Területi védőnők gyermekvédelemmel kapcsolatos évi tevékenységének szakfelügyeleti vizsgálati jelentések tapasztalatainak összefoglalása

Átírás

1 Területi védőnők gyermekvédelemmel kapcsolatos 21. évi tevékenységének szakfelügyeleti vizsgálati jelentések tapasztalatainak összefoglalása országos vezető védőnő osztályvezet lyvezető értekezlet, Budapest, 212. október 11.

2 A vak ember és az elefánt (forrás: indiai történet) olyan, mint a lepedő sima, mint a fal hegyes, mint egy lándzsa vékony, mint a kötél olyan, mint egy kígyó olyan, mint egy fa 2 Mindannyian biztosak voltak abban, hogy igazuk van. értekezlet, 212. október 11.

3 Védőnői Szakfelügyeleti Iránymutatás (továbbiakban: GYV VSZFIR) A várandós anyák és a gyermekek védelemével kapcsolatos területi védőnői feladatok helyi eljárásrendjének kialakításához (OTH /21.) Előzménye: Korábbi szakfelügyeletek tapasztalatai - visszatérő problémák A gyermekjóléti szolgáltatók különböző szintű és mennyiségű adatokat kértek a területi védőnőtől Jogszabályi változások szükségessé vált egységesíteni a védőnő gyermekvédelmi tevékenységével kapcsolatos feladatokat, felelősséget a gyermekjóléti rendszer felé jelentendő adatok tartalmát értekezlet, 212. október 11. 3

4 GYV VSZFIR bevezetéséhez alkalmazott vezető védőnői módszerek Elektronikus és/vagy nyomtatott formában védőnőnek munkáltatóiknak illetékes gyermekjóléti szolgáltató/központ számára; Védőnői értekezletek (regionális/megyei/kistérségi több alkalommal is) Személyes megbeszélések/konzultációk a területi védőnőkkel szakmai látogatások, szakfelügyeleti ellenőrzések során egyéni tájékoztatás, segítségnyújtás, figyelemfelhívás a gyermekjóléti szolgáltatók vezetőivel/képviselőivel kölcsönösen ismertették a két szolgálat szervezeti felépítését, működését, elérhetőségét megállapodtak a partneri együttműködésben, a rendszeres kapcsolattarásban, a problémák közös megoldásában; Gyermekjóléti szolgáltatók éves tanácskozásán, szakmai értekezletein ismertették a védőnők gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatait, megbeszélték a leggyakrabban felmerülő problémákat. értekezlet, 212. október 11. 4

5 GYV VSZFIR alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok (1.) Az egységes eljárási gyakorlat alapjait teremtette meg a területen A jogszabályok alapján pontosította, egyértelművé tette a védőnői és a gyermekjóléti szolgáltatók feladatait, az együttműködés módját, az egymással szembeni elvárásokat, definiálta a legfontosabb fogalmakat, egységesítette a védőnők gyermekvédelmi munkával kapcsolatos dokumentációját Jó lehetőséget teremtett a kapcsolatfelvételre, az együttműködés megerősítésére, a szakmaközi megbeszélések bővítésére - a kistérségi vezető védőnők közreműködésével Hozzájárult egységes szakmaközi együttműködés gyakorlatának kialakításához Segített abban is, hogy a két szolgálat egymást erősítve közreműködjön a közös gondozottak jogainak és kötelezettségeinek érvényesítésében és a szükségletüknek megfelelő ellátás biztosításában értekezlet, 212. október 11. 5

6 GYV VSZFIR alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok (2.) Ahhoz, hogy a napi munkában a gyakorlattá váljon felkészítésre, részletes megbeszélésére, értelmezésére van szükség Éves tájékoztatóval kapcsolatban egységes értelmezése kitöltési útmutatót igényel kiskorú várandósanyák A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló évi XXXi. tv.» a) gyermek: a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 12. -a szerinti kiskorú >>> aki a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot kötött» b) fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy a bűncselekmény elkövetésekor 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem,» c) fiatal felnőtt: az a nagykorú személy, aki a 24. évét nem töltötte be, Szociálisan veszélyeztetett értelmezése tág, megfoghatatlan kategória egyéni mérlegeléseket tesz lehetővé. az egyéni mérlegelések nehezítik a gyakorlatot és különböző szakmai álláspontok képviseltetik magukat a jelzőrendszer tagjai sokszor egy középosztálybeli normalitás szemlélettel ítélik meg a családokat, gyermekeket. A december 31-ei időpontról informál és nem az egész évben gondozott veszélyeztetettek, vagy kiskorú várandósok számáról, ill. arányáról Esetenként feleslegesnek minősíthető adminisztrációs terheket ró a védőnőkre értekezlet, 212. október 11. 6

7 GYV VSZFIR alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok (3.) Mást lát a jelzőrendszer szakembere és mást a gyermekjóléti szolgálaté az orvostársadalom nehezen megközelíthető, nem ismeri a gyermekvédelem rendszerét, a magukra vonatkozó kötelezettségeket Tisztázatlan kompetencia határok, feladatkörök, illetékességi körök Nincs kellő szakmai öntudatosság Sokszor több szakembert érintő problémára önálló megoldásokat próbálnak találni a segítők Helyenként a védőnők határozottabb fellépést várnának a családgondozóktól A gyermeknek, a hátrányos helyzetű szülőnek jogai vannak, kötelességük kevesebb. Sokszor veszélyeztetettnek érzi magát a szakember. A jelzőrendszer tagjai nem mindig biztosak, hogy jót tesznek a jelzéssel értekezlet, 212. október 11. 7

8 GYV VSZFIR alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok (4.) A jól képzett és felkészült szakemberek a mindennapi munkájuk során az eszköztelenség miatt olyan frusztrációt élnek át, amely következtében segítő munkájuk minősége romlik. Ahol jónak, rendszeresnek mondható a kapcsolat a két szolgálat között, ott sem történik sokkal több annál, hogy leülnek feltárni a problémát megoldási javaslat azonban az esetek többségében nincs! értekezlet, 212. október 11. 8

9 GYV VSZFIR alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok (5.) Nincs egységes előírt dokumentációvezetés a két szolgálatnál, más szempontok alapján kerül megállapításra a veszélyeztetettség A védőnők részéről éves jelentési kötelezettség van, melynek adattartalma nem minden esetben egyezik meg a védőnői havi-éves jelentés tartalmával Annak ellenére, hogy a szakfelügyeleti iránymutatás helyi eljárásrendek kialakításának alapjául szolgál, nincs tudomásunk önálló eljárásrend kidolgozásáról, és bevezetéséről, írásba foglalásáról értekezlet, 212. október 11. 9

10 A területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységének szakfelügyeleti vizsgálata Célja: A kiadott GYV VSZFIR-ban meghatározott írásos tájékoztatóval kapcsolatos faladatok teljesülésének vizsgálata A területi védőnői és a gyermekjóléti szolgáltató együttműködése helyzetének áttekintése, értékelése szükség esetén intézkedés kezdeményezése. értekezlet, 212. október 11. 1

11 Az adatgyűjtés alapjául szolgáló dokumentumok Az Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről c. adatlapok Az év során a szakfelügyelet által másolatban megkapott a települési önkormányzat jegyzőjének szóló tájékoztatók az iránymutatás 5.2. pontja alapján Ha a gyermekjóléti szolgáltató nem jelez vissza a területi védőnő feladata: Írásban ( ben) tájékoztatja a települési önkormányzat jegyzőjét, hogy tegye meg a szükséges intézkedést, ha legkésőbb tizenöt munkanapon belül nem kap az esettel kapcsolatban érdemi visszajelzést. Erről másolatban tájékoztatja az ÁNTSZ illetékes kistérségi/fővárosi kerületi vezető védőnőjét is. Intézkedések dokumentumai értekezlet, 212. október

12 Zala Veszprém Vas Tolna Szabolcs-SZ.-B. Somogy Nógrád Komárom-Esztergom Jász-Nagykun-Sz. Heves Hajdú-Bihar Győr-Moson-Sopron Fejér Csongrád Pest Budapest Borsod-A.-Z. Békés Bács-kiskun Baranya Gyermekvédelmi védőnői tájékoztatók készítése (GYV VT) Országosan: 3995 körzetből 3992 (99,9%) Forrás: Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről, 21 Védőnői szakfelügyelet (OTH) % 2% 4% 6% 8% 1% Legalább egy tájékoztatót készítő körzetek értekezlet, 212. október 11. Tájékoztatót nem készítő körzetek 12

13 Éves tájékoztató készítésének elmaradásának okai 21. novemberben alakítottak ki új körzetet 211. januárban munkába álló védőnő teljes körűen minden feldolgozandó adat nem állt rendelkezésre, nem tudta pótolni értekezlet, 212. október

14 Értékelhető gyermekvédelmi védőnői tájékoztatók Országosan: Küldött 42 tájékoztatóból 3978 (99,9%) Forrás: Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről, 21 Védőnői szakfelügyelet (OTH) Zala Veszprém Vas Tolna Szabolcs-SZ.-B. Somogy Nógrád Komárom-Esztergom Jász-Nagykun-Sz. Heves Hajdú-Bihar Győr-Moson-Sopron Fejér Csongrád Pest Budapest Borsod-A.-Z. Békés Bács-kiskun Baranya % 2% 4% 6% 8% 1% Értékelhető (minden adatot kitöltő) GYV VT értekezlet, 212. október 11. Nem értékelhető GYV VT 14

15 A vezető védőnők a GYV éves tájékoztatók értékelhetőségének növelésére alkalmazott módszerei Telefonos egyeztetések Hiánypótlás kérése Adatok pontosítása Felszólítás ismételt felszólítás a körzetenkénti tájékoztató elkészítésére értekezlet, 212. október

16 Szociálisan fokozott gondozást igénylő ellátottak Országosan: nyilvántartottból 7456 (1,4%) Forrás: Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről, 21 Védőnői szakfelügyelet (OTH) Zala Veszprém Vas Tolna Szabolcs-SZ.-B. Somogy Nógrád Komárom-Esztergom Jász-Nagykun-Sz. Heves Hajdú-Bihar Győr-Moson-Sopron Fejér Csongrád Pest Budapest Borsod-A.-Z. Békés Bács-kiskun Baranya % 2% 4% 6% 8% 1% Szociálisan fokozott gondozást igénylő ellátottak Sz. fokozott gondozást nem igénylő ellátottak értekezlet, 212. október

17 Szociálisan fokozott gondozást igénylő várandós anyák Országosan: nyilvántartottból 7446 (14,5%) Forrás: Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről, 21 Védőnői szakfelügyelet (OTH) Zala Veszprém Vas Tolna Szabolcs-SZ.-B. Somogy Nógrád Komárom-Esztergom Jász-Nagykun-Sz. Heves Hajdú-Bihar Győr-Moson-Sopron Fejér Csongrád Pest Budapest Borsod-A.-Z. Békés Bács-kiskun Baranya 147 (12,1%) 245 (13,8%) 85 (9,%) 164 (17,4%) 997 (3,6%) 35 (25,7%) 149 (17,7%) 27 (13,%) 314 (17,6%) 213 (15,8%) 466 (16,7%) 121 (5,4%) 339 (16,1%) 143 (8,1%) 813 (1,2%) 48 (4,4%) 273 (16,6%) 253 (11,1%) 242 (14,3%) 1454 (37,1%) % 2% 4% 6% 8% 1% Szociálisan fokozott gondozást igénylő várandós anyák Sz. fokozott gondozást nem igénylő értekezlet, 212. október

18 Kiskorú várandós anyák száma Országosan:181 (2,1%) Forrás: Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről, 21 Védőnői szakfelügyelet (OTH) értekezlet, 212. október Vas Veszprém Zala Békés Borsod-A.-Z. Budapest Pest Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Jász-Nagykun-Sz. Komárom-Esztergom Nógrád Somogy Szabolcs-SZ.-B. Tolna Kiskorú várandós anyák Bács-kiskun Baranya

19 Szociálisan fokozott gondozást igénylő -6 éves gyermekek Országosan: nyilvántartottból (9,9%) Forrás: Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről, 21 Védőnői szakfelügyelet (OTH) Zala Veszprém Vas Tolna Szabolcs-SZ.-B. Somogy Nógrád Komárom-Esztergom Jász-Nagykun-Sz. Heves Hajdú-Bihar Győr-Moson-Sopron Fejér Csongrád Pest Budapest Borsod-A.-Z. Békés Bács-kiskun Baranya 1595 (1,7%) 186 (8,3%) 677 (5,2%) 1777 (12,8%) 2341 (8,5%) 1524 (6,3%) 5117 (5,6%) 269 (2,7%) 2661 (13,5%) 2456 (7,6%) 2672 (11,1%) 8988 (22,7%) 3319 (17,8%) 1591 (12,8%) 1343 (6,9%) 2221 (9,1%) 254 (13,1%) 363 (1,%) 1181 (4,1%) 1184 (25,3%) % 2% 4% 6% 8% 1% Szociálisan fokozott gondozást igénylő -6 éves gyermekek értekezlet, 212. október 11. Sz. fokozott gondozást nem igénylő 19

20 A jelzőrendszer által küldött jelzések száma ( Megnevezés 26 Küldött jelzések száma Egészségügyi szolgáltató (16,6%) (13,87%) 1395 (9,53%) Eü.-ből a védőnői jelzés száma, aránya (77,9%) 1299 (73,1%) (8,4%) 3 Személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgálat 8186 (8%) 7543 (5,9%) 839 (5,7%) Közoktatási intézmény Rendőrség (48,3%) 1758 (1,5%) 5512 (43,2%) 985 (7,1%) (46,4%) 114 (6,7%) 1 Ügyészség, bíróság 3386 (3,3%) 1594 (1,3%) 173 (1,2%) Társadalmi szervezet, egyház, alapítvány 2161 (2,1%) 1133 (,9%) 194 (,7%) Áldozatsegítés és kárenyhítés feladatait ellátó szervezet, pártfogó felügyelői szolgálat 388 (3,7%) 3681 (2.9%) 4166 (2,9%) Állampolgár 7751 (7,5%) 7137 (5,6%) 6565 (4,5%) Önkormányzat ( jegyző) Összesen Nincs adat (19,2%) (22,1%) értekezlet, 212. október 11. 2

21 Területi védőnők jelzése a gyermekjóléti szolgáltatók felé Országosan: (db) Forrás: Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről, 21 Védőnői szakfelügyelet (OTH) Zala Veszprém Vas Tolna Szabolcs-SZ.-B. Somogy Nógrád Komárom-Esztergom Jász-Nagykun-Sz. Heves Hajdú-Bihar Győr-Moson-Sopron Fejér Csongrád Pest Budapest Borsod-A.-Z. Békés Bács-kiskun Baranya 39 (2,8%) 476 (3,5%) 195 (1,4%) 629 (4,6%) 86 (5,9%) 359 (2,6%) 337 (2,5%) 545 (4,%) 537 (3,9%) 816 (5,9%) 545 (4,%) 54 (3,7%) 654 (4,8%) 692 (5,%) 483 (3,5%) 533 (3,9%) 637 (4,6%) 1336 (9,7%) 155 (11,%) 1757 (12,8%) értekezlet, 212. október

22 Területi védőnő jelzése bántalmazás miatt Országosan: 36 (db) Forrás: Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről, 21 Védőnői szakfelügyelet (OTH) Zala Veszprém Vas Tolna Szabolcs-SZ.-B. Somogy Nógrád Komárom-Esztergom Jász-Nagykun-Sz. Heves Hajdú-Bihar Győr-Moson-Sopron Fejér Csongrád Pest Budapest Borsod-A.-Z. Békés Bács-kiskun Baranya értekezlet, 212. október

23 Területi védőnők jelzése a védőnői szogáltatás elutasítása miatt Országosan: 219 (db) Forrás: Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről, 21 Védőnői szakfelügyelet (OTH) Zala Veszprém Vas Tolna Szabolcs-SZ.-B. Somogy Nógrád Komárom-Esztergom Jász-Nagykun-Sz. Heves Hajdú-Bihar Győr-Moson-Sopron Fejér Csongrád Pest Budapest Borsod-A.-Z. Békés Bács-kiskun Baranya értekezlet, 212. október

24 Jelzéssel kapcsolatos tapasztalatok Ott ahol a védőnő és a gyerekjóléti szolgálat családgondozója között napi, nagyon jó a kapcsolat, az iránymutatás ellenére sem tartották szükségesnek az írásban rögzítést, mondván a mindennapos gyakorlatban a család problémáját közösen, együttes erővel próbálják megoldani. Az írásos jelzés alkalmazása egyes esetekben hátrányt jelentett a védőnőnek, mert a család felé a gyerekjóléti szolgálat felfedte, hogy kitől milyen módon érkezett a jelzés. A védőnő a következő látogatásakor nem szívesen látottá vált mivel feljelentette Őket. A védőnői ellátást megtagadó szülők esetében gyakran nem jeleznek a Gyermekjóléti Szolgálat felé a kolléganők. Ezt főleg értelmiségi, jómódú családoknál fordul elő (akik, arra hivatkoznak, hogy nem kötelező igénybe venni az ellátást), ahol valójában nem feltétlenül van szó gyermek elhanyagolásról, hiszen ugyanakkor magánorvostól kezdve mindennel elhalmozzák a gyermeket. Továbbra is megoldatlan azon családok ellátása, amelyek nem igényelnek védőnői gondozást, mivel a gyermekjóléti szolgálat, ha nem észlel problémát lezárja az esetet - a család kiesik a védőnői szolgálat és a gyermekjóléti szolgálat látóteréből egyaránt. értekezlet, 212. október

25 A BETEGEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI a) joga van olyan ismeretek megszerzéséhez, amelyek lehetővé teszik számára az egészsége védelmével és fejlesztésével kapcsolatos lehetőségek megismerését, valamint megfelelő tájékoztatáson alapuló döntését az egészséggel kapcsolatos kérdésekben, értekezlet, 212. október

26 3.. A védőnő feladata da) a törvényes képviselővel előzetesen egyeztetett gondozási terv alapján a gyermek fejlődéséhez igazodóan az egészséges életmódhoz szükséges ismeretek nyújtása gf) tájékoztatás a gyermek jogairól, az egészségügyi ellátáshoz való jogairól és a törvényes képviselő ez irányú feladatairól, kötelezettségeiről de) a gyermek fejlődését veszélyeztető tényező észlelésekor a háziorvos, illetve a gyermekjóléti szolgálat haladéktalan értesítése mellett a veszélyeztetett gyermek és családjának fokozott gondozásba vétele gc) a gyermekjóléti szolgálat és a háziorvos írásos értesítése, ha a törvényes képviselő a területi védőnői ellátás (a családlátogatás) igénybevételét megtagadja, illetve hatósági eljárás kezdeményezése a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása vagy egyéb súlyos veszélyeztető ok fennállása esetén 7. A védőnő az általa gondozott személyekről egészségügyi dokumentációt vezet 49/24. (V. 21.) ESzCsM értekezlet, 212. október

27 (1) Az egészségügyi dokumentációt úgy kell vezetni, hogy az a valóságnak megfelelően tükrözze az ellátás folyamatát. (2) Az egészségügyi dokumentációban fel kell tüntetni g).a kockázati tényezők megnevezését, k) a bejegyzést tévő egészségügyi dolgozó nevét és a bejegyzés időpontját, l) a betegnek, illetőleg tájékoztatásra jogosult más személynek nyújtott tájékoztatás tartalmának rögzítését, Az egészségügyről szóló évi CLIV törvény 136. értekezlet, 212. október

28 NEFMI szakmai protokollja a védőnői Országos feladatokról vezető védőnői az egészséges csecsemő 28 értekezlet, 212. október 11. gondozásában (érvényes: 214. június 3.)

29 Visszajelzés 1) 15 napon belüli visszajelzés: a védőnő kompetenciáját meghaladó tényezők miatti veszélyeztetettséget illetékességből a nyilvántartásába, gondozásába vette (!!!!) 2) Megszűnik a veszélyeztetettség, eset lezárása megtörténik értekezlet, 212. október

30 A gyermekjóléti szolgáltatók által vissza nem jelzett esetek Országosan: 58 db (3,7%) Forrás: Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről, 21 Védőnői szakfelügyelet (OTH) Zala Veszprém Vas Tolna Szabolcs-SZ.-B. Somogy Nógrád Komárom-Esztergom Jász-Nagykun-Sz. Heves Hajdú-Bihar Győr-Moson-Sopron Fejér Csongrád Pest Budapest Borsod-A.-Z. Békés Bács-kiskun Baranya értekezlet, 212. október 11. 3

31 Visszajelzésekkel kapcsolatos tapasztalatok Gyermekjóléti szolgáltató által a területi védőnők felé történő írásos visszajelzések száma folyamatosan nőtt nagymértékben segítette az Eset észlelő lap használata A területi védőnők nem érezték érdemi visszajelzésnek a telefonos jelzést, illetve azt, amikor nem történt meg a véleményük szerint szükséges intézkedés a gyermekjóléti szolgálat részéről. Sok esetben túl sablonosak, nem tartalmaznak értékelhető információt a visszajelzések. Az elmaradt visszajelzésekkel kapcsolatban több területen az a tapasztalat, hogy a Gyermekjóléti Szolgálatok csak az esetek lezárása után küldenek visszajelzést a védőnők részére. A szóbeli beszámolók alapján a védőnők még mindig úgy érzik, hogy az információáramlás sokszor egyoldalú a jelzőrendszer tagjai között. értekezlet, 212. október

32 Visszajelzésekkel kapcsolatos tapasztalatok A Gyermekjóléti Szolgálat elvárja, hogy a védőnő mindent, azonnal jelezzen, de ha ők kerülnek hamarabb kapcsolatba a családdal, illetve a már ismert gondozottnál állapotváltozás történik (pl. elköltözik, segélyre jogosult, védelembe vették stb.), akkor nem történik jelzés a védőnői szolgálat felé. A családból kiemelt, nevelőszülő gondozása alá vagy átmeneti nevelésbe kerülő gyermekekről, ill. a családban történő visszahelyezésről a védőnők nem kapnak jelzést sem a gyámügy, sem a gyermekjóléti szolgálat részéről. A védőnők a különböző informális csatornákon keresztül megpróbálták megszerezni a visszajelzést a kialakított munkakapcsolatot azonban nagymértékben rontaná, ha a védőnő az írásos visszajelzés elmulasztása miatt, minden esetben a jegyző felé észrevételezne ezért többszöri megkereséssel próbálja elérni, hogy az írásban történt jelzésére a családgondozótól legalább telefonos visszajelzést kapjon, hogy a szükséges intézkedést megkezdte. Nagyon fontos lenne, hogy jelzés esetén a Gyermekjóléti Szolgálatoknak is kötelező legyen írásban visszajelezni a védőnők felé. értekezlet, 212. október

33 Zala Veszprém Vas Tolna Szabolcs-SZ.-B. Somogy Nógrád Komárom-Esztergom Jász-Nagykun-Sz. Heves Hajdú-Bihar Győr-Moson-Sopron Fejér Csongrád Pest Budapest Borsod-A.-Z. Békés Bács-kiskun Baranya Települési önkormányzat jegyzőjének történt jelzés a gyermekjóléti szolgáltató visszejelzésének elmaradása miatt Országosan: 13 Forrás: Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről, 21 Védőnői szakfelügyelet (OTH) értekezlet, 212. október

34 A területi védőnő és a gyermekjóléti szolgáltató együttműködésének értékelése a tájékoztatók (N=3978 db) alapján Forrás: Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről, 21 Védőnői szakfelügyelet (OTH) Tájékoztatók száma 2132 (53,6%) 1597 (4,1%) 249 (6,3%) % 1% 2% 3% 4% 5% 6% 7% 8% 9% 1% Rendszeres - a kapcsolat, a jelzés-visszajelzés, az egyeztetés, az esetmegbeszélés, az esetkonferencia Többnyire az esetekhez kapcsolódó az együttműködés, a jelzés-visszajelzés Esetleges a kapcsolat a jelzés-visszajelzés értekezlet, 212. október

35 Együttműködés jellemzése Folyamatosan erősödik a két szolgálat közötti együttműködés. A kapcsolattartás legtöbb esetben, jónak mondható és jól működik. főleg azokon a település részeken, ahol a lakosság nagy része hátrányos helyzetben él. A kisebb településeken jellemzően rendszeresebb a kapcsolattartás A városokban nagyobb arányban az esetekhez kapcsolódó az együttműködés A védőnők és a családgondozók közösen végeznek családlátogatásokat, gyakran szerveznek munkamegbeszéléseket. A védőnők szempontjából egyoldalú a jelzőrendszer működése Mindig a védőnő kezdeményez. Inkább egymás mellett dolgozunk a Gyermekjóléti Szolgálattal, nem pedig egymást kiegészítve, segítve. értekezlet, 212. október

36 Zala Veszprém Vas Tolna Szabolcs-SZ.-B. Somogy Nógrád Komárom-Esztergom Jász-Nagykun-Sz. Heves Hajdú-Bihar Győr-Moson-Sopron Fejér Csongrád Pest Budapest Borsod-A.-Z. Békés Bács-kiskun Baranya A területi védőnő és a gyermekjóléti szolgáltató együttműködésének értékelése a tájékoztatók (N=3978 db) alapján Forrás: Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről, 21 Védőnői szakfelügyelet (OTH) % 2% 4% 6% 8% 1% Rendszeres Többnyire az esetekhez kapcsolódó Esetleges értekezlet, 212. október

37 Együttműködés jellemzése A továbbiakban is jellemezze az együttműködést a kölcsönös bizalom, a megértés, egymás tevékenységének az elismerése, mert ez az alapja a kiegyensúlyozott kapcsolatnak és az eredményes munkának Az együttműködés főleg akkor esetleges, ha a folyamatosság nincs biztosítva, gyakori a személycsere a Gyermekjóléti Szolgálatnál (városokban). Rendkívül fontos, hogy legyen kiépített, megfelelő, rendszeres kapcsolat. A városokban nem területi elv szerint dolgoznak - a gyermekjóléti szolgálat vezetője a jelzés alapján eseteket oszt szét - így a védőnők, és a családgondozók között nehezebben tud kialakulni a közösen formált szemlélet. A vidéki körzetekben, ahol a védőnői körzethez több település is tartozik és a Gyermekjóléti Szolgálat szerveződése nem egyezik meg a védőnői körzetekével, egy védőnőnek több Gyermekjóléti Szolgálattal is együtt kell működni (pl. egy védőnőnek négy szolgálattal is), az együttműködés nagyon sok időt, munkát igényel. értekezlet, 212. október

38 Együttműködés jellemzése Zalaegerszegen a várost gyermekjóléti körzetekre osztották és a gyermekjóléti szolgálat körzeti felelősei felvették a kapcsolatot az adott területet ellátó védőnővel/védőnőkkel. Jelenleg az együttműködés konkrétan, körzetre, gondozottakra, feladatokra, lebontva történik az új rendszer kipróbálásának éve. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek értekezlet, 212. október

39 Van olyan terület, ahol negyedéves rendszerességgel helyzetértékelést, jellemzést kérnek a védőnőtől, de ezt nagyon rövid határidővel (5 nap). Több esetben nem jelölik, meg, hogy mi okból kérik azt, (akinek sok fokozott gondozást igénylő van a körzetében, annak ez jelentős, rendkívüli plusz adminisztrációt jelent) évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről (!!!) értekezlet, 212. október

40 Esetmegbeszélés Megfigyelhető, hogy azokon a területeken, ahol nagyobb az írásbeliség, tehát lényegesen több jelzést és helyzetértékelést adnak a védőnők, ott kisebb az esetmegbeszélések száma Az egyedi esetmegbeszéléseknek többnyire kézzel fogható eredménye nincs, a probléma nem oldódik meg, magára marad vele a védőnő. A védőnők rendszeresen részt vesznek a Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett szakmai esetmegbeszéléseken. Számukra is nagyon fontosak a társszakmákkal közösen szervezett kerek-asztal megbeszélések, ahol a látókörbe került családok problémáinak megoldásán közös összefogással munkálkodnak. Ezért továbbra is elengedhetetlen, hogy mindkét szolgálat minden esetben ossza meg a családoknál szerzett tapasztalatait. értekezlet, 212. október 11. 4

41 A területi védőnők részvételeinek száma esetmegbeszélésen (estekonferencián, szakmaközi megbeszélésen) Forrás: Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről, 21 Védőnői szakfelügyelet (OTH) Zala Veszprém Vas Tolna Szabolcs-SZ.-B. Somogy Nógrád Komárom-Esztergom Jász-Nagykun-Sz. Heves Hajdú-Bihar Győr-Moson-Sopron Fejér Csongrád Pest Budapest Borsod-A.-Z. Békés Bács-kiskun Baranya értekezlet, 212. október

42 Zala Veszprém Vas Tolna Szabolcs-SZ.-B. Somogy Nógrád Komárom-Esztergom Jász-Nagykun-Sz. Heves Hajdú-Bihar Győr-Moson-Sopron Fejér Csongrád Pest Budapest Borsod-A.-Z. Békés Bács-kiskun Baranya Intézkedést igénylő tájékoztatók száma Országosan: 122 Forrás: Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről, 21 Védőnői szakfelügyelet (OTH) Intézkedést igénylő tájékoztatók Intézkedés megtörtént értekezlet, 212. október

43 Intézkedés a védőnői körzetek felé(1.) A tájékoztató valamennyi pontjának a pontos kitöltése, megküldése a Gyermekjóléti szolgáltatónak, másolatban a vezető védőnőnek A létszámadatok vonatkozásában kövessék a kitöltési útmutatók előírásait, az adatok validitása érdekében A formanyomtatványok adattartalmának használata az egységes adatszolgáltatás érdekében A gyermekvédelmi tevékenység igazolható módon történő, pontos dokumentálására (pl. munkanaplóban) Minden esetben dokumentálni az esetmegbeszéléseket a munkanaplóban és a gyermekek egészségügyi dokumentációjában Írásban szükséges tájékoztatni a települési önkormányzat jegyzőjét, hogy tegye meg a szükséges intézkedést, amennyiben a védőnő 15 munkanapon belül nem kap az esettel kapcsolatban érdemi visszajelzést a védőnő A védőnői szakmai felügyelet feladata a megkezdett intézkedések nyomon követése és a szakfelügyeleti ajánlás megvalósulásának folyamatos ellenőrzése értekezlet, 212. október

44 Intézkedés a gyermekjóléti szolgáltatók felé (2.) Ahol esetleges az együttműködés Az írásban történő visszajelzés fontossága és következménye. Az esetmegbeszélések tervezése, az előzetes egyeztetés és a meghívás fontossága. A védőnő csak az Éves tájékoztató a területi védőnő gyermekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről című formanyomtatványon köteles adatot szolgáltatni és beszámolni a gyermekvédelmi tevékenységéről. Gyermekjóléti szolgáltató és a védőnői jelzőrendszer egységes eljárásrendjének értelmezése, egyeztetése, jelzés, visszajelzés, írásos tájékoztatás megbeszélése Tájékoztatás a szakfelügyeleti vizsgálatok tapasztalatairól Egyeztetés a, jelző rendszer tagja személyiségi jogainak tiszteletben tartása, az adatvédelem biztosítása érdekében. értekezlet, 212. október

45 Eseti gondnoksággal kapcsolatos probléma esetén fontos, hogy írásban a védőnő nyilatkozzon az elláthatóságával kapcsolatban (indoklással!) Szakfelügyelet - mérlegelni, véleményezni a bizalomvesztés kérdését, ha körzetébe tartozó a család a védőnői feladattal járó feladatok és kötelezettségek teljesíthetőségét, kötelezettségét Hivatkozások: Védőnői kötelezettségeket előíró szabályozók Módszertani ajánlás gyermekjóléti szolgáltatók számára az óvodáztatási támogatás illetve a családi pótlék természetben történő folyósítása esetére (SzMM, 29) a GYV VSZFIR-ban foglaltakra GYV VSZFIR értekezlet, 212. október

46 Fontosabb megállapítások (1.) Minden lehetőséget kiaknázva elő kell segíteni, hogy a gyermekek minél nagyobb száma családban nevelkedjen, tehát a segítségnyújtást a családra kell fókuszálni. A jelzőrendszerben dolgozó szakemberek közös összefogásával, egymás munkáját segítve és támogatva a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával eredményeket érnek el a gyermekek veszélyezettségének megelőzésében. A területi védőnők (különösen vidéki körzetekben) gyakran kértek tanácsot a szakfelügyelettől a problémás esetek kezeléséhez. A vezető védőnőknek fokozott támogatást kellett nyújtaniuk a kiégés megelőzése érdekében, különösen akkor, ha túl sok kilátástalansággal, reménytelenséggel, eredménytelenséggel találkoztak a védőnők a körzetükben. értekezlet, 212. október

47 Fontosabb megállapítások (2.) A vezető védőnők tájékozottabbak lettek a két szakterület együttműködésével kapcsolatban (éves tájékoztató másolata által) A problémák ismeretében készültek fel a vezető védőnők a szakmaközi megbeszélésekre, illetve készítették elő a munkaértekezleteket, melyre meghívást kaptak a gyermekjóléti szolgálat illetékes szakemberei. Fontos, hogy a gyermekjóléti szolgáltató kapjon tájékoztatást arról, hogy a területi védőnők igénylik a közös megbeszéléseket. Egyértelműen megállapítható, hogy a szakfelügyeleti iránymutatás bevezetését követően a két szolgálat együttműködése szorosabbá, hatékonyabbá, rugalmasabbá vált, az esetek, a gondozottak veszélyeztetettségének megítélésében közeledtek az álláspontok Növekszik a rendszeres együttműködést kialakító szakemberek száma értekezlet, 212. október

48 Fontosabb megállapítások Az esetjelzések vonatkozásában az adminisztrációs fegyelem kifejezetten javult. A védőnők, az írásban megtett jelzésüket követően lényegesen több esetben kaptak visszajelzést a gyermekjóléti szolgáltatóktól. Megvalósult az egységes adatszolgáltatás. Segítség volt a külső szakfelügyeleti vizsgálat, ami az önkormányzat tájékoztatásával sokszor segítették a két szolgálat közötti személyes problémák külső segítséggel történő megoldását értekezlet, 212. október

49 Védőnői Szakfelügyeleti Iránymutatás Védőnői Szakfelügyeleti vizsgálatok intézkedései Együttműködés minden formája Proaktív kezdeményezések értekezlet, 212. október