NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET. TÁJÉKOZTATÓ a Nemzeti Akkreditáló Testület évi tevékenységéről

Átírás

1 NEMZETI AKKREDITÁLÓ TESTÜLET TÁJÉKOZTATÓ a Nemzeti Akkreditáló Testület évi tevékenységéről

2 Bevezetés A Nemzeti Akkreditáló Testület (NAT) Magyarországnak a évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Tv.) által felhatalmazott és a 765/2008/EK rendelet szerint az Európai Unió Bizottságának bejelentett nemzeti testülete a megfelelőségértékelő szervezetek akkreditálása területén. A NAT-ot az Országgyűlés 1995-ben azzal a céllal hozta létre, hogy akkreditálási tevékenységével elősegítse a magyar nemzetgazdaság szereplői versenyképességének növelését és a kereskedelem indokolatlan műszaki akadályainak elhárítása érdekében a termékek és szolgáltatások többszöri megfelelőségértékelésének kiküszöbölését. A NAT a Tv. szerint a működéséről évente beszámol a Kormánynak. Jelen beszámoló tájékoztatást ad a NAT évi működéséről, a Tv. által előírt feladatainak végrehajtásáról, valamint a NAT gazdálkodásáról. Összefoglalóan megállapítható, hogy a NAT 2012-ben is a jogszabályoknak megfelelően működött. Köztestületként a testületi szervei ellátták a Tv-ben előírt feladataikat, melyekhez az adminisztrációt és a működési feltételeket az Akkreditálási Iroda biztosította. Ennek keretében a NAT az év folyamán az akkreditálás európai és nemzetközi előírásaival, szabványaival, továbbá a jogszabályokkal összhangban fejlesztette az akkreditálás hazai szabályozását és a 600/2012/EU rendelet előírásai szerint kidolgozta és bevezette az üvegházhatású gazok kibocsátásáról szóló rendelet szerinti hitelesítő szervezetek nemzeti akkreditálási rendszerét. A benyújtott akkreditálási kérelmek alapján 2012-ben a NAT 180 megfelelőségértékelő szervezet felkészültségét értékelte és ismerte el, továbbá 402 felügyeleti vizsgálati eljárás keretében ellenőrizte az akkreditált státusszal rendelkező szervezeteket. Ennek eredményeként az év végére 584 hazai megfelelőségértékelő szervezet rendelkezett érvényes akkreditált státusszal. Az akkreditált szervezet tevékenysége a gazdaság minden szektorára kiterjed, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat is. A NAT teljes jogú tagja az akkreditálás európai és nemzetközi szervezeteinek, a korábbi évekhez hasonlóan aktívan részt vett tevékenységükben és képviselte Magyarország érdekeit. A NAT akkreditálási tevékenységét az év folyamán pozitívan értékelték az akkreditálás európai szervezetei, így a NAT továbbra is aláírója az európai és nemzetközi kölcsönös elismerési megállapodásoknak valamennyi akkreditálási területén. Ez lehetővé teszi, hogy a NAT által akkreditált szervezetek vizsgálati eredményeit, kalibrálási bizonyítványait, termék és irányítási rendszer tanúsítványait, ellenőrzési jegyzőkönyveit és hitelesítési tevékenységét valamennyi EU tagállam és EFTA országok, valamint további közel 40 ország elfogadja. Ezzel a NAT jelentősen hozzájárul a nemzetgazdaság fejlődéséhez, a munkahelyek megtartásához és a hazai termékek és szolgáltatások piacképességéhez, mert Magyarország évi kivitelének 83,7%-a olyan országokba irányult, melyekkel a NAT tevékenységét elismerik. A NAT a köztestületi működését, akkreditálási és felügyeleti tevékenységét, továbbá az európai és nemzetközi akkreditálási szervezetekben való részvétel és Magyarország képviseletét nem tudja a saját bevételeiből fedezni. Ennek oka egyrészt, hogy a NAT díjait szabályozó miniszteri rendelet óta nem módosult, a jogalkotó a Tv-ben meghatározott tevékenységek díjait nem állapította meg teljes körűen és nem történt meg a díjaknak legalább az infláció mértékével történő rendezése, másrészt a tagállam nem tartja be a 765/2008/EK 2/20 oldal

3 rendeletben előírt azon kötelezettségét, mely szerint biztosítania kell, hogy a feladatai megfelelő ellátására a nemzeti akkreditáló testülete rendelkezzen a megfelelő pénzügyi és humán forrásokkal, beleértve a külön feladatok ellátását is, mint az európai és nemzetközi akkreditálási együttműködésben való részvétel, illetve olyan tevékenységek, amelyek a közpolitikák támogatásához szükségesek, és amelyek nem önfinanszírozók. Bár a NAT az elmúlt években több alkalommal jelezte a jogalkotónak és a Kormány részére készített éves beszámolókban is, a probléma megoldása azóta sem történt meg. Gondot jelent továbbá az is, hogy a megfelelőségértékelő szervezetek kijelölésére vonatkozó hazai jogszabályok és gyakorlat nem felelnek meg az EU azon elvárásának, mely szerint az új jogi keretek között olyan megfelelőségértékelő szervezetek jelölhetők ki és jelenthetők be, amelyek szakmai felkészültségét és alkalmasságát a tagállam nemzeti akkreditáló testülete akkreditálással igazolta. Az EU Bizottság e tárgyban 2012 őszén írásban megkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot, érdemi intézkedésre eddig még nem került sor. A fentiekben felvetett két kérdésben a NAT tisztelettel kéri a Kormány segítségét, mert a jelenlegi helyzet veszélyezteti a NAT és a NAT által akkreditált szervezetek európai elismerését, az ezen alapuló nemzetközi elismerést, és ebből következően ellehetetleníti, hogy az akkreditálás a nemzetgazdaság piaci szereplőinek működését elősegítse. A továbbiakban a beszámoló részletesen ismerteti a NAT évi működését, tájékoztatást adva a testület szervezeti egységei és ügyintéző szervezete tevékenységéről, a Tv. által előírt feladatok végrehajtásáról, valamint a NAT gazdálkodásáról. A beszámoló mellékletét képezi a NAT számviteli törvény (Sztv.) szerinti évi auditált beszámolója, annak kiegészítő melléklete és a Pénzügyi Ellenőrző Bizottságának állásfoglalása. I. A Nemzeti Akkreditáló Testület működése 1. Közgyűlés A közgyűlés egyben a NAT tagjainak száma december 31-én 156 volt, 17 szervezettel kevesebb, mint az előző évben. A tagok Tv. szerinti megoszlása a következő: Tagsági csoport Tagok száma akkreditált vizsgálólaboratórium 101 akkreditált kalibrálólaboratórium 17 akkreditált tanúsító és ellenőrző szervezet 12 egyéb akkreditált szervezet 3 Az akkreditálásban érdekelt miniszterek 4 MSZT, mérésügyi szerv, országos kamarák 5 Tudományos és műszaki egyesületek 4 Felsőoktatási intézmények 2 Érdek-képviseletek, társadalmi szervezetek 8 A Nemzeti Akkreditáló Testület évben 1 közgyűlést tartott. A közgyűlés elfogadta a NAT évi tevékenységéről a Kormány részére készített beszámolót és az Sztv. szerinti beszámolót, valamint a NAT évi költségvetését. 3/20 oldal

4 2. Akkreditálási Tanács Az Akkreditálási Tanács tagjainak száma továbbra is 13 fő volt (a NAT elnöke, 3 minisztérium és a 8 tagsági csoport 9 képviselője). A NAT törvényességi felügyeletét a évi LXXVIII. törvény 11. (4) bekezdése és a 25/A. (1) bekezdése alapján a gazdaságpolitikáért felelős miniszter látja el. A kormányzati átalakítást követően a NAT azzal a kéréssel fordult a törvényességi felügyeletet ellátó miniszterhez, hogy a törvény 11. (4) bekezdése szerint tájékoztassa a NAT-ot arról, hogy a 223/2008. (IX. 9.) Korm. rendeletben megjelölt akkreditálásban érdekelt miniszterek mely három képviselőjét delegálják a NAT Akkreditálási Tanácsába. A delegáltak kijelöléséről a NAT-hoz tájékoztatás 2012-ben sem érkezett. Az Akkreditálási Tanács évben 2 ülést tartott és további 2 esetben írásban véleményezett előterjesztéseket. Ezek keretében az Akkreditálási Tanács megtárgyalta és elfogadta a NAT ügyvezető igazgató beszámolóját, valamint az Akkreditáló Bizottság beszámolóját a évről; megtárgyalta és elfogadta a NAT 2011 évi tevékenységéről a Kormány számára készített beszámolót, továbbá annak mellékleteként a évi Sztv. szerinti beszámolót a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság állásfoglalásával; megtárgyalta és elfogadta a NAT évi költségvetését; módosította a NAR-01 Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárás, a NAR-03 Szabályzat a jártassági vizsgálat és a laboratóriumok közötti összehasonlítás alkalmazásához az akkreditálási és a felügyeleti vizsgálati eljárásokban, valamint a NAR-06 Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásban résztvevő minősítők és szakértők eljárási szabályokat; ismételten előterjesztette a gazdaságpolitikáért felelős miniszternek a NAT szolgáltatásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 4/2006. (II. 16.) GKM rendelet módosítására vonatkozó javaslatot; Dr. Salma Imrét az Akkreditáló Bizottság tagjának bízta meg. 3. Fellebbviteli Bizottság A Fellebbviteli Bizottság tagsága nem változott, továbbra is 5 fő volt. A Fellebbviteli Bizottság évben 7 ülést tartott. A Fellebbviteli Bizottsághoz az év folyamán 26 jogorvoslati kérelmet nyújtottak be, melyekben a Fellebbviteli Bizottság határidőn belül döntött. A NAT elnökének NAT tagsági kérelem elutasítására vonatkozó határozata ellen egy fellebbezést nyújtottak be a Fellebbviteli Bizottság megállapította, hogy a NAT elnökének döntése jogszerű volt, helyben hagyta azt és a fellebbezést elutasította. Az Akkreditáló Bizottság kilenc határozata ellen nyújtottak be fellebbezést: négy fellebbezést az akkreditálási kérelem részleges vagy teljes körű elutasítása ellen egy esetben elkésettség okán az Akkreditáló Bizottság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül 4/20 oldal

5 elutasította, egy esetben a Fellebbviteli Bizottság az eljárást megszüntette, mert a fellebbező a jogorvoslati kérelmét nem indokolta és a fellebbezési díjat felhívás ellenére sem fizette meg, két esetben a Fellebbviteli Bizottság megállapította, hogy az Akkreditáló Bizottság a döntések meghozatalakor jogszerűen járt el, helyben hagyta az elsőfokú döntéseket és a fellebbezéseket elutasította. három fellebbezést az akkreditált státusz részleges vagy teljes körű felfüggesztése ellen két esetben a Fellebbviteli Bizottság az eljárást megszüntette, mert a fellebbezést visszavonták, egy esetben a Fellebbviteli Bizottság megállapította, hogy az Akkreditáló Bizottság a döntés meghozatalakor jogszerűen járt el, helyben hagyta az elsőfokú döntést és a fellebbezést elutasította. két fellebbezést az akkreditált státusz teljes körű visszavonása ellen a Fellebbviteli Bizottság mindkét eljárást megszüntette, mert egyik esetben a fellebbezést visszavonták, másik esetben pedig a fellebbezési díjat felhívás ellenére sem fizették meg. A NAT ügyvezető igazgatójának 16 végzése ellen nyújtottak be fellebbezést: kilenc fellebbezést a felügyeleti vizsgálat díjának megállapítása ellen a NAT ügyvezető igazgatója három esetben a felügyeleti vizsgálat díját és egy esetben a díj indokolását módosította, egy esetben a fellebbező a fellebbezési eljárás alatt kérte az akkreditált státusz visszavonását és ezért a Fellebbviteli Bizottság az eljárást megszüntette, egy esetben a jogorvoslati kérelemnek a Fellebbviteli Bizottság helyt adott és három esetben a Fellebbviteli Bizottság helyben hagyta a NAT ügyvezető igazgatójának a díj megállapítására vonatkozó döntését és elutasította a fellebbezést. négy fellebbezést az akkreditálási eljárás megszüntetése ellen három esetben a Fellebbviteli Bizottság a NAT ügyvezető igazgatójának a döntését helyben hagyta és a fellebbezést elutasította, egy esetben az eljárás megszüntette, mert a fellebbező a fellebbezését felhívás ellenére sem indokolta. két fellebbezést az akkreditálási eljárás díjának megállapítása ellen egy esetben Fellebbviteli Bizottság az eljárást megszüntette, mert a fellebbezést visszavonták, a másik esetben pedig a Fellebbviteli Bizottság helyben hagyta a NAT ügyvezető igazgatójának a díj megállapítására díj megállapítására vonatkozó végzését és elutasította a fellebbezést. egy fellebbezést rendkívüli felügyeleti vizsgálat elrendelése ellen a Fellebbviteli Bizottság az eljárást megszüntette, mert a fellebbezést visszavonták. A Fellebbviteli Bizottság döntései ellen egy esetben nyújtottak be bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet. A törvényszék az ügyet 2013-ban tárgyalja. A Fellebbviteli Bizottság összességében megállapította, hogy az Akkreditáló Bizottság évben hozott 792 érdemi határozatából 9 (1,1%) ellen nyújtottak be fellebbezést, a NAT ügyvezető igazgatójának megfellebbezhető 583 végzése közül 16 (2,7%) ellen nyújtottak be fellebbezést. A 26 fellebbezésből a Fellebbviteli Bizottság összesen egy esetben adott helyt a fellebbezésnek. A NAT Fellebbviteli Bizottságának álláspontja szerint a NAT első fokon eljáró szervei a törvényesség betartásával járnak el. 5/20 oldal

6 4. Pénzügyi Ellenőrző Bizottság A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság tagsága évben nem változott, a bizottság létszáma továbbra is 3 fő. A Pénzügyi Ellenőrző Bizottság évben 3 ülést tartott, amelyen véleményezte és elfogadta a NAT-nak az Sztv. szerinti évi beszámolóját és tudomásul vette a független könyvvizsgálói jelentést, valamint elfogadta a évi költségvetést. A bizottság a munkatervének megfelelően vizsgálta a NAT működésének célszerűségét és a évi költségvetés időarányos teljesítését, áttekintette a határozatainak végrehajtásáról készült beszámolót, és foglalkozott a NAT gazdálkodása során felmerülő kérdésekkel (vevőkövetelések, díjrendelet módosítása, kamatbevétel növelési lehetősége, könyvvizsgálói szerződés stb.). 5. Akkreditáló Bizottság Az Akkreditáló Bizottság tagjainak száma évben 19 főről 20 főre növekedett, az Akkreditálási Tanács az EU ETS hitelesítők akkreditálása területre Dr. Salma Imrét bízta meg. Az Akkreditáló Bizottság évben 27 ülést tartott, 1 üléssel kevesebbet, mint 2011-ben. Az üléseken a bizottság elnöke és azok a bizottsági tagok vettek részt, akik az adott szakterületeken jártassággal rendelkeztek. Az Akkreditáló Bizottság évben 792 határozatot hozott. Az Akkreditáló Bizottság 2012-ben 180 szervezetnek ítélte oda az akkreditált státuszt (166 esetben teljes körűen, 14 esetben pedig részlegesen) 22-vel kevesebb esetben, mint évben. Az Akkreditáló Bizottság 3 akkreditálási kérelmet utasított el. A 183 döntéshozatal közül 18 esetben (9,8%) kellett az ügyintézési határidőt meghosszabbítani a szakterületen jártas bizottsági tag rendelkezésre állásának biztosítása miatt. Az Akkreditáló Bizottság évben összesen, az előző évről áthúzódó eljárásokat is figyelembe véve 13 területbővítési eljárásban döntött, ez kevesebb a évi 22 területbővítési eljárásnál ben viszont jelentősen nőtt a területszűkítési eljárások száma, a tavalyi 29 eljárással szemben 2012-ben 95 esetben kérelmezték az akkreditált státusz területének szűkítését, elsősorban gazdasági okokból a foglalkoztatott személyek számának vagy a tevékenység csökkenése miatt. A lefolytatott éves felügyeleti vizsgálatok száma az előző évről áthúzódó eljárásokat is figyelembe véve 402 volt, ami 14,8%-kal kevesebb, mint 2011-ben. Az éves felügyeleti vizsgálatok száma azért volt kisebb, mert évben több szervezet akkreditált státusza lejárt, s ezeknél nem éves felügyeleti vizsgálatot, hanem értelemszerűen akkreditált státusz megújítási eljárást kellett lefolytatni. A 402 döntéshozatal közül 23 esetben (5,2%) kellett az ügyintézési határidőt meghosszabbítani a szakterületen jártas bizottsági tag rendelkezésre állásának biztosítása miatt. 6/20 oldal

7 A rendkívüli felügyeleti vizsgálatban hozott döntések száma 13 volt, ami 80%-kal kevesebb, mint 2011-ben. Ennek oka, hogy az akkreditált szervezeteknél kisebb számban fordultak elő jelentős változások (jogutódlás, szervezeti illetve telephelyváltozás). Az év folyamán az Akkreditáló Bizottság 25 akkreditált státuszt függesztett fel (21 státuszt teljes körűen és 4 státuszt részlegesen; 4 esetben saját kérésre, 21 esetben a felügyeleti vizsgálat eredményeként), ami fele a évinek. Az Akkreditáló Bizottság 19 akkreditált státuszt vont vissza (15 státuszt teljes körűen, 4 státuszt részlegesen; 8 esetben saját kérésre, 11 esetben a felfüggesztést követően), ami 57,6%-a a évinek. A szervezetek azért kérték az akkreditált státusz visszavonását, mert megszüntették a megfelelőségértékelő tevékenységét, illetve beolvadás vagy összevonás miatt az akkreditált tevékenységet akkreditált státusszal másik részlege vitte tovább évben 4 panaszbejelentés érkezett a NAT-hoz, amelyből kettő névtelen bejelentés volt az egyik bejelentés nem akkreditáltra vagy NAT ügyfélre vonatkozott és ezért nem tartozott a NAT hatáskörébe, a másik bejelentést a NAT a folyamatban lévő éves felügyeleti vizsgálat keretében vizsgálta és megállapította, hogy nem volt alapos. egy esetben hatóság tett panaszt akkreditált vizsgálólaboratórium által kiadott jegyzőkönyvet kifogásolva mely bejelentést a NAT a folyamatban lévő éves felügyeleti vizsgálat keretében vizsgálta és megállapította, hogy nem volt alapos. egy esetben pedig terméktanúsító szervezet tevékenységét kifogásolták a panaszbejelentő a panaszkivizsgálásnak a 4/2006. (II. 16.) GKM rendeletben előírt díjat felhívás ellenére sem fizette meg, így a NAT az eljárást megszüntette. 6. Akkreditálási Iroda és ügyvezető igazgató Az Akkreditálási Iroda évben is biztosította a testületi szervek működését, továbbá ellátta a évi LXXVIII. törvényben előírt feladatokat, így a NAT ügyvezető igazgatója és az Akkreditálási Iroda munkatársai különösen szervezték a NAT elnök tevékenységét; megszervezték a közgyűlést, előkészítették annak előterjesztéseit és ellátták titkársági teendőit; megszervezték az Akkreditálási Tanács 2 ülését, előkészítették azok előterjesztéseit és ellátták a titkársági teendőket; előkészítették az Akkreditálási Tanács részére a gazdaságpolitikáért felelős miniszternek a NAT szolgáltatásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 4/2006. (II. 16.) GKM rendelet módosítására vonatkozó javaslatot; megszervezték a Fellebbviteli Bizottság 7 ülését és ellátták a bizottság titkársági teendőit; megszervezték a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság 3 ülését és ellátták a bizottság titkársági teendőit; megszervezték az Akkreditáló Bizottság összesen 27 ülését, előkészítették azok előterjesztéseit (792 határozat) és ellátták titkársági teendőit; 7/20 oldal

8 ellátták az év folyamán beérkezett 176 akkreditálási illetve akkreditált státusz megújítási kérelem, 25 területbővítési és 95 területszűkítési kérelem fogadásával, iktatásával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat; ellátták az év folyamán a 2011-ről áthúzódó és 2012-ben indult összesen 260 akkreditálási, 25 területbővítési, 605 éves és 16 rendkívüli felügyeleti vizsgálati eljárásban a határidők figyelésével és az értékelő csoportok ügyviteli segítésével kapcsolatos feladatokat; a 285 akkreditálási illetve területbővítési eljárásból 19 esetben (6,7%) volt szükség az ügyintézési határidő meghosszabbítására elsősorban a helyszíni értékelés időpontjának egyeztetése miatt, a 621 felügyeleti vizsgálati eljárásból 164 esetben (26,4%) volt szükség az ügyintézési határidő meghosszabbítására a helyszíni értékelés időpontjának egyeztetése mellett a megfelelő megfigyelő tevékenység biztosítása miatt; ellátták 183 akkreditálási, 13 területbővítési, 37 területszűkítési, 402 éves felügyeleti vizsgálati és 13 rendkívüli felügyeleti vizsgálati eljárásban az Akkreditáló Bizottság ügyviteli teendőit; 30 új szakértőt értékeltek, továbbá 156 korábbi minősítő, szakértő nyilvántartását aktualizálták; a NAT ügyvezető igazgatója az év folyamán 337 akkreditálási okiratot állított ki (174 okiratot új akkreditálás vagy megújítás eredményeként, 163 okiratot az akkreditált szervezetnél bekövetkezett változás miatt); képviselték Magyarországot az akkreditálás európai szervezete ülésein összesen 14 alkalommal és a nemzetközi szervezetek (ILAC, IAF) évi ülésein, részt vettek az EA 3 továbbképzésén, az EU Bizottság EU ETS Compliance Fórumán, továbbá a NAT ügyvezető igazgatója az EA kincstárnokaként 4 alkalommal tárgyalt az EU Bizottsággal illetve ellenőrizte az EA gazdálkodását; 8 továbbképzést szerveztek összesen 363 fő (minősítő, minősítő és szakértő, akkreditálási menedzser) részvételével az EA értékelés után bevezetett helyesbítő és megelőző intézkedésekről, az EA-6/04 és az IAF GD 5 útmutatókról, az értékelő csoport feladatairól, valamint az új akkreditálási területként jelentkező EU ETS hitelesítők akkreditálásáról, ez utóbbi témakörben képzést tartottak továbbá az Akkreditáló Bizottság érintett 3 tagjának is; az Akkreditálási Világnap alkalmából a NAT a honlapján közzétették az ILAC és IAF e célra készített videóját; szakértőként elvégezték 11 megfelelőségértékelő szervezet 4 jogszabályra vonatkozó kijelöléshez kapcsolódó felkészültségének értékelését; folyamatosan vezették a törvények szerinti nyilvántartásokat (NAT tagok; testületi szervek tagsága; minősítők és szakértők; akkreditált szervezetek; akkreditálásra vonatkozó jogszabályok, szabványok, szabályzatok, eljárások és útmutatók; NAT irányítási rendszerének dokumentumai; gazdálkodás dokumentumai stb.) folyamatosan értékelték az ügyfelek elégedettségét a 2012-ben beérkezett 113 kérdőív alapján; naprakészen tartották a NAT honlapját; 8/20 oldal

9 aktívan közreműködtek az akkreditálással kapcsolatos szabványosítási tevékenységben és gondoskodtak a megfelelőségértékelő szervezetek működésére vonatkozó 2 nemzetközi szabvány magyar nyelvre fordításáról; oktatóként részt vettek iskolarendszerű képzéseken és rendszeresen előadásokat tartottak összesen 15 hazai rendezvényen. Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásokban a NAT ügyvezető igazgatója az Akkreditálási Iroda bevonásával kidolgozta az EU ETS hitelesítők akkreditálási rendszerét (részt vett a vonatkozó EU rendelet hazai bevezetésében és a szükséges jogalkotási tevékenységben, kijelölte a NAT eljáró akkreditálási menedzsereit, előkészítette a meglévő NAT szabályzatok kiegészítését illetve új szabályzatok és formanyomtatványok tervezetét, EU-s képzést szervezett az akkreditálásba bevonandó személyeknek (Akkreditáló Bizottság érintett tagjai, potenciális minősítők és akkreditálási menedzserek), előkészítette a vonatkozó nemzetközi szabvány és EU útmutatók magyar nyelvre történő fordítását, támogatásban állapodott meg az illetékes hatósággal (NFM) és folyamatosan kapcsolatot tartott az NFM-mel; 176 akkreditálási és 25 területbővítési eljárásban értékelte a kérelmeket, megállapította az eljárás igazgatási szolgáltatási díját és kijelölte az értékelő csoportot (összesen 152 személyt); 474 éves és 16 rendkívüli felügyeleti vizsgálati eljárást rendelt el, állapította meg az eljárások igazgatási szolgáltatási díjait és jelölte ki az értékelő csoportokat (összesen 145 személyt); az összesen 691 értékelő csoport kijelölésből 30 esetben volt szükség az értékelő csoport módosítására, továbbá az összesen 721 értékelő csoport kijelölésből 2 (0,3%) esetben nyújtottak be a kijelölt minősítő ellen kizárási indítványt, amelyekben a NAT ügyvezető igazgatója helyt adott az indítványnak; 521 hiánypótló végzést adott ki (278 akkreditálási, 28 területbővítési, 215 felügyeleti vizsgálati eljárásban), az akkreditálási eljárások 58%-ában ismételt hiánypótlás is szükséges volt; 164 végzésben szólított fel dokumentáció helyesbítésére; 375 végzésben szólított fel helyszíni szemlén feltárt nem-megfelelőség kiküszöbölésére (139 akkreditálási és 236 felügyeleti vizsgálati eljárásban); 569 értékelési szakaszt lezáró végzést bocsátott ki (175 akkreditálási, 15 területbővítési és 379 felügyeleti vizsgálati eljárás); 440 végzésben szólított fel nyilvántartásba vétel vagy módosítása illetve akkreditálási okirat kiadása vagy módosítása díjának megfizetésére; 92 akkreditálási és 164 felügyeleti eljárásban hosszabbította meg az értékelési szakasz ügyintézési határidejét; 749 változás-bejelentést értékelt. 9/20 oldal

10 A NAT ügyvezető igazgatója a fentieken túlmenően az Akkreditálási Iroda bevonásával előkészítette és irányította a NAT évi EA szakértői újraértékelésének az EA egyik értékelőjének megbetegedése miatt február időszakban lefolytatott második részét, továbbá a helyesbítő intézkedések bevezetését; képviselte a NAT-ot az EA szakértői értékelés döntéshozatalában, válaszolt az EA MLA Tanács kérdéseire; előkészítette a NAT évi FALB szakértői újraértékelését és irányította november időszakban lefolytatott értékelést; folyamatos ellenőrizte az EA és a FALB szakértői értékelés helyesbítő intézkedéseinek hatékonyságát; elvégezte 30 új szakértő értékelését, továbbá 156 minősítő és szakértő aktualizálásának értékelését; működtette a 3 szakmai bizottságot. Az Akkreditálási Iroda akkreditáló mérnök munkatársai rendszeresen (havi) szakmai továbbképzésben részesültek. Az Iroda állományából az év folyamán 3 akkreditálási menedzser nyugdíjba ment és további 2 akkreditálási menedzser kilépett. Pótlásukra 2012-ben 3 akkreditálási menedzser és egy akkreditálási menedzser-asszisztens került felvételre, illetve 2013-ban további menedzserek illetve menedzser-asszisztensek felvétele szükséges. Az Iroda létszáma december 31-én 28 fő volt (1 fő ügyvezető igazgató, 1 fő minőségirányítási vezető, 1 fő jogtanácsos, 14 fő akkreditálási menedzser, 2 fő akkreditálási menedzserasszisztens, 2 fő akkreditálási asszisztens, 1 fő informatikus, 1 fő titkárságvezető, 1 fő gazdasági asszisztens, 3 fő adminisztrátor és 1 fő gondnok). A NAT gazdasági feladatait megbízási szerződéssel külső könyvelő, jogi képviseletét megbízási szerződéssel külső ügyvéd látta el. A NAT 3 szakmai bizottsága évben összesen 3 ülést tartott, továbbá elektronikus kapcsolattartással véleményezte az EA útmutató tervezeteket. A bizottságok kiegészítették a rugalmas akkreditálási terület megadására vonatkozó útmutató tervezetét, valamint részt vettek az EA útmutató tervezetek illetve az ágazati akkreditálási rendszerek EA által igényelt véleményezésében. II. A NAT szakmai feladatainak végrehajtása Az évi LXXVIII. törvény 5. (1) pontja szerint a NAT akkreditálással kapcsolatos feladatai: a) a törvény 1. szerinti szervezetek és természetes személyek akkreditálására, az akkreditált szervezetek és természetes személyek tevékenységének és alkalmasságának felügyeleti vizsgálatára, az akkreditált státusz felfüggesztésére és visszavonására, valamint a külföldi akkreditáló szervezet által odaítélt akkreditált státusz elismerésére vonatkozó eljárás részletes szabályainak kidolgozása, felülvizsgálata és módosítása az európai és nemzetközi eljárások figyelembevételével 10/20 oldal

11 Az Akkreditálási Iroda az érintett testületi szervek bevonásával a évi LXXVIII. törvény módosítása, az összegyűlt tapasztalatok és a évi FALB szakértői újraértékelés alapján átdolgozta a NAT szabályzatait (NAR-01 Az akkreditálási és a felügyeleti vizsgálati eljárás szabályzata, NAR-03 Szabályzat a jártassági vizsgálat és a laboratóriumok közötti összehasonlítás alkalmazásához az akkreditálási és a felügyeleti vizsgálati eljárásokban, valamint a NAR-06 Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásban résztvevő minősítők és szakértők, a NAR-08 Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárás szabályzata. A szabályzatok mellett kidolgozta az EU ETS hitelesítő szervezetek akkreditálási rendszerét, beleértve az alkalmazandó formanyomtatványokat is. A szabályzatokat az Akkreditálási Tanács elfogadta. b) a törvény 1. szerinti szervezetek és természetes személyek akkreditálása, az akkreditált szervezetek és természetes személyek tevékenységének és alkalmasságának felügyeleti vizsgálata az akkreditált státusz fenntartása, felfüggesztése vagy visszavonása céljából, valamint a külföldi akkreditált státusz elismerése A NAT-hoz 2012-ben 175 akkreditálási kérelem érkezett (52 új akkreditálás és 123 megújítás), ami 27%-kal kevesebb, mint évben. A beérkezett akkreditálási kérelmek 29,7%-a új kérelem, 70,3%-a pedig az akkreditált státusz megújítása iránti kérelem volt. A NAT e mellett befejezte a 2011-ről áthúzódó akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásokat is. A Tv novemberi módosítása új akkreditálási területre, az EU ETS hitelesítő szervezetek akkreditálására ruházta fel a NAT-ot. A szervezetek akkreditálása évben kezdődik meg. Odaítélt akkreditált státuszok száma: 180 ebből vizsgálólaboratórium 128 mintavevő szervezet 14 kalibrálólaboratórium 17 tanúsító szervezet 18 ellenőrző szervezet 2 EMAS hitelesítő 1 Jártassági vizsgálatot szervező 0 Odaítélt akkreditált státuszok száma /20 oldal

12 Lefolytatott éves felügyeleti vizsgálatok száma: 474 ebből vizsgálólaboratórium 306 mintavevő szervezet 25 kalibrálólaboratórium 70 tanúsító szervezet 66 ellenőrző szervezet 5 EMAS hitelesítő 1 Jártassági vizsgálatot szervező 1 Beérkezett akkreditálási kérelmek száma: 176 ebből vizsgálólaboratórium 106 mintavevő szervezet 14 kalibrálólaboratórium 32 tanúsító szervezet 23 ellenőrző szervezet 1 EMAS hitelesítő 0 Jártassági vizsgálatot szervező 0 Beérkezett területbővítési kérelmek száma: 25 ebből vizsgálólaboratórium 20 mintavevő szervezet 1 kalibrálólaboratórium 2 tanúsító szervezet 2 ellenőrző szervezet 0 EMAS hitelesítő 0 Jártassági vizsgálatot szervező 0 Akkreditálási és területbővítési kérelmek száma /20 oldal

13 2011. december 31-én az érvényes akkreditált státuszok száma: 584 ebből vizsgálólaboratórium 391 mintavevő szervezet 34 kalibrálólaboratórium 75 terméktanúsító szervezet 16 irányítási rendszert tanúsító szervezet 56 személytanúsító szervezet 3 ellenőrző szervezet 6 EMAS hitelesítő 2 jártassági vizsgálatot szervező 1 Érvényes akkreditált státuszok száma Összességében megállapítható, hogy 2012-ben lényegesen nem változott az akkreditálás illetve akkreditált státusz megújítása iránti kérelmek száma és megoszlása. A évihez viszonyítva több mint háromszorosára nőtt azonban az akkreditált státusz területének szűkítése iránt benyújtott kérelmek száma. Ennek oka az, hogy az akkreditált szervezet az akkreditált státusza teljes területén nem tudja a jártasságát fenntartani, mert gazdasági okok miatt nem kap megrendelést és így nem végzi a tevékenységet, továbbá nincs fedezete a jártasság egyéb módon történő (pl. jártassági vizsgálatokban való részvétel, tanúsított anyagminta beszerzése) biztosítására. Akkreditáltak megoszlása megfelelőségértékelési tevékenységenként Vizsgáló, Mintavevő Kalibráló Terméktanúsító Rendszertanúsító Személytanúsító Ellenőrző EMAS hitelesítő JV szervező 13/20 oldal

14 c) az akkreditálási eljárásokba bevonandó minősítőkkel és szakértőkkel szemben támasztott szakmai és összeférhetetlenségi követelmények kidolgozása, az alkalmazott minősítők és szakértők kijelölése és értékelése Az akkreditálási és felügyeleti vizsgálati eljárásokba a NAT ügyvezető igazgatója 2012-ben 115 minősítőt, szakértőt (3 belső és 112 külső) jelölt ki. A NAR-06 Az akkreditálásban résztvevő minősítők és szakértők kiválasztása szabályzatnak megfelelően tovább folyt a NAT minősítői és szakértői adatbázisa adatainak aktualizálása (156 fő), továbbá 30 új szakember értékelése is megtörtént az Akkreditálási Iroda, az Akkreditáló Bizottság és a szakmai bizottságok szakembereiből 9 munkacsoportok és a NAT ügyvezető igazgatója által. A NAT jelenleg 322 minősítőt, szakértőt tart nyilván. Az Akkreditálási Iroda 2012-ben 113 monitorozás alkalmával a helyszíni szemléken is ellenőrizte a minősítők, szakértők tevékenységét. d) részvétel és képviselet az európai és nemzetközi akkreditálási szervezetekben A NAT továbbra is teljes jogú tagja az európai akkreditálási szervezetnek (EA European Co-operation for Accreditation), teljes jogú tagja a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködésnek (ILAC - International Laboratory Accreditation Cooperation) és akkreditáló testületi tagja a Nemzetközi Akkreditálás Fórumnak (IAF International Accreditation Forum). Ezzel a NAT teljes jogú tagsággal rendelkezik az akkreditálás valamennyi európai és nemzetközi szervezetében. A NAT 2012-ben is aktívan részt vett a szervezetek és azok bizottságainak munkájában, rendszeresen képviselve a hazai álláspontot és az akkreditált szervezetek érdekeit. A közgyűléseken való képviselet ellátása mellett a NAT aktív tagja az Európai Akkreditálási Együttműködés Kölcsönös Elismerési Tanácsának (EA-MAC), Horizontális Harmonizációs Bizottságának (EA-HHC), Laboratóriumi Bizottságának (EA-LC), Tanúsítási Bizottságának (EA-CC) és Ellenőrzési Bizottságának (EA-CC). Az EMAS hitelesítők akkreditálása területén a NAT teljes jogú tagja az EU Akkreditáló és Engedélyező Testületek Fórumának (FALB). A NAT ügyvezető igazgatója január 1. óta vezetőségi tagja és óta kincstárnoka az Európai Akkreditálási Együttműködésnek (EA) és ilyen minőségben részt vesz az EA Vezetőségi ülésein illetve képviseli az EA-t. Az év folyamán 23 európai és nemzetközi rendezvényen vett részt a NAT (Akkreditálási Tanács tag, ügyvezető igazgató, minőségirányítási vezető és akkreditálási menedzserek) képviselve a Magyarországot és a NAT-ot. e) két- és többoldalú együttműködési és kölcsönös elismerési megállapodások kezdeményezése és megkötése az akkreditálás területén A NAT a április 29-től kezdődően aláírója az Európai Akkreditálási Együttműködés valamennyi kölcsönös elismerési megállapodásainak (EA-MLA), amely a következő akkreditálási területekre terjed ki: Vizsgálólaboratóriumok (beleértve az orvosi diagnosztikai laboratóriumokat is) Kalibrálólaboratóriumok 14/20 oldal

15 Ellenőrző szervezetek Terméktanúsító szervezetek Irányítási rendszereket tanúsító szervezetek Személytanúsító szervezetek. A novemberben és februárban lefolytatott EA szakértői újraértékelés eredményeként az EA Kölcsönös Elismerési Megállapodások Tanácsa szeptemberi ülésén döntött a valamennyi NAT elismerése, aláírói státusza fenntartásáról. A NAT következő EA szakértői értékelésére évben kerül sor. A NAT április 28-tól aláírója az ILAC nemzetközi kölcsönös elismerési megállapodásának a vizsgáló- és kalibrálólaboratóriumok akkreditálása, július 26-tól pedig aláírója az IAF nemzetközi kölcsönös elismerési megállapodásának az irányítási rendszerek és a terméktanúsítás területén. A nemzetközi szervezetek külön nem folytatnak le szakértői értékelést, a NAT aláírói státuszának fenntartásáról az EA szakértői értékelés eredménye alapján az ILAC és az IAF a októberi közgyűlésén dönt egyrészt a NAT elismerésének, aláírói státuszának fenntartásáról, másrészt a NAT nemzetközi elismeréséről az ellenőrző szervezetek akkreditálása területén. A NAT június 4. óta aláírója az EMAS hitelesítők akkreditálása területén az EMAS Akkreditáló és Engedélyező Testületek Fóruma (FALB) kölcsönös elismerési megállapodásának. A FALB a szabályai szerint novemberben a NAT-nál szakértői újraértékelést tartott, amelyen értékelte a NAT-ra vonatkozó jogszabályokat, a NAT működésére és tevékenységére vonatkozó szabályzatokat, valamint az irányítási rendszere dokumentumait. A NAT működésének és szakmai tevékenységének helyszíni értékelése mellett egy EMAS hitelesítő akkreditálási eljárása helyszíni szemléjének megfigyelése által győződött meg a FALB értékelő csoport a NAT megfelelőségéről és felkészültségéről. A FALB értékelésről készült jelentés megállapította, hogy NAT működése magas színvonalú és megfelel a vonatkozó 765/2008/EK rendeletnek, 1221/2009/EK rendeletnek, a FALB előírásoknak, valamint gyakorlata követi az európai gyakorlatot. A jelentés alapján a NAT aláírói státuszának fenntartásáról a FALB a áprilisi ülésén dönt. f) közreműködés az akkreditálással összefüggő nemzeti, európai és nemzetközi szabványosítási tevékenységben Az akkreditálással összefüggő nemzeti, nemzetközi és európai szabványosítási tevékenység keretében a NAT részt vett a MSZT vonatkozó műszaki bizottságai (az ISO/CASCO, a CEN/CENELEC/TC1, ISO/TC176, ISO/TC207 és ISO/TC212 tükörbizottságai) munkájában, részt vett a hazai bizottságok ülésein, véleményezte a megküldött tervezeteket és javaslatokat. A NAT 2012-ben az Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) Szabványügyi Tanácsának tagjaként részt vett annak tevékenységében. Az akkreditálásra és az akkreditálandó szervezetek működésére vonatkozó európai és nemzetközi szabványok angol nyelven kerültek Magyarországon honosításra, ezért azok egyértelmű alkalmazása érdekében a NAT a korábbi évek gyakorlatát követve kénytelen volt 2012-ben is saját költségén magyar nyelvre fordítani 2 szabványt, amely fordításokat bevezetésre átadta az MSZT-nek. 15/20 oldal

16 g) részvétel az akkreditálással kapcsolatos iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában, továbbá az iskolarendszeren kívüli képzés szervezésében A NAT Akkreditálási Iroda évben összesen 8 továbbképzést szervezett. Az összesen 366 vezető minősítő, minősítő és szakértő, akkreditálási menedzser részére tartott 8 továbbképzés kiterjedt az EA értékelés után bevezetett helyesbítő és megelőző intézkedésekre, az EA-6/04 és az IAF GD 5 útmutatókra, az értékelő csoport feladataira, valamint az új akkreditálási területként jelentkező EU ETS hitelesítők akkreditálására, ez utóbbi témakörben képzésen részt vett az Akkreditáló Bizottság érintett 3 tagja is. Az Iroda munkatársai felkérésre egyetemeken és főiskolákon oktattak. h) tájékoztatás akkreditálási kérdésekben, így különösen az akkreditálással összefüggő jogszabályokról, szabványokról, útmutatókról és egyéb hazai és nemzetközi dokumentumokról, az akkreditálással összefüggő nemzetközi gyakorlatról és eseményekről A NAT bizottsági tagként részt vett a Környezetbarát Termék Minősítő Bizottságban, továbbá tagja a Magyar Szabványügyi Testületnek és a Magyar Minőség Társaságnak. Hatóságok, szakmai szervezetek felkérésére, továbbá megkeresésre 69 esetben adtunk tájékoztatást akkreditálási kérdésekben. i) az akkreditálással kapcsolatos hazai és nemzetközi dokumentáció gyűjtése és tárolása, valamint azokhoz történő hozzáférés biztosítása Az Akkreditálási Iroda folyamatosan beszerezte az akkreditálással kapcsolatos nemzeti, nemzetközi és európai dokumentumokat. A törvény által meghatározott nyilvántartások adatait a NAT továbbra is számítógépes adatbázisokban kezelte. Az akkreditálással kapcsolatos legfrissebb nemzeti és nemzetközi híreket, valamint az Akkreditált Szervezetek Adatbázisát a NAT a honlapján tette közzé. A honlap tájékoztatást adott a NAT közgyűlésről (hitelesített jegyzőkönyvek), az Akkreditálási Tanács üléseinek napirendjéről és határozatairól, az akkreditálással összefüggő állásfoglalásokról, az akkreditálásban alkalmazott dokumentumokról (törvények, szabványok, szabályzatok, európai, nemzetközi és hazai útmutatók, formanyomtatványok), az akkreditálás európai és nemzetközi szervezeteiről, a kölcsönös elismerési megállapodásokhoz való csatlakozásról, a NAT-ról és az akkreditálással összefüggő változásokról, a választott tisztségviselőkről, a minősítői pályázati lehetőségekről, továbbá a NAT, az EA, az ILAC és IAF rendezvényeiről. 16/20 oldal

17 A honlap közvetlen elektronikus hozzáférést biztosított a NAT elnökéhez, ügyvezető igazgatójához, az Akkreditálási Iroda munkatársaihoz és a NAT működését támogató külső személyekhez (jogi képviselő, könyvelő). Az érdeklődők kérdéseire az Akkreditálási Iroda naponta több alkalommal adott tájékoztatást telefonon és elektronikus úton az akkreditálásról, a jogszabályi változásról és a kijelöléshez kapcsolódó értékelésekről, ellenőrzésekről. A NAT alkalmazottai 12 alkalommal tartottak előadást hazai és egy alkalommal nemzetközi rendezvényen, oktattak felsőoktatási intézményekben és szakmai továbbképzéseken. A törvény egyéb paragrafusaiban meghatározott NAT feladatok: j) a NAT tevékenységét érintő jogszabálytervezetek véleményezése, javaslattétel jogszabály megalkotására vagy módosítására A NAT-ot évben 2 esetben kérték fel az akkreditálással összefüggésben jogszabálytervezet véleményezésére, melynek eleget is tett. Ezek közül kiemelendő az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszeréről szóló törvény szerinti hitelesítő szervezetek (EU ETS hitelesítők) akkreditálása, mely területen szoros szakmai együttműködés alakult ki a NAT és az NFM között a évi LXXVIII. törvény módosítása és a 295/2012. (X. 16.) Kormányrendelet előkészítése területén ben a NAT Akkreditálási Tanácsa ismételten aktualizálta a kiadása óta változatlan, a NAT szolgáltatásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 4/2006. (II. 16.) GKM rendelet módosítására vonatkozó javaslatait, melyeket megküldött a gazdaságpolitikáért felelős miniszternek. A módosítási javaslat tartalmazta az új akkreditálási területekre (EU ETS hitelesítők akkreditálása, rugalmas akkreditálás, integrált irányítási rendszer tanúsítás akkreditálása) vonatkozó díjakat, azokat a díjtételeket, melyek megállapítására a Tv évi módosítása ruházta fel a minisztert (végzés elleni önálló fellebbezés díja), valamint a év bázisán megállapított és a rendelet megjelenése óta változatlan akkreditálási díjaknak az infláció mértékével történő rendezését. A rendelet módosítására 2012-ben nem került sor. 17/20 oldal

18 k) más jogszabály által a NAT feladatkörébe utalt, a kijelöléshez kapcsolódó tevékenység A megfelelőségértékelő szervezetekről szóló évi CXXXIII. törvény alapján kiadott 5/2010. (I. 14.) NFGM rendelet értelmében a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezetek kijelöléséhez szükséges felkészültségének értékelésére illetve a már kijelölt szervezetek kijelölést követő ellenőrzésére a miniszter a NAT-ot rendelte ki szakértőként. A NAT a kirendelések alapján 2012-ben 11 megfelelőségértékelő szervezet kijelöléshez szükséges felkészültségét értékelte 4 jogszabályra vonatkozóan. l) más jogszabály által a NAT feladatkörébe utalt szakértői értékelés külföldi akkreditáló testület felkérésére A január 1-től hatályos, az akkreditálásról és piacfelügyeletről szóló 765/2008/EK rendelet 7. cikke Határon átnyúló akkreditálás alkalmazásával a NAT végezte a Magyarországon bejegyzett, de külföldi akkreditáló testület által akkreditált szervezetek felülvizsgálatát a szlovák (SNAS) nemzeti akkreditáló testület megbízásából, évben összesen 2 akkreditált szervezetnél. III. A NAT gazdálkodása A NAT évi gazdálkodásának adatait a évi egyszerűsített éves beszámolója (mérleg) és kiegészítő melléklete tartalmazzák, amelyeket a NAT gazdálkodásával együtt a KPMG Hungária Kft. mint független könyvvizsgáló auditált (1. melléklet). A NAT Sztv. szerinti évi beszámolóját a Pénzügyi Ellenőrző Bizottsága véleményezte, elfogadta és az Akkreditálási Tanácsnak és a Közgyűlésnek elfogadásra javasolta (2. melléklet). A NAT bevételei évben is a évi LXXVIII. törvényben meghatározott forrásokból származtak. A évi összes árbevétele eft. A bevételek közül az akkreditálásból származó bevétel eft, az egyéb bevétel eft, a tagdíjak eft és a pénzügyi műveletek bevételei eft. A NAT-nak rendkívüli bevétele nem volt évben akkreditálási tevékenységből származó bevétel mintegy eft-tal kevesebb volt a évinél. Ezt elsődlegesen az okozta, hogy bár a NAT által 2012-ben folytatott eljárások száma nagyobb volt a tervezettnél, azonban a kérelmezők és az akkreditált szervezetek nagymértékben csökkentették létszámukat és az akkreditálandó területüket, amely az eljárási díjak ugyancsak nagymértékű csökkenéséhez vezetett. A évi LXXVIII. törvény a NAT bevételi forrásai között jelöli meg a nemzetközi együttműködés költségeinek fedezésére a központi költségvetésből kapott támogatást, amelyet évhez hasonlóan a NAT 2012-ben sem kapott. A NAT egyéb bevételei közül kiemelendő az EA térítés, melyet az Európai Akkreditálási Együttműködés (EA) az Európai Uniótól kapott működési támogatásból a NAT ügyvezető igazgatójának EA vezetőségi tagként és kincstárnokként végzett tevékenysége ellenértékeként fizetett meg a NAT-nak. A 600/2012/EU rendelet előírása szerint új akkreditálási területként jelent meg az EU ETS hitelesítő szervezetek akkreditálása, mely akkreditálási rendszer kialakítására a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által nyújtott eft támogatás évre eső része eft volt. 18/20 oldal

19 A NAT bevételei között az összes bevétel 89,3%-át kitevő akkreditálásból származó bevétel európai összehasonlításban továbbra is kedvezőtlen képet mutat, az EA tag nemzeti akkreditáló testületek esetében az akkreditálásból származó bevétel kisebb hányadot képez, mert legalább az európai és nemzetközi képviselet és együttműködés költségeit a központi költségvetés fedezi. Bevételek megoszlása Akkreditálási díj 89,3% Tagdíj 1,7%, Pénzügyi műveletek 6,3% Központi költségvetési támogatás 0% Egyéb 2,7% A NAT évi ráfordítása tekintettel a lehető legnagyobb mértékű költségmegtakarításra eft. A kiadások közül a személyi jellegű ráfordítások (NAT elnök, Fellebbviteli Bizottság, Pénzügyi Ellenőrző Bizottság, Akkreditáló Bizottság, minősítők és szakértők, továbbá az Akkreditálási Iroda alkalmazottai bérköltsége, személyi jellegű egyéb kifizetései és bérjárulékok) eft-ot, az anyagjellegű ráfordítások eft-ot (amelyből eft az európai és nemzetközi képviselet és együttműködés költségei, melyet a évi LXXVIII. törvény 25. (1) bekezdés c) pontja értelmében a központi költségvetési támogatásnak kellett volna fedezni), az értékcsökkenési leírás Ft-ot, a pénzügyi műveletek ráfordítása 35 eft és az egyéb ráfordítások eft-ot tettek ki. A NAT-nak rendkívüli ráfordítása nem volt. A NAT eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak az azokat szabályozó 4/2006. (II. 16.) GKM rendelet megjelenése óta nem változtak, függetlenül az inflációtól és a fogyasztói árindex növekedésétől. Bár a évi LXXVIII. törvény évi módosítása felhatalmazta az iparpolitikáért felelős minisztert, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a díjrendeletben szabályozza a végzések elleni önálló fellebbezési eljárásáért, az akkreditált státusz területének szűkítési eljárásáért, valamint a változás-bejelentés értékelési eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjat is, erre azonban 2012-ben sem került sor. A NAT 2010 áprilisában megszerzett és 2012 szeptemberében megerősített európai és nemzetközi elismerése, azaz az EA, ILAC és IAF kölcsönös elismerési megállapodások aláírása valamennyi megfelelőségértékelési területen jelentősen növelte a NAT-nak az európai és nemzetközi akkreditálási szervezetekben előírt képviseleti és részvételi feladatait, valamint az európai akkreditálási és nemzetközi szervezetekben a tagdíja 2012-ben az előző évinek mintegy 1,2-szeresére emelkedett. Ennek ellenére évben a NAT nem részesült a évi LXXVIII. törvény (1) bekezdés 25. c) pontjában megjelölt, a nemzetközi együttműködés költségeinek fedezésére a központi költségvetésből kapott támogatásból. Mindezekre tekintettel a korábbi évekhez hasonlóan a költségvetés 2012-re is veszteséget tervezett. Tekintettel arra, hogy az alaptevékenységből származó bevételek a NAT összes 19/20 oldal

20 bevételének 89,3%-át tették ki, valamint nincs realitása annak, hogy a bevételek 1,7%-át adó tagdíjak mértékét a NAT Közgyűlése emelje, a NAT eredménytartalékainak ismételt részbeni felhasználásának csökkentése céljából szükségessé vált a ráfordítások jelentős mértékű olyan csökkentése, amely még nem ment a rendeltetésszerű működés rovására. A bevételek és kiadások alakulása eft-ban Bevétel Kiadás A NAT évi eredménye eft volt. A tervezett negatív eredményt a NAT nem tudta csökkenteni, mert bár az egyéb tevékenységek és a pénzügyi műveletek bevétele a tervezettnél nagyobb volt, de ez nem kompenzálhatta az alaptevékenységből származó bevételek jelentős csökkenését. A NAT a bevételkiesés miatt az anyagjellegű és a személyi jellegű ráfordításait a tervezettnél alacsonyabb szinten tartotta, amely természetesen nem tette lehetővé a jóváhagyott fejlesztések szükséges mértékű realizálását sem személyi téren, sem az irodaház és a tárgyi eszközök vonatkozásában. A jelentősen költségtakarékos gazdálkodás a NAT ráfordítása óta nem növekedett és 2012-ben kevesebb volt a évinél sem kompenzálhatta az alaptevékenységből származó bevételek jelentős csökkenését, amely alapvetően az eljárási díjak mértékének csökkenéséből adódott. A NAT eszközeit semmilyen jelzálog, illetve zálogjog nem terheli. Annak érdekében azonban, hogy a NAT az európai és nemzetközi kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tudjon tenni, továbbá a szükséges szakmai, szervezeti és tárgyi fejlesztések a NAT eredménytartalékának felhasználása nélkül 2013-ban realizálódhassanak, rendezni szükséges az eljárási díjak szabályozását és biztosítani kell a törvényben előírt támogatást. Amennyiben a NAT eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak rendezése nem biztosítja a NAT önfinanszírozó működését, akkor a 765/2008/EK rendelet 4. cikkének (9) bekezdése alapján a tagállamnak kell biztosítania, hogy a feladatok megfelelő ellátására a nemzeti akkreditáló testülete rendelkezzen a megfelelő pénzügyi és humán forrásokkal, beleértve a külön feladatok ellátását is, mint az európai és nemzetközi akkreditálási együttműködésben való részvétel, illetve olyan tevékenységek, amelyek a közpolitikák támogatásához szükségesek, és amelyek nem önfinanszírozók. 20/20 oldal