Szövegértés szövegalkotás. Tanári útmutató

Átírás

1 Szövegértés szövegalkotás Tanári útmutató 5

2 Educatio Kht. kompetenciafejlesztő oktatási program kerettanterv. A kiadvány a Nemzeti Fejlesztési terv Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program központi program (Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira) keretében készült, a sulinova oktatási programcsomag részeként létrejött tanulói információhordozó. A kiadvány sikeres használatához szükséges a teljes oktatási programcsomag ismerete és használata. A teljes programcsomag elérhető: címen. fejlesztési programvezető Korányi Margit vezető fejlesztők arató lászló kálmán lászló szakmai bizottság Bókay Antal elnök Bánréti Zoltán lektor Cserhalmi Zsuzsa gyõri János Schein Gábor Alkotószerkesztõ Murányi Yvett szakmai lektorok a szakmai bizottság tagjai pethőné nagy csilla Felelõs szerkesztõ nagy milán borítógrafika tipográfia szűcs édua bárd johanna Murányi Yvett Fábián Márton, Fűköh Borbála, Gyeskó Ágnes educatio kht., 2008 raktári szám: H-ASZE1005/T

3 ILLÚZIÓK ELVESZTÉSE REGÉNYEKBEN ÉS DRÁMÁKBAN Tanári útmutató Fejlesztők Fábián Márton Fűköh Borbála Gyeskó Ágnes

4 TARTALOM i l l ú z i ó k e lv e s z t é s e r e g é n y e k b e n é s d r á m á k b a n 5 névjegy 9 balzac: goriot apó 36 stendhal: vörös és fekete 52 e g y h u s z a d i k s z á z a d i a m e r i k a i k a r r i e r r e g é n y F. scott fitzgerald: a nagy gatsby 84 női szerepek, önmegvalósítási kísérletek és sorsok két 19. századi regényben 105 tolsztoj: ivan iljics halála 12 9 ibsen: a vadkacsa 17 2 a z a m e r i k a i á lo m m i n t i l l ú z i ó k, é l e t h a z u g s á g o k c s o k r a Arthur miller: az ügynök halála 207 a regények és drámák határán

5 Névjegy A FEJEZET CÉLJA KÉPESSÉGFEJLESZTÉSI FÓKUSZOK Egy irodalmi hagyomány alaposabb megismerése, végigkövetése különböző korok különböző szerzőinek műveiben. Tematikus kapcsolatok, összefüggések elemzése és vizsgálata XIX. és XX. századi regényekben. Motívumok, toposzok szerepének vizsgálata, elemzése, értelmezése. Tematikus és motivikus kapcsolatok vizsgálata egy XIX. és egy XX. századi drámában. A regény műfajának poétikai, strukturális elemzése. Az analitikus dráma poétikai elemzése. Kisebb terjedelmű önálló szövegek alkotása, olvasói vélemény, kritika megfogalmazása. Azonos valóságdarabra utalás felismerése egy szövegen belül: koreferens elemek gyűjtése, csoportosítása. Az együttműködő és a nem együttműködő kommunikáció. Tematikus fókusz: Képmutatás és az öncsalás az érvényesülés érdekében. Tisztesség és érvényesülés, boldogság és boldogulás. Hazugságok és az igazságok relativitása. Erkölcsi-etikai szempontok. Az élethazugság, az illúziók elvesztésének problémája; az önismeret és a szituációs érzékenység hiányának problémája; a kisemberprobléma. Poétikai fókusz: Cselekmény és jellemek összefüggése a realista regényekben. Intertextuális viszonyok a regényben (párhuzamok, kapcsolatok). Idő és tér (regényidő és regénytér). Az analitikus dráma dramaturgiai jellegzetességei; a tragikomédia. Szimbolikus vezérmotívumok. Szövegértési fókusz: Szimbolikussá, metaforikussá töltődő ismétlődő motívumok azonosítása és értelmezése. Elbeszélő és elbeszélt mű viszonyrendszere. A drámai állapotváltozások azonosítása. A társalgási implikatúrák, kommunikációs szándékok felismerése. Szövegalkotási fókusz: Önálló szövegek alkotása. Értelmezés szóban és írásban. Elbeszélt szöveg átírása, szövegkritika. Esszéírás.

6 6 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m A FEJEZETBEN LÉVŐ MODULOK CÍME, AJÁNLOTT ÓRASZÁMA ÉS SZÖVEGBÁZISA AJÁNLOTT KOROSZTÁLY ELŐZŐ ÉS KÖVETŐ FEJEZET TANTERVI MODULKAPCSOLÓ- DÁSI PONTOK KERESZTTANTERVI KAPCSOLÓDÁS 1. Balzac: Goriot apó Tervezett idő: 3 tanóra (elolvasandó mű) 2. Stendhal: Vörös és fekete Tervezett idő: 2 tanóra (részletek, tanulói kiselőadások alapján) 3. Egy huszadik századi amerikai karrierregény F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby Tervezett idő: 3 tanóra (elolvasandó mű) 4. Női szerepek, önmegvalósítási kísérletek és sorsok két 19. századi regényben Gustave Flaubert: Bovaryné és Lev Nyikolajevics Tolsztoj: Anna Karenina Tervezett idő: 2 óra (részletek) 5. L. Ny. Tolsztoj: Ivan Iljics halála Tervezett idő: 2 tanóra (elolvasandó mű) 6. Ibsen: A Vadkacsa. Az illúziók sorsa a drámában; az analitikus drámatípus Tervezett idő: 4 tanóra 7. Az amerikai álom mint illúziók, élethazugságok csokra Arthur Miller: Az ügynök halála Tervezett idő: tanóra 8. A regények és drámák határán szövegértési, szövegelemzési feladatok Tervezett idő: 2 tanóra 10. évfolyam (16 17 évesek) Előző fejezet: Kosztolányi, a lírikus és a prózaíró Követő fejezet: Bűnügyi történetek Többek között: A korábbi évfolyamok tananyagából az epikus művekkel, prózaepikával foglalkozó fejezetek, modulok és művek: Pl.: Emil és a detektívek, A Pál utcai fiúk, Harry Potter és az azkabani fogoly, Kétévi vakáció, A Legyek ura, Szent Péter esernyője, Kosztolányi Dezső: A kulcs, A. P. Csehov: A csinovnyik halála stb. Korábban olvasott drámák: Molière: A fösvény, Shakespeare: A vihar, Szophoklész: Antigoné stb. A korábbi évfolyamok anyagából: kommunikáció, személyközi kommunikáció, üzenet (5. évf.), párbeszéd (5., 6., 9. évf.), beszédaktusok (9. évf.), kommunikációs maximák, a maximák megsértése (9. évf. 1. fej.) A fejezet moduljai összekapcsolhatók a rajz-művészettörténet, a történelem, a pszichológia és a filmművészet, etika, filozófia egyes területeivel, illetve az életviteli kompetenciákkal

7 N É V J E G Y 7 NAT KÖVETELMÉNYEK ÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANI AJÁNLÁS Szó szerinti és metaforikus jelentések megkülönböztetése. A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása. Művek közötti kapcsolatok (kontextuális és intertextuális) felismerése, értelmezése. Művészeti ágak eszközei közötti kapcsolat hipertextualitás felismerése. Képesség a szövegek kapcsolatának és különbségének felismerésére és értelmezésére (tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások). Értékek, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. Anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő szövegek írása. Verbális és nem verbális információk együttes kezelése, alkalmazása. Érvelés, önreflexióra és önkorrekcióra való törekvés. Önálló vázlat és jegyzetkészítés. Önálló esszéírás. Szövegismeret. A tanuló legyen képes a művek elolvasására, elemzésére, értelmezésére. Ismerje és értse a megtanult új fogalmakat, legyen képes azok alkalmazására. Ismerjen fel összefüggéseket, kapcsolatokat, motívumokat különböző korok szerzőinek műveiben. Tudjon megadott szempontok figyelembevételével önállóan elemző esszét, kritikát, szövegvariánst megírni, különböző regény és drámapoétikai, valamint erkölcsi kérdésekben szóban és írásban kérdéseket feltenni, összehasonlító észrevételeket tenni, véleményt, kritikát formálni, álláspontját érvekkel alátámasztani. Törekedjen együttműködésre, gyakorolja az empátiát és a toleranciát (csoportmunkák végzése során). Szóbeli megnyilatkozásaiban törekedjék határozottságra, világosságra, tartalmasságra. Ismerje és szövegben ismerje fel az együttműködési alapelveket vagy azok megsértését, önálló megfigyelés alapján tudjon párbeszédet elemezni. Folyamati: Házi feladatok, kilépőkártya, kooperatív tanulás ön- és csoportértékelése, rövid esszé (kisesszé) Kimeneti: Önálló műelemző esszék kritériumos értékelése A fejezet az együttműködésen alapuló tanulást (pármunka, csoportmunka) részesíti előnyben, figyelmet fordít a fejlesztésben a differenciálásra is. Módszer- és eljáráskészlete megteremti az interaktív és reflektív tanulás lehetőségét.

8 8 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m TÁMOGATÓRENDSZER, SZAKIRODALOM SZÖVEGFORRÁSOK Arató László Pála Károly: A szöveg vonzásában I., II., III. Diószegi Endre Fábián Márton: Irodalom 11. Pethőné Nagy Csilla: Irodalomkönyv 11. (Korona Kiadó, 2004) Umberto Eco: La Mancha és Bábel között (Európa, 2004) Erich Auerbach: Mimézis (Gondolat, 1985) Pál József Újvári Edit (szerk.): Szimbólumtár (Balassi, 2001) Szerb Antal: A világirodalom története (Magvető, 1988) Az irodalom elméletei I V. (Jelenkor, Pécs) René Wellek Austen Warren: Az irodalom elmélete (Osiris, 2002) Kulcsár-Szabó Ernő: A megértés alakzatai (Csokonai, 1988) Orosz Magdolna: Az elbeszélés fonala (Gondolat, 2003) Christopher Caudwell: Romantika és realizmus (Gondolat, 1979) Szegedy-Maszák Mihály: Irodalmi kánonok (Csokonai, 1998) Bán Zsófia: Van-e az irodalomnak neme? Mindentudás Egyeteme, Regéczi Ildikó: Csehov és a korai egzisztencialista bölcselet (Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2000) Egri Péter: Törésvonalak (Gondolat, 1983) Péterfy Jenő: Válogatott művei (Szépirodalmi, 1983) Peter Szondi: A modern dráma elmélete (Gondolat, 1979) Francis Fergusson: A színház nyomában (Európa, 1986) Almási Miklós: A drámafejlődés útjai (Akadémiai, 1969) Erika Fischer-Lichte: A dráma története (Jelenkor Kiadó, 2001) Eisemann György H. Nagy Péter Kulcsár-Szabó Zoltán: Irodalomtankönyv éveseknek (Korona Kiadó, 1999) Robert Brustein: A lázadás színháza (Európa, 1982) Arató László: A jelent meghatározó múlt analitikus drámák. In: Nézőpontok, motívumok (Krónika Nova, 2001) Pethőné Nagy Csilla: Módszertani kézikönyv (Korona Kiadó, 2005) Anne Reboul Jacques Moeschler: A társalgás cselei. Bevezetés a pragmatikába. Osiris, Budapest, 2000 Árvay Anett: A manipuláció és a meggyőzés pragmatikája a magyar reklámszövegekben. In: Általános nyelvészeti tanulmányok. 20., Tanulmányok a pragmatika köréből. Szerk. Németh T. Enikő és Bibok Károly (Akadémiai Kiadó, 2003) Petőfi S. János: Officina Textologica 1. Egy poliglott szövegnyelvészeti-szövegtani kutatóprogram (Debrecen, 1997) Petőfi S. János szerk. Officina Textologica 2. Koreferáló elemek koreferenciarelációk (Magyar nyelvű szövegek elemzése). (Debrecen, 1998) F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby (Forintos könyvek, 1991, ford.: Máthé Elek) Tolsztoj: Anna Karenina (Európa, 1988, ford.: Németh László) Tolsztoj: Ivan Iljics halála (Klett, 1998, ford.: Szőllősy Klára) Stendhal: Vörös és fekete (Európa, 2005, ford.: Illés Endre) Balzac: Goriot apó (Klett, 1988, ford.: Lányi Viktor) Ibsen: Három dráma (Európa Diákkönyvtár, é. n., ford.: Bart István) Arthur Miller: Drámák (Európa, 1997, ford.: Ungvári Tamás)

9 1. BALZAC: GORIOT APÓ 3 óra ráhangolódás 1. lépés: 1. feladat T/1. 5. oldal 20 perc Tanári instrukciók: A modul elvégzésének feltétele a mű elolvasása, erre legalább 2-3 héttel korábban kérjük a tanulókat. A feladat célja, hogy a tanulók aktivizálják meglévő ismereteiket néhány, a regénnyel kapcsolatos kulcsfogalomról, összekapcsolják olvasói és élettapasztalataikat. 4 fős heterogén csoportokat szervezzünk, az osztály létszámától függően egy-egy fogalommal több csoport is dolgozhat. A csoportmunkát kövesse rövid, összegző közzététel és frontális megbeszélés. A megbeszélés során célszerű a következő problémákra rákérdeznünk: motiválja-e az ember saját álmait, vágyait, netán választásainkat, döntéseinket egy-egy irodalmi alkotás, ez esetben Balzac regénye; milyen kapcsolatok, összefüggések vannak, lehetnek a vizsgált fogalmak között; meddig mehet el az ember vágyai, céljai megvalósításának érdekében (tisztesség, eszközök, kis és nagy bűnök); mi a szerepe a reális céltételezésnek, milyen veszélyei vannak az önámításnak. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: lényegkiemelés, asszociációs képesség, adaptivitás, problémaérzékenység, összefüggés-teremtés, kritikai gondolkodás, véleményalkotás C élc s opor t dif ferenciálá s: 4 fős heterogén csoportok Munkaformák: egyéni, csoportmunka, frontális munka M ó d s zerek, eljárá s ok: pókhálóábra, megbeszélés, vita A fejezet első moduljában Honoré de Balzac Goriot apó című regényét fogjuk feldolgozni, több szempontból elemezve, értelmezve a művet. Egyik célunk az, hogy feltárjuk a regény szereplőinek jellemét, megvizsgáljuk a szereplők közötti kapcsolatokat. Szeretnénk igazolni vagy cáfolni, hogy a szereplők cselekedetei és jelleme között öszszefüggés van, akár fontos (főszereplő), akár kevésbé fontos (mellékalak) szereplőről van szó. Célunk az is, hogy feltárjuk, értelmezzük a regény meghatározó motívumait, jelképes tárgyaitfogalmait. Szeretnénk elemezni azt, hogy a regény szereplőinek cselekvéseit, viselkedését, társas kapcsolatait, társadalmi viszonyait milyen mozgatórugók határozzák meg, mennyire befolyásolja őket társadalmi pozíciójuk, a hagyományos társadalmi, erkölcsi értékrend. Célunk az is, hogy a mű elemzése során ne csak szóbeli, hanem írásbeli szövegeket is alkossatok, véleményeteket, ítéleteiteket fogalmazzátok meg esszé, illetve kritika, recenzió formájában is.

10 10 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m Vizsgálódásaink célja még az elbeszélői módszerek, eszközök (időkezelés, cselekménybonyolítás, elbeszélő mód stb.) feltárása, értelmezése. A modul végén összefoglalást találtok Balzac életéről és írói pályájáról. 1. Járjuk körül! a) Dolgozz a csoportodnak megfelelő szóval, értelmezd a magad számára a jelentését pókhálóábrával a következők szerint! Írj a kék szövegdobozokba 2-3 olyan értelmező-kibontó megjegyzést, jelentést, szinonimát vagy asszociációt, ami ezt a szót szerinted a Balzac-regényhez kapcsolja. Mindegyikhez írj egy-egy konkrét, bizonyító példát is a kék vonalakra! Írj a piros szövegdobozokba 2-3 olyan értelmező-kibontó megjegyzést, jelentést, szinonimát vagy asszociációt, ami ezt a szót a saját életedhez kapcsolja. Mindegyikhez írj egy-egy konkrét, értelmező példát is a piros vonalakra! b) Beszéljétek meg pókhálóábráitokat saját csoportotokban! Vitassátok meg azt is, saját életetekre vonatkozóan gondolkodásotokat hogyan befolyásolta, befolyásolhatja-e az olvasott regény, történet. c) Megbeszélésetek eredményét választott képviselőtök röviden összegezze az osztálynak! A) VÁGY B) siker C) karrier

11 B a l z a c : G o r i o t A p ó 11 D) életcél E) erkölcs F) illúzió MEGOLDÁS Egyén- és csoportfüggő

12 12 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m 2. lépés: 2. feladat T/2. 8. oldal 10 perc Tanári instrukciók: A feladatot a regény otthoni olvasásakor készítsék el a tanulók, a folyamatnak ezen a pontján csak közös megbeszélésére kerüljön sor. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: információkezelés, szövegértés C élc s opor t dif ferenciálá s: az osztály egésze Munk afo r mák: otthon egyéni, majd frontális M ó d s zerek, eljárá s ok: szemponttáblázat, megbeszélés 2. Helyezd el a panzióban a lakókat! SZINTEK, HELYISÉGEK LAKÓK ÁRAK PADLÁS H A R M A DIK EMELET M Á S O DIK EMELET ELSŐ EMELET FÖLDSZINT A VAUQUER-PANZIÓ

13 B a l z a c : G o r i o t A p ó 13 MEGOLDÁS ruhaszárító padlás két manzárdszobával: Christophe, a kifutóinas, Sylvie, a kövér szakácsnő harmadik emelet: négy szoba (három lakott): Michonneau (vén)kisasszony, Goriot apó, hatvankilenc éves lehet, volt metélttészta-, makaróni- és keményítőgyáros (korábban az elsőn lakott, lecsúszásával párhuzamosan került egyre följebb), Eugène de Rastignac, elszegényedett nemesi családból származó 22 éves joghallgató: havi negyvenöt frank (szoba + ellátás) második emelet: két szoba: Poiret nevű öregember, Vautrin: negyven körüli férfi, nagykereskedőnek mondja magát: havi hetvenkét frank (szoba + ellátás) első emelet: a ház két legszebb szobája: a kisebben Vauquer-né, a panzió tulajdonosa, a másikban Couture-né, francia köztársasági hadbiztos özvegye és Victorine Taillefer lakik, ők évi ezernyolcszáz frankot fizetnek (szoba és ellátás) földszint: szalon, ebédlő, lépcsőház, konyha a bennlakókon kívül kosztosok: 7-8 jogász és medikus, 2-3 törzsvendég a kerületből, ők csak ebédre fizetnek elő jelentésteremtés 3. lépés: 3. feladat T/3. 8. oldal perc Tanári instrukciók: 4 fős homogén csoportokat alakítsunk, egy feladattal az osztály létszámától függően több csoport is dolgozhat (ekkor a közzétételt megoszthatjuk a csoportok közt, vagy az egyik csoport közzétesz, a másik kiegészít, vitat, értékel). Hagyjunk 10 percet a kutatásra, 15 percet a csoporton belüli egyeztetésre, az összegző-következtető műveleteket kívánó feladatrészek csoportmegbeszélésére. A közzététel összefoglaló jellegű legyen. K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: elemzés, alkalmazás, értékelés-reflektálás, érvelés, információkeresés, összehasonlítás, együttműködés, beszédkészség. Célcsoport differenciálás: A) B): átlagos áttekintő képességű tanulók C) D): hosszabb szövegben jól tájékozódó, lényegkiemelésben, különbségtételben, összefüggésteremtésben ügyes tanulók E): biztos meglévő tudással rendelkező, összetett gondolkodási műveletekre képes (összehasonlítás, érvelés, árnyalatok megkülönböztetése), rövidebb szövegrészek alapos elemzésére képes tanulók F): történelem iránt is érdeklődő, jó reflexiós képességű tanulók Munk afo r mák: csoport, frontális M ó d s zerek, eljárá s ok: mozaik, közzététel

14 14 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m 3. Regényelemzés Elemezzétek a regényt a csoportotok szempontja alapján! A feladatokat meg is oszthatjátok csoporton belül, de mindenképp hagyjatok időt vizsgálódásaitok eredményének közös összegzésére, megbeszélésére! A lényeg kiemelésével készüljetek föl az összefoglaló közzétételre is! A) Tér a) A regény világában Párizs mely részén van a panzió? Mi jellemzi a környezetet, milyen metaforikus olvasata lehet a környezetrajznak? (Példázzátok idézetekkel is!) b) Milyennek láttatja az elbeszélő a panzió szalonját és ebédlőjét? Hogyan árnyalja tovább ez a leírás a metaforikus jelentéslehetőségeket? c) Egy ilyen közösségen belül kicsiben az egész társadalom elemei föllelhetők. Mennyiben reprezentálja szerintetek a panzió a megalkotott (a korabeli Franciaország társadalmának megfeleltetett) regényvilág egészét? Keressetek érveket az elbeszélő állítása mellett és ellene is! ÉRVEK MELLETTE ÉRVEK ELLENE d) Gyűjtsétek össze és a panzióval összevetve röviden jellemezzétek a regényvilág további fontos helyszíneit! e) Mi biztosítja a regényben a helyszínek összekapcsolódását? f) Összegezzétek elemzésetek eredményét a hitelesség, valószerűség szempontjából! LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK A) a) Párizs külvárosa, a diáknegyed és a Saint-Marceau negyed közt, a Neuve-Sainte-Geneviève utca alsó részén, meredek, lejtős terület, csak gyalogos közlekedésre alkalmas, kihalt, ismeretlen, viszszataszító környék, szűk, homályos, sötét utca, komor, a házak mogorvák, a falak börtönre emlékeztetnek, lécrácsok, vasrácsok, nyomorúságos, lepusztult kerület, az utca felidézéséhez semmilyen szín sem lehet túl komor, semmilyen gondolat túl sötét, hitvány vegetáció, állatok (malacok, tyúkok, házinyulak), udvarra csurgó zsíros szennyvíz, utcára szórt szemét. A környezetrajz metaforikus értelemben is olvasható: a társadalomra, a társadalmi és az erkölcsi viszonyokra, az életminőségre és életlehetőségekre is vonatkoztatható. b) Hasonlatos a külső környezethez: doh, penész, avasság, ronda és utálatos szalon, koszos, szutykos ebédlő, kicsorbult, fénye vesztett kancsók, zsírpecsétes vagy borfoltos asztalkendők, fukar, sűrített, elnyűtt nyomorúság, Még nem merő kosz minden, de már meglehetősen mocskos; még nem csupa rongy, de maholnap szétrohad. Megerősíti a korábbi metaforikus jelentéseket, azokkal összetart, előfeltevéseket tesz lehetővé a lakókkal kapcsolatban, előkészíti a panziótulajdonos és a lakók jellemzését.

15 B a l z a c : G o r i o t A p ó 15 c) Mellette pl.: a panzió a társadalomhoz hasonlóan meglehetősen rétegzett, a lakók különféle ember-, életvitel- és magatartástípusokat testesítenek meg, a panzió mikrotársadalmának mozgatórugói, erkölcsi normái sok tekintetben hasonlítanak a paloták világáéhoz és az alvilágéhoz, itt is a pénz a legfontosabb mozgatója és ismérve a státusnak stb. Ellene pl.: csak részben igaz, a nemesi (született) és pénzarisztokrácia sok tekintetben sajátos, külön világ, melyhez pl. épp Rastignac törekvései teremtenek kapcsolódási lehetőséget, ahogy a francia vidék világához is (Rastignac családja) stb. d) A paloták, a született francia arisztokrácia és a pénzarisztokrácia világa (budoárok, szalonok, kaszinók, opera stb.); a francia vidék, nemesi kisbirtok. Az e helyszín kínálta életről levelekből, Rastignac gondolataiból és Vautrin gúnyos-cinikus szavaiból értesül az olvasó. A panzió és környezete bemutatásakor használt szavak, kifejezések metaforikusan értelmezhetők ezekre a helyszínekre is. A paloták világának csillogása talmi, mögötte pénzhiány, érzelmi sekélyesség, boldogtalanság, erkölcsi mocsok sejlik fel. A francia vidék, bár erkölcsileg felette áll Párizsnak, szegény, szűkös lehetőségeket ad az élethez, az önmegvalósításhoz: korlátozó, nyomasztó. A világok meglehetősen zártak, az úri Párizs nem vesz tudomást a társadalom alsóbb rétegeiről, pl. a született arisztokrácia (nemesség) a pénzarisztokráciáról. (A Goriot lányok házassága pl. a férjek számára korábban, más politikai helyzetben volt előnyös.) A felsőbb körökbe való bekerüléshez számítás, törtetés, kapcsolat és pénz kell. e) A szereplők mozgása, elsősorban Rastignacé, aki vidékről jött Párizsba, a panzió lakója, tartja a kapcsolatot családjával (levelek). Vágya, hogy bekerüljön a legmagasabb körökbe, a paloták világának meghódítására tör. De pl. Goriot is elmegy néha lányaihoz vagy meglesi őket, asszonylányai esetenként meglátogatják. f) A regény (fikció) tere a valószerűség és hitelesség érzetét kelti. Az olvasó könnyen azonosítja a korabeli francia főváros és vidék helyszíneivel. A regény térviszonyainak formálása, megalkotása minden bizonnyal tudatos, a szerző szándéka nyilvánvalóan az, hogy az olvasó otthonosan érezze magát benne, nagyjából saját életterére ismerjen. B) Idő a) Mikor indul, mikor zárul a regény cselekménye, és mennyi időt fog át? Milyen az elbeszélői tevékenység időrendje? b) Kik azok a szereplők, akiknek a sorsa valamilyen szempontból lényeges fordulatot vesz a cselekmény ideje alatt? Milyet? c) Hogyan, milyen pontossággal jelöli az elbeszélő a cselekmény idejének múlását? (Keressetek néhány konkrét példát is a regényből!) d) Mi a szerepe, hatása ennek az időjelölésnek?

16 16 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK B) a) Cselekménye 1819 novemberének végén indul és 1820 februárjáig tart. Fontosak a szereplők múltját, tetteik mozgatórugóit, motivációit feltáró visszatekintések, melyek történelmi-társadalmi és/vagy személyes kontextusba, ok-okozati viszonyrendszerbe állítják a történéseket. Goriot esetében pl. a francia forradalmat (1789) közvetlenül megelőző időkig nyúlik vissza. Az időrend amúgy folyamatosan előrehaladó, elbeszélői vagy szereplői visszatekintések által meg-megszakított. b) Goriot: a regény címszereplőjének karriertörténete a múlt, a cselekmény idejében egzisztenciája a lejtőn lefelé halad, élete lezárul, szegénységben és elhagyatva hal meg. Rastignac: életének két kitüntetett pontja adja a cselekmény időbeli kereteit. (1) A regény elején a vidékről Párizsba érkező elszegényedett nemesifjú Beauséant-né estélyén találkozik az előkelő párizsi világgal, ami felfokozza érvényesülési vágyát. (2) A Rastignac sorsa szempontjából nyitott zárlatban a fiatalember kilátásba helyezi a Társadalom legyőzését, meghódítását. Vautrin (Jacques Collin, Vasfejű): kiderül róla, hogy fegyenc, letartóztatják, de további sorsa nyitva marad. Beauséant vikomtné: a párizsi arisztokrácia nagyasszonya szerelmi csalódását követően elhagyja Párizst, és vidéki magányba vonul (Ajuda márki titokban házassági szerződést ír alá), utolsó báljára meghívja Nucingen bárónét, ezzel Rastignac választottját bevezeti a legelőkelőbb társasági körökbe. Goriot lányainak házassága romokba dől, Delphine Rastignac szeretője lesz. c) A cselekmény kezdetének és végének ideje év/hónap pontossággal jelölt, az idő múlását a napszakokra, napokra, órákra vonatkozó, az elbeszélő és/vagy szereplők által használt kifejezések jelzik. Pl.: Rastignac másnap elég soká aludt, délfelé várta Nucingennét, aki villásreggelire ígérkezett hozzá. Másnap Bianchon úgy találta, hogy a kóros tünetekben javulás mutatkozik. Ajuda úr házassági szerződését ma délelőtt aláírták az udvarnál, és a szegény vikomtné csak két órakor tudta meg. d) Ezek többnyire nem konkrétak (pl. a hónapok, hetek, napok múlása nem jelölt pontosan), de a napszakokra, órákra vagy az idő múlására (másnap) vonatkozó időindexek gyakori használata a valószerűség és a hitelesség benyomását kelti az olvasóban. C) Szereplők, életutak, jellemek, életstratégiák (I.) a) Szedjétek időrendbe Goriot életútjának fontosabb eseményeit, és gyűjtsétek össze karakterének az eseményekből kivilágló vonásait! (1) (2) (3) (4)

17 B a l z a c : G o r i o t A p ó 17 (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12) ( ) ( ) b) Bizonyítsátok a mű szövegének segítségével is, hogy a regény főszereplője Goriot! 1. ÉRV 2. ÉRV 3. ÉRV 4. ÉRV c) Melyek Goriot és Rastignac életének, karakterének, életstratégiájának közös és eltérő vonásai? Goriot Közös Rastignac LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK C) a) (Zárójelben csak tájékoztatásként szerepeltetjük, hogy kitől tudható az információ.) Életútja: Tésztagyári munkás volt (Langeais hercegné) A forradalom idején a gabonahiányt kihasználva meggazdagodott, gyárat alapított Boldog házasságban élt, nagyon szerette feleségét, két lányuk született (Delphine, Anastasie) (Langeais hercegné) Felesége fiatalon meghalt, Goriot egyedül nevelte lányait (Langeais hercegné) Az abnormitás határáig szerette lányait, elkényeztette őket (Langeais hercegné) Jó házasságokat szerzett lányainak (Nucingen, Restaud) (Langeais hercegné) Felhagyott az üzlettel, egy ideig lányainál élt (Langeais hercegné) Beköltözött Vauquer-né panziójába mint jómódú úr (elbeszélő, Vauquer-né) A panzióban titokzatos nőügyeiről vált híressé (elbeszélő, Vauquer-né) Vauquer-né szerette volna, ha bizalmasabb viszonyba kerülnek (elbeszélő, Vauquer-né) A panzióban lakva érzékelhetően egyre szegényebb lett (elbeszélő) A panziólakók, vendégek tréfáinak célpontjává vált (elbeszélő) Feljebb költözött a panzióban, hirtelen megöregedett, elhanyagolttá vált külseje (elbeszélő) Minden anyagi és érzelmi vagyonát lányaira pazarolta (elbeszélő, Goriot) Rastignac-kal összebarátkozott (elbeszélő) Azt remélte, hogy Delphine Rastignac mellett boldog lehet (lakást vásárolt nekik) (elbeszélő, Goriot) Anastasie (Nasi) sorsa, boldogtalansága teljesen összetörte (elbeszélő, Goriot)

18 18 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m A panzióban halt meg magányosan, szegényen (elbeszélő) Utolsó útjára Rastignac és a panziószolga, Christophe kísérte (elbeszélő) Karaktervonásai: Saját ügyességének, rátermettségének köszönheti sikereit (self made man). Kihasználta a kínálkozó (élet adta) lehetőséget, visszaélt helyzetével. Az üzleti életben mindig határozott és céltudatos volt, mindig meghozta a jó döntéseket, magánéletében képtelen volt határozott döntéseket hozni: túlzott szeretete, lányai iránti beteges szenvedélye az üzleti életben tisztán látó embert vakká teszik. Életének meghatározói a nők, saját lányai iránt érzett betegesen szenvedélyes szeretete, ugyanakkor önző, hisz lányai boldogságával valójában saját boldogságát vágyott megteremteni. Bár vagyona és lányai házassága révén bejut a felső tízezer -be, ez őt nem érdekli, az előkelő társadalom nem fogadja be. Mindent alárendel fő céljának, lányai boldogságát látszólag sikerül elérnie, valójában azok boldogtalanok, s ez őt is boldogtalanná teszi. Kudarcát, bukását is lányai okozzák, akik gátlástalanul kihasználják. A múlt embere (leggyakrabban a múltat, lányai gyermekkorát, a boldog időket emlegeti). Fokozatosan épül le egészsége és személyisége, nem képes tisztán látni (ezt jelzi szimbolikusan szemének állandó betegsége, romlása). Boldogtalan, magányos emberként hal meg. b) Például: A regény címszereplője, az elbeszélő a szereplő múltját, korábbi életútját is részleteiben feltárja, élete és sorsa kerek, a regény végére lezárul stb. c) Mindkét ember a Vauquer-panzió lakója (mindkettejük számára meghatározó ez a hely: Goriot életének utolsó állomása, Rastignac számára a kiindulási pont ). Mindkét ember vágyait, álmait, illúzióit akarta/akarja megvalósítani. Mindketten karrieristák, érvényesülni akartak a társadalomban. Mindkettőjükben van valamiféle tehetség, ügyesség, rátermettség. Mindkettejük életét erősen befolyásolják az érzelmek, elsősorban a szeretet. Mindkettejük életében meghatározó szerepe van a nőknek (ugyanazon személyeknek Goriot lányai is). Mindketten önző emberek. Mindkettejük életének meghatározó motívuma a pénz, a gazdagság. Mindketten kihasználnak helyzeteket, más embereket. Mindkettejük esetében a szülő gyermek viszonyban a másik fél az érvényesülés eszközévé válik, csak kettejük helyzete eltér: az egyikük kihasznált szülő, a másikuk szülőjét kihasználó gyermek. Goriot öreg (apa) Rastignac fiatal (fiú). Goriot-ra hosszú ideig (az üzleti életben) a határozottság volt a jellemző Rastignac sokáig bizonytalan, erkölcsi aggályok gyötrik, nehezen szánja rá magát a döntésre. A történet Goriot halálával végződik ez a pillanat azonban Rastignac számára az indulás, a kezdet. Goriot magának (is), rátermettségének köszönheti, hogy sikerül kiemelkednie Rastignac a kezdetektől fogva mások segítségében reménykedik. Goriot élete fokozatosan és folyamatosan lefelé halad Rastignac sorsa, élete felfelé ível. Goriot a múltba vágyik Rastignac a jövőt tervezi. Goriot saját szenvedélyének (túlfűtött apai szeretet) áldozatává válik Rastignac tudja, hogy valódi érzéseit, érzelmeit palástolni kell.

19 B a l z a c : G o r i o t A p ó 19 Goriot másokért él Rastignac saját sikereiért. Goriot nem tud lemondani illúziójáról Rastignac rájön, hogy álmai, tervei valóra váltásához sok mindenről le kell mondani, alakoskodni, hazudni kell a sikerek elérése érdekében. D) Szereplők, életutak, jellemek, életstratégiák (II.) a) Szedjétek időrendbe Rastignac életútjának fontosabb eseményeit, és gyűjtsétek össze karakterének az eseményekből kivilágló vonásait! (1) (2) (3) (4) (5) (6) (7) (8) (9) (10) (11) (12) ( ) ( ) b) Bizonyítsátok a mű szövegének segítségével is, hogy a regény főszereplője Rastignac! 1. ÉRV 2. ÉRV 3. ÉRV 4. ÉRV c) Melyek Goriot és Rastignac életének, karakterének, életstratégiájának közös és eltérő vonásai? Goriot Közös Rastignac LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK D) a) (Zárójelben csak tájékoztatásként szerepeltetjük, hogy kitől tudható az információ.) Életútja: Elszegényedett, vidéki nemesi családból származik (elbeszélő). Szülei és két húga a kis vidéki birtokon élnek szűkösen, a család egyetlen reménye a párizsi egyetemista ifjú (elbeszélő, Rastignac anyjának levele, húga levele, Rastignac levele). Vauquer-né panziójában lakik, jogot tanul (elbeszélő). Nagy tervei vannak, szeretne érvényesülni, karriert csinálni (elbeszélő, Rastignac, Vautrin). Távoli nagynénje, Beauseant-né segítségét kéri, hogy bejusson az úri társaságba (elbeszélő, Rastignac). Vautrin pártfogásába akarja venni, segítséget, pénzt ajánl Rastignacnak (Rastignac elutasítja) (elbeszélő, Rastignac és Vautrin párbeszéde).

20 20 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m Később mégis elfogadja Vautrin szolgálatait, udvarolni kezd Victorine-nek (elbeszélő). Családja (édesanyja, húgai) jóindulatát, naivitását kihasználja (elbeszélő, Rastignac levele). Összebarátkozik Goriot-val, egyedül ő nem bántja, sőt, védelmére kel (elbeszélő). Megismerkedik Delphine-nel, a szeretője lesz (elbeszélő). Goriot-t ő ápolja Bianchon segítségével (elbeszélő). Ő temetteti el Goriot-t (elbeszélő). Hadat üzen a társadalomnak (elbeszélő). Karaktervonásai: Bár kétségtelenül tehetséges (és vonzó) fiatalember, szinte a kezdetektől fogva mások támogatását várja, hogy céljait elérhesse. Célja elérése érdekében mindenre (veszélyes, kétes, tisztességtelen eszközök alkalmazására is: pl. Vautrin támogatása és üzleti ajánlata) hajlandó. Nehezen hozza meg döntéseit, sokat hezitál, erkölcsi aggályai vannak. Cselekvéseit motiválja a mások iránt érzett szeretet (szereti családját, Goriot-t, Delphine-t). Célja a gazdagság, sikeresség, hatalom, boldogság. Céljai elérésében nagy szerepet játszanak a nők (Beauseant-né, Delphine). Tudja, hogy az érvényesüléshez feltétlenül szükséges, hogy a felső tízezer befogadja. Kihasznál másokat (Beauseant-né, Goriot, Delphine, Vautrin, édesanyja, húgai, Victorine). Célja elsősorban saját előrejutása, karrierje. A jövő embere (állandóan a jövő kérdései foglalkoztatják, meggyőződése, hogy jelenbeli törekvései a jövő sikereinek az előkészítői), aki egyre céltudatosabbá, határozottabbá válik, egyre tisztábban látja helyzetét, lehetőségeit. A történet végére megváltozik: céltudatos, illúzióival részben leszámoló, határozott emberként hívja ki a társadalmat. b) Például: az ő nevelődési regényeként is olvasható a mű, valójában ő az, aki Goriot sorsából tanul, döntéshelyzet elé kerül élettervét illetően, sorsa nyitott, élete nem zárul le a regényben stb. c) Lásd C/c) E) Rastignac beavatás-története Eugène a nyirkos hidegben gyalog ment a Vauquer-ház felé. Kijárta az élet iskoláját. a) A cselekmény mely pontján mondja ezt az elbeszélő? Bontsátok ki a második mondatot! b) Értelmezzétek a regényt Rastignac beavatás-történeteként! 1. A beavatandó személy (a hős) kiszakadása ismert környezetéből, világából 2. A hős határvidéken tartózkodása (az avatásnak az ismert világ határain kívül kell végbemennie), ahol valamilyen tanulási-tapasztalási folyamatban vesz részt: válsághelyzetbe kerül, csalódik, próbát áll ki, jelképesen meghal és újjászületik, miközben fontos titok birtokába jut

21 B a l z a c : G o r i o t A p ó A hős státusváltozása, beilleszkedése az új státusba c) Rastignac két tanítómestere Vautrin és Beauséant-né. Miért veszi pártfogásába a fegyenc, miért a vikomtné? d) Olvassátok el és hasonlítsátok össze a két tanítást, karikázzátok be a kulcsszavakat! VAUTRIN A gyors meggazdagodás problémáját e pillanatban ötvenezer fiatalember igyekszik megoldani, akik valamennyien az ön helyzetében vannak. Ön csak egy pont a nagy tömegben. Mérje föl, mekkora erőfeszítést kell tennie, s mily elkeseredett a küzdelem. Fel kell falniuk egymást, mint az egy fazékba zárt pókoknak, tekintve, hogy nincs ötvenezer jó állás. Tudja, hogyan lehet itt utat törni? A lángész erejével vagy a korrupció ügyességével. Csapjon bele az embertömegbe, mint az ágyúgolyó, vagy lopakodjék közé, mint a dögvész. Tisztességgel semmire sem megy. Az emberek meghajolnak a lángész hatalma előtt, gyűlölik, iparkodnak megrágalmazni, mert osztozkodás nélkül harácsol, de ha kitart, meghajolnak előtte. Szóval térden állva imádják, ha nem ránthatták sárba. A korrupció burjánzik, a lángész gyéren virul. Így hát a korrupció a túlsúlyban levő középszerűség fegyvere, amely mindenütt elevenbe vág. [...] Nem tehet két lépést Párizsban, hogy ne bukkanna pokoli mesterkedésekre. A fejemet teszem egy fej saláta ellenében, hogy darázsfészekbe fog nyúlni az első nőnél, aki megtetszik önnek, lehet akármily gazdag, szép és fiatal az illető. A törvény kordában tartja őket, de mindenben hadilábon állnak a férjükkel. Vége-hossza nem lenne, ha fel akarnám tárni, miféle üzelmek folynak szeretőkért, cifra rongyokért, gyermekekért, háztartásért vagy hiúságért, de higygye el, legtöbbször nem az erény útján. Ezért van, hogy a becsületes ember a közös ellenség. [...] Azt hiszi, van szilárd pont ezen a világon? Vesse meg hát az embereket, és keresse meg a törvény hálóján a rést, amelyen át ki lehet bújni. A látható ok nélkül keletkezett nagy vagyonok titka olyan bűn, mely feledésbe ment, mert ügyesen követték el. BEAUSÉANT-NÉ Nos, Rastignac úr, bánjék úgy a világgal, ahogy megérdemli. Érvényesülni akar? Hozzásegítem. Fölmérheti majd a nők feneketlen romlottságát, a nyomorult, határtalan férfihiúságot. Sokat olvastam ennek a világnak a könyvéből, de voltak még számomra ismeretlen lapjai. Most már tudok mindent. Mennél hidegebben számít, annál előbbre jut. Vágjon oda kíméletlenül, akkor félni fognak öntől. Ne tekintse másnak a férfiakat és nőket közönséges postalovaknál, amelyeket otthagy az állomáson, hogy utolsót rúgjanak, s így majd eléri vágyai végcélját. Higgye el, semmire sem viszi, ha nem akad egy nőre, aki érdeklődik ön iránt. Egy nőre, aki fiatal, gazdag és elegáns. De ha igazi érzése támad, rejtse el, mint valami kincset, nehogy megsejtsék, mert akkor el van veszve. Akkor már nem hóhér lesz, hanem áldozat. Ha valakibe beleszeret, őrizze jól titkát! Ne szolgáltassa ki, amíg nem tudja, kinek tárja fel szívét. Ha jó előre meg akarja óvni még meg sem született szerelmét, tanulja meg: nem szabad bízni a világban. [...] Vannak nők, akik a másik nő kiválasztott lovagját szeretik, ahogy némely szegény polgárasszony azt reméli, elsajátíthatja modorunkat, ha a kalapjainkat viseli. Önnek sikerei lesznek. Párizsban a siker minden, a hatalom kulcsa. Ha a nők elmésnek, tehetségesnek találják, a férfiak el fogják hinni, hogy az, hacsak maga ki nem ábrándítja őket. Akkor aztán mindent akarhat, mindenütt megvetheti a lábát. Akkor majd megtudja, hogy a világ nem egyéb, mint megcsaltak és csalók közössége. Ne keveredjék se ezek, se amazok közé! Nevemet Ariadné-fonálként adom, hogy elindulhasson ebben az útvesztőben. (Lányi Viktor fordítása)

22 22 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m CSAK VAUTRINÉ HASONLÍT, MEGEGYEZIK CSAK BEAUSÉANT-NÉÉ e) Milyennek mutatják ezek a tanácsok a világot, az érvényesülés miféle lehetőségeit vázolják a tanítványnak? f) Mi a véleményetek a tanítók állításairól, tanácsairól? g) Milyen sajátos szempontból nevezhető Goriot Rastignac tanítómesterének? h) A tanítvány, Rastignac későbbi viselkedésében, megnyilvánulásaiban, tetteiben, gondolataiban melyek azok a mozzanatok, amelyek arra utalnak, hogy megfogadta a tanítók tanácsait, tanult a példából, és melyek azok, amelyek arra, hogy őriz még régi önmagából értékeket? MEGFOGADTA MEGŐRIZTE LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK E) a) A vikomtné bálját követő hajnalban, Beauséant-né útra indulása után, de még Goriot halála előtt. Nevelődése lezárulófélben van, mindent megtapasztalt és megismert ahhoz, hogy dönteni tudjon, milyen utat válasszon. b) 1. Rastignac a természetes, erkölcsében tiszta vidékről érkezik Párizsba, a nagyvárosba, kiszakad az otthoni környezetből, a családból. 2. Számára Párizs az élet óceánja, ahhoz, hogy eligazodjon működésében és élettervét megvalósítsa, tanítókra, beavatókra van szüksége (Goriot, Vautrin, Beauséant-né), választási-döntési helyzetbe kerül, karrierje és erkölcsi tartása (hozott értékei) egymással ellentétesnek mutatkoznak a bűnös városban, a hitvány, kicsinyes, felületes, pénz és hatalom mozgatta társadalomban. Hogy bekerüljön a legmagasabb körökbe, próbákat kell kiállnia (szalonok, paloták világa, társadalmi kapcsolatok működtetése, Vautrin kísértése). 3. A regény ennek lehetőségével zárul: Rastignac kilátásba helyezi a társadalom meghódítását. Ironikusan is olvasható, hogy az életterv megvalósítását azzal kezdi, hogy elmegy vacsorázni Nucingen báróékhoz. c) Vautrin sok tekintetben fiatalkori önmagát látja benne, a naiv, de feltörekvő fiatalembert ( ifjú törtető ). A középkorú férfi nem vonzódik a női nemhez, a fiatal Rastignacot vonzónak találja, idősebb, tapasztaltabb férfiként (~ apa) tanítja. Számításból, hogy általa pénzhez jut saját tervei megvalósításához. Beauséant-nét rokoni kapcsolat fűzi a fiatalemberhez, melynek ápolása íratlan szabály, Ractignac a rokonságon túl hízelgő, megnyerő modorával is hat a vikomtnéra: Ha ismerné családom helyzetét folytatta Rastignac, örömest játszaná a mesebeli tündér szerepét, aki kedvét leli abban, hogy elhárítsa az akadályokat védencei útjából.

23 B a l z a c : G o r i o t A p ó 23 d) e) Hasonló: kíméletlen erőszak, törtetés, az élet/érvényesülés harcként való felfogása (megcsaltak csalók, hóhér áldozat, egymást felfaló pókok), az emberek eszközként való felhasználása, kihasználása az érvényesülésért, képmutatás stb. Különböző: Vautrin tanításában az alvilágiság, a törvénytelenség, a gátlástalan bűnelkövetés is a hatalom, illetve vagyonszerzés eszköze. Beauseant-né tanításai kifinomultabbak, rafináltabbak, a legfelső körök eszköztárából valók. Nincs tisztességes útja az érvényesülésnek, a vagyonhoz, a hatalomhoz csak erkölcstelenséggel, bűnökkel lehet hozzájutni. A tisztaság gyengeség, az ilyen ember szükségszerűen áldozattá válik a kíméletlen harcban. f) Egyéni g) Nem szavakkal tanít, saját sorsa, halála tanulság Rasticnak számára (~ apafigura). Goriot úgy véli, ha Rastignac Delphine szeretője lesz, a fiatalemberen keresztül lányához is közelebb kerül. h) Például: A gyilkossághoz nem adja a beleegyezését Vautrinnek, nem kell neki ilyen áron Victorine hozománya, igyekszik a haldokló Goriot-ról gondoskodni, elmegy a temetésére, vannak érzelmei, képes őszintén szeretni (anyja, lánytestvérei, barátok, nők), ugyanakkor szülőjét és lánytestvéreit kihasználó gyermekké, a nőket felhasználó férfivé válik; tud még őszinte lenni (Bianchon), de pl. nem tudjuk meg, Delphine-hez való viszonyában mennyi a szerelem és mennyi a számítás, Beauséant-nével való kapcsolata is kettős, az őszinte csodálat és a számítás egyaránt jellemzi, feladja egyetemi terveit stb. A közös (frontális) megbeszéléskor itt érdemes néhány kérdéssel felhívni a figyelmet a szereplők és viszonyrendszerek ellentétes és párhuzamos vonásaira. Három alapvető viszonytípusban szembetűnő a párhuzamok rendszere: szülő gyermek, testvérek, férfi nő. Például Rastignac a családja, szülei kihasználásában annak az útnak az elején áll, amelynek a végén Goriot lányai vannak, de a szülő gyermek viszony deformálódását, a pénznek való feláldozását az ellenkező oldalról is láthatjuk: Victorine és apja viszonyában. A testvérek viszonyáról is hasonló párhuzamokat kapunk (Victorine és testvére, Rastignac és testvére, a Goriot lányok), a férfi nő viszony is a másikat az érvényesülés lecserélhető eszközévé (puszta dologgá) változtató viszonyok párhuzamain keresztül mutatkozik meg: Rastignac és Delphine/Beauseant-né és Ajuda Pinto márki. Vagyis a szereplők párhuzam- vagy tükörrendszere a tipikusság, a tendenciaszerűség kifejezője a regényben. Eszerint Rastignac regénye és Goriot regénye között a helyszínek azonosságán és a szereplők kapcsolatán kívül az ellentétek és párhuzamok viszonyrendszere teremt kapcsolatot. F) Célok eszközök a) Kettéosztott naplóval értelmezzétek az idézeteket, formáljatok véleményt róluk!

24 24 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m IDÉZET Egy pillantással végigláthat Párizs szalonjain, s eléggé csinos fiúnak tartja magát, hogy segítségre és pártfogásra leljen egy asszonyi szívben! Elegendő becsvágyat érzett magában, hogy pompás szökelléssel ott teremjen a kifeszített kötélen, amelyen a le nem zuhanó akrobata biztonságával kell járni, s egy bájos nő személyében meg kell találni a legjobb egyensúlyozó rudat! Nemigen firtatva az eszközöket, eleve kitalálta, hogy a világ érdekeinek bonyolult játékában meg kell ragadnia egy kereket, hogy a gép tetejére lendülhessen, s úgy érezte, van ereje a kerék megfékezéséhez. Bepillantván a Nucingen házaspár életének kuliszszatitkaiba, ráeszmélt, hogy aki a szerelmet vagyonszerzés eszközéül akarja fölhasználni, annak le kell nyelnie minden szégyent, és cserben kell hagynia azokat a nemes eszméket, amelyek az ifjúság tévelygéseit megbocsáthatóvá teszik. Külsőleg ragyogó volt az életmód, amelyhez kötötte magát, de a lelkifurdalás férgei őrölték, és ő keservesen vezekelt állandó szorongásaival a röpke örömökért. [...] Megöltük talán a mandarint? kérdezte egy nap ebéd után Bianchon. Még nem, de már hörög. Rastignac azonban, mint a legtöbb olyan fiatalember, aki túl korán belekóstolt az élet szépségeibe, teljes fegyverzetben akart a világ harci porondjára lépni; együtt lendült a világ lázas ütemével, talán erőt érzett magában, hogy úrrá legyen fölötte, de ennek a becsvágynak sem célját, sem eszközeit nem ismerte. ÉRTELMEZÉS, VÉLEMÉNY (Lányi Viktor fordítása)

25 Ba l z a c : Go r i o t A p ó b) Beszélgessetek a festményről, és olvassátok el az ismertetőt is! Bonaparte Napóleon ( ) korzikai olasz kisnemesi családból származott, apja ügyvéd volt, több éven keresztül XVI. Lajos udvarában szolgált Korzika szigetének képviselőjeként. Királyi katonai nevelőintézetben tanult, majd tüzér hadapródként a párizsi katonai iskola diákja lett. A tiszti vizsga letételekor hadnaggyá (más források szerint alhadnaggyá) nevezték ki. A francia forradalom idején tábornok, majd az Első Francia Köztársaság konzulja, végül a franciák császára lett. Valamivel több mint egy évtized alatt seregei majdnem minden európai országgal harcoltak, Franciaország uralma, illetve befolyása alá vonták a kontinentális Európa nagy részét. Az orosz hadjárat és a lipcsei vereség után a szövetséges államok 1814-ben betörtek Franciaország területére, lemondásra kényszerítették, és Elba szigetére száműzték. A következő évben visszatért, és 100 napra újra magához ragadta a Jacques-Louis David ( ): hatalmat június 18-án a waterlooi csatában végső Napóleon átkel az Alpokon vereséget szenvedett. A nagyhatalmak ekkor Szent Ilona szigetére száműzték, ahol 1821-ben bekövetkezett haláláig brit felügyelet alatt élt. c) Vajon milyen példával szolgált Napóleon személyisége és élete a korabeli (19. századi) emberek számára? Miről vall a napóleoni példa az életcélok és a megvalósítás eszközeinek tekintetében? d) A regényben két szereplő is hivatkozik Napóleonra. Melyikük milyen értelemben? Napóleon sem ebédelt kétszer egy nap, és nem lehetett több szeretője, mint egy medikusnak, aki a Kapucinus-kórházban gyakornokoskodik. A boldogság, kedvesem, mindenkor a talpunk és a fejünk búbja közt lakozik, és akár egymillióba kerül évente, akár száz aranyba, lelki életünkre gyakorolt hatása ugyanaz. (Bianchon) Ön, ha felsőbbrendű ember, menjen egyenest és emelt fővel előre. De meg kell majd küzdenie az irigységgel, a rágalommal, a középszerűséggel, az egész világgal. Napóleon annak idején szembekerült valami Aubry nevű hadügyminiszterrel, aki majdnem hogy elküldte a gyarmatokra. Tapogassa meg magát! Vajon képes lesz-e minden reggel erősebb akarattal fölkelni, mint előző nap? (Vautrin) e) Még táplálták lelkét a tiszta és szent családi érzelmek, még ifjúi hitének varázsa tartotta fogva, s csak első napját élte a párizsi civilizáció harci porondján. A regényben a társadalmi életteret az elbeszélő illeti ezzel a metaforával. Gyűjtsetek emlékezetből vagy átlapozó kereséssel további, a fentivel közös jelentésmezőbe tartozó metaforákat, értelmezzétek jelentésüket, szerepüket! M E TA F O R A SZEREPÉNEK, JELENTÉSÉNEK ÉRTELME ZÉSE 25

26 26 s z ö v e g é r t é s s z ö v e g a l k o t á s 1 0. é v f o l y a m Balzac úgy vélte, hogy az élővilág jelenségeinek egymással való összefüggéséhez hasonlóan a társadalomban is egyetemes törvényszerűségek érvényesülnek. Az állatfajok természettudományos megközelítésének mintájára ábrázolhatónak tartotta a társadalmi rétegek mozgását, emberi típusainak és egyedei küzdelmének bemutatását. Megalkotott történeteivel, típusaival és erkölcsrajzával az egész társadalmat akarta tényszerű józansággal mozgásában, törvényszerű folyamataiban reálisan, azaz valószerűen ábrázolni. A teljességre törekedve formálta fiktív eseménysorokká kor- és embertapasztalatát, és megalkotta a Napóleon utáni (1816 és 1848 közötti) francia társadalom irodalmi körképét. LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK F) a) Egyéni. Amit fontos lenne kibontani, az a cél- és eszközrendszer machiavellisztikus viszonya ( Aki akarja a célt, akarja az eszközöket is! ). Milyen eszközöket tart megengedhetőnek Rastignac (vagy más szereplők, pl. Vautrin) céljai(k) elérése érdekében, illetve hogy az embereket mennyire tekinti(k) puszta eszközöknek céljai(k) megvalósításához. A szélsőséget ebben is Vautrin képviseli: A tetteket eszközöknek tekintem, csak a célt látom magam előtt. A Bianchonnal való beszélgetésben (3. idézet) pl. Rousseau híres parabolája szerepel. Rousseau az olvasótól kérdi: Mit tenne, ha meggazdagodhatna azáltal, hogy puszta akaratával, anélkül hogy Párizsból kimozdulna, Kínában megöl egy mandarint? Rastignac válasza egyrészt azt jelzi, hogy vannak még erkölcsi aggályai (él), másrészt viszont azt, hogy megkezdte már ezek fölszámolását (hörög). e) Például: örökös harc, hadjárat, harctér, ágyúgolyó, újonc: a harci cselekmények világából való ( katonai ) kifejezések, az életet, a boldogulást, a fennmaradást életre-halálra szóló, állandó küzdelemnek mutatják, ahol mindig az erősebb marad életben (a darwinizmus hatása, szociáldarwinizmus). Tágabban: játszma: a győztes vesztes pozíciókra, a stratégiaválasztás fontosságára utalhat; mocsár, sár: a lent vagy fent egymást kizáró voltának, az elsüllyedés vagy kitörés kérdéseként az előbbinek a metaforája ( Vagy sokra viszem, vagy megrekedek a sárban. Rastignac; Mindent vagy semmit. Vautrin); iróniája, hogy a fent erkölcsi világára is érthető az elbeszélő vagy az olvasó erkölcsi értékítéleteként. 4. lépés: 4. feladat LÁTÁS ÉS VAKSÁG T/ oldal 10 perc Házi feladat A megbeszélésre Tanári instrukciók: A lépés célja, hogy a tanulók utánanézzenek egy problémának a regényben, felidézzék, átlapozzák a művet, s végiggondolják egy motívum szempontjából.

27 B a l z a c : G o r i o t A p ó 27 Ez a motívum a látás nem látás (és az ezzel összefüggő tudás és nem tudás problémája). A regény meghatározó motívumának érezzük, mivel a szereplők többségével kapcsolatban felmerül konkrét és metaforikus-szimbolikus értelemben egyaránt. A tanulók a feladatot házi feladatként kapják, mivel nyilván időigényesebb a megoldása. A feladatot írásban kérjük, de a következő óra elején szánjunk 10 percet megbeszélésére, megvitatására. A megbeszéléshez készíthetünk szereplői névkártyákat, megkínálhatunk velük egy-egy tanulót, aki házi feladata alapján felvezeti a témát az adott szereplővel összefüggésben. A többiek kiegészítéseket tehetnek vagy vitatkozhatnak. A megbeszéléshez javasolt szereplők: Rastignac, Goriot, Vautrin, Vauquer-né, Beauseant-né, Goriot lányai, a panzió lakói és vendégei, a panzió alkalmazottai. Az írásban beadott munkákat javítsuk, értékeljük a megoldási javaslat tartalmi elemei mentén, és egy későbbi időpontban reflektáljunk rá. Minden olyan megoldást fogadjunk el, amelyben szerepel a motívum konkrét és szimbolikus-metaforikus szerepe, annak értelmezése. Értékeljük, ha a tanulónak vannak észrevételei az összefüggésekről, kapcsolatokról (ki lát, mit lát, mikor lát stb.). K iemelt ké s z s é g ek, kép e s s é g ek: fogalmazási készség, lényegkiemelés, kapcsolatok feltárása, önálló szövegelemzés, tematikus rendszerezés, szövegalkotás véleményalkotás, érvelés, vita C élc s opor t dif ferenciálá s: az egész osztály Munk afo r mák: egyéni munka, frontális megbeszélés M ó d s zerek, eljárá s ok: házi feladat 4. Látás és vakság Házi feladat Írj egy-másfél oldal terjedelemben esszét arról, hogy a regény szereplői mit és hogyan látnak, illetve nem látnak! Írásodban térj ki ezek közül a kérdések közül is néhányra: Kivel kapcsolatban lehet azt állítani, hogy tisztán lát, kinek hogyan befolyásolja viselkedését, véleményalkotását, ítéleteit az, hogy mit vesz észre, mit lát? Ki von le hamis vagy hibás következtetéseket abból, amit lát? Hogyan függ össze a látás nem látás problémája a szereplők tudásával, ismereteivel, illetve nem tudásával? Kik azok a szereplők, akik határozottan, de egyféleképpen látják a világot? Mennyiben van igazuk, milyen mértékben helyes a véleményük, ítéletük? Kik azok a szereplők, akikkel kapcsolatban metaforikus-szimbolikus jelentése is van a látásnak, illetve a vakságnak? LEHETSÉGES TARTALMI ELEMEK (MEGOLDÁSOK) A panzió tulajdonosa látta, hogy miként (milyen állapotban, milyen anyagi helyzetben) költözött be Goriot a panzióba ez alapján alkotta meg róla véleményét és fogalmazta meg Goriot-val kapcsolatos reményeit. A panzióban élők látják, hogy Goriot titokzatos nővendégeket fogad ez alapján különböző mendemondák, hamis következtetések születnek. A panziólakók látják, hogy fokozatosan romlik Goriot egészségi állapota, elhanyagolttá válik külseje ebből is hamis következtetéseket vonnak le. Vautrin látja (tudja), hogy mi foglalkoztatja Eugène-t, ezért teszi meg ajánlatát, azt is előre látja