Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi, regionális és makrogazdasági

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi, regionális és makrogazdasági"

Dénes Kelemen
7 évvel ezelőtt
Látták:

1 Energiatermelési, energiafelhasználási és hulladékgazdálkodási technológiák vállalati versenyképességi, városi, regionális és makrogazdasági hatásainak komplex vizsgálata és modellezése TÁMOP A 11/1/KONV

2 az ökológiailag fenntartható technológiák társadalmi elfogadottságának vizsgálata Dr. Törőcsik Mária

3 a kutatás céljai a társadalmi elfogadottság kérdése alapvető az innovációk terjedésének folyamatában a fenntartható technológiákkal szembeni beállítottság faktorainak feltárása segíti az elfogadás folyamatát megismerhetővé válnak a terjedést segítő drive-ok, meg azok a gátak, amelyek az innovációt terjedését lassítják, mint például információhiány a termékek tudásigényének mértéke költségekhez, árakhoz való viszonyulás célunk olyan fogyasztói szegmentáció megvalósítása, amelyre a hatékony kommunikáció építhető, és egy modell alkotás, ami összefoglalja a teljes működési mechanizmust

4 az elfogadás többnyire innovációk elfogadását tárgyalja a szakirodalom az elfogadás csak egy lehetséges kimenetel a folyamatban az innováció terjedése nem lineáris folyamat (Pinch - Bijker 1984) amely társadalmilag és kulturálisan is meghatározott multi-derekcionalitás változások sokasága keletkezik, amelyek továbbélését egy szelekciós folyamat határozza meg a társadalmi elfogadottságot nagy mértékben befolyásolhatja a fogyasztó bevonódása (Hronszky 2006) ami akár a piacra kerülés előtti szakaszban is megvalósulhat egy gazdaság jóléte függ attól, hogy birtokolja-e a csúcstechnológiákat ez a fejlődés, illetve a lemaradás, kiszolgáltatottság elkerülésének szükséges feltétele (Kovács 2004)

5 innovációk elfogadási sebességét befolyásoló tényezők terjedés üteme lendület Involváltság Tudásgát Anyagi ráfordítás igény Kommunikáció Kapcsolódó érzelmek Várható kihatások Társadalmi környezet t

6 fogyasztói környezet paradigmaváltó fogyasztás/vásárlás két alapvető okból válság, elbizonytalanodás - lecsúszók IT következmények hálózati ember egyre több ember vallja magáttudatos vásárlónak, ezzel mintegy a korábbival összehasonlíthatatlan szociális kategóriába helyezve magát eljutottunk az új, visszafogott, energiatakarékos fogyasztásig új fogyasztói döntési keret, új algoritmusok kialakulásának tanúi vagyunk

7 a közvélemény, közbeszéd jelentősége meghatározó szerepet játszik a társadalmat érintő kérdésekben alapvetően befolyásolja a témával kapcsolatos elmozdulásokat (Kovács 2010) mindig valaminek a kontextusában értelmezendő lehet társadalmi, gazdasági, vagy politikai beágyazottságú nem egyenlő a társadalomban élő egyének véleményének összességével állandóan változik alakulásában, alakításában nagy szerepe van a tömegkommunikációnak a média kettős értelemben tölti be a platform szerepét a vállalatok számára nyújt kommunikációs felületet a fogyasztói ellenállás legfontosabb és leghatékonyabb szervező eszköze a kritikus tömeg elérésében

8 a fogyasztói ellenállás kategóriával, termékekkel, márkákkal szemben negatív érzések alakulnak ki okai lehetnek: ismerethiány, a tapasztalat hiánya, a hosszú távú következmények becslésének korlátai, az emberre/környezetre gyakorolt káros hatás veszélye, kulturális, etikai, illetve politikai kérdések piaci példák (Törőcsik és Jakopánecz 2010, Törőcsik és társai 2011) mezőgazdaság, élelmiszeripar, energiaszektor libamáj, H1N1 elleni védőoltás, GMO a fogyasztói ellenállás formái elutasítás (rejection), elhalasztás (postponement), szembenállás (opposition) (Ram 1987) viselkedésbeli (pl. bojkott) és kognitív (pl. disszonancia) (Koppelmann Willers 2008) a fogyasztói ellenállás jelensége újfajta vizsgálati szemléletmódot igényel túlmutat a nemvásárláson és nem kipróbáláson (Ram 1987) nem tekinthető nem adaptálásnak (Kleijnen et al. 2009)

9 a környezettudatosság magatartásmodelljei természetmítosz életstílus modellje (Poortinga et. al. 2002, Steg és Sievers 2000) a természettel kapcsolatos hiedelmek hatással vannak a természeti kockázatok észlelésére, közvetve pedig a környezettudatos gondolkodásra és viselkedésre logikus cselekvés elmélete (Fishbein és Ajzen 1975) az attitűdök és társadalmi elvárások szűrőként funkcionálnak, melyek befolyásolják a cselekvési szándék jellegét tervezett magatartás modell (Ajzen 1991, Cheung et. al. 1999) a cselekvési szándékra három tényező hat: a cselekvéssel kapcsolatos attitűdök (a magatartás következményei), a szubjektív normatív nyomás (társadalmi elvárások), és az észlelt viselkedésmodell (támogató és gátló tényezők)

10 a környezettudatosság magatartásmodelljei felelős környezeti magatartás modellje (Hines et al. 1986) a cselekvési szándékot befolyásolja: személyiségi szempontok, környezeti problémák ismertségi szintje, cselekvési stratégiák ismerete, cselekvési képesség, szituációs tényezők új ökológiai paradigma (Dunlap és Van Liere 1978) attitűdállításokkal dolgoztak, melyek három faktort eredményeztek (Castro -Lima 2001, Ebreo et al.1999, Ewert - Baker 2001) természet egyensúlya faktor a természet törékenysége növekedés korlátai faktor a természet teljesítő-, eltartóképességének korlátai ember-természet faktor az emberek természet alá rendelt szerepe a fenti modellek közös pontja a cselekvési szándék megjelenítése ezt azonban modellenként eltérő tényezők befolyásolják ezek relevanciáját fogyasztói megkérdezésekkel kívánjuk alátámasztani

11 kutatási design módszertani elemek és azok célja irodalomelemzés - Irodalmi adatbázis - Kutatási témák megalapozása országos személyes megkérdezés (n=2000) teljes lakosságot reprezentáló minta - az energiafogyasztók környezetbarát technológiákkal szembeni beállítottsága - fogyasztói klaszterek képzése regionális személyes megkérdezés (n=800) dél-dunántúli régiót reprezentáló minta - regionális sajátosságok feltérképezése - Pécs városának régióban betöltött szerepe pécsi lakosság személyes megkérdezése (n=2x300) Pécs lakosságát reprezentáló minta pécsi háztartások megkérdezése (n=50) Pécs városának 5 körzetében, négy alkalommal végzett megkérdezések - Pécs lakosságának attitűdvizsgálata a környezetbarát energiafelhasználás és a kapcsolódó technológiák szempontjából - szezonális hatások kimutatása

12 kutatási design - időterv országos személyes megkérdezés (n=2000) pécsi háztartások személyes megkérdezése (n=300) irodalomelemzés regionális személyes megkérdezés (n=800) pécsi háztartások személyes megkérdezése (n=300) pécsi háztartások megkérdezése (n=50) pécsi háztartások megkérdezése (n=50) pécsi háztartások megkérdezése (n=50) pécsi háztartások megkérdezése (n=50) modellalkotás 1-4. hónap 4-5. hónap 6. hónap 7. hónap 10. hónap 14. hónap 17. hónap hónap

13 kutatási outputok lakossági innováció elfogadás modellezése, releváns csoportok elhatárolása országos minta elemzési eredményei regionális és pécsi eredmények összevetése beállítódás változás szezonalitás hatásra kommunikációs modell az elfogadás segítésére kiemelt témák irodalmi feldolgozása energia, alternatív energia fogyasztás, alternatív energiák elfogadási tapasztalatai közbeszéd, kommunikáció innováció elfogadás elméletek fogyasztói ellenállás témamenedzselés nemzetközi kutatási módszertan

14 Köszönöm a figyelmet!

Hasonló dokumentumok

Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei

Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Dr. Polereczki Zsolt Dr. Szakály Zoltán Egyetemi adjunktus Egyetemi docens, Tanszékvezető KE-GTK, Marketing és Kereskedelem Tanszék