ÉLET A RÓMAI JOG BŰVÖLETÉBEN. Tanári interjú Dr. Földi András A Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék tanszékvezetője

Átírás

1 JURÁTU A rangsorolásos jelentkezés Interjú Dr. Kóczián Lilla A Tanulmányi Hivatal vezetője EGYETEM TÉR Indul a tavaszi felvételi időszak Szakkollégium vagy diákszervezet? Te döntesz! EGYETEM TÉR Tanári interjú Dr. Földi András A Római Jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék tanszékvezetője KARRIER Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- És Jogtudományi Kar Hallgatói Önkormányzatának Lapja ÉLET A RÓMAI JOG BŰVÖLETÉBEN

2 KÉPEZD MAGAD PROFI KARRIER-ÉPÍTŐVÉ! A karriermenedzsment fontos skill, tanuld meg tőlünk! KREDITES, TÖMBÖSÍTETT ÓRÁK KERETÉBEN... Állj készen az álláskeresésre már az egyetemi évek alatt! A- mellett, hogy tömbösített órák keretében gyakorlati tudást szerezhetsz a munkaerőpiacon hasznosítható ismeretekről, a 10 szabadon válaszható kreditedből is letudhatsz párat! Így tudod felvenni az órákat: A Karriermenedzsment közismereti/szabadon választható kurzus, VKN kódon találod meg a Neptunban, vagy úgy, hogy rákeresel a karriermenedzsment szóra. Helyszín: Az ELTE Karrierközpont képzőterme: ELTE BTK, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A, -123 KARRIERMENEDZSMENT ELŐADÁSOK A Hogyan tovább? előadássorozat munkaerő-piaci és magánéleti vonatkozásban vizsgál alkalmanként egy-egy, főként fiatal felnőtteket érintő témát. Volt már szó időgazdálkodásról, szerencséről, stresszkezelésről és arról is, hogyan érdemes felkészülni a vizsgákra vagy egy állásinterjúra. Február 10-én az önbizalom növelése lesz a téma, tavasszal pedig kifejezetten az álláskeresés kerül középpontba. Az előadásokon hasznos praktikákat sajátíthatsz el, amelyekkel felvértezheted magad akár az egyetemi megmérettetésekre, akár az álláskereséssel járó stresszhelyzetekre. Időpont: Február 10., 18:00, majd március 10., 18:00. Helyszín: ELTE BTK Kari Tanácsterem, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A SZEMÉLYES, INGYENES TANÁCSADÁS Beszélgettél már hozzáértővel arról, hogyan képzeled a jövőd? Jelentkezz be szakpszichológusunkhoz, ha bizonytalan vagy abban, merre vezet az utad a munkaerőpiacon, vagy konkrét kérdéseid vannak arról, hogyan szerezheted meg magadnak az áhított pozíciót. Időpontfoglalás: limpar.imre@karrier.elte.hu Online tanácsadás: Tanácsadónk a kérdéseket levélben is várja a fenti címen. Bővebb információ az ELTE Karrierközpontról: karrierkozpont.elte.hu info@karrier.elte.hu facebook.com/eltekarrierkozpont

3 FŐSZERKESZTŐI LEVÉL impresszum JURÁTU ELTE ÁJK Hallgatói Önkormányzatának lapja FELELŐS KIADÓ: Tallár Ákos ELTE ÁJK HÖK elnöke SZERKESZTŐSÉG FŐSZERKESZTŐ: Kálócz Adrienn FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: Surjányi Dávid ROVATVEZETŐK: Nagy Teodóra (Egyetem tér) Nagy Dominika (Kultúra) Gál Dóra (Tudomány) Heinrich Reni (Vélemény) Kiss Balázs (TDK-hírek) Szerényi Adrienn (Karrier) Funcs Fanni (HÖK news) Ember Illés (Kávészünet) SZERKESZTŐK: Kiripolszky Misel Kováts Borbála Kratochwill György Máté Csilla Schattman Dorka Szász Nóra Szekeres Zsolt Szép Barbara Sziládi Péter OLVASÓSZERKESZTŐK: Schattmann Dorka ONLINE FELÜLETKEZELŐ: Kurmai Kornél TERVEZŐSZERKESZTŐ: Szalay Bence Balázs KAPCSOLAT: 1053, Budapest, Kecskeméti utca NYOMDAI MUNKA: Komáromi Nyomda és Kiadó Kft. Sikeres vizsgáink befejeztével egy rövid időre félretehetjük tankönyveinket, és elkezdhetjük jól megérdemelt pihenésünket. Nyugodt szívvel nézhetjük meg a két hónapja kívánságlistára helyezett filmet, mehetünk kávézni, reggelizni, bulizni a barátokkal és olvashatjuk a Jurátus legújabb számát. A megújult Jurátust az egyetemi polgárok nagy része örömmel fogadta, és szívesen lapozta, olvasta az újság felfrissült oldalait. A véleményekből levont tapasztalatokkal és újabb ötletekkel telve készítettük ezt a számot, amelyben többek között olvashattok arról, hogy milyen start-up éttermek vannak az egyetem közelében, vagy éppen arra is megtudhatjátok a választ, hogy miért éppen Rembrandt a selfie feltalálója. Természetesen a legfontosabb témákról is tájékozódhattok Egyetem tér rovatunkban, melyben többek között a dr. Kóczián Lillával készült interjúból ismerhetitek meg a rangsorolásos jelentkezés bevezetésének okait. Nyilvánvalóan mindig akadnak olyan hangok is a tömegben, akik csupán a vita kedvéért bocsátkoznak érvelő párbajba, és olyan meddő, parttalan eszmecseréket folytatnak, amelyek minden alapot mellőznek. Természetesen e viták létjogosultsága kétségbe vonhatatlan a demokrácia értékeinek védelme érdekében, ugyanakkor elveszti építő jellegét, ha a felek személyes ellentéteik és sérelmeik felemlegetését tekintik konstruktív kritikának. Utóbbira ugyanis egy jól működő rendszerben is szükség van, de nem oly áron, hogy valamely fél a demokrácia oltárán olyan értékeket áldozzon fel, amelyeket egyébként védelmezni hivatott. A haladást szolgáló bírálat ugyanis minden demokratikus rendszer számára üdvözölendő, ugyanakkor éppen e kritikai hitelességét veszti el az állásfoglaló, ha nem tényekre alapozza értékítéletét, hanem ténynek veszi véleményét. Az alábbi gondolattal köszönném meg a Szerkesztőség nevében Mindenkinek, aki biztosítékul szolgált annak megerősítésére, vagy véleményének kinyilvánításával hozzájárult, hogy a Jurátus újra a Kar egyik alappillérévé váljon: mert ki bölcsen választja meg csatáit, boldogan él. Kálócz Adrienn Kálócz Adrienn LAPZÁRTA: január 12. FEBRUÁR 2015 JURÁTU 3

4 EGYETEM TÉR SZERZŐ: KÁLÓCZ ADRIENN INTERJÚ DR. KÓCZIÁN LILLÁVAL KURZUSFELVÉTEL AZ ELTE ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KARÁN A 2014/2015. tanév második szemeszterében nagy változás következett be az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar hallgatóinak életében. A rangsorolásos kurzusfelvételre történő átállás nagy vitákat gerjesztett a hallgatók között, hiszen nem tudták, hogy mi várható az új rendszertől. Dr. Kóczián Lillával az átállás szükségességéről, okairól, előnyeiről és a további lehetőségekről beszélgettünk. Miért volt szükséges a korábbi versenyjelentkezéses rendszer leváltása? A Karon az elektronikus módon történő kurzusfelvétel elindítása óta versenyjelentkezés működik, azaz a kurzusfelvétel gombra való kattintás sorrendje és a hálózati kapcsolat minősége dönti el azt, hogy a hallgató a létszámkerettel meghirdetett kurzusra felvételt nyer-e. A versenyjelentkezés minden szemeszterben különösen a Neptun rendszerre történő átállás óta komoly problémákat okoz. A szerverek nem bírják a versenyjelentkezés okozta felhasználói terhelést, a rendszert a hallgatók igazságtalannak tartják. Milyen szempontok miatt döntöttek a rangsorolásos kurzusfelvétel bevezetése mellett? A rendszer terhelésének csökkentése érdekében az elmúlt két szemeszterben a Tanulmányi Hivatal két kategóriába, kötelező és alternatív/fakultatív csoportokba sorolta a kurzusokat, és ennek megfelelően két időpontban indította a versenyjelentkezést. Sajnos ez sem érte el a kívánt eredményt, hiszen mindkét kurzuscsoport azonos hallgatói kör érdekeltségében áll, a rendszert hasonlóképp terhelte. Rangsorolásos kurzusfelvétel működik az ELTE összes többi Karán és az Oktatási Igazgatóság tájékoztatása szerint egyetlen Karon sincsenek problémák a kurzusfelvétellel. Azok a hibák mindenképpen megszűnnek, ami a rendszer túlterheltségét okozták. A rangsorolásos rendszer kiszámíthatóbb. Érvényesülnek az új jelentkezési rendszerben speciális, kifejezetten a Karra jellemző elemek? A rangsorolás a Hallgatói Követelményrendszer általános részében rögzített módon állít fel sorrendet a kurzusra jelentkezett hallgatók között. Egyelőre nem merült fel olyan szempont, ami speciális ÁJTK-s szabályokat követelne, de ha ilyen felmerül, egyeztetünk a szabályzatmódosítás lehetőségeiről. Milyen előnyei származnak a hallgatóknak az új rendszerből? Ez a rendszer véleményem szerint sokkal jobban kiszámítható, tervezhető. A hallgatók egy héten keresztül bármikor jelentkezhetnek a kurzusra. Ha úgy látják, hogy az adott kurzuson kicsúsznak a keretből, van idejük módosítani, áttervezni az órarendet. Nem az fogja eldönteni a félév órarendjét, hogy ki milyen erős szervert használ. Sok hallgató sérelmezte, hogy nem kérdezték meg őket a rendszer bevezetése előtt. Önnek erről mi a véleménye? Ez egy olyan technikai döntés, amiről lehetetlen megkérdezni a Kar négyezer aktív hallgatóját. A hallgatói képviselettel a döntést megelőzően hónapokon keresztül folyt az egyeztetés. Hivatalosan a Kari Tanács elé sem kellett volna bevinni a döntést, a szavazásban való hallgatói részvétel miatt döntöttünk így. A rangsorolásra való áttérést a Kari Tanács egyhangúlag szavazta meg. Ugyanakkor megjegyezném, hogy a kurzusfelvétellel kapcsolatban a Hallgatói Önkormányzat és a Tanulmányi Hivatal fórumot szervezett, melyre 3752 hallgató kapott meghívót. A fórumon alig ötven hallgató vett részt. Mik a jövőbeli lehetőségek a kurzusfelvétellel kapcsolatban? A tavaszi szemesztert érintő kurzusfelvétel lezárását követően részletesen megvizsgáljuk a tapasztalatokat. Statisztikákat és a hallgatói belépésekkel kapcsolatos informatikai elemzéseket egyébként a Neptun Irodával közösen minden szemeszterben végzünk. A tavaszi kurzusfelvétellel kapcsolatos következtetések levonásához számítunk a hallgatók segítségére. Ha a rendszer nem működik, készek vagyunk újra változtatni rajta. Természetesen mindig örömmel fogadjuk az építő jellegű kritikát, javaslatokat. Az ÁJTK vezetése a Tanulmányi Hivatallal karöltve az elmúlt években számos próbálkozást tett, és folyamatosan tesz arra vonatkozóan, hogy a hallgatók számára megkönynyítse a kurzusfelvételt. Többek között az alábbi változtatásokat eszközölte a közelmúltban: Még az ETR működésének idejében a tárgyakat meghirdető tanszékeket 2 csoportra osztotta, és az általuk meghirdetésre kerülő kurzusokra a jelentkezést két különböző időpontban indította. Így próbálta a kurzusfelvétel során jelentkező rendszerterhelést csökkenteni. A 2013/2014 tanévtől a meghirdetett tárgyakat két halmazba sorolta: a kötelező kurzusok, és az ezeken kívül eső (alternatív és szabadon választható kurzusok) csoportja. A kurzusfelvételt két eltérő időpontban indította a két tárgycsoport vonatkozásában. Így a hallgató előbb felvehette a létszámkeret nélküli kötelező előadásokat, majd a szemináriumokat, és egy későbbi időpontban a választható kurzusokat. Az előző pontban leírtakhoz kapcsolódó módosítás volt az, hogy a korábban csoportbeosztással felvett kötelező szemináriumokat a hallgatók számára választhatóvá tette. A kurzusfelvétel során folyamatosan ellenőrzi a választható kurzusok létszámkeretének alakulását, és a hallgatói igénynek megfelelően bővíti azokat. Az ÁJTK-n a hallgatók körében legnagyobb vihart kiváltó alternatív kurzusok esetében a kurzusfelvétel lezárásakor 22 kurzus közül mindössze 7 telt be, és összesen 577 hely maradt üresen. Ez az eredmény meglepő, hiszen a hallgatók a kurzusfelvétel során folyamatosan a létszámkeret bővítését követelték. Az ÁJTK a 2014/2015. tanév 2. szemeszterében áttér a rangsorolásos kurzusfelvételre. Ennek lehetőségeit a Tanulmányi Hivatal a Hallgatói Önkormányzat együttműködésével 2014 márciusa óta vizsgálja. A kurzusfelvétel módjának megváltoztatása a Kar reményei szerint szintén azt a célt szolgálja, hogy a hallgatók zökkenőmentesen végezhessék el tárgyaik felvételét. 4 JURÁTU 2015 FEBRUÁR

5 INTERJÚ LÁSZLÓ NOÉMIVEL EGY OLYAN KÖZÖSSÉGET KELL KIÉPÍTENI, AMI AZUTÁN ERŐSÍTI ÉS FENNTARTJA SAJÁT MAGÁT SZERZŐ: KÁLÓCZ ADRIENN Január első hetében munkába állt a tanácsadó pszichológus az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. Sokak számára a pszichológia egy teljesen idegen tudomány, amelyet a tévhit szerint csak kríziskezelésben alkalmaznak. László Noémivel, a Kar új pszichológusával többek közt arról, hogy miért téves e megközelítés, valamint az egyetemistákat leggyakrabban érintő problémákról és ezek lehetséges megoldásairól beszélgettünk. EGYETEM TÉR Milyen jellemző problémákkal küzdenek ma az egyetemisták? Az egyetemista kor leggyakrabban a fiatal felnőtt korszakra tevődik. Ez az az időszak, amikor mindenkinek meg kell találnia a saját identitását, és rá kell jönnie, hogy mit akar az élete legkritikusabb területein, éppen ezért ebben az időben rengeteg krízisen mennek keresztül. A leggyakrabban felmerülő problémák köre magába öleli a barátokkal és a családdal kapcsolatos gondokat, a párkapcsolatban felmerülő nehézségeket, illetve a pályaválasztáshoz, tanulmányi úthoz kötődő kihívásokat. Ezekkel a problémákkal valamennyi ember megküzd életének ebben a szakaszában. Van olyan nehézség vagy kihívás, amivel tipikusan egy ÁJK-s hallgató szembesül? Mivel a Karon elhelyezkedéséből kifolyólag nincsen igazi közösségi tér, én azt tapasztalom, hogy a hallgatók egyedül érzik magukat. Mindig kell egy közösségi tér, ahol lehetőség van emberileg, személyesen, vagy akár csak tanulással kapcsolatban másokkal együtt lenni, együtt dolgozni, csoportokat alkotni, megismerni egymást. A jogi karon a képzések sajátosságaiból adódóan nagy létszámú hallgatói tömegek vannak, amelynek tagjai nem mindig találják meg a helyüket, mert nincsen lehetőség kiscsoportos tanulói közösségek létrehozására. Ugyanakkor szerintem ez ellen lehet, és kell is tenni. Erre eddig különböző megoldási formák voltak, most úgy tűnik, hogy a mentorrendszer beválhat. Véleményem szerint az egyik leghitelesebb formája a segítségnyújtásnak és az interakcióknak a közösségi lét, az egymástól való tanulás. Az együttműködéshez elhatározásra és tervre van szükség, amibe minél több szereplőt kell bevonni, mind a hallgatói (például a Hallgatói Önkormányzat, kortárs segítő csoportok), mind az oktatói oldalról (például a már említett Mentori Kör és Tanulmányi Osztály). Kik és milyen problémákkal fordulhatnak Önhöz? Elsősorban a hallgatók kereshetnek fel, számos problémával. Az egyetemisták leggyakrabban a tanulmányi előmenetelük, illetve a társas kapcsolataikban felmerülő gondok miatt szembesülnek olyan kérdésekkel, amelyekkel egyedül nem tudnak megbirkózni. A problémák megoldásának első lépcsőfoka, hogy tudják, van kihez fordulniuk, van egy biztos pont az egyetemen. Lehetséges, hogy egyénileg leülünk beszélgetni, körbejárjuk a kérdést, megnézzük különböző szemszögekből, és meglátjuk, hogy milyen megoldási lehetőségek vannak, hol vannak az erőforrások, amikre a hallgató tud támaszkodni. Én ezeket a problémákat nem megoldom helyette, hanem végigkísérem őt az úton. Ezen túl még számos más lehetőség is van, például csoportos foglalkozások, tréningek, workshopok. Az Ön véleménye szerint miért van szükség pszichológusra a Karon? Azt gondolom, hogy minden oktatási intézményben szükség van pszichológusra. A pszichológusok és a pszichológia alkalmazásának társadalmi elfogadottsága nőtt, és ezzel a feladataik köre is szélesedett: ma már a tanácsadáson túl a megelőzés és az egészségfejlesztés is fontos feladatunk. Természetesen intézményfüggő, hogy milyen keretek között van lehetőség a munkánkra, ezért az első feladatom ebben az időszakban az igényfelmérés. Fel szeretném mérni a diákok kívánságait: mit szeretnének, mely lehetőségeikről tudnak, és mi az, amit igénybe vennének, ha létezne. Ha ezeket felmértük, akkor megnézzük, hogy mi az, ami ehhez képest reálisan megvalósítható, és onnan már el lehet indulni. Véleménye szerint milyen igényei lesznek a hallgatóknak? Ezt akkor lehet látni, ha az igényfelmérést elvégeztük. Az igényeknek időben és térben is elkülönülő lépcsőfokai lehetnek. Az első fázis, amikor megtudják, hogy milyen lehetőségeik vannak, utána másodikként merül fel az illetőben egy kérdés, és a harmadik lépésben pedig megfogalmazza ezt valaki felé. Tapasztalataim szerint az egyéni találkozásokra alakul ki előbb az igény, a csoportos foglalkozásokra később, ugyanakkor nagyobb számban. Mit gondol, milyen fogadtatásra lel majd a hallgatók körében? Vegyesre. Sokan lehet, hogy örülnek vagy akár bizalmatlanok és szkeptikusak és nem egyértelmű, hogy miért dolgozik az intézményben pszichológus. Vannak konkrét helyzetek és nehézségek, amikkel szembe kell nézni, és egyben rengeteg erősség, amire lehet alapozni. Szerintem ez most egy lehetőség, ahol tanulni és építkezni tudunk. Ennek első lépése, hogy a bizalmat kiépítsük, vagy ha szükséges, újjáépítsük. Ha ezt sikerült elérni, akkor nem lesz kérdés, hogy miért van szükség pszichológusra, mert mindenki meg fogja tudni válaszolni saját maga is, megfogalmazva a saját igényeit. HA SEGÍTSÉGRE VAN SZÜKSÉGED, VAGY CSAK BESZÉLGETNI SZERETNÉL László Noémi (laszlo.noemi@ajk.elte.hu) B. épület 203. szoba Fogadóóra: Kedd 12:00-16:00 Csütörtök 10:00-14:00 FEBRUÁR 2015 JURÁTU 5

6 EGYETEM TÉR BIBÓ ISTVÁN SZAKKOLLÉGIUM A Bibó István Szakkollégium az ELTE egyik legrégebbi szakkollégiuma. Kezdetektől meghatározó vonása, hogy hallgatói mindig többet akartak, mint amit a hivatalos egyetemi képzés nyújtani tudott. Többet és mást: ez ma az egyetemen szerzett elméleti jellegű tudást kiegészítő gyakorlatias, illetve specifikus oktatást, összetartó baráti közösséget és számtalan más lehetőséget jelent. A Szakkollégium működése a szakmaiság, közösségiség és társadalmi felelősségvállalás hármas pillérrendszerére épül. Hogyan kerülhetsz be a Bibóba? A Bibóba egy háromlépcsős felvételi során lehet bekerülni. Az első forduló egy felkészülést nem igénylő írásbeli, amely során egy feladatlapot kell kitölteni. A második, szakmai forduló során három, előre megadott tanulmány egyikéből kell felkészülni, majd egy három fős, egyetemi oktatókból álló bizottság előtt a tanulmány által érintett témáról kell viszonylag kötetlen formában beszélgetni. Ezt követően kerül megrendezésre a felvételi tábor, ahol lehetőség van személyesen jobban megismerni a bibósokat és a Bibót, és viszont. A harmadik fordulót a Bibó tagjaival történő rövid tízperces beszélgetés alkotja. A három fordulóban összesítve legmagasabb felvételi pontszámot elérő jelentkezők nyernek felvételt a koliba. Hogyan jelentkezhetsz? A jelentkezéshez március 2. éjfélig kell elküldened egy rövid amerikai típusú önéletrajzot és egy másfél-két oldalas bemutatkozó esszét a bibofb@gmail.com címre. Keresd a bibósokat február második felétől az Aulában! Elérhetőségek bibokoli. blog.hu facebook.com/bibokoli MATHIAS CORVINUS COLLEGIUM Legyél Te is MCC-s! Felvételt hirdet a Jog Szakirány. Ha elsőéves joghallgató vagy és szeretnél egy olyan folyamatosan pörgő társaság tagja lenni, amely motivál és segíti a tanulmányi fejlődésed úgy, hogy közben jól érzed magad, akkor az MCC Jog Szakirány csak Rád vár! A Mathias Corvinus Collegium más, mint egy hagyományos egyetemi szakkollégium. Az MCCben jogászok, közgazdászok, mérnökök, társadalomtudósok, bölcsészek tanulnak együtt és egymástól, így sokféle látásmód és gondolkodásmód van jelen a képzésben és a mindennapokban. Az MCC-s képzés (mely egy különleges, éves rendszerben folyik) az egyetemi oktatás keretein túlmutatva, annak mintegy kiegészítéseként lehetőséget biztosít a mindennapi életben használható, gyakorlati tudás megszerzésére. A képzés részei a kis csoportokban zajló, interaktív szakmai kurzusok és a nyelvórák. Ezen felül vannak a társadalmi szerepvállalást megvalósító projektek, jogi és különböző más tudományágakhoz (közgazdaságtan, nemzetközi tanulmányok, média stb.) kapcsolódó kiegészítő előadások, workshopok, közösségi események (táborozások, barlangászat, kenutúra, bulik, grill és kerti partik, stb.). Unatkozni és egyoldalú szakbarbárrá válni semmi esély! Idén tavasszal is felvételt hirdetünk. Ha érdeklődsz irántunk és belevágnál, a jelentkezési határidő március 1. A felvételivel kapcsolatban figyeld a Facebookot, vagy látogass el az MCC honlapjára: Találkozunk a felvételin! SZÉCHENYI ISTVÁN SZAKKOLLÉGIUM A Széchenyi István Szakkollégium egyike a legrégebbi szakkoliknak, fő célja az egyetemi oktatást kiegészítve a kritikus közgazdaságtudományi és társadalomtudományi gondolkodás elősegítése. A szakkollégium tehát több, mint egy átlagos kollégium. Szakmaiság: A SZISZ-ben 4-8 fős csoportokban hallgathatsz kurzusokat, ahol az interaktivitás és a gyakorlatiság áll a fókuszban. Egyik legfontosabb ismertetőnk a más szakkoliktól különböző kurzusrendszer, az ún. sávrendszer. Itt négy féléven keresztül van lehetőséged elmélyülni a különböző társadalomtudományok mentén az alkalmazott közgazdaságtanban. A koliban tanulható négy sáv a law & economics (jog közgazdasági elemzése), a kormányzati gazdaságtan, a pénzügyi közgazdaságtan és a szociológia. A szakmaiságon túl az aktív közösségi élet legalább anynyira meghatározza mindennapjainkat. A spontán kialakuló programok (filmnézés, vita, buli, borozás) és a pezsgő szakmai légkör adja az igazi SZISZ-es életérzést. Tagjaink különböző egyetemekről és szakokról érkeztek, és bárki számára érdekes, ha az övétől különböző nézőpontokon keresztül dolgozhat fel különböző témákat, így a saját szakterületéről kiszakadva szélesítheti látókörét. Jogászként pedig mindenképp előnyt jelent a közgazdasági tájékozottság, mely új dimenzióval egészíti ki az egyetemen tanultakat. A fentiek mellett a társadalmi felelősségvállalás is nagy hangsúlyt kap a SZISZ-ben. JOGHALLGATÓK ÖNKÉPZŐ SZERVEZETE A Joghallgatók Önképző Szervezete az egyik legfiatalabb és legdinamikusabb egyetemi szervezet. Három alappillére mentén jogtudomány, szeretetszolgálat, kultúra évek óta igen népszerű programokat szervezünk a teltházas nagyelőadásoktól kezdve a rendkívül izgalmas önképzésekig. Célunk, hogy az egyetemi tanulmányokon túl további mélyebb ismereteket szerezhessünk, és emellett a tanáraink egyben mentorainkká is váljanak. Saját kurzusrendszerünk van, a tavaszi félévben pedig beindítjuk az Elsős Műhelyünket. Erre első- és másodéves hallgatókat várunk, akik a legszakavatottabb tanároktól tanulhatnak majd, és ez minden bizonynyal hozzá fog járulni egyetemi tanulmányaik sikeréhez is, de az egyetemista életbe való beilleszkedéshez is. Mindezt kiegészítjük közéleti témájú rendezvényekkel, továbbá a hazai és egyetemes kultúrával. Fontosnak tartjuk, hogy a kultúrát ne csak fogyasszuk, hanem megismerjük annak alakulását és alakítóit, ezért mindig lehet számítani arra, hogy egy rendezővel vagy íróval szervezünk beszélgetést. És persze a hátrányos helyzetűekről sem felejtkezünk el: a 2014-es év során is több karitatív programban vett részt a tagság. Meglátogattunk romaiskolát, osztottunk ajándékokat krízishelyzetű családok gyerekeinek, és így megtapasztalhattuk, hogy tényleg jobb adni, mint kapni! Az új félév kezdetén, február második felében felvételit hirdetünk; ha szeretnél egy örökmozgó, sokat tanuló, de közben vidám és életrevaló társasághoz tartozni, a JÖSz-ben a helyed! 6 JURÁTU 2015 FEBRUÁR

7 POLITOLÓGUS MŰHELY A Politológus Műhely egy gyakorlati képzést nyújtó szakmai műhely, amely szervezői politológus hallgatók. A program a hallgatói i- gényeknek megfelelően nyújt gyakorlati és szakmai továbbképzést, elismert előadókkal, szakértőkkel és oktatókkal. A Műhely célja, hogy a hallgatók megszerzett tudásukat gyakorlati elemekkel bővíthessék már tanulmányaik idején. Egy lehetőség a tudatos tanulók öntevékeny képzésére. Belső képzéseink mellett mindenki számára nyitott előadásokat szervezünk. Vendégeink voltak már többek között Kálmán Olga, Bombera Krisztina, Szigetvári Viktor és Stumpf András. A szervezett előadások, belső képzések mellett középiskolásoknak, gimnazistáknak tartunk parlamenti és vita szimulációs játékokat. A jövőben pedig újabb projektekkel készülünk. Tisztelt Hallgatók! A Politológus Műhely felvételi ügyekért felelős referense pályázatot hirdet meg azoknak az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán tanuló hallgatóknak, akár BA-n vagy MA-n folytatják tanulmányaikat, akik kellő ambíciót éreznek magukban, hogy hasznos tagjai legyenek a Politológus Műhely csapatának. A jelentkezés feltétele egy amerikai típusú önéletrajz, illetve egy programterv, ami különleges és megvalósítható. Határidő: Február 22. éjfél politologusmuhely@ gmail.com PROKON Légy része a PROKON csapatának! A PROKON Kutató & Elemző Társaság azzal a szándékkal jött létre, hogy a politikatudomány és társadalomtudományok iránt érdeklődőknek, kiváltképpen az ELTE ÁJK hallgatóinak nyújtson plusz gyakorlati és önképzési lehetőségeket. Szervezetünk belső szakszemináriumi órarendszer kidolgozásával szeretné segíteni tagjait. Óraadóként felsőbb éves, vagy már végzett hallgatók adják át tapasztalataikat és tudásukat a csoport tagjainak. Ezeket az órákat kiegészítik meghívott előadóként a szakmában magas tudományos fokozatot, vagy rutint szerzett tudósok, közéleti szereplők előadásai. A PROKON célja továbbá önálló közvélemény-kutatási és elemzési projektek elindítása. Szeretnénk, hogy az első és másodéves hallgatók megtapasztalják a kutató munka egyes szakaszainak szépségeit. Alapítóink egyetértettek abban, hogy megéri energiát fektetni a középfokú oktatást kiegészítő önkéntes munkába. A középfokú oktatási intézmények igazgatóinak és osztályfőnökeinek lehetőségük van kiválasztani a számukra fontosnak tartott tanórákat politikai filozófia, politikatudomány, politikatörténet és alkotmányjog témakörből. Az így összeállított tanterv óráit szervezetünk tagjai maximális felkészültséggel tartják meg. A tavaszi szemeszterre vonatkozó tagfelvételi jelentkezés február 9. és 22. között válik esedékessé. Részletekért látogass el hivatalos oldalunkra, a ahol bővebben tájékozódhatsz a tagfelvétel menetéről és szervezetünkről! ELTE VITAKLUB Az ELTE Vitaklub egyetemünk immáron két éves, karokon átívelő, alulról szerveződő és független hallgatói kezdeményezése. Célunk, hogy egyetemi körökben is egyre inkább megszilárduljon az igényes vitázás és demokratikus gondolkodás kultúrája. Ennek érdekében két fő tevékenységet folytatunk: A közéleti vitaeseményeken meghívott előadók vitáznak aktuális vagy épp örökzöld közéleti kérdésekről. Az est tételmondatáról a közönség a vita elején és végén is szavazhat. Rendeztünk már vitát a magyarországi gazdasági rendszerváltásról, az ügynökaktákról és a parlamenti női kvótáról is. Eddig vendégünk volt többek között Hack Péter, Pogátsa Zoltán és Róna Péter. A szervezetünk másik pillérét képező, heti rendszerességű, angol nyelvű, brit parlamentáris formátumban történő versenyvita szakköreinken a hallgatók fejleszthetik nyilvános beszéd képességüket, kritikai gondolkodásmódjukat és nem utolsó sorban gyakorlati angol nyelvtudásukat. A Versenyvita részleg a Budapest Opennek is főszervezője. Fontosnak tartjuk, hogy a vitaklub tagjai a szakmai tevékenységen túl tényleges közösséget alkossanak. Az igényes és inspiráló jellegű időtöltés jegyében rendszeres látogatói vagyunk színházi előadásoknak, koncerteknek, továbbá háttérbeszélgetéseket és önképző köröket is szervezünk. Ennek jegyében a következő félévben is mind a versenyvita, mind a közéleti vita alkalmakon; többek között a februárra tervezett brit parlamentáris bemutatóvitán és közéleti eseményen is mindenkit nagy szeretettel várunk! EUROPEAN LAW STU- DENTS ASSOCIATION Az ELSA (The European Law Students Association, Európai Joghallgatók Egyesülete) a világ legnagyobb joghallgatókból és fiatal jogászokból álló független, nem politikai és non-profit szervezete, melyet 1981-ben alapítottak osztrák, német, lengyel és magyar joghallgatók. Az ELSA fő célja a különböző jogrendszerekben és jogi kultúrákban élő joghallgatók és fiatal jogászok kapcsolatteremtésének elősegítése, együttműködésük támogatása és olyan tudás és szakmai tapasztalat átadása, amely segíti a tagokat karrierjük kialakításában. A szervezet közel taggal rendelkezik 41 európai ország nagyjából 250 jogi karán. Az ELSA tevékenységei alapvetően három vezérfonalra fűzhetők fel. A Student Trainee Exchange Programme keretében külföldön vagy belföldön fizetett gyakornoki feladatokat végeznek tagjaink: a gyakornokság időtartama 2 héttől akár 18 hónapig is terjedhet. A munkalehetőségeket nemzetközi szervezetek, bankok, ügyvédi irodák, egyetemek, stb. ajánlják fel. A Seminars and Conferences keretében szemináriumokat és konferenciákat, intézménylátogatásokat, nyári egyetemet és különféle egyéb szakmai és társas rendezvényeket (például Bilateral Study Visits) szervezünk. Harmadikként pedig az Academic Activities-t kell megemlíteni: tudományos tevékenységeink között szerepelnek szakmai, jogi programok, perbeszédmondóés tanulmányíró versenyek is. Legismertebb ezek közül a nemzetközi perbeszédverseny (ELSA Moot Court Competition). EGYETEM TÉR Elérhetőség: info.elsabudapest@gmail.com & FEBRUÁR 2015 JURÁTU 7

8 KULTÚRA BUDAPESTI JOGÁSZ- ÉS ORVOSBÁL HAGYOMÁNY ÉS ÚJJÁSZÜLETÉS ÚJ FEJEZET A JOGÁSZBÁLOK KÉT ÉVSZÁZADOS TÖRTÉNETÉBEN SZERZŐ: KECZÁN PÁL 8 JURÁTU 2015 FEBRUÁR Praesens-díj új díjra pályázhatnak joghallgatók és végzett jogászok az újrainduló fővárosi jogászbálon. A jogászság és és szeretettel köszönheti díszvendégei a jogászi hivatásrendek egyetemi tanárt, az ELTE ÁJK dékánját között Dr. Király Miklóst, tanszékvezető hagyományos, is. éves sereg- A évi Budapesti Jogászbálon a vacsorát megelőzően, a megnyitóbeszédeket követően, Érdi Tamás kétszeres Prima Primissima díjas, a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett zongoraművész kápráztatja el a közönséget játékával, akiről Szabó Magda, Kossuth-díjas írónő azt nyilatkozta: én csak írni tudok, de Tamás ujjaival Isten üzen. A vacsorát, és a báli díjátadókat követően, a késő esti hangulatot Rakonczai Imre, a híres piano zongorista biztosítja, aki elegáns, de táncolható magyar dalokat játszik. Az este háziasszonya Giró-Szász Krisztina televíziós műsorvezető, akit a bálon 2007-ben alapított magyar világmárka, a NUBU öltöztet. A tradicionális magyar konyhaművészet fellegvárát jelentő több, mint száz éves Gundel étterem négyfogásos vacsoráját, és a koktélfogadást a világ legrégebbi gasztronómiai társaságának, a Chaîne des Rôtisseursnek, MaîtreRôtisseur díjával kitüntetett nemzetközi mesterszakács, Merczi Gábor állította össze. A vacsora mellé Magyarország talán legkiemelkedőbb, sokszorosan díjazott pálinkáit, a Márton és Lányai különlegességeit ajánlja a pálinkaház alapítója, Márton János. A fogások mellé a hasonlóképpen nívós Szent Tamás Pincészet borászai szolgáltatják a vendégeknek a Semmelweis Egyetem hivatalos borát. A vacsora közben a Polgár Galéria és Aukciósház tulajdonosa, Polgár Árpád vezet aukciót a bál védnökei, díszvendégei és vendégei által felajánlott, szimbolikus, vagy eszmei értéket képviselő személyes tárgyakból. Az árverés bevétele jótékony célra, egy vakvezető kutya kiképzésének költségére kerül felhasználásra, amellyel az ELTE ÁJK-n idén ősszel megrendezett palacsintabisztó során összegyűjtött adományokat szeretnék a szervezők kiegészíteni. Különlegessége és helyszíne miatt a Jogászbálon sajnos limitált a résztvevői létszám: 128 ültetett vacsoravendéggel mindössze 210 fő vehet részt a bálon. A vacsorával azonos helyen tartott, a legkiválóbb koktélfalatokat és italokat magában foglaló állófogadáson 70 joghallgató és orvostanhallgató vehet részt. szemléjének története re nyúlik vissza. A Jogászbál kezdetektől fogva nem csak a szakma ünnepe volt, hanem egyben egy olyan polgári estély is, amely remek alkalom a kapcsolatépítésre és kapcsolatápolásra. A Jogászbál sohasem volt zárt világ, hiszen az ügyvédek, ügyészek, bírók, közjegyzők, jegyzők, államtitkárok, miniszterek mellett részt vettek rajta a joghallgatók is, akik éppen itt tudtak bekapcsolódni a jogásztársadalom vérkeringésébe. A korábban Országos Pesti Jogászbál néven működő bálok presztízsét jelzi, hogy az elmúlt évek viszontagságai alatt sem tudott más, hasonló rendezvény a helyébe lépni. Most a hagyományok megőrzésével, újragondolt és felfrissített koncepció mentén folytatódik a Jogászbálok két évszázados története és helyeződik vissza a bál az őt megillető helyre. Ezt jeleníti meg a Budapesti Jogászbál helyszíne, programja, védnökei és díszvendégei, valamint azok az apró, de fontos részletek, amelyek talán mind egy dolgot sugallnak: minőség. Ez a két évszázados hagyományokból táplálkozó minőség születik újjá február 28-án a Gundel étteremben. Az újjászületett Jogászbál koncepciójának fontos eleme, hogy minden bál egyszeri és megismételhetetlen, de legalábbis ritka alkalom legyen azáltal, hogy a résztvevők köre, a jogászság állandósága mellett, évről-évre megújuljon. Ezért minden évben egy különösen elismert társadalmi-szakmai közösséget lát vendégül a bál, amely új élményeket, új kapcsolatokat jelent minden résztvevő számára ben az orvosok lesznek a bál vendégei, így a évi Budapesti Jogászbál ez évi megnevezése: Országos Budapesti Jogász- és Orvosbál. Nagy megtiszteltetés, hogy az újrainduló bál fővédnöke Magyarország egyik legfőbb közjogi méltósága, Dr. Darák Péter jogtudós, bíró, a Kúria elnöke lesz. A bál védnöke többek között az ELTE rektora, prof. Dr. Mezey Barna, aki évtizedekkel ezelőtt maga is szervezője volt a Jogászbáloknak. A további felkérések folyamatosan érkeznek a védnökökhöz és díszvendégekhez. Külön kiemelendő, hogy a Jogászbál már most nagy tisztelettel A Jogászbál célja nemcsak az, hogy képviselje, hanem az is, hogy elismerje a minőséget. Ebben a szellemben kerül sor idén első alkalommal a Praesens-díj átadására. Az elismerés a már végzett jogász és orvos kollégák, valamint a jelenlegi jogász- és orvostanhallgatók közül valamely kiválóságnak kerül átadásra, szakmai és tanulmányi sikereket alapul véve. A döntést a Jogászbál szervezői által felkért szakmai bizottság segíti. A díj nyerteseinek egy névre szóló kristály-üvegserleg kerül átadásra, és természetesen tiszteletjeggyel kapnak meghívást a bálra. A Praesens-díj négy kategóriája: végzett jogász, végzett orvos, joghallgató, orvostanhallgató. Végzett jogászok és orvosok esetében a pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó önéletrajzát, amelyhez csatolni kell legalább egy, a díjra szóló ajánlást, valamely, a pályáján elismert szakmabeli (jogász, illetve orvos) kollégától. Joghallgatók és orvostanhallgatók esetében a pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó önéletrajzát, amelyekhez csatolni kell az addigi lezárt tanulmányi félévek átlagának a pályázó egyeteme által kiadott igazolását, valamint legalább egy, a díjra szóló tanári ajánlást valamely, a pályázó szakmájában elismert egyetemi oktatótól. Valamennyi dokumentumot a pályázó által aláírva, és bescannelve kell megküldeni a praesens@budapestijogaszbal.hu címre. A pályázók hozzájárulnak ahhoz, hogy kiválóságuk megismertetése végett pályázati anyagaik felkerüljenek a Jogászbál honlapjára. ELÉRHETŐSÉGEK A Praesens-díjjal kapcsolatos információk, nevezés: praesens@budapestijogaszbal.hu A Jogászbál honlapja: A Jogászbál Facebook oldala: budapesti.jogaszbal

9

10 KULTÚRA SZERZŐ: SZÉP BARBARA A SELFIE EREDETE REMBRANDT A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUMBAN,,Az európai kultúra egyik virágkorát, a 17. századi holland művészet időszakát mutatja be a Szépművészeti Múzeumban február 15-ig látogatható Rembrandt és a holland arany évszázad festészete című nagyszabású kiállítás. A tárlat a kor legnagyobb mestere, Rembrandt köré épül, akitől húsz remekművet láthat a közönség [ Selfiező turistákba botlok a Deák téren, a villamoson, a metrón, végül a Hősök terén, ahogy a Szépművészeti Múzeum legújabb kiállítására sietek. Vajon honnan ered ez az új, populáris hóbort? tűnődök. A selfie jelentése önmagunk fényképezése jellemzően okostelefonnal, majd az elkészült fotók közösségi oldalakra való feltöltése. A szó eredetét egy 2002-es ausztrál fórumbejegyzésre vezetik vissza. Egy Hopey nevű felhasználó használta először, akinek egy átmulatott éjszaka után össze kellett varrni a száját, és a varratokról készült képet szerette volna megosztani. A felhasználó szabadkozott a kép minősége miatt, és azzal indokolta, hogy ez egy selfie. Később egyre többen kezdték használni ezt a kifejezést, s hamarosan, két év elteltével, már megjelent a Flickeren a #selfie hashtag. (A selfie-k különféle változatai időnként nagyon kreatív elnevezéseket kaphatnak. Ilyen a shelfie, ami a saját könyvespolcunk lefényképezését és valamely közösségi oldalon történő megosztását jelenti.) A kiállításról kisétálva azonban biztosak lehetünk abban, hogy önmagukat újból és újból megörökíteni vágyó, extrovertált emberek már a huszonegyedik század előtt is éltek és alkottak. Rembrandt összesen körülbelül száz alakalommal festette meg önmaga portréját (beleszámítva a majdnem 20 metszetet is), huszonhárom éves korától egészen haláláig. A képek az állandó téma ellenére izgalmas, sokszínű alkotások, melyeken nyomon követhetjük a festő arcának fokozatos átalakulását, a híres fiatalkori portréjától (Önarckép 1629.; Germanisches Nationalmuseum, Nürnberg), az első ráncok megjelenésén át, a barázdák végső elmélyüléséig. Megfigyelhetjük lelkének és testi egészségének változásait, képet alkothatunk érzéseiről, gondolatairól. Rembrandt alkotásainak egyik legszembetűnőbb különlegessége a fény-árnyék játék, valamint az erős kontrasztok gyakori használata, amellyel szinte belerántja a befogadó szemlélőt a festménybe. Szintén kiemelhető az a különös érzékenység, amellyel az embereket ábrázolta. Tudni kell ugyanis, hogy 1631-re a festő már akkora népszerűségnek örvendett, hogy rendszeresen portrékat rendeltek tőle Amszterdamból. Így aztán több száz arcképet festett megrendelésre, köztük páros, illetve csoportos portrékat is. Bár ezek az arcképek alapozták meg hírnevét, ő maga fő feladatának a történeti festészetet tartotta. A kiállítás bemutatja a Münchenből (Alte Pinakothek), Párizsból (Musée du Petit Palais) és Londonból (National Gallery) érkezett Önarcképeket, illetve az utolsónak tartott, valószínűleg halála évében, 1669-ben készült Önarcképet is a firenzei Uffiziből. MŰVELŐDÉSI SZINT MŰVELŐDÉS A BELVÁROSBAN SZERZŐ: EMBER ILLÉS A város szívében található vendéglátó ipari egységet, még ha szeretnénk se tudnánk semmilyen kategóriába besorolni. Minden, ami elképzelhető, sőt még több is, egy volt szocialista áruház harmadik emeletén. Sajátos kavalkádja művészetnek, szórakozásnak és civil kezdeményezéseknek. A Müszi egy szabad szellemiségű, önfenntartó kulturális tér, találkozó hely, alkotóház, rendezvényközpont a város közepén. A Blaha Lujza tér 1. alatt található Művelődési Szint a régi Corvin áruház harmadik emeletén van, amely a Somogyi Béla utca felől közelíthető meg. Térkép és bármilyen helyismeret nélkül is könnyen megtalálható a jellegzetes zöldajtó, mely az egyik fő attribútuma az épületnek. Megérkezéskor mintha valami rejtett, szesztilalom alatti szórakozóhelyre érkezne az ember. Először fel kell csengetni, megnevezni a látogatás okát, és csak eztán nyílik a bejárati ajtó. A legfelkapottabb programjuk a kéthetente hétfőnként megrendezésre kerülő játszóház. Ide általában mindenki a barátaival érkezik, de jó alkalom ez az ismerkedésre is, a megfelelő társas kiválasztása után pedig már pöröghetnek is a kockák. A játszóház mellett filmklub, amatőr színház, gó klub, színjátszó kör, bolhapiac, önfejlesztő kör, vitafórum, rengeteg kiállítás és workshop várja az ide látogatókat, de a lista szinte végtelen, akár szőnyeget csomózni vagy fejen forogni is meg lehet tanulni. A helyiség két keréken is megközelíthető, hatalmas biciklitároló várja a sport szerelmeseit. Lift nincs az épületben, de három emelet megtétele és pár kalória elégetése meghozza az ember 10 JURÁTU 2015 FEBRUÁR étvágyát. Egy korsó sör körülbelül négyszáz forint, a rozé decije kétszáz forint, egy kávé kettőnyolcvan, míg egy tea kétszázötven forintba kerül. Az italért és minden egyébért fizethetünk a Művelődési Szint saját pénznemével is, a Müszi Lujzával, ami egy sajátos támogatási rendszer. Erre szüksége is van a Müszinek, tekintve, hogy teljes mértékben önfenntartó és független. A hatalmas épület termeit kalandos útvesztők kötik össze. A közel háromezer négyzetméteres épületben bár, mozi, fodrász, alternatív zöld iroda, kiállító terem, üvegház, ruhabolt és különféle műhelyek találhatók. Nagyobb programokat illetően is változatos, és egyre felkapottabb az emelet. Legutóbb a Rakéta Fesztivál egyik állomása volt, ami egy a fiatal magyar zenészeket tömörítő koncertsorozat. Stílusa tekintetében romkocsma, teljes kontrasztban a felette elhelyezkedő ismert szórakozóhelylyel, a Corvintetővel. E jellegét az teszi még érdekesebbé, hogy a legtöbb termet művészek bérelik, az ő kezük alól kerül ki a berendezések többsége, így akármerre nézünk, újabb és újabb darabokat vehetünk észre. Ha az egyedi asztalok és székek nem is, de a szaladgáló háziállatok mindenképpen csábítóak lehetnek, a létesítmény ugyanis állatbarát. További részletekért keresd a honlapot.

11 KULTÚRA

12 KULTÚRA AHOY! ZOSKA A VÁROS LEGJOBB FORRÓ CSOKIJA Ahoy! limonádé és csokoládé bár, ahol teljesen átértékelődik a forró csokiról alkotott kép a fejünkben. A Papnövelde utca 3. szám alatt található Ahoy! fiatalos személyzetével, és berendezésével elrabolja a szívünk. Ha az utóbbiak nem is, de a több, mint hetven féle forró csoki mindenképpen meggyőző. A méretes tejszínhab adag csak a kezdet, az ízesítésnél gyakorlatilag csak a képzeleted szab határt. A banántól, a sós karamelláig, gyakorlatilag bármi kerülhet e csokoládés kézműves italra. A limonádékról pedig még említést sem tettünk! A hagyományos citromostól, az erdei gyümölcsösig rengeteg féle frissen készült szomjoltót kóstolhatunk meg az Ahoy!-ban. Tökéletes hely a tanulásra, baráti beszélgetésre, első randira, de akár születésnap ünneplésére is. Vizsgák sikereinek és más egyéb örömteli események megünneplésére tökéletes választás az Ahoy!, finom és dekoratív ételeik, italaik miatt. REGGELIZŐ KÁVÉZÓ, NEM CSAK REGGELIRE Hiánypótló otthonos hangulatú kávézócska nyílt a Ferenczy István utcán, a Károlyi kert bejáratával szemben, a régi városfal mentén. Világos, barátságos, hívogató kis hely, ahol akár a kirakatban ülve is kortyolgathatjuk kávénkat. Ha valaki igazán ráunt az otthoni vajas kenyér-sonka kombinációra, a legjobban teszi, ha ellátogat a Zoskába, az idén ősszel nyílt kávézóba. A kínálat rendkívül sokszínű, turmixok, kávévariációk, teák, forró csokoládék, mennyei házi szörp és megannyi különböző meleg szendvics, saláták, és a hagyományos ízek kedvelőinek még bundás kenyér is jut. Mindenki megtalálhatja az ízlésének megfelelő nyalánkságot. Arról nem is beszélve, hogy ebben a hangulatos kis kávézóban nagyon kedvesen és előzékenyen várják a vendégeket. Az üzletben egy keskeny galérián ücsörögve is lehet kortyolgatni a kávét, üdítőt, és falatozni a finomságokat, és az egyik falon még pici üzeneteket is lehet hagyni magunk után. Az egyetem közelségéből adódóan tökéletes választás lehet egy könnyű ebédre, egy kis uzsonnára, vagy akár csak egy jó hangulatú beszélgetésre. Ajánlom mindenkinek! STARTUP VENDÉGLÁTÓ AJÁNLÓK SZERZŐ: MÁTÉ CSILLA NAGY DOMINIKA KURMAI KORNÉL Egy vállalkozás elindításához rengeteg munka, tervezés és nem kis bátorság szükséges. Ebben a hónapban felkerestünk több olyan szórakozóhelyet, amit fiatal, kezdő vállalkozók indítottak, ezekről a bárokról és kávézókról olvashattok ajánlókat az alábbiakban. A karrier rovathoz lapozva pedig a szórakozóhelyek üzletvezetőivel készített interjúinkat olvashatjátok. TWINZ SANDWICHBAR CHOCOROOM EGY FALAT KIKAPCSOLÓDÁS EGY HELY A CSOKI IMÁDÓKNAK Ha harapni szeretnénk valamit, ami ízletes és friss, vagy pikánsabb ízekre vágyunk, nem kell máshova mennünk, mint a november közepén nyílt TWINZ Sandwichbarba. A szendvicsbár a Bródy Sándor utca 36. alatt kínál felüdítő környezetet órák utáni pihenőkre modern, eklektikus belső kialakításával. A fiatal jogi tanulmányokat folytatott, üzletvezető-felszolgáló ikerpáros a hallgatóságot jelölte ki elsődlegesen célközönségükként. Ennek megfelelően a kiszolgálás pörgős, a vendégekkel figyelmesek, illetve könnyed beszélgetésbe elegyedhetünk velük fogyasztás közben. A folyton bővülő kínálatban találhatunk helyben készített cheddar sajtos-jalapenos bagettet, szalámis-mozarellás focacciat, az ínyencebbek pedig kipróbálhatják almás-feta sajtos-zelleres bagelt dijoni mustárral, illetve egyéb péksüteményeket és szendvicseket. Italként kortyolhatunk forró csokit mályvacukorral és csoki sziruppal, melange-ot, cappuciono-t, valamint üdítőket is. Ajánlom azoknak a hallgatóknak a TWINZ Sandwichbart, akik szeretnének egy finom szendviccsel feltöltődni egy tanóra, vizsga előtt vagy egy nehéz nap után. Továbbá, akik ráuntak a megszokott, szürke gyorséttermi kosztra és valami ínyencebbre, egyedibbre és minőségire vágynak. Télen mindenki ráfanyalodik az édes, meleg italokra, és ha nem egy kétes eredetű bolti csoki ízű akármit akarunk otthon kortyolgatni, mindenképpen jó, ha a Chocoroom jut először eszünkbe. A Szerb utcai kellemes atmoszférájú kis földalatti helyiségben egy asztalnál vagy egy kényelmes fotelben üldögélve válogathatunk a forró csokik különleges kínálatából. Persze, aki inkább a kevésbé édes ízeket kedveli, több kávé közül is választhat. Az üzletvezető-felszolgáló figyelmesen elmagyarázza, mi miből készül, és mindent ő maga készít el a vendégeknek. A finom italokon kívül a könnyű ebédre, vagy nassolásra vágyók is megtalálhatják az étel-itallapon a szájízüknek megfelelő falatokat, hiszen süteményekből és szendvicsekből is kielégítő a választék. Az egyetem közelségéből adódóan ajánlanám a Chocoroomot mindazoknak, akik ráuntak az egyetemi büfé kínálatára, de meginnának valami lélekmelengető italt. Azoknak, akik egyetemi projekten dolgoznak, vagy csak egy tanulásra alkalmas helyet keresnek, és elegük lett a könyvtárban való kötelező suttogásból. Továbbá, ha valaki igazán különleges csokiízélményre vágyik, látogasson el ide, biztosan nem fog csalódni. 12 JURÁTU 2015 FEBRUÁR

13 HIÚSÁGOK VÁSÁRA GYORSÉTTEREM, CSOKIT VAGY CSALUNK, SZÍV ALAKÚ LUFIK GICCS ELADÓ! SZERZŐ: HEINRICH RENÁTA Busójárás, húsvéthétfői locsolkodás, szüreti bál, farsang talán ezek a legismertebb hagyományok, melyek annak a bizonyos ezerévnek a során kialakultak, napjainkra azonban egyre inkább kikopnak, vagy ami még jellemzőbb: más szokásoknak adják át a helyüket. A hagyományok bevándorlása gyors, intenzív és széleskörű: így hozza a Télapó a karácsonyfát, ezért lesz a rántott húsból hamburger, és szerencsére jelmezt lehet húzni Mindenszentek előestéjén. VÉLEMÉNY Viszonylag régóta foglalkoztat a kérdés, miért cseréljük le a véleményem szerint egyébként kellően tarka képet mutató hazai hagyománykínálatot az elsősorban angolszász eredetű tradíciókra. Ami engem illet, százszor inkább egy vödör jeges víz Húsvéthétfő reggelén, mint édesség osztogatása jelmezben szaladgáló kisgyerekeknek. Gondolatban összeállítottam egy három tételből álló rangsort azokból a szokásokból, amelyek egyre fokozottabban hódítanak teret, de az én értékrendem szerint egy képzeletbeli bájos vagy bajos körképben inkább az utóbbi kategória jelöltjeiként indulnának. A bronzérmet ezen a rövid listán a gyorséttermek kapták a gasztronómiai kultúra kudarcaként az itt kapott szolgáltatás voltaképpen nem más, mint szépen becsomagolt műanyag. Egy étkezés hellyel-közzel akkor optimális, ha mind a mennyisége, mind a minősége elegendő az energiát szolgáltató jóllakottsághoz és nem szürreálisan drága. Amit a gyorséttermekben kapunk, az adaghoz és az összetevőkhöz képest drága, ezzel összhangban csak rövid időre adja meg a kellő lendületet a nap folytatásához, és nem mellesleg egészségtelen. További irritációs faktor, hogy az ilyen éttermek nagyban hozzájárulnak a túlfeszített hétköznapi tempó fenntartásához és fokozásához, időnként pedig a felesleges, magyarosított angol szóhasználathoz. A harmadik helyet mégis leginkább azzal érdemelték ki a gyorsétterem-láncok, hogy a felsorolt negatív tényezők ellenére óriási médiahírverést kapnak: a fogyasztás már-már értéknek számít. Nem egyszerűen tolerálható, de nem is a tűréshatár durva átlépésének példája a Halloween és az ehhez kapcsolódó puccparádé. Első olvasatra ötletesnek tűnhet, második pillantásra viszont az egyik leginkább bizarr, ezzel együtt a legvisszásabb ünnep. Elvégre november első két napjában azokra emlékezünk, akik már nincsenek közöttünk ennek örömére október 31-én az ízléstelentől a nevetségességig mozgó skálán megtalálható bármilyen jelmezbe belebújunk. Hogy igazán feszegethetők legyenek az ésszerűség határai, valami magasan kvalifikált egyén kitalálta a csodálatos csokit vagy csalunk elnevezésű játékot. Valószínűleg rajtam kívül mindenki érti, miért is kellene édességet adnom valakinek, aki azzal tölt el egy egész estét, hogy idétlen maskarában grasszál, esetleg vadidegenekhez csenget be. A Halloween azért nem jutott a dobogó csúcsára, mert bár a boltokban minden kelléke megkapható, és évről évre nő az ablakokban vigyorgó töklámpások és beöltözős képek száma, egyelőre nem kap akkora hangsúlyt, mint az első helyezettünk. Az aranyérmest tehát elsősorban elterjedtsége, népszerűsége és társadalmi elfogadottsága, sőt, ajnározása választja el a második helyezettől. Mindezeken túl az előkelő rang három kifejezéssel indokolható: népbutító, közhelyes, álságos nagy tapsot kérek a Valentin-napnak. Kötve hiszem, hogy létezne jobb üzlet a szerelmesek napjánál, ami egyébként sok szempontból a gyorséttermi ételekre emlékeztet: az ócskaságot szépen becsomagoljuk, aztán rátukmáljuk a gyanútlan tömegekre, akik ahelyett, hogy elhárítanák azt, nem csak lelkesen befogadják, hanem még többet követelnek a mesterséges aromát árasztó, csillogó szemétből. Színtiszta marketing, aminek keretében megpróbálhatjuk kifejezni hősies és lángoló szerelmünket olyan rendkívül mély értelmű és cseppet sem közhelyes ajándékokkal, mint szív alakú léggömb, csoki, rózsa vagy plüssmackó. Nem is tudom, nekem egy lovagi torna jobban tetszene Itt is szeretnék rámutatni arra, mekkora szerepe van a médiának az ilyen szokások térnyerésében: páros akcióban vehetünk mobilt, romantikus wellness-hétvégét nyerhetünk, és nincs olyan étterem, ahol ne díszelegnének Valentin-napi dekorációk, vagy ne lehetne akciósan asztalt foglalni két személyre. Szegény Bálintok, egy ekkora felhajtás mellett bizonyára labdába sem rúgnak a saját névnapjukon. Minek utána kedvemre megkritizáltam mindent, amit egyébként olyan sokan kedvelnek, meg kell kísérelnem valamiféle választ adni a fentebb felvetett kérdésre: miért jobbak ezek a szokások a sajátjainknál, és miért éppen ezek azok, amelyek ekkora népszerűségre tettek szert? Azt hiszem, a felelet legalábbis részben abban keresendő, hogy a felsoroltak mögött álló propaganda kivételesen hatékony. Ki ne szeretne olyan helyen enni, ahol két perc alatt kiszolgálják, a menühöz ráadásul ingyen wifi jár és a visszajáró tízforintost beledobhatjuk egy urnába, amin a Gyermekétkeztetési alapítvány kifejezés áll. Ebéd, hírek és a lelkiismeret viszonylagos megnyugtatása: ennél többet nem is lehetne negyedórába belesűríteni. Rendkívül jól meghatározott a célközönség is: átlagos fogyasztó, aki valamennyire szeretne eredetien figyelmesnek és figyelmesen eredetinek mutatkozni, de ezzel együtt igyekszik nem túl sok időt és energiát beleölni ebbe olcsó gyorskaja hetente, jelmez és plüss szívpárna évente. A legtrükkösebb az, hogy valójában senki nem érzi magát ebbe a rétegbe tartozónak. Ez a tényező kulcsfontosságú: mivel mindannyian szeretünk azzal hízelegni magunknak, hogy felette állunk az ilyesfajta közhelyeknek, a népszerűsítés gyakorlatilag akadálytalanul és észrevétlenül áramlik keresztül egyénen és társadalmon. Tény és való, hogy bőven lenne mit tanulnunk kultúra terén a tőlünk nyugatabbra lévőktől, de ez nem jelenti puszta utánzását annak, ami máshol népszerű, és annak elfelejtését sem, ami hozzánk tartozik. A közvélekedéssel ellentétben túlzó hazafiaskodás nélkül is lehetünk büszkék arra a kevésre, amit a magunkénak mondhatunk. FEBRUÁR 2015 JURÁTU 13

14 TUDOMÁNY SZERZŐ: GÁL DÓRA GABRIELLA HEINRICH RENÁTA INTERJÚ DR.VIRÁG GYÖRGGYEL KÜLÖNBÖZŐ VALÓSZÍNŰSÉGGEL, DE MINDENKI LEHET ÁLDOZAT Az erőszak kérdése egy olyan kardinális, a társadalom széles körét érintő dilemma, amely számos megoldandó problémát vet fel elkövetőkről, áldozatokról, bűnmegelőzésről, és büntetésről. Szakértőnk szerint számos esetben a nem megfelelő társadalmi attitűd és a magyar áldozati politika hiányossága is akadályt jelent az erőszakkal szembeni fellépés hatékonyságában. Az erőszakos cselekményeket érintő kérdésekről Virág Györggyel beszélgettünk. Mi a leggyakoribb oka a szexuális bűnelkövetővé válásnak? Hogyan válhat valaki bántalmazóvá? A szexuális bűncselekmények köre egy nagyon széles kategória. Általánosságban elmondható, hogy ez nem a szexről, hanem a hatalomról szól. Ugyanakkor kétségesnek tartom, hogy egyfajta magyarázatot lehetne ráhúzni az összes szexuális elkövetőre. Van-e tipikus áldozat, és ha igen, milyen ismérvei vannak egy ilyen személynek? Nem igazán hiszek abban, hogy ilyen lenne. Egy tipikus áldozati profil életre hívása alkalmas arra, hogy egy pillanat alatt az áldozat hibáztatásába fussunk bele, amire a közvélekedés egyébként is hajlamos. Nagyon erős az a fajta hozzáállás, hogy akit megerőszakoltak vagy szexuális bántalmazás áldozatává vált, valamilyen mértékben maga is felelős azért, ami vele történt, vagy ő az, aki provokatív magatartással előidézte a történteket, ezért bánnék óvatosan ezzel a kérdéssel. Arról nem beszélve, hogy a tapasztalat azt mutatja, hogy különböző valószínűséggel, de mindenki lehet áldozat. Mely relációban gyakoribb a bántalmazás: idegenek vagy szoros kapcsolatban álló személyek közt? Jellemzően nem idegenek követik el az ilyen cselekményeket. A cselekmények durván háromnegyedénél van valamilyen ismertségi viszony az elkövető és az áldozat közt, attól kezdve, hogy a tettes és a sértett megismerkedik valamilyen szórakozóhelyen, egészen addig, hogy családon belül követik el a bűncselekményt. 14 JURÁTU 2015 FEBRUÁR Léteznek olyan módszerek, amelyek egyéni szinten segíthetnek az áldozattá válás elkerülésében? Vannak óvatossági szabályok, önvédelmi eszközök, és lehet járni önvédelmi tanfolyamra is, de ezek jelentős része olyan helyzetekre vonatkozik, ahol az elkövető és a sértett között nincsen szoros kapcsolat. Alapvetően a társadalmi tudatformálást tartom inkább szükségesnek, erős állásfoglalást arról, hogy az erőszakos cselekmények olyan traumatizáló tettek, amelyek a totális hatalomgyakorlásról szólnak. A szexuális erőszak alapesete kizárólag magánindítványra büntetendő, amellyel előbbre helyezzük az önrendelkezési jogot az állami büntetőigénnyel szemben. Megfelelő megoldás ez Ön szerint a szexuális cselekmények esetén? Ebben a kérdésben különböző álláspontok vannak, nyilván olyan is, mely azt támogatja, hogy mindenképp induljon eljárás, függetlenül a sértett véleményétől. Azt gondolom, hogy addig, amíg reális esély van arra, hogy az áldozat sokadszorra is viktimalizálódik az eljárás során, nincsenek megfelelő garanciák, és nem kellően áldozatbarát az eljárás, a magánindítvány nem megszüntethető biztosíték. FORRÁS: HVG Az eljárás során melyek a legkriti-

15 kusabb pontok az áldozat számára? A hatósági közegként fellépő személy neme mennyiben befolyásoló tényező? Üdvözölendő lenne, ha az áldozat megválaszthatná, hogy kinek beszéljen a vele történtekről. A legnagyobb probléma Magyarországon, hogy esetleges, kivel kerül kapcsolatba az áldozat. Lehetséges, hogy egy kellően empatikus és felkészült nyomozó veszi fel a vallomását, ugyanakkor az is előfordulhat, hogy az erőszak áldozatát egy ellenkező nemű rendőr hallgatja meg egy biztonságot nem nyújtó környezetben. Nem minden nyomozónak vannak ismeretei arról, mivel jár egy szexuális bűncselekmény, vagy az, hogy mit jelent, hogy valaki traumatizált. Ha egy néhány órája megerőszakolt áldozat rettenetes dolgokról beszél érzelemmentes arccal, esetleg minden kihallgatáson mást mond, a nyomozó benyomása az lehet, hogy a sértett hazudik, holott ezek az érzelmek leválasztása vagy a töredezett emlékezet jellegzetes poszttraumás tünetek. Mit mutatnak a bűnügyi statisztikai adatok, és a kutatások a szexuális bűncselekmények számát illetően? A valóság tényleges megismeréséhez óvatosan kell kezelnünk a statisztikai adatokat, különösen igaz ez a szexuális erőszakot illetően. A hazai adatok furcsa módon azt jelzik, hogy miközben a kriminalitás növekedett, addig a szexuális cselekmények száma globálisan csökkent. A gyermekek sérelmére elkövetett szemérem elleni erőszaknál ezzel szemben stagnálás, illetve növekedés figyelhető meg. Nem lehet tudni, hogy ez valóságos növekedést takar, vagy a feljelentési hajlandóság és a fókuszáltabb figyelem következménye. Egy dolog azonban egészen biztos: valamennyi vizsgálat azt mutatja, hogy ezen a területen kirívóan magas a látencia. Mi az oka annak, hogy ilyen magas látenciával küzdünk e bűncselekményi körben? Részben az, hogy az áldozatok bűntudattól terheltek. Azt gondolják, hogy ők tehetnek a történtekről, és ezt a társadalmi attitűd is megerősíti. A gyerekek esetében ez különösen kaotikus, mert amíg a felnőtt tudatában van az események elfogadhatatlanságával, addig egy gyerek nem tudja, hogy egyáltalán nincsen rendben az, ami vele történik. Milyen áldozatpolitika jellemző ma Magyarországon, Ön mit gondol annak jelenlegi helyzetéről? Az állami áldozatsegítő szolgálat elsősorban jogi és anyagi segítségnyújtásra koncentrál, korlátozott a pszichológiai segítség lehetősége. Magyarországon elsősorban civil szervezetek nyújtanak támogatást az erőszakos bűncselekmények áldozatainak E szervezetek részben állami feladatokat látnak el, ennek ellenére nincs megfelelő anyagi forrásuk. Eddig egy TÁMOP projekt támogatta a pszichológusok alkalmazását, ennek kifutásával azonban ismét megszűnik ez a lehetőség. Jó példa az ESZTER Alapítvány, ahol húsz éven keresztül fenn tudtunk tartani egy pszichológiai rendelőt az áldozatok számára, azonban a TÁMOP program befejeztével itt is fel kellett függeszteni a pszichoterápiás ellátást. Lényegében két megoldás lenne lehetséges: az állam működtesse önállóan a segítő szervezeteket, vagy pedig biztosítson állandó forrásokat a civil szervezeteknek. Azonban jóval nagyobb állami forrás kellene mindkét úthoz. TUDOMÁNY HITELSZERZŐDÉSEK DEVIZAHITELESEK FIGYELEM! SZERZŐ: SZILÁDI PÉTER Az elmúlt években a legtöbbeket érintő, s valljuk be, a legégetőbb téma a devizahitelesek kárpótlásának a kérdése volt, mely úgy látszik, hogy lassan (állami szabályozással) megoldódik, legalábbis újabb fontos pontokat rögzítettek honatyáink a évi XXXVIII. törvényben. De hogy miről is szól, és milyen irányt tűz ki az új jogszabály, az az alábbiakból kiderül. A Kúria 2/2014. Polgári jogegységi határozatában döntést hozott a fogyasztói hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések tisztességtelenségéről, mely kimeríti a Ptk.-ban foglalt tisztességtelenség fogalmát. Maga a jogszabály ezt a jogegységi határozatot emeli törvényi szintre, hogy az mindenki számára általános érvényű legyen. Mindezzel elkerülhetővé válik a fogyasztók számára, hogy mindenkinek egyenként kelljen hosszadalmas pert indítani, mely a bírósági szervezetrendszert is nagyban megterhelné. A jogszabály továbbá a pénzintézetek felelősségévé teszi azt, hogy megvédjék álláspontjukat, s így valós jogi probléma megoldásának érdekében polgári per indításával forduljanak a bíróságokhoz. Erre pedig a fő célkitűzés értelmében egy rövid határidőhöz kötött eljárásban kerülhet sor. A törvény a Kúria döntésén kívül figyelemmel volt az Európai Unió bizonyos irányelveire, valamint beépítette az Európai Bíróság gyakorlatát a Banco Espanol-üggyel, valamint a Kásler-üggyel kapcsolatban. A szerződések egyoldalú megváltoztatását azonban nem szorgalmazzák, inkább egyes vitatott, tisztességtelen részeit kifogásolják, mellyel a fogyasztók érdekeit a legjobban tudják védeni. Az Alkotmánybíróság 8/2014. (III. 20.) AB határozatában rögzített elvek is alapját képezik a törvénynek, így a jogalkotónak csak akkor van joga a szerződések módosításra felszólítani az adott pénzintézeteket, ha azoknak szerződései már nem voltak tarthatóak és a fogyasztó lényeges jogos érdekét sértette valamely külső, előre nem látott körülmény okán, s ez a tényállás társadalmi méretűvé duzzadt, azaz nagy embertömeget érintett. Ez történt meg a 2008 után kibontakozó válsághelyzet során. Így a szerződésekbe való beavatkozás alkotmányos és megegyezik a Kúria döntésével. A törvény anyagi jogi vonatkozásának pontosításáról az Országgyűlés őszi ülésszakán még további kiegészítések fognak születni, melyek egyértelműsítik majd az e törvénybe foglaltakat. A jogszabály hatálya kiterjed mindazon szerződésekre, melyek a Kúria határozatában is szerepelnek, így a végtörlesztés esete is, a Nemzeti Eszközkezelő által felvásárolt lakóingatlanokkal szemben. Az elévülésre vonatkozóan pedig további megállapításokat tesz. A évi CCXXXVII. törvény árfolyamréssel és egyoldalú szerződésmódosítással kapcsolatos rendelkezései is újra érvényt szereznek a törvényben, ezek rendelkezéseit egyértelműsítik, és további jelentéssel gazdagítják. A tisztességtelen különnemű árfolyam használata helyett pedig a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama lesz alkalmazandó. A pénzintézeteknek harminc napjuk van felülvizsgálni szerződéseik tisztességtelenségét, s az eredményről beszámolni az MNB-nek. A jogszabállyal kapcsolatban sokaknak még ezek mellett is számos kérdése merül fel, elsősorban a perek elbírálási időkorlátjával, vagy más lényegi kérdéssel kapcsolatosan, azonban ne feledjük el, hogy nincs vége, a jövőben is hallhatunk (és hallunk is majd) további szabályozások törvénybe iktatásáról. Azonban egy bizonyos: elindultunk egy úton, mely a lakosságot, s így az ország gazdaságát is jobb helyzetbe hozhatja. FEBRUÁR 2015 JURÁTU 15

16 TDK - HÍREK SZERZŐ: KISS BALÁZS INTERJÚ DR. MENYHÁRD ATTILÁVAL FOLYTATÓDIK AZ ORSZÁGOS TUDOMÁNYOS DIÁKKÖRI KONFERENCIA Dr. Menyhárd Attilával tanszékvezető egyetemi tanárral, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Tudományos Diákköri Tanácsának elnökével beszélgettünk. Hogyan foglalná össze az idei kari Tudományos Diákköri Konferencia tapasztalatait? Mi a véleménye a szervezés sikerességéről és az oktatói, hallgatói érdeklődésről? A Konferencia alapvetően sikeres volt, a szervezéssel elégedett vagyok és nem jutott el hozzám olyan jelzés, hogy bárhol fennakadás lett volna. Ez persze rengeteg munka eredménye, amelyért hálás vagyok mindazoknak, akik a szervezésben oktatóként vagy hallgatóként részt vettek. A konferencia zökkenőmentes lebonyolítása az ő érdemük. Az oktatói és a hallgatói érdeklődés valamivel élénkebb volt, mint két évvel ezelőtt, azonban idén is messze elmaradt attól, amit szeretnénk elérni. Úgy tűnik, hogy a hallgatók mérsékelt érdeklődést mutatnak egymás munkája és teljesítményei iránt. Ez szerintem az egyik megnyilvánulása a kari közösségi érzés és összetartás gyengülésének. Jó lenne ez ellen közösen tenni. A tudományos diákkörök tevékenysége, a közös szakmai munka, a versenyek, élükön az OTDK-val nagyon jó alkalmak lehetnek egymás megismerésére és személyes kapcsolatok kialakítására nemcsak a Karon belül, de karok között is. A soron következő OTDK utáni időszakban szeretnénk ezen tovább dolgozni. Összesen hány tagozat alakult a Konferenciára és azokban hány dolgozatíró mutathatta meg magát? Miben látja a nagy létszámú tagozatok iránti érdeklődést, amíg más tagozatokon csak néhány dolgozat indult? Melyik esetben nagyobb a szakmai verseny, nehezebb néhány kivételes dolgozat kiválasztása? A konferencián tizenhárom tagozatban összesen 78 hallgató adott elő. A konferencia tagozatbeosztása nem teljesen követte az OTDK-ét, így a konferencia egyes tagozataiból több tagozatba is mennek majd versenyzők az OTDK-n. A hallgatók érdeklődésének változásai az évek során jól érzékelhetőek és valószínűleg több tényező eredői. Vannak olyan tárgyak, amelyek egy-egy időszakban eleve könnyebben megragadják a hallgatók érdeklődését, mert közelebb érzik magukhoz, vagy izgalmasabbnak tartják őket. Alapvetően azonban a tanszékek munkáján, a tanszéki oktatókon, az általuk a 16 JURÁTU 2015 FEBRUÁR TDK-k működésébe fektetett energián múlik az, hogy a hallgatók mennyire tudnak közel kerülni egy-egy tantárgyhoz. Ez a TDT vezetőségében dolgozva nagyon jól érzékelhető. Minél több munkát fektetnek egy tanszék oktatói abba, hogy a hallgatókat bevezessék az általuk oktatott tudományterület elmélyült megértésébe, annál nagyobb az esélye annak, hogy a tantárgy iránt érdeklődést mutató hallgatókat a tanszék az általa támogatott diákkörhöz tudja kötni. Ugyanez vonatkozik a diákkörök működésére is. Hagyományosan erős a verseny egyébként a polgári jogi, az alkotmányjogi és a nemzetközi jogi tagozatokban. Mennyiben látta megvalósulni a rendezvény célkitűzését, a szakmaiságot és a fair versenyt? Hogyan értékeli a versenyző hallgatók eredményeit és a mögöttük álló, őket felkészítő és támogató Tudományos Diákkörök munkáját? Úgy gondolom, hogy a rendezvényen a szakmaiság és a fair verseny is teljes mértékben érvényesült. Ami az eredményeket és a munkát illeti, idén is igazoltnak látom azt, hogy csak hosszas előkészítő munka eredményeként születő, átgondolt, valamint a konzulens aktív és odaadó munkája mellett elkészített dolgozatokkal lehet jó eséllyel indulni a versenyen. Azok a Tudományos Diákkörök tudnak ehhez megfelelő hátteret adni, amelyek aktívan, rendszeresen ülésezve és komoly tanszéki támogatással működnek. Ugyanez vonatkozik egyébként a szóbeli előadásokra is. A szóbeli prezentáció is nagyon fontos része az OTDK-n mért hallgatói teljesítménynek és erre is igaz, hogy a többször előadott, visszajelzések alapján fejlesztett előadások tudnak igazán meggyőzőek lenni a zsűri számára. A diákköri közösség ebben is nagyon sokat tud segíteni. A tavasszal a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen megrendezésre kerülő Országos Tudományos Diákköri Konferenciára összesen hány hallgatót delegálhat Karunk és lehet-e már tudni, hogy kik lesznek azok, akik versenybe szállhatnak a legjobb helyezésekért? Januárban ülésezett az OTDK-t előkészítő, a karok képviselőiből álló Szakmai Bizottság, és ezen az ülésen véglegesítettük a tagozatok számát. Ennek eredményeként a Kar valamennyi, indulási kvótát szerzett hallgatója indulni tud, a Kar így összesen negyven hallgatót delegál. Összesen harminc tagozat lesz, amelyben a hallgatónk megoszlása a lehetőségekhez képest nem rossz. A lehetőségek alatt azt értem, hogy mivel egy tagozatban legalább hat és legfeljebb tizenkét dolgozat szerepelhet, továbbá mert abban az esetben, ha egy tárgyból több tagozatot alakítottak ki, azt a szervezők igyekeztek tematikus rendszerben megoldani, van olyan tagozat, ahol a több hallgatónk egymással versenyez és van olyan dolgozat is, amely nincs igazán jó helyen, de ezek sajnos együtt járnak a verseny feltételeivel és adottságaival. Milyen elvárásokat támaszt a Tudományos Diákköri Tanács elnökeként a versenyző hallgatókkal szemben az előző Konferenciák fényében? Mi azt várjuk el, hogy az induló hallgatók felelősségtudattal, tudások legjavát adva, az előadásokra a lehető legjobban készülve szerepeljenek, átérezve azt, hogy a Kar teljes hallgatói közösségét képviselik. Az előző konferenciák eredményeit felülmúlni rendkívül nehéz lesz, és persze sok minden függ attól is, hogy a többi hallgató milyen teljesítményt nyújt. Ön mit tanácsol a tovább jutó hallgatóknak? Nagyon sok múlik a szóbeli fordulón, ami elsősorban az időkeretek miatt jelent nagy kihívást, és jelentősen javíthat vagy ronthat a dolgozatra kapott eredményhez képest. Az erre való készülést ugyanolyan komolyan kell venni, mint az írásbeli dolgozat elkészítését. OPPONENSI FELHÍVÁS Ha szeretnéd magadat opponensként megmérettetni az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, keresd az érdeklődésednek megfelelő Tudományos Diákkör titkárát, aki további segítséggel tud szolgálni, illetve kísérd figyelemmel a Tudományos Diákköri Tanács Facebook oldalát (facebook.com/elteajktdt)!

17 KARRIERÉPÍTÉS KÖNNYEDÉN FRISS DIPLOMÁSKÉNT IS SZÁMOS LEHETŐSÉG KÖZÜL VÁLASZTHATSZ SZERZŐ: SZERÉNYI ADRIENN KARRIER Mostani számunkban a KNP LAW Ügyvédi Iroda egyik munkatársa, dr. Timár Kinga kalauzol el minket a karrierépítés rejtelmeibe. Gyakori, hogy a joghallgatók egy-egy perbeszédmondó versenyen teszik próbára tudásukat. Ön viszont az egyetem elvégzését követően vett részt egy ilyen megmérettetésen, méghozzá Bécsben. Hogyan nyílt erre lehetősége? A Vis Moot Választottbírósági Perbeszédmondó Versenyen akkor vettem részt, amikor külföldön egy posztgraduális LLM képzést végeztem. Tehát tulajdonképpen a külföldi egyetem hallgatójaként versenyeztem, de a mi egyetemünk is minden évben szokott csapatot indítani. Milyen kritériumoknak kellett megfelelnie ahhoz, hogy a csapat tagja lehessen? A külföldi egyetemen alapvető szempont volt a nyelvtudás, hiszen ez egy angol nyelvű perbeszédmondó verseny. Ezen kívül természetesen a szaktudás is fontos volt valamennyire, bár a csapatban voltak olyanok is, akik akkor még nem túl sokat tanultak a polgári eljárásjogról és a választottbírósági jogról. Én már viszonylag komolyabb előismeretekkel kerültem be a csapatba. Milyen tapasztalatokkal lett gazdagabb? Egyrészt azt gondolom, hogy az angol nyelvtudásomat nagymértékben fejlesztette a perbeszédmondó versenyen való részvétel. Továbbá az érvelési, illetve a vitakészségem is sokat fejlődött. Ezen túl pedig nagyon sok emberrel lehetett megismerkedni: külföldi hallgatókkal, oktatókkal is adott esetben. Mindenképpen érdekes tapasztalat volt, egyúttal pedig nemzetközi kapcsolatszerzésre is remek lehetőséget kínál egy ilyen verseny. Több hónapon keresztül dolgozott egy frankfurti ügyvédi irodában. Hogyan sikerült elnyernie ezt az állást? Ez egy ösztöndíj program keretében történt azt követően, hogy a már említett posztgraduális LLM képzésen vettem részt. A hesseni ügyvédi kamarának van egy ösztöndíja, kifejezetten olyan külföldi hallgatókat keresnek, akik Németországban tanulnak, és a tanulmányaikhoz kapcsolódóan szeretnének betekintést nyerni abba, hogy egy hesseni, így például frankfurti ügyvédi iroda hogyan is működik. Azt gondolom, hogy ez egy remek lehetőség, hiszen a külföldi munkatapasztalatot minden munkaadó pozitívan értékeli. Mennyiben tér el egy frankfurti ügyvédi iroda működése egy magyarországiétól? Azt kell, hogy mondjam, nagy különbség nem volt, hasonló volt a munkamódszer. Az ember elég sok kutatómunkát végez, sokat ír, sokat ül gép előtt, és bonyolult jogi problémák megoldásán gondolkodik. Viszont azt is látni kell, hogy Magyarországon is elég sokféle ügyvédi iroda működik. Nem mindenhol az a munkamódszer, mint ami ebben a frankfurti irodában volt, vagy ahol én is dolgozom. Említette, hogy részt vett egy külföldi LLM képzésben is. Miért tartotta ezt fontosnak? A külföldi tanulmányok számos tapasztalattal és élménnyel gazdagítják az embert. A Saarbrückeni Egyetem európai jogi LLM képzésébe azért vágtam bele, mert szerettem volna elmélyíteni a nemzetközi és európai uniós jogi ismereteimet. Az LLM képzést nyújtó Intézet, az Europa-Institut több mint 60 éve működik, ennek megfelelően igen jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek a nemzetközi és európai jog oktatása terén. Különösen fontos volt számomra az, hogy a képzés keretében angol és német nyelvű kurzusokon is részt tudtam venni. A KNP LAW Ügyvédi Irodánál milyen szempontokat vesznek figyelembe az ügyvédjelöltek kiválasztásakor? Az az igazság, hogy nem én szoktam dönteni erről a kérdésről, de nyilván van rálátásom arra, hogy milyen készségeket keresünk azokban, akik ügyvédjelölti pozícióra pályáznak. Megint csak hangsúlyoznám a nyelvtudást, különösen az angol nyelv ismerete. Ha az ember gazdasági joggal foglalkozik, nem igazán lehet megkerülni az angol nyelvet. Nyilván hasznos, ha valaki más nyelvet is beszél, például németet. Ez az a nyelv, amire még Magyarországon viszonylag széles körben szükség van. Ezen kívül nem árt, ha a jelöltnek viszonylag jó egyetemi eredményei vannak, hiszen az önéletrajz alapján alakul ki a munkaadóban az első benyomás a jelentkezőt illetően. Továbbá fontos szempont a rátermettség is. Szoktunk interjút is tartani a jelentkezőkkel, ahol azt vizsgáljuk, hogy hogyan tudja szóban kifejezni magát az illető, milyen a fellépése, úgymond hogyan adja el magát. Tehát nagyon sok tényezőtől függ a dolog. Lehet, hogy valakinél az egyik tényező nagyon meghatározó, mert például nagyon-nagyon jól tud angolul, de az egyetemi osztályzatai annyira nem jók, viszont nagyon lelkes, akkor jó esélyei vannak. Másnál pedig lehet, hogy a nyelvtudás fejlesztésre szorul, de nagyon jó jegyei voltak az egyetemen, akkor szintén jó eséllyel pályázhat. Tehát az összhatás döntő. Milyen tanácsokat tudna adni a hallgatóknak? Hogyan kezdjenek karrierépítésbe? A karrierépítésbe már az egyetemen érdemes belekezdeni. Nyilván nem fontos, hogy az ember már úgy lépjen be az egyetem kapuján, hogy tudja, mit kezdjen majd a diplomájával. De azt gondolom, hogy az öt év alatt törekedni kell arra, hogy minél hamarabb rátaláljon arra a területre, ami igazán érdekli, és kialakuljon az elképzelése arról, hogy melyik jogi pályán szeretne tevékenykedni. Ha pedig az az elképzelése, hogy nem szeretne jogi pályán tevékenykedni, a jogi egyetemen szerzett tapasztalatokat és ismereteket ebben az esetben is tudja hasznosítani. Érdemes komolyan venni az egyetemet, érdemes energiát fektetni abba, hogy relatíve jó vizsgaeredményei legyenek az embernek, mert ez nyilvánvalóan az elhelyezkedésnél is előnyös lesz. Tehát fontos a tanulás, de azért próbálják meg élvezni is ezt az időszakot, hiszen ezek alighanem a legszebb évek egy ember életében. FEBRUÁR 2015 JURÁTU 17

18 KARRIER SZERZŐ: KOVÁTS BORBÁLA SZEKERES ZSOLT INTERJÚ DR. FÖLDI ANDRÁS PROFESSZOR ÚRRAL A JOG TÖBBET JELENT A PARAGRAFUSOK ISMERETÉNÉL Nincs olyan diák az egyetemen, aki ne ismerné Dr. Földi Andrást, a Római jogi és Összehasonlító Jogtörténeti Tanszék vezetőjét. A professzor úr meghatározó szerepe az első egyetemi tanévben vitathatatlan, ugyanis a legenda szerint ekkor dől el, hogy valóban jogász lesz-e a hallgatóból. De vajon mennyien tudják, hogy ki a professzor úr kedvenc római jogásza, milyen operákat hallgat, vagy azt, hogy mit gondol a markmyprofessor.hu-n található értékelésekről? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ. Mikor kezd e t t érdeklődni a jogi pálya iránt? Volt Ön előtt példakép a családban vagy a közeli baráti körben? Nem saját magamtól kezdtem érdeklődni a jogi pálya iránt, hanem édesapám biztatott, hogy legyek jogász, mert nem tetszett neki, hogy a bölcsészkarra, latin szakra szeretnék menni, és úgy látta, hogy van bennem valamiféle rejtett érdeklődés a jogi problémák iránt. A családunkban egyébként korábban nem volt jogász. Édesapám mint művelt ember jól tudta, hogy a jogi karon római jogászok is tanítanak, így azzal bátorított, hogy ha jogásznak tanulok, és még mindig érdekelni fog a latin, akkor lehet belőlem római jogász. De azért abban bízott, hogy hagyományos jogi pályát választok majd. Ennek ellenére, amikor úgy alakult, hogy demonstrátor lettem a tanszéken, nem kifogásolta, hogy intenzíven elkezdtem foglalkozni a római joggal, hiszen ő is tudományos pályán dolgozott. Mikor és hogyan alakult ki a professzor úrban a római jog iránti érdeklődés? A latin nyelv miatt alakult ki. Jártam a római jogi forrásszövegek olvasása című speciálkollégiumra (akkor így hívták a fakultatív tárgyakat), és ott Brósz professzor felfigyelt rám, mert jól szerepeltem az órákon. Másodév elején meghívott a tanszékre demonstrátornak, ami akkoriban nagy megtiszteltetésnek számított, hiszen mindössze egy-két hallgató töltött be ilyen pozíciót a tanszékeken. Hogyan emlékszik vissza a római jog vizsgáira? Az első félévben jegymegajánlást kaptunk három zárthelyi dolgozat eredménye alapján, és nekem négyest ajánlott meg Brósz professzor úr. Római jogból nem akartam négyessel beérni, és elmentem vizsgázni a jelesért. Emlékszem, hogy a császári rendeletek fajairól szólt az egyik tételem, és elég nehezen jutottak eszembe, de azért megadta az ötöst a professzor úr. A második félévben nem volt szigorlat, és alapvizsga sem, csak egyfajta kollokvium, amelyen az első féléves anyagot csak az összefüggések erejéig 18 JURÁTU 2015 FEBRUÁR kérdezték. Arra határozottan emlékszem, hogy esti és levelező tagozaton viszont szigorlatot kellett tenni, mivel nem volt összehangolva a három tagozat tanterve. Emiatt sokan irigykedtek is ránk, nappalisokra. Aztán rendbe tették ezt az anomáliát, és bevezették a szigorlatot a nappali tagozaton is, de ez már a rendszerváltás idején történt. Tagja volt valamely hallgatói szervezetnek egyetemi évei alatt? Abban az időben alapvetően KISZ-tag lehetett egy hallgató, sőt ez valamilyen szinten elvárás is volt, így én is beléptem. Sőt, úgy alakult, hogy alapszervezeti titkár is lettem elég korán (minden tanulmányi csoport egyszersmind egy KISZ alapszervezetnek minősült). A Szocialista Munkáspártba viszont akkor sem léptem be, amikor már negyedéves koromban más akkor már párttag diáktársaim figyelmeztettek arra, hogy ha nem lépek be, akkor nem lesz könnyű a tanszéken maradni oktatóként. De ellen tudtam állni ennek a kísértésnek, és a párt kettévált, mielőtt be tudtam volna lépni. Azóta sem vagyok tagja semmilyen pártnak. Ki a kedvenc római jogásza? Miért? Brósz professzort emberként, tudósként és tanárként is nagyra becsültem, és a mai napig nagyra becsülöm, az ő tanítványának vallom magam. Brósz professzor mellett a magyar római jogászok közül a legnagyobb hatást Benedek Ferenc pécsi professzor gyakorolta rám szakmailag, csodálni tudtam, mint a római jog tudósát. Külföldi római jogászok közül Feliciano Serrao római professzort említeném, akinek lebilincselő előadásait hallgathattam a La Sapienza egyetemen a nyolcvanas években. Az ókori római jogtudósok közül legtöbbet Gaius Institúcióit és Ulpianus töredékeit olvasom, de Celsust is nagyon szeretem. Ha egyet kell választani, akkor Gaiust választanám, végül is Iustinianusnak is ő volt a kedvenc jogtudósa. Ha megtehetné, melyik, ma már nem egészében élő római jogi gyakorlatot hozná vissza a hatályos jogba? A sérelemdíj formájában ugyan továbbél a nem vagyoni kártérítés, de ez sem tudja pótolni azt a hiányt, amit a római jog magándeliktumainak eltörlése jelentett. Ma, ha minket vagyoni sérelem ér, és ez nem párosul személyiségi jogi sérelemmel, nem kaphatunk semmiképpen több kártérítést, mint amennyi kárt be tudunk bizonyítani. Így én átgondolnám, hogy a sérelemdíj hatókörét nem lehetne-e növelni a római jogi magándeliktumok mintájára. Ezen kívül a szomszédok közötti viták esetében a római jogban mód volt cautio adására való kötelezésre. Ma a tulajdonos és a hitelezők védelme gyengébb. Természetesen nem szeretném visszahozni a manus iniectiót, de az alanyi jogok védelmét általában erősíteném. Ne a jogsértő, hanem inkább a jogában megsértett élvezzen védelmet. A professzor úr tíz hónapot töltött Münchenben a Ludwig Maximilian Egyetemen egy külföldi ösztöndíj keretein belül. Milyen élmény volt? Ajánlaná a mostani hallgatóknak külföldi ösztöndíjak igénybevételét? Feltétlenül csak ajánlani tudom minden hallgatónak. Minél több időt tud valaki külföldön tölteni, annál jobb. Ebből mi baj származhat? Nehéz ennyi hónapig kibírni, de közben haza lehet jönni, vagy meglátogathatják az embert a rokonok és barátok, azon kívül külföldön is szert lehet tenni új társaságra. Én is kibírtam, bár eleinte nem volt könnyű. A végén már sajnáltam, hogy haza kell jönni. A professzor úr tartott előadásokat több külföldi egyetemen is. Milyen különbség látható a külföldi és a magyar jogi oktatás között? Ezek közül mit tart átemelendőnek a magyar jogi oktatásba? Nagyon régi probléma, hogy a mi jogi oktatásunk túlzottan elméleti jellegű, illetve túlságosan a törvényszöveg betanítására irányul. Még mindig nem jut a kellő szerephez a jogesetek megoldása és a gondolkodtatás. A helyzet újabban kétségtelenül javul, egyre több tanszék (pl. a közigazgatási és alkotmányjogi tanszék) áttér arra, hogy a vizsgán nagyobb szerepet biztosít a jogesetmegoldásnak. Azt gondolom, hogy ezen a téren lehetne tovább fejlődni, akár a római jogi vizsga keretein belül is, de ehhez az lenne szükséges, hogy több szemináriumot tarthassunk, hiszen trenírozni kel-

19 lene a diákokat a jogesetek megoldására. A jogesetgyűjtemény kiadása nem elegendő. Nyugaton, például Németországban és Ausztriában azt láttam, hogy a római jogi vizsgán jelentős szerep jut a jogesetmegoldásnak, és kisebb a memorizálásnak. A másik probléma az oktatás színvonala, amely szintén fejleszthető lenne, nem utolsó sorban a történeti és az összehasonlító jogi szemlélet fokozott erősítésével. A tanítás mely részét kedveli leginkább és melyet a legkevésbé? A legjobban a fakultatív tárgyakat szeretem tanítani, mert ott érdeklődő hallgatókat oktathatok, és azzal foglalkozunk, ami engem megfogott, így próbálom én is megfogni a diákokat, hátha a római jog bűvkörébe kerülnek. Előadásokat is szeretek tartani, nagy sikerélmény, ha jól sikerül. Úgy gondolom, a szemináriumvezetéshez kevesebb tehetségem van, tehát ezt én is kevésbé élvezem, és a hallgatók is. Nagyon érdekes a vizsgáztatás is, de a feszült légkört nem sikerül mindig oldani, és zavar, hogy nem tudok sok jó jegyet adni. Akkor szeretnék vizsgáztatni, ha sok ötöst tudnék kiosztani, de ennek éppen az ellenkezője történik. Figyeli a hallgatói visszajelzéseket? Hogyne, rendkívül érdekel. Mindig figyelemmel kísérem az OMHV-t, és időnként megnézem, hogy mit írtak a markmyprofessor.hu-n. Legtöbbször nem teljesen helytállóak a vélemények ezeken a fórumokon, túlzottan pozitívak vagy túlságosan negatívak, de szinte mindegyik véleménynek látom a realitását. Ha panaszt jeleznek, néha rájövök arra, hogy tényleg okoztam valami problémát a vizsgáztatás során. Tudom, hogy sok minden nem tökéletes, amit csinálok, de a visszajelzések megkönnyítik a munkámat, és így igyekszem korrigálni ezeket a hibákat a jövőre nézve. Melyik áll közelebb a professzor úrhoz? A tanítás vagy a kutatás? Inkább a kutatás az én terepem, de ha mindig kutatnék, valószínűleg unalmas lenne, és az egyhangúságot nem szeretem. A római jog ugyan multidiszciplináris szakma, tehát fogalmánál fogva nem lehet egyhangú, de biztos nagyon hiányozna az oktatás, ha reggeltől estig egy kutatóintézetben kellene dolgoznom. Mivel foglalkozik jelenleg, mit kutat? Jelenleg az iniuriával foglalkozom, de nem egy nagy projektum szintjén, hanem cikkeket írok ezzel a témakörrel kapcsolatban, az egyiket most éppen Olaszországba kell küldenem egy ünnepi kötetbe. Mindig jönnek megkeresések, és nem lehet mindig ugyanarról a témáról írni, az ember már emiatt is kénytelen kutatni. Van egy nagy projekt, amelyben részt veszek, az MTA Jogtudományi Intézete készít egy internetes jogtudományi enciklopédiát, és engem kértek fel a magánjog általános részével és az öröklési joggal kapcsolatos rész szerkesztőjének. Ez komoly elfoglaltság lesz. A professzor úr véleménye szerint egy egyetemi tanárnak példát kell mutatnia a diákok számára, vagy a kapcsolatuknak a tudástranszfer keretei között kell maradnia? Természetesen példát kell mutatnia, a kérdés inkább az, hogy ez mennyire indokolt. Elsősorban a tudomány iránti alázatot, igényességet, különböző oktatói és kutatói erényeket kell hitelesen képviselni, ami nem csak egy leendő oktatónak vagy kutatónak, hanem minden egyéb területen dolgozó kollégának fontos. Ez sajnos hiányzik, mert a minőség helyett többnyire a mennyiségi termelés kapja a prioritást. Még kényesebb kérdés, hogy politikai tekintetben mutathat-e példát az ember? Nem szabad a katedráról politizálni, de extrém helyzetekben néha mégis meg kell szólalni. Ebben az egyetemi tanárnak felelőssége van, egy bizonyos fokon már politikai téren sem lehet semlegesnek maradni. Tehát elsősorban szakmai téren, másodsorban erkölcsi téren, és extrém helyzetben politikai téren is példát kell mutatnia az oktatónak. Pályám során néhány alkalommal csendes gesztusok szintjén én magam is megnyilvánultam politikailag, korábban a közéleti gyűlöletkeltés, újabban pedig a jogállamiság eróziója miatt aggódva. KARRIER Hogyan szokott kikapcsolódni? Az operahallgatás a kedvenc időtöltésem, olasz és német operákat hallgatok, Verdit és Wagnert elsősorban. Az olasz és német nyelv ismerete és élvezete emeli ennek a tevékenységnek az élvezeti értékét. Nagyon szeretek kirándulni, főleg műemléki környezetben, de a természetben is. Sajnos erre mostanában elfoglaltságaim miatt nagyon kevés lehetőségem van, ez inkább a vágy kategóriája. Minimális sporttevékenységet mindig is végeztem, sokáig uszodába jártam, mostanában pedig otthon rendszeresen tornázom. Milyen tanácsot adna a mostani hallgatóknak, mire figyeljenek oda, hogyan induljanak neki az életnek jogászként? Nagyon fontos az idegen nyelvek tanulása és a külföldi jogi kultúrák megismerése. Ez utóbbi nem csak a törvényszövegek ismeretét jelenti, hanem a szakirodalmat és a bírói gyakorlatot is meg kell próbálni megismerni. Sokat számít, ha valaki pár hónapot külföldön tud tölteni, bár az az ország szempontjából ez nem mindig jó, mert ha annyira megtetszik a hallgatónak a kinti élet, talán nem jön haza. Azt feltétlenül tanácsolnám, hogy ne felejtsék el a római jogot. A jog nem pusztán paragrafusok ismeretét és alkalmazását jelenti, hanem sokkal többet, és hogy a jogász ezt a szükséges szakmai többletet ismerje, abban a római jognak fontos szerepe van: elegendő, ha példaként a honeste vivere, alterum non laedere, suum cuique tribuere, a bona fides elvére, a boni mores fogalmára hivatkozom. Ne önmagában, és ne mereven értelmezzék a törvényszöveget, amely csak egy pillanatnyi adottság, ha a jogtörténet szempontjából vizsgáljuk. A jogtörténet segít, hogy ne legyünk teljesen paragrafus-függők. FEBRUÁR 2015 JURÁTU 19

20 KARRIER SZERZŐ: NAGY DOMINIKA INTERJÚ NÁRAY E. TAMÁSSAL, AZ AHOY! TULAJDONOSÁVAL CSUPA CSOKI Az Ahoy! számára nagy kihívást jelent a joghallgatói célcsoport meghódítása. Az egyetemtől pár percre található üzletben szinte mindig találunk valakit, joghallgatót azonban csak elvétve. A csokoládé és limonádé paradicsomban készült interjú elolvasása után ez a helyzet remélhetőleg megváltozik. Mi ösztönzött arra, hogy ilyen fiatalon megnyisd a saját üzleted? Ezelőtt igazából teljesen mással foglalkoztam. Egy Kreatív Ügynökség vállalkozást indítottam, ahol online kommunikációt, marketinget végeztünk más cégeknek. Ez a hely valóságos álom volt! Az volt a tervem, ha elmúlok harminc-harmincöt éves, valami máshoz kezdek. Ismertem ennek a helynek a tulajdonosát, és amikor ő bezárta az akkori üzletét, a lehetőség adta magát. Így sikerült kb. egy évtizeddel korábban váltani. Mindig is bennem volt, hogy szeretnék egy kávézót vagy valami hasonló vendéglátó-ipari egységet. Vendéglátással nem is foglalkoztam ezelőtt, de az előző tulajdonos sokat segítetett. Miért éppen egy Csokoládé és Limonádé bárra esett a választásod? Előtte is egy hasonló profilú hely működött itt, ahol szintén a csokoládé és a limonádé volt fókuszban. Ezeket vettük át alapvetően, és ennek adtunk egy új köntöst. A belső teret, a recepteket átalakítottuk. Így tehát volt örökségünk, amiből ki tudtunk indulni. Én azt láttam, hogy ez a kettő nagyon jó termék, amire biztosan lehet építeni. Az én fantáziámat nagyon megfogta a csokoládé és a limonádé, úgy gondoltam ebből lehetne igazán ütős üzletet kialakítani. Az V. kerületben sok helyen lehet forrócsokit és limonádét kapni. Mi teszi az Ahoy!-t különlegessé? Én ezzel azért vitatkoznék. Valóban vannak ugyan csokizók, limonádét pedig szinte mindenhol kapni. Viszont a legtöbb vendéglátóhelyen ez a kettő csak mint kategória jelenik meg. Nálunk alsó hangon is hetven forrócsokit lehet kapni. Van négy fajta csokoládénk, ezek mind belga csokoládék, amit itt helyben olvasztunk meg. Ezeket dekoráljuk, ízesítjük. Gyakorlatilag egy kézműves italt kap az, aki hozzánk ellátogat. Ezért vagyunk mi a legjobbak! Ez is a célunk, hogy a csokoládé és a limonádé kategóriában a legjobbak legyünk. Honnan ered az Ahoy! elnevezés? A Kreatív Ügynökség mellett csinálunk telefontokokat is, Captains néven. Mi is forgalmazzuk ezeket. Azóta persze már külön műhelyük van, különálló cégként az üzlettársam foglalkozik ezzel. Az Ahoy! név tehát ebből a matrózos kontextusból ered. Marketinges szempontból pedig olyan nevet kerestünk, ami rövid, könnyen megjegyezhető külföldieknek és magyaroknak egyaránt. Ütköztél-e bármilyen jellegű jogi problémába az üzlet megnyitásakor? Mivel itt egy tulajdonosváltás történt, így szerencsére nem kellett mindent újra engedélyeztetnünk. Az ötödik kerületi városkép-egyeztető bizottsággal azonban nehézkes volt bármit is elintézni. Az időm nagy része arra megy el, hogy mindenféle adminisztratív ügyeket intézek, a kreatív munkára így kevesebb idő jut. A működésüket átláthatatlannak és vérlázítónak találom. Bár talán azt is mondhatnám, hogy egy leheletnyit már nyereségesek vagyunk, de keményen kell dolgozni ahhoz, hogy az ember megfelelően vezesse vállalkozását. INTERJÚ A TWINZ SANDWICHBAR ÜZLETVEZETŐ IKERPÁROSÁVAL A BÁR, AHOL SZENDVICS VÁR SZERZŐ: KURMAI KORNÉL A TWINZ Sandwichbar-ban jártunk a Bródy Sándor utca 36. alatt, és az üzletet vezető ikrek egyikével, Daróczi Gergővel beszélgettünk. Honnan - jött az elhatározás, hogy a jogi karon való tanulmányaitok után saját vállalkozást, pontosabban egy szendvicsbárt nyissatok? Én nemzetközi igazgatási alapszakon végeztem, de mindig is vállalkozóként képzeltem el magam. A saját utamat szerettem volna járni, és a jellemem se engedte volna azt, hogy egy minisztériumban íróasztal mögött üljek napi nyolc órát. Azért döntöttünk a szendvicsbár ötlete mellett, mert a környéken nem tudunk olyan bárról, ami csak kimondottan szendvicsekkel foglalkozik. Ezért úgy gondoltuk, hogy kellene egy olyan hely, ahol finom szendvicseket lehet kapni, jó ár-érték aránnyal, és főleg a fiatalokra koncentráltunk. Ikrek vagytok és üzlettársak. Ez bizonyára sok tekintetben megkönnyíti a dolgotokat, viszont biztos előfordul olyan is, amikor konfliktusba keveredtek egymással. Milyen hatással van ez a vállalkozásotokra? Bár ikrek vagyunk, de borzasztóan nem tudunk egyetérteni. Egyedül a szendvicsek összeállításánál nem volt probléma, minden más veszekedés árán jött létre. Például rengeteg vita volt köztünk a bútorok és a fal színét illetően. Ebből is látszik, hogy egymástól teljesen eltérő a véleményünk, szóval gyakoriak a veszekedések köztünk. A pozitívuma annak, hogy a testvéremmel vagyunk üzlettársak az, hogy közel állunk 20 JURÁTU 2015 FEBRUÁR egymáshoz, így egy nagyon erős bizalom van köztünk. Ami úgy hiszem elengedhetetlen, hogy sikeres legyen egy vállalkozás. Mi alapján állítottátok össze a kínálatot? Mi ihlette a szendvicsek fantázia neveit? Leginkább saját ízlésünk szerint állítottuk őket össze, nyilván van köztük egy-két klisé is, de igyekeztünk egzotikusabb ízvilágokat is létrehozni. A szendvicsek fantázia neveit a barátaink ihlették, akik egyenként mind külön egyéniségek. Van, hogy az illető fizikai megjelenése és az általa kedvelt ízek adják az ötletet. Ilyen például Chris barátunk, aki két méter magas és szereti a csípős ételeket, róla egy cheddar sajtos, bacon-ös, jalapenos, spenótleves hosszú bagettet neveztünk el. Vagy említhetném Timit, a barátnőmet, róla neveztük el a Mimi citromos szendvicsünket, mert imádja a savanyú dolgokat. Miért ajánljátok a hallgatóságnak és leendő vendégeiteknek a TWINZ Sandwichbar-t? Első sorban azért, mert ételeinket helyben készítjük, így frissek és jó minőségűek. Szendvicseink különleges íz világa miatt mindenkinek ajánljuk, hogy jöjjön el hozzánk, illetve kávéinkat is érdemes megkóstolni. Senki sem fog csalódottan távozni!