ROMÁNIA KÖZELGŐ EU CSATLAKOZÁSÁNAK HATÁSAI ÉS ÚJ KIHÍVÁSAI HAJDÚ BIHAR ÉS BIHOR MEGYE INTERREGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉBEN

Átírás

1 Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja ROMÁNIA KÖZELGŐ EU CSATLAKOZÁSÁNAK HATÁSAI ÉS ÚJ KIHÍVÁSAI HAJDÚ BIHAR ÉS BIHOR MEGYE INTERREGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉBEN Készítette: Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Debreceni Osztálya a Hajdú Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht. megbízásából és közreműködésével Kész íte tté k: Dr. Bar any i Bé la, Balcs ók Istv án, Koncz Gábo r dr. Szab ó Gy ula 2006

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS AZ INTERREGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS INTÉZMÉNYI KERETEI... 6 FEJLESZTÉSI JAVASLATOK: KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS VASÚTI KÖZLEKEDÉS LÉGI KÖZLEKEDÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSI JAVASLATOK: A DEBRECEN NAGYVÁRAD INNOVÁCIÓS TENGELY KIÉPÜLÉSÉNEK ALAPJAI FEJLESZTÉSI JAVASLATOK: GAZDASÁGI, FOGLALKOZTATÁSI KAPCSOLATOK MEZŐGAZDASÁG IPAR TERCIER SZEKTOR IPARI PARKOK ÉS VÁLLALKOZÁSI ÖVEZETEK SZEREPE FEJLESZTÉSI JAVASLATOK: INNOVÁCIÓS, K+F ÉS EGYÉB TUDOMÁNYOS, FELSŐOKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK HAJDÚ-BIHAR MEGYE KUTATÁSI ÉS INNOVÁCIÓS POTENCIÁLJA INNOVÁCIÓ ÉS TECHNOLÓGIATRANSZFER INNOVÁCIÓS KAPCSOLATOK A KUTATÓHELYEK ÉS A VÁLLALKOZÁSOK KÖZÖTT AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBI LEHETŐSÉGEI HATÁRON ÁTNYÚLÓ INNOVÁCIÓS KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSI JAVASLATOK: A KULTURÁLIS ÉS IDEGENFORGALMI EGYÜTTMŰKÖDÉST MEGHATÁROZÓ FELTÉTELRENDSZER IDEGENFORGALOM FEJLESZTÉSI JAVASLATOK: A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT JAVÍTÁSÁT ÉS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉST SZOLGÁLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK FEJLESZTÉSI JAVASLATOK:

3 Bevezetés A témában jártas szakemberek körében igen gyakran hangoztatott megállapítás, hogy a két világháborút lezáró békeszerződések legsúlyosabb következményei között mindenképpen ki kell emelni a tényt, miszerint az új határok már évszázadok óta szerves egységként működő régiókat vágtak több részre. A korábban jól működő munkamegosztás az új keretek között gyakorlatilag lehetetlenné vált, mert a korábbi térségi központok jelentős része a határok túloldalára került, elzárva a falvakat korábbi biztos felvevőpiacaiktól. A gazdasági (és egyéb) traumát tovább mélyítette, hogy a városhiányossá váló térségek a központ közeli helyzetükből hirtelen periférikus fekvésű, féloldalas vagy csonka infrastruktúrájú, egyre inkább elmaradott térségekké váltak (1. ábra). 1. ábra A trianoni békeszerződés következtében vonzásközpontjukat vesztett területek Magyarországon Forrás: MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Debreceni Osztály. A kedvezőtlen következmények igazán szembetűnő megnyilvánulásai éppen a magyar román határszakaszon fordulnak elő a leggyakrabban, mivel a fentebbi jelenségek mindegyike tökéletesen igaz a térségre, ráadásul az újonnan meghúzott határvonalak ebben az esetben egy természetföldrajzi adottságait, gazdasági szerkezetét, illetve etnikai megoszlását tekintve gyakorlatilag homogén tájegységet szeltek ketté. 4

4 A hasonló adottságokon természetesen nem tud változtatni egy mesterségesen meghúzott határvonal, ám a drasztikusan megváltozott politikai körülmények a határ két oldalán más és más lehetőségeket és nehézségeket jelentettek a települések számára. Más kérdés, hogy a saját országukon belül periférikussá váló fekvés a közös problémák révén továbbra is igen erős kapcsolódási pontokat biztosított a magyar román határtérségben, azonban az évtizedekig tartó mesterséges elzártság nem tette lehetővé a hasonló gondok közös, és ebből következően talán hatékonyabb megoldását. A rendszerváltás, és még inkább az euroatlanti integrációs folyamatok szerencsére egészen új helyzetet teremtettek, hiszen a határok újra nyitottá (vagy legalábbis nyitottabbá) váltak, és lehetőség nyílt a közös fejlesztési programok elindítására. A határon átnyúló kapcsolatok elmélyítése, a határ menti perifériák fejlesztése kiemelt prioritást és anyagi támogatást élvez az Európai Unióban, tehát a magyar román határ mentén szerveződő eurorégiók (Kárpátok Eurorégió, Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió, Hajdú-Bihar Bihor Eurorégió, Bihar Bihor euroregionális szerveződés, Interregio) és településközi-kistérségi együttműködések jelentős külső forrásra számíthatnak felzárkóztatásuk elősegítésére, elképzeléseik megvalósítására. Románia közelgő csatlakozása ebből a szempontból új távlatokat nyit meg a hányatott sorsú határtérség számára, mivel a következő költségvetési periódusban már mindkét ország egyformán részesül az Uniós támogatásokból. A PHARE CBC program során szerzett tapasztalatokat felhasználó, pontos információkra épülő közös projektek kidolgozása tehát még inkább érdekében áll majd mindkét félnek, és a koordinációban, a pályázati tevékenység elősegítésében, a határon átnyúló együttműködések elmélyítésében és tartalommal való megtöltésében kulcsszerep hárulhat a fiatal, de máris komoly eredményeket felmutató Hajdú- Bihar Bihor Eurorégióra. 5

5 1. Az interregionális együttműködés intézményi keretei A határon átnyúló együttműködések szempontjából új helyzetet teremtett a Kelet-Közép- Európa országaiban az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején bekövetkező politikai és gazdasági rendszerváltozás. Nem véletlen, hogy az újra nyitottá váló határok között a magyar-román határszakasz a kezdetektől kiemelt figyelmet kapott, amit az is bizonyít, hogy a határon átnyúló együttműködéseket támogató PHARE CBC program itt támogatott elsőként két olyan országot, amely nem volt a Közösség tagállama. A romániai forradalmat követő milliós menekülthullám, a határ túloldalán élő, létszámát tekintve a legnagyobb magyar kisebbség stb. mellett tehát a komoly pénzügyi lehetőségek is kiemelten fontossá tették ezt a határvidéket, és nem véletlen, hogy itt kezdtek kísérleti jelleggel formálódni az európai határrégiókban már bevett intézményi keretként funkcionáló euroregionális szerveződések. Magyarország keleti felének külön sajátossága, hogy itt alakult meg legkorábban egy öt ország együttműködésére alapozott euroregionális szervezet, a Kárpátok Eurorégió (1993), s a délkelet-magyarországi határövezetben tevékenykedik az 1997-ben létrejött Duna Körös Maros Tisza Eurorégió (DKMT), s immár háromra emelkedett az egyéb megyei szintű és kistérségi típusú interregionális szervezetek száma is (Hajdú-Bihar Bihor és a Bihar Bihor Euroregionális Szervezet, Interregio). Szerepükkel a működésüket érintő kritikák ellenére a jövőben is számolni kell. A határon átnyúló struktúrák intézményi háttere Magyarországon gyakorlatilag minden határszakaszon megvalósult, ami egyben azt is jelzi, hogy a határon átnyúló együttműködések erősítését követelik meg a hasonló természet- és településföldrajzi pozíciók és adottságok, a hajdan volt történelmi alapok és a határ túloldalán élő magyarsággal ápolandó kapcsolatok is. Ebben a kapcsolatépítésben rendelkeznek ígéretes kilátásokkal azok a kisebb intézményesült együttműködési formák, ún. eurorégió típusú határközi struktúrák, amelyek már létrejöttek, illetve születőben vannak Magyarország államhatárai mentén is. A különféle euroregionális szervezetek és interregionális együttműködések száma az Európai Unióban jelenleg már kétszáz, Magyarország államhatárai mentén tizennyolc, amelyből közvetlenül a magyar román határtérséget öt érinti (Kárpátok Eurorégió, Duna Körös Maros Tisza Eurorégió, Hajdú-Bihar Bihor Eurorégió, Bihar Bihor Eurorégió, Interregio) (2. ábra). A regionális szerveződések egyik nagy előnye, hogy azokat nem korlátozzák sem az egykori, sem a meglévő határok, és így akár több ország területeit magukba foglaló régiók is létrejöhettek. 6

6 Miután pedig az EU-ban kiemelt prioritást élvez az elmaradott határ menti régiók fejlesztésének és felzárkózásának elősegítése, ezért a határokon átívelő regionális szerveződéseknek a közös fellépés lehetősége miatt még inkább létérdeke az együttműködés, mivel maguk is komolyan befolyásolhatják a kapcsolatok alakulásának irányát, és szervező tevékenységükkel jelentősen erősíthetik a szerződő felek határterületeinek kohézióját. Az előbbiek szellemében a határ menti együttműködések motivációja Magyarország esetében is: a belső és külső erőforrások közös hasznosítása, az uniós regionális támogatások megszerzése, az integráció erősítése, a határ menti fejlettségbeli különbségek csökkentése, a perifériák felzárkóztatása, a történeti-etnikai feszültségek és problémák enyhítése, a korábban összetartozó térszerkezeti funkciók egyesítése, új regionális gazdasági tér létrehozása és kohéziója, euroregionális szemlélet és a regionális identitás erősítése. 2. ábra Eurorégiók és határon átnyúló regionális együttműködések Magyarország részvételével, 2005-ben 7

7 A nagy eurorégiós szervezetek helyett, sokszor azok keretei között a kisebb interregionális szerveződések mozgékonyságuk és a közvetlenebb egymáshoz kapcsolódás, a szorosabb kötődés és az együvé tartozást megalapozó identitás miatt is számos területen hatékonyabban képesek szolgálni a határon átívelő kapcsolatok ügyét, mint a hatalmas, nagy kiterjedésű eurorégiós szintű kooperációk, mint pl. Kárpátok és a DKMT Eurorégió. A keleti államhatárok mentén jelen pillanatban három határrégióban rajzolódnak ki főként a centrumvárosok közötti szorosabb interregionális (kisrégiós) együttműködés földrajzi keretei. A potenciális eurorégiók szerveződésében az ország államhatárai mentén, köztük Kelet-Magyarország esetében is erősebben érvényesülnek a nagyvárosi, kistérségi vagy éppen megyei érdekek, mint a kevésbé vagy egyáltalán nem létező magasabb szintű regionális akaratok. A Kárpátok Eurorégió működési területén jelenleg több konkrét interregionális együttműködés, eurorégió típusú struktúra van formálódóban, illetve jött létre, miután a hatalmas transznacionális és multiregionális eurorégió számos ok miatt nem eléggé hatékony ahhoz, hogy a határon átnyúló kapcsolatok motorjává váljon: az euroregionális szervezet céljai még mindig csak kevéssé ismertek, kapcsolatai az önkormányzatokkal fölöttébb lazák, különösen a kistelepüléseken nincs érzékelhető hatása. Az együttműködés formális elemein túl a Kárpátok Eurorégió szervezete az igazán hatékony együttműködés szempontjából túlméretezett, s úgy tűnik a létrehozásakor érvényesülő biztonságpolitikai szempontok megszűntével mára amúgy is betöltötte történelmi küldetését. Az előbbieket támasztja alá a három új kisrégió, az ukrajnai Kárpátalja megyét, a román Szatmárnémeti megyét és a magyar Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét magában foglaló Interregio trilaterális együttműködés (2000. október 6.), illetve az újabbak közül immár de jure két euroregionális szervezet, a romániai Bihor és a magyar Hajdú-Bihar együttműködésén alapuló megyei szintű Hajdú-Bihar Bihor Eurorégió (2002. október 11.), valamint a magyar részről 19 települést és 24 ezer lakost, Biharkeresztes központtal magában foglaló Határmenti Bihari Települések Területfejlesztési Társulása, és román részről 17 önkormányzatot és 40 társtelepülést, 85 ezer lakossal összefogó, Bors központú Határmenti Bihari (Bihori) Települések Területfejlesztési Társulása együttműködéséből létrejött Bihar Bihor euroregionális szerveződés (2002. április 12.) megalakulása. Ez a minden tekintetben mozgékonyabb, operatívabb, a kölcsönösséget jobban érvényesítő modell, a történelmi és hajdan volt közigazgatási hagyományok révén is a leghatékonyabb intézményi és szervezeti keretéül szolgálhat a határon átnyúló kapcsolatok kiépítésének (2. ábra). 8

8 A Hajdú-Bihar Bihor (megyei szintű) Eurorégió fontosabb adatai Az alapítás helye és időpontja: Nagyvárad, október 11. Alapítói: Hajdú-Bihar megye (magyar részről 82 település) Bihor megye (román részről 95 önkormányzat 444 társtelepüléssel) Székhely: Debrecen Nagyvárad Jellege: Megyei szintű, bilaterális együttműködés Fő céljai: A jószomszédi kapcsolatok kialakításának elősegítése; A társadalmi-gazdasági, kulturális, oktatási, egészségügyi, ökológiai és idegen forgalmi együttműködés erősítése; Lakossági kapcsolatok és a szakemberkapcsolatok elősegítése; Más nemzetközi szervezetekkel való együttműködés; Európai Uniós fejlesztési források megszerzése, közös programok kidolgozása, információcsere; Románia EU-csatlakozásának segítése. A Hajdú-Bihar Bihor Eurorégió szakemberei mindennapi munkájuk során számos konferencián, szakember találkozón, egyeztetésen vesznek részt. Az eredményes pályázati tevékenység érdekében kérdőíves kutatások, jegyzőkönyvek, partnerkapcsolatai tapasztalatai alapján azonosították a határszakasz problémáit, valamint meghatározták a határon átnyúló együttműködések célcsoportját alkotó szervezeteket és intézményeket. A Hajdú- Bihar Bihor Eurorégió a magyar-román együttműködések kialakulásában katalizátor szerepet vállalt fel, konkrét eredményeket elkönyvelve az elmúlt években a gazdaságfejlesztés, turizmus, környezetvédelem, oktatás, sport, stb. területén. Jelenleg is folyamatban van egy fejlesztési stratégia kidolgozása, amely elengedhetetlen előfeltétele a programok mentén működő hatékonyabb együttműködés és tervszerűen folyó koordinációs tevékenység biztosításának a jövőben, csökkentve az ad hoc jellegű cselekvések arányát. Az egyes szakmaterületek tevékenységének összehangolása érdekében az Eurorégió Tanács által meghatározott prioritások köré rendezve munkacsoportok felállítását tervezik. Annak érdekében, hogy az elkészülő tervezési dokumentum a lehető legjobban illeszkedjen az Eurorégió lakosságának és annak területén tevékenykedő különböző szervezetek igényeihez, össze kívánják hangolni a megyei területfejlesztési koncepciókat és programokat, a 9

9 konzultáció biztosítása érdekében pedig a jövőben a magyar és a román oldalon egyaránt workshopok megrendezésére kerül majd sor. Az elkövetkezendő két év fejlesztéseinek kiemelt célja a gazdaságfejlesztés mellett az együttműködések intézményi kereteinek fejlesztése a környezetvédelem, kultúra, sport, oktatás területén. A korábban szervezett rendezvények kérdőíveinek és eredményeinek kiértékelésekor világossá vált az a tény, hogy az elmúlt években egyre nagyobb számban, de gyakran párhuzamosan működtek együttműködések, amelyeknek továbbfejlesztése, számuk növelése koordinációt és szervezett indukáló szerepkört kíván meg a jövőben. A tevékenységek összehangolása a különböző tevékenységi körök mellett az együttműködések területi szintjei (régiók, megyék, kistérségek, testvértelepülések), egyéb szintjei és szereplői (intézmények, civil szervezetek, magánszemélyek) kapcsolatait egyaránt feltételezi. Az együttműködések egyik legfontosabb területét jelenti az euroatlanti integrációs folyamathoz kötődő általános tapasztalatok (pl. csatlakozással kapcsolatos információk) átadása a román félnek, a különböző pályázatokkal és projektötletekkel, illetve egyéb specifikus témákkal (pl. gazdaságfejlesztés, idegenforgalom, környezetvédelem) összefüggő tapasztalatcsere. Az információcsere elősegítése érdekében már eddig is szerveztek a különböző területekre koncentráló workshopokat, változatos önkormányzati/testvértelepülési programokat, és megpróbálták eredményesebbé tenni az együttműködést alapvető feltételként megszabó előcsatlakozási alapok felhasználását, és ezt a jövőben is kiemelt területként kívánják kezelni. Az empirikus felmérések tanúságai alapján a jelenleg több területen is jelentkező kölcsönös információhiány csökkentésének a jövőben is a prioritást élvező tevékenységek között kell maradnia. Noha domináns szerepük a határon átnyúló kapcsolatok kezdeti stádiumára jellemző, ebben a határtérségben mégis ugyanez vonatkozik a kulturális együttműködésekre. A hányatott történelmi múlt miatt a kulturális értékek bemutatását, egymás kulturális értékeinek elfogadását, közvetlen cserekapcsolatok megvalósítását célul kitűző kezdeményezések jelenleg és a jövőben is megőrzik aktualitásukat, mivel relatíve kis ráfordítással látványos eredményeket lehet felmutatni. A tolerancia növelése különösen fontos a fiatal generációk esetében, és ennek felismerését jelzi az Eurorégióban a Hajdú-Bihar megyei honismereti tábor megszervezése: a tizennégy éve folyamatosan működő tábor már több száz gyermeket ismertetett meg a bihari táj történelmi, kulturális és természeti értékeivel. A tábor célja egyben az is, hogy a résztvevő gyerekekben kialakuljon az eurórégiós gondolkodásmód. 10

10 A fentebbiekből tehát egyértelműen kitűnik, hogy a területileg és népességszámukat tekintve kisebb euroregionális szervezetek képesek a konkrét kulturális, gazdasági és egyéb programok megvalósítására. A Hajdú-Bihar Bihor Eurorégió minden jel szerint valódi térségszervező erővé válhat, mivel a jövőre vonatkozóan is olyan konkrét elképzeléseket dolgoztak és dolgoznak ki a szervezet keretein belül, amelyek katalizálni tudják a kapcsolatok további elmélyülését. További előnyöket jelenthet a jövőre nézve az a tény, hogy az Eurorégió két központi települése jelentős regionális szerepkörökkel bír. Az interregionális együttműködés egyéb lehetséges szintjeit tekintve ugyanis a magyar területi tudományok képviselői közül már a kilencvenes évek derekán voltak olyanok, akik megkülönböztetett hangsúlyt helyeztek a határ menti nagyvárosoknak, regionális centrumoknak és paracentrumoknak a nemzetközi, illetőleg regionálisinterregionális együttműködésben játszott szerepére, valamint a potenciális eurorégiók létrejöttében várható közreműködésére. Később az osztrák magyar határ menti együttműködés, valamint a Nyugat-Dunántúl egészére vonatkozó vizsgálatok alapján a potenciális eurorégiók összekapcsolásának lehetséges szintjeit illetően olyan fontos és újszerű megállapítások születtek, amelyek érvényessége feltétlenül kiterjeszthető az ország keleti államhatárai mentén formálódó együttműködésekre is. Az országhatárok mentén mini eurorégiók létrejöttét célszerű tehát ösztönözni, amelyek elsődlegesen település-település, város-város, kistérség-kistérség, kistérség-járás szintjén segítik elő az együttműködéseket. Az ilyen típusú, kisebb kiterjedésű, egyszersmind mozgékonyabb és konkrétabb együttműködések sokkal inkább tartós alapját, szilárd pillérét teremthetik meg a közös érdekek alapján szerveződő eurorégióknak. Az érdekérvényesítés konkrét képviseletére leginkább a határ menti települési és térségi önkormányzatok, középszintű intézmények és szervezetek az alkalmasak. A határon átnyúló interregionális együttműködésben az euroregionális szerveződések mellett akár annak keretei között meghatározó szerephez jutnak a határrégiók egyes kistérségei, településegyüttesei és -szövetségei, de leginkább a határ menti nagyvárosok, az ún. centrumvárosok. Ezért is annyira fontos, hogy a nagy ívű szervezeti rendszerek (eurorégiók) létrehozásán túl a kistérség település, város város érintkezések vagy városszövetségek jöjjenek létre (3. ábra). Ebben a dimenzióban a kihívásoknak magyar román relációban főként a regionális centrumvárosok és egyes paracentrumok felelnek meg, igaz ma még eltérő színvonalon (Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba, Szeged, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Arad, Temesvár). Az északkeletmagyarországi határszakaszon de a keleti és részben a déli határrégiókban is hasonló nagyságú, szerepkörű, korábban egymást jól kiegészítő városgyűrűk találhatók a határ két 11

11 oldalán, ezek hálózatba szervezése elsőként az infrastrukturális rendszerek megújításával lehetséges, és nagy lendületet nyújthat a határ menti együttműködéseknek. A különféle interregionális szervezetek minden problémájuk ellenére a határon átívelő együttműködések olyan eredményes formái, amelyek elősegíthetik az uniós források megszerzését, hatékonyabb felhasználását, mérsékelhetik Magyarország Európai Uniós csatlakozásával létrejött schengeni külső határok kedvezőtlen hatásait, s nem utolsó sorban hozzájárulhatnak a határrégiók közötti összekötő (híd-) szerep erősödéséhez, a korábban széttöredezett gazdasági, természetföldrajzi, infrastrukturális, térszerkezeti egységek újraegyesítéséhez. 3. ábra Potenciális és formálódó határrégiók, interregionális együttműködések Forrás: Hardi T., MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr. 12

12 Fejlesztési javaslatok: Az Európai Unió támogatási prioritásaihoz és a helyi adottságokhoz igazodó fejlesztési stratégia mentén való együttműködés Hajdú-Bihar és Bihor megye között. A több területen jelentkező információhiány csökkentése a határ mindkét oldalán. Az egymás kulturális értékeinek, hagyományainak megismerését szolgáló programok kiterjesztése az Eurorégió teljes területére. Az együttműködések kiterjesztése a magyar-román határszakasz teljes hosszára. Közös fellépés az infrastrukturális és egyéb beruházások összehangolása érdekében. Más euroregionális szervezetek tapasztalatainak adaptálása a helyi viszonyoknak megfelelően. 2. Közlekedési infrastruktúra Közúti közlekedés A témában készült szinte valamennyi tanulmány, szakértői vélemény stb. kiemeli a közlekedési hálózatok (elsősorban a közúthálózat) fejlesztésének gazdaságélénkítő és a versenyképességet növelő hatását. Az ország elmaradott, leszakadó régióiban tehát kiemelt szerep jut a közlekedési kapcsolatok javításának, és különösen igaz ez azokra a határ menti térségekre, amelyekben a trianoni határmegvonás alapvetően megváltoztatta a közlekedési feltételeket is. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően Magyarország közlekedési hálózata egy nagy kiterjedésű, egységes európai rendszer részévé, sőt, súlyponti elemévé vált. Mindez komoly lehetőségeket, ugyanakkor az európai közlekedési folyosók révén nemzetközi kötelezettségeket is jelent, mivel a tagországok közötti kapcsolatot megfelelő minőségű és áteresztőképességű hálózatokkal kell biztosítani. Románia csatlakozásával tovább bővül az egységes közlekedési rendszer, és a közös fejlesztéseket szükségszerűvé teszi az a tény, hogy keleti szomszédunk csak Magyarországon keresztül csatlakozhat az Unió magterületéhez (4. ábra). 4. ábra A Helsinki folyosók rendszere 13

13 Forrás: Hajdú-Bihar megye közlekedési hálózatának kiépítettsége több szempontból is ellentmondásosnak minősíthető. Egyrészt a közlekedés legfontosabb megyei és regionális tengelyeit jelentő főútvonalak sűrűsége nagyobb az átlagosnál, az országos térszerkezeti vonalként funkcionáló Budapest Szolnok Püspökladány Debrecen Nyíregyháza köz- és vasúti fővonal áthalad a megyén, illetve Debrecen egyértelműen a Tiszántúl közlekedési gócpontja (5. ábra). 5. ábra Össz-Európai Közlekedési Folyosók és TINA kiegészítések Magyarországon 14

14 Forrás: Másfelől viszont az európai vérkeringésbe való bekapcsolódást biztosító gyorsforgalmi utak csak nemrégiben érték el a megyét, és a közlekedési folyosók közé eső, illetve közvetlenül a határ mentén fekvő települések jelentős részét csak nagy nehézségek árán, igen rossz minőségű alsóbbrendű utakon lehet megközelíteni. A hátrányos helyzet okai egyértelműen a trianoni határok megrajzolására vezethetők vissza, mivel az úthálózat az egykori vonzásközpont, vagyis Nagyvárad felé volt megfelelően kiépítve, és a határok kettészelték és ezzel lezárták a természetes, évszázadok alatt rögzült közlekedési folyosókat. A történelmi centrumtelepülés elvesztésével a megmaradt Bihar közlekedési szempontból is marginális helyzetbe került, jellemző módon Berettyóújfaluhoz közelebb van Nagyvárad, mint Debrecen. A román oldalon hasonlóan ellentmondásos a kép, mivel Bihor megye közlekedési hálózata ottani mércével mérve modern és jól kiépített, ám ez a megállapítás nemzetközi összehasonlításban már korántsem állja meg a helyét. A legfrissebb adatok szerint a 2515 km hosszúságú hálózatból 650 km-t láttak el felújított burkolattal, és ebből a szempontból külön ki kell emelni a megyét Ny-K-i irányban 81 km hosszan átszelő, Kolozsvár, Marosvásárhely, Brassó, illetve Bukarest közvetlen elérését biztosító E60-as nemzetközi fűútvonal modernizációját (6. ábra). 15

15 6. ábra Nagyvárad közúti kapcsolatrendszere Forrás: A Hajdú-Bihar Bihor Eurorégió szempontjából éppen a nemzetközi főközlekedési útvonalak, illetve a határátkelőhelyek fejlesztése a legfontosabb feladat. Az Eurorégió fő közlekedési folyosója az országos térszerkezeti tengelyt (Budapest-Püspökladány- Berettyóújfalu-Biharkeresztes-Nagyvárad) kijelölő, jelentős nemzetközi forgalmat lebonyolító 42-es főútvonal. A jelenleg érvényben lévő fejlesztési elképzelések alapján a közlekedési folyosó szerepe tovább erősödik majd, mivel az Észak-erdélyi autópálya mindenképp Bihor megyében éri majd el az országhatárt, Magyarországon pedig kiépülőben van az M35-ös, illetve a tervek között szerepel az M4-es autópálya megépítése, amelyek együttesen lehetővé teszik az európai gerinchálózat közvetlen elérését. Hajdú-Bihar megye és Bihor megye közös határszakaszán jelenleg három közúti határátkelőhely működik Nyírábrány és Érmihályfalva, Létavértes és Székelyhíd, valamint Ártánd és Bors között (Bihor megyének van még egy határátkelőhelye Békés megye irányában Nagyszalontánál). Románia európai uniós csatlakozásával, illetve azt követően, amint mindkét ország tagja lesz a SIS-2-es Schengeni Információs Rendszernek, a határon való átkelés bürokratikus akadályai csökkenek majd, az újonnan megépítendő 16

16 határátkelőhelyek infrastrukturális követelményei sem lesznek olyan magasak, aminek következtében nem követelnek majd meg akkora befektetést sem (7. ábra). 7. ábra Határátkelők a magyar-román határszakaszon Forrás: MTA RKK Debreceni Osztály A kapcsolatok jövőbeni erősödése több helyütt felvetheti a határ két oldalán egymás közelében vezető közutak összekötését. A Derecske Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulásának a Kistérségi önkormányzati utak fejlesztésére vonatkozóan elkészített koncepciójának fejlesztési elképzelései között szerepel a Bagamér és Érsemjén közötti kapcsolat megteremtése, amelyet a közötti költségvetési periódusban terveznek megvalósítani. A határ megszűnésével jelentősen növekedhet Nagyvárad centrum szerepköre a határtérségben, a magyar oldalon, ami azzal is együtt járhat, hogy Debrecentől szerez vissza néhány szerepkört, ami a közlekedési kapcsolatok megerősítését indokolhatja. Így új összeköttetés jöhet létre Kismarja és Pelbárthida, Nagykereki és Nagyszántó, valamint Körösszeg és Körösszegapáti között. 17

17 Vasúti közlekedés A vasúti közlekedés szerepe az elmúlt évtizedekben mind a személyszállítás, mind a teherfuvarozás területén jelentősen visszaesett, de még mindig meghatározó a szerepe. A nagy mennyiségű áruk fuvarozása komoly problémát vet fel, a közutak túlterheltsége miatt egyébként is célszerű lenne a vasút szerepének növelése, mivel a térség vízrajzi adottságai nem adnak lehetőséget vízi áruszállításra. A Hajdú-Bihar Bihor Eurorégióban a vasúti közlekedés feltételei a közúthálózathoz hasonlóan komoly ellentmondásokkal, és jelentős fejlesztési potenciállal jellemezhetők. A kedvező adottságok közé sorolható, hogy a területen áthalad a Bécs Budapest Bukarest fővonal, amely Püspökladánynál a Budapest Debrecen Nyíregyháza Moszkva, Nagyváradnál pedig a Nagybánya Temesvár vasútvonallal találkozik, illetve Debrecen Kelet-Magyarország legnagyobb vasúti csomópontja. Az elérhetőséget (különösen a határ menti térségek esetében) azonban igen kedvezőtlenül befolyásolja az a tény, hogy az említett fővonalhoz a magyar oldalon egyáltalán nem csatlakoznak szárnyvonalak. A Debrecen Derecske Nagykereki vonal is csak az északi területeken biztosít vasúti összeköttetést a megyeszékhellyel, de a pálya minősége miatt nem nevezhető kimondottan jónak az elérhetőség. Ez egyébként a nemzetközi vonalra is igaz, hiszen Debrecenből indulva Biharkeresztes eléréséhez minimum másfél órára van szükség. Sokkal jellemzőbb azonban, hogy a mindössze fele olyan hosszú Debrecen-Nagykereki vonal végigutazásához ugyanennyi idő kell, illetve hogy Komádiba és Körösszakálra a megyeszékhelyről csak Békés megyén keresztül, legalább két átszállás és 3 órán át tartó vonatozás után juthatunk el (8. ábra). 8. ábra A Tiszántúl határ menti településeinek vasúti elérhetősége 18

18 Forrás: MTA RKK Debreceni Osztály, a adatai alapján szerkesztve A paradox helyzet hátterében a közúthálózat sajátosságaihoz hasonlóan Trianon áll: ban ugyanis a két, az I. világháború előtt kiépült fővonal (Budapest-Szolnok-Debrecen- Nyíregyháza-Miskolc-Kassa, illetve Gyula-Nagyvárad-Szatmárnémeti-Beregszász-Sátoraljaújhely-Kassa) között húzták meg a mai határvonalat. Ezzel a Történelmi Magyarország belső vasúti körgyűrűjének elcsatolásával megteremtették a Kisantant államok közvetlen vasúti összeköttetését, ám lehetetlenné tették a hiányzó összekötő vonalak megépítését, ezzel pedig nagy területeket tettek vasúthiányos térséggé a határok mentén. A vasútvonalak minőségét, illetve az egyes települések elérhetőségét tekintve a határ román oldalán sem nevezhető kedvezőbbnek a jelenlegi helyzet. A 474 km hosszúságú megyei vasúthálózat magyar határtérségben fekvő szakaszainak jelentős része nem villamosított, egy vágányú, és a járatsűrűség sem minősül kiemelkedően magasnak. A történelmi előzmények eredményeként Hajdú-Bihar és Bihor megye között a vasútvonal mindössze két ponton keresztezi a határt, Biharkeresztes és Bors mellett Nyírábrány és Érmihályfalva között található nemzetközi határátkelőhely. A rendszerváltást követően többször felmerült az egykori Debrecen Nagyvárad közvetlen vasúti kapcsolat újbóli megteremtése, amely azonban sem rövid, sem pedig hosszú távon nem szerepel a MÁV fejlesztési elképzelései között, forrás hiányában nincs esély az összeköttetés megvalósítására, illetve a fejlesztésére, mivel a mellékvonalakon ma a pályaállapot szinten tartása, a további romlás megakadályozása lehet cél. Ugyanakkor a MÁV elvi síkon támogatja a debreceni 19

19 repülőtér vasúti kiszolgálásának javítását, a repülőtér regionális szerepkörének kibontakozásában pedig mindenképp fontos lenne a Debrecen-Nagyvárad kapcsolat erősítése. Légi közlekedés A rendszerváltást, illetőleg a katonai repülőterek privatizációját követően a térség lakossága számára új lehetőségként a fentebbieknél jóval nagyobb távlatokat biztosító polgári légi közlekedés is elérhetővé vált. A potenciális lehetőségek kiaknázásához nagyon jó alapokat biztosít az a tény, hogy a debreceni repülőtér Kelet-Magyarország legnagyobb burkolt kifutópályás (2500 m hosszú, 40 m széles), nemzetközi repülőtere, alkalmas szinte minden Európában üzemeltetett repülőgép fogadására és kiszolgálására. További előnyöket jelent, hogy a repülőteret a jelenleg érvényben lévő kormányhatározat az államilag támogatható két regionális nemzetközi kereskedelmi repülőtér egyikeként kezeli. A tulajdonos (Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, az üzemeltető a Debrecen Airport Kft.) jelentős anyagi ráfordításainak és eredményes pályázati tevékenységének köszönhetően folyamatos, a tervek szintjén már 1994-ben, ténylegesen azonban csak ben megkezdett fejlesztések látványos eredményekkel jártak. A reptéren megtalálható a gépek kiszolgálásához és a reptér üzemeltetéséhez szükséges valamennyi technikai eszköz és berendezés, valamint a nemzetközi utasforgalom lebonyolításához szükséges fogadóépület is. A légikikötő az infrastrukturális beruházások eredményeként a vidéki repülőterek közül elsőként nyerte el az ISO 2001:9001 minősítést, s 2004-ben állandó határátkelőhellyel és vámúttal rendelkező nemzetközi repülőtérré válhatott. A Debreceni Repülőtér ma az ország második legjelentősebb közforgalmú repülőtere, és egyben a legnagyobb charterforgalmat (Törökország, Egyiptom, Görögország, Tunézia) lebonyolító regionális repülőtér. A repülőtér utasforgalma 2004-ben elérte a főt (ami 2,4-szeresen múlta felül a évi eredményt), 2005-ben pedig a teljes személyforgalom már elérte a főt, ami egy igen dinamikus fejlődési periódus kezdetét jelölheti ki. Az utasforgalom ilyen mértékű növekedéséhez a menetrend szerinti járatok indítása (közvetlenül Münchenbe és Brémába) mellett hozzájárult az üzleti céllal utazók és a debreceni nagyrendezvényekre érkező sportolók magángépes forgalmának növekedése is. A térségben élők számára a debreceni repülőtér előnyei közé sorolható a közelsége mellett az ingyenes parkolási lehetőség, az olcsó tömegközlekedési megközelíthetőség és a relatív kis forgalomra való tekintettel a gyors utaskezelés. A repülőtér vonzáskörzetébe olyan jelentős 20

20 települések is tartoznak/tartozhatnak, mint Nyíregyháza, Miskolc, Szolnok, Hajdúszoboszló, Békéscsaba, Nagyvárad, Szatmár és Ungvár. A határ túloldalán a nagyváradi repülőtér ugyan még nem áll a debrecenihez hasonló technikai színvonalon, mégis jelentős regionális forgalmat bonyolít le. A naponta 7 és 21 óra között üzemelő légikikötő két belföldi (Bukarestből érkező), illetve két nemzetközi járatot fogad és indít a temesvári repülőtér érintésével. A jelenlegi feltételek között a reptér a 100 fő befogadóképességű gépek biztonságos fel- és leszállását képes biztosítani, és a külföldi utasok folyamatosan emelkedő létszáma (2004-ben már elérte a 16 ezer főt) jelzi, hogy igény van az utazási feltételek javítására. A román kormány ennek figyelembevételével úgy döntött, hogy a reptér nemzetközivé történő fejlesztése érdekében első lépésként biztosítja az eddig ideiglenes formában működő helyett az állandó vám- és határőrséget. Ugyanakkor ahhoz, hogy a reptér valóban betölthesse ezt a funkciót, még számos egyéb területen is komoly beruházásokra van szükség: fel kell újítani és meg kell hosszabbítani a kifutópályát, a nemzetközi szabványoknak megfelelő jelzőfényrendszert kell kiépíteni, ki kell alakítani egy tranzitvárót, illetve létre kell hozni egy csomagelosztó központot is. A két reptér jövőbeni szerepe tehát igen komolynak minősíthető, meghatározhatja az egész térség fejlődését, mivel a tervezett fejlesztések esetén mindkét légikikötő alkalmas a regionális szerepkör betöltésére. A kedvező földrajzi fekvésnek köszönhetően a repterek megfelelő funkciómegosztás esetén hidat képezhetnek Magyarország, Románia, Szlovákia és Ukrajna között (Debrecen pl. közelebb van néhány, a szomszédos országok határ menti térségeiben elhelyezkedő jelentősebb városhoz, mint Budapesthez). A debreceni reptér szerepét növelheti az a tény is, hogy a budapesti Ferihegyi Nemzetközi Repülőtérnek jelenleg nincs ún. kitérőreptere az országon belül, vagyis fogadóképtelenség esetén más országokba kell irányítani a gépeket, és ez jelentős bevételkiesést okoz az országnak. A határ mindkét oldalán rendelkezésre álló természeti adottságok alapján a gyógyidegenforgalom fellendítésében ugyancsak fontos szerepet játszhatnak a repterek, mert jelentősen javítják az egyre jobban kiépített termálfürdők elérhetőségét. A forgalom további felfuttatásához elsősorban további charterjáratokat kell üzembe állítani, amelyekre vonatkozóan a debreceni reptér kész tervekkel rendelkezik. Szintén igen komoly lehetőség rejlik a külföldi regionális központokkal való légiforgalmi kapcsolatok kiépítésében, mivel ezt az Európai Unió is támogatja, és az újonnan megkötött légügyi egyezmények már lehetővé teszik a fővárosokat elkerülő regionális járatok indítását. 21