Zöldség és gyümölcs. A friss zöldség és gyümölcs piacszabályozása az Európai Unióban. Bevezetés. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

Átírás

1 A friss zöldség és gyümölcs piacszabályozása az Európai Unióban Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Zöldség és gyümölcs Bevezetés A tájékoztató fô célja az, hogy megismertesse a magyar zöldség- és gyümölcstermesztôket az Európai Unió piacszabályozásával, különösen pedig a zöldség- és gyümölcstermesztôk által létrehozható termelôi szervezetekkel 1, amelyek a piacszabályozásban is kulcsszerepet töltenek be. A zöldség-gyümölcs piacszabályozás megismerése több szempontból is fontos a magyar termelôk számára már az EU-csatlakozásunk elôtti idôszakban is. Az elsô szempont az, hogy csatlakozásunk után a magyar termelôkre is teljes egészében vonatkozni fognak az EU szabályai. Bár az EU zöldséggyümölcs piacszabályozása más ágazatokhoz (pl. a tejhez) képest laza, hiszen bárki korlátozás nélkül folytathat termelést, a csatlakozásra elsôsorban a Magyar Élelmiszerkönyv által is elôírt kötelezô minôségi elôírások megismerésével és betartásával a termelôknek és a kereskedôknek egyaránt fel kell készülniük. A második szempont, a TÉSZ-ek mûködésének megismerése, és a magyar termelôk által hasonló szervezetek kialakítása talán az elsônél is fontosabb. A kereskedelem világszerte koncentrálódik, és a szupermarket-hálózatok már Magyarországon is jelentôs részt képviselnek a zöldséggyümölcsforgalmazásban. Ezek a hálózatok jó minôségû, egyöntetû és nagy mennyiségû áru pontos szállítását követelik meg, s e feltételeknek az egyéni termelôk az Európai Unióban is nehezen, vagy egyáltalán nem tudnak megfelelni. További érv a TÉSZ-ek mellett az, hogy jelentôs mennyiségû áruval jelentkeznek a piacon, ami jobb alkupozíciót, magasabb bevételt jelent a termelô számára. A termelô bevételeit növeli az is, hogy az ilyen szervezetekbe szervezôdött termelôk együttesen képesek az áru válogatásához, csomagolásához szükséges gépek beszerzésére, tárolók létesítésére, ami által értékesebb árut állíthatnak elô, illetve az áru értékesítésével megvárhatják a piac kedvezô alakulását. A harmadik szempont az, hogy az Európai Unió a zöldség- és gyümölcstermesztôket nem egyénileg, hanem TÉSZ-eiken keresztül részesíti támogatásban. Másképpen megfogalmazva a támogatás haszonélvezôje a termelô, de a támogatáshoz csak a szervezet tagjaként juthat hozzá. Ezért a magyar termelôk alapvetô érdeke, hogy csatlakozásunk idôpontjára minél nagyobb arányban szervezôdjenek TÉSZ-ekbe. Az itt leírt és magyarázott szabályok kiválasztásakor a cél az volt, hogy ezek alapján a magyar termelôk képesek legyenek versenyképes TÉSZ-ek létrehozására, amelyeken keresztül EU-csatlakozásunk után az Unió támogatásait is igénybe vehetik majd. A tömörség érdekében a szabályozás egészérôl csak rövid áttekintést adunk, részletesebben csak a TÉSZ-ekkel foglalkozunk. 1 E szervezetek számára nehéz jó magyar elnevezést találni. Angol nevük ugyanis producer organisation, rövidítve PO, szó szerinti fordításban termelõi szervezet. E kifejezés rövidítése TSZ viszont komoly félreértést okozna, mivel ezek a szervezetek nem rokonai a régi 'termelõszövetkezeteknek'. Mivel az ilyen szervezetek elismerésérõl szóló magyar rendelet a zöldség-, gyümölcstermelõi, értékesítõ szervezet kifejezést, illetve a TÉSZ rövidítést használja, a tájékoztató további részében elsõsorban a TÉSZ illetve a szervezet megnevezést fogjuk használni.

2 Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piacszabályozása Az Európai Unió októberében új alaprendeletet hozott a zöldség-gyümölcspiac szabályozásáról. Az alábbiakban ezt a 2200/96/EK számú rendeletet, valamint a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeleteket tekintjük át. A csatlakozási felkészülés keretében a rendelet TÉSZ-ekre vonatkozó egyes szabályait Magyarország is átvette. Az errôl szóló jogszabály A földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 25/1999. (III. 5.) FVM rendelete a zöldség-, gyümölcstermelôi, értékesítô szervezetekrôl, amely a Magyar Közlöny 1999/18. számában jelent meg. Mivel a magyar rendelet a hazai viszonyokra való tekintettel csak az EU rendelet TÉSZ-ekre vonatkozó részét vette át kisebb módosításokkal célszerûbbnek tartottuk az EU rendelet ismertetését, annak fô fejezetei szerint haladva. A rendelet hatálya alá tartozó termékek A rendelet minden élelmezési célra termesztett zöldségre és gyümölcsre vonatkozik, beleértve a termesztett gombát, a csemegeszôlôt és a déligyümölcsöket is. Kivétel ez alól a hazánkban termesztett növények közül a burgonya és a csemegekukorica. Minôségi elôírások Zöldség articsóka bimbóskel cukkini étkezési paprika fejes saláta, fodros és széles levelû endívia fejes- és kelkáposzta fokhagyma halványító zeller karfiol paradicsom paraj póréhagyma sárgarépa spárga tojásgyümölcs uborka vöröshagyma witloof cikória zöldbab zöldborsó A minôségi elôírások jelentôsége Az Európai Unió több mint 30 fontos zöldség- és gyümölcsfaj (lásd a táblázatot) esetében kötelezôvé tette a minôségi elôírások alkalmazását, a jövôben pedig további fajok esetében is minôségi elôírások életbe léptetése várható. Kereskedelmi forgalomba csak ezeknek megfelelô minôségû termékek kerülhetnek (ez alól kivételt jelentenek pl. a termelô saját gazdaságában, közvetlenül a fogyasztónak eladott áruk, illetve a feldolgozóiparnak szállított alapanyagok). Ez azt jelenti, hogy a termékeknek a termelôtôl a fogyasztóig a kereskedelem minden lépésében meg kell felelniük az érvényes elôírásoknak. Az áru minôségéért mindig az áru birtokosa felelôs. A minôségi elôírások egyaránt vonatkoznak az EU-ban megtermelt, az importált és az exportált termékekre. Az áru minôségi követelményei Gyümölcs alma és körte csemegeszôlô cseresznye görögdinnye kajszi ôszibarack és nektarin sárgadinnye szamóca szilva avokádó banán citrusfélék kiwi A minôségi elôírások alapját a minimumkövetelmények képezik. Ezek legtöbbje az összes termékre vonatkozik. Ezek értelmében az áru legyen ép, egészséges, tiszta, friss megjelenésû; állati kártevôktôl és azok kártételétôl, betegségek nyomaitól, nem természetes felületi nedvességtôl, idegen szagtól és íztôl mentes; megfelelôen fejlett és érett. A kötelezô elôírások méretelôírásokat is tartalmaznak. Ezeket a termék jellemzôinek megfelelôen határozták meg. Így vonatkozhatnak az átmérôre (pl. a fokhagyma vagy az alma esetében) a tömegre (pl. a saláta vagy a csemegeszôlô esetében), a hosszra (a cukkini esetben) vagy ezek kombinációjára. A méret szerinti osztályozás csak bizonyos fajok Extra és I. 2

3 osztályú áruja esetében kötelezô, a többi esetben csak lehetséges. Mivel a válogatás illetve osztályozás tökéletesen nem végezhetô el, a kötelezô elôírások megengednek bizonyos minôségi és méreteltéréseket. Ez minôségi osztálytól és terméktôl függôen általában 5 10%. Az árunak ugyanakkor minden esetben fogyasztásra alkalmasnak kell lennie (pl. nem lehet erôsen zúzódott). Az áru csomagolására és jelölésére szintén részletes követelményeket állapítanak meg a rendeletek. Elsôdleges követelmény, hogy a csomagolóanyag és a csomagolás módja biztosítsa a termék megfelelô védelmét. A csomagoláshoz használt anyagok nem tartalmazhatnak az egészségre ártalmas összetevôket (pl. bizonyos festékeket), az áruval érintkezô anyagoknak pedig újnak és tisztának kell lenniük, és nem szabad külsô vagy belsô elváltozást okozniuk a termékben. A göngyölegen a következô adatokat kötelezô feltüntetni: Egyes termékeknél az elôírások további adatok csomagoló és/vagy forgalmazó neve és címe; termék megnevezése (ha az kívülrôl nem látható); minôségi osztály; származási ország; fajtanév (egyes Extra és I. osztályú termékeknél); méret (méret szerint válogatott termékeknél); nettó tömeg (tömeg alapján értékesített termékeknél); darabszám (darabszám alapján értékesített termékeknél). feltüntetését is megkövetelik. A fenti információkat jól láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül kell feltüntetni a göngyöleg egy oldalára nyomtatva vagy eltávolíthatatlan címkével ráragasztva. Ömlesztve szállított termékek esetében az adatokat az árut kísérô dokumentumon, vagy a szállítóeszköz belsejében jól láthatóan elhelyezve kell feltüntetni. Amint a fentiekbôl látható, az elôírások elsôsorban az áru küllemére vonatkoznak, ízével, zamatával mivel e tulajdonságok objektív megítélése, ilyen kategóriák felállítása igen nehéz általában nem foglalkoznak. Hasonlóképpen nem esik szó az elôírásokban a káros beltartalmi anyagokról (pl. nitrátok, növényvédôszer-maradványok), mivel ezeket a növényegészségügyi és az általános élelmiszerellenôrzô vizsgálatok keretében ellenôrzik. Magyarországi helyzet Magyarország a Magyar Élelmiszerkönyv kialakítása során kötelezô elôírásként átvette az Európai Unió minôségi elôírásait. A Magyar Élelmiszerkönyv elôírásainak való megfelelést 1993 óta vizsgálják az Állategészségügyi és Élelmiszerellenôrzési Állomások. Az ellenôrzési rendszer fokozatosan kerül kiépítésre. Jelenleg az Európai Unióba exportált tételeket minden esetben, kötelezô jelleggel ellenôrzik, de növekszik a más országokba menô export ellenôrzésének aránya is. A következô lépésben fokozatosan ki kell építeni a hazai és import termékek ellenôrzését is. Termelôi szervezetek A termelôi szervezetek termelôk természetes vagy jogi személyek által, elsôsorban termékeik zöldség és gyümölcs termelésének megszervezése, közös áruvá készítése, tárolása és értékesítése céljából létrehozott szervezetek. Társasági formájuk nincs megkötve, de többségük szövetkezeti formában mûködik. A TÉSZ ugyanis nem jelent önálló jogi formát, ezért az elismerést kérô szervezeteket elôször valamilyen jogi formában (szövetkezet, Kft., Rt.) be kell jegyeztetni a Cégbíróságnál. Beszerzô-értékesítô szervezetek, szövetkezetek más ágazatokban is mûködnek Európa-szerte és Magyarországon is. A zöldség-gyümölcs ágazatban betöltött különleges szerepüket az adja, hogy más ágazatokkal ellentétben az EU-piacszabályozás részét képezik, így meglétük befolyásolja hazánk csatlakozási esélyeit, valamint támogatáshoz is csak ezeken keresztül fognak jutni a magyar zöldséggyümölcstermelôk. Méretük nagy változatosságot mutat: forgalmuk az évi tonnás értékesítéstôl több százezer tonnáig, taglétszámuk 5 10 fôtôl több ezer fôig terjed. (Az utóbbi években egyre gyakoribb forgalmuk növekedése pl. kisebb szervezetek összeolvadásával.) Általában jellemzô rájuk a földrajzi és termék 3

4 szerinti szervezôdés: rendszerint egy-egy termesztôkörzet termelôi, termékcsoportonként (pl. gyümölcs vagy zöldség, esetleg csak bizonyos növények a körzetben termesztettek közül) szervezik meg ôket. Jelenleg több mint 1300 TÉSZ mûködik az EU-ban, és ezek értékesítik a nagykereskedelem és az üzletláncok felé a zöldség-gyümölcs közel 50%-át. Az általuk végzett feladatok között jelentôs különbségek lehetnek. A különbséget elsôsorban az okozza, hogy a tagok más-más feladatokat ruháznak át az általuk létrehozott szervezetre, továbbá minden feladat többféleképpen oldható meg. A tapasztalatok szerint a konkrét feladatok megoldásának módjától függetlenül sikeres mûködésüknek három alapfeltétele van: 1. A termelôk adott csoportjának fel kell ismernie, hogy a közös értékesítés számukra gazdasági elônyt jelent. 2. Ezek a termelôk egyetértésben válasszák meg a szervezet szakmailag és gazdaságilag felkészült vezetôségét. 3. A megválasztott vezetôknek biztosítsanak széles hatáskört és tartsák be döntéseiket. Az alábbi ábra segítségével tekintsük át, hogyan jut el az áru a TÉSZ közremûködésével a termelôtôl a fogyasztóig. Az áru útja a termelotol a fogyasztóig termelô termelô termelô Válogatás, csomagolás: Egyes TÉSZ-eknél a termelôk saját válogató-csomagoló gépekkel rendelkeznek, és maguk végzik ezt a feladatot, más helyeken a termelôk ömlesztve szállítják központi feldolgozásra az árut. Tárolás: A termelt áru fajtájától függôen rendszerint rendelkeznek az áru átmeneti hûtésére (pl. paprika, paradicsom) vagy hosszú távú (pl. alma, körte) tárolására szolgáló közös hûtôtárolóval. Értékesítés: Szintén több módja lehetséges. Jól ismert a holland típusú, aukciós értékesítés, ahol az árut a szervezet központjában kialakított aukciós teremben vásárolják meg a nagy- és kiskereskedôk. Az utóbbi idôben egyre fontosabbá válik és a jövôben még jelentôsebb lesz az elôre megkötött szerzôdéseken alapuló, a nagykereskedôk és a szupermarket-hálózatok felé történô közvetlen értékesítés. Nagybani piacokra ritkábban szállítanak árut gyakran azokat a minôségi elôírásoknak ugyan megfelelô, de gyengébb minôségû termékeket viszik ide, amelyek a szupermarketeknek nem eladhatók. Az elôírásoknak nem megfelelô minôségû, illetve a speciálisan e célra termelt termékek a feldolgozóiparnak adhatók el, illetve a TÉSZ maga is végezhet feldolgozást (pl. savanyúságok készítését). A TÉSZ az értékesítés mellett egyéb tevékenységekkel is foglalkozhat. Ilyen például a közös anyagbeszerzés (vetômag, növényvédô szer, mûtrágya stb.), mivel nagy tételek esetén komoly árkedvezményeket tud elérni, a közös gépbeszerzés (nagy értékû, egy termelô által nem kihasználható gépek esetén), palántanevelés, szaktanácsadó szerzôdtetése (pl. a növényvédelem esetében) stb. szupermarket hálózat válogatás csomagolás tárolás értékesítés nagykereskedô feldolgozóipar kiskereskedô fogyasztó Elismerési feltételei Amint azt a fentiekben láttuk, a TÉSZ-ek feladatai változatosak lehetnek, és ennek megfelelôen felépítésük is különbözô. Annak érdekében, hogy a termelôk minél nagyobb arányban alakítsanak ki ilyen szervezeteket, az Európai Unió kidolgozta a TÉSZ-ek elismerési feltételeit, és az eszerint mûködô szervezeteket anyagi támogatásban részesíti. Itt ismételten hangsúlyozni kell, hogy az Európai Unióban bármely magángazda vagy szervezet szabadon folytathat zöldség- és gyümölcstermesztést, de csak az elismerési feltételeknek megfelelô szervezeteken keresztül részesülhetnek az EU támogatásában. 4

5 A szabályok széles mozgásteret engednek a TÉSZ-eknek, mivel az elismeréshez megszabott feltételek fô szerepe az, hogy e szervezetek kellô gazdasági erôt képviseljenek, és ezáltal életképesek legyenek. Az áttekintés elôtt röviden ki kell térni az Európai Unió rendeletei végrehajtásának módjára. A rendeletek a 15 tagállam mindegyikére azonos módon vonatkoznak. A szabályok betartatása ugyanakkor elsôsorban a tagállamok feladata. Ezért a TÉSZ-ek elismerésével vagy bármilyen egyéb kérdéssel kapcsolatban az 'állami szervek' illetékesek. Ez a szerv mezôgazdasági kérdésekben rendszerint a tagország mezôgazdasági minisztériuma, illetve annak valamely hivatala. Az EU kétféle szervezetet különböztet meg: a teljes elismerésben illetve az elôzetes elismerésben részesíthetô TÉSZ-eket. Az EU-rendelet felépítését követve elôször a teljes elismerés feltételeit tekintjük át, majd azt, hogy milyen könnyítéseket jelent ehhez képest az elôzetes elismerés. Fô feladatai a termelésnek az igényekhez történô illesztése (mennyiségileg és minôségileg egyaránt); a tagok termékeinek forgalmazása, ezáltal a kínálat koncentrálása; a termelési költségek csökkentése és a termelôi árak stabilizálása; olyan termesztési módszerek és környezetbarát hulladékkezelési eljárások (pl. a selejt vagy a nem értékesíthetô áru megsemmisítése) elterjedésének elôsegítése, amelyek védik a környezet (elsôsorban a víz, a talaj és a táj) minôségét, és/vagy javítják a környezet biológiai állapotát (pl. integrált vagy biotermelés). Tagjainak 5 fô kötelezettsége a szervezet által meghatározott termelési, forgalmazási és környezetvédelmi szabályok betartása; a teljes termékmennyiségnek a szervezeten keresztüli forgalmazása, az alábbi kivételekkel, amelyeket minden esetben a szervezetnek kell engedélyeznie: a tagok termésük legfeljebb 25%-át maguk is eladhatják, de csak saját területükön, közvetlenül a fogyasztók számára; a tagok másik TÉSZ-en keresztül, illetve saját maguk értékesíthetik azon termékeiket, amelyekkel saját szervezetük nem foglalkozik; pénzügyi hozzájárulás fizetése (a forgalmazott termék mennyisége vagy értéke alapján); statisztikai adatok szolgáltatása (terület, hozam, értékesítés) a szervezet számára, amelyet az az állami szervek felé továbbít; tagság kizárólag egy TÉSZ-ben. A szervezet 5 fô kötelezettsége Az alapszabálynak a következôket kell biztosítania: a tagok kötelezettségeinek betartathatóságát; a szervezet mûködtetéséhez szükséges tagdíjfizetés módjának meghatározását; a szervezet demokratikus felépítését; szankciókat a szabályok be nem tartása esetére (ezek rendszerint a következôk: pénzbüntetés, a tagság felfüggesztése, kizárás); szabályokat új tagok felvételére (pl. minimális tagsági idô, tagjelöltség, belépési díj). A minimális tagsági idô legalább egy év. Amennyiben egy termelô ki akar lépni a szervezetbôl, azt május 31-ig írásban be kell jelentenie, és tagsága a következô év január 1-én szûnik meg. (A szervezet ennél hosszabb bejelentési idôt is meghatározhat.) Amennyiben a szervezet mûködési programmal (lásd a pontot) rendelkezik, annak tartama alatt a tag csak a TÉSZ beleegyezésével léphet ki. A gyakorlatban a kilépés ritka, leggyakoribb oka a tag idôs kora. Minimális méret A minimális taglétszám és termelési érték meghatározása azért szükséges, mert e nélkül a szervezetek nem képviselnek kellô gazdasági erôt, s így nem képesek tagjaik piaci érdekeinek hatékony érvényesítésére. A minimális méretet az Európai Unió a tagországokban mûködô TÉSZ-ek jellegzetességeire való tekintettel országcsoportonként eltérôen határozta meg. Hazánkban a többek között Portugáliára vonatkozó minimális méretet célszerû figyelembe venni, mivel ott a termelôk szervezettsége hasonlóan ala- 5

6 csony fokú. Ez a minimális méret legalább 15 tag esetén 0,5 millió EURO (kb. 125 millió Ft), 5 tag (nagyobb termelôk) esetén 1 millió EURO (kb. 250 millió Ft) éves forgalom. Megjegyzendô, hogy a gazdasági szükségszerûségek miatt az EU országaiban a termelési érték általában jelentôs mértékben meghaladja a minimálisan elôírtat (rendszerint 1 milliárd Ft feletti összeg), és hosszú távon a magyar gazdálkodóknak is erre érdemes törekedniük. Támogatása az Európai Unióban A támogatásokkal kapcsolatban meg kell ismerkedni két fogalommal: a mûködési alappal és a mûködési programmal, mivel ezekhez kötôdnek a támogatások. A mûködési alap A mûködési alapot a TÉSZ a tagok befizetéseibôl képezi és elsôsorban fejlesztési célokra használja fel. A befizetés alapja a tagdíjhoz hasonlóan az értékesített termék mennyisége vagy értéke lehet. A termelôk befizetéseit az EU bizonyos korlátok között ugyanannyival kiegészíti. A támogatás felsô határa a TÉSZ által forgalmazott termékek értékének 4,5%-a. Azon országokban, ahol a TÉSZ-ek aránya alacsony, a tagállam saját költségvetésébôl további támogatást is adhat a mûködési alaphoz. Ennek mértéke a termelôi befizetések fele (a forgalmazott érték 2,25%-a) lehet. A mûködési alap felhasználható a mûködési program, illetve részben árukivonás (intervenció) finanszírozására (lásd a 4. pontot). A mûködési program A mûködési program olyan, a TÉSZ által kialakított, 3-5 év hosszú fejlesztési program, amelynek célja a pontban megfogalmazott feladatok (a termelésnek az igényekhez történô illesztése, a tagok termékeinek forgalmazása, a termelési költségek csökkentése és a termelôi árak stabilizálása, környezetbarát termesztési és hulladékkezelési módszerek bevezetése) minél jobb teljesítése, továbbá a termékminôség javítása, a termékek értékének növelése, a termékek reklámozása (kivéve márkanevek reklámozását). A mûködési programban szerepelhet pl. beruházások (hûtôtároló, válogató gépsor stb.) megvalósítása vagy a termelôk szakmai ismereteinek bôvítése (pl. speciális tanfolyamok szervezése) is. A törvény lehetôséget biztosít arra is, hogy több TÉSZ szövetséget alkosson, és együtt kezeljék mûködési alapjukat. Ez elônyös lehet például közös marketing-programok kidolgozása, esetleg nagy, közös beruházások finanszírozása során. Az új szervezetek elôzetes elismerése és támogatása Azok a szervezetek, amelyek újonnan alakultak, illetve még nem felelnek meg minden elismerési feltételnek (pl. minimális méret, a tagok önálló értékesítésének túl magas aránya), elôzetes elismerést kérhetnek az állami szervektôl. A teljes és az elôzetes elismerés közötti fô különbségek röviden úgy foglalhatók össze, hogy az elôzetes elismerést kérô szervezetnek még nem kell rendelkeznie az áruvá készítést végzô mûszaki háttérrel, nem vonatkozik a tagokra a száz százalékos beszállítási kötelezettség, illetve nincs szükség termelési és környezetvédelmi szabályok kialakítására. Az elôzetes elismeréshez a szervezeteknek részletes, ütemezett elismerési tervet kell benyújtaniuk. A tervnek részletesen, éves bontásban be kell mutatnia, hogyan kívánja a szervezet elérni a teljes elismerés feltételeinek való megfelelést. Az elismerési terv idôtartama legfeljebb öt év lehet, és tartalmaznia kell a következô információkat: a terv idôtartamát; a kezdeti helyzet részletes leírását: taglétszám, a tagok termelési adatai, értékesítés, létesítmények stb.; a terv céljait; a célok eléréséhez végrehajtandó feladatokat és megvalósításuk módját, éves bontásban, költség-haszon elemzéssel kiegészítve; azokat a lépéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a szervezet az összes elismerési feltételnek megfeleljen; a szükséges beruházások megvalósításának tervezett költségeit, éves bontásban. 6

7 Az elôzetes elismerés öt éve alatt a TÉSZ-ek anyagi támogatást kaphatnak az Európai Uniótól: A megalakulás segítését és az adminisztratív feladatok megkönnyítését szolgáló támogatás mértéke 1 millió EURO (kb. 250 millió Ft) forgalomig öt éven át az árbevétel %-a, az 1 millió EURO feletti részre az árbevétel 2,5 2,5 2,0 1,5 1,5%-a; a támogatás felsô határa EURO. A beruházási támogatások mértéke legfeljebb 75% vissza nem térítendô támogatás; pontos mértékét az egyes tagállamok állapítják meg, rendszerint 50 60% között. Az elismerési terv megvalósítása során a szervezet bármikor kérheti a végleges elismerést. Egyúttal mûködési programjának tervezetét is beadhatja, így lehetségessé válik az, hogy az elismerés után a kialakulási támogatást azonnal felváltsa a mûködési alapon keresztül kapható fejlesztési támogatás. Szövetségei Egy-egy régió vagy ország TÉSZ-ei gyakran szövetségeket is létrehoznak. Ezek célja rendszerint gazdasági tevékenységük összehangolása. Az EU rendeletei lehetôséget biztosítanak arra is, hogy amenynyiben a tagszervezetek úgy döntenek a mûködési alapot a TÉSZ-ek szövetsége kezelje. Ennek közösen megvalósítható programok (pl. országos szintû reklámtevékenység) esetében van jelentôsége. Amennyiben a szövetség adott termék(ek) termelôi és termelése terén (az országban vagy egy régiójában) reprezentatívnak tekinthetô, a szervezet kezdeményezheti az államnál a szervezet bizonyos szabályainak korlátozott idôre történô kiterjesztését azon piaci résztvevôkre is, akik nem tagjai a szervezetnek. A reprezentativitás feltétele az, hogy a szervezetnek tagja legyen az adott termék(ek) termelôinek legalább kétharmada és ôk adják a termelés legalább kétharmadát is. Intervenció, árukivonás Az intervenció célja az, hogy amennyiben adott évben a termés mennyisége túl nagy és az a piacon nem értékesíthetô, a termelô számára biztonsági hálóként korlátozott mértékû támogatást nyújtson. Ebbôl következôen a kivonási ár alacsony szintû, hozzávetôleg a termelési költségeket fedezi. (A kivonási árakat a 6. fejezetnél található táblázat tartalmazza.) Intervenciós felvásárlási támogatást az EU 16 terméknél biztosít. Ennek mértéke maximum a TÉSZ forgalmazott termelésének 10%-a, alma és körte esetében 8,5%-a. Magyarországon a kivonható termékek közül jelentôs a karfiol, a paradicsom, az alma, a csemegeszôlô, a görög- és sárgadinnye, a kajszi, a körte és az ôszibarack. A kivont mennyiségrôl és a kivonás idôszakáról a szervezet dönt. A kivont árunak a csomagolás kivételével meg kell felelnie az érvényes minôségi elôírásoknak. A TÉSZ a mûködési alapból más termékeknél is adhat tagjainak kompenzációt, illetve korlátozott mértékben kiegészítést adhat az EU kivonási támogatásához. A mûködési alapnak legfeljebb 30%-a használható ilyen célra. A kivont áru felhasználható elsôsorban karitatív célokra, továbbá takarmányozásra, ipari alkohol gyártására illetve a feldolgozóiparban. Az így fel nem használható mennyiség környezetbarát módon megsemmisíthetô. Egyéni termelôk csak TÉSZ-eken keresztül részesülhetnek intervenciós kifizetésekben. Az EU ebben az esetben 10%-kal alacsonyabb kivonási árat fizet, amelybôl a szervezet levonhatja a kivonással kapcsolatos költségeit. A kivonható mennyiség itt is legfeljebb a termelô értékesített termésének 10%-a. Szakmaközi szervezetek A zöldség- és gyümölcspiacot szabályozó rendelet lehetôvé teszi a tagállamok számára úgynevezett szakmaközi szervezetek elismerését. (Jelenleg fôleg Hollandiában és Franciaországban mûködnek hasonló szervezetek. A magyarországi terméktanácsok hasonlítanak e szervezetekhez nem véletlenül, hiszen e példák alapján alakították ki ôket. Ugyanakkor több különbség is van felépítésükben és feladataikban. A szakmaközi szervezetek létrehozói, illetve tagjai a rendelet hatálya alá tartozó bármely termék termelésével és/vagy kereskedelmével és/vagy feldolgozásával foglalkozókat tömörítô szövetségek lehet- 7

8 nek. (Azaz természetes személyek közvetlenül nem, csak a szövetségeken keresztül lehetnek tagjaik.) Mûködésük fô célja a termelés, a feldolgozás, a kereskedelem és a fogyasztás összhangjának megteremtése, ezáltal a piaci résztvevôk kockázatának csökkentése, jövedelmének növelése. E szervezetek számára támogatást az EU nem biztosít. Mûködésüket rendszerint tagdíjakból finanszírozzák. A szakmaközi szervezetek maguk nem folytathatnak termelô, kereskedô vagy feldolgozó tevékenységet. Mûködésük nem torzíthatja a piaci versenyt, nem járhat az árak rögzítésével és nem befolyásolhatja a piacszabályozás egészséges mûködését. A szervezet kérésére az állami szervek a fenti feladatokat ellátó, az ágazat jelentôs hányadát képviselô szervezeteket elismerhetik. Ehhez be kell nyújtani a szervezet mûködését és képviseleti arányát bemutató dokumentumokat. Amennyiben egy elismert szakmaközi szervezet adott termék(ek) termelése és/vagy kereskedelme és/vagy feldolgozása terén (az országban vagy egy régiójában) reprezentatívnak tekinthetô, a szervezet a TÉSZ-ek szövetségéhez hasonlóan kezdeményezheti az államnál a szervezet bizonyos szabályainak korlátozott idôre történô kiterjesztését azon piaci résztvevôkre is, akik nem tagjai a szervezetnek. Kereskedelem az Európai Unión kívüli országokkal Az Európai Unió a zöldség-gyümölcs ágazat esetében csak néhány termékre (alma, egyes héjas gyümölcsök, csemegeszôlô, ôszibarack, nektarin, paradicsom) ad exporttámogatást, erôsen korlátozott mennyiségben és értékben. E termékek importvédelme ugyanakkor igen erôs. A vámok ugyan általában alacsonyabbak (hozzávetôleg 5 20% közöttiek) mint a Magyarország által alkalmazott vámok (hozzávetôleg 20 50%), ám a vámokon túlmenôen amelyek az EU szezon ideje alatt több termék esetében magasabbak egyes, az EU-ban nagy mennyiségben termelt termékekre (lásd a táblázatot) bizonyos idôszakokban a belépési ár-rendszer vonatkozik. A meglehetôsen magas belépési ár alatt importált termékekre a vám mellett kiegészítô vámot is kell fizetni. A belépési ár-rendszer fôleg a magyar gyümölcstermelôk számára okoz nehézségeket, elsôsorban az alacsonyabb értéket képviselô feldolgozóipari alapanyagok, de a friss fogyasztásra kerülô áru esetében is, csatlakozás után viszont számunkra is védelmet fog biztosítani a nem tagállamokból érkezô áruval szemben. A nem belépôáras termékek esetében ugyanakkor az import növekedését okozhatja a jelenleg Magyarországon magasabb vámok kölcsönös eltörlése. Termék Belépési ár Kivonási ár Kivonási ár érvényes EURO/100 kg Ft/100 kg Zöldség articsóka XI. 1. VI. 30. cukkini II. 1. I. 31. karfiol 7, paradicsom I. 1. XII , tojásgyümölcs 3, uborka I. 1. XII. 31. Gyümölcs alma VII. 1. VI , csemegeszôlô VII. 21. XI , cseresznye, meggy V. 21. VIII. 10. görögdinnye 4, kajszi VI. 1. VII , körte VII. 1. IV , nektarin VI. 11. IX , ôszibarack VI. 11. IX , sárgadinnye 4, szilva VI. 11. IX. 30. citrom VI. 1. V , klementin XI. 1. II. vége 13, mandarin XI. 1. II. vége 13, narancs XII. 1. V , satsuma XI. 1. II. vége 13,