TERVEZET. /közigazgatási egyeztetés/ Budapest, április

Átírás

1 AZ ELŐTERJESZTÉST A KORMÁNY NEM TÁRGYALTA MEG, EZÉRT AZ NEM TEKINTHETŐ A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁNAK. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉSVÍZÜGYI MINISZTER KvVM/KJKF/311/2010. Az évi LXIII. Törvény 19/A. (1) bekezdése alapján NEM NYILVÁNOS..-tól számított 10 évig TERVEZET a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rend. módosításáról továbbá a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló KvVM rendeletről /közigazgatási egyeztetés/ Budapest, április készítette: látta: jóváhagyta: Kovács Péter, dr. Kerekesné Steindl Zsuzsa, dr. Kapitány Gabriella dr. Fábián Gyula Holló Gyula főov., dr. Szüts Korinna főov. dr. Pénzes Zsuzsanna főovh. dr. Gosztonyi Ádám főov. Kóthay László szát. dr. Erdey György

2 AZ ELŐTERJESZTÉST A KORMÁNY NEM TÁRGYALTA MEG, EZÉRT AZ NEM TEKINTHETŐ A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁNAK. EGYEZTETÉSI LAP 1. Az egyeztetés alapadatai szakmapolitikai értekezlet időpontja: honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: kormányülés időpontja munkaterv szerint ténylegesen készítette: látta: jóváhagyta: Kovács Péter, dr. Kerekesné Steindl Zsuzsa, dr. Kapitány Gabriella dr. Fábián Gyula Holló Gyula főov., dr. Szüts Korinna főov. dr. Pénzes Zsuzsanna főovh. dr. Gosztonyi Ádám főov. Kóthay László szát. dr. Erdey György

3 AZ ELŐTERJESZTÉST A KORMÁNY NEM TÁRGYALTA MEG, EZÉRT AZ NEM TEKINTHETŐ A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁNAK. 2. Az egyeztetésben részt vevők 2.1. A Kormány ügyrendje alapján észrevételezésre jogosultak, jogszabály alapján egyetértési joggal rendelkezők intézmény egyetért nem ért egyet MEH PM IRM KHEM NFGM FVM EüM nem adott észrevételt észrevétele maradt fenn 2.2. A Kormány ügyrendje vagy jogszabály alapján véleményezésre jogosultak intézmény HM KüM OKM ÖM SZMM Társadalompolitika összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter egyetért nem ért egyet nem adott véleményt 2.3. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Legfőbb Ügyészség Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosa egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 2.4. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet MAVÍZ egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn készítette: látta: jóváhagyta: Kovács Péter, dr. Kerekesné Steindl Zsuzsa, dr. Kapitány Gabriella dr. Fábián Gyula Holló Gyula főov., dr. Szüts Korinna főov. dr. Pénzes Zsuzsanna főovh. dr. Gosztonyi Ádám főov. Kóthay László szát. dr. Erdey György

4 AZ ELŐTERJESZTÉST A KORMÁNY NEM TÁRGYALTA MEG, EZÉRT AZ NEM TEKINTHETŐ A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁNAK. MGYOSZ Magyar Vegyipari Szövetség WWF készítette: látta: jóváhagyta: Kovács Péter, dr. Kerekesné Steindl Zsuzsa, dr. Kapitány Gabriella dr. Fábián Gyula Holló Gyula főov., dr. Szüts Korinna főov. dr. Pénzes Zsuzsanna főovh. dr. Gosztonyi Ádám főov. Kóthay László szát. dr. Erdey György

5 AZ ELŐTERJESZTÉST A KORMÁNY NEM TÁRGYALTA MEG, EZÉRT AZ NEM TEKINTHETŐ A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁNAK. 1. Az előterjesztés célja VEZETŐ I ÖSSZEFOGLALÓ 1.1.A kormány-előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél A felszíni vizek minőségi védelme, illetve a Víz Keretirányelv célkitűzéseinek hazai megvalósítása szükségessé teszi a vizeket szennyező ún. elsőbbségi szennyező és egyéb szennyező anyagok kibocsátásaink csökkentését, eliminálását, hogy a vizek jó kémiai és ökológiai állapota elérhető és fenntartható legyen A kormány-előterjesztés szükségességének okai A tervezetek elsősorban a 2008/105/EK irányelvben (a továbbiakban: 2008/105/EK Irányelv) közösségi szinten meghatározott ún. elsőbbségi és elsőbbségi veszélyes és egyéb anyagok környezetminőségi határértékeit és vonatkozó rendelkezéseit ülteti át a hazai jogrendbe. A határértékek betartása összhangban van a Víz Keretirányelv (VKI) távlati célkitűzéseivel, be nem tartása kötelezettségszegési eljárást vonhat maga után. A 2008/105/EK Irányelv átültetése a korábbi a felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeiről és azok alkalmazásáról szóló 40/2006. (X. 6.) KvVM rendelet hatályon kívül helyezése mellett a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló miniszteri rendelet (a továbbiakban: KvVM rend.) megalkotásával, továbbá a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet egyes rendelkezéseinek módosításával valósul meg. A tervezett módosítás tartalmaz néhány szakmailag indokolt módosítást is, így az új KvVM rend. a jogharmonizációs kötelezettségen túl kiegészítésre kerül a jó ökológiai állapotot támogató egyes kémiai-fizikai paraméterek immissziós határértékeivel, mivel ezek jogszabályi megjelenítése segítséget nyújt a vízgyűjtő-gazdálkodási terv intézkedési programjainak megvalósításában. A fentieken túl az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről szóló 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet egyes részei is hatályon kívül helyezésre kerülnek, mivel az eredeti irányelvek is (75/440/EEC; 79/869/EEC Irányelv, 77/795/EEC Tanácsi Határozat) hatályukat vesztették, részben az 2008/105/EK Irányelv, részben a VKI Irányelv zárórendelkezéseink megfelelően. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosítása keretében egyértelművé válnak az időszakos vízfolyásba történő tisztított szennyvíz bevezetésére vonatkozó szabályok is. Tekintettel azonban arra, hogy a karsztos területeken levő időszakos vízfolyások esetében előfordul, hogy a vízfolyás vize karsztos víznyelőn, vagy a meder egy kis szakaszán leszivárogva közvetlenül a karsztvízbe kerülhet, szükséges egy kiegészítő szabály megállapítása, ami kimondja, hogy az ilyen esetek a felszín alatti vizek szempontjából közvetlen bevezetésnek minősülnek. A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet (továbbiakban: 101/2007. KvVM rendelet) 13. (2) bekezdése b) pontja értelmében kút kivitelezését beleértve annak felújítását és javítását is az végezheti, aki mélyfúrási, illetve vízkútfúrási szakvizsgával és az ezzel összefüggő biztonságtechnikai, munkavédelmi ismereteket bizonyító vizsgával rendelkezik. 5

6 AZ ELŐTERJESZTÉST A KORMÁNY NEM TÁRGYALTA MEG, EZÉRT AZ NEM TEKINTHETŐ A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁNAK. A 101/2007. KvVM rendelet hatályba lépésekor a sokéves gyakorlatnak megfelelően a területileg illetékes bányakapitányságok által elfogadott oktatási és vizsgáztatási szabályok voltak érvényben, azonban sajnálatos módon az azóta bekövetkezett, a KvVM-en kívül álló jogszabályi változások következtében a bányakapitányságok nem kötelesek a vízkútfúrás tekintetében ezen vizsgáztatási feladatokat ellátni. Ennek megfelelően a jelenlegi jogi szabályozás a kútfúrók biztonságtechnikai oktatására vonatkozóan nem ad konkrét eligazítást. További problémát okoz, hogy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló évi LXXVI. törvény értelmében, ha az adott szolgáltatási tevékenység megkezdésére és folytatására való jogosultságot szabályozó külön törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet kifejezetten eltérően nem rendelkezik, a szolgáltató szolgáltatási tevékenységének megkezdéséhez, folytatásához és igénybevételéhez nincs szükség engedélyezésre vagy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének a bejelentésére. Ennek a 101/2007. KvVM rendelet szabályozása nem felel meg. Mivel a kivitelezők munkavédelmi biztonságát a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény 11. -ában és 88. (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján kiadott, a Vízügyi Biztonsági Szabályzat kiadásáról szóló 24/2007. (VII. 3.) KvVM rendelet megfelelően rendezi, ezért szakmai szempontból elégséges annak előírása, hogy a kút kivitelezéséhez a fent meghatározott szakképesítésen túl jogerős vízjogi engedély legyen szükséges. 1.3.Az előterjesztéssel érintett közfeladat változása Az előterjesztéssel érintett közfeladatok köre nem változik, a hatályban lévő rendelkezések felülvizsgálatára, pontosítására kerül sor. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet módosítása, új KvVM rendelet alkotása, a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól, a felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeiről és azok alkalmazásáról szóló 40/2006. (X. 6.) KvVM rendelet hatályon kívül helyezése, az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről szóló 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet egyes részeinek hatályon kívül helyezése, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet módosítása, a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet egy rendelkezésének hatályon kívül helyezése, a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet módosítása, 2.2. Egyéb intézkedés A rendelkezések alkalmazási kérdéseiről a jogalkalmazó hatóságok és ügyfelek tájékoztatása. 6

7 AZ ELŐTERJESZTÉST A KORMÁNY NEM TÁRGYALTA MEG, EZÉRT AZ NEM TEKINTHETŐ A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁNAK Alternatíva A szabályozás vonatkozásában alternatíva nem merült fel. Az 2008/105/EK Irányelv át nem ültetése és végre nem hajtása kötelezettségszegési eljárást vonna maga után az EU Bizottság részéről. 3. Kormányprogramhoz való viszony A szabályozás összhangban áll a kormányprogram Kevesebb, de minőségi jogszabály programpontjában vázolt elképzelésekkel. A tervezet a kormányprogrammal összeegyeztethető. 4. Előzmények, kapcsolódások Az ún. elsőbbségi anyagok szabályozása a Víz Keretirányelv célkitűzéseinek megfelelően a vízminőség védelmi szabályozás egyik lényeges eleme. Előzménye az ún. veszélyes anyag irányelv (a közösség vizeibe bocsátott egyes veszélyes anyagok szabályozásáról szóló 76/464/EGK irányelv és leányirányelvei) volt. A korábbi uniós szabályozás csak egyes anyagokra, anyagcsoportokra határozott meg közösségi szinten betartandó immissziós határértékeket. A Víz Keretirányelv írta elő a Bizottság feladataként a vizeket szennyező ún. elsőbbségi anyagok meghatározását, valamint környezetminőségi határértékek kidolgozását ezekre az anyagokra. A 2008/105/EK irányelv módosítja a VKI elsőbbségi anyag jegyzékét (X. sz. melléklet) illetve valamennyi felszíni vízre vonatkozóan előírja azokat a háttér (immissziós) határértékeket, amelyek meghaladása esetén a VKI osztályozási rendszere alapján kémiai szempontból nem megfelelővé válik az érintett felszíni víz. Ilyen esetben megfelelő intézkedési programokat kell kidolgozni, illetve megvalósítani, hogy ezek a túllépések megszüntethetők legyenek. Ezek az intézkedési programok a vízgyűjtő-gazdálkodási terv keretében valósulnak meg. A 2008/105/EK irányelv 4. cikkének átültetése érdekében a tervezetben meghatározásra kerül a keveredési zóna, amely a felszíni víztestben, a bevezetési pont környezetében meghatározott olyan térrész, amelyen belül a tervezet mellékletében meghatározott környezetminőségi határértékeknek nem kell teljesülniük. Az Európai Unió Bizottsága a keveredési zóna kijelölésére technikai útmutatót készít, amelyet várhatóan 2010 végéig fogad el. Az irányelv előírja továbbá, hogy a keveredési zónákat arányosan, a bevezetés közvetlen környezetére kell korlátozni. Ezt támasztják alá mind a technikai útmutatóban meghatározásra kerülő részletes technikai szabályozás, mind az irányelv 4. cikkében a zónák csökkentése érdekében hozott intézkedésekre, valamint az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó előírások, amelyek arra irányulnak, hogy a keveredési zónák a lehető legkisebb méretben kerüljenek kijelölésre. A tervezet melléklete továbbá olyan anyagokra, anyagcsoportokra határoz meg környezetminőségi határértékeket, amelyek nagy részére (42 anyagra, illetve anyagcsoportra) jelenleg nincs előírás, csak az 1,2-diklóretán, a higany, a kadmium, az ólom és a triklóretilén esetében szabályozza hatályos jogszabály a környezetminőségi határértéket. Mindezek alapján a keveredési zóna intézményének bevezetése összességében a környezetvédelem szintjének növelését segíti elő. 7

8 AZ ELŐTERJESZTÉST A KORMÁNY NEM TÁRGYALTA MEG, EZÉRT AZ NEM TEKINTHETŐ A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁNAK. 5. Európai uniós kapcsolódások 5.1. A tervezetbeli szabályozás európai uniós jogi vonatkozásai A tervezett szabályozás alapja a felszíni vizekre vonatkozó környezetminőségi határértékeket előíró 2008/105/EK Irányelv. 5.2.Előzetes véleményezési kötelezettség áll fenn az Európai Unió joga alapján. Nem áll fenn ilyen kötelezettség. 5.3.A tervezet az EKSz. 87. cikke szerinti állami támogatást nem tartalmaz. 6. Országgyűlési tárgyalásra vonatkozó információk 7. Társadalmi egyeztetés A közigazgatási egyeztetés megkezdésekor a jogszabály-tervezet felkerül a KvVM honlapjára, ahol a társadalmi szervezetek és az állampolgárok a közigazgatási észrevételezésre, véleményezésre megállapított határidőn belül észrevételt tehetnek. A tervezetet a közigazgatási egyeztetés keretében továbbá közvetlenül is megküldjük az egyeztetési lap 2.4. pontjában felsorolt szervezeteknek. 8. Vitás kérdések Nincsenek 9. Az előterjesztés kommunikációja Javasolt-e az előterjesztés kommunikációja? Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás A kormányzati kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Az előterjesztő részéről nyilatkozni fog: Igen / nem? Nem Következik-e kommunikációs kényszer a döntésből? Nem Részletes kommunikációs terv: 8

9 I. A végrehajtás feltételei HATÁSVIZSGÁLATI LAP A környezetminőségi határértékek megfelelőségének vizsgálata szakmai többletkövetelményeket támaszt az elsőbbségi anyagokat kibocsátók számára, az önkontrol mérések számának növekedése miatt. A környezet állapot megfigyeléséért felelős területi szervek hasonlóképpen többlet mérési és engedélyezési feladatokkal szembesülnek. Ezeknek többlet költségvetési vonzatai is lesznek, elsősorban mérési, laborvizsgálati területen. II. A társadalmi hatások összefoglalása 1. Elsődleges, célzott hatások Az előterjesztésben foglalt előírások betartása a felszíni vizek állapotának javulását eredményezi. 2. Másodlagos hatások Az előterjesztésnek nincs más pozitív vagy negatív hatása. III. Társadalmi költségek a) A vállalkozások pénzügyi terhei Az előterjesztés többletmérési kötelezettséget róhat az elsőbbségi anyagokat kibocsátó vállalkozásokra. b) A háztartások pénzügyi terhei Az előterjesztés nincs hatással a háztartások pénzügyi helyzetére. c) Az előterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei Az előterjesztés nem terheli meg vagy javítja valamely konkrét társadalmi csoport helyzetét. d) Hatékonysági és versenyképességi költségek Nincsenek. e) Az előterjesztés adminisztratív terhei A módosítás adatszolgáltatási kötelezettséget állapít meg. IV. Költségvetési hatások

10 Miként változnak az előterjesztés elfogadásából következően az egyes években a következő adatok? (a költségvetési törvényben meghatározotthoz, a hároméves keretszámokhoz, illetve a jóváhagyott létszámkerethez képest) Saját bevétel Uniós forrás összege (önerő nélkül) Kiadás Költségvetési támogatás Bevétel és kiadás egyenlege Önerő forrása: Működési Felhalmozási Létszám (fő) A vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározott intézkedések végrehajtása miatt a költségvetésen belül 2011-től a KvVM fejezetében a működtetési, üzemeltetési költségekre éves szinten mintegy 4 Mrd Ft-tal kell többet elkülöníteni. Ez a növekedés a vízgyűjtő-gazdálkodási terv végrehajtása érdekében szükséges és elsősorban a hatósági és igazgatási munka erősítésének költségeit, a megemelkedett monitoring költségeket, a védett területekre vonatkozó vizsgálatok valamint a K+F költségek fedezetét jelenti. A jelen rendelettervezet többletköltségvetési igénye a környezetminőségi és a vízminőségi határértékek alkalmazásából fakadó többletköltségek (engedélyezési, mérési többletfeladatok) a vízgyűjtő-gazdálkodási terv miatt meghatározandó többletköltségekben fog megjelenni és nem támaszt önálló többletköltség igényeket. V. Egészségügyi hatások Az előterjesztésnek közvetlen egészségügyi hatásai nincsenek. VI. Környezeti hatások Az előterjesztés elfogadása esetén a felszíni vizek állapotában javulás várható.

11 1. melléklet a KvVM/KJKF/311/2010. számú munkaanyaghoz A Kormány /2010. ( ) Korm. rendelete a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rend. módosításáról A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 110. (7) bekezdés 6., 28. és 29. pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kr.) 1. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 1. A rendelet célja a felszíni vizek minőségének megóvása, javítása, a víztestek jó állapotának elérése és fenntartása, a vízi és vízközeli, továbbá a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítása, a vízhasználatok biztonsága-, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzése érdekében a szennyezések megelőzése és csökkentése. 2. (1) A Kr pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 9. környezetminőségi határérték: elsőbbségi anyagok és egyéb veszélyes anyagok, anyagcsoportok olyan mértékű, még megengedett koncentrációja felszíni vízben vagy biótában, amelynek meghaladása a felszíni víz jó kémiai állapotának nem megfelelését okozza; (2) A Kr. 3. -a a következő ponttal egészül ki: 43. üledék: a felszíni vízbe a besodort és lerakódott szervetlen és szerves eredetű hordalék részecskéi, a víztestben kémiai folyamatból keletkező csapadék pelyhek, valamint elpusztult vízi szervezetek fenéken lerakodó maradványai; 44. vízminőségi határérték: a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló rendeletben meghatározott fizikai-kémiai szennyezőanyagok által okozott vízszennyezettség még megengedett olyan mértéke, amelynek meghaladása a jó ökológiai állapot romlását okozza; 45. keveredési zóna: a felszíni víztestbe való közvetlen bevezetés bevezetési pontjának környezetében a víztest egy részének lehatárolásával kijelölt térrész; 46. jó ökológiai állapot: a felszíni víztestre meghatározott környezeti célkitűzések elérésének lehetőségét biztosító ökológiai állapot, amely azzal jellemezhető, hogy a biológiai minőségi elemek, az ökológiát támogató fizikai-kémiai elemek és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározott, egyéb specifikus szennyező anyagok koncentrációja nem haladja meg a vízminőségi határértékek által meghatározott koncentráció szintjét;

12 47. bióta: adott élőhelyen található azon élőlények összessége, amelyek közvetlenül emberi fogyasztásra szolgálnak. 3. A Kr. 8. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 8. A felszíni víztestek jó állapotának elérése és fenntartása érdekében az e rendelet 1. számú melléklet B) pontjában meghatározott I. lista szerinti anyagok, valamint E) pontjában meghatározott elsőbbségi veszélyes anyagok, anyagcsoportok kibocsátásának fokozatos kiküszöbölésére, továbbá a B) pontban meghatározott II. lista szerinti anyagok, valamint az E) pontban meghatározott elsőbbségi anyagok, anyagcsoportok kibocsátásának csökkentésére intézkedéseket kell hozni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben. 4. A Kr. 9. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) A felszíni víz jó állapotának elérése érdekében a vízszennyező anyagok tekintetében megállapított környezeti célkitűzéseket, valamint a környezetminőségi és vízminőségi határértékeket (a továbbiakban együtt: vízszennyezettségi határérték), továbbá a kibocsátási határértékeket a tevékenység és létesítmény tervezésénél figyelembe kell venni, valamint a megvalósítás és működtetés során be kell tartani. 5. A Kr a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki: (4a) A felügyelőség azokra a felszíni vizeket szennyező elsőbbségi és egyéb veszélyes anyagokra, amelyekre a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló miniszteri rendelet környezetminőségi határértékeket határoz meg keveredési zónát jelölhet ki. A keveredési zónában az elsőbbségi és egyéb veszélyes anyagok, anyagcsoportok koncentrációja meghaladhatja a környezetminőségi határértéket. 6. A Kr. Kibocsátási határértékek alfejezete a következő 14/A. -sal egészül ki: 14/A. A kibocsátási határértékeket a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazási szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott vízszennyezettségi határértékek figyelembevételével kell meghatározni. 7. A Kr a helyébe a következő rendelkezés lép: 19. (1) A felügyelőség a kibocsátó kérelmére vagy hivatalból egyedi határértéket állapíthat meg a) e rendelet 2. mellékletének 2.9. pontjában meghatározott anyagok tekintetében a kibocsátásra, vagy b) a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott technológiai és területi határértéktől történő eltérés esetében.

13 (2) Az egyedi határérték megállapítása során figyelembe kell venni: a) a befogadó terhelhetőségét, b) a kibocsátó türelmi időre való teljesítőképességét, c) a kémiai és ökológiai (jó) állapot megőrzésének, szükség szerinti javításának szempontjait, valamint d) a türelmi idő lejártára figyelemmel történő határidő kitűzésével a kibocsátó által elérhető kibocsátási szintet. (3) A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott legkisebb és legnagyobb határértéktől eltérni nem lehet. Nem lehet enyhébb határértéket megállapítani a) azokra a felszíni vizeket szennyező elsőbbségi és egyéb veszélyes anyagokra, amelyekre a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazásának szabályairól szóló miniszteri rendelet környezetminőségi határértékeket határoz meg, az ott meghatározott határértékeknél, valamint b) a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló miniszteri rendelet 1. melléklet I. rész C) pontban meghatározott határértékeknél a 2000 LE feletti települési szennyvíztisztító telepek esetében. (4) A kibocsátó külön kérelmére a felügyelőség által e rendelet szerint megállapított egyedi határérték felülvizsgálható, amennyiben a kérelmet a kibocsátó a befogadó terhelhetőségére vonatkozó mérésekkel és számításokkal alátámasztja. A felülvizsgálat következtében az egyedi határérték megállapítása a (2) bekezdésben foglaltakra figyelemmel történik. 8. A Kr. 19/A. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 19/A. Időszakos vízfolyásba történő vízszennyező anyag bevezetése esetén a 19. (3) bekezdésben meghatározott kivételek figyelembevételével a kibocsátási határérték a területi határérték alapján vagy az egyedi határérték megállapításával határozható meg. A felügyelőség a kibocsátási határértéket a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendeletben meghatározott, a közvetett bevezetésre vonatkozó szabályok figyelembevételével állapítja meg. 9. A Kr. 25. (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Az engedélyezés során a kibocsátásra és a szennyvizek befogadóba való vezetésének szabályozására kombinált megközelítésen alapuló, külön jogszabályok szerinti határértékrendszereket alkalmazó szabályozási módszert kell alkalmazni figyelembe véve a felszíni víz vízszennyezettségi határértékeiről és azok alkalmazási szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott felszíni vizek vízszennyezettségi határértékeit. 10.

14 A Kr. 26. (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: [(4) Engedélyezhető az új kibocsátás, ha annak hatásait a befogadó vízszennyezettségi határértékének betartása érdekében:] c) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben meghatározott kevésbé szigorú környezeti célkitűzések megengedik. 11. (1) A Kr. 27. (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki: [(2) Önellenőrzésre köteles az a kibocsátó (ill. közcsatornába bocsátó):] d) akinek felszíni vízbe történő vízszennyező anyag kibocsátására a felügyelőség keveredési zónát jelölt ki. (2) A Kr a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) A kibocsátó a keveredési zóna határai felett és alatt köteles a befogadó vízszennyezettségének ellenőrzésére. Az ellenőrzés rendjét és szabályait a felügyelőség a kibocsátás engedélyezése során határozza meg. 12. A Kr a helyébe a következő rendelkezés lép: 30. (1) A 27. (2) bekezdésében meghatározott kibocsátó a szennyvízkibocsátás jellemzőiről és a technológiai folyamatok üzemviteléről adatot szolgáltat, és évente összefoglaló jelentést készít. (2) A 27. (2) bekezdés d) pontjában meghatározott kibocsátó a szennyezőanyag mennyiségi- és technológiai felhasználásáról, az engedélyben meghatározott kibocsátott anyag mennyiségéről, a technológiai veszteségekről jelentést készít. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti jelentést a kibocsátó a tárgyévet követő év március 31-éig megküldi az illetékes felügyelőségnek, amelyekről a felügyelőség nyilvántartást vezet. 13. A Kr a helyébe a következő rendelkezés lép: 40. (1) A kibocsátásokkal és a szennyezéscsökkentési intézkedésekkel kapcsolatos a 2006/11/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkének (6) bekezdése és a 11. cikke szerinti, valamint a 30. -nak megfelelő a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. és 8. cikkével összhangban és a 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti az Európai Bizottság részére történő adatszolgáltatásról a környezetvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gondoskodik. (2) A 30. (3) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban szereplő szennyező anyagokról készülő jelentésnél a referencia-időszak a 2008 és 2010 közé eső egy éves időszak. A 91/414/EGK tanácsi irányelv által szabályozott elsőbbségi anyagok, szennyező anyagok tekintetében a 2008-tól év végéig terjedő időszak átlagában is lehet az éves nyilvántartás adatait megállapítani.

15 (3) A miniszter a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében meghatározott elemzések felülvizsgálata során frissíti az (1) bekezdés szerinti nyilvántartást. A frissített nyilvántartásban szereplő adatok megállapítására vonatkozó referencia-időszak az elemzés elkészítésére kitűzött időszakot megelőző, illetve a 91/414/EGK tanácsi irányelv által szabályozott elsőbbségi anyagok, szennyezőanyagok esetében a megelőző három év átlaga. A frissített nyilvántartást a miniszter a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendelet szerint készített országos vízgyűjtő-gazdálkodási tervben teszi közzé a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikke (7) bekezdésében előírtaknak megfelelően. (4) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljes körűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezéséért a bejelentésre kötelezett felelős. 14. A Kr a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: (6) A 19. -ban meghatározott kötelezettséget a 2000 LE feletti települési szennyvíztisztítóknak december 31. napjáig kell teljesíteni. 15. A Kr a a következő h) ponttal egészül ki: (45. Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:) h) az Európai Parlament és a Tanács 2008/105/EK irányelve (2008. december 16.) a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és az azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról. 16. A Kr. 1. számú melléklete E) pontja helyébe e rendelet 1. melléklete lép. 17. Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, és a hatályba lépését követő napon hatályát veszti. 18. Ez a rendelet a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és az azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló december 16-i 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5., 6., és 10. cikkében, valamint II. és III. számú mellékletében foglaltaknak való megfelelését szolgálja. 19. A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. -a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki

16 (2a) Karsztos területen levő, illetve arra ráfolyó vagy azon átfolyó vízfolyásba vagy időszakos vízfolyásba történő bevezetés beleértve a tisztított szennyvíz bevezetését is esetén vizsgálni kell a víz útját. A felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetésre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, ha a) az időszakos vízfolyás a természet védelméről szóló törvényben meghatározott víznyelőt táplál, vagy b) a meder bármely szakaszán a víz nagyobb része néhány méteren belül a karsztrendszerbe szivároghat. 20. E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 2. m) pontja.

17 E) Az elsőbbségi és elsőbbségi veszélyes anyagok, anyagcsoportok listája 1. melléklet a /2010. ( ) Korm. rendelethez A B C D E 1 Sorszám CAS-szám i EU-szám ii Az elsőbbségi anyag neve iii Elsőbbségi veszélyes anyagként azonosítva 2 (1) Alaklór 3 (2) Antracén X 4 (3) Atrazin 5 (4) Benzol 6 nem alkalmazható nem alkalmazható Brómozott difeniléter iv X v 7 (5) pentabróm-difeniléter (rokonvegyületszámok: 28., 47., 99., 100., 153. és 154.) nem alkalmazható 8 (6) Kadmium és vegyületei X 9 (7) iv Klóralkánok, C X 10 (8) Klórfenvinfosz 11 Klórpirifosz (9) (etilklórpirifosz) 12 (10) ,2-diklór-etán 13 (11) Diklór-metán 14 (12) Di[2-etilhexil]ftalát (DEHP) 15 (13) Diuron 16 (14) Endoszulfán X 17 (15) Fluorantén vi 18 (16) Hexaklór-benzol X 19 (17) Hexaklór-butadién X 20 (18) Hexaklór-ciklohexán X 21 (19) Izoproturon 22 (20) Ólom és vegyületei 23 (21) Higany és vegyületei X 24 (22) Naftalin 25 (23) Nikkel és vegyületei Nonilfenol X (24) (4-nonilfenol) X Oktilfenol (25) nem alkalmazható (4-[1,1,3,3 -tetrametil-butil]fenol) 30 (26) Pentaklór-benzol X 31 (27) Pentaklór-fenol 32 nem alkalmazható nem alkalmazható Poliaromás szénhidrogének X (Benzo[a]pirén) X (Benzo[b]fluorantén) X (28) (Benzo(g,h,i)perilén) X (Benzo[k]fluorantén) X (Indeno[1,2,3-cd]pirén) X 38 (29) Simazin 39 nem alkalmazható nem alkalmazható Tributil-ón vegyületek X (30) nem alkalmazható (Tributil-ón-kation) X 41 (31) Triklór-benzolok 42 (32) Triklór-metán (kloroform) 43 (33) Trifluralin

18 i. ii. iii. iv. v. vi. Megjegyzés CAS: Kémiai Nyilvántartó Szolgálat (Chemical Abstracts Service) EU-szám: Létező Kereskedelmi Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke (European Inventory of Existing Commercial Chemical Substances, EINECS) vagy Törzskönyvezett Vegyi Anyagok Európai Jegyzéke (European List of Notified Chemical Substances, ELINCS). Amennyiben anyagok csoportjait választották ki, tipikus egyedi képviselőket tüntettek fel indikatív paraméterekként (zárójelben sorszám nélkül). Ezen anyagcsoportok esetében az indikatív paramétert analitikai módszerrel kell meghatározni. Az anyagok ezen csoportjaiba rendes körülmények között jelentős számú egyedi vegyület tartozik. Jelen esetben megfelelő indikatív paraméterek nem adhatók meg. Kizárólag pentabróm-bifenil-éter (CAS-szám: ) A fluorantin egyéb, veszélyesebb poliaromás szénhidrogének képviselőjeként szerepel a jegyzékben.

19 2. melléklet a KvVM/KJKF/311/2010. számú munkaanyaghoz A környezetvédelmi és vízügyi miniszter /2010. ( ) KvVM rendelete a felszíni víz vízszennyezettségi határértékekről és azok alkalmazásának szabályairól A környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 110. (15) bekezdésében, továbbá a 8. tekintetében a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés a) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény 35. (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. A rendelet hatálya kiterjed az ország határait átszelő vagy alkotó továbbá a határon belül található felszíni vizekre. 2. A vízszennyezettségi határértékek általános alkalmazási szabályai 2. (1) A felszíni víz jó állapotának eléréséhez és megőrzéséhez az e rendelet mellékleteiben meghatározott környezetminőségi és vízminőségi határértékek (továbbiakban együtt: vízszennyezettségi határértékek) betartását biztosítani kell. (2) A felszíni vízre vonatkozó vízszennyezettségi határértékeknek való megfelelés időpontját úgy kell meghatározni, hogy a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben a víztestre meghatározott környezeti célkitűzés elérésének idejére a felszíni víz jó állapota teljesüljön. (3) A vízszennyezettségi határértékeknek való megfelelését a felszíni vizek megfigyelésének és állapotértékelésének egyes szabályairól szóló miniszteri rendeletben, valamint e rendelet 1. melléklete B. részében meghatározott előírások szerint kell ellenőrizni. 3. Környezetminőségi határértékekre vonatkozó egyedi előírások 3. (1) A felszíni vizeket szennyező elsőbbségi és egyéb veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeit e rendelet 1. melléklete tartalmazza. (2) Egy adott szennyező anyagra meghatározott környezetminőségi határérték túllépése nem minősül e rendeletben meghatározott előírások megszegésének, ha az bizonyítottan országhatáron átnyúló szennyezés következménye, nem állt rendelkezésre hatékony intézkedés és lefolytatták a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott egyeztetési mechanizmusokat az érintett országokkal. 1

20 (3) A környezetvédelmi hatóság az 1. melléklet A. részében meghatározott környezetminőségi határértékek helyett az 1. melléklet C. része szerinti környezetminőségi határértékeket is alkalmazhatja a bióta még megengedhető szennyezettségének megállapításánál. 4. A felszíni vizek védelmének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott I. listába tartozó anyagok környezetminőségi határértékeire vonatkozó mérési referencia módszereket e rendelet 3. melléklete tartalmazza. 5. (1) A keveredési zónát úgy kell kijelölni, hogy az engedélyezetten bevezetett szennyezőanyag koncentráció mértékének figyelembevételével a keveredési zóna kiterjedése a lehető legkisebb legyen. (2) A keveredési zóna kijelölését felül kell vizsgálni a kibocsátási engedély felülvizsgálata során, vagy ha a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet alapján a vízügyi hatóság a vízjogi engedélyt hivatalból módosítja. A keveredési zóna felülvizsgálata során azt szűkíteni kell az elérhető legjobb technika alkalmazásán alapuló szennyezőanyag kibocsátás csökkenthetőségének függvényében. (3) A környezetvédelemért felelős miniszter (továbbiakban: miniszter) a vízgyűjtőgazdálkodási tervben gondoskodik egy adott víztesten kijelölt keveredési zóna a) elhelyezkedésének, a keveredési zónába bevezetett szennyezőanyagok körének, b) határainak megállapításánál alkalmazott szempontoknak, módszereknek, valamint c) kiterjedésének jövőbeni csökkentése érdekében már meghozott, illetőleg tervezett intézkedéseknek az ismertetéséről. (4) A keveredési zóna kijelölésére vonatkozó részletes útmutatást a miniszter a Környezetvédelmi Értesítőben teszi közzé. 4. Vízminőségi határértékekre vonatkozó egyedi előírások 6. (1) A felszíni víz ökológiai állapotát befolyásoló vízminőségi határértékeket e rendelet 2. melléklete tartalmazza. (2) A vízminőségi határértékek éves átlag értékként meghatározott vízszennyezettségre vonatkoznak. (3) Amennyiben az oxigénháztartás és tápanyagtartalom által okozott vízszennyezettség az éves átlagra előírt vízminőségi határérték kétszeresét eléri vagy meghaladja, oldott oxigén esetében pedig a felét nem éri el, úgy az értékelés során az éves átlag érték nem vehető figyelembe, a minősítést a mért érték alapján kell elvégezni. 5. Záró és átmeneti rendelkezések 7. 2

21 Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Ez a rendelet 8. a) a klóralkálielektrolízis iparágból származó higanykibocsátásokra vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről szóló, március 22-i 82/176/EGK tanácsi irányelv 3. cikke (4) bekezdésének, 3. melléklete 1. pontjának és 4. mellékletének; b) a kadmiumkibocsátásokra vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről szóló, szeptember 26-i 83/513/EGK tanácsi irányelv 3. cikke (5) bekezdésének, 3. és 4. mellékletének; c) a klóralkálielektrolízis iparágon kívüli higanykibocsátásokra vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről szóló, március 8-i 84/156/EGK tanácsi irányelv 3. cikke (5) bekezdésének; d) a 76/464/EGK irányelv mellékletének I. listájában szereplő egyes veszélyes anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és minőségi célkitűzésekről szóló, június 12-i 86/280/EGK tanácsi irányelv 3. cikke (5) bekezdésének, I. melléklete C. részének, II. melléklete 8., 9., 10. pontjainak, valamint annak II. mellékletét módosító, 88/347/EGK és 90/415/EGK tanácsi irányelveknek; e) a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikke 35. pontjának, 4. cikkének, 22. cikke (4) bekezdésének, IX. és X. mellékletének; f) a vízpolitika területén az elsőbbségi anyagok jegyzékének megállapításáról és a 2000/60/EK irányelv módosításáról szóló, november 20-i 2455/2001/EK európai parlamenti és tanácsi határozatnak; g) a Közösség vízi környezetébe bocsátott egyes veszélyes anyagok által okozott szennyezésről szóló, február 15-i 2006/11/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke (2), (3) bekezdésének és 7. cikkének; h) a vízpolitika területén a környezetminőségi előírásokról, a 82/176/EGK, a 83/513/EGK, a 84/156/EGK, a 84/491/EGK és a 86/280/EGK tanácsi irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, valamint a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló, december 16-i 2008/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1.-4., cikkének és I. számú mellékletének való megfelelést szolgálja. 9. A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 13. -a helyébe a következő rendelkezés lép: 13. (1) A rendelet hatálya alá tartozó vízilétesítmények műszaki tervezési feladatait a településtervezési és az építészeti-műszaki tervezési, valamint az építésügyi műszaki szakértői jogosultság szabályairól szóló kormányrendelet szerint jogosultsággal rendelkezők végezhetnek. 3

22 (2) Kút kivitelezését beleértve annak felújítását és javítását is az végezheti, aki az Országos Képzési Jegyzékben, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló miniszteri rendelet mellékletében vízkútfúró szakképzési körnek megfelelő, illetve azzal egyenértékű szakképesítéssel, valamint a bányafelügyelet által kiadott, a vízkutatási és vízfeltárási célból végzett fúrási, kútépítési, kúttisztítási, kútfelújítási, kútjavítási berendezésre vonatkozó bányafelügyeleti műszaki-biztonsági előírásoknak való megfelelést tanúsító igazolással rendelkezik. (3) 100 m-nél mélyebb talpmélységű kút, továbbá közüzemi vízellátást szolgáló kút kivitelezése geofizikus, geofizikus-mérnök, geológus, geológus-mérnök vagy hidrogeológus, hidrogeológus-mérnök, illetve azzal egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember felügyelete mellett végezhető. (4) A kút kivitelezésének részét képező feltáró fúrásokban, illetve kutakban mélyfúrásgeofizikai, illetve kútvizsgálati mérések mérnökgeológus, geofizikus, geofizikus-mérnök, hidrogeológus mérnök, illetve ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember közreműködésével végezhetők. (5) Mélyfúrás-geofizikai, illetve kútvizsgálati mérések kiértékelését, az összefoglaló szakvéleményt kizárólag geofizikus, geofizikus mérnök, geológus, mérnökgeológus, hidrogeológus vagy hidrogeológus mérnök, illetve ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember készíthet. A vizsgálat jóváhagyását csak legalább ötéves mélyfúrásgeofizikai gyakorlattal rendelkező szakember végezheti el. (6) A vízföldtani naplót legalább ötéves felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási gyakorlattal rendelkező geológus, mérnökgeológus, hidrogeológus vagy hidrogeológus mérnök, illetve ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember készíthet. 10. A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet a következő 13/A. -sal egészül ki. 13/A. (1) A 13. (2)-(4) bekezdéseiben meghatározott jogosultságokat igazoló dokumentumok másolatát mellékelni kell a létesítési engedély iránti kérelemhez vagy legkésőbb a kút kivitelezésének időpontjáról szóló értesítéshez. Amennyiben a vízjogi engedélyes a másolatokat a vízjogi létesítési engedély iránti kérelemhez nem mellékeli, akkor a vízjogi létesítési engedély csak azok pótlására irányuló feltétellel adható meg. (2) A 13. (5)-(6) bekezdésében meghatározott dokumentumok és jogosultságokat igazoló dokumentumok másolatát mellékelni kell az üzemeltetési engedély iránti kérelemhez. (3) Ha a 13. (2)-(6) bekezdésében meghatározott dokumentumok valamelyikét a vízügyi hatósághoz már korábbi ügyben benyújtották, az újabb kérelemben elegendő az iktatószámra való hivatkozással a korábbi benyújtásra és arra utalni, hogy az engedélyező hatóságnál lévő igazolások a vízjogi engedély iránti kérelmet engedélyező hatósághoz történő benyújtásának időpontjában a jogosultság vonatkozásában változást nem tartalmaznak. 11. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti az ivóvízkivételre használt vagy ivóvízbázisnak kijelölt felszíni víz, valamint a halak életfeltételeinek biztosítására kijelölt 4

23 felszíni vizek szennyezettségi határértékeiről és azok ellenőrzéséről szóló 6/2002. (XI. 5.) KvVM rendelet 1. (1) bekezdés a) pontja, 2. a), da) pontja, ai, 20. (2) bekezdés a)-d) pontjai, 1-3., 6., 8. mellékletei. 12. E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a felszíni vizeket szennyező egyes veszélyes anyagok környezetminőségi határértékeiről és azok alkalmazásáról szóló 40/2006. (X. 6.) KvVM rendelet. 13. (1) E rendelet hatálybalépését követő napon a hatályát veszti. (2) E (1) bekezdése, továbbá e bekezdés a rendelet hatálybalépését követő nap másnapján hatályát veszti. (3) E rendelet 4. -a, 8. a)-d) pontjai és 3. melléklete december 22. napján hatályát veszti. (4) Ez a december 23. napján hatályát veszti. 5

24 1. melléklet a /2010.( ) KvVM rendelethez A. RÉSZ: A FELSZÍNI VIZEKRE MEGHATÁROZOTT KÖRNYEZETMINŐSÉGI HATÁRÉRTÉKEK (EQS) A B C D E N Anyag neve CAS-szám i Szárazföldi felszíni Szárazföldi felszíni AA-EQS ii MAC-EQS iv vizek iii vizek iii 2 (1) Alaklór ,3 0,7 3 (2) Antracén ,1 0,4 4 (3) Atrazin ,6 2,0 5 (4) Benzol (5) Brómozott difeniléter v ,0005 nem alkalmazható Kadmium és vegyületei 0,08 (1. osztály) 0,08 (2. osztály) 0,45 (1. osztály) 0,45 (2. osztály) 7 (6) (a vízkeménységi 0,09 (3. osztály) 0,6 (3. osztály) osztályoktól függően) vi 0,15 (4. osztály) 0,25 (5. osztály) 0,9 (4. osztály) 1,5 (5. osztály) 8 (6a) Szén-tetraklorid vii nem alkalmazható 9 (7) C10-13 Klóralkánok ,4 1,4 10 (8) Klórfenvinfosz ,1 0,3 11 (9) Klórpirifosz ,03 0,1 12 (9a) (etilklórpirifosz) Ciklodién peszticidek: Aldrin vii Dieldrin vii Endrin vii Izodrin vii Σ = 0,01 nem alkalmazható 13 (9b) Összes DDT vii, viii nem 0,025 nem alkalmazható alkalmazható 14 para-para-ddt vii ,01 nem alkalmazható 15 (10) 1,2-diklóretán nem alkalmazható 16 (11) Diklór-metán nem alkalmazható 17 (12) Di[2-etilhexil]ftalát (DEHP) ,3 nem alkalmazható 18 (13) Diuron ,2 1,8 19 (14) Endoszulfán ,005 0,01 20 (15) Fluorantén , (16) Hexaklór-benzol ,01 ix 0,05 22 (17) Hexaklór-butadién ,1 ix 0,6 23 (18) Hexaklór-ciklohexán ,02 0,04 24 (19) Izoproturon ,3 1,0 25 (20) Ólom és vegyületei ,2 nem alkalmazható 26 (21) Higany és vegyületei ,05 ix 0,07 27 (22) Naftalin ,4 nem alkalmazható 28 (23) Nikkel és vegyületei nem alkalmazható 29 (24) Nonilfenol(4-nonilfenol) ,3 2,0 Oktilfenol 30 (25) (4-[1,1,3,3 -tetrametilbutil]fenol) ,1 nem alkalmazható 31 (26) Pentaklór-benzol ,007 nem alkalmazható 32 (27) Pentaklór-fenol ,4 1

25 A B C D E 1 N Anyag neve CAS-szám i Szárazföldi felszíni AA-EQS ii vizek iii 35 (28) Benzo[b]fluorantén Benzo[k]fluorantén MAC-EQS iv Szárazföldi felszíni vizek iii Poliaromás nem 33 szénhidrogének (PAH) x nem alkalmazható nem alkalmazható alkalmazható 34 Benzo[a]pirén ,05 0,1 37 Benzo[g,h,i]perilén Indeno[1,2,3-cd]pirén Σ=0,003 Σ=0,002 nem alkalmazható nem alkalmazható 39 (29) Simazin (29a) Tetraklór-etilén vii nem alkalmazható 41 (29b Triklór-etilén vii ) nem alkalmazható Tributil-ón vegyületek 42 (30) (tributil-ón-kation) ,0002 0, (31) Triklór-benzolok ,4 nem alkalmazható 44 (32) Triklór-metán ,5 nem alkalmazható 45 (33) Trifluralin ,03 nem alkalmazható 1. Jelmagyarázat AA: éves átlagérték (annual average); MAC: maximálisan megengedhető koncentráció (maximum allowable concentration). Egység: [µg/l]. i. ii. iii. iv. v. vi. vii. viii. 2. Megjegyzés CAS: Kémiai Nyilvántartó Szolgálat (Chemical Abstracts Service) Ez a paraméter az éves átlagértékben kifejezett EQS (AA-EQS). Más előírás hiányában az összes izomer koncentrációjára vonatkozik. A szárazföldi felszíni vizek a vízfolyásokat, állóvizeket és a kapcsolódó mesterséges vagy jelentősen módosított víztesteket foglalják magukban. Ez a paraméter a maximálisan megengedhető koncentrációban kifejezett környezetminőségi előírás (MAC-EQS). Amennyiben az MAC-EQS oszlopban nem alkalmazható szerepel, ott úgy tekinthető, hogy az AA-EQS értékek védelmet biztosítanak a rövid távú szennyezési csúcskoncentrációkkal szemben is folyamatos bevezetések esetén, mivel ezek az értékek jelentősen alacsonyabbak az akut toxicitás alapján meghatározott értékeknél. A 2455/2001/EK határozatban felsorolt brómozott difeniléterek (5. sorszám) alá tartozó elsőbbségi anyagok csoportja tekintetében csak a 28., 47., 99., 100., 153. és 154. számú rokonvegyületekre határoztak meg EQS-t. A kadmium és vegyületei esetében (6. sorszám) az EQS értékek a víz keménységétől függően változnak a következő öt osztály-kategória szerint (1. osztály: <40 mg CaCO 3 /l, 2. osztály: 40-től <50 mg CaCO 3 /l, 3. osztály: 50-től < 100 mg CaCO 3 /, 4. osztály: 100-tól <200 mg CaCO 3 /l és 5. osztály: 200 mg CaCO 3 /l). Ez az anyag nem elsőbbségi anyag, hanem azon egyéb szennyezőanyagok egyike, amelyek esetében az EQS azonos a. előtt alkalmazott jogszabályban meghatározottakkal. A összes DDT az 1,1,1-triklór-2,2-bisz[p-klórfenil]-etán (CAS-szám: ; EU-szám: ); az 1,1,1-triklór-2 [o-klórfenil]-2-[p-klórfenil]-etán (CAS-szám: ; EU-szám: ); az 1,1-diklór-2,2-bisz[p-klórfenil]-etilén (CAS-szám: ; EU-szám: ); és az 1,1-diklór- 2,2-bisz[p-klórfenil]-etán (CAS-szám: ; EU-szám: ) izomerek összegét jelenti. 7

26 ix. x. Ha a tagállamok nem alkalmazzák a biótára vonatkozó EQS-t, szigorúbb vízre vonatkozó EQS-t kell bevezetniük annak érdekében, hogy a biótára vonatkozóan az ezen irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott EQS-sel azonos szintű védelmet érjenek el. A 2000/60/EK irányelv 21. cikkében említett bizottságon keresztül értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot e megközelítés alkalmazásának indokairól és az alternatívaként meghatározott, vízre vonatkozó alternatív EQS-ről ideértve az alternatív EQS-ek megállapításához használt adatokat és módszertant is, valamint a felszíni vizek azon kategóriáiról, amelyekre ezen EQS-t alkalmazni kell. A poliaromás szénhidrogének (PAH) elsőbbségi anyagcsoportja (28. sorszám) esetében minden egyedi EQS-t alkalmazni kell, azaz a benzo[a]pirénre meghatározott EQS-t, a benzo[b]flourantén és a benzo[k]fluorantén összegére meghatározott EQS-t, valamint a benzo[g,h,i] perilén és az indeno[1,2,3-cd]pirén összegére meghatározott EQS-t. B. RÉSZ: AZ A. RÉSZBEN MEGHATÁROZOTT EQS ALKALMAZÁSA A táblázat 4. oszlopa: Egy felszíni víztest tekintetében az AA-EQS alkalmazása akkor valósul meg, ha az adott felszíni víztest valamennyi reprezentatív monitoring pontja esetében az év során különböző időpontokban mért koncentrációk számtani középértéke nem haladja meg az előírásban rögzített értéket. A számtani középérték számítási módszerének, az alkalmazott analitikai módszernek és amennyiben nem áll rendelkezésre a minimumkövetelményeket teljesítő megfelelő analitikai módszer az EQS alkalmazása módszerének összhangban kell állnia a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban a kémiai monitoringra és az elemzések eredményének minőségére vonatkozó műszaki előírások elfogadásáról szóló 2009/90/EK bizottsági határozattal. A táblázat 5. oszlopa: Egy felszíni víztest tekintetében a MAC-EQS alkalmazása akkor valósul meg, ha az adott víztest bármely reprezentatív monitoring pontján mért koncentráció nem haladja meg az előírásban rögzített értéket. A 2006/60/EK irányelv V. mellékletének szakaszával összhangban azonban a MAC-EQS betartásának megállapítása során az elfogadható szintű megbízhatóság és pontosság biztosítása érdekében a tagállamok statisztikai módszereket, azaz például százalékszámítást is alkalmazhatnak. Ebben az esetben e statisztikai módszereknek meg kell felelniük az ezen irányelv 9. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban megállapított részletes szabályoknak. A kadmium, az ólom, a higany és a nikkel (a továbbiakban: fémek) kivételével az e mellékletben meghatározott EQS-ek a teljes vízmintában lévő teljes koncentrációra vonatkoznak. A fémek esetében az EQS az oldott koncentrációra, vagyis a vízminta 0,45 µm-es szűrővel leszűrt vagy bármilyen más megfelelő előkezeléssel nyert oldott fázisára vonatkozik. A tagállamok a monitoring eredmények EQS-sel való összehasonlítása során figyelembe vehetik az alábbiakat: a) a fémek és vegyületeik természetes háttér-koncentrációja, amennyiben azok miatt nem lehetséges az EQS-értéknek való megfelelés; és b) a víz keménysége, ph-értéke, illetve bármely más minőségi paramétere, amely befolyásolja a fémek biológiai hozzáférhetőségét. 8