Az ÁNTSZ szerepvállalása a lakosság járványügyi megelőző felkészítésében

Átírás

1 1 Az ÁNTSZ szerepvállalása a lakosság járványügyi megelőző felkészítésében Dr. Oroszi Beatrix Országos Tisztifőorvosi Hivatal Felkészülten a katasztrófákkal szemben Szakmai konferencia, február 24.

2 2 Főbb témakörök A járványügyi veszélyhelyzetekről általában Globális népegészségügyi kihívások és a NER-2005 Integrált veszélyhelyzet-kezelési ciklus Járványügyi készültség, járványügyi védekezés gyakorlati szempontból Egy példa a közelmúltból: 2009-es pandémiás influenza

3 A járványügyi katasztrófák elleni védekezés Magyarországon állami feladat ORSZÁGOS TISZTIFŐORVOSI HIVATAL Országos Alapellátási Intézet Nemzeti Államigazgatási Központ 3 Országos Egészségfejlesztési Intézet Országos Epidemiológiai Központ Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet Országos FJC Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet Országos Kémiai Biztonsági Intézet Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek Budapest Főváros Kormányhivatala és 19 megyei kormányhivatal Országos Környezetegészségügyi Intézet Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ Országos Gyermekegészségügyi Intézet 84 kerületi/kistérségi népegészségügyi intézet

4 4 Járványügyi veszélyhelyzet és krízis Alapvető értékek vannak veszélyben Sürgősség Bizonytalanság Járványügyi veszélyhelyzet Krízis

5 5 Járványügyi szempontból jelentős sürgősségi kórképek néhány fontos jellemzője hirtelen kialakuló, vagy hirtelen romló tünetegyüttesek gyors és biztos diagnosztikára és terápiára van szükség súlyos lefolyás előfordul, ill. gyakori. a következmény gyakran tartós egészségkárosodás, vagy akár halálos kimenetel gyors és megfelelő ellátás nélkül, de gyakran még azzal együtt is népegészségügyi szempontból különös jelentőségük van, amennyiben fertőzők (emberről emberre terjednek), illetve tömeges megbetegedést képesek okozni rövid időn belül Vannak köztük olyanok, amelyek ugyan nem ragályosak, de más emberekre átvihetőek (akár szándékosan, pl. bioterrorizmus) Az ellátásban résztvevő egészségügyi dolgozók esetén a fertőződés veszélye különösen nagy lehet

6 6 Fertőző betegségekkel kapcsolatos krízishelyzetek jellemzői 1. Beteg központú jellemzők Morbiditás Letalitás Gyógyíthatóság 2. Kezelési lehetőségekre vonatkozó jellemzők Gondot okozhat a hatékony infekció kontroll biztosítása, és az ezzel kapcsolatos foglalkozás egészségügyi problémák Problémát jelenhet a többi beteg biztonságának biztosítása 3. Populáció központú jellemzők Fertőzőképesség Megfelelő megelőzési módszerek rendelkezésre állása

7 7 Járvány lehetséges megközelítések Általánosságban: nagyszámú fertőző megbetegedés esetek hirtelen megjelenése Népegészségügyi szempontból: veszély a társadalomra Epidemiológia: Egy akut fertőző megbetegedés megnövekedett incidenciája (krónikus betegség megnövekedett prevalenciája) egy meghatározott küszöbszint felett. Az esetek közötti kapcsolat, összefüggés megállapítása csak utólag lehetséges.

8 8 Klinikai tünettan 1. Aspecifikus lázas betegség 2. Súlyos légzőszervi betegség lázzal 3. Bőrtünetek (pl. papula, fekély, vérzés, stb) +/- láz 4. Gyomor-bélrendszer megbetegedései 5. Neurológiai tünetek 6. Előre nem ismert (genetikailag módosított kórokozók)

9 Globális népegészségügyi kihívások a XXI. században Fertőző betegségek 9 Termékbiztonság Természeti katasztrófák Véletlen ill. szándékos kibocsátás Élelmiszer biztonság Radio-nukleáris biztonság Kémiai biztonság

10 10 Új- és visszatérő fertőző betegségek a világon az elmúlt néhány évtized során HIV/AIDS Pestis Sárgaláz EBOLA / MARBURG NvCJD ( Kergemarha kór ) NIPAH H5N1 SARS Nyugat-nilusi láz Pandémiás Influenza A(H1N1)v XDR-TB Kolera (Haiti)

11 11 Menetrend szerinti repülőjáratok a világon

12 12 Nemzetközi Egészségügyi Rendszabályok (IHR-2005)

13 Azok az intézkedések, amelyek az emberek napi tevékenységét befolyásolhatják, illetve korlátozhatják, ugyanakkor a járványügyi érdekeket szolgálják, legyenek arányosak a veszély nagyságával és az általuk elérhető előnyök mértékével. Kerülni kell a szükségtelen és aránytalan beavatkozást a társadalom normál működésébe, mint pl. a nemzetközi utazásokba.

14 14 Paradigmaváltás a 2005-ös NER-ben az 1969-es NER-hez képest A határok ellenőrzése A járvány helyben (fertőzés forrásánál) történő elfojtása Konkrét fertőző betegségek Valamennyi egészségügyi veszélyhelyzet (Public Health Emergency of International Concern - PHEIC) Előre meghatározott intézkedések Adaptív válasz

15 15 Járványügyi veszélyhelyzetek kezelése 1. Tervezés, felkészülés; 2. Kockázat-értékelés; 3. Vezetés és ellenőrzés, intézkedés; 4. Fertőző betegséggel kapcsolatos veszélyhelyzetek felismerése, kockázat eliminálás, megelőzés, csökkentés, kezelés; 5. Nemzeti és nemzetközi kötelezettségek; WHO-NER EU és a 2119/98, 2000/57, 2000/96 határozatok ECDC ajánlások 6. Folyamatos működés biztosítása (alapvető feladatok ellátása, humán erőforrás menedzsment járványügyi krízishelyzetekben); 7. Kockázat és krízis kommunikáció.

16 16 Integrált veszélyhelyzet-kezelés Tervezési ciklus Felkészülés Veszély azonosítása Kockázat értékelés Kockázat megelőzés, csökkentés Veszélyhelyzetek kezelésének tervezése Folyamatos működés biztosítása Érvényesség ellenőrzése (validálás) Oktatás Gyakorlatok Szakértői áttekintés (peer review) Intézkedések & helyreállítás Beavatkozás Folyamatos működés biztosítása Helyreállítás

17 Hatás (impact) Kockázatértékelés Katasztrófa Jelentős Influenza világjárvány Közepes Alacsony Kanyarójárvány egy iskolában 2 időben, térben összefüggő legionellózis Jelentéktelen egy behurcolt VHL H5N1 influenza szárnyasok között Elhanyagolható Ritka Nem valószínű Lehetséges Valószínű Valószínűség (likelihood) 17

18 18 A járványügyi készültség 4 pillére Surveillance, esetek, események észlelése, nyomon követése Járványügyi intézkedések, útmutatók, tanácsok Felkészülés, tervezés Kommunikáció

19 19 Védekezési stratégia a járványveszély esetén Az EU Népegészségügyi Programja (2005) Fejleszteni kell a tagállamokban az egészséget veszélyeztető tényezőkre adott gyors és összehangolt válaszlépéseket. Az új esetek napi száma Beavatkozás nélkül Beavatkozással Napok

20 20 Intézkedések Elsődleges megelőzés (pl. immunizáció, kemoprofilaxis, infekció kontroll) Másodlagos megelőzés (szűrés, gyorsdiagnosztika, kezelés) Harmadlagos megelőzés (kárenyhítés) pl. hagyományos járványügyi módszerek a fertőzés terjedésének csökkentésére, szupportív kezelés...

21 Általános (aspecifikus) járványügyi intézkedések 21 Utazással kapcsolatos intézkedések Személyek szabad mozgása (Nemzetközi) utazások korlátozása Egészségügyi tanácsok utazóknak Láz alapú szűrővizsgálat (repülőtéren) Orvosi vizsgálat, betegek ellátása, elkülönítése Oktatási intézmények Proaktív iskolabezárás Reaktív iskolabezárás (az intézmény saját hatáskörben dönt) Iskolabezárás idején az egyéb közösségi programok elhalasztása Személyi higiénia A fertőző beteg elkülönítése Köhögés/tüsszentés etikett Kézhigiéné Szájmaszk használata csak speciális esetekben Közösségi kontaktusok számának csökkentése Tanácsok a munkahelyi terjedés visszaszorítására Járványügyi biztonság biztosítása a tömegrendezvényeken

22 22 Mi kell a sikeres védőoltási kampányhoz? Stabil együttműködés a háziorvosokkal, egyéb oltóorvosokkal Az oltóorvosok érdekeltté tétele, díjazása A (házi)orvosi elektronikus betegnyilvántartással harmonizáló oltási jelentési rendszer (Házi)orvosi keresőszoftver (életkor, kockázati csoport-kód, gyógyszerszedés) a célcsoportba tartozók leválogatására Személyre szabott oltási behívó Kijelölt időpont(ok) védőoltásokra, előjegyzés lehetővé tétele Kevés adminisztráció, papírmunka Térítésmentes oltóanyag felajánlása a célcsoportoknak Központi oltóanyag-beszerzés Hozzáférés az oltóanyaghoz az orvosi rendelőkben Rendszeres kapcsolattartás, visszajelzés a (házi)orvosok felé Intenzív lakossági és szakmai kommunikáció

23 A pandémiás influenza járványügyi veszélyhelyzet A potenciális káros következmények súlyosabbak, mint szezonális influenza esetén Más korcsoportok érintettek Nem a megszokott időben jelentkezik Gyorsabb terjedés Több járványhullám Következmények EGÉSZSÉGÜGYI: a megbetegedések és a halálozás magas előfordulása, az egészségügyi ellátórendszer fokozott igénybe vétele; TÁRSADALMI: a népesség megváltozott mobilitása, fennakadás az alapvető szolgáltatások nyújtásában, az infrastruktúra működésében; GAZDASÁGI: kieső munkaerő, a GDP csökkenése, a gyógyítás-megelőzés költsége és a táppénz költsége. Kritikus tényezők A vírus virulenciája A népesség fogékonysága A beavatkozás lehetősége, a prevenciós eszközök (időben történő) rendelkezésre állása 23

24 24 Az influenza pandémiák történelme H2N2 H1N1 H2N2 H1N1 H3N8 H3N2 H1N1v Orosz influenza H2N Régi Hong Kong influenza H3N Spanyol influenza H1N Ázsiai influenza H2N Hong Kong influenza H3N Új influenza H1N1v Regisztrált új humán madárinfluenza vírusfertőzések H H9 * H

25 Felkészülés a XXI. század első influenza világjárványára 25 Eredetileg a H5N1 influenzavírussal és a múlt századi pandémiákkal kapcsolatos tapasztalatok és járványok képezték a felkészülés és tervezés kiindulási alapját. A felkészülés során arra számítottunk, hogy az új pandémiás vírus: Ázsiában jelenik meg, nem pedig Észak-Amerikában; A madárinfluenza vírusból származik majd, nem pedig sertésinfluenzából; Az okozott világjárvány akár súlyos is lehet, ezért többféle forgatókönyv köztük az hoz hasonló - is kidolgozásra került. A világjárványra történő felkészülés folyamatosan nagy kihívást jelent, mivel a vírus felületi antigénjei közül a hemagglutininek 16 típusát, a neuraminidáz 9 típusát különböztethetjük meg, amelyek folyamatosan változnak és egymás között kicserélődnek.

26 26 A megbetegedések járványos terjedésének, a morbiditásnak és mortalitásnak a csökkentése érdekében szükséges intézkedések Egyéni szintű védelem Közösségi szintű védelem Köhögés, tüsszentés etikett Gyakori kézmosás A betegek ápolásakor javasolt maszk használat Antivirális szerek alkalmazása stb INFLUENZA ELLENI VÉDŐOLTÁS Tanítási szünet oktatási intézményekben Munkahelyi intézkedések Tömegrendezvények korlátozása stb A védőoltás által nyújtott közösségi szintű védelem : A népesség fogékony egyedeinek azon indirekt védelme, melyet az oltott személyek idéznek elő.

27 A pandémia lehetséges hatása a nemegészségügyi ágazatokra 27 Fennakadás a folyamatos működésben, szolgáltatások nyújtásában Pl. közszolgáltatások, egészségügy, oktatás, utazás Egyidejűleg több veszélyhelyzet kezelése Az influenza pandémia idején már erősen igénybevett infrastruktúrát érintő második közegészségügyi-járványügyi veszélyhelyzet Kölcsönös segítségnyújtás Interszektoriális együttműködés Az erőforrások megosztása A segítségnyújtás koordinációja Előrelátható problémák Nehezen regenerálódó rendszerek Működőképességük határáig vagy azon túl igénybevett rendszerek

28 28 Kommunikáció Kiben bíznak, és kinek hisznek az emberek járványügyi veszélyhelyzet esetén? Az influenza pandémia során az EU/EFTA országok mintegy fele rendelkezett olyan eszközzel, amellyel képes volna rendszeresen monitorozni azt, hogy elértek-e a célcsoportokhoz az influenzával kapcsolatos üzenetek, illetve hogy akikhez elért, megértették-e az abban foglaltakat? A megfelelő kommunikáció fontossága: hiába áll rendelkezésre időben a megfelelő módszer a megelőzésre, nem érhetünk el jó eredményeket akkor, ha az emberek nagy része az általunk felajánlott lehetőséggel nem kíván élni, a módszert nem fogadja el. A Medián november első hétvégéjén készült felmérése

29 29 Köszönöm a megtisztelő figyelmet.