H A T Á R O Z A T. építési engedélyt ad. Hont: 016, 017/6, 017/14, 017/17, 017/18, 018, 017/24, 017/20, 017/25, 017/31, 017/30, 017/29.

Átírás

1 MAGYAR BÁNYÁSZATI ÉS FÖLDTANI HIVATAL BUDAPESTI BÁNYAKAPITÁNYSÁG BBK/1011-2/2014. Üi.: Pályi György Gázipari és Építésügyi Osztály Tel.: 06 1/ Tárgy: Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciója (Tököl szakaszolóországhatár keresztezése) Ipoly folyó és országhatár keresztezése nyomvonalszakasz 0+000, ,6 szelvényszámok közötti szakaszának építési engedélye H A T Á R O Z A T A Budapesti Bányakapitányság (továbbiakban: Bányakapitányság) a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt., mint építtető és Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Logisztika (2440 Százhalombatta, Olajmunkás u. 2.), mint üzemeltető részére a megbízásából eljáró Olajterv Zrt. (1117 Budapest XI., Galvani u. 44.) által beterjesztett kérelemre, a Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciója (Tököl szakaszoló-országhatár keresztezése) DN450, PN 63 kőolajvezeték, Ipoly folyó és országhatár keresztezése nyomvonalszakasz 0+000, ,6 szelvényszámok közötti szakaszára a következő feltételek szerint: I. Az építmények, az építtető és a tervező építési engedélyt ad 1. A sajátos építmények (kőolajvezeték) főbb adatai: 1.1. helye: Hont: 016, 017/6, 017/14, 017/17, 017/18, 018, 017/24, 017/20, 017/25, 017/31, 017/30, 017/ rendeltetés: kőolaj kétirányú szállítása A tervezett nyomás: 63 bar. A beruházás jelen szakaszának kezdőpontja Szlovákia területén, Tresmak településen (0-150,5) kezdődik, végpontja Magyarország Hont szakaszoló állomás kerítés vonalában van (1+025,6 ). Az Ipoly folyó keresztezésénél alkalmazott csövek: - 457x8,0 mm acélcső, anyagminőség L415MB(EN ), külső bevonat: 3,0 mm vastag gyári PE szigetelés, 3 rétegű kivitelben DIN szerint vagy 3,3 mm vastag 3 rétegű PE szigeteléssel (HDPE extrudált PE alkalmazásával) Budapest, Columbus u Ügyfélfogadás: :(06-1) : 1591 Budapest, Pf.: 310. kedden 8-tól 12 óráig bbk@mbfh.hu csütörtökön 14-től 15 óráig :(06-1)

2 - 168,3x4,0 mm acél védőcső, anyagminőség L360MB (EN ), külső bevonat: 3,0 mm vastag gyári PE szigetelés 3 rétegű kivitelben DIN30670 szerint vagy 3,3 mm vastag 3 rétegű PE szigeteléssel (HDPE extrudált PE alkalmazásával). Korrózióvédelem: aktív korrózióvédelem (katódos védelem) + passzív korrózióvédelem (gyárilag előre szigetelt műanyag szigetelés) belső bevonat nélkül A létesítmény megépítésének tervezett időpontja: A beruházás építési tevékenységének tervezett időpontja 2 év, várható befejezése első fele A kőolajvezeték vezeték mérete 450 mm, névleges nyomás PN63, kapacitása mindkét irányban 6,0 Mt / /év tervezett üzemóra. 2. Az építtető: 2.1. neve: Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt székhelye: 1117 Budapest, Október huszonharmadika u adószáma: A tervező: 3.1. neve: Olajterv Zrt címe: 1117 Budapest XI., Galvani u tervezők felsorolása NÉV Szakág JOGOSULTSÁG Zaletnyik Tamás Nyomvonal ;GO-T Németh Viktor Nyomvonal ; GO-T Dudás József Nyomvonal ; GO-T Csonki András Nyomvonal ; GO-T Darázs Péter Üzemtervezés Kovács Ferenc Üzemtervezés , GO-T Frank Ferenc Üzemtervezés ; GO-T Jacsó László Üzemtervezés ; GO-T Gutti Zoltán Hírközlés Farkas Béla Hírközlés , GO-T; HI-T; V-T; W-H2-5; W-H2-8 Dorogi Miklósné Hírközlés HI-T Barcziné Vass Júlia EBK GO-T , V-MV-1/2006/03 Illés Endre EBK , SZKV-hu, SZKV-le, SZKV-vf, KB-T Nős Gábor EBK ; KB-T; SZKV-1.1;SZKV-1.2; - 2/24 -

3 SZKV-1.4 Tompa Miklós Korrózióvédelem ; GO-T; G-L-11; KO-T; VE-T; EN/A;EN; Lados Adrienn Korrózióvédelem KO-T 4. Felelős műszaki vezető: Az építtető köteles a kivitelezésért felelős műszaki vezető nevét, címét, képzettségére vonatkozó adatokat az építési munka megkezdése előtt 10 nappal írásban bejelenteni a Bányakapitányságnak. II. Feltételek, hatósági rendelkezések 1./A Barátság I. kőolajvezeték (Tököl szakaszoló-országhatár keresztezése) DN450, PN 63 kőolajvezeték biztonsági övezetét a tervező és az üzemeltető 5-5 méterben határozta meg. 2./ Az építési tevékenység megkezdését a kezdés előtt legalább 8 nappal, a létesítmény nyomáspróbájának időpontját az esedékesség előtt legalább 8 nappal korábban a Budapesti Bányakapitányságnak írásban be kell jelenteni. Az építést csak a határozat jogerőre emelkedése után szabad elkezdeni. 3./ Az építési engedély a jogerőre emelkedéstől számítva 2 évig érvényes, de a jelzett időtartamon belül a kivitelezés csak érvényes közmű üzemeltetői nyilatkozatok és szakhatósági hozzájárulások birtokában kezdhető meg. Az építési engedély hatályát veszti, ha a jogerőssé és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül az építési tevékenységet nem kezdték meg, és a hatályát nem hosszabbították meg, vagy az építési tevékenységet megkezdték, de a megkezdés napjától számított 10 éven belül a sajátos építmény használatbavételi engedély megadására nem válik alkalmassá. 4./ Az építés megkezdéséről szóló bejelentésnek tartalmaznia kell a kivitelező (fővállalkozó) megnevezését, pontos címét, az építés felelős műszaki vezetőjének nevét, címét, képesítését, műszaki ellenőrének nevét, jogosultságának megnevezését és névjegyzéki számát. 5./ Építtető haladéktalanul köteles bejelenteni a Bányakapitányságnak az építési tevékenység befejezését. 6./ Az építmény csak használatbavételi engedély alapján vehető használatba. A használatbavételi engedély iránti kérelemhez az 53/2012. Korm. rendelet 5. (1) b) és c) pontjában foglaltakon túl a 21. foglaltakat is mellékelni kell. A Bányakapitányság előzetesen 90 napos próbaüzemet engedélyez. A próbaüzemi jelentéseket a Bányakapitányságnak meg kell küldeni. A szállítóvezetéket a kijelölt engedélyes a jóváhagyott minőségügyi rendszerében meghatározott feltételek mellett helyezheti próbaüzembe. Üzembe helyezni csak megfelelően kitisztított, eredményesen nyomáspróbázott szállítóvezetéket, illetve annak tartozékait lehet. 7./ Bányakapitányság az engedélyest az alábbiak megtartására kötelezi: 7.1. Az építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésekor az építtető az építési munkaterületet átadja a fővállalkozó kivitelező részére. Az alvállalkozó kivitelező részére az építési területet a fővállalkozó kivitelező adja át. Az építési munkaterület átadásával egyidejűleg meg kell nyitni az építési naplót. Az építési napló vezetésének szabályaira a 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet V. - 3/24 -

4 Fejezet előírásait kell megtartani. Az építési naplót az építőipari kivitelezés ideje alatt az építési munkaterületen hozzáférhetővé kell tenni és naponta naprakészen kell vezetni. Építtető köteles az építési engedély, illetve a bányahatósági záradékkal ellátott tervdokumentáció egy példányát a kivitelező rendelkezésére bocsátani, aki azt köteles a kivitelezési munkák alatt a helyszínén tartani. A kivitelezést a határozatban felsorolt, engedélyezési záradékkal ellátott dokumentáció alapján kell végezni A kivitelező köteles a szállítóvezeték építésének munkafolyamataira építési technológiai (műveleti) utasításokat kiadni, azok oktatásáról és megtartásáról az érintett dolgozók körében gondoskodni. A tervező, a kivitelező és az üzemeltető kötelesek együttműködni annak érdekében, hogy a munkavédelmi követelményeket a kivitelezés és üzemeltetés időszakára meghatározzák, a munkavédelmi követelmények teljesítéséről folyamatosan gondoskodni kell Az alkalmazni kívánt hegesztési technológiai előírás alapján a kivitelezőnek próbavarratokat kell készíteni. A próbavarratokat roncsolásmentes és roncsolásos vizsgálatnak kell alávetni. A varratvizsgálati eredmények alapján kell elbírálni, hogy az alkalmazni kívánt technológia alkalmas-e a szállítóvezetékre előírt minőségű hegesztési varrat készítéséhez. A technológiai próbavarrat készítéséről jegyzőkönyvet kell felvenni. Szállítóvezetékes hegesztési munkát végezni csak eredményes technológiai előírás szerint szabad. A kivitelezőnek új hegesztési technológiai előírásról kell gondoskodnia, ha a csőméretben, a csőanyag minőségében bekövetkezett változások vagy a hegesztési munkakörülmények megváltozása ezt technológiai szempontból indokolttá teszik. A hegesztési munkák irányítását és ellenőrzését a vonatkozó rendelet szerinti képesítésű hegesztő szakemberek végezhetik. A szállítóvezetékek és tartozékaik hegesztését csak érvényes vizsgával rendelkező minősített hegesztő végezheti, ha hegesztési próbavarrata roncsolásmentes vizsgálat szerint kielégíti a követelményeket. A hegesztővel próbavarratokat kell készíttetni, ha először alkalmazzák szállítóvezeték hegesztésére, ha fél évnél hosszabb ideig nem végzett szállítóvezeték-hegesztést, ha új technológiai előírás alapján kezd hegeszteni A villamos berendezések üzembe helyezése előtt a kivitelezőnek az alábbi méréseket kell elvégezni, jegyzőkönyvezni és ezt a tervezőnek értékelni: - érintésvédelmi, szabványossági és villámvédelmi mérések, - szigetelésvizsgálatok, - gyújtószikramentes külső áramkörök RCL értékei, - mérő-, szabályozó körök, rendszerek hitelesítési és beállítási mérései, - erősáramú berendezések védelem beállításai, - vezérlő, reteszelő rendszerek működési próbái, - a katódállomások terv szerinti beállítása és mérése, - a nagyfeszültségű berendezések vizsgálatai, - távközlő rendszer végmérései A megfelelő minősítésű mérési jegyzőkönyvet az üzemeltetőnek át kell adni A kivitelezés során be kell tartani a létesítmény nyomvonalával és biztonsági övezetével érintett ingatlanok és létesítmények tulajdonosainak hozzájárulásában foglaltakat A kivitelezés során el kell végezni a 79/2005. (X. 11.) GKM rendelet által előírt, és a tervdokumentáció műszaki leírásában elrendelt vizsgálatokat, ellenőrzéseket. A létesítmény használatbavételéig és/vagy üzembe helyezéséig az építtető legalább a következő vizsgálatok elvégzéséről és bizonylatok beszerzéséről köteles gondoskodni: - 4/24 -

5 - a kivitelezésre került szállító vezeték nyomáspróbái, - a beépített anyagok és szerelvények műbizonylatai, vizsgálati jegyzőkönyvei és ezek összesítője, - a megvalósult állapotnak megfelelő D tervi dokumentáció - a hegesztési varrat-térkép, hegesztési technológia, hegesztők minősítését igazoló okirat, - a hegesztési varratok vizsgálati (rtg., UH és penetráció) bizonylatai A létesítményt az üzembe helyezés előtt az építtetőnek és az üzemeltetőnek felül kell vizsgálnia. A felülvizsgálat során kötelesek meggyőződni és írásba foglalni a létesítmények rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre való alkalmasságát A nyomáspróbákat a műszaki leírás és a vonatkozó jogszabályi előírások szerint kell végrehajtani, a nyomáspróbák időpontját a Budapesti Bányakapitányságra az esedékességet megelőzően 8 nappal be kell jelenteni. A szilárdsági nyomáspróbához levegő vagy szénhidrogén nem engedélyezett. A szállítóvezeték és alkatrészeik nyomáspróbáiról nyilvántartást kell végezni és mindaddig meg kell őrizni, amíg a nyomáspróbázott szállítóvezeték és alkatrészeik használatban vannak. A nyomáspróbázni kívánt szállítóvezetéket a nyomáspróba megkezdése előtt fel kell tölteni vízzel oly módon, hogy légzsákok ne alakulhassanak ki. A levegő jelenlétét a szilárdsági nyomáspróba megkezdése előtt alkalmas vizsgálattal és számítással ellenőrizni kell, a nyomáspróba csak akkor kezdhető meg, ha a nyomáspróbázandó vezetéket a követelményeknek megfelelően légtelenítették A meglévő és üzemelő szénhidrogén vezetékek biztonsági övezetében az illetékes üzemeltető írásbeli munkavégzési engedélye alapján, annak szakfelügyelete mellett, valamint a kivitelező felelős műszaki vezetője által írásban meghatározott technológia alapján végezhető a kivitelezés. A felelős műszaki vezető köteles gondoskodni arról, hogy a kivitelezésben közreműködő dolgozók az üzemelő szállítóvezetékek veszélyforrásait megismerjék és a szükséges biztonsági intézkedéseket, megtartsák A létesítmény kivitelezése során bekövetkezett súlyos munkabaleseteket és üzemzavarokat a 9/2013. (III.22.) NFM rendelet előírásainak megfelelően a Bányakapitányságra, és az MBFHra be kell jelenteni. 8./ A kivitelezés során az érintett szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásaiban foglaltakat be kell tartani a következők szerint: A Honvédelmi Minisztérium szakhatósági állásfoglalása: Az OLAJTERV Zrt. (1117 Budapest Galvani u. 44.) P120111/663/136.K hivatkozási számon megküldött szakhatósági megkeresésére MOL Nyrt. Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciója (Százhalombatta - Hont) tárgyában az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom: A beruházás megvalósításához az alábbi feltételekkel hozzájárulok: - A Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM) vagyonkezelésében lévő ingatlanokon, illetve azok környezetében munkavégzés kizárólag előre egyeztetett időpontokban történhet úgy, hogy az ingatlanok megközelíthetőségét folyamatosan biztosítani kell; - Az egyeztetést a nagytarcsai objektum (Nagytarcsa 041/2, 051/1 hrsz és Pécel 344/6 hrsz) vonatkozásában a HM Védelemgazdasági Hivatal Infrastrukturális Igazgatóság Ingatlanfenntartási Osztályával (Bp. IX. ker., Soroksári út 152,1476 Budapest Pf.: 246); az isaszegi objektum (Isaszeg 0111/2, 0112/2, 0118/5, 0127/2 hrsz és Kistarcsa 0156 hrsz) vonatkozásában az MH Anyagellátó Raktárbázissal (Budapest XVI. Újszász u , 1631 Budapest Pf.: 12.); a kerepesi objektum (Kerepes 0134/4 és 0134/5 hrsz) vonatkozásában az MH Vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandárral (Budapest XI. Budaörsi út 49-53,1885 Budapest Pf.: 25.) kell lefolytatni; - 5/24 -

6 - A szénhidrogén szállító vezeték létesítése, illetve üzemeltetése nem járhat még átmenetileg sem a HM vagyonkezelésű ingatlanok használatának és működésének korlátozásával; Be kell tartani a HM Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatal Infrastrukturális Igazgatósága által INF/291-95/2012 nyt. számon, az MH Vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár által HIRFK/169-4/2013/ohfk nyt. számon Dudás József úr, az Olajterv Fővállalkozó és Tervező Zrt. szakágvezetője részére adott nyilatkozatokban, valamint az OT-P11423/208/12.K (proj.sz.: 11423/12111) számú, én felvett jegyzőkönyvben foglaltakat. Ezen szakhatósági állásfoglalás ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal szakhatósági állásfoglalása: A Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala (1675 Budapest, Pf.: 41., a továbbiakban: Hatóság) Olajterv Zrt. (1117 Budapest, Galvani utca 44., a továbbiakban: Ügyfél) kérelmére a MOL Nyrt. - Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciója (Százhalombatta-Hont) engedélyezési eljárásához légiközlekedési biztonsági szempontból hozzájárul. Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Nógrád Megyei Rendőrkapitányság szakhatósági állásfoglalása: A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (1117. Budapest, Október huszonharmadika u. 18.) mint beruházó megbízása alapján az Olajterv Fővállalkozó és Tervező Zrt., a MOL Nyrt. - Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciója (Százhalombatta - Hont) engedélyezési eljárásának ügyében, határrendészet szakkérdésében előzetes szakhatósági állásfoglalás érdekében kereste meg hatóságomat. Az Olajterv Fővállalkozó és Tervező Zrt. megkeresésében foglalt, a MOL Nyrt. - Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciójának, a rendelkezésre bocsátott tervdokumentációk szerinti létesítéséhez a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság, mint I. fokú szakhatóság előzetes szakhatósági állásfoglalásaként hozzájárul. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztiorvosi Hivatal szakhatósági állásfoglalása: Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal előtt KEF /2013. számon, az Olajterv Zrt. (1117 Budapest, Galvani u. 44.) Pl20111/667/13.K számú levelében történt megkeresésre megindított, előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadására irányuló eljárást megszüntetem. Végzésem ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Közép- Duna- Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalása: A Közép- Duna- völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségre (a továbbiakban: Felügyelőség) tárgyi ügyben benyújtott kérelmére előz et es sz ak h at ósági állásfogl al ást adok. A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18,; KÜJ száma: ; a továbbiakban: Kérelmező) részére a Barátság I. kőolajvezeték Ipoly keresztezése Hont szakaszoló állomás közötti vezetékszakasz rekonstrukció építési engedélyének kiadásához hozzájárulok az alábbi kikötésekkel: Táj- és természetvédelmi szempontból: - 6/24 -

7 1. A tervezett vezeték nyomvonala mentén előforduló növényzet tájra jellemző, őshonos fajainak egyedeit kímélni kell. 2. A kivitelezés során védett-, fokozottan védett fajok, valamint Natura 2000 jelölő fajok nem károsodhatnak. 3. Kivitelezési munkálatokat kizárólag vegetációs időszakon kívül, szeptember 1. és március 1. között lehet végezni, ettől eltérő esetben történő munkavégzés csak a Duna- Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) szakembereivel helyszínen történt előzetes egyeztetés eredményétől függően végezhető. Az egyeztetés eredményéről jegyzőkönyvet kell készíteni és meg kell küldeni a Felügyelőségnek. 4. A munkavégzés megkezdése előtt a védett természeti területeket és Natura 2000 területeket érintő közlekedési, szállítási, mozgási útvonalakat, depók, lerakatok helyeit a Igazgatóság szakembereivel a helyszínen egyeztetni szükséges. 5. Az építési szakaszban az ideiglenesen nyitott gödrökbe és árkokba bekerült, csapdázódott állatokat - fokozottan figyelve a védett hüllőkre, kétéltűekre és kisemlősökre - naponta és a betemetés előtt ki kell menteni és megfelelő helyen szabadon kell engedni. 6. A megnyitott árkokat a műszaki és technológiai lehetőségek szerint a leggyorsabban vissza kell temetni. 7. A talajt a vezeték lefektetése után gondosan el kell egyengetni. A gyepes területeken különösen figyelni kell az eredeti mikrodomborzat visszaállítására. 8. A kivitelezés által bolygatott területeket különösen a természetvédelmi szempontú kijelölés alatt álló területek esetében a lehető legrövidebb idő alatt helyre kell állítani, szükség esetén az invazív növényfajok térnyerését a kivitelezését követő három évben kaszálással meg kell akadályozni. 9. A bolygatott felszínek környezetrendezését az adott terület táji és termőhelyi adottságainak figyelembevételével, őshonos növények telepítésével kell végezni. 10. Védett növényfajok várható veszélyeztetése esetén a részletes tervezés során a védett növények lehatárolható foltjait az Igazgatósággal egyeztetve jól láthatóan ki kell jelölni és a munkaterülettől el kell zárni. A védett növények lehatárolását jegyzőkönyvbe kell foglalni és azt meg kell küldeni a Felügyelőség részére. 11. Amennyiben valamely védett növényfaj védelme csak áttelepítéssel biztosítható, abban az esetben a szükséges méretű földlabdával kell az Igazgatóság által kijelölt élőhelyre a növényeket áttelepíteni. Védett növényfajok áttelepítésekhez a Felügyelőség külön engedélyét kell kérni. 12. Amennyiben a magyar és szlovák vízfolyás kezelő későbbi döntése, állásfoglalása alapján szükségessé válik a meglévő csővezetékek eltávolítása az Ipoly folyó medréből, a beavatkozás táj- és természetvédelmi hatásait külön eljárás keretében szükséges részletesen vizsgálni. Felszín alatti vízvédelmi szempontból: 13. Az építési munkálatok végzése folyamán a kockázatos anyagokkal kapcsolatban be kell tartani a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet] előírásait, és fokozott figyelmet kell fordítani, hogy a felszín alatti víz, illetve a földtani közeg ne szennyeződjön. 14. A tevékenység megvalósítása, végzése és felhagyása során a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmét minden esetben biztosítani kell. 15. A vezetékrekonstrukció során kialakult munkagödrök esetleges víztelenítése során a kitermelt talajvíz környezetvédelmi szempontból megfelelő elhelyezéséről gondoskodni kell. 16. A vezetékrekonstrukció során veszélyes anyag átmeneti tárolási, átfejtési tevékenység csak környezetvédelmi megelőző intézkedésekkel, műszaki védelem mellett folytatható. 17. A kiváltandó kőolaj vezeték leürítését, kitisztítását, annak módját és megfelelőségét a vezeték üzemeltetőjének jegyzőkönyvben dokumentálnia kell, a vezetékek elvágása csak ezt követően engedhető meg. - 7/24 -

8 18. A tervezett kőolaj vezeték varrat szigeteléseinek megfelelőségét méréssel ellenőrizni kell, az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 19. A tervezett kőolaj vezetékszakaszt a kiépítést követően szilárdsági nyomáspróbának kell alávetni. Az üzemelő kőolaj vezetékre való rákötést csak ezt követően, a leürített és megfelelően kitisztított vezetéken lehet elvégezni. 20. Az érintett területeken munkagépek, szállító járművek karbantartása, javítása, mosása, illetve üzemanyag tárolása tilos. Az építkezés területén üzemelő munkagépek tankolása során az esetleges elfolyások felfogásának szempontjából megfelelő méretű kármentő tálcát kell alkalmazni a talaj- és talajvíz szennyeződés megelőzésére. Amennyiben az üzemanyag egy része ebbe a tálcába folyik, azt erre alkalmas itatóanyaggal kell felitatni. 21. A tevékenység során bekövetkező havária esetén a Felügyelőséget azonnal értesíteni kell, és az esetlegesen bekövetkező környezeti káresemények következtében szükséges kárelhárítás feltételeit biztosítani kell. A környezeti kár felszámolásáról, a terület eredeti állapotának visszaállításáról Engedélyes köteles gondoskodni. Hulladékgazdálkodási szempontból: 22. A hulladékról szóló évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 4. -ában foglaltaknak megfelelően a tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását. 23. A létesítési munkálatok és a kapcsolódó építési-bontási tevékenységek végzése során be kell tartani a vonatkozó, hatályos jogszabályokban előírtakat. 24. A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok azonosító kód szerint való besorolását el kell végezni a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet [a továbbiakban: 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet] szerint. 25. A kivitelezés során kitermelt talajt a további felhasználás előtt vizsgálni kell. Az anyagot szennyezettség esetén azonosító kód szerint kell besorolni a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet előírásainak megfelelően. Feltöltésre, illetve visszatöltésre kizárólag hulladéknak nem minősülő anyagok használhatók fel. 26. A kivitelezési munkálatok, valamint az üzemeltetés során keletkező hulladékokat a környezet veszélyeztetését kizáró módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak az adott típusú hulladékra érvényes hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező szervezetnek adhatók át. A kezelési engedély meglétéről a hulladék átadását megelőzően a Kérelmezőnek meg kell győződnie. A hulladékkezelés során a hasznosítást előnyben kell részesíteni az ártalmatlanítással szemben. 27. Biztosítani kell a keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok, valamint a hasznosítható hulladékok szelektív gyűjtését. 28. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladék kezelésénél be kell tartam a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló, hatályos jogszabály előírásait. 29. A kivitelezési munkálatok, illetve az üzemeltetés során keletkező hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 440/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet] előírásai szerint végzendő. 30. A tevékenység során bekövetkező rendkívüli eseményekről, a megtett intézkedésekről és azok eredményéről a Felügyelőséget értesíteni kell. Levegőtisztaság-védelmi szempontból: - 8/24 -

9 31. A bontási és a kivitelezési munkafolyamatok során az elérhető legjobb technikán alapuló műszaki intézkedések végrehajtásával az építtetőnek megfelelő intézkedéseket kell tennie a diffúz levegőterhelés minimalizálása érdekében (pl. poros felületek nedvesítése). 32. A diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében a terület és a szállítási útvonalak rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról kell gondoskodni. 33. A hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, levegőterhelést kizáró módon kell végezni. A szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek helye nincs, az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jog az ügyben érdemi döntésre jogosult hatóság által hozott határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolható. Nógrád Megyei Kormányhivatal Járási Hivatal Salgótarjáni Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala A Hivatal a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyilvánosan Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Kérelmező) megkeresésére, a MOL Nyrt. Logisztika Barátság I. DN400 kőolajvezeték kiváltó rekonstrukció bányahatósági eljárás (Nógrád megyei szakasz) ügyében szükséges kulturális örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást az alábbi kikötésekkel adja meg: - A kivitelezés földmunkái csak régészeti megfigyelés mellett végezhetők. - A régészeti megfigyelés eredményeinek függvényében feltárásra is sor kerülhet. - A régészeti szakfeladatok ellátásának megtörténtét és eredményeit dokumentálni kell és a dokumentáció egy példányát a munka befejezését követően a Hivatalhoz el kell juttatni. - Fenti régészeti szakfeladatok ellátására a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központ jogosult (1113 Budapest, Daróci u. 1-3.). A szakfeladatok elvégzésére a Múzeummal szerződést kell kötni. Az előzetes szakhatósági állásfoglalás hat hónapig érvényes. Kérelmező az eljárás illetékét Ft-ot megfizette. A szakhatóság állásfoglalása ellen jogorvoslattal csak az ügy érdemében hozott határozat, vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel lehet élni. Nógrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalása: A Nógrád Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága, mint elsőfokú talajvédelmi hatóság az Olajterv Zrt. (1117 Budapest, Galvani utca 44.) megkeresésére, ELŐZETES SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS-t ad a Barátság I. kőolajvezeték rekonstrukciójának bányahatósági építési engedélyezési eljárásához, a Nógrád megyei szakasz tekintetében. - Amennyiben a bejegyzett bányaszolgalmi jogi sávon kívül kerül sor munkavégzésre, azt megelőzően be kell szerezni az illetékes Földhivataltól az időleges más célú hasznosítást lehetővé tevő engedélyt. A földhivatali eljárásban Igazgatóságunknak a talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet 2. melléklet 2.5 pontja alapján összeállított, mezőgazdasági célú hasznosítást lehetővé tevő rekultivációt, újrahasznosítást megalapozó talajvédelmi terv alapján áll módjában megadni. - A munkálatok megkezdése előtt a humuszos feltalajt külön le kell termelni, majd azt a beruházási területen belül kell felhasználni. - A földmunkák során más mezőgazdasági területet a kitermelésre kerülő terméketlen altalaj vagy egyéb anyagok tárolására igénybe venni szigorúan tilos. - A kitermelendő terméketlen altalaj a humuszos termőrétegen nem helyezhető el. - 9/24 -

10 Jelen szakhatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság szakhatósági állásfoglalása: Olajterv Zrt. (1117 Budapest, Galvani u 44) megkeresésére a Barátság I kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciója (Százhalombatta-Hont) ügyben az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom A tervezett Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciójával kapcsolatban az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló évi XXXVII. törvénynek (továbbiakban Evt.) az erdő igénybevétele, valamint a fakitermelés szabályaira vonatkozó előírásainak betartása esetén kizáró ok az erdészeti hatóság részéről nem merül fel. Állásfoglalásom ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Hont Községi Önkormányzat Jegyzőjének szakhatósági állásfoglalása: A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt Budapest, Október huszonharmadika u. 18. szám alatti meghatalmazásából eljáró OLAJTERV Fővállalkozó és Tervező Zrt. (1117 Budapest Galvani u. 44.) kérelmére indult közigazgatási eljárásban, a 267/2006.(XII.20.) Kormányrendelet szerinti előzetes bányahatósági építési engedélyezési kérdésben szakhatósági hozzájárulásomat kikötés nélkül megadom. A végzés ellen önálló fellebbezésnek nincs helye, az csak az ügy érdemi részében hozott határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. - A szakhatóságok állásfoglalásainak összefoglalása áttekintő táblázatban: Szakhatóság megnevezése Honvédelmi Minisztérium Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal Nógrád Megyei Rendőrkapitányság Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztiorvosi Hivatal Közép- Duna- Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Nógrád Megyei Kormányhivatal Járási Hivatal Salgótarjáni Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Nógrád Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóság Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóság Hont Község Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Címe Budapest Lehel u Vecsés Lincoln út 1. Quadrum Irodaház 2220 Salgótarján Rákóczi út Budapest, Albert Flórián u Budapest Nagydiófa u Salgótarján Múzeum tér Balassagyarmat Mártírok útja Eger Szövetkezet u Hont Ipoly út Engedély / szakhatósági állásfoglalás kiállításának dátuma Engedély / szakhatósági állásfoglalás iktatószáma /2013/hho LR/RK/NS/A/2161/1/ /10/2013. ált KEF / KTF: / NO-05D/01/257-12/ NO-F/01/10-169/3/ HEG/EI/9048-2/ / /24 -

11 9./ A kivitelezés során az érintett műtárgyak és közműkezelők hozzájárulásaiban és üzemeltetői nyilatkozataikban foglalt előírásokat be kell tartani, melyeket az alábbi táblázat tematikusan fog össze: Barátság I. DN450 szelvény Megnevezés (műtárgy vagy közmű neve) Település (ahol a műtárgy v. közmű van) HRSZ Kezelő rövid megnevezése Hozzájárulás kiállításának dátuma Hozzájárulás kiállításának iktatószáma 0+000,0 Ipoly folyó (magyar-szlovák országhatár) Hont 016 KDV KÖVIZIG Budapest / ,1 Hont 018 hrsz. földút Hont 018 Hont PH / ,8 Hont 017/20 hrsz. sh földút Hont 017/20 DINPI, Budapest /6/ /8/ / Az államhatárt alkotó Ipoly folyó keresztezési munkálatai csak a mindkét ország illetékes hatóságainak engedélyei/hozzájárulásai alapján kezdhetőek meg. A jelen engedélyben foglalt nyomvonali szakasz kivitelezése a jogerős építési engedély alapján, a jelen engedélyben foglalt feltételekkel valósítható meg. 11./ A jogerős határozatban - rögzítettektől eltérő, jogellenes, tevékenységében vagy mulasztásában megnyilvánuló cselekmény esetén bírsággal, - illetve ha az ügyfél a jogerős vagy végrehajtható közigazgatási határozatban megállapított tilalmat vagy kötelezettséget oly módon szegi meg, hogy magatartása a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban. Ket.) alapján kiszabott eljárási bírságon túl közigazgatási anyagi jogszabályban megállapított bírságot, illetve szabálysértési, büntetőjogi vagy kártérítési felelősséget von maga után, akkor a Ket. szerinti eljárási bírság megfizetése nem mentesíti őt magatartásának egyéb jogkövetkezményei alól. Ezen határozat ellen a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 99. (1) bekezdés alapján a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül a Bányakapitányság útján a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz címzett fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés díja az 57/2005. (VII.7.) GKM számú rendelet 4. (1) bekezdés szerint az alapeljárás díjának 50 %- a (18.000), amelyet az eljárás megindításával egyidejűen kell a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (1145 Budapest, Columbus u ) MNB számú számlájára átutalni. I N D O K O L Á S Az építtető Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. megbízásából eljáró Olajterv Zrt. építési engedélyezési eljárásra terjesztette be a Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciójának kiviteli terveit. Az általános, vagyis a teljes vezetékszakaszra benyújtott építési engedély kérelmének (nyt.sz. P120111/773/2013.K) VII. pontjában az engedélyezési ütemezés alatt rögzítette, hogy az engedélyezési eljárást ütemezés szerint kívánják lefolytatni, az engedélyezéshez szükséges birtokjogi megállapodások, dokumentációk rendelkezésre állásának függvényében. Erre a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló 53/2012.(III.28.) Korm. rendelet (továbbiakban: rendelet) 15. (2) szakasz biztosít lehetőséget. - 11/24 -

12 Több megvalósulási szakaszra bontott építkezés esetében az egyes szakaszokban megépítendő sajátos építményekre szakaszonként külön-külön is lehet építési engedélyt kérni, illetve bejelentést tenni. A Bányakapitányság tudomásul vette építtető kérelmében megjelenő ezen szándékát, egyben külön felhívja a figyelmet, hogy az ilyen módon engedélyezett létesítmény egyes jóváhagyott ütemeinek kivitelezésének megkezdéséért kizárólag az építtetőt terheli kockázat. A kérelem az eredeti eljárás megindító kérelem szerinti ütemezés I. ütemére, Ipoly folyó és országhatár keresztezése nyomvonalszakasz 0+000, ,6 szelvényszámok közötti szakaszának kialakítására szól. A kérelem elbírálása során a határozat rendelkező részében foglaltak szerint döntött a Bányakapitányság, az alábbi indokok alapján: I.Az építmény, az építtető és a tervező 1-3./ pontban leírtakat a rendelet 10. és 17. szabályozza. II. Feltételek, hatósági rendelkezések 1./ pontban adott előírás a rendelet 17. b) pontján alapul, figyelembe véve a 79/2005. GKM rendelet I. Fejezet 1. számú táblázat értékeit. 2./ pontban a munkakezdésre vonatkozó előírás a rendelet 33. (1) bek. alapján került előírásra, ahol a munkakezdés bejelentést a rendelet 6. melléklete szerinti adattartalommal kell jelenteni. A nyomáspróbára vonatkozó bejelentési előírás és határnap kitűzését az építésügyi hatósági hatáskörében az építésfelügyeleti hatáskörének gyakorlása végett írta elő a Bányakapitányság. 3./ pontban előírtakat a rendelet 11. (2) bekezdés alapján írta elő a Bányakapitányság. 4./ pontban foglaltak a rendelet 16. (2) pont előírásain alapulnak. 5./ pontban leírtakat a rendelet 33. (3) bekezdése alapján, 6./ pontban foglaltak a rendelet 20. (1) bekezdése és 21. alapján rendelte el a Bányakapitányság. Építtető megbízásában eljáró tervező általános építési engedélykérelmének IX. pontjában, az egyéb információk alpont alatt jelezte, hogy a magára az egész létesítményre 90 napos próbaüzemet kér, hivatkozva a munkavédelemről szóló évi XCIII. törvény 21. (5) bekezdésére úgy, hogy az erre vonatkozó végleges kérelmet az engedélyezési ütemezés szerinti utolsó szakaszra vonatkozó kérelmével terjeszti elő. 7./ pontban a Bányakapitányság a kiviteli tervdokumentáció műszaki előírásai tartalmi teljességének, a tervezői felelősségnek és az üzemeltetői ellenőrzésnek az önálló felelősségi köreit nem érintően, de fő szempontként a biztonság fokozása érdekében a leghangsúlyosabb feltételek és előírások kiemelése mellett a kivitelezés során betartandó, az építési tevékenységhez kapcsolódó egyéb előírások megtartására rendelkezik, valamint a rendelet 10. ba) pont szerinti tájékoztatási kötelezettségének tesz eleget. 8./ A kivitelezés során az érintett szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásai kerültek előírásra: melyek ügyiratszámai és azok indokolásai az alábbiak: Honvédelmi Minisztérium /2013.hho. - 12/24 -

13 Az OLAJTERV Zrt. P120111/663/136.K hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött MOL Nyrt. Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciója (Százhalombatta - Hont) tárgyában. A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi beruházás nyomvonala, illetve védőterülete több (Nagytarcsa 041/2, 051/1 hrsz, Pécel 344/6 hrsz, Isaszeg 0111/2, 0112/2, 0118/5, 0127/2 hrsz, Kistarcsa 0156 hrsz, Kerepes 0134/4 és 0134/5 hrsz) a Magyar Állam tulajdonában és a HM vagyonkezelésében lévő ingatlant érint, melyek korlátozásmentes használatát a beruházás megvalósítása során és azt követően is biztosítani kell. Tekintettel arra, hogy a fenti feltételek teljesülése esetén a beruházás megvalósulása a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolja, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Állásfoglalásom kialakítása során a két példányban optikai adathordozón benyújtott "Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukció" megnevezésű, P számú tervdokumentációt vizsgáltam, melynek egy eredeti példányát jóváhagyva megküldöm. Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló évi CXIII. törvény 1. (1), 21. (1) d), 36. (1) a), c)-e), 80. g) pontján alapszik. Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatal - LR/RK/NS/A/2161/2013. Az Olajterv Zrt. (1117 Budapest, Galvani utca 44.) kérte a Hatóság szakhatósági állásfoglalását a MOL Nyrt. - Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciója (Százhalombatta-Hont) engedélyezési eljárásban. A rendelkezésre álló tervdokumentációból megállapítottam, hogy a kérelemnek légiközlekedési biztonsági szempontból jogszabályi akadálya nincs. A szakhatósági eljárásért a légi közlekedéssel kapcsolatos hatósági eljárások díjairól szóló 3/2002. (VI.20.) GKM rendelet mellékletének 586. pontja szerinti Ft díjat az Ügyfél megfizette Szakhatósági állásfoglalásomat a bányászatról szóló évi XLVIII törvény végrehajtásáról szóló 267/2006 (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A (1) bek, 2. sz. mellékletének 7. pontja, valamint a 326/2010 (XII. 27.) Korm. rendelet alapján adtam meg Az önálló jogorvoslatot a Ket 44. (9) bekezdése alapján zártam ki, és e jogszabályi helyre hivatkozással adtam tájékoztatást a jogorvoslat lehetőségéről. Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság /10/2013. ált. A MOL Nyrt. - Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciója során a vezeték Hont közigazgatási területén, az Ipoly határfolyó felszíne alatt mintegy 10 méteres mélységben keresztezi a magyar-szlovák közös államhatárt az V. határszakaszon, magyar oldalon a V. 2/8 és a V. 2/10. határjelek között. A munkálatok az államhatár, illetve megjelölésére szolgáló határjelek felszíni sérelme nélkül elvégezhetőek. A fenti rekonstrukciónak a lehetőségét a évi CXIX. törvénnyel kihirdetett, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovák Köztársaság Kormánya között a közös államhatárt keresztező szénhidrogén szállító vezetékek építésével, üzemeltetésével, fenntartásával, rekonstrukciójával és üzemzavar-elhárításával kapcsolatos együttműködésről szóló Megállapodás 8. cikk (1) bekezdés b) pontja biztosítja. A MOL Nyrt. - Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciója során a vezeték tervezett nyomvonala metszi a magyar- szlovák közös államhatárt, így a létesítés engedélyezési eljárásában szükséges a megyei rendőr-főkapitányság szakhatósági hozzájárulása a 267/2006. (XII. 20.) számú Kormány rendelet 2. számú melléklet 12.) pontjában foglaltak (az államhatártól számított 100 m-en belül épülő létesítmény) alapján. - 13/24 -

14 Az előzetes szakhatósági állásfoglalás adott ügyben történő kiadására figyelemmel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény 44. (8) bekezdésére, az 53/2012. (III. 28.) kormányrendelet 7. (2) alapján lehetőség van. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL törvény 44. (8) bekezdése meghatározza, hogy az előzetes szakhatósági állásfoglalás eljárási díja illetékköteles. Az illetékről szóló évi XCIII. törvény 29. (1) bekezdése szerint az elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásért 3000 Ft. illetéket kell fizetni (általános tételű eljárási illeték). A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság a megkeresésben foglaltakat megvizsgálta és megállapította, hogy az adott ügyben hatáskörrel és illetékességgel bír, valamint azt, hogy az előzetes szakhatósági eljárásért fizetendő illetéket az előzetes szakhatósági eljárás kezdeményezésekor a kezdeményező megfizette. Az előzetes szakhatósági állásfoglalás kialakításakor hatóságom megállapította, hogy korábban már tervezői egyeztetői kérelem alapján az Országos Rendőr - Főkapitányság Rendészeti Főigazgatóság Határrendészeti Főosztály Határképviseleti Osztály arról tájékoztatta a 29000/ /2012.ált. számú átiratában a kérelmezőt, hogy az Államhatár Felmérésének és Megjelölésének Magyar - Szlovák Közös Bizottsága között a 26. ülésszakán foglalkozott a kérdéssel és jóváhagyta a beruházás terveit. A hatóságom az előzetes szakhatósági állásfoglalását a fentiek figyelembevételével az alábbi a megkereső által a rendelkezésre bocsátott tervdokumentációk alapján alakította ki: - tervdokumentáció megnevezése: P MOL Nyrt. - Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciója IK Ipoly folyó és országhatár keresztezés I.kötet:Nyomvonaltervezés 1. füzet: Nyomvonali tervek IV. kötet: Munka, tűz- és környezetvédelem 1. füzet: MTK terv A MOL Nyrt. - Barátság I. kőolajvezeték kiváltó rekonstrukciója nincs hatással a magyar - szlovák államhatár vonalára és előre láthatólag nem érinti az államhatár megjelölését sem. A létesítési tevékenység a határrend fenntartásával, a határrend-sértések és határesemények megelőzésével, kivizsgálásával kapcsolatos és egyéb határrendészeti feladatokra várhatóan nem lesz hatással, azt nem fogja zavarni. Hatóságom előzetes szakhatósági állásfoglalásában jóváhagyja a beruházás terveit, azzal, hogy az államhatár vonalát jelölő határjelek a kivitelezés során nem sérülhetnek meg. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Tisztiorvosi Hivatal KEF /2013. Az Olajterv Zrt. kérelmet nyújtott be a Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez (a továbbiakban: NSzSz), melyben a Barátság I. kőolajvezeték rekonstrukciója kapcsán kért előzetes szakhatósági állásfoglalást a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. számú mellékletében meghatározott szakkérdés tekintetében. Az NSzSz hatáskörének hiányát állapította meg, és az ügyet átette az Országos Tisztiorvosi Hivatalhoz. A Rendelet 2. számú mellékletének 2. pontja szerint a bevonás és közreműködés feltétele, hogy az eljárás gyógyhelyet, ásvány-, gyógyvíz és gyógyiszap lelőhelyet érint, és a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges."a megküldött dokumentáció áttanulmányozása után megállapítottam, hogy a - 14/24 -

15 rekonstrukció természetes gyógytényezőt nem érint, ezért szakhatósági állásfoglalás kiadására nem rendelkezem hatáskörrel. A közigazgatási halósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) szerint: 44 (8) Ha törvény vagy kormányrendelet azt lehetővé leszi, az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt - a szakhatósági eljárásért fizetendő illeték vagy díj megfizetése mellett benyújtott kérelmére a szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával - az ügyfél meghatározolt joga érvényesítésére irányuló eljárásban, töményben vagy kormányrendeletben meghatározott időpontig felhasználható - előzetes szakhatósági állásfoglalást (a továbbiakban: előzetes szakhatósági hozzájárulás) ad ki. A hatóság a kérelemhez benyújtott előzetes szakhatósági hozzájárulást szakhatósági állásfoglalásként használja fel azzal, hogy a 44. (7) bekezdése nem alkalmazható. " 45/A. (2) A szakhatóság a megkeresés megérkezését követően haladéktalanul ellenőrzi, hogy van-e hatásköre és illetékessége az ügy elbírálására. (3) Ha a szakhatóság megállapítja hatásköre hiányát, erről a megkeresés megérkezésétől számított nyolc napon belül tájékoztatja a hatóságot, és megszünteti a szakhatósági eljárást." Fentiekre tekintettel a Ket. 45/A. (3) bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A szakhatóság végzése elleni jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 44. (9) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást. Közép-Duna-Völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTF: /2014. Kérelmező meghatalmazásából eljáró OLAJTERV Fővállalkozó és Tervező Zrt. (1117 Budapest, Galvani u. 44.; a továbbiakban: Tervező) a Barátság I. kőolajvezeték Ipoly keresztezése - Hont szakaszoló állomás közötti vezetékszakasz rekonstrukciója tárgyában kérte a Felügyelőség előzetes szakhatósági állásfoglalását. Ha törvény, vagy kormányrendelet azt lehetővé teszi, az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóság a szakhatósági állásfoglalásra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával az ügyfél meghatározott joga érvényesítésére irányuló eljárásban, törvényben, vagy kormányrendeletben meghatározott időpontig felhasználható - előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki. A kérelmezett vezetékszakasz rekonstrukciójára vonatkozóan Tervező a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet] 3. (1) bekezdés a) pontja szerinti előzetes vizsgálati eljárás lefolytatására irányuló kérelmet nyújtott be a Felügyelőségre. A létesítmény a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 95. pontja - Gáz-, kőolaj-, kőolajtermék-, vegyi anyag- vagy geológiai tárolásra szánt széndioxid áramokat szállító vezeték (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) méretmegkötés nélkül" - alá tartozó tevékenység. Az előzetes vizsgálati eljárást lezáró KTF: /2014. számú határozatában a Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenységnek jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. Fenti határozat április 3. napján jogerőre emelkedett. A kérelmet, valamint a csatolt engedélyezési dokumentációt átvizsgáltam és az alábbiakat állapítottam meg: A kiváltó rekonstrukció a meglévő DN400 vezeték biztonsági övezetében (vezeték tengelyétől m) az arra alapított és bejegyzett bányaszolgalmi jogi sávon belül fog megvalósulni, ettől eltérés csak akkor mutatkozik, ha ezt rendkívüli és különleges ok indokolja. - 15/24 -

16 Az 1026 m hosszúságú szakaszból 387 m nyílt árkos technológiával, 639 m vízszintes irányított fúrással készül. A kiváltó cső élőre kötését és beüzemelését követően a meglévő DN400 vezeték csőgörényezés után betonnal ledugózásra kerül és a helyén marad. A Barátság I. kőolajvezeték az érintett szakaszon a Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítéséről szóló 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet [a továbbiakban: 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet] alapján, országos jelentőségű védett természeti területet érint. A vezeték rekonstrukció egy rövid szakaszon ex lege védett lápot is keresztez. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. (2) bekezdése szerint: e törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek [24. (1) bekezdés] minősülnek. " A vezeték rekonstrukció által érintett ingatlanok egy része az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet és az európai közösségi jelentőségé természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelettel kihirdetett Natura 2000 hálózathoz tartozó, HUDI10008 területjellel nyilvántartott, Ipoly-völgy megnevezésű, különleges madárvédelmi terület, valamint a HUDI20026 területjellel nyilvántartott, Ipoly-völgye megnevezésű jóváhagyott kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület részét képezik. A benyújtott dokumentáció szerint az Ipoly folyó keresztezése irányított fúrással (feltárás nélküli keresztezés) történik. A fúrás, végpontjainak megválasztása során figyelembe vették a Natura 2000 területek elhelyezkedését, így a fúrás végpontja, és a nyíltárkos technológiával történő vezetékfektetéssel érintett szakasz Ipoly-völgye megnevezésű, jóváhagyott kiemelt jelentőségű természet megőrzési területen kívül helyezkedik el. A Hont szakaszoló állomás és a fúrási végpont közötti szakasz a Duna-Ipoly Nemzeti Park és az Ipoly-völgy megnevezésű, különleges madárvédelmi terület részét képező földrészleteket érint, mintegy 387 m hosszú szakaszon. A nyíltárkos technológiával érintett területek teljes egészében szántó művelési ágú mezőgazdasági területeket érintenek, melyek természetvédelmi értéke nem jelentős. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. (1) bekezdése szerint a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhely típusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdése értelmében olyan terv vagy beruházás elfogadása, illetőleg engedélyezése előtt, amely nem szolgálja közvetlenül valamely Natura 2000 terület természetvédelmi kezelését vagy ahhoz nem feltétlenül szükséges, azonban valamely Natura 2000 területre akár önmagában, akár más tervvel vagy beruházással együtt hatással lehet, a terv kidolgozójának, illetőleg a beruházást engedélyező hatóságnak - a tervvel, illetve beruházással érintett terület kiterjedésére, az érintett területnek a Natura 2000 területhez viszonyított elhelyezkedésére, valamint a Natura 2000 területen előforduló élővilágra vonatkozó adatokra figyelemmel - vizsgálnia kell a terv, illetve beruházás által várhatóan a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhely típusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. (2) bekezdése alapján amennyiben az (1) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a tervnek, illetve beruházásnak jelentős hatása lehet, hatásbecslést kell végezni. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. (3) bekezdése szerint a terv kidolgozója, illetve a beruházó a 14. számú mellékletnek megfelelően hatásbecslési dokumentációt készít, amely alapján a hatásbecslést a felügyelőség végzi. A hatásbecslési dokumentációt a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján a természetvédelem szakterület megfelelő részterületén szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő is elkészítheti. - 16/24 -