KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE, MegjeM limes szerdáiésszombatos. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS.

Átírás

1 Vili. évfolyam. lidűapest, 185)8 évi deczember hó ( ) i KÖZTELEK KÖZ- ÉS MEZŐGAZDASÁGI LAP. AZ ORSZÁGOS MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET HIYATALOS KÖZLÖNYE, Az országos m. gazdasági egyesület tagjai ingyen kapják. Nem tagoknak előfizetési díj: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Szerkesztőség és IriadóHjv^al: Bn<»p.eff Közte ek)i MegjeM limes szerdáiésszombatos. Kéziratokat a szerkeszti 1 - ~ ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS. Lapunk ezen karácsonyi ünnepi számát 20,000 példányban küldjük szét a magyar gazdáknak. Eddigi hét évi működésűnkre a legnagyobb megelégedéssel tekinthetünk vissza, mert törekvéseink. iránt a gazdaközönség kezdettől fogva fokozódó mértékben nyilvánította megelégedését és bizodalmát, a mit a gazdaközönségnek az a páratlan felkarolása bizonyít legjobban, a melyben lapunkat részesítette. Törekvésünknek sikere: hogy a Köztelek" a magyar mezőgazdasági érdekek hű tüköré és pártatlan előharezosa legyen, csakis a gazdaközönség további fokozottabb pártfogásától függ. Hisszük, hogy valamint lapunk a múltban becsülettel igyekezett feladatát a magyar mezőgazdaság érdekeinek előmozdítása munkájában betölteni és ebben a működésében eredményeket is ért el, ugy a gazdaközönség a jövőben sem fogja pártfogását tőlünk megvonni, sőt a mai folyton súlyosbodó gazdasági helyzetbén még nagyobb számban fog tömörülni azon zászló köré, a melyet az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a gazdai érdekek elősegítésére kibontott s melynek diadalra juttatása terén hivatalos lapjának nem kis része van. Ezért kérjük, ezért reméljük a gazdaközönség szellemi és anyagi támogatását a jövőre is. Lapunk beosztásában a múlthoz képest semmi változás nincs. Iparkodni fogunk azt szellemi részében és külső kiállításában" a folyton fokozódó méltányos igényeknek megfel előleg tökéletesbiteni. > A Köztelek 8 lap szervezete a következő: A Köztelek 8 az Orsz. Magyar Gazd. Egyesület tanácsának felügyelete alatt áll. Szerkesztőség: Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az O. M. G. E. igazgatója. Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G.E. szerkesztőtitkárja. Társszerkesztő: Buday Barna az O. M. G. E. titkára. Szakvezetők: Növénytermelés: Kerpely Kálmán a debreczeni m. kir. gazd. tanintézet tanára. Trágyázás: Cserháti Sándor a m.-óvári m. kir. gazd. akad.tanára. Gazdasági üzlettan: Hensch Árpád a m.-óvári m. kir. gazd. akad. tanára. Kertészet és szölömivelés: Angyal Dezső a budapesti m. kir. kertészeti tanintézet igazgatója. Állattenyésztés és táplálás: Monostori Károly m. kir. állatorvosi akadémia tanár. Gazdasági jog: dr. Szilárd Ferencz köz- és váltóügyvéd. Állategészségügy és gyógyászat: dr. Hutyra Ferencz a m. kir. állatorvosi akad. igazgatója. Talajjavítás, vizszabályozás és rétmivélés: Kvassay Jenő földmiv. min. tanácsos, a m. kir. kultúrmérnöki hivatal főnöke. Mezőgazdasági építészet: Száhlender Gyula a m.-óvári m. kir. herczegi urad. épitésze. Gazdasági vegytan: dr. Liebermann Leo az orsz. chemiai intézet igazgatója. Gazdasági ipar: Zalka Zsigmond a kassai m. kir. gazd. tanintézet tanára. Gazdasági növénytan (növénybetegségek, magismeret,, élettan): Mezey Gyula a magyar-óvári kir. gazdasági akadémia tanára. Gazdasági rovartan és a kártékony rovarok elleni védekezés: Jablonowski József az áll. rovartani állomás vezetője. Halászat: Landgráf János országos halászati felügyelő. Gazdasági gépészet: ifj. Sporzon Pál a debreczeni m. kir. gazd. tanintézet tanára. Mint külön havi. melléklet jelenik meg a Gazdatisztek Lapja" Jeszenszky Pál OMGE. titkár szerkesztésében, Baromfiak" Hreblay Emil baromfitenyésztési felügyelő szerkesztésében és a Tejgazdaság". Közgazdasági czikkeinket, a melyek az összes aktuális kérdéseket felölelik, elsőrendű szakeröink és publicistáink irják. IUusztráezióinkat elsőrendű művészeink: Vastagh Géza, Büttner Helén, Goró Lajos, Méissl Ágost, Németh Lajos, Vladár Ernő, Zombory János készítik. GaboTiatudósitásairikat a legnagyobb részletességgel a szerkesztőség állítja egybe; szesztudósitást Goldfinger Gábor szeszgyári-hivatalnok ád, & budapesti marhavásárról, valamint a lóvásárról szóló tudósításainkat a székesfővárosi vásárigazgatóság adja, a heti vásárok árjegyzését pedig a Központi Vásárcsarnokban működő: Magyar Gazdák Vásárcsarnok Ellátó Szövetkezete 8 szolgáltatja. 207 munkatársunk nevét lapunk más helyén közöljük. Azt hisszük, hogy á fenti óriási szellemi erö legjobb ajánlat a Köztelek" részére és a magyar gazdaközönség csak saját érdekében cselekszik, ha vállalatunkat felkarolja és terjeszti. A KÖZ TELEK" szerkesztősége. Mai számunk 36 oldal.

2 1854 KÖZTELEK, DECZEMBER HO SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. A magyar gazdákhoz! A magyar nemzet anyagi érdekei soha nagyobb koczkázatnak kitéve nem voltak, mint éppen most, amidőn a pojitikai bizonytalanság és. Ausztriával való kiegyezésünk megakadása miatt a közgazdasági életnek müaden részében a pangásnak, sőt a visszalianyatlásnak kétségtelen bekövetkezte előtt, állunk,. A várva-várt kibontakozás helyes utjai ma jobban el vannak homályosulva, semhogy az azokból kivezető vezérfonalat megjelölni lehessen. Egy azonban bizonyos és ez az, hogy a mezőgazdasági. é dekek:^é'inek kétszeres éberséget kell kifejteniök, hogy a zavaros viszonyok között, is megmenthető ^és biztositható- legyen a mezőgazdaság számára az, ami egyáltalában lehetséges. Ennek pedig egyedüli eszköze csakis a mezőgazdasági érdekek képviselőinek tömörülése íolvtán előálló társadalmi szervezkedés hathatós működése lehet. A magyar gazdatársadalom a lefolyt évtizedben erőteljes működést fejtett ki, hogy mezőgazdasági érdekképviseletének szervezetét megteremtse. Kitartó törekvésének méltó koronáját és állami létünk ezeréves fennállásának egyik legszebb ünnepét képezte a gazdatársadalom szervezkedésének sikerülte a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének megalakitása által. Ez a szervezet van hivatva a politikai helyzet kedvezőtlen volta daczára a társadalmi tevékenység terén biztosítani a mezőgazdasági érdekeket, de egyszersmind hivatva van arra is, hogy éber figyelmével résen állva, a : szükség pillanatában közvetlen beavatkozásával az áldatlan helyzetből való kibontakozásnál közreműködjék. Erre nemcsak azért van jogosultsága, mert. az ország legjelentékenyebb, tehát legtöbb ahyagi érdekét felölelő termelési ágát képviseli, hanem azért is, mert a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége a legfüggetlenebb, a legintelligensebb, a nemzeti törekvések irányítására a leghivatottabb középbirtokos osztályt öleli fel, amelynek közreműködését az egész ország ebben az irány-, ban is méltán megkövetelheti. Addig is azonban, mig a vázolt eshetőség bekövetkezhetik, a társadalmi tevékenységnek oly széles mezeje kínálkozik, amelynek mivelése nemcsak hálás talajt, hanem el nem maradható eredményeket is biztosit. A társadalmi működésnek első sorban a kisemberek exisztencziájának biztosítására, a nép legszélesebb rétegei jólétének emelésére, ezáltal 1 a társadalmi ellentétek kiegyenlítésére és a társadalmi béke megteremtésére és biztosítására, kell irányulnia. A gazdatársadalomnak működése.ezen területén a munkás- és szövetkezeti törvények nagy segitségére jönnek. Az előbbinek humánus szellemben való felfogása és alkalmazása, a jóravaló, munkások megelégedését és megélhetésük biztosítását, szigorával pedig a zavargó elemeknek megfékezését és a törvényes rend korlátai közé való szoritását segiti elő. Az utóbbi törvény pedig alkalmat nyújt arra, hogy a szövetkezeti eszme a legszélesebb keretben érvényesülve, éppén a kis exisztencziákat legjobban suj.tő gazdasági viszonyok káros hatása a társadalom közreműködésével enyhittess.ék. A gazdatársadalom működésének ezen a két téren való erőteljes jelentkezése már magában véve igazolni képes a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége alakulásának jogosultságát. De ezeken kivül számos'más kisebb-nagyobb működési irány mutatkozik, melyek mint: apró patakok a mezőgazdasági érdekképviselet hatalmas folyójában egyesülve, a jólét számtalan feltételét hordozzák magukban s a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének jelentőségét emelik. Ezek között. különösen reá kell még mutatnom a szövetség azon működésére, mely a mezőgazdasági képzettség és látkör emelésére van hivatva s amely a jövő évben elsőül a Szegedi általános. mezőgazdasági kiállítás rendezésében nyilvánul. Hem a feltűnés, nem a külső czifrasággal elérhető hatás, hanem a belső értékek feltárása, ezzel uj ösztönök felkeltése, az általános gazdasági haladás előmozdítása a czél, melyet a szövetség e kiállítással maga elé tűzött.. Mennyire fog ez sikerülniarra csak biztató reményeink' vannak. Minden összevéve, a gazdatársadalomnak a legszorosabb tömörülésére utal. Sok ideig magunkra hagyva, végre meg kellett győződnünk, hogy a mezőgazdaság kedvezőtlen helyzetén javítani első sorban magunknak kell. A gazdatársadalom a kor intő szavát megértette és évről-évre nagyobb számban csoportosul a gazdasági egyesületekben. Ennek az eredménye az, hogy a társadalmi megnyilatkozás az illetékes kormánykörökben is évről-évre' nyer súlyában és hatásában. Hogy ez az erkölcsi suly oda fejlődjék, hogy döntő nyomatékkal hasson a mezőgazdasági kérdésekben, arra minden gazdának törekednie kell, oiy módon, hogy támogatásában részesiti a gazdasági egy esületeket. Csakis erős gazdasági egyesületektől várható, hogy a mezőgazdaság érdekeit jelentősen előmozdíthatják, legfőbbképpen azáltal, hogy ápolják és fejlesztik azt a még mindég hiányzó egységes gazdasági közvéleményt, melynek ereje biztos utat törhet a válságból való kibontakozásra. Budapest, karácsonykor.' Gróf Dessewffy Aurél.

3 SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, DECZEMBER HO Boldogulásunk egyik eszköze. Nem lehet tagadni, hogy a gazdatársadalom erőinek eddigi tömörülése máris jelentékeny eredményeket képes felmutatni,..nagyon sok panaszunk orvoslást nyert ennekfolytán és sok óhajtásunk a megvalósulás terére jutott. Ámde ez boldogulásunknak csak egyik eszköze. Más oldalról nem szabad megfeledkezni arról, hogy minden egyes gazdának a maga részéről szintén mindent el kell követnie arra, hogy gazdálkodása körében is folytonos előrehaladása legyen, mert a létnek alapját képező földbirtok csak abban az esetben fog állandó és biztos jövedelmet adni, ha a gazda lépést tartva a kor haladásával, termelését a lehető legtökéletesebb fokra emeli és gazdaságában annyi és olyan terményt állit elő, amennyit és aminőt ki-kinek viszonyai egyáltalán megengednek. Jól tudjuk, hogy' a mezőgazdaság jövedelme nem pusztán a termelt javak mennyiségétől függ, az értékesités első sorban bir döntő befolyással a jövedelmezőségre; jól tudjuk azt is, hogy a termelés emelésére a kellő munkán és szakértelmen kivül megfelelő forgó tőke is szükséges. Ez alkalommal azonban elhagyva a többieket amelyekről annyiszor és oly behatóan irtunk már - - csupán azzal akarunk foglalkozni, hogy a gazdának magának, szakértelmének és gyakorlatiasságának kell első sorban a termelés. emelésénél érvényesülnie. Minden gazda, a magyar gazda azonban különösen konzervatív. Ez a magyará- TÁRCZA Karácsony estéjén. Irta: Buday Barna. De jól is esik egy kis illúzió! Ebben a hitetlen világban a testi és szellemi erőfeszítés évről-évre bekövetkező rövid szünete zata főként annak, hogy a mezőgazdaság körében hasznos ujitások, uj termelési irányok és eszközök miért képesek csak oly lassan érvényesülni, általánosabb elterjedésre szert tenni. A magyar gazdáknál ez a kedvezőtlen jelenség még nagyobb mértékben jelentkezik, mert a magyar gazda nagyon nehezen tanul s a jó tanácsokat nagyon bizalmatlanul fogadja. Ha vizsgáljuk e kedvezőtlen s a magyar mezőgazdaság fejlődésére határozottan káros jelenség okát, ugy azt látjuk, hogy a mezőgazdasági szakértelem általában még nagyon kevésre becsültetvén, az irányadó körök kevés alkalmat nyújtanak a tanulásra, másrészt a gazdák legnagyobb része nem tartja érdemesnek a kellő szakértelem elsajátítását és folytonos öregbitését. A végeredménye ennek azután az, hogy mezőgazdasági termelésünk fejlődése sokkal lassabban halad, mint az kivánatos és lehetséges volna. Hogy a mezőgazdasági szakértelem kevés megbecsülésben részesül, azt leginkább az a körülmény mutatja, hogy a földmivelésügyi minisztériumban is, ahol pedig a mezőgazdasági szakértelem javarészének képviselve kellene lennie, a legfontosabb osztályok vezetése mezőgazdasági szakértelem hijával szűkölködő jogi képzettségű egyének kezében van s mezőgazdasági szakértők legfeljebb csak mint kisegitök alkalmaztatnak, legtöbbnyire csak oly alárendelt állásban, amelyben a mezőgazdasági ügyek fejlesztésére elhatározó befolyást gyakorolniok alig nyilik alkalmuk. Igy azután természetesnek kell találnunk azt is, hogy a minisztérium nem sokat látszik törődni azzal, szivarról? Kegyes kezeit aki összekulcsolja s felemelkedik lelkével megváltójához, ugy tesz, mintha fülei vattával volnának betömve és semmi eligazítani valója nem akad már a földön, mielőtt az egekhez merészkedik s onnan figyelmet kér önmaga iránt. Kis Jézusunk, hallgasd meg azokat a fohászokat, a melyek e napon hozzád törnek s vedd tudomásul belőlük, hogy oly kevés ma nálunk a boldogság, hogy még fűszernek is kevés boldogtalanságunkhoz képest. Lemondtál földi jussodról az égiekért; azóta mindig osztozkodunk ezen a jusson, anélkül, hogy valaki meg volna elégedve a dolog elintézésével. Anyának nem vált be hogy mezőgazdasági szakintézeteink oly magas színvonalra emeltessenek, hogy azok a magasabb igényeknek is megfeleljenek s hogy különösen nélkülöznünk kell a mezőgazdasági főiskolát, a mely hivatva volna a legmagasabb mezögadasági szakképzést megadva, a mezőgazdaság közkormányzatának tisztviselőit és a mezőgazdasági szakintézetek tanitó személyzetét megfelelőleg kiképezni. A mezőgazdasági szakértelem kevésre becsülésével összekapcsoltnak kell tartanunk azt a körülményt is, hogy a meglévő magasabb színvonalú gazdasági szakintézetek: minők a m.-óvári gazdasági akadémia és a gazdasági tanintézetek sok tekintetben annyira elhanyagoltatnak. A gazdasági szakképzés terén az utóbbi időben egyedül a nép gazdasági ismereteinek fejlesztésére történtek elismerésre méltó kezdeményezések a földmiveskolák szaporítása és a gazdasági téli tanfolyamok rendszeresítése által, valamint a gyakorlati tapasztalatok öregbítése és terjesztése terén a kísérletezés ügyének szervezése következtében. De éppen az intelligensebb gazdák részére, akiknél pedig a haladás a leginkább várható volna, az alkatom a tanulásra még mindig csekély mértékben adatik meg. Nem lehet azonban hallgatással mellőznünk azt sem, hogy a gazdák maguk is hibásak abban, hogy már akár a fentvázoltak következtében, akár indolencziából igen. kevés hajlandóságot mutatnak a tanulásra. A gazdasági szakirodalom termékei alig tudnak utat tömi a közönség körébe, pedig bizony éppenséggel nem látnak oly nagy számban és mennyiségben napvilágot, hogy a gazda- czát vivja : visszatartana-e abban, hogy meleg az emberek az egyenlőségre törekedjenek, teánkból csak egy kortyot is elengedjünk, vagy a kétségen kivül álló szenvedés enyhitésére milyen szerencsétlenség, hogy ez az igazság az egyéni önzés alakjába burkolódzott. jut-e eszünkbe lemondani a vacsora utáni A föld az enyém; mi nagyobb igazság: megtartani nekem, vagy birtokolni idegennek? Ha az én állapotom igazságos, ő szenved; ha az ő törekvése igazságos, ón szenvedek. Teremtő Isten, világosítsd hát fel ami elménket: hol a kedved szerint való végczél abban a küzdelemben, a mely a kenyér és pénz megszerzéséért törvénynyé vált az ember megteremtése óta?! alatt, mily édesdeden merülünk bele abba az ábrándba, hogy sok, sok esztendővel ezelőtt, talán éppen ilyen szép, csillagfényes éjszakán megszületett a mi kis Jézusunk, a ki a szeretet törvényére építette az emberi lélek legnagyobb áldását: a hitet. Én jó Istenem, de kevesen is tartották be azóta ezt a törvényt! De sok embernek termett keserűséget, szomorúságot az emberi ön- Szegény lerongyolt alakok akadhatnak, kiket a nyomorúság üldöz s nem találnak nyugvó helyet az emberi irgalom rideg -birodalmában. Egy-egy ily szánandó teremtés arról beszélhet az egekben, hogy a mi létért való küzdelmünknek halottjai is vannak s elkínzott zés, de kevés ember gazdagodott meg embertársai szeretetének önkéntes adományaiból! a mely igazságot tehetne közöttünk. ez a termőföld, mert hiányzik belőle a lélek, testükre ott fent az angyalok ráönthetik a mártírok palástját. Nekünk csak szép ez a karácsony, közelében Virágfakasztó tavasz idején : akkor érez- De hisz itt több már az áldozat, mint a a meleg tűzhelynek, melynek köréből a zük, Ijogy közös minden, a zöld erdő, a tarka győztes s maga a győztes is sebeket vesz fel gondot egy estére száműzhettük talán s szeretteink rét, a napsugár s a madárdal : minden a mit s panaszkodik ura előtt az émberek ellen. Itt mosolya feledtetni tudja még azokat a a kék ég palota meiínyezete betakar. már sirva aratjuk a búzát s jajgatva osztoz- sebeket is, melyeket emhertársaink jóvoltából De a búzát érlelő nyár idején hány embert kodunk a belőle készült kenyeren. Már az őrzünk szivünk legérzékenyebb pontjain. tölt el keserűséggel az, hogy képzelődé- öreg föld is nagyokat sóhajt, amint rá támad Jó nekünk itt ugy-e a meleg szobában, sének határt szab a tulajdonjog mesgyéje! az éhes sereg s minél jobban ontja áldását, mert ha senki, de senki nem akadna, akinek Mintha csak azért volnának vágyak az emberben, hogy őrizni kelljen idegen megtámadások- láttára emlékezetünk elkalandozhatna a mult, annál boldogtalanabbak azok, akik osztozkodnak belőle. Ugy-e nem erre adtál te nekünk vagy a jövő kellemes nyugovó pontjaihoz, de tól azokat a korlátokat, a melyek az egyének példát, kis Jézusunk? legalább nem háborgatják tépelődésünket sem kiküzdött nyugalmát keritik el. Vágy, a melyben Ha egy szegény rőzsét szed a más erdő^ azok az alakok, akik ott kint a farkasorditó nincsen igazság, miért emészt bennünket, jében s megfogják a tolvajt ; kérdem, ki volt hidegben fáznak és nyomorognak az elhagyatottság hogy folyton veszélyeztesse a nagy eredményeket rosszabb: a szegény, aki nem akart fagylódni, gonosz csillagzata alatt? Egy hang a sötét éjben, amely sejtetni és folyton megkeserítse nyeket? a kiseredmé- mikor egész tárnája feküdt előtte a meleget adó anyagnak; vagy az erdőbirtokos, aki nélkülözést engedné, hogy valaki a nyomor borzasztó har- Vagy ha mégis van igazság abban, hogy nemcsak elnézte, hanem a belőle,való

4 1856 KÖZTELEK, DECZEMBER HO SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. közönség áldozatkészségét túlságosan igénybevehetnék. Szaklapjaink elterjedettsége pedig igazán nem áll arányban az intelligens magyar gazdák számával. pedig, ameddig a gazdakösönség Addig a szakirodalom termékeit az eddig megszokott kicsinyléssel, a mezőgazdasági haladás és tökéletesedés elöharczosait pedig bizalmatlansággal fogadja, szó sem lehet arról, hogy mezőgazdasági termelésünk körében a tudomány haladása és,a gyakorlati tapasztalatok bővülése által nyújtott összelehető emelő tényezők általánosan igénybevétessenek. Igy tehát sző sem lehet arról, hogy mezőgazdasági termelésünk általánosságban jelentékenyen fejlődhessék. A magyar gazdának is, ha lelkiismeretében nyugodt akar maradni, hogy a nehéz gazdasági viszonyok között termelése jövedelmezőségének érdekében minden észközt felhasznált, okvetlenül törekednie kell arra, hogy nagyobb szakértelmet sajátítson el és több tudást szerezzen. Ezért a magyar gazdáknak maguknak kell sürgetniök a kormányzatnál, hogy a mezőgazdasági szakintézetek szaporittassanak és a meglevők tökéletesittessenek. De emellett a magyar gazdáknak fiaikat ez intézetekbe minél nagyobb számban kell kiképeztetésük végett elhelyezniük és végül a magyar gazdáknak még a tanultaknak is, maguknak is folytonosan figyelemmel kell kisérniök a szakirodalom termékeit, hogy tudásukat, tapasztalataikat öregbitvén, a tudomány és a gyakorlat fegyvereivel felvértezve, győzedelmesen megvívhassák a létért való küzdelem nagy csatáját. '. &. Z. kibontakozás kísérletét még büntette is? Ha a szegény búzát Top, ki a rosszabb: a törvény, mely megtorolja vétségét, vagy ő, a szegény, aki nem nézhette már, hogy családja éhezzen? Ki a rosszabb: a gazda, aki termését drágán akarja adni, vagy a fogyasztó, aki olcsón akar jutni.a nehéz munka eredményéhez? Ügy-e egyik sem rosszabb itt a másiknál, mert évszázadok óta cserélődnek ezek a szerepkörök az emberek között és az eredmény évszázadok óta mindig ugyanaz volt. Vagy az legyen talán a törvény közöttük, hogy aki lop, konfiskál nyomorból az erényt követ el, aki ezt el nem nézi, az hibás; aki magának s szeretettjeinek érdekeit védelmezi az hibás, aki ezeket az érdekeket közprédára bocsátja, az erényes? De ha ez sem lehet, mi a két véglet kiegyenlítése; hogyan érjék el az emberi intézmények a tökéletességnek azt a fokát, amelyen engem nem bánt a szegény panasza, a szegényt nem bántja az én gazdagságom; ahol az emberi haladás megtalálja tápanyagát a felesleg emlőin, de azért szükség sincsen! Mi hiányzik közülünk, hogy minél jobban tökéletesedünk, társadalmunk minél inkább fejlődik, annál több a kielégítetlenül maradt igény annál több az egyének nyomora és elégedetlensége, annál kiegyenlithetlenebbek az emberi vágyak és törekvések ellentétjei? A szeretet hiányzik közülünk, ugy-e kis Jézusunk! Csodálatos dolog az, hogy annyi tapasztalat után még mindég nem tanultuk meg, hogy a szeretetben van az egyedüli igazság és semmiféle törvény nem vezethet megelégedésre, mely nem ennek jegyében születik meg. Ha két testvér GAZDASÁGI JOG. Rovatvezető : Dr. Szilárd Ferencz. A jog- és államtudományok a gazdasági tanintézeteken. Irta: Köerfer István. A földmivelésügyi m. kir. minisztérium tervbe vette s dolgozik is már a gazd. tanintézetek tantervének revideálásán. Ezen üdvös intézkedés a gazd. tanintézeteinkre annyira fontos, hogy az intézetek történelmében egy uj korszak kezdetét jelenti. A mostani tanterv a hetvenes évek elején készült s azóta számottevő módosítást nem nyert; kulturánk örvendetes haladása mellett ma már nem felelhet meg, annál kevésbé, minthogy a többi közép- és főiskolák tantervei ezen idő óta már lényeges változáson mentek keresztül. Az ügy érdekében igen kedvezőnek tartom a mostam időpontot itt azon tudományokról említést tenni, melyek a gazd. 1 szakiskolákban a legmostohább elbánásban részesittetnek és melyeknek alaposabb és kiterjedtebb tanítása nemcsak kívánatos, hanem okvetlen szükséges is. Ezen tudományok a jog- és államtudományok. Tudván, hogy a revízió küszöbön áll, a kedvező alkalmat, melyet tanulmányutam nyújtott, felhasználtam arra is, hogy felvilágosítást kérjek oly birtokosoktól,és gazdatisztektől, kik gazd. tanintézetet végeztek, kiknek a hallgatott tantárgyakat a gyakorlatban kell érvényesíteniük, kik tehát azon tárgyakat és tudományokat leginkább ismerik, melyekre a gazdának az életben leginkább szüksége van. Lényeges eltérés a feleletekben nem volt; mindnyája odairányult, hogy egyes életbevágó dolgokra kevés suly helyeztetik. Többek között ismernie- kell a gazdának a kereskedelemtant, a forgalomismét, a kereskedelmi jog fontosabb tételeit, a tőzsdei törvényeket, a szerződésekről szóló tant, a váltójogot s a pénzügytant, melyekre a gazd. szakoktatásnál kevés súlyt fektetünk. elégedetlenségének keresné okát abban a különbségben, hogy egyik szebb,. erősebb vagy szerencsésebb, ugy bizonyára semmiféle törvény nem tudná kellemesre igazítani helyzétüket. De lám, az a különbség, amely egyiknek előnye, másiknak hátránya, felolvad a szeretet melegében s a kölcsönös örömnek szolgáltatja forrását. Azért van család. Ridegen mérlegelve a jobbat és a czélszerübbet, ezer év múlva bizonyosan nem maradt volna meg ez a mi földünk magyar földnek, mert sokszor azok szenvedtek legjobban, akik legjobban ragaszkodtak hozzá. De ott volt az érte való küzdelemnek soha nem bénuló rugója: a szeretet; ezért van és ezért lesz haza! A szeretet minden alkalmazásában tökéletesebb intézményt hoz létre bármely emberi törvénynél s amit a szeretet bástyafalával építünk körül, az maradandó, hogy egyedüli mentővárát alkossa örömeinknek, ha már mindenből ki vagyuk fosztogatva. Hajh, de igy, mikor a gyűlölet bástyafokáról őrizzük jogaink határszéleit, semmiféle határkiigazitás boldoggá nem tehet bennünket. A szeretet s kíengesztelődés ünnepe évről-évre nagyobb hazugság, mert aki belát a szivekbe, az tudja, hogy mélyükben a panasz, az elégedetlenség, a gyűlölet lappang. Ne nézz a sziveinkbe Jézusunk, s az a sok titkos fohász, mely eszményektől megfosztott lelkünkből feléd tör, ne hasson mégsem füledig, mert látva és hallva ezeket, fájdalmasan kellene felsóhajtanod: hogy kár volt születned érettünk 1 Nem hiszem, hogy volna szakférfi,, ki ezen tantárgyak fontossága s szükségessége ellen, a gyakorlati gazdára nézve, kifogást emelne; hanem.ellenkezőlég, mindegyik ezen tárgyak tanítását a gazd. tanintézeteken indokoltnak fogja beismerni. Hogy tan!ervünk újjászervezésénél a gyakorlati gazda szempontját legelső sorban kell tekintetbe venni, kétséget nem szenvedhet. A. birtokos, a gazdatiszt ma már közvetlen is szállít termékeket, külföldre, a gazda nyílt viszonyban áll a gyárossal, a kereskedővel ; lépten-nyomon köt szerződést, hol gyárakkal, hol kereskedővel, hol iparossal, hol aratóval, hol cséplővel s ha itt hibát követ el, -jól. tudjuk tetemes kárt szenvedhet. Az ügyvéd falun nincs mindég kőznél, eltekintve attól, hogy az ügyvédi tanács költséggel is jár. Mai világban tért foglal már a váltókkal való üzlet lebonyolítása is, a gazda ma 'már épp ugy dolgozik a váltóval, mint a kereskedő. A kereskedelmi szakiskolák tantervébe a váltójog" fel van véve, holott a gazdasági tanintézeteken, de még a gazd. akadémián is ezen felette fontos tantárgy elő nem adatik. A hallei egyetemmel kapcsolatban levő gazdasági tanintézeten a kereskedelemtan a váltójoggal 2 órás tantárgy egy félévben, a forgalomisme szintén. Az adó a községi jegyző számítása alapján fizetendő, azon birtokos vagy birtokkezelő, ki az egyes adónemeket s adókulcsokat nem, ismeri, a jegyzőnek ki van teljesen szolgáltatva, ha kételyei támadnak, az ügyvéd igen szívesen szolgál felvilágosítással, de tudvalevőleg drága pénzért. Hasonlóképpen állunk a fogyasztási adókkal. A tanintézeti hallgatónak e czélból tehát meg kell ismerkedniük a pénzügytannal, mely az adózási rendszereket,- az egyes adónemeket s az adókulcsokat is tárgyalja. Az adókra vonatkozó, törvényeket ős szabályokat a gazdára nézve sokkal fóntosabbnak tartóm, mint a Yokohama" tyúk szép tollazatát. Nem akarom ezzel azt mondani, hogy a baromfitenyésztés felesleges tantárgy, szükséges ez is, de mellette a jog- és államtudományoknak a megfelelő helyet átengedni kell. A mostani tantervet tanulmányozván, szembe tűnik a technikai tárgyak többsége a gyakorlati tárgyakkal szemben, holott éppen utóbbiak előtérbe helyezendők. A baromfi-, hal- és selyemhernyótenyésztést a külföldi gazd. szakiskolákon egybekapcsolva látjuk : a hohenheimi gazd. akadémián, mint egy órás tantárgy : a lipcsei egyetemmel összekapcsolt gazd. tanintézeten mint két órás tantárgy van a tantervben felvéve ; a legtöbb külföldi gazd. szakiskolák ezen tárgyakkal az állattan keretén belül részletesebben foglalkoznak. A hazai gazd. tanintézeteken, az akadémiát sem kivéve, jelenleg a jog- és államtudományokhoz tartozó tantárgyakra igen kevés óra esik; a nemzetgazdaságtan 4 órás (az akadémián csak 3 órás), a gazdasági jogisme 2 órás és a statisztika 2 órás tantárgy egy félévben. Ezzel szembén hivatkozom a zürichi gazd. iskolára, mely szintén középiskola, mint ilyen a külföldi iskolák között az élsőnek mondható. Ezen iskolán tanítják a nemzetgazdaságtan alapelveit 3 órán át hetenként egy félévben, a pénzügytan 2 órás tantárgy s a jogismére esik két félévben 3 3 óra. Amenynyibeii heti 3 óra alatt tényleg csakis a nemzetgazdaságtan alapelveit lehet előadni, ezen fenti elnevezés nálunk is indokoltnak látszik. A külföldi gazd. főiskolákon úgyszólván mindenütt a nemzetgazdaságtan 6 órás tantárgy, a gazd. jogisme-órák száma változik 5 és 9 között; a bécsi gazd. főiskolán a jogisme 9 órás tárgy. Ezen néhány felhozott adat eléggé bizonyítja, hogy a nyugati szomszédaink a jog- és államtudományok fontosságát a gazdára nézve is 'belátták, ugv, h^gy a mostani xijjásze'rvezés

5 SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, DECZEMBER HO alkalmával a fentemiitett tantárgyak felvétele, illetve a részletesebb tanitása elöl már ki nem térhetünk. Ha a fiatal gazda alaposabban megismerkedik a gazd. szempontból fontos jog-és államtudományokkal, melyek között e helyen csakis a mellőzött s legszükségesebb tantárgyakat emeltem ki, a jogügylet kötésénél óvatosabb lesz, minthogy a következményekkel is inkább tud számolni. Az üzletek lebonyolítása s mindenekelőtt a termények értékesítése könnyebb lesz az emiitett kereskedelmi ismeretekkel; a kiviteli üzleteknél a gazda a közvetítőt mellőzni tudja, minthogy a közvetlen kivitel útját, módját tudja; nem is fél azután annyira a külföldi összeköttetésektől s végül a közvetítő díjjal s a jobb üzleti és előnyösebb összekötetésekkel a gazdaság tiszta jövedelme fog. emelkedni. NÖVÉNYTERMELÉS. Rovatvezető: Kerpely Kálmán. Dohánytermelés Törökországban. Irta: Kerpely Kálmán. A nyár folyamán dr. Darányi földmivelésügyi miniszter ur megbízásából Törökország dohánytermelését tanulmányoztam, mely czél- hogy Törökországban nem annyira a dohány neve, mint inkább termelési helye után jelölik és becsülik a dohányokat, mert minden egyes községet ismerve, tudják milyen minőségű és értékű anyagot kapnak onnan. Az ilyen nagyhírű dohánytermő vidékeken nem is látni mást, csak dohányt, a lakosság az élelmi szereket is mind vétel utján szerzi be, mert földjét a becses és értékes dohánytól elvonni nem akarja. Emiitettem volt, hogy Maczedónia legkitűnőbb dohányai purzicsán, kir és ghiubek elnevezés alatt ismeretesek. Ezek közül a legértékesebbek az u. n. ghiuber dohányok, melyek Y'aka és Karsi-Yaka vidékén termeltetnek összesen 13 községben. Yaka és Karsi-Yaka 13 községe, a tengerszín felett méter magasságban, az észak felől teljes védelmet szolgáltató Karszthegyek tövében (déli lejtőin) fekszik. (Lásd 183. és 184. számú ábrákat.) Dél, kelet és nyugat felé a fekvés teljesen szabad s a körülbelül 20 kilométerre fekvő aegeai tengerig nagy síkságba megy át. Ezen fekvés tehát valóban ideális; dél, kelet és nyugat felöl a nap szabadon éri a dohányt, észak felől teljesen védik a hegyek, melyeknek kopár sziklái a nappal felvett meleget éjjel kisugározzák, miért is a hőmérséklet éjjel sem hül le; a levegő, a tenger és a Karassu-folyam közelsége folytán páratelt, a tengerszin feletti magasság ( ábra. Részieta ghiubek-dobányokat terme! Karszt-vidékből ábra. Részlet a ghiubek-dohányokat termelő Karszt-vidékből, j ból beutaztam Maczedóniát, ahol a legkitűnőbb török dohányokat termelik. Miután tanulmányaimát részletes alakjában fogom közzétenni, ez alkalommal csak a török dohánytermelés módjával és kezelésével kívánok röviden foglalkozni. Ha valaki a hazai dohánytermő vidékek után, a törökdohányt termő vidékeket látja, nem tudja elképzelni, hogy azon a kopár sziklás helyeken nő az olyannyira keresett dohány. Maczedóniának nagy része meszes, kopár Karszt" sziklákból áll, melyeken még fűszálat is alig látni és ezen kopár hegyek tövében, a déli, délkeleti és délnyugati lankás domboldalok meszes, kőtörmelékes, vörösszinü agyagtalajain terem a legkitűnőbb török dohány. A kőtörmelék nem ritkán 30 40%-kát alkotja a földnek; minél több a kőtörmelék és bizonyos mértékig (20%) a mész, annál finomabb a dohány minősége is. A kőtörmelék csökkenésével csökken a dohány minősége is; a Karsztok tövétől távolabb, a síkságokban szintén nem nő oly jó dohány. A leghíresebb török dohányok, mint a purzicsán, kir és ghiubek, mind ilyen karsztos vidéken termeltetnek s kitűnő tulajdonaikat csakis itt tartják meg, a síkságon eredeti jellegöket elveszítik, nagyobb levelűvé, durvábbá válnak és igy kevésbé értékes anyagot szolgáltatnak, Ebban kell okát keresnünk annak, m.) is tapasztalatilag a legmegfelelőbb. Ehez járul még a jellegzetes kőtörmelékes, meszes, vörös agyag, mely mint ilyen, a zamatos finom dohányok termelésének igen kedvező. És hogy ott elsősorban a kedvező fekvésben kell a dohány jóságának okát keresnünk, kitűnik abból, hogy a mint a termelés a Karsztok tövében fekvő dombokról lehúzódott a síkságra, a dohány (bár ugyanazon fajtájú) minőségileg megváltozik, csekélyebb értékűvé válik s mig előbbi esetben a termelő a dohány okkáját" (l1/* kg.) 4 6 frtért adja el, a síkságon növő dohány okkájáért 1 3 frtnál többet nem kap. A termelési eljárások részletes leírásába nem bocsátkozom, mert ez egy czikk keretét messze túlhaladná, hanem esak egyes jellegzatos dolgokra szándékozom kiterjeszkedni. Maczedóniában, a 4 5 izben megszántott, teljesen kertszerüleg előkészített és kecsketrágyával trágyázott földön, évről-évre folyton dohányt termesztenek. A dohány alá használt kecsketrágya oly érett, hogy csaknem főldnemü anyaggá vált; éretlen trágyát nem használnak, mert ez a dohány minőségét rontja. A kőtörmelékes domboldalokon évenkint, a sikságon három évenkint trágyázzák át a földet. A palántanevelés, az ültetés módja, a miénktől nem sokban különbözik. Az ültetés ellenben, mely rendesen május elején veszi kezdetét, sűrű; a sortávolság (a fajta és talaj szerint) cm., a sorbani növénytávolság cm., mert a török dohányok mind apró levelüek, különösen a Karsztok lejtőin növök. Egy-egy tövön levél fejlődik; a virágzatot későn, a levelek érése felé bugázzák le, kacsozni nem szoktak ugyan, de azért a törzslevelek szedésekor, a kacsleveleket nem törik le a szinlevelek közé. A levelek leszedésére rendkívüli nagy gondot forditanak; a törés munkálata az érés arányában julius hó végétől, szeptember hó elejéig tart, amennyiben a szedést a dohánytő alsó levelein elkezdve, az érés arányában 5 6 napi időközben haladnak fokozatosan felfelé a hegylevelekig, az eltérő érték, illat és zamat szerint mindig csak 2 3 levelet szedve le egyszerre. A levélből álló tövet tehát 8 részletben törik le, mely eljárással elérik azt, hogy az egyes zsinórokra teljesen egyforma minőségű anyag kerül, ami egyrészt a későbbi kezelési munkákat, másrészt a dohány értékének megbecslését is megkönnyíti, mert a vevő tájékozva van, hogy minden egyes dohánybálban, a tő mely részéről származó levelek vannak. A leveleket rendesen éjjeli 1 órától, hajnali 5 6 óráig törik; a leszedett leveleket két levélszélességben, cm. magas sorokba rakják 24 órai füllesztés végett. A 24 óráig füllesztett és ezalatt mérsékelten felmelegedett leveleket 2 3 m. hosszú zsinórokra szorosan felfűzik s a felfűzött zsinórt ugyanily hosszúságú pálczákra rákötik. Ezzel elérik azt, hogy a felfűzött levelek nem csúszhatnak össze s az ide-oda hordozás alkalmával nem sérülnek meg. A pálczákra kötött leveles [zsinórokat a 3 oldalról zárt, de a déli oldalon nyitott pajtában, sűrűen egymás mellé aggatva 2 3 napig árnyékban szárítják. Ezt követi a napon való szárítás, mely napig tart. Ezen czélból a pálczás pórékat, a nap szabad hatásának kitett, de észak felől védett helyen, alacsony ágasokra szorosan egymás mellé fektetik s eső ellen (ámbár ezen időben ritkaság az eső) ponyvákkal, gyékényekkel védik. A napon való szárítással veszik fel a levelek azt a világossárga, sárgásbarna szint, mely a török dohányokra oly jellegző és amely a ezigarettát adó anyagnál oly keresett. (Lásd a 185., 186. számú ábrát.) A napon való szárítás befejeztével a zsinórokat a pálczákról leoldják és a zsinór két végét összekötve, a szárító pajtában szorosan egymás mellé füzérszerüen (mint nálunk például a hagymát, vagy paprikát) felaggatják és a simítás, osztályozás megindultáig többé nem bántják. Amint az esős időszak (október hó folyamán) beáll, a megvonult füzéreket leaggatják s ujolag átosztályozva és nagyjából kisimítva, a vevő által küldött keeskeszőr-taka-

6 1858 KÖZTELEK, DECZEMBER HO SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM, rókba kgros bálokba, csomagokba kötik, vannak elhelyezve s vászon takarókba zsinórfüzéssel bevarva. Egy ilyen 8 10 kgr. sulyu az átadás idejéig csak arra ügyelve, hogy a dohány föl ne melegedjék. basma bogshának elkészítése 7 8 napig tart és Törökországban a dohány szintén egyedáruság tárgyát képezi, de más alapon, mint naponkénti keresménye fejenként 2 frt 2 frt 40 folytonosan 6 6 munkást foglalkoztat, kiknek nálunk. Dohánymonopólium annyiban van, krt tesz ki. A basma bogshák elkészítése tehát hogy a belföldön a dohányt gyártmányokká igen költséges és éppen azért csak a legértékesebb feldolgozni és ezen feldolgozott dohányt eladni anyagnál van alkalmazásban. A basi-bagli elkészítése gyorsabb és igy jóval olcsóbb is, a (ugy a bel-, mint a külföldön) csak az egyedáruságot bérlő társaságnak szabad. De magának a dohánynak termelése megszorítva nin- darabjával csomózzák s ezen kis csomagokat mennyiben az átosztályozott leveleket csen, szintúgy a nyers kikészitetlen dohányt a termelő eladhatja más czégeknek is, melyek kecskeszőrtakarókba lesznek bevarva. rakják a körülbelül kg. sulyu [bálokba, csakhogy utóbbiaknak a megvett dohányt feldolgozniok nem szabad, hanem mint ilyen tésére külön e czélra készült, állitható állvá- A basma bogshák és basi-bagli bálok elkészí- nyersanyagot kell külföldön eladniok. A nyers nyok szolgálnak, melyek a II. szám umümellékleten láthatók. dohány bevásárlásával, kezelésével és eladásával Maczedóniában több kereskedőház foglal A bogshákba, illetve bálokba kötött basma kőzik, de egyike a legnagyobbaknak és a legkiterjedtebb üzlettel biroknak, a Herczog L. M. alá kerülnek ügyelve arra, hogy fel ne inele- és basi-bagli dohányok újólag raktári kezelés és Társa czég, melynek összesen 56 kezelőraktára van és pedig az egyes dohányterme- újólag átosztályoztatnak olyformán, hogy mingedjenek. Eladás előtt az összes dohányok lési központok szerint Gavallában (a czég központi telepe) 32, Drama-ban 8, Pravista-ban egy pár levelet kivesznek s felvágva czigaretden egyes bogshát és bált kibontanak, belőle 10 és Xanthi-ban 6 raktár. Munkásaiknak tává sodorva praktice kipróbálják illatát, zamatját, erőségét stb. és a tapasztaltakat jegy- száma , kik csakis a bevásárolt dohány további kiképzésével és osztályozásával foglalkoznak. Ezen czégnek évenkénti dofüstölésnél az egy tövön termett dohány minzékbe veszik. Megjegyzem, hogy ilyen próbahányforgalma,4.000,000 kgrot tesz ki. den leveléből keveréket" készítenek, mert hiszen az egyes bálokban mindig csak egyféle Az I. számú mümellékleten bemutatott, a helyszínén felvett képek ezen czég minőségű levél van. munkaraktárait, a kir, purzicsán és ghiubek A keverés tehát okvetlenül szükséges, eredményt ért el a szuperfoszfátnak alkalmazásával őszi gabona alá. A kísérletek egy részénél azonban az egymagában alkalmazott szuperfoszfát nem növelte a termést, aminek két oka lehet; az egyik, hogy a talaj nem szűkölködik foszforsavban, a másik, hogy egyéb tápanyagok hiányában nem érvényesülhetett e trágya. Számos megfigyelés és tapasztalat alapján állithatom, hogy az első eset csak nagyon kivételesen fordul elő, amiért is jogos azon feltevés, hogy amidőn az egymagában adott foszfortrágya hatástalannak bizonyul, annak oka a legtöbb esetben az egyéb tápanyagok hiánya volt. Középkötött és kötött talajon a hiányzó tápanyag csak nitrogén lehet. Legegyszerűbb lett volna ugyan a kísérleteknél a hiányzó nitrogént mesterséges trágya alakjában pótolni, azonban ez jelentékenyen fokozta volna a költséget és ennek arányában jóval kevesebb helyen mutatkozott volna jövedelem. A bükköny tudvalevőleg a nitrogéngyüjtő növények közé tartozik, ezért egyrészt a talaj nitrogénkészletét kisebb mértékben veszi igénybe, mint bármely nitrogénfogyasztó növény, másrészt meg gyökereivel növeli, habár aránylag csak kisebb mértékben a talaj nitrogénkészletét. A zabosbükkönyt követő búzának tehát aránylag több nitrogén áll rendelkezésére, mintha más valamely nitrogénfogyasztó növény az előveteménye, amiből az következik, hogy az egymagában adott foszforsavtrágya ott is ér ábra. Ghíubek-dohány pálozás póréinak szárítása a dohányok kezelésével, osztályozásával stb. tüntetik fel. A termelőktől összevásárolt dohány ezen raktárakban további gondos kezelés alá vétetik, itt nyeri tulajdonképpeni kiképzését. A kgros kecskeszőrtakarókba vart dohánybálok először földalatti pinczeszerü tágas, szellős helyiségekben raktároztatnak oly módon, hogy a fermentáczió éber figyelemmel legyen kisérhető, mert a török dohányoknak erősen felmelegedniük nem szabad, ellenkező esetben minőségükből sokat vesztenek. Ezen raktárakból kerül azután a dohány minősége, fajtája, értéke szerint az egyes meghatározott kikészítő termekbe, ahol rendkívül szigorúan osztályoznak és mondhatnám a szőrszálhasogatásig gondos kikészítésnek, csomagolásnak vetik alá. A kikészítés és csomagolás (bálozás) a dotiány fajtája és értéke szerint eltérő; a legfinomabb kir és ghiubek dohányokat másképp kezelik és csomagolják, mint a pürzicsán dohányokat. Az átosztályozott dohány kikészitési módja kétféle, vagy basma", vagy basi-bagli". A basma" kötegek, amelyek bogsháknak" neveztetnek, a legfinomabb kir és ghiubek dohányokat foglalják magukban, illetve ezen dohányok legértékesebb leveleit (a hegy és felső apró anyaleveleket), mig a többi és a purzicsán basi-baglikat alkotják. A basma bogsha 8 10 kgr. sulyu és benne a levelek csomózás nélkül két sorjával egymás mellé s egymás fölé pajta előtti állványokon ábra. ( mert a hegylevél például a legzamatosabb, de egyúttal a legerősebb is, ellenben az anyalevelek könnyebbek s igy magukban véve egyik sem adna kellemes izü anyagot, csakis a kellő szakértelemmel elkészített keverék. Ez az, amit a török kitűnően ért és a miben minden más dohányosnak felette áll. Egy ilyen füstölési próbánál, mely szükség szerint számos adag török kávé elfogyasztásával van összekötve, jelen voltam s abban magam is részt vettem, de mondhatom, nem irigyelem az ezzel hetekig foglalkozó, naponkint 100 meg 100 czigarettát elfüstölő és töménytelen fekete kávét elpusztító szakértőt, mert hát ismert dolog, hogy az ananász jó... de nagyon sok ananász egyszerre.... az már nem jó. TRÁGYÁZÁS. Rovatvezető : Cserháti Sándor. A zabosbükköny alá adott Thomassalak hatása a bükkönyt követő buza termésére. Irta: Cserháti Sándor. A vezetésem alatt álló növénytermelési kísérleti állomás már több izben igen kedvéző tiubek-dohány pálozás póréinak szárítása. vényesülhet, ahol külömben nilrogénhiányban az meg nem történhetik, feltéve, hogy a nitrogén hiány nem volt igen nagy, mert ez esetben a zabosbükköny nem képes a hiányt teljesen pótolni. Czélszerünek mutatkozott ezért kísérletek által meghatározni, hogy mily eredményt érünk el akkor a foszforsavtrágya alkalmazásával, ha azt a búzát megelőző zabosbükköny alá dobjuk. A kísérletre Thomassalakot választottam, melyből 4 mmázsát küldtem egy-egy gazdaságba, hogy az 2 magyar hold nagyságú parczellára elszórassék. Ugyanekkora terület hagyandó trágyázatlanul, összehasonlításul a hatás megállapítása ezéljából. A kísérletre 76 gazdaság vállalkozott. A kisérlettevők egyrésze a Thomassalakot istállótrágyával megtrágyázott területre szóratta el ugy, hogy az ellenőrző parczella nem trágyázatlan, hanem istállótrágyával trágyázott volt. Az eredmény a zabosbükköny termésében nagyon eltérő volt a szerint, a mint a Thomassalakos parczella termése a trágyázatlan vagy istállótrágyás parczella termésével hasonlittatott össze. Azon helyeken, a hol istállótrágya nem használtatott, a Thomassalak minden esetben terméstöbbletet eredményezett,mely terméstöbblet 36 kísérlet közül 7 helyen volt 100 kgr.*) nál *) Kat. holdra számítva. Csirháti.

7 SZÁM. 8-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, DECZEMBER HO kisebb, 11 helyen 100 és 200 kgr. között, 14 helyen 200 és 500, 4 helyen 500 és 800 kgr. között. Azon kísérleteknél, a hol a Thomassalak istállótrágyával együtt alkalmaztatott és termése az istállőtrágyával megtrágyázott parczelláéval hasonlittatott össze, az eredmény már korántsem volt ily kedvező, mert 25 kísérlet közül csak 18-ban termett a Thomassalakkal is trágyázott többet, de ezek közül is 5 helyen a terméstöbblet nem érte el a 100 kilogrammot. A kísérletből kitűnt az, hogy a zabosbükköny alá adott Thomassalak sokszor olymértékben képes a termést fokozni feltéve, hogy istállótrágya nem alkalmaztatik, hogy a terméstöbblet maga megtéríti a trágyázás költségét, vagy annak legalább nagyobb részét. A kísérlet tulajdonképpeni czélja azonban az volt, hogy megállapítsuk a Thomassalak hatását a zabosbükkönyt követő búzára. Az eredménynyel 58 gazdaságból számoltak be. Az eredmény általában kedvezőnek mondható, a terméstöbblet azonban a búzánál is aszerint változik, amint a Thomassalak trágyázatlan vagy istállótrágyás parczellával hasonlittatott össze. Azon 30 gazdaság közül, ahol istállótrágya nem alkalmaztatott két helyen termett a Thomassalakos parczella kevesebbet, 28 helyen többet, ezek közül 18 helyen a magterméstöbblet meghaladta a 100 kilogrammot, a legnagyobb terméstöbblet 451 kilogramm volt. Azon 28 gazdaság közül, ahol a Thomassalak istállótrágyával hasonlittatott A tengerinél az istállótrágyát mesterséges trágyafélékkel pótolni hasznot hajtólag a legritkább esetben lehetséges, a búzánál ellenben ez sikerrel megtehető, ha pillangós virágú a buza előveteménye. Végül nem hagyható figyelem nélkül azon körülmény sem, hogy az általam ajánlott eljárás alkalmazásánál a buza megdőlése ritkábban fog bekövetkezni, mintha a zabosbükköny alá istállótrágyát alkalmazunk. ÁLLATTENYÉSZTÉS. Rovatvezető: Monostori Károly. A drassói magyar-erdélyi szarvasmarhatenyészet. Irta: Monostori Károly. A magyar-erdélyi fajta szarvasmarhatenyésztésének fellendítésére irányuló törekvések között különösen magára vonja figyelmünket az a tenyészirány, amelynek eredményéről Sperker Ferencz számolt be először nyilvánosan a millenniumi kiállítás alkalmával. Vonatkozik ez arra, hogy a hazai primogen marhának sokszor hánytorgatott kései fejlődése gyorsabbá tétessék, anélkül, hogy az lyozandó, a borjaknak a nap jó részét még télen is a szabadban kell tölteniök s a legeltetési idényben 2 kilométernyi távolságot 4 izben kell naponta bejárniok. A jó táplálásnak s ezen kiadó mozgásnak már az első generáczióban meglátszottak előnyös nyomai az egészségességben, életerősségben s abban, hogy az egyévesek tenyészkondiczióban s átlagban már megütötték a 300 kiló súlyt s az a 2 és 1 U éves Iáka (Lehel), melyet IV. mümellékletünk feltüntet, ma nem hizlalva, 575 kilót nyom. Hogy mit jelent e suly a magyar marhánál, azt nem szükséges itt most hosszasan magyaráznom, de fel kell említenem, hogy ez a tény feltétlenül arra a reményre jogosít, hogy a további generácziók során 600 kilós tehenek és 2 éves korukban 500 kilót meghaladó borjak általánosak lesznek a drassói tenyészetben, mihez ma hozzáveszszük, hogy a gyorsabb fejlődés tekintve az edző nevelést alig fogja hátrányosan érinthetni a magyar fajta életerősségét, jó egészségi állapotát, oly vívmány leend, amihez a tenyésztőnek őszintén gratulálhatunk. Fel kell még említenem, hogy a drassói tehenek nemcsak, hogy bevannak a járomba tanítva, hanem azok hordják a 200 drbot meghaladó tenyészet összes takarmányát, azok szállítják ki messze eső táblákra az összes trágyát, amint a 187. számú ábránk 6 négyes tehénfogata fél is tünteti. Ez mindenesetre egyik módja annak, hogy állatnak általánosan ismertes és becsült nagy össze, 24 helyen termett a Thomassalak és munkaképessége redukálódnék és egészséges, a fejlés gyorsítása az igavonó képesség rovására ne történjék. Másik módja pedig istállótrágyás parczella többet. A terméstöbblet rezisztens szervezete csorbát szenvedne. azon 7 helyen volt 100 kgrnál nagyobb, a legna- I gyobb terméstöbblet 215 kg. volt. A Thomassalak azonban nemcsak a magtermést fokozta, hanem növelte és pedig részben igen jelentékenyen a szalmatermést is, nemkülönben kedvezően hatott a buza minőségére, amennyiben a legtöbb esetben növelte a buza hektolitersulyát. Ha figyelembe veszszük azt, hogy a Thomassalaknak még a búzát követő növényre is lesz hatása, azt mondhatjuk, hogy a Thomassalak alkalmazása a legtöbb esetben jövedelmező volt. Különösen áll ez azon kísérletekre, amelyeknél istállótrágya nem használtatott és ez szerintem különösen figyelmet érdemel. Ha összehasonlítom a csakis istállótrágyával megtrágyázott parczellák búzatermését a csakis Thomassalakkal megtrágyázottak termésével, azon következtetésre jutok, hogy a zabosbükköny alá adott Thomassalakkal oly nagy terméseket lehet elérni, mint az istállótrágyával, a miből azon következtetés vonható le, hogy a buza termése nem fog csökkeni, ha a zabosbükköny alá istállótrágya helyett Thomassalakot alkalmazunk. Legkevésbé sem szándékozom ezzel azt javasolni, hogy ennek alapján csökkentsük az istállótrágya termését, hanem levonom ebből azt a következtetést, hogy minden oly gazdaságban, a hol szűken van az istállótrágya és ennek következtében a tengeri egy része nem kap trágyát, czélszerünek mutatkozhatik azt az istállótrágyát, a mélyeit eddig a zabosbükköny alá adtak, a tengeri alá felhasználni és a zabosbükköny alá foszforsavtrágyát alkalmazni ábra. Trágyát hordó tehén négyes-fogatok Drassón. Egyike lévén a hazai marha legrégibb s ha szabad mondanom, a legkitartóbb szószólóinak, örömmel ragadom meg az alkalmat arra, hogy a mond.ott tenyészirány egyik ujabb és hivatott követőjének magyar telivér gulyájáról néhény szót ejtsek s az eddig elért eredményekről a rendelkezésemre álló adatok alapján beszámoljak. Gróf Teleki Arvéd drassói magyar gulyája, melyet madártávlatból 188. képünk mutat, 120 drb a Mezőségen vásárolt 1 W2 éves üszőből veszi eredetét, melyekre a tenyésztő egyfelől gróf Almássy-féle, másfelől sajátnevelésü bikát alkalmazott. Czélja volt a hazai szürke marha normális fejlődését meghaladó fejlődéssel bíró egyedek előállítása, anélkül, hogy a keletkezett ivadékok edzettségükből, munkabírásukból veszítsenek. E czélhoz mérten tenyésztési eljárása röviden vázolva a következő: A tenyészállatok alkalmas megválasztása és a szigorú selejtezésén kivül, az üszőket jó minőségű legelőn és kaszált luczernán, abraktakarmány mellőzésével neveli fel, az időviszontagságoknak minél többet tévén ki azokat. Az előhasu üszőknek, egy hónappal az ellés előtt és a szoptatás alatt mindvégig luczernaszénát és 1 2 kiló abrakot ad, a borjaknak pedig legjobb szénaféléket és zabot, ad libitum. Ez utóbbit mégis ugy, hogy fejenkint és naponta még az egy évet meghaladott se kapjon 2 kilón felül. Az elkényesedést, elpetyhülést megakadá- emiitett körülmény, hogy a borjak elválasztásuktól kezdve mindvégig naponta erőltetett mozgást kell, hogy tegyenek legelőjükig s azon is. Bizonyosan e szigorú, edző nevelésnek köszönhető, hogy betegségek ezideig fel nem léptek az állományban, nehéz vagy hibás szülés nem mutatkozott és meddőség csak 3 tehénnél észleltetett. Gróf Telekinek nézetem szerint is tökéletesen igaza van, mikor hangoztatja, hogy a szürke hazai marha modernizálásában a jótáplálás mellett az a fő, hogy szabad levegőn való maximális mozoghatás biztosittassék az állatnak, mert különben ugy jár, mint a nyugati fajták, melyek istállón tulkényesedve nevelkedvén, módfelett hullatagok. A mint a közöltekből kivehető, ismét előbbre vagyunk egy lépéssel azon általában már nagyon régen és következetesen hangoztatott czél felé, mely áll a mi hazai primogén marhánk több oldalúvá tételében ugy, hogy kijegeczedjék abból egy igás, egy hizó és egy tejelő jelleg, de megtartsa mindez a 3 jelleg a mennyire csak lehet az igavonó képességet s különösen megmaradjon szilárd, edzett, ellenálló szervezetünek. Mikor örömmel üdvözöljük az uj ösvényen gról Teleki Arvéd urat és a még szebb sikerekben nem kételkedve, olyanokat őszintén kívánunk is neki, jelezzük, hogy az ő nagyon érdekes munkáját továbbra és élénk figyelemmel kisérjük és olvasóinkat mihamar még bővebben tájékozhatjuk e szép jövőre hivatott tenyészet felől.

8 1860 KÖZTELEK, DECZEMBER HO SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. GAZDASÁGI ÁLLATTAN. Rovatvezető: Jablonowski József. A földi kutya kártételeiről. Irta: Jablonowski József. A megelőző és a most befejeződő gazdasági év a sok egyéb kártevő állat közül fölszinre hozott egy olyant is, amely eddig ritkaság számba ment és mint specziális magyar állat honi állatvilágunkra jellemző volt. Ez egy rágcsáló kis emlős, amely a mezei poczkokkal, hörcsögökkel egyidejűleg szaporodott; de mig a poczkok mind és a hörcsögök jelentékeny része a mult télen kipusztult, addig a harmadik bűntárs vagy nevezzük azt a maga nevén a földi kutya (Spalax typhlus) megmaradt ez idénre is és egyikmásik helyen,, ahol. előfordulni szokott, nagy Igy a nagy Alföldön, tudtommal kárt is tett. ezidén leginkább Csanád vármegyében. Hogy ez az igen érdekes és ugyancsak ritka állat kártékony is lehessen, ez nem ment Brehmet, illetve ujabb kiegészítőjét (1890) 1 Pechnel Loeschet helyreigazítsam, vagy hogy ezt az állatot mint érdekest mutassam be : ez az ismertetését a kártékonyságának köszönheti, s amelyről egy már majdnem feledésbe ment magyar természetvizsgáló, Petényi Salamon, a czinkotai ev. pap, majd nemz. muzeumi őr, már 1845-ben közölte, hogy a földi kutya, vagy mint ő azt az akkor uralkodó, uj tudományos magyar nyelven irta, a vakony" bizony nagyon kártékony. Petényi 1885-iki dolgozata óta senki sem foglalkozott a földi kutya tanulmányozásával s igy részben a kegyelet munkáját végzem, ha a földi kutyáról beszélve, Petényi érdekes megfigyeléseit egyben-másban fölelevenítem.*) A földi kutya, mint mondtam, specziális magyar állat, amennyiben Magyarországon kívül csak Dél-Oroszország Don ős Volga folyók közötti részén fordul elő, továbbá akadt Halicsországban, lejebb Moldovában és még lejebb, de ritkábban Görög- és Törökországban. Nálunk a Duna és Tisza között ős Tisza balpartján lévő vidékeken; és pedig Hevesben, Pest vár- Az itt képen bemutatott ( és 190. ábrát) bemutatott földi kutyák Kunágotáról származnak és a M. Kir. Gazdasági.Muzeumból valók, ahol azokat a muzeum látogatói természetben is megnézhetik. A földi kutya valamivel kisebb a hörcsögnél (körülbelül csak 20 cm. hosszú, holott a hörcsög 25 cm. hosszú, farka külön 5 cm.) 1; általában hamvasszürke szinü, idősebb korában fakó szinü; fejének hátulsó része barnás, szájszéle, álla és lába szennyesfehéres; hasi fele a hátnál sötétszinü. Feje tompa és szélesebb a derekánál; feltűnő, hogy ezen állatnak nincs szeme és hogy - rágcsáló létére igen hatalmas metszőfoga van. Ez utóbbi annyira erőteljes, hogy alsó ajka azt csak részben takarja, mig nagyrésze mindig látható. Vak állat létére azonban nagyon jól tudja, hogy e hatalmas fogá/al hová harapjon. Petényi ezt magán igen keservesen tapasztalta. Hozatván kertemből úgymond egy hosszú salátafejet, kínálgattam a vakonyt (földi kutyát) vele, azt orra és szemetája előtt és körül mindenképp forgat- ván. Nem tetszett ez a könnyen haragra induló 188. ábra. A drassói magyar gulya legelőn. Madártávlatból. igen fejembe, amikor ezidén Kunágotáról egy megyében, Bácskában, továbbá ibékés és Csanádban ős végül Torontálban foldul elő. Petényi látába ereszkedett volna, prüsszönő nyikkaná- állatnak. Ö a~ helyett, hogy a neki nyújtott sa- tanitó panaszt tett, hogy mit tegyen ezzel a kártevővel s nem igen hittem neki, hogy földi emliti, hogy báró Ocskay Ferencz (magyar sok közt elmellőzvén a salátát, oldalvást, de kutyáról volna szó. A kétkedésemre azzal válaszolt, hogy beküldte az állatot. Nagybecsű szetbúvár) a földi kutyát Sopron vármegyében lyen harapott, hogy alig bírta a szerencsémre származású, de német nyelven dolgozó termé- egyenesen a kezemnek ugrott és abba oly mé- értesítését irta az illető azzal köszönöm' is találta, ahol azt állítólag herécz"-nek mondják; végül fölemlíti azt Petényi még a Mezőgait ós engemet az akkoron kétszeres bajtól jelenlévő két egyházfi széthúzni hatalmas fo- meg, hogy bemutatok egy véleményünk szerint földi kutyát. Ilyen állat határunkban ségről, Madaras községből. Ez volna, amit elterjedéséről tudunk. Midőn tavaly Mezőhegyetes vakságáról,,de egyszersmind felette finom megszabadítani. Ezáltal meggyőződtem tökéle- százával van s nagy kárt tett." Magam előtt látva az állatot, kénytelen sen erről az állatról tudakozódtam, olt alig szaglásáról és tapintati érzékéről, melyeknél voltam beismerni, hogy csakugyan földi kutya ösmerték azt a fiatalabb ( éves) fogva tul a hosszas salátán is tökéletesen a kártevő. emberek és csak egyedül Szirmay Gyula, méneskari százados emlékezett reá, hogy ritkán biztos ugrással megfogni képes volt." érezte húsos kezem melegét és azt egyetlenegy Hirből sokan ismerik ezt az állatot, de mert ritka, kevesen tudják, hogy mi is az? akad s ő alig tudja, hogy mikor is látta azt A földi kutya vakságát annak köszönheti, Hiszen Brehm Alfréd, az ő Thierleben-jében utoljára. hogy szeme teljesen elkorcsosodott és pedig is csak azt hiszi, hogy a földi kutya, Hogy erről az állatról olyan kevés és annyira, hogy a fejbőre a szemgödrök helyén melyet szerinte magyarul,földi kölök"-mik hiányos az ismeretünk, ennek oka az állat teljesen összenőtt és bőr alatt maga a szemür (igy!!) neveznek *) éppen olyan életmóddal bir, ritkaságán kivül az, hogy éjjeli állat és hogy táján levő szem egy mákszem kicsiségü mirigytömeggé" zsugorodott össze. Ami végül az mint az Altáj hegység vidékein élő és czokornak (Spalax aspalax)-nak nevezett rokona: állat lábát illeti, az földalatti életmódjának életmódja némileg a vakondokra emlékeztet. azért azután amit erről a mi földi kutyánkról Brehm ir, az java része teljesen téves. *) Petényi Salamon dolgozata, melyet dr. Glós megfelelve, ásóláb. Sámuellel irt, megjelent a kir. magy. Természettudományi Társulat évkönyveiben. I. köt. ( ). p. ben levő kötött talajban szeret tartózkodni, ha A földi kutya legszívesebben a mivelés- Hogy én ez alkalommal itt ezzel az állattal foglalkozom, arra nem az késztet, hogy Ő ezt a állatot vakony"-nak mondja, mert az kis gyepes területekkel váltakozik, de szereti mint Petényi följegyezte olyan szőlő- mint korának szellemében megjegyzi a mindennapi *) Ukrainában,. Oroszországban ezt az állatot.földi kutya* név a rendszerben teljességgel nem való, és gyümölcsfakerteket is, melyekben magukban zemskje stejenye'-neí, tehát valóban földi kölyök"-nek s ezen állatot nem jellemző", un azonban mégis a I vagy szomszédságukban különféle gyökeres hivják. Jablonowski. népies és magyaros nevet használom. Jábl. zöldség, ahol burgonya, czukor- és sárgarépa,

9 SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK DECZEMBER HO 24 zeller, vereshagyma, dinnye, kukoricza, lóhere s több efféle gyökér- s gyümölcsfajták miveltetnek, melyek gyökereivel leginkább él és azokban mint mondják gyakran nagy károkat és pusztításokat tesz." Itt ás magának a földi kutya helyet. Rendesen egy mélyebben j áró főcsövet készit s ebből elágaznak a magasabban, majdnem egészen a föld szintáján haladó mellékjáratok. E két járaton kivül készit még egy nagy tág éléskamarát, valamint lakásául egy kisebbet. Hogy az éléskamrája milyen lehet, arról fogalmat nyújthat Petényi következő leírása. Hányásaiból eredő csöveit (földalatti járatait) követvén, nem sokára ráakadtunk éléskamrájára is, mely egy mély garád gyepfelé való oldalában (tehát gyepes parton) vala s melynek mivolta bennünket igazi bámulattal tölte el. Ez nagyságra nézve lehetett mintegy Károm köblös, alakjára nézve... hasonló a mi közönséges, öblös, alul tágasabb, fölül szűkített buzavermeinkhez. Ezen raktára falai különben olyan simák és kemények voltak, mintha azokat a legügyesebb kőmives tapasztotta volna ki. Benne találtunk ismét hármadfél véka vegyületet, vöröshagyma, burgonya, darabolt lóhergyökerekből és egy vad t. i. bugás tikkantyu (Scabiosa paniculata) magvas bugáiból, mely a (hányásban) előbb talált (mennyiséggel együtt) négy vékát vagyis egy egész köblöt tesz." Ez az éléskamra pedig csak egy állaté, mert a földi kutya, mint afféle mogorva vén czimbora, csak magányosan tartózkodik, de mégis ugy, hogy nem messze tőle akad egy más efféle agglegény-természetű zord pajtás. Az éléskamra gyep felé álló oldalában, irja tovább Petényi, nyilt egy a kemény földbe IV2 lábra továbbmenő cső, mely végén mintegy 5 itczés fazéknagyságra kiterjeszkedvén, bunkó formát nyert. Ennek feneke kibélelve s kiágyazva volt pázsit és más növények puhácska gyökerei-, szárai- és leveleivel." E földalatti üregekben tanyáz a földi kutya. A nap nagy részét csendben és alva tölti el; az éjjelt pedig munkára fordítja, részint hogy odvait továbbépítse, hogy táplálékát szerezze és hogy a nemi élet örömeinek ís éljen. Az állat néma, mert egy kis nyikkanáson kivül egyéb hangot nem ád, tehát ugatásról szó sincs. Utjain csak szagló, tapintó és halló szerve vezeti, mely annyira finomul van kifejlesztve, hogy a látást teljesen pótolja. S ezek az érzékek vezetik éjjel is, midőn néha kukoricza és még korábban a dinnyeérés napjaiban fölszinre jön, hogy ezeket is megdézsmálja. Ügyetlen állatnak látszik, de azért fölmászik a kukoriczaszárra is, hogy a csövet leszedje.*) Hol azonban gumós növényre akad, ott nem hagyja el földalatti lakását, hanem *) Azok az állatok, melyeket Petényi szobájában tartott, vígan futkároztak éjjel a szobában a nélkül, hogy egy is beleütődött volna az útjába eső akadályokba. Ezeket legfürgébb mozgás közben is kikerülték ábra. A földi kutya. (Spalax typhlus Pali.) egyenesen abból kiindulva és föld alatt túrva halad oda, a hol efféle nekival' növényt talál. Itt a növény alá furakodik, azt aláássa annyira, hogy ezt végül a földalatti tanyájába kényelmesen behúzhatja. Igy tehát tönkretehet nagy területet a nélkül, hogy az ember sejtené, hogy mi tesz itt kárt. Érdekes, amit e tekintetben már Petényi is irt. A békés-csabai tanító, Sztraka Károly segédtársam társaságában elindulván, ide s tova a csabai nagy határban fogas vakony (t. i. földi kutya) tanyáit keresendők, nemsokára egy 70 éves agg, Kovács nevü tanyásra akadtunk, ki földi kutyák felől kérdezősködve, velünk következőket a közölte. Uraim, én az idén is bevetettem lk holdat vörös hagymával. Ej! be gyönyörűen nőtt meg! volt ám benne örömem! De mi lett belőle? Mikor már eljött a kiszedés ideje: odalett egymásután a szép termésem, csak ugy tűnt el szemeim elől s alig foghatom meg, hogy hova lehetett? De biz én csak az átkozott földi kutyát okolom, mert sok túrásai és hányásaira akadtam a lóherésemben!" ; 190. ábra. A földi kutya fészke. Emiitettem, hogy a földi kutya túrása igen hasonlít a vakondokéhoz, de attól abban különbözik, hogy rendszerint nagyobb, de nem magasabb, inkább laposabb. S ez az, ami sokszor tévedésbe hozza az embert, hogy a földi kutya túrásait egyszerűen vakondokturásoknak nézni. A földi kutya szerencsére nem szapora állat, évente egyszer vet és akkor is csak kettőt, legfeljebb négyet. S ez áz oka, hogy ez az állat rendszerint nem igen szaporodik el, hacsak nem rendkívüli esztendőkben, milyenek voltak az utóbbi esztendők, midőn a rágcsálók, (egér, poczok, hörcsög) igen elszaporodtak. Téli álomba nem merül, hanem abból él, amit nyáron összegyűjtött; de ha elfogyott az is, akkor néha a havon is megjelenik és keres, hogy mit lehetne találni? Ilyenkor ugy látszik azonban, hogy el-elbotorkál ez a vak állat nappal is. Ez volna az állat életmódja. Mint látjuk, az állat ritkasága mellett is kártékony lehet. S ez oknál fogva gazdasági szempontból nem tanácsos még hazafias kegyeletből sem igen kímélni őt ott, a hol már bővebben akadt. Irtása külön eljárást nem igényel. Lehet

10 1862 KÖZTELEK, DECZEMBER HO SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. azt egyszerűen kiásni; de irtható mint a hörcsög, t. i. kénnel kell megfojtani. Itt azonban már óvatosságra van szükség; mert a földi kutya járatai néha igen messzire is elágazódnak s akkor egy kis kéngőz nem igen ártana. Itt nemcsak több kénre van szükség, hanem tanácsos elébb tájékozódni, hogy merre halad a járata s nincs-e több bejárata. Ha igen, akkor mindegyikbe kell dobni néhány égő kénszeletet s a lyukat azután jól betömni. Kiöntéssel nem igen lehet czélt érni. De mérgezni talán könnyen lehetne, pl. vereshagymával, amelyről ismeretes, hogy azt a földi kutya legszívesebben eszi. Ezt kellene sztrikninnel olyan módon kikészíteni, hogy annak czikkei közé kis mérget adunk s a mérges hagymát aztán beledobjuk mélyen a járatába s a járatot betömjük. Hol azonban nem tesz, vagy nem igen tehet kárt, mert nagy területen csak egy-egy akad, ott talán meg lehet hagyni, hogy maradjon életben ez a lény.is, amelynek napjai ugy látszik épp ugy meg vannak számlálva, mint a hód-é. Ma már ezt az állatot is csak állatkertekben és állatseregletekben lehet látni, mint nyomorognak azok az egyes példányok, amelyeknek ősei talán az Alföldünk folyói mentén még szabadban éltek... Hiszen nemcsak az idő vasfoga, hanem a kultura is megkívánja a maga áldozatait! ÜZEMTAN.- Rovatvezető : Hensch Árpád. A takarmánytermelés szervezése üzleti alapon. Irta: Hensch Árpád. A magyar mezőgazdaságnak még mindig gazdáink nagy nagy hátrányára szolgál,, hogy zöme a takarmánytermeíést nem karolja fel oly mértékben, mint ez a termőföld okszerű használata érdekében kívánatos lenne. Mert habár e téren a múlthoz képest nagy a haladás, mindazáltal különösen némely vidéken egészen alárendelt szerepet játszik takarmányfélék a termelése, mint ez minden kétséget kizárólag az 1896-iki részletes statisztikai fölvételekből is kitetszik. Ezek szerint a 21 millió kat. hold szántóföldből-mindössze 1.360,000 h. vagyis' a szántónak csak 6 2% a volc szálastakarmány félékkel elvetve. Tekintve, hogy a nyugati kultur államokban ez az arányszám jóval nagyobb, a menynyiben Ausztriában, Német- és Francziaországban %-ot tesz, már ebből is kitűnik a takarmánytermelés, csekély volta, még nagyobb baj azonban, hogy némely vidékünkön még a -6%-ot sem foglalja el a takarmánytermelés, mert míg a Dunántúlon az arányszám 10, vagyis annyi, mint a szomszédos Ausztriában, felföldön 6, a nyuga,ti felföldön 8 és a keleti addig..alföldünkön csak 4, Erdélyben pedig csak alig 3, a mi bizony felette kevés. Azonkívül nem érvényesíthető azon ellenvetés sem, hogy hazánkban a természetes takarmányterületek, a rétek és legelők viszonylagos nagy kiterjedése indokolná a mesterséges takarmánytermelés csekély arányát, amelyről a következő adatok meggyőződtethetnek. Hazánkban ugyanis a szántóföld, rétek és legelőkből álló mezőgazdasági termőterület összes kiterjedése kereken 33 millió kat. hold. Ezen területből esik: Mesterséges takarmányra 1.360,000 k. hold Rétekre ,000 Legelőkre ,. Takarmányttermő terület ,000 k. hold. Eszerint a takarmány termelésre fordított összes terület a mezőgazdaságilag használt területnek csak 40%-át teszi, holott a föld termőerejének fentartása czéljából kivánatos, hogy a takarmánytermelésriek legalább a gazdasági termőterület' 50%-a legyen szánva, a 10%-nyi ' hiány pedig a fenforgó esetben 3.220,000 k. holdat tesz, vagyis ennyivel kellene a takarmánytermelést kiterjeszteni, hogy e tekintetben a teljes arányt elérjük, Enélkül sem állattenyésztésünk, sem növénytermelésünk nem tud a kellő irányban fejlődni. Rosszul tartott állatok, gyengén trágyázott földek, csekély átlagos termések, ezen visszás állapot szomorú, de kétségbe nem vonható következményei. Ezzel nem mondjuk, hogy kivétel e tekintetben nincs, sőt ellenkezőleg jelenleg már számos gazdaságban a piaczi és takarmánynövények helyes aránya konstatálható, de még mindig jóval nagyobb ama gazdaságok száma és kiterjedése, melyek saját hátrányukra ezen helyes arányt meg sem közelítik s épp ezek állanak jövedelem tekintetében legrosszabbul. Ha a takarmánytermeléstől való idegenkedés okait kutatjuk, ezek részint azon általános feltevésben rejlenek, hogy a takarmányfélék termelése nem oly jövedelmező, mint a gabonaféléké, részint abban, hogy azok termelését nem lehet azonnal pénzzé tenni, esetleg előre eladni, hanem várnunk kell, mig az állatok emésztő csatornáján végighaladva, lassanként állatok, állati termékek és trágya alakjában értékesithetőkké válnak, a mihez azonkívül még sok tőke is kell. Ezzel szemben azonban figyelembeveendő, hogy a takarmányfélék termelése jóval csekélyebb költséggel jár, mint a piaczi növényeké, hogy amazok a talaj termőerejét sokkal kevésbbé veszik igénybe s hogy különösen az őszi gabnafélékre nézve a legjobb elővetemények. Sok gazdaságban azonkívül nem is szükséges a takarmány termelés érdekében a piaczi növények területét csökkenteni; mért a mely gazdaságban fekete ugart tartanak, ott az ugarnak takarmánynövényekkel való. bevetése által lehet a czélt minden nehézség nélkül'elérni. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy hazánkban a fekete ugar még mindig 2.600,000 kat. holdat von el a.termeléstől, ezen területnek takarmánytermelési czéjokra való felhasználása által nagyon is meg lehetne közelíteni a takarmánytermelés kívánatos arányát, a nélkül, hogy a piaczi növények területe megszorittatnék, habár több helyütt a gabonatermelés megszorítása is kívánatosnak mutatkoznék. Mindezen "körülményektől eltekintve a kérdés veleje mégis csak az, vájjon a takarmánynövények jövedelmezősége megállja-e. a versenyt a piaczi, különösen a gabonafélékkel szemben. Igaz, hogy ezen üzleti kérdés számszerinti eldöntése bizonyos nehézségekbe ütközik, mert a termelt takarmánynak nemcsak termelési költségét kell ismernünk, hanem értékesítési árát is, sőt azonkívül a takarmány, illetve- a.haszonállatok után származó trágya értékét is. Mindazáltal legyőzhetetlen nehézségekbe nem ütközik ezen kérdések megoldása- sem,s ha ezirányu számilásaínknál helyes elvek: szerint járunk el, teljesén megbizható eredményre juthatunk. A mi első sorban a takarmányfélék termelési költségéi, illetve előállítási árát illeti, ez különböző gazdaságokban és különféle takarmányoknál nagyon különbözően alakul és e tekintetben legfőbb feladatunk oly takarmányfélék kipuhatolására törekedni, mélyek a takarmányt, illetve az abban foglalt emészthető tápanyag egyeségét legolcsóbban szolgáltatják. Ezirányu számításainknál kiinduló alapul a réti széna szolgálhat, melynek előállítási ára jó lapályrétet feltételezve, következőképpen alakulhat: Termés k. holdankint állagban.. 24 q A termésbetakaritásért Vi rész le. 6 Nyershozam. 18 q Termelési költség:..,.... Földbér frt Tavaszkori fogasolás stb Betakarítási költség a termésből levonatván Adó, kezelés, őrzés, forgótőke kamatja együtt Összes költség. 27 frt. Egy ü réti széna kerül tehát l'so frtba. Föltéve, hogy az ezen szénában foglalt emészthető tápanyagok 50 tápegységet tesznek. esik egy tápegységre 3 krajczár. Ugyanezen gazdaságban a főbb takarmányfélék termelési költsége következőképpen alakulhat: Ö frt Földbér Talajelőkészités. 3. Trágyázás yetőmag s vetés Ápolás Betakarítás Adó, kezelés stb.. 8 Összesen Átlagos termés q 40 q 24 q 20.0 q Egy q. Tcerül forintba 1'66 1' 2'16 0'34 Tápegységtartalom Egy tápegység kerül "4 krajczárba. A réti szénához viszonyítva... 1/ "30 forint ezen takarmányfélék értéke. Ezen összeállításnál feltételeztük, hogy lóber 1 évig használtatik s kétszer kaszáltatik, a hogy a luczerna csak 3 évig tart s négyszer kaszáltatik, hogy ezen két növény, mint nitrogéngyüjtő, trágyázást nem igényel, ellenben a zabosbükköny, mint csak félig nitrogéngyüjtő, a rendes trágyázás 25%-át, a csalamádé pedig annak 50%-át veszi igénybe. Utóbbinál feltételezzük még, '. hogy a 200 q zöld termés 40 q szénának felel meg. Fenti számokból világosan kitűnik, hogy a felvett gazdságban a legolcsóbb takarmányt a luczerna szolgáltatja, ezt követi felmenő sorrendben a réti széna, a lóher, a csalamádé és a legdrágább a zabosbükköny, csakhogy ezen növénynél tekintetbe jön, hogy ez a búzának legjobb előveteménye, mely előny azonban számokban ki nem fejezhető* A második kérdés, hogy a felvett gazdaságban a haszonállattartás a termelt takarmányt miként értékesiti? E tekintetben a különböző gazdaságokban a legnagyobb eltérésekkel találkozunk, mert vannak gazdaságaink, melyekben a széna métermázsája írttal értékesül, mig másokban alig 1"2 az 1/8,' sőt p. 2 forintot is elérik. Mértékadónak e tekintetben a jelenlegi viszonyok közt a tejgazdaság tekinthető, melynél a szálas takarmány értékesülése számos 'esetben a következő lehet:.. Egy tehén után az évi bevétel lehet : 2200 liter tej á 6 kr helyben frt Negyedévenként 3 borjú á 32' frt esik 1 évre '.." «' q trágya á 20 kr Összes bevétel 180 frt.. Evi kiadás: 1. Állattőke kamatja és koczkázatára 200 forint után 10% frt. Istállóbér 160 frt ulán 7% Eszköz-s tejkamarabér 20 frt 15% 3 a 4. Cselédbér" Bikatartás 4.,

11 SZAM, 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, DECZEMBER HÖ 24. 1Í Takarmány a szénán s szalmán kivül: 24 q. répa á 50 kr = 12 frt 5 q. korpa á.4 frt = 20 frt Só, világítás, orvoslás 5 frt 37, Összesen 90 frt, mely öszzeget a bevételből levonva, marad a szálas takarmány és széna értéke fejében 90 frt. Egy éven át fogyasztott a tehén: ' 40 q. szénafélét = q. 20 q. szalmát, mely szénára redudukálva tesz q-t Összesen 5Öq szénát. Minthogy ezt 90 frttal értékesítette, esik tehát 1 q-ra 1'80 frt, vagyis a tehenészet utján, a széna métermázsája 1'8Ö forinttal, a szalma métermázsája 90 krral értékesíttetett, minél fogva az értékesítési ár az önköltséget tetemesen meghaladja. Ha már most ezen az alapon a termelt takarmányfélék jövedelmezőségét megállapítjuk a következő eredményekre jutnak: I g I 1 Értékesítés q ként 1"80 1'80 1'80 1' frt Előállítási ár 1'50 1'66 TOP "34 Nyereség q-ként 0'30 0'14 0'80 0'02 frt Veszteség, 0'36 Termés holdanként.., " 200 q Tiszta jövedelem holdank. 7' frt Veszteség holdanként frt. Ezek az adatok eléggé igazolják, hogy a takarmányfélék termelése épp oly jövedelmező lehet, mint a piaczi növényeké, sőt hogy a luczerna é tekintetben a legjövedelmezőbb növényekkel is kiállja a versenyt, a mit külön- - ben efi. a tény is igazol, hogy több helyütt beállított luczernásokért k. holdanként 50 frtnyi ' haszonbért fizetnek. De a rétek s lóherések jövedelme sem megvetendő, mert a földbéren kivül annyit jövedelmezhetnek ezek is, mint a gabonafélék közepes termések és közepes árak mellett. A zabosbükkönynél s csalamádénál a felvett esetben a trágyázás költsége szállítja le a jövedelmet, de a hol ezek gazdag talajon termelhetők, ott különösen a csalamádé fog nagyon jövedelmezőnek bizonyulni. Ezen adatokból kitűnik továbbá, hogy a takarmánytermelés szervezésénél mily nagy horderejű a legolcsóbb takarmányt nyújtó takarmányfélék kipuhatolása, mert ha a felvett gazdaságban a luczernára helyezzük a fősúlyt, egész más eredményeket fogunk elérni, mintha zabosbükkönyt termelnénk túlsúlyban. Ha végül tekintetbe veszszük, hogy a takarmánytermelés felkarolása által magunknak olcsó trágyát és jó előveteményeket biztosithatunk, hogy továbbá a takarmánytermések biztosabbak, mint a gabonaféléké s hogy az állattenyésztés terményeinek árhullámzása sokkal csekélyebb mérvű, mint a szemes terményeké, azon végeredményre jutunk, hogy a helyes üzleti elvek szerint szervezett állattenyésztéssel kapcsolatosan folytatott takarmánytermelés minden gazdaságban a nagy, biztos és állandó jövedelem tulajdonképpi alapja s azért nagy hibát követnek el azok, kik a jövedelemnek ezen megbecsülhetlen forrását mellőzik. ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY. Rovatvezető : Dr. Hutyra Ferencz. Kísérletek a tuberkulinnal. Irta : Dr. Hutyra Ferencz. A mióta a tuberkulint az állatok gümőkórjának felismerésére diagnosztikai szerül használják, mind jobban megerősödött az a meggyőződés, hogy a tuberkulin, habár magában véve nem nyújt feltétlen biztosságot, rendkívül értékes szolgálatokat tesz. a mondott czél elérésére. Már a berni állatorvosi kongresszus 1895-ben, a folyó évben pedig a párisi gümőkór-kongresszus egyhangúlag ilyen értelemben hoztak határozatokat és az utóbbi ezt az állásfoglalását sok ezer állaton végzett kísérletek kedvező eredményeivel okolhatta meg. Ámbár tehát a szer diagnosztikai értékére vonatkozólag ilyen általánosságban teljes a megegyezés, a részleteket illetőleg még bizonyos eltérések tapasztalhatók az egyes kísérletezők eredményei és ezekre alapított nézeteik között. Eltérők nevezetesen az eredmények annyiban, hogy a különböző alkalmakkor nem volt egyforma azoknak áz eseteknek viszonylagos száma, melyekben a tuberkulin-reakczió nem egyezett a bonczolás alá került állatok bonczolásának leleteivel. Igy Eber 443 esete közül 68-szor (15-35%), Bang 515 esete közül 50-ben (97%), Bajorországban 742 eset közül 103-ban (14%), Outtmann 93 esete közül pedig 3-ban (3'2%) volt téves a tuberkulin-reakczióra alapított diagnózis. Ezek a 15 3 és 3'2% között, tehát meglehetősen tág határok között ingadozó eredmények abból értelmezhetők, hogy az egyes kísérletezők, főképpen kezdetben, nem egészen azonos módon értelmezték a tuberkulin be- - fecskendése után észlelt reakcziót. Az ma már nem szenved kétséget, hogy a tuberkulinojtás alkalmával nem elég kizárólag a hőmérséklet magatartását megfigyelni, hanem ezenkívül főképpen a nem reagáló állatokat tüzetesen meg kell vizsgálni, mert az ilyen módon beszerezhető adatok alapján nagyon lényegesen lehet csökkenteni a téves diagnózisok számát. Ámbár tehát ilyenmódon a tuberkulinojtások eredményének elbírálása az egyes szakértő képzettségétől és gondosságától függ, mégis kívánatos magának a tuberkulin-reakcziónak miképpen való megítélésére lehetőleg szabatos irányelveket megállapítani, mert a gyakorlatban az eredmények annál helyesebbek lesznek, minél inkább támaszkodhatik a szakember mások tapasztalataira, illetőleg az ezekből levont következtetésekre is. A már eddig is rendelkezésre álló adatokhoz ujakat szolgáltatnak és ezzel a kérdés végleges tisztázásához hozzájárulhátnak azok a kísérletek, melyeket dr. Darányi Ignacz, földmivelésügyi miniszter ur rendelete folytán a budapesti közvágóhídon végeztek és melyek egészben igen kedvező eredményre vezettek.*) Beojtatott összesen 156 állat és pedig nyugati, illetve keresztezett fajta, 48 magyar-erdélyi 86 és 22 szerb szarvasmarha. Ha egyfelől a hőemelkedést l'5 -al vagy ennél többel, illetőleg 40'0 fölé, másfelől a hőemelkedést 1*0 14 -al és az organikus reakcziót (rosszullét jelei: bágvadság, étvágytalanság, didergés stb.) együttesen egyaránt pozitív reakcziónak tekintjük, akkor a kísérletekről feljegyzett adatokból**) kitűnik, hogy : *) A helyiségeket a közvágóhid igazgatósága, az állatokat pedig tulajdonosaik engedték át lekötelező szívességgel a kisérletezes. czéljaira. A fáradságos hőméréseket segédeim, Zimmermann A., Osinger N. és Fettick O. urak végezték, később pedig a levágott állatokat Breuer A. felügyelő állatorvos ur vizsgálta meg nagy gondossággal. **) Részletesen közöltettek a Veterinárim évi számában. reagált 51 állat és közülök gömőkóros volt. 48 állat, vagyis 94'1%, mindössze tehát a pozitív reakcziónak három esetben (5'9%) nem felelt meg pozitív bonczolási lelet; nem reagált 105 állat és ezek közül gümőkóros (részben gyógyult) volt 8 drb azaz 7"6%. Egészben véve tehát a reakczió 156 eset közül 11-szer nem egyezett a bonczolási lelettel, illetőleg maga a reakczió az eseteknek 93Vo-ban volt egyező. A reagáltaknál emiitett három eset közül egyben a bonczolás, ámbár nem valóságos gümőket, de mégis olyan elváltozásokat állapított meg a tüdőkben, melyek súlyosan gümőkóros tüdőkben igen gyakoriak, egy másikban pedig szintén beteg volt a tüdő olyan módon, mely a gümőkóros fertőzést lehetőnek tünteti feí. Csak egyben nem állapított meg a bonczolás semminemű elváltozást s ámbár itt is fenforog annak a lehetősége, hogy egészen apró gümős gócz a figyelmet elkerülhette (a vágóhídon a szerveket nem lehet apróra felszeletelni), ezt az esetet a téves diagnózisok közé kell sorolni, mely esetben a poziüv reakczióval az eseteknek 2%-ában nem egyezett a bonczolás lelete. A bonczolás az 156 állat közül 56-ban állapította meg határozottan a gümőkórt és ezek közül a mondott értelemben reagált drb. nem reagált. 8 Az utóbbi nyolcz állat közül háromban kizárólag igen régi keletű, elmeszesedett, illetőleg erősen betokolt gümős góczokat állapított meg a bonczolás. Ezek az állatok tehát régebben gümőkórosak voltak, de gyógyultak és ezért nem is reagálhattak a tuberkulinra. Egy állat köhögött, a befecskendés után pedig erősen remegett; egy másik szintén köhögött és hőmérséklet 1'1%-al emelkedett,- egy harmadiknak hőmérséklete, mely már a befecskendés előtt aránylag magas volt, utána 39'9 -ig emelkedett; ez a három állat tehát a felsorolt okokból gyanús volt, illetőleg nem volt gümőkórtól mentesnek tekinthető. Csak két eset volt olyan, hogy azokra nézve a figyelmes észlelő sem tételezhette fel a gümőkór fenforgását, azaz 50 eset közül 2-ben lett volna téves a következtetés. Összegezve az eredményt, a fenfórgó viszonyok kellő méltatása mellett a pozitív reakczióból levont következtetés egy esetben, a negatív reakczióból levont következtetés két ésetben nem egyezett a bonczolás leletével s igy a 156 beojtott állatra vonatkoztatva az észlelés * az. eseteknek 98'l /o-ában vezetett volna helyes eredményre. Ez az eredmény teljesen kielégítheti a gyakorlat igényeit, mert az elkövetett hiba az állatok további észlelése és a tuberkuíinpróbának 1 /2 1 év mulya való ismétlése által k ;- küszöbölhető, eltekintve attól, hogy olyankor, midőn az általok már megelőzőleg is hosszabb ideig állottak észlelés alatt, az eredmény még jobb lehet. A kísérjetek eredményei azonban meggyőzők abban az irányban is, hogy a tuberkulinpróba megejtése és abból a következtetések levonása nem olyan, könnyű dolog, mint első tekintetre látszik és hogy a sablonos eljárás jelentékeny tévedésekre vezethet. Az eseteknek nagy többségében már a hőmérsékleti viszonyok módosulása egymagában is tájékoztat ugyan a gümőkór fenforgásáról vagy hiányáról, némelykor azonban csakis az egyéb vizsgálati módszerekkel nyert adatok vezethetnek a helyes útra. Különösen azokra az állatokra nézve, melyek nem mutattak eléggé határozott hőmérsékleti reakcziót, fontos az organikus reakczió jelenségeinek számbavétele, azonkívül pedig az állatnak s különösen a lélekzőszerveknek, a nyirokcsomóknak, a nemzőrészeknek és a tőgynek gondos megvizsgálása, mert éppen a súlyosabban beteg állatokon marad el némelykor a reakczió. A tuberkulin-reakczió megítélésére vonatkozólag a közlött kísérletek, valamint korábbi

12 1864 KÖZTELEK, DECZEMBER HO SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM, tapasztalatok alapján, a következő általános séges vízzel is. E czélból itt a következő szabályok tekinthetők irányadóknak: helyiségek vannak elhelyezve: Qümökórosnak (fertőzöttnek) jelezhető az I. A takarmányelőkészitő az állat, kamrák m 2 teriilettel a) amelynek hőmérséklete a reakczió typusának megfelelő módon a befecskendést megelőző III. A tejhütő kamra m 2 II. A motorkamra... 16"5 m 2, hőmérséklethez képest l'5 -al vagy többel, illetőleg 40-0 fölé, de legalább 0'5 -al emelkedett; konyhája m 2 IV. A tejes edények mosó- b) amelynek hőmérséklete l'o 1'4 ál V. A jégvermek "0 m 2 tartalom. emelkedett és egyúttal az organikus reakczió jelenségeit is mutatta. tartány 300'0 m 2 VI. A központi nagy viz-. ábra..frigyes major"-i központi takarmányos kamra és tejesház homlokzata. Ezzel szemben a gümőkór felvételére nincs A keresztalaku" épület közepét a takarmányos kamra foglalja el. Ide négy ajtó vezet, ok, ha a hőmérséklet legfeljebb l'4 -al emelkedett és a 39'5 -ot meg nem haladta s ha egyúttal organikus reakczió jelenségei sem voltak rakott kocsik ki- s bejárására szolgál, a másik a két szélesebb a nyerstakarmánynyal meg-, észlelhetők, föltéve, hogy az illető állatnak rendszeres fizikai vizsgálata semmi olyan kóros el- szállítják keskenyvágányu vasúton az összes kettőn pedig a már feldolgozott takarmányt térést nem'állapított meg a szervekben, melyek istállókba. a gümőkór fenforgására gyanút kelthetnének. A kamra közepén, illetve padlásán állnak Szóval a kétesen, határozatlanul vagy végül a takarmányapritó-gépek, úgymint a éppen nem reagált állatokra vonatkozólag daráló, a szecskázó, a répavágó s a repczepogácsa-zuzó. Ezt a beosztást t. i. egyik olda- csakis a darabonkint megejtett gondos vizsgálat eredménye alapján lehet véleményt mondani. Hogy az ilyen körültekintő eljárás mel- a már elkészített takarmány elszállítását, minlon a nyerstakarmány befuvarozását, s másikon lett a tuberkuliri minő kiváló értékű eszközt den takarmánykamrában szem előtt kell tartanunk, mert csak igy vagyunk képesek a helyet képvisel a gümőkór ellen való védekezés czéljaira, azt teljesen meggyőző módon bizonyítják azok a rendkívül kedvező tapasztalatok, sokat végeztetni. A padozatot itt egy 10 cm. jól kihasználni, s aránylag kevés munkaerővel melyeket a tuberkulinojtásra állapított, eljárással Dániában már eddig is elértek, ahol az gerendás fapadlást 3 vasoszlop támogatja. vastag portlandczement-betonréteg képezi, a utóbbi években következetesen és tetemesen A munkagépeket összekötő transzmisszió hajtására a szomszédos kamrában álló kisebbedik a gümőkóros állatok száma. 6 lóerejü petróleum-motor szolgál, a mihez A 193. ábrán jelölt tejhütökamrába a kifejt tejet szintén a kis vasúton szállítják. Hogy e helyiség tisztántartását lehetőleg megkönnyítsük, de meg, hogy belső csínját is emeljük, a padozatot világos sárga, az oldalakat zománczozott kék és fehér lapokkal burkoltuk, a falakat, padlást végül fehér l-festékkel mázoltuk be. A kamra berendezését 2 Lawrance-féle tejhütő s két vízcsap képezi. A tejhütő helyiségből közvetlen a mintegy 200 fuvar jeget befogadó jégverembe juthatunk. A részben földalatti, részben felette fekvő verem üreges fala parafatéglákkal van elszigetelve, minek következtében a behordott jeget oly jól konzerválja, hogy egyharmadát még uj jégkor is ott találjuk. Tekintve, hogy e vizszegény vidéken a jég beszerzése nagy nehézséggel jár, igyekezünk további jégmegtakaritást ugy érni el, hogy a hűtésre szolgáló vizet egy szivattyú segítségével a jégtömegen nyomjuk át. Ezáltal a jég kihordása s vele a verernajtó kinyitogatása teljesen megszűnik s alapos reményünk lehet jövő őszszel az idei beraktározandó jégnek legalább /o-át újra megtalálhatni. A tejesedények mosókonyháját a takarmánykamra ellenközi oldalára helyeztem, főleg azért, hogy a konyha gőzeitől a tejhütő védve legyen. Itt egy hengeralaku befalazott melegvíz kazánt, s egy Klinker-téglákból összerakott mosóteknőt találunk. Az egészen egyszerű kazánon csak egy vízleeresztő csap s egy bádogtölcsér van szerelve, mely utóbbi a megtöltésre, s a vízgőzök vezetésére szolgál. A kazánt övező téglaköpenynyel a. viz gyors kihűlését akadályozzuk meg s igy fűtőanyaggal takarékoskodunk. Ez tényleg sikerült is, mert napjában csak egyszer füttetünk alá és mindig van meleg vizünk. A zománczozott Klinker-teknők előnyeit már ismertettük a Köztelek" 1897; évi 6-ik számában s ezért az ott elmondottakra utalhatunk. A központi viztartány elhelyezésére avastagfalu jégverem teteje mutatkozott a legalkalmasabbnak. (193. sz. ábra VI.) Ezért a jégvermet 2'5 méterre a föld színe felett vastartók között Monier" rendszere szerint beboltoztuk s kettős parafalemez-rétejjgel izoláltuk. Erre fektettük aztán a 4 cm. vastag vas&etétes Monier"-falu rezervoárt, mely 300 köbméter GAZDASÁGI ÉPÍTÉSZET. Rovatvezető; Száhlender Gynla, Egy középnagyságú tehenészet központi takarmányos- és tejesháza. írta: Száhlender Gyula. A Í ábrákban a magyaróvári főherczegi uradalom Frigyes-major" kerületében felépített központi takarmányos' és tejesházat mutatjuk be, mely épületet ugy czélszerü beosztásánál, mint sokoldalú kihasználhatóságánál fogva középnagyságú tehenészetek részére mintául szolgálhat.*) A mintegy 1684 kat. hold terjedelmű terület alapjából újonnan felépített majorjában 160 fejős tehénnek, 50 drb igavonó lónak s ökörnek van helye s az idehelyezett gazdasági ménes 70 drb csikóból áll. A szóban forgó központi házban tehát nemcsak az egész állatállomány számára szükséges takarmányt dolgozzák fel, hanem itt készítik elő a szállításra a naponkénti körülbelül 1100 liternyi tejet s innen látják el az egész gazdaságot a szük- *) Ez épület tervezésénél az az elv volt irányadó, hogy a majorban előforduló összes munka, melyhez tnotoiikus erő szükséges, egy helyre összpontosítsuk s ezáltal az üzemköltségeket lehető minimumra redukáljuk, 192. ábra.,,frigyes major"-i központi takarmányos kamra és tejesház alaprajza. még egy 36'0 m. mély kut felett fekvő három vizet képes befogadni s igy a major két napi hengeres szivattyút is kapcsoltunk. vízszükségletét bőven fedezi. Megtöltését a Eleinte ugyan egy hőlég-motorral tettünk motorkamrában felállított szivattyú, illetve petróleummotor eszközli, kiürítésére illetve víz- kísérletet, ez azonban legalább a mi czéljainkra nem bizonyult hasznavehetőnek. vételre a takarmánykamrában, a tejkezelő helyiségekben, minden istállóban, kifutókban, az Annál megbízhatóbban s olcsóbban dolgozik a petróleum-motor, mely közel három évi üzeme intéző-lakban s az összes cselédházakhanmegfelelő számú csapot alatt semmi lényegesebb javítást sem igényelt. találunk.

13 SZÁM. 7-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, DECZEMBER HO A 340 ma alapterületű, minden részében szilárd anyagból felépített, hornyos cseréppel fedett épület építési költségei 8220 frtra rúgtak. Ebben az összegben a 36 m. kut kiásása s kifalazása 1620'frttal, a vizrezervoár Monierfala 390 írttal szerepel. GAZDASÁGI IPAR. Rovatvezető: Zalka Zsigmond. A burgonya gőzölése. Irta: Zalka Zsigmond. Hogy egy mezőgazdasági szeszgyár jó szesznyereményt érjen el, ahhoz elsőben is szükséges, hogy a feldolgozott nyersanyagok oly állapotba hozassanak, a melyben a zöldmaláta czukrositó anyaga: a di'asztaze, hatását legjobban tudja érvényesíteni. E czélból a nyersanyagokat a lehető legtökéletesebben szét kell főzni és elcsirizesiteni. Ezt ma már a szeszgyárakban kizárólag csakis magasabb nyomásnál, erre alkalmas készülékekben az úgynevezett gőzölőkben végzik. Minthogy mezőgazdasági szeszgyáraink legfontosabb nyersanyaga a burgonya, ez alkalommal ennek gőzöléséről akarok szólani, minthogy tapasztalásom szerint nagyon sok mezőgazdasági szeszgyárban a gőzölés kivitelénél hibásan járnak el, a minek eredménye a nyersanyag tökéletlen kihasználása. A következőkben mellőzve minden elméletet csupán csakis a gőzölés gyakorlati kivitelét óhajtom tárgyalni, ugy a mint az a praxisban végrehajtandó. A szeszfőzőnek a gőzölés megkezdése előtt arra kell törekednie, hogy a gőzkazánnak elégséges feszítőereje legyen, minthogy a gőzölés kezdetén sok gőz fogyasztatik, s ha a nyomás a kazánban nagyobbmérvben csökken, esetleg üzemzavar állhat be. A gőzölés kivitele változik aszerint, a minő a gőzölő alakja. A henger, vagy hengeres alakú gőzölőkben a munka menete a következő : A töltőnyiláson át betöltjuk a gőzölőbe a feldolgozandó burgonyamennyiséget. Minden mázsa burgonyára liter gőzölő űrt számítva. Ezután a töltőnyilást elzárva, a felső gőzbevezető csövön gőzt eresztünk a gőzölőbe, s a gyümölcs, vagy kondenzált viz levezetésére szolgáló csövet kinyitjuk, a többi csöveket ellenben jól elzárjuk. A gőzölőbe áramló gőz érintkezve a hideg burgonyával, lecsapódik és a a kondenzviz levezetésére szolgáló csövön lefolyik, miközben a viz magával ragadja a burgonyára tapadt földesanyagok nagy részét. A folytonos gözbeáramlás folytán a burgonya és gőzölő is felülről lefelé lassanként felmelegszik annyira, hogy már a gőz nem kondenzálódik, hanem mintjilyen áramlik ki a kondenzáló viz levezetésére szolgáló csövön. Ekkor a felső gőzbevezető csövet és a kondenzviz levezetésére Jszolgáló csövet elzárjuk s a burgonyára az alsó gőzbevezető csövön át eresztünk gőzt és egyúttal kinyitjuk a sivító szelepet, hogy egy kevés gőz a gőzölő felső részéből állandóan kiáramoljon. Ekkor a nyomást fokozatosan feleresztjük 3 atmoszférára s a midőn ezen nyomást egy óra múlva elértük, a szétfőtt burgonyát a czefréző kádba átfuvatjuk. A burgonya felmelegítése perczig tartván, az egész gőzölési müvelet perezet vesz igénybe. A kónikus alakú gőzölőkben a szétfőlés könnyebben történvén, nem szükséges oly magas nyomást a gőzölésnél alkalmazni, mint a hengeres, vagy hengeres-kupalaku gőzölőknél. A kúpalakú gőzölőkbe a burgonyát betöltvén, felülről adunk gőzt, s a midőn a kondenzáló viz levezetésére szolgáló c övön gőz ömlik ki, a felső gőzbevezető és a kondenzviz levezetésére szolgáló csövet elzárván, alulról adunk a burgonyára gőzt oly módon, hogy a nyomás 2 atm.-nál magasabb ne legyen. Ezen nyomás alatt tartjuk a burgonyát lk óra hosszáig, nyomást lk óra alatt ekkor felemeljük a szétfőtt anyagot kifuvatjuk. 2 1 /2 3 atmoszférára s a Ha a gőzölésnek itt leirt menetét betartjuk, egészen világos szinü majdnem fehér czefréket kapunk, jeléül annak, hogy a gőzölés alatt igen kevés karamel képződött s igy kevés veszteség állott be az által, hogy a keményítőnek egy része erjedésre nem képes anyaggá alakult át. A kifuvatásnál a kifuvatő ventil kerekét közbe-közbe nyissuk ki jobban és zárjuk el újból, hogy ez által a burgonya nagyobb erővel lökessék a kifuvaló szelephez s igy jobban elapróztassék, könnyebben szétmenjen. Ha a gőzölőből az összes szétfőtt anyagot kifuvattuk, ugy zárjuk el a kifuvató ventilt, eresszünk a gőzölőbe a felső gőzbevezető csövön annyi gőzt, hogy a manometer 2 atm. álljon és már most a felső gőzbevezető csövet elzárva, nyissuk ki a kifuvató ventilt egyszerre ugy, hogy a gőz nagy erővel tóduljon át a kifuvató csövön, hogy az abban esetleg visszamaradt burgonyapépet kilökje, minthogy ha a csőben szétfőtt burgonyapép marad vissza, ez a lehűlésnél kőkeménynyé változik s a kifuvató csövet ugy elzárja, hogy a következő pép azon át nem mehet. Ily esetben azután nem marad egyéb hátra, mint a kifuvató csövet levenni és szétszedni, a pépet forró vizzel feláztatni ős vasrudakkal kikaparni. Igen keményitődus burgonyák gőzölésénél czélszerü a következő eljárás: Amidőn a burgonya a felső gőzbevezetés folytán átmelegedett, elzárjuk a kondenzált víz levezetésére szolgáló csövet s ezután felső gőz bevezetésével a gőznyomást egy atm. emeljük fel. Ekkor a felső gőzcsövet elzárva, alulról eresztjük be a gőzt és a nyomást felemeljük 3 atmoszférára, közvetlen a kifuvatás előtt 31/2-4 etmoszferára. A gőzölési idő azonban ne tartson tovább egy óránál. Legnagyobb nehézséget okoz a megfagyott és megrothadt burgonyának a gőzölése, amennyiben ugy a megfagyott, valamint rothadt burgonya is a gőzölés alkalmával egy csirizszerü, összeálló anyaggá tömörül, amelyet a gőz szétfőzni nem képes. Ennek elejét veendő, a fagyos vagy rothadt burgonya gőzölésénél ugy járjunk el, hogy a felülről való gőz bevezetése után alulról nyitott töltőnyilás vagy sivitószelep mellett vezessünk a burgonyára 1/i 1 óra hosszáig gőzt, akkor zárjuk el a töltőnyilást, vagy a sivitószelepet, emeljük a gőznyomást 3 atmoszférára és tartsuk a burgonyát ezen nyomás alatt 8/é 1 óra hosszáig, ekkor emeljük fel a nyomást atm. és fuvassuk ki a gőzölő tartalmát ábra. Frigyes majorir'-r központij takarmányos kamra és tejes^áz keresztmetszete. GAZDASÁGI GÉPÉSZET. Rovatvezető : ifj. Sporzon Pál. A Kayser-féle gabona-czentrifug munkaminősége. Irta: Ifj. Sporzon Pál. A szolnoki nemzetközi rostaverseny alkalmával működött először hazánkban a Kayserféle gabona-czentrifug. Ez a gép, melynek szerkezeti ismertetését a Köztelek" ezévi folyama már kétizben hozta, munka-elvében teljesen elüt az eddig ismert és használt gabonatisztitó és osztályozó gépek munkaelvétől. Mivel e gép szerkezete a leírások utján már eléggé ismeretes lehet, arról most csak annyiban lesz szó, amennyiben az a munkaelv kellő megérthetéséhez okvetlen szükséges. Általában ismert tény az, hogy azok a gabonaszemek a legjobbak s legnemesebbek, melyek nemcsak a legsúlyosabbak, hanem

14 216 KÖZTELEK, DECZEMBER HO SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM, egyúttal legnagyobbak is. Ha tehát valamely gabonaminőségből a legszebb s legjobb magvak választandók ki, nem egyedül a nagyság, hanem a suly is figyelembe veendő. E kiválasztást az eddigi gabonaosztályozó és szétválasztó vagy tisztitógépekkel elérni csak részben sikerült, amennyiben nem létezett olyan gép, mely a szétválasztás e két módját, t. i. a suly és nagyság szerint való szétválasztást egyaránt jól végezte volná. s végre a dob felső pereméig jutva, azon keresztül szökik ki a dobból. Tudva azt, hogy minél súlyosabb valamely test, a czentrifugális erő által annál messzebb löketik, megérthető az is, hogy a gabonában levő legnehezebb magvak jutnak fel csak a tölcsér legmagasabb pontjára, a többi visszahull. Mivel pedig a különben nehéz, de kisebb magvak a pálczikák rései közt már útközben kihullnak, természetes dolog, hogy II. Buza. Feladatban 1000 mag súlya 31*150 gramm I. osztályú H., ' " III. s '280., III. Buza. Feladatban 1000.mag súlya 32'3.00 gramjn I. osztályú II III l. l i I I $ # I I I i I I I I H í 1 í I f % % f- ^ c/lctdtí-l i r -Oo%XcüÍM" I I Í 'A J0(*l% <&[y I é l ' l % % %'% l - l, M I M l T - l I H l M i l i ' l : > i l i i V i i t ] 194, ábra. A Kayser-féle gabona-ozentrifug munkaeredménye búzánál. A gyakorlati gazdák tudhatják legjobban, hogy a nagyság szerint való szétválasztásnál, midőn tehát rostafelületeken eresztik át a tisztítandó terményt, a legnagyobb magvak közt mindig akadt az u. n. léha vagy üres szem, mely nagyságra ugyan megegyezett a többi legnagyobb számmal, de súlyra elütött attól. Viszont a suly szerint való szétválasztásnál a legsúlyosabb magvak közé jutottak kisebb szemek is, melyek azonban súlyra nézve közeiálltak az előbbiekhez. Ilyformán ugyaz egyik mint -a másik szétválasztási módnál jutottak a legszebb magvak közé oda nem való szemek. A Kayzer-féle gabonaczentrifug e két kiválasztási munkát egyidejűleg végzi a czentrifugális erő segélyével olyképpen, hogy kiválasztja a legnagyobb, de egyúttal legsúlyosabb magvakat. Ezen kiválasztást a gép dobja eszközli. A dob alakja csonkakup, mely vékonyabb fe- > lére van állitva, tehát mintegy tölcsérszerüen van a gépbe behelyezve. A dob oldalát illetve köpenyét sürüen egymás mellé állított aczélpálczikák alkotják, melyek a dob fenekét képező karikába be vannak tolva. Közepén és legfelül pedig a dobot körülvevő gyürük rovátkáiba vannak betámasztva. E pálczikák tehát alsó csuklóik miatt előre és hátra mozoghatnak bizonyos határok közt, mely mozgatást a dobköpenyhez érő gummikarika eszközli oly módon, hogy az a dob forgása közben hozzásimul a. dobköpenyt alkotó pálczikákhoz s azokat befelé nyomja. A pálczikák egymástól lent 1*7 miliméterre, legfelül 3*4 miliméterre állanak, tehát a köztök levő köz felfelé. fokozatosan nagyobbodik. Az igy szerkesztett dob működése és munkaelve a következő. Amint a dob forgásba jön, a benne levő gabona is forogni kezd a dobbal együtt. A forgás fokoztával a czentrifugális erő a gabonaszemeket szét akarja dobni. Ezt azonban nem engedi a dob fala. De mivel a czentrifugális erő folyton hajtja szét a magvakat, azok a dob lejtős falán kezdenek felfelé csúszni. Mihelyt az illető gabona ezen csúszása alatt a dob falát alkotó pálczák közt olyan rést talál, melyen át átférhet, kiesik a dobból. A kihullott mag belejut a megfelelő elvezető csatornába s kijut a gépből. Ha pedig nem talál elég nagy rést melyen kiférne, akkor folyton emelkedik felfelé ilyenformán csak a legnagyobb 3 egyúttal legnehezebb magvak éshetnek át dob felső peremén. Igy tehát képes a gép gabonából egy mivelettel a legjobb magvakat kiválasztani. E gép dobjának képét és működési módját, valamint a gép teljes nézetét legközelebb ábrákban mutatjuk be; ezúttal sajnos, a hely szűke nem engedi meg. A szolnoki rostaverseny alkalmával négy feladatot kapott a Kayser-féle gabona-czentrifug és pedig három minőségű búzát és egyféle árpát szétválasztásra. Ugy a feladatokból, valamint az eredményekből mintákat vett a bizottság. E minták a debreczeni m. kir. gazdasági tanintézettel kapcsolatos vetőmagvizsgáló állomáson lettek megvizsgálva, olymódon, hogy ugy a feladatból, valamint az eredményekből a gép háromfelé osztályoz válogatás nélkül 1000 szem lett kiolvasva s megrhérve. Ezen 1000 mag 'súlyai mutatták meg, mennyire IV. Feladatban 1000 mag 1000 I. osztályú II III., 1000 Árpa. iulya 40'600 gramm Ezek a számok mutatják legjobban, hogy a gép minő munkát végzett. S ha tekintetbe veszszük, hogy a III. sz. buza a cséplőgépből mint osztályozott I. osztályú mag került ki s hogy a többi feladat is mind. rostán megtisztított első osztályú termény volt; azonnal szembe tűnik a gabona-czentrifug pontos és jó mun kája. Hogy a kiválasztás különösen az osztályú magnál mily egyöntetű alakú sz ket eredményezett, azt a mellékelt két fénykép felvétel illusztrálja legjobban. (194. és 195. ábrák.) E fényképfelvétel eredetijéhez az egyes osztályokból mag lett véve, kiválogatás, nélkül csak a feladat lett az eredeti feladatból összeállítva, ugy a mint azt a legfelső sor mutatja, hogy könnyebben szembetűnhessen a. kiválasztás pontossága.*) A Kayser-féle gabonaczentrifug tehát.különösen a vetőtaagelőkészitésre bír nagy jelentőséggel, inert vele a legszebb és legjobb magvak választhatók ki.' Ezt annál nagyobb előnynek kell tartanunk, mert a vetőmagvak kellő megválasztására nálunk éppen azért fektettek eddig oly kevés súlyt, mert az csak nehezen és nagy költség árán volt teljesíthető. A magyar gazda pedig nem igen hajlandó a bizonytalan eredmény érdekében költekezni. Ezzel a géppel tehát meg van oldva mezőgazdaságunk technikájának egy oly kérdése, ameltyől sok jó eredményt várhatunk. A Kayser-féle czentrifug munkabírása óránként a gép nagysága szerint hektó- v2 J/' fa»*n ÓObjt&m f I Ml í jlimí Ilii* > Mi i fitf i I 1 1 iti t H! IH» 1 1 Hí» \ l-l \ i IV \ M H 1 : I * it» különbözött az elsőrendű gabonasulytól. A vizsgálat következő tatta: Feladatban 1000 ma; 10Ö0 * I. osztályú II III ábra. A Kayser-féle gabona-czentrifug munkaeredménye árpánál..' I. Buza. mag az átlagos adatokat szolgái- súlya g Kühne Ede gépgyára utján sze- liter. Nálunk rezhető meg. *) ügy a n int a lefényképezett mintákat a vetőmagvizsgáló állomás vezetősége megbizásából Liebhardt Márton ö. segéd volt szives elkészíteni és összeállítani, valamint ő végezte az az irányban tett összes vizsgálati munkálatokat is, miért neki e helyen is köszönetet mondok. Ifj. Sporzon Pál

15 SZÁM. 8-lK ÉVFOLYAM. IRODALOM. Kodolányi Antal. Gyakorlati földbecslés. Budapest Ára 2 korona. A földbirtok értékbecslése még mindig azon problémák sorába tartozik, melyek kellőképpen megoldva nincsenek, hisz a föld maga nem tőke, hanem csak jövedelemnek kiapadhatatlan forrása. Tőkeértéke tehát csak ezen jövedelme szerint állapitható meg közvetlenül és ezen az elven alapszik a szakirodalomban általánosan ajánlott hozadékbecslés. Azonban a földbirtok járadékának pontos megállapítása legyőzhetetlen nehézségekbe ütközik s azért régtől fogva egyszerűbb és megbízhatóbb becslési módok kipuhatolásán fáradoznak. Ezek sorába tartozik a czimben foglalt műben ajánlott becslési eljárás is, melynél alapul egyrészt a talaj minősége, másrészt a hasonló minőségű birtoktestek forgalmi értéke '. és haszonbére, mint értékmegállapító tényezők szolgálnak. Ha tehát valamely vidéken a telekárak és szokásos haszonbérek iránt kellő tájékozást szereztünk, akkor a szakértő gazda más telkek értékét ugy képes meghatározni, ha ezek eltérő talajminőségét és fekvését kellően'méltányolni és azok értékmódosító hatását megállapítani tudja s így eljárva rendszerint biztosabb eredményre fog jutni, mintha a hozadékbecslés elvét követi, habár némely esetben ez sem mellőzhető. Az érdemes szerző által javasolt és müvében részletesen tárgyalt ezen becslési eljárást tehát részünkről is teljesen megfelelőnek, azaz olyannak tartjuk, mely helyesen alkalmazva, a valóságnak leginkább megfelelő eredményekre kell, hogy vezesen. Ezen okból kiváló érdemet szerzett a mezőgazdasági szakiradalom terén régóta sikerrel működő szerző, hogy mint a magyar földhitelintézet szakbecslője évtizedeken át szerzett nagybecsű tapasztalatait rendelkezésünkre bocsátotta s azáltal ezen fontos és szakirodalmunkban úgyszólván teljesen elhanyagolt kérdés megoldásához sikeresen hozzájárult. A czimben foglalt mű tehát valóhan érzett hiányt pótol s minthogy szakavatott szerzője az általa javasolt földbecslési eljárást nagyon behatóan és gyakorlati alapon tárgyalja, azonkívül becslési eljárását két jól megválasztott példával is megvilágítja, teljesen megvagyunk róla győződve, hogy ez a jeles kis munka az érdekelt gazdaközönségnek kitünö szolgálatot fog tenni. A mü megrendelhető szerzőnél: Budapest, IX., Üllői-ut 68. Hensch Árpád. Egyiptom. (Magyar tanárok tanulmánykönyve. Szerkesztette: Körösi László. Kiadta a Pátria" irodalmi vállalat és nyomdai r.-t. Budapest, Köztelek. Ára 6 frt.) Élvezettel lapozunk egy kezünkhöz került könyvet, mely Egyiptom" czimet viseli. Ez a czim egy, az átlagos műveltségű emberek érdekkörétől távolabb eső birodalomra utalva, inkább a régi emlékek tanulmányozásába merült tudósok számára sejtet becses anyagot, ám a könyv rendkívül díszes kiállítása s művészi kezek alul kikerült, pompás kivitelű ábrái arról győznek meg, hogy a nagyközönség számára készült ez a munka, aminek Beöthy Zsolt az előszóban kifejezést is ad. Voltaképpen emlékkönyv ez, a magyar középiskolai tanárok évi keleti tanulmányutjának eredménye. Tizenhat tanár vett részt ezen a tanulmányúton, mindmegannyi egy-egy külön szaknak hivatott kultiválója, kik komoly előkészület birtokában, lelkes tudnivágygyal figyelték meg az egyiptomi viszonyokat s ki mit látott és tapasztalt, megírta azt saját szakjának a szempontjából. Értékessé tehát a megfigyeléseket nem csak az teszi, hogy a legkülömbözőbb szempontok érvényesülnek bennök, hanem főként az, hogy mindegyik szakférfiú igyekezett ugy KŐZTELEK, DECZEMBER HO 24 megválasztani és megírni a maga anyagát, hogy az a közmivelődés terén gyakorlati jelentőséggel is birjon. Nagyon természetes, hogy a Keleten kínálkozott exotikus benyomások termékenyítő ereje sem marad a műben nyom nélkül s éppen az ímprepissziók hatása kölcsönözte a könyv tartalmának a. komoly szakmüvek tartalmától alig várható azon előnyt, hogy azt mindenki élvezettel olvasgathatja, mert az az okulás mellett valóban szórakoztat is. Hijjával bár a szorosan vett mezőgazdasági vonatkozásnak, még sem hagyattuk említés nélkül e könyv megjelenését, annál kevésbbé, mert annak kiadása s pompás előállítása a Pátria" áldozatkész s méltánylandó vállalkozását dicséri. A kultuszminiszter anyagi támogatásával viszont lehetővé tette, hogy e 100 ábrával ellátott diszmüvet az érdeklődő közönség aránylag olcsón 6 frtért szerezhesse meg. Melegen ajánljuk olvasóink ' B. LEVÉLSZEKRÉNY. Kérdések kérdés. Egy 100 holdas búzám nagy mértékben kezd rozsdásodni, kérem tudatni, hogy ezen jelenség befolyásolja-e már a jövő évi termést, s hogy legeltetéssel elhárítható- e ezen baj? Zenta. K. L kérdés. Mely számú miniszteri rendelet az, mely aziránt intézkedik, hogy a bor vegyi vizsgálata alkalmával felmerült költségeket, tegyük fel pl., hogy a bor nem lett hamisítottnak találva és igy a gyanúsított fél el sem marasztalható a költségek megfizetésében tehát ez esetben a költségeket ki fizesse? Értesülésem szerint ily esetben a városi, vagy megyei pénztárak által előlegezett költségeket, ezeknek az állam megtéríti; de szeretném ismerni, hogy hol található az erre vonatkozó intézkedés? Ennek ismerete nélkül a tisztviselőknek lehetetlen a gyanús borok árusítóit üldözni, mert félnek, hogy tévedésük esetében a költségek miatt kellemetlenségeik lesznek. Sz. J. lác7 Kitüntetések s előléptetések a földmivelésügyi minisztériumban. A király báró Maleomes Jeromos földmivelésügyi miniszteri osztálytanácsosnak a közszolgálat és közgazdaság terén szerzett érdemei elismeréseül a harmadosztályú vaskorona-rendet adományozta, Lestyánszky Sándor osztálytanácsost miniszteri tanácsossá nevezte ki, Dobokay Lajos orsz. borászati -kormánybiztosnak a miniszteri tanácsosi czimet adományozta. Maleomes a mezőgazdasági kisérletügyi, Lestyánszky az állategészségügyi téren, Dobokay pedig különösen a bortörvényalkotások körül kifejtett eredményes működése révén szolgált rá a legmagasabb figyelemre, melynek megnyilatkozását bizonyára osztatlan rokonszenvvel fogadja a magyar gazdaközönség. Őszintén gratulálunk jól megérdemelt kitüntetéseikhöz. A hivatalos közlöny a következő kinevezéseket hozta még: Dr. Oedeon Mihály m. titkárt osztálytanácsossá nevezte ki a király ; a földmivelésügyi miniszter pedig Lekky István titkári czimmel felruházott miniszteri segédtitkárt valóságos miniszteri titkárrá, dr. ifj. TJnger Alajos miniszteri fogalmazó gyakornokot fizetéstelen miniszteri fogalmazóvá nevezte ki. A Köztelek" mai számárai előfizetőink együtt kapják a Köztelek"-nek ezévi utolsó két számát. Eszerint a legközelebbi szám jövő évi január hó 1-én fog megjelenni. A földmivelésügyi miniszter a szegedi kiállítás rendezési költségeinek fedezésére az e czélra engedélyezett állami segély felerészeként 3000 frtot utalványozott ki. Országos Gazdasági Számviteli Iroda. Zórád István volt uradalmi főszámvevő az OMGE. támogatásával oly intézményt létesített melynek czélja, hogy a gazdaközönségnek a helyes és szabatos számvitel körül segédkezet nyújtson olyképp, hogy aránylag ösekély költséggel képes legyen mindazon anyagi és vagyonbeli károkat elhárítani, a melyek mindenesetben és elkerülhetetlenül felmerülnek ott, hol a gazdának már meglevő számvitele hiányos, vagy könyvvezetése éppen nincs. Ezen czél elérésére az az Országos Gazdasági Számviteli Iroda vállalkozik. 1. birtokon s uradalmakban, hol gazdaoldal. sági számvitel már vezettetik, azt egyszerűsíteni, Mai számunk tartalma: Előfizetési felhívás lehetőleg egyöntetűvé tenni és az egyes üzem1854 ágaknak megfelelően alkalmazni; 2. ott pedig, A magyar gazdákhoz. Gr. Dessewffy Aurél. Boldogulásunk egyik eszköze, Sz. Z ahol bármily okból is számvezetés egyáltalán nincsen, ilyent létesíteni és gyakorlatilag bevetárcza. Karácsony estéjén. Bwday Barna 1855 zetni; avagy 3. rendkívül megkönnyített Gazdasági jog. módozatok mellett az Országos Gazdasági A jog- és államtudományok a gazdasági tanintészámviteli Iroda által, ennek budapesti irodájázeteken. Köerfer István 1856 ban a számvitelt vezetni. Az Országos Gazdasági Növénytermelés. Számviteli Iroda jelentékeny támogatásban Dohánytermelés Törökországban. Kerpely Kálmán részesült, a mikor a Országos Magyar GazdaTrágyázás. sági Egyesület egy oly gyakorlati alapon nyugvó, A zabosbükköny alá adott Thomassalak hatása a 1000 forinttal pályadijazott egyszerű gazdabükkönyt követő buza termésére Cserháti S sági számvitelt dolgoztatott ki Suschka Richárd, Állattenyésztés. a m.-óvári gazd. akadémia intézője és gazd. A drassói magyar-erdélyi szarvasmarhatenvészet. Monostori Károly számviteli előadója áltál, melynek alapján bármily terjedelmű gazdaságban a számvitel mingazdasági állattan. A földi kutya kártételeiről. Jdblonowski József den nagyobb áldozat nélkül létesíthető. Az Országos Gazdasági Számviteli Iroda mérsékelt Üzemtan. A takarmánytermelés szervezése üzleti alapon. munkadijak mellett szakavatott közegei utján Sensch krpád a) létesiti s az egyes gazdaságok üzemmeneállategészségügy. téhez alkalmazkodva gyakorlatilag is bevezeti Kísérletek a tuberkulinnal. Dr. Hutyra Ferencz a fentirt számvitelt (a Köztelek" kiadóhivagazdasági ipar. A burgonya gőzölése. Zalka Zsigmond talában már készletben levő nyomtatványok felhasználása mellett.) b) átvállalja mérsékelt Gazdasági gépészet. évdijért az egyes gazdaságok központi teljes A Kayser-féle gabona-czentrifug munkaminősége. i f j Sporzon Pál 1865 számvezetését, c) számvizsgálatokat eszközöl, Irodalom. d) reorganizáczionális munkákat készit, valakodolányi Antal. Gyakorlati főldbecslés. Hensch mint e) gyakorlati útmutatással szolgál minden Árpád a gazdasági üzemmvezetésre, ipari berendezésre Egyiptom. B vonatkozó teendőkben, f ) gazdasági produktu1867 Levélszekrény. Vegyesek mok praktikus értékesítése, szükségletek czólszerü és jutányos beszerzése körül támogatja Kereskedelem, tőzsde 1869 VEGYESEK.

16 1868 KÖZTELEK, DECZEMBER HO SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM, a sokoldalulag igénybevett gazdát mindama teendőiben, melyek reá nézve sokszor létkérdéses fontosságúak. A mindenesetre hasznos és nálunk eddig még nem ismert intézményt ajánljuk a gazdaközönség figyelmébe. A Köztelek" évi munkatársai. Alább közöljük azon munkatársaink névsorát, akik a folyó évben szives közreműködésükkel lapunk szellemi nívójának emeléséhez hozzájárultak. Angyal Dezső, Antal Béla, Bajzáth Ignácz, Bálintífy József, Bálintífy Pál, Balkányi Sándor, Baly Kálmán, Bárány Imre, Barna Balázs, Bársony István, Bartal Béla, Bártfay üdó, dr. Bartóky S., Beer Henrik, József főherczeg a hazai kertészeti szakképzésért. A budapesti m. kir. kertészeti tanintézet programmja a f. évben oly irányban módosult, hogy a belépő ifjaknak ezentúl a négy középiskolai osztály sikeres elvégzésén kivül még bizonyítványt kell felmutatni arról is, hogy valamely rendezett kertészetben két évig gyakorlatilag foglalkoztak. E gyakorlati kiképeztetést megkönnyítendő, József főherczeg a földmivelésügyi miniszter kérelmére készséggel megengedte, hogy alcsuti kertészetében évenkint 4 6 ily kertészeti pályára készülő ifjú gyakorlatilag kiképeztessék. Felirat a borhamisítás ellen. A magyar bortermelés egyik legfontosabb pontja Ruszt város képviselőtestülete hir szerint javaslatot terjeszt Sopronmegye közgyűlése elé, melyben indítványozza, hogy intézzen feliratot a kormányhoz, kérve, hogy a borhamisítás ellenőrzését külön közegekre bízzák, az eljárást megkönnyebbítsék s meggyorsítsák s az alapos gyanúba levő borkereskedőt a vizsgálat tartamára a kereskedésből kizárják, esetleg, ha a borhamisítás reábizonyulna, a további kereskedési jogtól mindenkorra teljesen eltiltsák. Ezek volnának azok az óhajok, melyeknek keresztülvitele a borhamisításnak akadályul, az ezer meg ezer bortermelőnek pedig javára szolgálnának. Stassfurti f,v, ALAPÍTTATOTT SCHOTTOLA ERNŐ, BUDAPEST. Műszaki közp. üzlet: Gyár : VI., Andrássy-tít 2. VI., Révay-u. 16. Fonciére-palota. (Saját telepen.) bátorkodik a t. cz. érdekelteknek Helios" Istálló- és gazdasági viharlámpáját becsesfigyelmébeajánlani. Ara teljesen felszerelve drbonként frt Van szerencsém egyúttal kitűnő minőségű tartós. Csikójegyü aczél trágya" és széna-villáimat, minden egyes darabot jótállás mellett 3 ággal drbonként 75 krral, 4 ággal darabonként 90 Krral ajánlani. Az őszi bekötésre legolcsóbb árakon ajánlok legjobb minőségű Unom sodrott szemű marha lánczokaf s so'drőny&rősség*f;!i/3 j ár darabonként I Békeffy Ferencz, Benes József, Berger Károly Lajos, Bernát István, Betegh Lajos, Bezerédy István, Bittó Béla, Both László, Brauner Győző, Bronts Viktor, Buday Barna, Bujanovies Gyula, Bujanovics Sándor, Bürchner László, Cirus, Chriastélyi Béla, dr. Gsay László, Csérer Lajos, Cserháti Sándor, Csikós Mihály, Csitáry Pál, Daróczy Endre, Dedinszky Adél, Dedinszky Béla, Deutsch Andor, Dorner Béla, Erényi Sándor, Fáber Tódor, Fischl Vilmos, Fittler Sándor, Fleischer Gyula, Foltényi Elemér, Földes János, Forster Géza, Fuchs Andor, Fülep J. György, Galgóczy Károly, Gáspár Izsó, Gerlóczy Géza, dr. Góger László, Grasseli Miklós, Gréger György, Grünfeld Viktor, Grünhut Antal, dr. Győry István, Haekl üdó, Hajdumegyei tenyésztő, Hauer Géza, dr. Havas Miksa, Hegyi Dezső, Hensch Árpád, dr. Herzfelder A. D., özv. gróf Hassensteinné, Horváth Jenő, Hreblay Emil, dr. Hutyra Ferencz, Igaliné Karnász Olga, Jablonowski Legolcsóbb beszerzési forrás ló és szarvasmarha József, Jaensch Emil, Jankó Szilárd, KAINIT-ot nyíró Ollókban, valamint minden egyéb mező- Jaskó Géza, Jattka Ferencz, Jeszenszky Pál,. gazdasági szükségleti czikkben. Juhi Miksa, Jusztus Aladár W., Karkoványi Ákos, Károly Rezső, Kerpely Kálmán, Kiss Lajos, Kiss Mihály, Klein József, Kodolányi Antal, Kohn László, Komló Ede, dr. Könyöky Alajos, gróf Königsseg Lajos, Korenika István, REMINGTON" Kovácsy Béla, Kováts Imre, Kövér Miklós, Krenedits Ferencz, Küszler Henrik, Kvassay Jenő, Ladányi Ggyörgy dr., Laender Antal, Landgraf János, Lázár Pál, Leopold Samu, dr. teljes kocsirakományokban, közvetlen ÍRÓGÉPEK Liebermann Leó, Linhart György, Linsky József, Lintner Sándor, Máday Izidor, báró Malcomes v i l á g h í r ű e k. Jeromos, Málnássy Ferencz, Mandewille Frigyes, kisebb mennyiségekben dr. Marék József, Marton Andor, Mayerífy Zoltán, Merényi Elemér, Merza Márton, Mezey Ferencz, Mezey Gyula, Miklós Ödön, Miskey budapesti raktárából Hivatalos Közlöny-bői. Gyula, Mocsáry Imre, Mokry István, Monostori Károly, Muraközy Endre, Nádudvari, Nick Ede, legjutányosabban ajánl a A vallás és közoktatásügyi magy. kir. minis ter a Obitz Gyula, Oderszky Lajos, Oláh Sándor, Remington Írógépet (kapható Ordódy Pál, Osztrovácz György, Pál Miklós, Pásztor István, Páter Béla, dr. Pécsi Dani, Cs. Péterffy József, Péthő György, Pirkhoffer és Wass, dr. Plósz Béla, Poroszkay Béla,Poszvék HU MGi Glogowski és Társa budapesti czégnél Erzsébet-tér 16. sz.) az állami és egyáltalában a hazai tanintézetek részére leendő beszerzésre ajánlja. Sl" Festékpárna mellőzve. 4-szeres billentyű Nándor, Praznovszky Ágost, Rátz István dr., 8-szoros helyett. Legfinomabb Rázsó Imre, Répássy Miklós, Réti János, acélszerkezet. Közismert nagy tartósság. Központi vezeték nélkül. Tel- Révész István, dr. Rodiczky Jenő, Rombay MŰTRÁGYA,KÉNSAYÉSYEGYI IPAR jes magyar és német billentyűzet. Minden betűnek csak 1 billentyűje. Leg- Dezső, Rubinek Gyula, Ruhland Gusztáv, Sármai József dr., Schilberszky Károly, Schuska nagyobb sokszorositó képességgel. RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Richárd, Siculus, Sierbán Miklós, Sigma, A REMINGTONT nagy sikerrel használják. Sperker Ferencz, ifj. Sporzon Pál, Sugár Ignácz, dr. Szabó, Toldi Szabó László, B U X D ü F E S T E I S r, Szabó N. János, Szahlender Gyula, Szalay V. KER. VÁCZI-KÖRÚT 21. SZÁM. János, Székely Gábor, Székely Lajos, Székely ik gépgyárai, M Salamon, Szelefármosi, Szenes Gábor, Szeniczey Áhos, Szentannay Sámuel, Szikszay E. S évi forgalom: 26,239 m Szilágyi János, dr. Szilárd Ferencz, Szilárd - r bérlő Veszprém. Dr. FeEhivjuk Kéler Zoltán, gróf Festetich urad. ügyésze Budapest, Iván, Szilassy Zoltán, Szobonya Bertalan, Szokolay Kornél, Szőnyi Zsigmond, Sztankovics Győri püspökségi központi iroda Győr. Osztr. m. államv. a t. cz. gazdaközönség társ. urad. igazg. Budapest. Ziohy Nándor gróf urad. Bzámvevői hivatala Bpest., I., Krisztina-u. János, Szűcs Mihály, Thaisz Lajos, Tomcsányi figyelmét 22. M. kir. állami jőszágigazgatőság Arad. Továbbá számtalan pénzintézetnél, gyárban, kereskedőknél, iparkamaránál, ügyvédeknél, megyéknél, városoknál, László, Treitz Péter, Ugrón Zoltán, Újhelyi Imre, Ungár Manó, Varga Béla, Verner László, közjegyzőknél, erdészeknél, irőknál, tanároknál, iskoséflünkre Vidats Elemér, Vig Emil, Vinmer Károly, Vinmer Lajos, V.tályos, Vörös Pál, Vörösmarty W' Elek, Sz. Warga Lajos, Weinberger Soma, dr. az ország bármely részébe díjmentes be- Weiser Ferencz, Weiszmáhr Mihály, ifj. Wenninger Mátyás, Wickl Gyula, Weiner Moszkó, tisztviselőinket Árjegyzék bérmentve és ingyen. mutatásra és az egyszerű kezelés begyakorlására bárhova ugyancsak saját költségünkre küldjük ki Wilfing Nándor, Windisch Richárd, Zalka Zsigmond, Zimmerman Ágoston. slvilágositóssal szolgál: Erzsébet-tér 16. H E L L E R M. s TÁRSA, Remington Írógépek és Edison-mimeographok kizárólag jogosított eladási telepe.

17 SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, DECZEMBER Hö M e g j e l e n t Kőztelek Zsebnaptár" évre. Szerkesztik és kiadják: Rubinek Gyula és Szilassy Zoltán, az Orsz. Magyar Gazdasági Egyesület titkárjai. A zsebnaptár ára az 0. W, 6. E. tagoknak és a Köztelek" előfietőinek bérmentes küldéssel együtt 1 frt 60 krajczár. Bolti ára 2 forint. Megrendelhető Köztelek" kiadóhivatalában BUDAPEST, IX., ÜLLŐI-ÚT 25. KERESKEDELEM,TŐZSDE. Budapesti gabonatőzsde. (Quttmann és Vfahl budapesti tennénybizományi czég jelentése.) Napi jelentós deczember 23. Utolsó jelentésünk óta a készárutizíetbenjelentékenyebb változást nem jelenthetünk. A hideg idő beállta ugyan a kinálatott csökkentette, miután a tulajdonosok jobb árakra számítanak, de a vevők tartózkodó magatartásán ezideig ez kevesett változtatott a mennyiben jobb árakfizetéséreezideig nem hajlandók. Az üzlet nomális mederbe csak a közelgő ünnepek elmultával léphet. Készbuza ma gyengén volt kinálva ezzel szemben a malmok is kevés vételkedvet tanúsítottak, az irányzat mindazáltal szilárd maradt s a forgalomba jött mintegy 1200 mmázsa tartott árakon kelt el, sőt egyes jobb minőségű tételekért néhány krral többet is fizetek. Eladatott : 100 m; m. 80 kg frt / , V2,» V , , i, » 78, , B , , /2, 350, > ,. 76, 10.60, 1000,. 76 2Ó0.» 81, 10'85 " 100,. 79, , ,. 78» i, 77., ,. 76 ' :. 72,, 9.65 Rozsban. Az üzlet teljesen szünetel, jóminőségü rozsért Budapest tavolágában fizetnek. Árpa szintén teljesen el van hanyagolva, piaczra csupán egyes alárendeltebb.minőségűek kerülnek, melyek helyben keltek el. Tengeri (ó) ígér el helyben, illetve Kőbányán átvéve. Új tengeri helyben 4.40-ig ér el, mig Budapest távolságában 4.30 fizetik. Zab változatlan Budapest ér el. Határidők daczára a valamivel kedvezőbb külföldnek nálunk változatlanul indulnak később teljes érdeklődés hiányában ellanyhultak- I Déli 12 órakor kővetkezőképp áll: Buza márcz.. áprilisra Rozs márcz.. 0- Tengeri máj.. Zab márcz.... i Káp.-repcze aug.-szept. Szeszüzlet. Déli zárlat Í Siess. (Goldfinger Gábor szeszgyári képviselő tudósítása.) A szeszüzletben e héten a forgalom élétk volt és főleg azonnali szállításra nagy kereslet mutatkozott. Elkelt finomított szesz budapesti gyáraktól 54' frtig, vidéki gyáraktól frtig azonnali és januári szállításra. Elesztőszesz 25 krral emelkedett és nagyban frtig kelt. Kicsinyben az ár krral drágább. Mezőgazdasági szeszgyárak által kontingens nyersszesz e héten 13 krral drágábban volt kinálva és több tétel 17 frton el is kelt bars- és nyitramegyei állomásokhoz szállítva." Galicziából kontingensfinomítottszeszt változatlan árakon kínáltak. Bécsi jegyzés frt kontingens nyersszeszért. Prágai jegyzés forint adózott és frt adózatlan szeszért. Trieszti jegyzés frt kiviteli szeszért 90% hektoliterje tartályokban. A kivitel e héten több kocsirakomány [finomított szeszt vásárolt. Vidéki szeszgyárak közül: Arad, Baja, Nagy- Tárad, Temesvár krral drágábban, a többiek változatlanul; szilárdan jegyeznek. Budapesti zárlatarak e héten: Finomított szesz frt, élesztőszesz " frt, nyersszesz adózva frt, nyersszesz adózatlan (exkontingens) frt, denaturált szesz frt.kontingens nyersszesz... Az árak literfokonként hordó nélkül budapesti vasútállomáshoz szállítva készpénzfizetés mellett értendők. Az Erzsébet Gőzmalom-Társaság üzleti tudósítása a.köztelek* részére. Budapest, decz. 22-én. Kötelezettség nélküli árak 100 kilónkint, teljsulyt tiszta, kappan hizott 1 db , 1 kg., récze hizott 1 db , 1 kg..félkövér 1 db , lud hizott 1 db kg , B dara. frt. félköv. 1 db , 1 kg , pulyka hizott 1 db ,1 kg , félkövér 1 db , 1 kg., ludmáj 1 db , 1 kg , liszt:frt ludzsir 1 kg , idei liba 1 db -. buzakorpa 8-as takarmányliszt finom goromba Vetőmagvak. (Mauthner Ödön tudósítása.) Az üzlet helyzete megfelelőleg szilárd. Más években a karácsony hetében elcsöndesült az üzlet, de ez. évben különösen vöröslóhere tekintetében meglehetős élénk volt a forgalom. E czikkből néhány nagyobb tétel került piacza, ezek csakhamar teljes árak mellett keltek el és egyáltalában nemcsak föntartották magukat az árak, hannm emelkedő" mozgalom volt észlelhető. Luczernát még mindig csak Francziaország kinál a legutóbbi magas jegyzetek mellett. Bétiheréből néhány kisebb tétel kelt el. Nyulszapuka. Belföldi árut eddig még nem ajánlottak, Francziaország igényei pedig oiyan magassak, hogy nem történhettek kötések. Baltaezim változatlan jobbféle muharmag könnyen helzezhető el, Bükköny. az ebbeli üzlet csendes. Jegyzések nyersáruért 100 kilónkint Budapesten. Vörös lóhere, mult évi Vörös lóhere uj frt. Luczerna, magyar, , Luczerna, olasz, , Luczerna, franczia, , Baltaczim Muhar "50,, Bükköny A központi vásárcsarnok árnjegyzése nagyban (en gros) eladott élelmiczikkek árairól. Magyar gazdák vásárcsarnok ellátó szövetkezetének jelentése deczember hó 21-ről. Az üzletmenet, bár a karácsonyi hetekben vagyunk, alig élénkült: Áru kellő mennyiségben érkezik, többek közt egy waggon tojás, fél waggon szilvaiz. A dió ára, tekintettel a beérkezett nagy mennyiségre, jelentékenyen gyengült. Tea és főzővajban hiány van, minek folytán ára emelkedő irányzatot követ. Eladatott: Marhahús borjuhris 40 68, borjú nyúzatlan 40 60, sertés egészben 40 45, sertés' kgos süldők 32 36, sertéshús, vidéki '32 44, sonka füstölt 60 90, sonka prágai , kolbász, füstölt 60 80, malacz, tisztított krig kgként. Baromfi: élő csirke 60 1'20, kappan , pulyka, hizott páronként; leölt tisztított: csirke kappan , récze félkövér , pulyka darabonként; lud hizott kr. kgként. Vad; nyul darabonként , őzbak 30 60, dámvad kgként, fogoly 50 70, fáczán 1' kr. darabonként. Gyümölcs: alma la 20 30, Ila szőlő kr. kgként. Tojás, 1 láda 1440 darab frt, tea-tojás 100 drb Dió kr. kgként. Méz csurgatott kr. kgként. Beküldésre ajánltatik tisztított baromfi, u. m. kappan, liba, pulyka, récze, mindenféle vad, leölt bárány és la fajalma, szőlő és körte. (A székesfővárosi vásarcsarnok-igazgatóság jelentése. Budapest, deczember 22-röl. Hus. Marhahús hátulja L oszt. 1 q frt 52 56, II. oszt , III. oszt , eleje I. oszt , II. oszt , III. oszt , borjúhús hátulja I. oszt , II. oszt , eleje I. oszt , II. oszt , birkahús hátulja I. oszt , II. oszt , eleje I. oszt , II. oszt , bárány eleje 1 db 0. 0-, hátulja, sertéshús magyar szalonnával elsőrendű 1 q , vidéki 40 46, szalonna nélkül elsőrendű 46 50, vidéki 32 44, sertéshús pörkölt , sertéshús szerb szalonnával -, szalonna nélkül, sertéshús füstölt magyar ' ', idegen (vidéki), sonka nyers 1 kg , füstölt belf. csonttal , csont nélkül , sonka füstölt külf. csont nélkül, szalonna sózott 1 q 52'0 53 0, füstölt 55' 57-, sertészsír hordóval , hordó nélkül , kolbász nyers 1 kg., füstölt 64 80, szalámi belföldi , külföldi, malacz szopós élő 1 db O'OO 0", tisztított Baromfi, a) Élő. Tyúk 1 pár frt , csirke , kappan hízott , sovány 0., récze hizott , sovány , lúd hizott , sovány , pulyka hizott , sovány b) Tisztított. Tyúk 1 db frt , 1 kg., csirke 1 db , 1 kg. Hal. Élő. Harcsa 1 kg. frt , csuka , ponty (dunai) Q, süllő, kecsege 0* 0'0, márna , czompó 0' , angolna 0-0, apró kevert , lazacz, pisztráng. Tej ég tejtermékek. Tej 1 lit. frt , lefölözött , tejszín 0-0-, tejföl , tehénvaj (tea) 1 kg ,1. rendű , II. r , olvasztott , Margarin I, rendű 0-, II. rendű 0-0-, tehéntúró , juhturó 45 48, liptói , juhsajt 0'48 60, emmenthali sajt , groji sajt Liszt és kenyérnemtt. Fehér kenyér 1 kg. frt , barna kenyér , rozskenyér Búzaliszt 00 sz. 1 q, Ó, 1, 2, 3, 4, g. Hüvelyesek. Lencse magyar 1 q frt 7 9, stokeraui 24 35, borsó héjas magyar , koptatott magyar 13 15, külföldi 17 22, bab fehér apró 7 8, nagy 7 9, színes Tojás. Friss I. o. (1440 db.) 1 ládafrt oszt. (1440 db.) , meszes 34 34, orosz tojás 100 db., tea tojás , törött tojás 0" 0- Zöldség. Sárgarépa 100 kötésfrt2. 4-, 1 q , Petrezselyem 100 kötés 0-0 0'0, 1 q zeller 100 drb , karalábé vöröshagyma 100 köt , 1 q 3-5'50. foghagyma 100 köt , 1 q , vörösrépa 100 drb , fehérrépa, fejeskáposzta , kelkáposzta 100 drb , vörös káposzta 6-8- fejessaláta , kötött saláta , burgonya, rózsa 1 q , sárga , külföldi -, fekete retek 100 drb , uborka nagy salátának 100 db, savanyítani való 100 db O'O O'O, savanyított", zöld papr ,tök főző _, zöldbab - 0, zöldborsó hüvelyes olasz 1 kg., fejtett 1 lit., tengeri 100 cső , karfiol 100 db , paradicsom 1 kg , spárga 0-0-, tor a 1 q Gyümölcs. Fajalma 1 q frt 12 30, köz. alma 6 7. fajkörte 20 40, közönséges körte 8 15, szilva magvaváló , vörös, aszalt 9 16, cseresnye fai, közönséges 0, meggy faj, közöli séges,ringló, baraczk kajszin

18 1870 KÖZTELEK, DECZEMBER HO SZAM. 8-IK ÉVFOLYAM, öszi, dinnye görög nagy 1 db - O'OO, kicsi sárga faj 0-0 0', 1 kg. közönséges szőlő 1 kg. 0' , csemege, dió (faj, papirhéju) 16 30,' közönséges l-3'0 16, mogyoró 24 36, gesztenye magyar 0, olasz 16 24, narancs messinai 100 db '0 0 0, pugliai , mandarin , czitrom 1' 1-20, füge hordós 1 q 20 22, koszorús 20-22, datolya 38 40, mazsolaszőlő 48 70, egres I lit. 0, eper 1 kg. ; ff'-j- kr. Fűszerek és italok. Paprika I. rendű 1 q. frt 30 60, II. rendű 20 30, csöves, (szárított). -. köménymag, borfókamag Decz. 4.6 Szegedi. mák 1 q. frt 25.10, méz csurgatott 0'40 22-én. (A budapesti közvágóhíd és marhavásárigazgatóság kir. tvszék 0-50, sejtekben 1 kg. -, szappan szin 20 25, jelentése a Köztelek" részére.) Felhajtatott: 3079 db közönséges, fehérbor asztali palaczkban 1 lit. Decz. 17 Ó-becsei, 0'40 0"50, vörös asztali palaczkban 0' , házi kir. jbiróság pálinka palaczkban, ásványvíz palaczkbf - Hideghnsvásár a Garay-téri élelmi piaczon. 1S98.Í deez. 23-án. (A székesfővárosi vásárigazgatóság ielentése a,köztelek" részére.) Felhozott Budapestről 21 árus 85 db sertést, 2 árus 25 db süldőt,' kg. friss hust, 1600 kg. füstölt hust, 6000 kg. szalonnát, 3000 kg. hájat. hajtás daczára változatlan maradt. Jó minőségű tarka ' Vidéktől, és pedig:: Czégléd il árus 117 sertést, ökröket és teheneket Szászországba való'szállítási a Decz, 22 Nagy-Kőrös 10. árus 103 sertést, Nagy-Székely 3 árus jó árakon lehetett eladni. küf'tvszék.66. sertést, VirágrBereg,1 árus 10 sertést, Monor 2 árus Minőség szerint: 442 darab elsőrendű hizott 17 sertést, Dunapataj i árus 8sértést, Czecze.l árus 2377 db középminőségü és 260 db alárendelt min. bika Decz Vámos-mikolaí 16 sertést, összesen'30 árus, 337 drb sertést. db elsőrendű hizott ökör, db középminőségü ökör és db alárendelt min. ökör; db Decz. 27 Tokaji '. kir., jbiróság Forgalom élénk. Árak a következők: Friss sertéshus 1 kg. 52-^64, 1 q , süldőhus 1 kg. elsőrendű hizott tehén, db középminőségü tehén,- kir. jbiróság 60 68, 1, q , füstölt sertéshús 1 kg , db alárendelt minőségű- tehén. 1 q "=-7» szalonna zsirnak 1 kg , 1 q 4600 Következő árak jegyeztettek: Hizott magyar Decz.' 28 A kecskeméti l, , füstölt szalonna 1 kg , 1 q, háj ökör jobb minőségű 30-33', kivételesen 35- kir. tvszék 1 ' ' kg , " - 1 q, disznózsir disz: 1 kg , hizott magyar ökör középminőségü 25' , alárendelt minőségű magyar ökör 23' 26-, jobb minő- kir. jbiróság Decz. 29 1,q, kocsonyahús 1 kg , 1 kg < 3,(300, füstölt: sonka 1 kg , 1 q krig. ségű magyar és tarka tehén 20 30', kivételesen tarka tehén 31', magyar tehén középmin., 20 30', Decz. 29 kfr. S tvszék Hideghnsvásár az Orczy-uti élelmi piaczon " decz. ió ; 23-án. (A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a,köztelek" részére). Felhozott Budapestről 77 árus 99 db sertést, 2 árus 14 db süldőt, 3150 kg. friss hust, 390 kg. füstölt hust, 770 kg. szalonnát, 550 kg. hájat, kg. zsirt; kg. kolbászt, kg. hurkát, kg. füstölt szalonnát, kg. kocsonyahúst, kg. disznósajtot, kg. db) sonkát,,. kg., töpörtőt., Vidékről és pedig'.: Dunapataj 3 árus 17 sertést, Tolt 2 árus 13 :'.sertést, Szabad-Szállás 2 árus 15, sertést, Ordas 1 árus 3 sertést, Döm.söd 1 árus 7.: sertést, összesen" 9 árus. 5.5 drb sértési Forgalom, élénk. Árak a következők: Friss ser- - téshus 1 kg. 5,2 64, 1. q,4800^ 4900., süldőhus 1 kg. 56*^60, 1 q, , füstölt sertéshús 1 kg , 1 q r-,; szalonna zsirnak.1 kg , 1 q , füstölt szalonna 1 kg , 1 q,, háj 1 kg , 1 q ; 5400, disznózsír 1 kg. 60- y, 1 q, kocsonyahús 1 kg , 1 q 2400, fűstölt sonka 1 kg., 1 q ; krig,, kolbász 1 kg.., Disznósajt 1 kg., hurka 1 drb, töpörtő 1 kg..krig. Budapesti takarmányvásár. (IX. kerület Mester- Utcza, decz. 23 A székesfővárosi vásárigazgatóság jelentése a Köztelek" részére). Felhozatott a szokott községekből 171 szekér réti széna, 30 szekér muhar, 41 zsupszalma, 17 szekér alomszalma, 0 szekér takarmányszalma, 10 szekér tengeriszár, 15 szekér egyéb takarmány (lóhere, luczerna, zabosbükköny, köles síi."), zsák szecska. A forgalom élénk. Árak q-ként a következők: réti széna , muhar uj , zsupszalma , alomszalma , egyéb takarmány, lóhere , takarmány- ' szalma, tengeriszár , luczerna, sarjú , szalmaszecska , széna, uj, zabosbükköny összes kocsiszám 294, suly kg. és felhajtás együtt drb. Elhajtás: budapesti fogyasztásra (I X. kerület) 2350 drb, belföldre Budapest Allatvásárok. környékére 464 drb, Bécsbe 854 drb, Csehországba, Budapesti szurómarhavásár. Deczember hó 22-én. Morvaország és Sziléziába drb, Ausztriába 717 db. A székesfővárosi közvágóhíd és marhavásár igazgatóság ielentése. Felhajtatott: 302 drb belföldi,; db galicziai, drb tiroli, 26 db növendék élő borjú, 80 db élő bárány; 36 drb belföldi, drb galicziai, 17 drb tiroli, drb bécsi, drb növendék borjú, 80 drb ölött bárány, drb élő kecske. A borjuvásár hangulata élénk, lefolyású volt. Árak a következők: Elő borjuk: belföldi frtig, kivételesen frtig dbonkint, frtig, kivételesen 46 frtig súlyra, növendék borjú frtig, kivételesen ^ frtig dbonkint, frtig súlyra Ölött borjú : belföldi frtig, tiroli frt, galicziai frtig, növendék borjú frtig dbkint, ölött bárány 6 8'50 frtig, bécsi ölött borjú 40 46, kiv. frtig súlyra. Elő bárány 6'0 8-5frtig,kivételesen írtig élő kecske frtig páronkint. Hizlalt ürü. Budapesti gazdasági és tény észmarhavásár évi deczember hó 22-én. (A budapesti közvágóhíd és , 50 54, marhavásárigazgatóság jelentése a,köztelek" részére. Gazdaságba való malaczok,54 58 Felhajtatott : 129 db, úgymint: jármos.ökör elsőmin. Sertésyészen keresztül nem db, közép 16 db, alárendelt db. Fejőstehén : fehér ment malaczok 36 40, 0 drb, tarka 92 db, tenyészbika 0 drb, tarka tinó, ' Pusztán átvéve 4% levonással. fehér db, jármosbivaly 0 db, bonyhádi 21 db, iizlalni való ökör db, tarka db. Fejős- tehenekre kevés vevő volt s, a kis felhajtás daczára lanyha vásár volt. Következő árak jegyeztettek : Elsőrendű jármos. ökör, középmin. jármos ökör, - pár., alárendelt. minőségű jármos ökör. -r> hizlalni való, jármosbivaly é. s., - frtig páronkint. jobb minőségű jármos ökör mm.-kint é. s., bekötni való ökör frtig. Fejőstehenekért és pedig: Fehérszőrű magyar tehén -, tarka kevert származású tehén , bonyhádi tehén kiv. frtig, bika frtig páronkint. Budapesti vágómarhavásár deczember hó nagy vágómarha, nevezetesen : 1167 db magyar és tarka ökör, 357 db magyar és tarka tehén, 1206 db szerbiai ökör, 28 db boszniai ökör, 2 db boszniai tehén, 132 db szerbiai tehén, 103 db bika és 84 db bivaly. A megfelelő évszakban még sohasem volt ily nagy felhajtás, de viszont az idegen^vevők részéről sem mutatkozott még hasonló jó kereslet, mely azonban főképp jó marhára irányult. Ez volt az oka, hogy jó minőségű és, közepes. magyar marha ára a nagy fel- alárendelt minőségű magyar és tarka tehén 20 30', szerbiai ökör jobb minőségű , kiv., szerbiai ökör középminőségü 17' 20, szerbiai ökör alárendelt minőségű, szerbiai bika 22' 31', kivételesen 32-, szerbiai bivaly , kiv. frtig métermázsánkint élősúlyban. Budapesti lóvásár. Budapest, decz. 23-án. (.á budapesti vásárigazgatóság jelentése a,köztelek" részére). A vásár forgalma gyenge volt. Felhajtatott összesen 474 db. Eladatott 235 db. Jobb minőségű lovakból hátas 12 db, eladatott db, frtért, könnyebb kocsiló (jukker stb.) 16 db, eladatott 2 db frtért, nehezebb kocsiló (hintós) 30 db, eladatott 5 db írtért, igás kocsiló (nehéz nyugoti taj) 45 db, eladatott 12 db frtért, ponny 2 db, eladatott 0 db frtért; közép minőségű lovakból: nehezebb félék (fuvaros ló stb.) 60 db, eladatott 20 db frtért, könnyebb félék (parasztló stb.) 120 db, eladatott 70 db frtért; alárendelt minőségű lovakból 189 db, eladatott 126 db 6 12 frtért. Bécsi vágóra vásároltatott 32 db, az állatkert és kutyák részére vásároltatott 8 db, tulajdonjogra gyanús ló lefoglaltatott db, ragályos betegségre gyanús ló lefoglaltatott db, takonykór miatt a gyepmesterhez küldetett db. Kőbányai sertésvásár deczember 23. (Első magyar sertéshizlaló-részvénytársaság telefon-jelentése a Köztelek" részére.) A vásár kellemeseb volt. Heti átlagárak : Magyar válogatott " kg. nehéz 48'5 49'5, kg. nehéz 49'00 50'00 kr, öreg 300 kg. tuli kr, vidéki sertéskönnyü kr. Szerb 45'0 48'0 kr. Román tiszta klg. páronkint 45 klgr. életsulylevonás és 4 /% engedmény szokásos. Eleségárak: Tengeri ó 5'90 ' frt, árpa 6'80 frt Kőbányán átvéve. Helyi állomány: Decz. 16. marad: drb Felhajtás: Belföldről 1479 drb, Szerbiából 1606 darab, Romániából drb, egyéb államokból darab. Összesen 3085 db. F ő ö s s z e g db. Állomány Német birodalomba drb, egyéb országokba db, A szappangyárakban feldolgoztatott : szállásokban elhullott 5, vaggonból kirakatott hulla 0, borsókásnak találtatott 25, összesen 30 db. Összes elhajtás 4414 darab. Maradt állomány drb. A részvény-szállásokban drb van elhelyezve. Az egészségi és tranzitószállásokban maradt 9644 drb. Felhajtás: Szerbiából 1606 db, Romániából drb, összesen drb. Elhajtás: 2403 drb, maradt állomány 8847 drb és pedig 8S47 drb szerb és db román. Az egészségügyi szemlénél jan. 1-től máig 610 drb a fogyasztás alól kivonatott és technikai czélokra feldolgoztatott. Sovány sertésüzlet. (A magyar élelmiszer-szállifő részvénytársaság heti jelentése decz, 23-án.) Sertésvészen átment malaczok árai : Ö kg. (páronk.) súlyban krig. Ingatlanok árverései (20000 frt becsértéken felül.) (Kivonat a hivatalos lapból.) Decz. 25. Budapesti kir. tvszék Decz. 15 Lugosi. kir. tvszék Decz. 16 Devecseri kir. jbiróság Decz. 17 Pestvidéki kir., tvszék a tkvi ha- Szilassy., tóság Juliska. atkviha- Örményi' tóság Pál atkviha- Kozák tóság.jános a tkvi ha- Lónyai tóság 1 Géza a tkvi ha- br.rajacsich tóság Sándor atkviha- Szunyogh tóság..és társai Decz. 19 a tkvi ha- Fekete kir/^vszék " -tóság ' József Decz. 21 Gödöllőikir. tvszék tóság atkviha- Daubek Jakab Decz. 30 Debreczeni kir. tvszék Decz, 30 kir. tvszék Decz. 31 Budapesti kir. tvszék Jan. 7 Budapesti kir. tvszék Jan. 12 Jan 2 Palánkái kir. jbiróság Borosjenői, kir. jbiróság Febr. 13 kir. tvszék atkviha- Bodanszky tóság. Adolf atkviha- Rukovszkv tóság Béla atkviha- Nagy tóság Barna a tkvi ha-: Aczél Szabó tóság János a tkvi ha- Szmetana tóság. Antal 41: a tkvi ha- Goldberger tóság Mórné a tkvi ha-csávolszky : 25Ö758 tóság, Lajos a tkvi ha- Klein tóság Samu atkviha- Helfer tóság Jakabné atkviha- Harcska tóság Ferencz atkviha- Sztojanovits tóság Miklós a tkvi ha- Sanka " tóság Vilmos - atkviha- Kondorosy 3Í052 tóság József A* Orsz. magy. gaid. egyesület tulajdom. Az egyesületi tanács felügyelete alatt: Főszerkesztő és kiadásért felelős: Forster Géza az 0. M. G. E. igazgatója. Felelős szerkesztő: Szilassy Zoltán az 0. M. G:E. szerkesztő-titkára. Társszerkesztő: Bnday Barnabás, az 0. M. G. E. titkára. I Elsőrangú hazai RÉSZVÉNY-TÁRSULAT BUDAPESTEN. gyártmány. Magyarsrszáf lef*a y»m és sgyodsb gazdasági gépgyára, mely a gazdálkodáshoz szükséges V flsszes "TW gazdasági gépeket gyártja. Rendelések megtétele előtt kérjok mindi I azakbavágö kérdéssel bizalommal hozzánk I fordulni Részletes árjegyzékkel I és snkszarl femlágeslustal dtymatesn

19 SZAM 8-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, DECZEMBER HO Országos Magyar Kölcsönös Rtósitó Szövetkezet. BUDAPESTEN, VIII., József-körut 8. tinó c: TELEKI GÉZA gróf. Alelnök: CSÁVOSSY BÉLA. AZ ORSZÁGOS MAGYAR KÖLCSÖNÖS BIZTOÍ.ITŐ SZÖVETKEZET a gazdaközönség általános elismerése szerint ugy a tüz- nint a jéi biztosítás terén híven megfelel hivatásának; folyton» -- 1 '-'--' - évek óta sürgetett és a károk teljes megelégedését vivta ki épület és átalány (pauschal) biztosításnál rendkívül mérsékelt dijaival tetemes megtakarítást tesz lehetővé; a szövetkezet pusztán esak a dijakat számítja fel a megfelelő kincstári bélyeggel; minden más illeték kizárásával. A takarmány és szalmáseleség biztosítása egy intézetnél sem eszközölhető oly olcsón és oly kedvező feltételek mellett mint a szövetkezetnél. 6g - Gazdasági egyesületi tagok tekintet nélkül a biztosított érték nagyságára a tiszta dijbol 5% díjengedményben részesülnek. Kisgazdák, ha húszan egyszerre, egy csoportban, de külsn-külön ajánlattal terményeiket biztosítják, 10% engedményben részesülnek. Bővebb felvilágosítással szolgál az igazgatóság Budapesten, (József-körut 8. sz.) és a vidéken létesített ügynökséged 5024 Takarmánykamra berendezések nevezetesen: szecskavágók. szabadalmazott védőkészülékkel, répavágók szelet- és koczkavágásra, répazúzók, kukoriczamorzsolók, darálőmálmok kézi-, járgány- és gőzhajtásra, amerikai Duplexdarálók gőzhajtásra, csöves- és szemes-kukoricza és mindennemű gabonafajok egész finom darálására, egy- és kétjáratu malmok vasállványon, olajpogácsatörők, járgányok, transmissiók, burg-onyafőző- és takarmányfüllesztő készülékek, továbbá trágyáié-szivattyúk és fecskendők, trágyáiéosztók széna- és szalmasajtók, nemkülönben az összes talajmüvelőeszközök, vető-, kaszáló- és aratógépek-, gabonatisztitó és osztályozó gépek. nagy választókban jutányos árakon kaphatók Símraíh és 'Qársa mezőgazdasági gépgyárosoknál BUDAPESTEN, V., Váczi-körút 60. Árjegyzék és költség vetés kívánatra ingyen és bérmentve. Sok pénzt! Vintschgaui hasas tehenek j tejelési képesség liter, j melyet több oldali bizonylatokkal igazolhatok, kaphatók ipick OSWALDimi VIII. K ü l s ő Kerepesi-út 1. sz. Kertkedve tőknek a legpompásabb karácsonyi és újévi ajándék Schmídt t. Cm magvödre 17 legkitűnőbb faj főzelékmag 8 legkitűnőbb faj virágmag van csomagolva, egy kis liázikert részére elegendő mennyiségben! Az üres vödör ignn szép, szalondisznek is megfelelő cseréjivadőnek hasz- ' nájható. ' : Egy darab ára 2 frt 50 kr. Kapható Radwaner é s Rónai-nál SCHMIDT I. C. erfurti czég magyarországi főraktárain Budapesten, V., Fürdö-utcza 4. jüazatpokróczok 1 a n. é. gazűaközönség figyelmébe ajánlva! Czégiink a legnagyobl > ^zükségletaél' "Ti mintákkal szolgia székesfővárős legnapokröoztelepo, gyári cm. 320; 160/190 da^c3»k S, 6te i40/l!5. em^^vso, drbja vagy bordó sünben,130/ - m 6.80,15W180 cm. 8.80,.160/190 cm ,170/210 cm. "".40,180/ Szétküldés kétszer naponta utánvét vagy a pénz előleges beküldése mellett. Nem tetsző áru kicseréltetik, esetleg a pénz visszaadatik. 30 forinton felüli rendeléseket bérmentve küldünk. Letrél- "arag-y aiürg-ösiycsinn: SZŐNYEGHÁZ" BUDAPEST. takaríthat meg, ha az egerek és patkányok okozta kiszámithatlan károk ellen védekezik. Európa valamennyi katonai hatósága,- sok ezer gazdálkodó, földbirtokos, erdész; molnár. és' magánzó ajánlja e Bender-féle szabadalmazott csapdákat. Egyszeri Kiadás! Kérjen proslpecmst Ingyen és térmentre. Tartós vétleiem! KARL BENDER I., WIEN, IYAF.

20 KÖZTELEK, DECZEMBER HÓ SZÁM. 8-ik ÉVFOLYAM. E. Leinhaas, Freiberg i. Sachsen gépgyár, rézműves és kazánfeovács ajánlja mint hosszú évek óta specialista, teljes IÖT mezőgazdasági szeszfőzdé it, szeszfinomitó-ités élesztőgyár berendezés eit, ugyszinte minden egyes e szakmába vágó gépeit és eszközeit gőzgépek-et és gőzgépkazánok- at. pfit Magyarországon eddig 26 szeszgyárat rendeztem be. Előnyös referencziák. / ezelőtts*hau$era&vpek) } ALfA'SWATO/JOKCtEFÖlíKŐ-S^ G r A N Z é s T Á R S A és Budapesten Petróleummal és adómentes benzinnel hajtott motorok gazdaság czéljaira (BÁNKI és CSONKA szab. rendszere). Mechwart-féle gőzekék és petroleumekék. Hengerszékek, köjáratok és teljes malomberendezések. Turbinák. Villamos világítási és Részletes árjegyzékeinket kivanatra megküldjük. erőátviteli berendezések sz. VH. ERZSÉBET-KÖRŰT 45.«f ROYAL SZÁLLODA.} POSCHINGER FÜLÖP puskagyáros, FERLACH (Karintia.) Számos éremmel és a koronás arany érdemkereszttel kitüntetve, ajánlja kitűnően gyártott, jól belőtt, a es. kir. kipróbálási hivatalánál hivatalosan kipróbá t puskáit jutányos árakon. Szolid munka és jó lövés biztosíttatik Árjegyzékeit iwg-yea. Tisztelt üzlétbarátaimat kérem, szíveskedjenek tudomásul venni, hogy barátságos megegyezés folytán Kádár Mihály ur mai napon közös czégünkből kilépett s az üzletet az eddigi czég alatt, mint ennek egyedüli tulajdonosa én fogom tovább folytatni. 98. november 30-án. Feldmann Gyula, a Feldmann és Kádár gyári berendezések, műszaki és gazdasági kellékek üzlete" bej. czég egyedüli tulajdonosa. A NAGY KRACH II New-York és London S h ^ w S " gziyattyök MERLEGEK minden neme. s, házi. házi, nvilvános. nyilvános, mezőgazdasági és iparczélokra. mezőrazda- BOWER-BARFF-féle szabadalmazott inoxydálás módszer szerint inoxidált szivattyúk rozsda ellen védve. leeuiabb iavitott rendszerű ti2ndea. sj.íj dos és,, közlekedési, gyári, mezőgazdasági és ipari czélokra. Embermérlegek, mérlegek házi használatra, barommérlegek. Commandit-társaság szivattyú- és nérleggyártásra. Árjegyzékek TIT ftlbvms WÍPTl I-W.lflschgas.e 14. 8l. iagpa k béraeito. " * " Schw«M«bergstm8e «. zerezze, mely gyönyörű újévi ajándékul Egyes egyedül lsa/pliató HIRSCHBERG A.-nál Wien n, RemíraMstrasse 19 E. Telefon Szétküldés a vidékre utánvéttel vagy a... összeg előzetes beküldése ellenében f* 1^ Ehhez tisztító por 10 krajcár. * SS^ Valódicsak az oldalt látható védjegy-^ jst ^ gyei (egészségi fém). Tje^* Kivonat az elismerő levelekből. Az első küldeménynyel teljesen meg vagyok elégedve, kérek még egy garnitúrát. deményt megkaptam és teljesei