KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: /2012. Tárgy: Budapest XIII. ker.; Dózsa György út és Váci út sarkán lévő 27896/2 hrsz.-ú ingatlanon K4 irodaház létesítésének előzetes vizsgálati eljárása Előadó: Tóthné Meszlényi Ágota dr. Steinmetz Ádám Ferencz Zsuzsanna Koroknai Zsuzsa Verespey Ágnes Szente Attila Herczeg Ibolya Bera Szilvia Tóthné Temesvári Anikó Szigetvári Katalin H A T Á R O Z A T A K4 Észak Ingatlanfejlesztő Kft.-nek (1082 Budapest, Futó u VII. em.; Cg ) és a K4 Dél Ingatlanfejlesztő Kft.-nek (1082 Budapest, Futó u VII. em., Cg ; a továbbiakban együtt: Kérelmezők) a Belemnites Mérnöki Iroda Kft. (2100 Gödöllő, Dózsa György u. 13.; Cg ; a továbbiakban: Megbízott) által előterjesztett kérelmére lefolytatott előzetes vizsgálat alapján megállapítom, hogy a budapesti 27896/2 hrsz.-ú ingatlanon, természetben Budapest XIII. ker., Dózsa György út és Váci út sarkán lévő K4 irodaház létesítésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység jogerős építési és vízjogi létesítési engedély, majd az ezek alapján elkészült létesítményre vonatkozó használatbavételi és vízjogi üzemeltetési engedély birtokában kezdhető meg. Az építési engedélyhez és a használatbavételi engedélyhez szükséges a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) szakhatósági állásfoglalása is. L e v e l e z é s i c í m : B u d a p e s t, P f. : E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : , T e l e f a x : H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: ig, péntek: ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: , ig, péntek: ig

2 A tervezett létesítmény helye: A Kérelmezők adatai: I. ALAPADATOK: Neve: K4 Észak Ingatlanfejlesztő Kft. Címe: 1082 Budapest, Futó u VII. em. Cégjegyzékszám: Neve: K4 Dél Ingatlanfejlesztő Kft. Címe: 1082 Budapest, Futó u VII. em. Cégjegyzékszám: A tervezett létesítmény ismertetése: a budapesti 27896/2 hrsz.-ú ingatlan (Budapest XIII. ker., Dózsa György út és Váci út sarkán) Kérelmezők Budapest XIII. kerületében a Dózsa György és a Váci utak sarkán található 27896/2 hrsz.-ú ingatlanon K4 irodaház elnevezéssel két, azonos funkciójú, 7, valamint 8 emeletes irodaházból álló létesítményt kívánnak megvalósítani. Beépítési adatok: 2

3 Övezeti besorolás: I-XIII-V intézményterület (vegyes terület) A beruházás helyszínének és környezetének övezeti jele: Ln nagyvárosias lakó- és I intézményterület A tervezési terület az Íbisz Hotel, volt Volga szálló által korábban foglalt terület. A beruházás környezetében főként irodaházak és lakóházak találhatóak. A Megbízott által elkészített előzetes vizsgálati dokumentáció (a továbbiakban: Dokumentáció) szerint a tervezési terület a jövőben megosztásra kerül két különböző helyrajzi számon (27896/5 hrsz. és 27896/6 hrsz.) szereplő, önálló területrészre. Az északi területen kerül megépítésre a 8 emeletes irodaház 2 szintes mélygarázzsal, 161 db parkoló állással, a déli területrészen a 7 emeletes irodaház 3 szintes mélygarázzsal, 181 db parkoló állással. A földszinti helységeket jelenleg ismeretlen funkciójú üzletek fogják megtölteni. II. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK Víz- és talajvédelmi előírások: 1. A földtani közeg és a felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető. A kiépítés, illetve az üzemeltetés során a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet) előírásait, és fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg ne szennyeződjön. 2. A felszín alatti építményeket úgy kell kivitelezni, hogy az épület alatt a talajvíz szintjét és az áramlási viszonyokat káros mértékben ne változtassák meg se az építkezés alatt, se a kivitelezést követően. 3. A munkagödör esetleges víztelenítése során olyan megoldást kell alkalmazni, amely a földtani környezetben és a környező építményekben nem okoz káros hatásokat. Víztelenítés esetén a kitermelt talajvíz környezetvédelmi szempontból megfelelő elhelyezéséről gondoskodni kell. 4. A talajvíz elvezetésének megoldására tervezett felületszivárgó, szivárgópaplan és gyűjtőkutak megvalósítására a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben (a továbbiakban: 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet) meghatározott tartalmú engedélyezési dokumentáció és mellékletek benyújtásával vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől. Az építési engedélyhez történő szakhatósági hozzájárulás kiadásának a vízjogi létesítési engedély kiadása iránti kérelem benyújtása, a vízjogi engedélyezési eljárás megindítása feltétele. 5. A földmunkák során kitermelésre kerülő feltöltés anyagát és a földet vizsgálni kell, és minőségüktől függően engedélyezett lerakó telepre kell elszállítani, vagy más módon, a jogszabályok betartásával lehet felhasználni. Elszállítás esetén a lerakóhely üzemeltetőjének befogadó nyilatkozatát előzetesen be kell nyújtani a Felügyelőség részére. 6. A területfeltöltések esetén a feltöltés talajmechanikai tulajdonságai mellett a feltöltött anyag szennyezettségét is meg kell vizsgálni. Csak olyan anyag helyezhető el, mely a talajt, talajvizet nem károsítja. Az esetleges területfeltöltésekkel kapcsolatosan az építési engedélyezési eljárás során nyilatkozni kell. 3

4 7. Bármilyen, a környezetet érintő rendkívüli eseményt jelenteni kell a Felügyelőségnek. 8. Szennyezés észlelése esetén, annak megszüntetéséről a terület tulajdonosának, illetve a szennyezés okozójának a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján a Felügyelőség jóváhagyásával intézkednie kell. 9. Az épület szürkevízellátását biztosító tervezett talajvízkút kialakítására a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben, valamint a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendeletben (a továbbiakban: 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet) meghatározott tartalmú engedélyezési dokumentáció és mellékletek benyújtásával vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől. 10. Amennyiben a csapadékvíz elvezető rendszerre építendő előkezelők ÉME engedéllyel vagy CE megfelelőségi nyilatkozattal rendelkeznek, az arra vonatkozó bizonyítvány másolatának csatolásával, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet) 3. számú melléklete szerint összeállított dokumentációval a megépült csapadékvíz elvezető rendszerre kibocsátási engedélykérelmet kell benyújtani a Felügyelőségre. Benyújtási határidő: a műszaki átadás-átvételi eljárást követő 30 napon belül. 11. Amennyiben a csapadékvíz elvezető rendszerre építendő előkezelők nem rendelkeznek ÉME engedéllyel vagy CE megfelelőségi nyilatkozattal, a kivitelezést megelőzően vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendelet 2. szerinti mellékletek csatolásával. A vízilétesítmények építése csak jogerős vízjogi létesítési engedély birtokában kezdhető meg. Zaj- és rezgésvédelmi előírások: 1. A létesítmény megvalósítása során az építőipari kivitelezési tevékenységet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet) 12. -ban előírt követelmények érvényesítésével úgy kell végezni, hogy a zaj ellen védendő területeken teljesüljenek a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet (a továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet) 2. mellékletében előírt határértékek. 2. Az építési engedélyezési tervekben a létesítménytől (az összes zajforrástól) származó zajkibocsátást és a környezetben okozott zajterhelést a véglegesített építészeti és gépészeti tervek alapján a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében előírt tartalommal kidolgozott zajvédelmi munkarészben meg kell határozni, illetve akusztikai számításokkal igazolni kell a külön jogszabályban, jelenleg a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. mellékletében előírt határértékek teljesülését. 3. Az építési engedélyezési tervekben a létesítmény üzemelésének zajvédelmi hatásterületét számításokkal, a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 6. alapján meg kell határozni, és az átnézeti térképen be kell jelölni. Meg kell adni továbbá a hatásterületen lévő területek településrendezési terv szerinti építési övezeti besorolását, valamint a hatásterületen lévő létesítmények helyzetét és funkcióját. 4. A használatbavételi engedélyezési eljárás során zajmérések alapján készült szakvéleményben kell bizonyítani, hogy a létesítmény környezetében lévő védendő épületek homlokzatai előtt 2 m-re a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 1. mellékletében levő zajterhelési határértékek teljesülnek. 4

5 Hulladékgazdálkodási előírások: 1. A tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 2. Az építési tevékenység során esetlegesen felszínre kerülő szennyezett anyagokat környezetvédelmi szempontból meg kell vizsgálni, és szennyezettségének megfelelően kell kezelni. 3. A területen esetlegesen előforduló illegális hulladéklerakásokat fel kell számolni és a hulladékokat hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek kell átadni. 4. Az építkezés során be kell tartani az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben előírtakat. Az építési és használatbavételi engedélyezéshez szakhatósági hozzájárulás csak a külön jogszabályban foglalt dokumentációk beküldése után adható. 5. Biztosítani kell a keletkező hulladékok szelektív gyűjtését és lehetőség szerint minél nagyobb arányú hasznosítását. 6. Amennyiben a tevékenység során veszélyes hulladék keletkezik, abban az esetben a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001 (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 98/2001 (VI. 15.) Korm. rendelet) szerint kell eljárni. 7. A keletkezett hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet) előírásai szerint végzendő. 8. A tevékenység során keletkező hulladékokat a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak az adott típusú hulladékra érvényes hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. A hulladékkezelés során a hasznosítást előnyben kell részesíteni az ártalmatlanítással szemben. * Egyidejűleg megállapítom, hogy jelen eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj mértéke Ft, azaz kétszázötvenezer forint, melyet a Kérelmezők megfizettek. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Felügyelőséghez négy példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. 5

6 I N D O K O L Á S Kérelmezők megbízásából a Megbízott aki képviseleti jogosultságát a Dokumentáció 1. számú mellékleteként becsatolt megbízólevéllel igazolta benyújtotta a Felügyelőségre a budapesti 27896/2 hrsz.-ú ingatlanon, Budapest XIII. ker., Dózsa György út és Váci út sarkán lévő K4 irodaház létesítésére vonatkozó - általa elkészített - Dokumentációt. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet) 3. számú mellékletének 127. b) pontja Egyéb, az pontba nem tartozó építmény vagy építmény együttes beépített, vagy beépítésre szánt területen 300 parkolóhelytől alapján az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A kérelem alapján a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdés a) pontja szerint az előzetes vizsgálati eljárás január 13. napján megindult. A tervezett tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése nem várható. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (3) bekezdése alapján az eljárás megindításáról az ismert ügyfeleket értesítette. A Felügyelőség a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. (3) és (4) bekezdései, valamint a Ket. 29. (6) bekezdése értelmében a hivatalában és a honlapján, valamint a központi rendszeren ( közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte az eljárással érintett Budapest XIII. kerület Önkormányzat Jegyzőjének. A Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. A Felügyelőség az előzetes vizsgálati dokumentációt átvizsgálva megállapította, hogy vízvédelmi, valamint zaj- és rezgésvédelmi szempontból a tényállás tisztázása szükséges, ezért KTVF: /2012. számú végzésében kiegészítő dokumentáció benyújtására szólította fel a Megbízottat. A kiegészítő dokumentáció a Felügyelőség által előírt határidőn belül benyújtásra került. A Felügyelőség figyelemmel a Ket. 44. (1) bekezdésében foglaltakra megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érintett szakhatóságokat. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve V-R-021/ /2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a létesítéshez közegészségügyi szempontból kikötés nélkül hozzájárult, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek. 6

7 Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A megkereséshez csatolt, a BELEMNITES Mérnöki Iroda Kft. (2011 Gödöllő, Dózsa György u. 13.) által összeállított dokumentációt áttanulmányoztam. A tervezési területen üzemelő Íbisz szálló jogerős bontási engedéllyel rendelkezik. A bontást követően a terület északi részén 8 emeletes irodaház, 2 szintes mélygarázzsal, a déli területrészen 7 emeletes irodaház kerül megépítésre a hozzá tartozó 3 szintes mélygarázzsal. A parkoló állások száma 342 db. A vizsgálati dokumentáció alapján a levegőminőségi hatásterület az építési fázisban kb. 101 méter az aktuális építési terület széleitől. A porterhelés minimalizálása érdekében tett intézkedésekkel az immissziós határérték túllépése nem várható. A Váci út intenzív forgalmához adódó többletforgalom emissziójának hatásterülete 4 méterrel növeli az út meglévő hatásterületét. A közúti zajkibocsátással kapcsolatban megállapításra került, hogy a létesítmény megközelítési útvonalai mentén a zajterhelés már alapállapotban is meghaladja az előírt határértéket, azonban a tervezett beruházás kimutatható zajimmisszió változást nem okoz. A hulladékok tervezett gyűjtése, elszállítása a jogszabályi előírásoknak megfelel. Mindezek alapján a hatáskörömbe utalt szakkérdések tekintetében elbírálva megállapítottam, hogy a létesítmény megvalósulásának közegészségügyi szempontból akadálya nincs. Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzat Jegyzője V/313-3/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában a tervezett beruházás megvalósításával kapcsolatban a helyi környezet- és természetvédelemre vonatkozóan kifogást nem emelt, hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartotta szükségesnek. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A K4 Észak Ingatlanfejlesztő Kft. és a K4 Dél Ingatlanfejlesztő Kft. megbízásából a Belemnites Mérnöki Iroda Kft. által elkészített, Budapest XIII. ker. Váci út Dózsa György út sarkán lévő 27896/2 hrsz.-ú ingatlanon K4 irodaház létesítésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt megvizsgáltam. Megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység a Bp. XIII. kerületi jegyző hatáskörébe tartozó, helyi környezet- és természetvédelemre vonatkozó jogszabályoknak megfelel, az ebbe a körbe tartozó környezeti elemekre gyakorolt várható hatásokat a dokumentáció megfelelően feltárta, ezért a tervezett beruházással kapcsolatban környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartom szükségesnek. Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzat Jegyzője V/313-3/2012. számon tájékoztatta a Felügyelőséget, hogy a közlemény kifüggesztése megtörtént. * Külön-külön az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség, figyelembe véve a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények megvalósítására a telepítési hely szomszédságában. 7

8 Víz- és talajvédelmi szempontból: A Dokumentáció szerint az építési terület alatt a mértékadó talajvízszint a térszín alatt 4-5 m mélységben helyezkedik el, ezért az építés mélyépítési és alapozási szakaszai érintik a talajvizet, az építésekor végzett földmunka során a talajvíz felszínre kerülhet. Az épületek alá tervezett 2, illetve 3 szintes mélygarázsok alsóbb szintjei a talajvízszint alatt épülnének meg. Ezen szintek vízmentesen tartása a talajvíz jelenlegi helyzetének megváltoztatásával érhető el. A Dokumentáció nem tartalmazott arra vonatkozóan adatokat, hogy az épületek különös tekintettel a talajvízszint alatti szintek kialakítása következtében mekkora területen változik meg a talajvíz jelenlegi áramlása (hatásterület meghatározása), illetve hogy a megállapított hatásterületen belül milyen mértékű visszaduzzasztó hatás várható és ez a környező épületek, létesítmények terepszint alatti részére milyen hatást gyakorol. A tényállás tisztázása keretében a Felügyelőség KTVF: /2012. számú végzésében kiegészítő dokumentáció benyújtására szólította fel a Megbízottat, melynek teljesítése során benyújtásra került az ARGON-GEO Mérnöki Iroda Kft. által elkészített Budapest, XIII. Váci út 31. K4 Projekt Hidrogeológiai szakvélemény című dokumentáció (a továbbiakban: Hidrogeológiai szakvélemény). A Hidrogeológiai szakvéleményben a K4 Projekt keretében kialakítandó résfalak talajvízszintre gyakorolt várható hatását hidrogeológiai modellel vizsgálták: a résfalak mellett 0,25 m körüli duzzasztás, illetve vízszintcsökkenés várható. A hatás mintegy 35 m távolságig lesz érzékelhető, az Angyalföldi út felé 0,10-0,15 m talajvízszint emelkedés, a Váci út - Dózsa György út sarok felé 0,05 m-es vízszint csökkenés várható. A Hidrogeológiai szakvélemény bemutatja a tervezési terület környezetét. A Váci út alatt futó 3-as metróvonal alagútja és a Dózsa György úti állomás a talajvíztartó teraszképződménybe épült, résfalas körülhatárolással, a talajvíz elvezetése céljából szakaszonként lebegő résfal beépítésével. A környező épületek egy része alatt szintén háromszintes mélygarázs van, résfalas körülzárással. Tekintettel arra, hogy a visszaduzzasztás mértéke nem jelentős, illetve, hogy a hatásterületen lévő épületek, létesítmények, illetve a Váci út alatt futó 3-as metró rendelkezik megfelelő talajvíz elvezető rendszerrel, azokra az irodaépület kialakítása folytán jelentkező hatás várhatóan nem lesz jelentős. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 8. -a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, továbbá úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. Az esetlegesen olajjal szennyeződő csapadékvíz a területen nem kerül elszikkasztásra. A tetőfelületi, valamint a szilárd burkolattal ellátott területekről összegyűjtött csapadékvíz a városi csapadékvízgyűjtő hálózatra kerül elvezetésre, kizárólag a zöldfelületekre hulló csapadékvíz szikkad el. A burkolt felületekről származó szennyezett csapadékvizek olajfogó berendezésen keresztül kerülnek a városi csapadékvíz elvezető hálózatba. A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet pontja szerint: Szennyvíz: a termelési, szolgáltatási, fogyasztási tevékenység során használt, a használat illetve az üzemi területen összegyűlő csapadékvizek esetében bemosódás vagy keveredés következtében fizikai, kémiai vagy biológiai minőségében megváltozott, vízszennyező anyagot tartalmazó víz. A 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 25. (1) bekezdése értelmében a szennyvízkibocsátással, közcsatornába vezetéssel kapcsolatos környezetvédelmi követelményeket a kibocsátó számára a külön jogszabály szerinti, illetve azok hatálya alá nem tartozó tevékenység esetén a felügyelőség által kiadott külön engedélyben kell meghatározni. 8

9 A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. Korm. rendelet 3. (12) bekezdésének értelmében vízjogi engedély szükséges - a külön jogszabály szerinti építőipari műszaki engedéllyel, vagy CE megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezések kivételével - a szennyvíz és a csapadékvíz tisztításához, előtisztításához és elhelyezéséhez szükséges berendezés létesítéséhez, a használatbavételéhez, üzemeltetéséhez. A Dokumentációt átvizsgálva megállapításra került, hogy tárgyi beruházás keretében épülő irodaházból a keletkező kommunális szennyvizeket közcsatornán keresztül a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. üzemeltetésében lévő egyesített rendszerű közcsatornába fogják vezetni. Az irodaházban technológiai szennyvíz nem keletkezik, a tevékenység felszíni vizet nem veszélyeztet. Tájékoztatásul közlöm, hogy a közcsatornába bocsátott szennyvizek minősége tekintetében a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet az irányadó. Fentiek alapján víz- és talajvédelmi szempontból a rendelkező részben foglalt a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet, a 101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet, valamint a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet figyelembevételével megadott előírások betartásával a beruházásnak jelentős hatása nem várható, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása víz és talajvédelmi szempontból nem szükséges. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A Dokumentáció zajvédelmi fejezetként tartalmazza az Akusztika Mérnöki Iroda Kft december 1-jén készített, BM munkaszámú Előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálat zajvédelmi tervdokumentáció: K4 Irodaház 1134 Budapest, Dózsa György út 65. című dokumentációt (a továbbiakban: Zajvédelmi fejezet). A Felügyelőség megállapította, hogy a Zajvédelmi fejezetben mind az építés, mind az üzemi zaj vizsgálatánál a vizsgált mérőfelületeknél vannak közelebbi védendő létesítmények (Dobos C. János Vendéglátóipari Szakképző Iskola, Kolping Általános Iskola, Gimnázium és Szakképző Iskola, Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei), ezért KTVF: /2012. számú végzésében tényállás tisztázása keretében kiegészítő dokumentáció benyújtására szólította fel a Megbízottat. A felszólításra benyújtásra került az Akusztika Mérnöki Iroda Kft. által február 15-én elkészített, BM munkaszámú Előzetes környezetvédelmi hatásvizsgálat átdolgozott zajvédelmi tervdokumentáció: K4 Irodaház 1134 Budapest, Dózsa György út 65. című dokumentáció (a továbbiakban: Átdolgozott zajvédelmi fejezet). Az Átdolgozott zajvédelmi fejezet alapján az alábbiak állapíthatók meg: - A oldalon levő táblázatok a számítások alapján igazolják, hogy a létesítmény építése alatti zajterhelés meg fog felelni a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. melléklet 3. sorában előírt zajterhelési határértékeknek a nappali időszakban. Építési munkavégzés éjjeli időszakban nem várható. - A Zajvizsgálatok eredménye pont a számítások alapján igazolja, hogy a létesítmény üzemelése alatti zajkibocsátás meg fog felelni a 27/2008. (XII. 3.) KvVM- EüM együttes rendelet 1. melléklet 3. sorában előírt zajterhelési határértékeknek a nappali időszakban. A berendezések a nappali időszakban lesznek üzemeltetve. Az irodai munkavégzés rendszerint kor kezdődik és kor végződik. A gépészeti berendezések energiatakarékosságból csak a tartózkodási időben üzemelnek, melyet szabályozással biztosítanak. - A pont rögzíti, hogy a hatásterületen védendő létesítmény nincs. - A pontja rögzíti, hogy a számítások alapján az építési munkákhoz kapcsolódó forgalomnövekedés az alapállapothoz képest nem okoz kimutatható zajimmisszió változást. 9

10 - A pont rögzíti, hogy a számítások alapján az üzemeléshez kapcsolódó forgalomnövekedés az alapállapothoz viszonyítva nem okoz kimutatható zajimmisszió változást. Fentiek alapján megállapítható, hogy a létesítés következtében környezeti zaj vonatkozásában nem várható jelentős környezeti hatás, zajvédelmi szempontból nem indokolt környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása. Hulladékgazdálkodási szempontból: A létesítés során nagyrészt kitermelt, nem szennyezett talaj, valamint építési és bontási hulladékok, míg a működés során nagyrészt irodai hulladékok: papírkarton, műanyag és fém csomagolási hulladékok, valamint kommunális hulladékok keletkeznek. A tervezett tevékenység megvalósítása, üzemeltetése során a keletkező hulladékok, veszélyes hulladékok jogszabályi követelményeknek megfelelő gyűjtése, illetve a hulladékok további kezelésének (hasznosítás, ártalmatlanítás) megoldása esetén jelentős környezeti hatás nem feltételezhető, hulladékgazdálkodási szempontból hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A rendelkező rész hulladékgazdálkodási szempontú előírásai a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvény, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet és a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet alapján kerültek megállapításra. Táj- és természetvédelmi szempontból: A Budapest XIII. kerület 27896/2 hrsz.-ú ingatlan országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet és a természet védelméről szóló évi LIII. törvény 23. (2) bekezdés alapján ex lege védett természeti területet, illetve természeti értéket nem érint. Továbbá az ingatlan az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet által meghatározott Natura 2000 hálózat területének nem része és az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvényben lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetét nem érinti. Az ingatlanon folytatott tevékenység táj- és természetvédelmi érdekeket nem sért. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Az Dokumentáció a 314/2005. Korm. rendelet előírásainak megfelelően a létesítés, az üzemelés és a felhagyás időszakaira vizsgálja a tervezett létesítmény várható hatásait a környezeti levegő minőségére. A beruházás során az építési munkálatok, a területrendezés, valamint a szállító és munkagépek üzemeltetéséből származó légszennyező anyagok okoznak időszakosan levegőterhelést, az építési területhez legközelebb található levegőtisztaság-védelmi szempontból védendő területeken, valamint a szállításhoz igénybevett utak melletti területeken. Ezek a hatások a létesítés időszakára korlátozódnak, és a bemutatott levegővédelmi intézkedések betartásával csökkenthetők. A tervezett létesítmény üzemelése alatt levegőterhelést okoznak a tüzelő berendezések kéményei, a garázsok szellőző kürtői, és a járulékos gépjárműforgalom. 10

11 A Dokumentációban foglalt számítások szerint a tárgyi létesítmény légszennyező pontforrásainak várható légszennyezőanyag kibocsátása megfelel a 140 kw th és az ennél nagyobb, de 50 MW th -nél kisebb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet (a továbbiakban: 23/2001. KöM rendelet), valamint a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM együttes rendelet (a továbbiakban: 4/2011. (I. 14.) VM együttes rendelet) által előírt kibocsátási határértékeknek. Az építés és az üzemeltetés során a Dokumentációban meghatározott hatásterületen belül - a Dokumentumba foglalt számítások alapján - a légszennyezettség várhatóan nem éri el a 4/2011. (I. 14.) VM együttes rendeletben meghatározott egészségügyi határértékeket. A felhagyás során a bontási munkálatok, a területrendezés, valamint a szállító és munkagépek üzemeltetéséből származó légszennyező anyagok okoznak időszakosan levegőterhelést. Ezek a hatások a bontás időszakára korlátozódnak, és megfelelő szervezéssel, levegővédelmi intézkedések betartásával csökkenthetők. Fentiek alapján a 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet, a 4/2011. (I. 14.) VM együttes rendelet, valamint a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet figyelembevételével a beruházásnak levegőtisztaság-védelmi szempontból sem várható jelentős környezeti hatása. * A Felügyelőség az eljárása során vizsgálta a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, illetve annak 5. számú melléklete alapján a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenységét, valamint a várható környezeti hatások jellemzőit. Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró okot nem találtak, a környezetre gyakorolt hatást nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. A fentiekre tekintettel a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 71. (1) bekezdés a) pontja és a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdés a) és ac) pontja értelmében a Ket. 71. (1) és 72. (1) bekezdésére figyelemmel a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A Dokumentációban és a kiegészítő dokumentációban nem került ismertetésre olyan adat, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú mellékletének 3. b) pontja szerint minősített adatnak minősül, vagy amely a Megbízott szerint üzleti titkot képez. Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírással kell megkeresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. A Felügyelőség az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. (1) bekezdés db) és ed) pontjai alapján foglalta a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak helye nincs, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. 11

12 A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. (3) bekezdése és a Ket. 80. (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján ( és a központi rendszeren ( közzéteszi, továbbá a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. (6) bekezdése alapján, mint hirdetményt megküldi az eljárásban részt vett Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzat Jegyzőjének, aki köteles a határozat kézhezvételét követő nyolc napon belül gondoskodni a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A Jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A határozat elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja az ügyfél részére. A fellebbezés előterjesztésének idejéről a Ket. 99. (1) bekezdése rendelkezik. Tárgyi eljárás igazgatási szolgáltatási díjának mértéke a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. számú mellékletének I/49. pontja alapján került megállapításra. (számlaszám: KI 38/2012) A jogorvoslati eljárás díjáról a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel a jelen eljárás során hozott határozat egy példányát megküldi az illetékes Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 8. (1) bekezdésének c) pontja és 1. számú mellékletének IV. 5. pontja szabályozza. Felhívom a Megbízottat arra, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó Dokumentációkkal kapcsolatban jelen döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy azokra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőre emelkedést követő 30 napon túl nem gondoskodik, így azok megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Kérelmező bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 11.) veheti át azokat egy előzőleg egyeztetett időpontban. Jelen döntés fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő lejártát követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, március 30. Dolla Eszter s. k. igazgató 12