Az Érmellék természeti földrajzának néhány vonása

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Érmellék természeti földrajzának néhány vonása"

Átírás

1 Fórián Tünde Az Érmellék természeti földrajzának néhány vonása Földrajzi fekvés A táj lehatárolásának problematikájával számos kutató foglalkozott munkássága során. A táj határainak pontos meghatározását nehezítette, hogy a történelmi idők során használt tájnevek gyakran más és más területet foglaltak magukba. Ennek illusztrálására szolgál az alább részletezett néhány példa. A középkorban csak Bagamér, Kokad, Székelyhíd, Érolaszi, Köbölkút, Fancsika, Keresztur, Bogyoszló, Szalacs és a megye északi határától körülvett községek tartoztak az Érmellékhez 1, ez a kis táj egyaránt magába foglalt dombsági és síksági területeket is. Később a délkeleti határa kinyúlik egészen Magittáig. A 20. század elején íródott Bihar és a Szilágy vármegyék monográfiájában két különböző térséget említenek érmelléki területként, mivel mind két munka a tájhatárt a vármegye határán húzta meg: boráról messze földön híres érmelléki domblánczolat 2, illetve csupán Tasnád vidékén van nagyobb terjedelmű lapály, az ú.n. Érmelléki síkság 3. Tehát a korábban említett terület keleti irányban, Tasnád felé további térséggel bővült, így ebben az időben már jóval nagyobb terület számított Érmelléknek. A térség településeinek nevében sok esetben megjelenik az Ér előtag, mint például Érmihályfalva, Érendréd, vagy Érmindszent (Adyfalva), mely kifejezi a tájhoz való szorosabb kötődést, így több kutató szerint is e települések földrajzilag az Érmellékhez tartoznak. Azonban itt meg kell jegyezni, hogy vannak olyan települések, melynek nevében ugyan szerepel az Ér előtag, azonban már nem kötődnek szorosan az Érmellékhez. Példaként említhetők Érábrány vagy Érszőllős települések, melyek Margittától DK-re, illetve ÉK-re fekszenek. Márton Béla több munkájában is tárgyalja a tájhoz kapcsolódó névhasználati problémákat. Szerinte valószínű, hogy az Ér és a Berettyó között húzódó dombvidék is, amely legnagyobb részt a Berettyó vízgyűjtő területéhez tartozik, a Székelyhíd, Biharfélegyháza és Szentjobb között kinyúló bortermő vidék hatására kapta az Érmellék nevet. A környező községeknek érde- 1 Jakó Zs., Borovszky S., Petri M.,

2 kében állt ezt a nevet használni, hogy borukat el tudják adni, így lett a Berettyó partvidék is érmelléki, annak ellenére, hogy a tájhoz nem fűzte szorosabb kapcsolat. További problémát jelent, hogy a történelem során többször is módosították az országhatár, illetve a vármegyék, megyék határának vonalát, aminek köszönhetően, a táj többször is úgymond feldarabolódott, és a térség települései egymástól elszigetelődtek. Ma több, korábban az Érmellékhez tartozó település területe (Bagamér, Pocsaj környéke) Magyarországra került, míg a vízgyűjtő több mint 90%-a Romániához tartozik. Az Ér vízgyűjtő területe (közel 1500 km 2 ) jóval nagyobb térségre terjed ki, mint az Érmellékként ismert táj. Magába foglal olyan térségeket is, amelyeket nem sorolnak az Érmellékhez, így például a nyírségi homokdombok (Füzek forrásvidéke) és a Szilágysági-dombság (Csaholyi-patak és a Szakácsi-patak forrásvidéke) egy részét. Azonban az Ér és a Berettyó között húzódó híres bortermelő Érmelléki-dombság területéről a vizek már a Berettyó irányába tartanak (1. ábra). 54

3 1. ábra: Az Ér vízgyűjtő területe 1. Nyírség 2. Szilágysági-dombvidék 3. Érmelléki-dombvidék 4. Kraszna-síkság 5. Nagykároly- Érmiháhyfalvi-síkság 6. Ér-síksága A. Nagykároly (Carei) B. Tasnád (Tăşnad) C. Bihardiószeg (Diosig) D. Pocsaj E. Bagamér F. Érmihályfalva (Valea lui Mihai) 55

4 A romániai tájkataszter alapján az Érmellék egy középtáj, mely két kistájra osztható: Ér völgye vagy Szalacsi-sík (Cîmpia Sălacei): a Szamos régi lefolyása a Körösök síksága felé, mocsaras süllyedék terület, benn a Berettyóba tartó Ér folyócskával Érhát, Érmelléki-hát vagy Tasnádi-sík (Cîmpia Tăşnadului): az előbbit DK-ről szegélyező magasabb hordaléksík; híres borvidék. 4 Benedek Zoltán az Érmellék című munkájában a táj lehatárolásánál egyaránt megpróbálta figyelembe venni a gazdasági kapcsolatokat, az Ér előtagú település neveket, a természetföldrajzi határokat, és így egy megközelítőleg 800 km 2 -es területet jelölt ki (2. ábra). E tájbesorolás nevezéktana jóval bővebb 6 kistájat különít el, mely szerint az Érmellék kiterjed az Ér-síkságára, a Nagykároly Érmihályfalvi-síkság és az Érmelléki- vagy Szalacs Székelyhídi-dombvidék közel felére, illetve a nyírségi dombok kis részére. Azonban a Szekeres-patak és a Szakácsi-patak vidéke már a Kraszna-síkságon fekszik (1-2. ábra), pedig véleményem szerint mindkét kistáj fejlődéstörténete, illetve a kialakult táj külső megjelenése indokolná, hogy az Érmellékhez sorolja. 2. ábra: Az Érmellék lehatárolása 1. Nagykároly (Carei), 2. Érmihályfalva (Valea lui Mihai), 3. Bihardiószeg (Diosig), 4. Szalacs (Sălacea), 5. Tasnád (Tăşnad), 6. Újnémet (Unimăt), 7. Pocsaj, 8. Margitta (Marghita), 9. Bagamér, 10. Szaniszló (Sanislau) 4 Hajdú-Moharos J. Sasi A. Erős L.,

5 Megállapítható, hogy az Érmellék területi egységén belül a változékonyabb társadalmi-gazdasági faktoroknak gyakran jutott nagyobb szerep a viszonylag állandónak tekinthető természetföldrajzi szempontokhoz (pl. vízgyűjtő terület, a táj jellege) képest. Valószínűleg ez lehet a magyarázat annak, hogy az évszázadok során ennyire változott a táj megítélése. Véleményem szerint a legkomplexebbnek a romániai tájbeosztás tekinthető, mely közel azonos szinten veszi figyelembe a különböző faktorokat, és majdnem teljesen lefedi a történelem során Érmellékként ismert területeket. Geológiai fejlődéstörténet Az évmilliók alatt a terület kialakulását a tektonikus mozgások jelentősen befolyásolták és még ma is hatással vannak a táj fejlődésére; a Szatmári-síkság süllyed, míg a Nagykároly Piskolt régió pedig emelkedik. Az Érmellék területén a főtörésvonal már a harmadidőszakban ki alakult (Gálospetri-árok 5 ), ahol az aktív mozgásokat manapság is 5,5-7,1-es erősségű földrengések kísérik (pl. 1829, , ) (3. ábra). 3. ábra: A Kárpát-medence ÉK-i részének földrengésfészkei és a kristályos aljzat aktív törésrendszere (K. Gribovszki, F. Vaccari, 2004) 5 Edit Thamó-Bozsó Árpád Magyari Attila Nagy Zoltán Unger Zsolt Kercsmár,

6 A mezozoikumban kb. 100 millió évvel ezelőtt a Hercinai (Variszkuszi)-hegységrendszer árkos vetődéssel a mélybe süllyedt és egy árokrendszer alakult ki. Mivel a bezökkenés mértéke eltérő volt, ezért ma már egyes területeken a felszínhez közelebb egységes rög formájában, máshol pedig mélyebben több ezer méter vastag üledék alatt találhatóak meg a maradványai. Az Ér-síksága és a Szamos-síksága kb millió éven át fokozatosan, lassan süllyedt, következésképpen vékony tengeri üledéket, agyagos-márgát találhatunk a hercini rétegek felett. A kréta időszakban megindult az Érmelléktől keletre található Bükk és Meszes hegységek kiemelkedése, és ezzel egy ütemben fokozódott a környező medencék süllyedése is, beleértve a már említett két síkság területét. A harmadidőszaki, oligocén (36-25 millió év) agyagos-márga és homokkő rétegek 200 m- nél vastagabbak. A Pannon-tenger ezzel szemben már több száz méter vastagságban halmozott fel agyagos-márgát, ami valószínűleg a Bükk és Meszes hegységek kiemelkedése során a süllyedő medencékbe lemosódott üledék-felhalmozódás eredménye. Szolnoktól Nagykárolyig DNy-ÉK irányban, mintegy 150 km hosszúságban és km szélességben eltemetett úgynevezett flisöv (Szolnoki-flis) húzódik 6. Az alsó pannóniai (kb millió év) réteg márga, márgás-homok, agyagos durva kavics szén és agyagos széntelepekből áll, a felszín alatt kb m-től egészen m-ig, a felső pannóniai (9-5,4 millió év) márga, homokos-márga, szürke agyag, homokos-agyag rétegekig tart. A pannóniai korszakból származik a kőolaj- és földgázkincs egy része is, valamint homokrétegei fontos hévíztározó szerepet is betöltenek. Az intenzívebben süllyedt területeken, mint amilyen a Kraszna síksága és az Ér síksága volt, az üledék vastagsága elérheti akár a 3000 m-t is. A geofizikai mérések és a fúrások alapján a völgyben fekvő Endrédnél 3000 m, a síkság peremén található Királydarócnál és Szalacsnál 2200 m-nél érték el a kristályos kőzetet. 7 A sasbércszerűen megmaradt rögök felett csak m vastag üledék található, Petrinél 1511 m, Nagykárolynál pedig már csak m. Szaniszló Piskolt Vasad vonalában ismét nyomozható egy kisebb bezökkenés, így Piskoltnál szintén vastagabb az üledék, 1997 m-ig található meg, míg az országhatárnál újra egy magasabb lépcső emelkedik. A Pannon-tenger tóvá zsugorodott össze végül teljesen feltöltődött. A pliocén időszakban (5,4-2,4 milló év) erre az egyenetlen felszínre vékony rétegben folyóvízi eredetű homokkövek halmozódtak fel. A Körös-medence egyike volt azoknak a területeknek, ahol a süllyedés tovább folytatódott. A pleisztocénben (2,4-0,01 millió év) döntően a tektonikus mozgások, a folyóvízi akkumuláció, és az eolikus felszínformálás volt a jellemző, illetve ekkor alakult ki a terület folyóvíz hálózata. A pleisztocénen belül is a Würm ( év) korszakban zajlottak le a legjelentősebb változások. 6 Karátson D., Benedek Z.,

7 A kutatók már az 1800-as években megállapították, hogy az Ér völgyében található hatalmas meandereket, illetve a 4-5 km széles völgyfeneket biztosan nem alakíthatta ki az Ér. Az 1900-as években már a Tisza és a Szamos egyesült folyóvízi eróziójának tulajdonítják a völgy kialakítását (Cholnoky J., Kádár L., Bulla B.), Márton B. (1943) az Érkeserű leírása című munkájában megjegyzi, hogy a Szamos alakította ki a völgyet, és a település határban található m magas Szamos teraszt. A geológusok és a geomorfológusok közül is sokan foglalkoznak a Szatmári-síkság és a Nyírség kialakulásának probléma körével. Azonban a folyók mederváltásának, illetve a hordalékok felhalmozódásának a pontos ideje még ma is kérdés, így a feltüntetett koradatok csak tájékoztató jellegűek. A pleisztocén kezdetén a kárpáti hegységkeretből kilépő folyók délnyugat irányban haladtak keresztül a mai Nyírség és Bodrogköz területén, hatalmas hordalékkúpot építve. Az Ős- Tisza a nyírségi hátról kelet felé lecsúszott (4/A ábra), ennek bizonyítékának gondolta Benedek Z. (1960) a Bere-Csomaköz-Vasadnál található ágat, mely mélyebben fekszik a többi völgytől. A Nagykárolynál található kiemelkedő pannon hátságtól nyugatra talált utat magának a Tisza az Ér-síksága felé, ahol egyesült a Szamossal. Az érmelléki árokrendszerben haladtak a Körösök-süllyedéke felé és formálták át a területet, így egy széles eróziós síkot alakítva ki (megközelítőleg ezer éve). Az alsó és középső pleisztocénben az Ős-Tisza hordalékkúpját főleg az Érmellék irányába növelte, de az Ér déli kapujáig már nem ért el a durvább szemcséjű hordaléka, ott már csak finom szemű homokot, illetve iszapot lehet találni. 4. ábra: Az Északkelet-Alföld folyóhálózatának változásai a pleisztocén folyamán (Borsy Z., Félegyházi E. 1984) A. Alsó-pleniglaciális, B. Felső-pleniglaciális I., C. Felső-pleniglaciális II., D. Későglaciális, E. Jelenkor 59

8 A Nyírség területén ekkor a mai Bodrog mellékfolyói, többek között a Tapoly, az Ondava, a Laborc, és a Latorca haladtak keresztül észak-déli irányban és tovább növelték a nyírségi hordalékkúp területét (4/B. ábra). Borsy Zoltán (1987) szerint a Körös vidék további süllyedésének hatására a síkságába bevágódva alakította ki az alföldi viszonylatban is mély, 5-8 km széles Ér-völgyet. Ez kihatással volt a Bereg Szatmári-síkság összes vízfolyására is, így a felerősödött eróziós tevékenység hatására a Nyírségtől K-re fekvő terület alacsonyabbá vált 8. Azonban Benedek Z. (1960) ezt a bevágódást nemcsak a Körösök vidékének pleisztocén végi újabb erőteljes süllyedésének tulajdonítja, hanem véleménye szerint a (fenyő-nyír fázisban) megnövekedett lefolyó vízmenynyiség is hatással volt a Tisza Szamos hordalékteraszának kialakulására. Később a Bodrogköz és a Beregi Szatmári-síkság területe is erőteljes süllyedésnek indult és kb m-rel került a Nyírség szintje alá. Ennek következményeként a Tisza fokozatosan elhagyta az Ér-síkságát és ÉÉNy-i irányba fordult, ez azonban azt is jelentette, hogy a Tisza a Bodrogközben gyűjtötte össze az északról lefolyó vízfolyásokat, így a Nyírség területén is megszűnt a folyóvízi felszínformálás (4/C. ábra). Benedek Z. (1996) a Tisza irányváltásának idejét év közé helyezi. A Szamos azonban még az Ér völgyében maradt egészen évig, ezt a feltevést az is igazolja, hogy a fiatal holocén teraszok hiányoznak az Érmelléken. A Szamos a Szalacsiés Tasnádi-domvidék közelében folyt és fokozatosan észak felé tolódva, Gencs és Terem irányába helyeződött át a meder és végül a folyó elhagyta az Érmelléket (4/D. ábra). A megnövekedett szintkülönbség és a felerősödött erodáló képesség hatására kavicsos hordalékot halmozott fel a Szatmári-síkság irányába. A süllyedék hatására valószínűleg a nagykárolyi pannon rög is kibillent és a déli része emelkedni kezdett. A szomszédos északi területek süllyedése miatt a Kraszna is teraszbevésést végzett völgyében és az érmelléki északi kapunál építgette hordalékkúpját, mely hordalékkúp még inkább kiszorította a Szamost az Érmellékről. (A Tasnád és Alsó-Szopor közötti dombvidék kavicsos anyagáról kiderült, hogy a Szamostól származik, így a Kraszna a Szamos hordalékába véste be a teraszait.) A korábbi Szamos medrekben talált lefolyást és formálta tovább azt, ekkor véglegesen megszűnt a völgyben a bevágódás. Kraszna meder maradványt Ákos Csög vonalában figyelhetünk meg. Ettől az időszaktól kezdve már csak a Kraszna áradásai jelentettek nagyobb lefolyó vízmennyiséget a völgyben. A folyami üledékek vastagsága a mélyebb szinteken m, míg Nagykárolyi-síkság alatt és a város alatt csupán m. A hordalékkúp rétegek vastagsága a Szilágyi- és a Tasnádi-dombvidék területén a teraszképződményekben m. Megközelítőleg 30 ezer évvel ezelőtt, egy időben a Tisza folyóvizeinek a Nyírség területéről történő elvándorlásával, az éghajlat fokozatosan hidegebbé és szárazabbá vált. Ennek következtében a folyóvízi hordalékokat az erős ÉNy-i és ÉK-i szelek formálták tovább, különféle homokformákat (szélbarázdák, garmadák, parabolabuckák) alakítva ki. Fény Csanálos Sza- 8 Borsy Z.,

9 niszló Érmihályfalva vonaláig található a homokbuckás Nyírség határa (5. ábra). (Az 1. ábrán jól látható az uralkodó szélirányba rendeződött homokfelszín a nyírségi területen.) A fentebb említett vonaltól Dk-re már lösz és vörösagyag található, mivel a hordalékkúpok anyagából származó porfrakció távolabb löszként, löszös-homokként vagy homokos-löszként halmozódott fel. A löszös fedőtalaj vastagsága 2-5 m, korát ezer évre becsülik. A Nagykárolyisíkságon folyami hordalékkal betemetett futóhomokot, és homokos-löszt harántoltak, a felszínen pedig vörösagyag található, melyből következik, hogy a folyóvízi és az eolikus felszínformálás egy időben zajlott le. 9 A holocénban lelassult a süllyedés mértéke, nem épültek hordalékkúpok, így a folyók oldalazó erózió révén változtatták medrüket. Már a pleisztocén végén megindult az ártéri síkságokon a folyómedret kísérő, a környezetüknél 2-3 m-rel magasabb folyóhátak kialakulása, azonban a többségük a holocén időszakában keletkezett. A folyóhátak által elgátolva több helyen vizenyős, lápos, mocsaras terület alakult ki (Pl. Sárrétek, Ecsedi-láp). Az Ecsedi-láp keleti peremterületén, a Szamos elhagyott medreit kísérő folyóhátai között megrekedtek a folyók áradásai, így egy lápos terület jött létre. Az Ecsedi-láp feltöltődésével egy időben, a süllyedék keleti részén, a mai Homoród mentén a Szamos, valamint a Szekerespatak közelében pedig a Kraszna nagyobb áradási ismét átcsaptak az Ér-völgyébe és elmocsarasították. Ez minden évben megismétlődött az Ecsedi-láp lecsapolásáig, és a Kraszna vízrendezéséig. (1940-ben a gát átszakadt és újra elöntötte a Kraszna árvize az Érmelléket.) 9 Benedek Z.,

10 5. ábra: Az Érmellék kőzettani vázlata 1. Pannon-tenger üledékei, 2. Pleisztocén-óholocén vörösagyagos terület, 3. Pleisztocén-óholocén löszös terület, 4. Futóhomok terület, 5. Óholocén-holocén ártéri üledékek 62 Geomorfológia A fentebb részletezett folyamatok következtében 5-8 km széles, átlagosan m mély völgy alakult ki. A völgy síkját az Ős-Tisza és Szamos elhagyott folyómedrei, levágott kanyarulatai, illetve a völgy belsejében megmaradt teraszszigetek teszik változatossá (6. ábra). Az Ér medrét mindkét oldalon igen magas partfalak kísérik (1. és 6. ábra). A völgy irányára merőlegesen (ÉNy-DK irányban) megrajzolt metszetek alapján elmondható, hogy a völgy kissé aszimmetrikus. A partfalak az északi oldalon jóval alacsonyabbak, átlagosan 0-20 m magasak, amelyeket a Nyírség felől érkező patakok hátravágódással feldaraboltak, míg a Szilágysági Szalacsi-dombságnál sok helyen még a 40 m-t is meghaladják. Az Ér-síksága az északi kapu irányába km szélessé válik, a völgyet a délkeleti oldalon már a Kraszna enyhén emelkedő hordalékkúpjának területe kíséri (6. ábra). Benedek Z. (1960) hordalékkúp teraszoknak véli, és szerinte a nagy szintkülönbség nem lehet az ősfolyó bevágódásnak a következménye, hanem a rajta felhalmozódott vastag futóhomok és lösz rétegeknek köszönhető. I. számú teraszszint a völgy síkjától 2 ill. 6 m magasságban, a völgyben csaknem mindenütt megtalálható. Ezt a szintet az áradások már nem érték el, így az ősember szálláshelyeként szolgálhatott, erről tanúskodnak archeológiai leletek is (pl. Ottománynál, Érkeserűnél).

11 A II. teraszszintet 4 különböző tengerszint feletti magasságban lehet megfigyelni. (II/a tszf. magasságban csak a nyírségi oldalon, vörösagyag fedi; II/b tszf. magasságban, futóhomok és vörösagyag borítja; II/c a déli oldalon tszf. magasságban, Szalacs Székelyhídi magaspartot infúziós löszök, típusos löszök, és vörösagyag fedi jelentős magasságkülönbséget eredményezve; II/d átlagosan 160 m magas.) (6. ábra) A Szamos oldalazó eróziójának köszönhetően ezt a magaspartot több helyen alámosta, öblözeteket alakított ki. 6. ábra: Az Ér-völgyének ÉNy-DK-i irányú keresztszelvényei (1. Bihardiószegnél, 2. Gálopetrinél, 3. Nagykároly és Érszakácsi között) A völgyfenéken a Szekeres-patak forrásától Érhatvanig egy kb. 45 km-es távon az esés 119 m, míg Érhatvantól Pocsajig kb. 65 km hosszú szakaszon a terület esése már csak 18 m. A terület esése főleg Mezőteremtől csökken le igazán (km/20 cm), ahol a kanyarulatok és a nádasok ezt tovább lassították. A forrásvidék Szekeres-pataknál 240 m magas, de a Tasnádidombság területén eredő Csaholyi-patak és a Szakácsi-patak forrásvidéke már m tengerszintfeletti magasságban van, Pocsaj településnél a torkolat vidék 95 m. A völgyben az elhagyott hatalmas kanyarulatok és a meder fokozatosan feltöltődött. Az Ér kicsiny vízfolyása a völgybe érkező patakok vizével együtt elveszett a mocsaras területen. A kialakult völgy az esőzések és a hóolvadások vizét sem tudta levezetni, már az 1-2 cm-es áradás is hatalmas területet öntött el. Továbbá az a tény, hogy a Berettyó-völgye magasabban húzódik, mint az Ér-völgye, tovább nehezítette az Érmelléken felhalmozódott víz lefolyását. Ha sok volt a víz a Berettyóban, az visszatorlasztotta az Ér vizét. Azonban az Ér a szárazabb években majdnem teljesen kiszáradt, és a vízhiány élelmezési gondokat jelentett. 63

12 Szabályozások A században egyre sürgetőbbé vált a mocsaras területek lecsapolása, az árvizek idején lezúduló hatalmas vízmennyiség csatornákba való terelése, illetve az öntözést szolgáló tározók kialakítása. Ennek érdekében Gr. Károlyi Ferenc már 1751-ben megkezdte az Ecsediláp lecsapolását, 2 év alatt 6 km hosszú csatornát építtetett, azonban halála után az építkezés abbamaradt és a csatorna feliszapolódott. 10 A munkát ben folytatták, amikor is a Krasznát Szamosszegtől Domahidáig csatornázták ben Mezeő Cyrill mérnök elkészítette az Ecsedi-láp lecsapolási térképét. (Ez a térkép a láp eddig ismert legkorábbi ábrázolása. 11 ) 1842-ben Diószegen megalakult az Érszabályozási Társaság és elfogadták a vidék szabályozási tervét ben megalakult a Berettyó Sárrét szabályozási Társulat, melyhez 1859-ben csatlakozott az Ér-osztály (Pocsajtól Szalacsig terjedő érdekeltséggel). Azonban az Érszabályozó társulat, nem tudta feladatát ellátni, így feloszlott ra már a Berettyót csatornán keresztül a Sárrét területéről elvezették és Szeghalomnál a Sebes-Körösbe irányították, melynek következményeként a Sárrét területe kiszáradt. Később 1867-ben Klasz Márton mérnök kidolgoztatta az úgynevezett Gyoma Péterfalvi csatorna megépítésének tervét a Köröst a Tiszával összekötő hajózható csatorna lett volna, a Kraszna, Szamos, Berettyó és az Ér átvágásával ban megalakították a Krasznaszabályozó Társulatot, elnöke Tisza István volt. Ezt követte 1894-ben az Ecsedi-láplecsapoló és Szamosbalparti Ármentesítő és Belvízszabályzó Társulat megalakulása Nagykárolyban, és meg is kezdték az Ecsedi-láp lecsapolási munkálatait március 20-án átadták a Kraszna új medrét, kiépítették a védőgátat és lecsapolták az Ecsedi-lápot ban hozzáfogtak az Ér rendezési tervének elkészítéséhez, azonban a két világháború jelentősen lelassította a megvalósítást. A román hadsereg a magyar román határ mentén 1937-től 1940-ig kiépítette a hozzávetőlegesen 300 km hosszúságú, II. Károly királyról elnevezett Carol-vonalat, melynek egyik fontos szárnya az Érmelléken haladt keresztül. Ennek a védmű-rendszernek az úgynevezett tankárok is része volt. Krasznamihályfalvánál a 8 m széles harckocsiárkon keresztül zúdult be a Kraszna vize a Szekeres-patakba, melyet 1942-ben kb m hosszúságban betemettek, ezzel csökkentve az árvízveszélyt. Az 1942-ig kialakított keskeny Ér-csatorna a víz levezetésére nem volt elegendő. Az Ér Székelyhídig már a harckocsi-csapdaárokban folyt, mely csaknem teljesen vízmentessé tette a vidéket, így Márton B. szerint Éradonyig is alkalmas lenne rá, hogy levezesse a felesleges vizet re kiásták az Ér csatorna alsó 30 km-es szakaszát, ennek ellenére mégis pusztított az árvíz. Továbbra is cél volt Ér hajózhatóvá tétele, illetve a tározók kialakítása Fejér L., Fejér L., Borovszky S., Márton B., Márton B,

13 1965-ben fogadták el az új ha lecsapolásáról szóló csatorna építési tervet, majd 1967-ben kezdték meg a munkát. Érszentkirálytól 91 km hosszú, 5-7 m fenékszélességű, 5-6 m mély főcsatorna készült el és 4 nagyobb zárógátas tározó medence. Az összességében a kialakított csatornarendszer hossza (a belvíz elvezető csatornákkal együtt) meghaladja a 700 km-t kép: Nádassal borított Ér-csatorna 2. kép: Csaholyi-patak kotrás után, Oláhcsaholy Vízhálózat Az Ér Újnémettől délre a szopori erdőkből ered, Szekeres-patak néven, Érszentkirálytól kapja az Ér nevet. A forrástól a torkolatig összesen 116 km hosszú. Anonymus Hómosó Ér néven említi. Az Ér vízgyűjtő területe 1550 km 2, a vízfolyások teljes hossza 651 km, így a vízfolyássűrűség 0,42 km/km 2. Összesen 87 mellékág, és patak tartozik a vízgyűjtő területhez, melyek átlagos hossza 7,5 km. Leghosszabb és egyben legbővizűbb mellékvizei a Füzek, a Kekec és a Csaholyi-patak. A Füzek gyűjti össze a Nyírség dombjairól érkező erek vizét, a Kekec és a Csaholyi-patak pedig a Tasnádi-dombság pannon-tengeri üledékkel fedett területéről ered. A Szalacs Székelyhídi-dombvidékről mindössze néhány rövidebb patak tart a völgy felé, melyek egyben a legrövidebb mellékágaknak is számítanak a vízgyűjtő területén. Mivel a patakok mederszélessége 50 cm-től 3-4 m-ig terjed, gyakran a meder teljes keresztmetszetét növényzet, nádas borítja, illetve a medermélység pár cm-től 3-4 m-ig terjed, a patakok vize nem ritkán alig csordogál a mederben, több esetben találkozhatunk álló vízzel is. Szárazabb időszakokban a medrek egy része ki is szárad, vagy eltűnik a növényzet alatt, azonban a csapadékos hónapokban viszont nem képesek levezetni a felhalmozódott vízmennyiséget, így belvíz sújthatja a környéket. Mivel az Ér vízgyűjtő területén a finom szemcséjű üledékes kőzetek dominálnak (lösz, vörösagyag, homok), és a patakok hordalékszállító képessége 15 Benedek Z.,

14 kicsi, fenn áll az eliszapolódás veszélye, melyet rendszeres karbantartási munkákkal, mederkotrással kell megakadályozni. Irodalom Bél M.: Bihar megye leírása. Különlenyomat a Bihari Múzeum évkönyvéből. Berettyóújfalu, Benedek Z.: A szőke Szamos földjén. Dacia Könyvkiadó. Kolozsvár, Benedek Z.: Érmellék. A hónap könyvei. Helios Kiadó. Orosháza, Benedek Z.: Geomorfológiai tanulmányok az Érmelléken és Carei (Nagykároly) vidékén. Földr. Közl. 1960, Benedek Z.: Nagykároly. A hónap könyvei. Helios Kiadó. Orosháza, Bodnár L.: Szatmár. A Földgömb, XII. évf. 1., Borovszky S.: Bihar vármegye és Nagyvárad. Magyarország vármegyéi és városai. Budapest, Borsy Z.: Az Alföld hordalékkúpjainak fejlődéstörténete. Acta Acad. Paed. Nyíregyháza, Fejér L.: Vizeink Krónikája. A magyar vízgazdálkodás története. Vízügyi Múzeum, Levéltár és Könyvgyűjtemény. Budapest, Félegyházi E.: A Berettyó Kálló vidék, és az Érmellék medertípusainak elemzése. Földrajzi Konferencia. Szeged, Gribovszki, K. Vaccari, F.: Seismic ground motion and site effect modelling along two profiles int he city of Debrecen, Hungary. Acta. Geod. Geoph. Hung. 39, Hajdú-Moharos J. Sasi A. Erős L.: Románia tájföldrajzi beosztása. Balaton Akadémia Könyvek 5. Vörösberény, Jakó Zs.: Bihar megye a török pusztítás előtt. Sylvester Nyomda Rt. Budapest, Karátson D.: Magyarország földje Kitekintéssel a Kárpát-medence egészére. Magyar Könyvklub. Budapest, Márton B.: Az Ér csatorna földjén. A Földgömb. XV. évf. 8., Márton B.: Az Ér síksága. A Földgömb. XIV. évf. 2., Márton B.: Az Érmellék közlekedési viszonyai. Közlemények a Debreceni Tisza István Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. 8. Debrecen, Márton B.: Az Érmellék. Búvár. VIII. évf. 10., Márton B.: Érkeserű leírása. Közlemények a Debreceni Tisza István Tudományegyetem Földrajzi Intézetéből. 15. Debrecen, Mike K.: Magyarország ősvízrajza és felszíni vizeinek története. Aqua Kiadó. Budapest, Petri M.: Szilágy vármegye monográfiája. I. kötet. Zilah,

15 Thamó-Bozsó, Edit Magyari, Árpád Nagy, Attila Unger, Zoltán Kercsmár, Zsolt: OSL dates and heavy mineral analysis of Upper Quaternary sediments from the valleys of the Ér and Berettyó rivers. Geochronometria 28,

16 68

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék,

Fekvése. 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, ALFÖLD Fekvése 100000 km² MO-területén 50800 km² Határai: Nyugaton Sió, Sárvíz Északon átmeneti szegélyterületek (Gödöllőidombvidék, É-mo-i hgvidék hegylábi felszínek) Szerkezeti határok: katlansüllyedék

Részletesebben

A földrajzi tájak bemutatása

A földrajzi tájak bemutatása A földrajzi tájak bemutatása A tájcsoportok jellemzésének szempontjai: A tájak földrajzi elhelyezkedése A tájak geológiája, kőzetei, felszíni formái, makro- és mezoklimatikus viszonyai, hidrológiai viszonyai,

Részletesebben

4.1. Balaton-medence

4.1. Balaton-medence Dunántúli-dombvidék 4.1. Balaton-medence 4.1.11. Kis-Balaton-medence 4.1.12. Nagyberek 4.1.13. Somogyi parti sík 4.1.14. Balaton 4.1.15. Balatoni-Riviéra 4.1.16. Tapolcai-medence 4.1.17. Keszthelyi-Riviéra

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés

Magyarország tájtípusai és tájai. Bevezetés Magyarország tájtípusai és tájai Bevezetés A földrajzi táj fogalma A táj a földfelszín egy konkrét részlete, amely szerkezete és működése alapján egy egységet alkot, és ez jól látható módon is elkülöníthetővé

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

Földtani alapismeretek III.

Földtani alapismeretek III. Földtani alapismeretek III. Vízföldtani alapok páraszállítás csapadék párolgás lélegzés párolgás csapadék felszíni lefolyás beszivárgás tó szárazföld folyó lefolyás tengerek felszín alatti vízmozgások

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,

Részletesebben

Magyarország földana és természeti földrajza

Magyarország földana és természeti földrajza Magyarország földana és természeti földrajza Dávid János főiskolai docens Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar Szakmódszertani Tanszék Új tanulmányi épület 126-os szoba, 82/505-844 titkárság: 127-es szoba,

Részletesebben

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE A VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN KVASSAY JENŐ TERV 2015 A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA BEMUTATÁSA ÉS TÁRSADALMI VÉLEMÉNYEZÉSE AZ ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG ÉS AZ ALSÓ-DUNA- VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG FÓRUMA A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA SZEREPE

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA

MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA MAGYARORSZÁG TÁJFÖLDRAJZA Halasi-Kovácsné Benkhard Borbála Egyetemi tanársegéd Debreceni Egyetem Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Tematika 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 szeptember 27. október 4. október

Részletesebben

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter

A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve. Ráckeve 2005 Schell Péter A budapesti 4 sz. metróvonal II. szakaszának vonalvezetési és építéstechnológiai tanulmányterve Az előadás vázlata: Bevezetés Helyszíni viszonyok Geológiai adottságok Talajviszonyok Mérnökgeológiai geotechnikai

Részletesebben

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása

A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása Natura Somogyiensis 5 7-12 Kaposvár, 2003 A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület általános környezeti jellemzése és kutatása A Látrányi Puszta Természetvédelmi Terület a Dunántúli-dombságon, Külsõ-Somogy

Részletesebben

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló

Versenyző iskola neve:... 2... Természetismereti- és környezetvédelmi vetélkedő 2014/2015. 6. osztály. I. forduló 1 Miskolc - Szirmai Református Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény és Óvoda OM 201802 e-mail: refiskola.szirma@gmail.com 3521 Miskolc, Miskolci u. 38/a. Telefon: 46/405-124; Fax: 46/525-232

Részletesebben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben

Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Doktoranduszi Beszámoló Vízi szeizmikus kutatások a Balaton nyugati medencéiben Visnovitz Ferenc Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető: Dr. Horváth Ferenc egyetemi tanár Budapest, 2012.06.04

Részletesebben

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július

Kutatási jelentés. Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák. 2009. június-július Kutatási jelentés Szögliget-Szádvár, keleti várrész déli falán folytatott falkutatási munkák 2009. június-július A Szádvárért Baráti Kör sikeres, az NKA Régészeti és Műemléki Szakkollégiumához benyújtott

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG A DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG KIALAKULÁSA Zala folyótól a Dunakanyarig Középidő sekély tengereiben mészkő és dolomit rakódott le. Felboltozódás Összetöredezés Kiemelkedés (a harmadidőszak végén) Egyenetlen

Részletesebben

Nagyvisnyó Sporttábor

Nagyvisnyó Sporttábor Nagyvisnyó Sporttábor Augusztus 17. Indulás: I. csoport 9.00 II. csoport 10.30 Tisza tavi hajókirándulás-poroszló Közös túra a Dédesi várromhoz 5 600 m (oda-vissza) kb. 2,5 óra Augusztus 18. A túra hossza:

Részletesebben

A Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum Térképtára

A Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum Térképtára A Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum Térképtára Kiss Tünde könyvtáros ELTE IK Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar Magyar Földmérési Térképészeti és

Részletesebben

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN

AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN AZ 1963. ÉS A 2010. ÉVI VÍZKÁROK ÖSSZEHASONLÍTÁSA FEJÉR MEGYÉBEN Marosi Gertrúd Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Társulati osztály Árpás 2013. április 23. Működési terület nagysága 13.100

Részletesebben

je Tervezett és s felszín

je Tervezett és s felszín A Tisza és s vízgyv zgyűjtője je Tervezett intézked zkedések a felszíni és s felszín alatti vizek állapotának javítása érdekében Határon túli t hatások a Tiszán és jelentős s mellékfoly kfolyóin (vízmin

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4.

Ellenőrző kérdések 1. Tájfutó elméleti ismeretek. Ellenőrző kérdések 2. Ellenőrző kérdések 3. Ellenőrző kérdések 5. Ellenőrző kérdések 4. Ellenőrző kérdések. Hogy hívjuk a tájoló forgatható részét? Tájfutó elméleti ismeretek 3. foglalkozás Kelepce Szekerce X Szelence Ellenőrző kérdések. Mivel jelölik a vaddisznók dagonyázó-helyét? Ellenőrző

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. 1. A Bodrogköz földhasznosításának változása az utolsó kétszáz évben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. 1. A Bodrogköz földhasznosításának változása az utolsó kétszáz évben SZAKMAI BESZÁMOLÓ I. MÓDSZEREK, A KUTATÁS MENETE A projekt előkészítő szakaszában a különböző időkben és céllal készült térképek szkennelését végeztük el. A feldolgozás céljaira két különböző térképi alapot

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 72-80

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 72-80 Buró Botond 1 A BAKTALÓRÁNTHÁZI FELTÁRÁS RÉTEGTANI VIZSGÁLATA 2 BEVEZETÉS: Magyarországon számos kutató végzett rétegtani elemzéseket hazai mintaterületeken. Ilyen rétegtani vizsgálatok, olyan feltárásokban

Részletesebben

A mai Duna kialakulása és mederváltozásai Gelencsér Gergő (NWJJ20)

A mai Duna kialakulása és mederváltozásai Gelencsér Gergő (NWJJ20) A mai Duna kialakulása és mederváltozásai 2010/11 tavaszi félév A mai Duna rövid ismertetése Magyarország vízrajzát alapvetően meghatározza, hogy gyakorlatilag minden felszíni víz a déli középpont felé

Részletesebben

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév Magyarország folyóvizei A vízhálózat meglehetősen fiatal, a

Részletesebben

FOGALMAK II. témakör

FOGALMAK II. témakör FOGALMAK II. témakör Magyarország elhelyezkedése a Földön: Magyarország országrészei: Magyarország az északi félgömb keleti felén, Közép-Európában, a Kárpát-medencében, más néven a Közép-Duna medencében

Részletesebben

A NYÍRSÉGI FUTÓHOMOKFORMÁK ÁTALAKULÁSA 2 ANTROPOGÉN ÉS KLÍMATIKUS HATÁSOK

A NYÍRSÉGI FUTÓHOMOKFORMÁK ÁTALAKULÁSA 2 ANTROPOGÉN ÉS KLÍMATIKUS HATÁSOK Lóki József 1 A NYÍRSÉGI FUTÓHOMOKFORMÁK ÁTALAKULÁSA 2 ANTROPOGÉN ÉS KLÍMATIKUS HATÁSOK BEVEZETÉS A Nyírség egy évszázadra visszatekintő kutatásai alapján megismertük a felszín kialakulásának történetét,

Részletesebben

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András

Közlekedésföldrajz. Összeállította: Sallai András Közlekedésföldrajz Összeállította: Sallai András 1. Ausztria (1995) 2. Belgium (1957) 3. Bulgária (2007) 4. Ciprus (2004) 5. Csehország (2004) 6. Dánia (1973) 7. Egyesült Királyság (1973) 8. Észtország

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszíni vízformák 11.lecke Folyók A felszín feletti vizek csoportosítása I. Vízgyűjtő

Részletesebben

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A

Érettségi tételek 1. A 2 A 3 A 4 A Érettségi tételek 1. A Témakör: A Naprendszer felépítése Feladat: Ismertesse a Naprendszer felépítését! Jellemezze legfontosabb égitestjeit! Használja az atlasz megfelelő ábráit! Témakör: A világnépesség

Részletesebben

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK

1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1 ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK 1.1. A víztest neve: X. tározó 1.2. A víztest VOR kódja: AIH041 1.3. A víztest VKI szerinti típusa, a típus leírása: hasonló típus: 11 meszes kis területű sekély nyílt vízfelületű

Részletesebben

Láptalajok. telkesített láptalajok

Láptalajok. telkesített láptalajok Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Láptalajok felláp síkláp telkesített láptalajok Láptalajokról általában Az ország legkisebb elterjedéső

Részletesebben

Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében

Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében Környezettudományi Doktori Iskolák Konferenciája Késő-miocén üledékrétegek szeizmikus kutatása a Balaton középső medencéjében Visnovitz Ferenc ELTE, Környezettudományi Doktori Iskola II. évf. Témavezető:

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

Az Érmellék természeti viszonyai

Az Érmellék természeti viszonyai Wilhelm Sándor Az Érmellék természeti viszonyai A z Érmellék elnevezéső kistáj a Nyugati- Szigethegység északnyugati nyúlványai, a Bükk, Meszes és Réz-hegység, valamint a Tisza alföldje között helyezkedik

Részletesebben

Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében

Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében A Miskolci Egyetem Közleményei, A sorozat, Bányászat, 82. kötet (2011) Planációs felszínek és az áthalmozott dolomitösszletek geomorfológiai helyzete a Budai-hegység előterében Juhász Ágoston tudományos

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz emelt szint 1212 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2012. május 16. FÖLDRAJZ EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. FELADAT A: újhold B: első negyed

Részletesebben

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN VÍZKO 2010 SZÉKELYUDVARHELY 2010.12. 10. Dr.Fekete Endre főtanácsos szaktanácsadó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai Nyers öntés talaj Humuszos öntés talaj

Részletesebben

TERMÉSZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére. Környezetünk természetföldrajzi ismeretei. Lakotár Katalin. ...

TERMÉSZETISMERET. TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére. Környezetünk természetföldrajzi ismeretei. Lakotár Katalin. ... Lakotár Katalin TERMÉSZETISMERET Környezetünk természetföldrajzi ismeretei TÉMAZÁRÓ FELADATLAPOK 5. osztályos tanulók részére............................................. a tanuló neve pauz westermann

Részletesebben

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról

Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról GBTE-03/2012. Jelentés az Ali Baba-barlangban a 2011. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

A területhasználat változás hatása az üledék-felhalmozódásra, közép-tiszai vizsgálatok alapján

A területhasználat változás hatása az üledék-felhalmozódásra, közép-tiszai vizsgálatok alapján Sándor Andrea 1 Dr. Kiss Tímea 2 A területhasználat változás hatása az üledék-felhalmozódásra, közép-tiszai vizsgálatok alapján 1. Bevezetés A XIX. századi folyószabályozási munkák után a Tisza árvizeinek

Részletesebben

SOLTVADKERT 1. SZÁMÚ MELLÉKLET 1. A strand mederfenék jellemzése: Homokos, iszapos. 2. A strandhoz tartozó partszakasz talajának jellemzése: Homokos, és gyepszőnyeggel borított. 3. A víz elérhetősége:

Részletesebben

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA

AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA AUSZTRÁLIA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA 1. Ausztrália határai: NY: Indiai-óceán - Afrikától É: Timor-tenger, Arafura-tenger - Óceánia szigeteitől K: Nagy-korallzátony, Csendes-óceán - Amerikától D: Indiai-óceán

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Vízkutatás, geofizika

Vízkutatás, geofizika Vízkutatás, geofizika Vértesy László, Gulyás Ágnes Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet, 2012. Magyar Vízkútfúrók Egyesülete jubileumi emlékülés, 2012 február 24. Földtani szelvény a felszínközeli

Részletesebben

VELENCEI-TÓ 25 km 2 vízfelület mellett 41 millió m 3 vizet tartalmaz.

VELENCEI-TÓ 25 km 2 vízfelület mellett 41 millió m 3 vizet tartalmaz. Magyarország teljes területe a Duna vízgyűjtőhöz tartozik. Az ország a Kárpát-medence mélyén fekszik, ezért a Zala, Zagyva-Tarna, és a Kapos kivételével folyóink az országhatárokon túlról érkeznek. Felszíni

Részletesebben

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FÖLDRAJZ JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Földrajz középszint 0512 É RETTSÉGI VIZSGA 2005. október 25. FÖLDRAJZ KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM 1. összetevő 1. FELADAT a) 1. Chicago 2. Washington

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

AZ ALSÓ-TISZA-VIDÉK ÁRTERÉNEK GEOMORFOLÓGIAI JELLEGZETESSÉGEI ÉS KORA. Bevezetés

AZ ALSÓ-TISZA-VIDÉK ÁRTERÉNEK GEOMORFOLÓGIAI JELLEGZETESSÉGEI ÉS KORA. Bevezetés Földrajzi Közlemények 2011. 135. 3. pp. 261 274. AZ ALSÓ-TISZA-VIDÉK ÁRTERÉNEK GEOMORFOLÓGIAI JELLEGZETESSÉGEI ÉS KORA KISS TÍMEA HERNESZ PÉTER GEOMORPHOLOGICAL CHARACTERISTICS AND AGE OF THE LOWER TISZA

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató

Részletesebben

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány

Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány Zene: Kálmán Imre Marica grófnı - Nyitány A tájegység földrajzi jellemzői Északon: a Zala-folyó és a Balaton Nyugaton: az Alpokalja Keleten: a Sió és a Duna Délen : az országhatár határolja Területe: 11

Részletesebben

MEDERFELMÉRÉS GEOFIZIKAI MÓDSZEREKKELM

MEDERFELMÉRÉS GEOFIZIKAI MÓDSZEREKKELM MEDERFELMÉRÉS GEOFIZIKAI MÓDSZEREKKELM ELTE Geofizikai Tanszék Geomega Kft. Budapest Dr. Tóth T Tamás ELİAD ADÁSVÁZLAT Egyenáram ramú elektromos mérésekm Szeizmikus (akusztikus) mérések Radar (elektromágneses)

Részletesebben

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat

Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Magyarország földtana és természetföldrajza gyakorlat Természetvédelmi és vadgazda mérnök BSc szak, nappali tagozat 2010/11-es tanév 1. félév A Nyugat-magyarországi peremvidék Enyhén-erősebben metamorfizálódottkőzetekből

Részletesebben

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK

1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK 1 1.SZ. MELLÉKLET: ORSZÁGOS MŰEMLÉKI VÉDETTSÉGŰ ÉPÍTMÉNYEK ÉS MŰEMLÉKI KÖRNYEZETÜK ORSZÁGOS VÉDELEM ALATT ÁLLÓ ÉPÍTMÉNYEK Draskovich-kastély, ma diákotthon Köztársaság tér 7. 976 hrsz. M 378 M ll. Kastélykert,

Részletesebben

135. évfolyam, 3. szám

135. évfolyam, 3. szám 135. évfolyam, 3. szám 2011 FÖLDRAJZI KÖZLEMÉNYEK A Magyar Földrajzi Társaság tudományos folyóirata Geographical Review Geographische Mitteilungen Bulletin Géographique Bollettino Geografico Utjuhfabxtcrbt

Részletesebben

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs

Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz- 2014 május 10 Javítókulcs CONCURSUL NAŢIONAL AL LICEELOR CU PREDARE ÎN LIMBA MAGHIARĂ- 2014 MAGYAR TANNYELVŰ ISKOLÁK IX. ORSZÁGOS VETÉLKEDŐJE- 2014 Concursul de geografie Teleki Sámuel Teleki Sámuel földrajzverseny Természetföldrajz-

Részletesebben

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS

XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS XVIII. NEMZETKÖZI KÖZTISZTASÁGI SZAKMAI FÓRUM ÉS KIÁLLÍTÁS Szombathely, 2008. április 24. A HULLADÉKLERAKÓK REKULTIVÁCIÓS PÁLYÁZATÁVAL KAPCSOLATOS ANOMÁLIÁK Előadó: Déri Lajos ügyvezető SOLVEX Kft. TERVEZŐI

Részletesebben

ÉGHAJLAT. Északi oldal

ÉGHAJLAT. Északi oldal ÉGHAJLAT A Balaton területe a mérsékelten meleg éghajlati típushoz tartozik. Felszínét évente 195-2 órán, nyáron 82-83 órán keresztül süti a nap. Télen kevéssel 2 óra fölötti a napsütéses órák száma. A

Részletesebben

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei

KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az

Részletesebben

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA:

HIDROMETEOROLÓGIAI HELYZET ALAKULÁSA: OMIT KÖZLEMÉNY Jelenleg összesen 553,2 km-en van árvízvédelmi készültség az országban, ebből 421,5 km-en I. fokú, 52,2 km-en II. fokú, 79,5 km-en III. fokú a készültségi szint. Láng István, az Országos

Részletesebben

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI

METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ ÉS

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete

Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete Tervezet ARNÓT KÖZSÉG Önkormányzat Képviselő-testületének../2013.(V.18.) önkormányzati rendelete A Helyi Építési Szabályzatról szóló a hatályos 21/2008.(XII.17.) önkormányzati rendelet módosításáról ARNÓT

Részletesebben

ÚJ MÓDSZER A FOLYÓTERASZOK KIMUTATÁSÁRA FÖLDTANI

ÚJ MÓDSZER A FOLYÓTERASZOK KIMUTATÁSÁRA FÖLDTANI ÚJ MÓDSZER A FOLYÓTERASZOK KIMUTATÁSÁRA FÖLDTANI FÚRÁSOK ADATAI ÉS TÉRINFORMATIKAI MÓDSZEREK ALAPJÁN, MAGYARORSZÁGI MINTATERÜLETEKEN BUGYA TITUSZ 1 1. BEVEZETÉS A folyóvízi teraszrendszerek vizsgálata

Részletesebben

FÖLD, VÍZ, LEVEGŐ MÉSZÁROS ERNŐ SCHWEITZER FERENC MTA TÁRSADALOMKUTATÓ KÖZPONT KOSSUTH KIADÓ. Szerkesztette

FÖLD, VÍZ, LEVEGŐ MÉSZÁROS ERNŐ SCHWEITZER FERENC MTA TÁRSADALOMKUTATÓ KÖZPONT KOSSUTH KIADÓ. Szerkesztette FÖLD, VÍZ, LEVEGŐ Szerkesztette MÉSZÁROS ERNŐ es SCHWEITZER FERENC MTA TÁRSADALOMKUTATÓ KÖZPONT KOSSUTH KIADÓ Tartalom A honszeretet újraértelmezése 11 Előszó helyett előrebocsátott megjegyzések Bevezetés

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

VIZITERV Environ Kft. 2011. augusztus-november

VIZITERV Environ Kft. 2011. augusztus-november VIZITERV Environ Kft. 2011. augusztus-november Tervezési alapadatok 676/1971 számú vízjogi engedély, vizikönyvi szám: I/614. mely a Ferenc tápcsatorna üzemeltetéséről szól Érvényben lévő jogszabályok,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Aktuális környezeti információk a nyilvánosság számára Szálka község területén

TÁJÉKOZTATÓ. Aktuális környezeti információk a nyilvánosság számára Szálka község területén Tisztelt Lakosság, Kedves Szálkaiak! Az Európai Unióban melynek hazánk is tagja - kiemelten kezelik azt a törekvést, hogy környezeti ügyekben a nyilvánosság az információhoz megfelelő módon hozzáférjen.

Részletesebben

Az éghajlati övezetesség

Az éghajlati övezetesség Az éghajlati övezetesség Földrajzi övezetek Forró övezet Mérsékelt övezet Hideg övezet Egyenlítői öv Átmeneti öv Térítői öv Trópusi monszun vidék Meleg mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg mérsékelt

Részletesebben

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula)

10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) 10. A földtani térkép (Budai Tamás, Konrád Gyula) A földtani térképek a tematikus térképek családjába tartoznak. Feladatuk, hogy a méretarányuk által meghatározott felbontásnak megfelelő pontossággal és

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE

A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE A KÁRPÁT-MEDENCE TÁJTÖRTÉNETE MÓDSZEREK KÖZVETLEN Régészet Térképészet Térképészet 1526 előtt 1526 után ELŐTTE KEZDETLEGES TÉRKÉPEK Lázár deák Térképezési munkálatok Mikoviny Sámuel (1700-1750) legelső

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2011. augusztus - kivonat - Készítette a VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. Hidrológiai Intézet Hidrológiai koordinációs és állapotértékelési Osztály és

Részletesebben

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról

Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról GBTE-23/2010. Jelentés a Lengyel-barlangban a 2009. évben végzett kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Duna-Ipoly

Részletesebben

Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai

Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Koch Edina Sánta László RÁCKEVE Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Jelentős Tiszai árvizek 1731,

Részletesebben

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet Berente község talajtani viszonyai Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet VÁLTAKOZÓ AGYAG, MÁRGA ÉS HOMOK RÉTEGEK EREDETI HELYZETŰ MIOCÉN ÜLEDÉKSOR HOMOK VÁLTAKOZÓ

Részletesebben

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti

Részletesebben

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin

Az általános földi légkörzés. Dr. Lakotár Katalin Az általános földi légkörzés Dr. Lakotár Katalin A Nap a Földet egyenlőtlenül melegíti fel máskülönbség légkörzés szűnteti meg légnyo- lokális (helyi), regionális, egy-egy terület éghajlatában fontos szerepű

Részletesebben

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül

Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül Felszín alatti vizektől függő ökoszisztémák vízigénye és állapota a Nyírség és a Duna-Tisza köze példáján keresztül XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről 2014. Április 2-3. Siófok Biró Marianna Simonffy

Részletesebben

BAGAMÉR. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 47,02 km 2 Lakosság: 2.712 fő Polgármester: Orvos Mihály

BAGAMÉR. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Terület: 47,02 km 2 Lakosság: 2.712 fő Polgármester: Orvos Mihály Terület: 47,02 km 2 Lakosság: 2.712 fő Polgármester: Orvos Mihály BAGAMÉR Elérhetőség: Bagamér Nagyközség Önkormányzata 4286 Bagamér, Kossuth u.7. Telefon/fax: 52/587-400 Elhelyezkedés Bagamér község címere

Részletesebben

Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából

Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából Kényeztetett kalászosok, meggyötört kapásnövények, gyümölcsösök: a 2014-es év időjárásának áttekintése a növénytermesztők szempontjából Vadász Vilmos Országos Meteorológiai Szolgálat, Budapest A 2014-es

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban

Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Az árvíz kockázatkezelési tervek alkalmazása a jogszabályokban Martfű, 2010. november 25. Dr. Makay Gábor Dél dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Az árvíz kockázatkezelési tervek megjelenése

Részletesebben

A globális változások hatásai a Duna-Tisza köze vízháztartására

A globális változások hatásai a Duna-Tisza köze vízháztartására A globális változások hatásai a Duna-Tisza köze vízháztartására Rakonczai János * 1. Bevezetés Az utóbbi negyedszázadban hazánk területén is jól érzékelhetőek lettek a globális változások környezetre gyakorolt

Részletesebben

és s tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása vetkezményei. zados vezető

és s tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása vetkezményei. zados vezető Jász-Nagykun-Szolnok megyére jellemző helyi ár- és belvízi sajátoss tosságok és s tapasztalatok bemutatása. Árvízi helyzet kialakulása és s következmk vetkezményei. Készítette: Nagy Róbert R mk. pv. százados

Részletesebben

Az elmúlt évszázad nagy árvizei a. Felső Tisza vidéken

Az elmúlt évszázad nagy árvizei a. Felső Tisza vidéken Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék Szakdolgozat Az elmúlt évszázad nagy árvizei a Felső Tisza vidéken Témavezető: dr. Lóki József tanszékvezető

Részletesebben

OEE Erdészeti Vízgazdálkodási Szakosztály kihelyezett, terepi rendezvénye

OEE Erdészeti Vízgazdálkodási Szakosztály kihelyezett, terepi rendezvénye OEE Erdészeti Vízgazdálkodási Szakosztály kihelyezett, terepi rendezvénye A rendezvény napja: 2008. október 27. A rendezvény helyszíne: Az ülés témája: Terepi programvezetők: Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi-hegység

Részletesebben

A Tisza-völgy árvízi helyzetének bemutatása, árvízi kockázatok, aktualitások. Dr. Nagy István

A Tisza-völgy árvízi helyzetének bemutatása, árvízi kockázatok, aktualitások. Dr. Nagy István A Tisza-völgy árvízi helyzetének bemutatása, árvízi kockázatok, aktualitások JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI MÉRNÖKI KAMARA Szolnok, 2012. január 18. Dr. Nagy István ÁRVÍZVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS DÖNTÉSI FOLYAMAT

Részletesebben

A TERMÉSZETES CSAPADÉK ÉS AZ N, P, K, Ca, Mg MŰTRÁGYÁZÁS TERMÉSÖSSZEFÜGGÉSEI TARTAMKÍSÉRLETEKBEN. Dr. Márton László

A TERMÉSZETES CSAPADÉK ÉS AZ N, P, K, Ca, Mg MŰTRÁGYÁZÁS TERMÉSÖSSZEFÜGGÉSEI TARTAMKÍSÉRLETEKBEN. Dr. Márton László A TERMÉSZETES CSAPADÉK ÉS AZ N, P, K, Ca, Mg MŰTRÁGYÁZÁS TERMÉSÖSSZEFÜGGÉSEI TARTAMKÍSÉRLETEKBEN Dr. Márton László Magyar Tudományos Akadémia ATK Talajtani és Agrokémiai Intézet Budapest, 2013 1 A TERMÉSZETES

Részletesebben

Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3

Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3 Klíma és társadalom kapcsolata a Kárpát-medencében az elmúlt 5000 évben Demény Attila 1, Bondár Mária 2, Sümegi Pál 3 valamint Cserny Tibor 4, Fábián Szilvia 2, Fórizs István 1, Schöll- Barna Gabriella

Részletesebben

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata

Nemesgörzsöny Község Településrendezési Tervének kivonata A TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK ÉS A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÖSSZHANGJÁT IGAZOLÓ MUNKARÉSZ A településrendezési tervek készítése során figyelembe kell venni a magasabb szintű területrendezési tervek szabályozásait.

Részletesebben

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE

A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE A FÖLD BELSŐ SZERKEZETE 1) A Föld kialakulása: Mai elméleteink alapján a Föld 4,6 milliárd évvel ezelőtt keletkezett Kezdetben a Föld izzó gázgömbként létezett, mint ma a Nap A gázgömb lehűlésekor a Föld

Részletesebben

Geográfus MSc záróvizsga Közös, A tételek

Geográfus MSc záróvizsga Közös, A tételek Geográfus MSc záróvizsga Közös, A tételek 1. A fenntartható fejlődés történeti értékelése, rendezőelvei és fogalmi problémája: a növekedés és a fejlődés értelmezése. A kék gazdaság modell lényege és szerepe.

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben