2011. december december 25.

Átírás

1 2011. december december 25. Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei december 20. Az országgyűlés elfogadta a Nemzeti köznevelésről szóló törvényt....3.oldal december 21. Közlemény a különélő szülőt megillető tájékoztatási jogról...3.oldal december 22. Jó tanuló, jó sportoló pályázat oldal december 23. Elfogadták az új felsőoktatási törvényt oldal december 23. Elfogadták a családok védelméről szóló törvényt...6.oldal NEFMI kapcsolódó sajtóhírek Magyar Nemzet december 19. 1,5.oldal Minden gyereknek lesz helye az óvodában - interjú...7.oldal Hír24.hu Csengős tiltakozás a köznevelési törvény ellen letölthető videóval oldal Magyar Narancs dec. 19. Megszűnőben az iskolai agresszió elleni program oldal Magyar Nemzet december 20. Legyen érték a rendszerezett tudás...12.oldal Népszabadság december 20. Brutális káosz várható?...13.oldal Magyar Nemzet december 20. Pokorni nemet mondott oldal Magyar Nemzet Lánchíd rádió december 20. Ez csak az első fontos állomás volt - letölthető hang...15.oldal Népszabadság december 20. Pokorni elárulta, miért nem lett 'bólogató János' oldal Edupress PSZ: 400 milliárd hiányzik az oktatás államosításához oldal KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december 27. 1

2 Világgazdaság.hu Tiltakozik a fizetőssé váló bölcsődék ellen a szakszervezet oldal Edupress Ingyen szerezhető meg az első szakképesítés...17.oldal Népszabadság december 21. A nép nevelésének törvénye...19.oldal Magyar Hírlap Elfogadták a köznevelési törvényt...20.oldal MTV híradó december 21. LMP:tekintélyelvű és esélymegvonó a közoktatási törvényjavaslat.22.oldal ATV Alattvalógyerekek, gettóóvodák: szakemberek a közoktatási törvényről 2 videóval 23.oldal Magyar Narancs.hu dec. 21 A nádpálcától a gumibotig oldal MTV híradó december 21. Sztrájkbizottságot alakítana a PDSZ...26.oldal Népszabadság december 21. Csak az elv tűnik szépnek...27.oldal Index december 21. Jön a feketeleves az egyetemeknek oldal Metropol.hu Állami iskolák, ingyenes szakképzés oldal MTV Híradó december 23. Új felsőoktatási törvény: lesznek kiemelt intézmények...31.oldal Népszabadság december 25. Pokorni szerint a kormányfőbe vetett hit legyűrte a szakmai érveket - interjú 32.oldal Országos hírek Bács-Kiskun Online dec. 19. Sok gyerek kevés helyre oldal Hr24.hu Karácsony a másik Magyarországon oldal Szaksajtó Edupress TV You Tube Pokorni Zoltán interjú letölthető videóval oldal Blogok...39.oldal KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december 27. 2

3 Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) közleményei december 20. Az országgyűlés elfogadta a Nemzeti köznevelésről szóló törvényt A törvény megalkotásával a legfontosabb célunk Magyarország megújításának elősegítése volt, hiszen amilyen az iskolánk, olyan a holnapunk fogalmazott Hoffmann Rózsa a köznevelésről szóló törvény új elemeit bemutató sajtótájékoztatóan. 252 igen szavazattal a Parlament elfogadta a Nemzeti köznevelésről szóló törvényt, amely szeptember 1-jén lép hatályba. A törvény további fontos rendelkezéseit az iskolarendszer sajátosságaihoz igazodva több év alatt vezetik be, január 1-től kerülnek állami fenntartásba a köznevelési intézmények, a pedagógus életpályamodell szeptember 1-től él, míg hároméves kortól szeptember 1-től lesz kötelező az óvoda. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter elmondta: a törvény együtt kezeli a nevelés és oktatás kérdését, valamint megteremti a rendezett tudás értékét és a tudás kultúráját. Az iskolát a rendszerezett tudás házává kell tenni fogalmazott a miniszter. A törvény kiemelten kezeli a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulókat, valamint a kiemelkedően teljesítő diákokat egyaránt. Ezen célok megvalósítása érdekében a pedagógusok képzését, kiválasztását újra kell gondolni és meg kell teremteni az anyagi biztonságukat, továbbá a siker érdekében a családokat és a szülőket segítő partnerként kell kezelni fűzte hozzá. A miniszter a törvény legnagyobb eredményének az állam intézményi fenntartó szerepének megteremtését nevezte. Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár elmondta: az iskolarendszer célja az emberré válás elősegítése, a nevelés. A törvény által megvalósítani kívánt cél a társadalom kettészakadásának megállítása. Ennek garanciája lesz a Nemzeti Alaptanterv megalkotása, amelyre egy olyan monitoring rendszer fog épülni, amely ellenőrzi azt, hogy a gyermekek el tudják-e sajátítani az elvárt tudást fűzte hozza. További célunk a műveltségi és tudásszint emelése volt mondta az államtitkár. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár rámutatott: a most elfogadott jogszabály egy kerettörvény, ezért fontos lesz a törvény végrehajtási szabályainak megalkotása is. Kiemelte a törvény közösség szerepét hangsúlyozó részét, elmondva: fontos, hogy ne az egyént, hanem az egyén közösségbe való tartozását helyezzük a középpontba. A Nemzeti Köznevelésről szóló törvény szabályozásairól, legfontosabb újításairól a csatolt dokumentumok között találhatóak részletes információk. (kormnay.hu) december 21. Közlemény a különélő szülőt megillető tájékoztatási jogról A házasságról, a családról és a gyámságról szóló évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 70. -a szerint a kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll. A Csjt. 71. (2) KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december 27. 3

4 bekezdés alapján a szülői felügyelet a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét, továbbá a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát foglalja magában. A Csjt. 72/B. (1) bekezdése szerint a különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a gyermek elhelyezését követően - közös szülői felügyelet hiányában is - együttesen gyakorolják jogaikat, kivéve, ha a különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette. A (2) bekezdés alapján a gyermek sorsát érintő lényeges kérdés: a kiskorú gyermek nevének meghatározása, illetve nevének megváltoztatása, tartózkodási helyének kijelölése, továbbá iskolájának, valamint életpályájának megválasztása. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) - összhangban a Csjt. hivatkozott rendelkezéseivel - a szülő fogalmán a kiskorú gyermek felett jogszerűen szülői felügyeleti jogot gyakorló szülőt, szülőket érti. Amíg az életközösség fennáll, addig ez mindkét szülőt jelenti, az életközösség megszűnése után pedig a szülői felügyeletet jogerősen gyakorló szülőt, közös joggyakorlás esetén szülőket. Ezzel összhangban a Kt. 14. (2) bekezdésének c) pontja a szülő külön nevesített kötelességeként határozza meg a gyermek fejlődésének, tanulmányi előmenetelének figyelemmel kísérését, a gyermek kötelességteljesítéséről való gondoskodást, és az ehhez való elvárható segítségnyújtás megadását. Mindez a Csjt. idézett előírásainak figyelembe vételével - a szülői felügyeletet gyakorló szülő kötelezettsége. A Kt. 14. (1) bekezdése a szülői jogokat tartalmazza, ennek részeként a gyermek fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről történő rendszeres, részletes és érdemi tájékoztatáshoz való jogot. Miután a szülői jogok csak a kötelességekkel együtt értelmezhetők és értelmezendők, a Kt. 14. (1) bekezdésében felsorolt szülői jogosultságok a szülői felügyeletet gyakorló szülőt, szülőket illetik meg. Mindebből következik, hogy a különélő, a szülői felügyeleti jog szünetelése alatt álló szülőt csak a Csjt. 72/B. (2) bekezdésében meghatározott, a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések tekintetében illeti meg a gyermek tanulmányi előmenetelével kapcsolatos tájékoztatáshoz való jog. Ennek részeként az adott iskola kiválasztásához, az esetleges iskolaváltáshoz kapcsolódóan jogosult a nevelési-oktatási intézménytől tájékoztatás kérésére, például a tankötelezettség teljesítésével, az iskolaváltás okaival, indokoltságával, ennek részeként az ott folytatott tanulmányokkal összefüggésben. A fenti kérdésekben a különélő, szülői felügyeleti jog szünetelése alatt álló szülő tekintetében a döntéshozatalhoz szükséges tájékoztatás azonban nem jelenti a Kt. 2. számú mellékletében szereplő adatok teljes körét, valamint a tanulmányi előmenetellel kapcsolatos adatok rendszeres, folyamatos közlésének iskolai kötelezettségét. A Kt. 70. (1) bekezdése alapján a pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Tekintettel arra, hogy a félévi és az év végi osztályzat a nevelőtestület összegző értékelése a tanuló félévi és egész évi előmenetelére vonatkozóan, az iskola megválasztásáról szóló megalapozott szülői döntéshez a félévi és az év végi osztályzat megismerése az a lényeges információ, amelyet az iskola a különélő szülőnek is - a döntés megalapozása érdekében - köteles megadni. Kiemeljük, hogy a hatályos Csjt. jelenleg is biztosítja annak lehetőségét, hogy a szülők különélésük esetén is külön - külön hozzájussanak a Kt. által a szülőknek biztosított adatokhoz, teljes körű tájékoztatáshoz. Abban az esetben, ha a szülők a kiskorú közös felügyeletében állapodnak meg és egyezségüket a bíróság jóváhagyja, nemcsak a Csjt. 72/B. (2) bekezdése szerinti lényeges kérdésekben jogosult a különélő szülő a tájékoztatásra, hanem valamennyi, a kiskorú gyermeket érintő kérdésben. Amint arra a Legfelsőbb Bíróság gyermekelhelyezésről szóló 17. számú Irányelve a Csjt. alapján rámutat, a közös szülői felügyeletet a bíróság csak a szülők közös kérelmére rendelheti el, illetve KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december 27. 4

5 hagyhatja jóvá a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezségüket. A szülőknek a közös szülői felügyelet iránti kérelemben nyilatkozniuk kell arról, hogy milyen módon kívánnak együttműködni a közös szülői felügyelet során, különös tekintettel a gondozási, nevelési tevékenység ellátására. A közös szülői felügyelet csak addig tartható fenn, amíg rendeltetésének betöltésére képes. Megszüntetése esetén a szülői felügyeletet a továbbiakban az a szülő gyakorolja, akinél a gyermeket - a közös felügyelet elrendelésével egyidejűleg - elhelyezték. Az Irányelv rögzíti, hogy a szülők általában maguk tudják rendezni a gyermek elhelyezésének és további nevelésének kérdését. A szülőknek azonban olyan megoldást kell választaniuk, amely a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését legjobban biztosítja. Felhívjuk a figyelmet, hogy az általunk leírt szakmai vélemény nem kötelező erejű, csupán a fenntartói, intézményvezetői, munkáltatói döntéshozatalt segíti, segítheti. Az Alkotmánybíróság a 60/1992. (XI.17.) AB határozatában kifejtette, hogy a minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása alkotmányellenes. (NEFMI Oktatásért Felelős Államtitkárság) december 22. Jó tanuló, jó sportoló pályázat A Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatásért Felelős Államtitkársága a Sportért Felelős Államtitkárság közreműködésével, a korábbi évekhez hasonlóan, ebben az évben is pályázatot ír ki a Magyar Köztársaság jó tanulója jó sportolója cím elnyerésére. (Oktatásért Felelős Államtitkárság) A pályázati kiírás az alábbi linken elérhető december 23. Elfogadták az új felsőoktatási törvényt Az Országgyűlés pénteken elfogadta az új felsőoktatási törvényt, eszerint magyar állami ösztöndíjjal, részösztöndíjjal, és önköltséges formában folytathatják a jövőben tanulmányaikat a felsőoktatási hallgatók. A jogszabályt a képviselők 243 igen szavazattal, 37 nem ellenében hagyták jóvá. Az előterjesztésre a Jobbik-frakció mellett nemet mondott Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának fideszes elnöke, illetve frakciótársa, Lasztovicza Jenő is. A nemzetstratégiai célok megvalósítása érdekében a kormány kiemelt felsőoktatási intézménnyé minősíthet egyes intézményeket. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december 27. 5

6 Az állami felsőoktatási intézményekben az eddigi gyakorlatnak megfelelően gazdasági tanácsokat kell működtetni, amire ugyanakkor a nem állami intézményeknek is lehetőségük van. MTI december 23. Elfogadták a családok védelméről szóló törvényt Az Országgyűlés pénteken elfogadta a családok védelméről szóló törvényt, amely szerint Magyarország mindenkori költségvetésének tervezésekor elsőbbséget élvez a családok támogatása, és a felelősségteljes párkapcsolatról, családi életről szóló ismeretek az alap és középfokú oktatásban egyaránt megjelennek. A sarkalatos jogszabály minősített többséget igénylő passzusait a képviselők 299 igen szavazattal egyhangúlag, az egyszerű többséget igénylő pontjait 298 igen és 1 nem szavazattal hagyták jóvá. A törvény rögzíti, hogy a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem és tisztelet, valamint külön törvényben foglaltak szerint támogatás illeti meg. A családról kimondja a jogszabály, hogy az a természetes személyek érzelmi és gazdasági közösségét megvalósító olyan kapcsolatrendszer, amelynek alapja egy férfi és egy nő házassága vagy egyenesági rokoni kapcsolat, vagy a családbafogadó gyámság. Az állam a nemzet fennmaradását biztosító népesedési folyamatok érdekében külön törvényekben foglaltak szerint támogatja a gyermekvállalást, és segíti a szülők gyermekvállalási szándékainak megvalósulását. Az állam annak érdekében, hogy minden gyermek családban nevelkedhessen fel támogatja az örökbefogadást, és gyors, a gyermek érdekeit szem előtt tartó örökbefogadási eljárás kialakítására törekszik. Az állam külön törvényben foglaltak szerint a gyermekek után járó családi kedvezménnyel támogatja a családokat. A jogszabály rögzíti azt is, hogy az állam gondoskodik a családi élettel összefüggő hatósági eljárások egyszerűsítéséről, valamint törekszik arra, hogy a családok az őket megillető támogatásokat, szolgáltatásokat a lehető legkisebb ügyintézési teher mellett vehessék igénybe. Végintézkedés hiányában történő öröklésre elsősorban törvényben meghatározott rokonsági fokig az egymással egyenesági vagy oldalági rokonságban, illetve az örökbefogadási kapcsolatban állók és a házastárs jogosult. A törvény rögzíti a szülők és gyermekek jogait és kötelezettségeit is. A kiskorú gyermek szülője köteles gyermeke felügyeletéről külön jogszabályban foglaltak szerint gondoskodni, amikor a gyermek éjszaka közterületen, szórakozóhelyen tartózkodik, köteles továbbá különösen gyermeke emberi méltóságát tiszteletben tartani, vele együttműködni, a gyermekét az őt érintő kérdésekről korának és fejlettségének megfelelően tájékoztatni, véleményét figyelembe venni. A kötelessége a gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget adni, gyermeke jogainak érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni, ellátásában közreműködő személyekkel és szervekkel, továbbá a hatóságokkal együttműködni. A tanköteles korú gyermek kötelessége, hogy képességeinek megfelelően eleget tegyen KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december 27. 6

7 tanulmányi kötelezettségének, a kiskorú gyermek kötelessége, hogy korának és fejlettségének megfelelően tartózkodjék az egészségét károsító életmódtól, valamint gondozása és nevelése érdekében szülőjével együttműködjön. A törvény alapján várandós, illetve egy évesnél fiatalabb gyermeket nevelő nőt csak az egészségi állapotának megfelelő olyan munkakörben lehet foglalkoztatni, amelyhez hozzájárult, és amelyben alapbére nem kevesebb, mint a megelőző munkakörében. A megfelelő munkakör felajánlása vagy kialakítása a foglalkoztató feladata. Az állam ösztönzi a család és a gyermeknevelés értékét közvetítő műsorok, médiatartalmak bemutatását, a médiaszolgáltatók által elkövetett jogsértések esetén alkalmazható jogkövetkezményekről külön törvény rendelkezik. (MTI) NEFMI kapcsolódó sajtóhírek Magyar Nemzet december 19. 1,5.oldal Minden gyereknek lesz helye az óvodában Hoffmann Rózsa: Eszem ágában sincs önként lemondani arról, hogy tehessek valamit a hazámért - A parlament ma minden bizonnyal igent mond a nemzeti köznevelésről szóló javaslatra, így új oktatási alaptörvénye lesz Magyarországnak. Most boldognak és elégedettnek kellene lennie, ám úgy tűnik, mintha az utóbbi idő heves támadásai megkeményítették, sőt meg is keserítették volna. Képes felhőtlenül örülni? - Lehet, hogy keményebbnek látszom, ám a keserűség jó messzire elkerül, Istennek hála. Valójában nem változtam, csak az utóbbi hónapok határozottabbá érleltek. A törvény kapcsán maradéktalanul elégedett lehetek, hiszen valamennyi fontos kérdésben az általunk képviselt álláspont kapott többséget a parlamentben. Csupán kisebb kompromisszumok születtek, amelyek természetesek egy új törvény megalkotásánál. - A parlament elé kerülő köznevelési törvényjavaslatot valósággal megrohamozták a képviselők, csak a fideszes politikusok több mint százhetven módosító indítványt nyújtottak be. Pósán László még általános vitára se akarta bocsátani a tervezetet. Számított ekkora fideszes ellenállásra? - Mivel az utolsó hetek két törvényjavaslattal kapcsolatos feladatai megfeszített munkát igényeltek, amit csak úgy tudtam elvégezni, hogy minden idegszálammal arra koncentráltam, a Gondviselés megkímélt attól, hogy minden egyes nagy kürtszóval kísért rohamról azonnal értesüljek. Így az említett akció is csak jóval később jutott a tudomásomra. Ami történt, furcsa és szokatlan, de úgy gondolom, nem nekem kell magyarázkodnom miatta. Egyébként csak tíz-egynéhány fideszes képviselőjegyezte a százhetven módosító javaslatot, több mint kétszázan egyetértésükkel támogatták a tervezetet. - Mi a véleménye arról, hogy több mint háromszáz módosító indítvány érkezett a törvényhez? - Az oktatási törvényekhez mindig rengetegen hozzászólnak. Így volt ez a Magyar Bálint által KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december 27. 7

8 kezdeményezett 2003-as törvényalkotás során is (pedig akkor nem új törvényről, hanem csak az 1993-as megváltoztatásáról volt szó), amikor félezer módosító indítvánnyal éltek az akkori képviselők. Most azon javaslatok közül, amelyek alapjaiban változtatták volna meg a jogszabály koncepcionális elemeit, egy sem kapott többséget. Ilyen volt például az iskolafenntartás és - működtetés kérdése, amely komoly politikai vitákat gerjesztett. Az állami fenntartásba vétel fontos strukturális, elem, de a szülőket, a pedagógusokat vagy a diákokat kevésbé hozta lázba. A törvény szakmai tartalmával a közvélemény - eltekintve a letűnt időszak holdudvarától azonosult. - A módosító indítványoknak ugyan csak a töredékét fogadta el a kormánypárti többség, ám akadnak közöttük olyanok, amelyek lényegi változtatásoknak látszanak. Ilyen például az egész napos iskola kérdése. Az eredeti törvényjavaslat ennek bevezetését kötelezővé tette volna, a fideszes módosító indítvány értelmében azonban az egész napos modell csak választható lesz. - Csak árnyalatnyi a különbség a két elképzelés között. A szándék ugyanaz: legyen minél több tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozás, és az ilyen speciális fejlesztő programokkal a nap mind nagyobb részében tartsuk bent a gyerekeket az iskolában. - Fontos változás, hogy mégsem indulnak kis létszámú fejlesztő osztályok, a hétévesnél idősebb, iskolaéretlen gyerekek további egy évig az óvodában maradnak. - Komoly változás lenne, ha sokakat érintene, de nem az. Ma ugyanis az egész országban alig néhány gyermek jár még nyolcéves korában is óvodába. A szakmai álláspontom egyébként nem változott: nyolcévesen már nem az óvodában fejlődik a legjobban a gyerek. De kompromisszumra törekedtem, és fejet hajtottam a kérdést túldimenzionáló akarat előtt. A kis létszámú osztály inkább csak elméleti lehetőség lett volna, hiszen igen kevés tanulót érintett volna. Reményeim szerint a probléma úgyszólván magától megoldódik majd, hiszen 2014-től hároméves kortól kezdve minden kisgyerek óvodába fog járni. Így az óvodai fejlesztés által a hátránnyal induló gyerek az iskoláskor kezdetére valóban felzárkózhat társaihoz. - Az óvodáztatás kapcsán a parlament elfogadott egy olyan módosítást, amelynek értelmében az óvodát nem helyettesítheti sehol a családi napközi. Honnan lesz elegendő óvodai férőhely? - Ma az óvodáskorú gyerekek 10 százaléka nem jár óvodába, ami azt jelenti, hogy 2014-ig ezer új férőhelyet kell létrehozni. Ez nem látszik lehetetlen feladatnak. Az Új Széchenyi-tervben már januárban kiírjuk azt a 9,39 milliárd forint keretösszegű pályázatot, amelynek köszönhetően ezer új férőhelyet lehet majd létesíteni a következő egy-másfél évben. A továbbiak létrehozását önkormányzati, uniós, illetve központi költségvetési forrásból igyekszünk majd megoldani, és módosítjuk az óvodai férőhelyek létesítésére vonatkozó előírásokat. A mostani túlszabályozottság ugyanis irracionális módon megdrágítja a férőhelybővítést. - Egy módosító indítványnak köszönhetően a jövőben kötelező tanóra lesz az erkölcstan, illetve az egyházi iskolákban a hittan. - Pontosabban minden gyermek fog nem csak az egyházi iskolákban - választás szerint vagy erkölcs- és hittant, vagy erkölcstant tanulni. Ezt a döntést hosszú egyeztetés előzte meg, és végül a teljes egyetértésemmel találkozott. Pedagógiai meggyőződésem szerint a gyerekeknek fel kell mutatni az alapvető értékeket, azt, hogy mi a jó és mi a rossz, és terelni kell őket az erkölcsileg helyes irányba.. Aki egyházi iskolába jár, vagy hittant tanul, annak az isteni parancsok mutatják az utat, aki nem, annak az Európát megalapozó erkölcsi normák jelenthetnek támpontot. A kérdést, akárcsak a tanítás más vonatkozásait, a Nemzeti alaptanterv fogja értelmezni. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december 27. 8

9 - Karácsony előtt egy nappal, pénteken szavaznak a másik oktatási alaptörvényről, a nemzeti felsőoktatási törvényjavaslatról. Ehhez is több mint háromszáz módosító indítvány érkezett, közülük több mint száz' kormánypárti politikusoktól. Van olyan lényegi módosító javaslat, amit támogat? - Csaknem száz szövegpontosító, stilisztikai javításokat tartalmazó, értelmező módosítást támogatunk, de azok közül egyet sem, amelyek a törvény valamely koncepcionális elemét változtatnák meg. - A parlament Pokorni Zoltán vezette oktatási bizottsága több olyan módosítást is kezdeméi1yezett, amely fontos pontokon változtatna. Ilyen például a tanárképzés: a testület indítványa az eredeti javaslattal ellentétben nem engedné meg az általános. iskolai és a középiskolai tanárképzés szétválasztását. Ezt a módosítást sem támogatja? - Az, hogy 2005 óta egységes a tanárképzés, és ugyanúgy öt és fél évig kell tanulnia egy leendő általános iskolai, mint egy középiskolai tanárnak, még nem elég indok arra, hogy így is maradjon, hiszen a rendszernek számtalan hibája van. A felsőoktatási terület elfogadta, hogy vissza akarunk térni egy ahhoz hasonló gyakorlathoz, mint ami korábban működött. Számomra alapvetés, hogy a gyökereket táplálni, erősíteni kell, nem pedig kivágni. Több érv is szól a képzés szétválasztása mellett: jobban megfelel a tradicionálisan kialakult iskolaszerkezetünknek, a köznevelési intézmények speciális elvárásainak, gazdaságosabb, racionálisabb, ugyanakkor nyitott lesz, és kihasználja a vidéki főiskolák erősségeit. Az a tézis azonban sem itt, sem más témánál nem fogadható el, hogy azért kell ilyen vagy olyan döntést meghozni, mert valamilyen sikeres külföldi modellt kellene követnünk. Az oktatás világszerte olyan sokszínű, hogy mindenre és mindennek az ellenkezőjére is lehet példát hozni. A finn modellt például én is kiválónak találom, de itthoni sikeréhez át kellene vennünk a finn életszínvonalat, mentalitást, hagyományokat. Ami lehetetlen. Így csak módjával érdemes követni a külföldi példákat, ám a hazai talajba ültetésüket jó ke11ész módjára elő kell segítenünk. - Jól értem, hogy ebben a kérdésben még nincs egységes álláspont? - A kormánya mi elképzelésünket támogatja, és nem jellemző, hogy a kabinet akaratával szembemenne a frakció. - Minek tulajdonítja, hogy a Medián friss felmérése szerint mám önlett Magyarország legnépszerűtlenebb politikusa? - Több mint érdekesnek tartom, hogy éppen most, a két oktatási alaptörvény zárószavazásának küszöbén verekedtem fel magam először a listára. Az országjárásom során nem tapasztalom az elutasítottság jeleit, ellenkezőleg: mindenhol szeretettel fogadnak, és ismeretlen emberek sokasága a támogatásáról biztosít. Azt persze érzékelem, hogy az utóbbi időben az előző oktatásirányítás híveinek körében fokozódtak az ellenérzések irántam. Gyakran vesznek igénybe olyan eszközöket - csúsztatás, hamis állítás, személyes hitelesség megkérdőjelezése - is, amelyeket nemtelennek tartok, s magam sohasem élnék velük. A liberális elveket valló oktatáspolitikusok mellesleg korábban sem voltak a híveim, és erre nem is számíthatok, ismerve a "másképpen gondolkodók" iránti, pusztán szavakban hirdetett szimpátiájukat. Visszatérve a kérdésre: kételkedem az eredmény igazságtartalmában, lévén a lista személyi összetétele inhomogén. Ráadásul fogalmam sincs, mihez képest romlott volna a népszerűségem, tekintve, hogy korábban soha nem mérték még, én legalábbis nem tudok róla. - Többféle teória is kering arról, hogy mi lesz az államtitkárság jövője a két oktatási KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december 27. 9

10 alaptörvény elfogadása után. Az egyik verzió szerint önként adja át a helyét másnak, mert belefáradt a küzdelembe. - Ez teljesen légből kapott elmélet, eszem ágában sincs felállni. Igaz, hogy tavasszal volt bennem némi kétely annak kapcsán, hogy helyesen döntöttem-e, amikor elvállaltam a pozíciót, ám miután külső és belső megerősítést kaptam, azóta fel sem merült fel bennem a távozás gondolata. Amíg a kormányfő bízik bennem, és ezzel ellentétes döntést nem hoz, addig a helyemen maradok. - Olyan verzió is terjed, amely szerint a kormányfő a törvények elfogadása után új arcot látna szívesen oktatási államtitkárként. - Amennyiben a miniszterelnök így döntene, úgy alázattal tudomásul venném. Ám nincs olyan információm, amely szerint ez felmerült volna. Ameddig a kormányfő igényt tart a munkámra, addig szent kötelességem élni a lehetőséggel, hogy tudásom és lelkiismeretem szerint megtegyek minden tőlem telhetőt a hazámért. Ez a cikk nem került ki az internetre, ezért nincsen hozzá link. Hír24.hu Csengős tiltakozás a köznevelési törvény ellen letölthető videóval A köznevelési törvény visszavonása érdekében szervezett demonstrációt a Kossuth térre a Hálózat a Tanszabadságért. A pedagógusok jelenleg nem vállalható körülmények között élnek és dolgoznak. A dráma akkor teljesedik majd be, amikor a pedagógusok tömegét bocsátják el, "hogy kitermeljük magunkból a drámai béremeléshez szükséges fedezetet" - mondta el Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke a Csöngettek című rendezvényen. Molnár Lajos, a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) egyik alapítója azt mondta: a kormányzat "a hatalom birtokosaként tekint a köznevelési törvény tartalmára", és nem egyeztetett a törvényjavaslatról az érdekvédelmi és a szakmai szervezetekkel. Szerinte az ország vezetése szelektálja a gyermekeket azon az alapon, hogy kik azok, akik "szegény, iskolázatlan sorból származnak." Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke felvetette a kérdést: "minek alapján döntik el, hogy hazafias-e a nevelés, objektíven mérhető a hazafiság? (...) Mi lesz azzal a történelemtanárral (...) akiről úgy állapítják meg, hogy nem eléggé hazafias a nevelése? (...) Vajon diákjaink valóban egyféle tankönyvből fognak tanulni?" "Semmilyen politikai nyomás vagy légkör nem kényszerítheti a tanárt arra, hogy lelkiismeretével, meggyőződésével ellentétes nyilatkozatokat tegyen" - szögezte le az elnök. A demonstráció résztvevői a szervezők felszólítására időnként csengőket ráztak, jelezve, hogy elégedetlenek a törvényjavaslattal. A szervezők azt mondták, addig maradnak, amíg a végszavazásnak meglesz az eredménye. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december

11 Magyar Narancs dec. 19. Megszűnőben az iskolai agresszió elleni program Jól működő programot számol fel az oktatáspolitika: az iskolai agresszió megelőzésében sikeres és képzett szakembereknek mondanak most búcsút. Kérdéses, hogy folytatódhat-e nélkülük a krízisrégiókban megkezdett munka. Nem hosszabbít szerződést az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) az iskolai agresszió megelőzéséért dolgozó szakemberei többségének, akiket az akkor még az Oktatási és Kulturális Minisztérium, jelenleg a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) háttérintézményeként működő OFI szerződtetett a 2008-ban indult projektre. A szakemberek három régió (Dél-Dunántúl, Dél-Alföld, Észak-Magyarország) összesen kilenc megyéjében konfliktuskezelési, mediációs technikákat tanítottak a képzésben résztvevő pedagógusoknak és diákoknak. A projekt keretében először az együttműködő iskolák pedagógusai sajátíthatták el a mediációs technikákat, utána kezdődött az egyes esetek kezelése a regionális irodák munkatársainak segítségével. Az intőket és a tanári prédikációkat hivatott kiváltani e módszer a kisebb rongálási, lopási, verekedési ügyekben, illetve elsősorban a konfliktusok kirobbanását megelőzni az aktuális összeütközés mögötti mélyebb feszültségek feltárásával, a mediátor segítségével elinduló beszélgetéssel a támadó és a sértett között. A részleteikben csak az érintettekre tartozó beszélgetések mindig valamilyen megállapodással zárultak. Ha a támadó kárt okozott, akkor azt annak megfelelően kellett megtéríteni, ahogy abban a sértettel a mediátor révén egyenlő félként tárgyalva megállapodott. A program részeként a szakiskolások egy-egy elképzelt konfliktus eljátszásával, elképzelt feloldásával is gyarapíthatták problémamegoldó repertoárjukat; volt olyan régió, ahol a program következő szakaszában már a diákmediátorok képzésére került volna sor. Az országos zöld számon keresztül szükség esetén a diákok, a tanárok vagy a szülők egyaránt elérhették a régiós moderátorokat, de ha kellett, más települések iskoláiba is kimentek. A projekt a helyi sajtó szerint is várakozáson felüli sikereket ért el. A megszólaló pedagógusok, iskolaigazgatók az erőszakos konfliktusok jóformán teljes eltűnéséről számoltak be; a partneriskolák némelyikének a házirendjébe is beépült, hogy a fegyelmi eljárást meg kell előzze a mediáció, de van olyan iskola is, ahol a módszer bevezetése óta lényegében nem volt szükség fegyelmire. A kormányváltást követően új vezetőség került az OFI élére, és átmenetileg leállította a futó projektet. A több hónapos kényszerszünetnek köszönhetően hosszabbították meg a program kifutási idejét ez év végéig, és mivel idén ismét sokat állt a program pénzügyi zavarok, zárolások miatt, ezért kinézett az újabb hosszabbítás annál is inkább, mert az egykor megítélt bő félmilliárd forint hozzávetőleg felét még nem költötték el. A program igazgatóját, Szerdahelyi Emőkét még a nyáron felmentették a munkavégzés alól. A többiektől november végén szándéknyilatkozatot kértek, folytatnák-e a munkát, ha meghosszabbíthatnák a szerződésüket. Miután vállalták, postafordultával arról tájékoztatták őket, hogy további munkájukra mégsem tartanak igényt, két kivétellel mindenkinek távoznia kell. Mivel az utóbbiak egyike adminisztrátor, a szakértői állomány lényegében eltűnik, és a hírek szerint az is bizonytalan, hogy a maradók a projekt keretein belül dolgoznak-e a jövőben. A szerződéssel foglalkoztatott munkatársak teljesítményével szemben senki, az OFI sem támasztott semmiféle kifogást. Sőt, a munkatársak prezentációjáról az intézet vezetése elismerően nyilatkozott december 2-án azaz egy héttel azelőtt, hogy közölte, a továbbiakban nem tart igényt a munkájukra. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december

12 Az OFI vezetője, Kaposi József arról tájékoztatta a narancs.hu-t, hogy a projektet nem állítják le, hanem a fenntartó Nemzeti Erőforrás Minisztérium által meghatározott szervezeti átalakítással összefüggésben, illetve az intézetben futó EU-s projektek zárásával felszabaduló belső erőforrások átcsoportosításával tervezik 2012 december 31-ig továbbvinni. Ezzel kapcsolatban több kérdés is felmerül. Elsőként az, hogy az OFI belső munkatársai között vannak-e erre a speciális részterületre megfelelően kiképzett szakemberek kellő számban; a hírek szerint ugyanis ilyennel, elsősorban mediátori végzettséggel nem rendelkeznek azok, akik a távozó szakemberek helyét betölthetnék. Továbbá nyilvánvalóan nem rendelkeznek olyan kiépített helyi kapcsolatokkal, mint az érintett régiókban lakó azon munkatársak, akiknek immár több éves bizalmi kapcsolata alakult ki a bevont intézményekkel ez a tőke menthetetlenül elvész. A regionális irodák fölszámolása miatt a helyszínre megérkezni szükség esetén jóval hosszabb és költségesebb lesz, épp ezért egyes forrásaink attól tartanak, hogy az eddig feltűnően eredményes projekt csak papíron folytatódik. A dél-alföldi régió Szegeden működő irodájáról már most bizonyosan tudható, hogy bezár, a helyiségbérlet felmondásáról értesítették is a tulajdonost. A pletykák szerint az OFI-t is érintik a jövő évi brutális költségvetési megszorítások, ezért a belsős munkatársaknak való felmondás helyett a leépítésnek ezt a munkajogilag problémamentes módját választotta az intézmény. Ám ha pusztán anyagi okai vannak is a döntésnek, az mégis feltűnően összhangban van az oktatási államtitkár sokat hangoztatott pedagógiai elveivel. Hoffmann Rózsa már ellenzéki oktatáspolitikusként is sűrűn hangot adott azon véleménynek, hogy az iskolai erőszak oka a tanári tekintély és a fegyelmező eszközök hiánya, a megoldás pedig a normaszegők kellő visszatartó erővel rendelkező megbüntetése. Vagyis a jelenlegi oktatásirányításnak eleve nem lehetett nagy bizalma a mediációs módszerben. Magyar Nemzet december 20. Legyen érték a rendszerezett tudás A parlament által kedd hajnalban megszavazott köznevelési törvény egyik legfontosabb célja, hogy értékké váljon a rendszerezett tudás, ezt pedig az iskolában lehet megszerezni. A parlament által kedd hajnalban megszavazott köznevelési törvény egyik legfontosabb célja, hogy értékké váljon a rendszerezett tudás, ezt pedig az iskolában lehet megszerezni hangsúlyozta a nemzeti erőforrás miniszter kedden sajtótájékoztatón Budapesten. Réthelyi Miklós kiemelte: a hátrányos helyzetű, szegénységben élő gyermekekre és a sajátos nevelési igényű diákokra külön oda kell figyelni, a törvény pedig tartalmazza azokat a lehetőségeket, amelyek ezt a gyerekcsoportot a pedagógusok rátermettségével együtt segítik abban, hogy az iskolába járás nekik is előrehaladást jelentsen. A törvény lehetőséget teremt a tehetségesek kiemelt segítésére is, hogy egyre komolyabb céljaikat elérhessék és kibontakoztathassák képességeiket tette hozzá a miniszter. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december

13 Népszabadság december 20. Brutális káosz várható? Az Országgyűlés megszavazta Hoffmann Rózsa és Orbán Viktor törvényét A parlament tegnap megszavazta a Hoffmann Rózsa oktatási államtitkárhoz köthető nemzeti köznevelési törvényt. A jogszabály fenekestül forgatja fel az oktatás teljes rendszerét. Minden jel arra utal, hogy a remény hal meg utoljára megközelítés az új törvénnyel kapcsolatban önáltatásnak bizonyul: akik abban reménykedtek, hogy a kereszténydemokrata államtitkárság tervezetét annak belső fideszes ellenzéke módosító indítványokkal gyökeresen átírja, csalódni lesznek kénytelenek. Lesz néhány apró, kozmetikai változtatás, de a miniszterelnök személyes intervenciója áterőszakol egy minden ízében borzasztó, szakmailag és morálisan vállalhatatlan közoktatási kódexet olvashatók Radó Péter oktatáskutató sokkoló sorai az OktpolCafé című oktatáspolitikai szakportálon, utalva arra, hogy az Országgyűlés oktatási bizottságának, illetve fideszes elnökének, Pokorni Zoltánnak a törvényhez érkező jobbító javaslatai leperegtek Orbán Viktorról. Radó szerint brutális káosz várható. A 2010-es kormányváltás perspektívájából a rendszerváltást követő oktatáspolitikai irányzatok közötti nézetkülönbségek elmosódnak. A Hoffmann Orbán páros előtt ugyanis a kerettantervek szerepéről, az alapkészségek oktatásának hosszáról, a szegény családok gyerekeinek integrációjáról szólt a vita, de a döntések húsz évig egymásra épültek. Hol a konzervatív, hol a liberális nézetek kerültek túlsúlyba, de az alapkövek elmozdíthatatlanoknak bizonyultak. Ezek közé tartozott, hogy az általános és középiskolák fenntartásában az államnak nincs keresnivalója. A tegnap megszavazott törvény felrúgja ezt a konszenzust: a közoktatást államosítják. Orbán és Hoffmann felrúgott egy másik konszenzust is, amely azon alapult, hogy a tudást minél szélesebb körben elérhetővé kell tenni. Hoffmann Rózsa törvénye a miniszterelnök teljes egyetértésével a szegények esélyeit a középiskolába és később, az egyetemre lépésnél, a minimálisra csökkenti. Ezt szolgálja a tankötelezettség korhatárának 18-ról 16-ra csökkentése (ami szembemegy az európai trendekkel). Ezt célozza továbbá a felsőoktatási törvény is, amely nem tágabbra nyitja az egyetemek kapuit, hanem korlátozza a felsőoktatásba lépők számát, tandíjjal (az államilag finanszírozottak köre leszűkül), és csak a jobb módúak számára teljesíthető felvételi követelményekkel (nyelvvizsga). Bár a cél egy homogénebb iskolarendszer létrehozása volt, szakértők szerint az államosítás inkább az egyenlőtlenségek növeléséhez járul majd hozzá. Az új közoktatási körzethatárokat a kormányhivatalok jelölik majd ki, ha ezt esetleg rosszul rajzolják majd meg, nincs szerv, amely ellenőrizné őket. Felpuhították a halmozottan hátrányos/hátrányos helyzet kritériumát, ami jó néhány jogot és szolgáltatást is biztosított a legszegényebb gyerekeknek. Az államosítás viszont arra alkalmas, hogy az iskolaigazgatók rajtuk keresztül pedig a pedagógusok teljesen ki legyenek szolgáltatva a minisztériumnak. Az új köznevelési törvény szerint az igazgatókat a kormányhivatalok nevezik ki. Az új törvény értelmében megszűnik az iskolák sokszínűsége, az intézmények önálló pedagógiai programját felváltja az államilag diktált, központi tanterv, központilag előírt tankönyvekkel, államosított tankönyvterjesztéssel. Kötelező lesz továbbá az erkölcstan vagy a hittan. Ide tartozik, hogy hároméves kortól kötelező lesz az óvodai nevelés. Azaz nem fogadták el Pokorni Zoltánnak azt a javaslatát, amely csak négyéves kortól írta volna elő az óvodát. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december

14 A köznevelési törvény rögzíti a pedagógus-életpályamodellt, amelynek megvalósítása rendkívül sok pénzbe, négy évre elosztva 380 milliárd forintba kerülne. Ha valóban megvalósul, érzékelhető lesz egy körülbelül harmincszázalékos béremelkedés, azonban ez ugyanekkora többletmunkakövetelménnyel jár. A Pedagógus Szakszervezet szerint (PSZ) ezt a többletmunkát ma is elvégzik a pedagógusok, amelyért túlórapénzt kapnak. Ahogy ez a törvény született, arra példa, hogyan nem szabad egy ilyen nagy rendszert megváltoztatni. Az államtitkárság sem a szakmával, sem a szakszervezetekkel nem egyeztetett. Az államosítás káros hatásaival hónapok múlva fog szembesülni tanár, diák, szülő egyaránt fogalmaz Galló Istvánné, a PSZ elnöke. Az LMP arra hívja fel a figyelmet, hogy a szakiskolákban bevezetés előtt álló duális képzés, a tankötelezettség csökkentése és a demográfiai apály miatt 11 ezer 400 pedagógust fognak elbocsátani. Magyar Nemzet december 20. Pokorni nemet mondott Országgyűlés keddre virradó éjjel elfogadta az új köznevelési törvényt, amelynek értelmében minden iskola állami fenntartású lesz, az önkormányzatok működtetésre szerződhetnek vissza. A jogszabály hároméves kortól teszi kötelezővé az óvodába járást, a tankötelezettség korhatárát ugyanakkor 18 évről tizenhatra csökkenti, emellett választható oktatási formaként meghatározza az egész napos iskola feltételeit is. A tanulók a jövőben csak ötven óra közösségi munka után vehetik kézhez érettségi bizonyítványukat. A képviselők éjjeli három óra előtt néhány perccel név szerinti szavazáson 252 igen szavazattal, 62 nem ellenében hagyták jóvá a kormány, korábban több ponton módosított javaslatát. Az előterjesztésre nemet mondott Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke, szavazatát hangos taps fogadta az ellenzéki padsorokból. A törvény rögzíti, az iskoláknak sokoldalúan és tárgyilagosan kell közvetíteniük az ismereteket, a vallási, világnézeti információkat, tiszteletben tartva a gyermek, a tanuló, a szülő és a pedagógus vallási, világnézeti meggyőződését. Lehetővé kell tenni továbbá, hogy a gyermek egyház által szervezett hit- és vallásoktatásban vehessen részt. A jogszabály szerint a gyermekeknek, a pedagógusoknak és a szülőknek joga lesz az oktatási jogok biztosához fordulni. Ingyenessé vált az első szakképesítés megszerzése Az Országgyűlés keddre virradó éjjel megszavazta a szakképzésről szóló törvényt, amely egyebek mellett rögzíti, hogy az állam ingyenesen biztosítja az első, általa is elismert iskolai rendszerű szakképzés elvégzését. A képviselők 239 igen szavazattal, 64 nem ellenében hagyta jóvá az új jogszabályt, amelytől a kormány azt reméli, hogy egy, a nemzetgazdaság igényeinek kielégítésére alkalmas, rugalmas, a foglalkoztathatóságot ösztönző szakképzési rendszer alakul ki. A törvény szerint a szakképzés szakközépiskolákban, szakiskolákban, állami felnőttképzési intézményekben, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézményekben zajlik. A szakképző iskola a szakképzési feladata hatékonyabb ellátása érdekében térségi integrált szakképző központ (tiszk) keretében működik. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december

15 Magyar Nemzet Lánchíd rádió december 20. Ez csak az első fontos állomás volt - letölthető hang A közoktatási rendszer átalakítása a hétfőn elfogadott jogszabály-csomaggal még nem ért véget nyilatkozta a Lánchíd Rádiónak az oktatási államtitkár Hoffmann Rózsa elmondása szerint a köznevelési törvény megalkotásával csak az első fontos állomáson vannak túl. Hoffmann Rózsa hangsúlyozta: az oktatási rendszer átalakítása elengedhetetlen, amelynek hatása pár éven belül már érezhető lesz. A pedagógus-életpályamodellel kapcsolatban a szakállamtitkár elmondta: a kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy azt 2013-tól felmenő rendszerben bevezethessék Népszabadság december 20. Pokorni elárulta, miért nem lett 'bólogató János' Pokorni Zoltán egykori oktatási miniszter, a Fidesz szakpolitikusa nem szavazta meg az új köznevelési törvényt. Erről előre szólt Orbán Viktornak és Lázár Jánosnak is. Most elárulta, miért nem bólintott rá az új jogszabályra. Az új köznevelési törvény elfogadásával lezárult az egy éve folyó szakmai vita, ilyen szempontból a helyzet megváltozott, de az oktatásról vallott gondolataim nem - mondta Pokorni Zoltán kedden a távirati irodának azután, hogy kedd hajnalban nemet mondott az új jogszabályra a parlamenti szavazáson. Pokorni Zoltán hangsúlyozta: a miniszterelnöknek már ősszel jelezte, hogy a benyújtott szaktörvénytervezeteket ebben a formában nem tudja támogatni, a szavazás előtt pedig Lázár János frakcióvezetőnek, aki tudomásul vette döntését. Az Országgyűlés oktatási bizottságának fideszes elnöke kiemelte: mostantól az a feladat, hogy az így megszületett törvény keretei között a lehető legműködőképesebb oktatási rendszert hozzák létre. Pokorni Zoltán kiemelte: számos ponton sikerült pontosítani a végül elfogadott törvényt a tervezethez képest. Így elérték, hogy az óvodába lépés rugalmasan történjen, és felmentést kaphatnak azok a gyerekek, akiknél ez indokolt. Az iskolába lépés is rugalmasan valósulhat meg, a szabályozás nem kényszeríti kis létszámú fejlesztő osztályokba az amúgy csak iskolaéretlen gyermekeket. A szakpolitikus a szakmai diskurzusnak tudta be, hogy nem csak a párhuzamosan felső tagozatokat működtető iskolák működhetnek önállóan, hanem azok is, ahol csak egy ilyen osztály van. Fontosnak tartotta, hogy az egész napos iskolát jól helyezték el a magyar közoktatás térképén, nem egy mindenkire kötelező napköziként, hanem olyan fejlesztési irányként, ami egy nevelésközpontú pedagógiát tesz lehetővé és kifejezetten szolgálhatja a hátrányos helyzetű gyermekeket. Kiemelte még az eredmények közül, hogy középiskolai központi felvételi csak túljelentkezés esetén lesz. Pokorni Zoltán azt mondta, hogy szerettek volna, de nem tudtak érdemi változást elérni atéren, hogy az intézményfenntartás gondjaira differenciált választ adjon a törvény. Azt szerették volna, ha a kistelepüléseknél, ahol sem forrás, és sok esetben kellő szakmai támasz sincs az oktatási feladatok KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december

16 ellátására, valamint az optimális intézményméret sem áll rendelkezésre, az állam vegye át a feladatokat. Ugyanakkor a több tíz-, vagy százezres városoknál az oktatás színvonalán őrködjön az állam, de ne fossza meg az iskolákért viselt felelősségtől a településeket. Ez a differenciált megoldás azonban nem valósult meg - összegezte, hozzátéve: ilyen nagyságrendű átállást az oktatásban még nem láttunk, mint amire most készülnek. Szerették volna elérni - folytatta-, hogy a hároméves redukált szakképzés azoknak szolgáljon lehetőségként, akik nem képesek a négyéves szakképzéssel megbirkózni, és megmaradjon az a stabil szakmunkásképzés, amit az idejáró gyermekek 70 százaléka választ ma is. Egy szakmunkásnak is szüksége van ugyanis közismereti tudásra - jegyezte meg Pokorni Zoltán. Kitért arra, hogy a pedagógus életpálya tekintetében olyan minőségi mérési rendszert láttak volna jónak, ami a garantáltan méltányosabb jövedelemért jelentős minőségi javulást hoz. Szerették volna annak megválaszolását is, hogy a pedagógus életpálya bevezetésénél a három összefüggő elem - bér, létszám, költségvetési teher - közül melyik változik érdemben. miert_nem_lett bologato_janos_ Edupress PSZ: 400 milliárd hiányzik az oktatás államosításához A Pedagógusok Szakszervezete sajnálatosnak tartja, hogy az Országgyűlés hétfő éjjel megszavazta a nemzeti köznevelésről és a szakképzésről szóló törvényeket, mivel nem nyújtanak megoldást az égető problémákra, inkább tovább generálják azokat. Az érdekvédelmi szervezet keddi közleményében "mélységesen elszomorítónak" nevezte, hogy egy ilyen fontos, a társadalom jövőjét hosszútávon meghatározó kérdésben a kormánypárti képviselők - sok esetben saját szakmai meggyőződésüket is feladva - a miniszterelnökkel szembeni feltétel nélküli lojalitás miatt szavaztak igennel. A PSZ szerint az országgyűlési képviselők annak ismeretében hozták meg döntésüket, hogy tisztában voltak azzal, a közoktatás rendszerének államosításához legkevesebb négyszázmilliárd forintra volna szükség, amelynek a fedezetét az ugyancsak hétfőn elfogadott, a évi költségvetésről szóló törvény nem tartalmazza. A évi költségvetés terhére történő ilyen mértékű kötelezettségvállalás teljesítésének lehetősége a ma ismert viszonyok között teljességgel bizonytalan - írták. A képviselők tudták, hogy az új törvény az állami fenntartásba kerülő intézmények bezárását, a pedagógusok nagyarányú elbocsátását teszi lehetővé; hogy a közoktatási államtitkárság kommunikációjával ellentétben a pedagógusok munkaterhei növekedni fognak, és semmiféle garancia nincs arra, hogy a megígért keresetnövekedés forrása biztosítva lesz - sorolták. A PSZ szerint azt is tudták a képviselők, hogy a beiskolázás, a továbbtanulás lehetőségének a korlátozása az esélyegyenlőtlenség további fokozását eredményezi, hiszen a tanulók jelentős hányada elől elzárja az utat a munkaerőpiacra történő belépéshez szükséges ismeretek és szakképesítések megszerzéséhez, a felsőoktatásba való bejutáshoz. "A képviselők tudták, hogy a 16 évre csökkentett tankötelezettségi korhatár bevezetése éppen azokat a nagyon hátrányos helyzetben lévő tanulókat fogja érinteni, akiknek az oktatás az egyedüli KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december

17 kitörési lehetőségük a környezet okozta hátrányok mérséklésére" - olvasható a szakszervezet közleményében. Világgazdaság.hu Tiltakozik a fizetőssé váló bölcsődék ellen a szakszervezet A Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (BDDSZ) továbbra is tiltakozik, hogy fizetőssé váljanak a bölcsődék. Az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében a szervezet azt írta, hogy az Országgyűlés által hajnalban elfogadott, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításában azt is rögzítik, hogy a bölcsődékben az étkezésért fizetendő térítési díjon felül a fenntartó az önkormányzat - a gondozásért is külön személyi térítési díjat állapíthat meg, amely maximum az egy főre eső jövedelem 25 százaléka lehet. Mint kiemelték: a törvény ellen mások mellett a BDDSZ "hiába tiltakozott, érveléseiket nem méltányolták, figyelmen kívül hagyták". Ezért a "sebtében elfogadott törvényt" átgondolatlan és családellenes döntésnek tartják - hangsúlyozta a BDDSZ. Soltész Miklós szociális államtitkár november közepén az MR1-Kossuth Rádióban azt mondta: csak nagyon szigorú szabályok között szedhetnének bölcsődei díjat az önkormányzatok; a díjnak több feltétele van. Mint az államtitkár november végén az Országgyűlés előtt kifejtette: a bölcsődék esetében a fenntartó számára lehetővé válik, hogy az étkezésért fizetendő térítési díjon felül a gondozásért is külön személyi térítési díjat állapítson meg. Ugyanakkor a rászoruló, a három- vagy többgyermekes, a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő családok, valamint az átmeneti gondozásban lévő, az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett és az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekek esetében nem szedhető térítési díj. A családok támogatásáról szóló törvény módosítása egyértelművé teszi, hogy az ikergyermekeket nevelő szülők az ikrek után járó magasabb összegű gyermekgondozási segélyre akkor is jogosultak - a gyermek egyéves korát követően - ha 30 órát meg nem haladóan, vagy otthon folytatnak kereső tevékenységet. Edupress Ingyen szerezhető meg az első szakképesítés Az országgyűlés a köznevelési törvény mellett december 20-ára virradó éjjel megszavazta a szakképzésről szóló törvényt is, amely egyebek mellett rögzíti, hogy az állam ingyenesen biztosítja az első, általa is elismert iskolai rendszerű szakképzés elvégzését. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december

18 A képviselők 239 igen szavazattal, 64 nem ellenében hagyta jóvá az új jogszabályt, amelytől a kormány azt reméli, hogy egy a nemzetgazdaság igényeinek kielégítésére alkalmas, rugalmas, a foglalkoztathatóságot ösztönző szakképzési rendszer alakul ki. A törvény szerint a szakképzés szakközépiskolákban, szakiskolákban, állami felnőttképzési intézményekben, valamint felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézményekben zajlik. A szakképző iskola a szakképzési feladata hatékonyabb ellátása érdekében térségi integrált szakképző központ (tiszk) keretében működik. Erősíti a törvény a duális rendszeren (az iskola és a vállalkozások közös feladatvállalásán) alapuló gyakorlati képzést, a gyakorlati képzés szakértők általi ellenőrzését, minőségének javítását. Emellett komplex szakmai és törvényességi ellenőrzési rendszert rögzít a szakképzés egészére. Általános lesz a 2012 szeptemberében kezdődő tanévtől a hároméves szakiskolai szakképzés, valamint rögzítik a szakközépiskolák átalakuló funkcióját, amely szerint az érettségivel együtt munkakör betöltésére jogosító szakmai érettségit is szereznek a fiatalok. A szakközépiskolában a közismereti képzéssel párhuzamosan az első évfolyamtól kötelezően szakmai elméleti és gyakorlati képzés is folyik. Az iskola a tanulókat a számukra kötelező és ágazatonként egységes szakmai érettségire, (elsősorban szakirányú) felsőoktatásba belépésre, az ágazathoz tartozó munkakör betöltésére, az ágazathoz tartozó, érettségi végzettséghez kötött szakképesítés megszerzésére készíti fel. A szakmai érettségi egyúttal az ágazathoz tartozó munkakör betöltésére képesít, ami nem számít első szakképesítésnek a finanszírozás szempontjából. A szakiskolai képzés alapvetően három szakképzési évfolyam megszervezését és teljesítését jelenti, amelybe az általános iskola nyolcadik évfolyamának vagy a Köznevelési Hídprogram elvégzésével lehet belépni. A szakiskolai képzésben továbbra is a szakképző iskolában kell megszervezni a kilencedik évfolyamon folyó gyakorlati képzést, amely az új típusú szakiskolai képzésben azt jelenti, hogy a tanulók részére a későbbi valós munkakörülmények között, főleg vállalatoknál folyó gyakorlati képzésének megalapozása iskolai tanműhelyi körülmények között folyik. A törvény megteremti az Országos Képzési Jegyzék (OKJ), a szakmai és vizsgakövetelmények átdolgozásának kereteit a korszerűbb tartalmi képzés érdekében, egységes, kötelező kerettantervek kidolgozását írja elő a szakiskolák és a szakközépiskolák szakmai képzési szakaszaira, valamint a gyakorlati képzés egységes megvalósítására. Továbbfejlesztik a tanulószerződés rendszerét, az új szabályozásban tanulószerződés esetén a szakmai vizsgára felkészítés gyakorlati részének felelőse a gazdálkodó, nem az iskola. A tanulószerződést kiterjesztik az eddig tanulószerződéssel nem oktatható szakmákra is. A szakmai vizsgáztatás rendszerében erősödik az állami szerepvállalás, egységes, a szakképesítésért felelős, illetve a gazdasági kamarák által javasolt vizsgaelnöki és vizsgabizottsági tagi névjegyzékekből jelöli ki valamennyi szakképesítés tekintetében a vizsgáztatókat az állami szakképzési és felnőttképzési intézet, illetve a gazdasági kamara, így a vizsgabizottságok függetlenek lesznek a vizsgáztató intézménytől. A törvény rögzíti, hogy a térségi integrált szakképző központ feladata az állami, önkormányzati feladatellátásban a szakképzés térségi feladatainak összehangolása, a képzés és a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése, a szakképzési feladatellátás optimalizálása, a párhuzamos képzések és fejlesztések kiküszöbölése, valamint a munkaerő-piaci igények iskolai rendszerű szakképzésben való érvényesítése. A nyilvántartásban szereplő gyakorlati képzést szervező szervezet szakképzési tevékenységét a gazdasági kamara ellenőrzi a tanulóval tanulói jogviszonyban álló szakképző iskola, a tanuló, KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december

19 (kiskorú tanuló esetén a szülő) megkeresése alapján, vagy egyébként hivatalból. A területileg illetékes gazdasági kamara a gyakorlati képzés ellenőrzése során megvizsgálja, hogy a gyakorlati képzést szervező vagy folytató szervezet rendelkezik-e a jogszabályokban a gyakorlati képzés folytatására meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel. Vizsgálja továbbá, hogy a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzést a szakképesítésre kiadott szakképzési kerettanterv szerint folytatja-e. A gyakorlati képzést folytató szervezet ellenőrzése kiterjedhet a tanulószerződés és az együttműködési megállapodás tartalmának vizsgálatára is - áll a törvényben. Az új szabályozás kimondja, hogy minden tanulónak legalább egyszer részesülnie kell a pályaorientációs szolgáltatásban a továbblépést megalapozó döntés meghozatalának elősegítése érdekében. Népszabadság december 21. A nép nevelésének törvénye Néhány évvel ezelőtt Orbán Viktor egy kedélyes-közvetlen interjúfélében elárulta, hogy a lánya éppen a nyelvtudását tökéletesíti Franciaországban. Aztán meg is magyarázta: Nekem van egy nevelési elvem. Tilos az angolt tanulni első nyelvként. Nem akarom, hogy úgy járjanak (a gyerekei a szerk.), mint én, aki jól-rosszul megtanult angolul, eligazodik ezzel az eggyel is a világban, és így számos kultúrából kimarad. ( ) Ezért németet, olaszt, franciát tanulnak a gyerekek, és utána következhet az angol. Tilos angolt tanulni első nyelvként mondta akkor, amikor nevelési elveit még csak a családja hatókörében tudta érvényesíteni. Azóta miniszterelnök lett, és személyes nevelési elveit a héten törvénybe iktatta. Esélye éppúgy nem volt senkinek arra, hogy a nemzet családfőjét kissé merev és talán nem annyira friss nézeteiről lebeszélje, ahogy valószínűleg a gyerekei is hiába próbálkoztak volna az angol mellett érvelni. Tilos, és kész. Államosítunk, nem vitatkozunk. Ezt meg kell szavazni, ez bizalmi kérdés. Aki nem ért egyet, az megkérdőjelezi az apa tekintélyét. Márpedig ahogy a családnak, úgy a pártnak és az országnak is szüksége van atyai tekintélyre az más kérdés, hogy Orbán Viktor szívesen atyáskodik mindhárom szinten. Kár, hogy amit a világról gondol, az inkább megkeseredett nagypapás, és nem fiatal apukás: az én időmben minden jobb volt. Akkor még volt rend és fegyelem. Nem volt ennyi tankönyv, nem volt ennyi tanterv, nem volt ennyi ingyenélő diplomás sem. Minden állami volt, és mégis emberek lettünk. Ezek a szép idők, amiket a törvénye vissza akar hozni, még véletlenül sem a jobboldalon idealizált 30-as, 40-es évek, hanem a 70-es, 80-asok. Egy korán őszülő bácsi törvénye ez, akit idegesít az iskolarendszer sokszínűsége, aki már nem tud lépést tartani a változással, ezért megpróbálja keretek közé szorítani. A mai diákok és szülők pechje, hogy az ilyen keretekről van is személyesen megtapasztalt élménye, ez pedig a szocialista oktatásügy, amely őt magát is pallérozta, ezért tekinti azt mintának. Mi értelme van ennek a teljes centralizációnak, ami megvalósul mind a tulajdonviszonyokban, mind az oktatás tartalmi irányításában? Miért jó az iskolarendszert egyszínűre festeni, minden sajátosságot elfojtani, az összes iskolát egyetlen központi politikai akarat alá rendelni? Szakmailag semmi. Ez egy kétségbeesett és reménytelen kísérlet arra, hogy egy ember, aki nemcsak a családját, hanem az egész népet akarja tanítani, az uniformizálással ura lehessen a helyzetnek. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december

20 Éppen ezért igazságtalan, illetve pontatlan az összes kritika, amelyik ezért a törvényért Hoffmann Rózsát teszi felelőssé. Amikor a Fidesz-frakció megvitatta a módosítókat, szintén kiderült, az államtitkár csak végrehajt. Az egyik ülésen beszámolók szerint, amikor Pokorni Zoltán adatokkal, oktatástudományi evidenciákkal próbálta meggyőzni a miniszterelnököt a készülő törvény hibáiról, Orbán azt mondta: Zoli, mondhatod a számokat, de én máshogy látom az életet. Mert ahogy a gazdaságban, az oktatásban sem fontosak a számok. És ahogyan a gazdaságpolitikát sem Matolcsy határozza meg, ez sem Hoffmann Rózsa, hanem Orbán törvénye. Magyar Hírlap Elfogadták a köznevelési törvényt Ez az alaptörvény azért kiemelt jelentőségű, mert amilyen a ma iskolája, olyan lesz a holnapunk ebben az országban" Ma hajnalban az egyik legfontosabb alaptörvényünk született meg mondta tegnap Hoffmann Rózsa, miután a parlament elfogadta az új köznevelési törvényt. A köznevelési törvény egyik legfontosabb célja, hogy értékké váljon a rendszerezett tudás, ezt pedig az iskolában lehet szerezni hangsúlyozta tegnapi sajtótájékoztatóján Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter, miután az Országgyűlés kedd hajnalban 252 igen szavazattal 62 nem ellenében elfogadta a nemzeti köznevelésről szóló törvényt. A tárcavezető szerint a legnagyobb változást az jelenti majd, hogy az állam iskolafenntartóvá válik, a működtetést pedig megosztja az önkormányzatokkal. A magánintézmények és az egyházak továbbra is lehetnek fenntartók tette hozzá. Mint hangsúlyozta, a törvény lehetőséget teremt a tehetséges diákok kiemelt segítésére, és fokozott figyelemmel kezeli a hátrányos helyzetű, szegénységben élő, illetve sajátos nevelési igényű gyermekeket is. A miniszter beszámolt arról is, hogy a törvény szeptember elsején lép hatályba, de számos passzusát csak később vezetik be. Így például az állami fenntartásra és a központi bérfinanszírozásra vonatkozó szabályok csak januártól lépnek hatályba, a pedagógusok béremelése, az újfajta munkaidő-számítás és a Híd program 2013 szeptemberében indul, míg a hároméves kortól kötelező óvodáztatást csak 2014 szeptemberétől vezetik be. Ma hajnalban az egyik legfontosabb alaptörvényünk született meg. Szándékosan használom ezt a szót, hiszen amilyen a ma iskolája, olyan lesz a holnapunk ebben az országban jelentette ki a tájékoztatón Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. Szerinte azért volt szükség az új törvényre, mert az 1993-as, szerkezetében fellazult és nehezen követhető hatályos jogszabályt a mai értékrend szerint már nem lehet használni. Az új köznevelési törvény célja, hogy elősegítse a társadalom megújulását a minőség, a magasabb tudás és erkölcsiség jegyében tette hozzá, megjegyezve, hogy az iskolarendszernek biztosítania kell a műveltség egységességét is, amire az új Nemzeti alaptanterv nyújt majd garanciát. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet várhatóan már januárban vitára bocsátja a tantervet fűzte hozzá. Az államtitkár szerint nem lehet megújulni, ha a köznevelési rendszer szolgáló lányai és fiai nem azonosulnak a feladatukkal, ezért olyan feltételeket kell teremteni számukra, amelyek mentén képesek eleget tenni a magasabb követelményeknek. Országjárása kapcsán közölte, hogy a 26 rendezvény során több mint tízezer pedagógussal találkoztak a tárca munkatársai, és tapasztalataik szerint a többség megértette az új célokat, a jogalkotók szándékait. KATEDRA ONLINE HÍRFIGYELŐ Szerkesztő: o2 Média Kft december