ROMÁNIA KÖZELGŐ EU CSATLAKOZÁSÁNAK HATÁSAI ÉS ÚJ KIHÍVÁSAI HAJDÚ BIHAR ÉS BIHOR MEGYE INTERREGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉBEN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ROMÁNIA KÖZELGŐ EU CSATLAKOZÁSÁNAK HATÁSAI ÉS ÚJ KIHÍVÁSAI HAJDÚ BIHAR ÉS BIHOR MEGYE INTERREGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉBEN"

Átírás

1 Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja ROMÁNIA KÖZELGŐ EU CSATLAKOZÁSÁNAK HATÁSAI ÉS ÚJ KIHÍVÁSAI HAJDÚ BIHAR ÉS BIHOR MEGYE INTERREGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉBEN Készítette: Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának Debreceni Osztálya a Hajdú Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Kht. megbízásából és közreműködésével Kész íte tté k: Dr. Bar any i Bé la, Balcs ók Istv án, Koncz Gábo r dr. Szab ó Gy ula 2006

2 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS AZ INTERREGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS INTÉZMÉNYI KERETEI... 6 FEJLESZTÉSI JAVASLATOK: KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS VASÚTI KÖZLEKEDÉS LÉGI KÖZLEKEDÉS KERÉKPÁROS KÖZLEKEDÉS FEJLESZTÉSI JAVASLATOK: A DEBRECEN NAGYVÁRAD INNOVÁCIÓS TENGELY KIÉPÜLÉSÉNEK ALAPJAI FEJLESZTÉSI JAVASLATOK: GAZDASÁGI, FOGLALKOZTATÁSI KAPCSOLATOK MEZŐGAZDASÁG IPAR TERCIER SZEKTOR IPARI PARKOK ÉS VÁLLALKOZÁSI ÖVEZETEK SZEREPE FEJLESZTÉSI JAVASLATOK: INNOVÁCIÓS, K+F ÉS EGYÉB TUDOMÁNYOS, FELSŐOKTATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK HAJDÚ-BIHAR MEGYE KUTATÁSI ÉS INNOVÁCIÓS POTENCIÁLJA INNOVÁCIÓ ÉS TECHNOLÓGIATRANSZFER INNOVÁCIÓS KAPCSOLATOK A KUTATÓHELYEK ÉS A VÁLLALKOZÁSOK KÖZÖTT AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS TOVÁBBI LEHETŐSÉGEI HATÁRON ÁTNYÚLÓ INNOVÁCIÓS KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSI JAVASLATOK: A KULTURÁLIS ÉS IDEGENFORGALMI EGYÜTTMŰKÖDÉST MEGHATÁROZÓ FELTÉTELRENDSZER IDEGENFORGALOM FEJLESZTÉSI JAVASLATOK: A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT JAVÍTÁSÁT ÉS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉST SZOLGÁLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEK FEJLESZTÉSI JAVASLATOK:

3 Bevezetés A témában jártas szakemberek körében igen gyakran hangoztatott megállapítás, hogy a két világháborút lezáró békeszerződések legsúlyosabb következményei között mindenképpen ki kell emelni a tényt, miszerint az új határok már évszázadok óta szerves egységként működő régiókat vágtak több részre. A korábban jól működő munkamegosztás az új keretek között gyakorlatilag lehetetlenné vált, mert a korábbi térségi központok jelentős része a határok túloldalára került, elzárva a falvakat korábbi biztos felvevőpiacaiktól. A gazdasági (és egyéb) traumát tovább mélyítette, hogy a városhiányossá váló térségek a központ közeli helyzetükből hirtelen periférikus fekvésű, féloldalas vagy csonka infrastruktúrájú, egyre inkább elmaradott térségekké váltak (1. ábra). 1. ábra A trianoni békeszerződés következtében vonzásközpontjukat vesztett területek Magyarországon Forrás: MTA RKK Alföldi Tudományos Intézet, Debreceni Osztály. A kedvezőtlen következmények igazán szembetűnő megnyilvánulásai éppen a magyar román határszakaszon fordulnak elő a leggyakrabban, mivel a fentebbi jelenségek mindegyike tökéletesen igaz a térségre, ráadásul az újonnan meghúzott határvonalak ebben az esetben egy természetföldrajzi adottságait, gazdasági szerkezetét, illetve etnikai megoszlását tekintve gyakorlatilag homogén tájegységet szeltek ketté. 4

4 A hasonló adottságokon természetesen nem tud változtatni egy mesterségesen meghúzott határvonal, ám a drasztikusan megváltozott politikai körülmények a határ két oldalán más és más lehetőségeket és nehézségeket jelentettek a települések számára. Más kérdés, hogy a saját országukon belül periférikussá váló fekvés a közös problémák révén továbbra is igen erős kapcsolódási pontokat biztosított a magyar román határtérségben, azonban az évtizedekig tartó mesterséges elzártság nem tette lehetővé a hasonló gondok közös, és ebből következően talán hatékonyabb megoldását. A rendszerváltás, és még inkább az euroatlanti integrációs folyamatok szerencsére egészen új helyzetet teremtettek, hiszen a határok újra nyitottá (vagy legalábbis nyitottabbá) váltak, és lehetőség nyílt a közös fejlesztési programok elindítására. A határon átnyúló kapcsolatok elmélyítése, a határ menti perifériák fejlesztése kiemelt prioritást és anyagi támogatást élvez az Európai Unióban, tehát a magyar román határ mentén szerveződő eurorégiók (Kárpátok Eurorégió, Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió, Hajdú-Bihar Bihor Eurorégió, Bihar Bihor euroregionális szerveződés, Interregio) és településközi-kistérségi együttműködések jelentős külső forrásra számíthatnak felzárkóztatásuk elősegítésére, elképzeléseik megvalósítására. Románia közelgő csatlakozása ebből a szempontból új távlatokat nyit meg a hányatott sorsú határtérség számára, mivel a következő költségvetési periódusban már mindkét ország egyformán részesül az Uniós támogatásokból. A PHARE CBC program során szerzett tapasztalatokat felhasználó, pontos információkra épülő közös projektek kidolgozása tehát még inkább érdekében áll majd mindkét félnek, és a koordinációban, a pályázati tevékenység elősegítésében, a határon átnyúló együttműködések elmélyítésében és tartalommal való megtöltésében kulcsszerep hárulhat a fiatal, de máris komoly eredményeket felmutató Hajdú- Bihar Bihor Eurorégióra. 5

5 1. Az interregionális együttműködés intézményi keretei A határon átnyúló együttműködések szempontjából új helyzetet teremtett a Kelet-Közép- Európa országaiban az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején bekövetkező politikai és gazdasági rendszerváltozás. Nem véletlen, hogy az újra nyitottá váló határok között a magyar-román határszakasz a kezdetektől kiemelt figyelmet kapott, amit az is bizonyít, hogy a határon átnyúló együttműködéseket támogató PHARE CBC program itt támogatott elsőként két olyan országot, amely nem volt a Közösség tagállama. A romániai forradalmat követő milliós menekülthullám, a határ túloldalán élő, létszámát tekintve a legnagyobb magyar kisebbség stb. mellett tehát a komoly pénzügyi lehetőségek is kiemelten fontossá tették ezt a határvidéket, és nem véletlen, hogy itt kezdtek kísérleti jelleggel formálódni az európai határrégiókban már bevett intézményi keretként funkcionáló euroregionális szerveződések. Magyarország keleti felének külön sajátossága, hogy itt alakult meg legkorábban egy öt ország együttműködésére alapozott euroregionális szervezet, a Kárpátok Eurorégió (1993), s a délkelet-magyarországi határövezetben tevékenykedik az 1997-ben létrejött Duna Körös Maros Tisza Eurorégió (DKMT), s immár háromra emelkedett az egyéb megyei szintű és kistérségi típusú interregionális szervezetek száma is (Hajdú-Bihar Bihor és a Bihar Bihor Euroregionális Szervezet, Interregio). Szerepükkel a működésüket érintő kritikák ellenére a jövőben is számolni kell. A határon átnyúló struktúrák intézményi háttere Magyarországon gyakorlatilag minden határszakaszon megvalósult, ami egyben azt is jelzi, hogy a határon átnyúló együttműködések erősítését követelik meg a hasonló természet- és településföldrajzi pozíciók és adottságok, a hajdan volt történelmi alapok és a határ túloldalán élő magyarsággal ápolandó kapcsolatok is. Ebben a kapcsolatépítésben rendelkeznek ígéretes kilátásokkal azok a kisebb intézményesült együttműködési formák, ún. eurorégió típusú határközi struktúrák, amelyek már létrejöttek, illetve születőben vannak Magyarország államhatárai mentén is. A különféle euroregionális szervezetek és interregionális együttműködések száma az Európai Unióban jelenleg már kétszáz, Magyarország államhatárai mentén tizennyolc, amelyből közvetlenül a magyar román határtérséget öt érinti (Kárpátok Eurorégió, Duna Körös Maros Tisza Eurorégió, Hajdú-Bihar Bihor Eurorégió, Bihar Bihor Eurorégió, Interregio) (2. ábra). A regionális szerveződések egyik nagy előnye, hogy azokat nem korlátozzák sem az egykori, sem a meglévő határok, és így akár több ország területeit magukba foglaló régiók is létrejöhettek. 6

6 Miután pedig az EU-ban kiemelt prioritást élvez az elmaradott határ menti régiók fejlesztésének és felzárkózásának elősegítése, ezért a határokon átívelő regionális szerveződéseknek a közös fellépés lehetősége miatt még inkább létérdeke az együttműködés, mivel maguk is komolyan befolyásolhatják a kapcsolatok alakulásának irányát, és szervező tevékenységükkel jelentősen erősíthetik a szerződő felek határterületeinek kohézióját. Az előbbiek szellemében a határ menti együttműködések motivációja Magyarország esetében is: a belső és külső erőforrások közös hasznosítása, az uniós regionális támogatások megszerzése, az integráció erősítése, a határ menti fejlettségbeli különbségek csökkentése, a perifériák felzárkóztatása, a történeti-etnikai feszültségek és problémák enyhítése, a korábban összetartozó térszerkezeti funkciók egyesítése, új regionális gazdasági tér létrehozása és kohéziója, euroregionális szemlélet és a regionális identitás erősítése. 2. ábra Eurorégiók és határon átnyúló regionális együttműködések Magyarország részvételével, 2005-ben 7

7 A nagy eurorégiós szervezetek helyett, sokszor azok keretei között a kisebb interregionális szerveződések mozgékonyságuk és a közvetlenebb egymáshoz kapcsolódás, a szorosabb kötődés és az együvé tartozást megalapozó identitás miatt is számos területen hatékonyabban képesek szolgálni a határon átívelő kapcsolatok ügyét, mint a hatalmas, nagy kiterjedésű eurorégiós szintű kooperációk, mint pl. Kárpátok és a DKMT Eurorégió. A keleti államhatárok mentén jelen pillanatban három határrégióban rajzolódnak ki főként a centrumvárosok közötti szorosabb interregionális (kisrégiós) együttműködés földrajzi keretei. A potenciális eurorégiók szerveződésében az ország államhatárai mentén, köztük Kelet-Magyarország esetében is erősebben érvényesülnek a nagyvárosi, kistérségi vagy éppen megyei érdekek, mint a kevésbé vagy egyáltalán nem létező magasabb szintű regionális akaratok. A Kárpátok Eurorégió működési területén jelenleg több konkrét interregionális együttműködés, eurorégió típusú struktúra van formálódóban, illetve jött létre, miután a hatalmas transznacionális és multiregionális eurorégió számos ok miatt nem eléggé hatékony ahhoz, hogy a határon átnyúló kapcsolatok motorjává váljon: az euroregionális szervezet céljai még mindig csak kevéssé ismertek, kapcsolatai az önkormányzatokkal fölöttébb lazák, különösen a kistelepüléseken nincs érzékelhető hatása. Az együttműködés formális elemein túl a Kárpátok Eurorégió szervezete az igazán hatékony együttműködés szempontjából túlméretezett, s úgy tűnik a létrehozásakor érvényesülő biztonságpolitikai szempontok megszűntével mára amúgy is betöltötte történelmi küldetését. Az előbbieket támasztja alá a három új kisrégió, az ukrajnai Kárpátalja megyét, a román Szatmárnémeti megyét és a magyar Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét magában foglaló Interregio trilaterális együttműködés (2000. október 6.), illetve az újabbak közül immár de jure két euroregionális szervezet, a romániai Bihor és a magyar Hajdú-Bihar együttműködésén alapuló megyei szintű Hajdú-Bihar Bihor Eurorégió (2002. október 11.), valamint a magyar részről 19 települést és 24 ezer lakost, Biharkeresztes központtal magában foglaló Határmenti Bihari Települések Területfejlesztési Társulása, és román részről 17 önkormányzatot és 40 társtelepülést, 85 ezer lakossal összefogó, Bors központú Határmenti Bihari (Bihori) Települések Területfejlesztési Társulása együttműködéséből létrejött Bihar Bihor euroregionális szerveződés (2002. április 12.) megalakulása. Ez a minden tekintetben mozgékonyabb, operatívabb, a kölcsönösséget jobban érvényesítő modell, a történelmi és hajdan volt közigazgatási hagyományok révén is a leghatékonyabb intézményi és szervezeti keretéül szolgálhat a határon átnyúló kapcsolatok kiépítésének (2. ábra). 8

8 A Hajdú-Bihar Bihor (megyei szintű) Eurorégió fontosabb adatai Az alapítás helye és időpontja: Nagyvárad, október 11. Alapítói: Hajdú-Bihar megye (magyar részről 82 település) Bihor megye (román részről 95 önkormányzat 444 társtelepüléssel) Székhely: Debrecen Nagyvárad Jellege: Megyei szintű, bilaterális együttműködés Fő céljai: A jószomszédi kapcsolatok kialakításának elősegítése; A társadalmi-gazdasági, kulturális, oktatási, egészségügyi, ökológiai és idegen forgalmi együttműködés erősítése; Lakossági kapcsolatok és a szakemberkapcsolatok elősegítése; Más nemzetközi szervezetekkel való együttműködés; Európai Uniós fejlesztési források megszerzése, közös programok kidolgozása, információcsere; Románia EU-csatlakozásának segítése. A Hajdú-Bihar Bihor Eurorégió szakemberei mindennapi munkájuk során számos konferencián, szakember találkozón, egyeztetésen vesznek részt. Az eredményes pályázati tevékenység érdekében kérdőíves kutatások, jegyzőkönyvek, partnerkapcsolatai tapasztalatai alapján azonosították a határszakasz problémáit, valamint meghatározták a határon átnyúló együttműködések célcsoportját alkotó szervezeteket és intézményeket. A Hajdú- Bihar Bihor Eurorégió a magyar-román együttműködések kialakulásában katalizátor szerepet vállalt fel, konkrét eredményeket elkönyvelve az elmúlt években a gazdaságfejlesztés, turizmus, környezetvédelem, oktatás, sport, stb. területén. Jelenleg is folyamatban van egy fejlesztési stratégia kidolgozása, amely elengedhetetlen előfeltétele a programok mentén működő hatékonyabb együttműködés és tervszerűen folyó koordinációs tevékenység biztosításának a jövőben, csökkentve az ad hoc jellegű cselekvések arányát. Az egyes szakmaterületek tevékenységének összehangolása érdekében az Eurorégió Tanács által meghatározott prioritások köré rendezve munkacsoportok felállítását tervezik. Annak érdekében, hogy az elkészülő tervezési dokumentum a lehető legjobban illeszkedjen az Eurorégió lakosságának és annak területén tevékenykedő különböző szervezetek igényeihez, össze kívánják hangolni a megyei területfejlesztési koncepciókat és programokat, a 9

9 konzultáció biztosítása érdekében pedig a jövőben a magyar és a román oldalon egyaránt workshopok megrendezésére kerül majd sor. Az elkövetkezendő két év fejlesztéseinek kiemelt célja a gazdaságfejlesztés mellett az együttműködések intézményi kereteinek fejlesztése a környezetvédelem, kultúra, sport, oktatás területén. A korábban szervezett rendezvények kérdőíveinek és eredményeinek kiértékelésekor világossá vált az a tény, hogy az elmúlt években egyre nagyobb számban, de gyakran párhuzamosan működtek együttműködések, amelyeknek továbbfejlesztése, számuk növelése koordinációt és szervezett indukáló szerepkört kíván meg a jövőben. A tevékenységek összehangolása a különböző tevékenységi körök mellett az együttműködések területi szintjei (régiók, megyék, kistérségek, testvértelepülések), egyéb szintjei és szereplői (intézmények, civil szervezetek, magánszemélyek) kapcsolatait egyaránt feltételezi. Az együttműködések egyik legfontosabb területét jelenti az euroatlanti integrációs folyamathoz kötődő általános tapasztalatok (pl. csatlakozással kapcsolatos információk) átadása a román félnek, a különböző pályázatokkal és projektötletekkel, illetve egyéb specifikus témákkal (pl. gazdaságfejlesztés, idegenforgalom, környezetvédelem) összefüggő tapasztalatcsere. Az információcsere elősegítése érdekében már eddig is szerveztek a különböző területekre koncentráló workshopokat, változatos önkormányzati/testvértelepülési programokat, és megpróbálták eredményesebbé tenni az együttműködést alapvető feltételként megszabó előcsatlakozási alapok felhasználását, és ezt a jövőben is kiemelt területként kívánják kezelni. Az empirikus felmérések tanúságai alapján a jelenleg több területen is jelentkező kölcsönös információhiány csökkentésének a jövőben is a prioritást élvező tevékenységek között kell maradnia. Noha domináns szerepük a határon átnyúló kapcsolatok kezdeti stádiumára jellemző, ebben a határtérségben mégis ugyanez vonatkozik a kulturális együttműködésekre. A hányatott történelmi múlt miatt a kulturális értékek bemutatását, egymás kulturális értékeinek elfogadását, közvetlen cserekapcsolatok megvalósítását célul kitűző kezdeményezések jelenleg és a jövőben is megőrzik aktualitásukat, mivel relatíve kis ráfordítással látványos eredményeket lehet felmutatni. A tolerancia növelése különösen fontos a fiatal generációk esetében, és ennek felismerését jelzi az Eurorégióban a Hajdú-Bihar megyei honismereti tábor megszervezése: a tizennégy éve folyamatosan működő tábor már több száz gyermeket ismertetett meg a bihari táj történelmi, kulturális és természeti értékeivel. A tábor célja egyben az is, hogy a résztvevő gyerekekben kialakuljon az eurórégiós gondolkodásmód. 10

10 A fentebbiekből tehát egyértelműen kitűnik, hogy a területileg és népességszámukat tekintve kisebb euroregionális szervezetek képesek a konkrét kulturális, gazdasági és egyéb programok megvalósítására. A Hajdú-Bihar Bihor Eurorégió minden jel szerint valódi térségszervező erővé válhat, mivel a jövőre vonatkozóan is olyan konkrét elképzeléseket dolgoztak és dolgoznak ki a szervezet keretein belül, amelyek katalizálni tudják a kapcsolatok további elmélyülését. További előnyöket jelenthet a jövőre nézve az a tény, hogy az Eurorégió két központi települése jelentős regionális szerepkörökkel bír. Az interregionális együttműködés egyéb lehetséges szintjeit tekintve ugyanis a magyar területi tudományok képviselői közül már a kilencvenes évek derekán voltak olyanok, akik megkülönböztetett hangsúlyt helyeztek a határ menti nagyvárosoknak, regionális centrumoknak és paracentrumoknak a nemzetközi, illetőleg regionálisinterregionális együttműködésben játszott szerepére, valamint a potenciális eurorégiók létrejöttében várható közreműködésére. Később az osztrák magyar határ menti együttműködés, valamint a Nyugat-Dunántúl egészére vonatkozó vizsgálatok alapján a potenciális eurorégiók összekapcsolásának lehetséges szintjeit illetően olyan fontos és újszerű megállapítások születtek, amelyek érvényessége feltétlenül kiterjeszthető az ország keleti államhatárai mentén formálódó együttműködésekre is. Az országhatárok mentén mini eurorégiók létrejöttét célszerű tehát ösztönözni, amelyek elsődlegesen település-település, város-város, kistérség-kistérség, kistérség-járás szintjén segítik elő az együttműködéseket. Az ilyen típusú, kisebb kiterjedésű, egyszersmind mozgékonyabb és konkrétabb együttműködések sokkal inkább tartós alapját, szilárd pillérét teremthetik meg a közös érdekek alapján szerveződő eurorégióknak. Az érdekérvényesítés konkrét képviseletére leginkább a határ menti települési és térségi önkormányzatok, középszintű intézmények és szervezetek az alkalmasak. A határon átnyúló interregionális együttműködésben az euroregionális szerveződések mellett akár annak keretei között meghatározó szerephez jutnak a határrégiók egyes kistérségei, településegyüttesei és -szövetségei, de leginkább a határ menti nagyvárosok, az ún. centrumvárosok. Ezért is annyira fontos, hogy a nagy ívű szervezeti rendszerek (eurorégiók) létrehozásán túl a kistérség település, város város érintkezések vagy városszövetségek jöjjenek létre (3. ábra). Ebben a dimenzióban a kihívásoknak magyar román relációban főként a regionális centrumvárosok és egyes paracentrumok felelnek meg, igaz ma még eltérő színvonalon (Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba, Szeged, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Arad, Temesvár). Az északkeletmagyarországi határszakaszon de a keleti és részben a déli határrégiókban is hasonló nagyságú, szerepkörű, korábban egymást jól kiegészítő városgyűrűk találhatók a határ két 11

11 oldalán, ezek hálózatba szervezése elsőként az infrastrukturális rendszerek megújításával lehetséges, és nagy lendületet nyújthat a határ menti együttműködéseknek. A különféle interregionális szervezetek minden problémájuk ellenére a határon átívelő együttműködések olyan eredményes formái, amelyek elősegíthetik az uniós források megszerzését, hatékonyabb felhasználását, mérsékelhetik Magyarország Európai Uniós csatlakozásával létrejött schengeni külső határok kedvezőtlen hatásait, s nem utolsó sorban hozzájárulhatnak a határrégiók közötti összekötő (híd-) szerep erősödéséhez, a korábban széttöredezett gazdasági, természetföldrajzi, infrastrukturális, térszerkezeti egységek újraegyesítéséhez. 3. ábra Potenciális és formálódó határrégiók, interregionális együttműködések Forrás: Hardi T., MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet, Győr. 12

12 Fejlesztési javaslatok: Az Európai Unió támogatási prioritásaihoz és a helyi adottságokhoz igazodó fejlesztési stratégia mentén való együttműködés Hajdú-Bihar és Bihor megye között. A több területen jelentkező információhiány csökkentése a határ mindkét oldalán. Az egymás kulturális értékeinek, hagyományainak megismerését szolgáló programok kiterjesztése az Eurorégió teljes területére. Az együttműködések kiterjesztése a magyar-román határszakasz teljes hosszára. Közös fellépés az infrastrukturális és egyéb beruházások összehangolása érdekében. Más euroregionális szervezetek tapasztalatainak adaptálása a helyi viszonyoknak megfelelően. 2. Közlekedési infrastruktúra Közúti közlekedés A témában készült szinte valamennyi tanulmány, szakértői vélemény stb. kiemeli a közlekedési hálózatok (elsősorban a közúthálózat) fejlesztésének gazdaságélénkítő és a versenyképességet növelő hatását. Az ország elmaradott, leszakadó régióiban tehát kiemelt szerep jut a közlekedési kapcsolatok javításának, és különösen igaz ez azokra a határ menti térségekre, amelyekben a trianoni határmegvonás alapvetően megváltoztatta a közlekedési feltételeket is. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően Magyarország közlekedési hálózata egy nagy kiterjedésű, egységes európai rendszer részévé, sőt, súlyponti elemévé vált. Mindez komoly lehetőségeket, ugyanakkor az európai közlekedési folyosók révén nemzetközi kötelezettségeket is jelent, mivel a tagországok közötti kapcsolatot megfelelő minőségű és áteresztőképességű hálózatokkal kell biztosítani. Románia csatlakozásával tovább bővül az egységes közlekedési rendszer, és a közös fejlesztéseket szükségszerűvé teszi az a tény, hogy keleti szomszédunk csak Magyarországon keresztül csatlakozhat az Unió magterületéhez (4. ábra). 4. ábra A Helsinki folyosók rendszere 13

13 Forrás: Hajdú-Bihar megye közlekedési hálózatának kiépítettsége több szempontból is ellentmondásosnak minősíthető. Egyrészt a közlekedés legfontosabb megyei és regionális tengelyeit jelentő főútvonalak sűrűsége nagyobb az átlagosnál, az országos térszerkezeti vonalként funkcionáló Budapest Szolnok Püspökladány Debrecen Nyíregyháza köz- és vasúti fővonal áthalad a megyén, illetve Debrecen egyértelműen a Tiszántúl közlekedési gócpontja (5. ábra). 5. ábra Össz-Európai Közlekedési Folyosók és TINA kiegészítések Magyarországon 14

14 Forrás: Másfelől viszont az európai vérkeringésbe való bekapcsolódást biztosító gyorsforgalmi utak csak nemrégiben érték el a megyét, és a közlekedési folyosók közé eső, illetve közvetlenül a határ mentén fekvő települések jelentős részét csak nagy nehézségek árán, igen rossz minőségű alsóbbrendű utakon lehet megközelíteni. A hátrányos helyzet okai egyértelműen a trianoni határok megrajzolására vezethetők vissza, mivel az úthálózat az egykori vonzásközpont, vagyis Nagyvárad felé volt megfelelően kiépítve, és a határok kettészelték és ezzel lezárták a természetes, évszázadok alatt rögzült közlekedési folyosókat. A történelmi centrumtelepülés elvesztésével a megmaradt Bihar közlekedési szempontból is marginális helyzetbe került, jellemző módon Berettyóújfaluhoz közelebb van Nagyvárad, mint Debrecen. A román oldalon hasonlóan ellentmondásos a kép, mivel Bihor megye közlekedési hálózata ottani mércével mérve modern és jól kiépített, ám ez a megállapítás nemzetközi összehasonlításban már korántsem állja meg a helyét. A legfrissebb adatok szerint a 2515 km hosszúságú hálózatból 650 km-t láttak el felújított burkolattal, és ebből a szempontból külön ki kell emelni a megyét Ny-K-i irányban 81 km hosszan átszelő, Kolozsvár, Marosvásárhely, Brassó, illetve Bukarest közvetlen elérését biztosító E60-as nemzetközi fűútvonal modernizációját (6. ábra). 15

15 6. ábra Nagyvárad közúti kapcsolatrendszere Forrás: A Hajdú-Bihar Bihor Eurorégió szempontjából éppen a nemzetközi főközlekedési útvonalak, illetve a határátkelőhelyek fejlesztése a legfontosabb feladat. Az Eurorégió fő közlekedési folyosója az országos térszerkezeti tengelyt (Budapest-Püspökladány- Berettyóújfalu-Biharkeresztes-Nagyvárad) kijelölő, jelentős nemzetközi forgalmat lebonyolító 42-es főútvonal. A jelenleg érvényben lévő fejlesztési elképzelések alapján a közlekedési folyosó szerepe tovább erősödik majd, mivel az Észak-erdélyi autópálya mindenképp Bihor megyében éri majd el az országhatárt, Magyarországon pedig kiépülőben van az M35-ös, illetve a tervek között szerepel az M4-es autópálya megépítése, amelyek együttesen lehetővé teszik az európai gerinchálózat közvetlen elérését. Hajdú-Bihar megye és Bihor megye közös határszakaszán jelenleg három közúti határátkelőhely működik Nyírábrány és Érmihályfalva, Létavértes és Székelyhíd, valamint Ártánd és Bors között (Bihor megyének van még egy határátkelőhelye Békés megye irányában Nagyszalontánál). Románia európai uniós csatlakozásával, illetve azt követően, amint mindkét ország tagja lesz a SIS-2-es Schengeni Információs Rendszernek, a határon való átkelés bürokratikus akadályai csökkenek majd, az újonnan megépítendő 16

16 határátkelőhelyek infrastrukturális követelményei sem lesznek olyan magasak, aminek következtében nem követelnek majd meg akkora befektetést sem (7. ábra). 7. ábra Határátkelők a magyar-román határszakaszon Forrás: MTA RKK Debreceni Osztály A kapcsolatok jövőbeni erősödése több helyütt felvetheti a határ két oldalán egymás közelében vezető közutak összekötését. A Derecske Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulásának a Kistérségi önkormányzati utak fejlesztésére vonatkozóan elkészített koncepciójának fejlesztési elképzelései között szerepel a Bagamér és Érsemjén közötti kapcsolat megteremtése, amelyet a közötti költségvetési periódusban terveznek megvalósítani. A határ megszűnésével jelentősen növekedhet Nagyvárad centrum szerepköre a határtérségben, a magyar oldalon, ami azzal is együtt járhat, hogy Debrecentől szerez vissza néhány szerepkört, ami a közlekedési kapcsolatok megerősítését indokolhatja. Így új összeköttetés jöhet létre Kismarja és Pelbárthida, Nagykereki és Nagyszántó, valamint Körösszeg és Körösszegapáti között. 17

17 Vasúti közlekedés A vasúti közlekedés szerepe az elmúlt évtizedekben mind a személyszállítás, mind a teherfuvarozás területén jelentősen visszaesett, de még mindig meghatározó a szerepe. A nagy mennyiségű áruk fuvarozása komoly problémát vet fel, a közutak túlterheltsége miatt egyébként is célszerű lenne a vasút szerepének növelése, mivel a térség vízrajzi adottságai nem adnak lehetőséget vízi áruszállításra. A Hajdú-Bihar Bihor Eurorégióban a vasúti közlekedés feltételei a közúthálózathoz hasonlóan komoly ellentmondásokkal, és jelentős fejlesztési potenciállal jellemezhetők. A kedvező adottságok közé sorolható, hogy a területen áthalad a Bécs Budapest Bukarest fővonal, amely Püspökladánynál a Budapest Debrecen Nyíregyháza Moszkva, Nagyváradnál pedig a Nagybánya Temesvár vasútvonallal találkozik, illetve Debrecen Kelet-Magyarország legnagyobb vasúti csomópontja. Az elérhetőséget (különösen a határ menti térségek esetében) azonban igen kedvezőtlenül befolyásolja az a tény, hogy az említett fővonalhoz a magyar oldalon egyáltalán nem csatlakoznak szárnyvonalak. A Debrecen Derecske Nagykereki vonal is csak az északi területeken biztosít vasúti összeköttetést a megyeszékhellyel, de a pálya minősége miatt nem nevezhető kimondottan jónak az elérhetőség. Ez egyébként a nemzetközi vonalra is igaz, hiszen Debrecenből indulva Biharkeresztes eléréséhez minimum másfél órára van szükség. Sokkal jellemzőbb azonban, hogy a mindössze fele olyan hosszú Debrecen-Nagykereki vonal végigutazásához ugyanennyi idő kell, illetve hogy Komádiba és Körösszakálra a megyeszékhelyről csak Békés megyén keresztül, legalább két átszállás és 3 órán át tartó vonatozás után juthatunk el (8. ábra). 8. ábra A Tiszántúl határ menti településeinek vasúti elérhetősége 18

18 Forrás: MTA RKK Debreceni Osztály, a adatai alapján szerkesztve A paradox helyzet hátterében a közúthálózat sajátosságaihoz hasonlóan Trianon áll: ban ugyanis a két, az I. világháború előtt kiépült fővonal (Budapest-Szolnok-Debrecen- Nyíregyháza-Miskolc-Kassa, illetve Gyula-Nagyvárad-Szatmárnémeti-Beregszász-Sátoraljaújhely-Kassa) között húzták meg a mai határvonalat. Ezzel a Történelmi Magyarország belső vasúti körgyűrűjének elcsatolásával megteremtették a Kisantant államok közvetlen vasúti összeköttetését, ám lehetetlenné tették a hiányzó összekötő vonalak megépítését, ezzel pedig nagy területeket tettek vasúthiányos térséggé a határok mentén. A vasútvonalak minőségét, illetve az egyes települések elérhetőségét tekintve a határ román oldalán sem nevezhető kedvezőbbnek a jelenlegi helyzet. A 474 km hosszúságú megyei vasúthálózat magyar határtérségben fekvő szakaszainak jelentős része nem villamosított, egy vágányú, és a járatsűrűség sem minősül kiemelkedően magasnak. A történelmi előzmények eredményeként Hajdú-Bihar és Bihor megye között a vasútvonal mindössze két ponton keresztezi a határt, Biharkeresztes és Bors mellett Nyírábrány és Érmihályfalva között található nemzetközi határátkelőhely. A rendszerváltást követően többször felmerült az egykori Debrecen Nagyvárad közvetlen vasúti kapcsolat újbóli megteremtése, amely azonban sem rövid, sem pedig hosszú távon nem szerepel a MÁV fejlesztési elképzelései között, forrás hiányában nincs esély az összeköttetés megvalósítására, illetve a fejlesztésére, mivel a mellékvonalakon ma a pályaállapot szinten tartása, a további romlás megakadályozása lehet cél. Ugyanakkor a MÁV elvi síkon támogatja a debreceni 19

19 repülőtér vasúti kiszolgálásának javítását, a repülőtér regionális szerepkörének kibontakozásában pedig mindenképp fontos lenne a Debrecen-Nagyvárad kapcsolat erősítése. Légi közlekedés A rendszerváltást, illetőleg a katonai repülőterek privatizációját követően a térség lakossága számára új lehetőségként a fentebbieknél jóval nagyobb távlatokat biztosító polgári légi közlekedés is elérhetővé vált. A potenciális lehetőségek kiaknázásához nagyon jó alapokat biztosít az a tény, hogy a debreceni repülőtér Kelet-Magyarország legnagyobb burkolt kifutópályás (2500 m hosszú, 40 m széles), nemzetközi repülőtere, alkalmas szinte minden Európában üzemeltetett repülőgép fogadására és kiszolgálására. További előnyöket jelent, hogy a repülőteret a jelenleg érvényben lévő kormányhatározat az államilag támogatható két regionális nemzetközi kereskedelmi repülőtér egyikeként kezeli. A tulajdonos (Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata, az üzemeltető a Debrecen Airport Kft.) jelentős anyagi ráfordításainak és eredményes pályázati tevékenységének köszönhetően folyamatos, a tervek szintjén már 1994-ben, ténylegesen azonban csak ben megkezdett fejlesztések látványos eredményekkel jártak. A reptéren megtalálható a gépek kiszolgálásához és a reptér üzemeltetéséhez szükséges valamennyi technikai eszköz és berendezés, valamint a nemzetközi utasforgalom lebonyolításához szükséges fogadóépület is. A légikikötő az infrastrukturális beruházások eredményeként a vidéki repülőterek közül elsőként nyerte el az ISO 2001:9001 minősítést, s 2004-ben állandó határátkelőhellyel és vámúttal rendelkező nemzetközi repülőtérré válhatott. A Debreceni Repülőtér ma az ország második legjelentősebb közforgalmú repülőtere, és egyben a legnagyobb charterforgalmat (Törökország, Egyiptom, Görögország, Tunézia) lebonyolító regionális repülőtér. A repülőtér utasforgalma 2004-ben elérte a főt (ami 2,4-szeresen múlta felül a évi eredményt), 2005-ben pedig a teljes személyforgalom már elérte a főt, ami egy igen dinamikus fejlődési periódus kezdetét jelölheti ki. Az utasforgalom ilyen mértékű növekedéséhez a menetrend szerinti járatok indítása (közvetlenül Münchenbe és Brémába) mellett hozzájárult az üzleti céllal utazók és a debreceni nagyrendezvényekre érkező sportolók magángépes forgalmának növekedése is. A térségben élők számára a debreceni repülőtér előnyei közé sorolható a közelsége mellett az ingyenes parkolási lehetőség, az olcsó tömegközlekedési megközelíthetőség és a relatív kis forgalomra való tekintettel a gyors utaskezelés. A repülőtér vonzáskörzetébe olyan jelentős 20

20 települések is tartoznak/tartozhatnak, mint Nyíregyháza, Miskolc, Szolnok, Hajdúszoboszló, Békéscsaba, Nagyvárad, Szatmár és Ungvár. A határ túloldalán a nagyváradi repülőtér ugyan még nem áll a debrecenihez hasonló technikai színvonalon, mégis jelentős regionális forgalmat bonyolít le. A naponta 7 és 21 óra között üzemelő légikikötő két belföldi (Bukarestből érkező), illetve két nemzetközi járatot fogad és indít a temesvári repülőtér érintésével. A jelenlegi feltételek között a reptér a 100 fő befogadóképességű gépek biztonságos fel- és leszállását képes biztosítani, és a külföldi utasok folyamatosan emelkedő létszáma (2004-ben már elérte a 16 ezer főt) jelzi, hogy igény van az utazási feltételek javítására. A román kormány ennek figyelembevételével úgy döntött, hogy a reptér nemzetközivé történő fejlesztése érdekében első lépésként biztosítja az eddig ideiglenes formában működő helyett az állandó vám- és határőrséget. Ugyanakkor ahhoz, hogy a reptér valóban betölthesse ezt a funkciót, még számos egyéb területen is komoly beruházásokra van szükség: fel kell újítani és meg kell hosszabbítani a kifutópályát, a nemzetközi szabványoknak megfelelő jelzőfényrendszert kell kiépíteni, ki kell alakítani egy tranzitvárót, illetve létre kell hozni egy csomagelosztó központot is. A két reptér jövőbeni szerepe tehát igen komolynak minősíthető, meghatározhatja az egész térség fejlődését, mivel a tervezett fejlesztések esetén mindkét légikikötő alkalmas a regionális szerepkör betöltésére. A kedvező földrajzi fekvésnek köszönhetően a repterek megfelelő funkciómegosztás esetén hidat képezhetnek Magyarország, Románia, Szlovákia és Ukrajna között (Debrecen pl. közelebb van néhány, a szomszédos országok határ menti térségeiben elhelyezkedő jelentősebb városhoz, mint Budapesthez). A debreceni reptér szerepét növelheti az a tény is, hogy a budapesti Ferihegyi Nemzetközi Repülőtérnek jelenleg nincs ún. kitérőreptere az országon belül, vagyis fogadóképtelenség esetén más országokba kell irányítani a gépeket, és ez jelentős bevételkiesést okoz az országnak. A határ mindkét oldalán rendelkezésre álló természeti adottságok alapján a gyógyidegenforgalom fellendítésében ugyancsak fontos szerepet játszhatnak a repterek, mert jelentősen javítják az egyre jobban kiépített termálfürdők elérhetőségét. A forgalom további felfuttatásához elsősorban további charterjáratokat kell üzembe állítani, amelyekre vonatkozóan a debreceni reptér kész tervekkel rendelkezik. Szintén igen komoly lehetőség rejlik a külföldi regionális központokkal való légiforgalmi kapcsolatok kiépítésében, mivel ezt az Európai Unió is támogatja, és az újonnan megkötött légügyi egyezmények már lehetővé teszik a fővárosokat elkerülő regionális járatok indítását. 21

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1.

Kárpát-medencei Területfejlesztési Nyári Egyetem A területi kohézió jövője Debrecen, 2010. július 26 augusztus 1. Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézetének Debreceni Osztálya PARADIGMAVÁLTÁS A HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSEKBEN Dr. habil. Béla Baranyi az MTA doktora tudományos

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Regulation (EC) No. 1080/2006

Regulation (EC) No. 1080/2006 Irányító Hatóság Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 27-213 Európai kohéziós politika 27 és 213 között A. Stratégiai megközelítés: a kohéziós politika összekapcsolása a fenntartható

Részletesebben

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája

A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája A magyar-osztrák és a magyar-szlovák határtérségek közlekedési infrastruktúrája TINER TIBOR MTA CSFK Földrajztudományi Intézet Budapest Magyarország északi és nyugati határszakaszai Osztrák magyar államhatár

Részletesebben

A TransHUSK Plus projekt

A TransHUSK Plus projekt A TransHUSK Plus projekt dr. Siska Miklós KTI Zárókonferencia Győr, 2015. június 17. A projekt keretében vizsgált térségek A két projekt néhány jellemző adata 680 km közös határ; 22 (TransHUSK) + 18 (TransHUSK

Részletesebben

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN

VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN VÁLTOZÓ TÁRSADALOMFÖLDRAJZ DEBRECEN-NAGYVÁRAD EUROMETROPOLISZ SZEREPE A MAGYAR-ROMÁN HATÁRON ÁTNYÚLÓ KAPCSOLATOK FEJLESZTÉSÉBEN Változó Föld, változó társadalom, változó ismeretszerzés 60 éves az EKF Földrajz

Részletesebben

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN

ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN ÚJ ELEMEK A ROMÁNIAI REGIONÁLIS FEJLŐDÉSBEN Dr. TÖRÖK Ibolya Babeş-Bolyai Tudományegyetem Földrajz Kar Magyar Földrajzi Intézet A magyar ugaron a XXI. században 2013. november 9 Tartalom Regionális egyenlőtlenségek

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés

Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS POLGÁRMESTERÉTŐL 6601 SZENTES, KOSSUTH TÉR 6. PF. 58. Ikt.sz.: F-5825/2008. Tárgy: Tájékoztató az M44-es út nyomvonalának kijelöléséről Mell.: térképszelvények, státusjelentés SZENTES VÁROS

Részletesebben

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020

Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Szlovákia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 Terület és településfejlesztési programok 2014-2020 között, különös tekintettel a Közép-magyarországi régióra JENEI Gábor Programirányító

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése

A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja projektindító workshop Győr, 2003. június 4. A Nyugat-dunántúli technológiai előretekintési program felépítése Grosz András tudományos

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM

KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTER ALAPÍTÓ DOKUMENTUM Mi, alapítók a mai napon létrehozzuk a KÁRPÁTOK BESZÁLLÍTÓI KLASZTERT. A Hármashatármenti térség ukrán, szlovák és magyar vállalkozásfejlesztéssel, ipartelepítéssel

Részletesebben

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT

NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE. 8. számú napirendi pont. 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT NÓGRÁD MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8. számú napirendi pont 51-86/2014. ikt. sz. Az előterjesztés törvényes: dr. Barta László JAVASLAT a Szent István Egyetemmel történő stratégiai együttműködési

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

5. MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI TÉRBEN

5. MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI TÉRBEN 5. MAGYARORSZÁG AZ EURÓPAI TÉRBEN Magyarország földrajzi fekvéséből, gazdasági-társadalmi nyitottságából eredően, valamint az új gazdasági kapcsolatai révén egyértelműen az Európai Unióhoz kötődik, az

Részletesebben

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak)

A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) A CSONGRÁD MEGYEI Tervezés aktualitásai (2014-2020-as tervezési időszak) SZEGED, 2013. december 02. Magyar Anna a Megyei Közgyűlés elnöke 2014-2020 közötti európai uniós források felhasználását biztosító

Részletesebben

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább?

Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Tízéves a területfejlesztés intézményrendszere, hogyan tovább? Somlyódyné Pfeil Edit MTA Regionális Kutatások Központja Balatonföldvár, 2006. május 23 24. A regionális politika A regionalizmus válasz a

Részletesebben

1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok

1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok 1.5.2 A határmenti együttműködést támogató közösségi programok A alulról jövő kezdeményezésként indult határmenti együttműködés a nyolcvanas évek közepére az Európai Unió hivatalos politikájává emelkedett.

Részletesebben

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére)

Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) Sopron és Ebenfurth közötti kétvágányúsítás területfejlesztési hatásai (különös kitekintéssel a Sopron-Győr vasútvonal fejlesztésére) 2015. 02. 05. Szombathely Készítette: Deák Máté A tanulmányról Vezetői

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére 6. napirend: Az Egyesület 2011-es tervei Tisztelt Közgyűlés! 2011-es tervezett

Részletesebben

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében

Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében Határon átnyúló foglalkoztatási együttműködések Győr-Moson-Sopron megyében A munkaerőpiac jellemzői 2010. IV. negyedév Megnevezés Országos Gy-M-S megye Foglalkoztatottak száma (fő)* Vas megye Zala megye

Részletesebben

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés

A közlekedés helyzete és az állami költségvetés KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS MAGYARORSZÁGON AKTUALITÁSOK Balatonföldvár, 2012. május 15-17. A közlekedés helyzete és az állami költségvetés Dr. Kovács Árpád Elnök Költségvetési Tanács Múltidézés A rendszerváltozás

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére

Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Magyar Közgazdasági Társaság 53. Közgazdász-vándorgyűlése XII. Szekció: Logisztika Miskolc, 2015. szeptember 3-5. Határon átnyúló logisztikai kapcsolatok, különös tekintettel Miskolc térségére Berényi

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013

Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Magyarország-Szlovákia határon átnyúló együttműködési program 2007-2013 Emberi erőforr források közös k s használata és s fejlesztése se Munkaerő-piaci együttm ttműködési kezdeményez nyezések HU-SK 2008/01/1.6.2/0156

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat?

Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Mária Út Közhasznú Egyesület önkormányzati munkatalálkozó Hogyan tudjuk megsokszorozni a Mária út helyi szintű kiteljesedéséhez a forrásainkat? Esztergom, 2015. november 26-27. Feladat megosztás - stratégiai

Részletesebben

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és

A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és A régió közigazgatási, gazdasági, tudományos, oktatási és kulturális központja Magyarország negyedik legnagyobb városa A városban és agglomerációjában több mint 300 000 ember él Gazdag ipari múlttal rendelkezik

Részletesebben

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia

Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia NORth Hungary and Kosice Bilateral Regional Innovation Strategy Project Észak-Magyarország Kassa Bilaterális Innovációs Stratégia Konszenzus-építő tájékoztató 2007. Június 27. Tartalomjegyzék Régiók elhelyezkedése

Részletesebben

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19.

Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Észak - Alföldi Régió Fejlesztése az Új Magyarország Fejlesztési Terv lehetőségei alapján 2010. Február 19. Dr. Debreczeni Ferenc Ügyvezető Igazgató ÉARFÜ Nonprofit Kft. UMFT eredményei régiónkét (valamennyi

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

A magyar vasút kitörési lehetőségei. 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság

A magyar vasút kitörési lehetőségei. 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság A magyar vasút kitörési lehetőségei A magyar vasút kitörési lehetőségei történelmi örökségek és mai konzekvenciák 2011. Szeptember 30. Molnár Béla KDNP Közlekedési Szakbizottság A történelmi előképek szinte

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése

ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése ChemLog Chemical Logistics Cooperation in Central and Eastern Europe A ChemLog projekt általános ismertetése Budapest, 2010. március 25. XV. LOGISZTIKAI FÓRUM 1 ChemLog küldetése Regionális hatóságok,

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében

Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Környezettudatos közlekedési módok hálózata Komárom-Esztergom megyében Fogalmak: Környezettudatosság: a bioszféra állapotával és az emberi populáció környezetével kapcsolatos tájékozottság érzékenység

Részletesebben

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz

Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Baranya megye kistérségi fejlesztési projektjeinek kapcsolódási lehetőségei a Pécsi fejlődési Pólushoz Dr. Kékes Ferenc, a Baranya Megyei Közgyűlés elnöke A Baranya Megyei Önkormányzat a pólus stratégia

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései

Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Az Országos Területrendezési Terv és a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terv törvényekből eredő kerékpáros úthálózat aktuális kérdései Jövőkép a Budapest Balaton kerékpáros útvonalon című konferencia

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió

Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben. Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Gazdaságfejlesztési együttmőködések a magyar-szerb határ menti térségben Szeged, 2009. 10. 20. Pitó Enikı Regionális Igazgató Dél-alföldi régió Tartalom 1. Az ITD Hungary tevékenységérıl nagyon röviden

Részletesebben

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés

Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Infrastruktúra tárgy Közlekedéspolitika Vasúti közlekedés Kálnoki Kis Sándor okl. mérnök, okl. városrendezı szakmérnök 2007. március 28. Az EU közlekedéspolitikájának prioritásai Cél: gazdasági, társadalmi

Részletesebben

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai

A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai A TEN-T hálózatok átalakítása (EU Parlament és Tanács rendelete alapján) projektek kiválasztási szempontjai Tóth Péter, főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Balatonföldvár, 2012.

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS

A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS A DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA ÉS PROGRAMJA Koncepció Derecske 2009. november Tartalom 1. Bevezetés... 2 2. A külső környezet elemzése... 4 3. A Belső környezet jellemzői... 10

Részletesebben

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények

SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS. 1. Előzmények SIÓAGÁRD KÖZLEKEDÉS 1. Előzmények Közlekedési szempontból az alábbi tervelőzményeket vettük figyelembe: Országos területrendezési terv (2003. évi XXVI. Tv.) Tolna M. területrendezési terve (VÁTI) Tolna

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

Boundless World - Establishing an NGA Telecommunications Network between Békés Sub- Region and Bihor County HURO/1101/002/1.2.1. Webes megjelenések

Boundless World - Establishing an NGA Telecommunications Network between Békés Sub- Region and Bihor County HURO/1101/002/1.2.1. Webes megjelenések 1. http://www.beol.hu/bekes/gazdasag/elindult-a-bekesi-szuperhalozat-epitese-485861 Elindult a békési szuperhálózat építése 2013. február 26. 14:02 p. g. A nyitórendezvénnyel indították útjára kedden a

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban

A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban A GYSEV és a GYSEV CARGO szerepe és tervei a közép-európai vasúti áruszállításban Kövesdi Szilárd vezérigazgató GYSEV Zrt. 2012.11.08. Kőrös Norbert vezérigazgató GYSEV CARGO Zrt. 1. GYSEV általános bemutatása

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja. Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere

Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja. Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere Nyíregyháza 2007-2013 évi gazdaságfejlesztési programja Előadó: Csabai Lászlóné Nyíregyháza Megyei Jogú Város polgármestere Nyíregyháza geopolitikai helyzete Három országhatár vonzásában 100 km-en belül

Részletesebben

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek

Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program. 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005. Támogatott projektek Szlovénia-Magyarország-Horvátország Szomszédsági Program 2. Pályázati Felhívás 4012-312/2005 Támogatott projektek 1.1 Intézkedés: KÖZÖS GAZDASÁGI TÉRSÉG 053/HU Régiófókusz Vállalkozás-, Humánerőforrás-

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE tervezett ágazati fejlesztései 2014-2020 Cím Jász-Nagykun-Szolnok megye tervezett ágazati fejlesztései az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programban (IKOP) Verzió 2.0

Részletesebben

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére

DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére DATOURWAY A Duna mente fenntartható nemzetközi stratégiája, különös tekintettel a turizmus fejlesztésére Majorné Vén Mariann - projektmenedzser Sárdi Anna szakmai vezető VÁTI Nonprofit Kft. 47. Savaria

Részletesebben

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja

A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja A JRC DRDSI adatszolgáltatási infrastruktúra programja Dr. Kovács Antal Ferenc EC JRC DRDSI Danube_NET GISOPEN 2015 Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar, Geoinformatikai Intézet Székesfehérvár 2015.

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Köztisztasági fürdök és mosodák létrehozása, működtetése Célterület azonosító: 1 019 100 1. A projekt

Részletesebben

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLHIERARCHIA TERVEZŐI VÁLTOZAT 2012. 12. 10. HELYZETÉRTÉKELÉS ÖSSZEFOGLALÁSA Jász-Nagykun-Szolnok megye középtávú fejlesztési koncepcióját megalapozó

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT SZERENCS VÁROS INTEGRTÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁHOZ 2015 Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés

Részletesebben

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató

ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása. Vámosi Gábor igazgató ENEREA Észak-Alföldi Regionális Energia Ügynökség bemutatása Vámosi Gábor igazgató 1 Megalakulás Az intézmény az Intelligens Energia Európa Program támogatásával alakult meg 2009. március 6-án Tulajdonosok:

Részletesebben

A Magyar Köztársaság kormánya

A Magyar Köztársaság kormánya A Magyar Köztársaság kormánya Új Magyarország Fejlesztési Terv 2009. áttekintése Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Válságkezelés 4 pillér A gazdasági válság kirobbanását követően

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN

A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN A K ÁRPÁTIKUM KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY MUNK ÁI A K ÁRPÁT-MEDENCÉBEN A KÁRPÁTIKUM ALAPÍTVÁNY FONTOSABB CÉLJAI: 1. A kárpát-medencei magyar kulturális és természeti örökségek népszerűsítése. 2. Globalizálódó

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZOLNOKI FŐISKOLA Kereskedelem, Marketing és Nemzetközi Gazdálkodási Tanszék SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK A Felsőfokú Szakképzés Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző szak hallgatói részére

Részletesebben

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője

Szalóki Flórián, főigazgató a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Közlekedési Programok Irányító Hatóság vezetője 8. sz. napirendi pont Tájékoztató a 2007-2013. időszakban a KÖZOP támogatásból megvalósuló dél-dunántúli és nyugat-dunántúli úthálózat fejlesztésekről, a következő tervezési időszak ének helyzetéről. Szalóki

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E-TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA Előadás címe: Településfejlesztés a gyakorlatban Előadó neve:

Részletesebben

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25.

J a v a s l a t. Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH. Településfejlesztési és Vagyongazdálkodási Osztály. Ó z d, 2014. augusztus 25. J a v a s l a t Területi együttműködést segítő programok kialakítása az önkormányzatoknál a konvergencia régiókban című ÁROP-1.A.3.- 2014. pályázat benyújtására Előterjesztő: Polgármester Előkészítő: PH.

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

DEBRECEN közlekedési helyzete. Nagyvárad, 2010. február 9.

DEBRECEN közlekedési helyzete. Nagyvárad, 2010. február 9. DEBRECEN közlekedési helyzete Nagyvárad, 2010. február 9. Debrecen Európa közepén Magyarország második legnagyobb városa Debrecen Közép- Európa keleti részén fekszik, 1000 kilométeres körzetében két tucat

Részletesebben

Miért építünk autópályákat?

Miért építünk autópályákat? Miért építünk autópályákat? Uniós források magyar történetek Konferencia a Széchenyi István Szakkollégium szervezésében, 2008. november 19. Németh Nándor, MTA KTI 2003. évi CXXVIII. törvény pán-európai

Részletesebben

A Bizottság jelentése a makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről

A Bizottság jelentése a makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről . A Bizottság jelentése a makroregionális stratégiák hozzáadott értékéről A makroregionális stratégia célja új projektek és kezdeményezések mozgósítása, amelyek megteremtik a közös felelősség érzését.

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.)

Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt járműipari központ (2014. április 1.) Tatabánya-Esztergom kiemelt fejlesztési régiók szereplői: ALÁÍRÓK: (2014. március 6.) Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Komárom-Esztergom

Részletesebben

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei

Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei A magyar elnökség és a régiók jövője OTKA KONFERENCIA BKF - Budapest, 2009. 05.21-22. Az eurorégiók helyzete és jövője, Magyarország kitörési lehetőségei Dr. Szegvári Péter c.egyetemi docens Stratégiai

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

Hazánk idegenforgalma

Hazánk idegenforgalma Hazánk idegenforgalma (Turizmusunk földrajzi alapjai) 8.évfolyam Választható tantárgy Helyi tanterv Célok és feladatok: A tantárgy célja, hogy megismertesse a tanulókat ezzel az új tudományterülettel.

Részletesebben

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember

megyei fejlesztés Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2.0 2013. szeptember megyei fejlesztés 2.0 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Koncepció (munkaanyag) 2013. szeptember meghatározottság Megyei fejlesztés 2.0 Megyei helyzet Nemzeti stratégia EU tematikus célok

Részletesebben