40/2002. (III. 21). Korm. rendelet

Átírás

1 40/2002. (III. 21). Korm. rendelet a sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárások szabályairól Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. -a (1) bekezdésének m) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: 1. * E rendeletet a honvédelmi és katonai célú építmények építésügyi hatósági eljárásaiban, valamint a honvédelmi és katonai célú ingatlanokat érintő telekalakítási eljárásokban (a továbbiakban: eljárás) kell alkalmazni. 2. E rendelet alkalmazásában: 1. Honvédelmi és katonai célú építmény, építményrész, építményegyüttes, ideértve az ezekhez az ingatlanokhoz közvetlenül tartozó nyomvonal jellegű építményeket is (a továbbiakban együtt: építmény): az az építmény, amely sajátos honvédelmi vagy katonai rendeltetésére tekintettel - beleértve a nemzetközi katonai szerződésekből eredő kötelezettséget is - honvédségi szolgálati viszonyon kívüli használata korlátozott, kivéve, ha az kizárólag sport-, üdülés-, lakás-, kulturális, művelődési, oktatási, igazgatási célra szolgál, vagy abban szociális, illetve egészségügyi tevékenységet végeznek. 2. Építtető: a honvédelmi miniszter által építtetői feladatra feljogosított szervezet. 3. * Honvédelmi és katonai célú ingatlan: az ingatlan-nyilvántartás szerint a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében álló földrészlet. 3. (1) * A Kormány a katonai építésügyi hatósági jogkör gyakorlójaként, országos illetékességgel a) első fokon a Honvédelmi Minisztérium Központi Ellenőrzési és i Hivatal vezetőjét, b) másodfokon a honvédelemért felelős minisztert (a továbbiakban együtt: katonai építésügyi hatóság) jelöli ki. (2) A katonai építésügyi hatóság hatósági jogkörének gyakorlása során csak a jogszabályoknak van alárendelve, a hatósági ügyekben hozandó döntésében nem utasítható. 4. (1) * A Kormány a katonai építésügyi hatóság eljárásában az 1. számú mellékletben meghatározott hatóságokat - az ott meghatározott feltételek fennállása esetén, az ott meghatározott szakkérdés elbírálása tekintetében - szakhatóságként jelöli ki. (2) * Az eljárásban hozott határozatot az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal is közölni kell. (3) Az eljárásban csak olyan személyek vehetnek részt, akiknél a nemzetbiztonsági ellenőrzés megtörtént. E rendelkezés vonatkozik a szakhatósági eljárásban részt vevő személyekre is. (4) * A szakhatósági közreműködés során a minősített dokumentáció védelméhez szükséges fizikai biztonsági feltételek hiányában a minősített dokumentumok feldolgozása a katonai építésügyi hatóság hivatalos helyiségében történik. 5. * Az eljárásban a munka-, tűzvédelmi, a közegészségügyi, valamint járványügyi szakkérdések vonatkozásában a honvédelmi miniszter által az erre a célra létrehozott hatóságok a külön jogszabályban meghatározott jogkörükben járnak el. 6. (1) A katonai építésügyi hatósági engedélyek (a továbbiakban: engedélyek) fajtái: a) elvi építési engedély, b) építési engedély, c) bontási engedély, d) fennmaradási engedély, e) * f) használatbavételi engedély, g) telekalakítási engedély. (2) * 7. (1) * Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet az első fokú katonai építésügyi hatóság részére a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal - az első fokú katonai építésügyi hatóság által rendszeresített formanyomtatványon -, egy példányban kell előterjeszteni. (2) Az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell: a) az építtető építési jogosultságára vonatkozó nyilatkozatát 1 példányban, b) * a tervezett építési munka külön jogszabályban meghatározott tartalmú építészeti-műszaki tervdokumentációját 2 példányban, illetőleg az érintett szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban, c) * tervezői nyilatkozatot egy példányban,

2 d) * az érintett és illetékességgel rendelkező víz- és csatornázási mű, gázmű, távhőellátó szerv, áramszolgáltató szerv, távközlési szolgáltató és a villamosmű üzemben tartója nyilatkozatát egy példányban arra vonatkozóan, hogy az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges kapacitású közmű-, illetve energiaellátás az építési engedélyezéskor rendelkezésre áll, illetve a használatbavételi engedély megkéréséig biztosítható, e) környezeti hatásvizsgálat-köteles építmény és tevékenység esetén a környezetvédelmi engedélyt, f) * új veszélyes katonai objektum építményei építésére vonatkozó kérelem esetében a veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalmú biztonsági dokumentációt. 8. * A szakhatósági hozzájárulás megadásáról az eljárásba bevont minden szakhatóság tizenöt napon belül dönt. 9. Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. 1. számú melléklet a 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelethez * A sajátos építményfajták körébe tartozó honvédelmi és katonai célú építményekre vonatkozó építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok Bevonás és közreműködés feltétele Szakkérdés Első fokú eljárásban Másodfokú eljárásban 1. Ha az eljárás az építmény közúti kapcsolatát biztosító vagy belső útra, vagy ezek műtárgyára vonatkozik. A honvédelmi és katonai célú építmény vagy terület elhelyezkedése, közvetlen megközelítése, és belső közlekedési hálózatának kialakítása közlekedésbiztonsági követelményei kérdésében. Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Központja Ha az eljárás honvédségi használatú vasúti építményekre vonatkozik, ideértve a vasúti pályát és tartozékait, valamint a vasúti üzemi építményeket is. A honvédelmi vagy katonai célú építmény vagy terület elhelyezkedése, közvetlen megközelítése és belső közlekedési hálózatának kialakítása a vasúti közlekedésbiztonság jogszabályi követelményeinek megfelel-e. Bontás kivételével, ha az eljárás a) a vízi utak medrétől, és a kikötők, átkelések, parti és vízterületétől 50 méternél kisebb távolságban épülő tűz, és 100 méternél kisebb távolságban épülő robbanásveszélyes anyagok gyártását, tárolását, forgalmazását szolgáló, b) az 50 méternél kisebb távolságban épülő hajózási parti A létesülő építmény nem korlátozza-e indokolatlanul vagy indokolatlan mértékben a polgári célú vízi közlekedést, illetve hajózási létesítmények működését.

3 jelzések láthatóságát befolyásoló, c) jelentős fénykibocsátású, d) a hajók part mellé kikötését, és a partra történő kijárását korlátozó építményre vonatkozik. 2. Bontás kivételével, az építmény magyarországi repülőtértől, fel- és leszállóhelytől, rádiónavigációs ponttól számított 4 kilométeren belüli létesítése, 60 méternél magasabb építmény létesítése, 20 méternél magasabb építmény magyarországi repülőtértől, fel- és leszállóhelytől, rádiónavigációs ponttól számított 10 kilométeren belüli létesítése esetén. Az építmény elhelyezkedésének, magasságának, jellegének közvetlen és közvetett hatása a légiközlekedésre, a földi Légügyi telepítésű berendezések Hivatala működésére és a légiközlekedés biztonságára. Központja 3. Az államhatártól számított 100 méteren - lőtér esetén 10 kilométeren - belül megvalósuló építmény esetén. A határrend fenntartásához, a határrendsértések és határesemények megelőzéséhez szükséges feltételek meghatározása kérdésében. Országos Rendőrfőkapitányság rendészetért felelős miniszter 4. Ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi és egységes környezethasználati engedély nem szükséges. A tevékenység zajvédelmi hatásterületének megállapítása, az épületnek az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra gyakorolt hatásának vizsgálata, a technológiából származó környezetterhelések kockázatának hulladékgazdálkodási előírások alapján történő megítélése, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy Közép-Tiszavidéki Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség a) az adott tevékenység megfelel-e az elérhető legjobb technika

4 alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak, valamint a védelmi övezet kijelölési szabályainak, b) az engedélyezési tervdokumentáció, illetve a létesítmény zajkibocsátása a tervdokumentációban foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek, c) a tevékenység a felszín alatti vizek, az ivóvízbázis védelmére vonatkozó követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelele, d) az építmény vagy tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, e) az építés során keletkező hulladékok besorolása, a bontás során keletkező hulladék mennyisége és besorolása, az építmények kialakítása megfelel-e a hulladékgazdálkodási követelményeknek 5. Ha az építményt régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő módon valósítják meg. Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelele. fővárosi és megyei kulturális örökségvédelmi irodája Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 6. Az eljárás a bányászati vagy gázipari létesítmények biztonsági Annak elbírálása kérdésében, hogy a) a bányászati vagy övezetében történő építést, gázipari létesítmények a bányatelken, a biztonsági övezetében bányakapitányság Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

5 bányatelekkel nem rendelkező felhagyott bányával, meddőhányóval, célkitermelő hellyel, bányászati tevékenységgel érintett egyéb területen, illetve a 300 m 2 -nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségekkel érintett területen történő építést, nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhelyen, bányatelken történő építést érint, illetve az építés során ásványi nyersanyagot termelnek ki. történő építés, b) a bányatelken, a bányatelekkel nem rendelkező felhagyott bányával, meddőhányóval, célkitermelő hellyel, bányászati tevékenységgel érintett egyéb területen ill. a 300 m 2 -nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított föld alatti térségekkel érintett területen való építés, c) a nyilvántartott ásványi nyersanyag lelőhelyen, bányatelken történő építés a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett műszaki biztonsági szempontból engedélyezhetőek-e. Továbbá az építés során kitermelt ásványi nyersanyag használatának, értékesítésének, hasznosításának feltételei, a fizetendő bányajáradék mértéke meghatározása, az építmény építésföldtani megalapozottságának megítélése kérdésében. A földtani veszélyeztetettség vizsgálata figyelemmel a vízzáró rétegre, a felszínen folyásra alkalmas képződmények meglétére, tektonikai jelenségekre (vetők, csúszásra alkalmas felületek), védelemre érdemes földtani képződmény meglétére, felszínmozgás veszélyeztetésének vizsgálata. 7. Az eljárás hatósági felügyelet alá tartozó nyomástartó berendezést, A sajátos építményfajtára vonatkozó műszaki biztonsági fővárosi és megyei Magyar Kereskedelmi Engedélyezési

6 hatósági felügyelet alá tartozó éghető vagy veszélyes folyadék tartályt, hatósági felügyelet alá tartozó ipari vagy mezőgazdasági gázfogyasztó készüléket, legalább 50 kva beépített összteljesítményű, 0,4 kv vagy nagyobb feszültségű villamos berendezést, rendszert érint. követelményeknek való megfelelés. mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága Hivatal központi szerve A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben lehatárolt, kiemelt fontosságú, meglévő honvédelmi terület övezetével érintett települések esetén. a) Az erdőterületen megvalósuló vagy a megvalósítás során erdőterületre, az erdő talajára, vízháztartására vagy mikroklímájára hatást gyakorló módon megvalósuló létesítmény esetében, elvi építési, használatbavételi és bontási engedélyezési eljárás kivételével. A területrendezési tervvel és helyi építési szabályzattal, ennek hiányában az országos településrendezési követelményekkel való összhang. a) Annak az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény szerinti elbírálása, hogy az építmény vagy tevékenység az erdőterületre, az erdő talajára, vízháztartására vagy mikroklímájára gyakorolt hatása alapján engedélyezhető-e, és ha igen, milyen feltételekkel. Az építési tevékenység helye szerint település, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzője. a) megyei erdészeti igazgatósága illetékes állami főépítész Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal b) Ha az eljárás termőföld igénybevételével megvalósuló létesítmény esetén, elvi építési, b) Termőföld minőségi használatbavételi és bontási védelme. engedélyezési eljárás kivételével. b) megyei növény- és talajvédelmi igazgatósága c) Állattartó létesítmények és technológiák esetén a bontási eljárás kivételével. c) Az állategészségügyi előírások érvényesítése. c) megyei élelmiszerláncbiztonsági és állategészségügyi igazgatósága

7 2. számú melléklet a 40/2002. (III. 21.) Korm. rendelethez * Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem adattartalma 1. Az építtető adatai: megnevezése, címe, a kapcsolattartó neve és elérhetősége. 2. A kérelemmel érintett építmény adatai: megnevezése, rendeltetése és azonosítója. 3. Az építési helyszín adatai: címe, helyrajzi száma. 4. A használó (katonai) szervezet adatai: megnevezése, címe, kapcsolattartó neve és elérhetősége. 5. A kérelmezett engedély fajtája. 6. A kérelem tárgya és annak rövid leírása. 7. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági határozatok megnevezése, száma, kelte, jogerőre emelkedésének napja. 8. A közreműködő tervező vagy tervezők neve, címe, jogosultsága. 9. A benyújtott mellékletek felsorolása és mennyisége. 10. Az építtető kérelme. 11. Keltezés, az építtető cégszerű aláírása.