BEVEZETÉS A PROGRAM CÉLTERÜLETÉNEK LEHATÁROLÁSA BELSŐ ERŐFORRÁSOK... 6

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BEVEZETÉS... 3 1 A PROGRAM CÉLTERÜLETÉNEK LEHATÁROLÁSA... 4 2 BELSŐ ERŐFORRÁSOK... 6"

Átírás

1 Tartalomjegyzék BEVEZETÉS A PROGRAM CÉLTERÜLETÉNEK LEHATÁROLÁSA BELSŐ ERŐFORRÁSOK DEMOGRÁFIA GAZDASÁGI STRUKTÚRA ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉS Általános gazdasági struktúra Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Ipar Idegenforgalom Szolgáltatások Kereskedelem MUNKAERŐPIAC Foglalkoztatási minták és trendek Munkanélküliség OKTATÁS, KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS Oktatás Kutatás és fejlesztés Kultúra INFRASTRUKTÚRA Közlekedés Vízügy Telekommunikáció Határátkelők TERMÉSZET- ÉS KÖRNYEZETVÉDELEM Természetvédelem Környezetvédelem AZ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁSOK FEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSEI HATÁRMENTISÉG (EGYÜTTES ELEMZÉS) AZ INTÉZMÉNYI KERET ÉS A HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉSI STRUKTÚRA A HATÁRMENTI EGYÜTTMŰKÖDÉS TAPASZTALATAI ÉS A MUNKAKAPCSOLATOK MINŐSÉGE ERŐSSÉGEK ÉS GYENGESÉGEK (SWOT ANALÍZIS) ÁLTALÁNOS PROGRAMCÉLOK BEVEZETÉS A NEMZETI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK IRÁNYELVEI AZ EU IRÁNYELVEINEK VALÓ MEGFELELÉS EGYÉB EU PROGRAMOKNAK ÉS A NEMZETI PROGRAMOKNAK VALÓ MEGFELELTETÉS A PHARE ÉS A TACIS PROGRAMOK ÖSSZEHANGOLÁSA TACIS INTERREG EGYÜTTMŰKÖDÉS LEHETŐSÉGEI Excellence Rt. 1

2 5.7 AZ EGYES SZEKTOROKRA VONATOZÓ ÁTFOGÓ CÉLOK PRIORITÁSOK ÉS INTÉZKEDÉSEK PRIORITÁS: GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS FEJLESZTÉSE Kis- és középvállalkozások közötti együttműködés erősítése Üzleti infrastruktúra fejlesztése A térség turisztikai adottságainak kihasználása A térség befektetési lehetőségeinek bemutatása Az agrárgazdasági tevékenységek kölcsönösen előnyös fejlesztése A Kisvárda-Záhony-Csap-Ungvár logisztikai térség összehangolt fejlesztése PRIORITÁS: KÖZLEKEDÉS- ÉS INFRASTRUKTÚRA-FEJLESZTÉS, HATÁRÁTKELŐK FEJLESZTÉSE A közúthálózat fejlesztése, összhangban az EU V. közlekedési korridorjának fejlesztésével A vasúti közlekedés fejlesztése, összhangban az EU V. közlekedési korridorjának fejlesztésével Határátkelők infrastruktúrájának fejlesztése, új határátkelők létesítése Tiszai hajózás feltételeinek fokozatos javítása, kikötő fejlesztés PRIORITÁS: HUMÁN ERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS, KULTURÁLIS, INNOVÁCIÓS ÉS K+F EGYÜTTMŰKÖDÉS, INTÉZMÉNYFEJLESZTÉS Közös képzési programok Munkaerő-piaci együttműködések Együttműködés a kultúra, a művészet és a sport területén Kutatási és fejlesztési együttműködés PRIORITÁS: KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEM Közös környezetvédelmi projektek megvalósítása (árvízvédelem, szennyvíztisztítók, hulladékgazdálkodás) Közös természetvédelmi akciók (nemzeti parkok, természetvédelmi területek, a Tisza és környezete élővilágának megóvása) Excellence Rt. 2

3 BEVEZETÉS októberétől kezdődött meg a Magyar Köztársaság és Ukrajna közötti határszakasz mentén a PHARE CBC programozási módszertanának figyelembe vételével az a területfejlesztési tervezői munka, amelynek első eredménye a jelen dokumentumban olvasható. A helyzetfeltárásfeladata a határ két oldala mentén létező erőforrások számbavétele és értékelése, egyfajta érték-, és problémaleltár létrehozása azzal a céllal, hogy világosan meghatározhatók legyenek azok a közös problémák és feladatok, melyek megoldása csak határ menti együttműködésen keresztül lehetséges. A közös erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek SWOT-analízis formájában kerülnek rendszerezésre, e két rész együttese adja az alapot a programozás munkaszakaszához, melyben a fejlesztendő prioritások hangsúlyai és az ezekhez kapcsolódó intézkedések is meghatározásra kerülnek. Tekintettel arra, hogy a dokumentum stratégiai anyagnak tekintendő, figyelembe lettek véve a vizsgált területre készült, az adottságok feltárására vonatkozó fejlesztési dokumentumok. Ezek közül kiemeljük Szabolcs-Szatmár-Bereg megye fejlesztési koncepcióját és területfejlesztési stratégiai programját, valamint a Kitörési lehetőségek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet közlekedésfejlesztési és logisztikai programja és a Gazdasági és szociális fejlődés programja Kárpátalja megyében között című dokumentumokat. A helyzetfeltárási szakasz elkészülte után széles körű egyeztetések zajlottak a program végrehajtásának potenciális szereplőivel: az önkormányzatok és kistérségek képviselőivel, térségmenedzserekkel, a vállalkozókkal, a civil szervezetekkel és egyéb releváns intézmények képviselőivel. Jelen anyag az általuk tett megjegyzések, észrevételek és kiegészítési javaslatok figyelembe vételével készült el. Törölt: metodikájának Törölt: Törölt: Törölt: Törölt:, Törölt: amely az SWOT analízisen keresztül átvezet a programozási munkaszakaszba, így megalapozza a fejlesztendő prioritások hangsúlyait és sorrendiségét. Törölt: a Törölt: kel Törölt: A j Törölt: ek Törölt: állt össze Törölt: javasolt széleskörű egyeztetése mindhárom szektor (profitorientált, non profit, és állami önkormányzati ) szereplőivel. A programozási munkaszakaszban be kell építeni a helyzetfeltárásba az írásos reflexiókat a dinamikus tervezés elve mentén, és figyelembe véve a véleményeket kell kialakítani a program cél-, eredmény-, és hatásrendszerét. Törölt: Záhony és Térsége Vállalkozási Övezet közlekedésfejlesztési és logisztikai program Törölt: Csak így érhető el a széleskörű társadalmi gazdasági támogatottság a megvalósítás során Kárpátalja és Szabolcs Szatmár - Bereg megyében. Excellence Rt. 3

4 1 A PROGRAM CÉLTERÜLETÉNEK LEHATÁROLÁSA Formázott: Felsorolás és számozás Kárpátalja Kárpátalja, a Kárpátok övezete és a Közép-dunai-alföld között, Kelet-Közép- Európában található. Kárpátalja, mint közigazgatási egység (oblast) 1946 január 22-én jött létre. Kárpátalja km 2 kiterjedésű területen fekszik, lakossága 1,3 millió fő, megyeszékhelye Ungvár (Uzhgorod). A területen 13 járás, 10 nagyváros (megyei alárendeltségű városok: Ungvár, Beregszász, Munkács és Huszt, járási alárendeltségű városok: Szolyva, Ilosva, Técső, Nagyszőlős, Rahó és Csap), 20 un. városi jellegű település és 579 község található. Természet-földrajzi viszonylatban Kárpátalja 2 tájegységre osztható: hegyvidéki (a Kárpátok) és alföldi (Kárpátaljai Alföld). A terület nagyobb részét (86%) hegyek és előhegyek borítják, Kárpátalja legmagasabb pontja a Hoverlán található Csornogorai hegytömb, mely méter magas. A terület legalacsonyabb pontja (101 m mélyen a tenger szintje alatt) megyénk másik végében Oroszgejőcön (Ungvári járás) található. Kárpátalja (mint Ukrajna nyugati része) 460 kilométer hosszan négy országgal határos: északnyugaton Lengyelországgal (a határ hossza 33,4 km - Nagybereznai járás), nyugaton Szlovákiával (98,5 km - Ungvári és Perecsenyi járás), délen Magyarországgal (130 km - Ungvári, Beregszászi, Nagyszőlősi járás), délkeleten Romániával (205,4 km - Rahói, Técsői és Huszti járás). A határ északon és északkeleten (Nagybereznai, Volóci, Ökörmezői, Técsői és Rahói járás) húzódik, a Lvivi (Lembergi) megyével (85 km hosszan) és az Ivano-Frankivszki megyével (180 km hosszan) határosan. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Magyarország északkeleti részén helyezkedik el, km 2 -es területével a Magyar Köztársaság 6,4 %-át alkotja és ezzel az ország megyéi között a 6. helyet foglalja el. Speciális geopolitikai helyzetét a három határmentiség determinálja, Romániával, Ukrajnával és Szlovákiával határos. Az országon belüli szomszédai Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyék. Összesen 229 település található a megyében, melyből egy megyei jogú város (Nyíregyháza) és 19 város. A megye 10 statisztikai-tervezési körzetre oszlik, az önkormányzati (kistérségi) társulások száma 17. Az állandó lakosok száma fő. Törölt: 8 Törölt: 6 A megye az Alföldön belül két középtájra, a Nyírségre és a Felső-Tisza vidékre terjed ki. A Nyírség területének nagyobb része, mintegy 78%-a, a Felső-Tisza vidék kistájai közül a Rétköz teljes egészében, a Szatmári- és Beregi-síkság, valamint az Ecsedi- Excellence Rt. 4

5 láp területének csak a nyugati pereme tartozik a megyéhez, míg a nagyobb keleti rész átnyúlik az országhatáron túl Kárpátaljára és Romániába. A Magyar Köztársaság megyéi közül egyedül Szabolcs-Szatmár-Beregnek van ukrán határszakasza. Excellence Rt. 5

6 2 BELSŐ ERŐFORRÁSOK Formázott: Felsorolás és számozás 2.1 Demográfia Kárpátalja A terület lakosainak száma 2001 január 1-jei adatok alapján 1 millió 282 ezer fő, amely Ukrajna lakosságának 2,6%-át képezi. A lakosság 38,9%-a (499,1) városban, 61,1%-a (782,9) faluban él. Ungváron 126,3 ezer ember él, a további 260 ezer 176 hegyvidéki településen osztozik. A vidék népsűrűsége 100,2 fő/km 2, s ezzel a 6. helyen áll Ukrajnában. Kárpátalja Ukrajna legfejletlenebb vidékei közé tartozik. Az 1989-es népszámlálás adatai alapján a megyében a következő nemzetiségek éltek: - ukránok 78,4%, azaz ember, Kárpátalja legmeghatározóbb nemzetisége. Négy sajátos etnikai csoportot alkotnak: a bojkok - Volóci és Ökörmezői járás, a lemkik - Nagybereznai járás, a huculok - Rahói járás, és a dolinyákok - alföldi és hegyaljai járás. - magyarok 12,5%, ami számszerűsítve főt jelent: Beregszászi, Nagyszőlősi, Ungvári, Huszti járás. - oroszok 4,0%, fő: Ungvár, Munkács, Szolyva, Csap. - románok 2,4%, fő: Aknaszlatinai járás. - cigányok (romák) - 1%, fő: Ungvár, Beregszász, Szolyva, Királyháza, Munkács, Tiszaújlak. - szlovákok - 0,6 %, fő: Ungvári, Szolyvai és Perecsenyi járás. - németek - 0,3 %, fő: Pósaháza (Pávsino), Pálánok, Kékesfüred (Szinyák), Királymező (Uszty-Csorna), Técső, Németmokra. - zsidók - 0,2 %, ember: Ungvár, Munkács, Huszt. - fehéroroszok (beloruszok) - 0,2 %, fő: Ungvár, Munkács. - csehek, lengyelek, olaszok, örmények, azerbajdzsánok és más nemzetiségek - 0,6 %, ami közel embert jelent. Ungvár, Munkács, Huszt, Rahó. Az élveszületések száma 2000 ben , míg a halálozások száma volt. Kárpátalján a halálozások száma Ukrajnában a legkisebb. Kárpátalja Ukrajna egyetlen vidéke, ahol a születettek száma meghaladta a halálozást - +0,4 (Ukrajnában -7,5, Iváno-Frankovszkban -1,8, Lembergiben -3,3, Ternopolban -4,4). Excellence Rt. 6

7 Az elhalálozás okai között Kárpátalján leggyakrabban a szív és érrendszeri (544,5), a daganatos (131,4), valamint a légúti megbetegedések szerepelnek (56,7). A lakosság migrációját 3 fő szegmensben lehet elemezni. 1. belsőregionális migráció (Kárpátalján belül) 2. interregionális migráció (Ukrajnán belül) 3. országközti migráció ben a megyébe fő települt be, hagyta el a megyét (vagyis a migráció szaldója ). Ezen belül a belsőregionális migrációban az érkezők száma: 6.040, a távozóké: 6.040, az interregionális migrációban az érkezők száma: 3.134, a távozóké 4.373, valamint az országközti migrációban az érkezők száma: 409, a távozóké Migrációs intenzitás a megyében (1000 fő lakosra leképezve): 1998-ban a migránsok összáma 16,8 volt, (ebből érkezők: 7,5, távozók 9,3), 1999-ben a migránsok összáma 16,4 volt, (ebből érkezők: 7,1, távozók: 9,3), 2000-ben a migránsok összáma 16,9 volt, (ebből érkezők: 7,5, távozók: 9,4). Az aktív korú lakosság Kárpátalján 2000-ben 782,9 ezer fő volt, amely az évi adatnál mindössze 1,8%-kal több (1999-ben 775,1, 1998-ban 769,1). A térségben foglalkoztatottak aránya az állandó lakosokhoz mérten 2000-ben 42,8% volt (1999- ben 43,2%, 1998-ban 44,0%). Gazdasági tevékenységgel foglalkozók száma 2000-ben 545,8 ezer fő, 1999-ben 552,7, 1998-ban 563,4 ezer fő volt. A lakosság átlag életkora 1998-tól lassú, de fokozatos növekedést mutat, így az átlagéletkor 2001-ben 34,8 év volt, amely az ukrán átlag 90%-a (Ukrajnában ugyanez 38,5 év), 1999-ben 34,4 év (Ukrajnában 38,0), valamint 1998-ban 34,0 év (Ukrajnában 37,8 év) volt. Kárpátalja lakossága 1998-tól számítva fokozatos csökkenést mutat: 2001-ben 1.282,0 ezer fő (ebből 51,8% nő, 48,2% férfi), 2000-ben 1.284,0 ezer fő, 1999-ben 1.287,4 ezer fő, 1998-ban 1.288,2 ezer fő 1990-ben 1.258,1 ezer fő volt. A Kárpátalján regisztrált munkanélküliek száma az egyik legmagasabb Ukrajnában, 6,1% (2001 január 1-én ez főt jelentett), (2000-ben 5,8%-ot, azaz főt) (1999-ben 5,0%-ot, főt) és (1996-ban 0,9% főt). Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében él az ország lakosságának 5,7%-a, január 1-én ez 570 ezer főt jelentett. A megyeszékhelyen, Nyíregyházán 112,5 ezer lakos él. Törölt: XXX Törölt: Szabolcs Szatmár Bereg megye km 2 -es területével Magyarország 6,4 %-át foglalja el. Excellence Rt. 7

8 A megyében 2000-ben a népsűrűség 96 fő/km 2, ez 12 fővel az országos átlag alatt marad (1. számú táblázat). A városi lakosság aránya 45,14%, azaz a lakosság közel fele városokban él. Törölt: 1999 A természetes szaporodás alacsony aránya miatt csökkent a lakosság száma, a megyét tekintve 295 fővel. Az élveszületések száma nem csökkent jelentősen 2000-ben az előző évihez képest, a halálozások száma pedig visszaesett a 80-as évek átlagára, ami számszerűsítve 260 halálesettel kevesebbet jelent. A vándorlási különbözet negatív értéket mutat, az elmúlt három év átlagában mintegy ezer fővel csökkent e miatt a megye lakossága (2. számú táblázat). A foglalkoztatottak aránya a megye lakosságához képest 13,8%, a gazdaságilag aktív korú lakossághoz képest 59,25%, így ez nagyjából megfelel az országos átlagnak (60%). Az öregségi nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők aránya 25% az összlakosság arányához képest. Az országos átlaghoz képest kedvező korösszetétel sem tudja ellensúlyozni az elöregedési folyamatot. A ben elhunytak (7.131 fő) 74,3%-a a hatvan év feletti. A mortalitási mutatókat tekintve az összes haláleset halálokok szerinti csoportosításában első helyen áll a keringési rendszer betegségei következtében elhunytak (49,5%), második a daganatos betegségben elhunytak (24,5%) és harmadik a külső okokra (öngyilkosság, baleset, stb.) visszavezethető halálnem (8.3%). Jelentős az emésztőrendszer betegségei következtében bekövetkezett elhalálozások száma is (7,9%). Ez utóbbin belül 57,5%-ot tesz ki az alkoholos eredetű májbetegség következtében elhunytak száma, ami az összes halálok 4,5%-át (325 fő) adja. 2.2 Gazdasági struktúra és gazdaságfejlesztés Formázott: Felsorolás és számozás Általános gazdasági struktúra Kárpátalja A GDP Kárpátalján 1999-ben 1,64 millió grivnja volt (ami kb. 400 ezer USD-nak felel meg, midez 1,1%-kal volt több 1998-hoz képest). Az egy főre jutó GDP 1999-ben grivnja volt (ez kb. 310 USD-t jelent). Kárpátalja gazdasági szerkezete az utóbbi években, főleg a 90-es évek vége óta, jelentős változásokon ment keresztül. Így az ipari termelés és a szolgáltatások volumene a megyei GDP-ben a mezőgazdaság javára csökkent, amely ma 1/3-át képezi Kárpátalja gazdasági struktúrájának január 1-i adatok alapján Kárpátalján gazdálkodó szervezet működött, ezen belül a legnagyobb aktivitás a következő ágazatokban volt megfigyelhető: közlekedés és távközlés (71%), mezőgazdaság (68%), közellátás és értékesítés (68%). Excellence Rt. 8

9 A mai Kárpátalja gazdasági életében egyre meghatározóbb szerepet játszanak a kisvállalatok (KV), melyek az aktívan működő megyei vállalatok 67%-át adják (a magántulajdonban lévő kisvállalatok száma ebből 93%.) A megyei mutatók 20%-át kisvállalatok termelési volumene teszi ki. A térségben a kis és középvállalatok az informatikai szolgáltatások, a kereskedelem, az élelmiszeripar gazdasági ágazatokban vannak jelen. Ami Kárpátaljai szinten a gazdasági fejlődést illeti, a legmagasabb indexek az Ungvár, Munkács városokra és az Ungvári, Técsői, Beregszászi járásokra jellemzők. Itt az ipari vállalatok 60%-ban, az építőipar 76%-ban, kereskedelem és az élelmiszeripar 73,2%-ban vannak jelen. Kárpátalja nyugati részében a mezőgazdaság dominál (67,9% mezőgazdasági vállalat) január 1-i adatok alapján Kárpátalján a tulajdonviszonyok a gazdaság területén a következők: - magántulajdonban 4.192, - állami tulajdonban 703, - önkormányzati 1.696, - közös tulajdonban 8.716, - nemzetközi szervezetek és külföldi jogi személyek tulajdonában 170 vállalat található. A 2001-es statisztikai adatok alapján Kárpátalján a külföldi tőke rátája a következőképp alakult: 2001-ben 92,2 millió USD, 2000-ben 73,8 millió USD, ben 64,9 millió USD. Vagyis Ukrajnában a külföldi tőke beáramlási listáján Kárpátalja a második helyet foglalta el Lemberg (Lvivska) megye után. A gazdasági ágazatok szerint 2001-ben az iparban 61,5 millió USD, a kereskedelemben és az élelmiszeriparban 10,8 millió USD, a szolgáltatóiparban 8,2 millió USD, az erdőgazdálkodásban 5,1 millió USD, az építőiparban 2,0 millió USD, a mezőgazdaságban 183 ezer USD a külföldi tőke mértéke Kárpátalján ben a magyarországi külföldi tőke 16,5 millió USD volt, melyből Kárpátaljára az iparban 5,7 millió USD, a mezőgazdaságban 99 ezer USD, az erdőgazdálkodásban 144 ezer USD, közlekedésben és távközlésben ezer USD, az építőiparban 605 ezer USD, a kereskedelemben és az élelmiszeriparban 2,7 millió USD, a szolgáltatóiparban 104 ezer USD, az informatikai szolgáltatásban 104 ezer USD, a termelőiparban 7 ezer USD összeg mértékig jutott tőke. Kárpátalja részesedése Ukrajna külkereskedelmében Magyarország vonatkozásában folyamatosan növekszik, hiszen az 1996 évi 7% -hoz képest 2000-ben ez az arány 16,4% volt. Ukrajna külkereskedelmének volumene Magyarországgal 2000-ben 536,3 millió USD, (ezen belül Kárpátalja részesedése 87,7millió USD), 1999-ben 440,9 millió Excellence Rt. 9

10 USD, (ezen belül Kárpátalja részesedése 64,7millió USD), 1998-ban 495,6 millió USD, (ezen belül Kárpátalja részesedése 54,8 millió USD), 1997-ben 567,3 millió USD, (ezen belül Kárpátalja részesedése 53,1 millió USD), 1996-ban 650,5 millió USD volt (ezen belül Kárpátalja részesedése 45,4 millió USD). Vagyis 2000-ben Kárpátalja Magyarországgal bonyolított külkereskedelmi forgalma 87,7 millió USD-t tett ki. Ez 1/3 résszel nagyobb az évivel szemben, tekintve, hogy a 4 év alatti átlagos növekedés 17,9%-ra tehető. 1 A Miniszteri Kabinet július 10-én életbe lépett «Az állampolgárok által Ukrajna vámterületére behozott élelmiszerek»-ről szóló rendelete, melynek értelmében a behozott termékek értéke nem haladhatja meg az 50 ECU-t és a behozható áruk termékenkénti mennyisége is korlátolt. Figyelembe véve a megye határmenti elhelyezkedését, a hazai élelmiszeripari termékek hiányos kínálatát, valamint a régió igen magas szintű munkanélküliségét, tagadhatatlan, hogy a fent említett rendelet negatívan hat Kárpátalja gazdasági helyzetére, korlátozza a külkereskedelmi áruforgalmat, főként az árubehozatalt. A külkereskedelmi tevékenység egyik fontos eleme a szolgáltatói szféra működtetése. A szolgáltatások esetében a külkereskedelmi forgalom 1999-évhez képest 2000-ben 13,1%-kal növekedett, ami 4,9 millió USD-t jelent. Figyelemre méltó az is, hogy a szolgáltatások közül a fuvarozási 87,5%-ot, a turisztikai jellegű 9,0%-ot, a termékfeldolgozás 16,0%-ot képez. A jelen feltételek mellett Kárpátalja gazdaságának fejlődésében fontos szerepet játszik a gazdasági kapcsolatok erősítése, hiszen ez ad lehetőséget az ipari termelés stabilizálódására, a versenyképes hazai termék létrehozására. Magyarország és a nála hatszor nagyobb területű Ukrajna rendkívül fontos kereskedelmi partnerei egymásnak, valamint Magyarország számára az is igen fontos, hogy a keleti piacok elérésében meghatározó szerepet játszanak az ukrán vasútvonalak és autóútvonalak. A két ország gazdasági kapcsolatrendszere tulajdonképpen május 31-én kezdődött, mikor még a Szovjetunió keretébe tartozó Ukrajna és a Magyar Köztársaság kormányai aláírták a kereskedelmi-gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésről szóló egyezményt. Az önálló kapcsolatnak azonban megvoltak a maga gyökerei, hiszen az ezt megelőző években a szovjet-magyar áruforgalom százaléka esett Ukrajnára. Az időközben kialakult áruforgalom jól tükrözi az ukrán gazdaság jelenlegi lehetőségeit: a magyar import - ami Budapest számára igencsak kedvező - elsősorban alap- és nyersanyagokat tartalmaz. A mára mintegy 250 céget számláló stabil mag az áruforgalom felét bonyolítja le. Az ukrán import meghatározó termékei az élelmiszerkészítmények, aminek jelentős részét a határmentén tevékenykedő vállalkozások realizálták kistételes értékesítés formájában. A legdinamikusabban fejlődő és a konjunkturális ingadozásnak legkevésbé kitett magyar árucsoport a gyógyszerek. Fejlődik a gépipari behozatal is, ugyanakkor az életbe lépett ukrán törvények miatt töredékére esett vissza a 1 Az 1996-os adatok azért meghatározóak, mert még 2001-ben sem sikerült elérni a 1996-os szintet. Excellence Rt. 10

11 korábban meghatározó gépjármű export, más okok miatt pedig gyakorlatilag teljesen megszűnt az autóbusz import. A Magyarországra irányuló ukrán exportban az ásványi termékek, ezen belül az energiahordozók és a villamos energia a meghatározó tétel, jelentős ezen kívül a vegyipari alapanyagok kivitele is. A tradicionálisan Ukrajnából származó magyar importtermékek a kohászati alapanyagok, amelyek átlagosan az összimport 10%-át teszik ki. A megemelt ukrán behozatali vámok miatt csökkenőben van az élelmiszerek és a közvetlen fogyasztásra szánt termékek súlya. Igaz, hogy Ukrajnában nehéz feltételek között kell a külföldi beruházóknak tevékenykedniük, ám Magyarország szemszögéből a földrajzi közelség, az időközben kialakult személyes kapcsolatok segítenek megoldani a felmerülő problémákat. Másrészről pedig a két ország közötti kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok jogi bázisa kialakultnak tekinthető. A vállalkozók biztonságát szolgálják a beruházások közös védelméről szóló államközi megállapodások. Az áruforgalom lebonyolításának jogi kereteit a közúti, légi, vasúti közlekedésről szóló, a tranzit kérdéseit szabályozó kormányközi egyezmények teremtik meg. A szakértők továbbra is kiaknázatlan lehetőséget látnak a határmenti együttműködésben. Az EU-csatlakozás fényében teljesen új megvilágítást kaphat a Csap-Záhony vasúti átkelő, az EU majdani keleti határának egyik legfontosabb közlekedési csomópontja lehet. A 2001 január 1-i adatok alapján külföldi tőke bevonásával Kárpátalján vállalat jött létre, ezen belül 105 kizárólag külföldi tőkéből ben 38%-kal nőtt az Ukrajnába irányuló magyar export, valamint 1999-hez képest a Magyarországra irányuló ukrán kivitel 8%-kal növekedett. A magyar kivitel 1/3 részét a könnyűipari termékek exportja valamint a könnyűipari kooperáció, több mint felét pedig a gépipari, a mezőgazdasági, a fa és erdőipari termékek exportja képezi. Kárpátalján, mint Ukrajnában általában minőségi szabályok, szabályozások élnek árukra, termékekre stb. vonatkozóan, viszont EU konform minőségbiztosítás még nem létezik. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében termelték meg az országos bruttó hazai termék 3,1%-át 1999-ben, 353 milliárd forint értékben, amely egy főre 618 ezer forintot jelent. Mind a megyei, mind az egy főre jutó mutató értéke folyamatosan növekszik, azonban az 1999-es növekedés mértéke az 1998-as évinek alig haladta meg a felét Excellence Rt. 11

12 és így a megye az egy főre jutó GDP tekintetében a megyék rangsorában 2 az addigi 19. (utolsó előtti) helyről 1999-ben az utolsóra esett vissza. Míg 1997-ben az egy lakosra jutó GDP megyei értéke még az országos átlag 58%-át tette ki, addig ben ez az arány már csak 55%, tehát a megye lemaradása tovább nő. A beruházások értéke 2000-ben valamivel több, mint 63 milliárd forint volt, amelynek döntő hányada az ipar, illetve a szállítás, posta, távközlés gazdasági ágakba irányult. A megyében regisztrált társas vállalkozások száma volt, az ehhez társuló egyéni vállalkozásokkal együtt összesen vállalkozás működött év végén. A vállalkozásokból korlátolt felelősségű társaságként, 68 pedig részvénytársaságként üzemelt. A társas vállalkozásoknak kevesebb, mint 10%-a alkalmaz tíz, vagy e fölötti létszámú munkaerőt és a működő társas vállalkozások átlagos tőkenagysága is rendkívül szerény, a vállalkozási szerkezet elaprózódott, emellett az önfoglalkoztatási kényszer miatt létrejött vállalkozások a mikro és kisvállalkozások között viszonylag nagyobb súlyt képvisel. Törölt:. A működő vállalkozások száma alapján vizsgálva az ágazati megoszlást a következő eredményeket kapjuk: A mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat gazdasági ág aránya a megyében 9,1% körül alakul (országos szinten 3,5%). Ugyanez az adat a társas vállalkozások esetén 7,4%, amelyből egyértelműen látszik, hogy a mezőgazdaság nem csak az egyéni, hanem a vállalkozások esetén is nagyobb szerepet játszik az országos átlagnál. Az ipar és az építőipar területét összevontan tekintve a működő vállalkozások esetében az arány 16,8%, amin fele-fele arányban osztozik az építőipar és az egyéb ipari tevékenységek. Ha csak a társas vállalkozásokat tekintjük, akkor ez az arányszám az összes társas vállalkozáshoz képest 6,3%. Ez szintén jó közelítéssel fele-fele arányban jelenti az építőipart és az építőipari tevékenységbe nem sorolt ipari tevékenységet. A megyében még jelentős arányt képviselnek az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás gazdasági ágba tartozó működő társas vállalkozások (10,8%), és a kereskedelmi, javító tevékenységet folytató társas vállalkozások (17.6%) (3. számú táblázat) ben 653 külföldi érdekeltségű vállalkozás működött a megyében, amelyek összesített jegyzett tőkéje 21,4 milliárd forint. Az előbbi érték az országosnak 2,6, az utóbbi viszont csak 0,6%-a, ami arra utal, hogy az itt működő külföldi vállalkozások 2 19 megye + Budapest Excellence Rt. 12

13 tőkeellátottsága gyengébb, mint az országos átlag. A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei KSH tájékoztatása szerint a befektetők sorrendje a megye tekintetében a következőképp alakul: első helyen az USA, másodikon Németország és harmadik helyen Svájc szerepel. Az ukrán befektetések mértékére nincs mért adat, becslésük szerint az egyéb kategóriába tartozó országok (Kína, Ukrajna, stb.) közül az ukrán befektetések aránya a legnagyobb, így jó közelítéssel mondhatjuk, hogy hozzávetőlegesen 150 millió Ft a megyei székhelyű, ukrán érdekeltségű tőkearány. Az Európai Uniós csatlakozást tekintve a minőségbiztosítási tanúsítványok megszerzésének hiánya egyre inkább, sok esetben automatikusan elzárja a céget számos kapcsolódási lehetőségtől, megrendeléstől, pályázati lehetőségtől, hiszen az EU-piacok többségén megkövetelik a tanúsítványok felmutatását elején a megyében nem érte el a 30-at az ISO-minősítést szerzett cégek száma, azonban a közepén végzett felmérések szerint már 57 ilyen cég található, amely még az Észak-Alföld megyéinek teljesítményével összehasonlítva is kedvezőtlen helyzetet mutat. A megye a cégek száma mellett az érintett települési kört tekintve is a lemaradók közé sorolható (Nógráddal, Békéssel, Somoggyal együtt). A terjedés kezdeti fázisára, egyúttal Nyíregyháza viszonylagos dinamikájára utal, hogy a "tanúsított" cégek bő fele a megyeszékhelyen található, s rajta kívül csak néhány városban, illetve községben (összesen 16 településen) jelent meg ez az "innováció". Mátészalka, Kisvárda, Tiszavasvári, Záhony 3-4 vállalkozása rendelkezik ISO 9000, illetve sorozatú tanúsítvánnyal, mely megfelel a dunántúli hasonló méretű városok átlagos aktivitásának. Rajtuk kívül a városok közül még Baktalórántháza, Nagykálló, Rakamaz, Máriapócs és Ibrány rendelkezett a vizsgálat időpontjában minősített társasággal, emellett Nyíregyháza környékéről három (Nyírtelek, Nyírbogdány, Apagy), a kisvárdai térségéből két (Tuzsér, Anarcs) falu, illetve Timár község helyi gazdaságában jelent meg ez a típusú újdonság. A megye elmaradott térségei (a megye keleti fele) összefüggő perifériát jelentenek az innováció terjedése szempontjából, illetve arra utal, hogy az itteni cégek kapcsolatrendszere döntő mértékben a helyi-térségi keresletre, vagy a minőségi elemekre érzéketlenebb belföldi és keleti piacokra korlátozódik. A minőségbiztosítás hiányának elsősorban azért önmagán túlmutató a jelentősége, mert egyre inkább a piacbővítés korlátjává válhat, márpedig a megye által olyannyira szükséges dinamika és foglalkoztatás-bővítés, illetve a helyi középvállalkozások megerősödése, terjeszkedése csak bővülő piacok révén következhet be, az EU-csatlakozás után pedig a versenyképesség általánosan nélkülözhetetlen elemévé válik. A minőségbiztosítás terjedésének folyamata mindazonáltal még országosan is a fellendülés fázisában van, a terjedés üteme Excellence Rt. 13

14 gyorsuló, és a megye cégeinek még megvan a lehetőségük az elmaradás behozására Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Formázott: Felsorolás és számozás Kárpátalja Európa-szerte kevés olyan vidék van, amely vetekedhet a Kárpátalján található zöldövezeti területek mennyiségével és minőségével. Kárpátalján közel 200 magasnövény fajt tartanak számon, melyekből sajnos 44-et a kipusztulás veszélye fenyeget. A vidék erdeinek összterülete ha, ami a megye területének 56,4%- át képezi. Az erdei fajok közül legelterjedtebbek: a bükk (58%), a fenyő (31%), a tölgyfa (7%), de megtalálható itt többek között a nyírfa, vörösfenyő, égerfa, gyertyánfa, tiszafa, gyantás fenyő, kőrisfa és a juhar is. Ezek a fafajták általában a hegyekben honosak, a barna erdei és hegyi tőzeges gyeptalajokat kedvelik, a jobb minőségű síkvidéki podzolos gyeptalajon és a barna podzolos talajon terjedtek el. A Kárpátaljai mezőgazdasági termékek rátája ukrán viszonylatban csekély, mindössze 2,5%. Kárpátaljai mezőgazdasági termelés volumene 2000-ben 592,8 millió grivnja volt, ezen belül a növénytermesztés 298,7 millió grivnját, az állattenyésztés 294,1 millió grivnját tett ki. A növénytermesztésen belül a burgonya és zöldségfélékre 169,5 millió grivnja, bogyós gyümölcsökre és szőlészeti termékekre 77,1 millió grivnja, gabonafélékre 34,8 millió grivnja jutott). Az állattenyésztésen belül a sertés és a szárnyasok nevelésére 147,8 millió grivnja, a tejtermelésre 110,3 millió grivnja, a tojásra 28,3 millió grivnja jutott) ben a mezőgazdasági termelés volumene 548,0 millió grivnja volt, (ezen belül a növénytermesztésre 241,5 millió grivnja, az állattenyésztésre 306,5 millió grivnja jutott) ban a mezőgazdasági termelés volumene 542,1 millió grivnja volt (ezen belül a növénytermesztésre 213,5 millió grivnja, az állattenyésztésre 328,6 millió grivnja jutott). Kárpátalján a mezőgazdaság termelési volumene 2000-ben 0,7%-kal növekedett az 1999-es értékhez képest (1998-hoz képest az 1998-as növekedés 1,1% volt). Kárpátalja földjeinek kihasználtságát - amely összesen 1.275,3 ezer ha jól mutatják a 2001 január 1- i adatok, mely szerint - a mezőgazdaságra alkalmas területek 37,6%-át (479,7 ezer ha.), 3 Kitörési lehetőségek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete Excellence Rt. 14

15 - az erdők és más erdőtelepített területek 56,4%-át (718,6 ezer ha), - az üres mocsaras földek 0,1%-át (0,9 ezer ha), - az növényzet nélküli üres földek 1,1%-át (14,5 ezer ha), - a vizek 1,4%-át (18,2 ezer ha), - a beépített földek 3,4%-át (43,4 ezer ha) hasznosították. A 2001 január 1-i adatok alapján a Kárpátaljában több éven keresztül használt mezőgazdasági földjei 6,3%-a ültetvény, 28,8%-a legelő, 19,0%-a parlag, míg 45,9%-a szántóföld. A mezőgazdasági termékek termelőinek száma: - A 2001 január 1-i adatok alapján Kárpátalján hektáron 1.459, 2000-ben ha-on 1.400, 1999-ben ha-on farmergazdaság működött. - A 2001 január 1-i adatok alapján Kárpátalján összesen mezőgazdasági vállalat működött (ezen belül 19 volt kollektív gazdaság, volt farmergazdaság, 295-en foglalkoztak háztáji gazdálkodással, 66,9 ezer ember volt földtulajdonos) ben Kárpátalján összesen mezőgazdasági vállalat működött, (ezen belül 25 volt kollektív gazdaság, volt farmergazdaság, 304-en foglalkoztak háztáji gazdálkodással, 68,2 ezer ember volt földtulajdonos) ben, Kárpátalján összesen mezőgazdasági vállalat működött (ezen belül 29 volt kollektív gazdaság, volt farmergazdaság, 305-en foglalkoztak háztáji gazdálkodással, 66,9 ezer ember volt földtulajdonos). Kárpátalján a gyümölcstermesztés 2000-ben 103,6 ezer tonna, 1999-ben 47,0 ezer tonna, 1998-ban 61,6 ezer tonna volt (megjegyezzük, hogy 1990-ben 138,8 ezer tonna volt ez az érték). A szőlészet termése 2000-ben 41,9 ezer tonna, 1999-ben 23,7 ezer tonna, 1998-ban 14,4 ezer tonna volt (1990-ben 28,5 ezer tonna volt). Kárpátalján az évelő ültetvények, gyümölcsösök 2000-ben 14,8 ezer ha-t, 1999-ben 15,7 ezer ha-t, 1998-ban 16,5 ezer ha-t foglaltak el. (1990-ben ez a terület 33,6 ezer ha volt). Kárpátalján az évelő szőlőültetvények 2000-ben 5,2 ezer ha-on, 1999-ben 5,7 ezer ha-on, 1998-ban 6,0 ezer ha-on működtek (1990-ben a termelés 7,6 ezer ha-on folyt). Excellence Rt. 15

16 A Kárpátaljai agroipari komplexum fontos ágazata az élelmiszeripar, amely jelenleg 500 vállalatot egyesít. A 2001 január 1-i adatok alapján Kárpátalján a fő prioritási tevékenységek a következők: - a szőlészet (az élelmiszeripar 28%-a), - az alkoholmentes italok előállítása és az ásványvizek palackozása (18%), - a kenyérsütési ipar (14,4%), - a konyhai só kitermelése (8%). Szabolcs-Szatmár-Bereg megye A megyében működő mezőgazdasági vállalkozásokat 2000-ben egyéni és 800 társas vállalkozás képviselte. A 2000-es mezőgazdasági összeírás által regisztrált, ténylegesen érdemi mezőgazdasági tevékenységet folytató közel 100 ezer az országos szám bő tizedét kitevő szabolcs-szatmár-beregi egyéni gazdaság az erdővel együtt számított terület 2/3-át használta. A 10 ha-nál kisebb gazdaságok aránya a földterületből ugyancsak mintegy 2/3-os, ez kb. négy-ötszöröse az EU-országok hasonló arányának. E rendkívüli elaprózottság összefogás, szövetkezés nélkül rontja a termelők piaci pozícióját, nehezíti az ágazatba való tőkebevonást, s még igen munkaintenzív művelés mellett sem teszi lehetővé nagyszámú életképes családi gazdaság számára a mezőgazdaságból való tisztességes megélhetést. Ezt bizonyítja a mezőgazdaági összeírás adata is, hiszen 1999-ben csak az egyéni gazdaságok tizede állított elő mezőgazdasági terméket 1 millió forintot meghaladó értékben, annak ellenére sem, hogy 1 ha területre vetítve a megye egyéni gazdálkodói az országoshoz hasonló termékértéket produkáltak. Ráadásul e tekintetben is tükröződik a megye oly sok tekintetben megfigyelhető szétszakadása, hiszen a probléma épp a megye keleti felének periférikus, halmozottan hátrányos helyzetű kistérségeiben koncentrálódik. 4 A mezőgazdasági terület használata a következőképp alakult: hektáron gazdálkodó szervezetek, hektáron pedig egyéni gazdálkodók termeltek. A megyében az országos átlaggal összevetve jelentős a gyümölcstermesztés. A gyümölcsös termőterületből hektárt használnak a gazdasági társaságok és 396 hektárt a szövetkezetek. 4 Kitörési lehetőségek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, MTA RKK Alföldi Tudományos Intézete Excellence Rt. 16

17 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található földterület megoszlása megegyezik nagyjából az országos arányokkal, a megye 623,3 ezer hektárjának 45,5%-a szántó, 18,2%-a erdő és 0,57%-a nádas, egyedül a gyümölcsösök területén nagy az eltérés, itt az országos 1% helyett 4% a megyén belüli arány (4. számú táblázat). A növénytermesztés vonatkozásában a burgonya esetén az országos betakarított terület 16%-a, kukoricánál 7%-a, cukorrépánál 4%-a, búzánál pedig 2%-a tartozik a megyéhez. A búza és a cukorrépa esetében a termésátlag gyakorlatilag megegyezik az országos értékkel, a kukoricánál annak 85%-a, a burgonyánál pedig 74%-a (5. számú táblázat). Az ország szarvasmarha- és sertésállományának 4,42, illetve 5,14%-a található a megyében. A 100 hektár mezőgazdasági területre jutó 10 szarvasmarha és 70 sertés az országos értéknek 71, illetve 81%-ának felel meg. A gyümölcstermelésben meghatározó az almatermesztés, emellett tulajdonképpen csak a szilva és a meggytermesztés mondható jelentősnek Ipar Törölt: Formázott: Felsorolás és számozás Kárpátalja Kárpátalja ipari termelési indexe 2000-ben 720,5 millió grivnja, (ami kb.125,5 millió USD-nak felel meg), 1999-ben 529,1 millió grivnja, 1998-ban 383,2 millió grivnja volt. A Kárpátalja ipari termelésének legdinamikusabb ágazatai 2000-ben a faipar (72%), a könnyűipar (61%) és a gépipar (50%). Az ipari termelés áruszerkezete 2000-ben a következőképpen alakult: a faipar (fafeldolgozás és papírgyártás) 35,2%-ban, az élelmiszeripar 25,6%-ban, a könnyűipar 10,9%-ban, a gépipar 8,7%-ban, építőipar 5,3%-ban, és a többi14,3%- ban részesedett. Az iparágak szerepe a megye fejlődésében, gazdasági mutatók szerint: - 71,8% a Kárpátalján bejegyzett vállalkozás, - 48,9% a Kárpátalja összvolumen gazdasági termelésének része, - 30,2% Kárpátaljai lakost foglalkoztató ágazat az ipar - 21,3% ipari terméket gyártó vállalat. Innovációs tevékenységet folytató ipari vállalatok Excellence Rt. 17

18 2000-ben összesen csak kettő vállalat végzett korszerűsítési tevékenységet. Új termékek előállítását és termelését folytatta 2000-ben 110, 1999-ben 95, 1998-ban 119 ipari vállalat (1991-ben viszont 400!). Új, progresszív technológiai folyamatok alkalmazása folyt 2000-ben 1, 1999-ben 6, 1998-ban 5 ipari vállalatnál (1991-ben viszont 190-nél!). Mechanikus és automata sorok beindítása történt 2000-ben 2, 1999-ben 3, 1998-ban úgyszintén 3 ipari vállalatnál (1991-ben ez a szám viszont 28 volt!). Az Ukrajna elnökének 1998 decemberi rendelete alapján Kárpátalján 30 évig egy különleges gazdasági övezet működik vámmentes területként. Kárpátalján nincs ipari park, vannak viszont szervezetek, alapítványok, melyek az ipari parkokhoz hasonlóan végeznek adekvát tevékenységet különféle szolgáltatásokat nyújtva. Ilyenek az általános üzleti, ingatlannal összefüggő, üzleti tanácsadói, pénzügyi, humán szolgáltatások. A Kárpátaljai Alapítvány a vállalkozások segítségére szolgál. Ezen szervezethez tartoznak: TES Foundation, Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ, Kárpátaljai Határ Menti Önkormányzatok Társulása, Kárpátaljai magyar vállalkozók szövetsége, Négyhatár vállalkozók szövetsége, Konszalting East. A termelési szférában olyan iparágakat emelhetünk ki, mint a gépgyártás és fémfeldolgozás (vasbeton elemek, vasöntvények, forgácsológépek, váltóárammal működő villanymotorok, villany és gázórák, automatizációs eszközök és pótalkatrészek, számítástechnikai eszközök és ezekhez pótalkatrészek gyártása - Kölcsény, Gyertyánliget, Munkács és Ungvár), élelmiszeripar (daratermékek, ásványvizek, alkoholmentes- és szeszesitalok, édesipari termékek, aszalt gyümölcsök, tartósított árucikkek, majonéz, ketchup, tejtermékek, olaj, liszt, kenyér és egyéb pékáru, hús- és haltermékek, mustár, gyermektápszerek - Nagyberezna, Szerednye, Ilosva, Técso, Nagyszolos, Ungvár, Munkács); könnyűipar (ruha -és konfekcióáruk, fehérnemű és kötöttáruk, felsőruházati cikkek, cipőipar, filckalap gyártás, gyapjúszövetanyagok gyártása - Nagyszolos, Huszt, Munkács, Ungvár), építőipar (építési tégla, tetőcserép, építési mész - Huszt, Nagyszolos, Ungvár), cellulózipar (faipari termékek, fűrészáru, karton, faszén, préselt furnér, bútor, faanyag - Nagybocskó, Rahó, Perecseny, Szolyva, Ökörmező, Volóc, Királymező, Tereszva, Dolha, Munkács, Ungvár, Tiszaújlak), bányaipar (ásványi kincsek-muzsaly, Ókemence, Ilonca, Aknaszlatina); külön iparágként működik az energetika (Talabor- Nagyági vízi erőmű, ungvári hőerőmű és 3 nemzetközi villamos távvezeték). Excellence Rt. 18

19 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az iparban működő vállalkozás 55%-a egyéni vállalkozás, a társas vállalkozásoknak pedig 53%-a kft, 38%-a bt, 1%-a részvénytársaság. A vállalkozások 86,3%-a maximum 9 főt foglalkoztat, 50 fő felett csak a vállalkozások 3,8%-a foglalkoztat. Az iparban termelt fontosabb termékek szinte mind ruházati termékek, illetve a különböző italok (alkoholmentes italok, ásványvíz, gyümölcslé, tej). Az országban az iparban alkalmazásban állók 4,1%-a dolgozik a megyében, főként a feldolgozóiparban. 6,5 ezer fő élelmiszer, ital, dohány gyártásával, 5,9 ezer fő textília, ruházati-, bőrtermékek gyártásával foglalkozik, 4 ezer főt a vegyiparban, 3,5 ezer főt pedig a gépiparban foglalkoztatnak. A megyei értékesítési bevétel 171,7 milliárd forint, az országos érték 2%-a, viszont 55,8% az export aránya, ami meghaladja az országos 52%-os arányt. Az ipari termelés értéke 1999-ben 151,3 milliárd forint volt, amely 2000-ben 15%-kal növekedett és ennek a 96%-a a feldolgozóiparban képződött. Az ipari termelés egészéből 21,55%, illetve 29%-kal részesedik az élelmiszer, ital, dohánygyártás illetve a textília, ruházati-, bőrtermék gyártás, 19,5 %-kal a vegyipar, 10,9%-kal pedig a gépipar. A villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás aránya csak 4% (6. számú táblázat). A megyében az ipari beruházások helyszínéül jellemzően az ipari parkok területét választottak a befektetők a meglévő infrastruktúra, a szolgáltatások és az önkormányzati adókedvezmények miatt. Jelenleg hét Ipari Park címmel rendelkező ipari park működik a megyében: Nyíregyházán, Csengeren, Fehérgyarmaton, Nyírbátorban, Mátészalkán, Tuzséron és Záhonyban. A Nyíregyházi Ipari Park 1997-ben nyitotta meg kapuit, jelenleg 120 hektár nagyságú területen várja a befektetőket, a város központjától 5 km-re, teljes infrastruktúrával. Jelenleg 68 hektárnyi terület szabad, a területen üzemcsarnokok, irodaépületek, raktárak és egyéb épületek vannak. Az első betelepülő a Flextronics International Kft. volt, amely 2000 februárjában kezdett építkezni, ma pedig már alkalmazottat foglalkoztat. A Flextronics mellett több új cég a Lanotte, Grand Logistic, Tantál Plusz, Reif Marketing Kft, Fémedző Bt. is települt az ipari park területére. Jelenleg egy gyógyszergyártó vállalat leendő területén régészeti feltárás miatt szünetel a beruházás kivitelezése, illetve öt-hat másik vállalattal tárgyalások folynak. Fehérgyarmaton májusa óta működik ipari park, 61 hektár területen. Jelenleg nem működik vállalkozás a területén, ahol ivóvíz, mobiltelefon hálózat és ipari áram Excellence Rt. 19

20 áll rendelkezésre. Az elsősorban élelmiszer feldolgozásban élen járó (zöldség és gyümölcs), illetve az utóbbi tíz évben egyéb ipari beruházásokkal is gazdagodott (finn evőeszköz gyártó cég, elektromos háztartási és kábelkötegeket gyűjtő cég), város Budapesttől 310, Nyíregyházától 69 km-re van, Románia és Ukrajna 25 km-en belül elérhető. A Csengeri Ipari Park a román határ közelében lévő település külterületén 11,86 hektáron egy m 2 alapterületű építménycsoporttal várja a befektetőket 1998 óta, amely befektetői igényeknek megfelelően addicionális területekkel bővíthető. Infrastrukturális ellátottsága: gáz, vízvezeték hálózat csatlakozás lehetősége, mobiltelefon hálózat, ipari áram. A településen jelenleg több nagyobb ipari üzem is működik, mint pl. a német Josef Seibel Kft. vagy a Szamos Cipőipari és Kereskedelmi Kft. A letelepedett cégek fő profilja a mezőgazdasági termékek feldolgozása. A település a csengersimai román határátkelőtől mindössze 8 km-re található. Mátészalkán, az optikai gyártás közép-kelet európai központjában szintén 1998 óta működik infrastruktúrával jól ellátott ipari park. Az ipari park összterülete 80 hektár, amelyből még 27 hektár szabad. Az ipari park területén hat vállalkozás működik jelenleg, melyből a legnagyobb a Carl Zeiss Optikai Kft. Az optomechatronikai vállalkozások közül a Carl Zeiss-en kívül több is található a területen, pl. a Hoya- Hungary Szemüveglencse Gyártó Kft. Ukrajna és Románia egyaránt hozzávetőlegesen 40 km távolságra található. Az ipari park területén pénzügyi, jogi és műszaki tanácsadás beindítását tervezik, illetve a következő szolgáltatások lesznek elérhetőek: területőrzés, ATM terminál, bankfiók, postai kézbesítő- és gyűjtőszolgálat, postafiók, telefonközpont, internet, fax, fénymásolás, nyomda, tárgyaló, előadóterem, rendezvényszervezés, időszakos üzemorvos, állandó ügyelet, éjszakai ügyelet, büfé, étterem, élelmiszerüzlet, takarítás, szelektív hulladékgyűjtés, általános karbantartás, gépkarbantartás, szállítás, rakodás, raktározás, csomagolás, iparjogvédelem, információs iroda, inkubátorház. A Nyírbátori Ipari Park teljes területe 58 ha, rendelkezik kivilágított iparvágánnyal, környezeti szempontból tiszta, területi infrastruktúrával jól ellátott (gáz csatlakoztatható, ivóvíz és szennyvíz 1000 méteren belül, telefon, mobilhálózatok, saját iparvágány), hűtőház és ipari csarnok is található a területén. Az ipari parkban 2001-ben 17 vállalkozás működött. A parkban működő vállalatok közül a legtöbb kereskedelmi tevékenységet folytat. Széleskörű az elérhető szolgáltatások skálája: a vállalatokat járőr és riasztórendszer védi, műszaki és jogi tanácsadást, banki, postai irodai, orvosi, étkezési, kiskereskedelmi, közlekedési (gáztöltő állomás bevezetés alatt), műszaki (szemétszállítás, veszélyes hulladékkezelés) és karbantartási szolgáltatásokat vehetnek igénybe. Románia és Ukrajna közúton egyaránt 60 km-re, vasúton viszont Románia csak 36 km-re található. Excellence Rt. 20

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

HITA roadshow 2012.05.8-10.

HITA roadshow 2012.05.8-10. HITA roadshow 2012.05.8-10. Széleskörű kétoldalú gazdasági kapcsolatok Áru és szolgáltatás kereskedelem Kétoldalú tőkekapcsolatok Közös infrastruktúra fejlesztések Határ menti, regionális együttműködés

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok

A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok A hazai KKV-k helyzete, a várható folyamatok MAFABE KONFERENCIA Dr. Molnár Sándor főosztályvezető Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Ipari Főosztály Telefon: (+36-1) 472-8549, E-mail: molnar.sandor@gkm.gov.hu

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 5 2. Módszertan... 9 3.

Részletesebben

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020

Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2013. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék...3 1. Bevezető...7 2. Módszertan...9 3. Fejér

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ

Záhony térsége komplex gazdaságfejlesztési program ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ térsége komplex gazdaságfejlesztési program Előadás: Kálnoki Kis Sándor 2008. május 14. ZÁHONY: STRATÉGIAI PONT AZ ÚJ EURÓPÁBAN : Stratégiai pont az új j Európában 1 : Straté Stratégiai pont az új Euró

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS 2016. JANUÁR 1 MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT NYÍRLUGOS VÁROS Készült Nyírlugos Város Önkormányzata megbízásából Készítette MEGAKOM Tanácsadó Iroda 2016. JANUÁR Adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra

A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra A Megyei Önkormányzat fejlesztéspolitikai feladatai visszatekintve a 2007-2013 közötti időszakra Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei önkormányzat feladatai

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről

Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Jelentés az ipar 2012. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2013. július Tartalom 1. Az ipar helye a nemzetgazdaságban és a nemzetközi gazdasági környezetben...2 2. Az ipar szervezeti keretei...5

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002

VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA. Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Projekt azonosító: ÉAOP - 6.2.1/K-13-2014-0002 VÁSÁROSNAMÉNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2015 Készült: Belügyminisztérium

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. szeptember Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2010/2 Tartalom Bevezető...2 Ipar...2 Építőipar...4 Idegenforgalom...6

Részletesebben

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében

Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Az agrárium helyzete, fejlődési irányai a kormány agrárpolitikájának tükrében Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium 2015. szeptember 29. Mezőgazdaság

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében Finta István Ph.D. MTA KRTK Vidékfejlesztési sajátosságok, adaptálható megoldások a svájci vidékfejlesztési

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Helyzetkép 2015. december 2016. január

Helyzetkép 2015. december 2016. január Helyzetkép 2015. december 2016. január Gazdasági növekedés A világgazdaság tavalyi helyzetére a regionális konfliktusok éleződése elkerülhetetlenül hatással volt, főképp ezért, és egyéb gazdasági tényezők

Részletesebben

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz

A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz ÉRTÉKELÉSI RENDSZER A 2005. évben a regionális fejlesztési tanácsok döntési hatáskörébe adott támogatásokra meghirdetésre kerülő pályázati felhívásokhoz Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács Észak-alföldi

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG BAKTALÓRÁNTHÁZAI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió módosításai A Baktalórántházai TKT Tanácsa 2008. november 26.-i ülésén megtárgyalta a Baktalórántházai Kistérség által az LHH program

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék

Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján. Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék Demográfiai és etnikai viszonyok Kárpátalján Molnár József II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudományi Tanszék 6 5 4 3 2 1 A Föld népességszám-változása az utóbbi kétezer évben (adatforrás:

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Heves megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglaló...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...4 Beruházás...5 Ipar...6

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében

Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében A KÖZSZFÉRA VERSENYKÉPESSÉGE KÖZPÉNZÜGYEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Az egészségturizmus szerepe az önkormányzatok életében Tapolczai Tímea PhD. hallgató Kaposvári Egyetem Bodrogai László Magyar Turizmus Zrt. Közép-Dunántúli

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1

Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Statisztikai tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok megye, 2012/1 Központi Statisztikai Hivatal 2012. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Komárom-Esztergom megye, 213/1 Központi Statisztikai Hivatal 213. június Tartalom Összefoglalás...2 Demográfiai helyzet...2 Munkaerőpiac...3 Gazdasági szervezetek...5 Beruházás...6

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Újpest gazdasági szerepe

Újpest gazdasági szerepe 2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely

Részletesebben

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Speciális élelmiszerek a Vidékfejlesztési Stratégiában Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia 2020-ig Stratégiai célkitűzések a vidéki munkahelyek

Részletesebben

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban

Mezőgazdaság. Az agrártermelés helyzete a nemzetgazdaságban Mezőgazdaság Az Osztrák Magyar Monarchia szétesése, majd a történelmi magyar államterület felosztása után az 1920-ban rögzített, új nemzetközi határ szétszabdalta a több évszázados regionális gazdasági

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1 Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 3 Beruházás... 4 Ipar...

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

B/8386. számú JELENTÉS. az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről. I-II. kötet. I. kötet

B/8386. számú JELENTÉS. az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről. I-II. kötet. I. kötet MAGYARORSZÁG KORMÁNYA B/8386. számú JELENTÉS az agrárgazdaság 2014. évi helyzetéről I-II. kötet I. kötet Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest, 2016. január Tartalom Bevezetés...

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3

Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. december Statisztikai tájékoztató Baranya megye, 2010/3 Tartalom Összefoglalás...2 Népmozgalom...2 Mezőgazdaság...3 Ipar...6 Építőipar...7

Részletesebben

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN A TUDÁSIPAR, TUDÁSHASZNÁLAT HELYZETE ÉS LEHETSÉGES JÖVŐBELI TRENDJEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ) Helyzetfeltáró és értékelő tanulmány A nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe

Részletesebben

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet

Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek, 2015. I. Melléklet: A gazdasági, munkaerő-piaci és demográfiai helyzet 1. v. 2015. 06. 03. 2 Tartalom 1. A gazdasági környezet... 3 1.1 A gazdaság

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Kocziszky György Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Békéscsaba 2010. február 11. Tartalomjegyzék 1. Mitől egészséges a gazdaság? 2. Milyen gazdasági- és társadalmi súlya van

Részletesebben

Helyzetkép 2015. szeptember október

Helyzetkép 2015. szeptember október Helyzetkép 2015. szeptember október Gazdasági növekedés A világgazdaság az idei évben a regionális konfliktusok kiéleződése ellenére a tavalyit megközelítő dinamikával bővül. A fejlett országok gazdasági

Részletesebben

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya

Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Magyar Közgazdasági Társaság Logisztikai Szakosztálya Vándorffy István:Logisztikai és a környezet 2011. március Logisztikai területek Raktározás és a környezet Szállítás és környezet Inverz logisztika

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy

Budapest Baranya Bács-Kiskun Békés Borsod-Abaúj-Zemplén Csongrád Fejér Győr-Moson-Sopron Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Nógrád Pest Somogy AKTUALIZÁLÓ KIEGÉSZÍTÉS A TERÜLETI FOLYAMATOK ALAKULÁSÁRÓL ÉS A TERÜLETFEJLESZTÉSI POLITIKA ÉRVÉNYESÜLÉSÉRŐL SZÓLÓ JELENTÉSHEZ 323 BEVEZETŐ Az első Jelentés a 2000. évben készült el és az Országgyűlés

Részletesebben

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI

A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI A BALATON RÉGIÓ TURISZTIKAI CÉLKITŰZÉSEI Balaton számokban I. A Balaton Régió szálláshely forgalmának alakulása 1998 és 2004 között vendégéjszakák száma 1998. 2004. változás% Kereskedelmi szálláshelyek:

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Nyírbátori TKT Tanácsa 2008. november 24.-i ülésén megtárgyalta a Nyírbátori Kistérség által az LHH program keretében összeállított

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról

Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata. gazdasági program elfogadásáról Nyírbátor Város Önkormányzata Képviselő-testületének 30/2015. (IV.20.) önkormányzati határozata gazdasági program elfogadásáról A Képviselő-testület a 2014-2019 időszakra vonatkozó gazdasági programját

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében

A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében A földtulajdon és a földhasználat alakulása Tolna megyében Tóth Orsolya V. évfolyam, gazdasági agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Vállalatgazdasági és Szervezési Tanszék

Részletesebben