SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE

Átírás

1 SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Kisgyörgy Sándor Könözsy László dr. Lénárt Szilvia Vámos István EGÉSZSÉGÜGYI ÁGAZATBAN KÖTÖTT KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEK ELEMZÉSE TANULMÁNY ÉTOSZ Budapest, 2008.

2 Tartalom Bevezető és módszerek... 3 I. Felek bemutatása... 4 II. A kollektív szerződések alaki-formai elemei és a munkaügyi kapcsolatok A kollektív szerződések alaki-formai elemei A munkaügyi kapcsolatok III. A munkaviszonyra és a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályozások A törvények egyes bevezető rendelkezéseire vonatkozó kiegészítő szabályozás A munkaviszony és közalkalmazotti jogviszony létesítésére vonatkozó szabályok A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás szabályozása /a. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése, eljárás, jogellenes megszüntetés /b. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése, eljárás, jogellenes megszüntetés A munkavégzés szabályai, tanulmányi szerződés Hátrányos jogkövetkezmények, fegyelmi felelősség Kártérítés, leltárfelelősség IV. A munka- és pihenőidők szabályozása A munkaidőre vonatkozó rendelkezések Pihenőidők V. A munka díjazására vonatkozó megállapodások A közalkalmazottak illetmény-előmenetelére vonatkozó megállapodások Az Mt. szabályozását követő KSZ-ek munka díjazására vonatkozó megállapodásai VI. Szociális, jóléti és béren kívüli juttatások VII. Összegzés VIII. Javaslatok

3 Bevezető és módszerek Az alábbi elemzésre a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Az egészségügyi ágazat egy és több munkáltatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződései összehasonlító elemzése c. pályázata alapján, a minisztérium és az Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat Egyesülés között létrejött megállapodása szerint került sor. Az elemzés módszeréül a pályázatban meghatározott szempontoknak megfelelő elemzési módot, a dokumentumelemzést választottuk. Egy-egy vizsgált témakörnél azt néztük, hogy milyen általános következtetések vonhatók le a munkahelyi kollektív szerződésben (a továbbiakban: MKSZ) szabályozott tartalmak alapján, melyek voltak a tipikus és az attól eltérő szabályozások. Elemeztük, hogy ezek a tartalmak mennyiben és miben tértek el egymástól, továbbá a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.), valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (a továbbiakban: Kjt.) aktuális szabályaitól. A vonatkozó törvények aktuális szabályaiként a december 31-én hatályos előírásokat vettük figyelembe. Az elemzéshez biztosított 40 db MKSZ-t a pályázatban meghatározott szempontok és módszerek alapján, az alábbi fejezetekben értékeltük: I. Felek bemutatása II. A kollektív szerződések alaki-formai elemei és a munkaügyi kapcsolatok III. A munkaviszonyra és a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályozások IV. A munka- és pihenőidők szabályozása V. A munka díjazására vonatkozó megállapodások VI. Szociális, jóléti és béren kívüli juttatások VII. Összegzés VIII. Javaslatok 3

4 I. Felek bemutatása A következőkben a munkahelyi KSZ-t kötő szakszervezeteket és a munkáltatókat mutatjuk be. Az Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) alapszervezetei tizenkét helyen voltak megnevezve az MKSZ-ek aláíróiként. A Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete (SZTDSZ) alapszervezetei két helyen, míg a Honvédségi Dolgozók Szakszervezete (HODOSZ) egy alkalommal kötöttek KSZ-t. Egészségügyi és Szociális Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) Az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete november 23-án jött létre. Az EDDSZ az ágazatok és a szakmák közötti szolidaritásra épülő, független, pártsemleges szakszervezetként határozta meg önmagát. Az EDDSZ szociális partnerként a mindenkori munkáltatót, a helyi önkormányzatot és a kormányt határozta meg maga számára. Az EDDSZ megalakulásakor döntött vertikális mozgalmi struktúrájáról. A munkahelyi alapszervezetek saját döntésük alapján hozták létre megyei testületeiket és az EDDSZ megyei szervezeteit (irodáit). A munkahelyi alapszervezetek a megyei testületeknek és az Alapszervezetek Tanácsának egyenlő jogú tagjai, így közvetlen részvételi joguk van a döntéshozatalban. Az EDDSZ-en belül az ágazatok és szakmák szövetségét, a szakmaspecifikus érdekképviseletet és védelmet a szakmai tagozatok erősítik. A szociális, az orvosi, szakdolgozói, védőnői, gazdasági műszaki fizikai szakmai tagozatok az Országos Vezetőség döntés-előkészítő munkáját segítő fórumok. A Reprezentativitást Megállapító Bizottság január 31-re vonatkozó adatai szerint taglétszáma közalkalmazotti területen fő, szervezettsége 4,23%. Az EDDSZ alapító tagja az 1991 óta működő Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF), melynek reprezentativitásához saját országos szintű reprezentativitásával járult hozzá. Az EDDSZ 2001-ben nyert felvételt a Public Service Internationalba, egyúttal az EPSUnak (Európai Közszolgálati Szakszervezeti Szövetség) is tagja. Saját jogon közvetlenül tagja az ETUC-nak, az Európai Szakszervezeti Szövetségnek. Szociális Területen Dolgozók Szakszervezete (SZTDSZ) 1989-ben alakult a szociális ágazat munkavállalóinak érdekképviseleti szervezeteként. Céljuk a szociális területen dolgozók társadalmi elismerésének emelése, anyagi és erkölcsi érdekeik érvényre juttatása, munkakörülményeinek javítása, szakmai fejlődésük segítése. Tevékenységük színterei: országos érdekegyeztetés, ágazati, minisztériumi egyeztetés, területi, települési önkormányzati érdekegyeztetés, munkahelyi érdekegyeztetés és kollektív szerződés kötése óta tagja a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének, ezen belül a Közszféra Szakszervezeteinek Részszövetségének. A Reprezentativitást Megállapító Bizottság január 31-re vonatkozó adatai szerint taglétszáma közalkalmazotti területen 3403 fő, szervezettsége 0,65%. 4

5 Honvédségi Dolgozók Szakszervezete (HODOSZ) A Honvédségi Dolgozók Szakszervezete november 11-én alakult, a honvédségi dolgozók érdekeinek képviseletére. Megalakítása óta tagja a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének. A Reprezentativitást Megállapító Bizottság január 31-re vonatkozó adatai szerint taglétszáma közalkalmazotti területen 1871 fő, szervezettsége 0,36%. Az egészségügy területén ágazati párbeszéd bizottság nem működik. 5

6 KSZ lefedettség Egészségügy A KSZ hatálya alá tartozó foglalkoztatottak száma, aránya szakágazatonként TEÁOR Megnevezés KSZ hatály Foglalkoztatottak Lefedettség szám Egymunkáltatós Többmunkáltatós Közös Együtt (%) (fő) (fő) halmaz (fő) (fő) (fő) 8511 Fekvőbetegellátás , Járóbeteg-ellátás , Fogorvosi szakellátás Egyéb humánegészségügyi ,5 ellátás 8520 Állategészségügyi ,1 ellátás Mindösszesen: ,9 A táblázat a júniusi KSH adatokat tartalmazza. A foglalkoztatottak 59,9%-át védi kollektív szerződés. A táblázatból jól látható, hogy az egészségügyben többmunkáltatós kollektív szerződés nem készült. Ebből következően a foglalkoztatottak közel 60%-ára egymunkáltatós (intézményi, vállalati szintű) KSZ van érvényben. Vagyis az egészségügyi alkalmazottak valamivel több mint 40%-át nem védi kollektív szerződés. A szakágazatok közül lefedettségi eredményeivel kiemelkedik a fekvőbeteg-ellátás (89,4%). A többi szakág lefedettségi adatai jóval alacsonyabbak: állat-egészségügyi ellátás 24,1%, járóbeteg-ellátás 23,4%, egyéb humán-egészségügyi ellátás 8,5%. A fogorvosi szakellátás területén nincs érvényben KSZ. TEÁOR szám KSZ lefedettség Egészségügy közszféra A KSZ hatálya alá tartozó foglalkoztatottak száma, aránya szakágazatonként Megnevezés KSZ hatály Közös halmaz (fő) Együtt (fő) Egymunkáltatós (fő) Többmunkáltatós (fő) Foglalkoztatottak (fő) Lefedettség (%) 8511 Fekvőbeteg-ellátás , Járóbeteg-ellátás , Fogorvosi szakellátás Egyéb humánegészségügyi ,6 ellátás 8520 Állat-egészségügyi ellátás Mindösszesen: ,6 A táblázat a júniusi KSH adatokat tartalmazza. 6

7 A közszférában foglalkoztatott egészségügyi alkalmazottak 67,6%-át védi kollektív szerződés. Ez a teljes ágazathoz viszonyítva 8%-os növekedést jelent. Az előző táblázatból logikusan következően a közszférában sem készült többmunkáltatós kollektív szerződés. Tehát az ebben a szférában foglalkoztatottak közel egyharmadát nem védi KSZ. A szakágazatok közül lefedettségi eredményeivel kiemelkedik az állat-egészségügyi ellátás (100%), fekvőbetegellátás (95,4%). A többi szakág lefedettségi adatai, egyezően a teljes egészségügyi ágazat adataival, jóval alacsonyabbak: járóbeteg-ellátás 24,1%, egyéb humán-egészségügyi ellátás 7,6%. A fogorvosi szakellátás területén a közszférában sincs érvényben KSZ. TEÁOR szám KSZ lefedettség Egészségügy versenyszféra A KSZ hatálya alá tartozó foglalkoztatottak száma, aránya szakágazatonként Megnevezés KSZ hatály Közös halmaz (fő) Együtt (fő) Egymunkáltatós (fő) Többmunkáltatós (fő) Foglalkoztatottak (fő) Lefedettség (%) 8511 Fekvőbeteg-ellátás , Járóbeteg-ellátás , Fogorvosi szakellátás Egyéb humánegészségügyi ,6 ellátás 8520 Állat-egészségügyi ellátás Mindösszesen: ,7 A táblázat a júniusi KSH adatokat tartalmazza. Az egészségügyi ágazat versenyszférájában foglalkoztatottak 27,7%-át védi kollektív szerződés. Ebben a szférában sem készült többmunkáltatós kollektív szerződés. Ebből következően a foglalkoztatottak több mint negyedére egymunkáltatós (intézményi, vállalati szintű) KSZ van érvényben. Vagyis az egészségügyi alkalmazottak közel háromnegyedét a versenyszférában nem védi kollektív szerződés. A szakágazatok közül lefedettségi eredményeivel kiemelkedik a fekvőbeteg-ellátás (44,8%). A többi szakágban a lefedettségi adatok jóval alacsonyabbak: járóbeteg-ellátás 22,5%, egyéb humán-egészségügyi ellátás 13,7%. Az állategészségügyi ellátás és a fogorvosi szakellátás területén nincs érvényben KSZ. TEÁOR Szakág Össz. foglalk Fekvőbetegellátás 8512 Járóbetegellátás 8513 Fogorvosi szakellátás 8514 Egyéb humánegészségügyi ellátás 8520 Állat-egészségügyi ellátás A KSZ hatálya alá tartozó foglalkoztatottak száma, aránya a munkáltatónál foglalkoztatottak létszáma szerint Egészségügy összesen KSZ lefed. (100%) % felett fő % fő % fő % fő % fő % fő % ,4 35 0, , , , , , , , , , , , , , , , Mindösszesen: , , , , , ,6 7

8 A táblázatban a KSH júniusi adatait használtuk. A táblázat adataiból kitűnik, hogy a fekvőbeteg-ellátásban a legmagasabb a kollektív szerződéssel való lefedettség (89,4%), és a KSZ-szel védett munkavállalók 95%-a 300 főnél többet foglalkoztató egészségügyi intézményekben dolgozik. Közel egyharmaduk az főt foglalkoztató intézményben áll alkalmazásban. A járóbeteg-ellátásban a KSZ-szel védett foglalkoztatottak közel 40%-a főt foglalkoztató intézményekben végzi munkáját. Az egyéb humán-egészségügyi ellátásban a szerződéssel védett alkalmazottak közel 3/4-e az főt foglalkoztató intézményekben dolgozik. TEÁOR Szakág Össz. foglalk Fekvőbetegellátás 8512 Járóbetegellátás 8513 Fogorvosi szakellátás 8514 Egyéb humánegészségügyi ellátás 8520 Állat-egészségügyi ellátás Mindösszesen: A KSZ hatálya alá tartozó foglalkoztatottak száma, aránya a munkáltatónál foglalkoztatottak létszáma szerint Egészségügy közszféra KSZ lefed. (100%) % felett fő % fő % fő % fő % fő % fő % ,4 35 0, , , , , , , , , , , , , , , , , ,5 A táblázatban a KSH júniusi adatai szerepelnek. A táblázatból jól látható, hogy a közszférában a fekvőbeteg-ellátás területén magasabb a kollektív szerződéssel való lefedettség, mint a teljes egészségügyben (95,4%). Hasonlóan a teljes egészségügyre vonatkozó táblázathoz, a KSZ-szel védett munkavállalók 95%-a 300 főnél többet foglalkoztató egészségügyi intézményekben dolgozik. Ugyancsak közel egyharmaduk az főt foglalkoztató intézményekben dolgozik. A járóbeteg-ellátásban KSZ-szel védett foglalkoztatottak közel 2/3-a főt foglalkoztató intézményekben áll alkalmazásban. Az egyéb humán-egészségügyi ellátásban a kollektív szerződéssel védett alkalmazottak 93%-a az főt foglalkoztató intézményekben dolgozik. 8

9 TEÁOR Szakág Össz. foglalk Fekvőbetegellátás 8512 Járóbetegellátás 8513 Fogorvosi szakellátás 8514 Egyéb humánegészségügyi ellátás 8520 Állat-egészségügyi ellátás Mindösszesen: A KSZ hatálya alá tartozó foglalkoztatottak száma, aránya a munkáltatónál foglalkoztatottak létszáma szerint Egészségügy versenyszféra KSZ lefed. (100%) % felett fő % fő % fő % fő % fő % fő % , , , , , , , , , , , , , , ,8 0 A táblázatban a KSH júniusi adatait dolgoztuk fel. Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy a versenyszféra területén a védett dolgozók aránya alacsonyabb a közszféráénál. Ezen a területen is a fekvőbeteg-ellátásban a legmagasabb a kollektív szerződéssel való lefedettség, ugyanakkor ennek aránya kevesebb, mint a fele a versenyszféráénak (44,8%). A KSZ-szel védett munkavállalók 84%-a az 500 és 2000 fő között foglalkoztató egészségügyi intézményekben dolgozik. Nagyjából fele-fele arányban megosztva az és az főt foglalkoztató intézmények között. A járóbeteg-ellátásban KSZ-szel védett foglalkoztatottak közel 60%-a főt foglalkoztató intézményekben végzi munkáját. Az egyéb humán-egészségügyi ellátásban a szerződéssel védett alkalmazottak 100%-a a főt foglalkoztató intézményekben dolgozik. 9

10 II. A kollektív szerződések alaki-formai elemei és a munkaügyi kapcsolatok A vizsgálat az egészségügyben 34 és a szociális területen megkötött 6 intézményi vagy munkahelyi kollektív szerződésre (röviden: MKSZ) terjed ki. A 40 MKSZ-ből 34 az Mt. és a Kjt. hatálya alá tartozott, hat pedig csak az Mt. hatálya alá. Az ágazatban feldolgozott KSZ-ek (db) MKSZ Közalkalmazotti terület 34 Versenyszféra 6 Összesen 40 Mind a 40 MKSZ tartalmaz alaki-formai elemeikre, megkötésük, időközi kezelésük eljárási szabályaira, és a munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó szabályozásokat. Az elemzésnek ezt a részét két fejezetben tárgyaljuk: 1. A kollektív szerződések alaki-formai elemei 2. A munkaügyi kapcsolatok 1. A kollektív szerződések alaki-formai elemei Az MKSZ-kötés törvényi feltételei Közalkalmazotti területhez tartozó MKSZ-ek A közalkalmazotti területhez tartozó intézmények esetében hét MKSZ hivatkozik helyesen a KSZ-kötés szabályaira (20%). Valamivel nagyobb arányban nem tesznek említést felhatalmazottságukról (26%). A többiek vagy azzal a kijelentéssel tekintik megoldottnak az ügyet, hogy a szakszervezet KSZ-kötésre felhatalmazott, vagy nem ismerik a közalkalmazotti terület megváltozott reprezentativitási szabályait, ill. ezeket összekeverik a KSZ-kötés szabályaival. Egy kisebbség csak a munkáltatótól való függetlenségükre hivatkozva jelenti ki jogosultságát. A versenyszférához tartozó intézmények A versenyszférában működő intézmények esetében sem jobb a helyzet. Bár mindannyian valamilyen módon foglalkoznak a kérdéssel, itt ugyancsak levonható az a következtetés, hogy a szakszervezetek kevéssé ismerik az MKSZ megkötésének szabályait. A többség kijelenti, hogy a felek rendelkeznek a KSZ-kötésre felhatalmazottsággal, a KSZ-t kötő szakszervezet reprezentatív (ami önmagában még kevés a KSZ megkötéséhez). Egy KSZ-nél úgy rendelkeztek, hogy az egyébként ugyanahhoz a szakszervezeti szövetséghez tartozó három önálló alapszervezet csak konszenzussal vehet részt a KSZ megkötésében. 10

11 KSZ-kötés előkészítése Közalkalmazotti területhez tartozó MKSZ-ek A KSZ-ek majd kétharmada (65%) nem szabályozza megkötésük eljárási rendjét. Tizenkettő KSZ-ben (35%) rendelkeznek a megállapodás megkötésének előkészítéséről. Ezek eljárási szabályokat, határidőket, közös bizottságot és írásbeliséget kötnek ki. Néhány eljárási szabály ezek közül túlságosan is bürokratikusnak, feleslegesen részletezőnek tűnik, terhelve ezzel a KSZ alapszövegét. (Pl. kijelenthetné e helyett, hogy a közös bizottság működésének szabályait maga határozza meg.) A KSZ-ek hozzávetőlegesen 25%-ban a konfliktusok kezelésére létrehozott érdekegyeztető bizottságok témái között megemlítik a szerződések tárgyalásánál kialakult konfliktusokban való közreműködésüket. Érdekes, hogy az egyik KSZ-ben, ahol egyébként 17 fős szakszervezet működik, kijelentik, hogy a szakszervezet minden számítás szerint reprezentatív. (Leginkább a Kjt.-ben meghatározottak szerint kellene annak lennie!) A versenyszférához tartozó intézmények A hat versenyszférában működő intézménynél két KSZ nem tesz említést a tárgyalások előkészítéséről. Két KSZ-ben említik, hogy a tárgyalások előkészítésénél írásos javaslattételre van szükség. Ezek közül egy eljárási szabályokban rögzíti a tárgyalások menetét. Egy KSZben a három szakszervezet csak konszenzussal tehet javaslatot. Ugyancsak egy KSZ-ben megemlítik, hogy a függelék tárgyalását (bértárgyalást is) a helyi reprezentatív szakszervezetek végzik. A kollektív szerződések időbeli, területi és személyi hatálya Közalkalmazotti területhez tartozó MKSZ-ek Három KSZ kivételével valamennyi szabályozza az időbeli érvényességének hatályát. Egyet kivéve valamennyit határozatlan időre kötötték (az értékelés szempontjából, ha a KSZben nem szerepelt az érvényesség határidejére vonatkozó időpont, azt határozatlan időre kötöttnek tekintettük). Érdekes, hogy a KSZ-ek döntő többségének kötési ideje Az egyetlen határozott idejű KSZ-t 3 évre kötötték. A KSZ-ek területi hatálya jól szabályozott, mindössze háromban nem térnek ki erre a kérdésre. Lényegük úgy foglalható össze, hogy az intézmény közalkalmazottaira és a nyugdíjas továbbfoglalkoztatottakra vonatkozik teljesen. A részmunkaidőben foglalkoztatottakra pedig a juttatások időarányosan értendők. Az egyéb munkaviszonyban foglalkoztatottakra csak abban az esetben, ha a KSZ-ben erre kifejezett utalás van. Egy szerződésben szerepel, hogy a KSZ nem vonatkozik a munkáltatói jogú vezetőre. A versenyszférához tartozó intézmények A versenyszférához tartozó intézmények szerződéseiben kivétel nélkül szabályozták a területi, személyi és időbeli hatályt. A hat KSZ-ből egyetlenegy van, amelyiket határozott időre kötöttek, a többit határozatlan időre (gyakran szabályozzák úgy, hogy amíg az újat meg nem kötötték). 11

12 A KSZ-ek személyi hatályát jól szabályozták: a főállásúak és a nyugdíjasok mellett másokra csak akkor vonatkozik, ha erre a KSZ külön lehetőséget biztosít. A kollektív szerződések felülvizsgálata, módosítása, felmondása Felülvizsgálat Közalkalmazotti területhez tartozó MKSZ-ek A KSZ-ek kevesebb, mint kétharmada nem érinti a rendszeres felülvizsgálatukra vonatkozó témakört. Mindössze 13 szerződés szabályozza felülvizsgálatuk eljárási rendjét. Általánosságban ezekről az mondható el, hogy évente egyszer a felek felülvizsgálják, és ha szükséges módosítják tartalmát. A 13 KSZ többsége elsősorban a bérekre, juttatásokra utalva tartja szükségesnek a felülvizsgálatukat. Ugyanakkor nem érthető a felülvizsgálás időpontjainak a változatossága, ugyanis a közalkalmazottak szempontból egyáltalán nem mindegy, hogy a fenti témájú módosítások mikortól lépnek hatályba, januárban vagy júniusban. A versenyszférához tartozó intézmények A versenyszférához tartozó intézmények felében szabályozzák a felülvizsgálatra vonatkozó eljárási rendet és határidőt. Ugyanakkor itt is tapasztalható a határidők változatossága. Módosítás Közalkalmazotti területhez tartozó MKSZ-ek A szerződések 82%-a tartalmaz a módosításukra vonatkozó szabályokat. Leggyakrabban az aláíró felek tehetnek erre javaslatot, de meglepő módon néha tág lehetőséget biztosítanak egyes közalkalmazottaknak, a közalkalmazotti tanácsnak, vagy a közalkalmazottak közösségének is. Megjegyezzük, hogy az esetek egy kisebb részében (15%) a KSZ elfogadtatását a közalkalmazottak egyetértéséhez kötik. Egy KSZ-ben az orvosi kamara kerületi szerve is szerepel az ellenjegyzők sorában. A módosítást általában írásban kell kezdeményezni, és az eljárást konkrét határidőkhöz kötik. A versenyszférához tartozó intézmények A KSZ módosítására vonatkozó szabályt hatból négy szerződés tartalmaz. Szinte mindegyik tartalmaz valamilyen érdekes kitételt. Az egyik szerint az intézményben működő 3 szakszervezet csak konszenzussal tehet javaslatot. Egy másikban a munkáltató által írásban előterjesztett javaslatot a szakszervezetnek kell megismertetnie és elfogadtatnia a munkavállalókkal. Egy harmadikban a képviselettel rendelkező szakszervezetek is tehetnek javaslatot, ám az eljárási szabály feleslegesen túlszabályozott és nehézkes. A negyedikben a módosítási eljárás teljesen megegyezik a KSZ-kötésre vonatkozó szabályokkal. Felmondás, megszűnés Közalkalmazotti területhez tartozó MKSZ-ek A 34 KSZ-ből mindössze 5 nem tartalmaz a felmondásra vonatkozó szabályokat. Döntő többségük 3 hónapos határidővel teszi ezt lehetővé úgy, hogy megkötése után 6 hónapig nem 12

13 mondható fel. Kisebbségükben szerepel a hat hónapos felmondási határidő, két szerződés ugyan a 3 hónapos kitételt szerepelteti, azonban a felmondás csak június 30-ig, ill. december 31-ig lehetséges. Meg kell jegyezni, hogy a KSZ-ek mintegy 40%-a különös gondot fordít a hatályban maradásukra, pl. lehetővé teszi a részleges felmondást, vagy a felmondás után záros határidőn belül létre kell hozni a hatályban tartás lehetőségét vizsgáló közös bizottságot. Ha ez nem lehetséges, az új KSZ-t tárgyaló bizottságot kell összehívni. A KSZ-ek megszűnésének eseteiről kevesebb, mint 1/5-ük rendelkezik. A versenyszférához tartozó intézmények Mind a hat KSZ tartalmaz a felmondására vonatkozó kitételt. Jellemzően hosszabb felmondási idővel, mint a közalkalmazotti területen. Az egyik 2010-ig nem mondható fel. A többség 6 hónapos felmondási időt határoz meg, van egy azonban, amelyik egy évet. Az egyik KSZ általában 6 hónapos felmondási időt szabályoz, a bérre vonatkozóan azonban egy évet. A KSZ-ek megszűnését, hasonlóan a közszférához, csak az esetek 17%-ában szabályozták. MKSZ-ek viszonya az ÁKSZ-hez és az Mt.-hez Az egészségügyi és szociális ágazatban, noha ezt a törvény nem tiltja, nincs ágazati KSZ. Érdekes módon ugyanakkor a KSZ-ek kevesebb, mint felénél egyes, szinte betű szerint ismétlődő szabályok azonos kezűségre utalnak. Természetesen nem az a baj, ha a KSZ-ek szinte szövegszerűen egyezve oldanak meg hasonló szabályozási feladatokat, hanem az adaptáció hiánya, pl. árulkodóak azok a kitételek, amelyek egy vagy több szakszervezet jelenlétére, vagy közalkalmazotti tanács, esetleg közalkalmazotti megbízott működésére utalnak. A KSZ írójának, adaptálójának tudnia kell, hogy az intézményben hány szakszervezet működik, vagy hogy közalkalmazotti tanács, esetleg csak közalkalmazotti megbízott üzemel. Összességében az mondható el, hogy a KSZ-ek éltek a törvény adta eltérési lehetőségekkel (lásd felmondási idő), jól töltötték ki az eljárási szabályoknál biztosított törvényi szabadságot. A kollektív szerződések alaki-formai elemeire vonatkozó szabályok Közszféra 34 KSZ = 100% Versenyszféra 6 KSZ = 100% Egészségügy összesen 40 KSZ = 100% van % nincs % van % nincs % van % nincs % Felhatalmazottság a KSZ-kötésre Előkészítés/aláírás Hatály: idő Hatály: terület Felülvizsgálat Módosítás Felmondás Megszűnés Összegezve elmondható, hogy a KSZ-eknek csak egy kisebb hányada tér ki helyesen a KSZ-kötés Mt. és Kjt. által szabályozott feltételeire. Közalkalmazotti területen az volt tapasztalható, hogy nem ismerik a törvény legújabb reprezentativitásra vonatkozó szabályait, és ezt keverik a KSZ-kötés szabályaival. (A reprezentativitás önmagában nem elég a KSZ megkötéséhez, ennek ellenére, az erre való hivatkozással, a kötésre való felhatalmazottságot adottnak vélték.) Sajnos ez a tapasztalatunk a versenyszféra intézményeiben is megismétlődött. 13

14 A KSZ-kötés eljárási rendjét a KSZ-ek 2/3-a nem szabályozta, amelyek viszont igen, azok feleslegesen részletezően tették ezt. Itt sem volt különbség a két terület KSZ-ei között. A KSZ-ek bizottsági tárgyalására nem itt, hanem az érdekegyeztetési és konfliktuskezelési bizottságoknál tesznek említést (KSZ-ek 25%-a). Gyakorlatilag minden KSZ szabályozza időbeli, területi és személyi hatályát. Ebben az elég nagy változatosság ellenére, pozitívak a tapasztalataink. Általánosságban határozatlan időre kötik a főfoglalkozású közalkalmazottakra, ill. munkavállalókra. A KSZ-t általában 3 hónapos határidővel, a megkötés után legalább 6 hónap elteltével lehet felmondani. Egy kisebbség azonban még ennél is hosszabb távú felmondási korlátot szab. A leghosszabb időtáv 2010, amíg nem lehet felmondani a KSZ-t. A KSZ-ek több mint 1/3-a szabályozza a felülvizsgálatuk eljárási rendjét. Mindezek ellenére, nagy valószínűséggel a bérekre és a szociális juttatásokra vonatkozóan, évente tartanak felülvizsgálatot. A felülvizsgálati idők változatosságából nem következik az a következetes érdekképviseleti törekvés, amely a juttatások mielőbbi hozzáférését tenné lehetővé az alkalmazottaknak. A KSZ-ek módosításának eljárási rendjét 80%-uk tartalmazza. Módosításra többségében a felek tehetnek javaslatot, az esetek kisebb részében azonban a közalkalmazottak és közösségük, ill. a közalkalmazotti tanács is. A KSZ-ek nem tartalmaznak Mt.- vagy Kjt.-ellenes kitételeket. Összességében jól használják ki a törvény adta lehetőségeket. 2. A munkaügyi kapcsolatok Együttműködés Közalkalmazotti terület A vizsgált KSZ-ek közel harmada megfelelő részletességgel tér ki a szakszervezet és munkáltató együttműködési területeinek és az együttműködés technikáinak szabályozására. Ezen felül valamivel kisebb arányban csak az együttműködés technikáit, módjait szabályozzák. Főleg azoknál a KSZ-eknél, ahol szabályozták az együttműködés területeit és módját, általában is megfogalmazták az együttműködés elveit, közösen megfogalmazott általános szabályait. A KSZ-ek valamivel kevesebb, mint fele erre ilyen módon nem tér ki, csak a konkrét jogokat taglalja. A leggyakrabban érintett területek: a sztrájkot megelőző egyeztetés; az átszervezés, létszámleépítés; a feleket érintő jogi szabályozás változásával kapcsolatos együttműködés. Az együttműködés leggyakoribb formái: iratok, tájékoztatók megküldése, szakértői egyeztetés, vezetők közötti konzultáció, egyeztető bizottság működtetése, részvétel biztosítása a másik fél ülésein, a felek vezető-testületei által folytatott tárgyalások, érdekegyeztető tanács, általában közalkalmazotti tanács részvételével. Versenyszféra 14

15 Hatból mindössze egy foglalkozik az együttműködés területeivel és módszereivel. Viszont 4 tartalmaz általános kitételeket az együttműködés elveire vonatkozóan. Szakszervezeti jogok Közalkalmazotti terület A vizsgált KSZ-ekben a szakszervezeti jogosítványok között általában a következő jogokat találjuk: Az információhoz (tájékoztatáshoz/tájékozódáshoz) való jogot 21 KSZ-ben, azaz az összes KSZ 62%-ában. A véleményezési jogot 11 KSZ-ben, azaz az összes KSZ 32 százalékában szabályozták; ugyanakkor a véleményezési jog helyett tévesen tájékoztatást biztosít 12 KSZ, azaz a vizsgált szerződések 36%-a. A konzultációs jogot 8 KSZ-ben, azaz az összes KSZ 24%-ában. Megjegyezzük, hogy a csoportos létszámleépítésre vonatkozó konzultáció helyett 4 KSZ a munkáltatónak csak tájékoztatási kötelezettséget ír elő. Emellett hozzávetőlegesen a KSZ-ek 15%- ában a konzultációt nem az Mt. 94/A F. szerinti értelemben alkalmazzák. A munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzésére vonatkozó jogot 12 KSZ-ben, azaz az esetek 35 százalékában; ezek a szabályok a bejelentési kötelezettségre és az egyeztetésre vonatkozó előírásoknál nem mennek tovább. A kifogásolási (vétó) jogot szintén 19 KSZ-ben (56%) találjuk, mindegyikben az alkalmazás előtti egyeztetésre vonatkozó kötelezettséget találtunk. Sztrájkjogra vonatkozó utalás 7 KSZ-ben (21%) található, többségük nem lép túl a sztrájktörvény általánosságain, ahol igen, ott leginkább a sztrájkra vonatkozó korlátokat tartalmaznak. Egyéb jogok: 18 db KSZ (53%) idézi be az Mt. szakszervezet működtetésére, a tagok bevonására, a KSZ kötésére, a tagok képviseletére vonatkozó szabályait. Összesen 4 db KSZ említi a szakszervezet észrevételezési, kezdeményezési jogait. Mindössze egy KSZ-ben tapasztaltunk az Mt.-hez képest szélesebb körű jogokat (szociális, jóléti ügyekben együttdöntés, munkavédelmi szabályzat elfogadása, szociális-gazdasági tervek véleményezése). Jelentős különbségeket észlelhetünk az egyes KSZ-ek között a jogok számát és részletességét tekintve. Megjegyezzük, hogy csak néhány KSZ-ben találunk utalást az Mt. 70/A. -ában foglalt lehetőségnek megfelelően esélyegyenlőségi terv elkészítésének jogára. Információs jog A 34 vizsgált KSZ 21 (62%) esetben rögzíti, hogy a munkáltatónak mikor kell informálnia a szakszervezetet, a szakszervezet milyen módon kérhet információt. Arról, hogy a szakszervezet a helyileg szokásos módon hogyan informálhatja a közalkalmazottakat, az esetek 44%- ában rendelkeznek. A legtöbb KSZ az Mt ának megfelelően, általános megfogalmazásokat tartalmaz az információs jog gyakorlásának területeiről, amikor a munkavállalók élet- és munkakörülményeivel, vagy a munkavállalóknak a munkaviszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos intézkedéseket hangsúlyozzák, esetleg a szakszervezet működéséhez szükséges információról szólnak. Elég tágan fogalmaz néhány KSZ, amikor az információs jog gyakorlását kiterjeszti a másik fél tevékenységét érintő kérdésekre. 15

16 Összesen 10 KSZ-ben (29%) találunk ennél konkrétabb megfogalmazást, amikor is az együttműködés konkrét területeit sorolják fel. A leggyakrabban előforduló területek: átalakulás, átszervezés, foglalkoztatási kérdések; nagyobb csoportot érintő munkáltatói intézkedések [megjegyezzük, hogy a nagyobb csoport meghatározására kevesebb gondot fordítanak, ez mindössze 6 KSZ-ben (18%) szerepel, ott is igen nagy eltérésekkel]; szervezeti egység létesítése, illetve megszüntetése; jogutódlással történő átalakulás esetén. A KSZ-ek több mint 20%-ában szabályozták szintenként a partnerek együttműködését. Néhány sajátosság: Ahol a munkaidő-kedvezmény igénybevételének szabályait rögzítik, mindig felmerül a szakszervezet informálási kötelezettsége is. Amennyiben a KSZ-ben szó van a tisztségviselők védelméről, rögzítik erről a szakszervezet tájékoztatási kötelezettségét. Gyakran szerepel a kapcsolatrendszer szabályainál, hogy a munkáltató és a szakszervezet vállalja, hogy tájékoztatják egymást azokról a tervezett intézkedésekről, amelyek a másik fél tevékenységét érintik, illetve befolyásolják. Néhány esetben úgy szabályoznak, hogy a munkáltató tájékoztatja a szakszervezetet minden olyan kérdésben, amelyben a közalkalmazotti tanácsnak véleményezési joga van. Az esetek 38%-ában szerepel a szerződésekben valamilyen módon a szakszervezet tájékoztatási kötelezettsége a munkáltató felé. Versenyszféra A versenyszféra területén, ugyanazokat a szakszervezeti jogosítványokat vizsgálva, a következő eredmények születtek: az információhoz (tájékoztatáshoz/tájékozódáshoz) való jogot 6-ból 5 KSZ-ben szabályozzák; a véleményezési jog gyakorlására vonatkozó előírásokat összesen a KSZ-ek 1/3-ában találtunk, a kettőből egyben azonban a nagyobb csoportra vonatkozó véleményezési jog helyett a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége szerepel; a konzultációs jogra vonatkozó előírást a versenyszféra 6 KSZ-ében nem találtunk; a kifogásolási (vétó) jog alkalmazásának szabályait 3 KSZ-ben (50%) találtunk; sztrájkjogra vonatkozó utalás egy KSZ-ben található (ebben az elégséges szolgáltatásra vonatkozó előírások domináltak). Egyéb jogok: hatból kettő KSZ az üzemi tanács jogosítványait is rögzíti. 4 db KSZ idézi be az Mt. szakszervezet működtetésére, a tagok bevonására, a KSZ kötésére, a tagok képviseletére vonatkozó szabályait. Egy KSZ-ben szintenként szabályozták a partnerek együttműködését. Titoktartási kötelezettség Érdekes adat, hogy a két szférában együtt a KSZ-ek valamivel több mint 25%-a tér ki e fejezetekben a titoktartásra. Ezekben viszont elég szigorú szabályozást tapasztaltunk. Eszerint a munkáltató a munkavállalóra vonatkozó adatokat, tényeket csak jogszabály alapján, vagy a munkavállaló hozzájárulásával közölheti harmadik személlyel. 16

17 Eljárási szabályok konfliktus esetére Munkaügyi vitáról a KSZ-ek 85%-a tesz valamilyen módon említést. Kollektív munkaügyi vita Közszféra Kollektív munkaügyi vita rendezésére vonatkozó szabályt 19 KSZ-ben (56%) találtunk. A viták rendezésének alapjául a KSZ-ekben az Mt. szolgál. (A kollektív munkaügyi vitáról, jogvitának nem minősülő, munkaviszonnyal összefüggő vita.) Alapelvnek lehet tekinteni azt, hogy a tárgyalásos rendezés mindkét fél alapvető érdeke. Nem kielégítő eredmény esetén egyeztető/békéltető eljárást kell kezdeményezni. Hat esetben erre konkrétan az MKDSZ-t említik, megnevezve a közvetítést és a döntőbíráskodást, mint a megoldás lehetséges technikáit. Három eset említ külön erre a célra létrehozott egyeztető bizottságot. Az 5 esetben a KSZ-ek más fejezeteiben a konfliktusok kezelését érdekegyeztető bizottságok feladatául szabják. Ezek közül néhány esetben nagyon aprólékos eljárási szabályozást tapasztaltunk. Versenyszféra Érdekvitára vonatkozó szabályokat 6-ból 2 KSZ nem tartalmaz. A viták rendezésének alapjául ezen a területen is az Mt. szolgál. Az egyeztetési eljárásnál 2 KSZ tervezi az MKDSZ bevonását, egy pedig bizottság közreműködését. (Ez esetben meglehetősen bürokratikusnak ítélhető az eljárás szabályozása.) Munkaügyi jogvita Közszféra A munkaügyi jogvitáról részben a kollektív munkaügyi vitával együtt tesznek említést, ezen felül 10 KSZ-ben csak a jogvita eseteit szabályozzák. Megjegyezzük, hogy több esetben tapasztaltuk, hogy csak az egyik konfliktustípus megoldási szabályaira tért ki a KSZ (vagy az érdekvitára, vagy a munkajogi vitára). A munkajogi típusú viták rendezésének alapjául ugyancsak az Mt. szabályai a meghatározóak. A kollektív munkaügyi vitákhoz hasonlóan, meglehetősen kevés KSZ hivatkozik az MKDSZ bevonási lehetőségére, viszont ezek kivétel nélkül említik a békéltetést. Versenyszféra Érdekes, hogy a munkajogi viták rendezésére szabályozást az érdekvitáknál eggyel több KSZ tartalmaz. A békéltetésre mindössze egy KSZ tér ki. Szinte mindegyik megjegyzi, hogy a viták végső rendezése peres eljárásban lehetséges. 17

18 Szakszervezetek működési feltételeinek biztosítása, kedvezmények a szakszervezeti tisztségviselők számára Működési feltételek, kedvezmények és a tisztségviselők védelme Közszféra A 34 vizsgált KSZ-ből 28-ban (az esetek 82%-ában) szerepel a szakszervezetek működési feltételeinek biztosítása, 26-ban (76%) a munkaidő-kedvezménnyel és 21-ben (62%) a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmével kapcsolatos szabályozás. Azt kell mondjuk, hogy ez a terület a KSZ-ek leggyakrabban és legjobban szabályozott része. Aránylag kevésben 6 KSZ-ben (a vizsgált KSZ-ek 20%-a) van szó a munkáltató által történő tagdíjlevonásról és átutalásról. A szakszervezeti működés feltételei biztosításának szabályozása során legtöbbször az ingyenes helyiséghasználat, személyi és dologi feltételek (hírközlés, utazás) szerepelnek. Azt kell mondjuk, hogy a szabályozott esetek közel felében a munkáltató nem biztosítja a posta és a kifelé menő hívások költségeit, valamint 7 esetben állandó szakszervezeti irodát. Ebből a szempontból kijelenthetjük, hogy a közszféra szakszervezetei rosszabb feltételek között tevékenykednek, mint a versenyszféráé. Ugyanakkor 4 helyen találkoztunk azzal, hogy munkáltató internetet és intranetet is biztosít a szakszervezet számára. Néhány sajátosság: A szakértő igénybevételének költségeit nagyjából 60 40%-ban viseli a munkáltató és a szakszervezet. Nagyon szigorú szabályozással találkoztunk a munkaidő-kedvezmény igénybevételével kapcsolatban. Nem egy esetben egy héttel korábban kellett bejelenteni erre az igényt. A képzésre felhasznált időt több esetben 30 nappal korábban kellett bejelenteni. Ez egyértelműen a kedvezmények igénybevételének nehezedő feltételeire utal. A munkaidő-kedvezmény megváltását, ahol ezt szabályozták, általában az Mt. szabályainak megfelelően írták elő. Két esetben találkoztunk konkrét éves összeg meghatározásával. Egyetlen KSZ-ben szerepelt, hogy a munkáltató vállalja a szakszervezeti vagyon őrzését a munkáltató területén belül. Gépkocsi-használat vagy utazási költségek megtérítése szerepel több KSZ-ben. A tisztségviselők védelmével kapcsolatban egyetlen KSZ sem megy túl az Mt. szabályain, azt azonban nagyon gyakran felületesen, nem egyszer hibásan idézve. Versenyszféra A versenyszférában működő hat egészségügyi és szociális intézmény mindegyike szabályozza a szakszervezetek működési feltételeinek biztosítását, 4-ben (67%) a munkaidő-kedvezménnyel és 3-ban (50%) a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmével kapcsolatos szabályozást. A helyiséghasználat itt is ingyenes, de előre egyeztetési kötelezettség van szinte minden esetben. A hatból egy esetben találtunk szinte teljes körű ellátást, ahol ráadásul három szakszervezet is működött: internettel és intranettel felszerelt irodát, tárgyalót, telefont, sokszorosítási lehetőséget. 18

19 A közalkalmazotti tanács működésére vonatkozó rendelkezések A közalkalmazotti tanácsot valamilyen módon 12 KSZ (35%) érinti. A KSZ-ekben leggyakrabban a jogaikkal, működésük feltételeivel, a tagok védettségével, a helyi érdekegyeztetési tanácsban való részvételükkel, a KSZ-módosítás kezdeményezésében való lehetőségeikkel, a munkaügyi konfliktusokkal kapcsolatos szabályozás kapcsán találkozunk a közalkalmazotti tanácsok nevével. Két esetben tapasztaltuk, hogy konkrétan meghatározták a közalkalmazotti tanácsok jogait. Egy esetben viszont a közalkalmazotti szabályzat elfogadása szakszervezeti jogosítvány volt. A versenyszférában 2 db üzemi tanácsokra vonatkozó szabályozással találkoztunk. A kollektív szerződések munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó szabályai Közszféra 34 KSZ = 100% Versenyszféra 6 KSZ = 100% Egészségügy összesen 40 KSZ = 100% van % nincs % van % nincs % van % nincs % Együttműködés területei Együttműködés eszközei Munkáltatói támogatás Kedvezmény Védettség Információ munkáltató Info szakszervezet munkáltatónak Info szakszervezet dolgozóknak Véleményezési jog Konzultáció Ellenőrzés Vétó Munkaügyi vita Sztrájk Rendelkezések a KT-ról Összegezve: a KSZ-ek több mint 60%-a tartalmaz a szakszervezeti jogosítványokra vonatkozó szabályozást. A teljes körű felsorolásukat, értelmezésüket, adaptálásukat, gyakorlásuk eljárási szabályait egy sem. Zavart érzünk a nagyobb munkavállalói csoportot érintő munkáltatói döntésekkel kapcsolatos jogoknál (nem egy esetben a nagyobb egység fogalmát használják, és gyakran a véleményezési jog helyett csak a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége szerepel), a konzultációs jog értelmezésénél, a munkakörülmények ellenőrzésére, a kifogásolásra vonatkozó jogok szabályozásánál. Sehol nem találtunk az ellenőrzést végző tisztségviselőkre, annak területeire, a lebonyolítás módjára vonatkozó eljárási szabályt. Jól szabályozzák (a törvényes kereteken belül) a KSZ-ek a szakszervezet működési feltételeit, kedvezményeit, a részükre nyújtott munkáltatói támogatást. Ugyanakkor azt tapasztaltuk, hogy az egészségügyi és szociális intézmények ezekből a terhekből egyre kevesebbet hajlandóak vállalni. 19

20 III. A munkaviszonyra és a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályozások 1. A törvények egyes bevezető rendelkezéseire vonatkozó kiegészítő szabályozás A versenyszférában működő hat szervezet szerződése közül 3 tartalmaz valamilyen szabályozást a témakörrel kapcsolatban. Kettő tartalmaz rövid rendelkezést az egyenlő bánásmód követelményét illetően, a jognyilatkozatok alakszerűségéről, illetve az azok megtételének jogosultságáról szintén két KSZ tartalmaz előírásokat. A 34 közalkalmazotti kollektív szerződés közül csak elenyésző számú, összesen 4 tér ki a témakörre, eltérő részletességgel. Mindegyik rendelkezik a jogok gyakorlásának és a kötelezettségek teljesítésének általános kérdéseiről, többek között a közalkalmazottakkal kapcsolatos tények, adatok munkáltató általi kezeléséről, vagy a munkáltató jogos gazdasági érdekei veszélyeztetésének tilalmáról. A legrészletesebb szabályozást tartalmazó szerződés ezek mellett még kitér a hátrányos megkülönböztetés tilalmára amely azonban megfogalmazásában nem helyes, hisz az Mt. az egyenlő bánásmód követelménye kifejezést használja, valamint a jognyilatkozatok alakiságára és az érvénytelenségre. Ezen szerződés érdekessége és egyben pozitívuma, hogy rendkívül alapos előírásokat fogalmaz meg a közalkalmazotti alapnyilvántartásról és annak kezeléséről. Elmondható, hogy a szerződésekben található szabályok megfelelnek a törvényi rendelkezéseknek, jogellenességgel nem találkoztunk. 2. A munkaviszony és a közalkalmazotti jogviszony létesítésére vonatkozó szabályok a) A munkaviszony és a közalkalmazotti jogviszony alanyaira vonatkozó rendelkezések A hat munkaviszonyt szabályozó kollektív szerződésnek a fele határozza meg a munkaviszony alanyai kapcsán a munkáltatói jogkör gyakorlóit. Míg az egyik KSZ név szerinti felsorolást tartalmaz, addig a másik kettő általános jelleggel, a beosztások meghatározásával jelöli ki a munkáltatói jogkör gyakorlóit. Egy szerződés található, amely a törvénynek azon rendelkezését idézi, amely azt határozza meg, hogy hány éves kortól lehet valaki munkavállaló. A közalkalmazotti szerződések több mint fele foglalkozik a közalkalmazotti jogviszony alanyaival. Legfőképpen ezek is azt határozzák meg esetenként csupán egy mondatban, esetenként azonban rendkívül részletesen és táblázatszerűen, hogy ki és milyen munkáltatói jogokat gyakorolhat, és csak elenyésző számban találkozhatunk olyan szerződéssel, amely arra vonatkozóan fogalmaz meg a törvénynek megfelelő szabályt, hogy ki létesíthet közalkalmazotti jogviszonyt. Egyes munkavállalói csoportokra vonatkozó speciális szabályozást az Mt. hatálya alá tartozó 6 KSZ közül csupán kettő tartalmaz. Míg az egyik csupán megismétli a törvényben található rendelkezéseket, addig a másik felsorolja, hogy mely munkakörökben nem alkalmazhatóak nők, illetve fiatalkorúak. A 34 közalkalmazotti szerződésből 17 tér ki ilyen jellegű speciális szabályokra, rendkívül változatos formában. Egyaránt találhatunk rendelkezéseket a nők, terhes nők, gyermeküket egyedül nevelők, fiatalkorúak, vagy a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása kapcsán. Az előbbi közalkalmazotti csoportok vonatkozásában leginkább vagy a törvény előírásait ismétlik a szerződések, vagy felsorolják azokat a munkaköröket, amelyekben ezek az al- 20