SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE

Átírás

1 SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Kisgyörgy Sándor Könözsy László dr. Lénárt Szilvia dr. Takács György Vámos István KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE T ANULMÁNY ÉRDEKVÉDELMI TANÁCSADÓ SZOLGÁLAT EGYESÜLÉS Budapest, 2006.

2 Tartalom Bevezető és módszerek... 3 I. Felek bemutatása... 4 II. A kollektív szerződések alaki-formai elemei és a munkaügyi kapcsolatok A kollektív szerződések alaki-formai elemei A munkaügyi kapcsolatok III. A munkaviszonyra vonatkozó szabályozások Az Mt. egyes bevezető rendelkezéseire vonatkozó kiegészítő szabályozás A munkaviszony létesítésére vonatkozó szabályok A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás A munkaviszony megszűnése és megszüntetése A munkavégzés szabályai A munkavállaló és a munkáltató kártérítési felelőssége IV. A munka- és pihenőidők szabályozása A munkaidő Pihenőidők V. A munka díjazására vonatkozó megállapodások Bérmegállapodások, bérekkel kapcsolatos alapelvek Bérpótlékok Premizálás, jutalmazás VI. Béren kívüli szociális, jóléti juttatások VII. Foglalkoztatásról szóló megállapodások VIII. Összegzés IX. Javaslatok

3 Bevezető és módszerek Az alábbi elemzésre a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Egy és több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződések tartalmának, valamint a hatályos jogszabályok rendelkezéseihez viszonyított elemzését, értékelését tartalmazó tanulmányok elkészítése c. pályázata alapján, a minisztérium és az Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat Egyesülés között létrejött megállapodása szerint került sor. Az elemzés módszeréül a pályázatban meghatározott szempontoknak megfelelő elemzési módot, a dokumentumelemzést választottuk. Egy-egy vizsgált témakörnél azt néztük, hogy milyen általános következtetések vonhatók le az ágazati kollektív szerződésben (a továbbiakban: ÁKSZ) és a munkahelyi kollektív szerződésben (a továbbiakban: MKSZ) szabályozott tartalmak alapján, melyek voltak a tipikus és az attól eltérő szabályozások. Elemeztük, hogy ezek a tartalmak mennyiben és miben tértek el egymástól, továbbá a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) aktuális szabályaitól. Az Mt. aktuális szabályaiként a december 31-én hatályos előírásokat vettük figyelembe. A 2006-ban érvénybe lépőket a javaslati részben foglaltuk össze. Az elemzéshez biztosított 15 db MKSZ-t, az 1 db ÁKSZ-t és 1 db alágazati több munkáltatóra kiterjedő KSZ-t a pályázatban meghatározott szempontok és módszerek alapján, az alábbi fejezetekben értékeltük: I. Felek bemutatása II. A kollektív szerződések alaki-formai elemei és a munkaügyi kapcsolatok III. A munkaviszonyra vonatkozó szabályozások IV. A munkaidő és a pihenőidő szabályozása V. A munka díjazására vonatkozó megállapodások VI. Béren kívüli szociális, jóléti juttatások VII. Foglalkoztatásról szóló megállapodások VIII. Összegzés IX. Javaslatok 3

4 I. Felek bemutatása A) Az ÁKSZ-t aláíró felek: Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) és a Közlekedési Vállalkozások Szövetsége A közúti közlekedési alágazatban az eredetileg 1992-ben létrejött, majd 2004 kivételével, minden évben módosított alágazati kollektív szerződést munkaadói részről aktuálisan a Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége, munkavállalói részről pedig a Közúti Közlekedési Szakszervezet és a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége jegyzi. Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége A Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetségét április 20-án hozta létre 37 nagyvállalat, eredetileg Közúti Közlekedési Kamaraként. Az alapítás célja a közúti közlekedési szolgáltatók önálló szakmai érdekképviselete. A közjogi kamarák megalakulása után szükségessé vált a névváltoztatás s a szövetséggé alakulás. A szövetség által képviselt vállalatoknál, vállalkozásoknál közel 40 ezer fő alkalmazott dolgozik. A szövetség a Közlekedési Érdekegyeztető Fórum alapító tagja, az országos érdekegyeztetésbe az MGYOSZ-on keresztül kapcsolódik be. A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALKOZÁSOK SZÖVETSÉGE tagszervezetei Társaság neve: AGRIA VOLÁN Rt. ALBA VOLÁN Rt. ALBA ZÖCHLING Nemzetközi Szállítmányozási és Fuvarozási Kft. ÁMUL Nemzetközi Árufuvarozói és Szállítmányozói Kft. BAJA VOL-SPED Kft. BAKONY VOLÁN Rt. BALATON VOLÁN Rt. BÁCS VOLÁN Rt. BORSOD VOLÁN Rt. BRÁDER Kft. DOMINO TRANS Kft. FALCOTRANS Fuvarozási Kft. FARKAS-TRANSZ Szállítási Kft. FORCE Fuvarozó, Szállítmányozó és Szolgáltató Kft. FRIKUS-KECSKEMÉT Szállítási Kft. GEMENC VOLÁN Rt. Székhelye: Eger Székesfehérvár Székesfehérvár Békéscsaba Baja Várpalota Veszprém Baja Miskolc Kőszeg Szombathely Szombathely Tokod Szombathely Kecskemét Szekszárd 4

5 HAJDÚ VOLÁN Rt. Debrecen HALIMBAI VOLÁN Kft. Pápa HATVANI VOLÁN Rt. Hatvan Hungarogél Kereskedelmi Kft. Miskolc INTERTRANSCOOP Kft. Győr JÁSZKUN VOLÁN Rt. Szolnok KAPOS VOLÁN Rt. Kaposvár Kiessling V Logisztikai Bt. Szombathely KISALFÖLD VOLÁN Rt. Gyor KÖRÖS VOLÁN Rt. Békéscsaba KNM - Transport Koltainé Nemes Márta Nárai KUNSÁG VOLÁN Rt. Kecskemét LÉRÁNT és TÁRSAI Árufuvaorzó Kft. Tanakajd Mantra Bt. Budapest Marton Ágnes Kemenessömjén Mándli József közúti árufuvarozó Szombathely MÁTRA VOLÁN Rt. Gyöngyös M és M TRANSPORT Bt. Kőszeg MOSQUITO '99 Bt. Zalaegerszeg NÉMOTRANS Szállítmányozási és Fuvarozási Kft. Szombathely NÓGRÁD VOLÁN Rt. Salgótarján PANNON VOLÁN Rt. Pécs Pharmatrans Szolgáltató Kft. Körmend POÓS TRANS Poós Ferenc teherfuvarozó Szombathely Porpáczi István vállalkozó Egyházashollós Porpáczy Zoltán közúti árufuvarozó Egyházashollós RÉZKÁBEL TRANS Kül- és belföldi árufuvarozó Bt. Gencsapáti SILO-TANK Nemzetközi és Belföldi Fuvarozó, Szállítmányozó és Kereskedelmi Kft. Kazincbarcika SOMLÓ VOLÁN Rt. Ajka SZABOLCS VOLÁN Rt. Nyíregyháza Szalai Gyula belföldi árufuvarozó Vasvár TERRA-CARGO Kft. Kőszeg TISZA VOLÁN Rt. Szeged TISZA VOLSPED Kft. Szeged TRANSPORTA Nemzetközi Fuvarozási és Szolgáltató Kft. Biatorbágy TRANS TANK Nemzetközi Tankautó Fuvarozási Kft. Zalaegerszeg 5

6 TRIÁD 2000 Szállító és Szolgáltató Kft. VASI TRANSZ Fuvarozó, Szállítmányozó és Szolgáltató Kft. VASI VOLÁN Rt. VÉRTES VOLÁN Rt. VOLÁN Egyesülés VOLÁN Humán Oktatási és Szolgáltató Rt. VOLÁN Lízing Rt. VOLÁN-KUNSPED KFT. VOLÁNBUSZ Rt. VOLÁNPACK Rt. WABERER'S CSOPORT HUNGAROCAMION Rt. ZALA VOLÁN Rt. Sárvár Szombathely Szombathely Tatabánya Budapest Budapest Budapest Kecskemét Budapest Budapest Budapest Zalaegerszeg Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) A Közúti Közlekedési Szakszervezethez a következő alapszervezetek tartoznak: KKSZ Baranya Megyei Szervezete, Kunság Volán Autóbuszközlekedési Rt., Bács Volán Autóbuszközlekedési Rt., KKSZ Békés Megyei Szervezete, Borsod Volán Személyszállítási Rt., Tisza Volán Közlekedési és Szolgáltató Rt., Alba Volán Autóbuszközlekedési Rt., Kisalföld Volán Közlekedési Rt., Győri Fuvarozó, Gépjárműjavító és Kereskedelmi Rt., Hajdú Volán Közlekedési Rt., Agria Volán Közlekedési Rt., Mátra Volán Autóbuszközlekedési Rt., Hatvani Volán Közlekedési Rt., Jászkun Volán Közlekedési Rt., Vértes Volán Autóbuszközlekedési Rt., Nógrád Volán Autóbuszközlekedési Rt., KKSZ Kapos Volán Alapszervezete, KKSZ Kaposvári Tömegközlekedési Rt. Alapszervezete, KKSZ Kapos Volán Járműgyártó és Javító Kft., Szabolcs Volán Közlekedési Rt. Személyközlekedési Szakszervezet, KKSZ Tolna Megyei Szervezete, Gemenc Volán Rt. Paksi Alapszervezet, Gemenc Volán Rt. Szekszárdi Alapszervezet, Gemenc Volán Rt. Dombóvári Alapszervezet, Gemenc Volán Rt. Bonyhádi Alapszervezet, KKSZ Veszprém Megyei Szervezete, Balaton Volán Rt., KKSZ Veszprémi Munkahelyi Szervezete, Bakony Volán Közlekedési Rt., Bakony Volán Rt. Dudari Alapszervezet, Bakony Volán Rt. Pápai Alapszervezet, Somló Volán Autóbuszközlekedési Rt., Somló Volán Rt. Ajkai Alapszervezet, Somló Volán Rt. Sümegi Alapszervezet, Somló Volán Rt. Tapolcai Alapszervezet, Balaton Volán Ipari Közlekedési és Szolg. Kft., Halimbai Volán Fuvarozási Kft., Zala Volán Közlekedési Rt. A budapesti szervezethez a következő alapszervezetek tartoznak: Volánbusz Közlekedési Rt., BELSPED Szállítmányozó és Fuvarozó Rt., Közlekedéstudományi Intézet, Volán Egyesülés, Volánpack Rt., KKSZ Magyar Autóklub Alapszervezete. Alágazati Kollektív Szerződés: hatály A Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége, mint munkáltatói érdekképviseleti szervezet, és a Közúti Közlekedési Szakszervezet, mint munkavállalói érdekképviseleti szervezet által, több munkáltatóra kiterjedő hatályú, a Közúti Közlekedési Alágazatban megkötött Kollektív Szerződés hatálya a következő vállalkozásokra terjed ki (és ott értelemszerűen valamennyi munkavállalóra): 6

7 AGRIA VOLÁN Közlekedési Rt. ALBA VOLÁN Autóbuszközlekedési Rt. BAJA VOL-SPED Fuvarozási, Szállítmányozási és Kereskedelmi Kft. BAKONY VOLÁN Közlekedési Rt. BALATON VOLÁN Személyszállítási Rt. BALATON VOLÁN Ipari, Közlekedési és Szolgáltató Kft. BÁCS VOLÁN Autóbuszközlekedési Rt. BORSOD VOLÁN Személyszállítási Rt. DOMINO TRANS Kft. BRÁDER Kft. FALCOTRANS Fuvarozási Kft. FARKAS-TRANSZ Szállítási Kft. FORCE Idegenforgalmi, Szállítmányozási és Szolgáltató Kft. FRIKUS-KECSKEMÉT Szállítási Kft. GEMENC VOLÁN Autóbuszközlekedési Rt. HAJDÚ VOLÁN Közlekedési Rt. HALIMBAI VOLÁN Árufuvarozó Kft. HATVANI VOLÁN Közlekedési Rt. JÁSZKUN VOLÁN Közlekedési Rt. KAPOS VOLÁN Autóbuszközlekedési Rt. KISALFÖLD VOLÁN Közlekedési Rt. KOCSIS TRANS egyéni fuvarozó KÖRÖS VOLÁN Autóbuszközlekedési Rt. KNM - Transport Koltainé Nemes Márta KUNSÁG VOLÁN Autóbuszközlekedési Rt. LÉRÁNT és TÁRSAI Árufuvaorzó Kft. Marton Ágnes Mándli József közúti árufuvarozó MÁTRA VOLÁN Autóbusz-Közlekedési Rt. NÉMOTRANS Szállítmányozási és Fuvarozási Kft. NÓGRÁD VOLÁN Autóbusz-közlekedési Rt. PANNON VOLÁN Autóbusz-közlekedési Rt. Pharmatrans Szolgáltató Kft. POÓS TRANS Poós Ferenc teherfuvarozó Porpáczi István vállalkozó Porpáczy Zoltán közúti árufuvarozó RÉZKÁBEL TRANS Kül- és belföldi árufuvarozó Bt. SOMLÓ VOLÁN Közlekedési Rt. SZABOLCS VOLÁN Közlekedési Rt. Szalai Gyula belföldi árufuvarozó TERRA-CARGO Kft. TISZA VOLÁN Közlekedési és Szolgáltató Rt. TISZA VOLSPED Fuvarozási és Szállítmányozási Kft. TRANSPORTA Nemzetközi Fuvarozási és Szolgáltató Kft. TRIÁD 2000 Szállító és Szolgáltató Kft. Vasi Transz Kft. VASI VOLÁN Közlekedési Rt. VÉRTES VOLÁN Autóbuszközlekedési Rt. VOLÁNBUSZ Közlekedési Rt. 7

8 VOLÁN-KUNSPED Fuvarozó, Szállítmányozó és Szolgáltató Kft. ZALA VOLÁN Közlekedési Rt. B) A közúti közlekedési alágazatban kötött több munkáltatóra kiterjedő hatályú KSZ-t létrehozó felek: Nemzetközi és Hivatásos Gépkocsivezetők Országos Szakszervezete (NeHGOSZ) és Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) A Nemzetközi és Hivatásos Gépkocsivezetők Országos Szakszervezete október 7-én alakult, célja a nemzetközi (kamion) gépkocsivezetők érdekképviseletének ellátása. Több mint 200 munkahelyen vannak jelen. Tagjaik nemzetközi és belföldi tehergépkocsivezetők, nemzetközi és belföldi személyszállító autóbusz gépkocsivezetők. A NeHGOSZ mint szakmai szakszervezet, január 2-től tagja a Munkástanácsok Országos Szövetségének, továbbá az Építőipari és Társult Szakszervezetek Országos Szövetségének (ÉTSZOSZ). Ez utóbbi esetben az építőiparban dolgozó gépkocsivezetők érdekeit védik július 30-án együttműködési megállapodást írt alá a Nemzetközi és Hivatásos Gépkocsivezetők Országos Szakszervezete, az Autóbusz-közlekedésben Dolgozók Uniója (ADU) és a Közlekedési Munkástanácsok (KMSZ) közlekedési tagszervezetei. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete a belföldi és nemzetközi személy- és árutovábbítási tevékenységet végző magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetek és egyéni vállalkozók szakmai érdekképviseleti, érdekvédelmi szervezete. Teljes jogú tagok lehetnek: közúti árufuvarozók, személyfuvarozók, szállítmányozók, egyéni vállalkozóként vagy gazdasági társaságként, amennyiben a cég székhelye Magyarországon van. Társult tagok lehetnek: saját számlás áruszállítók, saját számlás személyszállítók, fuvareszközzel nem rendelkező fuvarszervezők. Az alágazatban létrejött, több munkáltatóra kiterjedő KSZ-t a fenti két szervezet kötötte, ugyanakkor a KSZ mellékletét december 11-i állapot szerint több mint 100 vállalkozás, egyéni vállalkozók, bt.-k és kft.-k írták alá. Az MKFE - NeHGOSZ által aláírt Kollektív Szerződéshez csak az MKFE tagok csatlakozhatnak, ezért mindenki, aki csatlakozni kíván és jelenleg nem tag, csak akkor teheti meg, ha felvételt nyert az MKFE tagok közé. Az érvényes törvényi szabályozás alapján a csatlakozáshoz a munkáltatói szövetségbe felvett munkáltatónál működő szakszervezet hozzájárulása is szükséges. Jelenlegi adatok alapján nem tudjuk megmondani, hogy a csatlakozott munkáltatók közül hány helyen működik szakszervezet és, hogy ezek közül mennyien járultak hozzá a csatlakozáshoz. 8

9 KSZ lefedettség TEÁOR szám Megnevezés 6021 Menetrendszerű egyéb szárazföldi szállítás 6022 Taxi személyszállítás 6023 Egyéb szárazföldi személyszállítás 6024 Közúti teherszállítás 6311 Rakománykezelés 6312 Tárolás, raktározás 6321 Egyéb szárazföldi szállítást segítő tevékenység 6340 Szállítmányozás összesen KSZ hatály Egymunkáltatós (fő) Többmunkáltatós (fő) Közös halmaz (fő) Együtt (fő) Foglalkoztatottak (fő) Lefedettség % , ,5 (3449/1307) , (1276/19) , , ,6 A táblázat a 2005-ös KSH adatokat tartalmazza. Megjegyezzük, hogy az Együtt (fő) oszlopban található zárójeles adat első része az egymunkáltatós KSZ-szel lefedett munkavállalók számát mutatja, a törtvonal utáni szám pedig a csak többmunkáltatós KSZ alá tartozó dolgozók létszámát. Imponáló adat a menetrendszerű egyéb szárazföldi szállítás 100%-os lefedettsége. Ezen belül hozzávetőlegesen ugyancsak 100%-os lefedettséget jelent a zömében a volántársaságok munkavállalóinak védernyőt jelentő Közúti Közlekedési Alágazati KSZ (ÁKSZ). Az átlagosnál magasabb lefedettséget tapasztalhatunk az egyéb szárazföldi szállítást segítő tevékenység szakágazat területén. Ez annál is meglepőbb, hogy hozzávetőlegesen 90 társaságnál megkötött egymunkáltatós KSZ-ekkel érték el. Elfogadhatónak ítélhető még a rakománykezelés szakágazat lefedettsége. Hasonló megítélés alá esik az egész közúti közlekedés alágazat munkavállalóinak lefedettségi aránya. Figyelembe kell venni, hogy az alágazatban nagyon sok az egyéni vállalkozó. Vélhetően az ő kezdeményezésüket jelentheti a taxiés egyéb szárazföldi személyszállítás területén megkötött többmunkáltatós KSZ. 9

10 C) Alágazati Párbeszéd Bizottság Az alágazati párbeszéd bizottságot négy munkaadói szervezet és kilenc munkavállalói szervezet alapította. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI SZOLGÁLTATÓK ALÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁGA Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége - FUVOSZ Közúti Közlekedési Szakszervezet - KKSZ Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete - MKFE Közúti Közlekedési Vállalkozások Szövetsége - KKVSz Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestülete - NiT- HUNGARY Autóbusz-közlekedésben és Személyszállításban Dolgozók Uniója - ADU Budapesti Közlekedési Szakszervezetek Szövetsége - BKSzSz Teherfuvarozók Európai Szakszervezete Közlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége - KDSzSz Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége - KMSZ LIGA Közlekedési Szakszervezetek Ágazati Szövetsége - LKSzSz Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége - VTDSzSz Nemzetközi és Hivatásos Gépkocsivezetők Országos Szakszervezete - NeHGOSz Az alágazati párbeszéd bizottság két állandó szakbizottsággal, a személyszállítók és az árufuvarozók szakbizottságával működik. A április 22-én aláírt ideiglenes alágazati párbeszéd bizottság alapszabálya szerint a szakbizottságok feladata a szakmacsoportra vonatkozó javaslatok kidolgozása, a kollektív megállapodásokban lefektetett elveknek megfelelő alkalmazás megoldásainak keresése, a szakmacsoport problémáinak bemutatása, a szakmacsoportra vonatkozó megállapodások gyakorlati rendelkezéseinek elkészítése. 10

11 II. A kollektív szerződések alaki-formai elemei és a munkaügyi kapcsolatok A vizsgálat a közúti közlekedési alágazatban megkötött KSZ-re (ÁKSZ), a közúti közlekedési alágazatban kötött több munkáltatóra kiterjedő hatályú KSZ-re, nyolc, az alágazati KSZ hatálya alá tartozó munkahelyi KSZ-re és hét alágazaton kívüli munkahelyi KSZ-re terjed ki. Mind a közúti közlekedési alágazatban megkötött KSZ, mind a közúti közlekedési alágazatban kötött több munkáltatóra kiterjedő hatályú KSZ, továbbá az MKSZ-ek mindegyike tartalmaz alaki-formai elemeikre, megkötésük, időközi kezelésük eljárási szabályaira, és a munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó szabályozásokat. Az elemzésnek ezt a részét két fejezetben tárgyaljuk: 1. A kollektív szerződések alaki-formai elemei 2. A munkaügyi kapcsolatok 1. A kollektív szerződések alaki-formai elemei Az ÁKSZ és az MKSZ-kötés törvényi feltételei A KSZ-ek kis hányada a vizsgált 17 KSZ közül mindössze 6 tesz említést a szerződés megkötésének törvényi feltételeiről. Az ÁKSZ-t a felek az Mt ára, a több munkáltatóra kiterjedő hatályú KSZ-t az Mt.-re hivatkozva kötötték (ez utóbbi esetben nem jelölték meg pontosan a paragrafust). Az Mt a szerint KSZ-t szakszervezet, illetve több szakszervezet köthet. A közúti közlekedési alágazatban kötött több munkáltatóra kiterjedő hatályú KSZ sajátossága viszont az, hogy magát a kollektív szerződést két szervezet kötötte, egyfelől a Nemzetközi és Hivatásos Gépkocsivezetők Országos Szakszervezete, másfelől a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete. A több munkáltatóra kiterjedő KSZ-t tehát valójában egy szakszervezet és egy munkáltatói szervezet (egyesület) kötötte, és a két szervezet elnöke írta alá. A több munkáltató ez esetben úgy valósul meg, hogy a KSZ mellékletében szerepel egy lista, a KSZ-t aláírók listája (2003. december 11-i állapot szerint). Mint fentebb kifejtettük, a csatlakozásnak az is feltétele, hogy a munkáltatónál működő szakszervezet ehhez hozzájáruljon. Az aláíró munkáltatók között valószínűleg van ún. egyéni vállalkozó, vagy önfoglalkoztató, akiknek nincsenek alkalmazottai. Ezek a körülmények a közúti közlekedési alágazatban kötött több munkáltatóra kiterjedő hatályú KSZ-ből nem tisztázhatók. Az ÁKSZ hatálya alá tartozó egyik MKSZ is csupán az érdekképviseleti szervek reprezentativitásának kritériumát írja elő. Ennél valamivel bővebben határozzák meg a szerződés megkötésének feltételeit az ÁKSZ hatálya alá nem tartozó KSZ-ek. Az egyik vizsgált MKSZ szerint a KSZ-t az az érdekképviselet kötheti meg, melyet tagjai erre felhatalmaztak, és erről jegyzőkönyv is tanúskodik. A munkáltató azt is előírja, hogy a szakszervezetnek önállóan bejegyzettnek kell lennie. Ez helytelen értelmezése a törvény előírásainak. Ugyanis ha ágazati szinten működik egy szakszervezet, amelynek vállalati szinten alapszervezete van, az alapszervezetet nem kell bejegyeztetni a KSZ-kötéshez (pusztán az Mt.-ben előírt támogatottságot kell ehhez megszereznie). A KSZ-kötéshez nem kell a szakszervezeti tagok felhatalmazása, ha a szervezeti-működési szabályzatában erről másképp rendelkeztek, pl. úgy, hogy a KSZkötésre a vezetőséget hatalmazza fel. 11

12 Komoly félreértelmezések tapasztalhatók egyes MKSZ-ekben a reprezentativitás és a KSZ-kötésre való feljogosítottság értelmezése körül. A reprezentativitás önmagában nem elég a KSZ megkötéséhez. Több MKSZ-ben is történik egyrészt az Mt. 29. (2) bek., illetve az Mt ára hivatkozás. 11 MKSZ nem tesz említést a szerződés megkötésének törvényi feltételeiről, így nem tudhatjuk biztosan, hogy munkahelyi szinten az MKSZ-t kötő szakszervezet(ek) teljesítették-e az Mt. erre vonatkozó kritériumait. KSZ-kötés előkészítése és folyamatos gondozása Az ÁKSZ a szerződés előkészítésével kapcsolatban az Mt át tekinti mérvadónak, azzal a kiegészítéssel, hogy bármely szerződő fél KSZ-kötésre irányuló ajánlatának kézhezvételét követő 15 napon belül el kell kezdeni a tárgyalásokat. Ezt a szabályozást beleértve a 15 napos határidőt átveszi az ÁKSZ alá tartozó vállalatok fele is. Ez utóbbi esetben utalás történik külön bizottság létrehozására, illetve arra, hogy a tárgyaló felek módosítás esetén érdekegyeztetési tárgyalást kötelesek tartani a tervezet elkészülte után. Az ÁKSZ alá tartozó nyolc MKSZ közül egy esetben a módosításra az érdekképviseleti szerveken túlmenően az egyes munkavállalók is javaslatot tehetnek. Az ÁKSZ hatálya alá nem tartozó vállalatok közül egy esetben találunk még utalást határidőre, ebben az esetben az észrevételek megtételére adnak meg 15 munkanapos határidőt. Az ÁKSZ alá nem tartozó MKSZ-ek előkészítését két esetben a szerződő felek előkészítő bizottsága végzi. Egyetlen alkalommal szakértők igénybevételének lehetőségére is kitérnek. A kollektív szerződések hatálya Időbeli hatály A közúti közlekedési alágazatban megkötött KSZ-t (ÁKSZ-t) és a közúti közlekedési alágazatban kötött több munkáltatóra kiterjedő hatályú KSZ-t, továbbá az ÁKSZ alá tartozó MKSZ-eket is határozatlan időre kötötték. Kivételt képeznek egy esetben azok a munkavállalók, akik a vállalat állományából a jogutód céghez kerültek. Az ÁKSZ hatálya alá nem tartozó MKSZ-ek esetében a kép már ennél sokszínűbb. Három esetben találunk rögzített időbeli hatályt. Egy esetben az MKSZ hatályossági záradékot tartalmaz, amely szerint a munkáltató addig tartja magára nézve kötelezőnek a KSZ-t, amíg az alapító a társaság működésének feltételrendszerét alapvetően befolyásoló szerződésmódosítást nem eszközöl. Nem találunk sem közvetett, sem közvetlen utalást az időbeli hatályra egy esetben sem. Személyi hatály Az Közúti Közlekedési Alágazatban megkötött KSZ (ÁKSZ) hatálya egyértelmű, kiterjed azon munkáltatókra, akik érdekképviseleti szervezetüket a megkötésre felhatalmazták, ill. ahhoz később csatlakoztak. A Közúti Közlekedési Alágazatban kötött több munkáltatóra kiterjedő hatályú KSZ kiterjed az MKFE azon munkáltató tagjaira, akik ahhoz írásban csatlakoztak, és ennél a munkáltatónál munkaviszonyban álló valamennyi munkavállalóra. Mind az ÁKSZ-hez, mind a több munkáltatóra kiterjedő hatályú KSZ-hez későbbi időpontban is lehet csatlakozni. (Ez a szabályozás az Mt.-nek egy átértelmezett változata, amely nem tesz említést ÁKSZ-hez csatlakozó munkáltatókról, csak miniszteri kiterjesztésről, vagy ÁKSZ-t kötő munkáltatói szervezethez való csatlakozásról szól.) A Közlekedési Alágazatban kötött több munkáltatóra kiterjedő hatályú KSZ-hez csatolt melléklet tartalmazza az írásban csatlakozott 12

13 munkáltatókat, akiknek jó része egyéni vállalkozó, vagy bt. Ezekben az esetekben a munkáltató/munkavállaló fogalma összemosódik, zavarossá válik. Az ÁKSZ alá tartózó vállalatok MKSZ-ének többsége kihangsúlyozza, hogy a KSZ hatálya valamennyi munkavállalóra kiterjed (függetlenül a szakszervezeti tagságtól). Ez megfelel az Mt. 36. (4) bekezdésének. Ezen túlmenően találkozunk finomításokkal az egyes MKSZek esetében, amelyek színesítik a palettát, illetve az Mt a alapján állnak. Ilyen a felső vezetők kivétele a hatály alól, amely megfelel az Mt ában foglaltaknak. Az egyik MKSZ viszont úgy fogalmaz, hogy azok nem tartoznak a hatálya alá, akiket munkaszerződésük kivon alóla, speciális helyzetük miatt. Feltételezhetően ebbe a körbe beletartoznak a felső vezetők is, nem utolsósorban az Mt. szabályozására is tekintettel. Ilyen a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végzők kivétele a hatály alól. Egy másik MKSZ esetében viszont ez utóbbiak is az MKSZ alá tartozhatnak, ha ez benne van a munkaszerződésükben! (Azaz az atipikus foglalkoztatási formában dolgozók is védettséget élvezhetnek). Ez utóbbi megoldást találjuk egyébként egy másik, az ÁKSZ alá nem tartozó MKSZ esetében is. Az ÁKSZ-en kívüli hét esetből hat MKSZ-ben történik utalás a személyi hatályra, megerősítve általában azt, hogy az MKSZ-t a nem szakszervezeti tag munkavállalókra is alkalmazni kell. Bár figyelembe veszik az Mt és át is, azonban az értelmezés és (persze az értelmezhetőség) különbözőségéből fakadóan ebben már vannak különbségek. Így olyan megoldásokat találunk, hogy az MKSZ az igazgatóra, illetve az első számú vezetőre, a vezetőkre, a vezérigazgatóra és helyetteseire nem terjed ki. Egy sajátos esettel is találkoztunk. Az egyik MKSZ külön kihangsúlyozza, hogy a hatály kiterjed az érdekképviseleti szervek munkáltatónál feladatokat ellátó tagjaira is. Ez a többi esetben valószínűleg magától értetődő, hiszen a munkáltatónál érdekképviseletet ellátók egyúttal munkavállalók is az adott vállalatnál. A kollektív szerződések felülvizsgálata Mind a közúti közlekedési alágazatban megkötött KSZ (ÁKSZ), mind a közúti közlekedési alágazatban kötött több munkáltatóra kiterjedő hatályú KSZ tartalmaz részletes felülvizsgálatra vonatkozó szabályozást. Az ÁKSZ alá tartozó MKSZ-ek többségében (hatban), az ÁKSZ-en kívüliek esetében viszont csak kettőnél találunk ilyen jellegű szabályozást. Az ÁKSZ e célból paritásos vegyesbizottság létrehozását teszi lehetővé, amelybe mindkét oldal azonos számú szakértőt delegálhat. Általános a bértárgyalásokkal és a munka díjazásával kapcsolatos szabályok éves felülvizsgálatának a KSZ-ben történő megjelenése, mérvadónak tekintve az Mt. 37. (5) bekezdését. Ez megfelel több MKSZ-ben, különösen az ÁKSZ alá tartozó vállalatok MKSZ-ében található rögzített céllal, amely az Mt. alkalmazásának elősegítésére vonatkozik. Ezt a célt megtalálhatjuk magában az ÁKSZ-ben is. A KSZ-ek az Mt. megfelelő paragrafusainak megvalósulását erősítik azzal, hogy dátumokkal, határidőkkel konkretizálják az Mt.-ben foglaltakat. A határidők, dátumok azonban meglehetősen különböznek: Konkrét dátum megjelölése. A bértárgyalások befejezése munkahelyi szinten is tárgyév január 31-ig, kivételesen indokolt esetben február 28-ig (ÁKSZ és 1 MKSZ); Bérek felülvizsgálatának kezdeményezése december 15-ig; bértárgyalás megkezdése 5 napon belül; tárgyalás lebonyolítása a tárgyév első hónapjában (1 MKSZ). Előzetes bérfejlesztés mértékéről tárgyalások befejezése legkésőbb febr. 15-ig (1 MKSZ). Bértárgyalások megkezdése legkésőbb februárban, befejezés március 31-ig (1 MKSZ,). Bértárgyalások, ill. egyéb módosításra 13

14 irányuló tárgyalások megkezdése az előző év negyedik negyedévében (közúti közlekedési alágazatban kötött több munkáltatóra kiterjedő hatályú KSZ). Üzleti tervhez való kötés. Bértárgyalások megkezdése üzleti terv jóváhagyása után 10 napon belül és befejezés két héten belül (1 MKSZ); Javaslat a béremelés mértékéről az üzleti terv elfogadása utáni 5. napon; bértárgyalások befejezése 30 napon belül. (1 MKSZ); rt. éves tervének jóváhagyása után 30 napon belül kell módosítani az egy évre szóló szabályozásokat (1 MKSZ.) Ezek a szabályok azért érdekesek, mert az üzleti tervben már szerepelnek a béradatok, és ha azt a tulajdonos elfogadta, nem módosítható. Nincs konkrét kikötés. A bérköltség meghatározásánál a munkáltató előzetesen egyeztet a szakszervezettel. (1 MKSZ) Egy esetben azt mondja ki az MKSZ, hogy a bérmegállapodás tartalmától csak új megállapodással lehet eltérni. (1 MKSZ) Módosítás A módosítás során általában hivatkozás történik az Mt ára, és bármely érintett fél kezdeményezésére. Mind a közúti közlekedési alágazatban megkötött KSZ (ÁKSZ) és mind a közúti közlekedési alágazatban kötött több munkáltatóra kiterjedő hatályú KSZ tartalmaz módosításra vonatkozó szabályozást. Az előző az Mt ához határidőt rendel, eszerint bármely szerződő fél ajánlatának kézhezvételét követően 15 napon belül meg kell kezdeni a tárgyalásokat, s az eredményt legkésőbb 30 napon belül írásban kell rögzíteni. A közúti közlekedési alágazatban megkötött ÁKSZ-hez hasonlóan, a több munkáltatóra kiterjedő hatályú KSZ szerint is bármikor és bármelyik fél kezdeményezhet módosítást, s meg is kell kezdeni 15 napon belül a tárgyalásokat, azonban itt már nem szerepel a 30 napos időkorlát. A több munkáltatóra kiterjedő hatályú KSZ alapján a módosításokkal kapcsolatban az egyeztető bizottság egyeztet, jegyzőkönyv rögzíti azokat az adatokat, javaslatokat, ezek közlésére vonatkozó kötelezettségeket, amelyeket a feleknek a következő tárgyalás időpontjáig teljesíteniük kell. Az ÁKSZ-hez tartozó vállalatok közül a 1 MKSZ-ben ismétlődik meg az ÁKSZ-ben rögzített szabályozás. Az ÁKSZ-en kívüli MKSZ-eknél csak két esetben találunk utalást a módosítás szabályozására. Egyeztető bizottságot kell létrehozni 15 napon belül, és az egyeztetést mindössze 15 nap alatt végre kell hajtani (1 MKSZ), illetve a KSZ tárgyalás és aláírás szabályait kell alkalmazni (1 MKSZ). Felmondás Határidők, időpontok Az MKSZ-ekben a felmondásról szóló szabályozás során az Mt a az irányadó. A közúti közlekedési alágazatban megkötött ÁKSZ-ben, a közúti közlekedési alágazatban kötött több munkáltatóra kiterjedő hatályú KSZ-ben és még 10 MKSZ-ben a határidők, illetve az eljárási szabályok beiktatásával történik meg a törvényes szabályozás pontosítása. 4 MKSZ-ben valamennyien az ÁKSZ hatálya alá tartoznak nincs külön szó a felmondásról. Az ÁKSZ esetében a felmondás joga csak június 30-án vagy december 31-én gyakorolható. Ezt a szabályozást követi az ÁKSZ hatálya alá tartozó egyik MKSZ. Még két határidőt iktat be egy másik MKSZ (március 31., június 30., szeptember 30., december 31.). A KSZ legalább féléves fenntartásának biztosítása megjelenik több szabályozásban. Az ÁKSZ hatálya alá tartozó KSZ hat hónap elteltével 3 hónapos felmondási lehetőséget tartalmaz három esetben, átvéve az Mt ának szövegét. 14

15 A közúti közlekedési alágazatban kötött több munkáltatóra kiterjedő hatályú KSZ a megkötéstől számított hathónapos moratóriumot és ettől számított 4 hónapos határidőt említi, azaz egy hónappal megnöveli az Mt ában foglaltakat. Bár a szerződést két fő írta alá, de melléletként csatolták a több mint 100 aláíró listáját, nem világos, hogy kit is kell érteni aláírón. Valószínűleg ezért rendelkeznek külön arról, hogy a szerződés felmondása az egyes aláírók részéről nem jelenti azt, hogy a KSZ hatályát veszti. Nem történik azonban utalás arra, hogy a mellékletben szereplő aláírókról van szó, vagy a két szervezet aláírójáról. Az ÁKSZ hatálya alá nem tartozó MKSZ-ek közül a hétből háromban átveszik az Mt ában foglaltakat (féléves moratórium, három hónapos határidő). Az Mt ánál az MKSZ tartósságát illetően valamivel kedvezőbb a szabályozás egy MKSZ esetében (itt 6 hónapos moratóriumot követően 6 hónapos határidővel kezdeményezheti bármely fél a felmondást). Sajátos módon szabályozza a kérdést az egyik MKSZ. Eszerint március 31-ig csak rendkívüli esetben, a felek működési feltételeiben bekövetkezett alapvető változás miatt mondható fel, 3 hónapos határidővel. (Mint fentebb láttuk, ebben az esetben ugyanis az MKSZ kimondja, hogy a szerződést határozott időre, április 1-től március 31-ig kötötték, s a Záradékban a munkáltató kiköti, hogy addig tartja magára nézve kötelezőnek a KSZ-t, amíg az alapító nem módosítja alapvetően a társaság működésének feltételrendszerét. A munkavállalói oldal ilyen lehetősége nem került hangsúlyozásra). Részfelmondás lehetősége, írásbeliség, bizottság létrehozása Bár van kivétel, de az általános megoldás az, hogy a felmondási lehetőséggel bármely fél élhet, és nemcsak a KSZ egészét, hanem részeket is fel lehet mondani. Lényeges és általános kitétel az írásbeliség is (írásos kiértesítés). Az ÁKSZ-en kívüli MKSZ-eknél kettő írja elő egyeztető bizottság létrehozását. A kollektív szerződés megszűnése A 17 szerződés közül 15-ben nem térnek ki megszűnésük külön szabályainak taglalására. Egy esetben csupán utalás történik az Mt. 40. és 40/A. -ára. Az egyik vállalatnál szabályozzák speciális és konkrét módon a kérdést. Eszerint a KSZ egy bizonyos meghatározott időpontig, ill. a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével szűnik meg. Átalakulás vagy tulajdonosváltás esetén pedig a változást rögzítő okmányban rendelkezni kell a KSZ hatályáról. MKSZ-ek viszonya az ÁKSZ-hez és az Mt.-hez Mind az ÁKSZ, mind a közúti közlekedési alágazatban kötött több munkáltatóra kiterjedő hatályú KSZ hangsúlyozza, hogy az MKSZ-ek eltérhetnek, de csak a munkavállalóra nézve kedvezőbb irányba. Az ÁKSZ alkalmazásából eredő viták rendezését illetően az Mt. IV. részében foglaltak az irányadók. Az ÁKSZ hangsúlyozza, hogy célja az Mt. alkalmazásának elősegítése, a munkaügyi kapcsolatok rendezettségének biztosítása és a munkabéke fenntartása. Ez megfelel a hatálya alá tartozó MKSZ-ek céljának is, azzal, hogy ez kiegészül olyan céllal, mint az ÁKSZ-en felüli részletkérdések rendezése. Az ÁKSZ és az MKSZ-ek is beleértve az ÁKSZ hatályán kívüli MKSZ-eket szem előtt tartották a fentebb vizsgált kérdéskörökben az Mt. útmutatását. Az esetleges eltérések és kiegészítések a határidők és egyéb körülmények pontosítására vonatkoztak. 15

16 A közúti közlekedési alágazatban kötött több munkáltatóra kiterjedő hatályú KSZ a kötés eljárási rendjével kapcsolatban hangsúlyozza, hogy az alágazati KSZ-szel ellentétes helyi szabályok a kihirdetéssel egyidejűleg hatálytalanná válnak, a minimális mértéket meghaladó szabályaik viszont a helyi KSZ szerint kell, hogy továbbra is alakuljanak. A KSZ kezelését illetően az ÁKSZ hatálya alá tartozó 8 vizsgált MKSZ fele eltér az ÁKSZ-től, egy esetben az MKSZ megismétli az ÁKSZ szabályozását. Az MKSZ kötés és módosítás során egyértelműen az ÁKSZ érvényességét és mintáját kell hangsúlyoznunk. Egy esetben pedig magának az ÁKSZ-nek a szövegét veszik alapul és azt egészítik ki néhány ponton a vállalati sajátosságok szerint. A szakszervezeti jogosultságok tekintetében is ÁKSZ az irányadó, ez egészül ki, illetve válik pontosabbá. A működési feltételek és kedvezmények esetében is ugyanez a helyzet. Néhány MKSZ esetében történik változás a munkavállalók számára kedvezőbb irányba. Az egyik MKSZ Záró rendelkezése egyenesen kiköti, hogy az MKSZ együtt értelmezendő az ÁKSZ-szel. Összegezve elmondható, hogy a kollektív szerződések nagy része általában súlyuknak megfelelően szabályozták alaki-formai elemeikre, eljárási szabályaikra vonatkozó rendelkezéseiket. Erre vonatkozóan megjegyezzük, hogy az ÁKSZ szabályozását a hatálya alá tartozó MKSZ-ek nem mindig veszik figyelembe (pl. felmondási határidők). 2. A munkaügyi kapcsolatok Együttműködés Az ÁKSZ nem tesz külön említést az együttműködés általános elveiről. Az együttműködés általános elveire nemigen találunk utalást az MKSZ-ekben sem. Az egyik MKSZ-e részletezi az együttműködés alapelveit. Ezt ilyen formában sem az Mt., sem az ÁKSZ nem tartalmazza. Ezek szerint egyebek mellett az együttműködés során a felek egymás jogát és jogos érdekeit tiszteletben tartják, jogaikat és kötelezettségeiket jóhiszeműen gyakorolják. Kapcsolatuk rendszeres és folyamatos. Konfliktus esetén békés megoldásra törekednek. Az együttműködés területei: a) Az ÁKSZ-ben: az Mt. alkalmazásának elősegítése a közúti közlekedési alágazatban; rendezett munkaügyi kapcsolatok; munkabéke fenntartása; b) A közúti közlekedési alágazatban kötött több munkáltatóra kiterjedő hatályú KSZ-ben a helyi KSZ-kötések előmozdítása; c) Az MKSZ-ekben: esetenként keverednek a szakszervezeti jogok és az együttműködés fogalmának értelmezése. Így pl. az egyik MKSZ-ben A munkáltató és a szakszervezet együttműködése címmel ellátott fejezetben találjuk, hogy Minden oly Mt.-ben meghatározott kérdésben, melyekben a szakszervezet tájékoztatást kérhet a munkáltatótól, a munkáltató öt munkanapon belül tájékoztatja a kérdést feltevőket. Hasonlóképpen az együttműködésről szóló fejezetben találjuk azt, hogy a szakszervezet tevékenységét a munkáltató támogatja, egy másik MKSZ-ben. Az ÁKSZ hatálya alá nem tartozó MKSZ-ekben találunk jobbára utalást az együttműködés területeire. Így az együttműködés legfontosabb tárgykörei: munkaviszony, bérezés, juttatások, foglalkoztatás, továbbképzés, egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeit érintő 16

17 kérdések, illetve a munkaügyi viszonyok Mt. II. része szerint, illetve együttműködés a munkajogi jogutódlás esetében; magának a KSZ-nek a letárgyalása. Az együttműködés formái: Az együttműködés formáival kapcsolatban a 15 MKSZ közül 9-ben találunk utalást, közülük 4 az ÁKSZ hatálya alá tartozik. Ugyanakkor azonban az ÁKSZ-ben erre külön nem találunk szabályt. a) A több munkáltatóra kiterjedő hatályú KSZ viszont részletezi az együttműködés formáit, ebben a felek közötti egyeztetés kötelezettsége szerepel. A KSZ nem feltétlenül helyesen az együttműködés formái alfejezetben említi a szakszervezeti jogok gyakorlásához szükséges feltételek biztosítását, a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmét, a munkaidő-kedvezmény biztosítását. b) Az ÁKSZ hatálya alá tartozó MKSZ-ekben egyeztető bizottságok létrehozása szerepel (max. 5-5 fős paritásos egyeztető bizottság 2 MKSZ alapján); a tárgyalásos rendezés érdekében, ennek részletezése nélkül (1 MKSZ szerint). c) Az ÁKSZ hatálya alá nem tartozó néhány MKSZ-ben együttműködési megállapodás rendelkezik az együttműködésről (4 MKSZ). Együttműködési kötelezettség a sztrájkjog gyakorlása során Néhány MKSZ-hez mellékelt sztrájkszabályzat előírja, hogy a sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatónak és a munkavállalónak együtt kell működnie, a sztrájkjoggal való visszaélés tilos (2 MKSZ). Szakszervezeti jogosítványok A közúti közlekedési alágazatban kötött több munkáltatóra kiterjedő hatályú KSZ-ben a jogosítványok a szerződést kötő felek kapcsolattartása c. fejezetben szerepelnek. A legtöbb ÁKSZ alá tartozó MKSZ esetében utalás történik az Mt. megfelelő paragrafusaira, s ezek egészülnek ki határidőkkel, vagy kerülnek pontosításra. Meg kell jegyeznünk, hogy az egyik az ÁKSZ hatálya alá nem tartozó MKSZ-ben a szakszervezet jogszabály szerinti megalakulása és bírósági bejegyzése a jogok gyakorlásának feltételeként van meghatározva. Ez nem felel meg az Mt. szabályainak. További megjegyzésünk, hogy a KSZ-ekben nem szerepel az esélyegyenlőségi tervvel és a konzultációval kapcsolatos szakszervezeti jogosítvány. Információ Három kivételével, a vizsgált KSZ-ek valamennyiében szerepel az információs joggal kapcsolatos szabályozás, azaz mind az ÁKSZ-ben, mind a több munkáltatóra kiterjedő hatályú KSZ-ben, továbbá egy kivétellel valamennyi ÁKSZ alá tartozó MKSZ-ben és 2 kivételével valamennyi ÁKSZ-en kívüli MKSZ-ben. Bár a szabályozás alapját az Mt. megfelelő paragrafusai képezik, ennek pontosítása során nagyon változatos helyzet áll elő, mind a határidőket (5, 8, 10, 15 munkanap), mind a munkáltatók nagyobb csoportjának definícióját illetően (10%, 25%, 3 fő, 30 fő, 200 fő). Az ÁKSZ és több az ÁKSZ alá tartozó MKSZ az Mt át egészíti ki az ötnapos határidővel, azaz a szakszervezet írásbeli kérésére a munkáltató 5 munkanapon be- 17

18 lül köteles tájékoztatást adni a munkavállalókkal kapcsolatos kérdésekben (5 MKSZ). Az ÁKSZ hatályán kívül eső egyik MKSZ esetében ez 10 munkanap. Mind az ÁKSZ-ben, mind az MKSZ-ekben szerepel az írásbeliség kritériuma is (írásban kell kérni és/vagy kapni a kért információt). A több munkáltatóra kiterjedő hatályú KSZ a munkáltatók és munkavállalók informálását írja elő, mégpedig a KSZ-módosítással kapcsolatos egyeztetés eredményeiről. A több munkáltatóra kiterjedő hatályú KSZ-ben és 4 más MKSZ-ben az információk kezelésének bizalmas volta is szerepel. (Titoktartási nyilatkozat pl. az egyik MKSZ esetében.) Néhány MKSZ a munkáltatók nagyobb csoportjával kapcsolatban ír elő külön szabályozást. Így pl. az egyik MKSZ alapján a munkavállalók legalább 10%-át érintő intézkedés előtt 8 munkanappal kell a szakszervezetet tájékoztatni. Megítélésünk szerint ebben az esetben a szakszervezetet véleményezési jog illeti meg. Rendszeres, havi tájékoztatási kötelezettséget is találunk egy helyen. Itt a munkáltató havonta írásban tájékoztatja a vállalatnál működő 200 főnél nagyobb munkavállalói érdekvédelmi szervezetet a létszám- és béradatokról. (Ez ugyancsak ellentétes az Mt. szabályaival: a képviselettel rendelkező szakszervezetek között nem lehet a tájékoztatásban különbséget tenni a szervezettségük alapján.) Egyedi megoldást választott az egyik MKSZ, Társasági Érdekegyeztető Tanácsot létesítettek és ezen belül érvényesítik a munkavállalói jogokat. Az ÁKSZ hatályán kívül eső MKSZ-ekben olyan esetekkel találkozunk, ahol az informálás a munkavállalók nagyobb csoportját legalább 30 főt érintő munkáltatói intézkedések tervezetéről (átszervezés, átalakítás, privatizálás, korszerűsítés) szól. (Megismételjük, hogy a munkavállalók nagyobb csoportjára vonatkozó intézkedés tervezetét a szakszervezeteknek joguk véleményezni.) A munkáltatónak a véleményezésre megküldendő tervezetet legalább 15 nappal korábban kell a véleményezőhöz eljuttatni. A 15 napos határidő a kézhezvételtől számítandó. Egy MKSZ esetén a munkáltató a szakszervezeti ellenőrzés megállapításaira vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget 10 munkanapon belül teljesíti. Egy másik MKSZ előírja, hogy a tulajdonos vagy munkáltató a személyében bekövetkező változásról, annak hatálybalépése előtt nemcsak a szakszervezetet, hanem az ÜT-t is tájékoztatni köteles. A tájékoztatás azon intézkedésekkel kapcsolatban kötelező, amelyek a munkavállalók 25%-át, de legalább 3 főt érintenek. Véleményezési jog A véleményezési jogra történő indirekt utalással találkozunk az egyik MKSZ-ben, ahol az értelmező rendelkezések szerint a szakszervezeti véleményezési jogok gyakorlása szempontjából nagyobb egység alatt kell érteni a munkáltatónál az SZMSZ-ben meghatározott egységeket (szemben a tájékoztatási jog esetében előírt 30 fővel). Ismét egy példa az Mt.-ben foglalt szakszervezeti jogok átértelmezésére, a munkáltató tájékoztatási kötelezettségének és a véleményezési jognak az összekeverésére. A munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzése E fontos, ki nem használt szakszervezeti jog gyakorlásával kapcsolatban néhány MKSZben mindössze annyi szerepel, hogy e jogosítvány gyakorlása előtt a munkáltató és szakszervezet képviselői egyeztetnek. Egyetlen esetben tesznek kísérletet e jog körülírására, de ekkor sem az ellenőrzési jog tartalmára, értelmezésére, hanem arra, hogy ki, milyen felhatalmazással 18

19 teheti, és kinek kell tapasztalatairól beszámolnia. Továbbá, hogy annak a vezetőnek, aki a jelentést megkapta, hány nap áll a rendelkezésére a vizsgálat lefolytatására és a válasz megadására. Konzultációs jog Az ÁKSZ-ben a munkáltatói döntéssel, intézkedéssel kapcsolatos eltérő szakszervezeti álláspont esetén eltérő konzultációról esik szó. Az ÁKSZ hatálya alá tartozó MKSZ-ek felében történik utalás a konzultációra. A több munkáltatóra kiterjedő hatályú KSZ a szerződő felek kapcsolattartása során említi a konzultációt. Az ÁKSZ hatálya alá nem tartozó 7 MKSZ közül csak egyben találunk utalást a konzultációra. A konzultációs joggal kapcsolatban a következő pontosításokat, sajátosságokat találjuk: Munkáltatói intézkedéssel, döntéssel kapcsolatos eltérő szakszervezeti álláspont esetén eredménytelen konzultációt követően 5 napon belül egyeztető megbeszélést tartanak. (ÁKSZ) A munkáltatói döntésekkel kapcsolatos eltérő szakszervezeti álláspont esetén konzultáció 5 munkanapon belül 3 MKSZ szerint. Az egyik MKSZ szerint a Társasági Érdekegyeztető Tanács (TÉT) berkein belül az információ átadását követően a szakszervezetek, az ÜT 15 napon belül konzultációt kezdeményezhet, az ÉT titkárának bejelentve. Ez alatt minimum hét napig a munkáltató a tervezett intézkedést nem hajtja végre akkor sem, ha a 15 napos határidő már eltelt. Ezután, ha nincs megállapodás, a munkáltató képviseletében a TÉT titkára berekeszti a konzultációt. Szakértő igénybevételének lehetősége. (1 MKSZ) Konzultáció egyedi, konkrét személy és választott tisztségviselő ügyében is kezdeményezhető. (1 MKSZ) Ez a konzultációs jog nem egyezik meg az Mt. által a véleményezi jog kibővítésére, helyettesítésére a szakszervezetek rendelkezésére álló jogosítvánnyal. Kifogásolási (vétó) jog gyakorlása Az MKSZ-ekben egyeztetést írnak elő a kifogásolási jog gyakorlása előtt. Az egyik MKSZ évi módosítása alapján az egyeztetést 3 napon belül meg kell kezdeni, ha a munkáltató nem ért egyet a szakszervezeti kifogással. Kifogásolási joggal élhet a szakszervezet a munkáltató jogellenes intézkedése esetén. Kifogást a munkáltató vezetőjéhez vagy annak helyetteséhez kell eljuttatni. Az Mt.-től eltérő jogok Az Mt. nagyobb csoportot érintő munkáltatói intézkedéssel kapcsolatban véleményezési jogot biztosít a szakszervezetek számára. Ezt néhány MKSZ-ben úgy alakítják át, hogy bevezetik a nagyobb egység fogalmát, és az ehhez kötődő munkáltatói döntésekről a szakszervezeteket tájékoztatni kell. Ugyanakkor a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések véleményezési joga is tájékoztatási joggá gyengül. Valamennyi MKSZ tájékoztatási jogot ír elő, a véleményezési jog hiányzik. 19

20 Eljárási szabályok konfliktus esetére Munkaügyi jogvita Alapelvnek lehet tekinteni azt, hogy a tárgyalásos rendezés mindkét fél alapvető érdeke. Nem kielégítő eredmény esetén az egyeztető eljárásban békéltetést lehet kezdeményezni. Az Mt. előírja, hogy az egyeztetés alatt a vitatott intézkedést nem lehet végrehajtani, a végrehajtás felfüggesztésének időtartama, amit egy MKSZ helyesen rögzít, 7 nap. Az ÁKSZ rendelkezik arról, hogy munkaügyi jogvita esetén a munkavállaló kezdeményezésére békéltető (egyeztető) eljárást folytassanak le. Az ÁKSZ hatálya alá tartozó 8 MKSZ közül 6 intézkedik a munkaügyi jogvitáról, vagy úgy, hogy közvetlenül utalás történik a hatályos Mt. -ra (Munkaügyi jogvita az Mt szerint), vagy egyes momentumokat hangsúlyozva. Többféle megoldással is találkozunk: Békéltetők. Két MKSZ említ békéltetőt. Munkaügyi jogvita esetén a munkavállaló kezdeményezésére békéltető eljárást kell folytatni. Az egyik esetben a békéltető személy a Területi ÜT mindenkori elnöke, a másikban a sérelmezett döntést hozó vezető közvetlen szakmai felettese a békéltető, kivéve, ha a vezérigazgató hozta a sérelmezett döntést. Bizottság létrehozása. Egyeztető eljárás lebonyolítására 6 tagból álló (paritásos) bizottságot kell létrehozni. Érdekvitát rendező 20 tagú paritásos bizottság (tanács) létrehozása nem egyéni vita esetén. A tagok nevét, a feladatokat és az eljárást az MKSZ rögzíti. Határidő kiszabása. A békéltető eljárás a munkáltatói határozat közlésétől számított 8 napon belül kezdeményezhető írásban, és az igény átvételétől számított 8 napon belül kell lefolytatni. Jól láthatóan ezekben az esetekben némileg keveredik az Mt.-ben ma már nem szereplő munkaügyi döntőbíróság, és a munkaügyi jogvitában újabban ajánlott békéltető funkció, továbbá nem különböztetik meg a kollektív és egyéni munkaügyi vitákat, a jogvitát az érdekvitától. Az ÁKSZ alá nem tartozó 7 MKSZ-ben szerepel a munkaügyi jogvita, több esetben az Mt. megfelelő paragrafusára történő utalással (Mt ; Mt , ill. munkaügyi jogvita Mt alapján; KSZ-kötési jogosultsággal kapcsolatos vita esetén az Mt Igénybe vehető független személy, ill. közvetítés vagy döntőbíró a felek megállapodása alapján. Ez utóbbinak a döntése azonban kötelező. Egyetlen MKSZ sem él a Munkaügyi Közvetítői és Döntőbírói Szolgálattal, mint a konfliktusok rendezése érdekében rendelkezésre álló intézménnyel. Mint a későbbiekben látjuk, sztrájkveszély esetén a több munkáltatóra kiterjedő hatályú KSZ írja elő az MKDSZ igénybevételét. Rendelkezések a sztrájkról Az ÁKSZ nem rendelkezik az ágazati szintű sztrájk szabályairól (Az erről szóló külön sztrájkszabályzat viszont nem áll a rendelkezésünkre.). A több munkáltatóra kiterjedő hatályú KSZ egy passzusban kitér a sztrájkhelyzet kezelésére. Ennek lényege, hogy a szerződő felek kötelezettséget vállalnak a sztrájk meghirdetését megelőzően egyeztető tárgyalásokra, amelynek során törekednek a megegyezésen alapuló rendezésre, és az MKDSZ közreműködését is igénybe veszik. Az ÁKSZ hatálya alá tartozó 8 MKSZ közül 5-ben szerepel sztrájkszabályozás. Három esetben ezt az MKSZ mellékleteként kezelik, egy esetben pedig az MKSZ pontjaként. Az 20

21 ÁKSZ hatálya alá nem tartozó egy MKSZ tartalmazza a sztrájk kezdeményezésének, szervezésének és lebonyolításának részletes szabályozását. A sztrájkszabályzatok alapját a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium ajánlása, illetve az évi VII. törvény képezi (3 MKSZ). Az alapelv az, hogy a lakosságot alapvetően érintő tevékenységet végző munkáltatónál a sztrájk csak úgy gyakorolható, hogy a még elégséges szolgáltatás teljesítését ne gátolja (a sztrájkról szóló 1989: VII. tv. 4. -a). Az MKSZ-ekhez a sztrájkjog társasági szabályozását, illetve a sztrájktörvényből eredő feladatok végrehajtásának módját mellékelték (4 MKSZ). 3 MKSZ esetében a sztrájkszabályzat tartalmazza a létrehozandó egyeztető (ad hoc) bizottság összetételét, létszámát (3-3 fő). Egy további MKSZ 2002-ben kiadott sztrájkszabályzatát a július 1-jén aláírt módosítás 3-3 főről 4-4 főre emeli az egyeztető bizottságba beválasztandó tagok számát, míg egy másik MKSZ 5-5 fős egyeztető bizottság választását írja elő. A sztrájkjog alkalmazásának vállalati szabályai esetenként egy az egyben átveszik, esetenként pontosítják a minisztériumi ajánlást (pl. a járatsűrűséggel arányos, legalább 65%-os mértékű közlekedtetést ír elő az egyik MKSZ, miközben a minisztériumi ajánlás ezt 60-70% között határozza meg). Egy másik MKSZ a csökkenés mértékét foglalja szerződésbe (10-30%). Egy további MKSZ sztrájkszabályzata külön sztrájkmenetrendet is tartalmaz, amely általános sztrájk esetén az alapellátás biztosítása érdekében lép életbe, illetve a évi módosítás hangsúlyozza, hogy az egyeztető eljárás ideje alatt a jogszabályban meghatározott 2 órás sztrájk esetén az alapellátást biztosítani kell. 3 MKSZ szabályzata esetében sztrájk viszont csak azután kezdeményezhető, ha az egyeztető tárgyalás hét napon belül nem vezetett eredményre. Előfordul olyan sztrájkszabály, amely szerint az egyeztető eljárás sikertelensége esetén 7 nap elteltével a megyei, városi lapban meg kell hirdetni a sztrájkot, és a közlemény megjelenésétől számított 3 nap eltelte után lehet csak megkezdeni, azaz valójában 10 napos késéssel. Ez viszont nem felel meg a sztrájktörvénynek! Az ÁKSZ hatálya alá nem eső MKSZ-ek közül egy esetben találunk részletes szabályozást a sztrájk kezdeményezését, szervezését és lebonyolítását illetően. A sztrájkszabályzatok több esetben kitérnek bizottságok létrehozásának szükségességére a sztrájkjoggal való élés megakadályozására. Így pl. a sztrájkot megelőzően paritásos (5-5 fős) egyeztető bizottságot kell létrehozni, illetve sztrájkjog érvényesítésére a sztrájkbizottság jogosult. Láthatóan nagy az eltérés a sztrájkjog érvényesítésével kapcsolatos nézetekben. Első észrevételünk, hogy egy minisztériumi állásfoglalást ebben az esetben legfeljebb javaslatként és nem kötelező utasításként kell felfogni. Jól érzékelhető az a veszély, hogy ha az ÁKSZ és a helyi KSZ-ek sztrájkszabályzatai nincsenek összehangolva, nehézségekbe ütközik egy alágazati sztrájk megszervezése. Ugyancsak érzékletes az a probléma, hogy mi történik, ha a sztrájkszabályzat nem a szakszervezet saját ügye, hanem a KSZ-ben vagy mellékletében a munkáltató és a szakszervezet együtt kívánja szabályozni, mintegy megállapodás alapján. Ahogy ez látható, paritásos bizottságot hoznak létre, és ez a testület dönt a sztrájkról. Megszüntetve ebben a szakszervezet, ill. a munkavállalók szuverinitását. Bérezés a sztrájk alatt A sztrájk miatt kiesett munkaidőre a munkabeszüntetésben résztvevőket személyi besorolású alapbér időarányos 30%-a illeti meg (1 MKSZ). Más esetben legfeljebb három napra a jogszerű sztrájkban résztvevőket megilleti besorolási bérük azzal a feltétellel, hogy a kieső munkaidőt havi túlmunka keretében ledolgozzák (1 MKSZ), illetve csak akkor fizet, ha a KSZ 21