GIS ALAPÚ BELVÍZ-VESZÉLYEZTETETTSÉGI TÉRKÉPE ZÉS A DÉL- ALFÖLDÖN
|
|
- Sándor Nagy
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 GIS ALAPÚ BELVÍZ-VESZÉLYEZTETETTSÉGI TÉRKÉPE ZÉS A DÉL- ALFÖLDÖN 1 KÖRÖSPARTI JÁNOS, 1 BOZÁN CSABA, 2 PÁSZTOR LÁSZLÓ, 3 KOZÁK PÉTER, 4 KUTI LÁSZLÓ ÉS 3 PÁLFAI IMRE 1 HALÁSZATI ÉS ÖNTÖZÉSI KUTATÓINTÉZET 2 MTA TALAJTANI ÉS AGROKÉMIAI KUTATÓINTÉZETE 3 ALSÓ-TISZA VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 4 MAGYAR ÁLLAMI FÖLDTANI INTÉZET 1. Előzmények Az évi súlyos belvíz-helyzet kapcsán a Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vízgazdálkodási Önálló Osztálya programot készített a mez gazdaságot ér károk enyhítésére. A program részét képezte egy a mez gazdaságilag m velt területek belvíz általi veszélyeztetettségét jól reprezentáló veszélyeztetettségi térkép szerkesztése is. A Halászati és Öntözési Kutatóintézet kapta a megbízást, miszerint vizsgálja meg a káros víztöbblet okait, melyet térképen is meg kell jeleníteni. Intézetünkben a belvíz-veszélyeztetettség térképezési munkálatok 2001-ben kezd dtek meg a Békési-sík vizsgálatával. A tanulmány geológiai, domborzati, vízrajzi, talajtani, hidrológiai, vízrendezési, meliorációs és éghajlati jelleg kérdésekkel foglalkozott. Azt vizsgáltuk, hogy a felsorolt tényez k miként vezethetnek a széls séges vízháztartási helyzetek kialakulásához. A munka során numerikus és topográfiai adatokkal dolgoztunk, melyek segítségével szemléltettük pl. az elhagyott folyómedrek el fordulási helyeit, a domborzat tagoltságát, a belvízzel elöntött kisebb-nagyobb területek, táblák elhelyezkedését. A munka 2002-ben folytatódott a Békés-Csanádi löszhát területén. A belvízi hajlamosságra vonatkozó vizsgálataink elvi és módszertani megalapozása érdekében másfél évszázadra visszanyúló szakirodalmi feltárást végeztünk, amely alapján levonható általános következtetés, hogy a term hely vízháztartási folyamatát sok, id ben és térben különböz en változó tényez befolyásolja. Ebben a tanulmányban 12 f befolyásoló tényez t és összesen 47 paramétert vettünk számba. A paramétereket, azok verbálisan és/vagy naturálisan megfogalmazott fokozatai szerint, 1-t l 5-ig terjed rangértékkel láttuk el, majd a 35 érintett települést négy-négy részre osztva 140 sorból álló 47 oszlopú alapérték-mátrixot szerkesztettünk, amelyb l a településenkénti adatok átlagolásával településsoros összesít értékmátrixot állítottunk el. A 47-féle rangérték településenkénti egyszer számtani átlaga jelezte az adott település belvízveszélyeztetettségét. A tanulmány tartalmazta a belvíz által potenciálisan veszélyeztetett területek 1: es méretarányú, a településenkénti átlagos rangszám alapján szerkesztett szintézistérképét, melyen az er sen, a közepesen és az alig veszélyeztetett területek különféle színekkel és színárnyalatokkal voltak elkülönítve ban Csongrád megye, illetve Békés megye Körösökön túli vidéke került sorra. Ezen vizsgálataink során módosítottuk módszerünket és már GIS technológiákat is alkalmaztunk. Az eredeti rangszám-képzési elvet megtartva jóval kevesebb befolyásoló tényez t, illetve paramétert alkalmaztunk, csak a belvízképz désben valóban lényeges szerepet játszókat vettük számításba. Ugyanakkor nem településenkénti, hanem jóval s r bb rácshálózattal dolgoztunk, így vektoros digitális tényez térképeket állítottunk el, amelyeket fedvényként kezelve egy részletgazdagabb térbeli felbontású szintézistérképet hoztunk létre, amely jól kifejezi a vizsgált terület belvízi veszélyeztetettségét. A szintézistérkép el állításához
2 közvetetten felhasználtuk az elöntési térképet. A szintézistérképr l meghatároztuk az egyes településekre jellemz átlagos veszélyeztetettségi értéket ben a feladataink egyrészt a módszertan finomítására irányultak, másrészt a véglegesített módszerrel való számítások és térképszerkesztés elvégzésére. A vizsgálatok els sorban Békés és Csongrád megye teljes területére vonatkoznak, abból a megfontolásból, hogy egységes módszerrel állíthassuk el az elöntés-veszélyeztetettségi térképet. A meglév adatok felhasználásával végeztünk egy újrafuttatást, amely a térkép pontosságának jelent s javulását eredményezte ban Bács-Kiskun megye területére dolgoztuk ki a belvíz-veszélyeztetettségi térképet, mellyel elkészült a Dél-alföldi régió egységesített térképe. A belvíz-veszélyeztetettség térképezése alkalmat ad arra, hogy területileg differenciálhassuk a belvíz által veszélyeztetett területek hasznosítási lehet ségeit (mez gazdasági, tájfejlesztési és természetvédelmi célzattal). Ezt követ en javaslatot tehetünk a Komplex Belvíz-veszélyeztetettségi Mutató alapján a terület belvízveszélyeztetettségi kategorizálására (mérsékelten, közepesen és er sen veszélyeztetett), melyen belül megjelölhet ek a lehetséges hasznosítási módok. Jelen dolgozatunkban bemutatjuk a belvíz-veszélyeztetettségi térképezés során elért eredményeinket. 2. Módszertan és a befolyásoló paraméterek meghatározása A belvízi veszélyeztetettség és a természeti tényez k kapcsolatának tisztázását célzó kutatásaink eredményeire támaszkodva 6 f tényez (hidrometeorológia, domborzat, talajtan, földtan, talajvíz, földhasználat) számszer értékét határoztuk meg és használtuk fel a végs veszélyeztetettségi térkép szerkesztésénél. A fenti komplex tényez k értékeit egy többváltozós regressziós vizsgálattal egy el re definiált rácshálózatban összevetettük a belvízelöntések relatív gyakorisági értékeivel, amihez egy térképet szerkesztettünk. A végs szintézistérképet a regressziós egyenletb l számított Komplex Belvíz-veszélyeztetettségi Mutató (KBM) alapján szerkesztettük meg. A regressziós vizsgálatok során referencia értékként figyelembe vett tényleges elöntések folttérképe regionális megbízhatóságot ad, a befolyásoló tényez k számszer sítése a rendelkezésre álló legjobb felbontásban pedig a lokális pontosságot hivatott megteremteni. 2.1 Hidrometeorológiai tényez A hidrometeorológiai viszonyokat dönt en meghatározó csapadék- és légh mérsékletadatokból egyetlen tényez t, az ún. humiditási indexet (HUMI) alakítottuk ki. Ez a téli félévi csapadékot nagyobb súllyal veszi számításba, mint a nyári félévit, és ilyenformán a belvízképz dés hidrometeorológiai feltételeit jobban kifejezi, mint az egyszer összeg. A Humiditási Index számítása: 0,5 P* HUMI = PET ahol, P*: súlyozott csapadékösszeg az október-szeptemberi 12 hónapos id szakban, [mm]. PET: potenciális evapotranszspiráció az október-szeptemberi 12 hónapos id szakban, [mm]. A havi csapadékok súlyozó tényez it az 1. táblázat mutatja. 2
3 1. táblázat: A havi csapadékok súlyozó tényez i Hónap X XI XII I II III IV V VI VII VIII IX Súlyozó tényez 1,0 1,5 2,0 2,0 2,0 1,5 1,0 0,75 0,5 0,5 0,5 0,75 A PET számítása: a havi középh mérsékletekb l a téli, illetve a nyári félévi képlettel számított havi evapotranszspirációk összege (Szesztay, 1958). A belvíz-veszélyeztetettségi térkép szerkesztéséhez a HUMI 10%-os el fordulási valószín ség értékeit használtuk fel. A hidrometeorológiai tényez, vagyis a humiditási index számított értékeinek területi eloszlását az 1. ábrán mutatjuk be. A HUMI értékei 1,06 és 1,31 között változnak. 1. ábra: A hidrometeorológiai tényez poligon módszerrel szerkesztett területi eloszlása 2.2 Domborzati tényez A domborzati tényez el állításához els lépésként egy domborzati modellt kellett elkészíteni, amelyhez Gauss-Krüger vetület 1:25000-es méretarányú térképeket használtunk fel. A katonai térképek f szintvonalai 2,5 méterenként vannak megírva, esetenként 1,25 méteres felez vonalak is fel vannak tüntetve. Ezeket a helyenként nem folytonos vonalakat kellett digitális formába hozni. Az elkészült digitális állomány vonalaihoz hozzárendeltük a papírtérképr l leolvasható magassági adatokat. A digitális terepmodell (2. ábra) és az elemzéshez használt 1x1 km-es rácsháló segítségével meghatároztuk az egyes cellákra a reliefenergia értéket, vagyis az 1 km 2 -en belüli magassági szintkülönbséget méterben kifejezve. A domborzati mutató kialakításához a kapott értékeket a diszkrét pontok tengerszint feletti magasságával és az el forduló legkisebb magasságértékkel korrigáltuk. A domborzati tényez térképet a 3. ábra szemlélteti. A tényez t a következ képpen határoztuk meg: Domborzati tényez = (tengerszint feletti magasság / 75) * relief energia 3
4 A tengerszint feletti magasság vizsgálati területünkön méter között változik, tehát a reliefenergiát korrigáló szorzó tényez 1,0-1,8 közötti. 2. ábra: Digitális terepmodell 3. ábra: Domborzati tényez térkép 4
5 A legutóbbi vizsgálatainknál a digitális terepmodellt a FÖMI által forgalmazott DDM10 adatbázis felhasználásával készítettük el, amivel jelent s min ségi javulást értünk el a felbontás terén. 2.3 Talajtani tényez A talajtani tényez t a talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak megfelel numerikus indikátorral történ jellemzése alapján állapítottuk meg. Térbeli és tematikus alapként a Kreybig-féle talajismereti térképsorozat térinformatikai feldolgozásaként épül Kreybig Digitális Talajinformációs Rendszer (KDTiR) geometriai állományait használtuk, amihez a tájtermesztési térképlapok ismeretanyagát is integráltuk (Szabó et al., 2000). A térképsorozat feltünteti a talajok mez gazdasági szempontból kiemelked jelent ség kémiai és fizikai tulajdonságait. A Kreybig-féle térképeken feltüntetett, fizikai talajtulajdonságok alapján elkülönített csoportokat (Kreybig, 1938) a Várallyay és munkatársai által kidolgozott vízgazdálkodási kategóriákkal, és a vízvezet, átereszt képességgel korreláltattuk (2. táblázat), és ezekb l vezették le a belvíz-érzékenységet jellemz tulajdonságot (Várallyay et al., 1980). A kvantifikált talajtani mutató tematikus tényez térképként került ábrázolásra. 2. táblázat: Az egyes Kreybig-féle osztályok besorolása vízgazdálkodási kategóriákba A talaj-vízgazdálkodási kategóriák Megfeleltethet fizikai talajféleségük szerint (Várallyay et Kreybig-féle al., 1980) osztályok A terület vízborítás után hajlamos-e belvízképz désre? (1.) homok V. nem hajlamos (2.) homokos vályog IV. gyengén hajlamos (3.) vályog I. közepesen hajlamos (4.) agyagos vályog II. hajlamos (5.) agyag III. (VI.) nagyon hajlamos (6.) enyhén szikes, v. pszeudoglejes t. VII./1-2. (VI.) hajlamos (7.) er sen szikes t. VII./3. (VI.) nagyon hajlamos (8.) t zeg, kotu VIII., X. nagyon hajlamos (9.) sekély term réteg t. (IX.) talajképz k zett l függ Jelmagyarázat: I. Jó víztartó és vízvezet képesség talajok (vályog); II. Közepes vízvezet képesség, a vizet er sebben tartó talajok (nehéz, agyagos vályog); III. Gyenge vízvezet képesség, a vizet er sen tartó, er sebben repedez talajok (agyag); IV. Nagy vízvezet képesség, még jó víztartó talajok (könny -azaz homokos- vályog); V. Igen nagy vízvezet képesség, gyengén víztartó talajok (homok); VI. Jó vízvezet képesség, a vizet igen er sen tartó talajok (magnéziumos talajok); VII. Szikes talajok; VII/1. mez gazdasági m velésre alkalmas, gyengén szikes talajok; VII/2. mez gazdasági m velésre feltételesen alkalmas szikes talajok; VII/3. mez gazdasági m velésre nem alkalmas, er sen szikes talajok; VIII. T zeges talajok; IX. Köves, kavicsos talajok; X. Id szakosan vízállásos, vízjárta területek. Ahhoz, hogy a készül belvíz-érzékenységi térkép ne veszítse el kapcsolatát a korábban kidolgozott, Várallyay-féle 9 talajvíz-gazdálkodási kategóriával összhangba hozott 1: es adatállománnyal, a tájtermesztési térképek kategóriarendszerét néhány összevonással, illetve kiegészítéssel hozzákapcsoltuk a Várallyay-féle osztályokhoz (3. táblázat). Azokra a kategóriákra, melyekre a jelkulcsban nem volt érték, becsült értékeket 5
6 adtunk. A becsléssel els sorban az adott csoportnak a többi kategóriához való viszonyát igyekeztünk számszer síteni (Kreybig, 1956). 3. táblázat: Kapcsolat a Várallyay-féle talaj-vízgazdálkodási kategóriák és a tájtermesztési kategóriák között Várallyay-féle talajvízgazdálkodási Korábbi vizsgálat Megfeleltethet ún. Megadott vízvezet Átlagolt, során figyelembe tájtermesztési képesség, mm/óra illetve becsült kategória, fizikai vett víznyelési kategória (tájterm. jelkulcs vízvezet képesség talajféleség szerint sebesség, IR alapján) érték (mm/óra) (mm/óra) (1.) homok 500 (1.,3.) savanyú/karbonátos, nem humuszos homok (1.) homok 500 (2.,4.) savanyú/karbonátos, humuszos homok (2.) homokos vályog (23-30) 26 (3.) vályog 125 (5.) kit n vályog és öntésiszap-talajok (3.) vályog 125 (6.) felszínben - 15* savanyú, kit n min ség vályog- és agyagtalajok (4.) agyagos vályog (10-15) 13 (5.) agyag 60 (7.) Igen er sen kötött, savanyú mészigényes agyagok és vályogok (6.) enyhén szikes, v. 30 (10.) enyhén szikes - 11** pszeudoglejes t. talajok, mez gazd. (6.) enyhén szikes, v. 30 (11.) enyhén szikes - 5 pszeudoglejes t. talajok, feltételesen mez gazd. (7.) er sen szikes t. 10 (12.) er sen szikes - 1*** talajok (8.) t zeg, kotu 0 (9.) t zeg és kotus - - talajok (9.) sekély -1 (8.) sekély - - term réteg t. term réteg talajok * Az 5. kategóriához tartozó alsó érték. ** Az A és B szintben a m velés kever hatása érvényesülhet. *** A mérés a gyakorlatban nagy szórást mutat, a duzzadás és a felszíni repedezettség bizonytalanná teszi. A származtatott talajtani tényez (numerikus indikátor) a 3. táblázat ötödik oszlopában szerepl átlagolt, illetve becsült vízvezet -képesség érték, amely mm/óra helyett cm/óra egységben lett megadva. Ennek térképe a vizsgálatba vont 3 megye területére a 4. ábrán látható. 6
7 2.4 Földtani tényez 4. ábra: A talajtani tényez területi eloszlása a Dél-alföldi régióban A földtani tényez meghatározásához a felszínközeli vízzáró képz dmények elhelyezkedését és vastagságát vettük figyelembe. A tényez térképet az Alföld komplex földtani térképezése során kapott fúrási adatok és megszerkesztett térképek feldolgozásával készítette el a Magyar Állami Földtani Intézet. Az egyes képz dmények vízátereszt képességét a Rónai András által kidolgozott ún. agyagossági százalék megállapításával végezték. Az egyes mintákban a 0,02 mm szemcseátmér alatti frakció súlyszázaléka meghatározható (az agyag és finomk zetliszt aránya), amely a vízzáróság szempontjából mérvadó. A vízzáró vastagságát és a felszínhez viszonyított mélységét különálló térképeken ábrázolták, majd a két fedvény összedolgozása eredményezte a talajtani tényez térképet. A térinformatikai feldolgozásnál a tényez térképek minden diszkrét pontjához egy értékmátrix szerint rendeltek értékeket (4. táblázat). A kapott tényez értékek fordítottan arányosak a belvízképz dés mértékével. A belvizesedés el fordulásának valószín ségét a legfels vízzáró réteg felszínhez viszonyított helyzete és vastagsága növelheti, vagy csökkentheti (5. ábra). 4. táblázat: A földtani tényez a legfels vízzáró réteg felszínhez viszonyított helyzete és vastagsága alapján Vastagság Mélység Vízzáró a felszínen <2 m 2-4 m 4-10 m >10 m <1 m 0,2 1,8 3,6 4, m 0,1 1,5 2,7 4, m 0,1 0,9 1,8 3,4 5 >4 m 0,1 0,3 1,1 3,0 5 Legveszélyesebb Legkevésbé veszélyes 0,1 >>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>>5 7
8 5. ábra: Földtani tényez térkép 2.5 Talajvíz tényez Az el vizsgálatokat követ en összesen 160 db talajvízszint észlel kút adatait használtuk fel ( ). A Duna-Tisza közi hátság problematikája miatt kénytelenek voltunk kettébontani adatsorainkat, mégpedigt az ig és az ig terjed id szakra. Mindkét id szakból leválogattunk két-két évi maximumot, amelyeket végül átlagoltunk. Ez az érték méterben fejezi ki a talajvíz tényez értékét (6. ábra). Talajvíz tényez (NV átlag ) = NV 1 ( ) + NV 2 ( ) + NV 3 ( ) + NV 4 ( ) / 4 Minél nagyobb a mutató értéke, vagyis minél mélyebben van a talajvíz, annál kisebb a belvízképz désnek a lehet sége. A térbeli interpoláció során egy adott pontban a vizsgálandó paraméter értékének meghatározásához a környez pontokban mért adatokat használtuk föl, amelynek során a különböz távolságú pontokat nem ugyanakkora súllyal, és a hatástávolságon kívüli pontokat egyáltalán nem vettük figyelembe (Rónai, 1961). A térbeli becsléshez a ko-krigelést alkalmaztuk, ami egy olyan matematikai eljárás, amely lehet vé teszi, hogy egyszerre két, egymástól függ paraméterrel végezzünk becslést, a kett közül az egyik paraméterre. A mi esetünkben az volt a cél, hogy a talajvíz értékeket az általunk meghatározott talajvízkutak NV átlag értékei közötti területeken az egyszer lineáris interpoláció helyett a domborzathoz igazítsuk. Ezzel a módszerrel kiküszöböltük azt a hibát, amely a lineáris interpoláció hibájából adódhat, miszerint keletkezhetnek olyan pontok, illetve területek a talajvíz térképen, ahol a talajvíz szintek indokolatlanul meghaladják a terepszintet, tehát nem a valóságot tükrözik. 8
9 2.6 Földhasználati tényez 6. ábra: Ko-krigeléssel módosított talajvíz tényez térkép A földhasználati kategóriák a CORINE adatbázis alapján különíthet k el, melynek segítségével osztályozhatjuk ket a belvízképz désben betöltött szerepük fontossága szerint. A belvíz-veszélyeztetettségi szintézistérkép szerkesztéséhez az egyes földhasználati kategóriák az 5. táblázat szerinti értékekkel jellemezhet k. A számértékek nagyságrendjét úgy választottuk meg, hogy az illeszkedjen a többi tényez értékéhez. Minél kisebb a belvízi veszélyeztetettség, annál nagyobb a földhasználati tényez értéke. A földhasználati tényez területi eloszlását a 7. ábra szemlélteti. 5. táblázat: A földhasználati tényez értékei a földhasználati kategória szerint Földhasználati kategória Földhasználati tényez 1. Mesterséges felszínek 0,6-1,0 2. Mez gazdasági területek 2.1. Szántóföldek 0,3-1, Állandó növényi kultúrák 2, Legel k 0, Vegyes mez gazdasági területek 0,5-2,0 3. Erd k és természetközeli területek 3.1. Erd k 1,0-5, Cserjés és/vagy lágyszárú növ. 0,6-3, Növényzet nélküli, vagy kevés növ. 0,3-0,6 4. Vizeny s területek 0,1 5. Vízfelületek 0,1 9
10 2.7 Belvíz-gyakorisági térkép 7. ábra: Földhasználati tényez térkép Elemzéseinkben a vizsgálati területen található Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok (ATI-KÖVIZIG, KÖR-KÖVIZIG, ADU-KÖVIZIG) által regisztrált belvízi elöntési maximum értékek kontrúrjait ábrázoló térképi állományokat dolgoztuk fel. A vizsgálati id szak kiválasztásánál törekedtünk arra, hogy a lehet legteljesebb kör képet kaphassunk a belvízi elöntésekr l. A feldolgozás során az alábbi évekre vonatkozó belvízi elöntési térképeket vizsgáltuk az ATI-KÖVIZIG m ködési területének vonatkozásában: 1957, 1959, 1962, 1963, 1965, 1967, 1982, 1986, 1987, 1993, 1999, 2000, 2001, 2003, Mivel a fenti adatbázis az alábbi években kialakult belvízi elöntések tekintetében nem tartalmazott információkat, így az azokra vonatkozó elöntési térképek feldolgozására adathiány miatt nem volt lehet ségünk: 1995, 1997, A KÖR-KÖVIZIG m ködési területére vonatkozóan az alábbi években észlelt elöntéseket dolgoztuk fel: 1957, 1958, 1962, 1963, 1965, 1966, 1967, 1977, 1978, 1979, 1980, 1981, 1985, 1986, 1987, 1991, 1996, 1997, 1998, 1999, 2000, A térképek alapján megállapítható, hogy a vizsgálati területen tapasztalt releváns belvízi id szakot lefedték a térképek, így az azokból levont következtetések mértékadónak tekinthet k. Az ADU-KÖVIZIG területén regisztrált belvízi elöntések ábrázolása az közötti id szakra állt rendelkezésünkre. A vizsgálat során az Igazgatóság belvízvédelmi összefoglaló jelentéseire támaszkodtunk. A dokumentációk átvizsgálása után az alábbi esztend k belvízi elöntései kerültek feldolgozásra: 1963, 1964, 1965, 1966, 1969, 1970, 1971, 1972, 1974, 1975, 1977, 1999, 2000, 2003, 2004, Az Egységes Országos Vetületi rendszerbe transzformált elöntési térképekb l ArcWiev szoftver segítségével el fordulási gyakorisági térképet készítettünk, amelyet a regressziós vizsgálatok során, mint függ változót használtunk fel. Az összedolgozott elöntési térképeket a 8. ábra szemlélteti. 10
11 8. ábra: Belvíz-gyakorisági térkép 3. Területi regressziós vizsgálatok, szintetizált térképek A területi regressziós vizsgálatok célja megállapítani az általunk vizsgált és meghatározott befolyásoló tényez k milyen súlyát a belvíz-veszélyeztetettség kialakításában. Ehhez alkalmaztunk kétváltozós-, illetve többváltozós regressziós vizsgálatokat, ahol a függ változók minden esetben a belvíz-gyakorisági értékek voltak. Az egyes megyéket különkülön és együtt is vizsgáltuk, az alábbiakban a Dél-alföldi régió eredményeit mutatjuk be. 3.1 Regressziós vizsgálatok értékelése A kétváltozós vizsgálatok szerint a Dél-alföldi régió együttes vizsgálatában is a talajtani tényez mutatja az elöntéssel a legszorosabb kapcsolatot (6. táblázat). 6. táblázat: Az egyes tényez k közötti kétváltozós kapcsolatok korrelációs együtthatója Elöntés Talajtan Földtan Földhasználat Domborzat Talajvíz Elöntés 1,000-0,377-0,255-0,249-0,183-0,227 Korrelációs együttható Talajtan -0,377 1,000 0,631 0,458 0,368 0,118 Földtan -0,255 0,631 1,000 0,316 0,447 0,191 Földhasználat -0,249 0,458 0,316 1,000 0,325 0,202 Domborzat -0,183 0,368 0,447 0,325 1,000 0,412 Talajvíz -0,227 0,118 0,191 0,202 0,412 1,000 Ezt követi a földtani és a földhasználati tényez, majd a talajvíz tényez és a sort a domborzati tényez zárja. A többváltozós kapcsolat vizsgálatok eredménye szerint is a Dél-alföldi régió együttes vizsgálata során a talajtani tényez hat legjobban a belvízelöntésre (7. táblázat), ugyanis ennél a legnagyobb a parciális korrelációs együttható 11
12 értéke (-0,329). A sorban ezt követi a talajvíz tényez, majd a földhasználati tényez, végül a földtani és a domborzati tényez, amelynek értéke a pozitív tartományba is átmegy. 7. táblázat: A parciális korrelációs együttható és a standardizált koefficiens értékei Konstans Talaj Földtan Földhasználat Domborzat Talajvíz Parciális korrelációs együttható -0,259-0,004-0,067 0,040-0,187 Nem standardizált koefficiens (B) 1,976-0,221-0,002-0,076 0,022-0,151 A többváltozós vizsgálat alapján az elöntés mutatószáma az alábbi regressziós egyenlettel számítható: Elöntési mutató = 1,976 0,221 Talaj - 0,002 Földtan 0,076 Földhasználat + 0,022 Domborzat 0,151 Talajvíz A többváltozós kapcsolat szorosságát jellemz többszörös korrelációs együttható értéke R = 0, A szintetizált eredménytérkép bemutatása A szintézistérképek szerkesztését a többváltozós regresszió vizsgálat alapján lehet elvégezni, amelyben a független változók a belvízképz dést befolyásoló kiválasztott tényez k, a függ változó, pedig a belvíz-gyakorisági térképr l meghatározható elöntési érték, az elöntés relatív gyakorisága. A tényez k közötti arányok meghatározását követ en a hidrometeorológiai tényez vel megszoroztuk a regressziós egyenlettel kapott elöntési mutatókat. A képletek alapján elkészítettük a Dél-alföldi régió (9. ábra) belvízveszélyeztetettségi folttérképét. 9. ábra: A Dél-alföldi régió belvíz-veszélyeztetettségi térképe 12
13 A színek a zöldt l a sárgán keresztül a vörös különböz árnyalataiig jelzik a belvízi veszélyeztetettség fokozatait. A zöld és a sárga színnel jelölt legkevésbé veszélyeztetett területeken a KBM értéke 7,0-nél kisebb, a világos vörös árnyalatú foltok (KBM = 7,01-11,0) közepesen veszélyeztetett területnek számítanak, míg a sötétebb vörös árnyalatú foltok (KBM > 11,0) az er sen veszélyeztetett területeket jelölik. A Dél-alföldi régió belvíz-veszélyeztetettségi szintézistérképe az alábbi Komplex Belvíz-veszélyeztetettségi Mutató alapján készült: KBM = (1,976 0,221 Talaj - 0,002 Földtan 0,076 Földhasználat + 0,022 Domborzat 0,151 Talajvíz) * 5 HUMI A Dél-alföldi régióról készült szintézistérképet vizsgálva, a korrelációs vizsgálatok eredményét is figyelembe véve, els sorban a talajtani és a földtani tényez térképekkel találunk szorosabb összefüggést. Az eredménytérképen az er sen veszélyeztetett foltok azokon a helyeken jelentkeznek els sorban, ahol valamilyen talajgenetikai, földtani okból rossz vízháztartású (szolonyec v. szoloncsák szikesek), vagy fiatal kifejl dés talajtípusok (pl. öntéstalajok) találhatóak. 4. Összefoglalás Vizsgálataink célja, hogy a Dél-alföldi régió területére a belvízképz dést befolyásoló f bb tényez k térképes adatainak felhasználásával megszerkesszük a terület belvízveszélyeztetettségi térképét. Ehhez a következ 6 f tényez t határoztuk meg: hidrometeorológiai tényez, domborzati tényez, talajtani tényez, földtani tényez, talajvíztényez, földhasználati tényez. Minden tényez t egyetlen számértékkel jellemeztünk, olyan számmal, amely vizsgálataink szerint legjobban kifejezi az adott tényez nek a belvízképz désben játszott szerepét. A felsorolt tényez k térképeit digitális formában fedvényként egymásra illesztettük és egy regressziós egyenlet segítségével differenciált módon összegeztük az egyes tényez ket. A regressziós egyenleteteket úgy állítottuk el, hogy az egyes befolyásoló tényez ket, mint független változókat, a tényleges belvízi elöntésekb l meghatározott elöntési gyakorisággal, mint függ változóval vetettük össze. Az így kapott Komplex Belvízveszélyeztetettségi Mutatóból szerkesztettük meg a végs szintézistérképeket. Az általunk használt belvíz veszélyeztetettség meghatározás számos fejlesztési lehet séget rejt magában. Az egyes tényez k meghatározásánál és térképre szerkesztésénél az adatok megbízhatósága nagymértékben függ az adatok forrásától és a feldolgozás módszerét l. A szintézistérképünk jelen állapotában megyei lépték vizsgálatok elvégzésére alkalmas, de az alapadatok finomításával kistáj szint vizsgálatok elvégzésére is alkalmassá tehet. A távérzékelés és a GIS eszközeinek használatával az egyes tényez k elemzésénél pontosítás érhet el. A meglév adatbázisunk aktualizálás után (a jelen vizsgálatok után jelentkez rendkívüli hidrológiai események adataival történ kiegészítés) alkalmas arra, hogy matematikai-statisztikai módszerekkel megbízhatóságát növeljük. 5. Köszönetnyilvánítás A belvíz-veszélyeztetettségi térképezést a Földm velésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Természeti Er források F osztálya támogatta. 13
14 5. Felhasznált irodalom Kreybig L Általános magyarázó a talajtérképekhez. M. Kir. Földtani Intézet, Budapest. Kreybig L Az agrotechnika tényez i és irányelvei, Akadémiai Kiadó, Budapest. Rónai A Az Alföld talajvíztérképe, Magyarázó a talajvíztükör felszínalatti mélyésgének 1: es méret térképéhez. A térkép az Országos Vízügyi F igazgatóság támogatásával a Magyar Állami Földtani Intézetben készült az országos kútkataszter adatai alapján. Budapest. Szesztay K Tájékoztató adatok a vízfelületek párolgásáról. Vízügyi Közlemények, 40 (2): Szabó J., Pásztor L., Bakacsi Zs., Zágoni B. és Csökli G Kreybig Digitális Talajinformatikai Rendszer (El zmények, térinformatikai megalapozás). Agrokémia és Talajtan 49 (1-2): Várallyay Gy., Sz cs L., Rajkai K., Zilahy P. és Murányi A Magyarországi talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak kategóriarendszere és 1: es méretarányú térképe. Agrokémia és Talajtan 29 (1-2):
Az Alföld GIS- alapú belvízveszélyeztetettségi
Az Alföld GIS- alapú belvízveszélyeztetettségi térképezése KÖRÖSPARTI JÁNOS 1 - BOZÁN CSABA 1 - PÁLFAI IMRE 2 - PÁSZTOR LÁSZLÓ 3 - MÜLLER TAMÁS 4 1 osztályvezető, NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló
RészletesebbenMagyarország síkvidéki területeinek Komplex Belvízveszélyeztetettségi
Magyar Meteorológiai Társaság Agro- és Biometeorológiai Szakosztálya MTA Talajtani, Vízgazdálkodási és Növénytermesztési Bizottsága MTA Meteorológiai Tudományos Bizottsága Agro- és Hidrometeorológiai Albizottsága
RészletesebbenA belvíz-veszélyeztetettség térképezésének eredményei és újabb módszertani fejlesztései a NAIK ÖVKI-ben
Országos Belvízvédelmi, Vízrendezési és Vízhasznosítási Konferencia Országos Vízügyi Főigazgatóság Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar A belvíz-veszélyeztetettség térképezésének eredményei és
RészletesebbenA BELVÍZ-VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁG SÍKVIDÉKI TERÜLETEIN
A Magyar Tudományos Akadémia Földtudományok Osztály Meteorológiai Tudományos Bizottság 42. Meteorológiai Tudományos Napok A vízgazdálkodás meteorológiai vonatkozásai A BELVÍZ-VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁG
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary. Bevezetés
A belvíz-veszélyeztetettség talajtani összefüggései a Békés-Csanádi löszháton Bozán Csaba 1 Bakacsi Zsófia 2 Szabó József 2 Pásztor László 2 Pálfai Imre 3 Körösparti János 1 Tamás János 4 1 Halászati és
RészletesebbenSzakdolgozat. Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen. Raisz Péter. Geoinformatikus hallgató
Belvíz kockázatelemző információs rendszer megtervezése Alsó-Tisza vidéki mintaterületen Szakdolgozat Raisz Péter Geoinformatikus hallgató Székesfehérvár, 2011.04.16 Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai
RészletesebbenA talaj termékenységét gátló földtani tényezők
A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november
RészletesebbenPásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek
Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet Környezetinformatikai Osztály, GIS Labor Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus 2. Hazai talajinformációs
RészletesebbenA glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel. Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter
A glejes talajrétegek megjelenésének becslése térinformatikai módszerekkel Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet VIII. Kárpát-medencei Környezettudományi
RészletesebbenA magyarországi termőhely-osztályozásról
A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
RészletesebbenDr. Dobos Endre, Vadnai Péter. Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Földrajz Intézet
Ideális interpolációs módszer keresése a talajvízszint ingadozás talajfejlődésre gyakorolt hatásának térinformatikai vizsgálatához Dr. Dobos Endre, Vadnai Péter Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Települések belterületi belvízveszélyeztetettség értékelése Békési István Nemzeti Közszolgálati Egyetem BELVÍZKÉPZŐDÉST
RészletesebbenPalfai Drought Index (PaDI) A Pálfai-féle aszályindex (PAI) alkalmazhatóságának kiterjesztése a Dél-Kelet Európai régióra Összefoglaló
Palfai Drought Index () A Pálfai-féle aszályindex (PAI) alkalmazhatóságának kiterjesztése a Dél-Kelet Európai régióra Összefoglaló A DMCSEE projekt lehetıvé tette egy olyan aszályindex kifejlesztését,
Részletesebben(73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren
(73) SISÁK I., BENŐ A. Az 1:200.000 mezőgazdasági talajtérkép digitális publikációja a Georgikon Térképszerveren Digital publication of the 1:200,000 scale agricultural soil map on the georgikon map talajtan@georgikon.hu
RészletesebbenFelszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül
Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy
Részletesebbenc adatpontok és az ismeretlen pont közötti kovariancia vektora
1. MELLÉKLET: Alkalmazott jelölések A mintaterület kiterjedése, területe c adatpontok és az ismeretlen pont közötti kovariancia vektora C(0) reziduális komponens varianciája C R (h) C R Cov{} d( u, X )
Részletesebben7. A digitális talajtérképezés alapjai
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe
RészletesebbenAlkalmazott talajtan I.
Alkalmazott talajtan I. Tematika, a teljesítés feltételei A kurzus teljesítése két részbıl tevıdik össze: Elmélet Febr-márc: elıadás + márc. végén zárthelyi dolgozat Projektmunka 4 fıs csoportokban: Adott
RészletesebbenOsztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén
Osztott paraméterű éghajlat-lefolyás modell építése a Zala vízgyűjtőjén Gribovszki Zoltán Csáki Péter Kalicz Péter Nyugat-magyarországi Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási
RészletesebbenGIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben
GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben Németh Tamás, Szabó József, Pásztor P LászlL szló, Koós Sándor A precíziós növénytermesztés c. program célkitűzései! A termőhelyi viszonyok és s a termés
RészletesebbenA Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése
XXXII. OTDK - Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció FiFöMa A Beregszászi járás természeti erőforrásainak turisztikai szempontú kvantitatív értékelése Pályamunka A dolgozat lezárásának dátuma: 2014.
RészletesebbenThermoMap módszertan, eredmények. Merényi László MFGI
ThermoMap módszertan, eredmények Merényi László MFGI Tartalom Sekély-geotermikus potenciáltérkép: alapfelvetés, problémák Párhuzamok/különbségek a ThermoMap és a Nemzeti Cselekvési Terv sekély-geotermikus
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELREJELZÉS 2007. november - kivonat - A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízásából készítette a VITUKI Kht. Vízgazdálkodási Igazgatóság és az Alsó-Tisza
RészletesebbenNagyméretarányú talajtérképek digitalizálása az MgSzH NTI-nél
Nagyméretarányú talajtérképek digitalizálása az MgSzH NTI-nél Pallagné Ruszkabányai Ágnes Hajdú-Bihar Megyei MgSzH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 2010. szeptember 8. Agrárinformatikai Nyári Egyetem
RészletesebbenA D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA
A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György
RészletesebbenTérinformatika a hidrológia és a földhasználat területén
Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén Horoszné Gulyás Margit Katona János NYME-GEO 1 Tartalom Alapok Alkalmazások, adatbázisok Térinformatika-tájhasználat Térinformatika-vízgazdálkodás
RészletesebbenPásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe PhD kurzus
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe
RészletesebbenBELVÍZTÉRKÉPEZÉS A TERÜLETFEJLESZTÉS SZOLGÁLATÁBAN. Bevezetés
BELVÍZTÉRKÉPEZÉS A TERÜLETFEJLESZTÉS SZOLGÁLATÁBAN Bíró Tibor 1 Tamás János 2 Lénárt Csaba 3 Bevezetés A belvizek előrejelzése, a belvízmennyiségek és az elöntések várható mértékének becslése a vízrajzi
RészletesebbenI. A terepi munka térinformatikai előkészítése - Elérhető, ingyenes adatbázisok. Hol kell talaj-felvételezést végeznünk?
Hol kell talaj-felvételezést végeznünk? Domborzat Földtan Növényzet Felszíni és felszín alatti vizek Éghajlat Talaj Tájhasználat Domborzat: dombvidék, 200-400 m, erős relief Földtan: Pannon üledékek, Miocén
RészletesebbenA talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre
ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső
RészletesebbenTalajtani adatbázis kialakítása kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz
Talajtani adatbázis kialakítása kedvezőtlen adottságú és degradálódott talajok regionális szintű elhelyezkedését bemutató térképsorozathoz László Péter Bakacsi Zsófia - Laborczi Annamária - Pásztor László
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 6.
Matematikai geodéziai számítások 6. Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre Dr. Bácsatyai, László Matematikai geodéziai számítások 6.: Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre
RészletesebbenVI. Magyar Földrajzi Konferencia
Kozák Péter 1 BELVÍZ KEZELÉSÉNEK KONFLIKTUSAI A DÉL-ALFÖLDI TAPASZTALATOK ALAPJÁN BEVEZETÉS A belvíz jelensége az alföldi jellegű területek sajátossága. Kis felszínesésű, kedvezőtlen vízgazdálkodási tulajdonsággal
RészletesebbenTérinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok
Talajtani Vándorgyűlés Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok Dobos Endre, Kovács Károly, Bialkó Tibor Debrecen 2016. szeptember
RészletesebbenAZ ASZÁLYINDEXEK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEI ÉS ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA
VÍZHIÁNY ÉS ADAPTÍV VÍZGAZDÁLKODÁSI STRATÉGIÁK A MAGYAR- SZERB HATÁRMENTI RÉGIÓBAN AZ ASZÁLYINDEXEK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYEI ÉS ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA DR PÁLFAI IMRE FIALA KÁROLY DR. BENHYE BALÁZS ÁGOSTON
RészletesebbenVillámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén
Villámárvíz modellezés a Feketevíz vízgyűjtőjén Pálfi Gergely DHI Hungary Kft. 2016.07.07. MHT, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen Villám árvíz modellezés A villámárvizek általában hegy és dombvidéki
RészletesebbenMatematikai geodéziai számítások 6.
Nyugat-magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kara Dr. Bácsatyai László Matematikai geodéziai számítások 6. MGS6 modul Lineáris regresszió számítás elektronikus távmérőkre SZÉKESFEHÉRVÁR 2010 Jelen szellemi
RészletesebbenFEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI
FEGYVERNEKI SÁNDOR, Valószínűség-sZÁMÍTÁs És MATEMATIKAI statisztika 8 VIII. REGREssZIÓ 1. A REGREssZIÓs EGYENEs Két valószínűségi változó kapcsolatának leírására az eddigiek alapján vagy egy numerikus
RészletesebbenSósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán
Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci
RészletesebbenÖsszefoglalás. Summary. Bevezetés
Az élőhely-térképezés talajtani támogatása (TalajMÉTA) Laborczi Annamária Szabó József Pásztor László Bakacsi Zsófia Dombos Miklós Magyar Tudományos Akadémia, Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet, Budapest
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenBenyhe Balázs. Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
Hidrológiai modellezés a Fehértó-majsaifőcsatorna vízgyűjtőjén Benyhe Balázs Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Bevezetés Aszályok a Kárpát-medencében: növekvő gyakoriság növekvő intenzitás Kevés objektíven
RészletesebbenVéletlen jelenség: okok rendszere hozza létre - nem ismerhetjük mind, ezért sztochasztikus.
Valószín ségelméleti és matematikai statisztikai alapfogalmak összefoglalása (Kemény Sándor - Deák András: Mérések tervezése és eredményeik értékelése, kivonat) Véletlen jelenség: okok rendszere hozza
RészletesebbenHogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz?
Hogyan készül a Zempléni Geotermikus Atlasz? MISKOLCI EGYETEM KÚTFŐ PROJEKT KÖZREMŰKÖDŐK: DR. TÓTH ANIKÓ NÓRA PROF. DR. SZŰCS PÉTER FAIL BOGLÁRKA BARABÁS ENIKŐ FEJES ZOLTÁN Bevezetés Kútfő projekt: 1.
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenGeostatisztikai módszerek alkalmazása a belvíz-veszélyeztetettségi térképezésben
Geostatisztikai módszerek alkalmazása a belvíz-veszélyeztetettségi térképezésben 1 Körösparti János 1 Bozán Csaba 1 Andrási Gábor 1 Túri Norbert 2 Takács Katalin 2 Laborczi Annamária 2 Pásztor László 1
RészletesebbenMagyar Földtani és Geofizikai Intézet. XXIII. Konferencia a felszín alatti vizekről április 6 7., Siófok
Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer a klímaváltozás lehetséges hatásainak regionális léptékű előrejelzése és az alkalmazkodási intézkedések megalapozása érdekében Szőcs Teodóra, Kovács Attila,
RészletesebbenA meteorológiai modellek talajadatbázisainak összehasonlító elemzése
A meteorológiai modellek talajadatbázisainak összehasonlító elemzése Pirkhoffer E. Czigány Sz. Gyenizse P. Nagyváradi L. 1. Bevezetés, célkitűzés A meteorológiai-éghajlati modellezés, az éghajlatváltozás
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenTermőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén
Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén Készítette: Juhász Péter erdőmérnök jelölt Konzulens: dr. Kovács Gábor egyetemi docens Diplomavédés Sopron, 2006 A kutatás céljai: Termőhelyi jellemzők
Részletesebben1:25.000-ES MÉRETARÁNYÚ TALAJTANI-FÖLDRAJZI MINTÁZAT AZ ORSZÁG EGYES TERÜLETEIN A KREYBIG DIGITÁLIS TALAJINFORMÁCIÓS RENDSZER ALAPJÁN.
1:25.000-ES MÉRETARÁNYÚ TALAJTANI-FÖLDRAJZI MINTÁZAT AZ ORSZÁG EGYES TERÜLETEIN A KREYBIG DIGITÁLIS TALAJINFORMÁCIÓS RENDSZER ALAPJÁN Pásztor László - Szabó József - Bakacsi Zsófia - Csökli Gabriella -
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenÁltalános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez
Távérzékelés Országos távérzékelési projektek (EENAFOTOTV, ETNATAVERV) Erdőmérnöki szak, Környezettudós szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési
RészletesebbenMódszertani Intézeti Tanszéki Osztály. A megoldás részletes mellékszámítások hiányában nem értékelhető!
BGF KKK Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály Budapest, 2012.. Név:... Neptun kód:... Érdemjegy:..... STATISZTIKA II. VIZSGADOLGOZAT Feladatok 1. 2. 3. 4. 5. 6. Összesen Szerezhető pontszám 21 20 7 22
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenVízgazdálkodástan Párolgás
Vízgazdálkodástan Párolgás SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar Talajtani és Agrokémiai Tanszék, Vízgazdálkodási és Meteorológiai Csoport 2012/2013. tanév 1. félév A párolgás A párolgás fizikai
RészletesebbenGeoshop fejlesztése a FÖMI-nél
Geoshop fejlesztése a FÖMI-nél Szolgáltató Igazgatóság Földmérési és Távérzékelési Intézet www.fomi.hu www.geoshop.hu takacs.krisztian@fomi.hu Budapest, 2014. június 12. Mi az a Geoshop? INSPIRE = térinformatikai
RészletesebbenTalajvízszint idősorok vizsgálata statisztikai módszerekkel a 4-es metró építésének pesti területén A D J U N K T U S
Talajvízszint idősorok vizsgálata statisztikai módszerekkel a 4-es metró építésének pesti területén S Z E R Z Ő : B Ó T A M Á R T O N T É M A V E Z E T Ő : K O V Á C S J Ó Z S E F A D J U N K T U S A szakdolgozat
RészletesebbenMérési adatok illesztése, korreláció, regresszió
Mérési adatok illesztése, korreláció, regresszió Korreláció, regresszió Két változó mennyiség közötti kapcsolatot vizsgálunk. Kérdés: van-e kapcsolat két, ugyanabban az egyénben, állatban, kísérleti mintában,
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék
RészletesebbenA távérzékelt felvételek tematikus kiértékelésének lépései
A távérzékelt felvételek tematikus kiértékelésének lépései Csornai Gábor László István Földmérési és Távérzékelési Intézet Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság Az előadás 2011-es átdolgozott változata
RészletesebbenÉghajlati információkkal a társadalom szolgálatában
ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT Éghajlati információkkal a társadalom szolgálatában Bihari Zita, Kovács Tamás, Lakatos Mónika, Szentimrey Tamás Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály Alapítva:
Részletesebben2. Hazai talajinformációs rendszerek
Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani és Agrokémiai Intézet Környezetinformatikai Osztály Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe
RészletesebbenÉves hidrometeorológiai tájékoztató
Éves hidrometeorológiai tájékoztató 2016 Hidrometeorológia: Az év átlaghőmérséklete térségünkben 11 C felett volt, körülbelül egy-másfél C-al több a sokéves átlagnál. Csapadék tekintetében az Igazgatóság
RészletesebbenSÍKVIDÉKI DOMBORZATELEMZÉS ALKALMAZHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA A BELVÍZ ELŐFORDULÁS GYAKORISÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN
SÍKVIDÉKI DOMBORZATELEMZÉS ALKALMAZHATÓSÁGÁNAK VIZSGÁLATA A BELVÍZ ELŐFORDULÁS GYAKORISÁGÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN Tóth Károly, karlsson@freemail.hu Tamás János, tamas@gisserver1.date.hu Bíró Tibor, biro@gisserver1.date.hu
RészletesebbenEötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna
Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna
RészletesebbenPszichometria Szemináriumi dolgozat
Pszichometria Szemináriumi dolgozat 2007-2008. tanév szi félév Temperamentum and Personality Questionnaire pszichometriai mutatóinak vizsgálata Készítette: XXX 1 Reliabilitás és validitás A kérd ívek vizsgálatának
RészletesebbenTérinformatikai kihívások a természetvédelem előtt
Térinformatikai kihívások a természetvédelem előtt Dr. Attila András Takács attila.andras.takacs@fm.gov.hu c. egyetemi docens Természetmegőrzési Főosztály Tartalomjegyzék A természetvédelmi és az ingatlan-nyilvántartási
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2019. február kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenOTKA NN Szabó András és Balog Kitti
Alföldön telepített erdők hatása a talaj sótartalmára és a talajvízre OTKA NN 79835 Szabó András és Balog Kitti 2013. 12. 03. Hipotézis EC max: a sófelhalmozódás maximuma GYz: gyökérzóna Tv: talajvízszint
RészletesebbenA projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára. Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék
AZ EMBERI HŐTERHELÉS VÁROSON BELÜLI ELOSZLÁSÁNAK KIÉRTÉKELÉSE ÉS NYILVÁNOS BEMUTATÁSA HUSRB/1203/122/166 A projekt bemutatása és jelentősége a célvárosok számára Unger János SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi
RészletesebbenÁrvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete
Árvízi veszély-és kockázattérképezés hazai helyzete Árvízi veszélyeztetettség Magyarországon 2015 konferenciasorozat, Szolnok 2015. február 03. LAURINYECZ PÁL műszaki referens KÖRÖS-VIDÉKI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG
RészletesebbenMonitoring távérzékeléssel Természetvédelmi alkalmazások (E130-501) Természetvédelmi MSc szak Király Géza NyME, Erdőmérnöki Kar Geomatikai, Erdőfeltárási és Vízgazdálkodási Intézet Földmérési és Távérzékelési
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. szeptember kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben2014. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
214. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: December hónap időjárását a sokévi átlaggal szinte megegyező
RészletesebbenALKALMAZOTT TÉRINFORMATIKA 2.
ALKALMAZOTT TÉRINFORMATIKA 2. FÖLDRAJZ ALAPSZAK (NAPPALI MUNKAREND) TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ MISKOLCI EGYETEM MŰSZAKI FÖLDTUDOMÁNYI KAR FÖLDRAJZ-GEOINFORMATIKA INTÉZET Miskolc, 2018 TARTALOMJEGYZÉK
RészletesebbenA földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete
A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból társfinanszírozásában megvalósuló támogatások esetében a kedvezőtlen adottságú
RészletesebbenMezők/oszlopok: Az egyes leíró adat kategóriákat mutatják.
54 581 01 0010 54 01 FÖLDMÉRŐ ÉS TÉRINFORMATIKAI TECHNIKUS 54 581 01 0010 54 02 TÉRKÉPÉSZ TECHNIKUS szakképesítések 2244-06 A térinformatika feladatai A térinformatika területei, eszközrendszere vizsgafeladat
RészletesebbenAz Alföld talajvízszint idısorainak hosszú emlékezető folyamatai ELTE-TTK TTK Környezettudományi Doktori Iskola Tajti Géza 2009
Az Alföld talajvízszint idısorainak hosszú emlékezető folyamatai ELTE-TTK TTK Környezettudományi Doktori Iskola Tajti Géza 2009 Témavezetı: Dr. Kovács József Adjunktus ELTE TTK Alkalmazott és Környezetföldtani
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés
2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Július hónap időjárását a sokéves átlagnál jóval több csapadék, hőmérsékletben a sokéves
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. január kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenSzikes talajok szerkezete és fizikai tulajdonságai
Szikes talajok szerkezete és fizikai tulajdonságai Rajkai Kálmán, 2014 A talajvízforgalom modellezése Copyright 1996-98 Dale Carnegie & Associates, Inc. 1 A szikes talajok szerkezetének jellemzői A talaj
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ, OPERATÍV ASZÁLY- ÉS VÍZHIÁNY- ÉRTÉKELÉS 2018. december - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring
RészletesebbenMagyarország nagyfelbontású digitális domborzatmodellje
Magyarország nagyfelbontású digitális domborzatmodellje Iván Gyula Földmérési és Távérzékelési Intézet Földminősítés, földértékelés és földhasználati információ A környezetbarát gazdálkodás versenyképességének
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. június - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés
2011. június havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Június hónap időjárását kevesebb csapadék, hőmérsékletben a sokéves átlagnál melegebb
RészletesebbenDigitális topográfiai adatok többcélú felhasználása
Digitális topográfiai adatok többcélú felhasználása Iván Gyula Földmérési és Távérzékelési Intézet GIS OPEN 2003. Székesfehérvár, 2003. március 10-12. Tartalom A FÖMI digitális topográfiai adatai Minőségbiztosítás
RészletesebbenGondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról
Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról Varga György varga.gyorgy@ovf.hu monitoring referens Országos Vízügyi Főigazgatóság Jakus Ádám jakus.adam2@ovf.hu kiemelt
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Informatika és információ technológia alkalmazása a vízgazdálkodásban 45.lecke Mi a
RészletesebbenA földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén.
Földminősítés, Földértékelés és Földhasználati Információ Keszthely, 2007. A földhasználat és az agroökológiai potenciál közti kapcsolat elemzése GIS módszerekkel a Balaton vízgyűjtőterületén. Szilassi
RészletesebbenNyugat-Magyarországi Egyetem. Doktori értekezés tézisei. Illés Gábor. Sopron 2004.
Nyugat-Magyarországi Egyetem Doktori értekezés tézisei Az Észak-Hanság term helyi viszonyai és az erd állományok kapcsolata Illés Gábor Sopron 2004. 1. Célmeghatározás A disszertációban bemutatott kutatás
RészletesebbenTALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS ÉS TANÁCSADÁS. Kunfehértó, Rákóczi u. 13. sz.-ú telken épülő piactér tervezéséhez 2017.
TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS ÉS TANÁCSADÁS Kunfehértó, Rákóczi u. 13. sz.-ú telken épülő piactér tervezéséhez 2017. 1 I. Tervezési, kiindulási adatok A talajvizsgálati jelentés a Fehértó Non-profit Kft. megbízásából
RészletesebbenVízkutatás, geofizika
Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli
RészletesebbenCsathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma?
Csathó Péter, Pirkó Béla Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma? A nitrogén sorsa a talajban Forrás: Németh (1995) A nitrát irányelv 25 éve Közvetett piacszabályozási
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2016. április kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
Részletesebben