EU PIACSZABÁLYOZÁSA KERTÉSZET

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EU PIACSZABÁLYOZÁSA KERTÉSZET"

Átírás

1 EU PIACSZABÁLYOZÁSA KERTÉSZET FVM KÉPZÉSI ÉS SZAKTANÁCSADÁSI INTÉZET BUDAPEST, 2005

2 EU PIACSZABÁLYOZÁSA KERTÉSZET Szerző: ZÖLDSÉG- ÉS GYÜMÖLCSTERMESZTÉS: DÍSZ- ÉS GYÓGYNÖVÉNYTERMESZTÉS: SZŐLŐTERMESZTÉS ÉS BOR: KRISTÓF LÁSZLÓNÉ SZENCI GYŐZŐNÉ SZTANEV BERTALAN Lektor: DR. GERENDÁS KÁROLY DR. IMRE CSABA DÖMÖTÖR JÓZSEF FODOR ZOLTÁN HARCZ ZOLTÁN Szerkesztő: MARKÓ IVETT

3 TARTALOMJEGYZÉK I. A zöldség-gyümölcs ágazat helyzete az Európai Unióban és Magyarországon 6 1. Termelés 6 2. Piac és értékesítés 6 3. A zöldség- gyümölcspiac szabályozásának főbb területei az Európai Unióban 8 4. Rendeletek 9 5. Minőségi előírások A minőségi előírások célja, jelentősége A minőségi szabványok tartalma Minőségellenőrzés Termelői Szervezetek TÉSZ-ek főbb jellemzői A TÉSZ-ek elismerési feltételei A TÉSZ-ek alanyi köre, termékkategóriák A TÉSZ célja, fő feladatai A TÉSZ tagjainak feladatai, kötelezettségei A TÉSZ belső szabályai A TÉSZ-ek elismerése és támogatása Az előzetes elismerés feltételei A véglegesen elismert TÉSZ-ek támogatásának feltételei A tagállamok TÉSZ-szel kapcsolatos feladatai A TÉSZ-ek szövetségei TÉSZ-ek az EU-ban TÉSZ-ek Magyarországon Jogi szabályozás A TÉSZ elismerésének eljárásrendje Támogatások az EU-ban Feldolgozott zöldség-gyümölcs termékek termelési támogatása Gyümölcsösök telepítésének támogatása Kivágási támogatás Piacról való árukivonás támogatása (intervenció) Kereskedelem harmadik (EU-n kívüli) országokkal Szakmaközi szervezetek Fontosabb jogszabályok 22 II. A szőlő helyzete az Európai Unióban és Magyarországon Az átalakult piac új gondolkodást igényel Kilátások a világ borpiacán Az Európai Unió borpiaca 26 3

4 4. A szőlőtermesztés szabályozása Termelési potenciál szabályozása A szőlőtermő terület növekedésének tiltása A szőlőtelepítésre engedélyezett szőlőfajták körének meghatározása A szőlőtermesztés szabályozásának nemzeti sajátosságai A szőlő termőhelyi katasztere Szőlőfajta használat A nemzeti hatáskörben maradt szabályozási területek A nemzeti szabályozás elvei Változó szemlélet a szabályozásban A magyar bor szabályozásának felépítése Az intézményrendszerről és az intézmények feladatairól A szőlőtelepítés Szőlőültetvények felújítása Szőlőültetvények művelése Szőlőültetvények kivágása Információforrás 39 III. A bor helyzete az Európai Unióban és Magyarországon Bevezetés Az Európai Unió borpiaci szabályozásának felépítése Az Európai Unió borágazatra vonatkozó jogrendszere és a magyar szabályozás kapcsolata A bortörvény Eredetvédelem Borászati termékek jelölése Borászati termékek előállítása Borászati üzem engedélyezése Az Európai Unió borászati termékekre vonatkozó támogatásai Szeszesital-piac ellátását szolgáló lepárlási intézkedés A borászati melléktermékek felhasználásának szabályozása Krízislepárlás A közösségi alkoholintervenció A lepárlásban részt vevő üzemek és begyűjtőhelyek jóváhagyása Szőlőlé készítése A borászati termékek alkoholtartalmának növelésére használt must támogatása Magánraktározási támogatás Borászati termékek tájékoztató és promóciós programjainak támogatása Adatszolgáltatások, nyilvántartások 57 IV. A dísznövénytermesztés helyzete az Európai Unióban és Magyarországon Bevezetés 59 4

5 2. Az Európai Unió dísznövénytermesztésének jelenlegi helyzete A vágott virág kereskedelme Az Európai Unió dísznövénypiacának és az egyes dísznövény termékek minőségének szabályozása A dísznövény termékek közös piacszervezése A szabványokat létrehozó EGK rendeletek áttekintése Eltérések a minőségi szabványoktól Minimális exportárak meghatározása Dísznövényvásárlást növelő intézkedések Kereskedelemmel kapcsolatos jogszabályok Megvalósult programok Egyéb a dísznövény szakágazatot érintő szabályozások A dísznövény szaporítóanyag szabályozása Növényegészségügy szabályozása A dísznövény szakágazat hazai helyzete, lehetőségei 74 V. A gyógynövénytermesztés helyzete az Európai Unióban és Magyarországon Az Európai Unió gyógynövénytermesztésének és kereskedelmének helyzete Gyógynövény termékek kategóriái és szabályozásuk folyamata az Európai Unióban A gyógynövény termékek hazai szabályozása A gyógynövények gyűjtésének szabályozása A gyógynövénytermesztést segítő szabályozások a Közösségben A szakágazatot érintő egyéb szabályozások A gyógynövény ágazat hazai helyzete és lehetőségei 85 VI. A dísz- és gyógynövénytermesztés összefoglalása Néhány jelentősebb szervezet címe, elérhetősége 87 5

6 I. A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZAT HELYZETE AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON 1. Termelés A világ zöldség-gyümölcs termelése között éves szinten meghaladta az millió tonnát, melyből a zöldség 810 millió tonnát, a gyümölcs pedig 480 millió tonnát tett ki. A termelésben Ázsia jár az élen 60%-os részesedéssel, ezt követi Európa 14%-kal, Latin-Amerika és a Karib térség 10%-kal, Afrika 9%-kal és Észak-Amerika 5%-kal. Az EU 15- ök részesedése 10% volt. Az említett időszakban meghatározó volt Kína felfutása, ugyanis mára a világ termelésének 35%-át teszi ki és 2002 évek átlagában az EU 15 tagállamának éves zöldségtermelése 55 millió tonna volt, melyből 15 millió tonnát a paradicsom tett ki, friss gyümölcsből 75 millió tonnát termeltek, melyből 9,7 millió tonna a citrusfélékből adódott ki. A tíz új tagállam belépésével a megtermelt mennyiség zöldségfélékből 9 millió tonnával, gyümölcsfélékből 6 millió tonnával nőtt. A legnagyobb zöldségtermelő Olaszország, Spanyolország és Franciaország. Gyümölcstermelésben is Olaszország jár az élen, őt Spanyolország és Franciaország követik. A fent említett két mediterrán ország Franciaországgal együtt az EU 15-ök zöldséggyümölcs termelésének több, mint 60%-át adják. A zöldség-gyümölcs ágazat az EU 15-nél a mezőgazdasági termelési érték 17,2%-át tette ki, a 10 új tagállam belépésével az arány 16,8% lett. Magyarország zöldség-gyümölcs éves termése mintegy 2,5-2,8 millió tonna volt 1999 és 2003 között, melyből a zöldség 1,8-1,9 millió tonnát, a gyümölcs ezer tonnát tett ki. A megtermelt zöldség mennyiségének kb %-a a szabadföldi termelésből, a fennmaradó része a hajtatásból származik. Az utóbbi években a zöldség- és gyümölcstermelés a növénytermelés 12-14%-át tette ki, és fokozatosan emelkedő tendenciát mutat. Az országon belül a kedvező ökológiai adottságokra és az évszázados termesztési hagyományokra épülve speciális termelőtájak alakultak ki. Az összes szántóföldi zöldség-vetésterület 87%-át két régió, Észak-Alföld és Dél-Alföld adja. A gyümölcsfélék termesztése elsősorban az észak- és dél-alföldi régiókban koncentrálódik, de a közép-magyarországi és a nyugat-dunántúli régiók részesedése is jelentős. A négy régió összes termőterület 83%-át és az össztermés 81%-át adja. A zöldség-gyümölcs ágazat a mezőgazdasági műveléssel hasznosított terület mintegy 3,2%-át teszi ki, melyből a zöldségtermelés 2%-kal a gyümölcstermelés 1,2%-kal részesedik. A termelési érték ugyanakkor jóval nagyobb, a teljes mezőgazdasági termelésnek 10-14%-át, a növénytermelés értékének sikeres években mintegy negyedét adja. A termelés elaprózott, ugyanez jellemző valamennyi az EU-hoz újonnan csatlakozott középkelet-európai országra is. 2. Piac és értékesítés Az EU zöldség-gyümölcs piaca meglehetősen összetett. Az USA után a második legnagyobb exportőr, a világkereskedelemből 11,7%-kal részesedik, és ugyanakkor a legnagyobb importőr is 25%-os részaránnyal. Az utóbbi években az EU 15-ök éves frissgyümölcs-exportja több, mint 2,5 millió tonna volt, melynek mintegy harmada az újonnan csatlakozott országokba irányult. A frisszöldség-exportja közötti időszakban elérte az 1,4 millió tonnát, a tartósítottaké pedig még dinamikusabb emelkedés után 2,5 millió ton- 6

7 nára nőtt. Az EU piaca több zöldség-, ill. gyümölcsfajból túltermeléssel küzd. Az EU 15- ök zöldség-gyümölcs importja között 54 millió tonna körül alakult, viszonylag kiegyenlített volt. A legnagyobb importőrök Németország, az Egyesült Királyság, Hollandia, Franciaország és Belgium. Magyarország zöldség-gyümölcs kereskedelmében ugyancsak jelentős az export szerepe, mely a mezőgazdasági ágazat teljes exportbevételének a 20%-át adja ben és ban éves szinten mintegy , ill tonna friss zöldség, és tonna friss gyümölcs került külpiacra. A legjelentősebb célországok Németország, Olaszország, Ausztria és Lengyelország. Az exportban a feldolgozott termékek aránya magasabb, mint a friss árué. A fenti időszakban az import zöldségfélékből jelentősen megugrott (84 ezer tonnáról 154 ezer tonnára) a hazánkban is termeszthető gyümölcsfélék importja, ugyanakkor viszszaesett (42 ezer tonnáról 36 ezer tonnára), viszont megemelkedett a déligyümölcsök behozatala (178 ezer tonnáról 194 ezer tonnára) (1. táblázat). 1. táblázat: Magyarország zöldség-gyümölcs kereskedelme (tonna) Megnevezés Export Import Friss zöldség Friss gyümölcs (hazai) * 36411* Tartósított zöldséggyümölcs *déligyümölcs nélkül Forrás: FRUITVEB Zöldség-gyümölcs évi jelentés Hazánk zöldség-gyümölcs-kereskedelmét EU tagként egészen másként kell kezelni, mint korábban. A csatlakozással teljes körűen bekapcsolódtunk abba az egységes, immár 25 országot magába foglaló piacba, ahol mindenféle korlátozástól mentesen áramolhatnak a mezőgazdasági termékek. Zöldség- gyümölcs piacszabályozás az Európai Unióban és Magyarországon Az EU zöldség-gyümölcs piacszabályozása szervesen kapcsolódik a Közös Mezőgazdasági Politika (angol elnevezéssel: Common Agricultural Policy- rövidítve CAP) rendszeréhez. Ennek alapelvei a következők: Az egységes piac elve, melynek értelmében az EU-n belül a mezőgazdasági termékek egységes piacát kell létrehozni. Ez magába foglalja többek között a termékek szabad mozgását. E cél érdekében fogalmazták meg azokat a zöldség-gyümölcs termékekre vonatkozó minőségi előírásokat, amelyek az áruk értékének összehasonlíthatóságát teszik lehetővé. A közösségi preferencia elve, amely azt tartja szem előtt, hogy az EU belső agrárpiacának védelmet kell élveznie a külső versennyel szemben. Ennek érdekében nyújt az EU bizonyos zöldséggyümölcs termékekre is támogatást az export visszatérítés keretében, ill. védi a belső piacot a belépő árrendszerrel. A pénzügyi szolidaritás elve pedig azt jelenti, hogy a közös agrárpolitika finanszírozására pénzügyi alapot kell teremteni, amely- 7

8 lyel a közös célok segíthetők elő. Ebből a pénzügyi alapból juthatnak támogatáshoz többek között a zöldség-gyümölcs termelők értékesítő szervezetei, ebből finanszírozható a gyümölcsösök telepítésének, kivágásának, az esetleges árukivonásnak ill. bizonyos termékek termelésének a támogatása. A Közös Mezőgazdasági Politika alapelveit még 1958-ban dolgozták ki, de működtetésének szabályait az élethez igazodva többször módosították. A zöldség- és gyümölcspiac szabályozása az EU-ban ugyanakkor jelentősen eltér más mezőgazdasági ágazatétól. Az EU zöldség-gyümölcs piacszabályozásában a friss zöldségek és gyümölcsök nem a korlátozó jellegűen szabályozott termékek körébe tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a piacszabályozási rendelet nem állít fel termelési korlátokat, a termékeknek a piaci versenyben kell helytállniuk, elsődlegesen a minőség és az ár a meghatározóak. Ez a szabályozási mód az áruk jellegéből adódik, ugyanis a termékek rendkívül sokfélék, gyorsan romlanak, nehezen tárolhatók, idényjellegűek, érzékenyen reagálnak a kereslet- kínálat változásaira, vagyis az árak gyorsan változnak. 3. A zöldség- gyümölcspiac szabályozásának főbb területei az Európai Unióban Az EU friss zöldség-gyümölcs piacszabályozás rendszerének három pillére van, és azok funkciója a következőkben foglalható össze: EU rendeletek, amelyek a tagországokban az egységes szabályozást hivatottak biztosítani. Minőségi előírások, amelyek az egységes piacon szabadon mozgó áruk értékének azonos megítélését, a piac átláthatóságát szolgálják. A termelői szervezetek létrehozására és működésére vonatkozó szabályok, amelyek feladata a sok kis termelésből származó, és a nagyméretű közös piac között az árukapcsolat harmonikus megteremtése, a kereslet és a kínálat összehangolása. E hármas egységet lebontva az EU az alábbi főbb területekre ad szabályozást: a zöldség- gyümölcspiac átfogó szabályozása, részletes szabályok a termelői szervezetek működési programjáról, a működési alapokról és közösség által adott pénzügyi támogatásról, a termelői szervezetek elismerésének szabályozásáról, részletezve az előzetes elismerés témáját, részletes előírások a zöldség- gyümölcságazat intervenciójáról, részletes szabályozás a piacról kivont egyes gyümölcsök lepárlásáról, részletes rendelkezések a feldolgozott zöldség- és gyümölcspiac szervezéséről, a friss zöldség és gyümölcs minőségellenőrzéséről, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek eredetjelöléséről és földrajzi jelzéséről, a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek hagyományos ill. különleges tulajdonságainak tanúsításáról. A felsoroltakon kívül még számtalan egyéb területre - termékekre, tevékenységekre - is alkottak jogszabályt. 8

9 Az EU zöldség-gyümölcs piacszabályozási politikáját a 60-as évek óta folyamatosan korszerűsíti azzal a céllal, hogy a termelőket még inkább a piacorientált termelés irányába vigye. Ennek köszönhetően a jelenben kevésbé kerül alkalmazásra a támogatással történő árukivonás gyakorlata, mint a múltban. 4. Rendeletek A piaci szabályozással kapcsolatos EU alaprendeleteket 1996-ban alkották és január 1- től hatályosak. A zöldség- és gyümölcspiacot szabályozó főbb rendeletek a következők: EU Tanács 2200/96EK számú rendelete a friss gyümölcs- zöldségpiac közös szervezéséről, valamint a kapcsolódó végrehajtási rendeletek. EU Tanács 2001/96EK számú rendelete a feldolgozott gyümölcsés zöldségpiac közös szervezéséről, valamint a kapcsolódó végrehajtási rendeletek. A két alaprendeletet módosítja az EU Tanács 2699/2000 EK számú rendelete. A reform óta a piacszabályozás működésének tapasztalatai és a tagállamok javaslatai alapján az EU folyamatosan tökéletesíti rendszerét, az alapvető célkitűzések azonban továbbra is változatlanok. A megjelent módosító rendelet három területet különösen érint: a termelői szervezeteket, az árukivonásokat és az ipari feldolgozásra termelt alapanyagokat (ipari paradicsom, őszibarack- és körtebefőtt). A fontosabb vonatkozó jogszabályokat az 1. számú melléklet tartalmazza. A rendeletek közül kiemelkedő jelentőségű a 2200/96/EK számú rendelet, amely átfogóan szabályozza a friss zöldség és gyümölcs tekintetében a piac szervezését. E rendelet szabályozást ad a: zöldség, gyümölcs termékek köréről, a termékek osztályba sorolásáról (minőségi előírások), a termelői szervezetekről, a szakmaközi szervezetekről és egyezményekről, az intervenciós intézkedésekről, a közösségen kívüli (harmadik) országokkal folytatott kereskedelem szabályairól, a nemzeti és közösségi ellenőrzés fontosabb kérdéseiről. A rendelet felsorolja azokat a zöldség- és gyümölcsfajokat - szinte valamennyi élelmezési célra termesztett zöldséget és gyümölcsöt - melyekre a rendelet vonatkozik, beleértve a termesztett gombát, a csemegeszőlőt és a déligyümölcsöket is. Kivétel azonban a hazánkban nagy jelentőségű csemegekukorica, továbbá a burgonya. 5. Minőségi előírások 5.1. A minőségi előírások célja, jelentősége A közös és kötelező érvényű minőségi előírások jelentősége elsősorban az áruk szabadpiaci áramlásának biztosításában rejlik. Céljuk továbbá, hogy a kereskedelmet a jobb minőségű áru forgalmazásának irányába tereljék, biztosítsák, hogy a termelők egységes, kiegyenlített minőségű tételeket tudjanak összeállítani, ami kedvezőbb értékesítési árat jelenthet számukra. Az EU minőségi előírások a termelő és a kereskedő között a közös nyelvet je- 9

10 lentik, ami megkönnyíti a kereskedelmet, csökkenti a forgalmazás költségeit. Az így garantáltan egységes és állandó minőség növeli a fogyasztó biztonságát és elősegíti az árak összehasonlíthatóságát. Ezen előírások alkalmazásával történő osztályba sorolás olyan referencia keretrendszert biztosít, amely a tisztességes kereskedelmet és a piac átláthatóságát ösztönzi, kizárja a piacról a nem kielégítő minőségű terméket. Az EU mintegy 40 zöldség- és gyümölcsfaj esetében kötelezővé tette a minőségi előírások alkalmazását, a jövőben pedig további fajok esetében is minőségi előírások életbe léptetése várható. A minőségi előírások hatálya alá eső termékeket a 2. táblázat tartalmazza. 2. táblázat: Minőségi előírások hatálya alá eső termékek ZÖLDSÉG articsóka bimbóskel cukkíni étkezési paprika fejes saláta, fodros és széles levelű endívia fejes- és kelkáposzta fokhagyma halványító zeller karfiol paradicsom paraj póréhagyma sárgarépa spárga tojásgyümölcs uborka vöröshagyma hajtatott cikória zöldbab zöldborsó gomba GYÜMÖLCS alma és körte csemegeszőlő cseresznye dió görögdinnye kajszi őszibarack és nektarin sárgadinnye szamóca szilva avokadó banán citrusfélék kivi Forrás: EU Tanács 2200/96/EK rendelet Az EU-ban érvényes zöldség-gyümölcs szabványok - melyek harmonizálnak az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága által kidolgozott nemzetközi ajánlásokkal - objektív mércét jelentenek a különböző körülmények között termett és ezért különböző állapotú termékeknek, ami az eladó és a vevő adás-vételi megállapodását könnyíti meg. A minőségi előírások közös volta azt jelenti, hogy az EU valamennyi tagországában egységesen értelmezendők és alkalmazandók. A kötelező érvényesség pedig kiterjed mindazokra, akik az EU területén árut felkínálnak vagy piacra szállítanak. A minőségi előírások egyaránt vonatkoznak az EU-ban megtermelt, az importált és az exportált termékekre. Kivételt jelentenek például a termelő saját gazdaságában közvetlenül a fogyasztónak eladott áruk, illetve a feldolgozóiparnak szállított alapanyagok. 10

11 Az előírások betartásáért, az áru minőségéért mindig az felel, aki az árut birtokolja. Ez azt is jelenti, hogy a termékeknek a termelőtől a fogyasztóig tartó kereskedelem minden lépcsőfokán meg kell felelniük az érvényes előírásoknak. Magyarország a friss zöldségre és gyümölcsre vonatkozó minőségi szabványok kialakítása során teljes egészében átvette az EU minőségi előírásait, melyeket a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmazza. Ennek hazai alkalmazását a 40/1995 (XI.16.) FM rendelet január 1-től kötelezővé tette A minőségi szabványok tartalma A minőségi szabványok egységes minta alapján épülnek fel, melyek általános tartalma a következő: I. A termék meghatározása - a faj botanikai megnevezése. II. Minőségi előírások, melyeknek a termékek az előkészítés és a csomagolás után meg kell, hogy feleljenek. Ezek a fogyasztó részére történő átadásig érvényesek. Két csoportot foglalnak magukba, úgy, mint a minimumkövetelményeket és a minőségi besorolásokat. A minimumkövetelmények az összes termékre azonos formában és minden minőségi osztályra érvényesek, de az alsóbb minőségi kategóriákban csekély eltérés megengedhető. Az áruval szemben tehát minimális követelmény, hogy friss megjelenésű, ép és egész, egészséges, állati kártevőktől és azok nyomaitól mentes, tiszta és gyakorlatilag mentes látható idegen anyagoktól (pl. földtől, trágyától, növényvédő szerek látható nyomaitól), mentes nem természetes felületi nedvességtől (pl. esővíz, mosóvíz), mentes idegen szagtól és/vagy íztől, gondosan szedett ill. kezelt, megfelelően fejlett és érett. Az osztályozás alapján a zöldségtermékek minőségi tulajdonságaik és a megengedett hibák mértéke szerint legfeljebb négy minőségi osztályba sorolhatók, úgy, mint Extra, I, II és III osztályokba. Az EU-ban kívánalom, hogy az I osztály képezze a kereskedelembe kerülő áru nagyobb hányadát. A III osztály használatát az EU Bizottsága rendkívüli esetekre való tekintettel, korlátozott időtartamra engedélyezheti. III. Méret előírások alapján történő válogatás a termék önmagát kínáló megjelenését szolgálja, lehetővé teszi egyúttal az azonos méretű gyümölcs- ill. zöldségféle kíméletes csomagolását is. A méret szerinti osztályozás történhet átmérő (pl. hagyma, alma), hosszúság (pl. uborka), tömeg (pl. saláta, csemegeszőlő) vagy ezek kombinációja alapján. A méter szerinti osztályozás csak bizonyos fajok Extra és I osztályba sorolt áruja esetében kötelező, a többieknél csak lehetséges. IV. Megengedett eltérések meghatározzák azokat a felső határértékeket, amelyeket csomagolási egységenként az eltérések, hibák nem léphetnek túl, de rendszeresen el sem érhetik azokat. Ezek lehetnek: minőségi eltérések, melyek semmi esetre sem engedik meg, hogy romlóhibás, vagy pl. erősen zúzódott, esetleg nyílt sérülésű, fogyasztásra alkalmatlan termék kerüljön a piacra, métereltérések, melyek legfeljebb 5-10 darab- vagy tömegszázalékot tehetnek ki az adott méretkategórián belül. V. A külső megjelenés előírásai leginkább a göngyöleg tulajdonságaira vonatkoznak, melyeknél a legfőbb feltétel, hogy az áruval érintkező anyagok újak és tiszták legyenek, továbbá olyan anyagot (pl. bizonyos ragasztót, festékeket) ne tartalmazzanak, amelyek az 11

12 olyan anyagot (pl. bizonyos ragasztót, festékeket) ne tartalmazzanak, amelyek az egészségre károsak, vagy a termékben elváltozást okoznak. Ugyanakkor követelmény a csomagolóanyaggal szemben, hogy biztosítsák a termék megfelelő védelmét. Tilos az áru ún. "tükrözött" csomagolása. VI. A jelölés előírásai szerint minden csomagolási egység egyazon oldalára nyomtatva, vagy eltávolíthatatlan címkével ráragasztva, olvashatóan, letörölhetetlenül és kívülről jól láthatóan a következő adatokat kell feltüntetni: a csomagoló és/vagy forgalmazó neve és címe, a termék megnevezése, fajtanév (az Extra és I minőségi osztályoknál), a termék eredete (származási ország), kereskedelmi jelölések (minőségi osztály és méret, vagylagosan a nettó súly ill. a darabszám). Ömlesztve szállított termékek esetében az adatokat az árut kísérő okmányokon vagy a szállítóeszköz belsejében jól láthatóan kell feltüntetni. A minőségi szabványok előírásait a kereskedelmi lánc résztvevői kötelesek betartani, azokat nem lazíthatják fel. Az előírásoktól való eltérésre csak rendkívüli esetekben, határozott időre, az EU Bizottság jóváhagyásával van lehetőség Minőségellenőrzés Az EU-ban a Bizottság 1148/2001/EK számú rendelete alapján kötelező a forgalomba kerülő friss zöldség és gyümölcs minőségellenőrzése. A rendelet előírja, hogy a tagállamoknak ki kell jelölniük az ellenőrző szerveket, amelyek felelősek a megfelelőségi vizsgálatok elvégzéséért az értékesítés minden szakaszában. A tagállamoknak biztosítani kell a megfelelést az EU-ba irányuló, de ezen túl a harmadik országba exportált, valamint az onnan importált áru esetében is. Az ellenőrzés szúrópróbaszerű. A jogszabály értelmében a minőség megítélése csak a termék küllemének vagy felvágása utáni belső állapotának szemrevételezésével történik. Láthatatlan növényvédőszer- és károsanyag-maradékok (pl. nitrát), amelyek kimutatásához laboratóriumi vizsgálat szükséges, nem tartozik a minőségi szabványok hatálya alá. Ezeket a növényegészségügyi és az általános élelmiszerellenőrző vizsgálatok keretében ellenőrzik. A magyar hatóságok az EU-ba exportált tételeket 1993 óta minden esetben kötelező jelleggel vizsgálták. A friss fogyasztásra szánt zöldség és gyümölcs esetében november 1. óta az importáru és a belföldi áru minőségellenőrzése is megkezdődött. A hazai ellenőrzést a 82/2004 (V.11.) FVM rendelet szabályozza, amelynek értelmében a zöldség- és gyümölcsellenőrzés feladatait a Zöldség- Gyümölcs Minőségellenőrzési Szolgálat látja el, melybe beletartoznak az FVM élelmiszer-minőségellenőrzést felügyelő részlege, továbbá a megyei ill. a fővárosi Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomások zöldség-gyümölcs minőségellenőrei. A magyar ellenőrző szervezet által kiadott minőségi bizonyítványokat a 2387/2001/EK rendelet értelmében az EU tagállamai is elfogadják, ami könnyíti ill. gyorsítja az exportált zöldség-gyümölcs célba érését. Magyarország tehát időben felkészült az EUban érvényes minőségi előírások bevezetésére és alkalmazására, a 2004 évi csatlakozás így a folytonosságot jelentette. Amint látjuk a zöldség-gyümölcs piac nyitott, szabad verseny van és az EU-n belül semmiféle adminisztratív eszköz nem áll rendelkezésre a piac szabályozásában, a hazai piacok védelmében, a külpiacok megnyerésében. Ahhoz, hogy a magyar zöldség- gyümölcstermelés az EU csatlakozás után is megőrizze pozícióját, csakis a piaci verseny adta lehetőségekkel él- 12

13 hetünk, vagyis az egyedi áruminőség, a fogyasztók tudatformálása és a réspiacok kihasználása vezethet eredményre. A jó vagy még inkább a kiváló minőségű áru termelése és a minőségi előírások szigorú betartása alapfeltétele annak, hogy a kibővült EU piacon zöldség-gyümölcs termékeinkkel helytálljunk a versenyben, a magyar áru megőrizze piaci pozícióját külországokban is, de legfőképp itthon. A koncentrálódó és egységesülő piacon a tágabb értelemben vett minőség szerepe egyre meghatározóbb. Az EU a termékek többségéből - legfőképp azokból, melyekből Magyarország is erős - a belső fogyasztást meghaladó mennyiséget termel. A telített piacon a mennyiségi termelésnek nincs esélye, csak az átlag feletti minőségű termékek lesznek eladhatók. Hatékony marketing tevékenységgel kell tudatosítani a fogyasztókban, hogy a magyar zöldség és gyümölcs íze kiváló, - ezt a minőséget ugyan egyetlen szabvány sem tartalmazza, egyetlen laboratóriumi vizsgálat sem igazolja - és ennek alapján lehet és kell felépíteni a magyar áru imázsát. Fontos továbbá, hogy kialakítsuk az eredetvédelem rendszerét a speciálisan magyar termékek, a hungarikumok esetében, élve azzal az EU adta jogszabályi lehetőséggel, hogy az árun jelölhető a termőtáj. A hazai kereskedelemben számos spanyol, olasz vagy francia árun nem az ország, hanem a termőhely megjelölése a szembetűnő, és ha az a termék megnyerte a vásárló tetszését, akkor újra keresi, megveszi, mert bízik az állandó minőségben. A réspiacok akkor nyílnak meg, amikor pl. a déli országokban bizonyos fajok termesztése már lefutott (pl. a dinnye), vagy az északi államokban még nem kezdődött meg az érésük (pl. a meggy). Ilyenkor jó eséllyel lehetünk jelen az EU piacain. A piaci követelmények teljesítéséhez jelentős fejlesztésekre is szükség lesz. Igen sokba kerül az ültetvények, az épületek és egyéb létesítmények korszerűsítése, a tárolás, a csomagolás, az elsődleges feldolgozás infrastruktúrájának kiépítése, azonban a hosszú távú ágazati stratégia mindezektől nem tekinthet el. 6. Termelői Szervezetek A zöldség-gyümölcs ágazatban a termelés és a piac közötti kapcsolatot a termelői szervezetek hivatottak biztosítani. Létjogosultságuknak az, az alapja, hogy a termelés - abból adódóan, hogy sokféle, intenzív, kézimunka igényes kultúrákkal foglalkozik - sok kisüzemben folyik, ugyanakkor a kereskedelem országokat, esetenként kontinenseket is átfogó méretekben koncentrálódik, ezért nagy mennyiségű, állandó és azonos minőségű árut igényel. Az ilyen nagyságrendű elvárásoknak az egyéni termelők nem tudnak eleget tenni csak úgy, hogyha termékeik közös áruvá készítésére és értékesítésére szövetkeznek. A szövetkezésnek az egységes piaci fellépésen túl a termesztésben is szerepe van, ugyanis koordinálja a termelés nagyságát, elősegíti a termesztés technológia fejlesztését mind-mind annak érdekében, hogy az egyéni termelő megfelelő mennyiségű, azonos és jó minőségű árut tudjon beszállítani. Ebből is adódik, hogy a friss zöldség-gyümölcs esetében nem kell központilag kvótákat megszabni - amiket a nagyon is gyorsan változó piaci igények mellett amúgy is lehetetlenség előírni - mert a termelést és a piacra kerülő áru nagyságát a termelői szervezetek maguk szabályozzák. Az EU rendeletek a közös piacszervezés alapegységeinek a termelők szervezeteit tekintik. E szervezetek angol nyelvű elnevezése producer organisation, rövidítve PO. E kifejezés magyar rövidítése "TSZ" viszont komoly félreértést okozna, mivel a régi termelőszövetkezetekre emlékeztetne, pedig a PO alapjaiban teljesen mást takar. Itt ugyanis nem a közös termelésre, hanem a közös értékesítésre szövetkeznek a tagok. Mivel az ilyen szervezetek elismeréséről szóló magyar rendelet a zöldség-, gyümölcstermelői, értékesítő szervezet kifejezést, ill., a TÉSZ rövidítést használja, a kiadvány többi részében elsősorban a TÉSZ megnevezést fogjuk használni. A következőkben a 2200/96/EK rendelet fejezeteit követve tekintjük át a TÉSZ-ekre vonatkozó fontosabb előírásokat, szabályozást. 13

14 6.1. TÉSZ-ek főbb jellemzői A termelői szervezetek termelők (természetes vagy jogi személyek) által, elsősorban termékeik zöldség és gyümölcs termelésének megszervezése, közös áruvá készítése, tárolása és értékesítése céljából létrehozott szervezetek. Társasági formájuk nincs megkötve, de többségük szövetkezeti formában működik. A TÉSZ ugyanis nem jelent önálló jogi formát, ezért az elismerést kérő szervezeteket először valamilyen jogi formában (szövetkezet, Kft., Rt.) be kell jegyeztetni a Cégbíróságnál. Beszerző-értékesítő szervezetek, szövetkezetek más ágazatokban is működnek Európában és Magyarországon is. A zöldség- és gyümölcs ágazatban betöltött különleges szerepüket az adja, hogy más ágazatokkal ellentétben az EU-piacszabályozás részét képezik, így meglétük hazánk csatlakozásával szükségszerű, valamint támogatáshoz is csak ezeken keresztül fognak jutni a magyar zöldségés gyümölcstermelők. A zöldség- és gyümölcstermesztők által létrehozható termelői szervezetek (TÉSZ-ek), tehát az ágazatban kulcsszerepet töltenek be. Az 1. ábra bemutatja egy TÉSZ működését, azt, hogy miként jut el az áru a termelőtől a fogyasztóig és ezen belül milyen tevékenységeket végez maga a szervezet. 1. ábra: TERMELŐK Az áru útja a termelőktől a fogyasztóig termék előállítása és beszállítása áruvá készítés tárolás TÉSZ válogatás (osztályozás) csomagolás k ÁRUHÁZ-LÁNCOK NAGYKERESKEDŐK KISKERESKEDŐK FELDOLGOZÓIPAR FOGYASZTÓ Az áruvá készítés a válogatást (osztályozást) és a csomagolást foglalja magába. Egyes TÉSZ-eknél a termelők saját válogató ill. csomagoló gépekkel rendelkeznek, és maguk végzik ezt a feladatot, más helyeken a termelők ömlesztve szállítják központi feldolgozásra az árut. A tárolás a folyamatos szállítást szolgálja. A termelt árutól függően a TÉSZ-ek rendszerint rendelkeznek az áru átmeneti hűtésére (például: paprika, paradicsom) vagy hosszabb távú (például: alma, körte) tárolására szolgáló közös hűtőtárolóval. Az értékesítésnek több módja lehetséges. Jól ismert a holland típusú, aukciós értékesítés, ahol az árut a szervezet központjában kialakított aukciós teremben vásárolják meg a nagy- és kiskereskedők. Egyre fontosabbá válik és a jövőben még jelentősebb lesz az előre megkötött szerződéseken alapuló, a nagykereskedők és a szupermarket-hálózatok felé történő közvetlen értékesítés. Nagybani piacokra ritkábban szállítanak árut, gyakran azokat, amelyek a szupermarketeknek nem eladhatóak. Az előírásoknak nem megfelelő minőségű, illetve a speciálisan e célra termelt termékek a feldolgozóiparnak adhatóak el, illetve a TÉSZ maga is végezhet feldolgozást (például: savanyúságok készítése). 14

15 A TÉSZ az értékesítés mellett egyéb tevékenységekkel is foglalkozhat. Ilyen például a közös anyagbeszerzés (vetőmag, növényvédőszer, műtrágya stb.), mivel nagy tételek esetén komoly árkedvezményeket tud elérni, a közös gépbeszerzés (nagy értékű, egy termelő által nem kihasználható gépek esetén), palántanevelés, szaktanácsadó szerződtetése (például: a növényvédelem esetében) stb A TÉSZ-ek elismerési feltételei A TÉSZ-ek elismerése a tagállamok hatáskörébe tartozik. Az elismerés akkor adható meg, hogyha a szervezetek teljesítik a termelésre, a termelési értékekre, a taglétszámra, a tevékenység hatékonyságára és nem utolsó sorban a környezetvédelemre vonatkozó előírásokat. A TÉSZ-ek elismerési feltétele, hogy árbevételük legalább 50%-a származzon saját tagjai zöldség- és gyümölcstermésének értékesítéséből és tagjai kizárólag regisztrált zöldséggyümölcstermesztők legyenek. A TÉSZ jogi formáját tekintve bármilyen jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság lehet, azaz nemcsak szövetkezet, hanem Kft. vagy Rt. formájában is működhet. Mivel a TÉSZ-ek feladatai változatosak lehetnek, ennek megfelelően felépítésük is különböző. Annak érdekében, hogy a termelők minél nagyobb arányban alakítsanak ki ilyen szervezeteket, az EU kidolgozta elismerési feltételeiket, és az eszerint működő szervezeteket anyagi támogatásban részesíti. Itt ismételten hangsúlyozni kell, hogy az EUban bármely magángazda vagy szervezet szabadon folytathat zöldség- és gyümölcstermesztést, de csak az elismerési feltételeknek megfelelő szervezeteken keresztül részesülhetnek az EU támogatásaiban. Az EU kétféle szervezetet különböztet meg: a "teljes elismerésben", ill., az "előzetes elismerésben" részesíthető TÉSZ-eket. A TÉSZ-ek minimális méretét a 1432/2003 EK rendelet 4. cikk (1) pontja elismerési kategóriánként legalább 5 tagban és 100 ezer euro tagi forgalomban határozza meg, de a (2) pont lehetőséget ad a tagállamoknak, hogy ezt a határértéket megemeljék. Ennek megfelelően hazánkra vonatkozóan a minimális méretet a 120/2003 FVM rendelet határozza meg (lásd fejezet) A TÉSZ-ek alanyi köre, termékkategóriák A termelői szervezet az EU rendelet értelmében csak az alábbi termékkategóriákban jöhet létre: gyümölcs- és zöldségfélék, csak zöldségfélék, csak gyümölcsfélék, feldolgozásra szánt termékek, citrus gyümölcsök, héjas gyümölcsök, gomba. A termékek részletes körét a 2200/96/EK rendelet tartalmazza A TÉSZ célja, fő feladatai Az EU rendelet a TÉSZ-ek fő feladatait az alábbiakban határozza meg: annak biztosítása, hogy a termelés és az áruvá készítés a mennyiség és a minőség tekintetében megfeleljen, 15

16 a kínálat koncentrálása és a tagok termékeinek elhelyezése a piacon, a termelési költségek csökkentése, a termelői árak stabilizálása, olyan termesztési módszerek és környezetbarát hulladékkezelési eljárások (például: a selejt vagy a nem értékesíthető áru megsemmisítése) elterjedésének elősegítése, amelyek védik a környezet (elsősorban a víz, a talaj, a táj) minőségét, és/vagy javítják a környezet biológiai állapotát (például: integrált vagy bio-termesztés) A TÉSZ tagjainak feladatai, kötelezettségei A TÉSZ működéséhez hozzátartozik, hogy a tagok a jogszabályban, valamint az alapszabályban leírtaknak kötelesek eleget tenni. Az EU rendelkezései a következőkre térnek ki: a TÉSZ által elfogadott szabályok betartása a termelés bejelentésére, magára a termelésre, a forgalmazásra és a környezetvédelemre vonatkozóan, tagsági viszony kizárólag egy TÉSZ-ben, termésüket csak a TÉSZ-en keresztül forgalmazhatják, amely alól a szervezet belső szabálya adhat felmentést (a saját termés legfeljebb 25%-át értékesítheti a termelő maga, de csak közvetlenül a fogyasztók számára), a tagok önállóan vagy másik TÉSZ-en keresztül értékesíthetik azon termékeiket, amelyekkel saját szervezetük nem foglalkozik, pénzügyi hozzájárulás fizetése (a forgalmazott termék mennyisége vagy értéke alapján), a TÉSZ által kibocsátott információkhoz statisztikai adatszolgáltatás, különös tekintettel a területnagyságra, a termelt növényféleségre, a hozamra és a direkt értékesítésre. A minimális tagsági idő legalább egy év. Amennyiben egy termelő ki akar lépni a szervezetből, azt május 31-ig írásban be kell jelentenie, és tagsága a következő év január 1-én szűnik meg. (A szervezet ennél hosszabb bejelentési időt is meghatározhat.) Amennyiben a szervezet működési programmal rendelkezik, annak tartama alatt a tag csak a TÉSZ beleegyezésével léphet ki. A gyakorlatban a kilépés ritka, leggyakoribb oka a tag idős kora A TÉSZ belső szabályai A belső szabályok meghatározásának, elfogadásának és módosításának eljárásai: A TÉSZ finanszírozásához szükséges pénzügyi hozzájárulásnak a tagokra történő kivetésére vonatkozó szabályok. A demokratikus ellenőrzés szabályai. A társulási szabályok által előírt kötelezettségek elmulasztása elleni szankciókról, különösen a pénzügyi hozzájárulás nemfizetéséről és a TÉSZ által leírt szabályok megsértése elleni szankciókról. Új tagok felvételének szabályairól, különösen a minimális tagsági időtartamról. A szervezet működéséhez szükséges könyvelési és költségvetési szabályok. A tagokra és a szervezetekre vonatkozó kötelezettségek mind azt a célt szolgálják, hogy a TÉSZ stabil és átlátható szervezet legyen, hogy a termelők ne egymástól függetlenül, hanem 16

17 közösen hozzák meg döntéseiket a termelésre és az értékesítésre vonatkozóan. Csak így küszöbölhetők ki a piaci zavarok. 7. A TÉSZ-ek elismerése és támogatása 7.1. Az előzetes elismerés feltételei Azok a szervezetek, amelyek újonnan alakultak, illetve még nem felelnek meg minden elismerési feltételnek (például: minimális méret, a tagok önálló értékesítésének túl magas aránya), előzetes elismerést kérhetnek az állami szervektől. A teljes és az előzetes elismerés közötti fő különbség az, hogy az előzetes elismerést kérő szervezetnek még nem kell rendelkeznie az áruvá készítést végző műszaki háttérrel, nem vonatkozik a tagokra a 100 százalékos beszállítási kötelezettség, illetve nincs szükség termelési és környezetvédelmi szabályok kialakítására. Az előzetes elismeréshez a szervezeteknek részletes, ütemezett elismerési tervet kell benyújtaniuk. A tervnek részletesen, éves bontásban be kell mutatnia, hogyan kívánja a szervezet elérni a teljes elismerés feltételeinek való megfelelést. Az elismerési terv időtartama legfeljebb öt év lehet, és tartalmaznia kell a következő információkat: a terv időtartamát, a kezdeti helyzet részletes leírását (taglétszám, a tagok termelési adatai, értékesítés, létesítmények stb.), a terv céljait, a célok eléréséhez végrehajtandó feladatokat és megvalósításuk módját, éves bontásban, költség-haszon elemzéssel kiegészítve, azokat a lépéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a szervezet az összes elismerési feltételnek megfeleljen, a szükséges beruházások megvalósításának tervezett költségeit, éves bontásban. Az előzetes elismerés öt éve alatt a TÉSZ-ek anyagi támogatást kaphatnak az Európai Uniótól: a megalakulás segítését és az adminisztratív feladatok megkönnyítését szolgáló támogatás, a beruházási támogatások mértéke legfeljebb 75 százalék vissza nem térítendő támogatás, pontos mértéke az egyes tagállamok hozzájárulásának nagyságától függ. Az elismerési terv megvalósítása során a TÉSZ bármikor kérheti a végleges elismerést, egyúttal működési programjának tervezetét is beadhatja, így lehetségessé válik az, hogy az elismerés után a kialakulási támogatást azonnal felváltsa a működési alapon keresztül kapható fejlesztési támogatás. Az új csatlakozó országok tekintetében a támogatásban kizárólag azok a termelői csoportok részesülnek, amelyeket az új tagállamok illetékes hatóságai a csatlakozás időpontját követően nemzeti vagy közösségi jog alapján hivatalosan elismertek. A támogatást éves részletekben folyósítják, a termelői csoport elismerésének időpontját követő első öt éven keresztül. A támogatást a csoport éves forgalmazott termelése alapján kell kiszámítani. A támogatás semmilyen esetben sem haladhatja meg a megállapított folyósítható maximális öszszeget. TÉSZ pénzügyi támogatások kifizetése a 1943/2003 EK rendelet 5 cikk (3) pontja szerint a kérelem kézhezvételétől számított 6 hónapon belül fizetik ki a tagállamok. 17

18 7.2. A véglegesen elismert TÉSZ-ek támogatásának feltételei A támogatásokkal kapcsolatban meg kell ismerkedni két fogalommal: a működési alappal és a működési programmal, mivel ezekhez kötődnek a támogatások. A működési alap A működési alapot a TÉSZ a tagok befizetéseiből képezi és elsősorban fejlesztési célokra használja fel. A befizetés alapja a tagdíjhoz hasonlóan az értékesített termék mennyisége vagy értéke lehet. A termelők befizetéseit az EU ugyanannyival, de legfeljebb a TÉSZ által forgalmazott termékek értékének 4,1%-ával kiegészíti. Azon országokban, ahol a TÉSZ-ek aránya alacsony, a tagállam saját költségvetéséből további támogatást is adhat a működési alaphoz. Ennek mértéke a termelői befizetések fele lehet. A működési alap felhasználható a működési program, illetve részben árukivonás (intervenció) finanszírozására. Működési program A TÉSZ-ek működési programjukat az illetékes nemzeti hatóságokhoz kell benyújtani, amely a benyújtott programot jóváhagyja vagy elveti. A működési programok és a finanszírozásuk legalább 3, és legfeljebb 5 évre terjedjen ki. A működési programoknak ki kell terjedniük: a TÉSZ céljainak finanszírozására, a termékminőség javítására, a termékek kereskedelmi értékének emelésére, a megcélzott termékek fogyasztókkal való megismertetésére, az integrált termelés és más, a természetet tiszteletben tartó termelési módszerek elterjesztésére, a termékkivonások csökkentésére, valamint a környezetbarát technikák és hulladékkezelés bevezetésére. 8. A tagállamok TÉSZ-szel kapcsolatos feladatai Az EU rendeletek valamennyi tagállamra azonos módon vonatkoznak. A szabályok betartatása elsősorban a tagállamok feladata, ezért az elismeréssel, támogatással, ellenőrzéssel kapcsolatban az "állami szervek" illetékesek. Ez a szerv rendszerint a tagország mezőgazdasági minisztériuma, ill., annak valamely hivatala, amely rendszeres kapcsolatot tart az EU Bizottsággal. Az állami szerveknek az elismerés megadásáról valamennyi szükséges dokumentummal ellátott kérelem benyújtásától számított 3 hónapon belül dönteniük kell. Rendszeresen meg kell győződniük arról, hogy a TÉSZ-eknél teljesülnek-e az elismeréskor rögzített feltételek. 9. A TÉSZ-ek szövetségei Egy-egy régió vagy ország TÉSZ-ei gyakran szövetségeket is létrehoznak. Ezek célja rendszerint gazdasági tevékenységük összehangolása. Az EU rendeletei lehetőséget biztosítanak arra is, hogy amennyiben a tagszervezetek úgy döntenek a működési alapot a TÉSZ-ek szövetsége kezelje. Ennek közösen megvalósítható programok (például: országos szintű reklámtevékenység) esetében van jelentősége. 18

19 10. TÉSZ-ek az EU-ban A termelői szerveződéseknek hosszú időre visszanyúló hagyományai vannak az EU-ban. Elég, hogyha csak Hollandiában vagy Belgiumban létrehozott "veiling" típusú árverésekre, aukciókra gondolunk, amelyek mind értékesítő szervezetként működnek. Más tagállamokban a PO-k megalakulását részben a kereskedelem nagyarányú koncentrációja, az áruházláncok nemzetközi elterjedése és nem utolsó sorban az a tény motiválta, ill., gyorsította fel, hogy így a zöldség- gyümölcstermelők EU pénzforrásokhoz juthatnak. Az EU 15-ben napjainkban hozzávetőleg TÉSZ működik és ezek értékesítik a nagykereskedelem és az üzletláncok felé a zöldség-gyümölcs mintegy 40%-át. Méretük nagy változatosságot mutat, forgalmuk 5-10 ezer tonnás értékesítéstől, több 100 ezer tonnáig, taglétszámuk 5-10 főtől, több ezer főig terjed. A legtöbb PO taglétszáma 50 fő alatti. Az európai PO-k összesen, mintegy tagot tömörítenek. Az utóbbi évekre az jellemző, hogy több kisebb szerveződés összeolvadásával forgalmuk nő. A legkisebb húsz PO átlagos éves forgalma 0,2 millió euró, a legnagyobb húszé pedig 200 millió euró körüli. Általában jellemző rájuk a földrajzi és a termék szerinti szerveződés, egy-egy termesztő körzet, vagy azonos termékcsoportokat termelők (pl. gyümölcs és/vagy zöldség) szövetkeznek. A EU egyes tagországaiban a PO-k részesedése az értékesítésben meglehetősen nagy változatosságot mutat. A legjelentősebb Hollandiában és Belgiumban (70%), míg Portugáliában a legkisebb (5%). A legtöbb PO Spanyolországban (550) és Franciaországban (320) van, míg Ausztriában, Dániában, Finnországban és Svédországban kevesebb, mint 10. Az EU-ban működő POk mintegy fele zöldséggel és gyümölccsel egyaránt foglalkozik. A PO-k vásárlói 60-70%-ban a nagykereskedők, a nagyvásárlók és a szupermarketek, az áruk mindössze %-át pedig a feldolgozóknak szállítják. Tapasztalatok szerint a TÉSZ-ek sikeres működésének alapelvei a következők: az önkéntes tagság, a termelők adott csoportjának fel kell ismernie, hogy a közös értékesítés számukra gazdasági előnyt jelent, a termelők egyetértésben válasszák meg a szervezet szakmailag és gazdaságilag felkészült vezetőségét. 11. TÉSZ-ek Magyarországon A TÉSZ-ek kormányzati felkarolására 1999-ben került sor, amikor az FVM megalakulásukhoz és működésükhöz támogatást biztosított a költségvetési forrásból. Hazánkban korábban igen lassú volt a TÉSZ-ek megalakulása: 1999-ben egy, 2000-ben három, 2001-ben nyolc szervezet kapott előzetes elismerést. A lassú megalakulásnak 3 fő oka volt: a termelők bizalmatlansága bárminemű szövetkezéssel kapcsolatban, az elismerés viszonylag bonyolult szabályrendszere, a TÉSZ-ek állami támogatásának hiánya. Ezt követően, a komolyabb támogatások figyelembevételével felgyorsult a folyamat. Ennek köszönhetően 2005 elejéig 101 TÉSZ-t regisztráltak, melyek közül 8 rendelkezik végleges elismeréssel. Ezek napjainkban a teljes zöldség-gyümölcsforgalomnak mintegy 15%-át fedik le. Többségük szövetkezeti formában működik. 19

20 11.2. Jogi szabályozás A zöldség-gyümölcstermelői, értékesítő szervezeteket érintő hazai szabályozást a 120/2003.(XII.2.) FVM rendelet tartalmazza, amelynek főbb tételei a következők: a zöldség-gyümölcs TÉSZ-nek tagja csak termelő lehet, a tevékenység a rendeletben felsorolt termékekre terjedhet ki, a szervezet taglétszáma legalább 15 fő, előzetes elismerés esetén 8 fő, a zöldség-gyümölcs értékesítéséből származó tárgyévi árbevétel legalább 250 millió Ft, előzetes elismerésnél 125 millió Ft, bioterméket előállító és forgalmazó TÉSZ esetén az elismeréshez legalább 15 tag és az értékesített termék értéke éves szinten 150 millió Ft, előzetes elismeréséhez legalább 8 tag és 75 millió Ft szükséges A TÉSZ elismerésének eljárásrendje Az elismerés iránti kérelmet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell: a cégbírósági bejegyzést, az alapszabályt, alapító okiratot, vagy társasági szerződést, a termelők saját földterületére vonatkozó adatokat, elismerési tervet a tagok termelésére és a TÉSZ tevékenységét bemutató adatokat, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács véleményét. Az alapszabály a tagok felé ugyanazokat a kötelezettségeket írja elő, amit az EU rendelet is tartalmaz (2.4.5.). A tagsági idő min. 1 év. A tag a zöldség- és gyümölcstermésének 100 százalékát a TÉSZ-en keresztül köteles forgalmaznia (megegyezés alapján 25 % kivétel lehet). Hazánkban a több ezer egyénileg gazdálkodó kistermelőnek elemi érdeke, hogy az értékesítésre szövetkezzen, valamely TÉSZ-hez kapcsolódjon, ugyanis egyedül nem tud megfelelni az egyre bővülő áruházláncok igényeinek és a piaci verseny diktálta feltételeknek. Csak összefogással lesznek képesek olyan mennyiséget, választékot és minőséget szolgáltatni, amellyel megőrizhetik, ill. javíthatják piaci pozíciójukat. 12. Támogatások az EU-ban Annak ellenére, hogy az EU zöldség-gyümölcs piacszabályozása igen "laza", bizonyos esetekben támogatást nyújt a közösség a termelői számára. A támogatás kedvezményezettje közvetlenül a termelői szervezet, vagyis a TÉSZ, és ezen keresztül a termelő Feldolgozott zöldség-gyümölcs termékek termelési támogatása Egyes feldolgozóipari alapanyagok termelését az EU ún. termelési támogatással segíti a 2201/96/EK számú rendelet és az ezt módosító 2699/2000/EK számú Tanácsi rendeletek alapján. A támogatott zöldségfajok köre a következő: paradicsom (konzerv- és hűtőipari célra egyaránt), valamint a hazánkban kis jelentőségű őszibarack és körte (kizárólag befőtt készítésre). 20

Zöldség és gyümölcs. A friss zöldség és gyümölcs piacszabályozása az Európai Unióban. Bevezetés. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Zöldség és gyümölcs. A friss zöldség és gyümölcs piacszabályozása az Európai Unióban. Bevezetés. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium A friss zöldség és gyümölcs piacszabályozása az Európai Unióban Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Zöldség és gyümölcs Bevezetés A tájékoztató fô célja az, hogy megismertesse a magyar zöldség-

Részletesebben

A friss zöldség és gyümölcs piacszabályozása az Európai Unióban

A friss zöldség és gyümölcs piacszabályozása az Európai Unióban FÖLDMÛVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM Az Európai Unió agrárszabályozása A friss zöldség és gyümölcs piacszabályozása az Európai Unióban Bevezetés A tájékoztató fõ célja az, hogy megismertesse

Részletesebben

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály

Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei. Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek működési tapasztalatai és fejlesztésének lehetőségei Bittsánszky Márton Agrárpiaci Főosztály Termelői szervezetek és kialakulásuk Feladatkörük Érdekviszonyaik Szerves fejlődés Európai

Részletesebben

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor

OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor OROSZ EMBARGÓ HATÁSA, KÖVETKEZMÉNYEI A MAGYAR ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS ÁGAZATRA. Készítette: Márton Gábor A FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUS HÁTTERE Oroszország kormánya augusztus 7-én importtilalmat vezetett

Részletesebben

A kertészeti ágazat helyzete, lehetőségei. Előadó: Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár

A kertészeti ágazat helyzete, lehetőségei. Előadó: Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A kertészeti ágazat helyzete, lehetőségei Előadó: Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár A magyar zöldség-gyümölcs termelés legfőbb jellemzői Bruttó termelési érték (folyó áron) Mezőgazdasági

Részletesebben

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után?

A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? A szőlőtelepítés engedélyezési rendszere Mi várható 2016. után? XVI. Szőlészeti, Borászati és Marketing Konferencia Lakitelek 2015. január 28. Sztanev Bertalan osztályvezető Az uniós szabályozás 2008.

Részletesebben

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban.

A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. A Nemzeti Parki Termék védjegy minősítési rendszere és követelményei az élelmiszerszabályozásban. Pest megyei Kormányhivatal Váci Járási Hivatal Járási Állategészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Hivatala

Részletesebben

2004.9.25. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 300/5

2004.9.25. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 300/5 2004.9.25. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 300/5 A BIZOTTSÁG 1673/2004/EK RENDELETE (2004. szeptember 24.) a kivire alkalmazandó forgalmazási előírás megállapításáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

Részletesebben

36/2014. (XII. 17.) FM rendelet. az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról

36/2014. (XII. 17.) FM rendelet. az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról 36/2014. (XII. 17.) FM rendelet az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. (2) bekezdés 26. pontjában, a 13. tekintetében

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 130/2014. (IX. 5.) MVH közleménye

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 130/2014. (IX. 5.) MVH közleménye A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 130/2014. (IX. 5.) MVH közleménye az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó ideiglenes rendkívüli támogatás igénybevételéről I. Jogszabályi alap

Részletesebben

XVII. évfolyam, 22. szám, 2013. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR

XVII. évfolyam, 22. szám, 2013. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR XVII. évfolyam, 22. szám, 2013 Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR Zöldség, Gyümölcs és Bor Zöldség, Gyümölcs és Bor XVII. évfolyam, 22. szám, 2013 Megjelenik kéthetente november 19. Felelős

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

26/2008. (III. 7.) FVM rendelet

26/2008. (III. 7.) FVM rendelet 1 26/2008. (III. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A mezőgazdasági,

Részletesebben

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet

I. fejezet. Általános rendelkezések. II. fejezet 78/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó részletes szabályokról 2005. november 1-jétől hatályos szöveg A védjegyek és a földrajzi

Részletesebben

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés

kedvező adottságok, de csökkenő termelés kemény korlátok között: időjárás, import, botrányok, feketegazdaság, A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés GfK Custom Research A friss zöldség, gyümölcs vásárlások GfK Hungária / Sánta Zoltán OMÉK 2011 A zöldség- és gyümölcsszektor - Termelés kedvező adottságok, de csökkenő termelés 2 kemény korlátok között:

Részletesebben

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé

Világtendenciák. A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé Világtendenciák A 70-es évek végéig a világ szőlőterülete folyamatosan nőtt 10 millió hektár fölé 80-as évek elejétől: túltermelési válság 25 % visszaesés (34% az EU-ban) Asztali bort adó szőlőterületek

Részletesebben

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet

144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet 144/2008. (XI. 7.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az erdészeti célra használt géppark fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről A

Részletesebben

FODOR ZOLTÁN Termeléshez kötött támogatások a kertészeti ágazatban 2015-2020

FODOR ZOLTÁN Termeléshez kötött támogatások a kertészeti ágazatban 2015-2020 FODOR ZOLTÁN Termeléshez kötött támogatások a kertészeti ágazatban 2015-2020 Budapest, 2015. január 30. KAP I. termeléshez kötött támogatás önkéntes, legfeljebb az éves pénzügyi keret 13%-a (évente közel

Részletesebben

A gyümölcs- és zöldségágazat reformja. 2007. január 24.

A gyümölcs- és zöldségágazat reformja. 2007. január 24. A gyümölcs- és zöldségágazat reformja 2007. január 24. 1. Főbb jellemzők: Termelés A világ jelentősebb termővidékei, millió tonnában (2003-2005 átlag*) Világ: 1 314 millió tonna *Kivéve: Latin-Amerika,

Részletesebben

L 199/84 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.7.29. (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG

L 199/84 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.7.29. (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG L 199/84 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.7.29. II (Jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező) BIZOTTSÁG A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2005. július 20.) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015.

Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Sokasodó kihívások a kvótakivezetés évében egy új tejháború küszöbén? Regionális Taggyűlések 2015. Tejpiac Támogatási rendszer Beruházások Integráció GMO kérdés Marketing alap Kiskereskedelem EKÁER/FELIR

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

2004.10.28. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 325/17. A BIZOTTSÁG 1862/2004/EK RENDELETE (2004. október 26.)

2004.10.28. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 325/17. A BIZOTTSÁG 1862/2004/EK RENDELETE (2004. október 26.) 2004.10.28. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 325/17 A BIZOTTSÁG 1862/2004/EK RENDELETE (2004. október 26.) a görögdinnye forgalmazási előírásainak megállapításáról AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA, tekintettel

Részletesebben

AGRÁRPIACI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ IDEIGLENES, RENDKÍVÜLI VÁLSÁGKEZELÉSI INTÉZKEDÉS

AGRÁRPIACI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ IDEIGLENES, RENDKÍVÜLI VÁLSÁGKEZELÉSI INTÉZKEDÉS AGRÁRPIACI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ az elismert zöldség-gyümölcs termelői szervezetekben nem tag termelők részére az egyes gyümölcs- és zöldségfélék termelőinek nyújtandó ideiglenes, rendkívüli támogatási

Részletesebben

A hazai zöldség és gyümölcs termelés helyzete

A hazai zöldség és gyümölcs termelés helyzete A hazai zöldség és gyümölcs termelés helyzete Múlt, jelen, jövő Tervgazdaság Termelési rendszer (Szövetkezetek, állami gazdaságok) Hagyományos piacok Rendszerváltás az agráriumban Privatizáció Piaci átrendezıdés

Részletesebben

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések

A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések A vetőmagágazatot érintő aktuális szabályozási kérdések Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium Martonvásár, 2012. szeptember 25. Az agrár- és élelmiszergazdaságstratégiai

Részletesebben

24/2005. (VI. 29. ) EüM - FVM együttes rendelet

24/2005. (VI. 29. ) EüM - FVM együttes rendelet 24/2005. (VI. 29. ) EüM - FVM együttes rendelet a növényekben, a növényi termékekben és a felületükön megengedhető növényvédőszer - maradék mértékéről szóló 5/2002. (II. 22. ) EüM - FVM együttes rendelet

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter./2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a növénytermesztés és kertészet korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes

Részletesebben

Logisztika és minőségügy a zöldség-gyümölcs kereskedelemben

Logisztika és minőségügy a zöldség-gyümölcs kereskedelemben Logisztika és minőségügy a zöldség-gyümölcs kereskedelemben Szállítmányozás 1 Szállítmányozás Áru továbbítása Minőség megőrzése Q U A L I T R A N S Szárazföldi Közúti Szállítási módok 2 3 Szállítási módok

Részletesebben

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL JELENTÉS A BIOKONTROLL HUNGÁRIA NONPROFIT KFT. 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL Írta: Dr. Roszík Péter és szerzőtársai Budapest, 2012. május 31. Szerzőtársak: Bálintné Varga Katalin Bánfi Brigitta Bauer Lea Császár

Részletesebben

XVIII. évfolyam, 14. szám, 2014. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR

XVIII. évfolyam, 14. szám, 2014. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR XVIII. évfolyam, 14. szám, 2014 Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR Zöldség, Gyümölcs és Bor Zöldség, Gyümölcs és Bor XVIII. évfolyam, 14. szám, 2014 Megjelenik kéthetente július 29. Felelős

Részletesebben

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27

A BÚZA KERESKEDELEM FONTOSABB SZEREPLŐI 2. RÉSZ, EURÓPAI UNIÓS VONATKOZÁS 1. Kulcsszavak: búza, terménykereskedelem, világpiac, export, import, EU-27 Franciaország Németország Egyesült Királyság Lengyelország Románia Spanyolország Olaszország Csehország Dánia Bulgária Magyarország Svédország Litvánia Ausztria Görögország Belgium Szlovákia Hollandia

Részletesebben

16/1998. (IV. 3.) FM rendelet. a vágójuhok vágás utáni minősítéséről és kereskedelmi osztályba sorolásáról

16/1998. (IV. 3.) FM rendelet. a vágójuhok vágás utáni minősítéséről és kereskedelmi osztályba sorolásáról 16/1998. (IV. 3.) FM rendelet a vágójuhok vágás utáni minősítéséről és kereskedelmi osztályba sorolásáról Az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 27. -ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás

Részletesebben

VI. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK. A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma

VI. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK. A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma 32366 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 131. szám 1 VI. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK a A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma 2 Tanterem (asztal, székek) X

Részletesebben

I. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014

I. félév 2. óra. Készült az Európai Unió finanszírozásával megvalósult iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014 Oktatási anyag, oktatási segédlet az egészséges étkezési szokásokat érintő ismeretek fejlesztése és azok gyakorlati alkalmazása érdekében 5. osztályos tanulók részére I. félév 2. óra Készült az Európai

Részletesebben

A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai

A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai A Hagyományok Ízek Régiók (HÍR) védjegyprogram eredményei és fejlesztési irányai Pallóné Dr. Kisérdi Imola osztályvezető HÍR BB elnök FM Eredetvédelmi Főosztály OMÉK - HÍR Gála 2015. szeptember 24. Védjegyek

Részletesebben

HATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN

HATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN HATÓSÁGI TAPASZTALATOK A VM MAGYAR TERMÉK RENDELETE KAPCSÁN DR. ORAVECZ MÁRTON elnök Sárváriné Lakatos Éva 2014. május 20. Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Genealógia (származástan) 74/2012.

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III.

ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. ELŐADÁS 2005/2006. tanév, 2. félév Nappali tagozat II, Levelező tagozat III. AZ AGRÁRPIAC SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYOZÁSÁNAK JOGI ESZKÖZEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN A tantárgyba vágó ismereteket 3 részre bontva adom

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Élelmiszer-szabályozás és fogyasztó védelem az Európai Unióban 148.lecke

Részletesebben

XVII. évfolyam, 17. szám, 2013. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR

XVII. évfolyam, 17. szám, 2013. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR XVII. évfolyam, 17. szám, 2013 Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR Zöldség, Gyümölcs és Bor Zöldség, Gyümölcs és Bor XVII. évfolyam, 17. szám, 2013 Megjelenik kéthetente 2013. szeptember 10.

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus /2001 számú előírás Zöldbab. Standard for beans

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus /2001 számú előírás Zöldbab. Standard for beans MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 1-4-912/2001 számú előírás Zöldbab Standard for beans Ezen előírás a Bizottság 912/2001/EK rendeletének átvételével készült. This Regulation is equivalent

Részletesebben

2012.9.13. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 247/7

2012.9.13. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 247/7 2012.9.13. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 247/7 A BIZOTTSÁG 812/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE (2012. szeptember 12.) a 747/2001/EK tanácsi rendeletnek a Marokkóból származó egyes mezőgazdasági és feldolgozott

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A ÉVI AUDITOKRÓL ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSEKRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A ÉVI AUDITOKRÓL ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSEKRŐL ÖSSZEFOGLALÓ A 2009. ÉVI AUDITOKRÓL ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSEKRŐL 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATI PROGRAM VÉGREHAJTÁSA A 2009. évben módosított eljárási utasítás értelmében, 2009. évben is kéttípusú felülvizsgálat

Részletesebben

XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR

XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014 Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR Zöldség, Gyümölcs és Bor Zöldség, Gyümölcs és Bor XVIII. évfolyam, 8. szám, 2014 Megjelenik kéthetente május 7. Felelős szerkesztő

Részletesebben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben

Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben Sikeres kajszibarack tanácskozás és fajtabemutató Cegléden a Gyümölcstermesztési Kutató-Fejlesztő Intézet Nonprofit Közhasznú Kftben 2013 július 16-án több mint százan vettek részt a Gyümölcstermesztési

Részletesebben

94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet

94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet 94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet a szőlő és bor származási bizonyítványok kiadásának rendjéről A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 57. (1) bekezdésének

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés

SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı. Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola. Doktori (PhD) értekezés SZENT ISTVÁN EGYETEM, Gödöllı Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A TERMELİI ÉRTÉKESÍTİ SZERVEZETEK (TÉSZ) LEHETİSÉGEI A ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TERMELİK KOORDINÁLÁSÁBAN

Részletesebben

2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal

2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal Melléklet Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány 2010. évi Üzletszabályzata 3. számú melléklete 2010. március 1-jei hatállyal 3. számú melléklet A PÉNZÜGYI VÁLSÁG KAPCSÁN NYÚJTOTT ÁTMENETI TÁMOGATÁSI

Részletesebben

A 2012-es szezon értékelése

A 2012-es szezon értékelése A 2012-es szezon értékelése Kecskés Gábor ELNÖK Országos Burgonya Szövetség és Terméktanács Burgonya Ágazati Fórum Keszthely 2013.január 17. Európai helyzetkép Rekord alacsony burgonya termés az idei esztendőben

Részletesebben

A zöldség-gyümölcs ágazat kormányzati értékelése

A zöldség-gyümölcs ágazat kormányzati értékelése A zöldség-gyümölcs ágazat kormányzati értékelése Czerván n György agrárgazdas rgazdaságért rt felelős államtitkár Vidékfejleszt kfejlesztési si Minisztérium Budapest, 2011. szeptember 29. 1 A magyar zöldség-gyümölcs

Részletesebben

II. félév, 2 óra. Készült az Európai unió finanszírozásával megvalósuló iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014

II. félév, 2 óra. Készült az Európai unió finanszírozásával megvalósuló iskolagyümölcsprogramban részt vevő iskolák számára 2013/2014 Oktatási anyag, oktatási segédlet az egészséges étkezési szokásokat érintő ismeretek fejlesztése és azok gyakorlati alkalmazása érdekében 1. osztályos tanulók részére II. félév, 2 óra Készült az Európai

Részletesebben

Versenyképes Zöldségágazati Platform. Stratégiai Kutatási Terv

Versenyképes Zöldségágazati Platform. Stratégiai Kutatási Terv Versenyképes Zöldségágazati Platform Stratégiai Kutatási Terv 2010 Készült a Nemzeti Technológiai Platformok Támogatása 2, FKTPKT28 azonosító jelű, Fenntartható kertészet- Versenyképes Zöldségágazati Platform

Részletesebben

A Magyar Zöldség-Gyümölcs ága- zat bemutatása

A Magyar Zöldség-Gyümölcs ága- zat bemutatása A Magyar Zöldség-Gyümölcs ága- zat bemutatása Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet Dr. Mártonffy Béla ügyvezető igazgató A FRUITVEB rövid története 1992-ben alakultak jogelőd szervezetei az Agrárpiaci

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete. egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról

A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról 1 A vidékfejlesztési miniszter /2011. ( ) VM rendelete egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI.

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc ÚMVP I. tengely A minőség és a hozzáadott érték növelése a mezőés erdőgazdaságban,

Részletesebben

XVI. évfolyam, 15. szám, 2012. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR

XVI. évfolyam, 15. szám, 2012. Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR XVI. évfolyam, 15. szám, 2012 Agrárpiaci Jelentések ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR Zöldség, Gyümölcs és Bor Zöldség, Gyümölcs és Bor XVI. évfolyam, 15. szám, 2012 Megjelenik kéthetente 2012. augusztus 14. Felelős

Részletesebben

Elismert zöldség-gyümölcs termelői szervezetek

Elismert zöldség-gyümölcs termelői szervezetek Elismert zöldség-gyümölcs termelői szervezetek Azonosító Név Megye Székhely Elismerési kategória TÉSZ-3 Délalföldi Kertészek Zöldség-Gyümölcs Termelői és Értékesítő Szövetkezete Csongrád Szentes 6000 Szarvasi

Részletesebben

A tojás közös piacszervezése

A tojás közös piacszervezése A tojás közös piacszervezése Piaci rendtartások az Európai Unióban sorozat része A Magyar Agrárkamara információs kiadványa Az EU mezőgazdasági jogi szabályozásának napi követését elősegítő, GAK Kht által

Részletesebben

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.)

A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.11. C(2015) 3035 final A BIZOTTSÁG (EU).../... FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2015.5.11.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a méhészeti ágazatban

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Zöldség gyümölcs és bor piaci árak. VIII. évfolyam / 18. szám 2004. 09. 13. 36-37.

Agrárgazdasági Kutató Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Zöldség gyümölcs és bor piaci árak. VIII. évfolyam / 18. szám 2004. 09. 13. 36-37. A K I Zöldség gyümölcs és bor piaci árak VIII. évfolyam / 18. szám 24. 9. 13. 36-37. Zöldség-gyümölcs piaci jelentés: Bor piaci jelentés: Információk a Budapesti Nagykrösi Úti Nagybani Piac kínálatáról

Részletesebben

Halászati Operatív Program Magyarországon

Halászati Operatív Program Magyarországon Halászati Operatív Program Magyarországon www.fvm.hu 1 Mi az Európai Halászati Alap? A halászat az Európai Unióban kiemelt fontosságú, a mezőgazdaságtól elkülönülő, önálló politikával rendelkező ágazat.

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS 1. példány: beküldendő a Biokontrollhoz vagy legkésőbb ellenőrzéskor az ellenőrnek átadandó 2. példány: saját példány ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS A Bejelentkezési lappal, az Éves adatközlő lappal és a gazdálkodó

Részletesebben

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás

Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Helyi élelmiszer, helyben feldolgozás, helyben értékesítés, helyi fogyasztás Szabadkai Andrea MIS-ÖKO Kft. Kisléptékű Termékelőállítók és Szolgáltatók Országos Érdekképviseletének Egyesülete www.kisleptek.hu

Részletesebben

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás

Részletesebben

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében

Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Vállalkozásfinanszírozási lehetőségek Győr- Moson-Sopron megyében Ősze Gábor Termékfelelős, Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 2015. április 16. Tevékenységünk A Kisalföldi Vállalkozásfejlesztési

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat

Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Szaktanácsadás képzés- előadás programsorozat Helyszín: Földi Kincsek Vására Oktatóközpont, 2632 Letkés Dózsa György út 22. IDŐ ELŐADÁS SZAKTANÁCSADÁS KÉPZÉS 2014.09.27 Innováció a helyi gazdaság integrált

Részletesebben

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár

Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár Az új Vidékfejlesztési Program 2014-2020 Dr. Mezei Dávid Agrár-vidékfejlesztési stratégiáért felelős helyettes államtitkár 2014. október 30. Herceghalom, Tejágazati Konferencia Az új Közös Agrárpolitika

Részletesebben

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő

Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő Alaptámogatás és a fiatal gazdák kiegészítő támogatása Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Földművelésügyi Minisztérium AGRYA KONFERENCIA 2015. február 27. - Budapest Az EU 7 éves pénzügyi

Részletesebben

Vám visszatérítésére Vámjogi helyzet igazolása. A/3, 4 lap. A/7, 4 lap

Vám visszatérítésére Vámjogi helyzet igazolása. A/3, 4 lap. A/7, 4 lap Európai uniós nyomtatványok A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának engedélyével a VIVA Média Holding gondoskodott az úniós csatlakozás után szükséges európai uniós nyomtatványok gyártásáról.

Részletesebben

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02

Mezőgazdaság és agrár- élelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 Mezőgazdaság és agrárélelmiszeripar Lengyelországban 2015-12-16 18:47:02 2 A teljes mezőgazdasági termelés Lengyelországban 2011-ben 1,1%-kal, ezen belül a növénytermesztés 3,8%-kal nőtt. Csökkent az állattenyésztés

Részletesebben

Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Zöldség gyümölcs piaci árak

Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet Piac-árinformációs Szolgálat. Zöldség gyümölcs piaci árak A K I I Zöldség gyümölcs piaci árak VIII. évfolyam / 15. szám 24. 8. 2. 3-31. Zöldség-gyümölcs piaci jelentés: Információk a Budapesti Nagykrösi Úti Nagybani Piac kínálatáról Kitekintés néhány Európai

Részletesebben

a kertészeti ágazat fejlesztésére Budapest, 2011. szeptember 23.

a kertészeti ágazat fejlesztésére Budapest, 2011. szeptember 23. Fiatal gazdálkodók javaslatai a kertészeti ágazat fejlesztésére Budapest, 2011. szeptember 23. Helyzetértékelés 1. Zöldség: 68.000 ha 1144 ezer tonna Gyümölcs: 93.000 ha 766 ezer tonna Szőlő: 80.000 ha

Részletesebben

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA

A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI STRATÉGIA FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM AGRÁRPIACI FŐOSZTÁLY 1860 Budapest, Pf. 1. 301-4000 Fax: 301-4702 A GYÜMÖLCS ÉS ZÖLDSÉGPIACHOZ KAPCSOLÓDÓ FENNTARTHATÓ MŰKÖDÉSI PROGRAMOKRA VONATKOZÓ NEMZETI

Részletesebben

Várható változások a csávázás szabályozásában

Várható változások a csávázás szabályozásában Várható változások a csávázás szabályozásában 2014.05.22. VSZT/SGS ESTA fórum Ruthner Szabolcs Előadás tartalma: ESTA minősítések helyzete: Miért alkalmazzuk az ESTA-t? Európai helyzetkép (résztvevő országok,

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

A FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG TAPASZTALATAI A VM (MAGYAR TERMÉK) RENDELET KAPCSÁN. 2014. május 20.

A FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG TAPASZTALATAI A VM (MAGYAR TERMÉK) RENDELET KAPCSÁN. 2014. május 20. A FOGYASZTÓVÉDELMI HATÓSÁG TAPASZTALATAI A VM (MAGYAR TERMÉK) RENDELET KAPCSÁN 2014. május 20. FONTOSABB JOGSZABÁLYOK egyes önkéntes megkülönböztető megjelölések élelmiszereken történő használatáról szóló

Részletesebben

EU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK, BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ

EU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK, BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ Bioszén, a mezőgazdaság új csodafegyvere EU agrár jogszabály változások a bioszén és komposzt termékek vonatkozásában EU AGRÁR JOGSZABÁLY VÁLTOZÁSOK, BIOSZÉN JOGHARMÓNIZÁCIÓ A REFERTIL projekt az Európai

Részletesebben

w w w. c s i g e e s c s i g e. c o m

w w w. c s i g e e s c s i g e. c o m A pályázatok benyújtása 2015. május 18-tól lehetséges! Támogatás célja Cél a fiatal mezőgazdasági termelők gazdaságalapításának és a birtokstruktúra átalakításának előmozdítása, a mezőgazdasági munkaerő

Részletesebben

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszer-stratégia 2014-2020. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály A hazai élelmiszer-feldolgozás jelentősége Miért stratégiai ágazat a magyar élelmiszer-feldolgozás? A lakosság

Részletesebben

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus

MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV. Codex Alimentarius Hungaricus MAGYAR ÉLELMISZERKÖNYV Codex Alimentarius Hungaricus 2-100 számú irányelv Megkülönböztető minőségi jelöléssel ellátott mézfélékről Honey with disctinctive quality indication Jóváhagyta a Magyar Élelmiszerkönyv

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

Piaci intézkedések 2015-2020

Piaci intézkedések 2015-2020 Piaci intézkedések 2015-2020 Tarpataki Tamás agrárpiaci főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium Fiatal Gazda Konferencia, 2015. február 27. KAP kiadások alakulása 1980-2020 (folyó árakon) 70 60 EU-10

Részletesebben

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK

AGRÁRPIACI JELENTÉSEK AGRÁRPIACI JELENTÉSEK ZÖLDSÉG, GYÜMÖLCS ÉS BOR május 25. Zöldség, Gyümölcs és Bor 19- Megjelenik kéthetente Felelıs szerkesztı: Dr. Stummer Ildikó Készítette: Isépy Anett isepy.anett@aki.gov.hu Varga Viktória

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben