A kerékpáros közlekedésfejlesztés idıközi értékelése a as idıszakban

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A kerékpáros közlekedésfejlesztés idıközi értékelése a 2007-13-as idıszakban"

Átírás

1 A kerékpáros közlekedésfejlesztés idıközi értékelése a as idıszakban Értékelı jelentés Készítette: Viteco Kft. Terra Studio Kft. Revita Alapítvány Közremőködött: KETOSZ október 1

2 Az értékelési jelentés elkészítése nagyrészt a helyszíni vizsgálatokon, az elkészített interjúkon alapszik. Ezúton szeretnénk megköszönni Békés, Békéscsaba, Budapest X. kerület, Budapest XVII. kerület, Nagybajom, Szeged, Szerencs, Szob, Táplánszentkereszt önkormányzatai, a Belügyminisztérium, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Vidékfejlesztési Minisztérium, Miniszterelnöki megbízotti Iroda, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, a Dél-alföldi, Észak-alföldi, Észak-magyarországi, Közép-magyarországi, Nyugat-dunántúli és Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, a Közlekedési Koordinációs Központ, a Nemzeti Közlekedési Hatóság, a Magyar Közút Zrt, a Budapesti Közlekedési Központ, Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztı Zrt, Magyar Turizmus Zrt., a Közép-Dunavölgyi Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség, a Széchenyi István Egyetem, Klug Péter Általános Iskola, a Vuelta Kft, a Tandem Kft., a civil szervezetek, így a Magyar Kerékpárosklub, a Kerékpárosbarát Települések Országos Szövetsége és a Dél-Alföldi Regionális Társadalomtudományi Kutatási Egyesület munkatársainak segítı közremőködését. 2

3 Tartalom BEVEZETÉS...6 VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ...7 JAVASLATOK...13 I. STRATÉGIAI ILLESZKEDÉS VIZSGÁLATA...19 Hazai dokumentumok illeszkedése a KMP-hez...19 Európai uniós dokumentumok illeszkedése a KMP-hez...20 II. A KERÉKPÁROS PROJEKTEK ÁTFOGÓ VIZSGÁLATA...21 Kerékpáros projektek fıbb típusai...21 Kerékpáros projektek forrásai...23 Elsıdlegesen kerékpáros célú projektek jellemzıi...24 Elsıdlegesen nem kerékpáros célokat szolgáló projektek...25 Szemléletformálást célzó projektek...25 Városrehabilitációt célzó projektek...27 Turizmusfejlesztést célzó projektek...28 Útépítést célzó projektek...30 Az elsıdlegesen nem kerékpáros célokat szolgáló projekteken belül a kerékpáros elemek aránya...30 A projektek megvalósítói, kedvezményezettek...31 A projektek eredményei...32 A kerékpáros projektek településeinek vizsgálata...35 Monitoring rendszer, adatszolgáltatás...37 III. A KIVÁLASZTOTT TELEPÜLÉSEK ELEMZÉSE...38 BÉKÉS és BÉKÉSCSABA...40 KİBÁNYA...42 RÁKOSMENTE...43 NAGYBAJOM

4 SZEGED...44 SZERENCS...46 SZOB...46 TÁPLÁNSZENTKERESZT...47 Jó és rossz gyakorlatok...48 Kerékpározási szokások a vizsgálata a településeken...56 IV. INTÉZMÉNYRENDSZER, SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VIZSGÁLATA...59 Az intézményrendszer összetettsége...59 Intézményi együttmőködések...60 Projektmenedzsment...63 Pályázati rendszer Kerékpárforgalmi létesítmények Intermodalitás Tárolók, kölcsönzık, szervizek Turizmus Vidékfejlesztés Szemléletformáló projektek Fejlesztési igények...83 Projektek lebonyolítása...85 Szubjektív tényezık...87 Szabályozási környezet...87 ÚME, szakmai minıségbiztosítás...87 Egységes hálózati rendszer...89 EuroVelo hálózat...89 V. ÜZEMELTETÉS...90 VI. CYCLE LEVEL

5 VII. BENCHMARKING...94 VIII. HATÁSÉRTÉKELÉS SZÁMÚ MELLÉKLET - A VIZSGÁLT TELEPÜLÉSEK HÁTTÉR INFORMÁCIÓI SZÁMÚ MELLÉKLET - TÉRKÉPEK SZÁMÚ MELLÉKLET HELYSZÍNI VIZSGÁLAT KERETÉBEN BEJÁRT PROJEKTEK SZÁMÚ MELLÉKLET HELYSZÍNI VIZSGÁLAT PONTOZÁSI RENDSZER SZÁMÚ MELLÉKLET ÖNKORMÁNYZATOKNAK KIKÜLDÖTT KÉRDİÍV SZÁMÚ MELLÉKLET - A JELENLEGI INTÉZMÉNYRENDSZERBEN ÉRINTETT SZEREPLİK SZÁMÚ MELLÉKLET - INTERJÚK SZÁMÚ MELLÉKLET HATÁSÉRTÉKELÉS MÓDSZERTANA SZÁMÚ MELLÉKLET FELHASZNÁLT IRODALOM SZÁMÚ MELLÉKLET - RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

6 BEVEZETÉS A kerékpáros közlekedésfejlesztés idıközi értékelése a as idıszakban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Koordinációs Irányító Hatóság megbízásából készült. Az értékelést a Viteco Kft. és a Terra Studio Kft. szakértıi a Revita Alapítvány módszertani szakértıinek bevonásával végezték. Az értékelés két fı célt fogalmazott meg. Egyik fı célja a kerékpáros fejlesztések eredményeinek, tapasztalatainak összegyőjtése és bemutatása, ezért mindazon projekteket vizsgálta, melyek a kerékpáros közlekedés infrastrukturális vagy kulturális feltételeinek erısítéséhez, megteremtéséhez járultak hozzá. Ennek keretében a január 1. és február 29. között pozitív támogatási döntésben részesített hazai és uniós projektek idıközi értékelése történt meg. Az értékelés másik fı célja az aktív településeken a kerékpárosbarát város kialakulásához szükséges igényekre vonatkozó következtetések megfogalmazása volt. Mindezek lehetıvé tették, hogy javaslatokat fogalmazzunk meg a as idıszakra vonatkozóan. Az értékelés során megvizsgáltuk, hogy mennyire összetett a kerékpáros fejlesztéspolitika stratégiai szinten, és hogy a közösségi és hazai támogatások milyen kerékpáros projektek megvalósítását tették lehetıvé között. Áttekintettük, hogy a Kerékpáros Magyarország Program (KMP) célkitőzései hogyan jelentek meg a különbözı operatív programokban, és hogyan teljesültek e programokon keresztül. Helyszíni vizsgálatok, terepbejárások, kérdıívek révén felmértük a támogatott projektek erıs és gyenge oldalait, azonosítottuk, hogy mitıl kerékpárosbarát egy adott fejlesztés. Az értékelést kiterjesztve e települések egészére megvizsgáltuk, hogy melyik település milyen mértékben kerékpárosbarát. Feltártuk továbbá, hogy az intézményrendszer szereplıi, a megvalósítás szabályozási környezete mennyire segítette/akadályozta a jó projektek kidolgozását, támogatását, s mely területeken kell beavatkozni a hatékonyság javításához. Mindezek a vizsgálatok, és az ezek alapján levonható következtetések szolgáltak alapul ahhoz, hogy ajánlásokat fogalmazzunk meg, hol van szükség változtatásra, vagy további intézkedésre a kerékpáros fejlesztéspolitikában a programozási periódusra vonatkozóan. 6

7 VEZETİI ÖSSZEFOGLALÓ Az értékelés keretében megtörtént a január február 29. között pozitív támogató döntésben részesült projektek átfogó vizsgálata, valamint helyszíni vizsgálatok révén a kiválasztott települések kerékpáros projektjeinek elemzése. I. A kerékpáros fejlesztések terén a as ciklusban elért eredmények: között 773 db támogatott kerékpáros projekt keretében km kerékpárforgalmi létesítmény épül(t); 343 db célzott kerékpáros fejlesztési projekt keretében 50,8 Mrd Ft összköltségben 1.449,2 km kerékpárforgalmi létesítmény épül(t); km (az km 62%-a) elválasztott, önálló kerékpárút létesült; a tárolókapacitás férıhellyel bıvül(t); 367 db kampány valósult meg (fiataloknak, a lakosság egészének, egészségügyi, fenntarthatósági szemléletformálási, rekreációs célokkal stb.); 68 kerékpárosbaráttá átalakított szálláshely; 49 kerékpárszervíz létesítése. II. Stratégiai irányok - integrált szemlélet A vizsgált dokumentumokban, operatív programokban nem kap kellıen hangsúlyos szerepet a kerékpáros közlekedés, ami visszatükrözıdik a fejlesztési eredményekben is. A releváns területekrıl útfelújítás, településfejlesztés, közösségi közlekedés, intermodalitás csak kevés kerékpáros elemet is tartalmazó projektet támogattak. Az integrált megközelítés még kevéssé alkalmazott, a létesítményfejlesztés egyértelmően a ROP és a KözOP területe. A KMPben a kerékpáros turizmus nagyobb hangsúllyal jelenik meg, mint az operatív programokban, a kerékpáros turizmus a gyakorlatban még egyáltalán nem hangsúlyos fejlesztési irány. III. Szemléletbeli különbségek Az önkormányzatok, mint fı építtetık szerint, a biztonságos közlekedés érdekében a kerékpárral közlekedıket el kell választani a gépjármőforgalomtól. Felmerül azonban a kérdés, hogy az elválasztás kinek az érdekeit szolgálja inkább, az autóvezetıkét, akiket így nem zavarnak a 7

8 kerékpárosok vagy a kerékpárosokét, akiknek viszont a helyszőke miatt így sokszor a gyalogosokkal együtt biztosítanak közlekedési felületet. IV. Térhasználat Az eddigi kerékpáros fejlesztési gyakorlat alapján legnagyobb arányban a járdától vettek el helyet (27 %), ezt követi 25 %-kal közút és zöldfelület, 14 %-kal a magánterület, és 9 % a parkolók aránya. Ahhoz, hogy vonzóbb legyen a kerékpározás és tényleg fenntartható legyen a közlekedés, ezeken az arányokon változtatni kell. Ha a gépjármőforgalomtól vesszük el a helyet, akkor az út kapacitásával együtt csökkenni fog a forgalom sebessége és nagysága is. V. Összefüggı kerékpárhálózat akadályai A kerékpárosbarát település alapfeltétele a megfelelı kiépítettségő és minıségő kerékpárforgalmi hálózat. Az elmúlt években a vizsgált példák alapján a hálózati szempont már a gondolkodás szerves részévé vált. A hiányzó szakaszok oka a forráshiány, illetve valamilyen településszerkezeti akadály, például hidak, vasúti töltések, felüljárók átjárhatósága biztosításának magas költsége. VI. Intermodalitás Az intermodalitás feltételeinek biztosítása a kerékpárosbarát település egyik legfontosabb eleme. A jelenlegi gyakorlat azonban abban teljesedik ki, hogy támaszokat, fedett tárolókat helyeznek el állomásoknál, megállóknál. Sem a vasútállomások elérése, sem kerékpárosbarát átalakítása nem megoldott. Ez a MÁV-val, a Volánnal való szoros együttmőködés kialakítását követeli meg. VII. Tárolás A kerékpárosbarát település egyik követelménye a biztonságos és elégséges tárolási kapacitás. Eddig kevéssé terjedtek el a biztonságos zárt tárolók, illetve parkolók. Ráadásul komoly konfliktusok merültek fel az önkormányzatok és a KSz-ek között. Ennek egyik oka, hogy a mőszaki elıírásokat késın (2009-es kiírásoktól kezdve) vezették be, így korábban több település olyan tárolókat alakított ki, ami nem felel meg a mai elıírásoknak. A másik probléma pedig a pályázati kiírások félreértése vagy a KSz-ek által történı rugalmatlan kezelése. A KSz-ek a fejlesztések jogi és számszaki 8

9 (pénzügyi, mőszaki), azaz inkább a könnyen számon kérhetı oldalára helyezik a hangsúlyt, míg az önkormányzat a projekt célját, hozzáadott értékét tekinti fontosnak. A KSz-ek nagyon szigorúan ragaszkodnak az uniformizált, már bevált gyakorlatokhoz, így az igények és szakmai érvek kölcsönös figyelembevételére nincs lehetıség a merev pályázati struktúrákban. Ez példa arra, hogy a jelenlegi támogatási rendszer nem enged teret az innovatív megoldásoknak, a helyi kezdeményezéseknek. VIII. Szemléletformálás A pályázati rendszerben megvalósuló programok jelenleg kevéssé tudják betölteni a szemléletformáló szerepet. Jelenleg nincs olyan intézmény, ahol a feltételek biztosítottak ahhoz, e feladat koordinálására, annak ellenére, hogy a nyugati tapasztalatok alapján a soft, szemléletformáló oldal sokkal nagyobb hatást tud elérni, mint azt az érintettek gondolják. IX. Önkormányzatok elkötelezıdése A politikai döntéshozók elkötelezıdése, eltökéltsége is a kerékpárosbarát település egyik mozgatórugója. Alapvetıen a polgármesteren és közvetlen környezetén múlik, hogy felvállalják-e ezt az irányt a településfejlesztésben. X. Turizmus Turisztikai szempontból, leginkább azok az útvonalak rendelkeznek vonzerıvel, amelyek az EuroVelo (EV) hálózat részét képezik, vagy érintik a Balatont, Velencei-tavat, Tisza-tavat, amelyek jelenleg a legkedveltebb kerékpáros célterületek. Viszont sem az EV, sem a tavak esetében nem épül még ki egy folyamatos, az EV minıségi színvonalának megfelelı kerékpározásra alkalmas hálózat. A turisztikai célú kerékpározásra csak kevés önkormányzat tud építeni. A kerékpáros turizmus fejlesztése elsıdlegesen a hálózati elemek kiépítését igényli, és erre a fejlesztési irányra különösen igaz, hogy területileg integrált alapú fejlesztést igényel. XI. Szabadidıs célú kerékpározás Nehéz a turisztikai és a szabadidıs célú kerékpározás között a határt meghúzni, de a kérdıívek alapján egyértelmően kijelenthetı, hogy a szabadidıs célú kerékpározás sokkal nagyobb szerepet tölt be a kerékpárosok életében, mint amennyire a stratégiák, fejlesztési célok azt tükrözik. 9

10 XII. Érdekellentétek a különbözı szereplık között A létesítmények kialakítását alapvetıen meghatározza, hogy a tervezık, illetve az önkormányzat a legkisebb ellenállás felé haladnak. Ennek eredménye, hogy fıleg a tulajdonjogi, mőszaki nehézségek megoldását, a konzorciumi együttmőködést igénylı feladatokat sok esetben nem vállalják fel az önkormányzatok, illetve a tervezık, így nem hosszú, egybefüggı, akadálymentes útvonalak jönnek létre, hanem kis projektek sora, amelyek nem összefüggıek és nem oldják meg a csomópontok okozta átkelési problémákat. XIII. Kerékpározási szokások A megfelelı színvonalú infrastruktúra megléte jelenti a kiindulási alapot ahhoz, hogy sokan kerékpározzanak a településen. Ez nem feltétlen kiépített önálló hálózatot, hanem kerékpározásra alkalmas, megfelelı állapotban lévı úthálózatot is jelenthet. Ezután a két fı motivációs tényezı, amiért a kerékpárt választják más közlekedési lehetıségeken kívül: nincs más elérhetı alternatíva - azaz olcsó, és/vagy nincs elérhetı közösségi közlekedés, nem rendelkezik saját autóval; az érzelmi kötıdés, személyes, emocionális töltet ezt számos tényezı kiválthatja, elsısorban a kerékpározás szeretete, kisebb arányban az egészséges életmód (fıleg a nagyobb városokban), még kisebb arányban a környezettudatos szemlélet. Az, hogy a vizsgált városokban hol, melyik, mennyire erıs, az a város kerékpárosbarát jellegétıl és a kialakult kerékpáros kultúra erısségétıl, a településen élık társadalmi helyzetétıl is függ. Az infrastruktúra kiépítettségében sokat segít, ha az önkormányzat nemcsak új létesítményekben gondolkodik; ha az összes közlekedıt (nemcsak önmagában a kerékpárosokat), a köztük kialakítandó térfelosztást egyszerre vizsgálja, azaz integráltan közelíti meg az infrastruktúrafejlesztést. Az önkormányzat által közvetített kerékpárosbarát szemlélet sokat lendíthet a kerékpározás népszerősítésén. XIV. A helyszíni vizsgálatok tapasztalatai A vizsgálat további tanulsága, hogy azok a projektek a leginkább kerékpárosbarát kialakításúak, amelyek egyszerő vonalvezetésőek, többnyire külterületi projektek, s ahol odafigyelnek a 10

11 karbantartásukra. Ezekben az esetben kevésbé jellemzıek a tipikus problémák, melyek közé a terepbejárás tapasztalatai alapján az alábbi tényezık sorolhatók: nem megfelelı átvezetések a kerékpárosok számára az egyik legnagyobb veszélyforrást, az építtetıknek az egyik legnagyobb problémát, a tervezıknek pedig a legnagyobb kihívást a keresztezıdések, csomóponti szakaszok jelentik, amelyek a vizsgált projektek esetében is a legtöbb kritikát kapták. az útvonal megszakadása a tervezık, illetve a megbízók konfliktus kerülı magatartásának a következménye, hogy nagyon sok esetben nem vállalják fel a bonyolultabb mőszaki megoldásokat, többszereplıs egyeztetéseket, konzorciumi megállapodásokat, emiatt megszakad az útvonal. Így gyakran éppen azokon a szakaszokon nem nyújtanak megoldást a kerékpárosok számára, ahol az a leginkább szükséges lett volna. egyoldali kialakítás szintén az egyszerőségre, olcsóságra való törekvés (alacsonyabb építési költségek, egyszerőbb közmő kiváltás) miatt dominálnak a projektek között az egyoldali létesítmények. Az egyoldali kialakítás során az út egy oldalán, egymás mellett halad mindkét irányú kerékpáros forgalom. Ennek legfıbb következménye, hogy a kerékpárosok nem tudnak a forgalmi iránynak megfelelıen, két oldalon közlekedni, ami a létesítmény nem megfelelı használatát eredményezi (a közút túloldalán, ahol nincs létesítmény is kerékpároznak). Ennek eredménye a jelentıs szembeforgalom, ami a kérdıívek alapján a kerékpárosok számára a legnagyobb probléma. lekopott felfestések nemcsak a kerékpársávok (de ott különösen!), hanem az egyéb létesítmények esetén is biztonsági szempontból komoly hiányosságot okoznak a nem karbantartott felfestések, burkolati jelek. Ennek hátterében esetenként a takarékosságra való törekvés áll, emiatt nem elég tartós az eredeti kialakítás. Ugyanakkor gyakran a karbantartás elmaradása miatt nem látható, hol megy a kerékpáros útvonal. kitáblázás hiánya a vizsgált projektek alapján elmondható, hogy általános probléma, hogy nem megfelelı a létesítmények kitáblázása. Esetenként a KRESz táblák is hiányosak (például kerékpáros veszélyt jelzı tábla kanyarodó autósoknak). A tájékoztató táblázás csak elvétve felel meg a kívánalmaknak. ideiglenes megoldások a létesítményeket a legtöbb esetben úgy alakítják ki, hogy a gépjármőforgalomba ne kelljen beavatkozni. Így elsısorban belterületen helyszőke lép fel, ami miatt egyrészt túl nagy arányban vesznek el helyet a gyalogosoktól, másrészt olyan 11

12 közlekedési megoldások alakulnak ki, amelyek hosszú távon nem kielégítıek sem a gépjármőforgalom, sem a kerékpáros és gyalogos forgalom számára. XV. Intézményrendszer 2006-hoz képest sokat javult az intézményrendszer szakmai felkészültsége, megindult az egyes szereplık közötti párbeszéd. Elsısorban az intézményrendszerben dolgozó néhány ember szakmai hozzáértése és személyes elkötelezıdése, valamint a civil szervezetek erıs jelenléte és aktivitása vitte elıre a kerékpáros fejlesztéspolitikát az elmúlt években. Hosszú távon azonban nem lehet egyes emberek erıfeszítéseire és a civilek kezdeményezéseire építeni, pótolni kell a rendszerszintő hiányosságokat. XVI. A szakmai minıségbiztosítás hiányai Számos ponton hiányzik a kerékpáros fejlesztési folyamatból a szakmai minıségbiztosítás. Ennek elsı szintjét jelentik a mőszaki tervek, ahol a leggyakoribb gond, hogy a tervezık és az önkormányzat között gyakran nem megfelelı az együttmőködés, nem jut idı a projekttartalom, projektötlet átgondolására. Az önkormányzatnál sok esetben nincs tapasztalt kerékpárhálózat fejlesztési, forgalomtechnikai ismeretekkel bíró szakember, sıt a kistelepüléseken speciálisan a közlekedéshez értı szakember sincs, aki megfelelıen tudná bírálni a készülı terveket. Egyéb szereplı sincs a rendszerben, aki felvállalná a szakmai minıségbiztosítást. Kivételt ez alól a tervbírálat jelent, de ez csak korlátozottan jelent meg. A projekteknél a KSz jelenti a következı ellenırzési szintet, ahol viszont hajlamosak az adminisztratív szempontok hangsúlyosabb érvényesítésére a szakmaiakhoz képest. A mőszaki elıírásokra vonatkozóan már megoldást jelentett az ÚME elıírása, a hálózatosságra pedig a hálózati szempontok bírálata. Viszont sok mőszaki problémára csak a kivitelezés során derült fény. Emiatt a legtöbb projektben TSZmódosításokra, a kiviteli terv módosítására, az NKH vagy a közútkezelı által elıírt pótmunkákra volt szükség. Mindez többletköltséget jelentett, amit általában az önkormányzatnak önerıbıl kellett finanszírozni. Mindez megalapozott(abb) tervekkel, jobb szakmai elıkészítéssel elkerülhetı lenne. 12

13 JAVASLATOK 1. KMP aktualizálása, súlyának növelése a döntéshozatalban A KMP tartalmát, felépítését tekintve tartalmazzon könnyen adaptálható iránymutatásokat a fejlesztéspolitika és az integrált fejlesztések tervezése számára. Így könnyen beazonosítható, hogy mely ágazatoknak, milyen kerékpáros elemeket, hogyan kell beemelni a tervezési folyamatba, illetve milyen fejlesztéseket milyen kerékpáros elemekkel lehet és kell összekapcsolni. Legyen irányadó a tekintetben, hogy mitıl kerékpárosbarát egy város, milyen célokat kell megfogalmazni, milyen projekteket kell megvalósítani, hogy az adott település a lakosság oldaláról és a hivatalos Kerékpárosbarát település cím szempontjából is megfeleljen az elvárásoknak. A kerékpáros turizmus kapcsán a fejlesztési célok határozottabb, fókuszáltabb irányát kell megfogalmazni (EV-hoz kapcsolódóan, területileg koncentráltan.) 2. Infrastruktúra fejlesztés megfelelı szemlélettel 1. A kerékpárosok számának növekedéséhez alapfeltétel, hogy megfelelı infrastruktúra álljon rendelkezésre, ezért további lépéseket kell tenni a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése érdekében. Figyelembe kell venni azonban, hogy sok esetben a kerékpárosoknak csak szélesebb, jobb minıségő úthálózatra van szüksége, és nem feltétlenül új létesítmények kialakítására. 3. Az integrált szemlélet átültetése a gyakorlatba A fejlesztések kapcsán az egyik legfıbb irányelvnek kell tekinteni, hogy mindegyik közlekedınek biztosítani kell a biztonságos közlekedés lehetıségét. Csak úgy lehet a térhasználatba beavatkozni, ha a gyalogos-kerékpáros-motorizált forgalmat együtt vizsgáljuk. Ehhez egyrészt szakítani kell a legkisebb mértékő beavatkozás elvével, azaz hogy úgy biztosítsunk helyet a kerékpárosoknak, hogy alapvetıen nem változtatjuk a már kialakult térhasználatot. Másrészt nem azt kell szem elıtt tartani, hogy milyen kialakításnál nem fogják zavarni egymást a kerékpárosok és az autóforgalom, hanem ha szükséges akkor az autósok kárára is lehet helyet biztosítani és a gépjármővektıl kell területet elvenni. Jelenleg ugyanis e két tényezı miatt nagyon sokszor a járdán építenek kerékpárutat. A területhasználat szempontjából a már felosztott területeken fıleg belterületen helyhiány lép fel a kerékpárforgalmi létesítmények kialakítása során. A helyhiány megoldása nem csak a járdafelület, hanem a gépjármőveknek biztosított felület csökkentése is lehet. Az integrált megközelítésnek a tervezésben, a projektötlet fázisban kell megjelennie! E szemlélet mentén a településeknek komplex beavatkozási (nemcsak közlekedési) tervet (hálózati terv és ra vonatkozó célok) kell készíteni, amely a települések egészére beleértve a szomszédos településekkel való összeköttetést is hálózati szinten tartalmazza a szükséges közútfelújításokat, a kerékpárforgalmi létesítmény. 13

14 fejlesztéseket, a járda építéseket, az átalakítást igénylı csomópontokat, illetve a településszerkezeti akadályokat (vasúti felüljáró, aluljáró, híd stb.). Be kell mutatni, hogy az intermodalitás jegyében milyen fejlesztést terveznek a közösségi közlekedésben, a gépjármő- és kerékpártároló, -parkoló vonatkozásában. Az érintett területeken amennyiben szükséges a közmőfelújítást, -kiváltást, közvilágítás kiépítését, környezetvédelmi fejlesztéseket is be kell ütemezni. A terület funkciójától függıen (lakó, ipari stb.) meg kell határozni a városarculatot érintı releváns fejlesztési elemeket is. Még ebben a programciklusban, vagy a következı ciklus elsı kiírásai között e tervek elkészítésére pályázatot kell kiírni! E terveket tervbírálat során kell jóváhagyatni. E beavatkozási tervek birtokában már csak az abban bemutatásra kerülı fejlesztésekre kell az önkormányzatnak, vagy más építtetınek az engedélyezési és kiviteli terveket elkészíttetni, így nem mennek felesleges erıforrások tervkészítésre. Ennek eredményeként a pályázati folyamat is leegyszerősödik, már sokkal inkább csak az adminisztrációs feltételekre fókuszálhat, és így a projekt gyorsabban juthat támogatáshoz. A közlekedési ágazati programokban is érvényesíteni kell az integrált megközelítést! A vasúti projekteknél az akadálymentességet a kerékpárosokra is ki kell terjeszteni! A közúti projekteknél kötelezıen mérlegelni kell a párhuzamos kerékpáros közlekedés lehetıségét! Ezt a tervezési módszertant is meg kell ismertetni a célcsoporttal, hogy át tudják ültetni a gyakorlatba! Javasoljuk workshopok szervezését, ahol az önkormányzatok, a hatóság és a tervezık is megismerkedhetnek az integrált tervezés alapelveivel, jó gyakorlatokkal. 4. Pályázati rendszer rugalmasságának növelése jobb, hasznosabb projektek kialakítása Nyitottá kell tenni a pályázati rendszert, hogy könnyebben tudjon alkalmazkodni a helyi és térségi igényekhez. Így lehet biztosítani, hogy kisebb kiegészítı elemeket, szakadásokat megszüntetı szakaszokat, hosszabb útvonalakat, összefüggı hálózatokat is ki lehessen építeni, csomópontokat, hidakat, vasúti felül- és aluljárókat kerékpárosbaráttá lehessen alakítani, illetve mindezeket szabadon lehessen kombinálni. A projektek értékelése során javítani kell az értékelık szakmai felkészültségét, több idıt kell biztosítani a projektek tartalmi értékelésére! A 2. pontban részletesen kifejtett komplex beavatkozási tervek mellett, az azokon kívül esı projektek esetén (ha van olyan település, amelyik nem készített tervet, vagy a több települést érintı, térségi, országos jelentıségő útvonalak esetén) kötelezıvé kell tenni a tervbírálaton való részvételt. A pályázati kiírásban kötelezı elıírássá kell tenni a bizottság pozitív döntését, a támasztott feltételek figyelembe vételével. A pályázati rendszer segítségével fel kell hívni az építtetık, pályázatírók figyelmét és ösztönözni kell ıket arra, hogy a tervezés során nagy hangsúlyt helyezzenek a csomóponti átvezetésekre, a folytonosságra. 14

15 5. Módváltási lehetıségek bıvítése A módváltási lehetıségek erısítése érdekében szükséges, hogy a közösségi közlekedés és a kerékpározás fejlıdését ne ellentétes, egymást kizáró hatásokat generáló folyamatnak tekintsék, hanem olyan fejlıdési iránynak, amelyben erısítik egymás vonzerejét, annak érdekében, hogy minél többen áttérjenek a gépjármőrıl más alternatív közlekedési eszközökre. A projektek révén így lehet leginkább hozzájárulni a környezetbarát közlekedési megoldások körének bıvítéséhez, a közösségi, kerékpáros és gyalogos közlekedés integrálásához, ami a as idıszakban kiemelt figyelmet kap. 6. Szemléletformálás hatékonyságának javítása A létesítményfejlesztésekhez kapcsolódó kötelezı jelleggel elıírt szemléletformálás hatékonysága nem megfelelı. Ezek az akciók sok esetben elnagyoltak, nem kellıen átgondoltak és nem illeszkednek az országos kampányokhoz. Támogatni kell a már kialakított tematikával rendelkezı programok megvalósítását. Külön figyelmet kell fordítani a bringázz a munkába, iskolába kampányokra és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúra (tárolás, munkahelyen zuhanyozási lehetıség) kiépítésére, mivel ez a mindennapi kerékpározásra való áttérésnek a fı mozgatórugója. Hatékonyabb, ha nem egy projekt, vagy egy településen egy projekt kerül támogatásra, hanem inkább egy program-, képzéssorozat, illetve több iskola, több település összefogásában egy rendezvénysorozat. Javasoljuk, hogy kerüljön kidolgozásra egy segédlet, mely iránymutatást ad az önkormányzatok és intézményeik, valamint a civilek számára az ilyen jellegő kampányok tervezésére és lebonyolítására Sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni a programokon belül a képzésekre! Sıt, az iskolai tananyag részévé kell tenni a KRESZ oktatást. 7. Tájékoztató táblázás, szervizek, kölcsönzık fejlesztésének ösztönzése Az utak tájékoztató célú táblázása, a szervizek, kölcsönzık, pihenıhelyek sokkal nagyobb szerepet játszanak a kerékpározás vonzerejének a növekedésében, mint azt a fejlesztések súlya az eddigi tapasztalatok alapján mutatja. Minden szinten a pályázati kiírásokban, a stratégiákban hangsúlyozni kell ezek jelentıségét, hogy a pályázatírók és az önkormányzatok is nagyobb figyelmet fordítsanak e fejlesztésekre. 8. Az ÚME kötelezıvé tétele Az önkormányzatok számára is kötelezıvé kell tenni az ÚME-t. Így minden fél számára egyértelmő feltételek lesznek, akár útépítési, felújítási, akár kerékpárút építési céljaik vannak. Ez a közlekedésbiztonság alapvetı garanciája 15

16 9. A kerékpáros turizmus fejlesztése A kerékpáros turizmus fellendítésének alapja a hálózati elemek kiépítése. Prioritást kell biztosítani elsıdlegesen az EV hálózat, továbbá az OtrT-ben szereplı útvonalak megfelelı minıségő kiépítésének. A már meglévı vagy újonnan kialakított turisztikai útvonalak esetében támogatni kell a kapcsolódó turisztikai szolgáltatásokat, marketinget, kommunikációt, vonzerıfejlesztést. Helyi szinten is biztosítani kell a kerékpáros turizmus fejlesztésének a lehetıségét. A hatékonyság jegyében a sok kis projekt helyett a térségi szintő együttmőködést, például a TDM-ek által benyújtott közös fejlesztést kell támogatni. A turisztikai célú fejlesztéseknél nagyobb figyelmet kell fordítani a létesítmények mentén a tájékoztató táblázásra, pihenıhelyek kialakítására. 10. A szakmai háttér erısítése A megfelelı szakmai kapacitással rendelkezı intézmény (kerékpáros koordinációs szervezeti egység) az alábbi területeken töltheti be a szakmai minıségbiztosítás feladatát: - a 2. pontban megfogalmazott beavatkozási tervek szakmai értékelése; - a kerékpáros fejlesztésekben érintett IH-k/KSz-ek munkájának szakmai támogatása, a pályázati kiírások megfogalmazása és a benyújtani tervezett projektek szakmai értékelése (különösen a több települést érintı, nagy léptékő, kiemelt fejlesztések esetén); - szemléletformálás súlyának növelése a kerékpáros fejlesztéspolitikán belül: o a szakmai színvonal javítása, képzések, workshopok szervezése, nemcsak a tervezık (jobb projektek, biztonságosabb létesítmények kialakítása érdekében), hanem az önkormányzatok közlekedéssel foglalkozó szakemberei számára is, - a közlekedési kultúra és a biztonságos, szabálykövetı közlekedés javítása érdekében a képzés feladatának koordinálása, szakmai segítségnyújtás az iskolák és fenntartóik számára. jó gyakorlatok kialakítása, terjesztése, szakmai képzések az önkormányzatok, a tervezık és szükség esetén az intézményrendszer egyéb szereplıi számára; - monitoring feladatok ellátása az infrastrukturális létesítmények kapcsán, országos adatfelvételek lebonyolítása a kenyi.hu használhatóságának javítása érdekében; - baleseti statisztikák jobb elérése, pontossága, és fejlesztési folyamatban való határozottabb megjelenése érdekében szakmai együttmőködés, párbeszéd az érintett intézményekkel. o A jelenlegi rendszerben ezt a szerepet betöltheti a Miniszterelnöki megbízott és annak munkacsoportja, vagy a KKK. 16

17 11. Monitoring rendszer fejlesztése A as programozási idıszakra vonatkozó uniós elıírások egyik legfontosabb eleme, hogy nagyobb hangsúlyt helyez a monitoringra, az indikátorokra. Alapvetı, hogy az IH, a KSZ és a KKK között folyamatos adatcsere jöjjön létre a folyamatban lévı projektekrıl. A kenyi.hu adatainak pontosításához biztosítani kell az adatgyőjtéshez és kezeléshez szükséges erıforrásokat. E nélkül nincs olyan országos szintre kiterjedı adatbázis, ami alapján nyomon követhetı, hogy mennyi és milyen típusú kerékpárhálózati létesítmény található egy településen/térségben stb Szükséges a projekt nyilvántartási rendszer fejlesztése. A nem kerékpáros célú pályázatokat kerékpárosbaráttá kell átalakítani ahhoz, hogy a költségek elkülöníthetık legyenek a kerékpáros elemekre vonatkozóan! Szükséges, hogy a pályázati kiírás elıírja, hogy a kerékpáros tevékenység a költségvetési tervezésnél önállóan is megjelenjen, így a költség bekerülve az EMIR-be lekérdezhetıvé válik. 12. A kerékpáros infrastruktúra hálózati rendszerének kialakítása Szükséges a minisztérium irányításával a kerékpárforgalmi létesítmények közutakhoz hasonló hierarchikus rendszerbe rendezése. Ez stabil hátteret biztosít a feladat és hatáskörök tekintetében, így egyértelmő lesz minden szereplı számára, hogy hol kinek a feladata fejleszteni, fenntartani. 13. Együttmőködések javítása Önkormányzatok közös fellépésének erısítése érdekében meg kell teremteni az együttmőködés kereteit, annak szabályozási hátterét. Ehhez támogató oldali szakmai koordinációra van szükség, hogy minta jelleggel megfelelı együttmőködési formát tudjanak kialakítani. Ez a térségi szintő fejlesztések (lényegében az ITI program) gyakorlati megvalósítása. A fıutakat érintı fejlesztések esetén szükséges a mindkét fél (önkormányzat, MK Zrt.) számára elfogadható gyakorlat kialakítása a fejlesztési és üzemeltetési feladatok kapcsán. Ehhez szintén támogató oldali szakmai koordinációra van szükség. A projektek minıségének javítása érdekében erısíteni kell a tervbírálat intézményi szerepét, amihez a KSz-IH-KKK közötti szoros együttmőködés szükséges 14. Fejlesztési, rendezési tervek integrált szemléletének javítása A településfejlesztési koncepciók, településrendezési tervek közlekedési munkarészeit is már integrált szemlélet mentén kell készíteni, így az egyes projektek kapcsán is könnyebb az integrált megközelítés alkalmazása. 17

18 Az integrált megközelítés biztosítja, hogy a kerékpárosok szempontjait is figyelembe vegyék a terv készítésekor. A megfelelı minıségben elkészített és rendszeresen aktualizált rendezési tervek hiányának ma elsısorban a forráshiány az oka. Ezen a problémán segítene, ha erre a célra is fel lehetne használni uniós forrást Üzemeltetés, karbantartás súlyának erısítése Az üzemeltetési kérdések megoldása szemléletbeli változást igényel, de elengedhetetlen a fenntartási források rendelkezésre állása is. Szükséges a közutakhoz hasonlóan források elkülönítése a kerékpárforgalmi létesítmények üzemeltetésére. A KSz-eknek nagyobb hangsúlyt kell helyezni a projekt keretében megvalósított létesítmények mőszaki állapotának rendszeres, éves szintő ellenırzésére. Szükséges az évente egyszer benyújtandó jelentés tartalmi kiegészítése a mőszaki paraméterekkel, forgalmi adatokkal, és egyéb, a létesítményt vagy annak használatát érintı változások nyomon követésével. 16. Stabilitás, kiszámíthatóság biztosítása a fejlesztéspolitikában Túlnyúlik a kerékpáros fejlesztések hatókörén a stabilitás igénye a fejlesztéspolitikában. Az intézményrendszeren belül a forráslehívás okozta nyomás miatt gyorsan kell értékelni, gyorsan kell dönteni, és ez gyakran a szereplık szándéka ellenére a szakmai tartalom kárára megy. Az elıkészítés során a minisztériumok, IH-k, KSZ-ek részérıl viszont tekintettel kell lenni arra, hogy a mőszaki feltételek, a pályázati kiírások, az adminisztrációs elvárások változtatásainak a lekövetése, az ehhez való alkalmazkodás a pályázók részérıl komoly erıfeszítéseket igényel. A változtatások kommunikációját is javítani kell. 18

19 I. STRATÉGIAI ILLESZKEDÉS VIZSGÁLATA Hazai dokumentumok illeszkedése a KMP-hez A KMP-ben nagy hangsúlyt kapnak a turizmushoz kapcsolódó kerékpáros fejlesztések, amit jól tükröz a KMP egyik célja: Az erıforrások koncentrálása a kerékpáros turizmus gerincét jelentı törzshálózat elemek kiépítésére, hogy összefüggı, versenyképes turisztikai hálózat legyen a szétaprózott szakaszok helyett. A turizmushoz kapcsolódó kerékpáros fejlesztési lehetıségek csak a ROP-okban és a határmenti együttmőködésekben (osztrák-magyar, és Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna közös OP) jelennek meg. A turisztikai irány legerısebben az osztrák határ menti területet érintı NyDOP-ban, és osztrák-magyar programban jelenik meg. A KözOP-ban és a KEOP-ban nem irányadó a turisztikai fejlesztési cél. Az ÚMVP-ben maga a kerékpáros fejlesztés nem hangsúlyos terület, hiszen a program szintjén nem kerül nevesítésre. De a vidékfejlesztésen belül lehetıség volt a kerékpáros turizmushoz kapcsolódó szolgáltatásfejlesztésre 2008-ban és 2009-ben, azonban 2011-tıl már nem. Összességében tehát a fejlesztési források felhasználását megalapozó programokban nem kap akkora szerepet a turisztikai célú kerékpáros fejlesztés, mint a KMP-ben. Az ETE programok külön pozitívuma, hogy specifikusan a határ két oldalát összekapcsoló kerékpárút építéseket támogatják. Ez a határ menti, illetve nemzetközi vonal pedig nem igazán körvonalazódik a KMP-ben. A Magyarország Szlovákia határon átnyúló együttmőködési programon belül ( ) a kisléptékő útfejlesztések között támogatják a településeket összekötı kerékpárutak építését a határ mentén. A kapcsolódó fejlesztések közül a kerékpártárolási infrastruktúra fejlesztése programszinten nem olyan domináns, különösen nem önálló fejlesztési irány formájában. Az egyéb kiszolgáló létesítmények fejlesztése pedig (pl.: zuhanyzó) még a KMP-ban is csak, mint potenciális magánbefektetési terület jelenik meg. A KMP nem infrastrukturális jellegő intézkedései, mint a képzések, különösen a szakma képviselıit érintı képzések, szemléletformáló kampányok, népszerősítı programok szintén sokkal kisebb hangsúlyt kapnak a fejlesztési programokban, mint a KMP-ben, és ez mindegyik vizsgált programra érvényes. Az infrastruktúrafejlesztésen és a szemléletformáló programokon kívül számos olyan célterületet megfogalmaz a KMP, amely nem az operatív programok hatókörébe tartozik, ilyen a 19

20 Biztonságos kerékpáros közlekedés, a Kerékpár és közösségi közlekedés összekapcsolása, Kerékpárutak felújítása és karbantartása. Itt inkább az intézmények közötti együttmőködésen, az eltérı szemléleten múlik, hogy sikerül-e elıre lépni a KMP céljait tekintve. Ezt a jelentés késıbbi, intézményrendszerrel foglalkozó fejezetei elemzik. A stratégiák befolyásoló ereje máshogy tud jelentkezni, hiszen ezekhez nem tartozik közvetlenül forrásfelhasználás, viszont szakmailag sokszor tartalmasabbak, mint a KMP. A Budapest Kerékpáros Koncepció szemléletében sokkal közelebb áll a KMP-hez, mint az operatív programok, kevésbé infrastruktúra orientált szemléletet tükröz. A kerékpárosbarát környezet kialakításában pedig kidolgozottabb, mint a KMP. Budapest Közlekedési Rendszerének Fejlesztési Terve a nem motorizált közlekedés feltételeinek javítására építve a KMP-hez hasonlóan hangsúlyosan kezeli a közösségi közlekedéssel való kombináció, a képzés, a karbantartás témáját. A kerékpáros turizmusfejlesztési stratégia a KMP-nek egy szeletét fedi le. Miután csak a turisztikai igényekre fókuszál, így nem kell szembesülnie a különbözı célcsoportok és célterületek eltérı igényeivel, és ezzel pontosabb, egyértelmőbb kiinduló alapot adhat a turisztikai célú fejlesztések kidolgozásához. A Kerékpározás útjai II. címő kézikönyv mőszaki szempontból veszi végig a kerékpáros fejlesztések lehetséges megoldásait. A KMP Infrastruktúra fejezetével jól illeszkedik, a helyi adottságokhoz leginkább igazodó megoldásokat támogatja, növelve ezzel a megvalósíthatóságot. Az olyan országos szintő stratégiák, mint a Nemzeti Fenntartható Fejlıdési Stratégia és az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia a fenntartható közlekedés egyik lehetséges módját látják a kerékpáros közlekedésben, de a fejlesztési irányokra részletesen nem térnek ki. Végül, de nem utolsó sorban ki kell emelni, hogy a szemléletformálás, képzés nem integráns része a stratégiáknak. Leghangsúlyosabban az országos illetve a Budapestre vonatkozó kerékpáros és közlekedésfejlesztési stratégiák taglalják, a vidéki településeken viszont kevéssé meghatározó fejlesztési irány, ami a szemléletbeli különbözıségre is utal. Európai uniós dokumentumok illeszkedése a KMP-hez A KMP fı célját és szellemiségét tekintve egyértelmően az Európa 2020 stratégia által kijelölt irányokat követi, közvetetten elıremozdítja az Erıforrás hatékony Európa stratégiai célt. A Fehér Könyv a kerékpáros fejlesztések jelentıségét a városon belüli környezetbarátabb közlekedésben látja 20

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1

Gyır MJV Kerékpáros 2010.11.22. 1 Gyır MJV Kerékpáros Hálózatfejlesztési Koncepciója és Tanulmányterve 2010.11.22. 1 Tervezı konzorcium bemutatása: K o n z o r c i u m v e z e t õ : J E L - K Ö Z M é r n ö k i Ir o d a K ft. U N IV E R

Részletesebben

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása

Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása Kerékpáros program és jövőkép, a projekt általános bemutatása Berencsi Miklós osztályvezető KKK Budapest, 2014. december 2. A PROJEKT ALKOTÓELEMEI Tervezés KENYI Döntéselőkészítés EuroVelo 6 (Rajka-Bp.

Részletesebben

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető

Győr. Győr és a kerékpár. Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Győr. Polgári István stratégiai csoportvezető és a kerékpár Vidéki nagyvárosok kerékpáros infrastruktúra fejlesztései Polgári István stratégiai csoportvezető Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály polgari.istvan@gyor-ph.hu

Részletesebben

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30.

Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés. Mihálffy Krisztina. Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. Olcsó, egészséges, környezetkímélő közlekedés Mihálffy Krisztina Nemzeti Közlekedési Napok 2014. október 28-30. KERÉKPÁR 2 Mit értünk kerékpározás alatt? Közlekedési eszköz Sporteszköz Kikapcsolódási forma

Részletesebben

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében

Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében Határon átnyúló együttmőködés a TÁMOP 2. prioritása keretében A TÁMOP 2. prioritás tartalma A gazdaság és a munkaerıpiac változása folyamatos alkalmazkodást kíván meg, melynek legfontosabb eszköze a képzés.

Részletesebben

Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004

Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004 Hivatásforgalmi, hálózatba illeszthető kerékpárutak fejlesztésének előkészítése KÖZOP-5.5-09-11-2012-0004 Berencsi Miklós Keszthely, 2014. október 21. A PROJEKT ALKOTÓELEMEI Tervezés Felmérés InformaFka

Részletesebben

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában

Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Területi kohézió a fejlesztéspolitikában Dr. Szaló Péter szakállamtitkár 2008. Március 20.. Lisszaboni szerzıdés az EU-ról 2007 december 13 aláírják az Európai Alkotmányt Az Európai Unióról és az Európai

Részletesebben

Kerékpáros Magyarország Program és a kerékpáros infrastruktúra hálózat kiépítésének lehetőségei

Kerékpáros Magyarország Program és a kerékpáros infrastruktúra hálózat kiépítésének lehetőségei Kerékpáros Magyarország Program és a kerékpáros infrastruktúra hálózat kiépítésének lehetőségei Bodor Ádám a Gazdasági és Közlekedési Miniszter kerékpáros ügyekért felelős megbízottja Budapest, 2007.12.06

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Győr. Győr, mint kerékpárosbarát település. Kóródi Csilla stratégiai tervező

Győr. Győr, mint kerékpárosbarát település. Kóródi Csilla stratégiai tervező , mint kerékpárosbarát település Kóródi Csilla stratégiai tervező Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Településfejlesztési Főosztály csilla.korodi@gyor-ph.hu. Kerékpáros fejlesztések ben Kerékpáros

Részletesebben

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása

Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése tárgyú projekt bemutatása E L İ T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyőlés 2011. február 24. ülésére Tárgy: A KDOP 2011-2013 évi Akciótervének bemutatása, várható pályázati források, valamint a Lemaradó régiók növekedése

Részletesebben

Regionális politika 6. elıadás

Regionális politika 6. elıadás 1 Regionális politika 6. elıadás Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT regionális programjai 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK,

Részletesebben

Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Polgármesteri Kabinet

Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Polgármesteri Kabinet Szekszárd Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala Polgármesteri Kabinet Elıterjesztés Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyőlésének Gazdasági és Pénzügyi Bizottsága számára Tárgy: DDOP-5.1.2/B-11 kódszámú

Részletesebben

Regionális politika 2. gyakorlat

Regionális politika 2. gyakorlat 1 Regionális politika 2. gyakorlat Magyarország regionális politikája a 2007-2013 idıszakban ÚMFT ÚMVP 2 A nemzeti fejlesztési tervek stratégiai tervezésének lépései Hazai dokumentumok (OFK, Lisszaboni

Részletesebben

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT

MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT NóVIA Mérnöki Iroda Kft. Nó 2727 3530 Miskolc, Rákóczi u. 13. MISKOLC HOSSZÚ TÁVÚ KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI KONCEPCIÓJA KORSZERŐSÉGI FELÜLVIZSGÁLAT Miskolc, 2008. II. ELİZMÉNYEK II.1.

Részletesebben

II. Békési Kerékpáros fesztivál Kerékpáros szakmai nap a közlekedésbiztonság jegyében Békés 2011.07.22.

II. Békési Kerékpáros fesztivál Kerékpáros szakmai nap a közlekedésbiztonság jegyében Békés 2011.07.22. II. Békési Kerékpáros fesztivál Kerékpáros szakmai nap a közlekedésbiztonság jegyében Békés 2011.07.22. Infrastruktúra fejlesztés és közlekedésbiztonság Sztaniszláv Tamás főtanácsos KKK Hálózatfejlesztési-

Részletesebben

Területi tervezés, programozás és monitoring

Területi tervezés, programozás és monitoring Területi tervezés, programozás és monitoring 8. elıadás Regionális politika egyetemi tanár A területi tervezés fogalma, jellemzıi Területi tervezés: a közösségi beavatkozás azon módja, amikor egy területrendszer

Részletesebben

A projekt és a Budapest-Balaton kerékpáros útvonal bemutatása. Mihálffy Krisztina KKK

A projekt és a Budapest-Balaton kerékpáros útvonal bemutatása. Mihálffy Krisztina KKK A projekt és a Budapest-Balaton kerékpáros útvonal bemutatása Mihálffy Krisztina KKK Tartalom Általánosságok Előzmények Projekt adatai Projekt tartalma Megvalósítás ütemezés BUBA projektelem bemutatása

Részletesebben

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ

Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ CATCH-MR Dissemination Workshop Budapest, 2011. május 9. Új szereplı a közlekedésfejlesztésben: a Budapesti Közlekedési Központ Kerényi László Sándor fıosztályvezetı Budapesti Közlekedési Központ Tartalom

Részletesebben

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása

A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása A Foglalkoztatási Fıigazgatóság és az Európai Szociális Alap bemutatása Miskolc, 2010. október 21. Ságodi Nóra Európai Bizottság Foglalkoztatási, Szociális és Esélyegyenlıségi Fıigazgatóság A2 Fıosztály

Részletesebben

A KKK megbízásából készülő kerékpáros projektek. Mihálffy Krisztina. Projekt Előkészítési Napok, 2013. november 26-27.

A KKK megbízásából készülő kerékpáros projektek. Mihálffy Krisztina. Projekt Előkészítési Napok, 2013. november 26-27. A KKK megbízásából készülő kerékpáros projektek Mihálffy Krisztina Projekt Előkészítési Napok, 2013. november 26-27. Tartalom Előzmények A projekt haladási üteme A projekt részei A projekt tartalma, indokoltsága

Részletesebben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben

Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Az ÚMFT és OP-k értékelésének rendszere, a monitoring bizottságok és az indikátorok szerepe az értékelésben Dr. Tétényi Tamás a közgazdaságtudomány kandidátusa. A stratégiai és i Fıosztály vezetıje, Nemzeti

Részletesebben

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl

Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl Tájékoztató a 2009. évi innovációs és technológiai pályázati lehetıségekrıl László Csaba KDRFÜ Nonprofit Kft. KSZ Operatív igazgató Székesfehérvár 2009. 05. 14. Közép-Dunántúli Régió operatív programja

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

KEDVEZMÉNYEZETTEK ALAPVETİ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI. Új Magyarország Fejlesztési Terv

KEDVEZMÉNYEZETTEK ALAPVETİ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI. Új Magyarország Fejlesztési Terv KEDVEZMÉNYEZETTEK ALAPVETİ TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEI Új Magyarország Fejlesztési Terv A projektek az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósulnak

Részletesebben

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2.

KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL. Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2. KISKÖRE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA POLGÁRMESTERI HIVATAL Szervezetfejlesztés Kisköre Város Polgármesteri Hivatalában ÁROP-1.A.2./A-2008-0163 A PROJEKT LEÍRÁSA Kisköre, 2010. március 31. A projekt az Európai Unió

Részletesebben

Fıutca Program tapasztalatai a Közép-magyarországi régióban. Dr. Gordos Tamás Programiroda vezetı

Fıutca Program tapasztalatai a Közép-magyarországi régióban. Dr. Gordos Tamás Programiroda vezetı Fıutca Program tapasztalatai a Közép-magyarországi régióban Dr. Gordos Tamás Programiroda vezetı A nemzetközi példa: Main Street mozgalom A sikeres beavatkozás kulcsa: hatpontos megközelítés a szervezés

Részletesebben

Regionális Operatív Program keretében benyújtandó pályázathoz szükséges elızetes döntések

Regionális Operatív Program keretében benyújtandó pályázathoz szükséges elızetes döntések 78. sz. elıterjesztés Egyszerő szótöbbség Elıterjesztés Tolna Város Önkormányzatának Képviselı-testülete 2008. március 27-i ülése VI. napirendi pontjához: Regionális Operatív Program keretében benyújtandó

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv

A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv A munkahelyi egészségfejlesztés forrásteremtési lehetıségei és az Új Magyarország Fejlesztési Terv dr. Molnár-Gallatz Zsolt Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ÚMFT prioritások és OP-k Foglalkoztatás és növekedés

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

A HA-VER Hajdúsági Versenyképesség LEADER Helyi Akciócsoport a következı célterületeket határozta meg:

A HA-VER Hajdúsági Versenyképesség LEADER Helyi Akciócsoport a következı célterületeket határozta meg: Hajdúnánás Városi Önkormányzat P O L G Á R M E S T E R É T İ L 21. Száma: 21419-19/2011. Elıkészítık: dr. Dráviczky Gyöngyi önkormányzati és szervezési ügyintézı, Szabó István megbízott Az elıterjesztés

Részletesebben

Bodor Ádám. Bejárható Magyarország Program a jogalkotás tükrében

Bodor Ádám. Bejárható Magyarország Program a jogalkotás tükrében Nemzetközi és hazai fejlesztési irányok. A kerékpáros turisztikai infrastruktúra európai hálózatának fejlesztési irányai, szabályozási kérdései és hatása (EuroVelo) Bodor Ádám Bejárható Magyarország Program

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12.

Célegyenesben a Bubi. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ. Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. Dalos Péter MOL Bubi Üzemeltetési Főmunkatárs Budapesti Közlekedési Központ Magyar CIVINET első találkozója 2014. június 12. 1 A Bubi előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve

Társadalmi Megújulás Operatív Program. 2009-2010. évi akcióterve Társadalmi Megújulás Operatív Program 7. és 9. prioritás: Technikai segítségnyújtás 2009-2010. évi akcióterve 2009. augusztus 31. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma

Részletesebben

EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút a magyar - szerb határszakaszon Katymár, 2014.07.03.

EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút a magyar - szerb határszakaszon Katymár, 2014.07.03. EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút a magyar - szerb határszakaszon Katymár, 2014.07.03. EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút fejlesztése Helyzetelemzés határszakaszonként, nemzeti és projektszinten Akcióterv

Részletesebben

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására

Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Döntés-előkészítő javaslat kidolgozása a kerékpározással kapcsolatos feladatok koordinációját ellátó központi szervezet létrehozására Tóth Judit, TRENECON COWI Kovács László. IFUA Horvath &Partners Célkitűzés

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

Tájékoztató az NYDOP keretében megvalósuló közútfejlesztési beruházásokról

Tájékoztató az NYDOP keretében megvalósuló közútfejlesztési beruházásokról Tájékoztató az NYDOP keretében megvalósuló közútfejlesztési beruházásokról Közlekedésfejlesztési konstrukciók a ROP-okban KÖZOP mellett helyi, térségi jelentőségű beavatkozások: kerékpárútfejlesztések

Részletesebben

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv

Környezet és Energia Operatív Program. Akcióterv Környezet és Energia Operatív Program 8. prioritás: Technikai segítségnyújtás Akcióterv 2009-2010 2009. január 8. I. Prioritás bemutatása 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter)

Részletesebben

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Helyi Vidékfejlesztési Stratégia Zempléni Tájak HK Zempléni Tájak összefogása a fejlıdésért Budapest, 2008 Április 29. A dokumentumban szereplı összes szellemi termék a European Public Advisory Partners

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Nonprofit szervezeti menedzsment területek

Nonprofit szervezeti menedzsment területek XX/a. Nonprofit szervezeti menedzsment területek a Társadalmi Megújulás Operatív Program Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztı szervezetek támogatása c. pályázati felhívásához Kódszám: TÁMOP-5.5.3/08/2

Részletesebben

Kerékpárosbarát szolgáltatói rendszer az EuroVelo 13 Szeged környéki szakaszán Szeged, 2013. november 29. Víg Tamás turisztikai szakértő

Kerékpárosbarát szolgáltatói rendszer az EuroVelo 13 Szeged környéki szakaszán Szeged, 2013. november 29. Víg Tamás turisztikai szakértő Kerékpárosbarát szolgáltatói rendszer az EuroVelo 13 Szeged környéki szakaszán Szeged, 2013. november 29. Víg Tamás turisztikai szakértő EuroVelo 13 Vasfüggöny kerékpárút fejlesztése Helyzetelemzés határszakaszonként,

Részletesebben

Kerékpáros Kerekasztal. Mobile 2020 képzés Békéscsaba 2014.02.25

Kerékpáros Kerekasztal. Mobile 2020 képzés Békéscsaba 2014.02.25 Kerékpáros Kerekasztal Mobile 2020 képzés Békéscsaba 2014.02.25 Sztaniszláv Tamás főtitkár Tóth Judit koordinátor Kerékpáros Kerekasztal 2013 február Szándéknyilatkozat European Cyclists' Federation Kerékpáros

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Közép-Magyarországi Operatív Program keretében. Vízgazdálkodási tevékenységek. Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közép-Magyarországi Operatív Program keretében Vízgazdálkodási tevékenységek Belterületi csapadékvíz-elvezetés és győjtés Kódszám: KMOP-2007-3.3.1 B komponens A projektek az Európai

Részletesebben

Petykó Zoltán elnök. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

Petykó Zoltán elnök. Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Petykó Zoltán elnök Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Önkormányzatok részére megítélt támogatás mértéke és megoszlása Megítélt támogatás 2007-10 között Mrd Ft Mrd Ft 1200 1000 800 600 400 200 0 139 177 190

Részletesebben

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0

Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Fejér megye Integrált Területi Programja 2.0 Cím Verzió 2.0 Megyei közgyőlési határozat száma és dátuma Területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelıs minisztériumi jóváhagyás száma és dátuma IH jóváhagyó

Részletesebben

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014.

A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN. A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. A KERÉKPÁROS TURIZMUS EURÓPÁBAN A kerékpáros turizmus lehetőségei az EV14 nyomvonal előkészítése kapcsán Békéscsaba 2014. Kerékpáros Magyarország Szövetség Alapítva: 2008 Tagjai lehetnek: olyan szervezetek,

Részletesebben

Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése

Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése Vidéki nagyvárosok kerékpárosbarát közlekedésfejlesztése Kaposvár Tóth István Alpolgármester Csomóponti átvezetések, Kereszteződések Elemváltások Kezdet- és végződés kialakítása Dalos Péter tervezőmérnök

Részletesebben

EU támogatásból kerékpártároló épül az ALISCA Terra Kft. telephelyén.

EU támogatásból kerékpártároló épül az ALISCA Terra Kft. telephelyén. EU támogatásból kerékpártároló épül az ALISCA Terra Kft. telephelyén. A 2009. évben az akkori Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóság, mint a Környezet és Energia Operatív Program

Részletesebben

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK

A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉSI RENDSZER (KKKR) BEVEZETÉSÉHEZ SZÜKSÉGES INFRASTRUKTÚRA INTÉZKEDÉSI JAVASLATOK TANDEM MÉRNÖKIRODA Kft. Postacím: 1300 Bp. Pf. 4. / Iroda: 1033 Budapest Polgár u. 12. Tel.: (1) 368-83-43; Tel./Fax: (1) 453-24-49 pej.kalman@tandemkft.hu www.tandemkft.hu A BUDAPESTI KÖZÖSSÉGI KERÉKPÁROS

Részletesebben

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek

4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám. Kormányrendeletek 4400 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 43. szám III. Kormányrendeletek A Kormány 96/2014. (III. 25.) Korm. rendelete a közreműködő szervezetek útján ellátott feladatok központi költségvetési szerv által

Részletesebben

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár

AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI. Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár AZ INTEGRÁLT KOMMUNIKÁCIÓ ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉRDÉSEI Dr.Tasnádi József fıiskolai tanár Gábor Dénes Fıiskola www.gdf.hu e-mail: tasnadi@gdf.hu Magyar Tudomány Napja - 2008 1 Tartalom Bevezetés Fogalom

Részletesebben

6000 Kecskemét, Kölcsey u. 7/a. Tel.: 76/508-750 Fax: 76/508-751. Regionális Operatív Programok Ipartelepítés

6000 Kecskemét, Kölcsey u. 7/a. Tel.: 76/508-750 Fax: 76/508-751. Regionális Operatív Programok Ipartelepítés Regionális Operatív Programok Ipartelepítés (DAOP-1.1.1./D-11, DDOP-1.1.1./E-11, ÉAOP-1.1.1./E-11, ÉMOP-1.1.1./B-11, NYDOP- 1.3.1./E-11) A pályázat célja a régióban mőködı, illetve letelepülni kívánó elsısorban

Részletesebben

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról

Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e. a sportról Fejér Megye Közgyőlése 31/2004. (VII.9.) K.r.számú. r e n d e l e t e a sportról Fejér megye Közgyőlése a magyar és az egyetemes kultúra részeként, elismerve a sport, mint önszervezıdésre épülı civil tevékenység

Részletesebben

A KMOP végrehajtásának tapasztalatai. környezetvédelmi szempontból. Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban

A KMOP végrehajtásának tapasztalatai. környezetvédelmi szempontból. Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban A KMOP végrehajtásának tapasztalatai környezetvédelmi szempontból Környezet- és természetvédelem a KMOP-ban Alapelv: A KMOP fejlesztéseinek a régió fenntarthatóságának kialakítását kell szolgálni. A regionális

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei

A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei A 2014-2020 közötti időszakra szóló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program energetikai célú támogatási lehetőségei MANERGY záró konferencia Pécs 2014. Június 4. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési

Részletesebben

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1.

1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése a régiókban DAOP-2.1.1/K-11 DDOP-2.1.1/I-11 ÉAOP-2.1.1/H-11 ÉMOP-2.1.1/C-11 KDOP-2.1.1/G-11 KMOP-3.1. o ldal 1 Tisztelt Partnerünk! Az alábbiakban szeretném felhívni a figyelmét az Új Széchenyi Terv Gyógyító Magyarország Egészségipari Program pályázati lehetőségeire: 1. Turisztikai szolgáltatások fejlesztése

Részletesebben

Kerékpársáv emelt szinten tervezési útmutató a koppenhágai típusú kerékpársávra

Kerékpársáv emelt szinten tervezési útmutató a koppenhágai típusú kerékpársávra Kerékpársáv emelt szinten tervezési útmutató a koppenhágai típusú kerékpársávra Kovács Gergely - Vincze Tibor TRENECON COWI Kft. 2 Kerékpárút Elválasztott megelőzi a nagy sebesség-különbségből, rossz látási

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

Közép-dunántúli Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2010. december 20.

Közép-dunántúli Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2010. december 20. Közép-dunántúli Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2010. december 20. I. Prioritás bemutatása - 1. prioritás: Gazdaságfejlesztés 1. Prioritás tartalma Prioritás rövid tartalma (max. 500 karakter) A

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés

Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Infrastruktúra tárgy Városi (települési) közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. április 18. Városi közlekedési módok Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Közösségi

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban

Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Pénzügyi lehetőségek az infrastruktúrafejlesztésben a 2014-2020-as programozási időszakban Gecse Gergely, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Budapest, 2014. október 29. Nemzeti Közlekedési Napok 2014, Siófok

Részletesebben

A projektek megvalósítása, jelentések, fenntartás

A projektek megvalósítása, jelentések, fenntartás A projektek megvalósítása, jelentések, fenntartás Operatív programok keretösszegek 2007-2013 2007-2013 (rendelkezésre álló keret 6.875,27 Mrd Ft) Operatív programok: Gazdaságfejlesztési, Közlekedésfejlesztési,

Részletesebben

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban

BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM. Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban BALATONI PARTNERSÉGI PROGRAM Regionális és Kistérségi szintő együttmüködések ösztönzése a Balaton Régióban Szedmákné Lukács Zsófia Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. Siófok, 2007. november

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közlekedés Operatív Program keretében. Kerékpárút-hálózat fejlesztése c. konstrukcióhoz. Kódszám: KÖZOP-3.2.

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közlekedés Operatív Program keretében. Kerékpárút-hálózat fejlesztése c. konstrukcióhoz. Kódszám: KÖZOP-3.2. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Közlekedés Operatív Program keretében Kerékpárút-hálózat fejlesztése c. konstrukcióhoz Kódszám: KÖZOP-3.2.0/C-08-11 1 Tartalom A. A támogatás célja, rendelkezésre álló forrás... 3

Részletesebben

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013

Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet. Ocskay Gyula CESCI 2013 Az Ister-Granum Vállalkozási-Logisztikai Övezet Ocskay Gyula CESCI 2013 1. A CESCI rövid bemutatása 2. Az integrált területi beruházások 2014 után 3. A vállalkozási-logisztikai övezet 1. A CESCI rövid

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

ROP 3.1.3. Partnerség építés a Balaton régióban BALATON Európa Kulturális Tava

ROP 3.1.3. Partnerség építés a Balaton régióban BALATON Európa Kulturális Tava Kezdetek: AKKU 2004 EURÓPA KULTURÁLIS FİVÁROSA 2004 LILLE - a minta 11 pályázó város: (Budapest, Debrecen, Eger, Gyır, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Pécs, Sopron, Székesfehérvár, Veszprém) 12. - : Európa

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv keretében elért eredményei. Kaposvár, Pécs, Szekszárd, 2012.

A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv keretében elért eredményei. Kaposvár, Pécs, Szekszárd, 2012. A Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Új Széchenyi Terv keretében elért eredményei Kaposvár, Pécs, Szekszárd, 2012. november A Dél-Dunántúli Operatív Program keretszámai Prioritás OP forrás

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében PÁLYÁZATI FELHÍVÁS a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program A szakképzés és felnıttképzés infrastruktúrájának átalakítása konstrukció keretében a TISZK rendszerhez kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

KÖZÖS DOLGAINK beszélgetések a szakmáról A KKK kerékpáros Stratégiája Makadám Klub 2011.04.12.

KÖZÖS DOLGAINK beszélgetések a szakmáról A KKK kerékpáros Stratégiája Makadám Klub 2011.04.12. KÖZÖS DOLGAINK beszélgetések a szakmáról A KKK kerékpáros Stratégiája Makadám Klub 2011.04.12. Sztaniszláv Tamás főtanácsos KKK Hálózatfejlesztési- és Döntés-előkészítési Osztály Szakmai területek: Kerékpáros

Részletesebben

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai

Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Dél-Dunántúli Operatív Program végrehajtásának eredményei és tapasztalatai Erdőért-2006 konferencia Siklós, 2014. január 9. Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Nkft. Dr. Sitányi László ügyvezető

Részletesebben

A Kerékpáros Kerekasztal összefoglaló értékelése és módosító javaslatai az Operatív Programok tervezeteihez 2013. november 15.

A Kerékpáros Kerekasztal összefoglaló értékelése és módosító javaslatai az Operatív Programok tervezeteihez 2013. november 15. A Kerékpáros Kerekasztal összefoglaló értékelése és módosító javaslatai az Operatív Programok tervezeteihez 2013. november 15. Bevezetés A European Cyclists' Federation (ECF), a Kerékpáros ország Szövetség

Részletesebben

Projekt általános bemutatása. Berencsi Miklós KKK

Projekt általános bemutatása. Berencsi Miklós KKK Projekt általános bemutatása Berencsi Miklós KKK Tartalom Előzmények Projekt adatai Projekt tartalma Megvalósítás - ütemezés ELŐZMÉNYEK Kerékpározás Növekvő népszerűség Hivatásforgalmi/közlekedési és turisztikai/szabadidős

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Sárospatak Város Polgármesterétıl

Sárospatak Város Polgármesterétıl Sárospatak Város Polgármesterétıl 3950 Sárospatak, Kossuth u. 44. Tel.: 47/513-240 Fax: 47/311-404 E-mail: sarospatak@sarospatak.hu E l ı t e r j e s z t é s - a Képviselı-testületnek Közmővelıdési Megállapodás

Részletesebben

Kerékpárforgalmi létesítmények

Kerékpárforgalmi létesítmények Mobile 2020 Kerékpárosbarát közlekedés és infrastruktúra 2013.05.09. REC Szentendre Kerékpárforgalmi létesítmények Sztaniszláv Tamás nyugalmazott építőmérnök A kerékpáros közlekedés előnye a települések

Részletesebben

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi

Célegyenesben a Bubi. Célegyenesben a Bubi Célegyenesben a Bubi 1 Közlekedés Koordinációs Központ Kerékpáros Konferencia 2013. szeptember 19. A budapesti közbringa rendszer előkészítésének folyamata és a kapcsolódó kerékpárosbarát fejlesztések

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

2007-2013 közötti Operatív programok Irányító Hatóságainak betagozódása ÁROP IH TIOP IH EKOP IH

2007-2013 közötti Operatív programok Irányító Hatóságainak betagozódása ÁROP IH TIOP IH EKOP IH Európai Uniós fejlesztési források hazai intézményrendszere A Kormány elkötelezett abban, hogy a 2014 2020-as programozási időszakban az uniós források felhasználásához kapcsolódó feladatok ellátása során

Részletesebben

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás)

Magyarország és az Európai Unió. A csatlakozáshoz vezetı út. 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) Európai Uniós ismeretek Magyarország és az Európai Unió 1968 - elsı hivatalos kapcsolatok (árgaranciamegállapodás) 1970-es évek 3 multilaterális keret: GATT Európai Biztonsági és Együttmőködési Értekezlet

Részletesebben

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása

Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása Natura 2000 területek hatékonyabb kezelésének megvalósítása (BEtter management and implementation of NATURa 2000 sites) Lenhoffer Andrea, Egerszegi Zita Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. Debrecen,

Részletesebben

Projekt általános bemutatása. Berencsi Miklós KKK

Projekt általános bemutatása. Berencsi Miklós KKK Projekt általános bemutatása Berencsi Miklós KKK Tartalom Előzmények Projekt adatai Projekt tartalma Megvalósítás - ütemezés ELŐZMÉNYEK Kerékpározás Növekvő népszerűség Hivatásforgalmi/közlekedési és turisztikai/szabadidős

Részletesebben

MTA Regionális Kutatások Központja

MTA Regionális Kutatások Központja A vidékfejlesztés kívánatos helye, szerepe a következő programozási időszak stratégiájában és szabályozásában Dr. Finta István Ph.D. finta@rkk.hu 1 Alapkérdések, alapfeltételezések Mi szükséges ahhoz,

Részletesebben

Kerékpárral Helsinkibe? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök

Kerékpárral Helsinkibe? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök Kerékpárral Helsinkibe? dr. Rigó Mihály okl. erdımérnök okl. építımérnök 2014. december 2-án országos kerékpáros konferenciát tartottak Budapesten, melynek mottója sajnos a Bringázni élmény! volt. Dr.

Részletesebben

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható.

Támogatás tárgya. E jogcím keretében 3 célterület támogatható. Turisztikai tevékenységek ösztönzése 137/2008 (X.18.) FVM rendelet Támogatás célja A támogatás célja vidéki munkahelyek létrehozása,vagy megırzése érdekében a vidéki turizmusformák közül a fenntartható

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

gfejlesztési si Konferencia

gfejlesztési si Konferencia Szerb-magyar Regionális Gazdaságfejleszt gfejlesztési si Konferencia Innovációt t segítı eszközök k a Dél-alfD alföldi ldi RégiR gióban Dr. Molnár István Igazgató Szeged, 2009. 10. 20. BEMUTATKOZIK A DA-RIÜ

Részletesebben

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN

TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN TERÜLETI TERVEZÉS AZ ÁTMENETBEN DR. LADOS MIHÁLY MTA Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Területfejlesztési stratégiák (Rt21) Széchenyi István Egyetem VÁZLAT 1. A területfejlesztés

Részletesebben

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal

Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Hajdúnánás Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Szervezetfejlesztési tanulmány Kiegészítés 2010. Készítette: Simeron Consulting Kft. A projekt az Európai Unió támogatásával az Európai Szociális Alap

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban

Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban Kerékpáros fejlesztési lehetőségek a Széchenyi 2020 Programban A kerékpáros turisztikai támogatási lehetőségeket megalapozó fejlesztéspolitikai háttér Zala két keréken záró konferencia 2015. március 12.

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben