NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET. TÁJÉKOZTATÓ a Nemzeti Akkreditáló Testület évi tevékenységéről

Átírás

1 NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET TÁJÉKOZTATÓ a Nemzeti Akkreditáló Testület évi tevékenységéről

2 Bevezetés A Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) szervezetét, feladat- és hatáskörét a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) szabályozza. A beszámoló ismerteti a Testület évi működését, tájékoztatást adva a Testület szervezeti egységei és ügyintéző szervezete tevékenységéről, a Tv. által előírt feladatok végrehajtásáról, valamint a NAT gazdálkodásáról. A beszámoló mellékletét képezi a Testület számviteli törvény (Sztv.) szerinti évi beszámolója, annak kiegészítő melléklete és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság állásfoglalása. I. A Nemzeti Akkreditáló Testület működése 1. Közgyűlés A közgyűlés egyben a NAT tagjainak száma december 31-én 165 volt, 9 szervezettel több, mint az előző évben. A tagok Tv. szerinti megoszlása a következő: Tagsági csoport Tagok száma akkreditált vizsgálólaboratórium 104 akkreditált kalibrálólaboratórium 20 akkreditált tanúsító és ellenőrző szervezet 12 egyéb akkreditált szervezet 6 Az akkreditálásban érdekelt miniszterek 4 MSZT, mérésügyi szerv, országos kamarák 5 Tudományos és műszaki egyesületek 4 Felsőoktatási intézmények 2 Érdek-képviseletek, társadalmi szervezetek 8 A Nemzeti Akkreditáló Testület évben 2 közgyűlést tartott. A közgyűlés elfogadta a NAT évi tevékenységéről a Kormány részére készített beszámolót és az Sztv. szerinti beszámolót, valamint a NAT évi költségvetését, továbbá 5 évre megválasztotta az Akkreditálási Tanács és a Fellebbviteli Bizottság tagjait. 2. Akkreditálási Tanács Az Akkreditálási Tanács tagjainak száma továbbra is 13 fő volt (a NAT elnöke, 3 minisztérium és a 8 tagsági csoport 9 képviselője) ban a NAT Közgyűlés a tagsági csoportok képviselőit újraválasztotta illetve megválasztotta. A NAT törvényességi felügyeletét a évi LXXVIII. törvény 11. (4) bekezdése és a 25/A. (1) bekezdése alapján a gazdaságpolitikáért felelős miniszter látja el. A kormányzati átalakítást követően a NAT azzal a kéréssel fordult a törvényességi felügyeletet ellátó miniszterhez, hogy a törvény 11. (4) bekezdése szerint tájékoztassa a NAT-ot arról, hogy a 223/2008. (IX. 9.) Korm. rendeletben megjelölt akkreditálásban érdekelt miniszterek mely három képviselőjét delegálják a NAT 2/18 oldal

3 Akkreditálási Tanácsába. A delegáltak kijelöléséről a NAT-hoz tájékoztatás 2013-ban sem érkezett. Az Akkreditálási Tanács évben 2 ülést tartott és további 9 esetben írásban véleményezett előterjesztéseket. Ezek keretében az Akkreditálási Tanács megtárgyalta és elfogadtak a NAT ügyvezető igazgató beszámolóját, valamint az Akkreditáló Bizottság beszámolóját a évről; megtárgyalta és elfogadta a NAT évi tevékenységéről a Kormány számára készített beszámolót, továbbá annak mellékleteként a évi Sztv. szerinti beszámolót a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság állásfoglalásával; megtárgyalta és elfogadta a NAT évi költségvetését; módosította a NAR-01 Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárás és a NAR-08 Az akkreditálási jel használata és az akkreditált státuszra való hivatkozás szabályai szabályzatokat, valamint szabályozta az akkreditálási követelményeket meghatározó szabványok korszerűsített változataira való áttéréseket (NAR-10, NAR-11, NAR-12 és NAR-13); ismételten előterjesztette a gazdaságpolitikáért felelős miniszternek a NAT szolgáltatásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 4/2006. (II. 16.) GKM rendelet módosítására vonatkozó javaslatot; az Akkreditáló Bizottság egy tagját megbízta. 3. Fellebbviteli Bizottság A Fellebbviteli Bizottság tagjainak száma továbbra is 5 fő volt ban a Bizottság 3 tagját a NAT Közgyűlés újraválasztotta és további 2 új tagot megválasztott. A Fellebbviteli Bizottság évben 9 ülést tartott. A Fellebbviteli Bizottsághoz az év folyamán 19 jogorvoslati kérelmet nyújtottak be (30%-kal kevesebbet, mint előző évben), melyekben a Fellebbviteli Bizottság minden esetben határidőn belül döntött. Az Akkreditáló Bizottság 4 határozata ellen nyújtottak be fellebbezést: egy fellebbezést az akkreditálási kérelem elutasítása ellen nyújtottak be, mely esetben a Fellebbviteli Bizottság megállapította, hogy az Akkreditáló Bizottság a döntés meghozatalakor jogszerűen járt el, helyben hagyta az elsőfokú döntést és a fellebbezést elutasította. egy fellebbezést az akkreditált státusz teljes körű felfüggesztése ellen nyújtottak be, melyet a fellebbező visszavont. két fellebbezést az akkreditált státusz teljes körű visszavonása ellen nyújtottak be. Ezek közül az egyik fellebbezési eljárást a Fellebbviteli Bizottság a fellebbezési díj fizetés elmaradása miatt megszüntette, a másik esetében a Fellebbviteli Bizottság megállapította, hogy az Akkreditáló Bizottság a döntés meghozatalakor jogszerűen járt el, helyben hagyta az elsőfokú döntést és a fellebbezést elutasította. 3/18 oldal

4 A NAT ügyvezető igazgatójának 15 végzése ellen nyújtottak be fellebbezést: 10 fellebbezést a felügyeleti vizsgálat díjának megállapítása ellen, melyek esetében a Fellebbviteli Bizottság megállapította, hogy a NAT ügyvezető igazgatója a díjak megállapításakor jogszerűen járt el, helyben hagyta az elsőfokú döntést és a fellebbezést elutasította. három fellebbezést az akkreditálási eljárás díjának megállapítása ellen nyújtottak be, melyek esetében a Fellebbviteli Bizottság megállapította, hogy a NAT ügyvezető igazgatója a díjak megállapításakor jogszerűen járt el, helyben hagyta az elsőfokú döntést és a fellebbezést elutasította. egy fellebbezést a nyilvántartási adat módosítás díjának megállapítása ellen nyújtottak be, mely esetben a díjat a NAT ügyvezető igazgatója módosította. A Fellebbviteli Bizottság döntései ellen 2013-ban egy esetben nyújtottak be bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet. Az illetékes közigazgatási és munkaügyi bíróság az ügyet ban tárgyalja. A Fellebbviteli Bizottság döntése ellen 2012-ben indult perben a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013-ban döntött, a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perben a felperes keresetét elutasította. A Fellebbviteli Bizottság összességében megállapította, hogy az Akkreditáló Bizottság évben hozott 921 érdemi határozatából 4 (0,4%) ellen nyújtottak be fellebbezést, a NAT ügyvezető igazgatójának megfellebbezhető 1207 végzése közül 15 (1,2%) ellen nyújtottak be fellebbezést. A 19 fellebbezésből 16 esetben hozott a Fellebbviteli Bizottság érdemi döntést és mindegyik esetben megállapította, hogy a NAT elsőfokú szervei jogszerűen jártak el, helyben hagyta az elsőfokú döntést és a fellebbezést elutasította. A NAT Fellebbviteli Bizottságának álláspontja szerint a NAT első fokon eljáró szervei a törvényesség betartásával működnek. 4. Pénzügyi Ellenőrző Bizottság A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagsága évben nem változott, a bizottság létszáma továbbra is 3 fő. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság évben 2 ülést tartott, amelyen véleményezte és elfogadta a NAT-nak az Sztv. szerinti évi beszámolóját és tudomásul vette a független könyvvizsgálói jelentést, valamint elfogadta a évi költségvetést. A bizottság a munkatervének megfelelően vizsgálta a NAT működésének célszerűségét és a évi költségvetés időarányos teljesítését, áttekintette a határozatainak végrehajtásáról készült beszámolót és a NAT gazdálkodási szabályait, továbbá foglalkozott a NAT gazdálkodása során felmerülő kérdésekkel (vevőkövetelések, díjrendelet módosítása, kamatbevétel növelési lehetősége, könyvvizsgálói szerződés stb.). 5. Akkreditáló Bizottság Az Akkreditáló Bizottság tagjainak száma évben nem változott, továbbra is 20 fő. Az Akkreditáló Bizottság egyik tagját a NAT Közgyűlés az Akkreditálási Tanács tagjának 4/18 oldal

5 választotta és az általa lefedett szakmai területre az Akkreditálási Tanács új személyt bízott meg az Akkreditáló Bizottság tagjaként. Az Akkreditáló Bizottság évben 23 ülést tartott, 4 üléssel kevesebbet, mint 2012-ben. Az üléseken a bizottság elnöke és azok a bizottsági tagok vettek részt, akik az adott szakterületeken jártassággal rendelkeztek. Az Akkreditáló Bizottság évben 920 érdemi határozatot és 58 egyéb döntést hozott. Az Akkreditáló Bizottság 2013-ban 149 szervezetnek ítélte oda az akkreditált státuszt (144 esetben teljes körűen, 5 esetben pedig részlegesen) 27-vel kevesebb esetben, mint évben. Az Akkreditáló Bizottság 1 akkreditálási kérelmet utasított el. A 150 döntéshozatal közül 4 esetben (2,7%) kellett az ügyintézési határidőt meghosszabbítani a szakterületen jártas bizottsági tag rendelkezésre állásának biztosítása miatt. Az Akkreditáló Bizottság évben összesen, az előző évről áthúzódó eljárásokat is figyelembe véve 31 területbővítési eljárásban döntött, ez jelentősen több a évi 13 területbővítési eljárásnál ban viszont kevesebb a területszűkítési eljárások száma, a tavalyi 95 eljárással szemben 2013-ban 57 esetben kérelmezték az akkreditált státusz területének szűkítését, elsősorban gazdasági okokból a foglalkoztatott személyek számának vagy a tevékenység csökkenése miatt. A lefolytatott éves felügyeleti vizsgálatok száma az előző évről áthúzódó eljárásokat is figyelembe véve 582 volt, ami 44,8%-kal több mint 2012-ben. Az 582 döntéshozatal közül 15 esetben (2,6%) kellett az ügyintézési határidőt meghosszabbítani a szakterületen jártas bizottsági tag rendelkezésre állásának biztosítása miatt. A rendkívüli felügyeleti vizsgálatban hozott döntések száma 24 volt, ami 84,6%-kal több mint 2012-ben. Ennek oka, hogy az akkreditált szervezeteknél nagyobb számban fordultak elő jelentős változások (jogutódlás, szervezeti illetve telephelyváltozás). Az év folyamán az Akkreditáló Bizottság 36 akkreditált státuszt függesztett fel (29 státuszt teljes körűen és 7 státuszt részlegesen; 3 esetben saját kérésre, 33 esetben a felügyeleti vizsgálat eredményeként), ami 44%-kal több mint 2012-ben. Az Akkreditáló Bizottság 24 akkreditált státuszt vont vissza (22 státuszt teljes körűen, 2 státuszt részlegesen; 16 esetben saját kérésre, 8 esetben a felfüggesztést követően), ami 26,3%-kal több mint 2012-ben. A szervezetek azért kérték az akkreditált státusz visszavonását, mert megszüntették a megfelelőségértékelő tevékenységét, illetve beolvadás vagy összevonás miatt az akkreditált tevékenységet akkreditált státusszal másik részlege vitte tovább évben 3 panaszbejelentés érkezett a NAT-hoz akkreditált szervezet tevékenysége ellen, amelyeket a NAT a folyamatban lévő éves felügyeleti vizsgálat keretében vizsgálta és megállapította, hogy két bejelentés nem volt alapos, egy esetben pedig helyesbítő tevékenységre kötelezte az akkreditált szervezetet. 5/18 oldal

6 6. Akkreditálási Iroda és ügyvezető igazgató Az Akkreditálási Iroda évben is biztosította a testületi szervek működését, továbbá ellátta a évi LXXVIII. törvényben előírt feladatokat, így a NAT ügyvezető igazgatója és az Akkreditálási Iroda munkatársai különösen szervezték a NAT elnök tevékenységét; megszervezték a közgyűlést, előkészítették annak előterjesztéseit és ellátták titkársági teendőit; megszervezték az Akkreditálási Tanács 2 ülését, előkészítették azok előterjesztéseit és ellátták a titkársági teendőket; előkészítették az Akkreditálási Tanács részére a gazdaságpolitikáért felelős miniszternek a NAT szolgáltatásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 4/2006. (II. 16.) GKM rendelet módosítására vonatkozó javaslatot; megszervezték a Fellebbviteli Bizottság 9 ülését és ellátták a bizottság titkársági teendőit; megszervezték a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság 2 ülését és ellátták a bizottság titkársági teendőit; megszervezték az Akkreditáló Bizottság összesen 23 ülését, előkészítették azok előterjesztéseit (978 határozat) és ellátták titkársági teendőit; ellátták az év folyamán beérkezett 142 akkreditálási illetve akkreditált státusz megújítási kérelem, 39 területbővítési és 57 területszűkítési kérelem fogadásával, iktatásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat; ellátták az év folyamán a 2012-ről áthúzódó és 2013-ban indult összesen 274 akkreditálási, 39 területbővítési, 750 éves és 26 rendkívüli felügyeleti vizsgálati eljárásban a határidők figyelésével és az értékelő csoportok ügyviteli segítésével kapcsolatos feladatokat; a 313 akkreditálási illetve területbővítési eljárásból 56 esetben (17,9%) volt szükség az ügyintézési határidő meghosszabbítására elsősorban a helyszíni értékelés időpontjának egyeztetése miatt, a 606 felügyeleti vizsgálati eljárásból 119 esetben (19,6%) volt szükség az ügyintézési határidő meghosszabbítására a helyszíni értékelés időpontjának egyeztetése mellett a megfelelő megfigyelő tevékenység biztosítása miatt; ellátták 150 akkreditálási, 31 területbővítési, 35 területszűkítési, 582 éves felügyeleti vizsgálati és 24 rendkívüli felügyeleti vizsgálati eljárásban az Akkreditáló Bizottság ügyviteli teendőit; 25 új szakértőt értékeltek, továbbá 176 korábbi minősítő, szakértő nyilvántartását aktualizálták; NAT ügyvezető igazgatója az év folyamán 229 akkreditálási okiratot állított ki (157 okiratot új akkreditálás vagy megújítás eredményeként, 72 okiratot az akkreditált szervezetnél bekövetkezett változás miatt); képviselték Magyarországot az akkreditálás európai szervezete ülésein összesen 21 alkalommal és a nemzetközi szervezetek (ILAC, IAF) évi ülésein, részt vettek az EA egy továbbképzésén, az EU Bizottság EU ETS Compliance Fórumán, továbbá a NAT ügyvezető igazgatója az EA kincstárnokaként 7 alkalommal tárgyalt az EU Bizottsággal illetve ellenőrizte az EA gazdálkodását; 6/18 oldal

7 8 továbbképzést szerveztek összesen 98 fő (minősítő, minősítő és szakértő, akkreditálási menedzser) részvételével az új akkreditálási szabványokra való áttérésről, valamint az EU ETS hitelesítők akkreditálásáról, ez utóbbi témakörben képzést tartottak továbbá az Akkreditáló Bizottság érintett 3 tagjának is; az Akkreditálási Világnap alkalmából a NAT a honlapján közzétették az ILAC és IAF e célra készített videóját; szakértőként elvégezték 19 megfelelőségértékelő szervezet 4 jogszabályra vonatkozó kijelöléshez kapcsolódó felkészültségének értékelését; folyamatosan vezették a törvények szerinti nyilvántartásokat (NAT tagok; testületi szervek tagsága; minősítők és szakértők; akkreditált szervezetek; akkreditálásra vonatkozó jogszabályok, szabványok, szabályzatok, eljárások és útmutatók; NAT irányítási rendszerének dokumentumai; gazdálkodás dokumentumai stb.) folyamatosan értékelték az ügyfelek elégedettségét a 2013-ban beérkezett 160 kérdőív alapján; naprakészen tartották a NAT honlapját; aktívan közreműködtek az akkreditálással kapcsolatos szabványosítási tevékenységben és gondoskodtak a megfelelőségértékelő szervezetek működésére vonatkozó 4 nemzetközi szabvány magyar nyelvre fordításáról; oktatóként részt vettek iskolarendszerű képzéseken és rendszeresen előadásokat tartottak összesen 12 hazai rendezvényen. Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásokban a NAT ügyvezető igazgatója az Akkreditálási Iroda bevonásával kidolgozta az EU ETS hitelesítők akkreditálási rendszerét (részt vett a vonatkozó EU rendelet hazai bevezetésében és a szükséges jogalkotási tevékenységben, kijelölte a NAT eljáró akkreditálási menedzsereit, előkészítette a meglévő NAT szabályzatok kiegészítését illetve új szabályzatok és formanyomtatványok tervezetét, EU-s képzést szervezett az akkreditálásba bevonandó személyeknek (Akkreditáló Bizottság érintett tagjai, potenciális minősítők és akkreditálási menedzserek), előkészítette a vonatkozó nemzetközi szabvány és EU útmutatók magyar nyelvre történő fordítását, támogatásban állapodott meg az illetékes hatósággal (NFM) és folyamatosan kapcsolatot tartott az NFM-mel; 142 akkreditálási és 39 területbővítési eljárásban értékelte a kérelmeket, megállapította az eljárás igazgatási szolgáltatási díját és kijelölte az értékelő csoportot (összesen 132 személyt); 546 éves és 26 rendkívüli felügyeleti vizsgálati eljárást rendelt el, állapította meg az eljárások igazgatási szolgáltatási díjait és jelölte ki az értékelő csoportokat (összesen 164 személyt); az összesen 814 értékelő csoport kijelölésből 44 esetben volt szükség az értékelő csoport módosítására, továbbá az összesen 814 értékelő csoport kijelölésből 6 (0,7%) esetben nyújtottak be a kijelölt minősítő ellen kizárási indítványt, amelyekben a NAT ügyvezető igazgatója helyt adott az indítványnak; 7/18 oldal

8 387 hiánypótló végzést adott ki (220 akkreditálási, 37 területbővítési, 130 felügyeleti vizsgálati eljárásban), az akkreditálási eljárások 42%-ában ismételt hiánypótlás is szükséges volt; 180 végzésben szólított fel dokumentáció helyesbítésére; 531 végzésben szólított fel helyszíni szemlén feltárt nem-megfelelőség kiküszöbölésére (145 akkreditálási és 386 felügyeleti vizsgálati eljárásban); 741 értékelési szakaszt lezáró végzést bocsátott ki (148 akkreditálási, 31 területbővítési és 562 felügyeleti vizsgálati eljárás); 454 végzésben szólított fel nyilvántartásba vétel vagy módosítása illetve akkreditálási okirat kiadása vagy módosítása díjának megfizetésére; 56 akkreditálási és 119 felügyeleti eljárásban hosszabbította meg az értékelési szakasz ügyintézési határidejét; 947 változás-bejelentést értékelt; az év folyamán 229 akkreditálási okiratot állított ki (157 okiratot új akkreditálás vagy megújítás eredményeként, 72 okiratot az akkreditált szervezetnél bekövetkezett változás miatt). A NAT ügyvezető igazgatója a fentieken túlmenően az Akkreditálási Iroda bevonásával elvégezte 25 új szakértő értékelését, továbbá 176 minősítő és szakértő aktualizálásának értékelését; működtette a 3 szakmai bizottságot. Az Akkreditálási Iroda akkreditáló mérnök, akkreditálási menedzser (a továbbiakban: akkreditálási menedzser) munkatársai rendszeresen (havi) szakmai továbbképzésben részesültek. Az Iroda állományából az év folyamán 1 akkreditálási menedzser nyugdíjba ment és további 3 akkreditálási menedzser kilépett. Pótlásukra 2013-ban 4 akkreditálási menedzserasszisztens került felvételre, illetve 2014-ban további menedzserek illetve menedzserasszisztensek felvétele szükséges. Az Iroda létszáma december 31-én 28 fő volt (1 fő ügyvezető igazgató, 1 fő minőségirányítási vezető, 1 fő jogtanácsos, 11 fő akkreditálási menedzser, 6 fő akkreditálási menedzser-asszisztens, 2 fő akkreditálási asszisztens, 1 fő informatikus, 1 fő titkárságvezető, 3 fő adminisztrátor és 1 fő gondnok). A NAT gazdasági feladatait megbízási szerződéssel külső könyvelő, jogi képviseletét megbízási szerződéssel külső ügyvéd látta látta el. A NAT 3 szakmai bizottsága évben összesen 3 ülést tartott, továbbá elektronikus kapcsolattartással véleményezte az EA útmutató tervezeteket. A bizottságok részt vettek az EA útmutató tervezetek illetve az ágazati akkreditálási rendszerek EA által igényelt véleményezésében. 8/18 oldal

9 II. A NAT szakmai feladatainak végrehajtása Az évi LXXVIII. törvény 5. (1) pontja szerint a NAT akkreditálással kapcsolatos feladatai: a) a törvény 1. szerinti szervezetek és természetes személyek akkreditálására, az akkreditált szervezetek és természetes személyek tevékenységének és alkalmasságának felügyeleti vizsgálatára, az akkreditált státusz felfüggesztésére és visszavonására, valamint a külföldi akkreditáló szervezet által odaítélt akkreditált státusz elismerésére vonatkozó eljárás részletes szabályainak kidolgozása, felülvizsgálata és módosítása az európai és nemzetközi eljárások figyelembevételével Az Akkreditálási Iroda az érintett testületi szervek bevonásával a évi LXXVIII. törvény módosítása, az összegyűlt tapasztalatok alapján átdolgozta a NAT szabályzatait (NAR-01 Az akkreditálási és a felügyeleti vizsgálati eljárás szabályzata és a NAR-08 Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárás szabályzata ), továbbá szabályozta az akkreditálási követelményeket meghatározó szabványok korszerűsített változataira vonatkozó áttéréseket (NAR-10, NAR-11, NAR-12 és NAR-13). A szabályzatok mellett kidolgozta az EU ETS hitelesítő szervezetek akkreditálási rendszerét, beleértve az alkalmazandó formanyomtatványokat is. A szabályzatokat az Akkreditálási Tanács elfogadta. b) a törvény 1. szerinti szervezetek és természetes személyek akkreditálása, az akkreditált szervezetek és természetes személyek tevékenységének és alkalmasságának felügyeleti vizsgálata az akkreditált státusz fenntartása, felfüggesztése vagy visszavonása céljából, valamint a külföldi akkreditált státusz elismerése A NAT-hoz 2013-ban 142 akkreditálási kérelem érkezett (56 új akkreditálás és 86 megújítás), ami 19%-kal kevesebb, mint évben. A beérkezett akkreditálási kérelmek 40%-a új kérelem, 60%-a pedig az akkreditált státusz megújítása iránti kérelem volt. A NAT e mellett befejezte a 2012-ről áthúzódó akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásokat is. A Tv novemberi módosítása új akkreditálási területre, az EU ETS hitelesítő szervezetek akkreditálására ruházta fel a NAT-ot. A szervezetek akkreditálása évben megkezdődött, 5 akkreditálási kérelmet nyújtottak be, egy kérelmet visszavontak, 4 eljárás pedig folyamatban van. Odaítélt akkreditált státuszok száma: 149 ebből vizsgálólaboratórium 84 mintavevő szervezet 9 kalibrálólaboratórium 34 tanúsító szervezet 19 ellenőrző szervezet 1 EMAS hitelesítő 2 Jártassági vizsgálatot szervező 0 9/18 oldal

10 Odaítélt akkreditált státuszok száma Lefolytatott éves felügyeleti vizsgálatok száma: 582 ebből vizsgálólaboratórium 392 mintavevő szervezet 29 kalibrálólaboratórium 85 tanúsító szervezet 69 ellenőrző szervezet 5 EMAS hitelesítő 1 Jártassági vizsgálatot szervező 1 Beérkezett akkreditálási kérelmek száma: 142 ebből vizsgálólaboratórium 93 mintavevő szervezet 6 kalibrálólaboratórium 16 tanúsító szervezet 12 ellenőrző szervezet 7 EMAS hitelesítő 1 Jártassági vizsgálatot szervező EU ETS hitelesítő 2 5 Beérkezett területbővítési kérelmek száma: 39 ebből vizsgálólaboratórium 32 mintavevő szervezet 0 kalibrálólaboratórium 6 tanúsító szervezet 1 ellenőrző szervezet 0 EMAS hitelesítő 0 Jártassági vizsgálatot szervező 0 Akkreditálási és területbővítési kérelmek száma /18 oldal

11 2013. december 31-én az érvényes akkreditált státuszok száma: 641 ebből vizsgálólaboratórium 410 mintavevő szervezet 40 kalibrálólaboratórium 98 terméktanúsító szervezet 20 irányítási rendszert tanúsító szervezet 61 személytanúsító szervezet 3 ellenőrző szervezet 5 EMAS hitelesítő 3 jártassági vizsgálatot szervező 1 Érvényes akkreditált státuszok száma Összességében megállapítható, hogy 2013-ban csökkent az akkreditálás illetve akkreditált státusz megújítása iránti kérelmek száma. A évihez viszonyítva 40%-kal csökkent viszont az akkreditált státusz területének szűkítése iránt benyújtott kérelmek száma. Ennek oka az, hogy az akkreditált szervezetek az akkreditált státuszuk egyre nagyobb részén kapnak megfelelő számú megrendelést, így igazolni tudják a jártasságukat. Akkreditáltak megoszlása megfelelőségértékelési tevékenységenként Vizsgáló, Mintavevő Kalibráló Terméktanúsító Rendszertanúsító Személytanúsító Ellenőrző EMAS hitelesítő JV szervező c) az akkreditálási eljárásokba bevonandó minősítőkkel és szakértőkkel szemben támasztott szakmai és összeférhetetlenségi követelmények kidolgozása, az alkalmazott minősítők és szakértők kijelölése és értékelése Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásokba a NAT ügyvezető igazgatója 2013-ban 185 minősítőt, szakértőt (5 belső és 180 külső) jelölt ki. 11/18 oldal

12 A NAR-06 Az akkreditálásban résztvevő minősítők és szakértők kiválasztása szabályzatnak megfelelően tovább folyt a NAT minősítői és szakértői adatbázisa adatainak aktualizálása (176 fő), továbbá 25 új szakember értékelése is megtörtént az Akkreditálási Iroda, az Akkreditáló Bizottság és a szakmai bizottságok szakembereiből 9 munkacsoportok és a NAT ügyvezető igazgatója által. A NAT jelenleg 330 minősítőt, szakértőt tart nyilván. Az Akkreditálási Iroda 2013-ban 109 monitorozás alkalmával a helyszíni szemléken is ellenőrizte a minősítők, szakértők tevékenységét. d) részvétel és képviselet az európai és nemzetközi akkreditálási szervezetekben A NAT továbbra is teljes jogú tagja az európai akkreditálási szervezetnek (EA European Co-operation for Accreditation), teljes jogú tagja a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködésnek (ILAC - International Laboratory Accreditation Cooperation) és akkreditáló testületi tagja a Nemzetközi Akkreditálás Fórumnak (IAF International Accreditation Forum). Ezzel a NAT teljes jogú tagsággal rendelkezik az akkreditálás valamennyi európai és nemzetközi szervezetében. A NAT 2013-ban is aktívan részt vett a szervezetek és azok bizottságainak munkájában, rendszeresen képviselve a hazai álláspontot és az akkreditált szervezetek érdekeit. A közgyűléseken való képviselet ellátása mellett a NAT aktív tagja az Európai Akkreditálási Együttműködés Kölcsönös Elismerési Tanácsának (EA-MAC), Horizontális Harmonizációs Bizottságának (EA-HHC), Laboratóriumi Bizottságának (EA-LC), Tanúsítási Bizottságának (EA-CC) és az Ellenőrzési Bizottságának (EA-CC) ban a NAT bekapcsolódott az EA az Orvosi Laboratóriumok albizottságának (EA-LC WG HC) munkájába, továbbá az EU ETS hitelesítők akkreditálása területén létrehozott EA ETS Munkacsoportba (EA ETS Network Group). Az EMAS hitelesítők akkreditálása területén a NAT teljes jogú tagja az EU Akkreditáló és Engedélyező Testületek Fórumának (FALB). A NAT ügyvezető igazgatója január 1. óta vezetőségi tagja és óta kincstárnoka az Európai Akkreditálási Együttműködésnek (EA) és ilyen minőségben részt vesz az EA Vezetőségi ülésein illetve képviseli az EA-t. Az év folyamán 21 európai és nemzetközi rendezvényen vett részt a NAT (Akkreditálási Tanács tag, ügyvezető igazgató, minőségirányítási vezető és akkreditálási menedzserek) képviselve a Magyarországot és a NAT-ot. e) két- és többoldalú együttműködési és kölcsönös elismerési megállapodások kezdeményezése és megkötése az akkreditálás területén A NAT a április 29-től kezdődően aláírója az Európai Akkreditálási Együttműködés valamennyi kölcsönös elismerési megállapodásainak (EA-MLA), amely a következő akkreditálási területekre terjed ki: Vizsgálólaboratóriumok (beleértve az orvosi diagnosztikai laboratóriumokat is) Kalibrálólaboratóriumok Ellenőrző szervezetek 12/18 oldal

13 Terméktanúsító szervezetek Irányítási rendszereket tanúsító szervezetek Személytanúsító szervezetek. A 600/2012/EU rendelet szerint az EA megkezdte a NAT szakértői értékelését az új akkreditálási területen (EU ETS hitelesítők), amely első részeként értékelték a NAT dokumentációt. Tekintettel arra, hogy nem-megfelelőséget nem tártak fel, az EA Kölcsönös Elismerési Megállapodások Tanácsa a októberi ülésén megállapította, hogy a NAT megfelel a rendelet előírásainak, az általa akkreditált EU ETS hitelesítők tevékenysége az EU-ban elismert és az EA szakértői értékelés februárjában folytatódik a NAT ez irányú tevékenységének helyszíni értékelésével. A NAT április 28-tól aláírója az ILAC nemzetközi kölcsönös elismerési megállapodásának a vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok akkreditálása területen. Az ILAC 2013-ban kiterjesztette a nemzetközi kölcsönös elismerési megállapodást az ellenőrző szervezetek akkreditálására is. A NAT július 26-tól aláírója az IAF nemzetközi kölcsönös elismerési megállapodásának az irányítási rendszerek és a terméktanúsítás területén. A NAT június 4. óta aláírója az EMAS hitelesítők akkreditálása területén az EMAS Akkreditáló és Engedélyező Testületek Fóruma (FALB) kölcsönös elismerési megállapodásának. A FALB a szabályai szerint novemberben a NAT-nál lefolytatott szakértői újraértékelést eredményeként a FALB a NAT további elismeréséről a áprilisi ülésén döntött. f) közreműködés az akkreditálással összefüggő nemzeti, európai és nemzetközi szabványosítási tevékenységben Az akkreditálással összefüggő nemzeti, nemzetközi és európai szabványosítási tevékenység keretében a NAT részt vett a MSZT vonatkozó műszaki bizottságai (az ISO/CASCO, a CEN/CENELEC/TC1, ISO/TC176, ISO/TC207 és ISO/TC212 tükörbizottságai) munkájában, részt vett a hazai bizottságok ülésein, véleményezte a megküldött tervezeteket és javaslatokat. A NAT 2013-ban az Magyar Szabványügyi Testület Szabványügyi Tanácsának tagjaként részt vett annak tevékenységében. Az akkreditálás elősegítése céljából a korábbi évek gyakorlatát követve a megfelelőségértékelő szervezetek működésére vonatkozó és 2013-ban angol nyelven honosított négy nemzetközi szabványt a NAT saját költségén magyar nyelvre lefordíttatott és a fordítást bevezetésre átadta az MSZT-nek. g) részvétel az akkreditálással kapcsolatos iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában, továbbá az iskolarendszeren kívüli képzés szervezésében A NAT Akkreditálási Iroda évben összesen 8 továbbképzést szervezett. Az összesen 98 vezető minősítő, minősítő és szakértő, akkreditálási menedzser részére tartott továbbképzések kiterjedtek az új akkreditálási szabványokra való áttérésre, valamint az EU ETS hitelesítők akkreditálására, ez utóbbi témakörben képzésen részt vett az Akkreditáló Bizottság érintett 3 tagja is. 13/18 oldal

14 Az Iroda munkatársai felkérésre egyetemeken és főiskolákon oktattak. h) tájékoztatás akkreditálási kérdésekben, így különösen az akkreditálással összefüggő jogszabályokról, szabványokról, útmutatókról és egyéb hazai és nemzetközi dokumentumokról, az akkreditálással összefüggő nemzetközi gyakorlatról és eseményekről A NAT bizottsági tagként részt vett a Környezetbarát Termék Minősítő Bizottságban, továbbá tagja a Magyar Szabványügyi Testületnek és a Magyar Minőség Társaságnak. Hatóságok, szakmai szervezetek felkérésére, továbbá megkeresésre 102 esetben adtunk tájékoztatást akkreditálási kérdésekben. i) az akkreditálással kapcsolatos hazai és nemzetközi dokumentáció gyűjtése és tárolása, valamint azokhoz történő hozzáférés biztosítása Az Akkreditálási Iroda folyamatosan beszerezte az akkreditálással kapcsolatos nemzeti, nemzetközi és európai dokumentumokat. A törvény által meghatározott nyilvántartások adatait a NAT továbbra is számítógépes adatbázisokban kezelte. Az akkreditálással kapcsolatos legfrissebb nemzeti és nemzetközi híreket, valamint az Akkreditált Szervezetek Adatbázisát a NAT a honlapján tette közzé. A honlap tájékoztatást adott a NAT közgyűlésről (hitelesített jegyzőkönyvek), az Akkreditálási Tanács üléseinek napirendjéről és határozatairól, az akkreditálással összefüggő állásfoglalásokról, az akkreditálásban alkalmazott dokumentumokról (törvények, szabványok, szabályzatok, európai, nemzetközi és hazai útmutatók, formanyomtatványok), az akkreditálás európai és nemzetközi szervezeteiről, a kölcsönös elismerési megállapodásokhoz való csatlakozásról, a NAT-ról és az akkreditálással összefüggő változásokról, a választott tisztségviselőkről, a minősítői pályázati lehetőségekről, továbbá a NAT, az EA, az ILAC és IAF rendezvényeiről ban a NAT a honlapján közzétette a 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet előírása szerint az EU ETS hitelesítés területén folyamatban lévő akkreditálási eljárásokat, továbbá a 295/2012. (X. 16.) Korm. rendelet előírása szerinti nyilvántartását a más EU tagállamban akkreditált és Magyarországon hitelesítési tevékenységet folytatni kívánó EU ETS hitelesítő szervezeteket, bejelentés alapján. A honlap közvetlen elektronikus hozzáférést biztosított a NAT elnökéhez, ügyvezető igazgatójához, az Akkreditálási Iroda munkatársaihoz és a NAT működését támogató külső személyekhez (jogi képviselő, könyvelő). 14/18 oldal

15 Az érdeklődők kérdéseire az Akkreditálási Iroda naponta több alkalommal adott tájékoztatást telefonon és elektronikus úton az akkreditálásról, a jogszabályi változásról és a kijelöléshez kapcsolódó értékelésekről, ellenőrzésekről. A NAT alkalmazottai 12 alkalommal tartottak előadást hazai és egy alkalommal nemzetközi rendezvényen, oktattak felsőoktatási intézményekben és szakmai továbbképzéseken. A törvény egyéb paragrafusaiban meghatározott NAT feladatok: j) a NAT tevékenységét érintő jogszabálytervezetek véleményezése, javaslattétel jogszabály megalkotására vagy módosítására A NAT-ot évben 3 esetben kérték fel az akkreditálással összefüggésben jogszabálytervezet véleményezésére, melynek eleget is tett. Ezek közül kiemelendő az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszeréről szóló törvény szerinti hitelesítő szervezetek (EU ETS hitelesítők) akkreditáláshoz kapcsolódó Korm. rendeletek módosítása, mely területen szoros szakmai együttműködés alakult ki a NAT és az NFM között ban a NAT Akkreditálási Tanácsa ismételten aktualizálta a kiadása óta változatlan, a NAT szolgáltatásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 4/2006. (II. 16.) GKM rendelet módosítására vonatkozó javaslatait, melyeket megküldött a gazdaságpolitikáért felelős miniszternek. A módosítási javaslat tartalmazta az új akkreditálási területekre (EU ETS hitelesítők akkreditálása, rugalmas akkreditálás, integrált irányítási rendszer tanúsítás akkreditálása) vonatkozó díjakat, azokat a díjtételeket, melyek megállapítására az akkreditálási törvény évi módosítása ruházta fel a minisztert (végzés elleni önálló fellebbezés díja), valamint a év bázisán megállapított és a rendelet megjelenése óta változatlan akkreditálási díjaknak az infláció mértékével történő rendezését. A rendelet módosítására 2013-ban sor került, azonban az nem érintette a korábbi díjak rendezését, valamint a végzés elleni fellebbezés díjának megállapítását. k) más jogszabály által a NAT feladatkörébe utalt, a kijelöléshez kapcsolódó tevékenység A megfelelőségértékelő szervezetekről szóló évi CXXXIII. törvény alapján kiadott 5/2010. (I. 14.) NFGM rendelet értelmében a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, 15/18 oldal

16 ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséhez szükséges felkészültségének értékelésére illetve a már kijelölt szervezetek kijelölést követő ellenőrzésére a miniszter a NAT-ot rendelte ki szakértőként. A NAT a kirendelések alapján 2013-ban 19 megfelelőségértékelő szervezet kijelöléshez szükséges felkészültségét értékelte 4 jogszabályra vonatkozóan. l) más jogszabály által a NAT feladatkörébe utalt szakértői értékelés külföldi akkreditáló testület felkérésére A január 1-től hatályos, az akkreditálásról és piacfelügyeletről szóló 765/2008/EK rendelet 7. cikke Határon átnyúló akkreditálás alkalmazásával a NAT végezte a külföldi akkreditáló testület által akkreditált szervezetek Magyarországon bejegyzett leányvállalatainak vagy kritikus helyszíneinek felülvizsgálatát a szlovák (SNAS), a német (DAkkS) és a holland (RvA) nemzeti akkreditáló testület megbízásából, évben összesen 4 akkreditált szervezetnél. III. A NAT gazdálkodása A NAT évi gazdálkodásának adatait a évi egyszerűsített éves beszámolója (mérleg) és kiegészítő melléklete tartalmazzák, amelyeket a NAT gazdálkodásával együtt a KPMG Hungária Kft. mint független könyvvizsgáló auditált (1. melléklet). A NAT Sztv. szerinti évi beszámolóját a Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága véleményezte, elfogadta és az Akkreditálási Tanácsnak és a Közgyűlésnek elfogadásra javasolta (2. melléklet). A NAT bevételei évben is a évi LXXVIII. törvényben meghatározott forrásokból származtak. A évi összes árbevétele eft. A bevételek közül az akkreditálásból származó bevétel eft, az egyéb bevétel eft, a tagdíjak eft és a pénzügyi műveletek bevételei eft. A NAT-nak rendkívüli bevétele nem volt évben akkreditálási tevékenységből származó bevétel mintegy eft-tal több volt, mint éviben. Ezt elsődlegesen az okozta, hogy bár a NAT által 2013-ban folytatott eljárások száma nagyobb volt, mint 2012-ben, továbbá a NAT megkezdte az üvegházhatású gázok kibocsátását hitelesítő szervezetek akkreditálását, melynek díja tekintettel a tevékenység összetettségére magasabb a többi tevékenység átlagos akkreditálási díjánál. A évi LXXVIII. törvény a NAT bevételi forrásai között jelöli meg a nemzetközi együttműködés költségeinek fedezésére a központi költségvetésből kapott támogatást, amelyet évhez hasonlóan a NAT 2013-ban sem kapott. A NAT egyéb bevételei közül kiemelendő az EA térítés, melyet az Európai Akkreditálási Együttműködés (EA) az Európai Uniótól kapott működési támogatásból a NAT ügyvezető igazgatójának EA vezetőségi tagként és kincstárnokként végzett tevékenysége ellenértékeként fizetett meg a NAT-nak. A 600/2012/EU rendelet előírása szerint új akkreditálási területként jelent meg az EU ETS hitelesítő szervezetek akkreditálása, mely akkreditálási rendszer kialakítására a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által nyújtott eft támogatás évre eső része eft volt. A NAT bevételei között az összes bevétel 92,6%-át kitevő akkreditálásból származó bevétel európai összehasonlításban továbbra is kedvezőtlen képet mutat, az EA tag nemzeti akkreditáló testületek esetében az akkreditálásból származó bevétel kisebb hányadot képez, 16/18 oldal

17 mert legalább az európai és nemzetközi képviselet és együttműködés költségeit a központi költségvetés fedezi. Bevételek megoszlása Akkreditálási díj 92,6% Tagdíj 1,5%, Pénzügyi műveletek 4% Központi költségvetési támogatás 0% Egyéb 1,9% A NAT évi ráfordítása tekintettel a lehető legnagyobb mértékű költségmegtakarításra eft. A kiadások közül a személyi jellegű ráfordítások (NAT elnök, Fellebbviteli Bizottság, Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, Akkreditáló Bizottság, minősítők és szakértők, továbbá az Akkreditálási Iroda alkalmazottai bérköltsége, személyi jellegű egyéb kifizetései és bérjárulékok) eft-ot, az anyagjellegű ráfordítások eft-ot (amelyből eft az európai és nemzetközi képviselet és együttműködés költségei, melyet a évi LXXVIII. törvény 25. (1) bekezdés c) pontja értelmében a központi költségvetési támogatásnak kellett volna fedezni), az értékcsökkenési leírás Ft-ot, a pénzügyi műveletek ráfordítása 299 eft és az egyéb ráfordítások eft-ot tettek ki. A NAT-nak rendkívüli ráfordítása nem volt. A NAT eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak az azokat szabályozó 4/2006. (II. 16.) GKM rendelet megjelenése óta nem változtak, függetlenül az inflációtól és a fogyasztói árindex növekedésétől. Bár a évi LXXVIII. törvény évi módosítása felhatalmazta az iparpolitikáért felelős minisztert, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a díjrendeletben szabályozza a végzések elleni önálló fellebbezési eljárásáért, az akkreditált státusz területének szűkítési eljárásáért, valamint a változás-bejelentés értékelési eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat is, erre azonban 2013-ban sem került sor. A NAT áprilisában megszerzett és 2012 szeptemberében megerősített európai és nemzetközi elismerése, azaz az EA, ILAC és IAF kölcsönös elismerési megállapodások aláírása valamennyi megfelelőségértékelési területen jelentősen növelte a NAT-nak az európai és nemzetközi akkreditálási szervezetekben előírt képviseleti és részvételi feladatait, valamint az európai akkreditálási és nemzetközi szervezetekben a tagdíja 2013-ban az előző évinek mintegy 1,15-szeresére emelkedett. Ennek ellenére évben a NAT nem részesült a évi LXXVIII. törvény (1) bekezdés 25. c) pontjában megjelölt, a nemzetközi együttműködés költségeinek fedezésére a központi költségvetésből kapott támogatásból. Mindezekre tekintettel a korábbi évekhez hasonlóan a költségvetés 2013-re is veszteséget tervezett. Tekintettel arra, hogy az alaptevékenységből származó bevételek a NAT összes bevételének 92,6%-át tették ki, valamint nincs realitása annak, hogy a bevételek 1,5%-át adó tagdíjak mértékét a NAT Közgyűlése emelje, a NAT eredménytartalékainak ismételt részbeni felhasználásának csökkentése céljából szükségessé vált a ráfordítások jelentős mértékű olyan csökkentése, amely még nem ment a rendeltetésszerű működés rovására. 17/18 oldal

18 A bevételek és kiadások alakulása eft-ban Bevétel Kiadás A NAT évi eredménye -517 eft volt. A NAT bevétele a tervezettnél valamivel kevesebb lett, ezért a bevételkiesés miatt az anyagjellegű és a személyi jellegű ráfordításait a tervezettnél jelentősen alacsonyabb szinten tartotta, amely természetesen nem tette lehetővé a jóváhagyott fejlesztések szükséges mértékű realizálását sem személyi téren, sem az irodaház és a tárgyi eszközök vonatkozásában. A jelentősen költségtakarékos gazdálkodás sem kompenzálhatta az alaptevékenységből származó bevételek jelentős csökkenését, amely alapvetően az eljárási díjak mértékének csökkenéséből adódott. A NAT által 2013-ban folytatott eljárások száma megfelelt a tervezettnek, azonban a kérelmezők és az akkreditált szervezetek nagymértékben csökkentették létszámukat és az akkreditálandó területüket, amely az eljárási díjak ugyancsak nagymértékű csökkenéséhez vezetett. Annak érdekében azonban, hogy a NAT az európai és nemzetközi kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tudjon tenni, továbbá a szükséges szakmai, szervezeti és tárgyi fejlesztések a NAT eredménytartalékának felhasználása nélkül 2014-ban realizálódhassanak, továbbra is rendezni szükséges az eljárási díjak szabályozását és biztosítani kell a törvényben előírt támogatást. A NAT eszközeit semmilyen jelzálog, illetve zálogjog nem terheli. Amennyiben a NAT eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak rendezése nem biztosítja a NAT önfinanszírozó működését, akkor a 765/2008/EK rendelet 4. cikkének (9) bekezdése alapján a tagállamnak kell biztosítania, hogy a feladatok megfelelő ellátására a nemzeti akkreditáló testülete rendelkezzen a megfelelő pénzügyi és humán forrásokkal, beleértve a külön feladatok ellátását is, mint az európai és nemzetközi akkreditálási együttműködésben való részvétel, illetve olyan tevékenységek, amelyek a közpolitikák támogatásához szükségesek, és amelyek nem önfinanszírozók. 18/18 oldal