KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: /2011. Tárgy: Zsámbék 090/6 hrsz.-ú ingatlanon tervezett Közlekedésbiztonsági és Vezetéstechnikai Központ létesítésének előzetes vizsgálati eljárása Előadó: Árendás Orsolya dr. Szombati Zoltán Kiss Enikő Kubik Roland Skót Béla Takáts Irisz Zsille Ákosné Kajcsa Mária Takács Brigitta H A T Á R O Z A T Az Első Magyar Közlekedésbiztonsági és Vezetéstechnikai Központ Zrt. (1108 Budapest, Újhegyi út 3/a., Cg ; a továbbiakban: Kérelmező) által benyújtott kérelem, a Topo Plan Kft. (2040 Budaörs, Patkó u. 1. IV. em. 31., Cg ), és a Geo-Kovács Kft. (1119 Budapest, Major utca 7. IV. em. 15., Cg ; a továbbiakban együtt: Tervezők) által készített előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) szerint lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján megállapítom, hogy a zsámbéki 090/6 hrsz.-ú ingatlanon tervezett ún. Közlekedésbiztonsági és Vezetéstechnikai Központ létesítésének jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység jogerős építési, illetve vízjogi létesítési engedély, majd az ezek alapján elkészült létesítményre vonatkozó jogerős használatbavételi, illetve vízjogi üzemeltetési engedély, esetlegesen pontforrás működési engedély birtokában kezdhető meg. Az építési engedélyhez, és a használatbavételi engedélyhez szükséges a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség) szakhatósági állásfoglalása is. L e v e l e z é s i c í m : B u d a p e s t, P f. : E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : , T e l e f a x : H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 11. Ügyfélfogadás: Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: ig, péntek: ig hétfő, szerda: , ig, péntek: ig

2 I. A TEVÉKENYSÉGET JELLEMZŐ ADATOK 1. A tevékenység helye: Zsámbék, 090/6 hrsz.-ú ingatlan 2. A tervezett beruházás célja: ún. Közlekedésbiztonsági és Vezetéstechnikai Központ létesítése 3. A tervezett létesítmény, tevékenység rövid ismertetése: A Kérelmező Zsámbék Város külterületén, az M1 autópálya melletti 090/6 hrsz.-ú ingatlanon ún. Közlekedésbiztonsági és Vezetéstechnikai Központot kíván létrehozni. Zsámbék Város érvényes Településszerkezeti terve a területet és környezetét kereskedelmi, szolgáltató gazdasági (Gksz) terület-felhasználásba sorolta. A tervezett projekt ebben az övezetben kerül elhelyezésre. A beruházás Zsámbék város külterületén, a 090/6 hrsz.-ú ingatlan megosztása után, annak egy kb. 13,4 ha nagyságú részén valósul meg. A nevezett területen a beruházó olyan vezetéstechnikai és közlekedésbiztonsági központot kíván létrehozni, ahol a hivatásos gépjármű-vezetők számára élethű kritikus vezetési körülményeket (pl.: nedvesítéssel csúszóssá tett gyakorló modulok) lehet szimulálni. A gyakorló pályát kiszolgáló épületben oktató-, konferencia- és bemutató termek, irodák kialakítását tervezik. A pályát és az épületet várhatóan legfeljebb 60 látogató fogja használni naponta. Víz- és talajvédelem: II. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 1. A felszín alatti vizek védelme érdekében telepítendő technológiák és tevékenységek vonatkozásában a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: favr.) előírásainak megfelelően kell eljárni. 2. Az építkezés során a felszín alatti közegbe olajszármazék, vagy más szennyezőanyag nem kerülhet. 3. Az építményeket úgy kell kivitelezni, hogy a talajvíz szintjét káros mértékben ne változtassák meg és az áramlási viszonyokat ne károsítsák. 4. A földmunkák végzése során esetlegesen tapasztalt talaj-, illetve talajvízszennyezésről a Felügyelőséget telefonon haladéktalanul, írásban 24 órán belül értesíteni kell és a favr. alapján a Felügyelőség jóváhagyásával a Kérelmezőnek intézkednie kell. 5. A szennyvíztisztító kisberendezésre, valamint a terület csapadékvíz elvezetésének kialakítására (terület körüli övárkok létesítése, élővízi bevezetés) vonatkozóan külön eljárás keretében a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben (a továbbiakban: 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet) meghatározott tartalmú engedélyezési dokumentáció és mellékletek benyújtásával, vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a Felügyelőségtől. Határidő: az építési engedélykérelem benyújtásával egyidejűleg. 6. A Kérelmezőnek a vízjogi engedélyes tervben vizsgálni kell a befogadó vízfolyás terhelhetőségét és a vizsgálatok alapján kell dönteni záportározó létesítésének szükségességéről. 7. A területen összegyűjtött csapadékvíz végső befogadója a Paplaposi-patak időszakos vízfolyás, melybe csak tiszta, illetve megfelelően előtisztított csapadékvíz vezethető be. 2

3 8. A szikkasztás során figyelemmel kell lenni arra, hogy a maximális talajvízszint és a szikkasztó létesítmény alja között minimum 1,0 m távolság biztosítva legyen, a tisztított szennyvízben és a csapadékvízben megjelenő szennyezőanyagok degradációjának hatékonysága érdekében. 9. A földtani közeg és a felszín alatti vizek minősége nem veszélyeztethető. A tisztított szennyvíz elhelyezése (szikkasztása) során biztosítani kell, hogy a talaj és a felszín alatti víz szennyező anyag tartalma ne érje el a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV. 14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben az egyes szennyező komponensekre meghatározott (B) szennyezettségi határértéket és a tevékenység ne okozzon hosszútávon se környezetszennyezést. Hulladékgazdálkodás: 1. A hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hgt.) foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, az esetlegesen keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 2. A tevékenység során keletkező hulladékokat vizsgálni kell. Amennyiben a hulladékok a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet (a továbbiakban: 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet) 1. (3) bekezdésében ismertetett veszélyességi jellemzőkkel bírnak, akkor veszélyes hulladéknak minősülnek és kezelésüknél a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet) előírásait be kell tartani. 3. A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokat kizárólag hulladékkezelési engedéllyel rendelkező hulladékkezelő szállíthatja el és arra engedéllyel rendelkező kezelőnek adhatja át (hasznosításra, ártalmatlanításra). Levegőtisztaság-védelem: Amennyiben a Kérelmező a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet) hatálya alá tartozó bejelentés köteles pontforrást létesít, arra vonatkozóan teljesíteni kell a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletben előírt kötelező adatszolgáltatásokat (LAL bejelentő lapok és pontforrás működési engedély). Határidő: a használatbavételi engedélykérelem benyújtásával egyidejűleg. Táj- és természetvédelem: 1. A Paplaposi-patak időszakos vízfolyás mentén előforduló növényzet tájra jellemző, őshonos fajainak egyedeit kímélni kell. 2. A feltétlenül szükséges fakivágás csak október 1. és március 31. közötti időszakban végezhető. 3. Növénytelepítést a termőhelynek és táji adottságoknak megfelelő, őshonos fajok alkalmazásával kell végezni, a telepítési tervet az építési engedélyezési dokumentáció részeként el kell készíteni és be kell nyújtani a Felügyelőségre. 3

4 III. SZAKHATÓSÁGI ELŐÍRÁSOK Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve /2011. számú szakhatósági állásfoglalásában az alábbi kikötést írta elő: A közlekedésbiztonsági pálya létesítése és működtetése nem járhat a talaj, a talajvíz és a levegő szennyeződésével, azt műszaki, technológiai és környezetvédelmi előírások betartásával ki kell zárni. Az építkezés során por szennyezheti a levegőt, amely ellen szükség esetén portalanítással (locsolással) kell védekezni, míg a tanpálya szénhidrogén származékokkal szennyeződhető csapadékvizeit olajleválasztó és iszapfogó műtárgyon történő keresztülvezetéssel kell megtisztítani. IV. EGYÉB ELŐÍRÁSOK Megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke jelen eljárásban Ft, azaz kettőszázötvenezer forint, amelyet a Kérelmező megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Felügyelőséghez hat példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezési eljárás díja Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. I N D O K O L Á S A Kérelmező kérelmet nyújtott be a Felügyelőséghez, amelyhez csatolta a Tervezők által elkészített, Zsámbék 090/6 hrsz.-ú ingatlanon tervezett Közlekedésbiztonsági és Vezetéstechnikai Központ létesítésére vonatkozó előzetes vizsgálati dokumentációt. A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a kérelem benyújtásakor hatályos Rendelet 3. számú mellékletének 130. pontja Állandó szabadtéri próbapálya motoros járművek részére 3 ha területfoglalástól; védett természeti területen méretmegkötés nélkül alapján az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles. A Kérelmező a Ft, azaz kettőszázötvenezer forint igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A Felügyelőség a Rendelet szerinti előzetes vizsgálati eljárást augusztus 23. napján megindította. A Felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően, a Rendelet 3. (3) és (4) bekezdései, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29. (6) bekezdése értelmében a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren ( közzétette az eljárás megindításáról szóló közleményt, továbbá a 4

5 vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte az eljárással érintett Zsámbék Város Önkormányzat Jegyzőjének. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. Zsámbék Város Önkormányzat Jegyzője /2011. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget arról, hogy a tervezett létesítéssel kapcsolatos előzetes vizsgálati eljárás megindításáról szóló közlemény kifüggesztése megtörtént. Az üggyel kapcsolatban az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Felügyelőség megállapította, hogy a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése nem feltételezhető. A Felügyelőség figyelemmel a Ket. 44. (1) bekezdésében foglaltakra megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve /2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység végzéséhez a rendelkező részben ismertetett kikötéssel járult hozzá. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: /2011. számú és Hatóságunknál szeptember 5-én érkeztetett megkeresésében szakhatósági állásfoglalásomat kérte a Zsámbék 090/6 hrsz.-ú ingatlanra tervezett közlekedésbiztonsági pálya létesítésének előzetes vizsgálati eljárásához. A megkereséshez csatolt dokumentációt áttanulmányoztam, és megállapítottam, hogy az Első Magyar Közlekedésbiztonsági és Vezetéstechnikai Központ Zrt. hivatásos gépkocsivezetők képzésére és továbbképzésére szolgáló, veszélyhelyzetek létrehozására alkalmas oktatópálya létesítését tervezi. A tervezett beruházás Zsámbék külterületén, az M1 autópálya melletti zónában, lakóterülettől távol, kereskedelmi, gazdasági övezetben valósul meg. A legközelebbi lakott terület a pályától kb m-re, az autópálya túlsó oldalán lévő Herceghalmon található. A tervezett beruházás vízbázis védőterületet nem érint. A dokumentációt a hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében elbírálva megállapítottam, hogy a fő légszennyezőkre (NO x, PM10) számított hatásterület nem érinti a környező településeket. A tervezett közlekedésbiztonsági pálya az érintett kereskedelmi, gazdasági övezet első beruházása, így a tanpálya területén keletkező szennyvizeket a keletkező szennyvíz kis mennyisége miatt nem lehet a zsámbéki szennyvíztisztítóba juttatni, ezért bővíthető kapacitású, saját szennyvíztisztító kisberendezést kívánnak a területre telepíteni. Megállapítottam továbbá, hogy az eljárás során a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését kizáró ok nem merült fel, illetve azt is, hogy az előzetes vizsgálati eljáráshoz szükséges szakhatósági állásfoglalás közegészségügyi szempontból kikötéssel megadható. A beruházás környezetvédelmi engedélyezéséhez hatástanulmány készítését nem tartom szükségesnek. Az önálló jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény 44. (9) bekezdése zárja ki. Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló évi XI. törvény 10. (1) bekezdésében biztosított hatósági jogkörömben, 5

6 a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (3) bekezdésében meghatározott illetékességem alapján alakítottam ki. Kikötésemet az egészségügyről szóló évi CLIV. törvény 46. -a alapján tettem meg. Zsámbék Város Önkormányzat Jegyzője /2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység végzéséhez kikötés nélkül hozzájárult. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Zsámbék Város Képviselő-testületének az egyes ingatlanok helyi természetvédelmi oltalom alá helyezéséről szóló hatályos 23/2009. (IX. 23.) számú rendelet alapján az engedélyezendő tevékenység helyi jelentőségű védett természeti területet nem érint, arra közvetlen hatást nem gyakorol. Az engedélyező tevékenység Zsámbék Város Képviselő-testületének a köztisztaságról és környezetvédelemről szóló hatályos 13/2006. (VII. 24.) számú rendeletével nem ellentétes. A hozzájárulás nem mentesít a többi szakhatósági hozzájárulás beszerzésétől. A Pest Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 22.2/ /TO/2011. számú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység végzéséhez kikötés nélkül hozzájárult. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Zsámbék 090/6 hrsz.-ú ingatlanon tervezett közlekedésbiztonsági pálya előzetes vizsgálati eljárásához (a benyújtott Topo Plan Kft. és Geo-Kovács Kft. által készített dokumentáció alapján) kérte Igazgatóságunk állásfoglalását. [ ] Szakhatósági állásfoglalásomat a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet előírásai alapján adtam ki. A Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája 450/0997/3/2011. számú végzésében megállapította, hogy az érintett területen nyilvántartott régészeti lelőhely nem található, ezért a szakhatósági eljárást megszüntette. A Felügyelőség a dokumentációt átvizsgálva megállapította, hogy a hatósági döntéshozatalhoz a tényállás tisztázása szükséges levegőtisztaság-védelmi szempontból. Ezért KTVF: /2011. számú végzésével a tényállás tisztázás keretében további adatok szolgáltatására hívta fel a Kérelmezőt. A Kérelmező által október 18-án benyújtott dokumentációt a Felügyelőség elfogadta. Az előzetes vizsgálati dokumentáció megfelelt a Rendelet 4. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeknek. A beruházás ellen kifogást egyik szakhatóság sem emelt, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartották szükségesnek. * Külön-külön az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség, figyelembe véve a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti 6

7 erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség: Víz- és talajvédelmi szempontból: A favr. 8. -a értelmében a felszín alatti vizek jó állapotának biztosítása érdekében tevékenység csak ellenőrzött körülmények között történhet, valamint úgy végezhető, hogy hosszú távon se veszélyeztesse a felszín alatti vizek jó állapotát, a környezeti célkitűzések teljesülését. A favr. 10. (1) bekezdés c) pontja értelmében szennyező anyagok felszín alatti vízbe történő bevezetése nem eredményezhet kedvezőtlenebb állapotot, mint amit a felszín alatti víz, a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttér-koncentráció, továbbá az (E) egyedi szennyezettségi határérték, illetve kármentesítés esetében a (D) kármentesítési célállapot határérték jellemez. A favr. 10. (2) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján tilos az 1. számú melléklet szerinti szennyező anyagnak, illetve az ilyen anyagot tartalmazó, vagy lebomlásuk esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyagnak felszín alatti vízbe történő közvetlen bevezetése. Tájékoztatásul közlöm, hogy tárgyi terület szennyeződés érzékenysége a favr. 7. -a és a 2. számú melléklete szerint, a 7. (4) bekezdésében meghatározott 1: méretarányú országos érzékenységi térkép alapján felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny. A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) alapján arra a létesítményre, amely a vizek lefolyási és áramlási viszonyait, mennyiségét, minőségét, medrét, partját vagy a felszín alatti vizek víztartó képződményeit befolyásolja vagy megváltoztathatja, vízjogi engedély szükséges. A területen kiépített csapadékcsatorna nincs. A legközelebbi élő vízfolyás a Paplaposi-patak időszakos vízfolyás. A vízjogi engedélyezés során vizsgálni kell a patak terhelhetőségét mind mennyiségi mind minőségi szempontból. Az előzetes vizsgálati dokumentációt áttanulmányozva megállapítható, hogy vízvédelmi szempontból tárgyi beruházásnak jelentős hatása nagy valószínűséggel nem alakul ki, ezért a Felügyelőség környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását vízvédelmi szempontból nem tartja szükségesnek. A Felügyelőség a víz- és talajvédelmi megállapításait a Vgtv., favr., a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. (1) bekezdése és a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet figyelembevételével alakította ki. Hulladékgazdálkodási szempontból: A Felügyelőség hulladékgazdálkodási szempontból környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartja szükségesnek. 7

8 A Felügyelőség a hulladékgazdálkodási megállapításait a Hgt., a 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet, a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet, valamint a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet figyelembevételével alakította ki. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: Az előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint a tényállás tisztázására benyújtott kiegészítő dokumentáció megfelel a Rendelet 4. számú mellékletnek, a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet, valamint a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet előírásainak. A benyújtott dokumentációk alapján határértékkel szabályozott légszennyező anyagok szempontjából határérték-túllépés nem várható. A számítások során az alap levegőterhelési adatoknál a légszennyezettség agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet zóna besorolásait vették figyelembe. A benyújtott dokumentációk levegőtisztaság-védelmi szempontból két jelentős szakaszt elemeznek, az építési és üzemelési szakaszt. Az építés szakaszában környezetterhelést a közlekedő járművek és a terülten dolgozó munkagépek okoznak, ez a hatás időszakos. Az üzemelés szakaszában a legjelentősebb légszennyező anyagok a NO 2 és a PM 10. Hatásterületük a pálya nyomvonalától m, a legközelebbi lakott terület Herceghalom, amely 1200 méterre található a pálya nyomvonalától. A tervezett létesítmény kialakításának levegőtisztaság-védelmi szempontból nincs jelentős hatása. A Felügyelőség levegőtisztaság-védelmi szempontból környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartja szükségesnek. Táj- és természetvédelmi szempontból: A beruházással érintett Zsámbék, külterület 090/6 hrsz.-ú ingatlan nem képezi részét országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területnek és a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. (2) bekezdés alapján ex lege védett természeti területet, illetve természeti értéket nem érint. Továbbá az ingatlan az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet) és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet) által meghatározott Natura 2000 hálózat területének és az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvényben (a továbbiakban: OTrT.) lehatárolt országos ökológiai hálózat övezetének sem része. A tervezési terület az M1 autópálya északi oldalán található, nyugati határán egy vízfolyás húzódik, melynek mentén patakkísérő növényzet honos fajainak egyedei elszórva előfordulnak (füzek, nyarak, stb.) a tájidegen fajok mellett (pl. keskenylevelű ezüstfa). A vízfolyás nem képezi ugyan az országos ökológiai hálózat övezetének részét, mégis lépegetőkő jellegű ökológiai folyosó szerepét töltheti be természetközeli állapotú növényzet kialakításával és fenntartásával. 8

9 A Felügyelőség a táj- és természetvédelmi megállapításait a 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet, a 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet, az OTrT., valamint a Tvt. 7. -ának figyelembevételével alakította ki. A Felügyelőség természetvédelmi szempontból környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartja szükségesnek. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: Az előzetes vizsgálati dokumentáció megállapítja, hogy a tervezett létesítmény Zsámbék belterülete és délkeleti közigazgatási határa közötti külterületen található. A területtől 500 m sugarú körön belül az M1 autópálya és a hozzá kapcsolódó létesítmények (benzinkút és hozzátartozó parkoló) kivételével kizárólag mezőgazdasági művelés folyik. A területtől északi irányban mezőgazdasági területek találhatóak. Legközelebbi település Zsámbék, melynek legközelebbi házai, mintegy 2700 m-re helyezkednek el. Nyugati irányban a legközelebbi települések (Mány és Bicske) 6 és 7 km távolságra találhatóak. Déli irányban a telekhatáron fut az M1 autópálya. Az autópálya túloldalán mintegy 1200 m-re helyezkedik el a legközelebbi lakott település Herceghalom. Keleti irányban mezőgazdasági művelésű területek találhatóak. A területtől mintegy 1000 m-re helyezkedik el az 1101 jelű út, melyen megközelíthető a beruházás területe. Keleti irányban a legközelebbi település Páty, mintegy 5,5 km-re. Az építési tevékenység idején az építőipari kivitelezéstől származó zajterhelés a nagyobb zajkibocsátással járó technológiai műveletek végzése és a zajosabb építőipari gépek működtetése során, 8 órás folyamatos munkavégzés esetében sem haladja meg a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendeletben (a továbbiakban: 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet) előírt határértékeket. Az építési terület az M1 autópályáról és az 1. számú főútról az 1101 jelű önkormányzati úton lakóterületek elkerülésével közelíthető meg. A létesítmény tervezett üzeme során a zajvédelmi hatásterület a vezetési pálya számára felhasználni kívánt ingatlan oldalhatárain belül, illetve az oldalhatárok mentén jelölhető meg. Ezen távolságon belül nincs zaj ellen védendő épület. A vizsgálatok szerint a kapcsolódó forgalomtól származó zajterhelés a 27/2008. (XII. 3.) KvVM- EüM együttes rendeletben előírt határértékeket várhatóan nem haladja meg. A dokumentáció szerint megállapítható, hogy a telephelyen folytatott tevékenységtől származó zajterhelés kisebb a 27/2008. (XII. 3.) KvVM- EüM együttes rendeletben előírt határértékeknél. A Felügyelőség zaj- és rezgésvédelmi szempontból környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartja szükségesnek. A továbbtervezéshez zaj- és rezgésvédelmi előírások megtétele nem indokolt. * A Felügyelőség az eljárása során vizsgálta a Rendelet, illetve annak 5. számú melléklete alapján a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenységét, valamint a várható környezeti hatások jellemzőit. Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség szakértői az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró okot nem találtak, a környezetre gyakorolt hatást nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. 9

10 A fentiek alapján a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 71. (1) bekezdés a) pontja, valamint a 67. (2) bekezdése és a Rendelet 5. (2) bekezdés a) és ac) pontja értelmében - a Ket. 71. (1) bekezdésére és 72. (1) bekezdésére figyelemmel - a rendelkező részben foglaltak szerint határozott. A dokumentációban nem került megjelölve, elkülönítve ismertetésre olyan adat, amely a Rendelet 4. számú melléklet 3. b) pontja szerint minősített adatnak, üzleti titoknak minősül, vagy amely a Kérelmező szerint üzleti titkot képez. Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírással kell megkeresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. Tájékoztatom, hogy jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. Az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. (1) bekezdése db) és ed) pontjai alapján foglaltam a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. (3) bekezdése és a Ket. 80. (4) bekezdése alapján hivatalában, a honlapján ( és a központi rendszeren ( közzéteszi. A Felügyelőség a Rendelet 5. (6) bekezdése alapján jelen határozatot megküldi az eljárásban részt vett Zsámbék Város Önkormányzat Jegyzőjének, aki köteles haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodni jelen határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A Jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A határozatot a Felügyelőség a Zsámbék 090/6 hrsz.-ú ingatlan tulajdonosainak a Ket. alapján megküldi. A Felügyelőség a Kérelmező bejelentési kötelezettségéről a Kvtv a alapján rendelkezett. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. számú mellékletének I/49. pontja alapján állapítottam meg. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. (1) bekezdése rendelkezik. A fellebbezési eljárás díjának mértékét a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése írja elő. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. 10

11 A 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát az illetékes Pest Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére is megküldöm. Felhívom a Kérelmezőt arra, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Kérelmező bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagy Diófa utca 11.) veheti át azt (azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. Jelen határozat fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. (10) bekezdése alapján a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény időben utolsóként történt kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, november 17. Dolla Eszter s. k. igazgató 11