Mi van egy magyar orvos fejében, aki nem lesz orvos, vagy nem Magyarországon lesz az?
|
|
- Gusztáv Vörös
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Mi van egy magyar orvos fejében, aki nem lesz orvos, vagy nem Magyarországon lesz az? Egyre több fórumon hallani, hogy fogy az orvos és az ápoló Magyarországon, az ágazatban dolgozóknak és számos helyen már a betegek számára is ez nem csupán hír, hanem mindennap megtapasztalt valóság. Beszélni róla lehet kifulladásig, ám a panasz bizonyított sérelem hiányában előbb-utóbb kiüresedik. Nem véletlen hát, hogy a XX. Kórházszövetségi Kongresszuson az egyik legnépszerűbb előadás dr. Eke Edité volt, aki Miért kell emberi erőforrás-stratégia az egészségügyben? címmel számok és grafikonok, valamint többéves vizsgálati eredmények tükrében válaszolta meg a címben feltett kérdést. Lapunknak tett nyilatkozatában az adatok bemutatásán túl szakértői szemmel felmért összefüggésekbe avatott bennünket, és eloszlatott minden kétséget afelől, hogy szükség van-e kutatási eredményekre egy ágazat átalakításakor. Radnai Anna Milyen előzményei voltak a kutatásnak? Egy 2003-as Litvániában végzett kutatás eredménye szerint a fiatal litván orvosok 60 százaléka gondolkozott az ország elhagyásán, amint a határok megnyílnak. Többek között ez a megdöbbentő adat motivált bennünket, hogy megvizsgáljuk, milyenek nálunk az arányok. Ezt erősítette, hogy május elseje előtt egyébként is sok rémhír született a diplomások külföldre áramlásával kapcsolatban, adatokat azonban senki nem tudott felmutatni. Így adódott kutatásunk egyik fontos célkitűzése: hogy tudományos igényességgel és módszerrel, releváns adatokat gyűjtsünk az orvosok külföldi munkavállalási szándékára vonatkozóan. Ezek elemzésével és értékelésével pedig, összevetve eredményeinket az egészségügyi emberi erőforrások terén uralkodó európai uniós és világtendenciákkal, tényleges képet alakítsunk ki a magyar helyzetről. Ezzel segítve az ágazatban az emberi erőforrás vonalon a kritikus pontok azonosítását és egy fenntartható stratégia kidolgozását. Kutatásunkat azért is szükségesnek éreztük, hogy felmérhessük, vajon uniós csatlakozásunk után mennyire lesz valójában nyitott az európai munkaerőpiac. Átfogó kép rajzolására törekszünk: a külföldi munkavállalási szándékon túl az itthoni elhelyezkedés döntési faktorait, a hiányszakmákat, a területi egyenlőtlenségek valós mértékét, okait és veszélyeit, és számos egyéb szempontot vizsgálunk. Mindezeket az elérhető releváns információk tükrében értékeljük: ilyen például az orvostársadalom elöregedésének mértéke. Minden egészségügyi szakmában gondok vannak, de a mi kutatásaink egyelőre orvosokra vonatkoznak. Tevékenységünknek köszönhetően mára kialakult egy hálózat, melynek mentén szinte az összes érdekelt magyarországi szervezettel kapcsolatban vagyunk, többek között a Magyar Egészségügyi Szakdolgozók Kamarájával, a Magyar Rezidens Szövetséggel és a Magyar Orvostanhallgatók Szövetségével, a Magyar Kórházszövetséggel stb. Kutatásainkat idővel más szakképzett rétegekre: elsősorban ápolókra és gyógytornászokra is ki kívánjuk terjeszteni. Hogyan alakították ki a vizsgálatot? Kezdetben elsősorban a Magyarországról külföldre irányuló munkavégzési szándékot kívántuk mérni, a későbbiekben ez a kérdéskör az egészségügy emberi erőforrásainak összefüggés rendszerébe került. Jelenleg rezidensek és orvostanhallgatók körében végzünk felmérést. Az utóbbi időkig kizárólag kérdőívekkel dolgoztunk, ma már egyéb vizsgálati módszerekkel is kiegészítjük a kutatást, például strukturált interjúkkal, illetve fókuszcsoportok bevonásával. A kutatás alapvetően a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központja és az akkoriban alakult Magyar Rezidens Szövetség közös kezdeményezése volt, intézményünkben azóta egy háromtagú kutatói csapat végzi ezt a programot. Az elmúlt évek során több mint 3000 részletes kérdőív adataiból dolgoztunk, melyek első-, valamint hatodéves orvostanhallgatók és rezidens orvosok bevonásával készültek. A rezidens orvosok körében a mintavétel szinte teljes körűvé vált a múlt évben, több mint 80 százalékukat érjük el. A kérdőívet mi fejlesztettük. Kezdetben a munkavállalási szándék volt a központi kérdés, de elég hamar számos egyéb szemponttal is kiegészítettük az ívet, pl. rákérdezünk a pályaválasztás motivációira, és arra is, hogy milyen döntési kritériumok mentén keresnek általában állást egészségügyi gazdasági szemle 2008/3. 27
2 a válaszadók, milyen jövőképpel rendelkeznek, miért azt a szakmát választják, amit választanak stb. Folyamatosan indulunk a munkánkat érintő pályázati kiírásokon. Már kezdetben igyekeztünk átfogó kutatási koncepciónk alapján az egyes egységeket a teljes kép alapján, kvázi puzzle-szerűen illeszteni, hogy a továbbfejlesztések során szervesen építkezni tudjunk addigi munkánkra. A legutóbb elnyert pályázat lehetőséget ad rá például, hogy a rezidensek körében az álláskeresés szempontjaira fókuszáljunk. Az Országos Alapellátási Intézet adataiból kiderül, hogy az ország elmaradott területein közel 160 háziorvosi körzet betöltetlen évek óta. Első mintánk adatai e vizsgálatból ugyanakkor azt mutatják, hogy senki nem tervez fő alatti településen munkát vállalni, fő közötti lélekszámú helyen pedig szinte senki, és munkát majd mindenki az egyetemi képzőhelyeken és környékükön szeretne kapni. Vagyis körükben megfelelő és hosszú távú stratégiára (ösztönzőkkel!) van szükség, ha a jelenlegi, munkaerő szempontjából is ordító egyenlőtlenségeket mutató ellátórendszer kiegyensúlyozottabb átalakítása a cél. Milyen általános tapasztalatokat szereztek még a kutatások során? A felmérésben szereplő generáció tág munkaerőpiacon nézelődhet, és szabad kommunikációt folytathat a nyugati országok felé. Válaszadóink egy nyelvet, általában az angolt jól beszélik, mobilisak, nagy részük még független, és ezek a tények meghatározzák vállalkozó kedvüket is. Mindhárom megkérdezett korcsoport százaléka állítja, hogy gondolkodik a külföldi munkavállaláson, de azok aránya, akik tényleges lépéseket is tesznek e cél elérésére, kb. 10 százalék. (A nem elvágyódók érzelmi kötődések miatt biztosak a maradásban, vagy félnek egy másik kultúrába beilleszkedni, nyelvi és beilleszkedési nehézségekkel szembenézni.) A felmérésben megkérdezzük azt is, hogy mikorra tervezik a munkavállalást, s a leggyakoribb az amint lehetőségem lesz rá válasz. Ez figyelmeztető: lehetséges, hogy a válaszadó nem tesz lépéseket, vagy nincs tisztában a külföldi munkavállalás feltételeivel, ugyanakkor, ha kínálkozik lehetőség, akkor mégis menne. Viszonylag magas azon fiatalok aránya, akik akár még a szakvizsga előtt külföldre költöznének. Kérdés, hogy a magyar továbbképzési rendszer hogyan tudja integrálni a külföldi gyakorlatot. A célországok vonatkozásában összesítve érdemes kiemelni, hogy az angol nyelvterületek: az Egyesült Királyság és Írország vezet, a második helyen a skandináv országok, és a harmadikon a német nyelvterületek állnak, ha az EU-t, illetve azzal szoros kapcsolatban álló európai országokat nézzük. Nem európai országokat kevesen jelölnek meg lehetséges célállamként. Melyek a megkérdezett fiatalok számára a legnyomósabb érvek a külföldi munkavállalás mellett? Vezet az anyagi megbecsültség. A kutatás során azt is megkérdezzük, hogy egy kezdő orvosnak és szakorvosnak szerintük mennyi havi nettó fizetést illene kapni. A válaszok alapján mondhatom, hogy nincsenek földtől elrugaszkodott elképzelések: nem az uniós átlagkeresetek közepével nyitnak, hanem reális, akár pár éven belül fokozatos emeléssel megvalósítható béreket jelölnek meg. Az orvosképzés költségét ismerve, ki lehet kalkulálni, hogy mennyibe kerül egy, a magyar állam pénzén képzett, de a magyar ellátási rendszerből kikerülő ember. Az elvesztett összeg messze meghaladja azt az összeget, melyből az orvosok bérét az általuk megjelölt mértékben rendezni lehetne úgy, hogy már adjon számukra egzisztenciális jövőképet, és ne szoruljanak se álláshalmozásra, se hálapénzre. Milyen egyéb tényezőket találnak elhajtónak a magyar egészségügyi ágazatban az orvostanhallgatók és a fiatal orvosok? A vizsgálat módszeréhez egyes kérdéseknél a felsorolt szempontok súlyozása is hozzátartozik. A súlyozott átlagok szerint sorrendbe állítva a megjelölt okokat azt láthatjuk, hogy az elhajtó tényezők első helyén álló anyagi megbecsültség után az élbolyban a magyarországi kilátások, az életminőség, a munkakörülmények és a szakmai lehetőségek állnak, és az elsőként megjelölt, illetve az utóbbi szempontok között nincs nagyon jelentős különbség. Ez a motivációs erőtér megmutatja, hogy milyen pontokon érdemes és lehet javítani az egészségügyi ágazatban az adottságokat. Még ha a magyar gazdasági helyzet miatt nem is vállalkozhatnak a döntéshozók arra, hogy például 5 éven belül európai szintűvé tegyék a béreket, fokozott, ám lassabb felzárkóztatási program, kiegészítve például a munkakörülmények javításával, vagy a szakmai lehetőségek hierarchikus szorításának enyhítésével, jelentősen befolyásolhatnák az elmenetelen gondolkodó fiatalokat. Önök tehát ötleteket adhatnak arra vonatkozóan, hogy miként lehet a Magyarországon végzett fiatal orvosokat eltántorítani a külföldi munkavállalástól? A kutatás eredményei segíthetik megfelelő megoldási lehetőségek kidolgozását. Rendkívül fontos célkitűzés, hogy a rendszer gyenge pontjait, és ezáltal a beavatkozási helyeket azonosítsuk. Ám csapatunk önmagában semmiképpen nem tekinti a migrációt káros jelenségnek! Az egészségügyi szakképzett személyzet vándorlása a világon mindenütt az elit migráció fontos komponensét képezi. A hangsúlyos kérdés, hogy ez a külföldi munkavállalás adott esetben ideiglenes, cirkuláló vagy végleges. Azt is kutatjuk, hogy milyen időtartamra tervezik a külföldi munkavállalást a fiatalok es felmérésünkben viszonylag kisebb azoknak az aránya, akik már a szándék felmerülésekor azt mondják, hogy hosszú távon vagy véglegesen költöznek más országba, 52,1 százalék 2 év vagy 2 évnél kisebb időtartamot jelölt meg. De a nem végleges szándék esetében is kulcskérdés, hogy vajon a hazatérés után a külföldi szakmai munka és tapasztalat milyen megítélésű, mit biztosít, hozzáadott értékként integrálódik-e a rendszerbe természetesen a személy szintjén is? Az NFT2 keretében kiosztott uniós támogatás felhasználása csökkentheti-e a külföldi munkavállalási szándékot? Feltéve, ha tényleges problémák megszüntetésére irányuló jó pályázati kiírások születnek, és jól határozzák meg a pályázók körét. Nem gondolom, hogy az uniós pénzek egy csettintéssel megoldhatják az évtizedek óta fennálló gondokat, ehhez jól átgondolt stratégia mentén kellene átalakításokat végezni az egészségügy egészében. Minthogy kiemelkedően nagy problémának látjuk a bizonytalan jövőképet és a rossz munkakörülményeket, azt gondolom, hogy a pályázati kiírásokkal lehetne kritikus pontokat pozitívan befolyásolni. A rezidenseknek feltett kérdések a képzés területén mutatkozó gondokat is érintik? 28 egészségügyi gazdasági szemle 2008/3.
3 Pályakép Eke Edit a Debreceni Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán szerzett 1991-ben diplomát. Ezt követôen között a Tempus program keretében egészségügyi menedzsment szakon posztgraduális képzésen vett részt ban szerezte meg okleveles egészségügyi szakmenedzser képesítését ban tett le belgyógyászat, majd 1999-ben nephrologia szakvizsgáját. A Debreceni Orvostudományi Egyetem I. sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozott között; klinikai orvosként, majd szakorvosként. Az általános belgyógyászat mellett elsôsorban belgyógyászati intenzív terápia, nephrologia, dialysis, endocrinologia, cardiovascularis betegségek területén szerzett tapasztalatokat között orvosszakmai fordítást végzett, szakrendelést folytatott (nephrologia, diabetologia) és orvosi ügyeleti szolgálatban vállalt munkát ban csatlakozott a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképzô SE EMK csapatához Jelenleg szakértôként a központjában dolgozik. Az intézet graduális és posztgraduális oktatásában történô részvétel mellett kutat és nemzetközi projektekben dolgozik. Jelen kutatási spektrumunkban nem, de e fontos területre irányuló kutatási szegmens is van terveinkben. Sokak véleménye, hogy a jelenlegi rezidensi rendszer csupán kitolja az egyetemet, és nem alkalmas arra, hogy gyakorlatorientált szakmai felkészültséget adjon. A rezidensek gyakran említik, hogy helyfüggő, miként kezelik őket és hogyan foglalkoznak velük. Amennyiben például születne olyan pályázati kiírás, mely lehetővé teszi, hogy a képzés gyakorlatorientált, integratív, akár multidiszciplináris fejlesztése bekövetkezzék, vagy a csapatmunkát előtérbe helyező fejlesztések történnének, az elindíthatna egy, hosszú távon a szakma egészére jótékonyan ható szemléletváltozást. A kutatások folyamán a pályaelhagyás tekintetében is szereztek tapasztalatokat? Kérdés, ki hogyan definiálja a pályaelhagyást. Az orvosi szakmát tekintve kutatóként az a véleményem, hogy pályaelhagyó, aki nem lesz gyakorló- vagy a gyógyításhoz nagyon közel álló pl. kutatóorvos, hanem teszem azt a gyógyszeripar területén vállal munkát, amely egyébként a legnagyobb elszívó szektor. A gyógyszercégek hirdetései alapján ezt tendenciának tartom. Az ő szempontjukból érthető, hogy már a kezdő orvosokat is szívesen alkalmazzák, de még inkább, később is csábító erőt jelentenek: jól képzett, magas szintű szaktudással és kapcsolati hálóval rendelkező embereket keresnek. Cserébe kompetens ajánlatot tudnak tenni az ellátórendszerrel szemben. Az orvosoknál az ápolókkal szemben egyébként kisebb arányú a képzés befejezését követő, későbbi lemorzsolódás. A képzés és e kérdés kapcsán egyaránt fontos amiben teljesen egyetértünk Balogh Zoltán MESZK-elnökkel, aki rendszeresen felhívja erre a figyelmet, hogy ha napjainkban megszületnek az emberi erőforrás biztosítására a megfelelő lépések, akkor is csak 5 10 év múlva lesz eredmény belőlük! Érdemes volna hát a pályaelhagyás vizsgálatakor kirajzolódó tendenciákból is levonni a következtetéseket. Milyen rálátással bírnak a hiányszakmák alakulására? Léteznek a közismert és a klasszikus hiányszakmák, mint az aneszteziológia, a radiológia, a patológia, pszichiátria. Ezek újabban kiegészülnek korábban nem ide tartozó szakmákkal, pl. gyerekgyógyászat, ideggyógyászat. A külföldi munkavállalás vonatkozásában ezek a szakmák eredményeink szerint fokozottan sérülékenyek. Az Egészségügyi Engedélyezés és Közigazgatási Hivatalban követni lehet, hogy évente milyen korúak, hányan és milyen szakvizsgával kérnek igazolást külföldi munkavállaláshoz. (Ezek még mindig csak a szándékra vonatkozó adatok, de mivel minden irat beszerzése kb forintba kerül, így aki elindítja a hivatalos eljárást, feltehetőleg komoly elképzelésekkel bír.) Kutatásaink során azt tapasztaltuk, hogy a hiányszakmákban a külföldi munkavállalási szándék az átlagot meghaladó mértékű. Itt a külföldre vágyók aránya akár 100 százalék az adott mintában, amely legalábbis figyelmeztető előfordulási adat, már csak azért is, mert ami nálunk hiányszakma, az Európa más országaiban is az. A tőlünk tudatosabb emberi erőforrás-stratégiával rendelkező helyeken olyan motiváló faktorokat próbálnak ezen szakmák képviselői számára felállítani, ami könnyen elszipkázhatja az e területen dolgozókat. Hiányszakmák egyébként egészen hirtelen kialakulhatnak, különösen egy kis országban és elöregedő társadalomban, mint amilyen a magyar. A jelenségnek egyébként közvetve, a képzésre nézve is lehetnek káros következményei, hiszen az orvoslás egy tapasztalati szakma. Ha bizonyos szakmák nagy tudású képviselői elhagyják az országot, akkor a fiatal generációk képzése is sérül. Mit gondol a külföldi szakmai tapasztalatok előnyeiről? Újra hangsúlyoznám, hogy nem gondoljuk, hogy a migráció alapvetően negatív jelenség. Azért tartjuk ijesztőnek, hogy a szakvizsga előtt állók és az elsőévesek viszonylag nagy arányban gondolkoznak a külföldi munkavállaláson, mert a magyar egészségügyi rendszer jelenleg nem alkalmas arra, hogy a külföldön szerzett többéves tapasztalatot vagy szakvizsgát integrálja, és biztosítsa azt is, hogy az illető és a rendszer hoszszú távon is kompatibilisek legyenek egymással. Számos, egy ideig külföldön tartózkodó, majd hazatérő kollégától hallani, hogy egészen más egészségügyi kultúrába és rendszerbe, valamint más szakmai közegbe integrálódtak a határokon túl, melytől a magyar rendszer nagyon eltér. Természetesen egészségügyi gazdasági szemle 2008/3. 29
4 embere és egyéni sorsa válogatja, de a visszailleszkedés nehézségei is sokakat elrettenthetnek, ezért ezt a folyamatot is tudatosan ösztönözni és segíteni kellene. Aki például a svéd egészségügyi rendszerben pár évet dolgozva azt látja, hogy orvosi tevékenységét egy sokkal kevésbé merev és hierarchikus rendszerben végezheti, munkaadói mindent elkövetnek, hogy ne csak ő, hanem a családja is jól érezze magát, s teszik ezt a célból, hogy értékes munkájával minél tovább szolgálja az adott intézményt, annak nagyon nehéz lehet visszajönni. Minél fiatalabban vállal egy orvos külföldi munkát, annál nehezebb a visszailleszkedés olyan közegbe, amely más kultúrájú, és adott esetben az a feszültség is terheli, hogy a többi, idősebb kollégának még nem volt ilyen lehetősége. Napjainkban hogyan értesülnek a lehetőségekről a fiatal orvosok? Ismeretségi körökben, migrációs hálózatokba kapcsolódva, interneten, hirdetések útján stb. Számos orvoskollégától hallottam továbbá, hogy különösen az uniós csatlakozás idején meglehetősen agresszív volt a nemzetközi munkaerő-közvetítő cégek tevékenysége. Ha egy ügynökség el akar jutni az adott célcsoporthoz, akkor el is jut, és ha számosan vannak, akik csak a megfelelő lehetőségre várnak, akkor azok az orvosok vagy orvostanhallgatók kaphatnak olyan ajánlatot, melyet elég vonzónak találnak. Ugyanakkor megkérdeztünk Magyarországon egészségügyi munkaerő-közvetítésben jártas cégeket, melyek képviselői hangsúlyozzák, hogy az európai munkaerőpiacra bárki beléphet a kontinensről, valóságos verseny folyik. Ez egyrészt azt jelenti, hogy a kiválogatási folyamatban a legrátermettebbeket gyűjtik össze, vagyis azokat, akik nemcsak a nyelvet beszélik jól, hanem a szakmában is kiemelkedőek. Másrészt szó sincs arról, hogy külföldön olyan könnyű lenne megfelelő munkát kapni. Itt lép be azonban az említett migrációs hálózatok szerepe. Többször említette, hogy a kutatások során csupán a szándékot tudják mérni. Vannak adataik emellett a valóban külföldön dolgozó magyar orvosi diplomát szerzettek számát illetően is? A külföldi regisztrációs hivatalokkal is megpróbáltuk felvenni a kapcsolatot, hogy képet kaphassunk erről. Sok országból reagáltak. Összevetve a visszajelzéseket a kutatási eredményeinkkel és az Egészségügyi Engedélyezés és Közigazgatási Hivatalnál megjelenő számokkal, azt tapasztaltuk, hogy egyrészt kutatásunk helytálló nagyságrendeket mér, másrészt a külföldön regisztrált orvosok száma nagyjából arányban van a hivatalnál éves szinten külföldi munkavállaláshoz szükséges dokumentumokat kérők számával ben kértük akár visszamenőleg is a többi országtól az adatokat. Ekkor 2065 volt azoknak a Magyarországon végzett regisztrált orvosoknak a száma, akik a válaszukat elküldő országokban regisztrált munkaerőként dolgozhattak, az engedélyezési hivatalnál május 1-jétől összesen 2218 orvosnak adtak engedélyt. Milyen mértékű nyitottságot tapasztalnak az ágazatvezetés részéről a kutatások eredményeire vonatkozóan, mennyire kívánják figyelembe venni ezeket az adatokat, és bevonni önöket a módszertani munkákba? Eddig a mi tapasztalataink ezen a téren igen vegyesek. Egyfajta hárítást éreztünk sokak részéről az eredmények igénylését és felhasználását illetően. Ugyanakkor el kell mondani, hogy időről időre vannak jó kezdeményezések Magyarországon, melyek azonban néhány rendszeresen előforduló hiba okán mégsem valósulnak meg. (Így például megszületett a Vitaanyag az egészségügyben dolgozók helyzetéről c. munka, mely Kökény Mihály minisztersége idején látott napvilágot, vagy a Rácz Jenő idején született Fehér Könyv. Mindkettő az egészségügy emberi erőforrás-stratégiáját kívánta kialakítani.) Úgy tűnik, hogy a politikai változásokra olyannyira érzékenyek ezek a stratégiák, hogy értékük ellenére sem kerülhetnek át a gyakorlatba egy-egy kormányváltás után. A másik rendszeresen elkövetett hiba, hogy ezekről a kezdeményezésekről nem értesítik a széles szakmát. A szakma képviselői nem tudhatják, hogy a számukra fontos problémák valóban a döntéshozók számára is sürgősen megoldandó kérdések-e, vagy sem, hiszen frázisok szintjén mindig kiemelten kezelik ezeket, a tényleges lépések terén azonban mintha félnének az illetékesek szembenézni a tényekkel. Mind a szakma, mind pedig az egészségpolitikai irányítás részéről sokkal nagyobb kölcsönös tiszteletre lenne szükség, hogy a párbeszéd konstruktívvá válhasson. Tudomásul kell venni, hogy a szakmai szervezetek fenntartásokkal fogadnak olyan tervezeteket, melyekről úgy érzik: a megvitatásába nem vonták be őket, vagy nem megfelelően tették ezt és/vagy nem vették érdemben figyelembe észrevételeiket. Itt azonban érzékelhető változás, például úgy tudjuk, hogy a rezidensképzési rendszer átalakítása során folyamatos egyeztetések zajlanak. Ezek a problémák persze nem kizárólag az egészségügyi ágazatot érintik. Sajnos Magyarországon általánosan nincs kultúrája a konszenzuskeresésnek és a kölcsönös tiszteletadásnak, a személyeskedés nélküli vitának. Az egészségügyi ágazatban fenntartható stratégia kidolgozására irányuló dokumentumok harmadik jellemző hibája pedig az, hogy bár igyekeznek áttekintést nyújtani a helyzetről, a kapacitások, gyakorlati eszközök és megvalósíthatóság számba vételét nem erősítik kellőképp. Az egészségügyi szakmák képviselőinek csökkenő tendenciája magyar jelenség? Az egészségügyi emberi erőforráshiánya Európában és a világon mindenütt óriási problémát jelent. A Europian Observatory nemrég jelentetett meg kiadványt ebben a témában, és a WHO is ezen kérdéskörnek szentelte 2006-os évi riportját. Az Observatorium dokumentumban leírják, hogy semmilyen egészségügyi rendszer átalakítás nem végezhető el sikeresen, ha nem dolgozzák ki hozzá az egészségügyi emberi erőforrások megfelelő kezelési stratégiáját. Magyarországon mi már az elmúlt években is megszerveztük Emberi erőforráskrízis az egészségügyben c. konferenciasorozatunkat, melyek egyrészt sikerrel zajlottak, sajnos azonban a döntéshozók magas szinten alig képviseltették magukat ezen eseményeken. Minthogy az ilyen rendezvényeknek éppen az a célja, hogy lehetővé tegyék a párbeszédet, nagyon reméljük, hogy idei, júniusban megrendezésre kerülő egészségügyi emberi erőforrás-fórumunk ezen a téren is áttörést hoz majd. Mondana néhány szót az idei fórumról? Az egészségügyben az emberi erőforrás a legfontosabb tényező, ugyanakkor a változó környezetben, az elöregedő társadalomban, folyamatosan módosuló készségigényekkel bíró szakembereknek kellene rendelkezésre állniuk. Ez egész Európában és a világon is kihívást jelent, így fórumunk európai, illetve világösszefüggésben vizsgálja a kérdéskört. 30 egészségügyi gazdasági szemle 2008/3.
5 A rendezvényre számos külföldi előadó érkezik, pl. egy litván szakértő, kinek hazájában számos szempontból hasonló volt a kiindulási pont az egészségügyi emberi erőforrás tekintetében, mint nálunk, ott azonban már elkészült átfogó stratégia. Megvitatjuk majd az Európai Unió egészségügyi emberi erőforrások vonatkozásában készülő policy dokumentumát. Szeretnénk a képzés fejlesztését is elősegíteni, hogy a munkaerőpiac és a képzés között dinamikus kapcsolat alakulhasson ki. (Ez a tendencia már számos szakmában előrébb jár az egészségügyben tapasztaltaknál.) Említettem, a most végzősök kis számban kívánnak olyan területen elhelyezkedni, ahol a legnagyobb igény lenne rájuk, ez azonban befolyásolható lenne. A pozitív hatásgyakorlásnak az alapvető feltétele azonban az, hogy a munkaerőpiacról olyan visszajelzések érkezzenek, melyek ténylegesen lecsapódhatnak a képzésrendszerben, aminek pedig nyitottá kell válnia az ilyen hatások figyelembevételére. A világszinten is megmutatkozó orvoshiánynak szintén egyik kiváltó tényezője az egészségügyben dolgozók erkölcsi megbecsülésének hanyatlása? Az orvostársadalom és az ápolók megbecsültsége Európában, sőt a világon mindenhol rendkívül magas szintű. Sokkal inkább a külföldön is adott problémákban kell az egészségügyi dolgozók hiányát keresni. Először is öregedik a társadalom, így az ellátó személyzet is. Másfajta igény jelentkezik, és másfajta készségekre van szükség az egészségügyi munkaerő vonatkozásában, mint korábban, és azt sem szabad elfelejteni, hogy ez az egyik leginkább emberpróbáló szakma. Magyarországon egyrészt a társadalom egészében végbemenő negatív folyamatok része, hogy nem becsülik az orvosokat és az egészségügyi szakdolgozókat, hiszen például a pedagógusokat és több más csoportot is hasonlóan sok igazságtalan támadás is éri. A mostanit megelőző időszakban az is pluszteherként hatott, hogy az ágazat vezetői közt is akadtak, akik nemhogy megvédték volna a szakmát, hanem nehezítették a helyzetét az egyébként is meglévő közhangulat és a média szenzációéhségén túl. A társadalom azon része azonban, aki szorult már egészségügyi ellátásra és a saját szemével látta, hogy milyen körülmények között, hogyan dolgoznak az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók, gyakorta megváltoztatja korábban esetleg negatív véleményét. Nem megfelelő munkát végző személyek sajnos minden szakmában vannak, ám az egészségügyben a nagy többség tisztességgel és hivatástudattal végzi a neki jutott iszonytató mennyiségű munkát. Ezért működik még egyáltalán az ellátórendszer. egészségügyi gazdasági szemle 2008/3. 31
Magyarországi HRH kutatási adatok. Girasek Edmond
Magyarországi HRH kutatási adatok Girasek Edmond EMK HRH kutatási aktivitások 2003. óta az egészségügyi emberi erőforrás kutatás fő profil Saját, hazai és nemzetközi HRH projektek Adatok és információk
RészletesebbenSE EMK Migrációs Kutatási Project. Célok:
SE EMK Migrációs Kutatási Project Célok: Átfogó vizsgálat Erőtér és dinamika részletes feltérképezése: folyamatában, reális adatok gyűjtésével Az adatok összefüggéseiben történő értékelése Az eredmények
RészletesebbenMigráció a magyar orvosok körében
Transznacionalizmus és integráció Migráció Magyarországon a második évezred első évtizedében KSH 2010. május 17. Migráció a magyar orvosok körében Dr. Eke Edit, Girasek Edmond, Dr. Szócska Miklós Semmelweis
RészletesebbenAz egészségügyi emberi erőforrásai
Az egészségügyi emberi erőforrásai Felmérés a rezidens orvosok migrációs szándékairól, pályaválasztásai terveikről és azok motivációs erőteréről 2010. Girasek Edmond, Dr. Eke Edit, Dr. Szócska Miklós A
RészletesebbenA VHF Szociális munka szakon végzettek véleménye a szakon folyó képzésről és a munkaerő-piaci kilátások, 2016.
A VHF Szociális munka szakon végzettek véleménye a szakon folyó képzésről és a munkaerő-piaci kilátások, 06. / A felmérés célja és módszere 06 júniusában a záróvizsgán részt vett szociális munka szakos
RészletesebbenA SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ
A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint
RészletesebbenA patológia mint pályakép az I. és III. éves orvostanhallgatók, valamint patológus szakorvosok véleménye szerint
A patológia mint pályakép az I. és III. éves orvostanhallgatók, valamint patológus szakorvosok véleménye szerint Werly Zsuzsanna Sebészi és Molekuláris Daganatpatológiai Centrum Országos Onkológiai Intézet,
RészletesebbenGyorsjelentés a diákmunkakutatásunkról
Már nem a címerezésről szól Gyorsjelentés a diákmunkakutatásunkról MELÓ-DIÁK DÉL Iskolaszövetkezet Bevezető 2017 decemberében a Meló-Diák Franchise Dél régiójának marketingcsapata, felismerve a diákmunka
RészletesebbenA VHF Szociális munka szakon végzettek véleménye a szakon folyó képzésről és a munkaerő-piaci kilátások, január
A VHF Szociális munka szakon végzettek véleménye a szakon folyó képzésről és a munkaerő-piaci kilátások, 09. január / A felmérés célja és módszere 09. januárjában a záróvizsgán részt vett szociális munka
RészletesebbenMiért jönnének vissza a fiatal orvosok? Magasabb GDP-részesedést az egészségügynek!? Dr. Dénes Tamás Magyar Rezidens Szövetség
Miért jönnének vissza a fiatal orvosok? Magasabb GDP-részesedést az egészségügynek!? Dr. Dénes Tamás Magyar Rezidens Szövetség Orvos motivációs életút KEZDETI CÉLOK EGYETEM REZIDENS LÉT - jó orvos akarok
RészletesebbenEl lehet menni Négy nyomasztó grafikon a kivándorlásról
2014.10.15. El lehet menni Négy nyomasztó grafikon a kivándorlásról A kivándorlók 80 százaléka fiatal, az értelmiség, a magasan képzettek jó része búcsút int Magyarországnak. Nem igazán akarnak visszajönni.
RészletesebbenAz egészségügy emberi erőforrásai
Az egészségügy emberi erőforrásai Felmérés az orvosok migrációs szándékairól és azok motivációs erőteréről 2008. április Gyorsjelentés Dr. Szócska Miklós, Dr. Eke Edit, Girasek Edmond Ebben a gyorsjelentésben
RészletesebbenCAFETERIA INDEX ÉS A LEHETSÉGES MIÉRTEK
CAFETERIA INDEX ÉS A LEHETSÉGES MIÉRTEK 2017. JANUÁR 19. SZŰTS ILDIKÓ AZ OHE ELNÖKE, A NEXPONT TANÁCSADÓ KFT. ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓJA A SZÁMOK ÉS AMI MÖGÖTTÜK VAN 100 000 ÜRES ÁLLÁSHELY 200 000 REGISZTRÁLT
RészletesebbenMeghívó JÚNIUS 18. Budapest, SE Nagyvárad téri Elméleti Tömb
Meghívó 2008. JÚNIUS 18. Budapest, SE Nagyvárad téri Elméleti Tömb E GÉSZSÉGÜGYI E MBERI E RÔFORRÁS Fórum I. Országos Konferencia E GÉSZSÉGÜGYI E MBERI E RÔFORRÁS F ÓRUM I. Országos Konferencia, 2008.
RészletesebbenHRH KIHÍVÁSOK ÉS MENEDZSMENT A GYAKORLATBAN FEKVŐBETEG ELLÁTÁS ÉS INTÉZMÉNYEI SZEMSZÖGE ÉS TAPASZTALATAI
HRH KIHÍVÁSOK ÉS MENEDZSMENT A GYAKORLATBAN FEKVŐBETEG ELLÁTÁS ÉS INTÉZMÉNYEI SZEMSZÖGE ÉS TAPASZTALATAI dr. Rácz Jenő NEMZETI EGÉSZSÉGÜGYI EMBERI ERŐFORRÁS MUNKAKONFERENCIA BUDAPEST, 2013. MÁJUS 29. VAN-E
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Művészeti Kar
Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar Kari értékelés és intézkedési terv a Diplomás Pályakövető Rendszer PTE-n végzett: - 2010-es hallgatói motivációs vizsgálata, - 2007, 2009-ben végzettek vizsgálata kapcsán.
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem
Diplomás Pályakövető Rendszer Nyugat-magyarországi Egyetem Szakmai beszámoló a 2010. évi Diplomás Pályakövető Rendszer tavaszi felmérésről Gyorsjelentés Nyugat-magyarországi Egyetem Intézményi rész Jelenleg
RészletesebbenA kiküldött kérdőív. 1. melléklet
A kiküldött kérdőív 1. melléklet Tisztelt Kolléganő/Kolléga Úr! A Vas Megyei Közgyűlés részéről kamaránk felkérést kapott arra, hogy az orvosok társadalmi és gazdasági megbecsülésének helyzetével kapcsolatban
RészletesebbenHRH tervezés: a jelen és a jövő, elmélet és gyakorlat
HRH tervezés: a jelen és a jövő, elmélet és gyakorlat Dr. Cserháti Zoltán Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyi Ágazati Humán Erőforrás Stratégiai Főosztály Budapest, 2013. május 29. Humán erőforrás
RészletesebbenITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE
ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A pedagógusképzés diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft., a Diplomás pályakövetés 2009 2010 kutatási program
RészletesebbenGVK_Munkaerőpiac_2011
Jelentéskészítő, GVK_Munkaerőpiac_0 GVK_Munkaerőpiac_0 Válaszadók száma = 8 Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus Skála % 0% 0% 0%
RészletesebbenMenni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.
Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel
RészletesebbenMinoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések
Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők
RészletesebbenPomizs István Diplomás elvárások és realitás
Pomizs István Diplomás elvárások és realitás A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Diplomás elvárások és realitás Pomizs István PhD hallgató Széchenyi
RészletesebbenAz orvosok és szakdolgozók elvándorlásának hatása az egészségügyi ellátás színvonalára
Az orvosok és szakdolgozók elvándorlásának hatása az egészségügyi ellátás színvonalára Dr. Balogh Zoltán ELTE TáTK- AstraZeneca 15. Egészség-gazdaságtani Szimpózium, Budapest, 2013. május 31. A szolgáltatás
RészletesebbenAkikért a törvény szól
SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként
RészletesebbenAbaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív
Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések
RészletesebbenELEKTRONIKUS MELLÉKLET
ELEKTRONIKUS MELLÉKLET XXVI. ÉVFOLYAM 2010 VOCATIONAL TRAINING REVIEW RUNDSCHAU DER BERUFSBILDUNG Dávid János Horváth Gergely Munkapiaci esélyek és pályaelhagyás Ábrák és táblázatok 1 Dávid János Horváth
RészletesebbenSzervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján
Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Az agrártudományi terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés 2009
RészletesebbenDr. Dénes Tamás Magyar Rezidens Szövetség
Szövetségi elképzelések a rezidens ösztöndíjak kiterjesztésének és a szakorvosi minimálbér bevezetésének hatásairól, a humán erőforrás migrációs tendenciájának változásáról az egészségügyben. Dr. Dénes
RészletesebbenNyugat-magyarországi Egyetem
Diplomás Pályakövető Rendszer Nyugat-magyarországi Egyetem Szakmai beszámoló a 2010. évi Diplomás Pályakövető Rendszer tavaszi felmérésről Gyorsjelentések Nyugat-magyarországi Egyetem Intézményi rész 2007-ben
RészletesebbenAZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA
AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság
RészletesebbenFIZETÉSEMELÉS 2013. Készítette: Dara Péter és Kertész Ferenc
FIZETÉSEMELÉS 2013 A DEVISE Hungary és a Simconsult együttműködésében készült országos kutatás összefoglaló tanulmánya Az elemzés 386 magyarországi munkáltató adataira épül Készítette: Dara Péter és Kertész
RészletesebbenDR. KÁRPÁTI ISTVÁN. (Debrecen, 1955. 10. 29.) SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ
DR. KÁRPÁTI ISTVÁN (Debrecen, 1955. 10. 29.) SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Kárpáti István a Korányi-díj magyar kitüntetettje 2005-ben Orvosdoktori diplomáját a debreceni OTE-en 1981-ben szerezte meg. Az egyetem elvégzése
Részletesebben42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?
42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi
RészletesebbenMINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ
MINŐSÉGFEJLESZTÉSI BESZÁMOLÓ SERFŐZŐ MÓNIKA ELTE TÓK Kari Tanács 2016. október 20. Minőségfejlesztési beszámoló részei Egyetemi Minőségfejlesztési Program és Minőségügyi Kézikönyv elkészülése 2016. tavaszi
RészletesebbenBeszállítók: dualitás és lehetőség
Beszállítók: dualitás és lehetőség Egy vállalati felmérés eredményei MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézet, CEU 2015. október Lehetőség vagy dualitás? Kis, nyitott, feltörekvő gazdaságok vállalatai Nemzetközi
RészletesebbenAz egészségügy ellátások humán kapacitásának fejlesztése október 6. Dr. Páva Hanna elnök
Az egészségügy ellátások humán kapacitásának fejlesztése 2016. október 6. Dr. Páva Hanna elnök Kiemelt célok: Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati stratégia Az ellátások humán kapacitásának
RészletesebbenSZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM
SZÉCSÉNYI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI PAKTUM Preambulum Az aláíró felek fontos feladatnak tartják a Szécsényi kistérség társadalmi-gazdasági fejlődésének támogatását a humánerőforrás fejlesztésével és a
RészletesebbenDebreceni Egyetem Debrecen Az oktatói munka hallgatói véleményezésének szabályzata
Debreceni Egyetem Debrecen Az oktatói munka hallgatói véleményezésének szabályzata Debrecen, 2000. június 29. Az oktatói munka hallgatói véleményezésének szabályzata I. Általános rendelkezések 1. (1) A
RészletesebbenMISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar
MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar DPR kiértékelés (2009-2011-2013-ban abszolváltak) Műszaki képzési terület 2014. október DPR: a 2009-2011-2013-ban abszolváltak (műszaki képzési terület)
RészletesebbenPr-mérés: csökkenő fontosság, csökkenő büdzsé. A PR Herald kutatása a hazai pr-ügynökségek körében
Pr-mérés: csökkenő fontosság, csökkenő büdzsé A PR Herald kutatása a hazai pr-ügynökségek körében 2014 A PR Heraldról A PR Herald (www.prherald.hu) az 1995-ben alapított első magyar public relations szakfolyóirat
RészletesebbenTanácsadók álláskeresési álmai. Dr. Budavári-Takács Ildikó - Csehné Dr. Papp Imola - Jekkel Orsolya
Tanácsadók álláskeresési álmai Dr. Budavári-Takács Ildikó - Csehné Dr. Papp Imola - Jekkel Orsolya Cél Megtalálni azokat a tényezőket, melyek befolyásolják a friss diplomások elhelyezkedési esélyeit. Ezek
RészletesebbenEgység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal
23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd
RészletesebbenKözvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról
Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ÖSSZEGZETT ORSZÁGELEMZÉS
Módszer: személyes MAGYARORSZÁG November - December 2015 ÖSSZEGZETT ORSZÁGELEMZÉS 2013 és 2014 között a magyarországi válaszadók pozitívabbakká váltak a fejlesztés sok szempontját tekintve, de ez a tendencia
Részletesebben2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013
Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.
RészletesebbenGDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 2012 (DPR_hallgmotiv_2012) Válaszadók száma = 111. Felmérés eredmények
GDF felmérések Hallgatói motivációs vizsgálat 0 (DPR_hallgmotiv_0) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Kérdésszöveg Bal pólus 5% 5 5% Jobb
RészletesebbenVágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel
Vágyunk Európára, az európaiságra, de valami nem stimmel Napilapcsoportunk kiadója egy EU-s pályázat keretében online kutatást végzett az Európai Unió kohéziós politikájának és úgy általában, Európának
RészletesebbenMigráció a mai Magyarországon
Managing Migration and its Effects in the SEE countries Migráció a mai Magyarországon Tényeken alapuló városfejlesztési stratégiák: migrációs, humán erőforrás és munkaerőpiaci trendek - interaktív képzés
Részletesebben3 Nagyatád, 4 Salgótarján, 5 Eger, 6 Budapest)
A betegek visszajelzései, mint a minőségbiztosítás indikátorai Prof. Simon Tamás 1, Gellénné Rezsnyák Erika 2, dr. Kiss Istvánné 3, Kreicsi Mária 4, Bak Imre 5, Szentmiklósi Judit 6 ( 1 Magyar Rákellenes
RészletesebbenMEDIÁCIÓ - Magyarország 2013
MEDIÁCIÓ - Magyarország 2013 Tisztelt Hölgyem, Uram! MEDIÁCIÓ Magyarország 2013 A BKIK Mediációs- és Jogi Koordinációs Osztálya a Szent István Egyetem Menedzsment és HR Kutató Központjával együttműködve
RészletesebbenA fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése
TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos
RészletesebbenA nem szociális célú bérlakás-építés megítélése a polgármesterek körében Készítette: Aktuális Kft. Készült: augusztus
A nem szociális célú bérlakás-építés megítélése a polgármesterek körében Készítette: Aktuális Kft. Készült:. augusztus A kutatás körülményei A Társaság a Lakásépítésért Egyesület megbízásából. augusztusában
RészletesebbenMit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető március 19.
Mit tehet az állam az informatikus képzés ösztönzéséért? Dr. Kelemen Csaba főosztályvezető 2016. március 19. 21-22 % A digitális gazdaság a bruttó hazai termék (a továbbiakban: GDP) 21-22%-kát adja. Stabil
RészletesebbenMilyen a betegbiztonság 2015-ben Magyarországon?
Milyen a betegbiztonság 2015-ben Magyarországon? A Magyar Rezidens Szövetség és Szinapszis Kft. közös kutatásának eredményei szerint mind az átlagembereket, mind az egészségügyben dolgozókat aggasztja
RészletesebbenKÉRDŐÍV. Az iskolarendszerű szakképzést folytató intézményekben történő minőségfejlesztési tevékenység felmérésére.
KÉRDŐÍV Az iskolarendszerű szakképzést folytató intézményekben történő minőségfejlesztési tevékenység felmérésére. Kedves Kollégák! Az NSZI az iskolarendszerű szakképzést folytató intézmények körében reprezentatív
RészletesebbenHasználja a Yammert közösségi munkaterületként, amely lehetőséget ad az együttműködésre, az innovációra és a részvétel ösztönzésére.
HASZNÁLATI ESETEK KATALÓGUSA Használja a Yammert közösségi munkaterületként, amely lehetőséget ad az együttműködésre, az innovációra és a részvétel ösztönzésére. A Yammer használati eseteinek katalógusa
RészletesebbenJEGYZŐ KÖNYV. Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2012. március 23-án (Péntek) 15.00 órakor tartott soron kívüli nyílt üléséről.
JEGYZŐ KÖNYV Készült Nagykanizsa Megyei Jogú Város Közgyűlése 2012. március 23-án (Péntek) 15.00 órakor tartott soron kívüli nyílt üléséről. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal I. emeleti tárgyalóterme
RészletesebbenMunkahely, megélhetőségi tervek. Szlávity Ágnes. MTT, Szabadka, 2006. február 22.
Munkahely, megélhetőségi tervek Szlávity Ágnes MTT, Szabadka, 2006. február 22. Tartalom Vajdaság munkaerő-piacának bemutatása A fiatalok munkaerő-piaci helyzete A magyar fiatalok továbbtanulással kapcsolatos
Részletesebbenwww.pwc.com Panorama project
www.pwc.com Panorama Magyarország hosszú távú versenyképességének kulcsa az üzleti igények és szakemberi kínálat folyamatos, dinamikus összehangolása. A PwC kidolgozott egy nemzetközi módszertant a cégek
RészletesebbenMISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar
MISKOLCI EGYETEM Gépészmérnöki és Informatikai Kar DPR kiértékelés (2013-2015-2017-ben abszolváltak) Műszaki képzési terület 2019. június DPR: a 2013-2015-2017-ben abszolváltak (műszaki képzési terület)
RészletesebbenAlba Radar. 28. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 28. hullám Civil szervezetek megítélése Székesfehérváron 2015. november 6. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu
RészletesebbenBerekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november hó 18. napján tartott falugyűlésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E
Berekfürdő Községi Önkormányzat 5309 Berekfürdő, Berek tér 15. Berekfürdő Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. november hó 18. napján tartott falugyűlésének J E G Y Z Ő K Ö N Y V E Készült:
RészletesebbenIMPC Personnel Hungária Kft. Álláskeresési irányzatok 2016
Álláskeresési irányzatok 2016 1 A szakemberpiac az elmúlt időszakban jelentősen átalakult, a vállalkozások mind gyakrabban szembesülnek a gyártóipari szegmensben tapasztalható szakember hiánnyal. A megváltozott
RészletesebbenInnermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János
Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!
RészletesebbenKérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában
Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában 50 év feletti álláskeresők körében végzett kérdőív alapú felmérés, a Sikerünk kulcsa a tapasztalat ( EOS) című EU-projekt részeként
RészletesebbenHogyan építsük be a hatásmérő eszközöket a pályázói gyakorlatba?
Hogyan építsük be a hatásmérő eszközöket a pályázói gyakorlatba? A HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓ TRÜKKJEI Disszeminációs tréning Erasmus+ projektmegvalósítóknak 2017. szeptember 27. Bethleni Zsuzsanna Weber-Janzsó
RészletesebbenKUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ
KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Második esély típusú intézmények és programjaik Az Equal program keretén belül szervezett Fiatalok Tematikus Hálózat megbízásából a tanulmány szerzői arra vállalkoztak, hogy átfogó
RészletesebbenA foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok
RészletesebbenA évi Országos kompetenciamérés értékelése iskolánkban
A 2012 2013. évi Országos kompetenciamérés értékelése iskolánkban A mérési eredményekből óvatosan kell következtetnünk, a feladatok ugyanis több kompetenciát mérnek, melyek gyakran fedik egymást, nem köthetők
RészletesebbenInformációk a németországi egészségügyi munkavállaláshoz
Információk a németországi egészségügyi munkavállaláshoz Tisztelt érdeklődő! Cégünk, a Medikwork megalapításának fő célja, hogy professzionális munkaerő közvetítésével megállítsuk, illetve lelassítsuk
RészletesebbenTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
MEGBÍZÓ: ÚJHARTYÁN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 813/2013.Ujhartyan_Tfk_Its MUNKACÍM: ÚJHARTYÁN VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (TFK) ÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) DOKUMENTÁCIÓ CÍM: TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI
RészletesebbenItthon, Magyarországon
Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok
RészletesebbenJELENTÉS. Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 -
- 0 - HMTJ 25 /2015 Ikt. szám:1855/27.01.2015 JELENTÉS Középiskolát végzett diákok helyzete - 2012-2013 - Előterjesztő: Elemző Csoport www.judetulharghita.ro www.hargitamegye.ro www.harghitacounty.ro HU
Részletesebben(INTEGRÁCIÓ + GENERÁCIÓVÁLTÁS)*GAZDASÁGI-TÁRSADALMI KÖRNYEZET
(INTEGRÁCIÓ + GENERÁCIÓVÁLTÁS)*GAZDASÁGI-TÁRSADALMI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA = ÚJ MŰKÖDÉSI MODELL A SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEMEN DR. KOVÁCS ZSOLT SZÉCHENYI ISTVÁN EGYETEM Prezentáció felépítése Felsőoktatás helyzete
Részletesebbenhatályos:
1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az
RészletesebbenMunkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések
A foglalkoztatás fejlesztés helyzete, céljai Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében Munkáltatói igények, foglalkoztatási stratégiák, együttműködések Kisvárda, 2017. január 23. Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg
RészletesebbenA felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3)
A felsőoktatási szolgáltatások rendszer szintű fejlesztése: diplomás pályakövetés és vezetői információs rendszerek (TÁMOP 4.1.3) 2011. december 7. Fejlesztés a minőségi oktatásért Minőség a felsőoktatásban
RészletesebbenBérfejlesztés 2013. Kivonat a szakmai szervezetek észrevételeiből
Bérfejlesztés 2013. Kivonat a szakmai szervezetek észrevételeiből Szakmai szervezet Általános javaslatok Forráselosztás 2013 orvos - szakdolgozó - egyéb eü.-s Egyéb pénzügyi javaslat Emberi erőforrás intézkedési
RészletesebbenEgészségügyi Emberi Erőforrás Kihívások Magyarországon. Dr. Szócska Miklós Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum I. Országos Konferencia
Egészségügyi Emberi Erőforrás Kihívások Magyarországon Dr. Szócska Miklós Egészségügyi Emberi Erőforrás Fórum I. Országos Konferencia Fizetés és juttatások A környező infrastruktúra minősége Helyszín (ország,
RészletesebbenFejlesztéspolitika az egészségügyben
Fejlesztéspolitika az egészségügyben EUREGIO III PROJECT MASTER CLASS PROGRAM 2009. szeptember 2. Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2007-2013(15) - ~1,8 milliárd euró TÁMOP: 253 millió euró TIOP:
RészletesebbenA külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben
A külföldi munkavállalás lehetősége a magyar felsőoktatásban tanulók terveiben Sansumné Molnár Judit ecomojud@uni-miskolc.hu Miskolci Egyetem VI. Magyar Földrajzi Konferencia Kockázat Konfliktus Kihívás
RészletesebbenAz Alzheimer Café mozgalom célja jelene és jövője Dr. MENYHÁRT MIKLÓS. ALZHEIMER VILÁGNAPI rendezvény szeptember 8-án
Az Alzheimer Café mozgalom célja jelene és jövője Dr. MENYHÁRT MIKLÓS ALZHEIMER VILÁGNAPI rendezvény 2017. szeptember 8-án ALZHEIMER CAFÉ a világ nagyobb részén kisebb településeken is megszokottak az
RészletesebbenBEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ALAKULÁSA 2013 ÉS 2017 KÖZÖTT INTÉZMÉNYI SZINT
Fő BEJÖVŐ MOTIVÁCIÓS VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEINEK ALAKULÁSA 213 ÉS 217 KÖZÖTT INTÉZMÉNYI SZINT A bejövő motivációs felmérésekben résztvevők számának alakulása 213 és 217 között változatos képet mutat. A teljes
RészletesebbenA HRH tervezés és menedzsment jogi keretei, a pálya presztízsének és vonzerejének támogatása Egészségügyi emberi erőforrás helyzetkép, 2013.
A HRH tervezés és menedzsment jogi keretei, a pálya presztízsének és vonzerejének támogatása Egészségügyi emberi erőforrás helyzetkép, 2013. SE Egészségügyi Menedzserképző Központ Budapest, 2013. május
RészletesebbenGyorsjelentés a végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálatáról
Gyorsjelentés a végzett hallgatók utánkövetéses vizsgálatáról 1994 4. A Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán illetve annak jogelőd intézményében 199-ben indult az általános szociális munkások
RészletesebbenDiplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010
Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A természettudomány képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által készített, Diplomás pályakövetés
RészletesebbenEgy kórházigazgató küzdelmei Hogyan szerezzünk jó orvosokat?
Egy kórházigazgató küzdelmei Hogyan szerezzünk jó orvosokat? főigazgató főorvos Sok fecske Heti Válasz konferencia 2014. június 19. Kapacitás A kórház jelenlegi ágyszáma: 1 483 Az aktív ágyak száma: 1081
RészletesebbenDiplomás pályakövetés - végzettek - intézményi online kutatás, 2019.
Diplomás pályakövetés - végzettek - intézményi online kutatás, 9. Riport generálás időpontja: 9.4.8. 8:58:4.. Ön milyen szakon végzett az intézményben? Válaszok száma: 4.alkalmazott szociális gerontológia
RészletesebbenMediaGo Alapítvány MediaGo Alapítvány
A a MediaGo Holding független érdekszövetség tagjaként jött létre 2009-ben. Missziónk a pályája elején lévő fiatal munkaerő elhelyezkedésének segítése, ezen keresztül a strukturális munkanélküliség csökkentése,
RészletesebbenElégedettség DEM 2018 BGK (dem_2018_bgk) Válaszadók száma = 52. Felmérés eredmények. Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián 25% 50%
Elégedettség, DEM 08 BGK Elégedettség DEM 08 BGK (dem_08_bgk) Válaszadók száma = Felmérés eredmények Jelmagyarázat Válaszok relatív gyakorisága Átl. elt. Átlag Medián Kérdésszöveg Bal pólus % % Jobb pólus
RészletesebbenA PROJEKTTERVEZÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI: SZAKÉRTŐ SZEMÉVEL. Pályázatíró szeminárium, Stratégiai partnerségek Január 16.
A PROJEKTTERVEZÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI: Pályázatíró szeminárium, Stratégiai partnerségek 2018. Január 16. PROJEKT ÉRTÉKELÉS GYAKORLATA Transzparens, szabályozott folyamat 2 független, de a szakterületen
RészletesebbenKépzési igények fejlesztése felhasználói igények alapján elektronikus információbiztonsági szakértő szakirányú továbbképzési szak
Képzési igények fejlesztése felhasználói igények alapján elektronikus információbiztonsági szakértő szakirányú továbbképzési szak Illéssy Miklós Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet
RészletesebbenVálság és kommunikáció!
Válság és kommunikáció! A potenciális vevıink irányába történı kommunikáció válság idején kiemelten fontos. Sajnos nagyon sokan elkövetik azt a hibát, hogy egy nehéz helyzetben (pl. válság idején) behúzzák
Részletesebben