SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE"

Átírás

1 SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Kisgyörgy Sándor Könözsy László dr. Lénárt Szilvia Vámos István EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE TANULMÁNY ÉTOSZ Budapest, 2008.

2 Tartalom Bevezető és módszerek... 3 I. Felek bemutatása... 4 II. A kollektív szerződések alaki-formai elemei és a munkaügyi kapcsolatok A kollektív szerződések alaki-formai elemei A munkaügyi kapcsolatok III. A munkaviszonyra és a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályozások A törvények egyes bevezető rendelkezéseire vonatkozó kiegészítő szabályozás A munkaviszony és közalkalmazotti jogviszony létesítésére vonatkozó szabályok A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályozása /a. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése, eljárás, jogellenes megszüntetés /b. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése, eljárás, jogellenes megszüntetés A munkavégzés szabályai, tanulmányi szerződés Hátrányos jogkövetkezmények, fegyelmi felelősség Kártérítés, leltárfelelősség IV. A munka- és pihenőidők szabályozása A munkaidőre vonatkozó rendelkezések Pihenőidők V. A munka díjazására vonatkozó megállapodások A közalkalmazottak illetmény-előmenetelére vonatkozó megállapodások Az Mt. szabályozását követő KSZ-ek munka díjazására vonatkozó megállapodásai VI. Szociális, jóléti és béren kívüli juttatások VII. Összegzés VIII. Javaslatok

3 Bevezető és módszerek Az alábbi elemzésre a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Az egészségügyi ágazat egy és több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződései összehasonlító elemzése c. pályázata alapján, a minisztérium és az Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat Egyesülés között létrejött megállapodása szerint került sor. Az elemzés módszeréül a pályázatban meghatározott szempontoknak megfelelő elemzési módot, a dokumentumelemzést választottuk. Egy-egy vizsgált témakörnél azt néztük, hogy milyen általános következtetések vonhatók le a munkahelyi kollektív szerződésben (a továbbiakban: MKSZ) szabályozott tartalmak alapján, melyek voltak a tipikus és az attól eltérő szabályozások. Elemeztük, hogy ezek a tartalmak mennyiben és miben tértek el egymástól, továbbá a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.), valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Kjt.) aktuális szabályaitól. A vonatkozó törvények aktuális szabályaiként a december 31-én hatályos előírásokat vettük figyelembe. Az elemzéshez biztosított 40 db MKSZ-t a pályázatban meghatározott szempontok és módszerek alapján, az alábbi fejezetekben értékeltük: I. Felek bemutatása II. A kollektív szerződések alaki-formai elemei és a munkaügyi kapcsolatok III. A munkaviszonyra és a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályozások IV. A munka- és pihenőidők szabályozása V. A munka díjazására vonatkozó megállapodások VI. Szociális, jóléti és béren kívüli juttatások VII. Összegzés VIII. Javaslatok 3

4 I. Felek bemutatása A következőkben a munkahelyi KSZ-t kötő szakszervezeteket és a munkáltatókat mutatjuk be. Az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) alapszervezetei tizenkét helyen voltak megnevezve az MKSZ-ek aláíróiként. A Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete (SZTDSZ) alapszervezetei két helyen, míg a Honvédségi Dolgozók Szakszervezete (HODOSZ) egy alkalommal kötöttek KSZ-t. Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete november 23-án jött létre. Az EDDSZ az ágazatok és a szakmák közötti szolidaritásra épülő, független, pártsemleges szakszervezetként határozta meg önmagát. Az EDDSZ szociális partnerként a mindenkori munkáltatót, a helyi önkormányzatot és a kormányt határozta meg maga számára. Az EDDSZ megalakulásakor döntött vertikális mozgalmi struktúrájáról. A munkahelyi alapszervezetek saját döntésük alapján hozták létre megyei testületeiket és az EDDSZ megyei szervezeteit (irodáit). A munkahelyi alapszervezetek a megyei testületeknek és az Alapszervezetek Tanácsának egyenlő jogú tagjai, így közvetlen részvételi joguk van a döntéshozatalban. Az EDDSZ-en belül az ágazatok és szakmák szövetségét, a szakmaspecifikus érdekképviseletet és védelmet a szakmai tagozatok erősítik. A szociális, az orvosi, szakdolgozói, védőnői, gazdasági műszaki fizikai szakmai tagozatok az Országos Vezetőség döntés-előkészítő munkáját segítő fórumok. A Reprezentativitást Megállapító Bizottság január 31-re vonatkozó adatai szerint taglétszáma közalkalmazotti területen fő, szervezettsége 4,23%. Az EDDSZ alapító tagja az 1991 óta működő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF), melynek reprezentativitásához saját országos szintű reprezentativitásával járult hozzá. Az EDDSZ 2001-ben nyert felvételt a Public Service Internationalba, egyúttal az EPSUnak (Európai Közszolgálati Szakszervezeti Szövetség) is tagja. Saját jogon közvetlenül tagja az ETUC-nak, az Európai Szakszervezeti Szövetségnek. Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete (SZTDSZ) 1989-ben alakult a szociális ágazat munkavállalóinak érdekképviseleti szervezeteként. Céljuk a szociális területen dolgozók társadalmi elismerésének emelése, anyagi és erkölcsi érdekeik érvényre juttatása, munkakörülményeinek javítása, szakmai fejlődésük segítése. Tevékenységük színterei: országos érdekegyeztetés, ágazati, minisztériumi egyeztetés, területi, települési önkormányzati érdekegyeztetés, munkahelyi érdekegyeztetés és kollektív szerződés kötése óta tagja a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének, ezen belül a Közszféra Szakszervezeteinek Részszövetségének. A Reprezentativitást Megállapító Bizottság január 31-re vonatkozó adatai szerint taglétszáma közalkalmazotti területen 3403 fő, szervezettsége 0,65%. 4

5 Honvédségi Dolgozók Szakszervezete (HODOSZ) A Honvédségi Dolgozók Szakszervezete november 11-én alakult, a honvédségi dolgozók érdekeinek képviseletére. Megalakítása óta tagja a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének. A Reprezentativitást Megállapító Bizottság január 31-re vonatkozó adatai szerint taglétszáma közalkalmazotti területen 1871 fő, szervezettsége 0,36%. Az egészségügy területén ágazati párbeszéd bizottság nem működik. 5

6 KSZ lefedettség Egészségügy A KSZ hatálya alá tartozó foglalkoztatottak száma, aránya szakágazatonként TEÁOR Megnevezés KSZ hatály Foglalkoztatottak Lefedettség szám Egymunkáltatós Többmunkáltatós Közös Együtt (%) (fő) (fő) halmaz (fő) (fő) (fő) 8511 Fekvőbetegellátás , Járóbeteg-ellátás , Fogorvosi szakellátás Egyéb humánegészségügyi ,5 ellátás 8520 Állategészségügyi ,1 ellátás Mindösszesen: ,9 A táblázat a júniusi KSH adatokat tartalmazza. A foglalkoztatottak 59,9%-át védi kollektív szerződés. A táblázatból jól látható, hogy az egészségügyben többmunkáltatós kollektív szerződés nem készült. Ebből következően a foglalkoztatottak közel 60%-ára egymunkáltatós (intézményi, vállalati szintű) KSZ van érvényben. Vagyis az egészségügyi alkalmazottak valamivel több mint 40%-át nem védi kollektív szerződés. A szakágazatok közül lefedettségi eredményeivel kiemelkedik a fekvőbeteg-ellátás (89,4%). A többi szakág lefedettségi adatai jóval alacsonyabbak: állat-egészségügyi ellátás 24,1%, járóbeteg-ellátás 23,4%, egyéb humán-egészségügyi ellátás 8,5%. A fogorvosi szakellátás területén nincs érvényben KSZ. TEÁOR szám KSZ lefedettség Egészségügy közszféra A KSZ hatálya alá tartozó foglalkoztatottak száma, aránya szakágazatonként Megnevezés KSZ hatály Közös halmaz (fő) Együtt (fő) Egymunkáltatós (fő) Többmunkáltatós (fő) Foglalkoztatottak (fő) Lefedettség (%) 8511 Fekvőbeteg-ellátás , Járóbeteg-ellátás , Fogorvosi szakellátás Egyéb humánegészségügyi ,6 ellátás 8520 Állat-egészségügyi ellátás Mindösszesen: ,6 A táblázat a júniusi KSH adatokat tartalmazza. 6

7 A közszférában foglalkoztatott egészségügyi alkalmazottak 67,6%-át védi kollektív szerződés. Ez a teljes ágazathoz viszonyítva 8%-os növekedést jelent. Az előző táblázatból logikusan következően a közszférában sem készült többmunkáltatós kollektív szerződés. Tehát az ebben a szférában foglalkoztatottak közel egyharmadát nem védi KSZ. A szakágazatok közül lefedettségi eredményeivel kiemelkedik az állat-egészségügyi ellátás (100%), fekvőbetegellátás (95,4%). A többi szakág lefedettségi adatai, egyezően a teljes egészségügyi ágazat adataival, jóval alacsonyabbak: járóbeteg-ellátás 24,1%, egyéb humán-egészségügyi ellátás 7,6%. A fogorvosi szakellátás területén a közszférában sincs érvényben KSZ. TEÁOR szám KSZ lefedettség Egészségügy versenyszféra A KSZ hatálya alá tartozó foglalkoztatottak száma, aránya szakágazatonként Megnevezés KSZ hatály Közös halmaz (fő) Együtt (fő) Egymunkáltatós (fő) Többmunkáltatós (fő) Foglalkoztatottak (fő) Lefedettség (%) 8511 Fekvőbeteg-ellátás , Járóbeteg-ellátás , Fogorvosi szakellátás Egyéb humánegészségügyi ,6 ellátás 8520 Állat-egészségügyi ellátás Mindösszesen: ,7 A táblázat a júniusi KSH adatokat tartalmazza. Az egészségügyi ágazat versenyszférájában foglalkoztatottak 27,7%-át védi kollektív szerződés. Ebben a szférában sem készült többmunkáltatós kollektív szerződés. Ebből következően a foglalkoztatottak több mint negyedére egymunkáltatós (intézményi, vállalati szintű) KSZ van érvényben. Vagyis az egészségügyi alkalmazottak közel háromnegyedét a versenyszférában nem védi kollektív szerződés. A szakágazatok közül lefedettségi eredményeivel kiemelkedik a fekvőbeteg-ellátás (44,8%). A többi szakágban a lefedettségi adatok jóval alacsonyabbak: járóbeteg-ellátás 22,5%, egyéb humán-egészségügyi ellátás 13,7%. Az állategészségügyi ellátás és a fogorvosi szakellátás területén nincs érvényben KSZ. TEÁOR Szakág Össz. foglalk Fekvőbetegellátás 8512 Járóbetegellátás 8513 Fogorvosi szakellátás 8514 Egyéb humánegészségügyi ellátás 8520 Állat-egészségügyi ellátás A KSZ hatálya alá tartozó foglalkoztatottak száma, aránya a munkáltatónál foglalkoztatottak létszáma szerint Egészségügy összesen KSZ lefed. (100%) % felett fő % fő % fő % fő % fő % fő % ,4 35 0, , , , , , , , , , , , , , , , Mindösszesen: , , , , , ,6 7

8 A táblázatban a KSH júniusi adatait használtuk. A táblázat adataiból kitűnik, hogy a fekvőbeteg-ellátásban a legmagasabb a kollektív szerződéssel való lefedettség (89,4%), és a KSZ-szel védett munkavállalók 95%-a 300 főnél többet foglalkoztató egészségügyi intézményekben dolgozik. Közel egyharmaduk az főt foglalkoztató intézményben áll alkalmazásban. A járóbeteg-ellátásban a KSZ-szel védett foglalkoztatottak közel 40%-a főt foglalkoztató intézményekben végzi munkáját. Az egyéb humán-egészségügyi ellátásban a szerződéssel védett alkalmazottak közel 3/4-e az főt foglalkoztató intézményekben dolgozik. TEÁOR Szakág Össz. foglalk Fekvőbetegellátás 8512 Járóbetegellátás 8513 Fogorvosi szakellátás 8514 Egyéb humánegészségügyi ellátás 8520 Állat-egészségügyi ellátás Mindösszesen: A KSZ hatálya alá tartozó foglalkoztatottak száma, aránya a munkáltatónál foglalkoztatottak létszáma szerint Egészségügy közszféra KSZ lefed. (100%) % felett fő % fő % fő % fő % fő % fő % ,4 35 0, , , , , , , , , , , , , , , , , ,5 A táblázatban a KSH júniusi adatai szerepelnek. A táblázatból jól látható, hogy a közszférában a fekvőbeteg-ellátás területén magasabb a kollektív szerződéssel való lefedettség, mint a teljes egészségügyben (95,4%). Hasonlóan a teljes egészségügyre vonatkozó táblázathoz, a KSZ-szel védett munkavállalók 95%-a 300 főnél többet foglalkoztató egészségügyi intézményekben dolgozik. Ugyancsak közel egyharmaduk az főt foglalkoztató intézményekben dolgozik. A járóbeteg-ellátásban KSZ-szel védett foglalkoztatottak közel 2/3-a főt foglalkoztató intézményekben áll alkalmazásban. Az egyéb humán-egészségügyi ellátásban a kollektív szerződéssel védett alkalmazottak 93%-a az főt foglalkoztató intézményekben dolgozik. 8

9 TEÁOR Szakág Össz. foglalk Fekvőbetegellátás 8512 Járóbetegellátás 8513 Fogorvosi szakellátás 8514 Egyéb humánegészségügyi ellátás 8520 Állat-egészségügyi ellátás Mindösszesen: A KSZ hatálya alá tartozó foglalkoztatottak száma, aránya a munkáltatónál foglalkoztatottak létszáma szerint Egészségügy versenyszféra KSZ lefed. (100%) % felett fő % fő % fő % fő % fő % fő % , , , , , , , , , , , , , , ,8 0 A táblázatban a KSH júniusi adatait dolgoztuk fel. Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy a versenyszféra területén a védett dolgozók aránya alacsonyabb a közszféráénál. Ezen a területen is a fekvőbeteg-ellátásban a legmagasabb a kollektív szerződéssel való lefedettség, ugyanakkor ennek aránya kevesebb, mint a fele a versenyszféráénak (44,8%). A KSZ-szel védett munkavállalók 84%-a az 500 és 2000 fő között foglalkoztató egészségügyi intézményekben dolgozik. Nagyjából fele-fele arányban megosztva az és az főt foglalkoztató intézmények között. A járóbeteg-ellátásban KSZ-szel védett foglalkoztatottak közel 60%-a főt foglalkoztató intézményekben végzi munkáját. Az egyéb humán-egészségügyi ellátásban a szerződéssel védett alkalmazottak 100%-a a főt foglalkoztató intézményekben dolgozik. 9

10 II. A kollektív szerződések alaki-formai elemei és a munkaügyi kapcsolatok A vizsgálat az egészségügyben 34 és a szociális területen megkötött 6 intézményi vagy munkahelyi kollektív szerződésre (röviden: MKSZ) terjed ki. A 40 MKSZ-ből 34 az Mt. és a Kjt. hatálya alá tartozott, hat pedig csak az Mt. hatálya alá. Az ágazatban feldolgozott KSZ-ek (db) MKSZ Közalkalmazotti terület 34 Versenyszféra 6 Összesen 40 Mind a 40 MKSZ tartalmaz alaki-formai elemeikre, megkötésük, időközi kezelésük eljárási szabályaira, és a munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó szabályozásokat. Az elemzésnek ezt a részét két fejezetben tárgyaljuk: 1. A kollektív szerződések alaki-formai elemei 2. A munkaügyi kapcsolatok 1. A kollektív szerződések alaki-formai elemei Az MKSZ-kötés törvényi feltételei Közalkalmazotti területhez tartozó MKSZ-ek A közalkalmazotti területhez tartozó intézmények esetében hét MKSZ hivatkozik helyesen a KSZ-kötés szabályaira (20%). Valamivel nagyobb arányban nem tesznek említést felhatalmazottságukról (26%). A többiek vagy azzal a kijelentéssel tekintik megoldottnak az ügyet, hogy a szakszervezet KSZ-kötésre felhatalmazott, vagy nem ismerik a közalkalmazotti terület megváltozott reprezentativitási szabályait, ill. ezeket összekeverik a KSZ-kötés szabályaival. Egy kisebbség csak a munkáltatótól való függetlenségükre hivatkozva jelenti ki jogosultságát. A versenyszférához tartozó intézmények A versenyszférában működő intézmények esetében sem jobb a helyzet. Bár mindannyian valamilyen módon foglalkoznak a kérdéssel, itt ugyancsak levonható az a következtetés, hogy a szakszervezetek kevéssé ismerik az MKSZ megkötésének szabályait. A többség kijelenti, hogy a felek rendelkeznek a KSZ-kötésre felhatalmazottsággal, a KSZ-t kötő szakszervezet reprezentatív (ami önmagában még kevés a KSZ megkötéséhez). Egy KSZ-nél úgy rendelkeztek, hogy az egyébként ugyanahhoz a szakszervezeti szövetséghez tartozó három önálló alapszervezet csak konszenzussal vehet részt a KSZ megkötésében. 10

11 KSZ-kötés előkészítése Közalkalmazotti területhez tartozó MKSZ-ek A KSZ-ek majd kétharmada (65%) nem szabályozza megkötésük eljárási rendjét. Tizenkettő KSZ-ben (35%) rendelkeznek a megállapodás megkötésének előkészítéséről. Ezek eljárási szabályokat, határidőket, közös bizottságot és írásbeliséget kötnek ki. Néhány eljárási szabály ezek közül túlságosan is bürokratikusnak, feleslegesen részletezőnek tűnik, terhelve ezzel a KSZ alapszövegét. (Pl. kijelenthetné e helyett, hogy a közös bizottság működésének szabályait maga határozza meg.) A KSZ-ek hozzávetőlegesen 25%-ban a konfliktusok kezelésére létrehozott érdekegyeztető bizottságok témái között megemlítik a szerződések tárgyalásánál kialakult konfliktusokban való közreműködésüket. Érdekes, hogy az egyik KSZ-ben, ahol egyébként 17 fős szakszervezet működik, kijelentik, hogy a szakszervezet minden számítás szerint reprezentatív. (Leginkább a Kjt.-ben meghatározottak szerint kellene annak lennie!) A versenyszférához tartozó intézmények A hat versenyszférában működő intézménynél két KSZ nem tesz említést a tárgyalások előkészítéséről. Két KSZ-ben említik, hogy a tárgyalások előkészítésénél írásos javaslattételre van szükség. Ezek közül egy eljárási szabályokban rögzíti a tárgyalások menetét. Egy KSZben a három szakszervezet csak konszenzussal tehet javaslatot. Ugyancsak egy KSZ-ben megemlítik, hogy a függelék tárgyalását (bértárgyalást is) a helyi reprezentatív szakszervezetek végzik. A kollektív szerződések időbeli, területi és személyi hatálya Közalkalmazotti területhez tartozó MKSZ-ek Három KSZ kivételével valamennyi szabályozza az időbeli érvényességének hatályát. Egyet kivéve valamennyit határozatlan időre kötötték (az értékelés szempontjából, ha a KSZben nem szerepelt az érvényesség határidejére vonatkozó időpont, azt határozatlan időre kötöttnek tekintettük). Érdekes, hogy a KSZ-ek döntő többségének kötési ideje Az egyetlen határozott idejű KSZ-t 3 évre kötötték. A KSZ-ek területi hatálya jól szabályozott, mindössze háromban nem térnek ki erre a kérdésre. Lényegük úgy foglalható össze, hogy az intézmény közalkalmazottaira és a nyugdíjas továbbfoglalkoztatottakra vonatkozik teljesen. A részmunkaidőben foglalkoztatottakra pedig a juttatások időarányosan értendők. Az egyéb munkaviszonyban foglalkoztatottakra csak abban az esetben, ha a KSZ-ben erre kifejezett utalás van. Egy szerződésben szerepel, hogy a KSZ nem vonatkozik a munkáltatói jogú vezetőre. A versenyszférához tartozó intézmények A versenyszférához tartozó intézmények szerződéseiben kivétel nélkül szabályozták a területi, személyi és időbeli hatályt. A hat KSZ-ből egyetlenegy van, amelyiket határozott időre kötöttek, a többit határozatlan időre (gyakran szabályozzák úgy, hogy amíg az újat meg nem kötötték). 11

12 A KSZ-ek személyi hatályát jól szabályozták: a főállásúak és a nyugdíjasok mellett másokra csak akkor vonatkozik, ha erre a KSZ külön lehetőséget biztosít. A kollektív szerződések felülvizsgálata, módosítása, felmondása Felülvizsgálat Közalkalmazotti területhez tartozó MKSZ-ek A KSZ-ek kevesebb, mint kétharmada nem érinti a rendszeres felülvizsgálatukra vonatkozó témakört. Mindössze 13 szerződés szabályozza felülvizsgálatuk eljárási rendjét. Általánosságban ezekről az mondható el, hogy évente egyszer a felek felülvizsgálják, és ha szükséges módosítják tartalmát. A 13 KSZ többsége elsősorban a bérekre, juttatásokra utalva tartja szükségesnek a felülvizsgálatukat. Ugyanakkor nem érthető a felülvizsgálás időpontjainak a változatossága, ugyanis a közalkalmazottak szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy a fenti témájú módosítások mikortól lépnek hatályba, januárban vagy júniusban. A versenyszférához tartozó intézmények A versenyszférához tartozó intézmények felében szabályozzák a felülvizsgálatra vonatkozó eljárási rendet és határidőt. Ugyanakkor itt is tapasztalható a határidők változatossága. Módosítás Közalkalmazotti területhez tartozó MKSZ-ek A szerződések 82%-a tartalmaz a módosításukra vonatkozó szabályokat. Leggyakrabban az aláíró felek tehetnek erre javaslatot, de meglepő módon néha tág lehetőséget biztosítanak egyes közalkalmazottaknak, a közalkalmazotti tanácsnak, vagy a közalkalmazottak közösségének is. Megjegyezzük, hogy az esetek egy kisebb részében (15%) a KSZ elfogadtatását a közalkalmazottak egyetértéséhez kötik. Egy KSZ-ben az orvosi kamara kerületi szerve is szerepel az ellenjegyzők sorában. A módosítást általában írásban kell kezdeményezni, és az eljárást konkrét határidőkhöz kötik. A versenyszférához tartozó intézmények A KSZ módosítására vonatkozó szabályt hatból négy szerződés tartalmaz. Szinte mindegyik tartalmaz valamilyen érdekes kitételt. Az egyik szerint az intézményben működő 3 szakszervezet csak konszenzussal tehet javaslatot. Egy másikban a munkáltató által írásban előterjesztett javaslatot a szakszervezetnek kell megismertetnie és elfogadtatnia a munkavállalókkal. Egy harmadikban a képviselettel rendelkező szakszervezetek is tehetnek javaslatot, ám az eljárási szabály feleslegesen túlszabályozott és nehézkes. A negyedikben a módosítási eljárás teljesen megegyezik a KSZ-kötésre vonatkozó szabályokkal. Felmondás, megszűnés Közalkalmazotti területhez tartozó MKSZ-ek A 34 KSZ-ből mindössze 5 nem tartalmaz a felmondásra vonatkozó szabályokat. Döntő többségük 3 hónapos határidővel teszi ezt lehetővé úgy, hogy megkötése után 6 hónapig nem 12

13 mondható fel. Kisebbségükben szerepel a hat hónapos felmondási határidő, két szerződés ugyan a 3 hónapos kitételt szerepelteti, azonban a felmondás csak június 30-ig, ill. december 31-ig lehetséges. Meg kell jegyezni, hogy a KSZ-ek mintegy 40%-a különös gondot fordít a hatályban maradásukra, pl. lehetővé teszi a részleges felmondást, vagy a felmondás után záros határidőn belül létre kell hozni a hatályban tartás lehetőségét vizsgáló közös bizottságot. Ha ez nem lehetséges, az új KSZ-t tárgyaló bizottságot kell összehívni. A KSZ-ek megszűnésének eseteiről kevesebb, mint 1/5-ük rendelkezik. A versenyszférához tartozó intézmények Mind a hat KSZ tartalmaz a felmondására vonatkozó kitételt. Jellemzően hosszabb felmondási idővel, mint a közalkalmazotti területen. Az egyik 2010-ig nem mondható fel. A többség 6 hónapos felmondási időt határoz meg, van egy azonban, amelyik egy évet. Az egyik KSZ általában 6 hónapos felmondási időt szabályoz, a bérre vonatkozóan azonban egy évet. A KSZ-ek megszűnését, hasonlóan a közszférához, csak az esetek 17%-ában szabályozták. MKSZ-ek viszonya az ÁKSZ-hez és az Mt.-hez Az egészségügyi és szociális ágazatban, noha ezt a törvény nem tiltja, nincs ágazati KSZ. Érdekes módon ugyanakkor a KSZ-ek kevesebb, mint felénél egyes, szinte betű szerint ismétlődő szabályok azonos kezűségre utalnak. Természetesen nem az a baj, ha a KSZ-ek szinte szövegszerűen egyezve oldanak meg hasonló szabályozási feladatokat, hanem az adaptáció hiánya, pl. árulkodóak azok a kitételek, amelyek egy vagy több szakszervezet jelenlétére, vagy közalkalmazotti tanács, esetleg közalkalmazotti megbízott működésére utalnak. A KSZ írójának, adaptálójának tudnia kell, hogy az intézményben hány szakszervezet működik, vagy hogy közalkalmazotti tanács, esetleg csak közalkalmazotti megbízott üzemel. Összességében az mondható el, hogy a KSZ-ek éltek a törvény adta eltérési lehetőségekkel (lásd felmondási idő), jól töltötték ki az eljárási szabályoknál biztosított törvényi szabadságot. A kollektív szerződések alaki-formai elemeire vonatkozó szabályok Közszféra 34 KSZ = 100% Versenyszféra 6 KSZ = 100% Egészségügy összesen 40 KSZ = 100% van % nincs % van % nincs % van % nincs % Felhatalmazottság a KSZ-kötésre Előkészítés/aláírás Hatály: idő Hatály: terület Felülvizsgálat Módosítás Felmondás Megszűnés Összegezve elmondható, hogy a KSZ-eknek csak egy kisebb hányada tér ki helyesen a KSZ-kötés Mt. és Kjt. által szabályozott feltételeire. Közalkalmazotti területen az volt tapasztalható, hogy nem ismerik a törvény legújabb reprezentativitásra vonatkozó szabályait, és ezt keverik a KSZ-kötés szabályaival. (A reprezentativitás önmagában nem elég a KSZ megkötéséhez, ennek ellenére, az erre való hivatkozással, a kötésre való felhatalmazottságot adottnak vélték.) Sajnos ez a tapasztalatunk a versenyszféra intézményeiben is megismétlődött. 13

14 A KSZ-kötés eljárási rendjét a KSZ-ek 2/3-a nem szabályozta, amelyek viszont igen, azok feleslegesen részletezően tették ezt. Itt sem volt különbség a két terület KSZ-ei között. A KSZ-ek bizottsági tárgyalására nem itt, hanem az érdekegyeztetési és konfliktuskezelési bizottságoknál tesznek említést (KSZ-ek 25%-a). Gyakorlatilag minden KSZ szabályozza időbeli, területi és személyi hatályát. Ebben az elég nagy változatosság ellenére, pozitívak a tapasztalataink. Általánosságban határozatlan időre kötik a főfoglalkozású közalkalmazottakra, ill. munkavállalókra. A KSZ-t általában 3 hónapos határidővel, a megkötés után legalább 6 hónap elteltével lehet felmondani. Egy kisebbség azonban még ennél is hosszabb távú felmondási korlátot szab. A leghosszabb időtáv 2010, amíg nem lehet felmondani a KSZ-t. A KSZ-ek több mint 1/3-a szabályozza a felülvizsgálatuk eljárási rendjét. Mindezek ellenére, nagy valószínűséggel a bérekre és a szociális juttatásokra vonatkozóan, évente tartanak felülvizsgálatot. A felülvizsgálati idők változatosságából nem következik az a következetes érdekképviseleti törekvés, amely a juttatások mielőbbi hozzáférését tenné lehetővé az alkalmazottaknak. A KSZ-ek módosításának eljárási rendjét 80%-uk tartalmazza. Módosításra többségében a felek tehetnek javaslatot, az esetek kisebb részében azonban a közalkalmazottak és közösségük, ill. a közalkalmazotti tanács is. A KSZ-ek nem tartalmaznak Mt.- vagy Kjt.-ellenes kitételeket. Összességében jól használják ki a törvény adta lehetőségeket. 2. A munkaügyi kapcsolatok Együttműködés Közalkalmazotti terület A vizsgált KSZ-ek közel harmada megfelelő részletességgel tér ki a szakszervezet és munkáltató együttműködési területeinek és az együttműködés technikáinak szabályozására. Ezen felül valamivel kisebb arányban csak az együttműködés technikáit, módjait szabályozzák. Főleg azoknál a KSZ-eknél, ahol szabályozták az együttműködés területeit és módját, általában is megfogalmazták az együttműködés elveit, közösen megfogalmazott általános szabályait. A KSZ-ek valamivel kevesebb, mint fele erre ilyen módon nem tér ki, csak a konkrét jogokat taglalja. A leggyakrabban érintett területek: a sztrájkot megelőző egyeztetés; az átszervezés, létszámleépítés; a feleket érintő jogi szabályozás változásával kapcsolatos együttműködés. Az együttműködés leggyakoribb formái: iratok, tájékoztatók megküldése, szakértői egyeztetés, vezetők közötti konzultáció, egyeztető bizottság működtetése, részvétel biztosítása a másik fél ülésein, a felek vezető-testületei által folytatott tárgyalások, érdekegyeztető tanács, általában közalkalmazotti tanács részvételével. Versenyszféra 14

15 Hatból mindössze egy foglalkozik az együttműködés területeivel és módszereivel. Viszont 4 tartalmaz általános kitételeket az együttműködés elveire vonatkozóan. Szakszervezeti jogok Közalkalmazotti terület A vizsgált KSZ-ekben a szakszervezeti jogosítványok között általában a következő jogokat találjuk: Az információhoz (tájékoztatáshoz/tájékozódáshoz) való jogot 21 KSZ-ben, azaz az összes KSZ 62%-ában. A véleményezési jogot 11 KSZ-ben, azaz az összes KSZ 32 százalékában szabályozták; ugyanakkor a véleményezési jog helyett tévesen tájékoztatást biztosít 12 KSZ, azaz a vizsgált szerződések 36%-a. A konzultációs jogot 8 KSZ-ben, azaz az összes KSZ 24%-ában. Megjegyezzük, hogy a csoportos létszámleépítésre vonatkozó konzultáció helyett 4 KSZ a munkáltatónak csak tájékoztatási kötelezettséget ír elő. Emellett hozzávetőlegesen a KSZ-ek 15%- ában a konzultációt nem az Mt. 94/A F. szerinti értelemben alkalmazzák. A munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzésére vonatkozó jogot 12 KSZ-ben, azaz az esetek 35 százalékában; ezek a szabályok a bejelentési kötelezettségre és az egyeztetésre vonatkozó előírásoknál nem mennek tovább. A kifogásolási (vétó) jogot szintén 19 KSZ-ben (56%) találjuk, mindegyikben az alkalmazás előtti egyeztetésre vonatkozó kötelezettséget találtunk. Sztrájkjogra vonatkozó utalás 7 KSZ-ben (21%) található, többségük nem lép túl a sztrájktörvény általánosságain, ahol igen, ott leginkább a sztrájkra vonatkozó korlátokat tartalmaznak. Egyéb jogok: 18 db KSZ (53%) idézi be az Mt. szakszervezet működtetésére, a tagok bevonására, a KSZ kötésére, a tagok képviseletére vonatkozó szabályait. Összesen 4 db KSZ említi a szakszervezet észrevételezési, kezdeményezési jogait. Mindössze egy KSZ-ben tapasztaltunk az Mt.-hez képest szélesebb körű jogokat (szociális, jóléti ügyekben együttdöntés, munkavédelmi szabályzat elfogadása, szociális-gazdasági tervek véleményezése). Jelentős különbségeket észlelhetünk az egyes KSZ-ek között a jogok számát és részletességét tekintve. Megjegyezzük, hogy csak néhány KSZ-ben találunk utalást az Mt. 70/A. -ában foglalt lehetőségnek megfelelően esélyegyenlőségi terv elkészítésének jogára. Információs jog A 34 vizsgált KSZ 21 (62%) esetben rögzíti, hogy a munkáltatónak mikor kell informálnia a szakszervezetet, a szakszervezet milyen módon kérhet információt. Arról, hogy a szakszervezet a helyileg szokásos módon hogyan informálhatja a közalkalmazottakat, az esetek 44%- ában rendelkeznek. A legtöbb KSZ az Mt ának megfelelően, általános megfogalmazásokat tartalmaz az információs jog gyakorlásának területeiről, amikor a munkavállalók élet- és munkakörülményeivel, vagy a munkavállalóknak a munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos intézkedéseket hangsúlyozzák, esetleg a szakszervezet működéséhez szükséges információról szólnak. Elég tágan fogalmaz néhány KSZ, amikor az információs jog gyakorlását kiterjeszti a másik fél tevékenységét érintő kérdésekre. 15

16 Összesen 10 KSZ-ben (29%) találunk ennél konkrétabb megfogalmazást, amikor is az együttműködés konkrét területeit sorolják fel. A leggyakrabban előforduló területek: átalakulás, átszervezés, foglalkoztatási kérdések; nagyobb csoportot érintő munkáltatói intézkedések [megjegyezzük, hogy a nagyobb csoport meghatározására kevesebb gondot fordítanak, ez mindössze 6 KSZ-ben (18%) szerepel, ott is igen nagy eltérésekkel]; szervezeti egység létesítése, illetve megszüntetése; jogutódlással történő átalakulás esetén. A KSZ-ek több mint 20%-ában szabályozták szintenként a partnerek együttműködését. Néhány sajátosság: Ahol a munkaidő-kedvezmény igénybevételének szabályait rögzítik, mindig felmerül a szakszervezet informálási kötelezettsége is. Amennyiben a KSZ-ben szó van a tisztségviselők védelméről, rögzítik erről a szakszervezet tájékoztatási kötelezettségét. Gyakran szerepel a kapcsolatrendszer szabályainál, hogy a munkáltató és a szakszervezet vállalja, hogy tájékoztatják egymást azokról a tervezett intézkedésekről, amelyek a másik fél tevékenységét érintik, illetve befolyásolják. Néhány esetben úgy szabályoznak, hogy a munkáltató tájékoztatja a szakszervezetet minden olyan kérdésben, amelyben a közalkalmazotti tanácsnak véleményezési joga van. Az esetek 38%-ában szerepel a szerződésekben valamilyen módon a szakszervezet tájékoztatási kötelezettsége a munkáltató felé. Versenyszféra A versenyszféra területén, ugyanazokat a szakszervezeti jogosítványokat vizsgálva, a következő eredmények születtek: az információhoz (tájékoztatáshoz/tájékozódáshoz) való jogot 6-ból 5 KSZ-ben szabályozzák; a véleményezési jog gyakorlására vonatkozó előírásokat összesen a KSZ-ek 1/3-ában találtunk, a kettőből egyben azonban a nagyobb csoportra vonatkozó véleményezési jog helyett a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége szerepel; a konzultációs jogra vonatkozó előírást a versenyszféra 6 KSZ-ében nem találtunk; a kifogásolási (vétó) jog alkalmazásának szabályait 3 KSZ-ben (50%) találtunk; sztrájkjogra vonatkozó utalás egy KSZ-ben található (ebben az elégséges szolgáltatásra vonatkozó előírások domináltak). Egyéb jogok: hatból kettő KSZ az üzemi tanács jogosítványait is rögzíti. 4 db KSZ idézi be az Mt. szakszervezet működtetésére, a tagok bevonására, a KSZ kötésére, a tagok képviseletére vonatkozó szabályait. Egy KSZ-ben szintenként szabályozták a partnerek együttműködését. Titoktartási kötelezettség Érdekes adat, hogy a két szférában együtt a KSZ-ek valamivel több mint 25%-a tér ki e fejezetekben a titoktartásra. Ezekben viszont elég szigorú szabályozást tapasztaltunk. Eszerint a munkáltató a munkavállalóra vonatkozó adatokat, tényeket csak jogszabály alapján, vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölheti harmadik személlyel. 16

17 Eljárási szabályok konfliktus esetére Munkaügyi vitáról a KSZ-ek 85%-a tesz valamilyen módon említést. Kollektív munkaügyi vita Közszféra Kollektív munkaügyi vita rendezésére vonatkozó szabályt 19 KSZ-ben (56%) találtunk. A viták rendezésének alapjául a KSZ-ekben az Mt. szolgál. (A kollektív munkaügyi vitáról, jogvitának nem minősülő, munkaviszonnyal összefüggő vita.) Alapelvnek lehet tekinteni azt, hogy a tárgyalásos rendezés mindkét fél alapvető érdeke. Nem kielégítő eredmény esetén egyeztető/békéltető eljárást kell kezdeményezni. Hat esetben erre konkrétan az MKDSZ-t említik, megnevezve a közvetítést és a döntőbíráskodást, mint a megoldás lehetséges technikáit. Három eset említ külön erre a célra létrehozott egyeztető bizottságot. Az 5 esetben a KSZ-ek más fejezeteiben a konfliktusok kezelését érdekegyeztető bizottságok feladatául szabják. Ezek közül néhány esetben nagyon aprólékos eljárási szabályozást tapasztaltunk. Versenyszféra Érdekvitára vonatkozó szabályokat 6-ból 2 KSZ nem tartalmaz. A viták rendezésének alapjául ezen a területen is az Mt. szolgál. Az egyeztetési eljárásnál 2 KSZ tervezi az MKDSZ bevonását, egy pedig bizottság közreműködését. (Ez esetben meglehetősen bürokratikusnak ítélhető az eljárás szabályozása.) Munkaügyi jogvita Közszféra A munkaügyi jogvitáról részben a kollektív munkaügyi vitával együtt tesznek említést, ezen felül 10 KSZ-ben csak a jogvita eseteit szabályozzák. Megjegyezzük, hogy több esetben tapasztaltuk, hogy csak az egyik konfliktustípus megoldási szabályaira tért ki a KSZ (vagy az érdekvitára, vagy a munkajogi vitára). A munkajogi típusú viták rendezésének alapjául ugyancsak az Mt. szabályai a meghatározóak. A kollektív munkaügyi vitákhoz hasonlóan, meglehetősen kevés KSZ hivatkozik az MKDSZ bevonási lehetőségére, viszont ezek kivétel nélkül említik a békéltetést. Versenyszféra Érdekes, hogy a munkajogi viták rendezésére szabályozást az érdekvitáknál eggyel több KSZ tartalmaz. A békéltetésre mindössze egy KSZ tér ki. Szinte mindegyik megjegyzi, hogy a viták végső rendezése peres eljárásban lehetséges. 17

18 Szakszervezetek működési feltételeinek biztosítása, kedvezmények a szakszervezeti tisztségviselők számára Működési feltételek, kedvezmények és a tisztségviselők védelme Közszféra A 34 vizsgált KSZ-ből 28-ban (az esetek 82%-ában) szerepel a szakszervezetek működési feltételeinek biztosítása, 26-ban (76%) a munkaidő-kedvezménnyel és 21-ben (62%) a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmével kapcsolatos szabályozás. Azt kell mondjuk, hogy ez a terület a KSZ-ek leggyakrabban és legjobban szabályozott része. Aránylag kevésben 6 KSZ-ben (a vizsgált KSZ-ek 20%-a) van szó a munkáltató által történő tagdíjlevonásról és átutalásról. A szakszervezeti működés feltételei biztosításának szabályozása során legtöbbször az ingyenes helyiséghasználat, személyi és dologi feltételek (hírközlés, utazás) szerepelnek. Azt kell mondjuk, hogy a szabályozott esetek közel felében a munkáltató nem biztosítja a posta és a kifelé menő hívások költségeit, valamint 7 esetben állandó szakszervezeti irodát. Ebből a szempontból kijelenthetjük, hogy a közszféra szakszervezetei rosszabb feltételek között tevékenykednek, mint a versenyszféráé. Ugyanakkor 4 helyen találkoztunk azzal, hogy munkáltató internetet és intranetet is biztosít a szakszervezet számára. Néhány sajátosság: A szakértő igénybevételének költségeit nagyjából 60 40%-ban viseli a munkáltató és a szakszervezet. Nagyon szigorú szabályozással találkoztunk a munkaidő-kedvezmény igénybevételével kapcsolatban. Nem egy esetben egy héttel korábban kellett bejelenteni erre az igényt. A képzésre felhasznált időt több esetben 30 nappal korábban kellett bejelenteni. Ez egyértelműen a kedvezmények igénybevételének nehezedő feltételeire utal. A munkaidő-kedvezmény megváltását, ahol ezt szabályozták, általában az Mt. szabályainak megfelelően írták elő. Két esetben találkoztunk konkrét éves összeg meghatározásával. Egyetlen KSZ-ben szerepelt, hogy a munkáltató vállalja a szakszervezeti vagyon őrzését a munkáltató területén belül. Gépkocsi-használat vagy utazási költségek megtérítése szerepel több KSZ-ben. A tisztségviselők védelmével kapcsolatban egyetlen KSZ sem megy túl az Mt. szabályain, azt azonban nagyon gyakran felületesen, nem egyszer hibásan idézve. Versenyszféra A versenyszférában működő hat egészségügyi és szociális intézmény mindegyike szabályozza a szakszervezetek működési feltételeinek biztosítását, 4-ben (67%) a munkaidő-kedvezménnyel és 3-ban (50%) a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmével kapcsolatos szabályozást. A helyiséghasználat itt is ingyenes, de előre egyeztetési kötelezettség van szinte minden esetben. A hatból egy esetben találtunk szinte teljes körű ellátást, ahol ráadásul három szakszervezet is működött: internettel és intranettel felszerelt irodát, tárgyalót, telefont, sokszorosítási lehetőséget. 18

19 A közalkalmazotti tanács működésére vonatkozó rendelkezések A közalkalmazotti tanácsot valamilyen módon 12 KSZ (35%) érinti. A KSZ-ekben leggyakrabban a jogaikkal, működésük feltételeivel, a tagok védettségével, a helyi érdekegyeztetési tanácsban való részvételükkel, a KSZ-módosítás kezdeményezésében való lehetőségeikkel, a munkaügyi konfliktusokkal kapcsolatos szabályozás kapcsán találkozunk a közalkalmazotti tanácsok nevével. Két esetben tapasztaltuk, hogy konkrétan meghatározták a közalkalmazotti tanácsok jogait. Egy esetben viszont a közalkalmazotti szabályzat elfogadása szakszervezeti jogosítvány volt. A versenyszférában 2 db üzemi tanácsokra vonatkozó szabályozással találkoztunk. A kollektív szerződések munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó szabályai Közszféra 34 KSZ = 100% Versenyszféra 6 KSZ = 100% Egészségügy összesen 40 KSZ = 100% van % nincs % van % nincs % van % nincs % Együttműködés területei Együttműködés eszközei Munkáltatói támogatás Kedvezmény Védettség Információ munkáltató Info szakszervezet munkáltatónak Info szakszervezet dolgozóknak Véleményezési jog Konzultáció Ellenőrzés Vétó Munkaügyi vita Sztrájk Rendelkezések a KT-ról Összegezve: a KSZ-ek több mint 60%-a tartalmaz a szakszervezeti jogosítványokra vonatkozó szabályozást. A teljes körű felsorolásukat, értelmezésüket, adaptálásukat, gyakorlásuk eljárási szabályait egy sem. Zavart érzünk a nagyobb munkavállalói csoportot érintő munkáltatói döntésekkel kapcsolatos jogoknál (nem egy esetben a nagyobb egység fogalmát használják, és gyakran a véleményezési jog helyett csak a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége szerepel), a konzultációs jog értelmezésénél, a munkakörülmények ellenőrzésére, a kifogásolásra vonatkozó jogok szabályozásánál. Sehol nem találtunk az ellenőrzést végző tisztségviselőkre, annak területeire, a lebonyolítás módjára vonatkozó eljárási szabályt. Jól szabályozzák (a törvényes kereteken belül) a KSZ-ek a szakszervezet működési feltételeit, kedvezményeit, a részükre nyújtott munkáltatói támogatást. Ugyanakkor azt tapasztaltuk, hogy az egészségügyi és szociális intézmények ezekből a terhekből egyre kevesebbet hajlandóak vállalni. 19

20 III. A munkaviszonyra és a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályozások 1. A törvények egyes bevezető rendelkezéseire vonatkozó kiegészítő szabályozás A versenyszférában működő hat szervezet szerződése közül 3 tartalmaz valamilyen szabályozást a témakörrel kapcsolatban. Kettő tartalmaz rövid rendelkezést az egyenlő bánásmód követelményét illetően, a jognyilatkozatok alakszerűségéről, illetve az azok megtételének jogosultságáról szintén két KSZ tartalmaz előírásokat. A 34 közalkalmazotti kollektív szerződés közül csak elenyésző számú, összesen 4 tér ki a témakörre, eltérő részletességgel. Mindegyik rendelkezik a jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének általános kérdéseiről, többek között a közalkalmazottakkal kapcsolatos tények, adatok munkáltató általi kezeléséről, vagy a munkáltató jogos gazdasági érdekei veszélyeztetésének tilalmáról. A legrészletesebb szabályozást tartalmazó szerződés ezek mellett még kitér a hátrányos megkülönböztetés tilalmára amely azonban megfogalmazásában nem helyes, hisz az Mt. az egyenlő bánásmód követelménye kifejezést használja, valamint a jognyilatkozatok alakiságára és az érvénytelenségre. Ezen szerződés érdekessége és egyben pozitívuma, hogy rendkívül alapos előírásokat fogalmaz meg a közalkalmazotti alapnyilvántartásról és annak kezeléséről. Elmondható, hogy a szerződésekben található szabályok megfelelnek a törvényi rendelkezéseknek, jogellenességgel nem találkoztunk. 2. A munkaviszony és a közalkalmazotti jogviszony létesítésére vonatkozó szabályok a) A munkaviszony és a közalkalmazotti jogviszony alanyaira vonatkozó rendelkezések A hat munkaviszonyt szabályozó kollektív szerződésnek a fele határozza meg a munkaviszony alanyai kapcsán a munkáltatói jogkör gyakorlóit. Míg az egyik KSZ név szerinti felsorolást tartalmaz, addig a másik kettő általános jelleggel, a beosztások meghatározásával jelöli ki a munkáltatói jogkör gyakorlóit. Egy szerződés található, amely a törvénynek azon rendelkezését idézi, amely azt határozza meg, hogy hány éves kortól lehet valaki munkavállaló. A közalkalmazotti szerződések több mint fele foglalkozik a közalkalmazotti jogviszony alanyaival. Legfőképpen ezek is azt határozzák meg esetenként csupán egy mondatban, esetenként azonban rendkívül részletesen és táblázatszerűen, hogy ki és milyen munkáltatói jogokat gyakorolhat, és csak elenyésző számban találkozhatunk olyan szerződéssel, amely arra vonatkozóan fogalmaz meg a törvénynek megfelelő szabályt, hogy ki létesíthet közalkalmazotti jogviszonyt. Egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó speciális szabályozást az Mt. hatálya alá tartozó 6 KSZ közül csupán kettő tartalmaz. Míg az egyik csupán megismétli a törvényben található rendelkezéseket, addig a másik felsorolja, hogy mely munkakörökben nem alkalmazhatóak nők, illetve fiatalkorúak. A 34 közalkalmazotti szerződésből 17 tér ki ilyen jellegű speciális szabályokra, rendkívül változatos formában. Egyaránt találhatunk rendelkezéseket a nők, terhes nők, gyermeküket egyedül nevelők, fiatalkorúak, vagy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása kapcsán. Az előbbi közalkalmazotti csoportok vonatkozásában leginkább vagy a törvény előírásait ismétlik a szerződések, vagy felsorolják azokat a munkaköröket, amelyekben ezek az al- 20

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e

Részletesebben

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY

FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY FAZEKAS MIHÁLY GIMNÁZIUM LYCÉE FAZEKAS MIHÁLY INSTITUTO FAZEKAS MIHÁLY A KÖZALKALMAZOTTK ÖZALKALMAZOTTI TANÁCS SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 5 sz. függeléke OM

Részletesebben

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177)

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177) Munkavállalói jogot sért Keresetcsökkenéssel jár Egyéb, munkavállalókra hátrányos Szakszervezeti jogot sért Egyéb kollektív jogot sért Nagyon súlyos munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei

Részletesebben

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása Munkaügyi kapcsolatok Harmadik rész XIX. fejezet Általános rendelkezések XX. fejezet Üzemi Tanácsok XXI. fejezet Szakszervezetek XXII. fejezet

Részletesebben

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25.

MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK. Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK Dr. Fodor T. Gábor ügyvéd fodortgabor@fodortgabor.hu www.fodortgabor.hu Budapest, 2012. szeptember 25. A MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉBEN A munkavállalók szociális

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai. Módszertani Intézmény

A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai. Módszertani Intézmény A Budapest, III. ker. Szellő u. 9-11. Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT Amely létrejött egyrészről az Óvoda, Általános Iskola és Egységes

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM VEGYIPARI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM VEGYIPARI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Kisgyörgy Sándor Könözsy László dr. Lénárt Szilvia dr. Takács György Vámos István VEGYIPARI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE T ANULMÁNY ÉRDEKVÉDELMI TANÁCSADÓ

Részletesebben

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag)

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag) SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN (munkaanyag) Budapest, 2006. november hó 1 A személyi hatály meghatározása a közszolgálatban

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Az új Munka Törvénykönyve dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Tartalom Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/6/5/2015. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. május 27-i ülésére Tárgy: Eplény Községi Önkormányzat fenntartásában

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség

Részletesebben

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács

A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok Berki Erzsébet Hőrich Balázs: A közszféra szakszervezetei és a közalkalmazotti tanács Bár a Munkahelyi foglalkoztatási viszonyok 2010 kutatás fő terepe a versenyszféra

Részletesebben

KÖZALKALMAZOTTI TANÁCSÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

KÖZALKALMAZOTTI TANÁCSÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2.sz. melléklet A MEDGYESSY FERENC GIMNÁZIUM ÉS MŰVÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA KÖZALKALMAZOTTI TANÁCSÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA OM azonosító: 031202 KÖZALKALMAZOTTI TANÁCSÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI

Részletesebben

Tantárgyi tematika. nincs előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e hozzá kéthetenként 2 óra gyakorlat

Tantárgyi tematika. nincs előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e hozzá kéthetenként 2 óra gyakorlat Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajog 2. Neptun kódja: J3:MUJ (2) Képzés- tagozat: osztatlan jogász képzés nappali tagozat Tantárgy kreditszáma: 6 kredit Tantárgyfelelős: Dr. Horváth István habilitált

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FÜRDŐSZOLGÁLTATÁS ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM FÜRDŐSZOLGÁLTATÁS ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Kisgyörgy Sándor Könözsy László dr. Lénárt Szilvia dr. Takács György Vámos István FÜRDŐSZOLGÁLTATÁS ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE T ANULMÁNY ÉRDEKVÉDELMI

Részletesebben

Intézményvezető álláspályázat

Intézményvezető álláspályázat Intézményvezető álláspályázat A Székesfehérvári Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa (Székesfehérvár, Városház tér 1.) pályázatot hirdet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.

Részletesebben

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén?

Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Mire számíthatunk munkaügyi ellenőrzés esetén? Az alábbi szakmai írásunkban megnézzük, hogy mire számítsunk abban az esetben, ha munkaügyi ellenőrzés lenne nálunk, illetve még az ellenőrzés előtt fel tudjunk

Részletesebben

A munkaviszony létrejötte és megszűnése

A munkaviszony létrejötte és megszűnése A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben

A szakszervezetek jogai az új munka törvénykönyvében. A szakszervezetekről az új Mt. XXI. fejezete rendelkezik.

A szakszervezetek jogai az új munka törvénykönyvében. A szakszervezetekről az új Mt. XXI. fejezete rendelkezik. A szakszervezetek jogai az új munka törvénykönyvében A szakszervezetekről az új Mt. XXI. fejezete rendelkezik. Az eredeti tervezethez képest az elfogadott törvény jelentősen kedvezőbb, de mint láthatjuk,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. április 24.-én tartandó ülésére. Pályázat kiírása a Lurkófalva Óvoda Füzesgyarmat óvodavezetői állására

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. április 24.-én tartandó ülésére. Pályázat kiírása a Lurkófalva Óvoda Füzesgyarmat óvodavezetői állására Füzesgyarmat Város Önkormányzat P O L G Á R M E S T E R É T Ő L 5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1. sz. (66) 491-401, Fax: 491-361 E-mail: fgyphiv@globonet.hu Tisztelt Képviselő-testület! ELŐTERJESZTÉS

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról

ELŐTERJESZTÉS. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM IKTATÓSZÁM: 1226 /2010-MKBERFŐ Készült 2010. február 16-án. ELŐTERJESZTÉS

Részletesebben

A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL

A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL ÉRDEKVÉDELEM- ÉRDEKKÉPVISELET A munkavédelem helyzete munkavállalók szemével VISEGRÁD 2014. november 7. BORHIDI GÁBOR ÜGYVIVŐ ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI BIZOTTSÁG MUNKAVÁLLALÓI OLDAL 1 2 Várható szervezeti

Részletesebben

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail

Részletesebben

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról amelyet megkötöttek egyrészről a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató),másrészről a jelen megállapodás aláíróiként

Részletesebben

... napirendi pont. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. augusztus 18-i ülésére

... napirendi pont. Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. augusztus 18-i ülésére ... napirendi pont E LŐTERJESZTÉS Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. augusztus 18-i ülésére Előterjesztés címe és tárgya: a Csabdi Napraforgó Óvoda óvodavezetői álláshelyére pályázat

Részletesebben

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN Készítette: Dr. Dabis Erzsébet és Prof. Dr. Hajdú József I. Módszertani bevezetés Tartalmi:

Részletesebben

KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT. I. rész. Általános rendelkezések

KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT. I. rész. Általános rendelkezések KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT I. rész Általános rendelkezések 1. A közalkalmazotti szabályzatot létrehozó felek A Balassi Bálint Megyei Könyvtár vezetője (a továbbiakban munkáltató) és az intézmény Közalkalmazotti

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Kisgyörgy Sándor Könözsy László dr. Lénárt Szilvia dr. Takács György Vámos István MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE T ANULMÁNY Érdekvédelmi

Részletesebben

A magasabb vezetői megbízás időtartama: A vezetői megbízás határozott időre 5 évre, 2014. augusztus 1-jétől 2019. július 31-ig szól.

A magasabb vezetői megbízás időtartama: A vezetői megbízás határozott időre 5 évre, 2014. augusztus 1-jétől 2019. július 31-ig szól. Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése pályázatot hirdet Az I-11/80.132/2014.sz. határozat 1. sz. melléklete Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Miskolci Batsányi János Óvoda (3534 Miskolc, Batsányi

Részletesebben

számfejtett ágazati pótlékhoz A nem állami szociális fenntartóknak kizárólag az Mt. alapján foglalkoztatottak után jár a támogatás.

számfejtett ágazati pótlékhoz A nem állami szociális fenntartóknak kizárólag az Mt. alapján foglalkoztatottak után jár a támogatás. Gyakran ismétlődő kérdések a nem állami szociális fenntartók ágazati pótlék támogatásával kapcsolatban 1. Kérdés: A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló kormányrendelet

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28-i rendes ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28-i rendes ülésére Ikt.szám.: 2051-1/2014 E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 28-i rendes ülésére Tárgy: Pályázat kiírása a Katona József Művelődési Ház és Könyvtár

Részletesebben

Elnökségi előterjesztés az új Mt. átmeneti rendelkezéseiről II. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

Elnökségi előterjesztés az új Mt. átmeneti rendelkezéseiről II. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása Elnökségi előterjesztés az új Mt. átmeneti rendelkezéseiről II. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. november 29-i ülésére Tárgy: A Városi Könyvtár és Művelődési Ház intézményvezetői állás pályázat kiírása Előadó Kasper Ágota

Részletesebben

MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve

MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG szabályozás DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 EU- s irányelvek 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve DR SZALAI ERZSÉBET 3 MUNKASZERZŐDÉS Szerződést kötő felek..

Részletesebben

('.J. r lt f'- ...b.:...::-..'...~.(~':... Faragóné Széles Andrea. "I.c..,lP...~\~ ~'\-... N Y REG YH A Z A

('.J. r lt f'- ...b.:...::-..'...~.(~':... Faragóné Széles Andrea. I.c..,lP...~\~ ~'\-... N Y REG YH A Z A NYíREGYHÁZA 4401 NYíREGYHÁZA, KOSSUTH TÉR 1. PF. : 83. TELEFON : ~ 3642524'5 0 FAX: ~ 36 42 524.5 1 E-MAIL: POLGARMESTER@NYIREGYHAZA.HU Ügyiratszám: 21911/2013.05 Ügyintéző : dr. Krizsai AnitajMetzner

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM GÁZIPARI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM GÁZIPARI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Kisgyörgy Sándor Könözsy László dr. Lénárt Szilvia dr. Takács György Vámos István GÁZIPARI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE T ANULMÁNY ÉRDEKVÉDELMI TANÁCSADÓ

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere Ügyszám: 24449/2015. Javaslat Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat Csarnok- és Piacigazgatósága igazgatói (magasabb vezetői) beosztásának ellátására

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK ÉS KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA /MKKSZ KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OSZT/ SZERVEZETI

Részletesebben

RENDELETTERVEZET. Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. (XII..) önkormányzati rendelete A kötelező adatkezelés szabályairól

RENDELETTERVEZET. Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. (XII..) önkormányzati rendelete A kötelező adatkezelés szabályairól RENDELETTERVEZET Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2015. (XII..) önkormányzati rendelete A kötelező adatkezelés szabályairól Enying Város Önkormányzat Képviselő-testülete az információs

Részletesebben

Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap?

Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap? Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap? A gazdasági társaságok költségvetési intézménnyé alakulásának munkaügyi aspektusai dr. Illés Márta illes.marta@spaheviz.hu Az átalakulás jogszabályi háttere 2013. évi XXV.

Részletesebben

g ~.. szám ú előterjesztés

g ~.. szám ú előterjesztés Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Alpolgármestere g ~.. szám ú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Kőbányai Egészségügyi Szolgálat igazgatói álláshelyének ismételt

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 Kollektív szerződés mi az és mire jó? A munkajog magánjogi jellegű jogág, ahol nagy jelentősége van a szerződéseknek, a szabad és közös megegyezéseknek, amelyekkel a felek rendezhetik jogviszonyukat. Ez

Részletesebben

2. számú melléklet Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata pályázatot hirdet a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Csepeli Egyesített Óvoda intézményvezetői (magasabb vezető) beosztás ellátására

Részletesebben

Megbízási szerződés. 1 A Szerződés célja

Megbízási szerződés. 1 A Szerződés célja Megbízási szerződés Mely létrejött egyrészről ( név) (születési hely,idő) (lakcím) (igazolvány szám, nyilvántartási szám) (telefonszám) (e-mail) továbbiakban Megbízó, másrészről a Creative Soul Kft. Telephely:

Részletesebben

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS MINTA 1. Felkészült Érdekvédelem az ÁFEOSZ-COOP Szövetség kapacitásfejlesztése a Dél-alföldi régióban

TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0018 KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS MINTA 1. Felkészült Érdekvédelem az ÁFEOSZ-COOP Szövetség kapacitásfejlesztése a Dél-alföldi régióban KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS MINTA 1 A.. Zártkörűen Működő részvénytársaság.. (Megyei Törvényszék mint Cégbíróság Cg.: ) Megjegyzés [A1]: szervezeti forma adott munkáltatóé, ez csak példa 201. napján kelt EGYSÉGES

Részletesebben

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya)

Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Aktuális munkajogi kérdések (a munkaviszony jogellenes megszüntetése, a színlelt szerződés, a vezető tisztségviselő jogviszonya) Előadó: Dr. Bicskei Ildikó A munkaviszony megszűnése I. A munkaviszony megszűnik:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2008. november 20-ai ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Képviselő-testület 2008. november 20-ai ülésére GÖDÖLLŐ VÁROS POLGÁRMESTERE E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselő-testület 2008. november 20-ai ülésére Tárgy: Pályázati kiírás a Palotakerti Óvoda intézményvezetői állásának betöltésére. Előterjesztő:

Részletesebben

Egyéb előterjesztés. Békés Város Képviselő-testülete 2015. február 2-i ülésére

Egyéb előterjesztés. Békés Város Képviselő-testülete 2015. február 2-i ülésére Tárgy: Intézményvezető felmentése, igazgatói pályázat kiírása Előkészítette: Sápi András intézményi referens Véleményező bizottság: Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és Szociális Bizottság Pénzügyi Bizottság

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 5. sz. melléklet EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS (A BKV Zrt. és a Társaság területén működő szakszervezetek között) Együttműködési megállapodás mely létrejött a Budapesti Közlekedési Zártkörűen működő Részvénytársaság

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló

Részletesebben

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármcstere. I. Tartalmi összefoglaló

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármcstere. I. Tartalmi összefoglaló 'f Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármcstere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Kőbányai Mászóka Óvoda és a Kőbányai Janikovszky Éva Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános

Részletesebben

Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 24.i ülésére 9. napirend

Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 24.i ülésére 9. napirend 1 Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. április 24.i ülésére 9. napirend Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: Szavazás módja: Döntés az óvoda-konyha intézmény vezetői állásra kiírandó

Részletesebben

2014. évi. 14. szám. Tiszaszentimre Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2014. május 23-án megtartott rendkívüli üléséről készült

2014. évi. 14. szám. Tiszaszentimre Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 2014. május 23-án megtartott rendkívüli üléséről készült 2014. évi 14. szám Tiszaszentimre Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. május 23-án megtartott rendkívüli üléséről készült J E G Y Z Ő K Ö N Y V T Á R G Y M U TAT Ó Határozat/Rendelet száma

Részletesebben

MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓK KÖVETELMÉNYRENDSZERE, valamint EZEN MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RENDJE

MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓK KÖVETELMÉNYRENDSZERE, valamint EZEN MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉVEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSOK RENDJE 3. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 2. melléklet Foglalkoztatási Követelményrendszer 2. függelék Az ÓBUDAI EGYETEMEN OKTATÓK, TUDOMÁNYOS KUTATÓK és TANÁROK MUNKÁJÁT SEGÍTŐ MUNKAKÖRBEN

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. március 19-ei ülésére

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. március 19-ei ülésére Iktató szám: 47/2015. Budapest Főváros I. Kerület Ferencváros Önkormányzata ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2015. március 19-ei ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Javaslat a Csudafa Óvoda óvodavezetői

Részletesebben

.f lrg. . számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló

.f lrg. . számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere.f lrg. számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Kőbányai Gépmadár Óvoda intézményvezetői álláshelyének pályáztatásáról

Részletesebben

MKTB (MA) KÉPZÉS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2016. június. Kollektív alku, kollektív szerződés nemzetközi és hazai gyakorlata

MKTB (MA) KÉPZÉS MUNKAÜGYI KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2016. június. Kollektív alku, kollektív szerződés nemzetközi és hazai gyakorlata Kollektív alku, kollektív szerződés nemzetközi és hazai gyakorlata 1. A kollektív tárgyalásra, a kollektív alku szereplőire vonatkozó nemzetközi normák 2. A kollektív tárgyalás alapelvei, alapvető feltételei

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ több költségvetési intézményre kiterjedő hatályú kollektív szerződés bejelentésére szolgáló adatlaphoz

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ több költségvetési intézményre kiterjedő hatályú kollektív szerződés bejelentésére szolgáló adatlaphoz KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ több költségvetési intézményre kiterjedő hatályú kollektív szerződés bejelentésére szolgáló adatlaphoz ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 1. FOGALMAK AZ EGYSÉGES ÉRTELMEZÉS ÉRDEKÉBEN Költségvetési

Részletesebben

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.)

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.) MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött a... (cím:..., székhely:., cégjegyzékszám:, adószám:..) mint munkáltató és... (cím:..., szül. hely és idő:., anyja neve:., adóazonosító jele: tb. azonosító jele:..) mint

Részletesebben

MONITORING A foglalkoztatási terület egyes tudnivalói

MONITORING A foglalkoztatási terület egyes tudnivalói MONITORING A foglalkoztatási terület egyes tudnivalói MRE Szeretetszolgálati Iroda Monitoring Munkacsoport 2013. november 25. A foglalkoztatási jogviszony létesítése A foglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó

Részletesebben

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. szeptember 13-i ülésére. Önkormányzati Iroda

Elıterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. szeptember 13-i ülésére. Önkormányzati Iroda Elıterjesztés 2. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselı-testületének 2012. szeptember 13-i ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Intézményei Gazdasági Szervezete gazdasági vezetı beosztására

Részletesebben

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű

Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű Jogcím Feltételek Jogosultság Mit vált ki? Ft értéke? Pályakezdő fiatal foglalkoztatása Pályakezdő fiatal a huszonötödik életévét - felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét - be nem

Részletesebben

Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében. MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27.

Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében. MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27. Szabályozás fegyelmezés a szabályok betartása - betartatása a munkatársak körében MRE Szeretetszolgálati Iroda 2012. november 27. SZABÁLYOZÓ KÖRNYEZET Jogi normák: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

Részletesebben

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március

Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata. 2004. március Víziközmű Alágazati Párbeszéd Bizottság /VÁPB/ Szervezeti és Működési Szabályzata 2004. március 2 Bevezetés Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat a vízi-közmű szolgáltatók, - munkáltatói és munkavállalói

Részletesebben

VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL

VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL VÁROSI POLGÁRMESTERI HIVATAL 3060 PÁSZTÓ, KÖLCSEY F. U. 35. (06-32) *460-155 FAX: (06-32) 460-918 Szám: 1-118/2014. A határozat meghozatala minősített szavazattöbbséget igényel! JAVASLAT Múzeum igazgató

Részletesebben

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR?

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? Az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének rendszerét némiképp átalakította. A munkaviszony megszüntetésére a jövőben az alábbi módokon kerülhet

Részletesebben

A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok az Mt. szerint

A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok az Mt. szerint A csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó szabályok az Mt. szerint Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a munkáltató a döntést megelőző féléves, átlagos statisztikai létszáma szerint - 20-nál több

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI Jogpolitikai elızmények: Széll Kálmán Terv Magyar Munka terv Jogdogmatikai okok: szabályozás rugalmassá tétele jogforrási rendszer átalakítása szociális biztonság

Részletesebben

KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT

KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT 2003 KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZAT (A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg.) OLD 2 I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992 évi XXXIII Törvény (továbbiakban: Kjt.)

Részletesebben

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG

MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG Prugberger Tamás MAGYAR ÉS EURÓPAI MUNKA- ÉS KÖZSZOLGÁLATI JOG (A magyar és a közép-kelet-európai munka- és közszolgálati jog reformja a nyugat-európai államok jogi szabályozásának tükrében, az amerikai

Részletesebben

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás A) Üzleti terv védése vizsgafeladatrész Szóbeli tételsor A) Az üzleti terv védése Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP Sorszám A vizsgázó neve ZD készítése min. 25 pont; max 50 pont Pontszám ZD védése

Részletesebben

MUNKAÜGYI SZAKREFERENS

MUNKAÜGYI SZAKREFERENS MUNKAÜGYI SZAKREFERENS 340020 GAZDASÁGI ÉS IGAZGATÁSI KÉPESÍTÉSEK 1 KÉPZÉSI ALAPINFORMÁCIÓK A programba való bekapcsolódás feltételei: A programba való bekapcsolódáshoz középfokú végzettség szükséges,

Részletesebben

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk

A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk A világ, amit teremtettünk a gondolkodásunk eredménye, Aki tanul, de nem gondolkodik, elveszett ember. nem lehet megváltoztatni gondolkodásunk megváltoztatása nélkül. Aki gondolkodik, de nem tanul, nagy

Részletesebben

Munka és Szociális Jog Szigorlati Minimumkérdések 2011/2012. tanév/őszi félév

Munka és Szociális Jog Szigorlati Minimumkérdések 2011/2012. tanév/őszi félév Munka és Szociális Jog Szigorlati Minimumkérdések 2011/2012. tanév/őszi félév I. félév 1. A munkajogi szabályozás kialakulásának fő állomásai 2. A bányatársládák 3. A munkajogviszony fogalma 4. A megbízás

Részletesebben

~ 1 ~ JEGYZŐKÖNYV. A Képviselő-testület 7 igen, egyhangú szavazati aránnyal az alábbi határozatot hozza az ülés napirendi pontjainak tárgyában:

~ 1 ~ JEGYZŐKÖNYV. A Képviselő-testület 7 igen, egyhangú szavazati aránnyal az alábbi határozatot hozza az ülés napirendi pontjainak tárgyában: ~ 1 ~ JEGYZŐKÖNYV amely készült Nagyszentjános Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. július 30-án 17.00 órakor kezdődő nyilvános testületi ülésén, Nagyszentjánoson, az Önkormányzati Hivatal

Részletesebben

1992. évi XXXIII. törvény. a közalkalmazottak jogállásáról. I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya

1992. évi XXXIII. törvény. a közalkalmazottak jogállásáról. I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. (1) E törvény hatálya - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állami és a helyi önkormányzati

Részletesebben

MÁTRASZENTIMREI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

MÁTRASZENTIMREI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA MÁTRASZENTIMREI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA I. Az Önkormányzati Hivatal alapító okiratának kelte, száma, alapítás időpontja 1./ 10./2002. ( II.13.) sz. Kt. határozatával fogadta

Részletesebben

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE. Preambulum

A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE. Preambulum A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Preambulum 1. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. (4) bekezdése alapján az ötven főnél több munkavállalót

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Kányavár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 15 - én megtartott nyílt ülésről. 43/2015.(VI.15.) kt. határozat.

Jegyzőkönyv. Kányavár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 15 - én megtartott nyílt ülésről. 43/2015.(VI.15.) kt. határozat. 264/7/2015. Zala Megye Kányavár Jegyzőkönyv Kányavár Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. június 15 - én megtartott nyílt ülésről. Határozatok: 40/2015.(VI.15.) kt. határozat. 41/2015.(VI.15.)

Részletesebben

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 246/2012.(IX.27.) számú. határozata

NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 246/2012.(IX.27.) számú. határozata NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 246/2012.(IX.27.) számú határozata a Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakiskola, valamint a Vásárhelyi Pál Építőipari és Környezetvédelmi-Vízügyi

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS 14 hetes szakmai gyakorlati képzési feladatok ellátására Amely létrejött egyrészről az Óbudai Egyetem (ÓE) Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Kar Székhely: 1034

Részletesebben

(/I,. (2 ELŐTERJESZTÉS. NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE

(/I,. (2 ELŐTERJESZTÉS. NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE Ügyiratszám: 20037-8/2012/05. Ügyintéző: dr. Krizsai Anita NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERE 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-500 Fax: (42) 524-501 E-maii: polgbrmester@nyiregvhbzb.hu

Részletesebben

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE

MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MAGYAR KÖZTISZTVISELŐK, KÖZALKALMAZOTTAK és KÖZSZOLGÁLATI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE MUNKAÜGYI SZAKIGAZGATÁSBAN DOLGOZÓK ORSZÁGOS SZAKMAI TANÁCSA (MKKSZ MUNKAÜGYI OSZT) SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT A

Részletesebben

II. FEJEZET A MUNKA- ÉS PIHENŐIDŐRE VONATKOZÓ RÉSZLETSZABÁLYOK

II. FEJEZET A MUNKA- ÉS PIHENŐIDŐRE VONATKOZÓ RÉSZLETSZABÁLYOK 30/2012. (III. 7.) Korm. rendelet a közszolgálati tisztviselők munka- és pihenőidejéről, az igazgatási szünetről, a közszolgálati tisztviselőt és a munkáltatót terhelő egyes kötelezettségekről, valamint

Részletesebben

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 -

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 - ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM 1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 - 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET... 3 Általános rendelkezések...

Részletesebben

Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere. Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29.

Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere. Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29. Az atipikus foglalkoztatás formái Magyarországon, a szabályozás jogi háttere Boutique Hotel Bristol, Budapest, 2012. május 29. A munkaerőpiac tagozódása 1. Klasszikus munkaviszony (tipikus) 2. Atipikus

Részletesebben

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 28-i ülésére

Egyéb előterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2012. június 28-i ülésére Tárgy: Intézményvezetői pályázat kiírása Sorszám: IV/11 Előkészítette: Sápi András oktatási referens Véleményező Bizottság: Oktatási, Kulturális és Sport Bizottság, Ügyrendi, Lakásügyi, Egészségügyi és

Részletesebben

1992. évi XXXIII. törvény. a közalkalmazottak jogállásáról. I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya

1992. évi XXXIII. törvény. a közalkalmazottak jogállásáról. I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK. A törvény hatálya A jogszabály mai napon hatályos állapota Váltás a jogszabály következő időállapotára ( 2011.I.1. ) 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról I. rész BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya

Részletesebben

MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG SZIGORLATI MINIMUMKÉRDÉSEK 2013/2014. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV

MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG SZIGORLATI MINIMUMKÉRDÉSEK 2013/2014. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG SZIGORLATI MINIMUMKÉRDÉSEK 2013/2014. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV I. félév 1. A munkajogi szabályozás kialakulásának fő állomásai 2. A munkajogviszony fogalma 3. A megbízás fogalma 4. A

Részletesebben

VAKÁCIÓ AKCIÓ! Sávszélesség prómóció szabályzat

VAKÁCIÓ AKCIÓ! Sávszélesség prómóció szabályzat VAKÁCIÓ AKCIÓ! Sávszélesség prómóció szabályzat I. A promóció szervező neve: Kábelfix Kft. (a továbbiakban Szervező) székhelye: 2612 Kosd, Kossuth utca 41. cégjegyzékszáma: Cg: 13-09-066609 adószám: 10825529-3-13

Részletesebben

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni.

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. MUNKAJOGI ALAPOK A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? A munkaszerződésnek vannak kötelező

Részletesebben

1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 2. melléklet Foglalkoztatási követelményrendszer 4. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM MINŐSÉG és TELJESÍTMÉNY ALAPJÁN DIFFERENCIÁLÓ JÖVEDELEMELOSZTÁSI

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S SIÓFOK VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTER 8600 SIÓFOK, FŐ TÉR 1. TELEFON +36 84 504100 FAX: +36 84 504103 Az előterjesztés törvényességi szempontból megfelelő. Siófok, 2013. május 29. Dr. Pavlek Tünde jegyző

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK Az új Munka Törvénykönyvének általános hatályba lépési időpontja 2012. július 1-e volt. Néhány rendelkezés esetében azonban, ahol az előző

Részletesebben