1. Az ESSPROS főbb fogalmai és jellemzői

Átírás

1 Módszertan Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat a tagállamok közreműködésével dolgozta ki az ESSPROS módszertanát, mely alapján összehasonlíthatók az országok szociális védelmi rendszereinek egyes pénzügyi adatai. Az ESSPROS-t úgy alakították ki, hogy a szociális védelem vonatkozásában kiegészítse a nemzeti számlákból nyerhető információkat. A nemzeti számlák európai rendszeréhez (European System of Accounts, ESA) hasonlóan mérlegszerű szemléletben épül fel, szembeállítva a szociális védelmi kiadásokat a bevételekkel. Az ESSPROS központi rendszere a szociális védelem kiadásait és bevételeit bruttó összegük szerint tartalmazza. A kiadásokat az összehasonlíthatóság érdekében funkcionális szemléletben, cél szerinti csoportosításban gyűjti, ezáltal csökkenteni lehet az egyes országok szociális rendszereinek eltérő felépítéséből adódó inkonzisztenciát. A tagállamok évente egyszer adják át az ESSPROS-ba adataikat, ezeket az Eurostat nyomtatásban és elektronikus úton is publikálja. 1 Magyarországon 2001-ben alakult meg az ESSPROS-munkacsoport, 2 amely a Magyarországon nyújtott valamennyi szociális juttatás részletes, strukturált leírásával kezdte meg munkáját. Ezt követte a juttatások szociális védelmi rendszerekbe sorolása, e rendszerek ESSPROS szerinti osztályozása, majd az adatok összeállítása. Jelenleg az közötti időszakra van elérhető adatunk. Az adatszolgáltatás a 2007 áprilisában megjelent rendelettel 3 kötelezővé vált a tagállamok számára. Az adatokat a 2006-os, átdolgozott módszertan 4 szerint kell összeállítani. E kiadvány előzménye a 2004-ben megjelent Szociális védelmi kiadások és bevételek Magyarországon és az Európai Unióban, c. időszaki kiadvány. A vizsgált hároméves időszakra az akkor még tagjelölt országok közül csak Magyarországnak, Szlovákiának és Szlovéniának volt elérhető adata ben újabb tíz állam csatlakozott az Európai Unióhoz, és adataik visszamenőleg is megjelentek, így lehetővé vált az új és a régi tagállamok adatainak csoportonkénti összehasonlítása is. E kiadvány keretei az ESSPROS-ban meghatározott főbb osztályozási szempontok szerint aggregált, a központi rendszerben szereplő bruttó kiadási és bevételi adatok közlésére adnak módot. A korábbi időszaki kiadvány egyes módszertani részei változatlan formában kerültek át ebbe a kiadványba. A táblázatokat a korábbi kiadványban már megjelent útmutató követi, ami az adatok értelmezéséhez nyújt segítséget. 1 European social statistics Social protection Expenditure and receipts. 2 A (KSH) által vezetett munkacsoport tagjai a szociális, az egészségügyi, a munkaügyi, a pénzügyi tárca, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) kijelölt szakértői voltak. 3 Az Európai Parlament és a Tanács 458/2007/EK rendelete (2007. április 25.) az integrált szociális védelmi statisztikák európai rendszeréről (ESSPROS). 4 ESSPROS Manual

2 1. Az ESSPROS főbb fogalmai és jellemzői Szociális védelem Az ESSPROS szociális védelemnek azokat a szervezetek (intézmények) által viszonzás nélkül nyújtott beavatkozásokat tekinti, amelyek a háztartásokra vagy egyénekre nehezedő kockázatok és szükségletek terheit enyhítik. Az ennek érdekében biztosított, kizárólag az egyéneket vagy háztartásokat közvetlenül segítő pénzbeli és természetbeni társadalmi juttatások (szociális ellátások) költségei képezik az ESSPROS kiadási oldalának legjelentősebb részét. A szociális védelem a nyolc szociális kockázat enyhítésére irányuló juttatásokat foglalja magában. Az oktatást nem tekinti szociális kockázatnak, ezért az adatok eltérnek az oktatási ágazat teljesítményét is tartalmazó ismert jóléti mutatóktól. A juttatás csak akkor szociális védelem, ha viszonzatlanul nyújtják, illetve a viszonzás nem a juttatás nyújtásával egyidőben történik. Ilyen alapon szociális védelmi kiadásnak tekintjük a nyugdíjat, ugyanakkor a szociális intézmények kiadásaiból levonjuk a térítési díjak összegét. Az ESSPROS csak a szervezetek által nyújtott ellátásokat veszi számításba. Nem tartozik bele a háztartások és az egyének közötti közvetlen segélynyújtás semmilyen formája. Kizárja az eseti, rendkívüli segélynyújtásokat is (például természeti katasztrófák, karácsonyi segélyakciók). Nem tekintendők szociális védelemnek az állam olyan foglalkoztatást ösztönző támogatásai, melyeket nem közvetlenül a védett személyeknek, hanem a vállalatoknak nyújtanak. Így nem szerepel az adatokban az aktív munkaerő-piaci támogatások túlnyomó része. A munkaerő-piaci eszközök teljes rendszerét az aktív eszközöket is beleértve az Eurostat munkaerő-piaci politikai kiadásainak (Expenditure on Labour Market Policies, LMP) adatbázisa tartalmazza. A lakhatás funkció esetében a módszertan csak a jövedelmi/vagyoni helyzethez kötött juttatásokat tekinti szociális védelemnek, ezért a hazai lakástámogatások nagy része nem szerepel az adatokban. Az adórendszeren keresztül nyújtott támogatásokat az ESSPROS csak akkor tekinti szociális védelemnek, ha adóztatható jövedelem hiánya esetén a támogatást pénzben kifizetik (negatív jövedelemadó). Magyarországon ez a juttatástípus jelenleg nem létezik. Az államháztartás juttatásain kívül a magánrendszerek bizonyos fajta támogatásait is szociális védelemnek kell tekinteni. Így minősíthetők a nonprofit szervezetek vagy vállalatok saját döntésük alapján, saját forrásaikból, ellentételezés nélkül nyújtott szociális támogatásai. Kiadások A szociális védelmi kiadások társadalmi juttatásokra, adminisztrációs kiadásokra és egyéb kiadásokra bonthatók. 2

3 A társadalmi juttatások osztályozása az alábbiak szerint történhet: A) Funkciók szerint A funkciókat azok a kockázatok és szükségletek jelentik, amiket a szociális védelem kezel. Az ESSPROS nyolc funkciót különít el: 1. betegség/egészséggondozás, 2. rokkantság, 3. öregség, 4. hátrahagyottak, 5. család/gyermekek, 6. munkanélküliség, 7. lakhatás, 8. egyéb társadalmi kirekesztettség. A funkcionális osztályozás alapját a juttatás célja jelenti. Egy adott juttatás célját nem mindig könnyű meghatározni. Egyes esetekben több célt is szolgál a juttatás, néha a különböző célok összemosódnak, átfedik egymást. Ilyen esetekben az ESSPROS-módszertan útmutatása szerint kell eljárni, ami az osztályozás vonatkozásában bizonyos elveket, konszenzusokat fogalmaz meg. Minden ellátás besorolásáról egyértelműen dönteni kell, hiszen ugyanaz az összeg nem jelenhet meg több funkciónál. A magyar ellátások funkciókhoz rendelése számos esetben becsléseket tesz szükségessé (ld. Módszertani útmutató). B) Rászorultsági elv alkalmazása szerint jövedelmi/vagyoni helyzethez nem kötött, jövedelmi/vagyoni helyzethez kötött. C) Típus szerint pénzbeli (rendszeres és eseti), természetbeni. Hazai gyakorlatunkban a pénzbeli juttatások értelmezése közismert és egységes, a természetbeni ellátások fogalmát azonban gyakran szűkítik a pénzbeli támogatás helyett nyújtott célzottabb támogatási formákra (például ingyenes étkezés, támogatás a lakásköltségekhez stb.). Az ESSPROS a nemzeti számlákkal és az általános közgazdasági értelmezéssel összhangban minden nem pénzben nyújtott juttatást természetbeni juttatásként értelmez. Ez a kategória tartalmazza az egészségügyi és szociális intézmények által nyújtott szolgáltatásokat is. Pénzbeli ellátásnak csak azokat az ellátásokat tekinti, amelyeknél a kedvezményezett dönthet a pénz felhasználásáról. Adminisztratív kiadások: valamely szociális védelmi rendszer működtetése céljából a rendszert terhelő költségek. Ezek magukban foglalják az ellátottak nyilvántartásának, a hozzájárulások beszedésének, a juttatások folyósításának, az ellenőrzésnek, a pénzügyi kezelésnek a költségeit, valamint az általános költségeket. 3

4 Egyéb kiadások: a szociális védelmi rendszerek különféle tulajdonosi és egyéb kifizetéseit tartalmazzák. Ha például egy nyugdíjbiztosító intézmény hitelt vesz fel bankoktól vagy más hitelezőktől, akkor a hitel után fizetett kamatok a nyugdíjbiztosítási rendszer tulajdonosi kifizetéseit képezik. Egyéb kifizetés lehet például a biztosítási intézmény által fizetett jövedelem-, illetve vagyonadó. Bevételek Az ESSPROS a bevételeket típus és származási szektor szerint osztályozza. A) Típus szerinti osztályozás 1. Társadalombiztosítási hozzájárulás: a jogosultság biztosításának a munkáltatónál (az alkalmazottak érdekében) vagy maguknál a biztosítottaknál felmerülő költsége. A munkaadók által fizetett tényleges hozzájárulás a munkáltatóknak a szociális védelmi rendszerbe befizetett minden hozzájárulását magában foglalja. Az imputált hozzájárulás a munkáltató olyan költségeit jelenti, amelyek az alkalmazottaknak nyújtott társadalmi juttatások miatt merülnek fel. A biztosítottak által fizetett társadalombiztosítási hozzájárulások foglalkozási helyzet szerint csoportosítandók: munkavállalók, önállóak, nyugdíjasok és egyéb személyek. 2. Államháztartási hozzájárulás: a központi kormányzat és a helyi önkormányzatok, valamint a társadalombiztosítási alapok azon hozzájárulásait tartalmazza, melyeket nem munkáltatói minőségükben nyújtanak. Csoportjai: jogszabály által meghatározott célra befizetett összegek, pántlikázott adók: azok az adóbevételek, amelyeket csak szociális védelmi célokra lehet felhasználni, általános bevételek: a többi, nem pántlikázott forrásból származó államháztartási hozzájárulás. 3. Egyéb bevételek: különféle forrásokból származnak, mint például a kamatok és az osztalékok. B) Nemzetgazdasági szektorok (származás) szerinti osztályozás A nemzetgazdasági szektorok az azonos gazdasági magatartás alapján aggregált, döntéshozatali önállósággal rendelkező szervezeti egységek. A nemzetgazdaság szektorai a következők: pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok (a továbbiakban: vállalatok), kormányzat (ezen belül központi kormányzat és helyi önkormányzat, társadalombiztosítási alapok), háztartások, háztartásokat segítő nonprofit intézmények, külföld. A fenti értelmezésben azok a nonprofit szervezetek, melyeket az állam finanszíroz és irányít, nem tekinthetők önálló döntéshozóknak, így a kormányzati szektorba sorolandók. A háztartások mind fogyasztói, mind piacra termelői minőségükben önálló döntéseket hozhatnak. Szociális védelmi rendszerek A szociális védelmi rendszerek jelentik az ESSPROS statisztikai egységeit. A bevételek és kiadások szembeállítása az egyes rendszerek (például kötelező állami nyugdíjbiztosítás) szintjén történik. Az ESSPROS-módszertan a rendszereket több ismérv alapján osztályozza: ki hozza a rendszer fő döntéseit, 4

5 kötelező vagy választható a rendszerben való részvétel, kell-e hozzájárulást fizetni a jogosultság megszerzéséhez, a népesség mekkora területét fedi le az adott rendszer védelme, milyen szintű védelmet nyújt a rendszer. Ennek alapján például nyugdíjbiztosítási rendszerünk kormányzati, kötelező, hozzájárulásos, általános és alapellátási rendszernek tekinthető. Kiadványunk nem tartalmaz szociális védelmi rendszerek szerinti adatokat, ezért a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, osztályozások és módszertani problémák ismertetésétől eltekintünk. Becslések alkalmazása Az ESSPROS-módszertan követelményeinek való megfelelés számos területen igényelt becsléseket. A legfontosabbakra térünk ki: a szociális intézmények ellátási kiadásainak funkciókhoz rendelése, a fogyasztóiár-támogatások funkciók szerinti bontása, egyes szociális védelmi rendszerek adminisztrációs kiadásainak meghatározása, a nonprofit szektorban nyújtott szociális védelem mértékének meghatározása. Szociális intézményrendszerünk elmúlt években végbement differenciálódási folyamatát nem követte a költségvetési beszámolás rendszerének korszerűsítése. Az elavult szakfeladatrend következő aggregátumait nem lehetett közvetlenül funkciókhoz rendelni: nappali szociális ellátás, szakfeladat, átmeneti elhelyezést biztosító ellátások, szakfeladat, ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs intézményi ellátás, szakfeladat. E szakfeladatokon megjelenő teljes kiadások összegeit az egyes intézménytípusokban ellátottak számának az intézményi normatívák nagyságával súlyozott aránya szerint felosztva rendeltük funkciókhoz. A fogyasztóiár-támogatások a személyközlekedésben nyújtott állami támogatásokat jelentik. A vonatkozó jogszabály a kedvezményezettek körét és a támogatások mértékét rendkívül differenciáltan szabályozza, nem szolgál becslési támpontként. Nincsenek elérhető adatok arról sem, hogy az egyes kedvezményezetti körökben hány személy, milyen gyakorisággal vesz igénybe támogatott szolgáltatást. A fentiek miatt becslést alkalmaztunk. A központi költségvetésből kifizetett fogyasztóiár-támogatások összegét a fogyatékkal élők, a 65 éven felüliek, a tanulók, valamint a fegyveres szerveknél foglalkoztatottak számának a teljes népességen belüli aránya alapján bontva soroltuk a rokkantság, az öregség és a család/gyermekek funkciókhoz. Az adminisztratív kiadások meghatározása azoknál a szociális védelmi rendszereknél tett szükségessé becslést, amelyek nem alkotnak természetes intézményi egységet. A magyar szociális védelmi rendszerek többsége ilyen konstruált statisztikai egység, ennek működési ráfordításai nem jelennek meg elkülönített 5

6 módon (például a családtámogatások rendszere, a szolgálati időhöz kötött nyugdíjszerű ellátások rendszere stb). Ezeknél a rendszereknél a juttatások folyósítási kiadásait, illetve azok valamilyen becsült nagyságát tekintettük adminisztratív kiadásnak. Vannak olyan rendszerek is, ahol becslési alap hiányában nem kalkuláltunk adminisztrációs kiadást (például a fogyasztóiár-támogatások rendszere). Az elkülönített alapokra épülő rendszerek (például a nyugdíjbiztosítási rendszer, egészségbiztosítási rendszer) esetében a zárszámadásban elszámolt működési kiadásokat tekintettük adminisztrációs kiadásnak. A nonprofit szektor intézményei által nyújtott szociális védelem mértékét a számukra nyújtott normatív állami támogatásokkal jellemeztük. Ennek következtében az adatok nem tartalmazzák ezen intézmények nem állami forrásokból nyújtott támogatásait, ugyanakkor szociális védelemként jelenítik meg az állami támogatás azon részét is, amelyet esetleg nem erre a célra használtak fel. Az országcsoportonkénti adatokat néhány táblázatban becslésként közöltük, mivel nem minden országnak volt elérhető adata (3.6., 3.7., 5.7., 6.7., 7.2. táblázatok). IIyen esetben az országcsoport rövidítését *-gal megjelöltük. 6

7 A társadalmi juttatások ESSPROS szerinti osztályozásában megjelenő főbb hazai ellátási formák, ESSPROS-osztályozás BETEGSÉG/EGÉSZSÉGGONDOZÁS Jövedelmi/vagyoni helyzethez nem kötött Rendszeres Fizetett betegségi távollét Táppénz; betegszabadság Egyéb rendszeres pénzbeli juttatás Baleseti járadék; kártérítési járadék Eseti Egyéb eseti pénzbeli juttatás Fekvőbeteg ellátás Közvetlen juttatás Fekvőbeteg-szakellátás; gyógyfürdő-szolgáltatás; nagyértékű, kiemelt egészségügyi beavatkozások; BM Központi Kórház és intézményei, HM Egészségügyi intézetek támogatása, MÁV Kórház támogatása Visszatérítés Járóbeteg ellátás Gyógyszeripari termékek közvetlen juttatása Egyéb közvetlen juttatás Gyógyszeripari termékek visszatérítése Egyéb visszatérítés Egyéb természetbeni juttatások Külföldi gyógykezelés; nemzetközi egyezményekből eredő kiadások Gyógyszertámogatás; gyógyászati segédeszköztámogatás; anyatej Járóbeteg-szakellátás; háziorvosi ellátás; fogászati ellátás; gondozóintézeti gondozás; CT-, MRI-, művesekezelés; házi szakápolás; mentés; betegszállítás; AIDS- és drogbetegellátás; népegészségügyi ellátás (prevenció nélkül); vérellátás; állami egészségügyi intézmények működésének támogatásai; nem állami egészségügyi intézmények támogatásai; tancélos betegellátás Utazási költségtérítés Egyszeri szociális segély (OEP) Közgyógyellátás 7

8 ESSPROS-osztályozás ROKKANTSÁG Jövedelmi/vagyoni helyzethez nem kötött Rendszeres Rokkantsági nyugdíj Korhatár alatti rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjak (I-II.) Korhatár alatti rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjak (III.) Korhatár előtti nyugellátás csökkent munkaképesség miatt Gondozási juttatás A csökkent munkaképességűek gazdasági integrációja Egyéb rendszeres pénzbeli juttatások Vakok személyi járadéka; fogyatékossági támogatás; megváltozott munkaképességűek járadékai; rokkantsági járadék; cukorbetegek támogatása; hadigondozotti ellátások; megváltozott munkaképességűek keresetkiegészítése Eseti Gondozási juttatás A csökkent munkaképességűek gazdasági integrációja Egyéb eseti pénzbeli juttatások Elhelyezés Fogyatékos személyek otthona és lakóotthona; fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye; fogyatékosok gondozóháza; pszichiátriai betegek otthona és lakóotthona; pszichiátriai betegek rehabilitációs intézménye; pszichiátriai betegek átmeneti otthona; nem állami humánszolgálatások normatív támogatása a pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok ápológondozó otthoni és gyógypedagógiai intézeti ellátásához Segítség a napi feladatok ellátásában Rehabilitáció Fogyatékosok nappali intézményei; pszichiátriai betegek nappali intézményei Egyéb természetbeni juttatások Akadálymentesítési támogatás; kedvezményes utazás rokkant illetve fogyatékos személyeknek Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatása Mozgáskorlátozottak személygépkocsi szerzési és átalakítási támogatása 8

9 ESSPROS-osztályozás ÖREGSÉG Jövedelmi/vagyoni helyzethez nem kötött Rendszeres Öregségi nyugdíj Korbetöltött öregségi nyugdíj; korhatár feletti rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjak; korhatár feletti hozzátartozói nyugellátás Előrehozott öregségi nyugdíj Részleges nyugdíj Gondozási juttatás Egyéb rendszeres pénzbeli juttatások Eseti Egyéb eseti pénzbeli juttatás Elhelyezés Segítség a napi feladatok ellátásában Egyéb természetbeni juttatások Korkedvezményes öregségi nyugdíjak; előrehozott öregségi nyugdíj; öregségi nyugdíj helyett folyósított illetmény; egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíja Mezőgazdasági szövetkezeti járadékok; házastársi pótlék Egyszeri szociális segély Idősek otthonai és gondozóházai; nem állami humánszolgáltatások normatív támogatása a bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátáshoz; nem állami humánszolgáltatások normatív támogatása: egyházi szociális intézményi normatíva kiegészítése Házi segítségnyújtás; szociális étkeztetés; idősek klubja Díjmentes utazás 65 éven felülieknek Időskorúak járadéka 9

10 ESSPROS-osztályozás HÁTRAHAGYOTTAK Jövedelmi/vagyoni helyzethez nem kötött Rendszeres Özvegyi/árvasági nyugdíj/ellátás Hozzátartozói nyugellátás (korhatár alatti); hozzátartozói nyugellátás (OEP-finanszírozás) Egyéb rendszeres pénzbeli juttatások Eseti Halálozási segély Egyéb eseti pénzbeli juttatások Temetési költségek Egyéb természetbeni juttatások Temetési segély és köztemetés 10

11 ESSPROS-osztályozás CSALÁD/GYERMEKEK Jövedelmi/vagyoni helyzethez nem kötött Rendszeres Jövedelemfenntartó támogatás gyermek Terhességi-gyermekágyi segély születése esetén Szülői távolléti juttatás Gyermekgondozási segély (gyes); gyermekgondozási díj (gyed) Családi/gyermek járandóság Családi pótlék és iskoláztatási támogatás; gyermeknevelési támogatás Egyéb rendszeres pénzbeli juttatások Eseti Szüléskor fizetett juttatás Szülői távolléti juttatás Egyéb eseti pénzbeli juttatások Gyermekek nappali ellátása Elhelyezés Anyasági támogatás Gyermekek napközbeni ellátása (bölcsődék); nem állami humánszolgáltatások normatív támogatása a bölcsődei ellátáshoz Otthont nyújtó gyermekvédelmi szakellátások; nem állami humánszolgáltatások normatív támogatása a gyermek- és ifjúságvédelem keretében állami és intézeti, vagy átmenetileg és tartósan neveltek, ideiglenes hatállyal elhelyezettek ellátására; gyermekek átmeneti gondozása Házi segítségnyújtás Egyéb természetbeni juttatások Családsegítés; gyermekjóléti szolgálatok; kedvezményes utazás tanulóknak és a fegyveres szerveknél dolgozóknak; munkáltatói jóléti támogatások Ápolási díj; rendszeres gyermekvédelmi támogatás; rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli része; katonai családi segély; munkáltatók által nyújtott segélyek Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni része 11

12 ESSPROS-osztályozás MUNKANÉLKÜLISÉG Jövedelmi/vagyoni helyzethez nem kötött Rendszeres Teljes munkanélküli-segély Munkanélküli-járadék; nyugdíj előtti munkanélkülisegély; munka nélküli pályakezdők segélye Részleges munkanélküli-segély Korhatár előtti nyugdíj munkaerő-piaci okok Munkáltatói befizetésből, illetve a Munkaerő-piaci miatt Alap által finanszírozott foglalkoztatáspolitikai korengedményes nyugdíj; munkáltatói befizetésből finanszírozott új korengedményes nyugdíj; bányászok korengedményes nyugdíja és szénjárandóságának megváltása; előnyugdíj Szakképzési támogatás Egyéb rendszeres pénzbeli juttatások Eseti Szakképzési támogatás Végkielégítés Egyéb eseti pénzbeli juttatások Mobilitás és áttelepülés Szakképzés Munkáltatók által fizetett végkielégítések Munkaerő-piaci képzés Álláskeresési szolgálatok és Vállalkozóvá válás támogatása munkahelyteremtő támogatás Egyéb természetbeni juttatások Munkanélküliek jövedelempótló támogatása és a tartósan munkanélküliek rendszeres szociális segélye 12

13 ESSPROS-osztályozás LAKHATÁS Lakbér hozzájárulás Szociális lakás Egyéb lakbér hozzájárulás Otthonteremtési támogatás; lakbértámogatások; bérlők egyéb önkormányzati lakáscélú támogatása; szociális lakbérjuttatás Tulajdonos lakók juttatásai Lakásfenntartási támogatás; tulajdonos lakók egyéb lakáscélú támogatása; szociálisan rászorultak lakáshitel- és közműtartozásai; lakásépítési kedvezmény ( szocpol ) 13

14 ESSPROS-osztályozás EGYÉB TÁRSADALMI KIREKESZTETTSÉG Jövedelmi/vagyoni helyzethez nem kötött Rendszeres Jövedelemtámogatás Egyéb rendszeres pénzbeli juttatások Eseti Egyéb eseti pénzbeli juttatások Elhelyezés Szenvedélybetegek otthona és rehabilitációs intézménye; hajléktalanok otthona, éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása; egyéb, szállást nyújtó ellátások; nem állami humánszolgáltatások normatív támogatása a hajléktalanok átmeneti intézményeire; menekültek, menedékesek befogadó állomáson, vagy annak megfelelő más szálláshelyen történő ellátása Alkoholisták és kábítószeresek rehabilitációja Szenvedélybetegek nappali intézményei; pszichiátriai és szenvedélybetegek átmeneti otthona Egyéb természetbeni juttatások Nappali melegedő; népkonyha; menekültek és menedékesek utazási támogatása, óvodai és iskolai étkeztetése, díjmentes magyar nyelvi oktatása; falugondnoki szolgáltatás Rendszeres és átmeneti pénzbeli szociális segély; menekültek rendszeres létfenntartási hozzájárulása, beiskolázási és lakhatási támogatása, szabad felhasználású költőpénze, egyszeri letelepedési illetve kiköltözési segélye Átmeneti segély (természetbeni); egyéb, szállást nem nyújtó ellátások 14

15 Adatforrások Költségvetési beszámolók: Központi költségvetések végrehajtása Nyugdíjbiztosítási Alap G konszolidált költségvetési beszámolói Egészségbiztosítási Alap G konszolidált költségvetési beszámolói Munkaerő-piaci Alap éves költségvetési beszámolói Összevont szektoros önkormányzat összesen 2., éves beszámolók (853-as szakfeladat) Központ országos összesítő szektorok együtt 2., éves beszámolók (853-as szakfeladat) Önkormányzati költségvetési beszámolók, 12-es adatlap BM Menekültügyi és Migrációs Hivatala (2000-ig), Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (2000-től) éves költségvetési beszámolói Segítő Jobb Alapítvány éves költségvetési beszámolói Országos Mentőszolgálat költségvetési beszámolói, 09-es adatlap ÁNTSZ és intézményei költségvetési beszámolói, 09-es adatlap Országos Vérellátó Szolgálat költségvetési beszámolói, 09-es adatlap Magánnyugdíjpénztárak éves pénztári beszámolói, eredménykimutatásai (PSZÁF) Statisztikai kiadványok: Szociális védelmi kiadások és bevételek Magyarországon és az Európai Unióban, (KSH) Szociális statisztikai évkönyv (KSH) Az évkönyvben szereplő, általunk felhasznált adatok a következő OSAP-jelentésekből származnak: (Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények), (Szociális alap- és nappali ellátást nyújtó intézmények), (Gyermekotthonok és a nevelőszülői hálózatok) Lakásstatisztikai évkönyv (KSH) (Jelentés az önkormányzatok ingatlankezelési és lakásellátási tevékenységéről), (Építési engedélyek) OSAP-felvételek A munkaerőköltség alakulása (KSH) Lakbérfelvétel (KSH) Demográfiai évkönyv (KSH) Eurostat: Eurostat, New Cronos adatbázis, 2007 júniusában aktualizált állapota szerint European social statistics Social protection Expenditure and receipts (Eurostat) 15