1997. évi LXXXI. törvény

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1997. évi LXXXI. törvény"

Átírás

1 (4) 5 Alapfogalmak Lezárva: március oldal évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 1 Az Országgyűlés az Alkotmányban foglalt elveknek megfelelően az időskorúak és a tartósan vagy véglegesen munkaképtelenné válók, valamint hozzátartozóik megélhetésének biztosítása érdekében a társadalombiztosítási nyugellátásról az alábbi törvényt alkotja: E törvény célja, hogy a biztosítottak és hozzátartozóik részére nyújtandó társadalombiztosítási nyugellátásokat - figyelemmel a magánnyugdíjrendszerre is - egységes elvek alapján szabályozza. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Alapelvek 1. (1) A kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer működtetése és fejlesztése az állam feladata. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer öregség, megrokkanás, megrokkanással járó baleset esetén a biztosított részére, elhalálozása esetén a hozzátartozója részére egységes elvek alapján nyugellátást biztosít. (2) 2 A szociális biztonsági tárgyú nemzetközi szerződés, illetve szociálpolitikai egyezmény hatálya alá tartozó személyre e törvény rendelkezéseit az adott nemzetközi szerződés (egyezmény) szabályai szerint kell alkalmazni. (3) 3 A Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjainak nyugellátásával kapcsolatos eltérő szabályokról külön törvény rendelkezik. (4) A nyugdíjbiztosítás szervezetéről külön törvény rendelkezik. 2. (1) A társadalombiztosítási nyugdíj fedezetére, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (a továbbiakban: Tbj.) rendelkezései szerint járulékot kell fizetni. (2) Az állam a társadalombiztosítási nyugellátások kifizetését akkor is biztosítja, ha a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásai meghaladják a bevételeket. Ha a Nyugdíjbiztosítási Alap tervezett kiadásai meghaladják a bevételeket, a központi költségvetés a különbség összegét előirányzatként biztosítja. (3) A társadalombiztosítási nyugellátás a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik. (4) Az, aki szolgálati idejének legalább egy részében a magánnyugdíjrendszer keretében is fizetett tagdíjat, és ennek alapján szolgáltatásra jogosultságot szerzett, a kizárólag társadalombiztosítási nyugellátásra (a továbbiakban: nyugellátás) jogosultakhoz képest eltérő mértékű társadalombiztosítási nyugdíjra jogosult. (5) Ha a biztosított élt a Tbj.-ben biztosított azon jogával, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben, valamint a magánnyugdíjrendszerben is részt vesz, és ennek megfelelően a magánnyugdíjrendszerben tagdíjat fizetett, illetőleg azt a foglalkoztató a keresetéből, a jövedelméből levonta, majd ennek összegét a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer számára a biztosított döntése alapján átutalták, akkor nyugellátását, baleseti rokkantsági nyugdíját úgy kell megállapítani, mintha biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag nyugdíjjárulék fizetésére lett volna kötelezett. 3. (1) Az december 31-én hatályos jogszabályok alapján megszerzett jogosultságot megszüntetni, illetőleg korlátozni nem lehet. (2) A nyugellátással összefüggő jogot vagy kötelezettséget érintő intézkedéssel szemben jogorvoslatnak van helye. (3) 4 A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a jogszabályban meghatározott hatáskörébe tartozó ellátások iránti igények érvényesítéséhez segítséget nyújt, az igénylőt tájékoztatja jogairól és kötelezettségeiről. 4. (1) E törvény alkalmazásában a) saját jogú nyugellátás és a hozzátartozói nyugellátás: olyan keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátás, amely meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén a biztosítottnak (volt biztosítottnak), illetve hozzátartozójának jár; b) öregségi nyugdíj: meghatározott életkor elérése és meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátás; c) rokkantsági nyugdíj: megrokkanás mellett meghatározott szolgálati idő megszerzése esetén járó nyugellátás; d) baleseti rokkantsági nyugdíj: üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében történő megrokkanás esetén szolgálati időtől függetlenül járó nyugellátás; 1 Kihirdetve: VII. 25. A 38. (2) bekezdés a kihirdetés napján lép hatályba. A hatálybalépésre lásd: Megállapította: évi LXXXIII. törvény 89.. Hatályos: XI. 1-től. Ezt követően indult ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni. 3 Módosította: évi XC. törvény 25. (1) o). 4 Beiktatta: évi CIX. törvény 19. (1). Módosította: évi CIX. törvény 80. (1) k). 5 Hatályon kívül helyezte: évi LXXXIII. törvény 340. (4). Hatálytalan: I. 1-től.

2 2. oldal e) özvegyi nyugdíj: az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy házastársának, meghatározott feltételek mellett élettársának, valamint elvált házastársának járó nyugellátás; f) árvaellátás: az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy gyermekének, örökbe fogadott gyermekének, meghatározott feltételek esetén nevelt gyermekének, testvérének, unokájának járó ellátás; g) szülői nyugdíj: az elhunyt biztosított (nyugdíjas) szülőjének, nagyszülőjének, meghatározott feltételek fennállása esetén nevelőszülőjének járó ellátás; h) szolgálati idő: az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. A nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül szolgálati időnek minősülő időszakokat e törvény külön határozza meg; i) nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset: a biztosított nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségének külön törvényben meghatározott alapját képező keresetnek, jövedelemnek az e törvény rendelkezései szerint számított átlaga; j) 1 EGT-állam: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, továbbá az az állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. (2) A biztosítottak és foglalkoztatók körével, továbbá a járulékfizetéssel összefüggő fogalommeghatározásokra a Tbj. rendelkezései az irányadók. A törvény hatálya 5. 2 E törvény hatálya kiterjed: a) 3 a Tbj. szabályai alapján biztosítottnak minősülő személyekre és a foglalkoztatókra, továbbá b) 3 az e törvényben meghatározott saját jogú és hozzátartozói nyugellátásban részesülő személyekre, valamint c) 3 a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervre és a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervre, d) 4 A nyugdíjszolgáltatások 6. (1) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó saját jogú nyugellátások a) az öregségi nyugdíj, b) a rokkantsági nyugdíj, c) a baleseti rokkantsági nyugdíj, d) 5 a külön jogszabály alapján járó rehabilitációs járadék. (2) A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások a) az özvegyi nyugdíj, b) az árvaellátás, c) a szülői nyugdíj, d) a baleseti hozzátartozói nyugellátások. (3) 6 Az, aki egyidejűleg a) több saját jogú nyugellátásra, vagy b) több hozzátartozói nyugellátásra is jogosult - ha törvény másként nem rendelkezik - mind a saját jogú, mind a hozzátartozói nyugellátások közül a számára kedvezőbbet választhatja azzal, hogy a jogosultra kedvezőtlenebb nyugellátás folyósítása szüneteltetésre kerül. Ugyanazon üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés alapján baleseti rokkantsági nyugdíj és baleseti járadék egyidejűleg nem jár. (4) 7 Ha jogszabály kivételt nem tesz, a bányásznyugdíjra, a korengedményes nyugdíjra, az egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjára, a szolgálati nyugdíjra, az előnyugdíjra, a mezőgazdasági szövetkezeti járadékra, a mezőgazdasági szakszövetkezeti járadékra és a mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok növelt összegű járadékára a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A rehabilitációs járadékra a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásokra vonatkozó szabályokat a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell alkalmazni. 1 Beiktatta: évi I. törvény 111. (1). Hatályos: VII. 1-től. 2 A évi LXI. törvény 161. rendelkezése szerint módosítás nem lép hatályba a évi CIX. törvény 82. (2) alapján. 3 Módosította: évi CIX. törvény 80. (1) k). 4 Hatályon kívül helyezte: évi CLVI. törvény 23. (1) a) aa). Hatálytalan: I. 1-től. 5 Beiktatta: évi LXXXIV. törvény 18. (1). Hatályos: I. 1-től. Lásd: évi LXXXIV. törvény 30. (3)-(6). 6 Megállapította: évi IV. törvény 64.. Hatályos: II. 15-től. 7 Beiktatta: évi IV. törvény 64.. Az utolsó mondatot beiktatta: évi LXXXIV. törvény 18. (2). Hatályos: I. 1-től. Lásd: évi LXXXIV. törvény 30. (3)-(6).

3 3. oldal A tizenharmadik havi nyugdíj 1 6/A. 1 (1) 2 Tizenharmadik havi nyugdíjra jogosult az, aki a) 3 a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint b) a (4) bekezdésben esedékes folyósítás hónapjában a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásban - ide nem értve a 6. (1) bekezdésének d) pontjában említett rehabilitációs járadékot és a 47. (1) bekezdésében említett ideiglenes özvegyi nyugdíjat - részesül. (2) 4 A tizenharmadik havi nyugdíj összege megegyezik a tárgyév november hónapra járó nyugellátás összegének a) 50 százalékával évben, b) 75 százalékával évben, c) 100 százalékával 2006 évtől. (3) A szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény alapján megállapított nyugellátásnál a magyar jogszabályok szerint elismert szolgálati idő tartamának megfelelő - a magyar szerződő felet terhelő - arányos részt kell a tizenharmadik havi nyugdíj kiszámításánál figyelembe venni. (4) 5 A tizenharmadik havi nyugdíjat a jogosultak részére évente két részletben - legkésőbb május, illetve november hónapban - kell folyósítani. Az első részlet folyósításra kerülő összege megegyezik a tárgyhavi nyugellátás összegének a) 25 százalékával évben, b) 37,5 százalékával évben, c) 50 százalékával évtől. A tizenharmadik havi nyugdíj november hónapban folyósításra kerülő összege megegyezik a (2) bekezdés szerinti tárgyévi összeg és az első részletben folyósított részösszeg különbözetével. Az így folyósításra kerülő összeg nem lehet kevesebb a tárgyév november havi nyugellátás összegének az a)-c) pontja szerinti mértékénél. 6 (5) 7 A tizenharmadik havi nyugellátás megállapításánál a folyósítási hónapra járó nyugellátás összegének a) a 47. (1) bekezdés szerinti ideiglenes özvegyi nyugdíj, b) a nem társadalombiztosítási ellátás, c) az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés, d) a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, e) az évi XII. törvény alapján megszüntetett nyugdíj-kiegészítés helyébe lépő pótlék nélküli összegét kell figyelembe venni. II. Fejezet AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ 1. Cím A nyugdíjjogosultság Az december 31-ét követő és január 1-jét megelőző időpont között megállapításra kerülő öregségi nyugdíj 7. (1) Öregségi teljes nyugdíjra az december 31-ét követő és január 1-jét megelőző időponttól az jogosult, aki a hatvankettedik életévét (a továbbiakban: öregségi nyugdíjkorhatár) betölti, és legalább húsz év szolgálati időt szerez. (2) Öregségi teljes nyugdíjra jogosult az a nő és az a férfi is, aki január 1-je előtt az ötvenötödik, illetve a hatvanadik életévét betöltötte, és eddig az időpontig tíz év szolgálati időt szerzett. (3) Öregségi résznyugdíjra jogosult az a nő, illetve az a férfi, aki húsz évnél kevesebb szolgálati időt szerzett, azonban a) az ötvenötödik, illetve a hatvanadik életévét december 31-ét követően és július 1-jét megelőzően töltötte be, és eddig az időpontig legalább tízévi szolgálati időt szerzett, valamint az, aki b) a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt június 30-át követően és január 1-jét megelőzően eléri (elérte) és eddig az időpontig legalább tizenöt év szolgálati időt szerez (szerzett). (4) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a nő öregségi nyugdíjkorhatára, amennyiben a) január 1-je előtt született, az 55., b) 1940-ben született, az 56., c) 1941-ben született, az 57., 1 Beiktatta: évi IV. törvény 65.. Hatályos: II. 15-től. 2 Megállapította: évi XXI. törvény 1.. Módosította: évi LXXXIV. törvény 32. aa). 3 Megállapította: évi CXXXV. törvény Hatályos: I. 1-től. Ugyane törvény 118. (3) alapján rendelkezését a tizenharmadik havi nyugdíj évi megállapítására vonatkozóan is alkalmazni kell. 4 Megállapította: évi XXI. törvény 1.. Hatályos: IV. 28-tól. 5 Megállapította: évi CLIII. törvény 93. (1). Hatályos: I. 1-től. 6 Lásd: 258/2007. (X. 4.) Korm. rendelet. 7 Beiktatta: évi XXI. törvény 3.. Hatályos: IV. 28-tól.

4 4. oldal d) 1942-ben született, az 57., e) 1943-ban született, az 58., f) 1944-ben született, az 59., g) 1945-ben született, a 60., h) 1946-ban született, a 61. betöltött életév. (5) A (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a férfi öregségi nyugdíj korhatára, amennyiben a) január 1-je előtt született, a 60., b) 1938-ban született, a 61. betöltött életév. EBH Az öregségi nyugdíj korhatára és a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár értékelése a munkaviszony különös indokkal való megszüntetésekor [1997. évi LXXXI. törvény 7. (1) és (4) bekezdés; évi XXII. törvény 87/A. (1) bekezdés a) pont, 89. (7) bekezdés]. EBH Az igénylőnek a társadalombiztosítási határozat meghozatala időpontjában kell megfelelnie az özvegyi nyugdíjra való jogosultság feltételeinek [1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 7., 47. (2) bekezdés a) pont]. A korkedvezmény 8. 1 (1) Aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas munkát végez, korkedvezményben részesül. (2) Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül a) az a férfi, aki legalább tíz és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá b) az, aki legalább hat éven át 100 kpa-nál nagyobb nyomású légtérben dolgozott. (3) A korkedvezmény további egy-egy év a) a korkedvezményre jogosító munkakörben végzett minden újabb öt-, nőnél négyévi, illetőleg b) a 100 kpa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után. (4) A korkedvezményre jogosító különböző munkakörökben (munkahelyeken) eltöltött időket egybe kell számítani. A 100 kpa-nál nagyobb nyomású légtérben végzett munka alapján figyelembe vehető idő minden harminc napját ötven nappal kell a korkedvezményre jogosító egyéb munkakörben (munkahelyen) eltöltött időhöz hozzászámítani. (5) A táppénzes állományban (betegszabadságon) eltöltött időt abban az esetben lehet korkedvezményre jogosító időként figyelembe venni, ha az igénylő keresőképtelenségének bekövetkezésekor korkedvezményre jogosító munkakörben (munkahelyen) dolgozott. A jelenlegi törvényi szabályozás szerint a szervezet fokozott igénybevételével járó, az egészségre különösen ártalmat munkát végzők korkedvezményre jogosító szabályait a Kormány december 31-ig szabályozhatja. A jelenlegi rendszerben többletjárulék fizetés ehhez a kedvezményhez nem kapcsolódik, a közfinanszírozás terhére van lehetőség a Kormány rendeletében meghatározott munkakörökben dolgozóknak - a munkáltató adatszolgáltatása alapján - korkedvezményt igényelni. A törvény a rendszert úgy alakítja át, hogy a munkáltatók többlet járulékfizetése alapozza meg a korkedvezményre jogosultságot. A többletjárulék fizetéshez a központi költségvetés egy fokozatosan csökkenő támogatást nyújt évben a teljes többletet átvállalja a költségvetés, majd 75, 50 és 25%-os arányban fokozatosan csökken a támogatás. A többletjárulék mértékének szabályozását a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) módosítása tartalmazza. A korkedvezményre jogosító feltételek a december 31-én hatályos szabályok szerint törvényi szinten kerülnek szabályozásra. A jelenlegi szabályozás azzal került bővítésre, hogy utal a december 31-ét követő időszakban a jogosultsághoz a Tbj. szerinti többletjárulék fizetési kötelezettségre. EBH A korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékét a jogszabály tartalmazza, kiterjesztő értelmezésük csak a jogszabályban meghatározott esetekben és módon lehetséges (1997. évi LXXXI. törvény 8. ). BH A korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékét a jogszabály tartalmazza, kiterjesztő értelmezésük csak a jogszabályban meghatározott esetekben és módon lehetséges (1997. évi LXXXI. tv. 8. ). 8/A. 2 (1) A korkedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe kell venni az 1. (3) bekezdésben említett szerveknél (a továbbiakban: fegyveres szerv) a) hivatásos szolgálatban ténylegesen eltöltött szolgálati időt, b) nem hivatásos szolgálatban vagy más állam hadseregében eltöltött és az a) pont szerinti hivatásos szolgálatba beszámított időt. (2) A korkedvezményre jogosultság szempontjából figyelembe kell venni a fegyveres szerveknél továbbszolgáló állományban december 17-e után eltöltött időt is. (3) Továbbszolgáló állományban december 18-a előtt eltöltött időt, valamint a katonai szolgálatban eltöltött időt abban az esetben lehet a korkedvezményre jogosultság szempontjából számításba venni, ha az igénylő e szolgálatát megelőző és követő harminc napon belül korkedvezményre jogosító munkakörben (munkahelyen) dolgozott. 1 Megállapította: évi CXIX. törvény 1.. Hatályos: I. 1-től. 2 Beiktatta: évi CXIX. törvény 2.. Hatályos: I. 1-től.

5 5. oldal 8/B. 1 (1) 2 Korkedvezményre december 31-éig - a december 31-én hatályos rendelkezések szerinti munkakörök (munkahelyek) jogosítanak azzal, hogy a munkaköri jegyzékben szereplő, menetrendszerű tömegközlekedésben (személyszállításban) járművezetői munkakörben május 1-jétől végzett munka a jármű típusától függetlenül korkedvezményre jogosít december 31-éig a december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni az egyes munkakörökre (munkahelyekre) vonatkozó különös számítási szabályokra is. A törvény egyrészt a társadalombiztosítási és szociális pénzbeli, természetbeni ellátások megállapításának az 1 és 2 forintos címletű érmék kivonásával összefüggő szabályait rögzíti, másrészt az érdekképviseletekkel kötött megállapodás alapján eltörli a típusfüggőséget a menetrendszerű tömegközlekedésben dolgozó járművezetők korkedvezményes nyugdíja esetén decemberében az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldala által kezdeményezett és megkötött Megállapodás végrehajtását szolgálja a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény módosítása. A megállapodás lényeges eleme, hogy a típusfüggőség eltörlése a korkedvezményes rendszer átalakításáig, december 31-ig, három évre szól, az új szabályokat a munkavállalói érdekképviseletek tudomásul veszik. A jármű típusától független korkedvezmény legfőbb szakmai indoka, hogy a dolgozók egészségkockázatainak megnövekedett hányada nem a jármű műszaki színvonalától, hanem a forgalom okozta megnövekedett stresszhatások miatt keletkezik. A módosítás a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet december 31-én hatályos 1. számú mellékletében található munkaköri jegyzéket nem érinti, az továbbra is alkalmazható. Az intézkedés révén évente mintegy fő, három év alatt fő 1 évvel korábban mehet nyugdíjba. A már megszerzett kedvezménynél 1 évvel több kedvezményhez jutnak az érintett buszvezetők (a jogszerzéshez tíz év, nőknél nyolc év korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött idő után két év, minden további öt, illetve négy év után egy év korkedvezmény jár). Az ágazatban dolgozók átlagos havi bruttó keresete 170 ezer Ft. Átlagosan kb ezer Ft-os nyugdíj esetén, évi áron számítva a módosítás évente mintegy millió Ft, három év alatt millió Ft-os többletkiadást jelent a Nyugdíjbiztosítási Alap számára. Ezt az összeget növeli az elmaradt járulékbevétel is, mely évente millió Ft. (2) 3 A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv - a munkabiztonságért felelős miniszter által vezetett minisztérium véleményére is figyelemmel - engedélyezheti a korkedvezményre jogosító munkakörök (munkahelyek) jegyzékében felsorolt munkakörben január 1-je előtt eltöltött idő korkedvezményre jogosító időként történő figyelembevételét akkor is, ha a jegyzék szerint a korkedvezmény ágazati hatálya az adott munkahelyre nem terjed ki. (3) Ha a munkakör azonosítása tekintetében vita merül fel, a munkakör (munkahely) szerint illetékes ágazati minisztérium és a szakmai, ágazati érdekképviselet, szakszervezet központi szerve véleményének a kikérése után a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv dönt. (4) 4 Ha a hatóság külön törvényben foglaltak szerint a foglalkoztatót, egyéni vállalkozót a kérelmében megjelölt munkahelyen az adott munkakör tekintetében a korkedvezmény-biztosítási járulék megfizetési kötelezettsége alól mentesíti, az adott munkakör a mentesítés időpontjától annak visszavonásáig korkedvezményre nem jogosít. 8/C. 1 A január 1-jétől a korkedvezményre jogosító feltételek meghatározásáról külön törvény rendelkezik. A jelenlegi kormányrendeleti szabályozás törvényi szintre emelésén túl a szabályozás kiegészült azzal, hogy december 31-éig a Kormány a december 31-én hatályos munkaköri jegyzéket alkalmazza. A jelenlegi munkaköri jegyzék helyett az ártalmak törvényi szintű szabályozásáról január 1-jétől - külön törvény rendelkezik. Az előrehozott öregségi nyugdíj 9. 5 A 62. életév betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult a) az a nő, aki az 57. életévét betöltötte, b) az a férfi, aki a 60. életévét betöltötte, feltéve, hogy legalább 38 év szolgálati időt szerzett, és a Tbj. 5. -a (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. 6 A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerre fordított kiadások a GDP közel 10%-át teszik ki (EU átlag 10,7%), ez az arány az EU idősödéssel foglalkozó munkacsoportjának prognózisa szerint 2050-re eléri a GDP 14,5%-át (bruttó kiadás figyelembe vételével 17%), míg az EU 25-ök átlaga 12,8% lesz. A Nyugdíjbiztosítási Alap járulékfizetéssel nem fedezett hiánya tovább nő. A hiány növekedésnél a következő 50 évben a jelenlegi okok mellett meghatározó a demográfiai változás: az idősek aránya a népességen belül megduplázódik. A nyugdíjazáskor várható élettartam növekszik (a rendszerváltás óta férfiaknál nőknél is közel 2 évet nőtt), de ha ez nem jár együtt az aktivitásban töltött évek számának növekedésével, akkor egyre kevesebb munkavállalónak kell egyre nagyobb terhet vállalnia, és a már nyugdíjban lévők helyzete sem javulhat. Jelenleg a tényleges nyugdíjazási életkor az öregségi nyugdíjaknál 58,6 év, a rokkantsági nyugdíjaknál 50,3 év. Az újonnan nyugdíjazottak közel fele rokkantsági nyugdíjas lesz, az öregségi nyugdíjasok 94%-a is a nyugdíjkorhatár előtt kéri nyugdíjazását. A korhatár előtt nyugdíjazottak 16%-a továbbra is dolgozik. A törvény célja, hogy a biztosítottak ne a mielőbbi nyugdíjba vonulásban legyenek érdekeltek, maradjanak aktívak, amíg egészségük engedi. Az európai általános gyakorlat szerint a korhatár előtti nyugdíjazáshoz meg kell szüntetni a biztosítási jogviszonyt, és a nyugdíjasnak választania kell, hogy kereső tevékenységet kíván folytatni vagy nyugdíjat igénybe venni. 1 Beiktatta: évi CXIX. törvény 2.. Hatályos: I. 1-től. 2 Megállapította: évi IV. törvény 2.. Hatályos: V. 1-től. 3 Módosította: évi CLVI. törvény 23. (2) a) aa). 4 Beiktatta: évi CXXVI. törvény 419. (1). Hatályos: XI. 24-től. 5 Megállapította: évi CVI. törvény 1.. Hatályos: I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 19. (1)-(3). 6 Módosította: évi CLVI. törvény 23. (2) a) ab).

6 6. oldal A nyugdíjak átlagos színvonala az átlagos nettó keresetekhez viszonyítva 64%, ez viszonylag kedvezőnek minősíthető, de belső aránytalanságokat takar: az újonnan megállapított nyugdíjak színvonala kiugróan magas, egyes korosztályok nyugellátása elmarad ettől a szinttől. Az elmaradások korrigálására az elmúlt évben elfogadásra került a nyugdíjak korrekciós emeléséről szóló évi CLXXIII. törvény. A törvény az új nyugdíjak színvonal ingadozásának mérséklését és az általános színvonalhoz történő közelítését tartalmazza. A korhatár előtti nyugdíjazás életkor és szolgálati idő feltételrendszere nem változik, de mivel a születési évekhez kötött szabályozás már a jelenleg nyugdíjat igénylőket nem érinti, a szabályozás egyszerűbb megfogalmazást tartalmaz. A jogosultsági feltételrendszer kiegészül azzal, hogy az előrehozott nyugdíjazáshoz a biztosítási jogviszonyt meg kell szüntetni. Az előrehozott nyugdíj, azaz a rugalmas nyugdíjazási lehetőség funkciója, hogy akinek a munkaképessége csökkent, vagy nincs mód a foglalkoztatására, annak nyugdíjazási lehetőséget biztosítson. Mindkét esetben értelemszerű a biztosítási jogviszony megszüntetése. Ez nem zárja ki, hogy az érintett a nyugdíjazást követően újabb biztosítási jogviszonyt létesítsen, de ezt új munkaszerződéssel, 62 éves életkora előtt a nyugdíj szüneteltetésével együtt teheti meg. (Vállalkozóknál az új munkaszerződés helyett a kiegészítő tevékenységűvé átminősülés értendő.) A módosítás - annak érdekében, hogy a folyamatban lévő felmentéseket ne érintse január 1-jétől lép hatályba. A csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj 10. (1) 1 Csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult - ideértve az öregségi nyugdíj legkisebb összege szerinti ellátást is - az a személy, aki 33 év szolgálati időt szerzett, és megfelel a 9. -ban meghatározott egyéb feltételeknek. (2) Az öregségi nyugdíj összegét annak, aki a 38 év szolgálati időnél 2 a) nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,1 százalékkal, b) nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,2 százalékkal, c) nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,3 százalékkal, d) nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,4 százalékkal, e) nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkezik, annyiszor 0,5 százalékkal, kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltéséhez. (3) Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a csökkentést nem érinti. 11. (1) A korkedvezményt szerzett személynek a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest az előrehozott öregségi nyugdíj annyi évvel alacsonyabb életkorban jár, ahány évvel korábban őt a korkedvezményre jogosultság nélkül az előrehozott öregségi nyugdíj megilletné. (2) Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság és a nyugdíjcsökkenés mértékének meghatározásánál a megszerzett szolgálati időt a korkedvezmény időtartamával növelve kell figyelembe venni. (3) 3 A korkedvezményre jogot szerzett személy részére az előrehozott és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíj a 9. -ban meghatározott életkort megelőző időponttól is jár. 11/A. 4 (1) A 9. -ban, illetőleg a 10. (1) bekezdésében meghatározott jogosultsághoz előírt szolgálati idő számításánál 5 a) gyermekenként egy évet, b) tartósan beteg, illetve fogyatékosnak minősülő gyermekenként másfél évet szolgálati időként kell elismerni annál a személynél, aki gyermeket szült, vagy saját háztartásában legalább tíz éven át nevelt. (2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti kedvezmény legfeljebb három gyermek után vehető igénybe. (3) Az előrehozott öregségi nyugdíjra és a csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati időként kell figyelembe venni a rokkantsági, illetőleg a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósításának időtartamát. A nyugdíj összege 6 Az december 31-ét követő és január 1-jét megelőző időpont között megállapításra kerülő öregségi nyugdíj 12. (1) 7 Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és a figyelembe vehető havi átlagkereset összegétől függ. Ezek alapján az öregségi nyugdíj összege szolgálati idő havi átlagkereset év százaléka 10 33,0 1 Megállapította: évi CVI. törvény 2. (1). Hatályos: I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 19. (1)-(3). 2 Megállapította: évi CVI. törvény 2. (2). Hatályos: I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 19. (1)-(3). 3 Módosította: évi CVI. törvény 20. (2) a). 4 Beiktatta: évi IV. törvény 66.. Hatályos: II. 15-től. Azokban a nyugdíjügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a nyugdíjjogosultság (igénymegnyílás) kezdete december 31-ét követő időpontra esik. 5 Módosította: évi CVI. törvény 20. (2) b). 6 Az ellátások megállapításához, illetve összegük módosításához lásd: évi IV. törvény 1. (1) a). 7 A második mondat szövegét módosította: évi CVI. törvény 20. (3) december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő nyugellátások kiszámítása során kell alkalmazni.

7 7. oldal és minden további évre 2-2 százalék , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,0 (2) 1 Az (1) bekezdés szerint megállapított öregségi teljes nyugdíj nem lehet kevesebb a (3) bekezdésben meghatározott legkisebb összegnél. Ha az öregségi teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset a (3) bekezdés szerinti összeget nem éri el, az öregségi teljes nyugdíj összege azonos a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegével. (3) 2 Az december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege évenként egyszer a nyugdíjemelés januári mértékének megfelelően emelkedik. 3 Első bázisévként 1998-ban az öregségi nyugdíj legkisebb összegét úgy kell megállapítani, hogy az december 31-én hatályban lévő összeget növelni kell az öregségi nyugdíjak emelésének januári mértékével. (4) A 21. rendelkezéseit a január 1-je előtti időponttól megállapított (megállapításra kerülő) öregségi nyugdíjra is alkalmazni kell. (5) 4 A évi szolgálati idő alapján megállapított öregségi résznyugdíjat akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati időtől függő százalékában kell megállapítani, ha ez nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. 1 A második mondatot beiktatta: évi LXXVII. törvény 2.. Hatályos: I. 1-től. A rendelkezést az XII. 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő ellátásokra kell alkalmazni. 2 Módosította: évi CLVI. törvény 23. (1) a) ab). 3 Az évi XC. törvény 57. -a szerint, fenti rendelkezéstől eltérően, 1999-ben az emelkedés 12%. Lásd: 222/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet. 4 Módosította: évi CLVI. törvény 23. (1) a) ac).

8 8. oldal (6) 1 Az öregségi nyugdíj összegét - ha a biztosított kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz átutalták - az (1) bekezdés szerint kell meghatározni. (7) 1 Ha a biztosítottnak a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget saját döntése alapján nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, az öregségi nyugdíj összege a (6) bekezdés szerint kiszámított összeg hetvenöt százaléka. (8) 2 Ha a 39. -ban előírt arányos beszámítás miatt a biztosított szolgálati ideje nem éri el a tíz évet, az öregségi nyugdíj összegét - a (2)-(3) bekezdés alkalmazása nélkül - úgy kell meghatározni, hogy a havi átlagkeresetnek a tíz évhez tartozó (1) bekezdés szerinti százalékos mértékét annyiszor 2 százalékponttal kell csökkenteni, ahány év a tíz év szolgálati időből hiányzik (1) A január 1-je előtti időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj összegét a 22. alapján meghatározott havi átlagkeresetből kell kiszámítani azzal, hogy az december 31-ét követően és január 1-jét megelőzően elért kereseteket, jövedelmeket - ideértve a minimálbér összegét is - naptári évenként csökkenteni kell a) 4 a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályokban meghatározott járulékmértékek figyelembevételével számított egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék, illetve vállalkozói járulék összegével, továbbá b) a személyi jövedelemadónak a keresetek, jövedelmek a) pont szerinti csökkentése után fennmaradó összegre képzett összegével. (2) Ha a január 1-je előtti időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj összegének kiszámítása során a 22. (5) bekezdését kell alkalmazni, az január 1-je előtti kereseteket, jövedelmeket a nyugdíjjárulék január 1-jén érvényes mértékének alapulvételével kell csökkenteni. (3) A havi átlagkereset megállapítása során a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért keresetet, jövedelmet az országos nettó átlagkereset 5 egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani. A nyugdíjakat jelenleg az 1988-tól a nyugdíjazásig elért, az adóval csökkentett, részlegesen valorizált kereset átlagából kell megállapítani. A részleges valorizálás szabálya szerint a nyugdíjazás előtti utolsó három év keresete nem kerül felszorzásra és a megelőző éveket pedig a nyugdíjazás előtti második év szintjére kell felszorozni. Ez a részleges valorizálás azt eredményezi, hogy az egyes években megállapított nyugdíjak színvonala között jelentős az ingadozás, az induló nyugdíjak színvonala 2005-ben a nettó átlagkereset 78%-a volt, ez 14% ponttal magasabb, mint pl. 10 évvel ezelőtt és 14% ponttal meghaladja az átlagos nyugdíjszínvonalat is. A növekedés kb. felét az átlagos szolgálati idő növekedés eredményezte, a másik 7% körüli növekedés többnyire az ellentmondásos szabályozás következménye. Annak érdekében, hogy mérséklődjenek a nyugdíj-megállapítás időpontjához kapcsolódó aránytalanságok, a nyugdíj alapjául szolgáló keresetek részleges valorizálását teljessé kell tenni. A nyugdíj-megállapításhoz figyelembe veendő minden év keresetét a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjére kell valorizálni. Ez a változtatás a következő években várhatóan átlagosan 2,5-4,5% közötti mértékben növeli a nyugdíjalapot. Ugyanakkor a nettó nyugdíj megállapításához a járulékokkal is csökkentett tényleges nettó kereseteket kellene figyelembe venni, ez a következő években 12-15%-kal mérsékelné a nyugdíjalapot. Annak érdekében, hogy induló nyugdíjak színvonala az átlagos színvonal körül alakuljon, az átlagosan 7%-os színvonal mérséklést ne haladja meg, a törvény olyan megoldást tartalmaz, hogy a teljes valorizálást követően a járulékokkal csökkentett keresetekből történne a számított személyi jövedelemadó levonása, így összességében a 7-8% körüli nyugdíj színvonal mérséklés következik be. A változás január 1-jétől kerül bevezetésre, így azokat a személyeket nem érinti, akiknek a felmondása folyamatban van. (4) 6 Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően évben munkavállalói járulék címén 0,2 százalékos, évben egészségbiztosítási járulék címén 4,6 százalékos, munkavállalói járulék címén 1,1 százalékos mértéket kell alkalmazni. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) módosítását elsődlegesen egyes évtől alkalmazandó szabályok korrekciója és az Alkotmánybíróság 37/2007. (VI. 12.) AB határozata indokolja. A változtatások nem keresztezik a távlati nyugdíjkoncepció kialakításához szükséges, széles körű társadalmi egyeztetés után eldöntendő átalakításokat. A törvény ezen kívül az egységes jogalkalmazás érdekében néhány pontosítást tartalmaz. A törvény a közötti időszakra korrigálja a férfiak előrehozott öregségi nyugdíjra való jogosultságának alsó korhatárát (59 év), és megtartja a jelenlegi - és a hatályos törvény szerint 2013-tól ismét alkalmazandó - 60 évet. Indokolt továbbá az előrehozott nyugdíjazáshoz kapcsolódó nyugdíjcsökkentési mértékszabály korrekciója is. 1 Beiktatta: évi CLIII. törvény 43.. Hatályos: I. 1-től. 2 Beiktatta: évi CXVI. törvény 97. (1). Hatályos: I. 1-től XII. 31. napját követő időponttal megállapításra kerülő nyugellátásokra kell alkalmazni. 3 Megállapította: évi CVI. törvény 3.. Hatályos: I. 1-től december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő nyugellátások kiszámítása során kell alkalmazni. Lásd még: ugyane törvény 19. (1)-(3). 4 A évi CLVI. törvény 23. (4) a) szerint módosított szöveggel lép hatályba. 5 Az évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Statisztikai Közlöny 1998/4. számában megjelent Tájékoztató alapján, az évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 1999/33. számában megjelent KSH közlemény alapján, az évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2000/26. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2001/41. számában megjelent KSH tájékoztatás alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Statisztikai Közlöny 2002/2. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2003/32. számában megjelent KSH tájékoztatás alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2004/41. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2005/55. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Statisztikai Közlöny 2006/1. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2007/86. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2008/41. számában megjelent KSH tájékoztató alapján. 6 Beiktatta: évi CLVI. törvény 1.. Hatályos: I. 1-től.

9 9. oldal évben az évi szabályozás szerint megszűnne a résznyugdíj és a nyugdíjminimum. Résznyugdíjra a év szolgálati idővel rendelkezők jogosultak, nyugdíjminimumra pedig a legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezők, ha a keresetük átlaga elérte a nyugdíjminimum összegét. Mind a két szabály szorosan összefügg azzal, hogy milyen lesz a távlati nyugdíjmodell, ezért a távlati modell eldöntéséig a törvény a jelenlegi résznyugdíj és nyugdíjminimum konstrukciót tartja meg. Ennek kihatása a közeli években még nem jelentős, az új öregségi nyugdíjasok 1-2%-át érinti. Az Alkotmánybíróság a 37/2007. (VI. 12.) AB határozatában mulasztásos alkotmánysértést állapított meg. Arra kötelezte a jogalkotót, hogy december 31-ig készítsen átmeneti szabályokat az özvegyi nyugdíjrendszer évi módosításához. Ez a módosítás a feléledési időt (özvegyi nyugdíj későbbi ismételt folyósításának időtartamát) 15 évről 10 évre csökkentette, és csak az érintettek egy részének biztosított átmenetet. A törvény január 1-jétől a 15 éves feléledési idővel biztosítja minden március 1-je (a törvénymódosítás hatálybalépése) előtt elhunyt biztosított hozzátartozójának az özvegyi nyugdíjat, ha az egyéb jogosultsági feltételek is fennállnak. A novemberi törvénymódosítás szerint január 1-jétől a nyugdíjszámításnál a tényleges nettó keresetet kell figyelembe venni, azaz a nyugdíj alapját képező nettó átlagkereset meghatározásánál a bruttó keresetet nem csak adóval, hanem az egyéni járulékokkal is csökkenteni kell (Tny. 13. ). Ez a szabályozás kiegészül azzal, hogy nem a valóban levont összeget kell figyelembe venni - mivel ezekről nincs visszamenőleges nyilvántartás -, hanem a kifizetés időpontjában hatályos mértékek alapján kell kiszámítani a levonandó járulék összeget Az öregségi nyugdíjra jogosultság azon a napon nyílik meg, amelyen a 7. -ban, illetőleg a 18. (1)-(2) bekezdésében meghatározott feltételek mindegyike teljesült. 15. (1) A rokkantsági nyugdíjas és a (2) bekezdésben foglaltak esetén a baleseti rokkantsági nyugdíjas öregségi nyugdíjra nem jogosult. (2) Az öregségi nyugdíjra jogosultságot a baleseti rokkantsági nyugdíj abban az esetben zárja ki, ha ennek összegét szolgálati időként figyelembe vehető jogviszonyban elért kereset alapján állapították meg. 16. Ha az december 31-ét követő és január 1-je előtti időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset forintnál több a forint közötti átlagkeresetrész kilencven százalékát, a forint közötti átlagkeresetrész nyolcvan százalékát, a forint közötti átlagkeresetrész hetven százalékát, a forint közötti átlagkeresetrész hatvan százalékát, az forint közötti átlagkeresetrész ötven százalékát, a forint közötti átlagkeresetrész negyven százalékát, a forint közötti átlagkeresetrész harminc százalékát, a forint közötti átlagkeresetrész húsz százalékát, a forint feletti átlagkeresetrész tíz százalékát kell az öregségi nyugdíj megállapításánál figyelembe venni. 17. (1) január 1-jétől kezdődően a 16. szerinti összeghatárok, a tárgyévet megelőző naptári év I-III. naptári negyedévi és az azt megelőző naptári év IV. negyedévi országos nettó átlagkereset-növekedés, 3 továbbá az ehhez hozzászámított évenkénti nyolcszázalékos növelés együttes mértékének megfelelő - ezres számra kerekített - összeggel emelkednek. A járulékfizetési felső határt meghaladó átlagkeresetrészre a járulékfizetési felső határnak megfelelő összegre vonatkozó százalékos mértéket kell alkalmazni. (2) január 1-jétől kezdődően az előző évi összeghatárok évente, a tárgyévet megelőző naptári év I. naptári félévi és az azt megelőző naptári év II. félévi országos nettó átlagkereset-növekedés, 3 továbbá az ehhez hozzászámított évenkénti nyolcszázalékos növelés együttes mértékének megfelelő - ezres számra kerekített - összeggel emelkednek. A járulékfizetési felső határnak a 13. (1) bekezdése szerint csökkentett összegét meghaladó átlagkeresetrészre a járulékfizetési felső határnak a 13. (1) bekezdése szerint csökkentett összegére vonatkozó százalékos mértéket kell alkalmazni évben az összeghatárokat az (1) bekezdés szerint évre meghatározott összeghatárok alapján kell megállapítani. 1 Módosította: évi CLVI. törvény 23. (2) a) ac). 2 Számozását módosította: évi IV. törvény Az évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Statisztikai Közlöny 1998/4. számában megjelent Tájékoztató alapján, az évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 1999/33. számában megjelent KSH közlemény alapján, az évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2000/26. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2001/41. számában megjelent KSH tájékoztatás alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Statisztikai Közlöny 2002/2. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2003/32. számában megjelent KSH tájékoztatás alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2004/41. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2005/55. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Statisztikai Közlöny 2006/1. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2007/86. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, a évi nettó átlagkereset Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2008/41. számában megjelent KSH tájékoztató alapján. 4 Beiktatta: évi IV. törvény 67.. A második mondat szövegét módosította: évi CLVI. törvény 23. (2) a) ad).

10 10. oldal 2. Cím A nyugdíjjogosultság A december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő öregségi nyugdíj esetében 18. (1) Társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra a hatvankettedik életéve betöltésétől az jogosult, aki legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik. (2) 1 Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki legalább tizenöt év szolgálati időt szerzett, és az (1) bekezdés szerint rá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte. (3)-(6) 2 18/A. 3 (1) december 31-éig a 62. életév betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult az a férfi, aki 60. életévét betöltötte, illetve az a nő, aki 59. életévét betöltötte, és legalább 40 év szolgálati időt szerzett, valamint a Tbj. 5. -a (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. (2) december 31-éig csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult, aki legalább 37 év szolgálati időt szerzett, és megfelel az (1) bekezdésben meghatározott egyéb feltételeknek. (3) A (2) bekezdés szerinti esetben a csökkentés mértéke a társadalombiztosítási nyugdíj megállapításának időpontjától a 62. életév betöltéséig terjedő időszak minden 30 napjára az előírt szolgálati időnél a) nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében havi 0,1 százalék, b) nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében havi 0,2 százalék, c) nappal rövidebb szolgálati idővel rendelkező esetében havi 0,3 százalék. (4) Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a csökkentést nem érinti. 18/B. 3 (1) január 1-jétől a 62. életév betöltését megelőzően előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult, aki a) 60. életévét betöltötte, és b) legalább 37 év szolgálati időt szerzett, valamint c) a Tbj. 5. -a (1) bekezdésének a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll. (2) Az (1) bekezdés szerinti előrehozott öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy az öregségi nyugdíj összegét a) annyiszor 0,3 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik a 62. életév betöltéséhez, ha a jogosult a 61. életévét betöltötte, b) 3,6 százalékkal, továbbá annyiszor 0,4 százalékkal kell csökkenteni, ahányszor 30 naptári nap hiányzik a 61. életév betöltéséhez, ha a jogosult a 61. életévét nem töltötte be. (3) Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a csökkentést nem érinti. A módosítás december 31-ig megőrzi a hatályos szabályok szerinti, csökkentés nélküli előrehozott nyugdíjkonstrukciót, és a csökkentés jelenlegi szabályait január 1-jétől azonban a biztosításmatematikailag korrektebb nyugdíjcsökkentési szabályokat hirdeti meg, kellő felkészülési időt hagyva. A törvény szerint nyugdíjcsökkentés az előrehozott nyugdíjazási életkorral arányos mértékeket tartalmaz Aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá egészségre különösen ártalmas munkát végzett, korkedvezményre a 8-8/C. -ban foglaltak megfelelő alkalmazásával jogosult. Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultság meghatározásánál a 11. -ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. Az öregségi nyugdíj összege A december 31-ét követően megállapításra kerülő nyugdíjak esetében 20. (1) Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati időtől és a figyelembe vehető havi bruttó átlagkereset 5 összegétől függ. Ezek alapján, ha a biztosított kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz átutalták, az öregségi nyugdíj összege szolgálati idő év a havi bruttó átlagkereset százaléka 1 Megállapította: évi CLVI. törvény 2.. Hatályos: I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 22. (3)-(5). 2 Hatályon kívül helyezte: évi CLVI. törvény 23. (1) a) ad). Hatálytalan: I. 1-től. 3 Beiktatta: évi CLVI. törvény 3.. Hatályos: I. 1-től. Lásd: évi CLVI. törvény 22. (3)-(5). 4 Módosította: évi LXXXIV. törvény 32. ab). 5 A bruttó átlagkereset 1998-ban Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 1999/33. számában megjelent KSH közlemény alapján, 1999-ben Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2000/26. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, 2000-ben Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2001/41. számában megjelent KSH tájékoztatás alapján, 2001-ben Ft/fő/hó volt a Statisztikai Közlöny 2002/2. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, 2002-ben Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2003/32. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, 2003-ban Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2004/41. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, 2004-ben Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2005/55. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, 2005-ben Ft/fő/hó volt a Statisztikai Közlöny 2006/1. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, 2006-ban Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2007/86. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, 2007-ben Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2008/41. számában megjelent KSH tájékoztató alapján.

11 11. oldal 20 33, , , , , , , , , , , , , , , , , , , , ,00 és minden további évre 1,65-1,65 százalék. (2) Ha a biztosítottnak a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget saját döntése alapján nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, az öregségi nyugdíj összege a következő: szolgálati idő év a havi bruttó átlagkereset százaléka 20 24, , , , , , , , , , , , , , , ,70

12 12. oldal 36 43, , , , ,80 és minden további évre 1,22-1,22 százalék. (3) Aki január 1-je előtt öregségi nyugdíjra jogot szerzett és kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, az igényérvényesítés időpontjától függetlenül a 12. szerinti mértékű öregségi nyugdíjra jogosult. 21. (1) Az öregségi nyugdíj összege - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az annak alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet. (2) 1 Aki az öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz előírt szolgálati idővel rendelkezik és a - 7. (1) és (4)-(5) bekezdése szerinti - reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül legalább 30 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után az öregségi nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj 0,5 százaléka. (3) A (2) bekezdésben meghatározott nyugdíjnöveléssel az öregségi nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj a megállapítása alapjául szolgáló havi átlagkeresetet meghaladhatja. 22. (1) Az öregségi nyugdíj összegét az január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért (kifizetett) - a kifizetés idején érvényes szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló -, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. Keresetként, jövedelemként kell figyelembe venni: 2 a) az január 1-je és december 31-e közötti, illetőleg az január 1-je előtti keresetek, jövedelmek esetén az december 31. napján érvényes társadalombiztosítási szabályok szerint a főfoglalkozásban elért jövedelmet, az ezen időszak alatt kifizetett év végi részesedést, prémiumot, jutalmat és a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadékot, b) január 1-jétől az január 1-je előtti rendelkezések szerinti, illetőleg január 1-jétől a Tbj.-ben meghatározott biztosítással járó jogviszonyból származó - nyugdíjjárulék-alapot képező - keresetet, jövedelmet, több biztosítással járó jogviszony esetén a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettségre meghatározott összeghatárig összeszámított keresetet, jövedelmet és évben a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó baleseti járadékot, c) amennyiben a nyugdíjjárulékot a biztosítási jogviszony keretében meghatározott összeg után kellett fizetni, ezt az összeget, d) 3 e) 4 a felszolgálási díj 81%-át, f) 4 a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló 81%-át, g) 5 azon egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) alap 50 százalékát, január 1-jétől 61 százalékát, amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15 százalék, h) 6 a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény szerinti munka-rehabilitációs díjat, i) 7 a Tbj. 30/A. (2) bekezdésében meghatározott mezőgazdasági őstermelő esetében az éves bevételének 6 százalékát. (2) 8 Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset meghatározásánál a munkanélküli-járadék, vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás, a gyermekgondozási segély, nyugdíjjárulék-köteles szociális ellátások (gyermeknevelési támogatás, ápolási díj), a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) ai és 5. -a szerinti prémiumévek program, illetőleg különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás, a rehabilitációs járadékról szóló évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) szerinti rehabilitációs járadék összegét, valamint a felsorolt ellátások folyósításának időtartama alatti biztosítással járó jogviszonyból származó jövedelmet (keresetet) - a kifizetésük (folyósításuk) időpontjától függetlenül - figyelmen kívül kell hagyni. Ha az igénylőre kedvezőbb, a) a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, a munkanélküli-járadék, vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás, a Péptv és 5. -a szerinti prémiumévek program, illetőleg különleges foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás, továbbá az Rjtv. szerinti rehabilitációs járadék összegét, b) amennyiben az a) pontban meghatározott ellátás folyósításával egyidejűleg biztosítási jogviszonnyal is rendelkezik, az abból származó 1 Megállapította: jövedelem (kereset) évi CXVI. és törvény az ellátás 97. együttes (2). Hatályos: összegét I. 1-től XII. 31. napját követő időponttal megállapításra kerülő nyugellátásokra kell alkalmazni. kell 2 Módosította: keresetként figyelembe évi IV. törvény venni. 84. (2) cb). 3 Hatályon kívül helyezte: évi XVII. törvény 82. (6) a). Hatálytalan: IV. 7-től. 4 Beiktatta: évi LXXXII. törvény 37.. Hatályos: X. 1-től. 5 Beiktatta: évi CXX. törvény 14. (3). Módosította: évi CXXVI. törvény 419. (2). 6 Beiktatta: évi CLXX. törvény 63. (1). Jelölését módosította: évi CVI. törvény 20. (4). 7 Beiktatta: évi LXI. törvény Hatályos: I. 1-től. 8 Megállapította: évi LXXXIV. törvény 18. (3). Hatályos: I. 1-től. Lásd: évi LXXXIV. törvény 30. (3)-(6).

13 13. oldal (3) A havi átlagkereset megállapítása előtt a nyugdíjazást megelőző harmadik év előtti naptári években elért keresetet, jövedelmet a bruttó átlagkereset 1 egyes években történő növekedését alapul véve a nyugdíjazást megelőző második naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani. (4) 2 Amennyiben a biztosított az (1) bekezdésben meghatározott időszaknak - vagy ha ennél a szolgálati idő kevesebb, e rövidebb időnek - legalább a felében rendelkezik a nyugdíjszámítás alapjául szolgáló keresettel, jövedelemmel, a havi átlagkeresetet a tényleges - a kifizetés időpontjában érvényes jogszabályok szerint nyugdíjjárulék-alapot képező - kereset, jövedelem alapján kell meghatározni. (5) 3 Ha a (4) bekezdés szerinti időszakban, az átlagszámítási időnek legalább a fele részére a nyugdíjat igénylőnek nincs keresete, jövedelme, a hiányzó időre eső napokra a keresetet, jövedelmet az január 1-je előtti legközelebbi időszak keresete, jövedelme alapján kell a (3) bekezdés alkalmazásával növelten figyelembe venni. Ha ez sem áll rendelkezésre, keresetként - a nyugellátás megállapításának kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva - a hiányzó időre érvényes, külön jogszabályban általánosan meghatározott minimálbér harmincad részét kell figyelembe venni azokra a naptári napokra, amelyekre nyugdíjalapot képező kereset, jövedelem nem volt és a (7)-(8) bekezdés alkalmazásánál e naptári napok is osztószámot képeznek. (6) A kereseteket naptári évenként kell meghatározni, és ezt követően kell a (3) bekezdés alapján a nyugdíjazást megelőző harmadik naptári év előtti kereseteket a (3) és az (5) bekezdések szerint kiigazítani. (7) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetet úgy kell meghatározni, hogy az (1) bekezdés, illetőleg az (5) bekezdés szerinti időszak alatt elért és a (6) bekezdés szerint növelt kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszaknak a biztosításban töltött azon napjainak számával, amelyekre a nyugdíjat igénylőnek az (1) és (5) bekezdésekben említett keresete, jövedelme volt. Az így kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel, és el kell osztani 12-vel. (8) Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni. (9) 4 A Péptv. 4/A. -a szerinti prémiumévek programban részt vevő biztosított esetében - a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset megállapításánál a részmunkaidőre megállapított, ténylegesen kifizetett kereset mellett a nyugdíjjárulék-, illetve nyugdíjbiztosítási járulékkiegészítés alapjaként számított összeget is figyelembe kell venni. Ha a prémiumévek programba történő belépése és munkaviszonya megszűnése közötti időszakban a biztosított prémiumévek programhoz kapcsolódó, részmunkaidőre szóló munkabérét emelték, akkor a járulékkiegészítés alapjaként számított összeget szintén ezen emelés százalékos arányával megemelten kell figyelembe venni. Többszöri béremelés esetén a prémiumévek programba történő bekerüléskor, illetve annak megszűnésekor érvényes bér közötti százalékos arány veendő alapul. A 39. -ban szereplő rendelkezéseket ebben az esetben nem kell alkalmazni. 22/A. 5 (1) 6 A saját jogú nyugellátásban részesülő személy - ideértve azt a személyt is, akinek nyugellátása a 83/A-83/B. szerint szünetel - nyugellátását kérelemre minden, december 31-ét követően saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenysége 365 napja után, az általa ezen időszakban fizetendő nyugdíjjárulék alapja havi átlagos - a 13. (3) bekezdése szerint növelt - összegének 0,5 százalékával meg kell emelni. (2) Az (1) bekezdés szerinti átlagos havi összeget úgy kell meghatározni, hogy a nyugellátás folyósítása, illetve szüneteltetése alatt elért, járulékalapot képező kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani ezen időszaknak a biztosításban töltött azon napjainak számával, amelyekre a nyugdíjasnak keresete, jövedelme volt. Az így kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel, és el kell osztani 12-vel. Jelenleg a nyugdíjas alkalmazottak után csak a munkáltató fizet járulékot, a kiegészítő tevékenységet végző vállalkozók nem fizetnek járulékot a Nyugdíjbiztosítási Alapba január 1-jétől egységessé válik a járulékfizetés és a nyugdíjas biztosított is fizet nyugdíjjárulékot. (Ezt a változást a járulék fizetésről szóló törvény tartalmazza.) A többletjárulék-fizetéshez többletjuttatás kapcsolódik. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben jelenleg a nyugdíj újraszámítása nem minden esetben eredményezne magasabb nyugdíjat, ezért a többletjárulék-fizetéshez speciális nyugdíjemelés kapcsolódik. A Tny. új 22/A -a tartalmazza, hogy minden 365 napos járulékfizetés után az átlagos járulékalap 0,4%-ával kell a nyugellátást megemelni. A járulékfizetés előírása január 1-jén lép hatályba, 2008-tól igényelhető az első nyugdíjnövelés. 1 A bruttó átlagkereset 1998-ban Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 1999/33. számában megjelent KSH közlemény alapján, 1999-ben Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2000/26. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, 2000-ben Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2001/41. számában megjelent KSH tájékoztatás alapján, 2001-ben Ft/fő/hó volt a Statisztikai Közlöny 2002/2. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, 2002-ben Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2003/32. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, 2003-ban Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2004/41. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, 2004-ben Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2005/55. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, 2005-ben Ft/fő/hó volt a Statisztikai Közlöny 2006/1. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, 2006-ban Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2007/86. számában megjelent KSH tájékoztató alapján, 2007-ben Ft/fő/hó volt a Magyar Közlöny 2008/41. számában megjelent KSH tájékoztató alapján. 2 Módosította: évi CXXXV. törvény 122. (1). Ugyane törvény 118. (4) alapján rendelkezéseit a december 31-e utáni időponttól megállapításra kerülő ellátásokra kell alkalmazni. 3 A második mondat szövegét megállapította: évi CXXXIII. törvény 102. (1). Hatályos: I. 1-től. 4 Beiktatta: évi LXXII. törvény 3. (4) c). Hatályos: X. 1-től. 5 Beiktatta: évi CVI. törvény 5.. Hatályos: I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 19. (1)-(3). 6 Megállapította: évi CLVI. törvény 4.. Hatályos: I. 1-től.

14 14. oldal III. Fejezet A ROKKANTSÁGI ÉS A BALESETI ROKKANTSÁGI NYUGDÍJ 1. Cím A rokkantsági nyugdíj A nyugdíjjogosultság 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki a) egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás egy évig nem várható (a továbbiakban: rokkant), b) a szükséges szolgálati időt megszerezte, és c) rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti keresetnél. (2) Az öregségi - ideértve az előrehozott öregségi nyugdíjat is - és a baleseti rokkantsági nyugdíjas rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. Rokkantsági nyugdíj nem állapítható meg annak, aki saját rokkantságát szándékosan okozta, továbbá annak sem, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, kivéve, ha öregségi nyugdíjra korkedvezmény címén jogosult, vagy rokkantsági nyugdíjat a jogosultság feléledése címén igényel. EBH A biztosítási jogviszony szünetelése szabadságvesztés időtartama alatt nem zárja ki a rokkantsági nyugdíj megszüntetését (1997. évi LXXX. törvény 8. ; évi LXXXI. törvény 23., 30. ). EBH A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzésének a rokkantság megállapításakor van jelentősége. Ennek hiányában - jövőbeni rokkantsági nyugdíj feltételeként - nem kérhető annak megállapítása, hogy a fél a rokkantsági nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt korábbi életkorban megszerezte [Pp. 123., évi LXXXI. törvény (Tny.) 23. (1) bekezdés]. BH A rokkantsági nyugellátást igénylő utóbb - az eljárás alatt - bekövetkezett állapotrosszabbodását nem lehet a társadalombiztosítási határozat jogszabályba ütközését megalapozóként figyelembe venni [Tny. 23. (1) bekezdés; KK 22. számú állásfoglalás]. BH Aki az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett, és huszonkét éves kora előtt megrokkan, a szolgálati idejének tartamára tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra. Aki a szolgálati idejének a kezdetét megelőző időtől rokkant, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az igénybejelentés időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte, és rendszeresen nem dolgozik, vagy a keresete lényegesen kevesebb a nyugdíj igénylését megelőző keresetnél [1997. évi LXXXI. tv. 23. (1) bek., 24. (1), (2) és (3) bek., 25. (4) bek.]. A nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő 24. (1) A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő 22 éves életkor betöltése előtt 2 év, éves életkorban 4 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 3 év, éves életkorban 6 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 4 év, éves életkorban 8 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 6 év, éves életkorban 10 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 8 év, éves életkorban 15 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 12 év, 55 éves életkor betöltésétől 20 év, korkedvezményre jogosító munkakörben 16 év. (2) Az, aki az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett és huszonkét éves kora előtt megrokkan, szolgálati idejének tartamára tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra. (3) Az a rokkant, aki a) a negyvenötödik életévét, illetőleg július 1-je előtt az ötvenötödik életévét már betöltötte és legalább tízévi, b) június 30-át követően az ötvenötödik életévét betölti és legalább tizenöt évi szolgálati idővel rendelkezik, rokkantsági résznyugdíjra jogosult. EBH A szolgálati idő számítására a Tny. 24. (2) bekezdésében meghatározott kedvezmény nem illeti meg azt a személyt, aki már azt megelőzően megrokkant, mintsem a szolgálati ideje megkezdődött volna [1997. évi LXXXI. tv. 24. (2) bekezdés, 25. (4) bekezdés]. BH A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megállapításánál a szolgálati idő számítására vonatkozó kedvezmény nem illeti meg azt, aki a szolgálati idő megkezdése előtt megrokkant, ilyen esetben az igénybejelentés időpontjában betöltött életkor szerinti szolgálati idő irányadó [Tny. 24. (1)-(3) bekezdés, 25. (4) bekezdés]. BH Aki az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett, és huszonkét éves kora előtt megrokkan, a szolgálati idejének tartamára tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra. Aki a szolgálati idejének a kezdetét megelőző időtől rokkant, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az igénybejelentés időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte, és rendszeresen nem dolgozik, vagy a keresete lényegesen kevesebb a nyugdíj igénylését megelőző keresetnél [1997. évi LXXXI. tv. 23. (1) bek., 24. (1), (2) és (3) bek., 25. (4) bek.]. 1 Módosította: évi CLVI. törvény 23. (1) a) ae).

15 15. oldal 25. (1) A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megállapításánál a megrokkanás időpontjában betöltött életkort kell figyelembe venni. (2) Az, aki a megrokkanáskor betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az alacsonyabb korcsoportban az előírt szolgálati időt megszerezte és ezt követően szolgálati idejében a megrokkanásig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét. (3) Abban az esetben, ha az igénylő korkedvezményre jogosító és egyéb szolgálati időt is szerzett, a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időnek nem kizárólag korkedvezményre jogosító idő alapján történő számításánál a korkedvezményre jogosító munkakörben eltöltött minden évet egy és negyedévként kell számításba venni. (4) Az, aki szolgálati idejének a kezdetét megelőző időtől rokkant, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az igénybejelentés időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a nyugdíj igénylését megelőző kereseténél. EBH A szolgálati idő számítására a Tny. 24. (2) bekezdésében meghatározott kedvezmény nem illeti meg azt a személyt, aki már azt megelőzően megrokkant, mintsem a szolgálati ideje megkezdődött volna [1997. évi LXXXI. tv. 24. (2) bekezdés, 25. (4) bekezdés]. BH A rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megállapításánál a szolgálati idő számítására vonatkozó kedvezmény nem illeti meg azt, aki a szolgálati idő megkezdése előtt megrokkant, ilyen esetben az igénybejelentés időpontjában betöltött életkor szerinti szolgálati idő irányadó [Tny. 24. (1)-(3) bekezdés, 25. (4) bekezdés]. BH Aki az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett, és huszonkét éves kora előtt megrokkan, a szolgálati idejének tartamára tekintet nélkül jogosult rokkantsági nyugdíjra. Aki a szolgálati idejének a kezdetét megelőző időtől rokkant, rokkantsági nyugdíjra akkor jogosult, ha az igénybejelentés időpontjában betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt megszerezte, és rendszeresen nem dolgozik, vagy a keresete lényegesen kevesebb a nyugdíj igénylését megelőző keresetnél [1997. évi LXXXI. tv. 23. (1) bek., 24. (1), (2) és (3) bek., 25. (4) bek.]. A nyugdíjjogosultság megnyílása 26. (1) 1 A rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azzal a nappal nyílik meg, amelytől a rokkantság a rehabilitációs szakértői szerv véleménye szerint fennáll. Ha a rehabilitációs szakértői szerv a megrokkanás időpontjáról nem nyilatkozott, a megrokkanás időpontjának az igénybejelentés napját kell tekinteni. (2) Ha az igénylőnek az (1) bekezdésben megjelölt napig nincs meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati ideje, a rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szükséges szolgálati idő megszerzését követő nappal nyílik meg. BH Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete Orvosi Bizottságai által az egészségromlás mértéke tekintetében tett megállapítások olyan szakértői vélemények, amelyek irányadóak a rokkantság, a rokkantsági csoportokba történő besorolás vagy átsorolás, valamint a rokkantsági állapot megszűnése vonatkozásában. E szakvélemények teljes részletességgel tartalmazzák az igénylő egészségi állapotának leírását, és ennek alapján százalékok meghatározásával véleményezik, hogy rokkantnak tekinthető-e, illetőleg melyik rokkantsági csoportba tartozik. E szakvélemények helytállósága, illetve az azokon alapuló társadalombiztosítási határozatok csak abban az esetben vitathatóak sikerrel a perben, ha a fél konkrétan hivatkozik az egészségromlásával kapcsolatos olyan körülményekre, amelyeket az orvosi bizottságok nem vizsgáltak, illetve figyelmen kívül hagytak [1997. évi LXXXI. tv. 26. (1) bek.]. BH Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete Orvosi Bizottságai által az egészségromlás mértéke tekintetében tett megállapítások olyan szakértői vélemények, amelyek irányadóak a rokkantság, a rokkantsági csoportokba történő besorolás vagy átsorolás, valamint a rokkantsági állapot megszűnése vonatkozásában. E szakvélemények teljes részletességgel tartalmazzák az igénylő egészségi állapotának leírását, és ennek alapján százalékok meghatározásával véleményezik, hogy rokkantnak tekinthető-e, illetőleg melyik rokkantsági csoportba tartozik. E szakvélemények helytállósága, illetve az azokon alapuló társadalombiztosítási határozatok csak abban az esetben vitathatóak sikerrel a perben, ha a fél konkrétan hivatkozik az egészségromlásával kapcsolatos olyan körülményekre, amelyeket az orvosi bizottságok nem vizsgáltak, illetve figyelmen kívül hagytak [1997. évi LXXXI. tv. 26. (1) bek.]. 27. (1) Ha az igénylő a 26. -ban meghatározott napon munkaviszonyban áll, rokkantsági nyugdíjra a jogosultság azon a napon nyílik meg, amelytől a) munkaviszonyban már nem áll, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy b) munkát rendszeresen nem végez, és táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül, vagy c) lényegesen kisebb keresetet biztosító munkakörben dolgozik. (2) 2 1 Módosította: évi LXXXIV. törvény 32. ac). 2 Hatályon kívül helyezte: évi IV. törvény 84. (1) cb). Hatálytalan: II. 15-től.

16 16. oldal A nyugdíj összege, a nyugdíj alapjául szolgáló kereset 28. (1) A rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset megállapításánál az öregségi nyugdíjra vonatkozó rendelkezéseket (12., 13., 16., 17. és 22. -ok) kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy amennyiben a rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz szükséges és a figyelembe vehető szolgálati idő együttesen is rövidebb a 22. (1) bekezdésében meghatározott átlagszámítási időszaknál, a rokkantsági nyugdíjat e rövidebb idő alatt elért kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell megállapítani, legalább 30 napi kereset hiányában pedig azt a - külön jogszabályban általánosan meghatározott - minimálbért kell havi átlagkeresetnek tekinteni, amely azt a napot megelőző naptári hónapban érvényes, amely naptól a nyugdíjat megállapítják. (2) Ha a rokkant a magánnyugdíjpénztárba is fizetett tagdíjat és saját döntése szerint az egyéni számláján lévő összeget nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, a szolgálati időtől, az átlagkeresete összegétől és a rokkantság fokától függően kiszámított összeg hetvenöt százalékát kell részére rokkantsági nyugdíjként megállapítani. 29. (1) A rokkantsági nyugdíj mértéke a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól, a nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati idő tartamától és a rokkantság fokától függ. A rokkantság fokának megfelelően a) a III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki rokkant, de nem teljesen munkaképtelen, b) a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul, c) az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul. (2) 1 A rokkantsági nyugdíj összege nem lehet kevesebb az (1) bekezdésben meghatározott rokkantsági csoportok sorrendjében a havi átlagkereset 37,5, 42,5, illetőleg 47,5 százalékánál. (3) A rokkantsági nyugdíj összege az ennek alapját képező havi átlagkeresetnél több nem lehet. (4) A rokkantsági nyugdíj mértéke huszonöt évet meghaladó szolgálati idő után a III. rokkantsági csoportban az öregségi nyugdíj mértékével azonos. (5) A rokkantsági nyugdíj összege a II. rokkantsági csoportban a havi átlagkereset öt, az I. rokkantsági csoportban pedig tíz százalékával több, mint a III. rokkantsági csoportban. (6) 2 A rokkantsági nyugdíj legkisebb összege évenként a januári nyugdíjemelés mértékének megfelelően évenként egyszer, január 1-jétől emelkedik. 3 Az 1998-ban érvényes összeg meghatározására a 12. (3), (5) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A rokkantság felülvizsgálata, a rokkantsági nyugdíj módosítása és a feléledés 30. (1) A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy rendszeresen dolgozik és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. (2) A rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szolgálati idő tartamától függetlenül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei a nyugdíj megszüntetése után öt éven belül újra bekövetkeznek. A jogosultat a nyugdíj megszüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik. (3) Az, aki az öregségi nyugdíjra jogosító életkort - ide nem értve a korkedvezményre jogosultat - még nem töltötte be, feléledés helyett kérheti rokkantsági nyugdíjra jogosultságának új igényként történő elbírálását. EBH A biztosítási jogviszony szünetelése szabadságvesztés időtartama alatt nem zárja ki a rokkantsági nyugdíj megszüntetését (1997. évi LXXX. törvény 8. ; évi LXXXI. törvény 23., 30. ). 31. (1) Ha a rokkantsági nyugdíjas állapotváltozás miatt más rokkantsági csoportba kerül, rokkantsági nyugdíja mértékét ennek megfelelően módosítani kell. Az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után azonban a rokkantsági nyugdíj mértékét állapotváltozás miatt módosítani nem lehet. (2) A rokkantsági nyugdíjat az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után csak a III. rokkantsági csoportnak megfelelő összegben lehet újból megállapítani. (3) A rokkantsági nyugdíjat és a baleseti rokkantsági nyugdíjat állapotváltozás esetén rokkantsági csoportonként annak a rokkantsági nyugdíjnak az öt százalékával kell emelni, illetőleg csökkenteni, amely a rokkantat az állapotváltozás időpontjában megilleti. 2. Cím A baleseti rokkantsági nyugdíj A nyugdíjjogosultság 32. (1) Baleseti rokkantsági nyugdíj üzemi baleset vagy foglalkozási betegség esetén a 33. -ban meghatározott feltételek mellett jár. 1 Megállapította: évi LXXVII. törvény 4.. Hatályos: I. 1-től. A rendelkezést az XII. 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő ellátásokra kell alkalmazni. 2 Módosította: évi CLVI. törvény 23. (1) a) af). 3 Az évi XC. törvény 57. -a szerint, fenti rendelkezéstől eltérően, 1999-ben az emelkedés 12%. Lásd: 222/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet.

17 17. oldal (2) Az üzemi baleset társadalombiztosítási fogalmát, a baleseti nyugellátásra jogot adó foglalkozási betegségek jegyzékét, az üzemi balesetek és a foglalkozási betegségek bejelentésére és nyilvántartására, valamint az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény (a továbbiakban: Eb.) határozza meg. (3) Az, aki sérülését szándékosan okozta, vagy az orvosi segítség igénybevételével, illetőleg a baleset bejelentésével szándékosan késlekedett, sérülése alapján baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult. 33. (1) Baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki munkaképességét hatvanhét százalékban túlnyomóan üzemi baleset következtében elvesztette, és rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél. (2) Baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult az is, aki munkaképességét ötven százalékban szilikózis következtében vesztette el, és nem dolgozik, vagy szilikózisveszély-mentes munkakörben, illetőleg munkahelyen a) nem rendszeresen dolgozik, vagy b) keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél. (3) A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megnyílása szempontjából a 26. és 27. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A nyugdíj összege 34. (1) A baleseti rokkantsági nyugdíj összegét a rokkantsági nyugdíj megállapítására vonatkozó rendelkezések szerint, vagy ha az kedvezőbb, az igénylő kérelmére a balesetet megelőző egyévi, nyugdíjjárulék alapját képező kereset alapján kell meghatározni. (2) A baleseti rokkantsági nyugdíj mértéke a rokkantság fokától és a szolgálati idő tartamától függ. A rokkantság fokának megfelelően a) a III. rokkantsági csoportba tartozik az, aki munkaképességének a hatvanhét - szilikózis miatt az ötven - százalékát elvesztette, de nem teljesen munkaképtelen, b) a II. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul, c) az I. rokkantsági csoportba tartozik az, aki teljesen munkaképtelen, és mások gondozására szorul. (3) A baleseti rokkantsági nyugdíj összege az (2) bekezdésben meghatározott rokkantsági csoportok sorrendjében a havi átlagkereset hatvan, hatvanöt, illetőleg hetven százaléka. (4) A baleseti rokkantsági nyugdíj összege a szolgálati idő minden éve után a havi átlagkereset egy százalékával emelkedik, az átlagkeresetnél azonban több nem lehet. A nyugdíjjogosultság megszűnése 35. (1) 1 A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugellátásban részesülő személy túlnyomóan üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés következtében kialakult munkaképesség-csökkenése a hatvanhét - szilikózis miatt az ötven - százalékot már nem éri el. (2) Állapotjavulás nélkül is megszűnik a baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság akkor, ha a nyugdíjas rendszeresen dolgozik és keresete négy hónap óta lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, amelyet a megrokkanás előtti munkakörében rokkantság nélkül elérhetne. A baleseti sérült részére ebben az esetben - a baleseti rokkantsági nyugdíj helyett - az Eb.-ben szabályozott 4. fokozatú baleseti járadékot kell megállapítani. (3) 2 A baleseti rokkantsági nyugdíj állapotváltozás miatti módosítására és a feléledésére a ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár (7. ) betöltését követően a baleseti rokkantsági nyugdíjat egészségromlás miatt módosítani kell. Jogosultság újabb üzemi baleset esetén 36. (1) Újabb üzemi baleset esetén valamennyi baleset következményét együttesen kell figyelembe venni. (2) Az (1) bekezdésben megjelölt esetben a baleseti rokkantsági nyugdíjat a korábbi és az újabb üzemi balesetre irányadó átlagkeresetek közül a kedvezőbb alapján kell megállapítani. 3. Cím 3 A december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj 3 A rokkantsági nyugdíjjogosultság 3 36/A. 4 (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki a) esetében az Rjtv. 1. -ának a) pontjában meghatározott egészségkárosodás (a továbbiakban: egészségkárosodás) aa) 79 százalékot meghaladó mértékű, vagy 1 Megállapította: évi IV. törvény 69.. Hatályos: II. 15-től. 2 Megállapította: évi LXXVII. törvény 5.. Hatályos: I. 1-től. A rendelkezést az XII. 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő ellátásokra kell alkalmazni. 3 Beiktatta: évi LXXXIV. törvény 18. (4). Hatályos: I. 1-től. 4 Beiktatta: évi LXXXIV. törvény 18. (4). Hatályos: I. 1-től. Lásd: évi LXXXIV. törvény 30. (3)-(6).

18 18. oldal ab) százalékos mértékű, ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelőző munkakörében, illetve a képzettségének megfelelő más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján rehabilitációja nem javasolt [az aa)-ab) pontok szerinti ismérvek valamelyikének megfelelő személy a továbbiakban: rokkant], és b) az életkorára előírt szolgálati idővel rendelkezik, és c) az egészségkárosodás következtében ca) az Rjtv. 1. -ának b) pontja szerinti kereső tevékenységet nem folytat, vagy cb) az Rjtv. 1. -ának c) pontja szerinti keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és d) táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül. (2) Az (1) bekezdés szerinti jogosultság elbírálásánál a 23. (2) bekezdésében, valamint a 26. -ban foglaltakat alkalmazni kell. A rokkantsági nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idő 1 36/B. 2 A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő meghatározására a ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A rokkantsági nyugdíj összege, mértéke, az alapul szolgáló kereset 1 36/C. 2 A rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset megállapítására, valamint a rokkantsági nyugdíj összegének meghatározására a ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a rokkantsági nyugdíj mértékét a 36/A. (1) bekezdésének aa) pontja szerinti esetben - attól függően, hogy a jogosult mások gondozására szorul-e - az I. vagy II. rokkantsági csoportnak, az ab) pontja szerinti esetben pedig a III. rokkantsági csoportnak megfelelően kell meghatározni. A rokkantsági nyugdíj megszűnése és feléledése 1 36/D. 2 (1) A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas már nem rokkant, vagy az Rjtv. 1. -ának b) pontja szerinti kereső tevékenység folytatása esetén a 36/A. (1) bekezdésének ab) pontja szerinti - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő - nyugdíjas hat egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és a 13. (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal csökkentett - keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének kilencven százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét. A kereset, jövedelem vizsgálata céljából az Rjtv ának (3) bekezdésében foglaltakat a rokkantsági nyugdíjas esetében is alkalmazni kell. (2) Amennyiben a rokkantsági nyugdíjas foglalkoztatására a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv soron kívüli felülvizsgálatot rendel el, amelynek keretében el kell végezni az érintett személy komplex minősítését. A felülvizsgálat, illetve a komplex minősítés időtartamára a rokkantsági nyugdíj folyósítását fel kell függeszteni. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítható, hogy a jogosultsági feltételek továbbra is fennállnak, a rokkantsági nyugdíjat a felfüggesztés időpontjától kezdődően folyósítani kell. A jogosultsági feltételek hiányában a rokkantsági nyugdíjat meg kell szüntetni. (3) A munkaügyi hatóság, illetve a bányafelügyelet a munkaügyi ellenőrzésről szóló évi LXXV. törvény szerinti munkaügyi ellenőrzés keretében a (2) bekezdés szerinti jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozat egy példányának megküldésével értesíti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, amennyiben tudomására jut, hogy a jogsértésre a rokkantsági nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatásával összefüggésben került sor. (4) 3 A rokkantsági nyugdíjra jogosultság a szolgálati idő tartamától függetlenül feléled, ha a jogosultság egyéb feltételei a nyugdíj megszüntetése után öt éven belül újra bekövetkeznek. A jogosultat a nyugdíj megszüntetését követő emelések, kiegészítések is megilletik. Aki az öregségi nyugdíjra jogosító életkort - ide nem értve a korkedvezményre jogosult személyre irányadó életkort - a jogosultság egyéb feltételeinek ismételt bekövetkezésekor még nem töltötte be, feléledés helyett kérheti rokkantsági nyugdíjra való jogosultságának új igényként történő elbírálását. (5) Ha a rokkantsági nyugdíjas egészségkárosodásának mértéke változik, rokkantsági nyugdíja mértékét ennek megfelelően módosítani kell. Az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltése után azonban a rokkantsági nyugdíj mértékét az egészségkárosodás változása miatt módosítani nem lehet. A baleseti rokkantsági nyugdíjjogosultság 1 36/E. 2 (1) Baleseti rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki a) túlnyomóan üzemi baleset vagy foglalkozási betegség következtében rokkant, és b) az egészségkárosodás következtében ba) az Rjtv. 1. -ának b) pontja szerinti kereső tevékenységet nem folytat, vagy 1 Beiktatta: évi LXXXIV. törvény 18. (4). Hatályos: I. 1-től. 2 Beiktatta: évi LXXXIV. törvény 18. (4). Hatályos: I. 1-től. Lásd: évi LXXXIV. törvény 30. (3)-(6). 3 A évi CLVI. törvény 5. szerint beiktatott harmadik mondattal kiegészülve lép hatályba.

19 19. oldal bb) az Rjtv. 1. -ának c) pontja szerinti keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, és c) táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül. (2) A jogosultság elbírálásánál a 26. -ban, valamint a 32. (2)-(3) bekezdésében és a 36. -ban foglaltakat alkalmazni kell. (3) Baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult az is, akinek az egészségkárosodása szilikózis vagy aszbesztózis miatt következett be, és az egészségkárosodás mértéke eléri a 40 százalékot, továbbá az (1) bekezdésben meghatározott egyéb jogosultsági feltételeknek megfelel. A baleseti rokkantsági nyugdíj összegének meghatározása 1 36/F. 2 A baleseti rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset megállapítására, valamint a baleseti rokkantsági nyugdíj összegének meghatározására a 34. -ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a baleseti rokkantsági nyugdíj mértékét a 36/A. (1) bekezdésének aa) alpontja szerinti esetben - attól függően, hogy a jogosult mások gondozására szorul-e - az I. vagy II. rokkantsági csoportnak, az ab) alpontja, valamint a 36/E. (3) bekezdése szerinti esetekben pedig a III. rokkantsági csoportnak megfelelően kell meghatározni. A baleseti rokkantsági nyugdíj megszűnése és feléledése 1 36/G. 2 (1) 3 A baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság megszűnik, ha a nyugdíjas túlnyomóan üzemi baleset, foglalkozási megbetegedés, vagy szilikózis (aszbesztózis) következtében kialakult egészségkárosodás miatt már nem minősül rokkantnak, vagy az Rjtv. 1. -ának b) pontja szerinti kereső tevékenység folytatása esetén a 36/A. (1) bekezdésének ab) alpontja szerinti - a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő - rokkant hat egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és a 13. (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal csökkentett - keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének kilencven százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét. A kereset, jövedelem vizsgálata céljából az Rjtv ának (3) bekezdésében foglaltakat a baleseti rokkantsági nyugdíjas esetében is alkalmazni kell. A baleseti sérült részére abban az esetben, ha a baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosultság a kereseti korlátra való tekintettel szűnik meg, - a baleseti rokkantsági nyugdíj helyett - az Eb.-ben szabályozott 4. fokozatú baleseti járadékot kell megállapítani. (2) Amennyiben a baleseti rokkantsági nyugdíjas foglalkoztatására a foglalkoztatására irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozat hiányában került sor, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv soron kívüli felülvizsgálatot rendel el, amelynek keretében el kell végezni az érintett személy komplex minősítését. A felülvizsgálat, illetve a komplex minősítés időtartamára a baleseti rokkantsági nyugdíj folyósítását fel kell függeszteni. Amennyiben a felülvizsgálat során megállapítható, hogy a jogosultsági feltételek továbbra is fennállnak, a baleseti rokkantsági nyugdíjat a felfüggesztés időpontjától kezdődően folyósítani kell. A jogosultsági feltételek hiányában a baleseti rokkantsági nyugdíjat meg kell szüntetni. (3) A munkaügyi hatóság, illetve a bányafelügyelet a munkaügyi ellenőrzésről szóló évi LXXV. törvény szerinti munkaügyi ellenőrzés keretében a (2) bekezdés szerinti jogsértést megállapító jogerős és végrehajtható határozat egy példányának megküldésével értesíti a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet, amennyiben tudomására jut, hogy a jogsértésre a baleseti rokkantsági nyugdíjban részesülő személy foglalkoztatásával összefüggésben került sor. (4) 4 A baleseti rokkantsági nyugdíj állapotváltozás miatti módosítására és feléledésére a 36/D. (4)-(5) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a baleseti rokkantsági nyugdíj mértékét egészségromlás miatt az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően is módosítani kell. A december 31-ét követő időponttól megállapításra kerülő rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjak esetében is biztosítja a módosítás a korábbi jogosultsági szabályokkal történő összhang megteremtését. A módosítás ugyanis a rokkantsági nyugdíj feléledése esetén továbbra is lehetőséget biztosít a jogosultnak arra, hogy feléledés helyett kérhesse a jogosultság új igényként történő elbírálását, ha az egyéb jogosultsági feltételek ismételt bekövetkezésekor még nem töltötte be az öregségi nyugdíjra jogosító életkort. A baleseti rokkantsági nyugdíj vonatkozásában pedig a módosítás egyrészt továbbra is biztosítja, hogy a baleseti sérült részére az Ebtv.-ben szabályozott 4. fokozatú baleseti járadék kerüljön megállapításra a baleseti rokkantsági nyugdíj helyett, ha azt a keresetre tekintettel kell megszüntetni. A módosítás továbbá - a korábbi szabályozással megegyezően - elrendeli, hogy a baleseti rokkantsági nyugdíj mértékét egészségromlás miatt az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően továbbra is módosítani kell. 1 Beiktatta: évi LXXXIV. törvény 18. (4). Hatályos: I. 1-től. 2 Beiktatta: évi LXXXIV. törvény 18. (4). Hatályos: I. 1-től. Lásd: évi LXXXIV. törvény 30. (3)-(6). 3 A évi CLVI. törvény 6. (1) szerint beiktatott harmadik mondattal kiegészülve lép hatályba. 4 A évi CLVI. törvény 6. (2) szerint megállapított szöveggel lép hatályba.

20 20. oldal IV. Fejezet A SZOLGÁLATI IDŐ 37. (1) A Tbj.-ben biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően szolgálati időként kell figyelembe venni a biztosítással járó jogviszony december 31-e utáni időtartamát akkor is, ha a foglalkoztató a biztosított keresetéből, jövedelméből a nyugdíjjárulékot levonta, azonban annak befizetését részben vagy egészben elmulasztotta, függetlenül attól, hogy a nyugdíjjárulék behajtására tett intézkedés eredményre vezetett-e. (3) 1 Ha a biztosítás ténye, illetőleg a biztosítással járó jogviszony időtartamára vonatkozó adatok a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv (a továbbiakban: társadalombiztosítási igazgatási szervek) nyilvántartásaiból megállapíthatók, azonban a nyugdíjjárulék levonásának (befizetésének) ténye - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által beszerzett - a 43. (2) bekezdés a)-b) pontok szerinti okiratok (igazolások) alapján sem állapítható meg, vagy az okiratok (igazolások) hiányában, illetőleg a foglalkoztató megszűnése miatt nem bizonyítható, a nyugdíjjárulék levonását (megfizetését) vélelmezni kell. (4) A biztosítással járó jogviszony január 1. napját megelőző időtartamát az december 31-én hatályos jogszabályok alapján kell szolgálati időként figyelembe venni. BH Bedolgozói jogviszonyban töltött idő szolgálati időnként való elismerésének feltételei [1997. évi LXXXI. tv. 37., 43. -a; 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 29., 30. -a]. BH A bejelentési kötelezettség elmulasztása, valamint járulékfizetés hiányában a betéti társaság beltagjának - tényleges munkavégzés ellenére sem - állapítható meg szolgálati idő [1997. évi LXXXI. tv. 37. ; 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 35. ; évi II. tv. 54. ; 89/1990. (V. 1.) MT rendelet 126. ]. 38. (1) Szolgálati időként kell továbbá figyelembe venni a) a Tbj.-ben meghatározott, nyugellátás szerzése céljából megállapodást kötött személy esetében azt az időszakot, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették, b) 2 az egyházi szervek által kiállított igazolás alapján az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személyként és szerzetesrendi tagként ilyen minőségben eltöltött, az december 31-ét követően pedig azt az időtartamot, amelyre az előírt nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulékot az egyházi szervek megfizették, c) a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj, valamint a gyermekgondozási segély folyósításának időtartamát, amennyiben az előírt nyugdíjjárulékot megfizették, d) a katonai (polgári) szolgálatban eltöltött időt, e) 3 a táppénz (betegszabadság) - ide nem értve a külön jogszabály rendelkezése szerint kötött megállapodás alapján folyósított táppénzt -, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély folyósításának időtartamát, valamint a gyermekgondozási díj január 1-jét megelőző folyósításának időtartamát, illetőleg az december 31-ét követő gyermekgondozási díj folyósításának azt az időtartamát, amelyre az előírt nyugdíjjárulékot megfizették, f) 4 a munkanélküli-járadék, a vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették, g) azt az időt, amely az december 31-én hatályos rendelkezések szerint szolgálati időnek minősült, h) 5 a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló évi III. törvény szerinti munka-rehabilitáció keretében foglalkoztatott személy tekintetében a munka-rehabilitációs díj folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették, i) 6 az Rjtv. szerinti rehabilitációs járadék folyósításának időtartamát, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették. (2) Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a) az egyéni vállalkozó biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék tartozása van, 7 b) a társas vállalkozás tagja esetében az adott társas vállalkozás tagjaként fennállt biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszonyának azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan a társas vállalkozásnak a biztosítottnak minősülő akkori tagjai után nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék tartozása van, 7 c) az egyéni vállalkozó vagy jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozás tagja, segítő családtagjának az e jogcímen fennállt biztosítási idejének azt az időtartamát, amelyre vonatkozóan az egyéni vállalkozónak, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező társas vállalkozásnak e segítő családtag után nyugdíjbiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék tartozása van. 1 Módosította: évi CIX. törvény 80. (1) k). 2 Megállapította: évi CIX. törvény 19. (2). Módosította: évi CXVI. törvény 113. b). 3 Megállapította: évi CIX. törvény 19. (2). Hatályos: I. 1-től. 4 Megállapította: évi XVII. törvény 82. (6) b). Hatályos: IV. 7-től. 5 Beiktatta: évi CLXX. törvény 63. (2). Hatályos: I. 1-től. 6 Beiktatta: évi LXXXIV. törvény 18. (5). Hatályos: I. 1-től. Lásd: évi LXXXIV. törvény 30. (3)-(6). 7 Helyesbítette: Magyar Közlöny 1997/80.

1997. évi LXXXI. törvény

1997. évi LXXXI. törvény 1. oldal 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 1 Az Országgyűlés az Alkotmányban foglalt elveknek megfelelően az időskorúak és a tartósan vagy véglegesen munkaképtelenné válók,

Részletesebben

1997. évi LXXXI. törvény. a társadalombiztosítási nyugellátásról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek

1997. évi LXXXI. törvény. a társadalombiztosítási nyugellátásról. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. Alapelvek 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról Az Országgyűlés az Alkotmányban foglalt elveknek megfelelően az időskorúak és a tartósan vagy véglegesen munkaképtelenné válók, valamint

Részletesebben

1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 1

1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 1 OptiJus Opten Kft. I. 1997. évi LXXXI. törvény 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról 1 A 2011.3.12. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1 Alapelvek..................

Részletesebben

. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki

. 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki . 23. (1) Rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki a) egészségromlás, illetőleg testi vagy szellemi fogyatkozás következtében munkaképességét hatvanhét százalékban elvesztette és ebben az állapotában javulás

Részletesebben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben

A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítási és egyes szociális jogszabályok legfőbb változásai 2009-ben A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

Hatály: 2006.I.2. - 2006.XII.31. Hatályos - 1997. évi LXXXI. törvény - a társadalombiztosítási nyugellátásról, e

Hatály: 2006.I.2. - 2006.XII.31. Hatályos - 1997. évi LXXXI. törvény - a társadalombiztosítási nyugellátásról, e 1. oldal 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról, 1 egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelettel [A vastag betűs szöveg az 1997. évi LXXXI.

Részletesebben

1997. évi LXXXI. törvény. a társadalombiztosítási nyugellátásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm.

1997. évi LXXXI. törvény. a társadalombiztosítási nyugellátásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelettel [A vastag betûs szöveg az 1997. évi LXXXI. törvény (a

Részletesebben

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI NYUGELLÁTÁS Mint arról a bevezető részben már szó volt, Magyarországon 1993. óta a társadalombiztosítás nem a korábbi egységes szervezeti megoldásban (a három biztosítási területet

Részletesebben

1997. évi LXXXI. törvény. a társadalombiztosítási nyugellátásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm.

1997. évi LXXXI. törvény. a társadalombiztosítási nyugellátásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelettel [A vastag betűs szöveg az 1997. évi LXXXI. törvény (a

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére

TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére TÁJÉKOZTATÓ az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött, öregségi típusú nyugellátásban részesülő személyek részére Az Országgyűlés a 2011. november 28-ai ülésnapján elfogadta a korhatár előtti öregségi

Részletesebben

A nyugdíjak összegének kiszámítása

A nyugdíjak összegének kiszámítása A nyugdíjak összegének kiszámítása A példák kitalált személyek nyugdíjügyei. A fiktív nyugdíjösszegek magasabbak, mint az átlagos nyugdíjösszeg amiatt, hogy illusztrálják a nyugdíj számításának folyamatában

Részletesebben

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009.

A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÉS EGYES SZOCIÁLIS JOGSZABÁLYOK LEGFŐBB VÁLTOZÁSAI 2009. I. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint a szolgáltatások fedezetéről szóló törvény

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó a 2011. január 1-jétől kezdődően alkalmazásra kerülő nyugdíjszabályokról

T á j é k o z t a t ó a 2011. január 1-jétől kezdődően alkalmazásra kerülő nyugdíjszabályokról T á j é k o z t a t ó a 2011. január 1-jétől kezdődően alkalmazásra kerülő nyugdíjszabályokról A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényt (a továbbiakban: Tny.) módosító, 2011.

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel,

ügyvezetésnek minősül vezető tisztségviselői Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet a társasággal, testületeivel, A gazdasági társaságokról szóló 2006. IV szerint nek minősül a társaság irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatala, amelyek vagy a társasági szerződés alapján nem tartoznak a

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra Az 1952. október 10-én született 25 év szolgálati idővel rendelkező egyéni vállalkozó 2015. április 11-én öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet terjesztett

Részletesebben

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést.

[Az érintetteknek kérelmet benyújtani nem kell, a nyugdíjfolyósító szerv hivatalból jár el, de a továbbfolyósításról nem hoz külön döntést. TÁJÉKOZTATÓ az egészségkárosodáson alapuló nyugellátásban és egyéb nyugdíjszerű szociális ellátásban részesülő személyek, valamint azok részére, akiknek az ügyében folyamatban van a hatósági eljárás Az

Részletesebben

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013

Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Az egészségkárosodás alapján ellátásban részesülők munkavállalása 2013 Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban részesülő

Részletesebben

(E törvény alkalmazásában:) 46. Biztosítással járó jogviszony:

(E törvény alkalmazásában:) 46. Biztosítással járó jogviszony: TÁJÉKOZTATÓ A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló T/4663. számú törvényjavaslatról A Törvényjavaslat jelentős változásokat

Részletesebben

1997. évi LXXXI. törvény (Tny.)

1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) és a végrehajtására kiadott 168/1997. (X. 6.) kormányrendelet (R.) egységes szerkezetbe foglalt szövege Az Országgyűlés az Alaptörvényben

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó A

T Á J É K O Z T A T Ó A T Á J É K O Z T A T Ó A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszűntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényről (megjelent a Magyar Közlöny 148. számában) Az elfogadott

Részletesebben

168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet

168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet OptiJus Opten Kft. I. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet A 2011.3.25. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék Hatáskör, illetékesség 1 Az öregségi nyugdíj, valamint az előrehozott

Részletesebben

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer

17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 17. Az idősek egészségügyi ellátása, nyugdíjrendszer 1.Egészségügyi ellátás igénybevétele Az időskorúak gyakrabban szorulnak orvosi kezelésre, gyakrabban utalják őket szakorvoshoz és gyakrabban kezelik

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01.

AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. AZ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS ALAPJÁN ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK MUNKAVÁLLALÁSA 2014.01. Lehet-e, és ha igen, milyen keresettel rokkantsági, rehabilitációs ellátásban, illetve egészségkárosodása alapján más ellátásban

Részletesebben

T/16300. számú. törvényjavaslat. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról

T/16300. számú. törvényjavaslat. a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/16300. számú törvényjavaslat a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény módosításáról Előadó: Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07.

A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. A gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek jogviszonya, biztosítási és járulékfizetési kötelezettsége 2010.05.07. [Gt. 21., 22. (1)-(2) bekezdés, Tbj. 5. (1) bekezdés a) és g) pontja, Eho 3. (1)

Részletesebben

rokkantsági nyugdíjat a 27 évet meghaladó szolgálati idő után többletévenként további 0,5 %-kal, legfeljebb 10 %-kal kell emelni.

rokkantsági nyugdíjat a 27 évet meghaladó szolgálati idő után többletévenként további 0,5 %-kal, legfeljebb 10 %-kal kell emelni. TÁJÉKOZTATÓ a nyugdíjak és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 2007. januári emeléséről, a 2007. évben megállapításra kerülő nyugellátások minimumösszegeiről, valamint a 2007. januári korrekciós

Részletesebben

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4

ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...3 BEVEZETŐ...4 Szervezetrendszer...4 TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG...6 53. A törvény célja, alapelvek, fontosabb fogalmak és értelmező rendelkezések...6 53.1. A törvény célja...6 53.2.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a nyugellátások és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 2008. január havi emeléséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a nyugellátások és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 2008. január havi emeléséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTER PÉNZÜGYMINISZTER Szám: 23.188-1/2007-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a nyugellátások és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások 2008. január havi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj

TÁJÉKOZTATÓ. az özvegyi nyugdíj TÁJÉKOZTATÓ az özvegyi nyugdíj A hozzátartozói ellátások sajátossága, hogy a jogosultsági feltételeknek az elhunyt jogszerző és a nyugdíjigénylő részéről is teljesülniük kell. Özvegyi nyugdíj címén a jogosultat

Részletesebben

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

JÖVEDELEMNYILATKOZAT JÖVEDELEMNYILATKOZAT A Személyi adatok 1. Az ellátást igénylő neve: (Leánykori név: 2. Az ellátást igénylő bejelentett lakóhelyének címe: 3. Az ellátást igénylő tartózkodási helyének címe: 4. Ha az ellátást

Részletesebben

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina 2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai Farkasné Gondos Krisztina 39/a (1) bekezdés változik Az egészségbiztosítási pénzellátás

Részletesebben

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15

Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 Tartalomjegyzék ELŐSZÓ 11 ELSŐ RÉSZ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS 15 I. FEJEZET BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG 15 1. A BIZTOSÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG ELBÍRÁLÁSA 15 1.1. A teljes körű biztosítottak 15 1.1.1. A foglalkoztatott

Részletesebben

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra

Az ellátás formái: rehabilitációs ellátás: rokkantsági ellátás: A rehabilitációs ellátás: rehabilitációs szolgáltatásokra Megváltozott munkaképességűek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. tv. (Megjelent a Magyar Közlöny 162. számában) 2011.

Részletesebben

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK

GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK GYAKRAN FELTETT KÉRDÉSEK A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI törvényben (továbbiakban: Mmtv.), valamint a végrehajtása tárgyában kiadott,

Részletesebben

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén

1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: órabér alkalmazása esetén Mi mennyi 2005-ben? 1. A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege: hetibér alkalmazása esetén napibér alkalmazása esetén órabér alkalmazása esetén 13.120,-Ft 2.624,-Ft 328,-Ft (a 327/2004. (XII.

Részletesebben

Országos Egészségbiztosítási Pénztár

Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Egészségbiztosítási Pénztár 1 2015/2. számú TÁJÉKOZTATÓ A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI KIFIZETŐHELYEK RÉSZÉRE a csecsemőgondozási díj és a gyermekgondozás díj napi alapjának megállapítását érintő 2015.

Részletesebben

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés

ORSZÁGGYŰLÉS HIVATAL A K/6173/1. Érkezett: Tárgy: K/6173. számú, A nyugdíjasok adó- és járulékterheiről című írásbeli kérdés H-1051 BUDAPEST V., JÓZSEF NÁDOR TÉR 2-4. POSTACÍM: 1369 BUDAPEST, POSTAFIÓK 481. TELEFON : (36-1) 327-2159, (36-1) 327-2141 FAX: (36-1) 318-073 8 E-MAIL: janos.veres@pm.gov.hu PÉNZÜGYMINISZTE R ORSZÁGGYŰLÉS

Részletesebben

bizottsági módosító javaslato t

bizottsági módosító javaslato t i rw Irornáays.;i. 5/M 2 9 Érkezett : 2011 DE ' 1 5. Az Országgy ű lés Számvev ő széki és költségvetés i bizottsága Bizottsági módosító javasla t Kövér László úrnak az Országgyűlés elnökéne k Helyben Tisztelt

Részletesebben

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI

ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI ADÓZÁSI KÉZIKÖNYVEK A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS JÁRULÉKAI ÉS PÉNZBELI ELLÁTÁSAI Budapest, 2008 Szerzők: A B fejezet dr. Jurányi Benedekné C fejezet Tóth Liboriuszné Lektorálta: Walchné Kremlicska Katalin Sorozatszerkesztő:

Részletesebben

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia

TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia TB, EHO, SZOCHO változások 2015. Zahoránszki Szilvia Társadalombiztosítás Járulékalapot képező jövedelem: / Tbj. 4. k) pont/ 1. a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÖREGSÉGI NYUGDÍJ SZABÁLYAI

TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÖREGSÉGI NYUGDÍJ SZABÁLYAI TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ÖREGSÉGI NYUGDÍJ SZABÁLYAI 1. Korhatár 2. Elırehozott öregségi nyugdíj, teljes összegő Elırehozott öregségi nyugdíj, csökkentett összegő Összeállította: Soósné Bölczy Brigitta 1 AZ

Részletesebben

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó

Mi mennyi 2012-ben? Havi bér Ft/hó Munkabérek, illetmények 298/2011. (XII. 22.) Korm. rend. Havi bér Ft/hó Heti bér Ft/hét Napi bér Ft/nap Órabér Ft/óra Minimálbér 2. (1) bek. 93.000 21.400 4.280 535 Garantált bérminimum* 2. (2) bek. 108.000

Részletesebben

Támogatási táblázat 2006

Támogatási táblázat 2006 Támogatási táblázat 2006 Minimálbér: 2006. január 1-tıl: a kötelezı legkisebb munkabér (minimálbér) havi összege bruttó: 62 500 Ft/fı/hó, minimális órabér 360 Ft/fı/óra 2006. július 1-tıl 2006. december

Részletesebben

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek

Homicskó Árpád Olivér. Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Homicskó Árpád Olivér Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek Dr. Homicskó Árpád Olivér, PhD egyetemi docens Társadalombiztosítási és szociálpolitikai alapismeretek P a t r o c i n i u

Részletesebben

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásai A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény rendelkezik az új ellátási formákról.

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

TAJ szám: - - Kelt:,...

TAJ szám: - - Kelt:,... ONYF. 3515270. Igénybejelentés az 1997. évi LXXXI. törvény alapján öregségi típusú nyugdíjak elbírálásához, ha még nem volt szolgálati idő kiszámítása [ONYF. 3515270.] E nyomtatvány pontos kitöltése a

Részletesebben

1950.- - 1949. 2012.01.01-tol. Az ellátások megszüntetésére vonatkozó szabályok keresotevékenység folytatása esetén

1950.- - 1949. 2012.01.01-tol. Az ellátások megszüntetésére vonatkozó szabályok keresotevékenység folytatása esetén 2011.12.31-ig 1. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági II. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági III. csoportos rokkantság, baleseti rokkantság

Részletesebben

Társadalombiztosítási ellátások

Társadalombiztosítási ellátások Társadalombiztosítási ellátások Társadalombiztosítási és családtámogatási ellátások Egészségbiztosítási ellátás Családi támogatás Nyugdíjszolgáltatás Eü. szolg. háziorvos fogászat járóbeteg fekvőbeteg

Részletesebben

Sárkeresztúr község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2/2008. (I.31.) számú RENDELETE

Sárkeresztúr község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2/2008. (I.31.) számú RENDELETE Sárkeresztúr község Önkormányzata Képviselő-testületének 2/2008. (I.31.) számú RENDELETE az egyes szociális ellátási formák szabályozásáról szóló 3/2003. (II. 28.) számú rendelet módosításáról. Sárkeresztúr

Részletesebben

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes

Időskorúak járadéka Jegyző PH. Ügyfélszolgálati Osztály Szociális Irodája Jászberény Illetékmentes Az ügytípus megnevezése Hatáskörrel rendelkező szerv Eljáró szerv Illetékességi terület Eljárási illeték Ügyintézéshez szükséges dokumentumok Alapvető eljárási szabályok (jogszabályok) Eljárás megindító

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjak megszűnésének és korhatár előtti (szociális) ellátássá alakulásának jogi szabályozása

A korhatár előtti nyugdíjak megszűnésének és korhatár előtti (szociális) ellátássá alakulásának jogi szabályozása Melléklet: 1 db A korhatár előtti nyugdíjak megszűnésének és korhatár előtti (szociális) ellátássá alakulásának jogi szabályozása Meglehetősen kaotikus előélet után végre a kihirdetett jogszabályok tükrében

Részletesebben

Készítette: Királykuti Míra 2012. Január 3.

Készítette: Királykuti Míra 2012. Január 3. 2011. évi CLXVII. Törvény a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról Tájékoztató Főszabály: cél a profiltisztítás, ennek fényében

Részletesebben

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása

Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása Az egyéni vállalkozó saját járulék és egészségügyi hozzájárulása (a 0543-02-es lap kitöltése) Ezt a bevallási lapot annak az egyéni vállalkozónak kell benyújtania, aki a 2005. évben az egyszerûsített vállalkozói

Részletesebben

A Keresőtevékenység korlátozása egyes társadalombiztosítási és szociális ellátás folyósítása mellett

A Keresőtevékenység korlátozása egyes társadalombiztosítási és szociális ellátás folyósítása mellett A Keresőtevékenység korlátozása egyes társadalombiztosítási és szociális ellátás folyósítása mellett Ez év elejétől nagyon sok korábbi társadalombiztosítási és szociális ellátás megszűnt vagy átalakult

Részletesebben

Jogforrás: Ami nem változik

Jogforrás: Ami nem változik Változások a pénzbeli ellátások területén 2015. január 27. Előadó: 9 00-12 00 Dr. Bogdán Zsuzsanna tb. szakértő Jogforrás: A vállalkozói adminisztratív terheinek csökkentésére irányuló, Egyszerű Állam

Részletesebben

KÉRELEM. BEISKOLÁZÁSI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Tankönyv és Tanszertámogatás)

KÉRELEM. BEISKOLÁZÁSI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Tankönyv és Tanszertámogatás) KÉRELEM BEISKOLÁZÁSI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Tankönyv és Tanszertámogatás) I. Személyi adatok 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok: Neve:... Születési neve: Anyja neve:. Születési hely,év,hó,nap:

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához

Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához 3.sz. melléklet (5. melléklet a 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelethez) Jövedelemnyilatkozat a személyi térítési díj megállapításához Az ellátást igénybe vevőre vonatkozó személyes adatok*: Név: Anyja

Részletesebben

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től

Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től T ÁJÉKOZTATÓ Az Egészségbiztosítási Törvény Változásai 2015.01.01-től A tájékoztató nem minden részletre kiterjedő és nem helyettesíti a törvény szövegének ismeretét! I. A ténylegesen kieső jövedelmek

Részletesebben

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS

ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: KORÓZS LAJOS SZOCIOLÓGUS Munkabérek, illetmények ) HAVI BÉR Minimálbér (483/2013. (XII.17.) Korm.r. 2. (1) bek. Garantált bérminimum 483/2013. (XII.17.) HETI BÉR NAPI BÉR ÓRA BÉR 101.500

Részletesebben

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás.

IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA. Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. IDŐSKORÚAK JÁRADÉKA Az időskorúak járadéka a megélhetést biztosító jövedelemmel nem rendelkező időskorú személyek részére nyújtott támogatás. Időskorúak járadékára jogosult az a személy, aki: a reá irányadó

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK 2006. SZEPTEMBER 1-TŐL

VÁLTOZÁSOK 2006. SZEPTEMBER 1-TŐL Mi mennyi 2006-ban? VÁLTOZÁSOK 2006. SZEPTEMBER 1-TŐL 1. A kötelező legkisebb munka (minimál) és a garantált minimum összege (a kötelező legkisebb munka (minimál) és a garantált minimum megállapításáról

Részletesebben

I. A 2012. január 1. és december 31. között érvényes szabályozás

I. A 2012. január 1. és december 31. között érvényes szabályozás Válasz az Emberi Jogok Európai Bírósága által a magánnyugdíjpénztár-tagok által tulajdonjogukkal összefüggésben megvalósuló diszkrimináció kapcsán beadott kérelemmel kapcsolatban feltett kérdésre, illetve

Részletesebben

2015. július 01. napjától jogszabályváltozások történtek. az 1997. évi LXXXIII. törvényben. (Magyar Közlöny 2015. évi 84. száma)

2015. július 01. napjától jogszabályváltozások történtek. az 1997. évi LXXXIII. törvényben. (Magyar Közlöny 2015. évi 84. száma) 2015. július 01. napjától jogszabályváltozások történtek az 1997. évi LXXXIII. törvényben (Magyar Közlöny 2015. évi 84. száma) A következő változások érintik a táppénz, a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási

Részletesebben

T/7414. számú törvényjavaslat

T/7414. számú törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/7414. számú törvényjavaslat az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú

Részletesebben

Igényllap a távh- vagy gázártámogatás megállapításához

Igényllap a távh- vagy gázártámogatás megállapításához I. Alapadatok 1. számú melléklet a 138/2006. (VI. 29.) Korm. rendelethez Igényllap a távh- vagy gázártámogatás megállapításához 1. A kérelmez személyre vonatkozó személyi adatok: Neve:... Születési neve:...

Részletesebben

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015.

Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulék, egészségügyi hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó 2015. Járulékalapot képező jövedelem Az Szja tv. szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből

Részletesebben

KÉRELEM NYUGDÍJAS SZEMÉLYEK RÉSZÉRE HULLADÉKSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSÁNAK A MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM NYUGDÍJAS SZEMÉLYEK RÉSZÉRE HULLADÉKSZÁLLÍTÁSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI DÍJ ÖNKORMÁNYZATI TÁMOGATÁSÁNAK A MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról, valamint személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és szociális ellátásokról szóló 18/2013.

Részletesebben

T/4663. számú. törvényjavaslat. a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról

T/4663. számú. törvényjavaslat. a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/4663. számú törvényjavaslat a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról Előadó: dr. Réthelyi Miklós nemzeti

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ a társadalombiztosítással összefüggı törvények fıbb változásairól 4. RÉSZ

TÁJÉKOZTATÓ a társadalombiztosítással összefüggı törvények fıbb változásairól 4. RÉSZ Levélcím: 1068. Budapest, Benczúr u. 45. Tel.: 4612-464, Fax: 4612480. E-mail: autonom@t-online.hu Az Európai Szakszervezeti Szövetség /ETUC/ és a Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége /ITUC/ tagja. TÁJÉKOZTATÓ

Részletesebben

Tájékoztató. 1 A jogszabály 2. -a értelmében további jogosultsági feltétel: a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095

Tájékoztató. 1 A jogszabály 2. -a értelmében további jogosultsági feltétel: a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül legalább 1095 Tájékoztató A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben, valamint a végrehajtása tárgyában kiadott, a megváltozott munkaképességű

Részletesebben

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához

KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához I. Személyi adatok KÉRELEM Gyermekétkeztetési kedvezmény megállapításához 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely,év,hó,nap:... Állampolgársága:.....

Részletesebben

Családi járulékkedvezmény 2014

Családi járulékkedvezmény 2014 Családi járulékkedvezmény 2014 NAV tájékoztató Ha Ön igényli, hogy a munkáltatója az Ön járandóságaiból a családi kedvezmény figyelembe vételével vonja le az adóelőleget, ezt a nyilatkozatot két példányban

Részletesebben

KÖZ-ÉRDEK. 2015. január 2. a Közúti Közlekedési Szakszervezet hírlevele ÖSSZEFOGÁS ERŐ VÉDETTSÉG TARTALOM:

KÖZ-ÉRDEK. 2015. január 2. a Közúti Közlekedési Szakszervezet hírlevele ÖSSZEFOGÁS ERŐ VÉDETTSÉG TARTALOM: 2015. január 2. Emberhez méltó jelent és biztos jövőt mindenkinek! KÖZ-ÉRDEK a Közúti Közlekedési Szakszervezet hírlevele ÖSSZEFOGÁS ERŐ VÉDETTSÉG TARTALOM: Közúti Közlekedési Szakszervezet H-1081 Budapest,

Részletesebben

Nyugdíj: kinek, mennyit és mikor?

Nyugdíj: kinek, mennyit és mikor? Nyugdíj: kinek, mennyit és mikor? Az AEGON Biztosító 12 országot érintő tavalyi kutatása szerint az emberek 39 százaléka egyáltalán nincs tisztában azzal, hogy mekkora jövedelemre számíthat majd nyugdíjas

Részletesebben

2012. évi CXII. törvény

2012. évi CXII. törvény Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012.

Részletesebben

Tájékoztató A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény fontosabb elemeiről:

Tájékoztató A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény fontosabb elemeiről: Tájékoztató A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény fontosabb elemeiről: A jogszabály első szakasza 1. - 31. -ig az általános

Részletesebben

Társadalombiztosítási nyugellátás 2011.

Társadalombiztosítási nyugellátás 2011. Társadalombiztosítási nyugellátás 2011. 1. Az öregségi nyugdíjra jogosultság feltételei 2. A nők előrehozott, csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultsága 3. A férfiak és az 1953. után

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Vác Város Polgármesteri Hivatal Szociális Osztálya 2600. Vác, Március 15. tér. 11. I. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1. Személyes adatok KÉRELEM az ápolási díj megállapítására Neve:... Születési

Részletesebben

Járulékok 2012. Munkáltató/kifizető terhei. Járulékalapot képező jövedelem. Járulékfizetési felső határ. Járulékmérték II. 2012.05.15.

Járulékok 2012. Munkáltató/kifizető terhei. Járulékalapot képező jövedelem. Járulékfizetési felső határ. Járulékmérték II. 2012.05.15. Járulékok 2012 A fizetésről összefoglalás; Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény EKF 2011/2012 Csorba László A fizetendő ok megoszlása 2012. január 1-jétől* Foglalkoztató

Részletesebben

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI A BETEGJOGOK ÉRVÉNYESÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI Dr. Szüts Ágnes Ügyvéd Munkajogi szakértő ALAPFOGALMAK I. MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰ DOLGOZÓ Egészségi állapotának romlásából eredő munkaképesség megváltozása

Részletesebben

Tbj. és végrehajtási rendeletének változásai magánnyugdíjat érintő kérdésekben 2004. Szakmai konzultáció. 2004. február 25. Varga Éva 2004. 02. 25.

Tbj. és végrehajtási rendeletének változásai magánnyugdíjat érintő kérdésekben 2004. Szakmai konzultáció. 2004. február 25. Varga Éva 2004. 02. 25. Tbj. és végrehajtási rendeletének változásai magánnyugdíjat érintő kérdésekben 2004 Szakmai konzultáció 2004. február 25. Varga Éva 2004. 02. 25. 1 1. Jogszabályok A társadalombiztosítás ellátásaira és

Részletesebben

Bevezetés 2. A rehabilitációs járadék a 2007. évi LXXXIV. törvény alapján 3

Bevezetés 2. A rehabilitációs járadék a 2007. évi LXXXIV. törvény alapján 3 Szociális és Munkaügyi Minisztérium Lakossági Tájékoztatási és Tanácsadási Osztály Tájékoztató a rehabilitációs járadék szabályairól valamint a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj és a

Részletesebben

KÉRELEM időskorúak járadékának megállapítására

KÉRELEM időskorúak járadékának megállapítására A Hivatal tölti ki! Átvettem Dátum: Aláírás: KÉRELEM időskorúak járadékának megállapítására Az időskorúak járadékának megállapítás iránti kérelemhez csatolni kell: a) Jövedelmek valódiságának igazolására

Részletesebben

ELSÕ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK MÁSODIK RÉSZ SAJÁT JOGÚ NYUGELLÁTÁSOK I. FEJEZET. www.rszv.hu. 1. Szolgálati nyugdíj

ELSÕ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK MÁSODIK RÉSZ SAJÁT JOGÚ NYUGELLÁTÁSOK I. FEJEZET. www.rszv.hu. 1. Szolgálati nyugdíj 4052 MAGYAR KÖZLÖNY 2011. évi 20. szám A Kormány 21/2011. (III. 2.) Korm. rendelete a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai és hozzátartozói nyugellátása, valamint a hivatásos és a szerzõdéses állományúak

Részletesebben

ALFA HÍRLEVÉL. Az Alfa-Human Kft. szakmai kiadványa 2009/2

ALFA HÍRLEVÉL. Az Alfa-Human Kft. szakmai kiadványa 2009/2 ALFA HÍRLEVÉL Az Alfa-Human Kft. szakmai kiadványa 29/2 Tisztelt Partnerünk, Tisztelt Érdeklődő! Örömmel értesítjük arról, hogy az ALFA HÍRLEVÉL 29/2. számával folytatjuk időszakosan megjelenő, tájékoztató

Részletesebben

K É R E L E M LAKHATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ RENDSZERES KIADÁSOK VISELÉSÉHEZ NYÚJTOTT TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNT

K É R E L E M LAKHATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ RENDSZERES KIADÁSOK VISELÉSÉHEZ NYÚJTOTT TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNT 2. melléklet K É R E L E M LAKHATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ RENDSZERES KIADÁSOK VISELÉSÉHEZ NYÚJTOTT TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSA IRÁNT Kérelmező adatai: Név:... Születési név:... Születési hely, idő:... Anyja neve:...

Részletesebben

KÉRELEM tankönyvtámogatás megállapításához

KÉRELEM tankönyvtámogatás megállapításához KÉRELEM tankönyvtámogatás megállapításához I. Személyi adatok 1. A kérelmező személyre vonatkozó személyi adatok: Neve:... Születési neve:... Anyja neve:... Születési hely,év,hó,nap:... állampolgársága:.

Részletesebben

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás Társadalombiztosítás 2013 Járulékok Nyugdíjjárulék 10 % Egészségbiztosításiés munkaerő-piaci járulék Egészségügyi szolgáltatási járulék 8,5 % [3 + 4 + 1,5 ] 6660 (napi 222) Ft. [5 790 Ft.] 1 JÁRULÉKFIZETÉSI

Részletesebben

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Szt. (1993. évi III. törvény) Mindegyik pénzbeli ellátás igénylése a Polgármesteri Hivatalban történik! Hatályos: 2011.12.31-ig! Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól

Részletesebben

Alulírott, kérem T.Címet, hogy szíveskedjen részemre eseti átmeneti segélyt megállapítani.

Alulírott, kérem T.Címet, hogy szíveskedjen részemre eseti átmeneti segélyt megállapítani. Nyírbogdány Község Önkormányzata Képviselő-testületének SZOCIÁLIS, EGÉSZSÉGÜGYI OKTATÁSI ÉS KULTÚRÁLIS BIZOTTSÁGA Nyírbogdány, Kéki u.2. K É R E L E M Alulírott, kérem T.Címet, hogy szíveskedjen részemre

Részletesebben

IGÉNYLŐ LAP A KÖZGYÓGYELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Kérjük olvashatóan kitölteni!)

IGÉNYLŐ LAP A KÖZGYÓGYELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Kérjük olvashatóan kitölteni!) IGÉNYLŐ LAP A KÖZGYÓGYELLÁTÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Kérjük olvashatóan kitölteni!) I. A kérelmező személyi adatai Név:... Születési név:... Születési hely:...év:...hónap:...nap:..... Anyja

Részletesebben

Rehabilitációs hozzájárulás

Rehabilitációs hozzájárulás Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás mértékéről, illetve a statisztikai állományi létszám megállapítására vonatkozó új szabályról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló

Részletesebben

A tűzifa igénylésére vonatkozó általános eljárási szabályok

A tűzifa igénylésére vonatkozó általános eljárási szabályok Kőszárhegy Község Önkormányzat Képviselő-testületének 13/2013. (X. 15.) önkormányzati rendelete a természetben nyújtott szociális célú tűzifa támogatás jogosultsági feltételeiről Kőszárhegy Község Önkormányzatának

Részletesebben

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására

KÉRELEM az ápolási díj megállapítására KÉRELEM az ápolási díj megállapítására 1. Az ápolást végző személyre vonatkozó adatok 1.1. Személyes adatok 1.1.1. Neve:... 1.1.2. Születési neve:... 1.1.3. Anyja neve:... 1.1.4. Születési hely, idő (év,

Részletesebben

Társadalombiztosítási változások 2011.

Társadalombiztosítási változások 2011. Társadalombiztosítási változások 2011. A./ Járulékmértékek Foglalkoztatói járulék Változatlanul 27 százalék, felső határ nélkül. Belső megoszlása továbbra is ugyanaz: 24 százalék a nyugdíjbiztosítási,

Részletesebben