Az Érmellék természeti földrajzának néhány vonása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Érmellék természeti földrajzának néhány vonása"

Átírás

1 Fórián Tünde Az Érmellék természeti földrajzának néhány vonása Földrajzi fekvés A táj lehatárolásának problematikájával számos kutató foglalkozott munkássága során. A táj határainak pontos meghatározását nehezítette, hogy a történelmi idők során használt tájnevek gyakran más és más területet foglaltak magukba. Ennek illusztrálására szolgál az alább részletezett néhány példa. A középkorban csak Bagamér, Kokad, Székelyhíd, Érolaszi, Köbölkút, Fancsika, Keresztur, Bogyoszló, Szalacs és a megye északi határától körülvett községek tartoztak az Érmellékhez 1, ez a kis táj egyaránt magába foglalt dombsági és síksági területeket is. Később a délkeleti határa kinyúlik egészen Magittáig. A 20. század elején íródott Bihar és a Szilágy vármegyék monográfiájában két különböző térséget említenek érmelléki területként, mivel mind két munka a tájhatárt a vármegye határán húzta meg: boráról messze földön híres érmelléki domblánczolat 2, illetve csupán Tasnád vidékén van nagyobb terjedelmű lapály, az ú.n. Érmelléki síkság 3. Tehát a korábban említett terület keleti irányban, Tasnád felé további térséggel bővült, így ebben az időben már jóval nagyobb terület számított Érmelléknek. A térség településeinek nevében sok esetben megjelenik az Ér előtag, mint például Érmihályfalva, Érendréd, vagy Érmindszent (Adyfalva), mely kifejezi a tájhoz való szorosabb kötődést, így több kutató szerint is e települések földrajzilag az Érmellékhez tartoznak. Azonban itt meg kell jegyezni, hogy vannak olyan települések, melynek nevében ugyan szerepel az Ér előtag, azonban már nem kötődnek szorosan az Érmellékhez. Példaként említhetők Érábrány vagy Érszőllős települések, melyek Margittától DK-re, illetve ÉK-re fekszenek. Márton Béla több munkájában is tárgyalja a tájhoz kapcsolódó névhasználati problémákat. Szerinte valószínű, hogy az Ér és a Berettyó között húzódó dombvidék is, amely legnagyobb részt a Berettyó vízgyűjtő területéhez tartozik, a Székelyhíd, Biharfélegyháza és Szentjobb között kinyúló bortermő vidék hatására kapta az Érmellék nevet. A környező községeknek érde- 1 Jakó Zs., Borovszky S., Petri M.,

2 kében állt ezt a nevet használni, hogy borukat el tudják adni, így lett a Berettyó partvidék is érmelléki, annak ellenére, hogy a tájhoz nem fűzte szorosabb kapcsolat. További problémát jelent, hogy a történelem során többször is módosították az országhatár, illetve a vármegyék, megyék határának vonalát, aminek köszönhetően, a táj többször is úgymond feldarabolódott, és a térség települései egymástól elszigetelődtek. Ma több, korábban az Érmellékhez tartozó település területe (Bagamér, Pocsaj környéke) Magyarországra került, míg a vízgyűjtő több mint 90%-a Romániához tartozik. Az Ér vízgyűjtő területe (közel 1500 km 2 ) jóval nagyobb térségre terjed ki, mint az Érmellékként ismert táj. Magába foglal olyan térségeket is, amelyeket nem sorolnak az Érmellékhez, így például a nyírségi homokdombok (Füzek forrásvidéke) és a Szilágysági-dombság (Csaholyi-patak és a Szakácsi-patak forrásvidéke) egy részét. Azonban az Ér és a Berettyó között húzódó híres bortermelő Érmelléki-dombság területéről a vizek már a Berettyó irányába tartanak (1. ábra). 54

3 1. ábra: Az Ér vízgyűjtő területe 1. Nyírség 2. Szilágysági-dombvidék 3. Érmelléki-dombvidék 4. Kraszna-síkság 5. Nagykároly- Érmiháhyfalvi-síkság 6. Ér-síksága A. Nagykároly (Carei) B. Tasnád (Tăşnad) C. Bihardiószeg (Diosig) D. Pocsaj E. Bagamér F. Érmihályfalva (Valea lui Mihai) 55

4 A romániai tájkataszter alapján az Érmellék egy középtáj, mely két kistájra osztható: Ér völgye vagy Szalacsi-sík (Cîmpia Sălacei): a Szamos régi lefolyása a Körösök síksága felé, mocsaras süllyedék terület, benn a Berettyóba tartó Ér folyócskával Érhát, Érmelléki-hát vagy Tasnádi-sík (Cîmpia Tăşnadului): az előbbit DK-ről szegélyező magasabb hordaléksík; híres borvidék. 4 Benedek Zoltán az Érmellék című munkájában a táj lehatárolásánál egyaránt megpróbálta figyelembe venni a gazdasági kapcsolatokat, az Ér előtagú település neveket, a természetföldrajzi határokat, és így egy megközelítőleg 800 km 2 -es területet jelölt ki (2. ábra). E tájbesorolás nevezéktana jóval bővebb 6 kistájat különít el, mely szerint az Érmellék kiterjed az Ér-síkságára, a Nagykároly Érmihályfalvi-síkság és az Érmelléki- vagy Szalacs Székelyhídi-dombvidék közel felére, illetve a nyírségi dombok kis részére. Azonban a Szekeres-patak és a Szakácsi-patak vidéke már a Kraszna-síkságon fekszik (1-2. ábra), pedig véleményem szerint mindkét kistáj fejlődéstörténete, illetve a kialakult táj külső megjelenése indokolná, hogy az Érmellékhez sorolja. 2. ábra: Az Érmellék lehatárolása 1. Nagykároly (Carei), 2. Érmihályfalva (Valea lui Mihai), 3. Bihardiószeg (Diosig), 4. Szalacs (Sălacea), 5. Tasnád (Tăşnad), 6. Újnémet (Unimăt), 7. Pocsaj, 8. Margitta (Marghita), 9. Bagamér, 10. Szaniszló (Sanislau) 4 Hajdú-Moharos J. Sasi A. Erős L.,

5 Megállapítható, hogy az Érmellék területi egységén belül a változékonyabb társadalmi-gazdasági faktoroknak gyakran jutott nagyobb szerep a viszonylag állandónak tekinthető természetföldrajzi szempontokhoz (pl. vízgyűjtő terület, a táj jellege) képest. Valószínűleg ez lehet a magyarázat annak, hogy az évszázadok során ennyire változott a táj megítélése. Véleményem szerint a legkomplexebbnek a romániai tájbeosztás tekinthető, mely közel azonos szinten veszi figyelembe a különböző faktorokat, és majdnem teljesen lefedi a történelem során Érmellékként ismert területeket. Geológiai fejlődéstörténet Az évmilliók alatt a terület kialakulását a tektonikus mozgások jelentősen befolyásolták és még ma is hatással vannak a táj fejlődésére; a Szatmári-síkság süllyed, míg a Nagykároly Piskolt régió pedig emelkedik. Az Érmellék területén a főtörésvonal már a harmadidőszakban ki alakult (Gálospetri-árok 5 ), ahol az aktív mozgásokat manapság is 5,5-7,1-es erősségű földrengések kísérik (pl. 1829, , ) (3. ábra). 3. ábra: A Kárpát-medence ÉK-i részének földrengésfészkei és a kristályos aljzat aktív törésrendszere (K. Gribovszki, F. Vaccari, 2004) 5 Edit Thamó-Bozsó Árpád Magyari Attila Nagy Zoltán Unger Zsolt Kercsmár,

6 A mezozoikumban kb. 100 millió évvel ezelőtt a Hercinai (Variszkuszi)-hegységrendszer árkos vetődéssel a mélybe süllyedt és egy árokrendszer alakult ki. Mivel a bezökkenés mértéke eltérő volt, ezért ma már egyes területeken a felszínhez közelebb egységes rög formájában, máshol pedig mélyebben több ezer méter vastag üledék alatt találhatóak meg a maradványai. Az Ér-síksága és a Szamos-síksága kb millió éven át fokozatosan, lassan süllyedt, következésképpen vékony tengeri üledéket, agyagos-márgát találhatunk a hercini rétegek felett. A kréta időszakban megindult az Érmelléktől keletre található Bükk és Meszes hegységek kiemelkedése, és ezzel egy ütemben fokozódott a környező medencék süllyedése is, beleértve a már említett két síkság területét. A harmadidőszaki, oligocén (36-25 millió év) agyagos-márga és homokkő rétegek 200 m- nél vastagabbak. A Pannon-tenger ezzel szemben már több száz méter vastagságban halmozott fel agyagos-márgát, ami valószínűleg a Bükk és Meszes hegységek kiemelkedése során a süllyedő medencékbe lemosódott üledék-felhalmozódás eredménye. Szolnoktól Nagykárolyig DNy-ÉK irányban, mintegy 150 km hosszúságban és km szélességben eltemetett úgynevezett flisöv (Szolnoki-flis) húzódik 6. Az alsó pannóniai (kb millió év) réteg márga, márgás-homok, agyagos durva kavics szén és agyagos széntelepekből áll, a felszín alatt kb m-től egészen m-ig, a felső pannóniai (9-5,4 millió év) márga, homokos-márga, szürke agyag, homokos-agyag rétegekig tart. A pannóniai korszakból származik a kőolaj- és földgázkincs egy része is, valamint homokrétegei fontos hévíztározó szerepet is betöltenek. Az intenzívebben süllyedt területeken, mint amilyen a Kraszna síksága és az Ér síksága volt, az üledék vastagsága elérheti akár a 3000 m-t is. A geofizikai mérések és a fúrások alapján a völgyben fekvő Endrédnél 3000 m, a síkság peremén található Királydarócnál és Szalacsnál 2200 m-nél érték el a kristályos kőzetet. 7 A sasbércszerűen megmaradt rögök felett csak m vastag üledék található, Petrinél 1511 m, Nagykárolynál pedig már csak m. Szaniszló Piskolt Vasad vonalában ismét nyomozható egy kisebb bezökkenés, így Piskoltnál szintén vastagabb az üledék, 1997 m-ig található meg, míg az országhatárnál újra egy magasabb lépcső emelkedik. A Pannon-tenger tóvá zsugorodott össze végül teljesen feltöltődött. A pliocén időszakban (5,4-2,4 milló év) erre az egyenetlen felszínre vékony rétegben folyóvízi eredetű homokkövek halmozódtak fel. A Körös-medence egyike volt azoknak a területeknek, ahol a süllyedés tovább folytatódott. A pleisztocénben (2,4-0,01 millió év) döntően a tektonikus mozgások, a folyóvízi akkumuláció, és az eolikus felszínformálás volt a jellemző, illetve ekkor alakult ki a terület folyóvíz hálózata. A pleisztocénen belül is a Würm ( év) korszakban zajlottak le a legjelentősebb változások. 6 Karátson D., Benedek Z.,

7 A kutatók már az 1800-as években megállapították, hogy az Ér völgyében található hatalmas meandereket, illetve a 4-5 km széles völgyfeneket biztosan nem alakíthatta ki az Ér. Az 1900-as években már a Tisza és a Szamos egyesült folyóvízi eróziójának tulajdonítják a völgy kialakítását (Cholnoky J., Kádár L., Bulla B.), Márton B. (1943) az Érkeserű leírása című munkájában megjegyzi, hogy a Szamos alakította ki a völgyet, és a település határban található m magas Szamos teraszt. A geológusok és a geomorfológusok közül is sokan foglalkoznak a Szatmári-síkság és a Nyírség kialakulásának probléma körével. Azonban a folyók mederváltásának, illetve a hordalékok felhalmozódásának a pontos ideje még ma is kérdés, így a feltüntetett koradatok csak tájékoztató jellegűek. A pleisztocén kezdetén a kárpáti hegységkeretből kilépő folyók délnyugat irányban haladtak keresztül a mai Nyírség és Bodrogköz területén, hatalmas hordalékkúpot építve. Az Ős- Tisza a nyírségi hátról kelet felé lecsúszott (4/A ábra), ennek bizonyítékának gondolta Benedek Z. (1960) a Bere-Csomaköz-Vasadnál található ágat, mely mélyebben fekszik a többi völgytől. A Nagykárolynál található kiemelkedő pannon hátságtól nyugatra talált utat magának a Tisza az Ér-síksága felé, ahol egyesült a Szamossal. Az érmelléki árokrendszerben haladtak a Körösök-süllyedéke felé és formálták át a területet, így egy széles eróziós síkot alakítva ki (megközelítőleg ezer éve). Az alsó és középső pleisztocénben az Ős-Tisza hordalékkúpját főleg az Érmellék irányába növelte, de az Ér déli kapujáig már nem ért el a durvább szemcséjű hordaléka, ott már csak finom szemű homokot, illetve iszapot lehet találni. 4. ábra: Az Északkelet-Alföld folyóhálózatának változásai a pleisztocén folyamán (Borsy Z., Félegyházi E. 1984) A. Alsó-pleniglaciális, B. Felső-pleniglaciális I., C. Felső-pleniglaciális II., D. Későglaciális, E. Jelenkor 59

8 A Nyírség területén ekkor a mai Bodrog mellékfolyói, többek között a Tapoly, az Ondava, a Laborc, és a Latorca haladtak keresztül észak-déli irányban és tovább növelték a nyírségi hordalékkúp területét (4/B. ábra). Borsy Zoltán (1987) szerint a Körös vidék további süllyedésének hatására a síkságába bevágódva alakította ki az alföldi viszonylatban is mély, 5-8 km széles Ér-völgyet. Ez kihatással volt a Bereg Szatmári-síkság összes vízfolyására is, így a felerősödött eróziós tevékenység hatására a Nyírségtől K-re fekvő terület alacsonyabbá vált 8. Azonban Benedek Z. (1960) ezt a bevágódást nemcsak a Körösök vidékének pleisztocén végi újabb erőteljes süllyedésének tulajdonítja, hanem véleménye szerint a (fenyő-nyír fázisban) megnövekedett lefolyó vízmenynyiség is hatással volt a Tisza Szamos hordalékteraszának kialakulására. Később a Bodrogköz és a Beregi Szatmári-síkság területe is erőteljes süllyedésnek indult és kb m-rel került a Nyírség szintje alá. Ennek következményeként a Tisza fokozatosan elhagyta az Ér-síkságát és ÉÉNy-i irányba fordult, ez azonban azt is jelentette, hogy a Tisza a Bodrogközben gyűjtötte össze az északról lefolyó vízfolyásokat, így a Nyírség területén is megszűnt a folyóvízi felszínformálás (4/C. ábra). Benedek Z. (1996) a Tisza irányváltásának idejét év közé helyezi. A Szamos azonban még az Ér völgyében maradt egészen évig, ezt a feltevést az is igazolja, hogy a fiatal holocén teraszok hiányoznak az Érmelléken. A Szamos a Szalacsiés Tasnádi-domvidék közelében folyt és fokozatosan észak felé tolódva, Gencs és Terem irányába helyeződött át a meder és végül a folyó elhagyta az Érmelléket (4/D. ábra). A megnövekedett szintkülönbség és a felerősödött erodáló képesség hatására kavicsos hordalékot halmozott fel a Szatmári-síkság irányába. A süllyedék hatására valószínűleg a nagykárolyi pannon rög is kibillent és a déli része emelkedni kezdett. A szomszédos északi területek süllyedése miatt a Kraszna is teraszbevésést végzett völgyében és az érmelléki északi kapunál építgette hordalékkúpját, mely hordalékkúp még inkább kiszorította a Szamost az Érmellékről. (A Tasnád és Alsó-Szopor közötti dombvidék kavicsos anyagáról kiderült, hogy a Szamostól származik, így a Kraszna a Szamos hordalékába véste be a teraszait.) A korábbi Szamos medrekben talált lefolyást és formálta tovább azt, ekkor véglegesen megszűnt a völgyben a bevágódás. Kraszna meder maradványt Ákos Csög vonalában figyelhetünk meg. Ettől az időszaktól kezdve már csak a Kraszna áradásai jelentettek nagyobb lefolyó vízmennyiséget a völgyben. A folyami üledékek vastagsága a mélyebb szinteken m, míg Nagykárolyi-síkság alatt és a város alatt csupán m. A hordalékkúp rétegek vastagsága a Szilágyi- és a Tasnádi-dombvidék területén a teraszképződményekben m. Megközelítőleg 30 ezer évvel ezelőtt, egy időben a Tisza folyóvizeinek a Nyírség területéről történő elvándorlásával, az éghajlat fokozatosan hidegebbé és szárazabbá vált. Ennek következtében a folyóvízi hordalékokat az erős ÉNy-i és ÉK-i szelek formálták tovább, különféle homokformákat (szélbarázdák, garmadák, parabolabuckák) alakítva ki. Fény Csanálos Sza- 8 Borsy Z.,

9 niszló Érmihályfalva vonaláig található a homokbuckás Nyírség határa (5. ábra). (Az 1. ábrán jól látható az uralkodó szélirányba rendeződött homokfelszín a nyírségi területen.) A fentebb említett vonaltól Dk-re már lösz és vörösagyag található, mivel a hordalékkúpok anyagából származó porfrakció távolabb löszként, löszös-homokként vagy homokos-löszként halmozódott fel. A löszös fedőtalaj vastagsága 2-5 m, korát ezer évre becsülik. A Nagykárolyisíkságon folyami hordalékkal betemetett futóhomokot, és homokos-löszt harántoltak, a felszínen pedig vörösagyag található, melyből következik, hogy a folyóvízi és az eolikus felszínformálás egy időben zajlott le. 9 A holocénban lelassult a süllyedés mértéke, nem épültek hordalékkúpok, így a folyók oldalazó erózió révén változtatták medrüket. Már a pleisztocén végén megindult az ártéri síkságokon a folyómedret kísérő, a környezetüknél 2-3 m-rel magasabb folyóhátak kialakulása, azonban a többségük a holocén időszakában keletkezett. A folyóhátak által elgátolva több helyen vizenyős, lápos, mocsaras terület alakult ki (Pl. Sárrétek, Ecsedi-láp). Az Ecsedi-láp keleti peremterületén, a Szamos elhagyott medreit kísérő folyóhátai között megrekedtek a folyók áradásai, így egy lápos terület jött létre. Az Ecsedi-láp feltöltődésével egy időben, a süllyedék keleti részén, a mai Homoród mentén a Szamos, valamint a Szekerespatak közelében pedig a Kraszna nagyobb áradási ismét átcsaptak az Ér-völgyébe és elmocsarasították. Ez minden évben megismétlődött az Ecsedi-láp lecsapolásáig, és a Kraszna vízrendezéséig. (1940-ben a gát átszakadt és újra elöntötte a Kraszna árvize az Érmelléket.) 9 Benedek Z.,

10 5. ábra: Az Érmellék kőzettani vázlata 1. Pannon-tenger üledékei, 2. Pleisztocén-óholocén vörösagyagos terület, 3. Pleisztocén-óholocén löszös terület, 4. Futóhomok terület, 5. Óholocén-holocén ártéri üledékek 62 Geomorfológia A fentebb részletezett folyamatok következtében 5-8 km széles, átlagosan m mély völgy alakult ki. A völgy síkját az Ős-Tisza és Szamos elhagyott folyómedrei, levágott kanyarulatai, illetve a völgy belsejében megmaradt teraszszigetek teszik változatossá (6. ábra). Az Ér medrét mindkét oldalon igen magas partfalak kísérik (1. és 6. ábra). A völgy irányára merőlegesen (ÉNy-DK irányban) megrajzolt metszetek alapján elmondható, hogy a völgy kissé aszimmetrikus. A partfalak az északi oldalon jóval alacsonyabbak, átlagosan 0-20 m magasak, amelyeket a Nyírség felől érkező patakok hátravágódással feldaraboltak, míg a Szilágysági Szalacsi-dombságnál sok helyen még a 40 m-t is meghaladják. Az Ér-síksága az északi kapu irányába km szélessé válik, a völgyet a délkeleti oldalon már a Kraszna enyhén emelkedő hordalékkúpjának területe kíséri (6. ábra). Benedek Z. (1960) hordalékkúp teraszoknak véli, és szerinte a nagy szintkülönbség nem lehet az ősfolyó bevágódásnak a következménye, hanem a rajta felhalmozódott vastag futóhomok és lösz rétegeknek köszönhető. I. számú teraszszint a völgy síkjától 2 ill. 6 m magasságban, a völgyben csaknem mindenütt megtalálható. Ezt a szintet az áradások már nem érték el, így az ősember szálláshelyeként szolgálhatott, erről tanúskodnak archeológiai leletek is (pl. Ottománynál, Érkeserűnél).

11 A II. teraszszintet 4 különböző tengerszint feletti magasságban lehet megfigyelni. (II/a tszf. magasságban csak a nyírségi oldalon, vörösagyag fedi; II/b tszf. magasságban, futóhomok és vörösagyag borítja; II/c a déli oldalon tszf. magasságban, Szalacs Székelyhídi magaspartot infúziós löszök, típusos löszök, és vörösagyag fedi jelentős magasságkülönbséget eredményezve; II/d átlagosan 160 m magas.) (6. ábra) A Szamos oldalazó eróziójának köszönhetően ezt a magaspartot több helyen alámosta, öblözeteket alakított ki. 6. ábra: Az Ér-völgyének ÉNy-DK-i irányú keresztszelvényei (1. Bihardiószegnél, 2. Gálopetrinél, 3. Nagykároly és Érszakácsi között) A völgyfenéken a Szekeres-patak forrásától Érhatvanig egy kb. 45 km-es távon az esés 119 m, míg Érhatvantól Pocsajig kb. 65 km hosszú szakaszon a terület esése már csak 18 m. A terület esése főleg Mezőteremtől csökken le igazán (km/20 cm), ahol a kanyarulatok és a nádasok ezt tovább lassították. A forrásvidék Szekeres-pataknál 240 m magas, de a Tasnádidombság területén eredő Csaholyi-patak és a Szakácsi-patak forrásvidéke már m tengerszintfeletti magasságban van, Pocsaj településnél a torkolat vidék 95 m. A völgyben az elhagyott hatalmas kanyarulatok és a meder fokozatosan feltöltődött. Az Ér kicsiny vízfolyása a völgybe érkező patakok vizével együtt elveszett a mocsaras területen. A kialakult völgy az esőzések és a hóolvadások vizét sem tudta levezetni, már az 1-2 cm-es áradás is hatalmas területet öntött el. Továbbá az a tény, hogy a Berettyó-völgye magasabban húzódik, mint az Ér-völgye, tovább nehezítette az Érmelléken felhalmozódott víz lefolyását. Ha sok volt a víz a Berettyóban, az visszatorlasztotta az Ér vizét. Azonban az Ér a szárazabb években majdnem teljesen kiszáradt, és a vízhiány élelmezési gondokat jelentett. 63

12 Szabályozások A században egyre sürgetőbbé vált a mocsaras területek lecsapolása, az árvizek idején lezúduló hatalmas vízmennyiség csatornákba való terelése, illetve az öntözést szolgáló tározók kialakítása. Ennek érdekében Gr. Károlyi Ferenc már 1751-ben megkezdte az Ecsediláp lecsapolását, 2 év alatt 6 km hosszú csatornát építtetett, azonban halála után az építkezés abbamaradt és a csatorna feliszapolódott. 10 A munkát ben folytatták, amikor is a Krasznát Szamosszegtől Domahidáig csatornázták ben Mezeő Cyrill mérnök elkészítette az Ecsedi-láp lecsapolási térképét. (Ez a térkép a láp eddig ismert legkorábbi ábrázolása. 11 ) 1842-ben Diószegen megalakult az Érszabályozási Társaság és elfogadták a vidék szabályozási tervét ben megalakult a Berettyó Sárrét szabályozási Társulat, melyhez 1859-ben csatlakozott az Ér-osztály (Pocsajtól Szalacsig terjedő érdekeltséggel). Azonban az Érszabályozó társulat, nem tudta feladatát ellátni, így feloszlott ra már a Berettyót csatornán keresztül a Sárrét területéről elvezették és Szeghalomnál a Sebes-Körösbe irányították, melynek következményeként a Sárrét területe kiszáradt. Később 1867-ben Klasz Márton mérnök kidolgoztatta az úgynevezett Gyoma Péterfalvi csatorna megépítésének tervét a Köröst a Tiszával összekötő hajózható csatorna lett volna, a Kraszna, Szamos, Berettyó és az Ér átvágásával ban megalakították a Krasznaszabályozó Társulatot, elnöke Tisza István volt. Ezt követte 1894-ben az Ecsedi-láplecsapoló és Szamosbalparti Ármentesítő és Belvízszabályzó Társulat megalakulása Nagykárolyban, és meg is kezdték az Ecsedi-láp lecsapolási munkálatait március 20-án átadták a Kraszna új medrét, kiépítették a védőgátat és lecsapolták az Ecsedi-lápot ban hozzáfogtak az Ér rendezési tervének elkészítéséhez, azonban a két világháború jelentősen lelassította a megvalósítást. A román hadsereg a magyar román határ mentén 1937-től 1940-ig kiépítette a hozzávetőlegesen 300 km hosszúságú, II. Károly királyról elnevezett Carol-vonalat, melynek egyik fontos szárnya az Érmelléken haladt keresztül. Ennek a védmű-rendszernek az úgynevezett tankárok is része volt. Krasznamihályfalvánál a 8 m széles harckocsiárkon keresztül zúdult be a Kraszna vize a Szekeres-patakba, melyet 1942-ben kb m hosszúságban betemettek, ezzel csökkentve az árvízveszélyt. Az 1942-ig kialakított keskeny Ér-csatorna a víz levezetésére nem volt elegendő. Az Ér Székelyhídig már a harckocsi-csapdaárokban folyt, mely csaknem teljesen vízmentessé tette a vidéket, így Márton B. szerint Éradonyig is alkalmas lenne rá, hogy levezesse a felesleges vizet re kiásták az Ér csatorna alsó 30 km-es szakaszát, ennek ellenére mégis pusztított az árvíz. Továbbra is cél volt Ér hajózhatóvá tétele, illetve a tározók kialakítása Fejér L., Fejér L., Borovszky S., Márton B., Márton B,

13 1965-ben fogadták el az új ha lecsapolásáról szóló csatorna építési tervet, majd 1967-ben kezdték meg a munkát. Érszentkirálytól 91 km hosszú, 5-7 m fenékszélességű, 5-6 m mély főcsatorna készült el és 4 nagyobb zárógátas tározó medence. Az összességében a kialakított csatornarendszer hossza (a belvíz elvezető csatornákkal együtt) meghaladja a 700 km-t kép: Nádassal borított Ér-csatorna 2. kép: Csaholyi-patak kotrás után, Oláhcsaholy Vízhálózat Az Ér Újnémettől délre a szopori erdőkből ered, Szekeres-patak néven, Érszentkirálytól kapja az Ér nevet. A forrástól a torkolatig összesen 116 km hosszú. Anonymus Hómosó Ér néven említi. Az Ér vízgyűjtő területe 1550 km 2, a vízfolyások teljes hossza 651 km, így a vízfolyássűrűség 0,42 km/km 2. Összesen 87 mellékág, és patak tartozik a vízgyűjtő területhez, melyek átlagos hossza 7,5 km. Leghosszabb és egyben legbővizűbb mellékvizei a Füzek, a Kekec és a Csaholyi-patak. A Füzek gyűjti össze a Nyírség dombjairól érkező erek vizét, a Kekec és a Csaholyi-patak pedig a Tasnádi-dombság pannon-tengeri üledékkel fedett területéről ered. A Szalacs Székelyhídi-dombvidékről mindössze néhány rövidebb patak tart a völgy felé, melyek egyben a legrövidebb mellékágaknak is számítanak a vízgyűjtő területén. Mivel a patakok mederszélessége 50 cm-től 3-4 m-ig terjed, gyakran a meder teljes keresztmetszetét növényzet, nádas borítja, illetve a medermélység pár cm-től 3-4 m-ig terjed, a patakok vize nem ritkán alig csordogál a mederben, több esetben találkozhatunk álló vízzel is. Szárazabb időszakokban a medrek egy része ki is szárad, vagy eltűnik a növényzet alatt, azonban a csapadékos hónapokban viszont nem képesek levezetni a felhalmozódott vízmennyiséget, így belvíz sújthatja a környéket. Mivel az Ér vízgyűjtő területén a finom szemcséjű üledékes kőzetek dominálnak (lösz, vörösagyag, homok), és a patakok hordalékszállító képessége 15 Benedek Z.,

14 kicsi, fenn áll az eliszapolódás veszélye, melyet rendszeres karbantartási munkákkal, mederkotrással kell megakadályozni. Irodalom Bél M.: Bihar megye leírása. Különlenyomat a Bihari Múzeum évkönyvéből. Berettyóújfalu, Benedek Z.: A szőke Szamos földjén. Dacia Könyvkiadó. Kolozsvár, Benedek Z.: Érmellék. A hónap könyvei. Helios Kiadó. Orosháza, Benedek Z.: Geomorfológiai tanulmányok az Érmelléken és Carei (Nagykároly) vidékén. Földr. Közl. 1960, Benedek Z.: Nagykároly. A hónap könyvei. Helios Kiadó. Orosháza, Bodnár L.: Szatmár. A Földgömb, XII. évf. 1., Borovszky S.: Bihar vármegye és Nagyvárad. Magyarország vármegyéi és városai. Budapest, Borsy Z.: Az Alföld hordalékkúpjainak fejlődéstörténete. Acta Acad. Paed. Nyíregyháza, Fejér L.: Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története. Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény. Budapest, Félegyházi E.: A Berettyó Kálló vidék, és az Érmellék medertípusainak elemzése. Földrajzi Konferencia. Szeged, Gribovszki, K. Vaccari, F.: Seismic ground motion and site effect modelling along two profiles int he city of Debrecen, Hungary. Acta. Geod. Geoph. Hung. 39, Hajdú-Moharos J. Sasi A. Erős L.: Románia tájföldrajzi beosztása. Balaton Akadémia Könyvek 5. Vörösberény, Jakó Zs.: Bihar megye a török pusztítás előtt. Sylvester Nyomda Rt. Budapest, Karátson D.: Magyarország földje Kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. Magyar Könyvklub. Budapest, Márton B.: Az Ér csatorna földjén. A Földgömb. XV. évf. 8., Márton B.: Az Ér síksága. A Földgömb. XIV. évf. 2., Márton B.: Az Érmellék közlekedési viszonyai. Közlemények a Debreceni Tisza István Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. 8. Debrecen, Márton B.: Az Érmellék. Búvár. VIII. évf. 10., Márton B.: Érkeserű leírása. Közlemények a Debreceni Tisza István Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. 15. Debrecen, Mike K.: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története. Aqua Kiadó. Budapest, Petri M.: Szilágy vármegye monográfiája. I. kötet. Zilah,

15 Thamó-Bozsó, Edit Magyari, Árpád Nagy, Attila Unger, Zoltán Kercsmár, Zsolt: OSL dates and heavy mineral analysis of Upper Quaternary sediments from the valleys of the Ér and Berettyó rivers. Geochronometria 28,

16 68

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió

TÁJ- KISALFÖLD. Makrorégió TÁJ- KISALFÖLD Makrorégió Fekvése 5300km² MO-területén Határai: Nyugaton országhatár (folyt. Lajta-hg-ig) Keleten a Gerecse és Vértes előteréig húzódik Északon a Duna (folyt. Szlovák alf.) Délen a Rába

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

A földrajzi tájak bemutatása

A földrajzi tájak bemutatása A földrajzi tájak bemutatása A tájcsoportok jellemzésének szempontjai: A tájak földrajzi elhelyezkedése A tájak geológiája, kőzetei, felszíni formái, makro- és mezoklimatikus viszonyai, hidrológiai viszonyai,

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység

2-1-4. Bodrogköz vízgyűjtő alegység 2-1-4 Bodrogköz vízgyűjtő alegység 1 Területe, domborzati jellege, kistájak A vízgyűjtő alegység területe gyakorlatilag megegyezik a Bodrogköz kistáj területével. A területet a Tisza Zsurk-Tokaj közötti

Részletesebben

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI

DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 2. sz. Függelék DOROG VÁROS FÖLDRAJZI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGAI 1. Földrajzi adottságok Dorog város közigazgatási területe, Gerecse, Pilis, és a Visegrádi hegység találkozásánál fekvő Dorogi medencében helyezkedik

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II.

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE II. TÁJRENDEZÉS A XIX. SZÁZADBAN Ipari forradalom hatásai Vasútépítés Vízrendezés Birokrendezés BIRTOKRENDEZÉS Célszerű méretű, nagyságú táblák kialakítása Utak építése Vízrendezés

Részletesebben

A pleisztocén - holocén hordalékkúpok fejlődés-típusai Magyarországon

A pleisztocén - holocén hordalékkúpok fejlődés-típusai Magyarországon A pleisztocén - holocén hordalékkúpok fejlődés-típusai Magyarországon LOVÁSZ GYÖRGY 1 A korábbi geomorfológiai kutatások már minden jelentősebb vízfolyásunk - és az általuk épített hordalékkúp - fejlődéstörténetét

Részletesebben

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA

VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA VII. MAGYAR FÖLDRAJZI KONFERENCIA KIADVÁNYA 2014 Miskolc Kiadó: Miskolci Egyetem Földrajz Geoinformatika Intézet Szerkesztette: Kóródi Tibor Sansumné Molnár Judit Siskáné Szilasi Beáta Dobos Endre ISBN

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.3. KÖZMŰVESÍTÉS VÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Mely felszínformákról tanultál 2. osztályban? Melyek láthatók lakóhelyeden és környékén? Olvasd el a képek melletti szöveget! Keress Magyarország domborzati térképén, a

Részletesebben

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2

KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA. Takács Károly 1 Füleky György 2 Földrajzi Konferencia, Szeged 2001. KÖZÉPKORI CSATORNARENDSZEREK KUTATÁSA Takács Károly 1 Füleky György 2 A Rábaközben 1991 és 1996 között végzett régészeti terepbejárások során sajátos szerkezetű, pusztulófélben

Részletesebben

Bodrog: A Bodrogról röviden

Bodrog: A Bodrogról röviden Bodrog: A Bodrogról röviden A Bodrog Kelet-Szlovákia és a Szovjet-Kárpátalja területén eredd Latorca. Ung, Laborca Ondava és Tapoly folyókból keletkezik. A szlovákiai Zemplén (Zemplin)-tól már Bodrog-ként

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ MÉRNÖKGEOLÓGIAI ÉRTÉKELÉS ÉS SZAKVÉLEMÉNY MEDINA KÖZSÉG A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ Összeállította: Kraft János Pécs, 2012. március 2 1. Előzmények, bevezetés Tolna megye területrendezési terve az általános

Részletesebben

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS

II.3.4. KÖZMŰVESÍTÉS II.3.4. KÖZMŰESÍTÉS ÍZGAZDÁLKODÁS, KÖZMŰELLÁTÁS, MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK, ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS Jelen dokumentáció (alátámasztó javaslat) a véleményezésben résztvevő hatóságok előzetes szakmai véleményeinek

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján Csányi Viktor Szabó Géza A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján A mai Bonyhád keleti szélén, ahol egykor a dombok lábánál a középkori út kanyargott Pécs felé,

Részletesebben

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten

Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai vízáramlási rendszerek meghatározása modellezéssel a határral metszett víztesten Hidrodinamikai modell Modellezés szükségessége Módszer kiválasztása A modellezendő terület behatárolása,rácsfelosztás

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1213 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. május 15. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA 1. FELADAT Számítás: Elv: (1 földrajzi

Részletesebben

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során?

Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Vajon kinek az érdekeit szolgálják (kit, vagy mit védenek) egy víztermelő kút védőterületének kijelölési eljárása során? Tósné Lukács Judit okl. hidrogeológus mérnök egyéni vállalkozó vízimérnök tervező,

Részletesebben

AZ ALFÖLD TERMÉSZETI KÉPÉNEK KIALAKULÁSA

AZ ALFÖLD TERMÉSZETI KÉPÉNEK KIALAKULÁSA AZ ALFÖLD TERMÉSZETI KÉPÉNEK KIALAKULÁSA Mezısi Gábor * 1. Az Alföld medencéjének kialakulása Az alaphegységet tekintve a Kárpát-medence két a Közép-magyarországi szerkezeti vonallal elválasztható egységre

Részletesebben

VITA. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről

VITA. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről VITA Földrajzi Értesítő XLIV. évf. 1996. 1-2.füzet, pp. 172-176. A Duna elterelésével okozott súlyos természeti és gazdasági károk enyhítésének lehetőségeiről ERDÉLYI MIHÁLY 1964 tavaszán Bécsben az Osztrák

Részletesebben

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében

Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében Stratégiai jellegő geomorfológiai kutatások az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetében A magyarországi vörösiszap-tározók környezetföldrajzi vizsgálata Magyarország védett árterei árvízvédelmi biztonságának

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió

Felszínfejl. idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió Közép-Szibéria Felszínfejl nfejlődés A megfiatalodott ősi Közép-SzibK Szibéria Előid idő (proterozoikum) - Angara pajzs Óidő - süllyedés transzgresszió - kambrium: konglomerátum, homokkő, mészkő, dolomit

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302 Andrei Indrieş 1 AZ ERDÉLYI-SZIGETHEGYSÉG TERMÉSZETI PARK BEVEZETÉS A 75 000 hektáron elterülı Erdélyi Szigethegység Természeti Parkot 2003-ban nyilvánították védett területté. A Természeti Park három

Részletesebben

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői

A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői A Pannon-medence szénhidrogén rendszerei és főbb szénhidrogén mezői Készítette: Molnár Mária Témavezető: Dr. Pogácsás György Cél: Pannon-medence szénhidrogén mezőinek és geológiai hátterének megismerése

Részletesebben

AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG SZEREPE A TÁJ FEJLŐDÉSÉBEN A KÖRÖSSZÖGBEN. Kovács László 1. Bevezetés. A Körösszög rövid földrajzi jellemzése

AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG SZEREPE A TÁJ FEJLŐDÉSÉBEN A KÖRÖSSZÖGBEN. Kovács László 1. Bevezetés. A Körösszög rövid földrajzi jellemzése AZ EMBERI TEVÉKENYSÉG SZEREPE A TÁJ FEJLŐDÉSÉBEN A KÖRÖSSZÖGBEN Kovács László 1 Bevezetés A táj magán viseli az évmilliók alatt lezajlott természeti folyamatok jegyeit. Az ember megjelenésével egy új formáló

Részletesebben

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG ÉMVIZIG 3530 Miskolc, Vörösmarty utca 77. 3501 Miskolc, Pf.: 3. (46) 516-610 (46) 516-611 emvizig@emvizig.hu www.emvizig.hu Válaszukban szíveskedjenek iktatószámunkra

Részletesebben

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C

A víz kincs n no a -C F W y / W a llow o t H a C Cat Holloway / WWF-Canon kincs A földi Élet egyik alapvető feltétele folyamatosan mozgásban van folyások alakítják a felszínt Hogyan? folyások alakítják a felszínt A patakok mélyítik a völgyeket - a hordalék

Részletesebben

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS

EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS EÖTVÖS JÓZSEF FŐISKOLA MŰSZAKI FAKULTÁS Heves megye, illetve Füzesabony természetföldrajzi és vízrajzi adottságai, legfontosabb vízgazdálkodási problémái Készítette: Úri Zoltán Építőmérnök hallgató 1.évfolyam

Részletesebben

T A R T A L O M J E G Y Z É K 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 4. VÍZRENDEZÉS...6

T A R T A L O M J E G Y Z É K 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 4. VÍZRENDEZÉS...6 T A R T A L O M J E G Y Z É K 1. ELŐZMÉNYEK...1 2. HIDROMETEOROLÓGIA...1 2.1. Napfénytartam...1 2.2. Léghőmérséklet...1 2.3. Csapadék- és hóviszonyok...1 2.4. Párolgás...2 3. ÁRVÍZVÉDELEM...2 3.1. Alapadatok...2

Részletesebben

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata

Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata Utasi Zoltán A Ceredi-medence morfometriai vizsgálata A Ceredi-medence Magyarország egy kevéssé vizsgált határvidéke, mely változatos litológiai, morfológiai viszonyai ellenére mindeddig elkerülte a kutatók

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 TOKAJ-HEGYALJA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-5 alegység vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetéhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-Magyarországi Környezetvédelmi

Részletesebben

Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések 2 6 3 Berettyó elnevezésű tervezési alegység (TIKÖVIZIG, 2007. november 14.)

Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések 2 6 3 Berettyó elnevezésű tervezési alegység (TIKÖVIZIG, 2007. november 14.) Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések 2 6 3 Berettyó elnevezésű tervezési alegység (TIKÖVIZIG, 2007. november 14.) 1. A tervezési alegység leírása 1.1. A 2-6-3 Berettyó elnevezésű vízgyűjtő-tervezési alegység

Részletesebben

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,

Részletesebben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04

Részletesebben

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén

Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén Maradványfelszínek vizsgálata a Tarna és a Gortva forrásvidékén 1. A Tarna és a Gortva forrásvidékének általános jellemzői A Tarna és a Gortva folyók forrásvidéke Magyarország és Szlovákia kevéssé kutatott,

Részletesebben

Ujabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez

Ujabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez Ujabb adatok a Nyírség - Hajdúhát (Hajdúság) közötti tájhatár kérdéséhez LÓKI JÓZSEF 1 - SZABÓ JÓZSEF 2 Előzmények A természeti tájak határait sokszor nem lehet valamennyi lényeges tájalkotó elemet figyelembe

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata.

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY. Farkas Geotechnikai Kft. Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról. Kulcs Község Önkormányzata. Farkas Geotechnikai Szakértői és Laboratóriumi KFT Farkas Geotechnikai Kft. SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Kulcs felszínmozgásos területeinek vizsgálatáról Megbízó: Készítette: Geotechnikai vezető tervező, szakértő

Részletesebben

Magyarország földana és természeti földrajza

Magyarország földana és természeti földrajza Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna

Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Eötvös József Főiskola Zsuffa István Szakkollégium, Baja A Lónyay-főcsatorna Bandur Dávid Baja, 2015. február 3. IV. évfolyamos, építőmérnök szakos hallgató Tartalomjegyzék Összefoglalás 2. 1. A Lónyay-főcsatorna

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Mérk Nagyközség Környezetvédelmi Programja 2011.

TARTALOMJEGYZÉK. Mérk Nagyközség Környezetvédelmi Programja 2011. TARTALOMJEGYZÉK 1.0.BEVEZETŐ... 4 1.1. Előzmények... 4 1.2. A tervezés időtartama... 4 1.3. A program készítésének indokoltsága... 5 1.4. A tervezési terület lehatárolása... 6 2.0. A PROGRAM CÉLRENDSZERE...

Részletesebben

Hevesi Tiszamente folyóvízi fejlődéstörténete

Hevesi Tiszamente folyóvízi fejlődéstörténete A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Hevesi Tiszamente folyóvízi fejlődéstörténete Gábris Gyula egyetemi tanár ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Természetföldrajzi

Részletesebben

BUDAPEST VII. KERÜLET

BUDAPEST VII. KERÜLET M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS 2013-14/2 FÉLÉV

TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS 2013-14/2 FÉLÉV TÁRSASHÁZ TALAJVIZSGÁLATI JELENTÉS 2013-14/2 FÉLÉV 1. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK A Szerkezetépítési Projekt tantárgy A munkacsoportja megbízta társaságunkat Gyál településen társasház tervezéséhez talajvizsgálati

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők A talaj termékenységét gátló földtani tényezők Kerék Barbara és Kuti László Magyar Földtani és Geofizikai Intézet Környezetföldtani osztály kerek.barbara@mfgi.hu környezetföldtan Budapest, 2012. november

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

Természeti viszonyok

Természeti viszonyok Természeti viszonyok Felszín szempontjából Csallóköz folyami hordalékokkal feltöltött síkság. A regionális magasságkülönbségek nem nagyobbak 0,5-0,8-3,00 m-nél. Egész Csallóköz felszíne mérsékelten lejt

Részletesebben

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ

ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK SZÁLKA KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ 1. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS 1.1. Meglévõ állapot vizsgálata 1.1.1. Közúti közlekedés: Térségi kapcsolatok Szálka község Tolna déli részén,

Részletesebben

Periglaciális területek geomorfológiája

Periglaciális területek geomorfológiája Periglaciális területek geomorfológiája A periglaciális szó értelmezése: - a jég körül elhelyezkedő terület, aktív felszínalakító folyamatokkal és fagyváltozékonysággal. Tricart szerint : periglaciális

Részletesebben

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI

A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI A GEOTERMIKUS ENERGIA ALAPJAI HALLGATÓI SZEMINÁRIUM MAGYARY ZOLTÁN POSZTDOKTORI ÖSZTÖNDÍJ A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN KERETÉBEN DR. KULCSÁR BALÁZS PH.D. ADJUNKTUS DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KAR MŰSZAKI ALAPTÁRGYI

Részletesebben

BUDAPEST, VII. KERÜLET

BUDAPEST, VII. KERÜLET M.sz.: 1430 BUDAPEST, VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2014/1. félév Budapest, 2014.július BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2014/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN ALATTI

Részletesebben

Z Á R Ó J E L E N T É S

Z Á R Ó J E L E N T É S Z Á R Ó J E L E N T É S AZ EURÓPAI UNIÓ (EU) VÍZ KERETIRÁNYELVÉNEK (VKI) ÖKOLÓGIAI ALAPOZÁSÚ MAGYARORSZÁGI VÉGREHAJTÁSÁVAL KAPCSOLATOS JAVASLATOK KIDOLGOZÁSA FELSZÍNI VIZEKRE KÉSZÜLT A KÖRNYEZETVÉDELMI

Részletesebben

A földtörténet évmilliárdjai nyomában 2010.11.22. FÖLDRAJZ 1 I. Ősidő (Archaikum): 4600-2600 millió évvel ezelőtt A földfelszín alakulása: Földkéreg Ősóceán Őslégkör kialakulása. A hőmérséklet csökkenésével

Részletesebben

A LEPELHOMOK VIZSGÁLATA A NYÍRSÉGPEREMI TERÜLETEKEN 21 FÉLEGYHÁZI ENIKŐ 22 LÓKI JÓZSEF BEVEZETÉS

A LEPELHOMOK VIZSGÁLATA A NYÍRSÉGPEREMI TERÜLETEKEN 21 FÉLEGYHÁZI ENIKŐ 22 LÓKI JÓZSEF BEVEZETÉS A LEPELHOMOK VIZSGÁLATA A NYÍRSÉGPEREMI TERÜLETEKEN 21 FÉLEGYHÁZI ENIKŐ 22 LÓKI JÓZSEF STUDY ON THE FORMATION OF SAND SHEET IN NYÍRSÉG EDGE AREAS Abstract: The formation of sand sheet covers developed

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Országismeret. Barangolás hazai tájakon

Országismeret. Barangolás hazai tájakon Országismeret Barangolás hazai tájakon Hazánk felszíne változatos. Síkságokon, dombságokon és hegységeken keresztül visz az utunk, ha bebarangoljuk szép tájait. Magyarország a Kárpát-medence központi részén

Részletesebben

Árvízi események kronológiája

Árvízi események kronológiája Árvízi események kronológiája Horváth Ádám ÉDUVIZIG 1965. évi dunántúli vízfolyások árvizei Az árvízvédelmi készültség elrendelése 1965. április 22. 16:00 III. fok elrendelése a Rába felső jobb és bal

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN

FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2010. ÉVI JELENTÉSE

A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2010. ÉVI JELENTÉSE A TAPOLCAI PLECOTUS BARLANGKUTATÓ CSOPORT 2010. ÉVI JELENTÉSE Írta: Szilaj Rezső Csodabogyós-barlang Szél-lik rendszer (közös kutatási terület a Styx Barlangkutató Csoporttal) (4440-4, 4440-83) ( KDT-

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA

ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA ŐSMARADVÁNYOK GYŰJTÉSE, KONZERVÁLÁSA ÉS PREPARÁLÁSA Összeállította: Dr. Fűköh Levente Egykorú rajz Buckland Vilmos őséletbúvárról, aki gyűjtőútra indul. (XIX. század eleje.) Tasnádi-Kubacska A. 1942. http://mek.oszk.hu

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Iktsz.: I. 2-371/2005. Üi.: Huszárik H. TÁJÉKOZTATÓ Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet védelmének

Részletesebben

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4.

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4. Ellenőrző kérdések. Hogy hívjuk a tájoló forgatható részét? Tájfutó elméleti ismeretek 3. foglalkozás Kelepce Szekerce X Szelence Ellenőrző kérdések. Mivel jelölik a vaddisznók dagonyázó-helyét? Ellenőrző

Részletesebben

A Székelyföld geográfiája dióhéjban

A Székelyföld geográfiája dióhéjban Hankó Vilmos Dr. A Székelyföld geográfiája dióhéjban Az erdélyi felföld keleti részén nagy kiterjedésű, hegyekkel sűrűn behálózott hegyes vidék emelkedik. A hegyek hatalmas tömegéből különösen két hegylánc

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK

1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1 KÖZIGAZGATÁSI ADATOK 1.1. Víztest neve: Észak-Alföld 1.2. Víztest nemzeti kódja: pt.2.2 1.3. Kijelölt koordináló KÖVÍZIG: 10 - Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (KÖTIKÖVIZIG)

Részletesebben

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN

A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN A VULKANITOK SZEREPE A VÖLGYHÁLÓZAT KIALAKULÁSÁBAN A BÜKKALJÁN Vágó János PhD hallgató, Miskolci Egyetem, Természetföldrajz-Környezettan Tanszék 1. A Bükkalja miocén kori vulkáni képződményei A Bükkalja

Részletesebben

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán

Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Sósvíz behatolás és megoldási lehetőségeinek szimulációja egy szíriai példán Allow Khomine 1, Szanyi János 2, Kovács Balázs 1,2 1-Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék 2-Miskolci

Részletesebben

Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége

Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége Eolikus felszínformálás A szél felszínalakító tevékenysége A földfelszín kb. 30 %-át a szél alakítja A defláció feltételei: éghajlati növényzeti földtani domborzati Összehasonlítható a vízerózióval hasonlóság:

Részletesebben

- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés

- Fejthetőség szerint: kézi és gépi fejtés 6. tétel Földművek szerkezeti kialakítása, építés előkészítése Ismertesse a földmunkákat kiterjedésük szerint! Osztályozza a talajokat fejthetőség, tömöríthetőség, beépíthetőség szerint! Mutassa be az

Részletesebben

Dunántúli-középhegység

Dunántúli-középhegység Dunántúli-középhegység Dunántúli középhegység két része a paleozoikum szempontjából Középhegységi egység (Bakony, Vértes) Balatonfői vonal Balatoni kristályos Kis felszíni elterjedés Balatonfelvidék Velencei

Részletesebben

Dr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006

Dr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006 Dr. Pinczés Zoltán A Kárpátok természeti földrajza (T 042644) ZÁRÓJELENTÉS 2003-2006 A tervidőszakban a kutatómunkám kettős irányú volt. Részben hazai tájakon elsősorban a Tokaji-hegységben részben pedig

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

Mit tennék a vizek védelmében

Mit tennék a vizek védelmében Mit tennék a vizek védelmében Marcal folyó Készítette: Bálint Brigitta Magyargencsi Sportegyesület Bevezető Bizonyára sokan hallottak már a Dunántúl szívében emelkedő Somló-hegyről és bortermő vidékéről,

Részletesebben