E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK JÚNIUS 17-I ÜLÉSÉRE

Átírás

1 E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK JÚNIUS 17-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 985-5/2010. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja (esely) ELŐTERJESZTŐ: dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: dr. Király Éva, tanácsos Jogi és Szervezési Főosztály Dr. Erdődy Gyula, mb. főosztályvezető Hídvégi Péter, Kaufmann Eszter, Löffler Tamás referensek Humánszolgáltatási Főosztály Dr. Tótsimon Péter, területfejlesztési tanácsadó Fejlesztési és Közgazdasági Főosztály MEGTÁRGYALTA: a Közgyűlés valamennyi állandó bizottsága VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: Jogi és Ügyrendi Bizottság FEJLESZTÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI FŐOSZTÁLLYAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: május 31. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: május 31. FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ: dr. Hargitai János, a közgyűlés elnöke

2 2 II. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) május 1-én hatályba lépett 63/A. -a értelmében július 1-jét követően helyi önkormányzat csak akkor részesülhet az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban, ha rendelkezik hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal. A rendelkezések szerint az öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjait részletesen a 120/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet tartalmazza. Eszerint a programalkotás során kiemelt figyelmet kell fordítani: 1. az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, 2. az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, továbbá az egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, 3. a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatáshoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosításához szükséges intézkedésekre, 4. olyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátrányos helyzetűek munkaerőpiaci hátrányait, illetve javítják foglalkoztatási esélyeiket. A helyi esélyegyenlőségi program időarányos megvalósulását, illetve a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének esetleges megváltozását kétévenként át kell tekinteni, az áttekintés alapján szükség esetén a programot felül kell vizsgálni. A leghátrányosabb helyzetű kistérségekben levő, valamint a húszezer lakos feletti települések esetében július 1-től, egyéb települések esetében január 1-től az esélyegyenlőségi program elkészítésébe, illetve áttekintésébe és felülvizsgálatába esélyegyenlőségi szakértőt kell bevonni, aki az elkészült programot véleményezi is. Az Országos Esélyegyenlőségi Szakértői Névjegyzékről, az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység végzéséről és annak feltételeiről, a szakértő működéséről szóló 119/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet értelmében a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (továbbiakban: FSZH) a helyi esélyegyenlőségi program elkészítéséhez a helyi önkormányzat kérelmére a Névjegyzékben szereplő szakértők közül szakértőt jelöl ki. Önkormányzatunk kérte a Hivataltól szakértő kijelölését, az FSZH tájékoztatása szerint azonban a képzés elhúzódása miatt a Névjegyzék még nem készült el, így a kijelölésre jelenleg nincs mód. A fent említett határidők betartása érdekében a programot elkészítettük és elfogadását követően felülvizsgálat és véleményezés céljából megküldjük a később kijelölésre kerülő szakértőnek.

3 3 A Baranya Megyei Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja az előterjesztés melléklete. A dokumentum a megyei önkormányzat hatályos fejlesztési koncepcióival összhangban helyzetelemzés keretében tekinti át a megyében élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, romák, fogyatékos személyek és nők teljes lakossághoz viszonyított foglalkoztatási, képzettségi, szociális és területi helyzetét. Részletesen bemutatja a fogyatékkal élő személyek foglalkoztatási, szociális, oktatási helyzetét, a fogyatékkal élők sportját, az egyenlő esélyű hozzáférés (akadálymentesítés) helyzetét. Foglalkozik a baranyai cigányság foglalkoztatási és szociális helyzetének feltárásával, valamint a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek közoktatási esélyegyenlőségével. Érinti továbbá a hátrányos helyzetű fiatalok és a nők esélyegyenlőségi helyzetének bemutatását. A Program a helyzetelemzés során feltárt problémák megoldására az önkormányzat kötelező feladatai szerinti (oktatási, szociális, kulturális, stb.) ágazatonként intézkedési tervjavaslatokat tartalmaz. Tisztelt Közgyűlés! A Baranya Megyei Önkormányzat évekre szóló Esélyegyenlőségi Programját a testületnek elfogadásra ajánlom. Határozati javaslat: III. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése - a Baranya Megyei Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programját elfogadja; - a Program időarányos megvalósulását kétévente áttekinti és szükség esetén felülvizsgálja. Határidő: július 1. (a felülvizsgálatra) Felelős: a közgyűlés elnöke Pécs, május 31. Dr. Hargitai János

4 A Baranya Megyei Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programja ( ) Melléklet

5 Bevezető A Baranya Megyei Önkormányzat az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló évi CXXV. törvény 63/A. -a értelmében öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot alkot. A Baranya Megyei Önkormányzat Esélyegyenlőségi Programjának célja, hogy a megyében élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok helyzetének felmérése során rávilágítson az esélyegyenlőségi problémákra, és azok kezelésével elősegítse az egyes társadalmi csoportok esélyegyenlőségét. Az Európai Unióban közös feladatunk, hogy minden állampolgár, a nők, a fogyatékkal élő emberek, a roma emberek számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet minden színterén: a fizikai és a kulturális környezetben, a lakhatási és a közlekedési eszközök vonatkozásában, a szociális és az egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és a munkaalkalmak, valamint a kulturális élet, sport és szórakozás területén is. A Program a megyei önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatival, valamint a hatályos fejlesztési koncepcióival összhangban helyzetelemzés keretében tekinti át a Baranya megyében élő hátrányos helyzetű társadalmi csoportok, különösen a mélyszegénységben élők, fogyatékos személyek, romák és nők teljes lakossághoz viszonyított foglalkoztatási, képzettségi, szociális, területi helyzetét. A Program a helyzetelemzés során feltárt problémák megoldására intézkedési tervjavaslatokat tartalmaz. I. Általános helyzetkép 1 Magyarország gazdasági helyzete az uniós csatlakozást követően nemzetközi összevetésben - az uniós átlaghoz képest - még mindig kedvezőtlen. A versenyképességet visszaveti többek között a hazai kis- és középvállalkozások tőkeszegénysége, az innovációs rendszer elemeinek alacsony fejlettsége. Gátolják a fejlődést a jelentős infrastrukturális hiányosságok, különösen a közlekedés-szállítás, az egészségügyi ellátórendszer, turizmus területén. A születéskor várható alacsony élettartam melletti öregedés és romló korösszetétel munkaerőpiacra gyakorolt negatív hatását súlyosbítja a hosszú idejű munkanélküliség, az aktív munkaerő mobilitásának hiánya és az újonnan fellépő strukturális jellegű munkaerőhiány. Baranya megye helyzetét az elmúlt időszakban hátrányosan befolyásolta a közlekedési peremhelyzet, az informatikai elérhetőség alacsony színvonala, a dél-kelet európai politikai válság, az aprófalvas településszerkezet, a zsáktelepülések magas száma, a nehézipar, bányászat leépülése, a nem megfelelő gazdasági szerkezet, a külföldi működő tőke alacsony aránya és a különösen alacsony export teljesítmény. A megye közúti megközelíthetőségének jelentős javulását hozta ugyanakkor 2010-ben az M6-os autópálya átadása. Baranya soknemzetiségű megye. A nemzetiségek aránya országosan még mindig Baranyában a legmagasabb. A német, a cigány és a horvát a legnépesebb nemzetiség. A településhálózat jellegzetesen aprófalvas, több mint 100 község zsáktelepülés. A megye településeinek mintegy fele gazdasági - társadalmi szempontból továbbra is hátrányos helyzetű. Az elaprózott településszerkezet alacsony hatékonyságot és magas költségeket jelent az ellátás szinte valamennyi eleménél. 1 Forrás: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

6 A falvakban a szegénységi kockázat magas és alig változott az utóbbi években. A falu város, illetve településnagyság között megfigyelhető életesély különbségek meghatározók. A vidéki területeken, azaz a falvakban magasabb a munkanélküliségi arány, míg a városokban az átlagnál alacsonyabb. A szegénység kockázata és a biztonság hiánya halmozottan jelentkezik egyes hátrányos helyzetű, különösen sérülékeny csoportoknál. Ilyennek tekinthetők a nagycsaládosok, a nyugdíjasok, a roma népesség körébe tartozók, a fogyatékossággal élők, a rossz egészségi állapotúak, szenvedélybetegek, pszichiátriai betegek vagy hajléktalan emberek. Az idős népesség bizonyos csoportjainál fokozott a szegénység kockázata. A nyugdíjasok között a nemzeti átlagot jelentősen meghaladja az egyszemélyes háztartások aránya. Ezen egyszemélyes háztartások nagy részét alacsony jövedelemmel rendelkező özvegy nők alkotják. Demográfiai adatok 1994 óta évente átlagosan mintegy fővel apadt megyénk lakossága. Míg 1993-ban közel en, 1998-ban már alig több mint en éltek Baranyában, addig január elsején ra esett a lakosok száma. A lakosságszám a kedvezőtlen tendencia eredményeként 2006-ban fő alá esett. A megye népessége folyamatosan csökken, és az ezzel egy időben megfigyelhető tendenciák változatlanok: a lakosság fokozatosan öregszik, a népesség gazdasági aktivitása csökken, az inaktív népesség aránya nő. A lakosságszám csökkenésének oka egyrészt a csökkenő születésszám, a magas halálozási arány, a közepes termékenység, másrészt a migrációs folyamatok. A lakónépesség nem szerint Baranya megye férfi nő A lakónépesség nem szerint (Baranya megye) férfi nő Összesen: A népességcsökkenés mellett egy másik kedvezőtlen demográfiai tendencia az időskorúak arányának emelkedése a népességen belül. Az idősebbek részaránya egyre nagyobb a fiatalabb korosztályok részesedésének rovására. Az idősebb lakosoknak nem csak a részaránya növekedett az elmúlt tíz esztendő alatt, hanem számuk is. 3

7 Az iskoláztatás szempontjából releváns korosztályra 2020-ig a csökkenő létszám lesz jellemző. Kivételt ez alól egyes Pécs agglomerációs körzetébe tartozó települések (pl.: Kozármisleny, Keszü, stb.) jelentenek. A népesség 60% 12 városban (Pécs, Komló, Mohács, Siklós, Szigetvár, Bóly, Harkány, Pécsvárad, Sásd, Sellye, Szentlőrinc, Villány), 40% 289 községben él, amelyek 90%-a 1000 fő alatti apró település. Népesség 7 %-a tartozik valamely nemzetiséghez. Ezen belül a vállalkozások száma 3 %-kal mérséklődött, a társas vállalkozási formába tartozók 2,5%-os növekedése, és az egyéni vállalkozások számának 6%-os csökkenése következtében. A vállalkozások száma csaknem minden nemzetgazdasági ágban csökkent. Foglalkoztatási adatok, munkanélküliség A regiszterben szereplő munkanélküliek száma az utóbbi években - a szezonális ingadozásoktól eltekintve - emelkedő tendenciát mutat. Ez egyrészt annak a következménye, hogy a megszűnt munkahelyek nyomán - mely a tömeges létszámleépítésekben főleg a szakmunkásokat és betanított munkásokat érintette - kevesebb új állás létesült. Másrészt a be nem töltött állások azt mutatják, hogy ezek nem a munkára várók képesítésének és számának megfelelő eloszlásúak, és a helyi infrastruktúra nem segíti a munkaerő mobilitását. A Dél Dunántúlon a foglalkoztatás jelentős szűkülése és az inaktívak számának emelkedése a munkaerőpiaci-helyzet jelentős romlását mutatja. Ebben a régióban a gazdaságilag aktívak aránya a népességen belül az előző évekhez képest folyamatosan csökken. A nyilvántartott álláskeresők éves átlagos száma 2008-hoz képest a régióban, a legnagyobb mértékben (25,2 %-kal) Baranyában emelkedett 2009-ben. A nyilvántartott álláskeresők munkavállalói korú népességhez viszonyított aránya márciusában az országos átlag (9,58%) feletti volt Baranya megyében (11,39%). A megyei átlagos értékhez képest a kistérségek munkanélküliségi adatai jelentős eltéréseket mutatnak. A megyei átlagnál kedvezőbb az arány a Pécsi (7,94%), a Pécsváradi (9,69%), és kis mértékben a Mohácsi (11,29%) kistérségekben. A megyei átlagnál kedvezőtlenebb, magasabb értéket mutatnak a Sellyei (22,04%), a Szigetvári (18,07%), a Sásdi (16,27%), a Siklósi (14,48%), a Szentlőrinci (14,48%), valamint a Komlói (13,33%) kistérségek adatai. Nyilvántartott álláskeresők a munkavállalói korú népesség %-ában (2010. március) 25 22,04 18, ,27 13,33 14,48 14, ,29 7,94 9,69 11,39 9, Komlói kistérség Mohácsi kistérség Sásdi kistérség Sellyei kistérség Siklósi kistérség Szigetvári kistérség Pécsi kistérség Pécsváradi kistérség Szentlőrinci kistérség Baranya megye Országos (forrás: DDRMK) 4

8 II. Fogyatékossággal élő személyek esélyegyenlősége 1. Fogyatékos, megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatási helyzete Baranya megyében 2 Az Európai Unió lakosságának becslések szerint 10%-a, mintegy 100 millió fő különböző mértékben fogyatékos, vagy megváltozott munkaképességű. Jelenleg Magyarországon megközelítően szintén 10 %-ra, azaz 1 millió főre teszik azok számát, akiknek olyan mértékű egészségi problémája van, ami őt a munkavégzésben korlátozza. A népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékossággal élő van Magyarországon, az aktív korú megváltozott munkaképességű személyek számát, pedig ezerre becsülik. A jelzett népesség, mindössze 27 %-a rokkantsági nyugdíjas. Az Európai Unióban e populáció 30 40%-a dolgozik, és vannak olyan tagállamok, ahol e csoport 70%-os foglalkoztatása is célul tűzhető ki. A megváltozott munkaképességűek körében mért munkanélküliségi ráta háromszor nagyobb, mint a munkaképes korúak körében mért adat. A munkaképesség mértéke csökkenésének megállapítását igénylők száma folyamatosan nő. Sajnálatos tény, hogy a sérült emberek, munkavállalók többségében kirekesztődnek, illetve kirekesztik őket a munkaerő-piacról, illetve a társadalom egyéb tevékenységeiből. Annak ellenére, hogy az eltérések egészségügyi állapotból fakadóan adódnak, e különbségekből jelentős társadalmi hátrány is származik. A társadalmi probléma okozati szintjei: egyenlőtlen munkavállalási esélyek ezzel párhuzamosan az elhelyezkedési lehetőségek folyamatosan csökkennek (növekvő elvárások a munkavállaló részéről; az élethosszig tartó tanulás, az egyre magasabb követelményeknek való megfelelés miatt mindinkább nehezebb lépést tartani). Megfigyelhető, hogy a vállalatok nem nyitottak a megváltozott munkaképességű munkavállalók fogadására, mely egy részről a vállalatok általi racionális költség-haszon elemzések eredménye, más részről viszont kulturális eredetű, a befogadó elfogadó szemlélet hiányából, a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos elvek fontosságának fel nem ismeréséből fakad (ismeretek hiánya, érdektelenség, előítéletek). Más részről jelen van az a tény is, hogy a megváltozott munkaképességű személyek nem alkalmazkodtak a folyamatosan változó, nyílt munkaerő piaci elvárásokhoz, illetve motiválatlanok a karrierjüket tekintve. E csoport jelenlegi helyzetét tekintve megállapítható, hogy valódi pozitív elmozdulás elsősorban munkába segítő, munkaerő - piaci reintegrációs programokon keresztül valósulhat meg. A rehabilitációs 3 foglalkoztatás tehát mindkét fél számára kiemelt jelentősséggel bír: a megváltozott munkaképességű munkavállaló motiválttá tehető, munkája 2 Forrás: Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szolgáltatási és Rehabilitációs Főosztálya, Kaposvár Rehabilitáció: Olyan szervezett segítség, amit a társadalom nyújt az egészségében, testi vagy szellemi épségében ideiglenes vagy végleges károsodás miatt fogyatékos személynek, hogy helyreállított vagy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben. A rehabilitáció egészségügyi, pszichológiai, oktatási-nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedések tervszerű, együttes és összehangolt, egyénre szabott, az érintett személy tevékeny részvételével megvalósuló alkalmazása. (1997. évi CLIV. Törvény az egészségügyről) 5

9 éppoly értékes, mint az egészséges társaké, ezáltal teljes jogú tagjává válik a társadalom számára, másrészt a munkáltatókat számos kedvezmény illeti meg, ha e csoport tagjait foglalkoztatja. A megváltozott munkaképességű munkavállalók álláskeresőkön belüli aránya Baranya megyében 5,4% (2008-as adat). Megállapítható, hogy az egészségkárosodással élő munkavállalók munkahelymegtartó képessége alacsony, foglalkoztatásuk megszűnésével újra nyilvántartásba kerülnek A megváltozott munkaképességű álláskeresők elhelyezkedésének alakulása A vizsgált időszakban a megváltozott munkaképességű álláskeresők érintett létszámának 25,9%-a (álláskeresők esetében ez az arány 34,8%) tudott foglalkoztatásba, vagy képzésben kerülni. Az elhelyezkedettek aránya 24,5% (álláskeresők esetén 32,2%), képzésben 1,3% vett részt (álláskeresők közül 2,6%). Baranya megyében 1940 fő megváltozott munkaképességű álláskeresőből 528 fő tudott elhelyezkedni, 20 fő pedig képzésben vett részt. 135 fő önállóan, 60 fő közvetlen támogatás nélkül, 294 fő közvetlen támogatással tudott elhelyezkedni. A megváltozott munkaképességűek száma támogatási fajtánként a Dél- Dunántúli Régióban 6

10 1.2. Megváltozott munkaképességűeknek nyújtott szolgáltatások Szolgáltatással érintettek létszáma a Dél- Dunántúli Régióban 7

11 1.3. Megváltozott munkaképességű személyek helyzetének swot-analízise ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK Oktatás, képzés széles skálája az iskolarendszerben és felnőttképzésben Megváltozott munkaképességűek foglalkoztató szervezetek aránylag magas száma Magas színvonalon képzett szakemberek rendelkezésre állása Alacsony iskolai végzettség Alacsony munkavállalási hajlandóság Munkavégzési készségek, képességek megkoptak Nem megfelelő piacképes szakmával, ismeretekkel rendelkeznek, ezáltal elhelyezkedési esélyei csökkennek Munka-erőpiaci integrációjuk alacsony Munkahely megtartó képességűk alacsony LEHETŐSÉGEK Készségek, képességek fejlesztése Önálló álláskeresési tréningek szervezése Munka-erőpiaci integráció elősegítése Munka-erőpiaci-, jogi tanácsadás, rehabilitációval kapcsolatos információszolgáltatás nyújtása Munkaerőpiac, befogadó szemléletének alakítása, erősítése Célszervezetek létrejöttének elősegítése Munkaerőpiacon való esélyegyenlőség megteremtése Akadálymentesítés előmozdítása VESZÉLYEK Zártabb iskolai rendszer (pl.:nem akadálymentesített) rendelkezésre állása A vállalkozások nem érdekeltek/motiváltak a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásában A megváltozott munkaképességűekkel kapcsolatos érdektelenség, előítélek fenntartása A megváltozott munkaképességű személyek további kirekesztődése a munkaerő-piacról Tudásalapú gazdaság túlzott térnyerés az alacsony iskolai végzettségűek számára nem teremt munkalehetősége Gazdasági válság miatt a programok (megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását elősegítő) alulfinanszírozottsága, ami a fenntarthatóságot veszélyeztetheti. Megszorító intézkedések miatt a szegénység elmélyülése, egyes társadalmi csoportok leszakadása Célszerveztek támogatási rendszerének megváltozása miatt a célcsoport számára lassan, illetve nehezen jönnek létre új munkahelyek. 8

12 2. Szociális biztonság Helyzetelemzés A évben készült népszámlálási adatok alapján Magyarországon fő él fogyatékossággal. Közülük: fő beszéd és beszéddel összefüggő fogyatékos (1,3 %); fő nagyot halló, fő siket (9,3 %); fő gyengén látó, fő egyik szemére sem lát, fő vak (14,4 %); fő mozgássérült, fő alsó, felső végtag hiánnyal élő (38,8 %); fő egyéb testi fogyatékossággal élő (4,7 %); fő értelmi fogyatékos (9,9 %); fő egyéb fogyatékossággal élő (21,6 %). A fogyatékossággal élők legnagyobb csoportját a mozgássérültek alkotják. Iskolai végzettségük alacsonyabb, mint a népességé általában. Munkavállalási esélyeik kedvezőtlenek, gazdasági aktivitásuk egyharmada az átlagénak. A számukra nyújtott szolgáltatások elmaradnak a szükségletektől. Az akadálymentesítettség még mindig kismértékű, és bár a rehabilitációs foglalkoztatási formák bővültek az elmúlt években, de szinte csak a városokban érhető el ez a lehetőség a számukra. A mozgássérültek az önrendelkezésen alapuló életvitel megkönnyítése érdekében- a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátórendszernek elsősorban az alapellátási formáit vehetik igénybe (speciális személyi szállítás, lakáson belüli speciális segítségnyújtás, információnyújtás), ezért fontos a támogató szolgálatok elérhetősége, az oktatásban való integráció, és a foglalkoztatási lehetőségek biztosítása. Az intézményi ellátások igénybevevői döntően az értelmi- vagy halmozottan fogyatékos személyek. A megye lakosságszámára vonatkoztatva a statisztikai adatok figyelembevételével Baranyában hozzávetőlegesen fő enyhe-, fő középsúlyos-, és 900 fő súlyos értelmi fogyatékos él. A születési statisztikákat figyelembe véve, megyénkben évente 190 fő fogyatékos gyermek születik, akik közül 10 fő érzékszervi- és mozgásfogyatékos, 180 fő értelmi fogyatékos (ebből 144 fő enyhe-, 22 fő középsúlyos-, és 14 fő súlyos értelmi fogyatékos). A fogyatékossággal élők szempontjából komoly előrelépés az Országos Fogyatékosügyi Program kidolgozása, mely hosszútávra irányozza elő az esélyegyenlőség, a teljes társadalmi egyenjogúság megvalósulásához elengedhetetlen stratégiai célokat és az ezekhez kapcsolódó intézkedéseket, feladatokat. A célok megvalósításához azonban elengedhetetlen az igényekre alapozott helyi programok kidolgozása és megvalósítása A fogyatékossággal élőket ellátó bentlakásos szociális intézmények Baranya megyében A fogyatékossággal élők számára bentlakásos intézményi férőhelyeket biztosító ellátórendszer meghatározó szereplője a megyei önkormányzat. A 800 férőhelyből 648 négy megyei fenntartású intézményben található, továbbá ellátási szerződés alapján megyei feladatot lát a Mohács Város Önkormányzata által fenntartott Pándy Kálmán Otthon 64 fogyatékkal élőket fogadó férőhelyén. A rendszer 800 férőhelyének kihasználtsága továbbra is 100%-os, a várakozói ráta 10% alatti. A lakóotthoni férőhelyek aránya pusztán 10%, amely továbbra is jelentősen elmarad az ellátotti igényektől. Jellemző a nagy létszámú, nem célépületekben történő intézményi elhelyezés. 4 Forrás: Baranya Megye Szociális Szolgáltatástervezési Koncepciója

13 2.3. A Baranya Megyei Önkormányzat által szervezett szociális ellátórendszer bemutatása A Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában 4 szociális intézmény működik 998 férőhellyel 7 telephelyen. Fogyatékos személyek ellátását 3 intézmény biztosítja 648 férőhelyen. A megyei fenntartású intézményrendszer kihasználtsága folyamatosan 100 %-os, az egyes intézmények várakozói listát működtetnek. A várakozói ráta átlagosan 13,5 %-os, amely érték azonban sajátos eltéréseket mutat az egyes intézmények, illetve ellátotti körök tekintetében. Az egyes intézményi típusok által ellátottak, illetve várakozók arányát az alábbi táblázat összegzi (2010. március 31.): Intézmény típusa Ellátottak száma Várakozók száma Várakozói ráta Időseket ellátó intézmények % Pszichiátriai betegeket % ellátó intézmények Szenvedélybetegeket ellátó intézmény % Fogyatékos személyeket ellátó Intézmények % Összesen: ,5 % (átlagosan) A várakozói ráta minden ellátási formánál csökkenő mértéket mutatott között, majd 2010-ig enyhe emelkedés történt A Baranya Megyei Önkormányzat fenntartásában működő, fogyatékos személyeket ellátó intézmények Boróka Otthon, Helesfa Általános jellemzés, szakmai munka: A Baranya Megyei Önkormányzat Boróka Otthona székhelye Helesfa község mellett, Nádassy-telepen található, jelenleg 280 férőhellyel működik. Működési engedélye a lakóotthoni ellátás kivételével ideiglenes, mely a személyi és a tárgyi feltételekben egyaránt hiányosságokat jelölt meg. Nádassy-telep Helesfától 4 kilométerre található, egy 18 hektáros területen, melyből 9 hektár őspark. Az otthon 1969-től működik, jelenleg 100 fő értelmi fogyatékos személy és 100 fő pszichiátriai beteg él Helesfán től az integráció során hozzácsatolt részlegben, Rigópusztán 80 fő szenvedélybeteg ellátása történik. Rigópuszta a helesfai székhelytől 20 kilométer távolságra van, a királyegyházai falu külterületén, az Ormánság szélén, 18 hektáron terül el. 10

14 Mindkét telephelyen régi uradalmi épületekben, átalakított kastélyban, illetve az ezekhez kapcsolódó épületekben folyik az ellátás. Helesfa a Nádassy család, Rigópuszta pedig a Biedermann család tulajdona volt. Az ellátottak betegségtípusoknak megfelelően, külön épületben, - Helesfán 5 épületben, 9 osztályon nyertek elhelyezést. Két osztályon vannak a fokozottan felügyeletet igénylők és az ágyban fekvő betegek. A fent járó ellátottak hangulatosan berendezett 2-7 ágyas szobákban vannak elhelyezve. A két ágyas szobák lehetőséget adnak az otthonban kialakult párkapcsolatok ápolására, fenntartására. Helesfán 9, Rigópusztán 3 élettárs él külön szobában. - Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatás napi 6 órában, a Fővárosi Kézműipari Nonprofit Kft. szervezésében történik. A foglalkoztatottak száma 37 fő (Helesfán 21, Rigópusztán 16 ellátott vesz részt e tevékenységi formában). Az engedélyezett munkatevékenységek: drótmentés, konfekcionált termékek gyártása, szövés. - A munka-rehabilitációs foglalkoztatás 45 fő ellátott számára nyújt napi 4 órában lehetőséget munkaképességük fejlesztésére, jövedelmük kiegészítésére. Az ellátandó feladatok között szerepel a parkgondozás, szőnyegszövés, ház körüli tevékenységek és kisegítő tevékenység az intézmény gazdaságában. - Kulturális tevékenységek: - kézműves műhelyben való foglalkozások, irodalmi-, néptánc-, számítógépes- és természetjáró szakkörök, - Kirándulások, üdültetések, ünnepségek, rendezvények intézményen belül és kívül. A évi modellkísérleti pályázaton a disszociális, magatartászavaros fogyatékos személyek részre foglalkoztató helyiség kialakítására nyertek támogatást. Itt egyéni és csoportos, órarend szerinti foglalkoztatásra van lehetőség, melynek főbb célkitűzései: - a meglévő képességek fejlesztése, - új tevékenységek, viselkedési formák megtanulása, gyakorlása, - mozgás fejlesztése ben szintén pályázaton a pszichiátriai ellátottak részére foglalkoztató helyiségre és tréning konyhára nyert az intézmény támogatást. Szintén 2002-ben 12 személyes lakóotthon építésére nyert pályázatot a fenntartó, mely a pszichiátriai beteg ellátottak részére nyújt önálló életvezetési lehetőséget az intézmény területén belül. A vegyes profilú, ápolást - gondozást és rehabilitációs célú lakóotthoni ellátást nyújtó intézmény két telephelyen (Helesfa és Rigópuszta) 280 férőhelyen fogadja az ellátást igénylő fogyatékos személyeket, pszichiátriai beteget és szenvedélybeteget. A helesfai telephely bár csodás környezetben, a lakott területtől távol, elszigetelten található, ami erősen korlátozza az itt élő fogyatékos személyek és pszichiátriai betegek külvilággal való kapcsolattartását. Ellátottak adatai (fogyatékos személyek): Életkor 0-18 év év 61-től Összesen Ellátottak száma Összes ellátottból: Értelmileg súlyosan akadályozott 2. Értelmileg akadályozott Tanulásban akadályozott Ebből mozgássérült Halmozottan sérült Lakóotthoni ellátásra alkalmas, illetve alkalmassá tehető 7. Szociális alapellátás keretében (támogató szolgálat) is ellátható lenne (Szt. 65/C. )

15 Várakozók adatai (fogyatékos személyek): Életkor 0-18 év év 61-től összesen Várakozók száma Összes várakozóból: Értelmileg súlyosan akadályozott 2. Értelmileg akadályozott Tanulásban akadályozott Ebből mozgássérült Halmozottan sérült Lakóotthoni ellátásra alkalmas, illetve alkalmassá tehető 7. Szociális alapellátás keretében (támogató szolgálat) is ellátható lenne (Szt. 65/C. ) Fogyatékos Személyek Otthona, Bóly Általános jellemzés, szakmai munka: Az 1956-ban alapított egykori egészségügyi gyermekotthon 270 férőhelyen fogadja a jellemzően súlyos értelmi- és halmozottan fogyatékos gyermekeket és fiatalokat. Az intézmény Bóly város központjában, az egykori Montenuovo-Batthyány kastélyban, és a hozzá kapcsolódó, a 70-es és 80-as években épült gondozási egységekben működik. 45 fő munka-rehabilitációs foglalkoztatás keretében dolgozik az intézményben, a mosodában, a konyhában, a kertészetben takarítói ill. kisegítő tevékenységet végeznek, ajándéktárgyakat készítenek, műanyag palackokat préselnek. - Kulturális- és kézműves tevékenységek: művészeti műhely működtetése, ünnepségek, rendezvények, work-shopok tartása az intézményen belül és azon kívül egyaránt, kulturális programmal egybekötött nyílt napok szervezése, sportrendezvények, - Kirándulások, üdültetések. Az ellátottak 1-10 ágyas szobákban nyertek elhelyezést. Az intézményben jól felszerelt, barátságos hálószobák és nappali helyiségek állnak a lakók rendelkezésére. Az otthonban folyó magas szintű ápolás mellett ugyanakkor egyre hangsúlyosabban jelenik meg a fejlesztés, képzés és foglalkoztatás. Fontosnak tartják a meglévő ismeretek, készségek szinten tartása mellett az újak elsajátítását, a rehabilitációt segítő tevékenységeket. A tanköteles korú, képzési kötelezett ellátottak részére az intézmény egyéni és csoportos, képzéseket szervez, négy csoportban 24 fő fejlesztőiskolai oktatásban részesül. Az intézményben végzett fejlesztő felkészítést és fejlesztő iskolát 6 fő, családi környezetben élő fogyatékos gyermek is igényben veszi. Az ellátotak fejlesztése és képzése az alábbi terápiák segítségével történik: - mozgásterápia, - hydroterápia, - fényterápia, - zeneterápia, - gyógymasszázs, - lovas terápia, - egyéb ismeret- és készségfejlesztő foglalkozások. Az intézmény mellett működő az ellátottak hozzátartozói által létrehozott alapítvány tulajdonában van az intézmény által használt foglalkoztató ház. Itt a kerámia- és szőnyegszövő műhelyek mellet tankonyha áll az ellátottak rendelkezésére. Az intézmény Bóly lakóövezeti részén, - a normál közösségbe integráltan, családi házakban két (11 és 12 férőhelyes) lakóotthont működtet, s az intézmény mellett működő 12

16 alapítvány tulajdonában van az intézményhez kapcsolódó harmadik, 12 férőhelyes lakóotthon (a foglalkoztató ház tetőterében). Az ellátottak igényeihez igazodó lakóotthonos kitagolás tapasztalatairól már 1999-ben országos konferenciát szerveztek, több belföldi- és külföldi partnerintézménnyel tartanak fenn kapcsolatot, melynek keretében rendszeres a munkatársak cseréjének, munkavégzéssel egybekötött tapasztalatszerzésének a megszervezése. A fogyatékkal élők lakóotthoni ellátásában az intézménynek jelentős eredményei vannak, az ellátási forma működtetésének a tapasztalatai kedvezőek, a lakosság és a helyi döntéshozók hozzáállása elfogadó évben az intézmény áttért a termálvizes fűtésre ben az intézményi mosodát teljesen felújították és lehetővé vált, hogy a működéshez szükséges víz mennyiségének nagy részét saját kútból nyerjék. Az intézmény akadálymentesítése, a nyílászárók cseréje, a vizesblokkok felújítása folyamatosan készül. A D osztályon megvalósult a fűtőtestek tervezett cseréje is. A C osztály épületét az intézmény felújította. Átcsoportosítással ide kerül a fejlesztőiskola, a korai fejlesztés és a fejlesztő felkészítés. Ezen kívül ebben az épületben fognak lakni a gyermekkorú gondozottak től bővítette az intézmény a munka-rehabilitációs tevékenységek körét, a munkarehabilitációban részt vevő gondozottak műanyag palack préselését végzik a bólyi önkormányzattal kötött megállapodás alapján. E tevékenységből az intézmény kisebb bevételre tesz szert. Ellátottak adatai: Életkor 0-18 év év 61-től Összesen Ellátottak száma Összes ellátottból: 1. súlyos értelmi fogyatékos középsúlyos értelmi fogyatékos enyhén értelmi fogyatékos mozgássérült halmozottan sérült lakóotthoni ellátásra alkalmas, illetve alkalmassá tehető szociális alapellátás keretében (támogató szolgálat) is ellátható lenne (szt. 65/c. )

17 Várakozók adatai: Életkor 0-18 év év 61-től Összesen Várakozók száma Összes várakozóból: 1. Súlyos értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Enyhén értelmi fogyatékos Mozgássérült Halmozottan sérült Lakóotthoni ellátásra alkalmas, illetve alkalmassá tehető Szociális alapellátás keretében (támogató szolgálat) is ellátható lenne (Szt. 65/C. ) Összes várakozóból: 1. Soron kívüli elhelyezésre tart igényt Ebből indokolt soron kívüli igény Mozsgó Turbékpusztai Integrált Szociális Intézmény A megyei önkormányzat által fenntartott szociális intézményi struktúrában április 1-el megkezdte a működését a Mozsgó - Turbékpusztai Integrált Szociális Intézmény. A szervezeti átalakítás során két, korábban önállóan működő intézmény integrációjára került sor: a mozsgói Fogyatékos Személyek Otthona és a Szigetvár-turbékpusztai Horizont Otthon teljes pénzügyi és szakmai integrációját a gazdaságosabb működtetés mellett az integrált intézmény hatékonyabb szakmai működtetésének lehetősége is alátámasztotta. Az intézmények összevonása alapvetően ellátásszervezési-technikai intézkedés volt. A változás nem érintette a férőhelyek számát, az ellátottak mindennapi életvitelét, jogaikat, ellátásuk színvonalát. Az integrációval ugyanakkor a Szigetvár-turbékpusztai telephely 144 rehabilitációs otthoni férőhelyéből 20 férőhely ápoló-gondozó otthoni átminősítést kapott. A cél egy olyan humanizált, modernizált intézmény működtetése, amely komplex, integrált módon került kialakításra, és amely az értelmileg akadályozott lakóinak magas színvonalon biztosítja az állapotuknak megfelelő szolgáltatásokat. Segítséget nyújt a rehabilitációra alkalmas lakóknak az önálló életvitelre történő felkészítéshez, és teljes körű ápolást, gondozást nyújt azoknak az ellátottaknak, akik az állapotuknál fogva ezt az ellátást igénylik. Az intézmény ellátórendszerben betöltött szerepe meghatározó a fogyatékossággal élő személyek és családjaik számára, mert egyedüli rehabilitációs intézményi ellátást nyújt a megyében a turbékpusztai telephelyén. Általános jellemzés, szakmai munka: Az intézményi székhely integrált lakókörnyezetben, tömegközlekedési eszközzel jól megközelíthető helyen, Mozsgó központjában található, gondozott park veszi körül. Az 14

18 egykori Biedermann kastély és a hozzá tartozó lakások 134 ápoló-gondozó otthoni férőhelyen fogadja az ellátást igénylőket. Lakói pozitív életminőségéhez nagyban hozzájárulnak az intézmény tárgyi feltételei, a kastélyépületet körülvevő külső környezet, valamint az épületek nagy odafigyeléssel kialakított belső környezete. Az akadálymentesség biztosítására rámpák, kapaszkodók, elektromos felvonó, járdák és utakat kerültek kialakításra. A lakószobák rendkívül ízlésesek, komfortosak, modernek, inger-gazdagon berendezettek. A berendezési tárgyak megfelelnek az ellátottak korának és egészségi állapotának. A fő gondozási egység a kastélyépület, de a zsúfoltság csökkentése érdekében további lakószobák is kialakításra kerültek az intézet területén ban került átadásra az a 12 főt befogadó új lakóegység, melynek köszönhetően megszűntek a 6 és 5 ágyas szobák. A három ápolási-gondozási szinttől elkülönült egységben történik a lakóotthonos életmódra való felkészítés. Az intézményben az ápoló-gondozó és a mentálhigiénés feladatok elvégzése team munkában történik. Jól képzett szakemberek, szakszerűen, egyénre szabottan foglalkoznak a lakókkal, amit az egyéni fejlesztési tervekben rögzítenek. A Szigetvár turbékpusztai telephely 120 rehabilitációs intézményi férőhelyet, 4 külső utógondozó férőhelyet és 20 ápoló-gondozóotthoni férőhelyet működtet. A telephely 2000-ben teljesen megújult, családi házas, modern épített környezetben biztosít teljes körű ellátást. Az átalakítása során 6 korszerű lakóház, központi- és kiszolgáló épület, továbbá konyha és étkező helyiség került kialakításra. Az intézményi régi épületben kaptak helyet a foglalkoztató helyiségek és a 2002-ben kialakított fejlesztő központ, ahol órarendszerű, csoportos és egyéni foglalkozásokra egyaránt mód nyílik. A telephely alapvető szakmai célkitűzése, hogy az ellátottak - arra alkalmas részének - a sikeres társadalmi integrációját segítse. A rehabilitáció eredményességének feltétele, hogy az ellátásban részesülő személyek lehetőség szerint mielőbb visszakerüljenek a társadalomba. Ezen cél érdekében a rehabilitációs program első szakasza maximálisan 3 év, amely egy alkalommal, 2 évvel meghosszabbítható. A társadalmi életbe történő visszatérést követően az utógondozás lehetősége további támaszt nyújt az intézményből kikerülő lakóknak. A rehabilitációs férőhelyeken az ellátottak 5 lakóházban, ágyas szobákban nyertek elhelyezést, amely biztosítja pihenésüket, testi és lelki regenerálódásukat, intim kapcsolataik normalizálódását, szabadidős tevékenységük kultúrált körülmények között való eltöltését. Az ellátottak utógondozása érdekében Szigetvár lakótelepi részén 4 fős tréninglakás (külső intézményi férőhely) működik. A tréninglakás külön megállapodás keretében vehető igénybe. Az intézmény székhelye és telephelye egyaránt rendelkezik szociális foglalkoztatási engedéllyel. Fejlesztő-felkészítő foglalkoztatásban vesz részt 163 fő, ebből a Főkefe Rehabilitációs Foglalkoztató Ipari Nonprofit Kft. 60 főt foglalkoztat 4 órás munkaviszony keretében, a Fővárosi Kézműipari Nonprofit Kft. 103 főt foglalkoztat 6 órás munkaviszony keretében. (66 fő Turbékpusztán, 37 fő Mozsgón) A fejlesztő felkészítő foglalkoztatás során végzett feladatok: szőnyegszövés, teknős puff előállítsa, vendégpapucs varrása, díszpárna varrása, drótmentés, szivacsdarabolás. Munka rehabilitációs foglalkoztatásban intézményi szervezésében - 15 főt foglalkoztatnak, korábban 4 órás, július 1-től 6 órás foglalkoztatás keretében. A munka rehabilitációs foglalkoztatás formái: általános épülettakarítás, zöld terület kezelése parkgondozási munkák, textil szőrme mosása, tisztítása, mosodai kisegítő tevékenység, nem veszélyes hulladék gyűjtése, műanyag palackok és fém dobozok zsugorítása, és a hulladékátvevő helyre történő eljuttatása. 15

19 Az intézmény tagja a Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesületnek, melynek keretén belül lehetősége van a lakóknak különböző művészeti területeket érintő vetélkedőkön, kiállításokon, alkotótáborokon való részvételre. A színkottás zenetanulás hatékonynak bizonyult, rendszeresen részt vesznek a színkottás zenei táborban és az egyesület kulturális fesztiválján. Zeneterápiaként vezették be a karaoket, ahol a lakók kedvenc dalaikat adhatják elő, felszabadultan az énekes szerepébe bújva. Ennek nagyon nagy sikere van. Az intézmény biztosítja a lakói részére: névnapok, születésnapok közös megünneplésének lehetőségét, állami- társadalmi- és egyházi ünnepekről való megemlékezést, szakköri és csoportmunkában való részvétel lehetőségét, egyéni fejlesztési terv alapján különböző fejlesztő tevékenységek gyakorlását, képességfejlesztő foglalkozásokon való részvételt. Az Intézmény tagja továbbá a Magyar Speciális Olimpia Egyesületnek, melynek keretén belül a lakóknak lehetősége van nemzetközi, országos és regionális sportrendezvényeken, sporteseményeken való részvételre. A két telephely lakói többféle sportág versenyein vesznek részt. A sporteseményeken való részvétel alapja a sportfoglalkozásokon való rendszeres megjelenés, amely nagyban elősegíti egészségük megőrzését, testi és lelki jólétük szinten tartását, személyiségfejlődésüket és tudatos életvitelüket. Mindkét telephely torna szobájában megfelelő kondicionáló gépek segítik az intézményi lakók testi egészség védelmének, kondíciójának megtartását. Az egyéni foglalkozások keretében lehetőség van ügyességfejlesztésre, kondíció és mozgáskoordináció javításra. Kiváló célt szolgál erre a 2009-ben bevezetett bocsa golyósport játék. Ezeken kívül a lovasterápiát is sikerült az intézmény területén belül megszervezni, amin heti két alkalommal vehetnek részt a lakók. Az intézmény az ellátottak részére kirándulási és üdültetési lehetőséget is biztosít. Ellátottak adatai (Mozsgó): Életkor 0-18 év év 61-től Összesen Ellátottak száma Összes ellátottból: Súlyos értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Enyhén értelmi fogyatékos Mozgássérült 5. Halmozottan sérült 6. Lakóotthoni ellátásra alkalmas, illetve alkalmassá tehető 7. Szociális alapellátás keretében (támogató szolgálat) is ellátható lenne (Szt. 65/C. )

20 Várakozók adatai (Mozsgó): Életkor 0-18 év év 61-től összesen Várakozók száma Összes várakozóból: Súlyos értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Enyhén értelmi fogyatékos Mozgássérült Halmozottan sérült 6. Lakóotthoni ellátásra alkalmas, illetve alkalmassá tehető 7. Szociális alapellátás keretében (támogató szolgálat) is ellátható lenne (Szt. 65/C. ) Ellátottak adatai (Szigetvár-Turbékpuszta): Életkor 0-18 év év 61-től összesen Ellátottak száma Összes ellátottból: 1. Súlyos értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Enyhén értelmi fogyatékos Mozgássérült Halmozottan sérült Lakóotthoni ellátásra alkalmas, illetve alkalmassá tehető Szociális alapellátás keretében (támogató szolgálat) is ellátható lenne (Szt. 65/C. ) 8. Az intézményben 5 évet meg nem haladó ideje élők száma: Az intézményben 5 évet meghaladó ideje élők száma: