A visegrádi királyi palotakertek

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A visegrádi királyi palotakertek"

Átírás

1 A visegrádi királyi palotakertek Volt a magyar díszkertkultúrának egy olyan ragyogó korszaka a XV. században, amikor szinte együtt haladtunk a legkiemelkedõbb nyugat-európai áramlatokkal, sõt a korabeli külföldi utazók is csodálattal beszéltek Mátyás király humanista udvarának díszes épületeirõl és az ezekhez tartozó pompás kertekrõl. Közülük is kiemelkedik a visegrádi palotaegyüttes, melynek ragyogó táji adottságai, mediterrán hangulata a fennmaradt épületrészek, kõszobrászati értékek, díszkút töredékek a mai látogatóban is felidézik az egykori reprezentatív királyi nyaralóhely atmoszféráját. Visegrád, a Dunakanyar, s egyben az ország legnagyobb forgalmú táji, természeti és történelmi látnivalókban leggazdagabb üdülõ és kirándulóhelyeinek egyike. Jelentõségét, látogatottságát sokban növeli a fõvároshoz való közelsége, kitûnõ megközelíthetõsége. A kert története Visegrád az Anjouk idején a XIV. században emelkedett országos, sõt nemzetközi jelentõségre. Ettõl kezdve a magyar királyok egyik legfontosabb rezidenciája. A palota együttes története kapcsán érzékelhetõvé vált, hogy a kert kialakulása is több perióduson keresztül jött létre. Valószínû mindegyik építkezési korszakhoz tartozott kert is, az adott épületek funkciójához, színvonalához igazodva. A visegrádi Királyi Palota területén több évtizede (1934-tõl) folyó régészeti ásatások, mûvészettörténeti kutatások egyre sikeresebben tisztázzák a hajdani híres kertek és berendezéseik történetét is. Oláh Miklós színes leírása lassan valósággá válik. A 90-es évek elején - a díszudvar, az oroszlános kút udvara, valamint a kápolnaterasz után - feltárták a Mátyás-kori lovagi játékok színterét és a lelátót is. A kert történetének a megismeréséhez újabb jelentõs adatokat nyújtottak az egykori gyümölcsöskert területén 1993-ban megindult régészeti ásatások, archeobotanikai megfigyelések. A régészeti ásatás eredményei alapján eddig a következõket állapíthattuk meg: az egymás fölé rétegzõdött szintek azonosíthatók a Palota fõ építészeti periódusaival (Károly Róbert, Zsigmond és Mátyás). A legkorábbi járószint a 13. századi váralja település az ún. suburbium szintjével azonosítható. Ennek helyén építette fel Károly Róbert az elsõ palotát és õ létesítette a palotához csatlakozó királyi gyümölcsöskertet az 1320-as években. Zsigmond a 15. század elején a kert egy részét díszkertté alakította (vízvezetéket, szökõkutat és ásott kutat építettetett). Mátyás király földteraszok építésével tovább fejlesztette a kertet, a gyümölcsöst felújította, a szõlõhöz borospincét építtetett. Fontos hangsúlyozni, hogy az alapvetõen késõ középkori

2 elrendezésû kertet töltötte meg humanista tartalommal, s a reneszánsz szellemiséghez, mûvészethez igazodó részletekkel. Az új berendezések egyben a kertek használatát is kiszélesítették, komfortosabbá tették. Mátyás egyénisége, neveltetése egyaránt alkalmassá tette arra, hogy a mûvészetben új irányt kezdeményezzen. Õ már humanista nevelésben részesült, melyet Vitéz János irányított. Trónra lépése után azt az itáliai stílust folytatta és fejlesztette tovább, amit apja Hunyadi János elkezdett, de hasonlíthatatlan nagyobb mértékben és példátlan következetességgel. Nemcsak bõkezû mecénás és mûgyûjtõ volt, hanem céltudatosan és nagy energiával vette kezébe az ország kulturális irányítását is. A kert szeretetét Mátyás a szülõi házból hozta magával. Apja már 1441-ben Raguzából kért kertészeket és szõlõmûveseket. Mátyás ismereteit híres könyvtárában meglevõ, számos botanikai, kertészeti, építészeti mûbõl meríthette, de hatással voltak rá korának teoretikusai, külföldi neves építészek munkái és nem utolsó sorban itáliai kapcsolatai és utazásai. A királyi várkertekrõl leírások is készültek, s így e kor díszkertjeit jól ismerjük Galeotto Marzio, Bonfini és Oláh Miklós elbeszéléseibõl. Már korábban is említést tettem, Bonfinirõl, aki a palotáról között az alábbiakat írta. Visegrádnál, a régi uralkodók magaslaton álló hajdani vára alatt a fejedelmi palotát úgy kibõvítette, parkját vadaskertekkel, halastavakkal oly gazdaggá tette, hogy épületeinek fényességével még a többit is felülmúlni látszik. A berendezés mint Attalusé, az ebédlõtermek tágasak, a folyosók stukkókkal ragyogóak, és pompás ablakok láthatók itt. Függõkertek és bennük kutak, amelyeket vörös márvány és bronzülõkék ékesítették. Mátyás nemcsak új törvényeket és rendeleteket hozott, hanem Beatrix jövetelével egész életformáját is megváltoztatta. A királyné Itáliából nagy költségen különbözõ mesterségeket és kiváló mestereket hívott be, ami azelõtt hiányzott. Így aztán jöttek Itáliából festõk, bronzöntõk, szobrászok, metszõk, asztalosok, ötvösök, jöttek kõfaragók és építészek, akik jókora fizetséget kaptak...de még konyhakertészeket, kert és mezõgazdászokat is hozott Itáliából. Mindez Mátyásnak csodamód tetszett és támogatta; Pannóniából második Itáliát akart csinálni. A kert építõit nem ismerjük, csak feltételezéseink vannak személyüket illetõen. Általános volt ez idõ tájt, hogy az építész, a kert építõje és berendezõje ugyanaz a személy. Vasari egyik munkájából tudjuk, hogy Firenzébõl jött Camicia Chimenti palotákat, pompás kerteket, forráskutakat, templomokat és más jelentékeny épületeket alkotott Mátyás udvarában. Balogh Jolán, a magyar reneszánsz kiváló mûvészettörténésze is õt valószínûsíti. Az építkezések vezetõjét Baccio Cellinit is ismerjük az említett munkából. Ezek szerint talán õket tekinthetjük a királyi kertek alkotóinak. Nem lehetetlen az sem, hogy Benedetto de Majano is részt vett a munkában, annak ellenére, hogy õt elsõsorban mint építészt és szobrászt tartjuk számon. Ahhoz azonban, hogy ilyen kiváló alkotások születhessenek, elsõsorban a meghívó ilyen irányú érdeklõdésére, ismereteire, s a kertek szeretetére volt szükség.

3 A legteljesebb és ilyen értelemben a rekonstrukcióhoz, helyreállítási tervhez legtöbb információt szolgáltató leírás Oláh Miklós esztergomi érsek tollából maradt fenn. Ez az elsõ magyar kertleírás, amelyet minden késõbbi mintájának kell tekinteni. Visegrád város, német nevén Plintenburg, Budától északnyugatra öt mérföld távol van a Duna partján települt óriási erdõk tövében, amelyekben hiúzok és más vadak élnek. A városszélén, keleti oldalán épült a királyi udvar, amely sokkal szebben fekszik, sokkal nagyszerûbb, és igazi királyi palotáival és más épületeivel sokkal kitûnõbb, mint elmondani lehet... Kapuja a Dunára nyílik, ettõl körülbelül száz lépés távolságban: A közbeesõ térséget addig a helyig, amely a város és a kapu között van, fûzfával ültették be. A másik oldalon van az udvar keleti kertje, ebben szõlõk és gyümölcsfák díszlenek. Ezután az érsek festõi leírást ad a várkert virágos rétjérõl, a függõkertrõl és a reneszánsz kertek elengedhetetlen elemeirõl, a szökõkutakról. A kapun belépve, szemünk elé azonnal nagy térség nyílik, amelynek minden része zöld s mezei virágoktól hímes. A kaputól befelé több mint száz lépésnyire lépcsõzet kezdõdik, amelynek négyszögletû kõfokai hét vagy nyolc sing szélesek, az egész lépcsõzet magassága kb. negyven lépés. A függõ térség négyszögletû, boltozatokon, vagyis a tágas és nagyszerû királyi pincéken ül és az azokon épült egyenlõ nagyságú négyszögletû kövek burkolják. E térségen egymástól egyenlõ távolságban ültetett hársak állanak, amelyek gyönyörködtetik a szemet és tavasszal kellemes illatot árasztanak. Középen szökõkút díszlik, amely veres márványból készült csodás mûvészettel, s a múzsák szobrai ékesítik. Tetején Cupido alakja ül márványtömlõn, amelybõl vizet szorít ki: a víz nem éppen jó ízû, de hideg, a szomszéd hegy forrásából vezetik ide, de csatornákon át. Kellemes hanggal hull alá a csövecskékbõl egy márvány tálba, s onnan egy kerek medencébe. A kútból Hollós Mátyás Király parancsara, akinek alkotásai mindazok az építmények, amelyekrõl beszélek, mikor ünnepet ült, mint az öregektõl hallottam, többnyire bor folyt, hol fehér, hol meg piros, amelyet fent a hely tövében öntöttek a csatornába. Tavasszal és nyáron maga a király is ezen a helyen szokta élvezni a napfényt és szellõt a virágzó fák alatt, sõt néha itt is ebédelt, vagy itt hallgatta meg a követeket, s itt adta meg válaszait... A függõkert belsõ, a hegy tövén kissé magasabban fekvõ részén, kecses kápolna áll... Innen keleti irányban kétfelé húzódnak a csodálatos mûvészettel készült, famennyezetükön aranyozott királyi paloták. Egy út a hosszú palotákhoz vezet fel, amely magával a heggyel szomszédos, más út az alant fekvõ épületekhez vezet le. És itt kis térség közepén alabástromból készült csorgó kút állt, amelyet márványoszlopokból tartott csarnok fog körül... Oláh kiemeli a palota nagyszerû fekvését és a környezõ táj szépségét is, amely méltó keretet ad a díszes épületeknek. A házak ablakai a Dunára néznek. Különösen gyönyörû a kilátás a Duna túlsó oldalán elterülõ Marosra, német telepesek városára, amely fölött inkább hosszú, mint magas szõlõhegy emelkedik.

4 Annak ellenére, hogy Oláh Miklós már a török hódítás alatt írta le az együttest, a kertek valószínûleg még tükrözték Mátyás szellemét. A Visegráddal foglalkozó századi források is rendszeresen említést tesznek még a palotához tartozó kertekrõl ben egy német utazó a pusztuló épületek körül még látta a szép kerteket, melyek maradványai még 1755-ben is megvoltak. A királyi kerteket a században mezõgazdasági célra hasznosították. Az 1934-es régészeti eredmények a kertek s fõleg azok építészeti elemeinek, kútjainak megismerése szempontjából is kiemelkedõ fontosságúak voltak. Schulek János, amikor feltárta a palota díszudvarát, középen elõkerültek a Herkules kút maradványai. Az ásatásokat továbbra is folytatták a területen és ennek nyomán további faragványok kút- és pártázott töredékek kerültek elõ ben Héjj Miklós megtalálta az úgynevezett oroszlános kút maradványait. Az oroszlános fali kutat kutyáktól mardosott öt fekvõ oroszlán tartja, hátukon álló oszlopokkal, melyeken a falba épített négykaréjos kúttál fekszik, kanellurás oszloplábakkal a szegmens találkozásoknál. Az oszlopfõkre nyolc ívnyílású baldachin borul. Kívül a baldachin íveket párkány zárja le. A párkány felett gótikus pártázat fut. A falikút hátsó falán a baldachin alatt címerek foglalnak helyet, míg a falmezõ középmagasságából két oroszlánfejes vízköpõ csurgatta a hûsítõ vizet a vörös márvány tál ölébe. Az ásatásokkal egy idõben elkezdõdött az elméleti rajzi rekonstrukciós munka is, melynek eredményeként elkészült a másolat, amelyet a helyszínen állítottak fel. A kút a visegrádi királyi mûhely munkája, melyen a középkori tradíciók és az új törekvések harmonikus egységet alkotnak. A késõbbi ásatások során, amikor is az Anjouk struccos sisakdíszével ellátott maradványt megtalálták, kiderült, hogy Mátyás elbontatta az Anjou-kori falikutat és annak darabjait az oroszlános kút hátfalába számûzték. Szakál Ernõnek, a kiváló kõszobrásznak sikerült a fellelt maradványok segítségével ezt a korábbi kútházat is rekonstruálni. A kutak történetében a palota története is szinte tükrözõdni látszik. Meg kell jegyezni, hogy évtizedekig /a 60-as 70-es években/ a visegrádi palota együttest elsõsorban a félig megmaradt díszudvar, a hegy lábának jellegzetes teraszos kialakítása, /Sedlmayr János helyreállítása dr. Örsi Károly kertépítész/ napfényes nyitottság, néhány gránátalma jellemezte. Akkor még nem tudtuk pontosan, hol húzódnak a határai, a szerkezete, ennek megfelelõen az épületrészek nevei is változtak. Nem volt egy korrekt geodéziai felmérés és mi kertépítészek is a többi szakággal /közmûves, statikus stb./ tûzoltó munkában részfeladatokat oldottunk meg, fõleg vízelvezetés, állagvédelem szempontjából. Az 1980-as évek végétõl mind a kutatásban, mind pedig a helyreállításokban új fejezet kezdõdött. Egyrészt szükség volt az eddigi ásatási anyagok rendszerezésére, tudományos feldolgozására, másrészt az ezekhez kapcsolódó mûemléki helyreállítás beindítására.

5 A középkori kertek kutatása Magyarországon elsõ ízben, itt Visegrádon került sor egy olyan átfogó régészeti kutatásra, mely a környezeti régészet szinte minden tudományágát alkalmazta: a geofizikai felmérésektõl, az archeobotanikai vizsgálatokon keresztül, a környezeti meteorológiáig. A több éves kutatásban több intézmény és kutató vett részt a legkülönfélébb szakterületekrõl. /Visegrádi Mátyás Király Múzeum, Magyar Mezõgazdasági Múzeum, MTA Régészeti Intézete, OMvH ÁMRK/. Az 1993-ban induló kutatási programban a visegrádi Királyi Palota összes középkori kertje szerepelt: a palota belsõ díszkertjei, a palota együtteshez csatlakozó gyümölcsöskert és szõlõ, valamint a ferences kolostor kertje. Ezek a helyek a középkor óta beépítetlenek maradtak, tehát elvben alkalmasak voltak az interdiszciplináris régészeti kutatásra. A palotához közvetlenül csatlakozó belsõ udvaroknál, teraszoknál a korábbi ásatások és a sok bolygatás miatt nem nagyon lehetett eredményre számítani. Így a kutatás elsõ szakasza elsõsorban a hajdani gyümölcsös és szõlõskert területén folyt. A kutatás célja kezdettõl fogva a kertrekonstrukció mûemléki tervezéséhez szükséges régészeti, botanikai, kerttörténeti adatok szolgáltatása volt. Emellett a kertben végzett komplex multidiszciplináris vizsgálatok a terület egykori ökológiai környezetének a bemutatásához fontos forrásanyagokat tártak fel. A kutatási eredményeket az éves kutatási jelentések, szakmai cikkek, elõadások anyagai részletesen ismertetik. Kerthelyreállítási javaslat Mint kerttörténész és kertépítész lassan két évtizede foglalkozom a visegrádi palotakertekkel. Ezalatt az idõ alatt rengeteg dolog tisztázódott az együttessel kapcsolatban /kiterjedése, felépítése/ Az 1990-es évek elejére már ismertük az együttes befoglaló méreteit, megtudtuk, hogy kb. hat azonos területrészre osztható. Az épületek és szabadfelületek /kertek/ aránya megegyezik s egyfajta szimmetria is érzékelhetõ: zártabb épülettömbök, teraszok, beépítetlen zöldek /gyümölcsös, fogadóudvar, tornapálya/. Bebizonyosodott, hogy Oláh Miklós leírása egész pontos, sok részletekre kiterjedõ, ugyanakkor az égtájakat felcserélte. Tudjuk, hogy a néhány egyéb korabeli írásos anyagon, késõbbi (18. századi) metszeten kívül, tervek, rajzok nem maradtak fenn. /Eddigi ismereteink szerint/ éppen ezért jelentett nagy áttörést a kert kutatásában ez a komplex vizsgálat, melyet az elõbbiekben ismertettem. Fontos azt is megjegyezni, hogy a tervezéshez rendkívül sok segítséget nyújtottak a korabeli, valamint kicsit késõbbi magyar és külföldi analógiák

6 is. Megállapítást nyert, hogy a 15. sõt 16. században is még szinte azonos volt ezeknek a kerteknek a szerkezete, kertépítészeti elemei, s feltehetõleg növényanyaguk összetétele is. A palotakertek helyreállítási /rekonstrukciós/ tervei több ütemben készültek, illetve készülnek az építészeti feladatokkal összhangban. A gyümölcsöskert elvi rekonstrukciós javaslatát az elsõ ásatási eredmények és az addig ismert kerttörténeti adatok birtokában ben adtuk ki. A kiindulási elv az volt, hogy egy 15. századi inkább késõ középkori, mint reneszánsz kertet tervezünk, melyben már szerepelnek a Mátyás király által épített részletek is /pince, földteraszok, támfalak/. Az elõkerült kutak, a kert fõ szervezõ pontjai valamint a palota együttesbõl kivezetõ kijárat, s a pincéhez vezetõ utak a meghatározó irányok. A gyümölcsös mértani középpontjában a legújabban elõkerült nyolcszögû Zsigmond-kori díszkút állt, melyet minden bizonnyal szabályos geometrikus kialakítású díszkert vett körül. Ezt a kertrészt léckerítés választotta el a gyümölcsöstõl, ahol a gyepes mezõben négyes vagy ötös kötésben voltak ültetve a gyümölcsfák. A támfalakkal határolt felsõ kertteraszokon zöldség, gyógy-és fûszernövényeket termesztettek mértani ágyásokban. A szõlõt valószínûleg lugasban nevelték ban kiadtunk a visegrádi Királyi Palota kertjeire egy olyan engedélyezési tervet, amely az egész együttes zöldfelületi koncepcióját foglalta magába. Ebben hangsúlyoztuk, hogy a környezetrendezés három nagy feladatkört ölel fel: - A gyümölcsös és szõlõskert /rekonstrukciója/ helyreállítása - A Palota együttes fölött húzódó erdõrész felújítása és vízelvezetése - Közvetlenül az építészeti helyreállításhoz csatlakozó kertrészek helyreállítása A gyümölcsös és szõlõskert helyreállítása /rekonstrukciója/ A tervezés alatt is tovább folyt a régészeti feltárás, az archeobotanikai megfigyelések, valamint az ezeket a kutatásokat kiegészítõ laboratóriumi vizsgálatok, tanulmányok készítése a gyümölcsös területére. Bizonyos régészeti ásatásokat már célirányosan, a programtervben rögzített szerkesztések figyelembe vételével is végeztek. Az igen körültekintõ és a magyar gyakorlatban eddig szinte egyedülállóan példaértékû környezeti régészeti kutatás befejezõdött, az eredmények kiértékelése folyamatban van. Az építészeti elemek /kerítés, támfalak, pince/ terepalakulatok, kutak - és most szándékosan nem is említettem a régészetileg-történetileg jelentõs, 13. századi lakóház maradványokat - helye, szintjeit beazonosították a kutatók. Mindezek adatai szerepelnek dr. Pálóczi Horváth András éves kutatási jelentéseiben. A növényanyag fajtaösszetételét is tudjuk. A jelenlegi kertépítészeti kialakításban a Palota egész együttesének kutatói /Szõke Mátyás és Buzás Gergely/ is igen nagy segítséget nyújtottak. A programterv javaslatát továbbfejlesztettük és kiegészítettük az azóta tisztázott eredményekkel és az ismert késõ középkori analógiákból merített

7 formai elemekkel. Néhány épületszint - küszöbök, lépcsõk, illetve a feltárt kutak - részben meghatározzák a tereppontokat. A Duna közelsége miatt ugyanakkor egy cm-es süllyesztéssel számolhatunk csak. Figyelembe kell venni a Mátyás-kori közmû vezetéket éppen úgy, mint a mai helyreállításhoz már kiépítetteket. A gyümölcsös É-i oldalán mind a teraszok, mind pedig a Mátyás-kori pincéhez csatlakozó rézsûk régészetileg fel vannak tárva, hajlásszögük ismert. Mindezek figyelembevételével elkészült a tereprendezési terv, melyen gyepes drén kialakítására is javaslatot teszünk a korrekt víztelenítés érdekében. /2000. december végéig ennek megfelelõen a durva tereprendezést is elvégezték/. A kutak a kert fõ szervezõ pontjai. Helyreállításuk, fõleg a Mátyás-kori díszkúté komoly restaurátori feladat, mely nem utolsósorban súlyos anyagiakat is feltételez. A kertépítés elsõ ütemében is gondoskodni kell védelmükrõl. A Palota épületéhez legszorosabban az északi felsõ zárt kertecske illeszkedik, melynek kialakítása az egyik legelsõ kertépítészeti feladat. Itt a fal mellé gyeppad épült, kõzúzalékos burkolatot kap az egész terasz, melyet kiemelt szegélyû virágkazetták és néhány igényes növény old fel. Az alatta lévõ fõleg gyepes teraszra kerülnek az egykori zöldség, fûszer és illatnövények kiültetése. A mellvédszerû támfalon pergola volt a kutatási eredmények szerint. Valószínû kerti mulatságok, lakomák színtere volt a pince melletti kertrész. mely fölött meredek, fáscserjés rézsû tart a kert felsõ kerítésfaláig. Gyöngykavics út csak a kapu és a pince bejárat között, - illetve erre merõlegesen a tengelyben épül a felmerülõ kertfenntartási feladatok lebonyolítására. A kert központja a Mátyás kút körüli díszkert lesz, melyet lécrácsos kerítés választ el a gyümölcsöstõl. Ide is kavicsterítést javasolunk. Nyírott buxus sövények virágágyak és rózsa adja meg a kert korhû hangulatát. Az alsó kerítésfalhoz szõlõlugas vezet, melynek végében faépítmény áll pihenõpadokkal. A szomszédos mezõkbe kerülnek az autentikus gyümölcsfajok: négyes, ötös kötésben. Ezeknek a csemetéknek az elõállítása külön, jelentõs kertészeti, faiskolai feladat. Szeretném itt felhívni a figyelmet arra, hogy jelentõs talajcsere kell a fák telepítése elõtt a tereprendezést követõen. A növényanyag összeállításáról több éve folynak tárgyalások a szakemberekkel. A jelenlegi kertépítészeti terv alapkoncepciója az volt, hogy egy olyan 15. századi kertet alakítsunk ki, amely Mátyás idejében feltehetõen volt. A szintek, terepalakzatok, építészeti részletek /támfalak, pagoda, gyeppad stb./ ásatásokkal bizonyítottak, hitelesek, a kutak, a növényanyag fajösszetétele is nagyrészt tudományosan beazonosított s ennek figyelembe vételével készült a kiültetési terv is. A rekonstrukciós terv elnevezést tudatosan tettem, több helyen zárójelbe, ugyanis a Firenzei Charta elve, valamint a több évtizedes mûemlékes kertépítész gyakorlatom alapján ezt a kialakítást nem

8 lehet egyértelmûen rekonstrukciónak nevezni. Ettõl függetlenül a nagy kiemelt helyreállítási államilag támogatott programban ez a munkafázis /kutatás, tervezés stb./ ilyen címen futott. A Palota-együttes fölött húzódó erdõ felújítása Ennek az erdõterületnek a vizsgálata több szempontból is kívánatos a kert helyreállításával kapcsolatban. A középkori kertnek mindig is szerves folytatása volt a környezõ erdõ. Visegrád város. a Duna partján települt óriási erdõk tövében, amelyekben hiúzok és más vadak élnek írja Oláh Miklós. Ez az erdõ mára egészen a falak tövéig lehúzódik és birtokba vette a hajdani teraszok egy részét is. Az ásatási területek biztosítása is csak az erdõ visszaszorításával vált lehetségessé. A fák egy része mára kipusztult, kiszáradt, van olyan egyed, amely a 80-as évek végén megépített vízelvezetõ rendszerbe, illetve a palotafalakra dõlt. A hegyoldalról lezúduló csapadékvíz veszélyezteti az építményeket. Mûszaki, esztétikai és kerttörténeti szempontokból egyaránt szükséges egy átfogó terv készítése. Mivel a vízgyûjtõ terület nagy kiterjedésû és egészen a hegygerincig terjed, így ezt a feladatot csak a Pilisi Parkerdõ Gazdaság közremûködésével lehet megoldani, ugyanis az erdõ legnagyobb része az õ kezelésükben van,. Természetesen ki kell emelni szakértelmüket is, melyre igényt tartottunk. A fõleg kocsánytalan tölgy, virágos kõris, kislevelû hárs, fekete fenyõ és mezei juhar állomány közel 100 éves (részben elöregedett). Ifjítása, ritkítása csak erdészeti módszerekkel végezhetõ, különös figyelmet fordítva az erózió veszélyére. A csapadékvíz mentesítésére szükséges volt egy övárok építése még a parkerdõ területén. Ezzel könnyíteni lehetne a Palota-együttes vízelvezetését és fõleg biztonságosabbá tenné azt ban elkészítettük a Palota déli oldalának (akkor még királynõi palotának hívtuk) csapadékvíz elvezetését. A környezetrendezési feladatok utolsóként megjelölt témája az építészeti helyreállításokhoz csatlakozó kertrészletek felújítása szintén rendkívül fontos az együttes szerkezetének értelmezhetõsége miatt. Tekintettel arra, hogy a palota idegenforgalmi, kulturális jelentõsége óriási, ezért meg kell oldani a látogatók közlekedésének az igényeit, de ezeken a felületeken is elsõsorban kavicsburkolatot javaslunk. A tervezés során foglalkozunk természetesen a felszíni csapadékvizek elvezetésével, öntözési lehetõségek kiépítésével, a világítás, a védelem és a szakszerû fenntartás kérdésével is, vagyis a mûszaki szempontokra is figyelemmel kell lenni ben megkezdõdtek a kiviteli munkák májusában elkészült az északi felsõ zártkert ben pedig átadtuk a gyümölcsös kertet is. A visegrádi palota együttes helyreállítása elképzelhetetlen a kertek, teraszok, a tornapálya bemutatása nélkül. Azt a nagyívû koncepciót, amelyet Zsigmond kezdett el és Mátyás Király humanista szellemével kiteljesített, legjobb tudásunk szerint

9 kötelességünk feltárni és megmutatni az utókornak. Reméljük, hogy ezzel az alapos és az évtizedek alatt sok-sok szakember közremûködésével csiszolt elõkészítés, kutatás, tervezés révén bebizonyíthatjuk, hogy a magyar kerttörténetnek milyen fényes évszázada volt a 15. század. Budapest, május hó dr. J. Szikra Éva táj-és kertépítész vezetõ tervezõ ÁMRK J. Szikra Éva: A visegrádi királyi palota középkori kertjeinek története és helyreállítása in: Királyi és hercegi kertek Magyarországon Szent István Egyetem Kertmûvészeti Tanszék Mágus Kiadó Budapest, 2001 A kert helyreállításának legfontosabb résztvevõi: Kutatás: Tervezés: Kivitelezés: dr. Pálóczi Horváth András, Magyar Mezõgazdasági Múzeum Buzás Gergely, MNM Mátyás Király Múzeum, Visegrád Szõke Mátyás, MNM Mátyás Király Múzeum, Visegrád Deák Zoltán építész, ÁMRK dr. J. Szikra Éva kertépítész, ÁMRK Barabás Gábor kertészmérnök, Visegrád

Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz

Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz Budapest XII. kerület, Evetke út 2. (hrsz. 9230) Társasház, volt Lomnic társas szálló Budapest, 2011 EGYEDI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉK VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁSA

Részletesebben

Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András)

Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András) Buda első zsinagógája és korai zsidónegyedének régészeti emlékei (Végh András) A Budavári Palota előterében fekvő Szt. György tér és környezete már egy évtizede a középkori városi régészeti kutatások figyelmének

Részletesebben

A Budai Várnegyed és Várlejtõk fejlesztési koncepcióvázlata 2011.06.14

A Budai Várnegyed és Várlejtõk fejlesztési koncepcióvázlata 2011.06.14 A Budai Várnegyed és Várlejtõk fejlesztési koncepcióvázlata 2011.06.14 Megrendelõ: Budapest I. kerület, Budavári Önkormányzat Generáltervezõ: Középülettervezõ Zártkörûen Mûködö Részvénytársaság BEVEZETÕ

Részletesebben

PILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN. Józsefváros

PILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN. Józsefváros PILINYI PÉTER GAVLIK ISTVÁN Józsefváros A Józsefvárosi Galériában, 2004. március 3-án tartott Budapesti Históriák elõadóesten M. Szûcs Ilona a Budapesti Városvédõ Egyesület Józsefvárosi Csoportjának elnöke

Részletesebben

GÉCZY NÓRA. Lovardából Mûvészeti Galéria: a fertõdi Esterházy-kastély hercegi lovardájának

GÉCZY NÓRA. Lovardából Mûvészeti Galéria: a fertõdi Esterházy-kastély hercegi lovardájának GÉCZY NÓRA Lovardából Mûvészeti Galéria: a fertõdi Esterházy-kastély hercegi lovardájának rekonstrukciós terve Az ICOMOS, az UNESCO mûemlékvédelmi világszervezete 2001-ben a legjobb nemzetközi diplomáért

Részletesebben

Reneszánsz utak reneszánsz kutak

Reneszánsz utak reneszánsz kutak A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Buzás Gergely Reneszánsz utak reneszánsz kutak 2016 A napokban jelent meg Györkös Attila Reneszánsz utazás,

Részletesebben

Kóka. Hajt-a csapat a Tápió-vidéken. Koka-2010.indd 1 2010.09.14. 12:33:47

Kóka. Hajt-a csapat a Tápió-vidéken. Koka-2010.indd 1 2010.09.14. 12:33:47 Kóka Hajt-a csapat a Tápió-vidéken 1 Koka-2010.indd 1 2010.09.14. 12:33:47 Elnöki köszöntõ Polgármesteri köszöntõ A Tápió-vidék a közép-magyarországi régió legizgalmasabb, ugyanakkor legkevésbé felfedezett

Részletesebben

Mûszaki leírás. MNM Komplex fejlesztése 2010 c. tervpályázat. Tartalomjegyzék: 1. Építészeti gondolatok. 2. Építészeti megoldások

Mûszaki leírás. MNM Komplex fejlesztése 2010 c. tervpályázat. Tartalomjegyzék: 1. Építészeti gondolatok. 2. Építészeti megoldások Mûszaki leírás MNM Komplex fejlesztése 2010 c. tervpályázat Tartalomjegyzék: 1. Építészeti gondolatok 2. Építészeti megoldások 3. Táj- és kertépítészeti megoldások 4. Épületgépészeti megoldások 5. Összefoglaló

Részletesebben

1. Egy nemzeti intézmény szerepkörei

1. Egy nemzeti intézmény szerepkörei MNM komplex fejlesztése tervpályázat 2010 ADI Studio Kádár Bálint Miklós Balázs Rab Judit Szemerey Samu építész munkatárs: Darab Írisz kertépítészet: Németh Eszter látványtervek: Gyulai Attila 1. Egy nemzeti

Részletesebben

A visegrádi vár fejlesztése

A visegrádi vár fejlesztése A Magyar Nemzeti Múzeum visegrádi Mátyás Király Múzeumának középkori régészeti online magazinja Albert Tamás A visegrádi vár fejlesztése 2016 1. ábra Mikovinyi Sámuel rézkarca Bél Mátyás 1737-es könyvéből

Részletesebben

ö ö ö ö ő ö ö ő ö ő ő ő ö ö ő ő ö ö ő ő ű ű ő ő ö ű ő ö ö ő ö ő ö ú ő ö ű ű ő ő ö ű ő ö ö ű ű ő ö ű ő ö ö ű ű ű ű ű ű ű ö ű ő É ö ú ö ö ö ö Ő ö ö ö ö ő ö ö ő ö ö ő ö ö ő ű ö ö ö ö ö ö ő Ö ő ö ö ő ö ő ö

Részletesebben

Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz

Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz Értékvizsgálati dokumentáció helyi egyedi védetté nyilvánításhoz Budapest XII. kerület, Pipiske út 4. = Svájci út 11. (hrsz. 9269/18) Társasház, volt társas szálló Budapest, 2011 EGYEDI ÉPÍTÉSZETI ÉRTÉK

Részletesebben

BAKONYOSZLOP TERVPÁLYÁZAT

BAKONYOSZLOP TERVPÁLYÁZAT Szerzõ: Domiporta Építész Stúdió Kft. Farkas Mária okl. építészmérnök, mûemlékvédelmi szakmérnök Józsa Ágota okl. építészmérnök Józsa Dávid okl. építészmérnök BAKONYOSZLOP TERVPÁLYÁZAT MÛLEÍRÁS Az elbûvölõ

Részletesebben

á ú é é ő é ő á ő ő á á ú ű é é ö ő á ő ú ő ő á é Ü Ü á é á é á é á é á ö ö á é ő á ú ű é é á é é ő á ö ö á á é é ú é é ú á á ő é é é ö ö á á é ű ő á é ű ő ú ő á á é á ú é é á é ö á á ö Ü á á é é ú á á

Részletesebben

Ü Ú Ú Á Á Ő É é ö é é é é é ü ö é é é é é é é é é é ö é ö ö ö é é é é é é ö é é é é ö é ű é é é ö é é é é éé ö é éö é é ö é é é é ö é ű é é é ö ö é é é é é ö é ö é é ö ö é ö é é é é é é ü é é ö é é é é

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV VISEGRÁD VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV Melléklet Visegrád Város Önkormányzat Képviselõ-testületének 185/2004. (VI.30.) sz. határozatához M-TEAMPANNON KFT. 2004. JÚNIUS VISEGRÁD

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

100 éves a gimnázum épülete

100 éves a gimnázum épülete 100 éves a gimnázum épülete Tekintélyes múlt Kőszeg város életében mindig is fontos szerepet töltött be a művelődés, a kultúra. Műveltségi állapot tekintetében Kőszeg régóta kiváló helyet foglal el valamennyi

Részletesebben

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA

SIMONTORNYA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK 2015. ÉVI MÓDOSÍTÁSA K O K A S É S T Á R S A T E R V E Z Õ K F T. ÉPÍTÉSZ ÉS TELEPÜLÉSTERVEZÕ IRODA Tel/Fax: (72) 324-326 Iroda: 7624 Pécs, Budai Nagy A. u. 1. Levélcím: 7627 Pécs, Havihegyi út 66. E-mail: kokas@minicomp.hu

Részletesebben

Csengersima, református templom

Csengersima, református templom Szakács Béla Zsolt Csengersima, református templom A Szamos jobb oldalán, az ugocsai főesperességben elterülő falu neve a Simon személynévvel hozható összefüggésbe. 1 Első említése 1327-ből való, amikor

Részletesebben

2009. szeptember 16. MEGÚJULÓ WEKERLE

2009. szeptember 16. MEGÚJULÓ WEKERLE 2009. szeptember 16. MEGÚJULÓ WEKERLE 1 2 MEGÚJULÓ WEKERLE 2009. szeptember 16. 2009. szeptember 16. MEGÚJULÓ WEKERLE 3 Beruházás uniós forrásból és kerületi pénzekből Nagyszabású wekerlei fejlesztések

Részletesebben

TEMPLOMVÁRAK. és fiatornyos magas sisakkal koronázott tornya. 196

TEMPLOMVÁRAK. és fiatornyos magas sisakkal koronázott tornya. 196 TEMPLOMVÁRAK Erdély kisebb, mezõvárosias vagy falusi településeinek lakói általában a helység központjában emelkedõ templomukat erõdítették az ellenséges támadások ellen, életük és javaik védelmére. Marosvásárhelyen

Részletesebben

Á Á É É É ö É Ó ú Á ú Á Á Á Á ö Á ő ű ú ö ö ú ű ú É ő ö ú ú ű ö ű ő Ú Ú ú ő ö ö ő ö ö Á ö Á ö ú ű ö ö ö ö ö ö ö ö ö ő ö ö ö ö ő ö Á ö ő ö ö ő ú ú ö ö ő ö ö ö ö ú ö ú ö ő ú ö ö ö ö ö ú ö ú ú ö Ú ő ű ő ö

Részletesebben

A régi és új Kolozsvár fényképekben

A régi és új Kolozsvár fényképekben HAZAI TÜKÖR A régi és új Kolozsvár fényképekben Fényképek fekszenek előttem. Kolozsvár első fényképészének, a nagytudású Veress Ferencnek néhány, városképet ábrázoló felvétele. 1850-től több mint hatvan

Részletesebben

A megszépült Lukács fürdő

A megszépült Lukács fürdő A megszépült Lukács fürdő (2009. 07. 31. - Ongrádi Melinda) Egyik legrégebbi fürdőnk, a Szent Lukács gyógyfürdő is kezdi visszanyerni régi fényét: a termálrészleg felújítása után újabb épületszárny szépült

Részletesebben

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu

Tér-Háló Építésziroda Veszprémvarsány Településrendezési terv 2004 9024 Gyõr, Babits M. u 17/A ALÁÍRÓLAP. www.ter-halo.hu ALÁÍRÓLAP 1 TARTALOMJEGYZÉK I. KIINDULÁSI ADATOK 5 1. ELÕZMÉNYEK...5 1.1. A rendezési terv céljai...5 1.2. A település eddigi fejlõdését befolyásoló legfontosabb tényezõk...5 1.3. A települést érintõ

Részletesebben

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden

Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Józsa Miklós Áprily Lajos emléke Nagyenyeden Áprily Lajos, a jeles transzszilván költő 1887. november 14-én született Brassóban. Édesapja Jékely Lajos, édesanyja Zigler Berta. A család két év múlva Parajdra

Részletesebben

hírlevél XIII. évfolyam 4. (190.) szám A Körös-vidéki Hírlevél a KÖVIZIG internetes honlapján is megtalálható: www.kovizig.hu

hírlevél XIII. évfolyam 4. (190.) szám A Körös-vidéki Hírlevél a KÖVIZIG internetes honlapján is megtalálható: www.kovizig.hu hírlevél XIII. évfolyam 4. (190.) szám 2003. április A Körös-vidéki Hírlevél a KÖVIZIG internetes honlapján is megtalálható: www.kovizig.hu A vizek és közcélú vízilétesítmények fenntartásáról A 120/1999.

Részletesebben

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN

HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN HATÁRTALANUL A FELVIDÉKEN Kirándulásunk a Határtalanul! pályázat keretein belül jött létre, abból a célból, hogy megismerkedjünk a felvidéki magyar diákokkal, és szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki velük.

Részletesebben

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE 269/2006. (XI. 8.) ÖK sz. határozat A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV JÓVÁHAGYOTT SZÖVEGES MUNKARÉSZE 65 3 A terület felhasználását meghatározó leírás 3.1 Területfelhasználás 3.1.1 Beépítésre szánt területek

Részletesebben

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ S Z E M L E IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ Csíksomlyó, 2003. június19 22. Dr. Ferencz József levezetõ elnök (és az EMT Földmérõ Szakosztály elnöke) fotók: Hodobay-Böröcz András A már hagyományosnak minõsített,

Részletesebben

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra

ARCHÍVUM. A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Balaton Petra ARCHÍVUM Balaton Petra A székelyföldi (erdélyrészi) kirendeltség tevékenységérõl (1902 1920) Székelyföld gazdasági, társadalmi és kulturális fejlesztésének szükségességére a 19. század végén terelõdött

Részletesebben

É ú ú ú ú ú ú ú ú ú É É ú ű ú ű ú Ú Ü ú ú ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Ü ű ű ú É É ű É ű É ú ú ú ű É ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ú ű ú ú ű Á ú É ű ű ú ú ú ú ű ű ű ú ű ú ú ú ú ú ú ű ú ú Ú ű ú ű ű ú ú ű Ü ú ű

Részletesebben

Epöl Község Önkormányzatának 2010.

Epöl Község Önkormányzatának 2010. Epöl Község Önkormányzatának ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA ÉS TERVE 2010. Megtanultam, hogy egy embernek Csak akkor van joga A másikra felülrıl lenézni, Amikor annak Talpra állni nyújt segítı kezet. (Gabriel

Részletesebben

A HANGSZERKÉSZÍTÉS HAGYOMÁNYA APATINBAN

A HANGSZERKÉSZÍTÉS HAGYOMÁNYA APATINBAN Boris Mašić A HANGSZERKÉSZÍTÉS HAGYOMÁNYA APATINBAN A török hódoltság után, a XVII. század végén Apatin környéke is, akárcsak az egész Bácska, kifosztott, megdöbbentően elnéptelenedett vidék volt. A XVIII.

Részletesebben

Demográfia. Lakónépesség, 2005

Demográfia. Lakónépesség, 2005 Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,

Részletesebben

Szempontok a budapesti Várkert-bazár együttese felújítási terveinek elkészítéséhez

Szempontok a budapesti Várkert-bazár együttese felújítási terveinek elkészítéséhez Szempontok a budapesti Várkert-bazár együttese felújítási terveinek elkészítéséhez 1.) Örökségvédelmi szempontok A Várkert-bazár együttese a Királyi Palotához tartozó királyi kertek reprezentatív, Duna-parti

Részletesebben

É ú ú Á É ú É ű Á Ú ú ú ú ű ú É ű ú ú ű ú ú ű ú ú ű ú ú ú ú ú ú ű ű ű ú Á Á ű É É ú ú ú ú ú ú ű Ü ű ű ű Ö Ú ú Ú ú ű ú ú ű ú ű ű ú ú Ö ű ú ú ú ű ű ű ű ú ú É É ű ű É É ú ú ű Á ú ú ú É Ú ű ú ú ű ú ú ú Ü ú

Részletesebben

SZÉKKUTAS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (2010-2014)

SZÉKKUTAS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (2010-2014) SZÉKKUTAS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (2010-2014) 2011. Székkutas településfejlesztési stratégiája (2010-2014) 1. Bevezetés "...igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek

Részletesebben

É Ő É é ö í é í é í í Ú é é é í í ő ö ö é É Ó É Á í é ő é í í í Í Í í í É É É í é é í Í é Íő é í é í é í í Í ú é é ű í í é í í Í ö ö ő é ö ö é é í Á ő é é é í é Í ö é é é é é é ö Í ö é é é í í é ö í í

Részletesebben

Á ö ü ö ő ö ű ö ú ú ö ú ő ő Á ő ő ö ú ü ő ő ú ő ő ő ő ö ü ő ő ú ő ö ö ü ü ő ö ü ü ö ő ú ő ő ő ö ú ú ö ö ú ő ü ü Ü ő ö ő ű ü ö ú ú ú ö ő ö ő ö ú ö ű ő ő ö ő ö ü ö É É É É Ú É É É É É öö É É ő É ö É

Részletesebben

ö ü ö ú ú ö Á Ú ü ö ö ü ű É ú ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ö ű ú ü ö ü ü ű ö ö ö ö ö ö ö ü ö ű ű ú ö ü ö ö ö ű ö ű ö ö ü ú ü ö ü ö ü ü ö ö ö ö ö ü ö ű ü ö ö ű ö ö ö ö ü ú É ö ö ö ö ö ö ö ú ú ö ö ö ö ö ö ú ú ú ú

Részletesebben

ú Á ö ü ö ú ű ü ü ö ö ű ö ö ö ü ö ü ö ű ü ö ú ú ü ü ü ú ö ö ö ű ű ü ú ű ü ö ö Á ö ü ű ö ö ü ö ü ö ö ü ö ö ü ö ö ö Á ü ú ö ö ü ö ö ö ú ö ü ö ö ú ú ü ö ű ö ö ö úö ö ö ö ö ö ű ö ú ö ö ö ü ü ö ú ö ö ú ö ö

Részletesebben

BOD PÉTER KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY KERÜLETI DÖNTŐ

BOD PÉTER KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY KERÜLETI DÖNTŐ Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas u. 8-10. BOD PÉTER KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY KERÜLETI DÖNTŐ A versenyző neve:.. osztálya:.... Az iskola neve:. Az iskola címe:.

Részletesebben

ő Á ú ő ú ő ú ú ú ő ő ő ű ú ű ő ő ú ő ő ő ú Á ő ú ő ő ú ő ő É É ú ő ő Ú ő É ú ú ő ő ő ő ő É ő ő ú É ű ű ű ú ő ő É ő ű ő ő É ú É ú ő ő ű ú ű ő ő ú ú Ú ú Ü ő ű ú ő ű ő ő ú ő ő ő ő ú ő ő ú ú ő ú ő ú ű ű É

Részletesebben

Á ű Ú ÚÉ Á Á Ü Ü ű Ü Ü Ü Ú Ü Ü Ü É Ú Ü ű Ü Ü Ö ű ű Ü Ü Ü Ü Ü ű ű ű Ú ű ű Ú ű ű ű ű Á Ú É Á ű Á É Á Ú ű Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á Á ű Á Á Á Á Á É ű Ü ű Á ű ű ű Á ű Ú Ó Á Á ű Ú ű Ü ű Ü Á Á ű ű É

Részletesebben

A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása

A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása A magyarországi tájházak hálózata Kiemelkedő Érték Meghatározása Rövid leírás: A hagyományos népi építészet meg nem újuló (kulturális) erőforrás, mert a társadalmi-gazdasági változásokkal összefüggően

Részletesebben

JEGYZİKÖNYV DUNABOGDÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2014. JANUÁR 15-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉRİL

JEGYZİKÖNYV DUNABOGDÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2014. JANUÁR 15-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉRİL Dunabogdányi Polgármesteri Hivatal 2023 Dunabogdány, Kossuth L. u. 76. JEGYZİKÖNYV DUNABOGDÁNY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 2014. JANUÁR 15-ÉN MEGTARTOTT ÜLÉSÉRİL Jegyzıkönyv Dunabogdány

Részletesebben

É É Á É É ó ó ö ű ó ó ó ű ó ö ö ű ó ó ő ö ű ó ó ű ú ö ű ó ó ó ó ö ű ó ó ó ö ű ő ő ő ó ö ű ú ö ó ó ó ú ő ő ü ó ó ó ö ű ű ö ő ó ú ó ö ü ö ű ó ó ö ő ö ó ö ö ő ő ö ó ő ö ő ó ő ó ő ú ú ö ű ó ú ö ő ű ö ó ó ó

Részletesebben

J E G Y Z Õ K Ö N Y V. Tinyó Ottó polgármester. Suga László alpolgármester Csorba Tibor képviselõ. Mertusné Varga Katalin képviselõ

J E G Y Z Õ K Ö N Y V. Tinyó Ottó polgármester. Suga László alpolgármester Csorba Tibor képviselõ. Mertusné Varga Katalin képviselõ J E G Y Z Õ K Ö N Y V Készült: Szuhakálló Községi Önkormányzat Képviselõ-testületének 2010. január 28-án 14.00 órai kezdettel megtartott nyílt ülésérõl. Az ülés helye: Polgármesteri Hivatal tanácsterme

Részletesebben

É É É É É Ö Á Á É Ő ű ű ű Ü ű ű ű Ú Á ű Ö ű Ú Á Ú ű Ó Ú Ú Ú Ú ű Ú Ú ű É ű ű É É É ű É É Ü ű ű É Á ű Á Á Ü Á Ü É Ú Á Ú Ó Ü Ü Ú ű ű Ú Ü Ü ű Ú É Ö ű ű Ü Ó Á Ö Ö ű Ö É É ű ű É ű ű ű Ú ű Ö É Ó ű Ú Ú Ú É Ú Ú

Részletesebben

Á Ó Ö Á É É É É Ő ű Á Ó ű Ö ű ű ű Ó ű Ö Ú Ö Ú ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ü Á ű ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű Ö ű ű Ü ű ű ű Ö ű ű ű ű ű ű ű Ö Ó ű ű ű ű ű Á Á ű É ű ű ű ű ű Ö ű ű ű ű ű Ó Ü Á É Ű ű ű ű ű Á ű ű ű Á É ű Ú Ó

Részletesebben

Sárközújlak, református templom

Sárközújlak, református templom Papp Szilárd Sárközújlak, református templom A Szamos és a Túr közötti síkon, Szatmárnémetitől (Satu Mare) északkeletre, a Sárköz (Livada) nevű faluval ma egybeépült település XIV. századi forrásokban

Részletesebben

ö ű ö ö ö ö ü ö ö ü ö ö ö ö ö ö ű ö ü ú ö ö ö ö ű ü ü Ö ü ö ű ű ű ö ú Ü Á Á Á ö ö ú ü ú Ü ö ö ö ö ö ú Ü Ü ö ö Ü ö ü ö ú ö ü ö ü ü Ü ü ű ö ü ö Ü Ú Ü ü Ü ü Ü ú Ü ö ö ü ö ö ű ű ü ö ű Á ö ü ö ö ú ö Ü Á Ü Ő

Részletesebben

ö Á É É ö ö Ö ö ű ö ő ö ő ö ú ü ö Ü ö ö ö ö ü ö ú ö ő ü ö Ú ü ü ö Ü ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ö ü ő ö ú ö ö ü ö ö ö ö ő ő ö ű ö ö ű ö ö ő Ü ö Ü ö ü Ü ö ö ö ú Ó ö ö ö ö ö ő ö ö ú ö ő ö ö ő ő ö ö ö ü ö ö É ö

Részletesebben

ű É ű Á Ü É É ű ű Ű ÓÓ Ü É Ü Ú Ú ű Ú Ö Ö Ü ű ű Ű Ú Ö Ü Ö Ú Ó Ó Á É Ú Ű Ú Ú Ú Ú Ú ű Ú Ű Ú ű ű Ú ű ű Ú Ú É Á Ú Ú É É ű ű ű Ú ű ű Ú ű Ú Ó É Ű Ó ű Ú ű ű ű Á ű ű Ú ű ű É ű ű ű ű Ó Ú Á Ú ű Á ű Á Ú Ó ű ű Á ű

Részletesebben

ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ő ű Ö ő Ö ő ő ő ő ő ő ő ő ü Ö ő ő ü É ő ő ü ő Ú üü ő ő Á Á É É Á ü Ú ő Ó ű ő É ő ű ő ő ő ő ő ű É Ö ű Ú Ö É ő ű ü ő ü É É É É É ő É ü ű ő ü űú ű ü ű Ú É ü ű É É É ő Ó ő ű Á ÚÚ ő ő É

Részletesebben

É Ó Ö Á ú Á ú ú ú ú Ó ú ú ú ú ű ú Á ÁÉ Á ű ű ú ú É ú É É ű ű É ű Ú ű Ü ú ű ú Ö Ú ű Ö Ö ú Ő ú ű Ö ú ú Ú Ó ú ú ű ú Ö Ú Ü Á Á Á É Ü ű Ü Ö É Á Ü Ó É Ö É ű Ü Á Á Á ú Ü Ö Á É Ü Á ú Ö Ö ú Ö Á ú É É Ö É Á Á Á

Részletesebben

ó á á á á á ó á ó Á ö é á ó Ú á á á ó Á ö é á á á ó ó ó á á ó á ó Ú á é á ó ü é ü é á á á á ó é é á ú á ó á é ó á ó Ó é á ó é á ó ó á Ó Ö é á ó á ó é é é ü é ó á Ó é é é ó ó ó á ó é é ó á ü ó é á ó é é

Részletesebben

Ó Ú Ö Ú É Ö É Á ű ű ű ű ű ű ű ű Á ű Á Ú ű Ü ű ű Ü ű Ó ű ű Ú ű Ö Ö ű ű ű ű Á É Ó ű ű Ü Ö ű ű Ü Ú É ű ű ű ű É Ü Ü Ü É Ü Ü Ü Ü ű ű ű ű ű ű ű Ú É ű ű ű ű É Ü ű ű ű ű ű ű ű ű ű Ú ű Ö ű Ü ű ű ű ű É ű Ó ű ű É

Részletesebben

Ú ű Ú ű ű ű Á ű Ö Á ű ű ű ű ű ű Ö ű Á ű ű Á ű ű ű ű ű Á ű Ú Ü Ü ű ű Ü Ü Ö ű ű ű ű ű Ú Ü ű ű ű ű ű Ú Ó ű ű ű Á É ű ű ű Ű ű ű ű É Á Á Á Á Ó Ó ű Ü Ú Ú Ö Ú ű Ö Ő Ú Ú ű Ó Ő Ú Ö Ö Ő Ű É ű Ó É Á Á ű ű Ú Á É É

Részletesebben

Sárospataki kistérség

Sárospataki kistérség Sárospataki kistérség Sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás 3950 Sárospatak, Kossuth út 44. stkt@pr.hu 47/511451 A Sárospataki kistérség természeti környezetét a Zempléni-hegység (Tokaji-hegység) vulkánikus

Részletesebben

Nagyboldogasszony Székesegyház

Nagyboldogasszony Székesegyház Hetedikesek élménybeszámolója Királyok és fejedelmek útján Erdély szívében A Dunaújvárosi Petőfi Sándor Általános Iskola 7-es évfolyama, 45 tanulóval és 4 kísérő tanárral a Határtalanul pályázat keretében

Részletesebben

ú ú ű ú ú Ú É É Ó ű ű ü ú ü ű ü ú ú ü ü ü ú ü ú ü ü ü ü ú ű ü ü ú ű ü ü ü Á ű ű ú ű ü ü ú ű ü ű ú ü ü ü ú ű ü ü ü ű ú ü ú ü ü ü ű ű ú ü ú ű Ö ú ü ü ü ü ü ú ű Ö ü Ú É ú ú ü ü ü ü ü ü ü ü ü ú ü ú ü ú ü ü

Részletesebben

Ú ő É ő ű ő ű Á É ő Ó Á Á ő ű ű Á ű Ú É ő É Ú Ö ő ő Á ő ő Á É É Á ő ő ő ő ő ő Á Ó Á É Ú Á Á Á ő Á Á Á Á Á É ő ő ű ő ő É ő ő Á Á Ó Ü Á É Á ő Á ő ő ő Á É Ü ő Á Á ő Ö ő ő Á É ő ő ű ő Ö Á Á Ú Á Á Á É É ő ű

Részletesebben

Á ú ő ú Ú ü Ö ú Á Ó ú ü ő ő ő ú Ö ú É ú ű ü É ü ú ő ő ő ú ú ü ü Ö Ö ú ő ő ű É ü ü ü ú ő ő ú ü ü ő ő ő ú ü ő Ö ű ő ü ő ü ő ő Á É ő ü ő ü ú ú ő ü ü ü ő ü ő Ó ü ü ü ü ú É ő ü ü ü ú ő ü Ó ü ü ő ú ő ő ü ü ú

Részletesebben

Á É ö ö ő ő ő Ú Ü ö ö ő ő ö ú ő ö ő ö ú ü ö Ü Ó ö ö ö ö ö ő ö ú ú ö ü Ü ö ö ö ö ö ö ő ö ö ő ö ü ő ö ő ü Ü Ó Ó ö ö ő Ü Ó ö ő ő ő ő Á ő ő Ü ő ö ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő ő É ü É ö ö É Ó ő ő ő ő Ü É ő Ó ő ő

Részletesebben

Á ő ő ő ö ö Ó ő ú ö Á É É ü Ö ő ö ő ő ö Ó ö Ú Ó ő ő ő ö Ö Ú Ú ő Ö ú ö ő ú ú ú Ó ö Ó Ó Ú Ú Ú Ú Ö Ó ő ő ú ő ű ü ő ö ö ö ő ü Ó Ó ő ő Ó ö Ó Ó ü ő ő Ó ő ö ő ő Ó ő ő ő Ú ö ő Ó Ó ő Ó ő Ö ő ö ő ü ü ű ö ö ö Ó ö

Részletesebben

Á Á ó ő ő ó Ő ó ó ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Ó ó ő ó ó Ő Ó Ó Ó Ó ó Ó Ó Ó Á Ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Ó ó Ó Ó Ó Ó Ó Ó ó Á Ó ó ó Ő ó ó ó Ó ó Ú ó Ó Ó ó Ó Ó Ő ó Ó ó ó Ó ó Ó Ó Ó ó ó ó Ó ó ó ó Ó Ú Ó Ó ó ó ő ö Ó

Részletesebben

Á Á é é ő ö ó é é é é é ő é é é ő ő ő é ü ő ó ó ó ö ö é é ő é ő é ő ö é é é é é é é ő é ű ő é é é é é ó ő ö é ú ö é ö é é ö ő ó ő ó é ő é ő ő é ő ó ó é ő ő é é ü ő é ó é ö ő é ő é ó ő é é ő é é ő é é é

Részletesebben

É Ú ú Á Ú Ú Á Á Ú ú ú ú Ú ú Á Ú Ü Ü ű ű ú ú ú ú Ü ú Ü Ú ú ű ú É ú Ü ű ú ú Ú É É Á Á Á Á Ü ú Á Á É Ú É ú Á Ü É Ü Ü Ü Ü Á Á ű ú ű ú Ü ű Á ú ű ű ú ű ű ű ú ű ű ű ű ú Ü É ű ú ű Ü ű ú ű Ü Ü Ü ú Ú ú ú ú ű ú ű

Részletesebben

- A hotel területén. - Turizmus

- A hotel területén. - Turizmus - A hotel területén A Panoráma Hotel területén a következő szabadidős tevékenységek aktív végzése lehetséges: fitnesz, úszás, tenisz, futball, lábfoci, kosárlabda, strandröplabda, tollaslabda, pentaque,

Részletesebben

ú ő ü ő ő ü ő ű ű ő ü ü ő ő Ü Á ő ü ő ő ü ő ő ü ő ú ő ő ő ü ő ő ő ő ő ő ü ő ü ő ő ű ű ő ü ő ő ő ü ő ü ő ű ő ü ő ő ő ő ü ü ü ő ő ű ú ü ü ő ő ő ő ü ü ő ő ő ü ő ő ő ő ű ő ú ő ő ü ő ő ü ő ő ő ű ő ő ű ü ü ő

Részletesebben

ü Ü ö ö ö Á ő ö ö ö ü ú ö ő Á ő ö ő ü ú ő ő ő ö ö ö ő ú ő ő ő ö ő ö ű ő ő ő Ú ö ü ő ő ú ú ö ő ö ő ú ú ő ú ö ö ő ú ő ü Ü ö ő É ő ő ü ö ő ú ő ö ű ő ő ü ő Ú ű Ö ü ő ú ő ő ő ú Ú ü ö ő ő ú ő ű ő ö ö ü ö ö ő

Részletesebben

É É ú í ö É É í ú É Á Á Á ö í ö í ú í Ö ö ö í í Á ö ö ö í í ö í É í ö ö í í í ö í í í í ö í í ö ö í ö ö í ö í ű í ö ú ű í í ö Ö ö ö í ö ö í ö ö í í í ö É ö ö ú ö ö ö í ö ű í ú ö ú Í É ú ö ö ö É ö ö í Íí

Részletesebben

Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése.

Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése. Miért a mezõváros? Miért most? Miért itt? Célunk a vidéki térségek életminõségének emelése. Mind az emberek, mind a természeti környezet életminõségének emelése. Közép-Kelet-Európában és így Magyarországon

Részletesebben

ö ő ö Ö ö ó ő ő ő ú ö ö ő ó ü ö ö ő ő ő ő ő ö ő ö ő ó ő ö ő ő ő ú ó ő ö ó ö ő ó ö ő ő ő ó ő ő ő ő ö ö ő ö ő ó ú ö ö ő ő ó ő ő ú ő ü ő ó ö ö ő ő ő ü ö ö ő ó ó ö ő ő ö ő ö ö ö ö ő ő ő ü ű ö ö ő ő ó ö ö ö

Részletesebben

A művészettörténetírás atyja: Vasari

A művészettörténetírás atyja: Vasari Reneszánsz művészet A név jelentése: újjászületés, olaszul: rinascimento, franciául: renaissance A kor olasz gondolkodói használják először, saját koruk kulturális teljesítményét az ókorhoz hasonlíthatónak

Részletesebben

ö É ö ö ő ő ö ó ó ú ő ó ö ö ő ő ö ö ó ű ű ó ú ó ő ő ö ű ó ő ö ö ű ű ó ú ő ó ó ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ő ö Ü Ü ö ű ó ő ö ö ű ű ó ő ó Ü Ü ó ő ő ű ö ö ű ű ű ű ő ö ó ű ó ö ű ö ó ö ó ö ő ó ö ö ő ó ö ö ö ű Ö ö ö

Részletesebben

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE

NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BICSKE 2011 KÉSZÍTÕK NÉVSORA NAGY KÁROLY INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA - BICSKE MEGBÍZÓ KÉSZÍTETTE BICSKE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA PORTATERV VÁROSRENDEZÉSI

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

ú Ö ó ú ó ú Ö ő ü ú ő ó ü ú ő ü ú ő ó ó ó ó Ö ő ü ü ü ü ő ú ű ü ú Ö ő ü ő ó ü ü ü ő ő ő ü ó ő ü ú ő ü ő ő ő ó ó ő ó ó ü ő ó ü ó ó ü ú ó ó ő ú Ö ó ü ó ő ó ő ó ő ó ó ü ó ó ó ó ú ő ü ó ü ú ó ő ü ó ő ő ő ü

Részletesebben

PartyBor. DunaBor: A történet, amit bejártatok kevésbé ismert, mint manapság már boraitok, nevetek

PartyBor. DunaBor: A történet, amit bejártatok kevésbé ismert, mint manapság már boraitok, nevetek Borászportré Az Alföld zászlóshajója Frittmann Jánost nem kell bemutatni a borszeretõ közönségnek, de ahhoz, hogy ezt így kimondhassuk, hosszú, rögös utat kellett bejárnia a pincészetnek. Az Alföld, Kunság,

Részletesebben

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN

TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN Tájökológiai Lapok 6 (1 2): 127 144. (2008) 127 TÁJTÖRTÉNETI VIZSGÁLATOK CSERHÁTI MINTATERÜLETEN ZAGYVAI GERGELY Nyugat-Magyarországi Egyetem, Környezettudományi Intézet 9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Á ú Ö Ú Á Á ú ú ú ú ü ü ú É ő ú ű ú ü Á É Á Í Á ú ú ú ű ú Ö ú ü ú ú ü ú ú ü ú ü ü ú ü ü ú ú ú ü ű ü ü ü ü ú ü ú ő ő ú ü ű ü ő ú ő ú ü ú ü ő ű ő ő ő ő ő ü ú ú ü ő ü ü ú ő ü ü ü ü ő ü Á ú ő ú ú ú ő Á ú ü

Részletesebben

- U16 - ÉPÍTÉSZETI KARAKTER A VÉDETT ÉPÍTETT KÖRNYEZETBEN AZ ÚJ ÉPÜLETEKTÕL MEGKÖVETELHETÕ JÓ MODOR

- U16 - ÉPÍTÉSZETI KARAKTER A VÉDETT ÉPÍTETT KÖRNYEZETBEN AZ ÚJ ÉPÜLETEKTÕL MEGKÖVETELHETÕ JÓ MODOR 1 SEGÉDLET TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZAKMAI ISMERETEK TERJESZTÉSÉHEZ - U16 - ÉPÍTÉSZETI KARAKTER A VÉDETT ÉPÍTETT KÖRNYEZETBEN AZ ÚJ ÉPÜLETEKTÕL MEGKÖVETELHETÕ JÓ MODOR 2 DR. TÓTH ZOLTÁN SPROK ATTILA Pécsi Tudományegyetem,

Részletesebben

ű Ö ű ú ű ü ú Á ű Á ű Á ú ű ü ú ú Í ü Á ú Ö ú ú ú ű ú ü ú Ö ú ű ű É ü ű ü ű ű É ü ű Ö ú É ú ú ú Á Á Á Á Á Á ú Ö Á Á Á Á ú ú Á Í Ü Á Á ú ú ú ú Á Á Á ű ü ü ü Ö ű ú Á Á Á É ú Á Á ű ú Ö ű ú ű Ö ű ű Ö ű ű Ö

Részletesebben

TELLER CENTENÁRIUM. Rendezvénysorozat a. Puskás Tivadar Távközlési Technikumban

TELLER CENTENÁRIUM. Rendezvénysorozat a. Puskás Tivadar Távközlési Technikumban TELLER CENTENÁRIUM Rendezvénysorozat a Puskás Tivadar Távközlési Technikumban 2008 (a Fizika Éve 2005 után) ismét egy olyan év, amely ha csak rövid időre is de a természettudományok felé irányította a

Részletesebben

Ó Á É Ő É ő ő ő ó ó ó ó ó ő Ö ó ő ó ü ő ó ő ű ó ó ó ő ő ő ő ő ű ő ó ü ó ő ő ő ő ó ü ó ó ó ű ő ó ő ó ő ú ő ő ü ő ó ü ó ő ő ő ü ó ó ő ő ü ő ó ő ó ő ű ő ő ű ő ó ó ó ó ó ó ő ő ó ó ó ő ó ő ü ó ű ő ő Á ó ó Ó

Részletesebben

J E G Y Z K Ö N Y V. Készült: Sülysáp Nagyközségi Önkormányzat képvisel-testületének 2005. január 31-én megtartott ülésérl.

J E G Y Z K Ö N Y V. Készült: Sülysáp Nagyközségi Önkormányzat képvisel-testületének 2005. január 31-én megtartott ülésérl. J E G Y Z K Ö N Y V Készült: Sülysáp Nagyközségi Önkormányzat képvisel-testületének 2005. január 31-én megtartott ülésérl. Jelen vannak: A polgármester, a jegyz, a települési képviselk a mellékelt jelenléti

Részletesebben

III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS

III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS III. BUDAVÁR, KRISZTINAVÁROS, VÍZIVÁROS Harmadik sétánk a Duna jobb partjára vezet. Ez a rész nem képez külön időrendi egységet, Lisztnek nem volt itt lakása, viszont mind ifjú, mind időskori látogatásai

Részletesebben

Templom tér Városközpont rehabilitáció, Budaörs tanulmányterv

Templom tér Városközpont rehabilitáció, Budaörs tanulmányterv Templom tér Városközpont rehabilitáció, Budaörs tanulmányterv 2013.02.28. egyed & partner Építész-Tervező Kft. - 3h építésziroda kft. - Nagy és Társa Mérnökiroda Bt. - Solitaire Kft. - Tri-Plan Mérnök

Részletesebben

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015.

Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. Bélapátfalva jelentős építészeti és környezeti értékekkel rendelkező épületeinek és objektumainak listája 2015. HV.01 1/1. sz. melléklet Hrsz 1001/2 Utca, házszám Gyár út 9., leromlott állapotban Leírás,

Részletesebben

MŐSZAKI LEÍRÁS A MÓRICZ ZSIGMOND KÖRTÉRI MŐEMLÉKI VÉDETTSÉGŐ GOMBA ÉPÜLETÉNEK ÉPÍTÉSZETI ÉS HASZNOSÍTÁSI ÖTLETPÁLYÁZATA. 2009.

MŐSZAKI LEÍRÁS A MÓRICZ ZSIGMOND KÖRTÉRI MŐEMLÉKI VÉDETTSÉGŐ GOMBA ÉPÜLETÉNEK ÉPÍTÉSZETI ÉS HASZNOSÍTÁSI ÖTLETPÁLYÁZATA. 2009. MŐSZAKI LEÍRÁS A MÓRICZ ZSIGMOND KÖRTÉRI MŐEMLÉKI VÉDETTSÉGŐ GOMBA ÉPÜLETÉNEK ÉPÍTÉSZETI ÉS HASZNOSÍTÁSI ÖTLETPÁLYÁZATA 2009. szeptember tartalomjegyzék koncepció problématérkép mőemlékvédelmi kérdések

Részletesebben

É ü É É ü Á Á Á ö É ú ő í á é ő á á á é é ü é é é é é ú é é ő ü ü é é í á é é é ő ő á é ü é é ü á é ú úá íő ű á ő é ü á á é é é é í üé á ő é é é ü Í é ő á í á é ú á á á é á ö ü Á á ő é é ü á é á á ö í

Részletesebben