NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET. TÁJÉKOZTATÓ a Nemzeti Akkreditáló Testület évi tevékenységéről

Átírás

1 NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET TÁJÉKOZTATÓ a Nemzeti Akkreditáló Testület évi tevékenységéről

2 Bevezetés A Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) szervezetét, feladat- és hatáskörét a Nemzeti Akkreditáló Testület szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint eljárásáról szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) szabályozza. A törvényt az Országgyűlés évben kétszer módosította, az utolsó módosítás január 1-én lépett hatályba. A beszámoló ismerteti a Testület évi működését és a törvénymódosítás bevezetését, tájékoztatást adva a Testület szervezeti egységei és ügyintéző szervezete tevékenységéről, a Tv. által előírt feladatok végrehajtásáról, valamint a NAT gazdálkodásáról. A beszámoló mellékletét képezi a Testület számviteli törvény (Sztv.) szerinti évi beszámolója, annak kiegészítő melléklete és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság állásfoglalása. I. A Nemzeti Akkreditáló Testület működése 1. Közgyűlés A közgyűlés - egyben a NAT - tagjainak száma december 31-én 215 volt, 3 szervezettel kevesebb mint 2008-ban. A tagok törvény szerinti megoszlása a következő: Tagsági csoport Tagok száma akkreditált vizsgálólaboratórium 131 akkreditált kalibrálólaboratórium 33 akkreditált tanúsító és ellenőrző szervezet 17 egyéb akkreditált szervezet 5 Az akkreditálásban érdekelt miniszterek 6 MSZT, mérésügyi szerv, országos kamarák 5 Tudományos és műszaki egyesületek 6 Felsőoktatási intézmények 2 Érdek-képviseletek, társadalmi szervezetek 10 A NAT tagok számának alakulása A Nemzeti Akkreditáló Testület évben 1 közgyűlést tartott. A közgyűlés elfogadta a NAT évi tevékenységéről a Kormány részére készített beszámolót és az Sztv. szerinti beszámolót, a NAT évi költségvetését, megállapította a NAT elnök havi díjazását, valamint a Fellebbviteli Bizottság és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagjainak díjazását, valamint megválasztotta a Pénzügyi Ellenőrző Bizottságot. 2/19 oldal

3 2. Akkreditálási Tanács Az Akkreditálási Tanács tagjainak száma és összetétele nem változott, a Tanács létszáma 15 fő volt (a NAT elnöke, 4 minisztérium, 5 akkreditált szervezet és 5 egyéb szervezet képviselője). Az Akkreditálási Tanács évben 3 ülést tartott. Az üléseken elfogadták a NAT ügyvezető igazgató beszámolóját, valamint a szakmai akkreditáló bizottságok beszámolóját a évről; elfogadták a NAT évi tevékenységéről a Kormány számára készített beszámolót; elfogadták a NAT évi költségvetését; megtárgyalták az akkreditálási törvény módosítási javaslatát; javaslatot tettek a 4/2006. (II. 16.) GKM rendelet módosítására; az Európai Akkreditálási Együttműködés által szeptemberében lefolytatott szakértői értékeléshez kapcsolódóan jóváhagyta a helyesbítő intézkedéseket és módosította az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásra, valamint a minősítőkre és szakértőkre vonatkozó szabályzatokat; a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság új tagja megválasztásához Jelölő Bizottságot hoztak létre. 3. Fellebbviteli Bizottság A Fellebbviteli Bizottság tagsága nem változott, továbbra is 5 fő volt. A Fellebbviteli Bizottság évben 1 ülést tartott. A Fellebbviteli Bizottsághoz az év folyamán jogorvoslati kérelmet nem nyújtottak be. A bizottság döntést hozott egy decemberében, területbővítési eljárás igazgatási szolgáltatási díja mértékének megállapítása ellen benyújtott jogorvoslati kérelem ügyében. A Fellebbviteli Bizottság a kérelemnek részben helyt adott és az I. fokú végzés rendelkező részének helyben hagyása mellett annak indokolását megváltoztatta. 4. Pénzügyi Ellenőrző Bizottság A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagsága évben egy tag lemondása miatt változott, akinek helyére a Közgyűlés májusában új tagot választott. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság létszáma továbbra is 3 fő. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság évben 1 ülést tartott, amelyen véleményezte és elfogadta a NAT évi, az Sztv. szerinti beszámolóját és a független könyvvizsgálói jelentést, valamint a évi költségvetést. 3/19 oldal

4 5. Akkreditáló Bizottság Az Akkreditáló Bizottság évben 26 ülést tartott (kéthetente). Az üléseken a bizottság elnöke és azok a bizottsági tagok vettek részt, akik az adott szakterületen jártassággal rendelkeznek. Az Akkreditáló Bizottság 2009-ben 84 szervezetnek ítélte oda az akkreditált státuszt szemben a évi 223-mal, annak következményeként, hogy egyrészt 2009-ben kevesebb új akkreditálási kérelem érkezett, másrészt a évi LXXVIII. törvény az akkreditált státusz érvényességi idejét 3 évről 4 évre emelte, így 2009-ben több mint 100 szervezet esetében az akkreditált státusz megújítási eljárása helyett éves felügyeleti vizsgálatot kellett lefolytatni. Az Akkreditáló Bizottság évben összesen 52 területbővítési eljárásban döntött, ez kevéssel nagyobb a évi 48 területbővítési eljárásnál ben azonban megkétszereződött a területszűkítési eljárások száma, a tavalyi 22 eljárással szemben 2009-ben 44 szervezet kérelmezte gazdasági okokból akkreditált területének szűkítését. Az éves felügyeleti vizsgálatok száma 643 volt, ami 35%-kal több mint 2008-ban, az akkreditált státusz érvényességi idejének 3 évről 4 évre emelése miatt. A rendkívüli felügyeleti vizsgálatok száma 15 volt, ami 71%-a évinek. Az év folyamán az Akkreditáló Bizottság 28 akkreditált státuszt függesztett fel (részben saját kérésre, részben a felügyeleti vizsgálat eredménye vagy kérelmezésének elmaradása miatt) és 19 akkreditált státuszt vontak vissza részben vagy teljes körűen (saját kérésre vagy felfüggesztést követően) évben 1 panaszbejelentés érkezett, amelyet a NAT az esedékes éves felügyeleti vizsgálati eljárásban kivizsgált. A panasz részben alapos volt, az akkreditált szervezet a szükséges helyesbítő intézkedéseket határidőn belül maradéktalanul teljesítette, így az akkreditált státusz felfüggesztése vagy visszavonása nem volt indokolt. Munkában az Akkreditáló Bizottság 6. Akkreditálási Iroda és ügyvezető igazgató Az Akkreditálási Iroda évben is biztosította a testületi szervek működését, továbbá ellátta a évi LXXVIII. törvényben előírt feladatokat, így a NAT ügyvezető igazgatója és az Akkreditálási Iroda munkatársai különösen szervezték a NAT elnök tevékenységét; 4/19 oldal

5 megszervezték az 1 közgyűlést, előkészítették azok előterjesztéseit és ellátták titkársági teendőit; megszervezték az Akkreditálási Tanács 3 ülését, előkészítették azok előterjesztéseit és ellátták a titkársági teendőket; megszervezték a Fellebbviteli Bizottság ülését és ellátták a bizottság titkársági teendőit; megszervezték a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság ülését és ellátták a bizottság titkársági teendőit; megszervezték az Akkreditáló Bizottság összesen 26 ülését, előkészítették azok előterjesztéseit (989 határozat, 144 részletező okirat) és ellátták titkársági teendőit; ellátták az év folyamán beérkezett 101 akkreditálási kérelem, 59 területbővítési és 37 területszűkítési kérelem fogadásával, iktatásával kapcsolatos feladatokat; ellátták az év folyamán lefolytatott 154 akkreditálási, 59 területbővítési, 643 éves és 15 rendkívüli felügyeleti vizsgálati eljárásban a határidők figyelésével, a szakmai akkreditáló bizottságok illetve az Akkreditáló Bizottság, valamint a minősítő/értékelő csoportok ügyviteli segítésével kapcsolatos feladatokat; közel 250 minősítőt és szakértőt értékeltek újra az Európai Akkreditálási Együttműködés szakértői értékelése helyesbítő intézkedéséhez kapcsolódóan; a NAT ügyvezető igazgatója az év folyamán 234 akkreditálási okiratot állított ki (84 okiratot új akkreditálás vagy megújítás eredményeként, 150 okiratot az akkreditált szervezetnél bekövetkezett változás miatt); képviselték Magyarországot az akkreditálás európai és nemzetközi szervezeteinek ülésein összesen 16 alkalommal; 7 továbbképzést szerveztek összesen 354 minősítő, szakértő, az Akkreditáló Bizottság 18 tagja, valamint Akkreditálási Iroda 28 munkatársa részére az akkreditálási szabályokról és tapasztalatokról, továbbá az európai szakértői értékelés helyesbítő intézkedéseinek bevezetéséről; 1 képzést szervezett az Akkreditálási Tanács tagjainak (25 fő részére) az Európai Akkreditálási Együttműködés által lefolytatott szakértői értékelésből adódó változásokról; 3 jogszabálytervezet véleményezésében vettek részt; koordinálták 3 megfelelőségértékelést végző szervezet összesen 2 jogszabályra vonatkozó kijelöléshez kapcsolódó minősítési eljárását; folyamatosan vezették a törvények szerinti nyilvántartásokat; karbantartották a NAT honlapját, amelyet évben en látogattak meg (2%-kal többen mint 2008-ban) és oldalt néztek meg (22,9%-kal többet mint 2008-ban); közreműködtek az akkreditálással kapcsolatos szabványosítási tevékenységben; képviselték a NAT-ot 4 minisztérium 5 Kijelölési Bizottságában; oktatóként részt vettek iskolarendszerű képzéseken és rendszeresen előadásokat tartottak összesen 27 hazai rendezvényen. 5/19 oldal

6 Munkában az Akkreditálási Iroda A NAT ügyvezető igazgatója az Akkreditálási Iroda bevonásával előkészítette törvénymódosítás bevezetését és aktívan részt vett a bevezetésben, amelynek keretében az Ideiglenes Választási szabályzatban foglaltak szerint ellátta a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság új tagjának megválasztása szervezési és adminisztrációs feladatait, beleértve a jelölés lebonyolítását, a Jelölő Bizottság és a Szavazatszámláló Bizottság titkári teendőit és a tisztújító közgyűlés lebonyolítását; előkészítette a szeptemberében lefolytatott európai szakértői értékelést; koordinálta annak lebonyolítását; előkészítette, bevezetette és ellenőrizte a helyesbítő intézkedéseket, továbbá angol nyelven megküldte azokat az európai értékelő csoportnak; az európai értékelés helyesbítő intézkedéseinek bevezetése során rendszeres képzést tartott az Akkreditálási Iroda munkatársainak; részt vett a évi LXXVIII. törvény módosításának előkészítésében; előkészítette a NAT szabályzatoknak a törvénymódosításnak megfelelő és az európai szakértői értékelés helyesbítő tevékenységéből adódó aktualizálását; a törvénymódosításból és az európai szakértői értékelés helyesbítő tevékenységéből adódó változásokról képzést szervezett az Akkreditáló Bizottság és 1111 minősítőnek és szakértőnek; elvégezte közel 250 minősítő és szakértő újraértékelését az európai szakértői értékelés helyesbítő intézkedései szerint; működtetette a 3 szakmai bizottságot. Menedzsment megbeszélés az Akkreditálási Irodában 6/19 oldal

7 Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásokban a NAT ügyvezető igazgatója az Akkreditálási Iroda bevonásával 101 akkreditálási és 59 területbővítési eljárásban értékelte a kérelmeket, megállapította az eljárás igazgatási szolgáltatási díját és kijelölte az értékelő csoportot (összesen 121 személyt); 643 éves és 15 rendkívüli felügyeleti vizsgálati eljárásban állapította meg az eljárás igazgatási szolgáltatási díját és jelölte ki az értékelő csoportot (összesen 169 személyt); az összesen 818 értékelő csoport kijelölésből egyetlen esetben nyújtottak be a kijelölt minősítő ellen kizárási indítványt, amelynek a NAT ügyvezető igazgatója helyt adott; 260 hiánypótló végzést adott ki (120 akkreditálási és területbővítési, 15 felügyeleti vizsgálati és 125 változás-bejelentés értékelési eljárásban); 98 végzésben szólított fel dokumentáció helyesbítésére; 696 végzésben szólított fel helyszíni szemlén feltárt nem-megfelelőség kiküszöbölésére; 763 értékelési szakaszt lezáró végzést bocsátott ki (78 akkreditálási, 50 területbővítési és 637 felügyeleti vizsgálati eljárás); 188 végzésben szólított fel nyilvántartásba vétel vagy módosítása, akkreditálási okirat kiadása vagy módosítása díjának megfizetésére; 7 akkreditálási és 94 éves felügyeleti eljárásban hosszabbította meg az ügyintézési határidőt; 623 változás-bejelentést értékelt. A NAT ügyvezető igazgatója változás-bejelentéseket értékel Az Akkreditálási Iroda akkreditáló mérnök munkatársai rendszeresen (havi) szakmai továbbképzésben részesültek. Az Iroda állományából az év folyamán 2 akkreditáló mérnök nyugdíjba ment, 4 új akkreditáló mérnök felvételre került, akik közül 1 munkaviszonya az év folyamán megszűnt. A recepciós feladatokat is ellátó adminisztrátor személye cserélődött és további 1 fő adminisztrátor került felvételre. 2 korábbi munkatárs továbbra is gyermekgondozási szabadságon van. Az Iroda létszáma december 31-én 29 fő volt (1 fő ügyvezető igazgató, 1 fő minőségirányítási vezető, 1 fő jogtanácsos, 19 fő akkreditáló mérnök, 1 fő akkreditálási asszisztens, 1 fő informatikus, 1 titkárságvezető, 1 fő gazdasági asszisztens, 2 fő adminisztrátor és 1 gondnok). A NAT gazdasági feladatait megbízási szerződéssel külső könyvelő, jogi képviseletét megbízási szerződéssel külső ügyvéd látta el. 7/19 oldal

8 Az informatikusi feladatokra október 1-től a megbízási szerződéssel foglalkoztatott külső cég helyett főállású alkalmazott került állományba. A NAT ügyvezető igazgatója márciusában 29 akkreditálásban jártas külső szakember bevonásával 3 szakmai bizottságot hozott létre a megfelelő szakmai közreműködés biztosítása céljából. A szakmai bizottságok lefedik valamennyi megfelelőség-értékelési tevékenységet és szakterületet. A bizottságok feladata az akkreditálás speciális követelményeinek és útmutatóinak, valamint, a minősítőkkel és szakértőkkel szemben támasztott szakmai és összeférhetetlenségi követelmények kidolgozása. A bizottságok évben 1-1 ülést tartottak, amelyen a NAT ügyvezető igazgatója felkérte a bizottságokat, hogy kiemelten foglalkozzanak a rugalmas akkreditálási területtel, a jártassági vizsgálatokban és laboratóriumközi összehasonlításban való részvétel előírásával és alkalmazásával az akkreditálásban, valamint az akkreditálandó terület reprezentatív hányadának meghatározása kérdésekkel. Néhány NAT dokumentum II. A NAT szakmai feladatainak végrehajtása Az évi LXXVIII. törvény 5. (1) pontja szerint a NAT akkreditálással kapcsolatos feladatai: a) a törvény 1. szerinti szervezetek és természetes személyek akkreditálására, az akkreditált szervezetek és természetes személyek tevékenységének és alkalmasságának felügyeleti vizsgálatára, az akkreditált státusz felfüggesztésére és visszavonására, valamint a külföldi akkreditáló szervezet által kiadott akkreditált státusz elismerésére vonatkozó eljárás részletes szabályainak kidolgozása, felülvizsgálata és módosítása az európai és nemzetközi eljárások figyelembevételével Az Akkreditálási Iroda az érintett testületi szervek bevonásával az Európai Akkreditálási Együttműködés által lefolytatott szakértői értékelés helyesbítő intézkedésének megfelelően, továbbá a évi LXXVIII. törvény módosításának figyelembevételével átdolgozta a NAT szabályzatait (NAR-01 Az akkreditálási és a felügyeleti vizsgálati eljárás szabályzata; NAR-06 Az akkreditálásban résztvevő minősítők és szakértők kiválasztása), amelyeket az Akkreditálási Tanács és az Európai Akkreditálási Együttműködés értékelő csoportja elfogadott. 8/19 oldal

9 b) a törvény 1. szerinti szervezetek és természetes személyek akkreditálása, az akkreditált szervezetek és természetes személyek tevékenységének és alkalmasságának felügyeleti vizsgálata az akkreditált státusz fenntartása, felfüggesztése vagy visszavonása céljából, valamint a külföldi akkreditált státusz elismerése A NAT-hoz 2009-ben 101 akkreditálási kérelem érkezett, 47%-kal kevesebb mint 2008-ban és 60%-kal kevesebb mint 2007-ben. Ennek oka, hogy a évi LXXVIII. törvény az akkreditált státusz érvényességi idejét 3 évről 4 évre emelte, így 2009-ben több mint 100 akkreditált szervezet az akkreditált státusz megújítása helyett éves felügyeleti vizsgálatot kérelmezett. Odaítélt akkreditált státuszok száma: 84 ebből vizsgálólaboratórium 58 mintavevő szervezet 6 kalibrálólaboratórium 9 tanúsító szervezet 8 ellenőrző szervezet 2 EMAS hitelesítő 1 Odaítélt akkreditált státuszok száma Lefolytatott felülvizsgálatok száma: 643 ebből vizsgálólaboratórium 451 kalibrálólaboratórium 106 tanúsító szervezet 77 ellenőrző szervezet 7 EMAS hitelesítő 2 Éves felügyeleti vizsgálatok száma /19 oldal

10 Beérkezett akkreditálási kérelmek száma: 101 ebből vizsgálólaboratórium 72 kalibrálólaboratórium 13 tanúsító szervezet 12 ellenőrző szervezet 1 EMAS hitelesítő 3 Akkreditálási és területbővítési kérelmek száma Beérkezett területbővítési kérelmek száma: 59 ebből vizsgálólaboratórium 52 kalibrálólaboratórium 3 tanúsító szervezet 4 ellenőrző szervezet 0 EMAS hitelesítő december 31-én érvényes akkreditálási okirattal rendelkező szervezetek és természetes személyek száma: 689 (6%-kal több mint az előző évben), ebből vizsgálólaboratórium 452 mintavevő szervezet 36 kalibrálólaboratórium 111 terméktanúsító szervezet 21 minőségirányítási rendszert tanúsító szervezet 26 környezetközpontú irányítási rendszert tanúsító szervezet 16 egyéb irányítási rendszert tanúsító szervezet 12 személytanúsító szervezet 5 ellenőrző szervezet 8 EMAS hitelesítő 2 Érvényes akkreditált státuszok száma /19 oldal

11 Összességében megállapítható, hogy az odaítélt akkreditált státuszok száma 37,7%-a a évinek évben 47%-kal kevesebb szervezet nyújtott be akkreditálási illetve akkreditált státusz megújítási kérelmet ben 22%-kal több szervezet kérte az akkreditált területének bővítését, ugyanakkor 100%-kal több szervezet kérelmezte akkreditált területének szűkítését. Ez a változás olyan negatív tendenciára utal, amely az akkreditált szervezetek számának és az akkreditáltság alá vont megfelelőségértékelési területeknek a csökkenését mutatja. Akkreditáltak megoszlása megfelelőségértékelési tevékenységenként, Vizsgáló Mintavevő Kalibráló Terméktan. Rendszertan. Személytan. Ellenőrző EMAS hit. c) az akkreditálási eljárásokba bevonandó minősítőkkel és szakértőkkel szemben támasztott szakmai és összeférhetetlenségi követelmények kidolgozása, az alkalmazott minősítők és szakértők kijelölése és értékelése Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásokba a NAT ügyvezető igazgatója 2009-ben 214 külső minősítőt, szakértőt jelölt ki. A évi LXXVIII. törvény január 1-től hatályos módosítása kedvezően változtatta a minősítőkkel, szakértőkkel szemben támasztott összeférhetetlenségi szabályt, ezáltal következő évtől ismét lehetőség lesz olyan szakemberek bevonására, akik az adott megfelelőség-értékelési tevékenységet maguk is végzik, azaz azonos területen akkreditált státusszal rendelkező szervezet tisztségviselői, munkavállalói vagy velük egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyek. A szeptemberében a NAT-nál lefolytatott európai szakértői értékelés eredményeként kiegészítésre került a minősítőkre, szakértőkre és az eljárásokba való kijelölésükre vonatkozó NAR-06 szabályzat. A megújult követelményeknek való megfelelést minden minősítőnek, szakértőnek igazolnia kellett. A NAT ügyvezető igazgatója a beérkezett anyagok értékelésére az Akkreditálási Iroda, az Akkreditáló Bizottság és a szakmai bizottságok szakembereiből 9 munkacsoportot hozott létre, majd az értékelést ellenőrizte és év végéig 214 szakembert hagyott jóvá szakértőként illetve minősítőként való foglalkoztatásra. Az alkalmazott minősítők, szakértők száma /19 oldal

12 d) részvétel és képviselet az európai és nemzetközi akkreditálási szervezetekben A NAT teljes jogú tagja az európai akkreditálási szervezetnek (EA European Co-operation for Accreditation). Nemzetközi szinten a NAT társult tagja a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködésnek (ILAC - International Laboratory Accreditation Cooperation). A NAT 2009-ben is aktívan részt vett a szervezetek és azok bizottságainak munkájában, rendszeresen képviselve a hazai álláspontot és az akkreditált szervezeteink érdekeit. A közgyűléseken való képviselet ellátása mellett a NAT aktív tagja az Európai Akkreditálási Együttműködés Kölcsönös Elismerési Tanácsának (EA-MAC), Horizontális Harmonizációs Bizottságának (EA-HHC), Laboratóriumi Bizottságának (EA-LC), Tanúsítási Bizottságának (EA-CC), Ellenőrzési Bizottságának (EA-CC). Az EMAS területén a NAT tagja az EU Akkreditáló Testületek Fórumának (EU/FAB). A NAT ügyvezető igazgatója január 1. óta vezetőségi tagja az Európai Akkreditálási Együttműködésnek. Tevékenyégének elismeréseként az EA májusi közgyűlése a évekre ismételten vezetőségi tagjává és egyben kincstárnokának választotta. Az év folyamán 16 nemzetközi, illetve európai rendezvényen vett részt a NAT (NAT elnöke, ügyvezető igazgatója és akkreditáló mérnökök) képviselve a Magyar Köztársaságot és a NAT-ot. Az Európai Akkreditálási Együttműködés őszi közgyűlésének csoportképe e) két- és többoldalú együttműködési és kölcsönös elismerési megállapodások kezdeményezése és megkötése az akkreditálás területén A NAT még évben kérelmezte az Európai Akkreditálási Együttműködés (EA) kölcsönös elismerési megállapodásaihoz való csatlakozást a vizsgálat, kalibrálás, terméktanúsítás, minőségirányítási rendszer tanúsítás, környezetközpontú irányítási rendszer tanúsítás, személytanúsítás és ellenőrzés területén. Az előzetes értékelésre 2007-ben került sor, amelyen az értékelést végző csoport összefoglalóan megállapította, hogy mindaddig, amíg a évi LXXVIII. törvény nem felel meg az ISO/IEC szabvány követelményeinek nem javasolja az EA Kölcsönös Elismerési Bizottságának a NAT teljes körű értékelése lefolytatását. Az Országgyűlés az előzetes értékelés megállapításainak figyelembevételével 12/19 oldal

13 módosította a évi LXXVIII. törvényt, amely módosítás augusztus 1-én lépett hatályba. A NAT a törvénymódosítást az előírt határidőben bevezette és a törvénymódosításról, valamint a hatálybalépést követően tett helyesbítő intézkedésekről tájékoztatta az EA-t és az értékelő csoportot. Az Akkreditálási Iroda gondoskodott a törvénymódosítás szerint átdolgozott működési és eljárási szabályzatok angol nyelvre történő fordíttatásáról és megküldéséről. Az előzetes értékelés helyesbítő intézkedéseit az EA értékelő csoportja és az EA Kölcsönös Elismerési Tanácsa márciusában elfogadta és döntött a NAT teljes körű értékelésének megkezdéséről. Az EA szakértői értékelést augusztus 31 szeptember 4. és szeptember időszakban folytatta le a NAT-nál az EA által kijelölt 5-tagú értékelő csoport. Az értékelés során a csoport átvizsgálta és véleményezte a NAT működésére, szakmai tevékenységére és irányítási rendszerére vonatkozó dokumentumokat, valamint 9 akkreditálási illetve éves felügyeleti vizsgálati eljárás helyszíni szemléjén figyelte meg a NAT által kijelölt értékelő csoportok tevékenységét. Az EA értékelő csoport az alábbiakat állapította meg: A NAT-nak elkötelezett és szakmailag felkészült személyzete van; a minőségirányítási rendszer megfelel a NAT tevékenységeinek és megfelelően ellenőrzött; a megfigyelt értékeléseket általában professzionális módon végezték a kompetens vezető minősítők és szakmai minősítők; a megfelelőség-értékelő szervezetek felügyeleti vizsgálatait és újraértékelését időben elvégzik; az EA előzetes értékelés megállapításaival kapcsolatos helyesbítő intézkedéseket elvégezték. Az EA szakértői értékelés nyitó megbeszélése Az értékelés feltárt 3 nem-megfelelőséget, 7 aggályt, az EA értékelő csoport továbbá 5 megjegyzést tett. A nem-megfelelőségek a következőkre vonatkoztak: a minősítők és szakértők kritériumai, kiválasztása, képzése, verifikálása, adatok frissítése nem kellő mélységben szabályozott; az értékelő csoport kompetenciája (lefedettség, értékelés) nem minden esetben igazolt a kellő mértékben; 13/19 oldal

14 2006. után a kalibrálólaboratóriumok nem közlik jártassági vizsgálatokban, összehasonlító vizsgálatokban való részvételük eredményeit. Gabriel Boisson, az EA értékelő csoport vezetője NAT helyszíni szemle megfigyelésén Az értékelő csoport aggályként rögzítette, hogy a releváns EA/IAF útmutatókat a tanúsító szervezetek nem alkalmazzák szisztematikus; a helyszíni értékelésről készült jelentés néhány esetben lehetne részletesebb; a szakmai bizottságok nem elég aktívak; a minősítők szakmai továbbképzésben való részvétele javítandó; az értékelő csoport összetétele nem változik akkreditálási ciklusonként. Az EA szakértői értékelés záró-megbeszélése A NAT ügyvezető igazgatója az Akkreditálási Iroda, az Akkreditáló Bizottság és a szakmai bizottságok bevonásával előkészítette a helyesbítő intézkedéseket, majd az Akkreditálási Tanács jóváhagyása után bevezette azokat. Ennek keretében a NAT módosította, kiegészítette a vonatkozó szabályzatok (NAR-01, NAR-06); aktualizálta és újraértékelte minden minősítő és szakértő adatait; kiegészítette a jártassági vizsgálatokban való részvételre vonatkozó politikáját; korszerűsítette az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásokban alkalmazott formanyomtatványokat, kérdésjegyzékeket; 14/19 oldal

15 hatékonyabbá tette a szakmai bizottságok munkáját; képzéseket szervezett a minősítőknek és szakértőknek, az Akkreditáló Bizottságnak és az Akkreditálási Iroda munkatársainak; folyamatosan ellenőrizte a helyesbítő intézkedések bevezetését és hatékonyságát. A NAT ügyvezető igazgatója az EA értékelő csoportnak angol nyelven megküldte a helyesbítő intézkedéseket és rendszeres tájékoztatást adott azok bevezetéséről és hatékonyságáról. Mindezek eredményeként az EA értékelő csoport elfogadta a NAT helyesbítő intézkedéseit és a március 15-i kiadású jelentésében javasolta, hogy a NAT aláírója legyen az EA kölcsönös elismerési megállapodásnak minden megfelelőség-értékelési tevékenységre kiterjedően, azaz a vizsgálat, kalibrálás, terméktanúsítás, minőségirányítási rendszer tanúsítás, környezetközpontú irányítási rendszer tanúsítás, személytanúsítás és ellenőrzés területén. Döntéshozatalra az EA Kölcsönös Elismerési Tanácsa április időszakban, Frankfurtban megtartott ülésén került sor, amelynek eredményeként a NAT április 28-tól kezdődően aláírója az Európai Akkreditálási Együttműködés Kölcsönös Elismerési Megállapodásainak (EA MLA) a következő akkreditálási területekre: Vizsgálólaboratóriumok (beleértve az orvosi diagnosztikai laboratóriumokat is) Kalibrálólaboratóriumok Ellenőrző szervezetek Terméktanúsító szervezetek Irányítási rendszereket tanúsító szervezetek Személytanúsító szervezetek Lantos Géza NAT elnök és Thomas Facklam az EA MLA Tanács elnöke aláírják az EA MLA aláírói státuszról szóló okiratot f) közreműködés az akkreditálással összefüggő nemzeti, európai és nemzetközi szabványosítási tevékenységben Az akkreditálással összefüggő nemzeti, nemzetközi és európai szabványosítási tevékenység keretében a NAT részt vett a MSZT vonatkozó műszaki bizottságai (az ISO/CASCO, a CEN/CENELEC/TC1, ISO/TC176, ISO/TC207 és ISO/TC212 tükörbizottságai) munkájában, részt vett a hazai bizottságok ülésein, véleményezte a megküldött tervezeteket és javaslatokat. 15/19 oldal

16 A NAT 2009-ben az Magyar Szabványügyi Testület Szabványügyi Tanácsának tagjaként részt vett annak tevékenységében. g) részvétel az akkreditálással kapcsolatos iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában, továbbá az iskolarendszeren kívüli képzés szervezésében A NAT Akkreditálási Iroda évben 7 továbbképzést szerveztek összesen 354 minősítő, szakértő és az Akkreditálási Iroda 28 munkatársa részére az akkreditálási szabályokról és tapasztalatokról, továbbá az európai szakértői értékelés helyesbítő intézkedéseinek bevezetéséről; 1 továbbképzést szervezett Akkreditáló Bizottság tagjainak (18 fő részére) a törvénymódosításról és az európai szakértői értékelés helyesbítő intézkedéseinek bevezetéséről; NAT rendezvény hallgatósága Az Iroda munkatársai felkérésre egyetemeken és főiskolákon oktattak. h) tájékoztatás akkreditálási kérdésekben, így különösen az akkreditálással összefüggő jogszabályokról, szabványokról, útmutatókról és egyéb hazai és nemzetközi dokumentumokról, az akkreditálással összefüggő nemzetközi gyakorlatról és eseményekről A NAT bizottsági tagként részt vett a 4 minisztérium 5 Kijelölési Bizottságában és a Környezetbarát Termék Minősítő Bizottságban, továbbá tagja a Magyar Szabványügyi Testületnek és a Magyar Minőség Társaságnak. Hatóságok és szakmai szervezetek felkérésére 6 esetben adtunk tájékoztatást akkreditálási kérdésekben. i) az akkreditálással kapcsolatos hazai és nemzetközi dokumentáció gyűjtése és tárolása, valamint azokhoz történő hozzáférés biztosítása Az Akkreditálási Iroda folyamatosan beszerezte az akkreditálással kapcsolatos nemzeti, nemzetközi és európai dokumentumokat. A törvény által meghatározott nyilvántartások adatait a NAT továbbra is számítógépes adatbázisokban kezelte. Az akkreditálással kapcsolatos legfrissebb nemzeti és nemzetközi híreket, valamint az Akkreditált Szervezetek Adatbázisát a NAT a honlapján tette közzé. A honlapon adtunk tájékoztatást 16/19 oldal

17 a NAT közgyűlésről (hitelesített jegyzőkönyvek), az Akkreditálási Tanács üléseinek napirendjéről és határozatairól, az akkreditálással összefüggő állásfoglalásokról, az akkreditálásban alkalmazott dokumentumokról (törvények, szabványok, szabályzatok, európai, nemzetközi és hazai útmutatók, formanyomtatványok), az akkreditálás európai és nemzetközi szervezeteiről, a kölcsönös elismerési megállapodásokhoz való csatlakozás érdekében folytatott értékelésről, és az ezzel kapcsolatos levelezésről a NAT, az EA Kölcsönös Elismerési Megállapodások Bizottsága és a Kormány tagjai között a NAT-ról és az akkreditálással összefüggő változásokról, a választott tisztségviselőkről, a minősítői pályázati lehetőségekről. A NAT megújult honlapja A honlap közvetlen elektronikus hozzáférést biztosít a NAT elnökéhez, ügyvezető igazgatójához, az Akkreditálási Iroda munkatársaihoz és a NAT működését támogató külső személyekhez (jogi képviselő, könyvelő). Az érdeklődők kérdéseire az Akkreditálási Iroda naponta több alkalommal adott tájékoztatást telefonon és elektronikus úton az akkreditálásról, a jogszabályi változásról és a kijelöléshez kapcsolódó minősítésről. A NAT alkalmazottai 27 alkalommal tartottak előadást hazai és nemzetközi rendezvényeken, oktattak felsőoktatási intézményekben és szakmai továbbképzéseken. 17/19 oldal

18 A törvény egyéb paragrafusaiban meghatározott NAT feladatok: j) a NAT tevékenységét érintő jogszabálytervezetek véleményezése, javaslattétel jogszabály megalkotására vagy módosítására A NAT évben az akkreditálással összefüggésben 3 jogszabálytervezetet véleményezett, továbbá az Akkreditálási Tanács ismételten kezdeményezte az Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztériumnál a Nemzeti Akkreditáló Testület eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 4/2006. (II. 16.) GKM rendelet módosítását. k) más jogszabály által a NAT feladatkörébe utalt, a kijelöléshez kapcsolódó minősítési tevékenység A műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletek felhatalmazása alapján a NAT évben is folytatta a kijelölendő szervezetek műszaki megfelelőségének minősítését. Az év folyamán Testületünk 3 minősítési kérelmet bírált el 2 jogszabályra vonatkozóan. A NAT állandó tagként vett részt a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium Kijelölési Bizottságaiban. III. A NAT gazdálkodása A NAT évi gazdálkodását a Deloitte Könyvvizsgáló és Tanácsadó Kft. mint független könyvvizsgáló auditálta. A NAT bevételei évben is a évi LXXVIII. törvényben meghatározott forrásokból származtak. A évi összes árbevétele eft. A bevételek közül az akkreditálásból származó bevétel eft, az egyéb bevétel eft, a tagdíjak eft és a pénzügyi műveletek bevételei eft. A NAT-nak rendkívüli bevétele nem volt évben akkreditálási tevékenységből származó bevétel jelentősen kisebb volt a évinél, amit elsődlegesen az okozott, hogy az akkreditált státusz 3-ról 4 évre emelése miatt évben több mint 100 szervezet esetében az akkreditált státusz megújítása helyett éves felügyeleti vizsgálatot kellett lefolytatni az akkreditálási díj 40%-áért, továbbá az év folyamán sok esetben került sor az akkreditált terület szűkítésére és ez által az eljárási díjak is kisebbek lettek. Bár a évi LXXVIII. törvény a NAT bevételi forrásai között jelöli meg a nemzetközi együttműködés költségeinek fedezésére a központi költségvetésből kapott támogatást, az erre vonatkozó szerződést a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium 2009-ben nem írta alá, így évben évre jóváhagyott támogatást a NAT nem kapott. A NAT évi ráfordítása tekintettel a lehető legnagyobb költségmegtakarításra eft. A kiadások közül a személyi jellegű ráfordítások (NAT elnök, Fellebbviteli Bizottság, Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, Akkreditáló Bizottság, minősítők és szakértők, továbbá az Akkreditálási Iroda alkalmazottai bérköltsége, személyi jellegű egyéb kifizetései és bérjárulékok) eft-ot, az anyagjellegű ráfordítások eft-ot, az értékcsökkenési leírás oft-ot, a pénzügyi műveletek ráfordítása 250 eft és az egyéb ráfordítások eft-ot tettek ki. A NAT-nak rendkívüli ráfordítása nem volt. 18/19 oldal

19 A eft negatív eredményt a NAT-nak eredménytartalékából kellett fedezni. A NAT eszközeit semmilyen jelzálog, illetve kézi zálogjog nem terheli. A bevételek és kiadások alakulása Bevétel Kiadás évben az APEH ellenőrzést folytatott le a NAT-nál a évekre valamennyi adóra és költségvetési támogatásra vonatkozóan. Az ellenőrzés hiányosságot nem tárt fel. A év gazdálkodási negatív eredménye abból adódik, hogy a korábbi 3 éves akkreditálási ciklust a évi LXXVIII. törvény 4 évre emelte és ez által a negyedik évben 60%-os bevételkiesés következett be, továbbá a NAT eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 4/2006. (II. 16.) GKM rendelet díjtételei a NAT években alkalmazott díjai bázisán és 3 éves akkreditálási cikluson alapultak, és óta nem változtak. A NAT kiadásai ugyanakkor az infláció hatásaival, a NAT köztestületi működésének (közgyűlés, Akkreditálási Tanács, Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, szakmai bizottságok) megnövekedett költségeivel, továbbá a feladatok ellátásához az Európai Akkreditálási Együttműködés által elvárt és szükséges fejlesztések, valamint az európai és nemzetközi akkreditálási szervezetekben való képviselet és részvétel költségeivel növekedtek. 19/19 oldal