Tesla tekercsek Moszkva mellett. Termomágneses motor kísérlet a GAMF-on. A koncentrált napenergiás erőművet napjainkban is építettek, az erről szóló CNN híradásból látható itt kép. A GAMF hallgatói 2014-ben egy versenyen termo-mágneses motort építettek. Moszkva mellett óriás Tesla tekercsekkel hoztak létre villámokat, kisüléseket. Tesla hagyománya ma is él, ma is általában hangzatosan ellenzéki stílusban jelennek meg róla írások. Pl az origo-n is gyűjtenek szobrára, ami Palo Alto-ban ( a csúcstechnológiai ipar egyik fővárosának számító amerikai városban) wifi-t sugározna a téren tartózkodóknak. A cikk címe modern nyelven a munkához a nőkhöz való viszonyára is utal. Kocka volt a 20. század legrejtélyesebb zsenije. (Szedlák 2013). Megjegyzem, Edisonnak Teslánál is sokkal több, (több száz) bejegyzett szabadalma van, mivel ő minden munkatársa munkájához a nevét adta. Sok könyv, film, internetes forrás foglalkozik életével, munkásságával. Álljon itt közülük néhány film plakát és a Felfedezéseim önéletrajzi könyvének borítója: 11. kép Tesla filmek plakátjai és könyvének borítója: Nikola Tesla titka. Az Olympus töredékei Nikola Tesla víziói. Nikola Tesla: My Inventions (Találmányaim) önéletrajzi könyv. 198

203 Magyarul sajnos ezeket nem sikerült megtalálnom, csak pl. hangzatos riportműsort az RTL klub készítésében, mely pontatlan információkat is tartalmaz. (RTL klub műsora) illetve a T akták: A zseniális Tesla dokumentumfilmet. Könyvek jelentek meg magyarul pl. Vladimir Pistalo: Tesla, avagy arckép álarcok között vagy Lewis Perdue: A Tesla hagyaték. 12. kép Tesla könyvek: Vladimir Pistalo: Tesla avagy arckép álarcok között. Lewis Perdue: A Tesla hagyaték. Tesla szerb nyelvű könyv. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az idősek által jól ismert Tesla termékek, magnó, lemezjátszó stb. egy cseh cég termékei, melynek neve atechnika SLAboproudá" gyengeáramú, alacsony fogyasztású technika rövidítéséből származott, semmi köze a szerb tudóshoz. (Mint azt pl. az RTL klub műsorában állítja). Azonban a Tesla Motors autógyár, melyet a közhiedelemmel ellentétben nem Elon Musk a dél-afrikai fizikus zseni, hanem Martin Eberhard és Marc Tarpenning alapított 2003-ban, Elon Musk csak csatlakozott hozzájuk, - az ő nevét viseli. Elektromos autókat gyárt és töltő állomásokat üzemeltet. 13. kép Tesla Motors amerikai cég: Töltő állomása. Obeliszkje. Elektromos autója. Ahonnan mindenki ismerheti nevét: 1960-ban Párizsban teslának nevezték el a mágneses indukció SI-mértékegységét. Jele: T Publikációmnak tudománytörténeti témája lévén tudományos eredménye nincs. Azonban hatásaként remélem többen akik eddig nem ismerték ezen nagyszerű tudós munkásságát életét most rövid betekintést kaphatnak és szabadalmainak munkásságának műszaki tartalmáról nem teljes, viszont magyar nyelvű, rövid, remélem közérthető kis anyagot találhatnak cikkemben. 199

204 Irodalomkutatásom alapján az alábbi véleményem fogalmazódott meg Tesla jelenlegi megítéléséről. Mivel sokan úgy érzik, hogy Nikola Tesla a hivatalos tudománytörténetben nem kapja meg a neki megjáró elismerést, ezért sok honlap, információ kering az interneten, melyek inkább a hangzatosságra, mint a tudományos korrektségre törekszenek, időként túlzásokba esnek. (Állítják, hogy Tesla visszautasította a Nobel-díjat, földönkívüliek jeleit fogta, időutazással foglalkozott, 700 találmányt tulajdonítanak neki, a mások által folytatott, részletesen kidolgozott, fizikailag megvalósított találmányok dicsőségét csak számára tartják fenn,..) Sokan a ma még nem ismert alapokon nyugvó kísérleteit, eredményeit helyezik fókuszba, pl. a teleportálást - mellyel állítólag önmagán is sikerrel kísérletezett; a tér energiáját - mellyel képek szerint is motorzaj nélküli autót hajtott meg; az elektromos áram drót nélküli továbbítását egyik legnagyobb publicitást kapott képe, amikor gázzal töltött világító égőt tart a kezében, melyhez nem vezet vezeték. Furcsa, ma nem használatos találmányai alapján sokak még ma is végeznek kísérleteket. Azt gondolom Tesla nagyon sok területen alkotott, nagyon termékeny kutató, és mondhatjuk média sztár de nem egyszerű ember volt talán azért sem sikerült meggazdagodnia. Pedig bármely témából ha csak azzal foglalkozott volna is, cégbirodalmat alakíthatott volna ki. Legjobban kidolgozott, legnagyobb eredményének a váltóáram területén végzett munkásságát tartom, mely tényleg a mindennapjaink elengedhetetlen része. Edisonnal folytatott áramok háborúja az első nagy a médiákban zajló tudományos párbaj volt. A címben a méltatlanul kezelt jelzőt nemcsak a hivatalos tudományra értem, hanem az ellenzéki médiákra, filmekre, honlapokra, publikációkra is mivel azok előbbre helyezik a hangzatosságot, a meghökkentést, mint a korrekt tartalmat, sőt időnként valótlant is állítanak. Tesla nagyon jó példa arra, hogy a Balkánról származó szerb tudóst a világ amerikainak, vagy a volt szocialista táborban a Tesla cég (magnók) alapján cseh tudósnak gondolja. Publikációmat ezen szempontból érzem a balkán konferenciához illeszkedőnek, mivel megmutatja, hogy egy (nem közismerten) a balkánról származó tudós, milyen sok területen alapozta meg jelenlegi életünk kényelmeit jelentő műszaki eszközök technológiáit. Élete kalandos élvezetes volt, munkássága lenyűgöző! Köszönetnyilvánítás Köszönöm a Balkán konferencia szervezőinek hogy a rendezvényt egyetemünkre hozták, és motiváltak részvételre. E nélkül nem ismertem volna meg ezen nagyszerű tudós munkásságát életét ilyen részletességgel. Irodalomjegyzék Életrajzi blog: &searchkey=&hol=&n=schuro Hanna (2014): Miért Nikola Tesla a valaha élt legnagyobb GEEK?, Pagony Nagyra tartjuk a kicsiket Hírportál 2014 október Jankovics A., (2015): Akinek nem kellett a Nobel-díj: Nikola Tesla Életem gardróbja Otthon és szórakozás portál 200

205 Menedzsment Fórum Hírportál: (2013): 157 éve született az ember, aki nem értette Edison humorát Menedzsment Fórum Hírportál 2013.július 13. (Forrásanyagok: Wikipedia, Richpoi.com) aki_nekiment_einsteinek_es _Edisonnak.html Nikola Tesla szabadalmainak listája (2015): Nikola Tesla szabadalmaihoz tartozó rajzok (2015): az invention menü pontot választva Reaktív motorok működési elve: Sugárhajtómű Wikipédia (2015) RTL klubb műsora a u-tube-on: XXI. század: Nikola Tesla legendája (D Tóth András) Szedlák Á.: (2013.) Kocka volt a 20. század legrejtélyesebb zsenije, Origo hírportál T akták: A zseniális Tesla dokumentumfilm: Termo-mágneses motor (2015) szabadalma angolul: Nikola Tesla: Thermo magnetic motor 201

206

207 Kőmüves Zsolt Szita Fanni: NHP program értékelése ügyfélkapcsolati menedzserek segítségével Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Absztrakt 2013 júniusában indította útjára Növekedési Hitelprogramját (NHP) a Magyar Nemzeti Bank október végéig több mint mikro-, kis- és középvállalkozás (KKV) jutott növekedési hitelhez összesen 1153 milliárd Ft értékben, ami a teljes vállalati hitelállomány hatodát, a KKV-hitelállománynak pedig negyedét teszi ki. Az NHP mérete nem csak az egyéb hazai, KKV-finanszírozási programokhoz, hanem más nemzetközi hitelösztönző programok nagyságához viszonyítva is kimagasló (Kósa Á, 2015). Az indulás óta eltelt idő alatt kellő mennyiségű tapasztalat halmozódott fel ahhoz, hogy átfogó képet tudjunk adni a program hatásairól, a kitűzött célok teljesüléséről. A legfontosabb kérdés, hogy vajon az NHP milyen mértékben járult hozzá a hitelpiaci problémák enyhítéséhez, és ezen keresztül a gazdasági növekedéshez. Jelen kutatás több aspektusból világítja meg az NHP program hatékonyságát, rövidtávon érzékelhető változását. A program fontosabb jellemzőit, jelentőségét, ügyfélkapcsolati menedzserekkel végzett interjúk segítségével értékeljük. Bevezetés A gazdaság növekedési pályára állását a pénzügyi rendszer a hitelezési aktivitáson keresztül jelentős mértékben támogathatja, de nem megfelelő működése esetén akadályozhatja is. A fenntartható gazdasági növekedés szempontjából a vállalati hitelezés, ezen belül is a kis- és középvállalati hitelezés alakulása kiemelten fontos, így a MNB számára prioritás, hogy a hitelállomány csökkenését megállítsa, majd növelje a hitelkibocsátást ezekben a szegmensekben. A nemzetközi szakirodalomban konszenzus alakult ki arra vonatkozóan, hogy a gazdasági növekedés és a vállalati hitelezés között pozitív, oda-vissza ható kapcsolat áll fenn. A gyorsuló hitelezés növeli a gazdasági teljesítményt, miközben a gazdasági növekedés erőteljesebb hitelezést von maga után. A hitelezés élénkíti a beruházásokat, ugyanakkor a hitelekhez való javuló hozzáférés a vállalkozási kedvet is segítheti áll az MNB közleményében ( Magyarország gazdasági növekedésének egyik legfontosabb lehetősége a KKV-k fejlődési tartalékaiban rejlik. Ezek a vállalkozások foglalkoztatják a magyar munkavállalók kétharmadát, ők állítják elő a hazai GDP felét. (Varga J, 2008.) Köztudott, hogy egy nemzetgazdaság versenyképes működése nem teremthető meg a vállalkozások versenyképes működése nélkül. Komoly felismerésre és elhatározásra lenne szükség, hogy a magyar vállalkozások fejlődésnek induljanak. Ennek egyik lehetséges eszköze a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett, 3 pillérből álló Növekedési Hitelprogram (NHP), melynek célja a kis- és középvállalkozások hitelezésében megfigyelt zavarok enyhítése, a pénzügyi stabilitás megerősítése, valamint az ország külső sérülékenységének csökkentése ( Ezzel, a 2,5%-os beruházási- vagy forgóeszköz hitellel már a Nyugat-európai, fejlett EU-s országokhoz hasonló finanszírozási környezetben valósíthatják meg beruházási elképzeléseiket a vállalkozások, hozzájárulva a gazdaság, és a GDP növekedéséhez. A fentebb leírtakat figyelembe véve a kutatás témájául a Növekedési Hitelprogramot választottuk, mert úgy gondoljuk, hogy a kedvezményes hitellel a hazai vállalkozói szektort megerősítve megindulhat a gazdasági növekedés, a munkanélküliség felszámolása és ezeken keresztül Magyarország felzárkózása a fejlettebb országok közé. A KKV-k helyzetének 203

208 elemzésével, időbeli összehasonlításával szeretnénk bemutatni a program eredményességét, megvizsgálva a program előtti és a program alatti gazdasági helyzetet, rövidtávon érzékelhető változását. Végül a program hosszú távú, a jövőre gyakorolt összetett hatásait vizsgáljuk meg, és vonunk le következtetéseket, készítünk előrejelzéseket. Célkitűzések A vizsgálatok fő célkitűzése volt, hogy részletes vizsgálatokkal feltárjuk: MNB Növekedési Hitelprogram rövid, közép és hosszú távú hatásait. Interjúk segítségével feltérképezni a menedzserek szubjektív tapasztalatát, véleményét a növekedési hitelprogrammal kapcsolatban. A kapott eredmények alapján javaslatok megfogalmazása a növekedési hitelprogram hatékony folytatása érdekében. A kapott eredmények eredményesen felhasználhatóak: A bankok számára a stratégiai célkitűzések meghatározására. A vizsgálat hipotéziseként az alábbiakat fogalmaztuk meg: A Növekedési Hitelprogram pozitív hatással van a kis- és középvállalkozások árfolyamkitettségére. A Növekedési Hitelprogram segítségével több vállalat tudja megvalósítani tevékenységének bővítését, nő a beruházási kedv, több munkahely létesül. A Növekedési Hitelprogram fokozza a versenyt a KKV hitelpiacon. A Programban való részvételnek köszönhetően az építőipar és egyéb ágazatok is fejlődésnek indulnak. Anyag és módszer A megfogalmazott célkitűzések elérése érdekében primer és szekunder információs forrásokat használtunk fel. Primer információs forrásként egy általunk összeállított interjú segítségével vizsgáltuk az ügyfélkapcsolati menedzserek véleményét a Növekedési Hitelprogrammal kapcsolatban, különös tekintettel a kis-és a középvállalkozásokra gyakorolt rövid, közép, és hosszú távú hatásait. Az interjúra történő kijelölés alkalmával olyan vállalati ügyfélkapcsolati menedzsereket kerestünk meg, akik nyitottak voltak a kutatásban való részvételre. Így a válaszadók között három kaposvári és kettő budapesti bank vállalati ügyfélkapcsolati menedzsere szerepelt. Az interjú lefolytatása előtt készítettünk egy interjú vázlatot, amely a célratartást szolgálta és egyben meghatározta az interjú menetét is. Az interjú menete két részre tagolható egy általános részre (1-9 kérdés), amely a Növekedési Hitelprogram feltételeire, sajátosságaira irányult illetve egy szakmai részre, amelyben valamennyi megkérdezett ügyfélkapcsolati menedzser részletesen megfogalmazhatta az NHP-val kapcsolatos szubjektív véleményét. Az interjúalanyokkal a vizsgálat megkezdése előtt telefonon keresztül egyeztettük az interjú menetét illetve engedélyt kértünk a kapott válaszok diktafonnal történő rögzítésére. Az interjúk átlagosan egy órát vettek igénybe. Mivel a kutatásban résztvevő bankok anonimitást kértek, ezért a válaszok értékelésénél A, B, C, D, E interjúalanyok megjelölését alkalmaztuk. A válaszokat a Microsoft programcsomag segítségével számítógéppel installáltuk. A táblázatok elkészítéséhez a Microsoft Word és Excel programokat használtuk fel. Szekunder információk összegyűjtéséhez szakirodalmi cikkeket, publikációkat, tanulmányokat, és internetes forrásokat használtunk fel. 204

209 Eredmények NHP programról A program első körében összesen 750 milliárd forintos keret állt rendelkezésre; az I. pillér esetében kedvezményes kamatozású forgóeszköz- és beruházási hiteleket igényelhettek az ügyfelek, a második pedig a KKV-hiteleken belül a devizakölcsönök arányának csökkentését tűzte ki célul. Az NHP keretében végül összesen 701 milliárd Ft-nak megfelelő összeg került kihelyezésre közel 10 ezer vállalkozás részére, ami azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló keret 93,5 százalékát felhasználták a bankok (1. ábra). 1. ábra: Az egyes szakasz felhasználása milliárd forintban Forrás: MNB Az I. pillérben igényelt kölcsönök közel 60 százaléka új hitel volt, a maradék pedig már meglévő hitelek kiváltását jelentette. Az új hitelek aránya a mikrovállalkozások esetében volt a legmagasabb (76 százalék) és a középvállalkozások esetében a legalacsonyabb (54 százalék) amiben közrejátszhat, hogy a nagyobb cégek általában komplexebb fejlesztéseket hajtanak végre, melyek megtervezése időigényesebb, így kevésbé fért bele az NHP nyújtotta szűk időkeretek közé. Az átlagosnál nagyobb arányban vettek részt az NHP-ban a kereskedelemben, mezőgazdaságban, gépjármű-javításban tevékenykedő vállalkozások, ugyanakkor kevesebb volt az építőipari, illetve ingatlanügyletekkel foglalkozó cégek számára történő hitelkihelyezés. Javában tart már az NHP második fordulója, melyet az első körhöz nagyon hasonló feltételek mellett indítottak. Továbbra is csak kis- és középvállalkozások igényelhetik a 2,5 százalékos kamattal nyújtott kedvezményes hitelt, melyet beruházásra, forgóeszköz vásárlásra, EU-támogatás előfinanszírozására, valamint hitelkiváltásra használhatnak fel. Fontos különbség a korábbiakhoz képest, hogy jóval több idő áll rendelkezésre a felkészülésre, egészen 2015.december 31.-ig beadható a bankokhoz az igénylés. Annak, aki fejlesztéseken, bővülésen gondolkodik, valószínűleg megéri igénybe venni az NHP-t, hiszen ahogy a fenti tapasztalatok is mutatják, a piaci kölcsönöknél jóval egyszerűbb és olcsóbb forrást jelent a vállalkozások számára. ( Interjúk Az 1. táblázatban az interjú alanyainkat mutatjuk be. 205

210 1. Táblázat Az interjúalanyok bemutatása Kérdés A B C D E Életkor/Nem 30, férfi 39, férfi 28, férfi 33, férfi 35, férfi Hol dolgozott a jelenlegi állása előtt? Miért döntött úgy, hogy ott hagyja azt a pozíciót? Erste banknál 3 évet dolgoztam Budapesten. Kaposvárra akartam költözni. Államkincstárnál dolgoztam 6 évet. Karrieremet akartam építeni. Ez az első állásom Következő hónaptól leszek új banknál, a jobb fizetés miatt Erste banknál dolgoztam 4 évet Jobb lehetőséget kaptam Takarékszövetkezet ben dolgoztam A jobb fizetés miatt váltottam. Teljesültek-e az elvárasai a jelenlegi munkahelyén? Hány éve dolgozik ott? Teljesültek, bár ösztönző rendszerünk átalakításával nem értek egyet. Teljesültek, bár 2 hónapja csökkent az elégedettségi szintem. 8 éve vagyok a B banknál. Saját vállalkozásban is gondolkozom, de még nem rendelkezem ehhez elegendő tőkével. 7 éve dolgozom a banknál, azonban jövő hónaptól új banknál leszek. 4 éve dolgozom a jelenlegi munkahelyemen, elégedett vagyok Szeretném, saját vállalkozás gondoolatától se zárkózom el 5 éve dolgozom itt, elégedett vagyok. Szeretné-e később más pozícióban kipróbálni magát? Esetleg ott hagyni a banki szférát? Igen, saját vállalkozásom ban szeretnék dolgozni. Szeretném, de egyelőre csak más bankban gondolkozom. Szívesen alapítanék saját vállalkozást. Mindenképpen, ez nem kérdés. Saját vállalkozásomba szeretnék több energiát fektetni Ha újra kezdhetné, akkor is ugyanezt az utat járná be? Igen, mert a különböző bankoknál elsajátított komplex gondolkodás képessége juttatott el idáig. Természetesen a mostani fejemmel nem, matematikusprogramozó lennék. Mérnöknek tanulnék vagy asztalos lennék. Igen. Nem. Elegendő tőkével, a saját vállalkozásom fejlesztésén fáradoztam volna Az interjúalanyaink 28 és 35 év közötti férfiak. Már az elején szeretnénk felhívni a figyelmet, arra az érdekes konklúzióra, mely az összes Vállalati Ügyfélkapcsolati Menedzser válaszából levonható volt, miszerint annak ellenére, hogy a legtöbb ember preztizs állásnak tartja a banki pozíciókat, a válaszadók inkább alapítanának saját vállalkozást és megszabadulnának a külföldi bankok már-már teljesíthetetlen elvárásaitól. A beszélgetések során kiderült, hogy nagy a fluktuáció oka a fentebb leírtakkal hozható összefüggésbe. A válaszok arra is rávilágítanak, hogy ha a kapcsolattartók újra kezdhetnék az életüket, akkor négyen a boldogulásnak mindenképpen más útját választanák. A bank javára szóljon azonban, hogy a 206

211 legtöbben hálásak a munkahelyüknek azért, mert komplex gondolkodásmódra tettek szert és pénzügyi intelligenciájuk nagyon sokat fejlődött az évek folyamán illetve a látókörük szélesedett tekintettel arra, hogy a gazdasági szféra teljes spektrumára rálátnak. Az elégedettségi szintjüket vizsgálva, az A bank kapcsolattartóját szeretnénk kiemelni, aki egészen addig elégedett volt pozíciójával, amíg az ösztönző rendszerüket át nem alakították. Hiába nyújtanak 400%-ot, a bank nem ad megfelelő ellenszolgáltatást, visszafogva a munkakedvet. A D és E kapcsolattartó elégedett, hisz budapesti viszonylatban sokkal többet keresnek vidéki kollégájuknál. A legtöbben a jobb fizetés illetve a karrier miatt hagyták ott előző állásukat. Az A interjúalany szeretett volna haza költözni és ezért váltott. A B válaszadó karriert akart, ez az Állami Kincstárnál nem volt abszolválható. Releváns információnak tartjuk, hogy hosszú utat jártak be az Ügyfélkapcsolati Referens pozícióig, többen gyakornokként kezdték, asszisztensek majd ÜKM-ek lettek. Az öt interjúalany mindegyike az ország legjobb egyetemein tett szert olyan tudásra, tapasztalatra, mely eljutatta jelenlegi pozíciójukig. Az általános kérdések megválaszolását követően áttérünk az interjúink szakmai részére. A szakmai kérdések értékelésénél először a kérdést fogjuk feltűntetni, majd ezt követően az interjúalanyok véleményét hasonlítjuk össze, kiemelve a hasonlóságokat, különbségeket. Milyen vállalkozásoknak ajánlaná a hitelt? Az A bank vállalati kapcsolattartója, gyakorlatilag minden vállalkozásnak ajánlaná, aki valamilyen fejlesztésben gondolkodik, vagy nem használja folyamatosan forgóeszközhitelét, és ezáltal új hitelként kedvező kamatozású forgóeszközhitelhez juthat, kevesebb, mint fél áron. A D interjúalanytól a Növekedési Hitelprogram tájékoztatójában is olvasható választ kaptuk, mely szerint minden olyan vállalkozásnak ajánlaná a hitelt, akik törvényi szabályozás értelemben vett KKV adócsoportba tartozó KKV Ügyfeleknek minősülnek. A B és az E válaszadó szerint minden beruházást kivitelezni kívánó vállalkozás számára előnyös, hiszen ennél kedvezőbb forrás jelenleg belföldi bővítésre nincs, csak exportra. Érdekes következtetésre jutott a C bank vállalati kapcsolattartója, aki olyan vállalkozások számára ajánlaná a hitelt, akik biztos piaccal rendelkeznek. Ilyenek például az atomerőmű építésében résztvevő szállítók. Mit várhatunk a hitelprogramtól rövid, közép-és hosszú távon gazdaságélénkítési viszonylatban? Az A válaszadó úgy véli, hogy rövidtávon megnő a vállalkozási, befektetési, és fejlesztési kedv, hiszen ilyen kamatkörnyezetben sok olyan beruházást is érdemes megvalósítani, amelyet 2-3- szor magasabb hitel költségek mellett nem. Ezáltal középtávon nő a vállalkozások kibocsátása, a kamatmegtakarítást pedig szintén vállalkozásuk fejlesztésére költik optimális esetben. A nagyobb kibocsátás véleménye szerint az export irányába történhet elsősorban, mert a hazai felvevőpiac igen gyenge lábakon áll. Középtávon viszont a foglalkoztatás is nő, amelyet hosszú távon már a folyamatos, növekvő fogyasztás követ, tehát a körforgás beindítását is segíti a kedvező hiteltermék. Persze célszerű komplexen, támogatásokkal is kombinálni a gazdaságélénkítést, hogy minél gyorsabban, minél nagyobb eredményt érjen el a kormányzat. A D interjúalany rövid és tömör megfogalmazása szerint a jelenlegi peremfeltételek mellett kismértékű növekedés várható, ezzel szembe a B bank kapcsolattartójától pozitívabbat választ kaptunk a jövőre nézve, hiszen véleménye szerint a nagyobb cégek még nagyobbak lesznek, a kisebbek, akik eddig nem jutottak kellő forráshoz, növekedés előtt állnak. A C interjúalany meglátása szerint, rövidtávon nőni fog a beruházási kedv, középtávon a foglalkoztatás, hosszú 207

212 távon pedig a versenyképességre lesz pozitív hatással. A D bank referense úgy gondolja, hogy a fenntartható gazdasági növekedés szempontjából kiemelkedően fontos a kis- és középvállalkozások hitelezése. Pozitív kapcsolat van a vállalati hitelezés és a gazdasági növekedés között. A Programnak köszönhetően nőni fog a vállalkozási kedv, élénkíti a beruházásokat. A bruttó hazai kibocsátás is kedvező irányba fog elmozdulni. Vajon az MNB NHP hitelprogramja a bankszektornak is jó? A válasz elég komplex- állítja az A bank ügyfélkapcsolati referense. A válság alatt is aktívan működő bankoknak nem a legjobb, mivel az elérhető banki marzsot csökkenti a 2,5%-ban maximalizált hitel teljes költsége, ugyanakkor a gyengébben szereplő bankoknak jó, mivel ingyen forráshoz juthatnak egy olyan környezetben, amikor épp forrásszűkében vannak amiatt, hogy az anyabank nem emel tőkét. Ami azonban kedvezőtlen, hogy ezzel az Éven Túli MNB NHP hitellel gyakorlatilag bebetonozták a jó ügyfeleket, és magukhoz láncolják a bankok. Kiváltani ugyanis lehetne ezen hiteleket, de a szűkös forrás (max a teljes kihelyezett hitelállomány 10%-a mehet kiváltásra, 90% csak új beruházási hitelként adható), miatt komplett, nagy hitelállománnyal rendelkező cégeket szinte lehetetlen, és az átvállalást pedig az MNB jelenleg még nem engedélyezi a bankok között. A D bank vállalati kapcsolattartója szerint jó a bankszektornak a MNB Hitelprogramja, mert tőkekímélő és forrás-költségmentes finanszírozási lehetőséget biztosít a forrás szűkében lévő pénz/hitelintézetek számára. A B interjúalany úgy véli, hogy az első felvonása jó volt abból a szempontból, hogy a hitelkiváltásokat jelentős összeggel megvalósították a bankok ügyfeleiknek, ezzel nagyobb összegű kamatbevételtől estek el a pénzintézetek, melyek a vállalkozóknál maradnak, mivel azt már nem kell megfizetniük. Ezzel szemben a C válaszadó szerint nem jó, mert jelentős mértékű kamatbevételtől esnek el a bankok a maximum 2,5 %-os hitel miatt. Végezetül az E bank referense a fent olvasható vélemények elegyét adta válaszul. Arra a következtetésre jutott, hogy azoknak a bankoknak jó, akik nem küzdenek forrás hiánnyal, viszont a fix kamat miatt, a bank nyeresége minimális. Előfordulhat, hogy néhány finanszírozó intézményt kedvezőtlenül érint a hitelprogram? Ennél a kérdésnél nagy volt az egyetértés, hiszen az összes interjúalany úgy vélte, hogy olyan finanszírozó intézményeket érinthet kedvezőtlenül, amelyeket kizártak az NHP hitelprogramban történő részvételből. Ennek köszönhetően, csökken a hitelkihelyezések mértéke, mert ilyen kedvező forrást nem tudnak máshonnan megszerezni. Ön szerint a versenyt élénkíti, vagy épp kiegyenlíti a banki szereplők között a hitelprogram? A B válaszadó véleményével szeretnénk kezdeni, aki szerint a banki szereplők közötti versenyt jelentősen nem élénkítette, hiszen eddig is nagyjából egyazon kedvezményes hitelterméket tudtak értékesíteni a piacon, ez a paletta bővült az NHP lehetőséggel. Első lehetőségként a bankok leginkább saját ügyfeleik terhén enyhítettek a korábban kihelyezett hitelek kiváltásával, melyet 2013-ban 3-4 hónap leforgása alatt bonyolítottak le, az előre benyújtott keret igényük (majd jóváhagyott) terhére. Amint az elfogyott- vége lett a hitelezésnek. Az új keretben pedig 1:10 arányú kiváltás: új kihelyezés mellett a kiváltások jelentősen lecsökkentek. Az E interjúalany válaszát párhuzamba szeretnénk állítania a fentebb leírtakkal, hiszen ő is kiemelte, hogy először az ügyfelek terhén enyhítettek a meglévő hitelek kiváltásával, azonban hozzátette, hogy a bankok közötti versenyt élénkítette az a jelenség, hogy ha az adott pénzintézetnél elfogyott a rendelkezésre álló forrás, az ügyfél más bankhoz fordult az állománya csökkentése érdekében. Tekintettel azon körülményre, 208

213 hogy az NHP kamatplafont határoz meg, árverseny mindenképp előfordulhat a jó minőségű Adósok megszerzése érdekében - állítja az A és a D bank kapcsolattartója. Végezetül a C bank referense szerint az árban valamint a kockázatban nincs verseny, de azok a bankok hátrányban vannak, ahol nincs lehetőség a NHP igénybevételére. Vajon meddig fogja biztosítani az MNB ezt a kedvezményes hitellehetőséget? Az A interjúalany úgy gondolja, hogy pontosan nehezen prognosztizálható, hiszen ez kormányzati döntés. De néhány évig szerinte még működni fog a program, hiszen ha kivezetik, azonnal megint hatalmas versenyhátránnyal indulnánk az EU- s országok finanszírozási környezetéhez viszonyítva, amely a teljes nemzetgazdaságra kedvezőtlenül hat. Ezen kívül a kormány enyhe bankellenes politikája sem következtet arra, hogy a kedvező kamatkörnyezetet megszűntetve inkább a finanszírozóknak kedvezzenek a KKV-k helyett. Tekintettel azon körülményre, hogy az NHP II programban szigorítottak az igénybevételi feltételeken, amelynek köszönhetően szűkült a hitel igénybevételére jogosult KKV-k köre, az NHP hitelprogram meglátásunk szerint meghosszabbításra fog kerülni állítja a D bank vállalati kapcsolattartója. Ezzel szemben a B interjúalany nem jelenti ki egyértelműen, hogy hosszabbítanának a kedvezményes hitelen. A Növekedési Hitel Program (továbbiakban: MNB NHP 2.) igénybevételi lehetőségének időtartama: vagy a keretösszeg korábbi kimerülése esetében az MNB által közzétett végső határidő. Ezen túli időszakban a jelenlegi MNB gondolkodását előre kiszámolni nem lehet; az év végi maradvány keret és akkori gazdasági helyzettől függő döntést igényel majd év végével a hosszabbítás kérdése. Első programból kiindulva, ha a már leszerződött, de még le nem hívott hitelekből nagy összeg áll fenn, akkor a lehívási időt hosszabbíthatják, ahogy ezt láttuk több alkalommal az első program esetében, hiszen egy beruházás kivitelezése csúszhat hitelfelvevőtől függetlenül. A C válaszadó szerint egészen addig, amíg az alapkamat és a marge együttesen nem fogja elérni a 2,5%-os kamatot. Ehhez azonban az alapkamatnak (jelenleg: 2,1%) 0%-nak kéne lennie, hiszen a marzs 2,5 %. Az E bank vállalati referense úgy véli, hogy addig fogja biztosítani az MNB, amíg szükséges. Ha a piac beárazza ezt a kamat- és költség maximumot, és az MNB nem biztosítja tovább, akkor a piaci szereplők elfogadják a magasabb kamatszinteket? A B és a C illetve az E interjúalany szerint nem tudnak mit tenni, az MNB NHP kedvező forrás megvonása után a bankpiaci szereplők, nem ilyen kamatszinten tudnak forráshoz jutni, így a piacra visszatérnek egyedüliként a jelenleg is meglévő háttérbe szorult hitellehetőségek. (MFB,EIB konstrukciók). A D illetve az A válaszadó hasonló véleményen van, hiszen mindketten úgy gondolják, hogy a jelenlegi peremfeltételek mellet a KKV-k igen szűk köre tudja igénybe venni az MNB által biztosított kedvezményes NHP forrást. Az NHP forrás nem a piaci kamatszintet tükrözi, az átmeneti, monetáris politikai - gazdaságélénkítő eszköz. A piac tehát nem árazta be az NHP költségszintet. A piaci költségszint piaci forrásokra természetesen még a jelenlegi relatív alacsony alapkamat szint mellett is feljebb van pozícionálva az NHP által biztosított 2,50%-os kamatplafontól. A gazdasági szereplők vajon a finanszírozási költségek megtakarításával magasabb beruházási kedvvel rendelkeznek, vagy egyéb módon inkább kiveszik a cégek forgóeszköz finanszírozásából az extra nyereséget? Az A és C válaszadó, úgy gondolja, hogy is-is. De nem biztos, hogy a felszabaduló nyereséget mindenképp visszaforgatják a cégbe. A felfelé ívelő pályán lévő vállalkozásnál egy 209

214 felelősségteljes tulajdonos szemléletű vezetés biztosan ezt tenné. Egy olyan cég, aki a túlélésért küzd, talán az is. Aki pedig vegetál, ott lehet, hogy inkább kiveszik a tulajdonosok a cégből. A B bank kapcsolattartója szerint, a piacon azok végeznek jelenleg beruházást, akik már korábban is tervezték! Mivel a beruházásokat a kereslet mozgatja, ha nincs felvevő piaca, akkor nincs miért beruházni/kapacitást növelni, akkor nincs értelme beruházást indítani. Hacsak nem a meglévő technikai fejlesztést célozza meg. Kérdés, az azzal elérhető hatékonyság megtérül-e a 2, 5 %-ban. Végezetül a D és az E interjúalanyunk, úgy gondolta, hogy azon KKV-k körében, amelyek a programot megelőzően, jövedelmezőségük, meglévő eredménytartalékaiknak köszönhetően is alkalmasak és képesek lettek volna fejlesztési elképzeléseik megvalósítására - pusztán a banki forrás ára és bizonytalansága miatt nem mertek belevágni fejlesztéseikbe - nőtt a beruházási kedv az NHP forrás biztosításával. Ezen fejlődő KKV-k esetében a tulajdonosak nagy valószínűséggel eddig sem vették ki a nyereséget, hanem azt a KKV működésébe, fejlesztési céllal visszaforgatták. A jövedelmezőség, illetve egyéb pénzügyi mutatók szempontjából gyengébben teljesítő KKV-k számára az NHP forrás, - hasonlóan a pici forrásokhoz - nem elérhető. Az Ő esetükben tehát kevéssé valószínű a kedvezményes finanszírozási forrás adta költségoptimalizálás, így jelen kérdés relevanciája. Mindettől függetlenül az az üzleti perspektíva, hogy egy vállalkozás növeli tőkeerejét, vagy épp kiveszi a megtermelt eredményt az NHP finanszírozástól - megítélésük szerint - független üzleti attitűd, de elképzelhető, hogy lesz olyan KKV, amely bankhiteleinek NHP forrásra történő átváltásával elért megtakarítását osztalékként kifizeti majd. Vajon nem lenne célszerűbb a hitelprogramot közvetlenül más, EU- s támogatásokkal együtt is biztosítani állami kezességvállalás mellett? Az A és a C válaszadó szerint, ez megoldott, hiszen EU- s támogatásokat kiegészítő forgóeszköz- vagy beruházási hitelként is nyújtható, sőt támogatás előfinanszírozó hitelként is, az NHP hitel. A B interjúalany kiegészíti annyival, hogy bár a hitelprogramban lehetőség van az EU- s támogatások előfinanszírozására, az automatikus hitel nyújtása azonban veszélyeket von maga után. Meg kell nézni, hogy milyen gazdasági helyzetben lévő cégek nyernek el mekkora támogatásokat. A D és az E vállalati kapcsolattartó a következő gondolatokkal egészítette ki a fentebb leírtakat: Az NHP forrás jelenleg is párosítható EU- s támogatással és a GHG Zrt. programban történő részvételével, intézményi kezességgel. ( Kimondottan NHP jellegű Ügyletek esetében a GHG Zrt. pl. gyorsított eljárásban dönt, de megmarad szuverén kockázati döntési joga.). Megítélésünk szerint a javasolt 3 pillér (NHP - támogatás-intézményi, vagy állami kezesség) egy csomagban történő értékesítése mindenképp hatékony kezdeményezés lehetne. Ám tekintettel arra, hogy az egyes intézmények egyedi kockázatipartnerminősítési szabályozását, illetve szuverén döntési jogát kellene összemosni hozzá nehezen kivitelezhető, és ha létre is jönne bizonyára olyan szigorú megfelelési kritériumokat írna elő, amely nagyban leszűkítené az annak megfelelni képes KKV-k körét. Érdemes lenne-e vissza nem térítendő támogatást adni NHP-val kombinálva kezdő vállalkozásoknak? Érdemes lenne, a legnagyobb eredményt ez hozná meg, természetesen csak erős kontroll mellett, a visszaéléseket minimalizálva, könnyített intézményi kezességgel, hiszen ezen embereknek általában nincs túl sok felajánlható fedezetük - állítja az A illetve az E interjúalany. Hasonló véleményen van a C válaszadó is, aki szerint érdemes lenne, mert a bankok nem támogatják a kezdő vállalkozásokat. Magyarországon a kezdő vállalkozások nagy része már az 1. évben csődbe megy. A vissza nem fizetés kockázatától tartva a bankok 210

215 egyáltalán nem vagy csak kis mértékben támogatják a kezdő vállalkozásokat. A B vállalati kapcsolattartó kiegészítette a fent leírtakat néhány gondolattal: több program volt már pályakezdő vállalkozásoknak, hitelezés szempontjából azonban fedezeti oldalon hiányosságok vannak a kezdő cégeknél, így hitelezésük kockázatosabb, mint működő, prosperáló cégeknél. A D válaszadó már kifejtette a véleményét az előző kérdésben. Esetleg érdemes lenne kiterjeszteni az NHP- t a lakossági körre nézve is, kedvezményes lakáshitel, gépjármű finanszírozás, személyi kölcsön stb. formájában is? Ez ösztönözné a fogyasztást, és ez által a gazdasági növekedést? Az A és C válaszadó véleménye szerint a lakáshitelekre mindenképpen, hiszen ettől tényleg élénkülne a lakáspiac. Ezen túl árfolyamkockázat nélkül, ha a szomszédos nyugati EU- s országok kamatszintjéhez igazodna a fogyasztást finanszírozó hitelek kamata. A B interjúalany úgy gondolja, hogy a fizetőképes kereslet generálásában rövid-közép távon biztosan növekedést hozna, de sajnos a helyi viszonyokat tekintve az emberek pénzügyi kultúrája jelenleg nem elég megalapozott ahhoz, hogy megfelelő formában/helyen költsék el a felvett hiteleket - hacsak nem célzottan lehetne felhasználni, lásd sok esetben a szabad felhasználású jelzáloghitelek sem felújításra lettek fordítva. Végezetül a D és E interjúalany szerint is érdemes lenne, hiszen a háztartások jelenleg magas kamatkiadásainak optimalizálása, illetve új olcsó lakossági fogyasztási, illetve lakáscélú hitelek biztosítása, nagy valószínűsséggel magasabb fogyasztási hajlandóságra ösztönözné a lakosságot. Megnőne az új lakások, egyéb fogyasztási cikkek iránti kereslet. Hátránya: A kedvezményes lakossági NHP hitelek által növekvő lakossági fogyasztás, nem kizárólag a hazai KKV-k versenyképességét javítaná. Összességében elmondható, hogy mind az öt vállalati kapcsolattartó pozitívan nyilatkozott a Növekedési Hitelprogramról a cégek szempontjából. A növekvő fejlesztési, beruházási kedvnek köszönhetően a vállalatok fejlődésnek indulnak. Egyedül egy referens gondolta úgy, hogy a peremfeltételek miatt csak kis mértékű növekedés várható. Azonban a banki szakemberekkel készített interjú folyamán érezhető volt, hogy nagy teher nehezedik a vállukra a 2, 5 %-os hitel miatt. A kezdeti hitelkiváltások alkalmával, ha egy banknak nem volt elég forrása, akkor a meglévő ügyfelük egy másik banknál próbált hitelhez folyamodni. Ezzel a kapcsolattartók portfoliójának állománya csökkenhetett. megállapíthatjuk, hogy a versenyt is élénkítette a Program, a jó minősítésű adósok megszerzése miatt. A Növekedési Hitelprogram folytatásának megállapítása nehezen prognosztizálható, azonban a kapcsolattartók úgy gondolták, hogy az állam egészen addig biztosítani fogja a kedvezményes hitelt, amíg szükség van rá. A Program után pedig kénytelenek lesznek elfogadni a piaci szereplők az ezt megelőző időszak kamatszintjeit. Nagy szükség lenne arra, hogy egy kombinált hitelprogram segítségével támogassák a fiatal kezdő vállalkozásokat, azonban ehhez erős kontrollra lenne szükség és a visszaéléseket is minimalizálni kéne. A Program kiterjesztése csak akkor lenne abszolválható, ha az emberek megfelelő pénzügyi kultúrával rendelkeznének és olyan beruházásokba fektetnék a hitelt, melyek élénkítenék a piacot. Következtetések, javaslatok A Növekedési Hitelprogram kedvező irányba mozdította a kis- és középvállalkozások valamint a bankszektor közötti kapcsolatot, mely a 2008-as pénzügyi és gazdasági világválság óta a bankok kockázatvállalási hajlandósága miatt és az ügyfelek rossz fizetőkészségéből kifolyólag, egyre csak romlott. 211

216 A Program aktivizálta a hitelpiaci szereplőket mind keresleti, mind kínálati oldalon, melynek köszönhetően lehetővé vált a KKV-k üzleti tevékenységének bővítése, dinamikusabb működése. Számottevően csökkent a vállalatok devizahitel állománya, melynek pozitív hatása van a nemzetgazdaságra, hiszen nőtt a sokkellenálló-képesség. A Hitelintézetek közötti verseny fokozódott a bankváltás lehetősége miatt, ez hozzájárulhat a hitelezési feltételek enyhítéséhez. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a Növekedési Hitelprogramot- szigorú feltételei miatt- olyan vállalkozások tudják igénybe venni, melyek stabil pénzügyi háttérrel rendelkeznek. Ebből következik, hogy az újonnan létrejövő vállalkozások számára továbbra sincs megfelelő pénzügyi termék. Ajánlásaink: A Növekedési Hitelprogram kiterjesztése lakáshitel formájában a lakosság körébe, hiszen ez a belső gazdaságot ösztönözné a vállalkozóknak tett megrendeléseknek köszönhetően. A Növekedési Hitelprogram a szigorú feltételei miatt, mint például az igényelt összegre jutó kétszeres fedezet, nehezen elérhető az olyan vállalkozások számára, melyek ténylegesen fejlesztést szeretnének eszközölni. Ezért javasoljuk az ügyfelek megfelelő tájékoztatása mellett a bank vagy garanciaintézmény által kért fedezeti terhek csökkentését. Az emberek pénzügyi intelligenciájának fejlesztése, annak érdekében, hogy ne kövessenek el meggondolatlan pénzügyi döntéseket és ne érje őket meglepetés a hitelezési folyamatban. A meglévő devizahitelek kiváltása, az árfolyamkitettség további csökkentése. Felhasznált szakirodalom Kósa Á (2015): Még több EU forrás a fiatalok foglalkoztatására, In: J. Varga: The role of small and medium -employed sector in Hungary, MMV research, search master: Cs. Magdolna, Budapest Stagnálásig húzott az NHP, In: NHP tapasztalatok: megéri lépni, In: ( MNB növekedési hitelprogram terméktájékoztató 212

217 Böröndi-Fülöp Nikoletta: Egészséges táplálkozás és sport a fiatalok életében Kaposvári Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár (fulop.nikoletta@ke.hu) Absztrakt Az egészség és az azt befolyásoló tényezők kérdése központi téma napjainkban. A probléma nemzetgazdasági szinten is jelentkezik, hiszen a betegségek kezelése komoly terhet jelent mind a társadalom, mind az egyén szintjén. A befolyásoló tényezők két nagy csoportjába az életmód és az egészségmagatartás sorolható. Ezen tényezők életünk során ha nehezen is de alakíthatók. A tudat és szemléletformálást azonban már érdemes a lehető legkorábban elkezdeni, hiszen a berögzült szokások, mint például a táplálkozási és sporolási szokások, felnőtt korban való változtatása esetenként igen nehéz feladat. Kutatásom során az életmód két tényezőjét, a táplálkozási és sportolási szokásokat vizsgáltam a fiatalok körében. 800 fős kérdőíves felmérésem során felmértem a legfontosabb befolyásoló tényezőket is. Összefoglalva az eredményeket elmondható, hogy a táplálkozási szokások alakítása során a fiatalok nem tesznek meg mindent annak egészségessége érdekében, azonban ennek elsősorban nem a hiányos tudás az oka. A rendszeres sporolás fontossága is további népszerűsítést kíván, hiszen a fiatalok fele mozog csak legalább hetente kétszer az iskolai testnevelés órákon kívül. Kulcsszavak: egészségmagatartás, életmód, táplálkozás, sport, fiatalok Bevezetés Az egészségre ható legfontosabb tényezőket két nagy csoportra bonthatjuk: az életmód és az egészségmagatartás tényezőjére. A modern társadalomban általában úgy tekintünk az életmódra, mint olyan jelenségre, amely az egyén szabad akaratán múlik (Ogden, 1995), a szociológiai kutatások azonban felhívják rá a figyelmet, hogy léteznek ún. a társadalmi és kulturális kényszerítő körülmények is. Az életmód tehát nem csak az egyéni jellemzőket foglalja magába, hanem tükrözi az adott közösség sajátosságait, és a társadalmi struktúrában elfoglalt pozíció normatív jellemzőit is. Az életmód szorosan összefügg az egyén személyiségjegyeivel, attitűdjeivel, a társadalom értékrendjének a saját jellemén átszűrődő világképével, az életről alkotott felfogásával (Pikó, 2004). Kimutatták például, hogy a társadalom széles rétegeit megcélzó népegészségügyi programok nagyobb sikereket érnek el a magasabb társadalmi osztályba tartozók körében, mert ők jobban bíznak saját belső kontrolljukban, képességeikben, lehetőségeikben (Pikó, 2002). Látszólag tehát egyszerű az egészségfejlesztéssel fogalakozók dolga, hiszen az életmód megváltoztatása a kulcs az egészségfejlesztéshez. Az életmód azonban éppen komplex, azaz egyéni, közösségi és csoportszintű meghatározottsága folytán olyannyira átfogó jelenség, hogy módosítása rendkívül nehéz feladat. Ezen túl pedig az életmód egyes elemei pedig egymással szoros kapcsolatban állnak, amelynek következtében egy elemet önállóan megváltoztatni szinte lehetetlen a mögötte álló átfogó életszemlélet átformálása nélkül. Az életmód egészséget leginkább meghatározó eleme, az egészségmagatartás összefüggéseinek megismerése ezért korunk egyik legnagyobb kihívásának tekinthető (Pikó, 2004). Az egészségmagatartás klasszikus definíciója: bármely olyan aktivitás, amit a személy hite szerint az egészsége érdekében tesz azért, hogy betegséget előzzön meg, vagy betegséget azonosítson még annak tünetmentes szakaszában (Kasl és Cobb, 1966). A fogalmat szélesebb körben használva az egészségmagatartás két típusát különböztethetjük meg, 213

218 amelyek közül az első az egészség megtartását célozza, mint például az étkezésre való odafigyelés és a rendszeres sportolás, ez a preventív egészségmagatartás. A másik pedig az ún. patogén egészségmagatartás, amely a kockázati magatartásokat foglalja magában, tehát ide tartoznak a különböző káros szenvedélyek (Pikó, 2006). Az egészségmagatartás tehát egy rendkívül összetett rendszer, amelynek összetevőit mutatja be az 1. ábra. Tudatos táplálkozás Fizikai aktivitás Személyi higiéné Szűrővizsgálatok Egészségmagatartás Rendszeres önellenőrzés Pihenés higiéniája Kiegyensúlyozott lelki élet 1. ábra: Az egészségmagatartás alkotóelemei Forrás: Harris és Guten, 1979 ; Szakály, 2008; Szerrel való visszaélések kerülése Az ábra szerint az egészségmagatartás egy nagyon komplex rendszer. Ennek a rendszernek része a testmozgás, a lelki egészség, a higiénia, a káros élvezeti cikkek kerülése és nem utolsó sorban a tudatos fogyasztás. Ehhez kapcsolódik még a rendszeres egészségügyi önellenőrzés és a szűrővizsgálatokon való részvétel. Ez a megközelítés arra is felhívja a figyelmet, hogy nem elégséges a táplálkozási szokások átformálása, tudatossá tétele, hanem az életmód pozitív irányú változása is szükséges ahhoz, hogy preventív egészségmagatartásról beszélhessünk. A cikk további részében a fiatalok egészségről, az egészséges táplákozásról alkotott véleményét, szubjektív egészségi állapotukat és az iskolai testnevelés órákon kívüli sportolási szakosait vizsgálom. Anyag és módszer Szekunder kutatás során elsősorban hazai és külföldi szakirodalmakat tanulmányoztam át: szakkönyveket, szakfolyóiratokat, valamint az interneten elérhető főbb információkat elemeztem. A kutatás primer, kvantitatív részét egy, a Dél-Dunántúli Régióban lefolytatott, reprezentatív felmérés képezte. A megkérdezés során 800, általános- és középiskolás diákot kérdeztem meg kérdezőbiztosok segítségével a régió megyeszékhelyein (Pécs, Kaposvár, Szekszárd). Az egyes városokban, azon belül pedig az egyes iskolatípusokban (általános iskola, szakiskola, szakközépiskola, gimnázium) kitöltendő kérdőívek nemek szerinti számát a Központi Statisztikai Hivatal A közoktatás főbb adatai a Dél-Dunántúl kistérségeiben című kiadványa (KSH, 2007) segítségével határoztam meg. A felkeresett iskolák kiválasztása önkényesen történt, melyet jelentősen befolyásolt az iskolák felmérésben való részvételének hajlandósága. Az egyes iskolákon belül az 5. és 7., illetve a 9. és 11. osztályos diákokat keresem fel. Összességében elmondható, hogy a felmérés a Dél-Dunántúli Régió 214

219 megyeszékhelyeinek egyes iskolatípusaiba járók arányának megoszlását tükrözi és nemek szerint is reprezentatív. A kitöltött kérdőíveket az SPSS 13.0 statisztikai szoftvercsomag segítségével értékeltem ki. Az eredmények feldolgozása során gyakorisági mutatókat, számtani átlagot, szórást (négyzetes átlageltérés) alkalmaztam (Köves és Párniczky, 1997; Molnár, 2007). Szignifikáns összefüggéseket számoltam (Pearson-féle Chi 2 -próba) a háttérváltozókra (szignifikanciaszint: p<0,05) kereszttáblák segítségével, illetve az intervallumskálák esetében varianciaanalízist alkalmaztam ANOVA táblák segítségével. Eredmények Az első kérdésblokk során arra kértem a kérdőívet kitöltőket, hogy értékeljék az egészséges táplálkozás fontosságát, saját táplálkozásuk egészségességét, az egészségi állapotukat és az egészséges táplálkozással kapcsolatos tudásszintjüket. Az értékelés egy 1-5-ig terjedő intervallumskálán történt, az iskolai osztályzatoknak megfelelően (ahol az 5-ös a teljes mértékben való egyetértést, az 1-es pedig az állítás teljes mértékű elutasítását jelenti). A kapott eredményekből átlagot és szórást számoltam, ezt mutatja be a 1. táblázat. 1. táblázat: Az egészséges táplálkozás fontossága, a tudatosság, a tudásszint és az egészségi állapot Tényező Átlag Szórás Egészséges táplálkozás fontossága 3,66 1,108 Táplálkozás egészségessége 3,23 1,058 Egészségi állapot 3,99 1,243 Egészséges táplálkozással kapcsolatos tudásszint 3,78 1,270 A táblázat eredményeit áttekintve jól látható, hogy a legmagasabb átlagértéket a megkérdezettek jelenlegi egészségi állapota kapta (3,99). Ezt követi az egészséges táplálkozással kapcsolatos tudásszint (3,78), az egészséges táplálkozás fontossága (3,66), majd végül a legalacsonyabb átlaggal a táplálkozás egészségessége következik (3,23). A háttérváltozókkal való együttes vizsgálat során megállapítottam, hogy várakozásaimnak megfelelően az egészséges táplálkozás fontosabb a lányoknak, mint a fiúknak (2. ábra). 4,0 3,9 átlag 3,8 3,7 3,6 3,5 3,4 3,97 3,59 lány fiú 2. ábra: Az egészséges táplálkozás fontossága nemek szerint (N=800) 215

220 A lányok fontosabbnak vélik az egészséges táplálkozást, mint a fiúk. Ez vélhetően arra vezethető vissza, hogy a lányok életében kiemelkedően fontos, hogy csinosak és karcsúak legyen (hiszen ezt látják a médiában), így tudatosabban viselkednek az ezzel összefüggő kérdésekben. A család anyagi helyzetével is összefüggést találtam, miszerint minél jobb a család anyagi helyzete, annál fontosabb az egészséges táplálkozás. A nem az étkezés egészségességét is befolyásolja, a lányok saját megítélésük szerint egészségesebben étkeznek, mint a fiúk (3. ábra). 3,4 3,3 3,2 átlag 3,1 3 2,9 3,38 3,09 lány fiú 3. ábra: A táplálkozás egészségessége nemek szerint (N=800) Az iskolatípusok szerint elmondható, hogy az általános iskolások vélik legegészségesebbnek a táplálkozásukat, őket a gimnazisták, a szakiskolások, majd a szakközépiskolások követik (2. táblázat). 2. táblázat: A diákok táplálkozásának egészségessége iskolatípus szerint Táplálkozás egészségességének megítélése Iskolatípus Statisztikai mutatók Elemszám Átlag Szórás Általános iskola 344 3,43 1,173 Gimnázium 158 3,21 1,023 Szakiskola 127 3,11 1,348 Szakközépiskola 171 2,92 1,023 A táblázatban látható eredményeket támasztja alá az évfolyamokkal való együttes vizsgálat is, mely szerint minél alacsonyabb évfolyamba járnak, annál egészségesebben táplálkoznak. Az egészségi állapot szignifikánsan függ a család anyagi helyzetétől. Ennek két oka lehet: a jobb kereset a magasabb iskolai végzettségnek köszönhető, ami feltételezhetően magasabb tudásszintet is jelent a családon belül, így tulajdonképpen az ismeretek mennyiségére vezethető vissza. Másrészt, ahogy a fókuszcsoportos felmérésen a gyerekek is elmondták, az egészséges táplálkozás megvalósítása költséges, így ez tükröződhet vissza az egészségi állapotban. Az, hogy ez valóban igaz-e (hogy az egészséges táplálkozás költségesebb) sokak szerint vitatható, azonban sokan ezt az érvet hozzák fel a kevésbé tudatos táplálkozásuk mellett. Az egészséges táplálkozással kapcsolatos tudásszintet az iskola típusa befolyásolja (3. táblázat). 216