1997. évi LXXXI. törvény
|
|
- Fruzsina Pap
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1. oldal évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 1 Az Országgyűlés az Alkotmányban foglalt elveknek megfelelően az időskorúak és a tartósan vagy véglegesen munkaképtelenné válók, valamint hozzátartozóik megélhetésének biztosítása érdekében a társadalombiztosítási nyugellátásról az alábbi törvényt alkotja: E törvény célja, hogy a biztosítottak és hozzátartozóik részére nyújtandó társadalombiztosítási nyugellátásokat - figyelemmel a magánnyugdíjrendszerre is - egységes elvek alapján szabályozza. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek 1. (1) A kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer működtetése és fejlesztése az állam feladata. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer öregség, megrokkanás, megrokkanással járó baleset esetén a biztosított részére, elhalálozása esetén a hozzátartozója részére egységes elvek alapján nyugellátást biztosít. (2) 2 A szociális biztonsági tárgyú nemzetközi szerződés, illetve szociálpolitikai egyezmény hatálya alá tartozó személyre e törvény rendelkezéseit az adott nemzetközi szerződés (egyezmény) szabályai szerint kell alkalmazni. (3) 3 A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak nyugellátásával kapcsolatos eltérő szabályokról külön törvény rendelkezik. (4) A nyugdíjbiztosítás szervezetéről külön törvény rendelkezik. 2. (1) A társadalombiztosítási nyugdíj fedezetére, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezései szerint járulékot kell fizetni. (2) Az állam a társadalombiztosítási nyugellátások kifizetését akkor is biztosítja, ha a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai meghaladják a bevételeket. Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett kiadásai meghaladják a bevételeket, a központi költségvetés a különbség összegét előirányzatként biztosítja. (3) A társadalombiztosítási nyugellátás a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik. (4) Az, aki szolgálati idejének legalább egy részében a magánnyugdíjrendszer keretében is fizetett tagdíjat, és ennek alapján szolgáltatásra jogosultságot szerzett, a kizárólag társadalombiztosítási nyugellátásra (a továbbiakban: nyugellátás) jogosultakhoz képest eltérő mértékű társadalombiztosítási nyugdíjra jogosult. (5) Ha a biztosított élt a Tbj.-ben biztosított azon jogával, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben, valamint a magánnyugdíjrendszerben is részt vesz, és ennek megfelelően a magánnyugdíjrendszerben tagdíjat fizetett, illetőleg azt a foglalkoztató a keresetéből, a jövedelméből levonta, majd ennek összegét a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer számára a biztosított döntése alapján átutalták, akkor nyugellátását, baleseti rokkantsági nyugdíját úgy kell megállapítani, mintha biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag nyugdíjjárulék fizetésére lett volna kötelezett. KGD Nyugdíj összegének megállapításánál a keresetre vonatkozó adatokat a munkáltató nyilvántartása alapján kiállított igazolással vagy egykorú okirattal kell igazolni. Erre tanúbizonyítás nem alkalmas, és munkakönyv alapján béradatok figyelembevételére csak a december 31. napját követően megállapításra kerülő ellátások tekintetében van lehetőség [1997. évi LXXXI. törvény 2-3. ; 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 15., 16., 66/B. ]. 3. (1) Az december 31-én hatályos jogszabályok alapján megszerzett jogosultságot megszüntetni, illetőleg korlátozni nem lehet. (2) A nyugellátással összefüggő jogot vagy kötelezettséget érintő intézkedéssel szemben jogorvoslatnak van helye. (3) 4 A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a jogszabályban meghatározott hatáskörébe tartozó ellátások iránti igények érvényesítéséhez segítséget nyújt, az igénylőt tájékoztatja jogairól és kötelezettségeiről. (4) 5 KGD Ha a biztosított jogviszonyának tartalma egy új jogszabály hatálya alatt megváltozik, a jogviszonyra az új rendelkezéseket kell alkalmazni. (1997. évi LXXXI. törvény 3. ) 1 Kihirdetve: VII. 25. A 38. (2) bekezdés a kihirdetés napján lép hatályba. A hatálybalépésre lásd: Megállapította: évi LXXXIII. törvény 89.. Hatályos: XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 3 Módosította: évi XC. törvény 25. (1) o). 4 Beiktatta: évi CIX. törvény 19. (1). Módosította: évi CIX. törvény 80. (1) k). 5 Hatályon kívül helyezte: évi LXXXIII. törvény 340. (4). Hatálytalan: I. 1-től.
2 2. oldal KGD Nyugdíj összegének megállapításánál a keresetre vonatkozó adatokat a munkáltató nyilvántartása alapján kiállított igazolással vagy egykorú okirattal kell igazolni. Erre tanúbizonyítás nem alkalmas, és munkakönyv alapján béradatok figyelembevételére csak a december 31. napját követően megállapításra kerülő ellátások tekintetében van lehetőség [1997. évi LXXXI. törvény 2-3. ; 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 15., 16., 66/B. ]. KGD Vizsgálati lap hiánya nem alapozhatja meg - formai okként - a baleseti járadékigény elutasítását [1997. évi LXXXI. törvény 3., 57., 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 43. ]. Alapfogalmak 4. (1) E törvény alkalmazásában a) saját jogú nyugellátás és a hozzátartozói nyugellátás: olyan keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a biztosítottnak (volt biztosítottnak), illetve hozzátartozójának jár; b) öregségi nyugdíj: meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátás; c) rokkantsági nyugdíj: megrokkanás mellett meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátás; d) baleseti rokkantsági nyugdíj: üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében történő megrokkanás esetén szolgálati időtől függetlenül járó nyugellátás; e) özvegyi nyugdíj: az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy házastársának, meghatározott feltételek mellett élettársának, valamint elvált házastársának járó nyugellátás; f) árvaellátás: az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy gyermekének, örökbe fogadott gyermekének, meghatározott feltételek esetén nevelt gyermekének, testvérének, unokájának járó ellátás; g) szülői nyugdíj: az elhunyt biztosított (nyugdíjas) szülőjének, nagyszülőjének, meghatározott feltételek fennállása esetén nevelőszülőjének járó ellátás; h) szolgálati idő: az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. A nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül szolgálati időnek minősülő időszakokat e törvény külön határozza meg; i) nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset: a biztosított nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségének külön törvényben meghatározott alapját képező keresetnek, jövedelemnek az e törvény rendelkezései szerint számított átlaga; j) 1 EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. (2) A biztosítottak és foglalkoztatók körével, továbbá a járulékfizetéssel összefüggő fogalommeghatározásokra a Tbj. rendelkezései az irányadók. KGD Rokkantsági nyugdíj meghatározásakor a minimálbért kell figyelembe venni arra az időszakra, amelyben a biztosítottat foglalkoztató társaságnak járuléktartozása volt (1997. évi LXXXI. törvény 4., 22. ). KGD A korlátozottan cselekvőképes személy rokkantsági nyugdíja munkával szerzett keresmény (1959. évi IV. törvény 14., évi LXXXI. törvény 4. ). A törvény hatálya 5. 2 E törvény hatálya kiterjed: a) 3 a Tbj. szabályai alapján biztosítottnak minősülő személyekre és a foglalkoztatókra, továbbá b) 3 az e törvényben meghatározott saját jogú és hozzátartozói nyugellátásban részesülő személyekre, valamint c) 3 a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervre és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervre, d) 4 A nyugdíjszolgáltatások 6. (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátások a) az öregségi nyugdíj, b) a rokkantsági nyugdíj, c) a baleseti rokkantsági nyugdíj, d) 5 a külön jogszabály alapján járó rehabilitációs járadék. (2) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások a) az özvegyi nyugdíj, b) az árvaellátás, 1 Beiktatta: évi I. törvény 111. (1). Hatályos: VII. 1-től. 2 A évi LXI. törvény 161. rendelkezése szerint módosítás nem lép hatályba a évi CIX. törvény 82. (2) alapján. 3 Módosította: évi CIX. törvény 80. (1) k). 4 Hatályon kívül helyezte: évi CLVI. törvény 23. (1) a) aa). Hatálytalan: I. 1-től. 5 Beiktatta: évi LXXXIV. törvény 18. (1). Hatályos: I. 1-től. Lásd: évi LXXXIV. törvény 30. (3)-(6).
3 3. oldal c) a szülői nyugdíj, d) a baleseti hozzátartozói nyugellátások. (3) 1 Az, aki egyidejűleg a) több saját jogú nyugellátásra, vagy b) több hozzátartozói nyugellátásra is jogosult - ha törvény másként nem rendelkezik - mind a saját jogú, mind a hozzátartozói nyugellátások közül a számára kedvezőbbet választhatja azzal, hogy a jogosultra kedvezőtlenebb nyugellátás folyósítása szüneteltetésre kerül. Ugyanazon üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés alapján baleseti rokkantsági nyugdíj és baleseti járadék egyidejűleg nem jár. (4) 2 Ha jogszabály kivételt nem tesz, a bányásznyugdíjra, a korengedményes nyugdíjra, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjára, a szolgálati nyugdíjra, az előnyugdíjra, a mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékára a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A rehabilitációs járadékra a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásokra vonatkozó szabályokat a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell alkalmazni. A tizenharmadik havi nyugdíj 3 6/A. 3 (1) 4 Tizenharmadik havi nyugdíjra jogosult az, aki a) 5 a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint b) a (4) bekezdésben esedékes folyósítás hónapjában a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásban - ide nem értve a 6. (1) bekezdésének d) pontjában említett rehabilitációs járadékot és a 47. (1) bekezdésében említett ideiglenes özvegyi nyugdíjat - részesül. (2) 6 A tizenharmadik havi nyugdíj összege megegyezik a tárgyév november hónapra járó nyugellátás összegének a) 50 százalékával évben, b) 75 százalékával évben, c) 100 százalékával 2006 évtől. (3) A szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény alapján megállapított nyugellátásnál a magyar jogszabályok szerint elismert szolgálati idő tartamának megfelelő - a magyar szerződő felet terhelő - arányos részt kell a tizenharmadik havi nyugdíj kiszámításánál figyelembe venni. (4) 7 A tizenharmadik havi nyugdíjat a jogosultak részére évente két részletben - legkésőbb május, illetve november hónapban - kell folyósítani. Az első részlet folyósításra kerülő összege megegyezik a tárgyhavi nyugellátás összegének a) 25 százalékával évben, b) 37,5 százalékával évben, c) 50 százalékával évtől. A tizenharmadik havi nyugdíj november hónapban folyósításra kerülő összege megegyezik a (2) bekezdés szerinti tárgyévi összeg és az első részletben folyósított részösszeg különbözetével. Az így folyósításra kerülő összeg nem lehet kevesebb a tárgyév november havi nyugellátás összegének az a)-c) pontja szerinti mértékénél. 8 (5) 9 A tizenharmadik havi nyugellátás megállapításánál a folyósítási hónapra járó nyugellátás összegének a) a 47. (1) bekezdés szerinti ideiglenes özvegyi nyugdíj, b) a nem társadalombiztosítási ellátás, c) az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés, d) a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, e) az évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépő pótlék nélküli összegét kell figyelembe venni. 1 Megállapította: évi IV. törvény 64.. Hatályos: II. 15-től. 2 Beiktatta: évi IV. törvény 64.. Az utolsó mondatot beiktatta: évi LXXXIV. törvény 18. (2). Hatályos: I. 1-től. Lásd: évi LXXXIV. törvény 30. (3)-(6). 3 Beiktatta: évi IV. törvény 65.. Hatályos: II. 15-től. 4 Megállapította: évi XXI. törvény 1.. Módosította: évi LXXXIV. törvény 32. aa). 5 Megállapította: évi CXXXV. törvény Hatályos: I. 1-től. Ugyane törvény 118. (3) alapján rendelkezését a tizenharmadik havi nyugdíj évi megállapítására vonatkozóan is alkalmazni kell. 6 Megállapította: évi XXI. törvény 1.. Hatályos: IV. 28-tól. 7 Megállapította: évi CLIII. törvény 93. (1). Hatályos: I. 1-től. 8 Lásd: 258/2007. (X. 4.) Korm. rendelet. 9 Beiktatta: évi XXI. törvény 3.. Hatályos: IV. 28-tól.
4 4. oldal II. Fejezet AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ 1. Cím A nyugdíjjogosultság Az december 31-ét követő nő és január 1-jét megelőző időpont között megállapításra kerülő nő öregségi nyugdíj 7. (1) Öregségi teljes nyugdíjra az december 31-ét követő és január 1-jét megelőző időponttól az jogosult, aki a hatvankettedik életévét (a továbbiakban: öregségi nyugdíjkorhatár) betölti, és legalább húsz év szolgálati időt szerez. (2) Öregségi teljes nyugdíjra jogosult az a és az a férfi is, aki január 1-je előtt az ötvenötödik, illetve a hatvanadik életévét betöltötte, és eddig az időpontig tíz év szolgálati időt szerzett. (3) Öregségi résznyugdíjra jogosult az a nő, illetve az a férfi, aki húsz évnél kevesebb szolgálati időt szerzett, azonban a) az ötvenötödik, illetve a hatvanadik életévét december 31-ét követően és július 1-jét megelőzően töltötte be, és eddig az időpontig legalább tízévi szolgálati időt szerzett, valamint az, aki b) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt június 30-át követően és január 1-jét megelőzően eléri (elérte) és eddig az időpontig legalább tizenöt év szolgálati időt szerez (szerzett). (4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a öregségi nyugdíjkorhatára, amennyiben a) január 1-je előtt született, az 55., b) 1940-ben született, az 56., c) 1941-ben született, az 57., d) 1942-ben született, az 57., e) 1943-ban született, az 58., f) 1944-ben született, az 59., g) 1945-ben született, a 60., h) 1946-ban született, a 61. betöltött életév. (5) A (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a férfi öregségi nyugdíj korhatára, amennyiben a) január 1-je előtt született, a 60., b) 1938-ban született, a 61. betöltött életév. EBH Az öregségi nyugdíj korhatára és a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár értékelése a munkaviszony különös indokkal való megszüntetésekor [1997. évi LXXXI. törvény 7. (1) és (4) bekezdés; évi XXII. törvény 87/A. (1) bekezdés a) pont, 89. (7) bekezdés]. EBH Az igénylőnek a társadalombiztosítási határozat meghozatala időpontjában kell megfelelnie az özvegyi nyugdíjra való jogosultság feltételeinek [1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 7., 47. (2) bekezdés a) pont]. A korkedvezmény 8. 1 (1) Aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végez, korkedvezményben részesül. (2) Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül a) az a férfi, aki legalább tíz és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá b) az, aki legalább hat éven át 100 kpa-nál nagyobb nyomású légtérben dolgozott. (3) A korkedvezmény további egy-egy év a) a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb öt-, nőnél négyévi, illetőleg b) a 100 kpa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után. (4) A korkedvezményre jogosító különböző munkakörökben (munkahelyeken) eltöltött időket egybe kell számítani. A 100 kpa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett munka alapján figyelembe vehető idő minden harminc napját ötven nappal kell a korkedvezményre jogosító egyéb munkakörben (munkahelyen) eltöltött időhöz hozzászámítani. (5) A táppénzes állományban (betegszabadságon) eltöltött időt abban az esetben lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, ha az igénylő keresőképtelenségének bekövetkezésekor korkedvezményre jogosító munkakörben (munkahelyen) dolgozott. 1 Megállapította: évi CXIX. törvény 1.. Hatályos: I. 1-től.
5 5. oldal A jelenlegi törvényi szabályozás szerint a szervezet fokozott igénybevételével járó, az egészségre különösen ártalmat munkát végzők korkedvezményre jogosító szabályait a Kormány december 31-ig szabályozhatja. A jelenlegi rendszerben többletjárulék fizetés ehhez a kedvezményhez nem kapcsolódik, a közfinanszírozás terhére van lehetőség a Kormány rendeletében meghatározott munkakörökben dolgozóknak - a munkáltató adatszolgáltatása alapján - korkedvezményt igényelni. A törvény a rendszert úgy alakítja át, hogy a munkáltatók többlet járulékfizetése alapozza meg a korkedvezményre jogosultságot. A többletjárulék fizetéshez a központi költségvetés egy fokozatosan csökkenő támogatást nyújt évben a teljes többletet átvállalja a költségvetés, majd 75, 50 és 25%-os arányban fokozatosan csökken a támogatás. A többletjárulék mértékének szabályozását a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) módosítása tartalmazza. A korkedvezményre jogosító feltételek a december 31-én hatályos szabályok szerint törvényi szinten kerülnek szabályozásra. A jelenlegi szabályozás azzal került bővítésre, hogy utal a december 31-ét követő időszakban a jogosultsághoz a Tbj. szerinti többletjárulék fizetési kötelezettségre. EBH A korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékét a jogszabály tartalmazza, értelmezésük csak a jogszabályban meghatározott esetekben és módon lehetséges (1997. évi LXXXI. törvény 8. ). BH A korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékét a jogszabály tartalmazza, kiterjesztő értelmezésük csak a jogszabályban meghatározott esetekben és módon lehetséges (1997. évi LXXXI. tv. 8. ). KGD Korkedvezményre jogosító szolgálati idő a bányászatban csatlósként dolgozónak csak a földalatti munkavégzés időtartamára állapítható meg. (1997. évi LXXXI. törvény 8., 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 2. ) KGD A szolgálati idő és ezen belül a korkedvezményre jogosító idő megállapításának feltételei [1952. évi III. törvény 164., 221., évi LXXXI. törvény 8., 38., 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 32. ]. 8/A. 1 (1) A korkedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe kell venni az 1. (3) bekezdésben említett szerveknél (a továbbiakban: fegyveres szerv) a) hivatásos szolgálatban ténylegesen eltöltött szolgálati időt, b) nem hivatásos szolgálatban vagy más állam hadseregében eltöltött és az a) pont szerinti hivatásos szolgálatba beszámított időt. (2) A korkedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe kell venni a fegyveres szerveknél továbbszolgáló állományban december 17-e után eltöltött időt is. (3) Továbbszolgáló állományban december 18-a előtt eltöltött időt, valamint a katonai szolgálatban eltöltött időt abban az esetben lehet a korkedvezményre jogosultság szempontjából számításba venni, ha az igénylő e szolgálatát megelőző és követő harminc napon belül korkedvezményre jogosító munkakörben (munkahelyen) dolgozott. 8/B. 1 (1) 2 Korkedvezményre december 31-éig - a december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök (munkahelyek) jogosítanak azzal, hogy a munkaköri jegyzékben szereplő, menetrendszerű tömegközlekedésben (személyszállításban) járművezetői munkakörben május 1-jétől végzett munka a jármű típusától függetlenül korkedvezményre jogosít december 31-éig a december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni az egyes munkakörökre (munkahelyekre) vonatkozó különös számítási szabályokra is. A törvény egyrészt a társadalombiztosítási és szociális pénzbeli, természetbeni ellátások megállapításának az 1 és 2 forintos címletű érmék kivonásával összefüggő szabályait rögzíti, másrészt az érdekképviseletekkel kötött megállapodás alapján eltörli a típusfüggőséget a menetrendszerű tömegközlekedésben dolgozó járművezetők korkedvezményes nyugdíja esetén decemberében az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala által kezdeményezett és megkötött Megállapodás végrehajtását szolgálja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény módosítása. A megállapodás lényeges eleme, hogy a típusfüggőség eltörlése a korkedvezményes rendszer átalakításáig, december 31-ig, három évre szól, az új szabályokat a munkavállalói érdekképviseletek tudomásul veszik. A jármű típusától független korkedvezmény legfőbb szakmai indoka, hogy a dolgozók egészségkockázatainak megnövekedett hányada nem a jármű fő műszaki színvonalától, hanem a forgalom okozta megnövekedett stresszhatások miatt keletkezik. A módosítás a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet december 31-én hatályos 1. számú mellékletében található munkaköri jegyzéket nem érinti, az továbbra is alkalmazható. Az intézkedés révén évente mintegy fő, három év alatt évvel korábban mehet nyugdíjba. A már megszerzett kedvezménynél 1 évvel több kedvezményhez jutnak az érintett buszvezetők (a jogszerzéshez tíz év, nőknél nyolc év korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idő után két év, minden további öt, illetve négy év után egy év korkedvezmény jár). Az ágazatban dolgozók átlagos havi bruttó keresete 170 ezer Ft. Átlagosan kb ezer Ft-os nyugdíj esetén, évi áron számítva a módosítás évente mintegy millió Ft, három év alatt millió Ft-os többletkiadást jelent a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. Ezt az összeget növeli az elmaradt járulékbevétel is, mely évente millió Ft. 1 Beiktatta: évi CXIX. törvény 2.. Hatályos: I. 1-től. 2 Megállapította: évi IV. törvény 2.. Hatályos: V. 1-től.
6 6. oldal (2) 1 A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv - a munkabiztonságért felelős miniszter által vezetett minisztérium véleményére is figyelemmel - engedélyezheti a korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékében felsorolt munkakörben január 1-je előtt eltöltött idő korkedvezményre jogosító időként történő figyelembevételét akkor is, ha a jegyzék szerint a korkedvezmény ágazati hatálya az adott munkahelyre nem terjed ki. (3) Ha a munkakör azonosítása tekintetében vita merül fel, a munkakör (munkahely) szerint illetékes ágazati minisztérium és a szakmai, ágazati érdekképviselet, szakszervezet központi szerve véleményének a kikérése után a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv dönt. (4) 2 Ha a hatóság külön törvényben foglaltak szerint a foglalkoztatót, egyéni vállalkozót a kérelmében megjelölt munkahelyen az adott munkakör tekintetében a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól mentesíti, az adott munkakör a mentesítés időpontjától annak visszavonásáig korkedvezményre nem jogosít. 8/C. 3 A január 1-jétől a korkedvezményre jogosító feltételek meghatározásáról külön törvény rendelkezik. A jelenlegi kormányrendeleti szabályozás törvényi szintre emelésén túl a szabályozás kiegészült azzal, hogy december 31-éig a Kormány a december 31-én hatályos munkaköri jegyzéket alkalmazza. A jelenlegi munkaköri jegyzék helyett az ártalmak törvényi szintű szabályozásáról január 1-jétől - külön törvény rendelkezik. Az előrehozott öregségi nyugdíj 9. 4 A 62. életév betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult a) az a nő, aki az 57. életévét betöltötte, b) az a férfi, aki a 60. életévét betöltötte, feltéve, hogy legalább 38 év szolgálati időt szerzett, és a Tbj. 5. -a (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. 5 A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre fordított kiadások a GDP közel 10%-át teszik ki (EU átlag 10,7%), ez az arány az EU idősödéssel foglalkozó munkacsoportjának prognózisa szerint 2050-re eléri a GDP 14,5%-át (bruttó kiadás figyelembe vételével 17%), míg az EU 25-ök átlaga 12,8% lesz. A Nyugdíjbiztosítási Alap járulékfizetéssel nem fedezett hiánya tovább nő. A hiány növekedésnél a következő 50 évben a jelenlegi okok mellett meghatározó a demográfiai változás: az idősek aránya a népességen belül megduplázódik. A nyugdíjazáskor várható élettartam növekszik (a rendszerváltás óta férfiaknál nőknél is közel 2 évet nőtt), de ha ez nem jár együtt az aktivitásban töltött évek számának növekedésével, akkor egyre kevesebb munkavállalónak kell egyre nagyobb terhet vállalnia, és a már nyugdíjban lévők helyzete sem javulhat. Jelenleg a tényleges nyugdíjazási életkor az öregségi nyugdíjaknál 58,6 év, a rokkantsági nyugdíjaknál 50,3 év. Az újonnan nyugdíjazottak közel fele rokkantsági nyugdíjas lesz, az öregségi nyugdíjasok 94%-a is a nyugdíjkorhatár előtt kéri nyugdíjazását. A korhatár előtt nyugdíjazottak 16%-a továbbra is dolgozik. A törvény célja, hogy a biztosítottak ne a mielőbbi nyugdíjba vonulásban legyenek érdekeltek, maradjanak aktívak, amíg egészségük engedi. Az európai általános gyakorlat szerint a korhatár előtti nyugdíjazáshoz meg kell szüntetni a biztosítási jogviszonyt, és a nyugdíjasnak választania kell, hogy kereső tevékenységet kíván folytatni vagy nyugdíjat igénybe venni. A nyugdíjak átlagos színvonala az átlagos nettó keresetekhez viszonyítva 64%, ez viszonylag kedvezőnek minősíthető, de belső aránytalanságokat takar: az újonnan megállapított nyugdíjak színvonala kiugróan magas, egyes korosztályok nyugellátása elmarad ettől a szinttől. Az elmaradások korrigálására az elmúlt évben elfogadásra került a nyugdíjak korrekciós emeléséről szóló évi CLXXIII. törvény. A törvény az új nyugdíjak színvonal ingadozásának mérséklését és az általános színvonalhoz történő közelítését tartalmazza. A korhatár előtti nyugdíjazás életkor és szolgálati idő feltételrendszere nem változik, de mivel a születési évekhez kötött szabályozás már a jelenleg nyugdíjat igénylőket nem érinti, a szabályozás egyszerűbb megfogalmazást tartalmaz. A jogosultsági feltételrendszer kiegészül azzal, hogy az előrehozott nyugdíjazáshoz a biztosítási jogviszonyt meg kell szüntetni. Az előrehozott nyugdíj, azaz a rugalmas nyugdíjazási lehetőség funkciója, hogy akinek a munkaképessége csökkent, vagy nincs mód a foglalkoztatására, annak nyugdíjazási lehetőséget biztosítson. Mindkét esetben értelemszerű a biztosítási jogviszony megszüntetése. Ez nem zárja ki, hogy az érintett a nyugdíjazást követően újabb biztosítási jogviszonyt létesítsen, de ezt új munkaszerződéssel, 62 éves életkora előtt a nyugdíj szüneteltetésével együtt teheti meg. (Vállalkozóknál az új munkaszerződés helyett a kiegészítő tevékenységűvé átminősülés értendő.) A módosítás - annak érdekében, hogy a folyamatban lévő felmentéseket ne érintse január 1-jétől lép hatályba. 1 Módosította: évi CLVI. törvény 23. (2) a) aa). 2 Beiktatta: évi CXXVI. törvény 419. (1). Hatályos: XI. 24-től. 3 Beiktatta: évi CXIX. törvény 2.. Hatályos: I. 1-től. 4 Megállapította: évi CVI. törvény 1.. Hatályos: I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 19. (1)-(3). 5 Módosította: évi CLVI. törvény 23. (2) a) ab).
7 7. oldal A csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj 10. (1) 1 Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult - ideértve az öregségi nyugdíj legkisebb összege szerinti ellátást is - az a személy, aki 33 év szolgálati időt szerzett, és megfelel a 9. -ban meghatározott egyéb feltételeknek. (2) Az öregségi nyugdíj összegét annak, aki a 38 év szolgálati időnél 2 a) nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,1 százalékkal, b) nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,2 százalékkal, c) nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,3 százalékkal, d) nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,4 százalékkal, e) nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,5 százalékkal, kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltéséhez. (3) Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a csökkentést nem érinti. 11. (1) A korkedvezményt szerzett személynek a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest az előrehozott öregségi nyugdíj annyi évvel alacsonyabb életkorban jár, ahány évvel korábban őt a korkedvezményre jogosultság nélkül az előrehozott öregségi nyugdíj megilletné. (2) Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság és a nyugdíjcsökkenés mértékének meghatározásánál a megszerzett szolgálati időt a korkedvezmény időtartamával növelve kell figyelembe venni. (3) 3 A korkedvezményre jogot szerzett személy részére az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj a 9. -ban meghatározott életkort megelőző időponttól is jár. 11/A. 4 (1) A 9. -ban, illetőleg a 10. (1) bekezdésében meghatározott jogosultsághoz előírt szolgálati idő számításánál 5 a) gyermekenként egy évet, b) tartósan beteg, illetve fogyatékosnak minősülő gyermekenként másfél évet szolgálati időként kell elismerni annál a személynél, aki gyermeket szült, vagy saját háztartásában legalább tíz éven át nevelt. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezmény legfeljebb három gyermek után vehető igénybe. (3) Az előrehozott öregségi nyugdíjra és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági, illetőleg a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát. A nyugdíj összege 6 Az december 31-ét követő és január 1-jét megelőző időpont között megállapításra kerülő öregségi nyugdíj 12. (1) 7 Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és a figyelembe vehető havi átlagkereset összegétől függ. Ezek alapján az öregségi nyugdíj összege szolgálati idő havi átlagkereset év százaléka 10 33, , , , , , , , , , ,0 1 Megállapította: évi CVI. törvény 2. (1). Hatályos: I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 19. (1)-(3). 2 Megállapította: évi CVI. törvény 2. (2). Hatályos: I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 19. (1)-(3). 3 Módosította: évi CVI. törvény 20. (2) a). 4 Beiktatta: évi IV. törvény 66.. Hatályos: II. 15-től. Azokban a nyugdíjügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a nyugdíjjogosultság (igénymegnyílás) kezdete december 31-ét követő időpontra esik. 5 Módosította: évi CVI. törvény 20. (2) b). 6 Az ellátások megállapításához, illetve összegük módosításához lásd: évi IV. törvény 1. (1) a). 7 A második mondat szövegét módosította: évi CVI. törvény 20. (3) december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő nyugellátások kiszámítása során kell alkalmazni.
8 8. oldal és minden további évre 2-2 százalék , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,0 (2) 1 Az (1) bekezdés szerint megállapított öregségi teljes nyugdíj nem lehet kevesebb a (3) bekezdésben meghatározott legkisebb összegnél. Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset a (3) bekezdés szerinti összeget nem éri el, az öregségi teljes nyugdíj összege azonos a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegével. (3) 2 Az december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege évenként egyszer a nyugdíjemelés januári mértékének megfelelően emelkedik. 3 Első bázisévként 1998-ban az öregségi nyugdíj legkisebb összegét úgy kell megállapítani, hogy az december 31-én hatályban lévő összeget növelni kell az öregségi nyugdíjak emelésének januári mértékével. (4) A 21. rendelkezéseit a január 1-je előtti időponttól megállapított (megállapításra kerülő) öregségi nyugdíjra is alkalmazni kell. (5) 4 A évi szolgálati idő alapján megállapított öregségi résznyugdíjat akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha ez nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. (6) 5 Az öregségi nyugdíj összegét - ha a biztosított kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz átutalták - az (1) bekezdés szerint kell meghatározni. (7) 5 Ha a biztosítottnak a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget saját döntése alapján nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, az öregségi nyugdíj összege a (6) bekezdés szerint kiszámított összeg hetvenöt százaléka. (8) 6 Ha a 39. -ban előírt arányos beszámítás miatt a biztosított szolgálati ideje nem éri el a tíz évet, az öregségi nyugdíj összegét - a (2)-(3) bekezdés alkalmazása nélkül - úgy kell meghatározni, hogy a havi átlagkeresetnek a tíz évhez tartozó (1) bekezdés szerinti százalékos mértékét annyiszor 2 százalékponttal kell csökkenteni, ahány év a tíz év szolgálati időből hiányzik. 1 A második mondatot beiktatta: évi LXXVII. törvény 2.. Hatályos: I. 1-től. A rendelkezést az XII. 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő ellátásokra kell alkalmazni. 2 Módosította: évi CLVI. törvény 23. (1) a) ab). 3 Az évi XC. törvény 57. -a szerint, fenti rendelkezéstől eltérően, 1999-ben az emelkedés 12%. Lásd: 222/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet. 4 Módosította: évi CLVI. törvény 23. (1) a) ac). 5 Beiktatta: évi CLIII. törvény 43.. Hatályos: I. 1-től. 6 Beiktatta: évi CXVI. törvény 97. (1). Hatályos: I. 1-től XII. 31. napját időponttal megállapításra nyugellátásokra kell alkalmazni. 7 Megállapította: évi CVI. törvény 3.. Hatályos: I. 1-től december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő nyugellátások kiszámítása során kell alkalmazni. Lásd még: ugyane törvény 19. (1)-(3) (1) A január 1-je előtti időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj összegét a 22. alapján meghatározott havi átlagkeresetből kell kiszámítani azzal, hogy az december 31-ét követően és január 1-jét megelőzően elért kereseteket, jövedelmeket - ideértve a minimálbér összegét is - naptári évenként csökkenteni kell
9 9. oldal a) 1 a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék, illetve vállalkozói járulék összegével, továbbá b) a személyi jövedelemadónak a keresetek, jövedelmek a) pont szerinti csökkentése után fennmaradó összegre képzett összegével. (2) Ha a január 1-je előtti időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj összegének kiszámítása során a 22. (5) bekezdését kell alkalmazni, az január 1-je előtti kereseteket, jövedelmeket a nyugdíjjárulék január 1-jén érvényes mértékének alapulvételével kell csökkenteni. (3) A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset 2 egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani. A nyugdíjakat jelenleg az 1988-tól a nyugdíjazásig elért, az adóval csökkentett, részlegesen valorizált kereset átlagából kell megállapítani. A részleges valorizálás szabálya szerint a nyugdíjazás előtti utolsó három év keresete nem kerül felszorzásra és a megelőző éveket pedig a nyugdíjazás előtti második év szintjére kell felszorozni. Ez a részleges valorizálás azt eredményezi, hogy az egyes években megállapított nyugdíjak színvonala között jelentős az ingadozás, az induló nyugdíjak színvonala 2005-ben a nettó átlagkereset 78%-a volt, ez 14% ponttal magasabb, mint pl. 10 évvel ezelőtt és 14% ponttal meghaladja az átlagos nyugdíjszínvonalat is. A növekedés kb. felét az átlagos szolgálati idő növekedés eredményezte, a másik 7% körüli növekedés többnyire az ellentmondásos szabályozás következménye. Annak érdekében, hogy mérséklődjenek a nyugdíj-megállapítás időpontjához kapcsolódó aránytalanságok, a nyugdíj alapjául szolgáló keresetek részleges valorizálását teljessé kell tenni. A nyugdíj-megállapításhoz figyelembe veendő minden év keresetét a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjére kell valorizálni. Ez a változtatás a következő években várhatóan átlagosan 2,5-4,5% közötti mértékben növeli a nyugdíjalapot. Ugyanakkor a nettó nyugdíj megállapításához a járulékokkal is csökkentett tényleges nettó kereseteket kellene figyelembe venni, ez a következő években 12-15%-kal mérsékelné a nyugdíjalapot. Annak érdekében, hogy induló nyugdíjak színvonala az átlagos színvonal körül alakuljon, az átlagosan 7%-os színvonal mérséklést ne haladja meg, a törvény olyan megoldást tartalmaz, hogy a teljes valorizálást követően a járulékokkal csökkentett keresetekből történne a számított személyi jövedelemadó levonása, így összességében a 7-8% körüli nyugdíj színvonal mérséklés következik be. A változás január 1-jétől kerül bevezetésre, így azokat a személyeket nem érinti, akiknek a felmondása folyamatban van. (4) 3 Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően évben munkavállalói járulék címén 0,2 százalékos, évben egészségbiztosítási járulék címén 4,6 százalékos, munkavállalói járulék címén 1,1 százalékos mértéket kell alkalmazni. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) módosítását elsődlegesen egyes évtől alkalmazandó szabályok korrekciója és az Alkotmánybíróság 37/2007. (VI. 12.) AB határozata indokolja. A változtatások nem keresztezik a távlati nyugdíjkoncepció kialakításához szükséges, széles körű társadalmi egyeztetés után eldöntendő átalakításokat. A törvény ezen kívül az egységes jogalkalmazás érdekében néhány pontosítást tartalmaz. A törvény a közötti időszakra korrigálja a férfiak előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultságának alsó korhatárát (59 év), és megtartja a jelenlegi - és a hatályos törvény szerint 2013-tól ismét alkalmazandó - 60 évet. Indokolt továbbá az előrehozott nyugdíjazáshoz kapcsolódó nyugdíjcsökkentési mértékszabály korrekciója is évben az évi szabályozás szerint megszűnne a résznyugdíj és a nyugdíjminimum. Résznyugdíjra a év szolgálati idővel rendelkezők jogosultak, nyugdíjminimumra pedig a legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezők, ha a keresetük átlaga elérte a nyugdíjminimum összegét. Mind a két szabály szorosan összefügg azzal, hogy milyen lesz a távlati nyugdíjmodell, ezért a távlati modell eldöntéséig a törvény a jelenlegi résznyugdíj és nyugdíjminimum konstrukciót tartja meg. Ennek kihatása a közeli években még nem jelentős, az új öregségi nyugdíjasok 1-2%-át érinti. Az Alkotmánybíróság a 37/2007. (VI. 12.) AB határozatában mulasztásos alkotmánysértést állapított meg. Arra kötelezte a jogalkotót, hogy december 31-ig készítsen átmeneti szabályokat az özvegyi nyugdíjrendszer évi módosításához. Ez a módosítás a feléledési időt (özvegyi nyugdíj későbbi ismételt folyósításának időtartamát) 15 évről 10 évre csökkentette, és csak az érintettek egy részének biztosított átmenetet. A törvény január 1-jétől a 15 éves feléledési idővel biztosítja minden március 1-je (a törvénymódosítás hatálybalépése) előtt elhunyt biztosított hozzátartozójának az özvegyi nyugdíjat, ha az egyéb jogosultsági feltételek is fennállnak. 1 A évi CLVI. törvény 23. (4) a) szerint módosított szöveggel lép hatályba. 2 Az évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Statisztikai Közlöny 1998/4. számában megjelent Tájékoztató alapján, az évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 1999/33. számában megjelent KSH közlemény alapján, az évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2000/26. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2001/41. számában megjelent KSH tájékoztatás alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Statisztikai Közlöny 2002/2. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2003/32. számában megjelent KSH tájékoztatás alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2004/41. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2005/55. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Statisztikai Közlöny 2006/1. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2007/86. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2008/41. számában megjelent KSH tájékoztató alapján. 3 Beiktatta: évi CLVI. törvény 1.. Hatályos: I. 1-től.
10 10. oldal A novemberi törvénymódosítás szerint január 1-jétől a nyugdíjszámításnál a tényleges nettó keresetet kell figyelembe venni, azaz a nyugdíj alapját képező nettó átlagkereset meghatározásánál a bruttó keresetet nem csak adóval, hanem az egyéni járulékokkal is csökkenteni kell (Tny. 13. ). Ez a szabályozás kiegészül azzal, hogy nem a valóban levont összeget kell figyelembe venni - mivel ezekről nincs visszamenőleges nyilvántartás -, hanem a kifizetés időpontjában hatályos mértékek alapján kell kiszámítani a levonandó járulék összeget. KGD A baleseti rokkantsági nyugdíj megállapításánál nem azt a keresetet kell figyelembe venni, amelynek alapján a baleseti járadékot megállapították [1997. évi LXXXI. törvény 13., 28., évi LXXXIII. törvény 59., 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 35. ] Az öregségi nyugdíjra jogosultság azon a napon nyílik meg, amelyen a 7. -ban, illetőleg a 18. (1)-(2) bekezdésében meghatározott feltételek mindegyike teljesült. 15. (1) A rokkantsági nyugdíjas és a (2) bekezdésben foglaltak esetén a baleseti rokkantsági nyugdíjas öregségi nyugdíjra nem jogosult. (2) Az öregségi nyugdíjra jogosultságot a baleseti rokkantsági nyugdíj abban az esetben zárja ki, ha ennek összegét szolgálati időként figyelembe vehető jogviszonyban elért kereset alapján állapították meg. 16. Ha az december 31-ét követő és január 1-je előtti időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset forintnál több a forint közötti átlagkeresetrész kilencven százalékát, a forint közötti átlagkeresetrész nyolcvan százalékát, a forint közötti átlagkeresetrész hetven százalékát, a forint közötti átlagkeresetrész hatvan százalékát, az forint közötti átlagkeresetrész ötven százalékát, a forint közötti átlagkeresetrész negyven százalékát, a forint közötti átlagkeresetrész harminc százalékát, a forint közötti átlagkeresetrész húsz százalékát, a forint feletti átlagkeresetrész tíz százalékát kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni. 17. (1) január 1-jétől kezdődően a 16. szerinti összeghatárok, a tárgyévet megelőző naptári év I-III. naptári negyedévi és az azt megelőző naptári év IV. negyedévi országos nettó átlagkereset-növekedés, 3 továbbá az ehhez hozzászámított évenkénti nyolcszázalékos növelés együttes mértékének megfelelő - ezres számra kerekített - összeggel emelkednek. A járulékfizetési felső határt meghaladó átlagkeresetrészre a járulékfizetési felső határnak megfelelő összegre vonatkozó százalékos mértéket kell alkalmazni. (2) január 1-jétől kezdődően az előző évi összeghatárok évente, a tárgyévet megelőző naptári év I. naptári félévi és az azt megelőző naptári év II. félévi országos nettó átlagkereset-növekedés, 3 továbbá az ehhez hozzászámított évenkénti nyolcszázalékos növelés együttes mértékének megfelelő - ezres számra kerekített - összeggel emelkednek. A járulékfizetési felső határnak a 13. (1) bekezdése szerint csökkentett összegét meghaladó átlagkeresetrészre a járulékfizetési felső határnak a 13. (1) bekezdése szerint csökkentett összegére vonatkozó százalékos mértéket kell alkalmazni évben az összeghatárokat az (1) bekezdés szerint évre meghatározott összeghatárok alapján kell megállapítani. 2. Cím A nyugdíjjogosultság A december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj esetében 18. (1) Társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a hatvankettedik életéve betöltésétől az jogosult, aki legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. (2) 5 Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, és az (1) bekezdés szerint rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte. 1 Módosította: évi CLVI. törvény 23. (2) a) ac). 2 Számozását módosította: évi IV. törvény Az évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Statisztikai Közlöny 1998/4. számában megjelent Tájékoztató alapján, az évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 1999/33. számában megjelent KSH közlemény alapján, az évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2000/26. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2001/41. számában megjelent KSH tájékoztatás alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Statisztikai Közlöny 2002/2. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2003/32. számában megjelent KSH tájékoztatás alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2004/41. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2005/55. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Statisztikai Közlöny 2006/1. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2007/86. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2008/41. számában megjelent KSH tájékoztató alapján. 4 Beiktatta: évi IV. törvény 67.. A második mondat szövegét módosította: évi CLVI. törvény 23. (2) a) ad). 5 Megállapította: évi CLVI. törvény 2.. Hatályos: I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 22. (3)-(5).
11 11. oldal (3)-(6) 1 18/A. 2 (1) december 31-éig a 62. életév betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a férfi, aki 60. életévét betöltötte, illetve az a nő, aki 59. életévét betöltötte, és legalább 40 év szolgálati időt szerzett, valamint a Tbj. 5. -a (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. (2) december 31-éig csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult, aki legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és megfelel az (1) bekezdésben meghatározott egyéb feltételeknek. (3) A (2) bekezdés szerinti esetben a csökkentés mértéke a társadalombiztosítási nyugdíj megállapításának időpontjától a 62. életév betöltéséig terjedő időszak minden 30 napjára az előírt szolgálati időnél a) nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében havi 0,1 százalék, b) nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében havi 0,2 százalék, c) nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében havi 0,3 százalék. (4) Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a csökkentést nem érinti. 18/B. 2 (1) január 1-jétől a 62. életév betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult, aki a) 60. életévét betöltötte, és b) legalább 37 év szolgálati időt szerzett, valamint c) a Tbj. 5. -a (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. (2) Az (1) bekezdés szerinti előrehozott öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy az öregségi nyugdíj összegét a) annyiszor 0,3 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik a 62. életév betöltéséhez, ha a jogosult a 61. életévét betöltötte, b) 3,6 százalékkal, továbbá annyiszor 0,4 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik a 61. életév betöltéséhez, ha a jogosult a 61. életévét nem töltötte be. (3) Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a csökkentést nem érinti. A módosítás december 31-ig megőrzi a hatályos szabályok szerinti, csökkentés nélküli előrehozott nyugdíjkonstrukciót, és a csökkentés jelenlegi szabályait január 1-jétől azonban a biztosításmatematikailag korrektebb nyugdíjcsökkentési szabályokat hirdeti meg, kellő felkészülési időt hagyva. A törvény szerint nyugdíjcsökkentés az előrehozott nyugdíjazási életkorral arányos mértékeket tartalmaz Aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá egészségre különösen ártalmas munkát végzett, korkedvezményre a 8-8/C. -ban foglaltak megfelelő alkalmazásával jogosult. Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság meghatározásánál a 11. -ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Az öregségi nyugdíj összege A december 31-ét követően megállapításra kerülő nyugdíjak esetében 20. (1) Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és a figyelembe vehető havi bruttó átlagkereset 4 összegétől függ. Ezek alapján, ha a biztosított kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz átutalták, az öregségi nyugdíj összege szolgálati idő a havi bruttó átlagkereset év százaléka 20 33, , , , , , , ,55 1 Hatályon kívül helyezte: évi CLVI. törvény 23. (1) a) ad). Hatálytalan: I. 1-től. 2 Beiktatta: évi CLVI. törvény 3.. Hatályos: I. 1-től. Lásd: évi CLVI. törvény 22. (3)-(5). 3 Módosította: évi LXXXIV. törvény 32. ab). 4 A bruttó átlagkereset 1998-ban Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 1999/33. számában megjelent KSH közlemény alapján, 1999-ben Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2000/26. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, 2000-ben Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2001/41. számában megjelent KSH tájékoztatás alapján, 2001-ben Ft/fő/hó volt a Statisztikai Közlöny 2002/2. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, 2002-ben Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2003/32. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, 2003-ban Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2004/41. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, 2004-ben Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2005/55. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, 2005-ben Ft/fő/hó volt a Statisztikai Közlöny 2006/1. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, 2006-ban Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2007/86. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, 2007-ben Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2008/41. számában megjelent KSH tájékoztató alapján.
T/9180/14. számú. egységes javaslat. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény módosításáról
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/9180/14. számú egységes javaslat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról Ellenjegyezte: Dr. Herczog László szociális és munkaügyi
RészletesebbenMagyar joganyagok évi XL. törvény - a társadalombiztosítási nyugellátásról szól 2. oldal a) legalább 40 év szolgálati időt szerzett, és b) azo
Magyar joganyagok - 2009. évi XL. törvény - a társadalombiztosítási nyugellátásról szól 1. oldal 2009. évi XL. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról
RészletesebbenMagyar joganyagok évi LIX. törvény - az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és 2. oldal (7) Az igényérvényesítés időpontjától függetlenül öreg
Magyar joganyagok - 1996. évi LIX. törvény - az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és 1. oldal 1996. évi LIX. törvény az öregségi nyugdíjkorhatár emeléséről és az ezzel összefüggő törvénymódosításokról
Részletesebben1997. évi LXXXI. törvény
(4) 5 Alapfogalmak Lezárva: 2008. március 31. 1. oldal 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 1 Az Országgyűlés az Alkotmányban foglalt elveknek megfelelően az időskorúak és a
Részletesebben. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki
. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki a) egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás
RészletesebbenTÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS Mint arról a bevezető részben már szó volt, Magyarországon 1993. óta a társadalombiztosítás nem a korábbi egységes szervezeti megoldásban (a három biztosítási területet
RészletesebbenA társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben
A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény
RészletesebbenHatály: 2006.I.2. - 2006.XII.31. Hatályos - 1997. évi LXXXI. törvény - a társadalombiztosítási nyugellátásról, e
1. oldal 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról, 1 egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelettel [A vastag betűs szöveg az 1997. évi LXXXI.
Részletesebben1997. évi LXXXI. törvény. a társadalombiztosítási nyugellátásról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek
1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról Az Országgyűlés az Alkotmányban foglalt elveknek megfelelően az időskorúak és a tartósan vagy véglegesen munkaképtelenné válók, valamint
Részletesebben1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 1
OptiJus Opten Kft. I. 1997. évi LXXXI. törvény 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 1 A 2011.3.12. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 Alapelvek..................
RészletesebbenAz így folyósításra kerülő összeg nem lehet kevesebb a tárgyév november havi nyugellátás összegének az a)-d) pontja szerinti mértékénél. (5) A külön j
~Ilr~t~lt Irományszám : i l ~ 13~. Érkezett: 2006 M Z 2- ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ Képviselőcsoportja Képviselői önálló indítvány 2006. évi... törvény A tizennegyedik havi nyugdíjról L A társadalombiztosítási
Részletesebben1997. évi LXXXI. törvény. a társadalombiztosítási nyugellátásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm.
1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelettel [A vastag betûs szöveg az 1997. évi LXXXI. törvény (a
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére
TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére
TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi
Részletesebben1997. évi LXXXI. törvény. a társadalombiztosítási nyugellátásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm.
1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelettel [A vastag betűs szöveg az 1997. évi LXXXI. törvény (a
RészletesebbenA TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.
A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény
RészletesebbenSzociális és Munkaügyi Minisztérium
Szociális és Munkaügyi Minisztérium Előrehozott és csökkentett összegű előrehozott nyugdíj A korengedményes nyugdíj 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 181/1996.(XII.6.) Kormányrendelet
RészletesebbenT11140/... Or Irományszim. Íb A 4 U -0/29. Tisztelt Elnök Asszony!
T11140/.... Zárószavazás előtti módosító iavaslat Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részére Or Irományszim. Hivatala Íb A 4 U -0/29 Helyben Érkezett: 2006 NOV 2 7. Tisztelt Elnök Asszony! A Házszabály
RészletesebbenA nyugdíjak összegének kiszámítása
A nyugdíjak összegének kiszámítása A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában
RészletesebbenT á j é k o z t a t ó a 2011. január 1-jétől kezdődően alkalmazásra kerülő nyugdíjszabályokról
T á j é k o z t a t ó a 2011. január 1-jétől kezdődően alkalmazásra kerülő nyugdíjszabályokról A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt (a továbbiakban: Tny.) módosító, 2011.
RészletesebbenT/3812. számú. törvényjavaslat
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/3812. számú törvényjavaslat a szolgálati nyugdíjjal összefüggő egyes törvénymódosításokról Előadó: dr. Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter Budapest, 2007. szeptember
Részletesebben(E törvény alkalmazásában:) 46. Biztosítással járó jogviszony:
TÁJÉKOZTATÓ A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló T/4663. számú törvényjavaslatról A Törvényjavaslat jelentős változásokat
RészletesebbenA Kormány. /2018. ( ) Korm. r e n d e l e t e. a nyugellátások és egyes más ellátások január havi emeléséről
A tervezet a nyugellátások és egyes más ellátások 2019. január havi emelésének részletes szabályait tartalmazza. Az emelés mértéke Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény
RészletesebbenT Á J É K O Z T A T Ó A
T Á J É K O Z T A T Ó A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszűntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényről (megjelent a Magyar Közlöny 148. számában) Az elfogadott
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról
TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható
Részletesebben[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.
TÁJÉKOZTATÓ az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében folyamatban van a hatósági eljárás Az
RészletesebbenA nyugdíjszabályok 2011-es változásai
PÉNZÜGYI TANÁCSADÓ ÉS INFORMATIKAI ZRT. TANÁCSADÓ IGAZGATÓSÁG GONDOLKOZZON A MI FEJÜNKKEL! Tanácsadó Igazgatóság 1135 BUDAPEST, MÓR U. 2-4. Öregségi nyugdíjjogosultság A nyugdíjszabályok 2011-es változásai
RészletesebbenA Kormány 377/2012. (XII. 19.) Korm. rendelete a nyugellátások és egyes más ellátások január havi emeléséről
A Kormány 377/2012. (XII. 19.) Korm. rendelete a nyugellátások és egyes más ellátások 2013. január havi emeléséről A Kormány a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 101. (1)
RészletesebbenNyugellátások és nyugdíjszerű ellátások
NYUGELLÁTÁSOK ÉS NYUGDÍJSZERŰ ELLÁTÁSOK 6 (A hatályos 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról (a továbbiakban: Tny.), valamint a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet
RészletesebbenMagyar joganyagok évi LXXXI. törvény - a társadalombiztosítási nyugellátásró 2. oldal (4) Az, aki szolgálati idejének legalább egy részében a
Magyar joganyagok - 1997. évi LXXXI. törvény - a társadalombiztosítási nyugellátásró 1. oldal 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 1 Az Országgyűlés az Alaptörvényben foglalt
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj
TÁJÉKOZTATÓ az özvegyi nyugdíj A hozzátartozói ellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat
RészletesebbenNyugellátások és nyugdíjszerű ellátások
illetve 80 %-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodást szenvedett és nyugellátást, baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg (R. 1. 1. bekezdés). A 25. életév betöltése után is igényelhető,
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megsz nésér l és a szolgálati járandóságról
TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megsz nésér l és a szolgálati járandóságról Az Országgy lés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár el tti öregségi nyugdíjak megszüntetésér l, a korhatár
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a nyugellátások és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 2008. január havi emeléséről
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER PÉNZÜGYMINISZTER Szám: 23.188-1/2007-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a nyugellátások és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 2008. január havi
RészletesebbenMagyar joganyagok évi LXXXI. törvény - a társadalombiztosítási nyugellátásró 2. oldal (4) Az, aki szolgálati idejének legalább egy részében a
Magyar joganyagok - 1997. évi LXXXI. törvény - a társadalombiztosítási nyugellátásró 1. oldal 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 1 Az Országgyűlés az Alaptörvényben foglalt
Részletesebben168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet
OptiJus Opten Kft. I. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet A 2011.3.25. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék Hatáskör, illetékesség 1 Az öregségi nyugdíj, valamint az előrehozott
Részletesebbenrokkantsági nyugdíjat a 27 évet meghaladó szolgálati idő után többletévenként további 0,5 %-kal, legfeljebb 10 %-kal kell emelni.
TÁJÉKOZTATÓ a nyugdíjak és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 2007. januári emeléséről, a 2007. évben megállapításra kerülő nyugellátások minimumösszegeiről, valamint a 2007. januári korrekciós
Részletesebben17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer
17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik
RészletesebbenAz egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013
Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő
RészletesebbenT/9180/... bizottsági módosító javaslato t
s Hivatala ''- 7/548 0 Érk ztt. 2009 APR 2 7. 9 Az Országgyűlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottsága T/9180/... Bizottsági módosító javaslat Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részére Helybe
RészletesebbenAZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.
AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban
Részletesebbenügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,
A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a
RészletesebbenMagán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy, aki az július 1-je 1 és december
A járulékfizetési kötelezettséget érintő 2008. évi fontosabb változások Széll Zoltánné előadása Magán-nyugdíjpénztári nyugdíjpénztári tagság Tagságra kötelezett pályakezdő: 1. az a természetes személy,
RészletesebbenA különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.
A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási
RészletesebbenTÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÖREGSÉGI NYUGDÍJ SZABÁLYAI
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÖREGSÉGI NYUGDÍJ SZABÁLYAI 1. Korhatár 2. Elırehozott öregségi nyugdíj, teljes összegő Elırehozott öregségi nyugdíj, csökkentett összegő Összeállította: Soósné Bölczy Brigitta 1 AZ
RészletesebbenTÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 2014 2013. december 12. Előadó: Lakiné Szkiba Judit Családi járulékkedvezmény Jogosultak: Az Szja tv. szerinti családi kedvezmény érvényesítésére jogosult biztosított, és a családi
Részletesebben2006. évi.. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról A társada
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/1140. számú törvényjavaslat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról Előadó: Kiss Péter szociális
RészletesebbenLeggyakoribb munkajogi esetek
Leggyakoribb munkajogi esetek Az elmúlt időszakban a tagtársainktól érkezett kérdések, és az azokra adott válaszok a szakdolgozók széles rétegeit érinthetik, ezért újonnan induló rovatunkban segítségképpen
RészletesebbenA járulékfizetési kötelezettség alapja, a fizetendő kötelezettségek: Járulékalapot képező jövedelem [Tbj. 4. k) pont 1-2. alpont]
Adóbevallás 2011: így kell az adószámos magánszemélynek adózni - BÉRKALKULÁTOR 2018 - Nettó bér Adóbevallás 2011: így kell az adószámos magánszemélynek adózni. Ha Ön adószámos magánszemélyként végzi munkáját,
RészletesebbenGYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK
GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI törvényben (továbbiakban: Mmtv.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott,
Részletesebben2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról 1
2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról 1 2016.06.18. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék 1. Általános
RészletesebbenA gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.
A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)
RészletesebbenA honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM. rendelete
A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM rendelete a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nyugellátásának, a szerződéses katonák rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátásának, valamint a hivatásos
RészletesebbenELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4
TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.
Részletesebben2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina
2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai Farkasné Gondos Krisztina 39/a (1) bekezdés változik Az egészségbiztosítási pénzellátás
RészletesebbenOrszágos Egészségbiztosítási Pénztár
Országos Egészségbiztosítási Pénztár 1 2015/2. számú TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozás díj napi alapjának megállapítását érintő 2015.
RészletesebbenKÖZ-ÉRDEK. 2015. január 2. a Közúti Közlekedési Szakszervezet hírlevele ÖSSZEFOGÁS ERŐ VÉDETTSÉG TARTALOM:
2015. január 2. Emberhez méltó jelent és biztos jövőt mindenkinek! KÖZ-ÉRDEK a Közúti Közlekedési Szakszervezet hírlevele ÖSSZEFOGÁS ERŐ VÉDETTSÉG TARTALOM: Közúti Közlekedési Szakszervezet H-1081 Budapest,
Részletesebben1997. évi LXXXI. törvény (Tny.)
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) és a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) kormányrendelet (R.) egységes szerkezetbe foglalt szövege Az Országgyűlés az Alaptörvényben
Részletesebben1950.- - 1949. 2012.01.01-tol. Az ellátások megszüntetésére vonatkozó szabályok keresotevékenység folytatása esetén
2011.12.31-ig 1. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági III. csoportos rokkantság, baleseti rokkantság
RészletesebbenAz ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra
Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.
Részletesebben2011. március 21. hétfő, 09:20
Korengedményes nyugdíj feltételei 2011: a korengedményes nyugdíj csak 2011. december 31-ig vehető igénybe! A 2010. évi feltételek maradnak 2011. december 31-ig a korengedményes nyugdíj esetében. A korengedményes
RészletesebbenJÖVEDELEMNYILATKOZAT
JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást
RészletesebbenA megváltozott munkaképességű személyek ellátásai
A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik az új ellátási formákról.
RészletesebbenMagyar joganyagok évi CLXVII. törvény - a korhatár előtti öregségi nyugdíjak 2. oldal ci) az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1
Magyar joganyagok - 2011. évi CLXVII. törvény - a korhatár előtti öregségi nyugdíjak 1. oldal 2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról
RészletesebbenORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés
H-1051 BUDAPEST V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 2-4. POSTACÍM: 1369 BUDAPEST, POSTAFIÓK 481. TELEFON : (36-1) 327-2159, (36-1) 327-2141 FAX: (36-1) 318-073 8 E-MAIL: janos.veres@pm.gov.hu PÉNZÜGYMINISZTE R ORSZÁGGYŰLÉS
Részletesebben1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
A jogszabály mai napon (2017.03.13.) hatályos állapota. A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 1 Az Országgyűlés
RészletesebbenKészítette: Királykuti Míra 2012. Január 3.
2011. évi CLXVII. Törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról Tájékoztató Főszabály: cél a profiltisztítás, ennek fényében
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA EGYSÉGES JAVASLAT
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/16103/20. számú EGYSÉGES JAVASLAT a mezőgazdasági termelők nyugdíj előtti támogatásának bevezetéséhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazásához
Részletesebben2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra
2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett
RészletesebbenTartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15
Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ a társadalombiztosítással összefüggı törvények fıbb változásairól 4. RÉSZ
Levélcím: 1068. Budapest, Benczúr u. 45. Tel.: 4612-464, Fax: 4612480. E-mail: autonom@t-online.hu Az Európai Szakszervezeti Szövetség /ETUC/ és a Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége /ITUC/ tagja. TÁJÉKOZTATÓ
RészletesebbenA korhatár előtti nyugdíjak megszűnésének és korhatár előtti (szociális) ellátássá alakulásának jogi szabályozása
Melléklet: 1 db A korhatár előtti nyugdíjak megszűnésének és korhatár előtti (szociális) ellátássá alakulásának jogi szabályozása Meglehetősen kaotikus előélet után végre a kihirdetett jogszabályok tükrében
RészletesebbenA biztosításának tartamára tekintet nélkül jár a megváltozott munkaképességű személyek ellátása annak,
TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól Az Országgyűlés a 2011. december 20-ai ülésnapján elfogadta a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról
RészletesebbenIDŐSKORÚAK JÁRADÉKA III. törvény 32/B valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendel
EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA JOGOSÍTÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY III. törvény 54. valamint folyósításának részletes szabályairól szóló többször módosított 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 50. Jegyzői hatáskör
RészletesebbenA mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége. Matlné Kisari Erika
A mezőgazdasági őstermelő és az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége Matlné Kisari Erika A járulékfizetés feltételei Biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony Járulékalapot képező jövedelem
RészletesebbenT/9180. számú. törvényjavaslat. a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény módosításáról
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/9180. számú törvényjavaslat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosításáról Előadó: Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszter Budapest,
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól
TÁJÉKOZTATÓ a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. Törvény értelmében 2012. január
RészletesebbenIromány száma: T/ Benyújtás dátuma: :24. Parlex azonosító: 8U1O7WHC0001
Iromány száma: T/17683. Benyújtás dátuma: 2017-10-05 09:24 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 8U1O7WHC0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenTAJ szám: - - Kelt:,...
ONYF. 3515270. Igénybejelentés az 1997. évi LXXXI. törvény alapján öregségi típusú nyugdíjak elbírálásához, ha még nem volt szolgálati idő kiszámítása [ONYF. 3515270.] E nyomtatvány pontos kitöltése a
RészletesebbenMagyar joganyagok - 424/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet - a Nyugdíjbiztosítási Alap k 2. oldal h)1 a gyed, gyes, gyermeknevelési támogatás (gyet), ápo
Magyar joganyagok - 424/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet - a Nyugdíjbiztosítási Alap k 1. oldal 424/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv,
Részletesebben1. Általános rendelkezések
2011. évi CLXVII. törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról1 1. Általános rendelkezések 1. E törvény alkalmazásában a) biztosítással
RészletesebbenHogyan mehet el nyugdíjba 2017-ben?
Hogyan mehet el nyugdíjba 2017-ben? A társadalombiztosítás minden területén, akár az egészségbiztosítási ellátásokat nézzük, akár a nyugellátásokat, minden év végén, év elején felmerülő kérdés, hogy a
RészletesebbenTájékoztató. 1 A jogszabály 2. -a értelmében további jogosultsági feltétel: a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095
Tájékoztató A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben, valamint a végrehajtása tárgyában kiadott, a megváltozott munkaképességű
RészletesebbenLXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap
LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap I. A célok és elvárt eredmények meghatározása, a Nyugdíjbiztosítási Alap 2019. évi költségvetését meghatározó legfontosabb tényezők A LXXI. fejezet Nyugdíjbiztosítási Alap
RészletesebbenVállalkozási és bérügyintéző szakképesítés Társadalombiztosítási ügyintéző részszakképesítés
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÜK szám: 28/3-208/2017. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Érvényességi idő: 2017. június 7. 10:15 óra Minősítő neve: Mészáros László Beosztása: főosztályvezető Készült: 1 eredeti és
RészletesebbenJogforrás: Ami nem változik
Változások a pénzbeli ellátások területén 2015. január 27. Előadó: 9 00-12 00 Dr. Bogdán Zsuzsanna tb. szakértő Jogforrás: A vállalkozói adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam
RészletesebbenTársadalombiztosítási ellátások
Társadalombiztosítási ellátások Társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások Egészségbiztosítási ellátás Családi támogatás Nyugdíjszolgáltatás Eü. szolg. háziorvos fogászat járóbeteg fekvőbeteg
RészletesebbenC/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG
C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka
RészletesebbenA Keresőtevékenység korlátozása egyes társadalombiztosítási és szociális ellátás folyósítása mellett
A Keresőtevékenység korlátozása egyes társadalombiztosítási és szociális ellátás folyósítása mellett Ez év elejétől nagyon sok korábbi társadalombiztosítási és szociális ellátás megszűnt vagy átalakult
Részletesebben2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra
2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kivétje vagy átalányban megállapított jövedelme után fizetendő nyugdíjjárulékával szemben érvényesítheti a
RészletesebbenT/16300. számú. törvényjavaslat. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/16300. számú törvényjavaslat a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai
Részletesebben1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén
Mi mennyi 2005-ben? 1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: hetibér alkalmazása esetén napibér alkalmazása esetén órabér alkalmazása esetén 13.120,-Ft 2.624,-Ft 328,-Ft (a 327/2004. (XII.
RészletesebbenIdőskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes
Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító
RészletesebbenSzéll Zoltánné előadása
Széll Zoltánné előadása Munkanélküliségi ráta* *Forrás: Magyarország 2016-2020-ra vonatkozó Konvergencia Programja. A biztosítottak körének változása Elvesztette biztosítotti pozícióját a munkaviszonyban
RészletesebbenI. A 2012. január 1. és december 31. között érvényes szabályozás
Válasz az Emberi Jogok Európai Bírósága által a magánnyugdíjpénztár-tagok által tulajdonjogukkal összefüggésben megvalósuló diszkrimináció kapcsán beadott kérelemmel kapcsolatban feltett kérdésre, illetve
RészletesebbenTársadalombiztosítási ügyintéző részszakképesítés. Komplex szakmai vizsga Írásbeli vizsgatevékenysége javítási-értékelési útmutató
NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM TÜK szám: 49/3-82/2018. KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ Érvényességi idő: 2018. március 07. 10:15 óra Minősítő neve: Mészáros László Beosztása: főosztályvezető Készült: 1 eredeti és
RészletesebbenMi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó
Munkabérek, illetmények 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 2. (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált bérminimum* 2. (2) bek. 108.000
RészletesebbenV. Fejezet AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI. Általános rendelkezések
V. Fejezet AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI Általános rendelkezések 39. (1) Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre és terhességi-gyermekágyi
RészletesebbenHomicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek
Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u
RészletesebbenI. Saját jogon járó nemzeti helytállásért pótlék elismerése
I. Saját jogon járó nemzeti helytállásért pótlék elismerése Jogosultság Saját jogon pótlékra jogosult az a személy, aki a./- magyar állampolgár és állandó jelleggel Magyarországon tartózkodik, valamint
Részletesebben