Településföldrajzi tényezők elemzése Visegrádon

Átírás

1 Településföldrajzi tényezők elemzése Visegrádon Mikházi Zsuzsanna Adott természeti-földrajzi keretek között, társadalmi-gazdasági hatóerők működése vezet a települések létrejöttéhez. A mezőgazdasági tevékenység szempontjából a természeti adottságoknak van kiemelkedő szerepe. A társadalmi munkamegosztás fejlődése során az egyes települési motivációk az adott gazdasági ág szempontjai, illetve feltételei szempontjából váltak döntő tényezővé. A településföldrajz vizsgálatai és elemzései során valamely település topográfiai és forgalmi fekvését különbözteti meg. Topográfiai fekvés természetföldrajzi adottságok. Forgalmi fekvés a település milyen kapcsolatot tud teremteni és fenntartani a természeti, társadalmi és gazdasági környezetével. Települések ott jönnek létre, ahol a fenti két fekvés kedvező. 1. A vizsgálati : Visegrád Visegrád a Dunakanyarban, a Duna jobb partján, Budapesttől északra 42 km-re helyezkedik el (1. ábra). A Közép-Magyarország régión belül Pest megyében, a szentendrei kistérséghez tartozik. Több településsel határos, ezek: Dömös, Dunabogdány, illetve Pilisszentlászló. A város közigazgatási éhez tartozik még Gizellatelep, Lepence és Szentgyörgypuszta is (2. ábra). A Dunántúli-középhegység részét képezi a Dunazug-hegység, amelyhez a Pilis tartozik. A Pilis északkeleti része a vulkanikus eredetű Visegrádi-hegység, amely déli irányból öleli körbe a települést. Visegrádot az Apátkúti-patak osztja két részre. 1. ábra Áttekintő térkép. Visegrád elhelyezkedése a Duna-kanyarban. (Forrás: Visegrád több szempontból is különleges, hiszen magán hordozza a középkorban kialakult városok legfontosabb jegyeit, amikor még a kezdetlegesebb technikai és védelmi rendszerek miatt a városok alapításakor jobban figyelembe vették a természeti adottságokat. Ezért szorosan a Duna mellé települt. A Visegrádi-hegység gátolta további terjeszkedését, így alakult ki a mai, rendkívül vékony és elnyújtott település, amelynek fő tengelyét a 11-es számú főút alkotja. Visegrád város rendkívül gazdag természeti és épített értékekben, a magyar kulturális örökségek közül kivételesen sokat tartalmaz igen kis helyre koncentrálva. Az adottságok páratlanok mind a természeti, mind pedig az épített környezetet tekintve, nem is beszélve az itt fellelhető gyógyvízről. 1

2 2. ábra Visegrád áttekintő térképe. (Forrás: 2. Visegrád története: a tájszerkezet változása A Börzsöny és a Pilis hegység között a Duna kanyargós úton vágott átjárót. A kijáratnál jobb oldalon meredek sziklafal tornyosul a keskeny parti sáv fölé. A vadban gazdag erdők és halászatra alkalmas folyó között az Apát-kúti és Lepence patakok torkolata az őskor óta lakott. Stratégiai és természeti adottságai miatt a római birodalom őrtornyokat, katonai táborokat építtetett, később a honfoglaló magyarok ispánságot alapítottak A rómaiak kora és a középkor A rómaiak korában a mai Visegrád ét erdő borította a Duna menti keskeny gyepes sáv kivételével. Az erdőt csak a hadiút mentén, valamint az erődök és a polgári város én irtották ki, tehát a tájba való beavatkozás csekély volt. A középkori vár és városépítési tevékenységek során az erdő csökkent, a lakott és a mezőgazdasági használatú föld részaránya nőtt, az egyre növekvő lakosság igényeinek megfelelően Az I. katonai felmérés idején ( ) Jól látható, hogy a Duna mentén és a dombeken az erdőt teljesen kiirtották, nagyobb erdőfoltok csak a meredekebb Várhegyen és a magasabban fekvő eken maradtak (3. ábra). A város közelében, a mai zártkertek én jelentős szőlő- és gyümölcstermesztés folyt. A szőlőtermesztés fejlődésében nagy szerepe volt a 18. században betelepített német lakosság hagyományainak. 2

3 3 ábra Visegrád az I. katonai felmérés idején, (Forrás: Hadtörténeti Térképtár, XIII/XVII, XIII/XVIII, XIV/XVII, XIV/XVIII. szelvények, M=1:28 800) Ha a XVIII. század végén összevetjük Visegrád jogi, gazdasági és társadalmi valóságát a mezővárosi rangtól elvárható funkciókkal, látjuk, hogy a település a városiasodásnak semmi jelét sem mutatja. A lakosság létszáma nem nagyobb, a település kereskedelme nem élénkebb, ipara nem fejlettebb a környező falvakéinál. A XVIII. században a helység nem közigazgatási, nem egyházi és nem kulturális központ. A mezőgazdasági termelés számára szomszédainál is kedvezőtlenebb természeti adottságai pedig nem teszik lehetővé, hogy más Pest megyei mezővároshoz hasonlóan a felemelkedését a gabona- vagy szőlő- és bortermelésre, kereskedelemre alapozza. Igaz, hogy ezt a hátrányát ellensúlyozza az erdőgazdálkodás, ennek a tevékenységnek természeti adottságai kifejezetten kedveznek Visegrád a II. katonai felmérés ( ) idején A II. katonai felmérés idején a település zártabbá vált, az erdőek aránya nőtt (4. ábra). A mezőgazdasági termelés az erdőkbe ékelődő keskeny hosszanti völgyekbe és a Duna menti sávra szorul vissza, a i részaránya csekély. A szőlők helyét erdő nőtte be. A községnek állandó problémája van a legelő nagyságával a későbbiekben is, az igásállatok száma a legelőhiány miatt jelentősen csökkent. Az irtványok kérdésének megoldását hosszú pereskedés is nehezítette, mert közben művelési ág váltás történt, a filoxéra miatt kipusztult szőlőket kénytelenek voltak szántóként használni. A közvetlenül a Duna partján húzódó füves et a település az uradalom kegyéből megkapta libalegelőnek, de már faiskolának való et, agyaggödröt és új temetőnek való helyet nem hasítottak ki számukra 3

4 4 ábra Visegrád a II. katonai felmérés idején, (Forrás: Hadtörténeti Térképtár XXXIII/48 és 49. szelvények, M=1:28 800) Visegrád a III. katonai felmérés ( ) időszakában Visegrád mezővárost 1876-ban, a törvényhatóságok újabb besorolása idején fokozták le nagyközséggé. Alig néhány évvel a filoxéravész után elöljárósági kezdeményezésre ismét próbálkoztak a szőlőtelepítéssel. Az új fajtákkal való betelepítés egyes helyeken sikerrel járt, de a szőlőtermelés régi jelentőségét nem kapta vissza. A község lakosságának legfontosabb megélhetési forrása az idegenforgalmon kívül az erdő és az állattartás volt. A III. katonai felmérés térképszelvényein az erdőek további növekedése figyelhető meg (5. ábra). 4

5 5 ábra Visegrád a III. katonai felmérés idején, a térképlapok ban és ban készültek. (Forrás: Hadtörténeti Térképtár, 4862/3 szelvény, M=1:25 000) Visegrád a XX. században A világháború után be akarták bizonyítani, hogy Visegrád hamarosan ismét kultúrhely lesz. Megindult az újjáépítés. Azonban Visegrádon kevés a beépíthető, ezért a háztelkek minimális nagyságát a vármegye 150 négyszögölben szabta meg, emiatt is nagyon sokan laktak a filoxéra nyomán feleslegessé vált borospincékben, pincelakásokban. Az 1. és 2. táblázatból jól látszik, hogy a a kivett (tehát beépített) ek aránya folyamatosan nőtt: 1865-ben még csak 11%, mára pedig 21,55%. Ez a bel növekedés a mezőgazdasági ek rovására következett be, hiszen azok ugyanilyen mértékben csökkentek (20,91%-ról 4,76%-ra ). A két világháború között a gyümölcstermesztés kiemelkedő volt a településen. Az olcsó hajóúton jelentős mennyiségű gyümölcsöt szállítanak a fővárosba, valamint az ideérkező turisták is vásárolnak a termelőktől. A kert-gyümölcsös művelési ág a 80-as évekig növekedett újabb zártkertek létesítésével, majd ezek belbe vonásával csökkent. A gyümölcsös ek mellett a legelők is növekedtek csekély mértékben. A visegrádiak fő megélhetési forrása mindig az erdőgazdaság volt, hiszen a határ 70%- át még 1865-ben, az első hivatalosnak, megbízhatónak tekinthető kataszteri felmérés idején is erdő borította (1. és 2. táblázat) és ezt az arányt a mai napig őrzi a település (most 73,69%). A hatvanas években a Pilisi Állami Erdőgazdaság Lepencén rendezte be fafeldolgozó telepét, amely ma már nem üzemel. Az erdőgazdaság saját maga számára tudta előállítani a Parkerdő egységes bútorait (padokat, asztalokat, hulladékgyűjtőket), a játszóterek játékait. A nagymarosi vízlépcső építkezései a nyolcvanas években megkezdődött. Elkészült a Duna főmedrét és fősodrát elterelő körgát. A beépítések tovább terjedtek a mezőgazdasági ek rovására. Az 1990 óta bekövetkezett fejlesztések közül a legnagyobb volumenű beruházás a nagymarosi vízlépcső einek rendezése, a tájrehabilitáció. A körgát lebontására 1995-ben került sor. Visegrád önkormányzata a turisztikai hasznosítását szorgalmazza: a Duna-partot parkosították, a kialakult vízfelületeket, öblözeteket vízi sportokra hasznosítják. A beruházás keretében sor került egy kétezer-háromszáz köbméter 5

6 napi kapacitású ivóvízbázis kiépítésére. A visegrádi szennyvíztisztítót megszüntették, az itt keletkezett szennyvizet közműalagúton átvezették a váci szennyvíztározóba. Rendezték a révállomás és a hajóállomás közötti partszakaszt (6. ábra). Ma már a település gazdaságában az idegenforgalom az elsődleges. 1. táblázat Visegrád földének megoszlása művelési ágak szerint hektárban (Forrás: KSH és Év Szántó Kert, gyümölcsös Szőlő Rét Legelő Összes mg. Erdő Kivett Nádas Összes ,71 7,1 0,95 95,19 373,9 2455,4 685, , ,75 4,64 0,27 95,80 158, ,91 717, ,45 2. táblázat Visegrád földének megoszlása művelési ágak szerint százalékosan (Forrás: KSH és Év Szántó Szőlő Rét Kert, gyümölcsös Legelő Összes mg. Erdő Kivett Nádas Összes ,75% 1,18% 1,42% 5,17% 4,33% 20,91% 68,04% 11,05% 0% 100% ,66% 1,29% 1,81% 5,57% 5,27% 19,00% 68,71% 11,68% 0% 100% ,05% 1,75% 1,14% 5,94% 5,33% 20,21% 68,98% 10,81% 0% 100% ,27% 2,47% 0,66% 5,33% 5,29% 18,02% 69,07% 12,91% 0% 100% ,00% 1,99% 0,39% 3,19% 6,38% 15,95% 69,70% 14,35% 0% 100% ,80% 5,29% 0,03% 2,46% 10,58% 74,00% 15,42% 0% 100% ,38% 0,20% 0,03% 2,71% 10,64% 69,87% 19,49% 0% 100% ,74% 0,13% 0,01% 2,88% 4,76% 73,69% 21,55% 0% 100% 6

7 6. ábra Visegrád mai képe (Forrás: Cartographia Kft.,A Pilis és a Visegrádi hegység, Turistaatlasz és utikönyv, M=1:40 000) 3. A településkép változása A település szerkezete és kiterjedése az évszázadok folyamán többször átalakult. Ez köszönhető részben a természeti viszonyok változásának, és köszönhető a társadalmi átalakulásnak is. A történelmi események és fordulópontok is mind-mind hatással voltak a lakosságra és ezáltal a város topográfiájára is. A mai település én a középkori település helye földrajzilag adott. Egyetlen, településre igazán alkalmas hely az Újhegy és a Várhegy nyúlványának lábánál, a dunai ártérből kiemelkedő magasabb rész, melyet az Apátkúti-patak szel ketté. Ez a a mai város belével azonos. Itt alakult ki a X. század végétől az első település, de ez még jelentéktelen lehetett. A koraárpád kori Visegrád az 1009-ben említett azonos nevű vármegyének a székhelye ugyanis az Apátkúti pataktól északra a Sibrik dombon és a Várkertvölgyben állt. A tatárjárás után IV. Béla és felesége által építtetett új várhoz tartozó váralja is az Apátkúti-patak mellett jött létre. Ennek a XIII. század közepén kialakult településnek a magja az Újhegy tövében lehetett, ahol a Budáról Esztergomba vezető út keresztezte a patakot, illetve ahonnan elágazott a Fellegvárhoz felvezető út. A település várossá válásának közvetlen oka Károly Róbert udvarának 1323-ban Visegrádra való költözése volt. (Héjj 1988) A fellegvárat Mária királyné Bizáncból magával hozott ékszereinek árából építette fel. Az 1251-re elkészült, menedékvárként is szolgáló vár ekkor a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állott. Károly Róbert 1323-as Visegrádra költözésétől vált a vár királyi székhellyé, és ide került a Székesfehérváron őrzött Szent Korona is. A fellegvári építkezéseknek az 1335-ös visegrádi királytalálkozóra már bizonyosan be kellett fejeződniük. Ez az esemény volt az akkori Visegrád és Nagymaros életében a legkiemelkedőbb. Ekkor a két település több mint 4000 főt szállásolt és látott el. Nagy Lajos király uralkodása alatt a fellegvár tovább épült. Luxemburgi Zsigmond építtette meg azt a 7

8 harmadik falgyűrűt, melyhez kapcsolódóan egy reprezentatív kaputornyot emeltek. A fellegvár utolsó nagy átépítésére Mátyás király uralkodásának második felében az 1470-es évek végén, illetve az 1480-as években került sor. (Cseke 1980.) A palota előzménye Károly Róbert városi háza volt (7. ábra). Komoly palotává csak I. Lajos fejlesztette uralkodása első felében. A romjaiban ma is álló épületeket még szintén I. Lajos kezdte meg építeni élete végén, de már csak utódai: Mária és Zsigmond fejezték be a XIV. század végén. A XV. század első évtizedéig, míg Zsigmond az udvarát Budára nem költöztette (1405-8), a visegrádi királyi palota maradt a magyar uralkodók hivatalos székhelye. Ekkor a központi hatóságokat is áthelyezték Budára, és mivel a hatóságokat felkeresők egyben vásárlói is voltak addig a visegrádi kereskedőknek ez nagy érvágást jelentett a város gazdaságának. A város tényleges hanyatlása a XV. század középső harmadában következett be, amikor is a királyi udvar már állandóan Budán tartózkodott. A háttérbe szorult palotát csak Mátyás állítatta helyre a XV. század végén. Ettől kezdve, az 1544-es török hódításig a magyar királyok vidéki rezidenciája volt. Visegrád a XIII. század második felében Visegrád az anju korszakban Visegrád Zsigmond uralkodásának idején Visegrád Mátyás király uralkodásának idején 7. ábra A település, a vár és a palota térbeli kapcsolata. Rajz: Buzás Gergely. (Forrás: Visegrád középkori történetében a legkiemelkedőbb korszak a XIV. század és a XV. század eleje. A XIV. század derekán a város két városrészből állt: Német városrész: a Duna melletti nagykapunál, illetve az azon keresztül a városba vezető út mentén helyezkedett el. Ezen a en nincs tudomásunk templomról. Magyar városrész: a patak mindkét partján feküdt. Ezt a városrészt szelte át a Dunával párhuzamosan haladó nagy utca, amely valószínűleg a Budáról-Esztergomba vivő úttal lesz azonos. (Szőke 1986) A töröktől való visszafoglalás után Visegrád romokban hevert. Az új viszonyok között a hely elvesztette korábbi jelentőségét, az egykori főváros mint német telepes falu éledt újjá. A XVII-XVIII. században több hullámban történt a betelepülés a német nyelv különböző vidékeiről. A falu lakói számára megélhetést a mező- és erdőgazdaság, a bányászat, a hajózás, a kisipar jelentett. ( A XVIII. század végén a település a városiasodásnak semmi jelét sem mutatja. A lakosság létszáma nem nagyobb, a 8

9 település kereskedelme nem élénkebb, ipara nem fejlettebb a környező falvakéinál. A XVIII. században a helység nem közigazgatási, nem egyházi és nem kulturális központ. (Magyar 2001) Visegrádot a nemzeti romantika kora (XIX. század első fele) tette újra ismertté, jelképpé emelve "szomorú romjait" Visegrád a nemzeti múlt egyik jelképévé vált. Az állami műemlékvédelem kezdeteitől (1870-es évek) itt folyó munkákat neves szakemberek végezték (pl. Schulek Frigyes). A tömegközlekedés kialakulásával megjelent a turizmus, fogadása, szervezése körül tevékenykedett Viktorin József, visegrádi plébános. Elsősorban a nagypolgárság építkezéseinek nyomán vált Visegrád a századvégre üdülőhellyé. Neves lakója volt Görgey Artúr tábornok. Írók, művészek is kötődtek ide. A történelmi emlékek sorát gazdagította a királyi palota maradványainak megtalálása (Schulek János, 1934). Irodalomjegyzék Cseke L Visegrád. Panoráma-Magyar városok sorozat, Bodapest, 156 p. Héjj M. Településföldrajzi megfigyelések: Visegrád a XIV-XVI. században. In.: Köblös J. (szerk.) 1988 Visegrád Tudományos tanácskozás a visegrádi királytalálkozó 650. évfordulóján Pest Megyei Levéltár kiadásában, Budapest, 115p. Magyar E Visegrád. Száz magyar falu könyvesháza Kht., Budapest, 198 p. Schulek J Visegrád problémái és feladatai, A Visegrád Várbizottság Kiadványai I. füzet, Budapest, 56 p. Szőke M. Adatok a középkori Visegrád történetéhez és helyrajzához. In.: Fodor I. és Selmeczi L. (szerk) Középkori régészetünk újabb eredményei és időszerű feladatai. MM Szolnok Damjanich Múzeum, Budapest, 453 p. *** Történeti statisztikai kötetek. Föld: Községsoros Adatok , KSH, Budapest ***A Pilis és a Visegrádi-hegység. Turistaatlasz és utikönyv. Cartographia Kft. www. takarnet.hu A Hadtörténeti Térképtár térképei 9