FEJEZETEK A KÖRNYEZETFILOZÓFIÁBÓL

Átírás

1 TÓTH I. JÁNOS: FEJEZETEK A KÖRNYEZETFILOZÓFIÁBÓL SZERZŐK ÉS IRÁNYZATOK JATEPRESS, SZEGED 2005 LEKTORÁLTA: LÁNYI ANDRÁS A környezeti válság jelenségeire először ökológusok és természetjárók (A. Leopold, R. Carson, P. Ehrlich, K. Lorenz stb.) hívták fel a figyelmet. Később más tudományok képviselői is foglalkoztak ezekkel a problémákkal, például a Római Klub tagjaként Meadows, a teológus L.White vagy a közgazdász E.Schumacher. Ma már a környezeti tudományok kiterjedt rendszeréről beszélhetünk mind a természettudományok, mind a társadalomtudományok esetében, de ezen kérdéssekkel foglalkozik a művészet, teológia, politika és a média is. Természetesen minden tudomány és minden ágazat a saját rendszerén belül értelmezi ezt a problémát. A filozófiának az a feladata, hogy a lehető legáltalánosabb képet adjon a környezeti probléma mibenlétéről. A szó szoros értelmében vett környezetfilozófia viszonylag új filozófiai diszciplína, amelynek kialakulása az 1970-es évekre tehető. Ugyanakkor a vallás, az ideológia és olyan hagyományos filozófiai diszciplínák, mint természet-, társadalom- és gazdaságfilozófia valamint az ontológia, etika, ismeretelmélet mindig is foglalkozott olyan kérdésekkel, amelyeket ma már többnyire a környezetfilozófia tárgyal. A környezetfilozófiának ezt a kettőségét tükrözi a könyv szerkezete is. Az első rész (Utak a környezetfilozófiához) a környezetfilozófia megértése és/vagy kialakulása szempontjából jelentős eszméket tekinti át. Így olyan filozófusok (Descartes, Spinoza, Lukács) munkásságát elemezzük, akiknek természetfelfogására (pozitív vagy negatív értelemben) gyakran hivatkoznak a környezetfilozófiában. E gondolkodók nevéhez olyan alapvető környezetfilozófiai fogalmak és izmusok köthetők, mint mechanizmus, dualizmus, modernitás, panteizmus, dialektikus materializmus. A Nobel-díjas I. Prigogine nemcsak a termodinamikában, hanem egy új természetfilozófia megalapozása érdekében is jelentős erőfeszítéseket tett. Itt az organikus rendszerelmélet keretén belül a disszipatív struktúrák dialektikus sajátosságait vizsgáljuk. Részletesen elemezzük a humánökológia két olyan klasszikus szerzőjét, mint Garrett Hardin ( közlegelő tragédiája ) és James Lovelock (Gaia elmélet) sokat hivatkozott írásait. Ebben a részben tárgyaljuk H.G. Wellsnek Az időgép című regényét is, amely az emberiség és az evolúció kapcsolatának a kérdésével foglalkozik. 1

2 A fent említett szerzők természetesen nem tekinthetők környezetfilozófusoknak, viszont rendkívül nagy hatást gyakoroltak a környezetfilozófiára. Tekintve, hogy e szerzőkkel kapcsolatban bőséges magyar nyelvű irodalom áll rendelkezésre, így a hangsúly ezen szerzők és műveik környezetfilozófiai értelmezésére került. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy mint minden válogatás nyilvánvalóan ez is önkényes, s vitathatatlan, hogy a filozófia és a tudomány kétezer éves történetéből más szerzők is kiemelhetők lettek volna, akik szintén jelentős hatást gyakoroltak a környezetfilozófiára. A szűkebb értelemben vett környezetfilozófiával a második (környezeti etika) és a harmadik (radikális ökológia) rész foglalkozik. A környezeti etika két klasszikusa Aldo Leopold (föld-etika) és Albert Schweitzer (élet tisztelete) már előrejelzi a környezeti etika két alapvetően különböző koncepcióját: az egyed vagy valamilyen egyed feletti egység (legyen az populáció, faj, biom vagy maga a bioszféra) erkölcsi jelentőségét hangsúlyozó megközelítést. Az individualisztikus megközelítésre példa: az állat felszabadítás (Singer), az állati jogok (Reagan), a biocentrizmus (Taylor), míg a másikra a holisztikus környezetetikák különböző formái (Callicott), valamint idesorolható a szerződéselmélet, környezetjog (Stone), szociobiológia valamint technika problémáját (Jonas) előtérbe helyező etikák. A harmadik rész pedig a radiális ökológia három alapvető irányzatát mélyökológia (Næss), ökofeminizmus (Warren és Plumwood) és a társadalmi ökológia (Bookchin) tekinti át. Ezen irányzatok közös sajátossága, hogy a környezetvédelem érdekében radikális változásokat sürgetnek a jelenlegi társadalmi struktúrában. Éppen ez, vagyis a jelenlegi társadalmi struktúra (a globalizálódó kapitalizmus) radikális tagadása indokolja, hogy Zimmermann osztályozását elfogadva ezt a három irányzatot együtt tárgyaljuk. Az egy másik kérdés, s erre a könyvben is utalunk, hogy ezen irányzatok között jelentős viták zajlanak. Természetesen a környezeti etika és a radiális ökológia mellett a környezetfilozófiában egyéb fontos irányzatok is léteznek pl. bioregionalizmus, ökológiai közgazdaságtan, tájökológia, ökofenomenológia, ökoteológia, stb., hogy csak néhányat említsünk. Ezekkel az irányzatokkal azonban ebben a könyvben nem foglalkozok. Tekintve, hogy a második és harmadik részben tárgyalt szerzők kevésbé ismertek a magyar olvasók előtt, így ebben a két részben inkább az eszmék és nézetek bemutatására teszem a hangsúlyt. Mint minden filozófiai diszciplínát, így a környezetfilozófiát is alapvetően két különböző módon lehet tárgyalni: történetileg vagy tematikusan. Mivel ez a könyv a környezetfilozófia szempontjából fontosnak tekinthető szerzők műveire és gondolataira koncentrál, ezért lényegében történeti szempontból közelíti meg a környezetfilozófia témakörét. Ez persze nem jelenti azt, hogy a tematikus kérdések háttérbe kerülnének, de 2

3 kétségtelen, hogy ezeket a kérdéseket mindig csak egy-egy szerző rendszerén keresztül tárgyalom. (Tehát például direkt módon nem beszélek a tulajdon problémájáról, de J. Locke, G. Hardin és A. Leopold tulajdon felfogását részletesen elemezve végül is körül járom ezt a tematikus kérdést.) Összességében a kézirat 13 fejezetből áll továbbá 634 lábjegyzetet és 10 oldalnyi szakirodalmat is tartalmaz. Végül szeretném megjegyezni, hogy bár a környezetfilozófia (legalábbis a szó szűkebb értelmében) viszonylag fiatal diszciplína, mégis e témával kapcsolatos könyvek és cikkek áttekintésére és rendszerezésére ma már csak a nagyobb könyvtárak képesek. Ebből adódik, hogy eleve lehetetlen egyetlen könyvben, minden szempontból elfogadható módon áttekinteni a környezetfilozófiát. Ahogy egy filozófiatörténeti könyv nem adhat egy standard áttekintést a filozófiatörténetéről, hanem ezt legjobb esetben is csak a különböző mélységű és terjedelmű kézikönyvek összessége biztosíthatja, ugyanúgy egy környezetfilozófia könyv sem képes áttekinteni a környezetfilozófia történetét. Ezért is fontos, hogy minél több, egymástól alapvetően különböző koncepciójú és nézőpontú könyv jelenjen meg Magyarországon e témáról. 3

4 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS 7 A.) UTAK A KÖRNYEZETFILOZÓFIÁHOZ I. DESCARTES MECHANIZMUSA ÉS DUALIZMUSA Reneszánsz természetfelfogás Mechanikus természetfelfogás Descartes természetfelfogása és dualizmusa Newton természetfelfogása Descartes társadalomfilozófiájának kritikája A karteziánus közgazdaságtan : Locke és Smith nézetei A kartezianizmus kritikája és a környezetfilozófia 40 II. SPINOZA ETIKÁJA ÉS A KÖRNYEZETFILOZÓFIA Spinoza originális nézőpontjáról Az Etika kulcsfogalmainak környezetfilozófiai értelmezése Az ember helye a természetben A természetpusztításról 54 III. H. G. WELLS ÉS AZ EMBERISÉG EVOLÚCIÓJA Az emberiség sorsa Az időgép alapján A mű értelmezése Szociobiológiai aspektusok Környezetvédelmi aspektusok Áttekintés 66 IV. GARRET HARDIN ÉS A KÖZLEGELŐ TRAGÉDIÁJA Hardin koncepciója Közösségi léthelyzetek A szabad rablás elkerülésének lehetőségei A közlegelő tragédiájának hatástörténete Mentőcsónak etika 80 V. AZ IDŐS LUKÁCS ÉS PRIGOGINE TERMÉSZETFELFOGÁSA Lukács természetfelfogása A három létforma speciális kategóriái Prigogine természetfelfogása Disszipatív struktúrák A disszipatív struktúrák természetfilozófiai jellemzése Lukács és Prigogine álláspontjának összehasonlítása 98 VI. JAMES LOVELOCK ÉS A GAIAI ELMÉLET A Gaia-elmélet kialakulása Gaia sajátosságai Gaia elmélet értelmezései 107 4

5 4. Az emberiség és Gaia 117 B.) KÖRNYEZETI ETIKA VII. KÖRNYEZETETIKA KLASSZIKUSAI Környezetetikai bevezetés Aldo Leopold és a föld-etika Aldo Leopold átváltozása Föld-etika: Callicott holisztikus értelmezése Albert Schweitzer és az élet tisztelete A kortárs környezeti etika kialakulása 143 VIII. INDIVIDUALISZTIKUS MEGKÖZELÍTÉS Az állatok státuszáról Peter Singer: az utilitarizmustól az állat-felszabadításig Tom Regan: Az emberi jogoktól az állati jogokig Mary Midgley és az állatok iránti felelősség Az erkölcsi figyelembevételtől a biocentrikus etikáig 160 IX. HOLISZTIKUS ÉS EGYÉB MEGKÖZELÍTÉSEK Áttekintés Holmes Rolston szintézise Christopher Stone és a fák jogai Szociobiológiai aspektusok: Huxley kontra Darwin Carol Gilligan és a gondoskodás etika Hans Jonas és a felelősség etika Jonas élete és munkássága Felelősség a technika világában A technika átalakulása Jövőorientált etikák Szerződéselmélet és környezeti etika 191 C.) RADIKÁLIS ÖKOLÓGIA X.ARNE NÆSS ÉS A MÉLYÖKOLÓGIA Mélyökológia kialakulása Næss ökozófiája Elsődleges és másodlagos tulajdonságokról Næss ellenpéldái Gestalt alapú gondolkodás Mélyökológia jellemzése Mélyökológiai írások Mélyökológia kritikája Mélyökológia, mint mozgalom 228 XI. ÖKOFEMINIZMUS: WARREN ÉS PLUMWOOD Az ökofeminista irányzat kialakulása 231 5

6 2. Waren: a nő és a természet Plumwood és az ökofeminizmus Patriarchális ember modell Liberális feminizmus A radikális feminizmus Nyugati emberkép és a dualizmus Anti-dualisztikus ökofenminizmus Kritikai észrevételek 241 XII. MURRAY BOOKCHIN ÉS A TÁRSADALMI ÖKOLÓGIA Murray Bookchin életéről A társadalmi ökológiáról A természet fogalma Társadalmi együttműködés és hierarchia kifejlődése A természet feletti uralom Növekedés vagy pusztulás Az ökológiai társadalom Városellenes urbanizáció 256 FELHASZNÁLT IRODALOM 259 NÉVMUTATÓ 271 TÁRGYMUTATÓ 274 A KÖNYV BESZEREZHETŐ: JATEPress Kiadó SZEGED 6722 Petőfi Sándor sgt Tel: (62) , , Fax: (62) A szerző a könyvvel kapcsolatban örömmel fogad minden kritikát és véleményt. Kérem értesítsen, ha idézi a kötetet. jtoth@philo.u-szeged.hu Tóth I. János (Fil. Tsz., SZTE) A kötet elkészítését az OTKA T támogatta 6