Összefoglaló a Lisszaboni Szerződés által előidézett változásokról az Európai Unió működésében
|
|
- Karola Szabóné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Összefoglaló a Lisszaboni Szerződés által előidézett változásokról az Európai Unió működésében A főbb érintett területek: Intézményi reform Demokratikusabb működés Emberi és kisebbségi jogok Esélyegyenlőség a fogyatékkal élőknek Az európai polgárok biztonsága és szabadságai Gazdaságpolitika Munkavállalás és szociális ügyek Uniós költségvetés Regionális politika Mezőgazdaság és nemzetközi kereskedelem Energiapolitika Környezetvédelem Külpolitika Egyházakkal folytatott párbeszéd Sport Az Európai Parlament Magyar Néppárti Delegációja Strasbourg, november 25.
2 Intézményi reform A Lisszaboni Szerződés hivatott számos területen az euroszkeptikusok által oly sokszor számon kért demokratikus deficitet kompenzálni: a szerződés egyszerűsíti a közösségi döntéshozatalt, hatékonyabbá teszi az intézményeket, jogi személyiséggel látja el az Európai Uniót, több új intézményt vezet be és jelentősen módosítja az unió intézményeinek működését. A szerződés megerősíti az európai demokráciát és közösségi módszert, mégpedig azzal, hogy több kompetenciát ad át az Európai Parlamentnek, növekszik általa az Európai Parlament jelentősége, így lényegesen bővülnek az ún. rendes jogalkotási eljárás (korábbi nevén: együttdöntés) útján gyakorolt hatáskörök: a szerződés hatálybalépésétől az Európai Parlament azonnal valóságos törvényhozó szervvé válik. Fontos, hogy bár a es ciklushoz képest kettővel kevesebb képviselőnk van, de érvényesül majd az egyenlő elbánás elve a tagállamok között, így a hasonló lakossággal rendelkező országoknak azonos számú képviselőjük lesz az Európai Parlamentben. A Lisszaboni Szerződés által a nemzeti parlamentek szerepe is megnő az európai ügyekben. Bár a nemzeti parlamentek nem vétózhatják meg közvetlenül az európai uniós jogalkotást, ellenvéleményüket fokozottan figyelembe kell venniük majd az uniós jogalkotóknak. A szerződés további intézményi reformjai dióhéjban: A tagállamok képviselőit magában foglaló Tanácsban bevezetik az ún. kettős többség elvét: egy javaslat akkor megy át, ha a tagállamok 55 százaléka és az uniós népesség 65 százaléka támogatja. (Az új rendszer, kibúvókkal, november 1-jén lép hatályba). Az állam- és kormányfőket magába foglaló Európai Tanács legalább 2 és fél éves időtartamra állandó elnököt kap, aminek révén a döntéshozatal hatékonysága növekszik. Az EU-Tanácsban miniszteri szaktanácsok maradnak, amelyek élén 18 hónapon át három ország gyakorol csoportos elnökséget oly módon, hogy minden területen fél éven át egyikük látja el az elnökségi teendőket. Magyarországra 2011 első félévében kerül sor. Az Európai Bizottságban egyelőre marad az "1 ország 1 biztos" elv, ez 2014 után változhat. Mostantól a szerződésben szabályozzák a csatlakozás és a kilépés körülményeit. Demokratikusabb működés Az EK-Szerződés értelmében eddig is minden európai polgár joga volt, hogy bármikor akár a saját nevében, akár másokkal együtt petíciót nyújtson be az Európai Parlamenthez az Európai Unió tevékenységi körébe tartozó, és a nevezett személyeket közvetlenül érintő tárgyban. A Lisszaboni Szerződés új kezdeményezési joggal ruházza fel az európai polgárokat. A részvételi demokráciáról szóló rendelkezés értelmében amennyiben több tagország állampolgárai közül egy millióan indokoltnak tartják, kezdeményezhetik, hogy az Európai Bizottság terjesszen elő megfelelő javaslatot azokban az ügyekben, amelyekben a polgárok megítélése szerint a Lisszaboni Szerződés végrehajtásához uniós jogi aktus elfogadására van szükség. A kezdeményezési jog intézményesítése az Európai Unió demokratikus deficitjének csökkentéséhez járulhat hozzá, hiszen a polgárok könnyen és szervezetten juttathatják érvényre elképzeléseiket. Emberi és kisebbségi jogok A Lisszaboni Szerződés elismeri az Alapjogi Chartában foglalt jogokat, szabadságokat és elveket, és azt kötelező erőre emeli, így az bekerül az EU joganyagába. Az LSZ tehát már
3 úgy hivatkozik az alapjogi chartára, mint az Unió jogilag kötelező erejű garanciáinak, illetve azoknak a jogoknak a gyűjteményére, melyekkel az EU megítélése szerint valamennyi európai polgárnak rendelkeznie kell. (A charta hat fejezete a következő kérdésekkel foglalkozik: az egyének emberi méltósággal kapcsolatos jogai; szabadságok, egyenlőség, szolidaritás, a polgárok jogai és igazságszolgáltatás.) A charta kötelező erőre emelése egyfelől azt jelenti, hogy az Unió intézményeinek jogszabályok javaslásakor tiszteletben kell tartaniuk a chartában rögzített jogokat, másfelől pedig a tagállamoknak is eleget kell tenniük e kötelezettségnek az uniós jogszabályok végrehajtása során. A chartában megfogalmazott rendelkezések megfelelő alkalmazását a Bíróság felügyeli. A charta Lisszaboni Szerződésbe történő beépítése nem módosítja az Unió hatáskörét, viszont megerősített jogokat és további szabadságokat biztosít a polgárok számára. Ez Magyarországnak mind a határon túli magyarok, mind a magyarországi kisebbségek így pl. a legnagyobb lélekszámú etnikai közösség, a magyar cigányság szempontjából is különösen fontos, hiszen a Charta 21. cikke kötelező erővel kimondja a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek diszkriminációjának tilalmát. Jogi normává válnak a koppenhágai kritériumoknak a kisebbségi jogok tiszteletben tartására vonatkozó passzusai. Ezt a tagjelölt államoknak fokozottan figyelembe kell venniük. Esélyegyenlőség a fogyatékkal élőknek Magyarországon közel rokkantsági ellátásban, nyugdíjban részesülő személy van, akik eddig nem voltak a társadalom jogilag teljes értékű tagjai. Senkit nem lehet még akár közvetetten is hátrányosan megkülönböztetni, mert fogyatékossággal élő családtagja, vagy fogyatékos gyermeke van, különösen Magyarországon nem, ahol a fogyatékos gyermekeket jellemzően az egyedülálló anyák nevelik, akik nagyobb védelmet érdemelnének. Ezentúl a biztosítók nem tagadhatják meg egy biztosítás megkötését, mert valaki - akár tudtán kívüli is - genetikai betegségben szenved. A charta kimondja a fajnemesítés azaz a múlt századi totalitárius rendszerek népszerű ideológiájának, az eugenika tilalmát és az alapvető keresztény értékek mellett áll ki, így az élet és az emberi méltóság védelme mellett. Az európai polgárok biztonsága és szabadságai A szabadság, a biztonság és a jogérvényesülés vonatkozásában így pl. az európai uniós polgárság, a személyek szabad mozgása, a menekültügy és a bevándorlás politika, a vízumpolitika, valamint az EU külső határainak kezelésén túl a terrorizmus elleni küzdelem és a bűnözés elleni fellépés esetében is a Lisszaboni Szerződés megkönnyíti az európai szintű fellépést azáltal, hogy szinte minden esetben az ún. közösségi módszert alkalmazza majd. Ennek lényege, hogy a döntéshozatal során az Európai Bizottság által kidolgozott javaslatok elfogadása minősített többséggel történik. A folyamatban a korábbinál nagyobb szerep jut majd az Európai Parlamentnek, a tagállamok parlamentjeinek révén pedig szorosabbá válik a demokratikus ellenőrzés. A döntéshozatalt a Bíróság fogja felügyelni. Gazdaságpolitika Erősíti a gazdaságpolitikai koordinációt a rendes jogalkotási eljárás új területekre való kiterjesztése (pl. többoldalú felügyeleti eljárás). Az ún. Eurócsoport intézményesítése a tagállamok gazdasági, pénzügyi és költségvetési politikáinak erőteljesebb koordinációját szolgálja. (Eurócsoport: Az Eurózóna tagállamai gazdasági és pénzügyminisztereinek eddigi informális havi találkozói.) A Lisszaboni Szerződés jogot ad a Bizottságnak vélemény adására azon tagállamokkal kapcsolatban, amelyeknek túlzott költségvetési hiányuk van. A szankcionálási eljárást a
4 Tanács fogadja el a Bizottság javaslata alapján (eddig csak ajánlás volt). Munkavállalás és szociális ügyek A Lisszaboni Szerződéssel már nincs többé jogalap és kifogás a tagországok munkavállalóinak megkülönböztetésére az EU-n belül. Az uniós polgárokat az Unió bármely tagállamában megilleti a szabad álláskeresés, munkavállalás, letelepedés és szolgáltatásnyújtás joga. A Lisszaboni Szerződés értelmében az Európai Uniónak a jogalkotás során minden egyes esetben figyelembe kell vennie azon követelményeket, amelyek a foglalkoztatás magas szintjének, valamint a megfelelő szociális védelem biztosításához, a szociális kirekesztés elleni harchoz, a magas szintű oktatáshoz és képzéshez, továbbá az emberek egészségének védelméhez kapcsolódnak. A Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével erősödik a szociális partnerek szerepe az uniós döntéshozatal során. Ezentúl mindenkinek joga van az egészségét, biztonságát és ami a legfontosabb: méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez is. Senkit sem lehet elbocsátani, ha gyermeket vállal és különösen azokat nem, akik mesterséges megtermékenyítési eljárásban (lombik-programban) vesznek részt, és mindkét szülőt megilleti a védelem joga, mert minden elvesztegetett lehetőség a jövőnket veszélyezteti! Uniós költségvetés Változik a költségvetési eljárásra vonatkozó összes szabályozás. A több éves pénzügyi keretterv ezentúl kötelező lesz, eddig önkéntes megállapodás volt. A Tanács készíti el, de a Parlamentnek hozzá kell járulnia. Időtartama legalább öt év. Ennek elmúltával megújítandó, ha az új tervet nem fogadják el, a korábbi marad érvényben a technikailag (infláció, gazdasági növekedés) kiigazított keretszámokkal. Az éves költségvetési eljárás egyszerűsödik. Mindkét költségvetési hatóság (Tanács, Európai Parlament) egy olvasatban módosíthatja az Európai Bizottság költségvetési tervezetét. E két módosítássorozat alapján egy különleges egyeztető bizottság, amely az Európai Parlament és a Tanács egyenlő számú képviselőjéből áll, közös álláspontot alakít ki. Ezt mind a Tanácsnak, mind az Európai Parlament plenáris ülésének meg kell erősítenie. Amennyiben a Tanács elutasítja a közös álláspontot, akkor az EP-nek lehetősége van saját korábbi olvasatában megszavazott módosítóit még egyszer megszavazni. Négyötödös többséggel a Parlament maga dönt a költségvetésről. Ez a döntési jog ezentúl a mezőgazdasággal kapcsolatos kiadásokra is kiterjed. Regionális politika A Lisszaboni Szerződés egyik legjelentősebb eleme a regionális politika szempontjából, hogy bevezeti, és az EU egyik célkitűzésévé teszi, a területi kohézió fogalmát, az Unió és a tagállamok közös felelőssége alá helyezve azt. Az új fogalom konkrét tartalma még nem tisztázott, ugyanakkor érdemi elmozdulást jelent egy új típusú felzárkóztatás-politika kialakítása felé. Magyar szempontból különösen fontos, hogy ezentúl az Európai Parlament is a Tanáccsal egyenrangú döntéshozó lesz a hátrányos térségeket felzárkóztató Strukturális Alapok szabályozása terén. Az Alapjogi Chartában elismerésre kerül a tagállamok nemzeti identitása és központi, regionális és helyi közhatalmi szervezete, emellett a szerződés leszögezi, hogy a szubszidiaritás elvének alkalmazása a helyi és a regionális hatóságok esetében is szükséges. Ez a két lépés a gyakorlatban a regionális és helyi kormányzás megerősítését jelenti.
5 Mezőgazdaság és nemzetközi kereskedelem A Lisszaboni Szerződés kiterjeszti az együttdöntési eljárást a mezőgazdaságra, azaz az Európai Parlament társjogalkotóvá válik. Ez magyar szempontból igen fontos fejlemény, mert az Európai Parlamentben az utóbbi öt évben mindig kedvezőbb eredményt tudtunk elérni a magyar gazdák szempontjából, mint a kormány a Tanácsban. Örvendetes, hogy a közös kereskedelempolitika területén is nő az Európai Parlament szerepe. Az EU-n kívüli országokkal folytatott két- vagy többoldalú kereskedelmi megállapodásokról a Tanács felhatalmazása alapján továbbra is a Bizottság tárgyal, de az Európai Parlamentet folyamatosan tájékoztatnia kell. Energiapolitika A Lisszaboni Szerződés az első alapszerződés, amely külön cikkben tér ki az energiapolitika szerepére. Az említett szövegrész nem fektet le új eljárásokat, de a téma beemelése jól érzékelteti a kérdés felértékelődő szerepét. Magyar szempontból kiemelt fontossággal bír, hogy a szerződés energiapolitikára vonatkozó része beemeli a szolidaritás elvét, mint amely erősítheti az európai ellátásbiztonságot. Ezzel összefüggésben a regionális energiahálózatok közötti összeköttetések fejlesztése hangsúlyos célkitűzésként jelenik meg a szövegben. Mindez azért jelentős fejlemény, mert a szolidaritási eljárások megerősítése a szükséges beruházások megindításával karöltve tompíthatja a jövőbeni ellátászavarok negatív következményeit. Környezetvédelem A Lisszaboni Szerződés újdonsága, hogy a környezet minőségének megőrzése és védelme mellett annak javítását is hangsúlyozza. Ennek következménye a környezetkárosítás mértékének fokozottabb visszaszorítása, ami vonatkozik az üvegház hatású gázok kibocsátásának, a levegő egyéb típusú szennyezésének és a szén alapú üzemanyag kitermelésének csökkentésére. A Lisszaboni Szerződés következtében a magas fokú környezetvédelemhez való jog az európai uniós polgárok alapjogának minősül. A Lisszaboni Szerződés további újdonsága az éghajlatváltozás fogalmának beemelése az Európai Unióról szóló Szerződésbe, rámutatva ezzel a jelenség kiemelkedő fontosságára tagállami és közösségi szinten egyaránt. Külpolitika A Lisszaboni Szerződésnek köszönhetően Európa egységesebben tud megnyilatkozni, továbbá hatékonyabban léphet fel globális szereplőként az európai külpolitikai eszközök egybekapcsolása révén. A szerződés Európa gazdasági, humanitárius, politikai és diplomáciai képességeire alapozva elősegítheti az európai érdekek és értékek globális érvényesülését, ugyanakkor tiszteletben tartja a tagállamok egyedi külpolitikai érdekeit. (Ashton jelölésével úgy tűnik, a tagállami irányítás markáns marad.) Főbb változások: A külügyi és biztonságpolitikai főképviselői tisztség révén az EU külső fellépése hatásosabbá, következetesebbé és hangsúlyosabbá válik. A főképviselő alelnöki tisztséget tölt majd be az Európai Bizottságban, a "kétkalapos" főképviselő közel 7000 diplomatát irányít majd. A szerződés létrehozza az európai külügyi szolgálatot, amely támogatást és segítséget fog biztosítani a főképviselő részére. Ezen intézmény felállítása körüli viták hangsúlyosak lesznek az elkövetkezendő időszakban. Az Európai Parlament a külügyi szolgálat költségvetését ellenőrzi, illetve a folyamatos transzparenciát
6 biztosítja. Mivel a szerződés önálló jogi személyiséggel ruházza fel, az Európai Unió nagyobb súllyal tud fellépni a tárgyalások során, hatékonyabban szerepel majd a nemzetközi színtéren, és a vele kialakítható partnerség lehetősége is kézenfekvőbbé válik az Unión kívüli országok és a nemzetközi szervezetek számára. Az európai biztonság- és védelempolitika fejlődése nem bontja el a jelenlegi különleges döntéshozatali rendszert, viszont lehetővé teszi, hogy megerősített együttműködés jöjjön létre kisebb, csupán néhány tagállamot számláló csoportok tagjai között. A Lisszaboni Szerződés nem teremti meg az egységes európai hadsereget. Egyházakkal folytatott párbeszéd A Lisszaboni Szerződés az Unió történetében először előírja az európai intézmények és az egyházak, valamint vallási közösségek közt fenntartott nyílt, átlátható és folyamatos párbeszédet. Ez ugyan nem feledteti azt a hibás döntést, hogy a szövegből kihagyták a kereszténységre történő közvetlen utalást, azonban az intézményesített párbeszéd mégiscsak elismeri az egyházak vitathatatlan szerepét az európai társadalmakban, a kontinens történelmi és kulturális örökségében, az európai identitás kialakulásában. Magyarország és a hazai egyházak számára ez örömteli hír, mivel annak szellemében lehetőség nyílik az egyház és állam viszonyát áttekinteni, az egyházi intézmények mindenekelőtt az iskolák és szociális intézmények fenntartásában kialakult esetleges diszkriminatív intézkedéseket felszámolni. Az egyházak, amellett, hogy részt vesznek az állam közfeladatainak ellátásában, lelki támaszt nyújtanak és vigaszt adnak a nehéz anyagi és szociális körülmények közt élő társadalomnak. Sport Az EU történetében először közvetlen utalás történik a szerződésben a sportra, ill. annak kiemelkedő társadalmi szerepére. A dokumentum elismeri a sport sajátos jellegét és a sportszervezetek autonómiáját, és felhív a sport előmozdítására összeurópai szinten. Ezáltal az Európai Unió jogot nyert arra, hogy kidolgozza az európai sportstratégiát, amely, amellett, hogy tiszteletben tartja a nemzeti hatásköröket, közös célokat határoz meg olyan területeken, ahol az egyedi, tagállami fellépés nem elégséges. Ilyen egyebek mellett a doppingolás elleni küzdelem, a sportpályákon tapasztalható erőszak elleni fellépés, az ifjúságvédelem, a testmozgás és egészséges életmód promóciója, de várhatóan források nyílnak meg sportlétesítmények, uszodák, tornatermek fejlesztésére is. Magyarország számára azért is örömteli ez a rendelkezés, mivel nálunk a sportegyesületek, szövetségek és sportolók anyagi és erkölcsi megbecsülése rendkívül alacsony, a sportra fordított költségvetési támogatás évről-évre csökken, miközben az elhízás egyfajta népbetegséggé vált. Bízunk benne, hogy a sport szerepének európai elismerése kedvező változásokat indít el a társadalomban, és a kormányváltás alapvető szemléletváltást, a sporttevékenység kiemelt támogatását hozza el a magyar emberek számára is. Strasbourg, november 25.
Az Unió számára nincs lehetetlen 2.rész
2009 július 11. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Az Unió értékelve számára nincs Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Új népszavazás, a 2008-as sikertelen referendum után Írország 2009. október 2-án újra
RészletesebbenDöntéshozatal, jogalkotás
Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések
RészletesebbenIII. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI
III. MELLÉKLET A RENDES JOGALKOTÁSI ELJÁRÁS JOGALAPJAI 1 Jogalap Leírás Eljárási szabályok 1 14. cikk Általános gazdasági érdekű szolgáltatások 15. cikk (3) Hozzáférés az uniós intézmények dokumentumaihoz
RészletesebbenEU közjogi alapjai május 7.
EU közjogi alapjai 2018. május 7. TEMATIKA febr. 12. Integrációtörténeti áttekintés febr. 19. Az EU jogalanyisága, alapértékei, integrációs célkitűzések, tagság, Az EU hatáskörei febr. 26. Az intézmények
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS
AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi
RészletesebbenMEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )
2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.
A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE. Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere.
1 AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE ÉS JOGRENDSZERE Az_Europai_Unio_szervezete_es_jogrendszere. TARTALOM 2 Az európai integráció fejlődése Az Európai Unió jogi keretei Uniós polgárság és alapvető jogok
RészletesebbenA Lisszaboni Szerződés értelmében rendes jogalkotási eljárást előíró jogalapok 1
A Lisszaboni Szerződés értelmében rendes jogalkotási eljárást előíró jogalapok 1 E melléklet azokat a jogalapokat sorolja fel, amelyek vonatkozásában a Lisszaboni Szerződésben létrehozott rendes jogalkotási
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenMegvitatandó napirendi pontok (II.) 2. Rendelet az északi-tengeri tervről Az elnökség beszámolója a háromoldalú egyeztetés eredményéről
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. november 6. 13939/17 OJ CRP1 37 TERVEZETT NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (I. rész) Justus Lipsius épület, Brüsszel 2017. november 8. és 10. (10.00, 11.30)
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, november 29. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 29. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0367 (NLE) 14996/16 JAVASLAT Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató
RészletesebbenAlapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság
Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket
Részletesebben11917/1/12 REV 1ADD 1 lj/lj/kk 1 DQPG
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2012. október 4. (11.10) (OR. fr) Intézményközi referenciaszám: 2010/0197 (COD) 11917/1/12 REV 1 ADD 1 WTO 244 FDI 20 CODEC 1777 PARLNAT 324 A TANÁCS INDOKOLÁSA Tárgy:
RészletesebbenJeney Petra. Évfolyamdolgozat témák
Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat
RészletesebbenEU közjog. dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia október 2.
EU közjog dr. Szegedi László dr. Kozák Kornélia 2017. október 2. I. Az Európai Unió Tanácsa II. A Tanács feladatai III. Coreper I. Az Európai Unió Tanácsa I. Az Európai Unió Tanácsa a tagállamok 1-1 miniszteri
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.5.23. COM(2016) 280 final ANNEX 2 MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az Európai Unió nevében az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergiaközösség,
RészletesebbenÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY
Európai Parlament 2014-2019 Plenárisülés-dokumentum B8-0064/2018 26.1.2018 ÁLLÁSFOGLALÁSI INDÍTVÁNY az eljárási szabályzat 216. cikkének (2) bekezdése alapján az uniós tagállamokban élő kisebbségek védelméről
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 11.12.2018 EP-PE_TC1-COD(2018)0371 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2018. december 11-én került
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT. Külügyi Bizottság. 21.3.2005 PE 355.681v01-00
EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««Külügyi Bizottság 2009 21.3.2005 1-24.MÓDOSÍTÁS Véleménytervezet Gerardo Galeote Quecedo Az Európai Külügyi Szolgálat létrehozásának intézményi vonatkozásai (2004/2207(INI))
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 4. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 4. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0086 (COD) 8838/17 ADD 7 JAVASLAT Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 2. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa (a Tanács)
Az Európai Unió Tanácsa (a Tanács) Tanács Minden tagállamot egy, állama nevében kötelezettségvállalásra jogosult miniszter képvisel, akik a küldő tagállam érdekeit képviselik a szavazás során. Az aktuális
RészletesebbenA CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE
A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
RészletesebbenKÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!
2011. február 9. KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT! Önök Dr. Losoncz Miklós egyetemi tanár, Jean Monnet professzor Az EU előtti kihívások és a magyar elnökség előadását hallhatják! Az EU előtti kihívások és a magyar
RészletesebbenAlapjogvédelem az EU-ban
Tervezett tematika szeptember 4. Integrációtörténeti áttekintés szeptember 11. Az EU jogalanyisága,, integrációs célkitűzések, alapértékei szeptember 18. Az EU hatáskörei és a tagság szeptember 25. Az
RészletesebbenA BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről
RészletesebbenSZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOGÉRVÉNYESÜLÉS: MI A JÖVŐJÜK? NYÍLT ÉS NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ HOL TARTUNK MA?
SZABADSÁG, BIZTONSÁG ÉS JOGÉRVÉNYESÜLÉS: MI A JÖVŐJÜK? NYÍLT ÉS NYILVÁNOS KONZULTÁCIÓ HOL TARTUNK MA? Az Európai Unió egyik alapvető célja, hogy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a
RészletesebbenA MENEKÜLTÜGYI POLITIKA
A MENEKÜLTÜGYI POLITIKA A menekültügyi politika célja a tagállamok menekültügyi eljárásainak harmonizálása egy közös európai menekültügyi rendszer kialakításával. A Lisszaboni Szerződés jelentős módosításokat
RészletesebbenAlkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET. Vélemény előadója(*): Gál Kinga, Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 2009/2241(INI) 2.2.2010 JELENTÉSTERVEZET az Uniónak az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez történő csatlakozására
Részletesebben***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA
Európai Parlament 2014-2019 Egységes szerkezetbe foglalt jogalkotási dokumentum 23.10.2018 EP-PE_TC1-COD(2018)0265 ***I AZ EURÓPAI PARLAMENT ÁLLÁSPONTJA amely első olvasatban 2018. október 23-án került
Részletesebben*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek
RészletesebbenUton_az_egyseges_europa_fele
2018. 10.04 https://www.mozaweb.hu/lecke-fol-foldrajz_10- Uton_az_egyseges_europa_fele-102604 három pilléres szerkezet Európai Közösségek Kül- és biztonságpolitika Bel- és igazságügyi együttműködések intézményi
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2018.12.4. COM(2018) 784 final 2018/0403 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Szingapúri Köztársaság közötti partnerségi
RészletesebbenErasmus + Sport Infónap
Erasmus + Sport Infónap AZ EURÓPAI UNIÓ SPORT SZAKPOLITIKAI HÁTTERE Garamvölgyi Bence Emberi Erőforrások Minisztériuma EU és nemzetközi referens bence.garamvolgyi@emmi.gov.hu AZ ERASMUS + SPORT FEJEZETÉHEZ
RészletesebbenI. rész. Általános rendelkezések, alapelvek 1.
Hatályos: 2009. január 30. Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának 42/2004.(V.26.) rendelete az Önkormányzat sportfeladatairól és a sporttevékenység támogatásáról (módosításokkal egységes
RészletesebbenVÉLEMÉNY. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2010/2311(INI) 27.5.2011. a Külügyi Bizottság részéről
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Külügyi Bizottság 27.5.2011 2010/2311(INI) VÉLEMÉNY a Külügyi Bizottság részéről az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság részére az EU terrorizmus elleni politikájáról:
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.26. COM(2014) 386 final 2014/0197 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unió stabilizációs és társulási folyamatában részt vevő vagy ahhoz
RészletesebbenJavaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.22. COM(2010) 772 végleges 2010/0372 (COD) Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a 378/2007/EK tanácsi rendeletnek a közös agrárpolitika keretébe tartozó
RészletesebbenSand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról
Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2009.(IV.03.) számú képviselő-testület rendelete a sportról Sand Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az egyetemes emberi kultúra és a nemzeti kultúra
RészletesebbenMELLÉKLET. a következőhöz:
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2017.10.24. COM(2017) 650 final ANNEX 1 MELLÉKLET a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK
RészletesebbenHU Sajtószolgálat. Mi várható még a júniusi választásig? www.valasztasok2009.eu
Mi várható még a júniusi választásig? Az Európai Parlament a 2004-2009-es ciklusban május 4. és 7. között tartja utolsó plenáris ülését. Az alábbiakban röviden összefoglaljuk, milyen jelentősebb témákban
RészletesebbenIntegrációtörténeti áttekintés. Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220)
Integrációtörténeti áttekintés Az Európai Unió közjogi alapjai (INITB220) Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) Robert Schuman francia külügyminiszter és Jean Monnet - 1950 május 9. Schuman-terv Szén-és
RészletesebbenMagyarország Európa politikája
Magyarország Európa politikája Dr. Molnár Balázs, európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár Merre tovább Európa? Körkép 60 évvel a Római Szerződés aláírása után c. konferencia 2017. Március
Részletesebben*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0298(NLE)
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Gazdasági és Monetáris Bizottság 26.10.2012 2012/0298(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET a pénzügyi tranzakciós adó létrehozása területén folytatott megerősített együttműködésre való
RészletesebbenNEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL
Európai Parlament 2014-2019 Jogi Bizottság 21.6.2016 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: a litván parlament indokolt véleménye a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében
RészletesebbenJOGALAP ELŐZMÉNYEK SZERVEZETI FELÉPÍTÉS
AZ EURÓPAI TANÁCS A tagállamok állam-, illetve kormányfői által alkotott Európai Tanács adja az Európai Uniónak a fejlődéséhez szükséges ösztönzést, és meghatározza annak általános politikai irányvonalait.
RészletesebbenESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV
ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi
RészletesebbenAz EU gazdasági és politikai unió
Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát
RészletesebbenMellékelten továbbítjuk a delegációknak a spordiplomáciáról szóló, a Tanács november i ülésén elfogadott tanácsi következtetéseket.
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. november 23. (OR. en) 14279/16 SPORT 79 FREMP 180 RELEX 932 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. november 22. Címzett: a delegációk Előző
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE(29/2010)
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 22.11.2010 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE(29/2010) Tárgy: A Holland Királyság Képviselőházának indoklással ellátott véleménye a harmadik országbeli állampolgárok
Részletesebben5125/15 hk/tk/kb 1 DGB 3A LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 12. 5125/15 LIMITE EMPL 4 SOC 6 ECOFIN 15 EDUC 5 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Dátum: 2015. január
Részletesebben***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA
EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság 2006/0196(COD) 24.10.2007 ***II AJÁNLÁSTERVEZET MÁSODIK OLVASATRA a Tanács közös álláspontja a 97/67/EK irányelv közösségi postai szolgáltatások
Részletesebben15312/16 gu/ia 1 DGD 1B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. december 9. (OR. en) 15312/16 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: a Tanács Főtitkársága Dátum: 2016. december 9. Címzett: a delegációk MIGR 214 EDUC 419 JEUN 107 SPORT 87
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás
ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi
RészletesebbenNEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL
Európai Parlament 2014-2019 Jogi Bizottság 20.3.2017 NEMZETI PARLAMENT INDOKOLT VÉLEMÉNYE A SZUBSZIDIARITÁSRÓL Tárgy: A francia szenátus indokolt véleménye a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról
RészletesebbenSegesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról. 1. A rendelet célja
Segesd Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2014. (IV. 11.) önkormányzati rendelete a sportról Segesd Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában,
RészletesebbenKÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 27.5.2011 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELŐK RÉSZÉRE (43/2011) Tárgy: Az Ír Köztársaság képviselőházának (Dáil Éireann) indokolással ellátott véleménye a közös konszolidált
RészletesebbenAz uniós jog forrásai
Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt Az uniós jog forrásai Előadás vázlat Sonnevend Pál Tagállamok aktusai Közösségek aktusai Általános jogelvek Közösségek nemzetközi szerződései Elsődleges források
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2018.11.13. COM(2018) 744 final 2018/0385 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA az energiahatékonyságról szóló, [az (EU) 2018/XXX irányelvvel módosított]
RészletesebbenAz EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016
Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért
RészletesebbenAlkotmányügyi Bizottság JELENTÉSTERVEZET
EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Alkotmányügyi Bizottság 2010/2291(ACI) 2.3.2011 JELENTÉSTERVEZET a közös átláthatósági nyilvántartásról szóló, az Európai Parlament és a Bizottság közötti intézményközi megállapodás
RészletesebbenA BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE
A BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE Készítette: Varga Lászlóné gazdasági igazgatóhelyettes Kiadás időpontja: 2008. január. 10. Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő
RészletesebbenA BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.4.1. COM(2011) 167 végleges 2009/0059 (COD) A BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE az Európai Unió működéséről szóló szerződés 294. cikke (7) bekezdésének c) pontja alapján az iparosodott
Részletesebben5524/17 ADD 1 zv/kn/kk 1 GIP 1B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. február 3. (OR. en) 5524/17 ADD 1 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV Tárgy: PV/CONS 2 AGRI 29 PECHE 26 Az Európai Unió Tanácsának 2017. január 23-án Brüsszelben tartott 3514.
RészletesebbenAz Európai Unió Intézményei, az Európai Tanács
Az Európai Unió Intézményei, az Európai Tanács Az EU intézményei Egységes intézményi keret, ahol az intézmények a Szerződésekben rájuk ruházott hatáskörükön belül, jóhiszeműen és kölcsönösen együttműködve,
RészletesebbenEURÓPA A POLGÁROKÉRT
A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 Információs nap Budapest, 2015.01.13. A program célja a polgárok ismereteinek javítása az
RészletesebbenAz EU közjogi alapjai Gombos Katalin
Az EU közjogi alapjai 2017. 03. 13. Gombos Katalin 2017. 03. 13. 1 Csatlakozás Csatlakozások: Északi kibővülés Déli kibővülés Volt EFTA-államok Keleti kibővülés Horvátország Gombos Katalin 2017. 03. 13.
Részletesebben9227/19 ADD 1 ll/kk 1 ECOMP.1 LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2019. június 11. (OR. en) 9227/19 ADD 1 LIMITE PV CONS 25 ECOFIN 488 TERVEZET JEGYZŐKÖNYV AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA (Gazdasági és Pénzügyek) 2019. május 17. 9227/19 ADD
RészletesebbenBalatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2003. (XI.27.) rendelete a sportról
Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2003. (XI.27.) rendelete a sportról Balatonfüred Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény 61. (1) és
RészletesebbenA SZUBSZIDIARITÁS ELVE
A SZUBSZIDIARITÁS ELVE Az Unió nem kizárólagos hatáskörei vonatkozásában a szubszidiaritás Európai Unióról szóló szerződésben foglalt elve meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az Unió rendelkezik
RészletesebbenA Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék
A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 15. (OR. en) 12838/11 WTO 270 FDI 19 CDN 5 SERVICES 79 RESTREINT UE
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. december 15. (OR. en) 12838/11 EXT 2 A MINŐSÍTÉS RÉSZLEGES FELOLDÁSA A dokumentum száma: Dátuma: 2011. július 14. Új státusz: Tárgy: WTO 270 FDI 19 CDN 5 SERVICES
RészletesebbenEurópa a polgárokért pályázatíró szeminárium. Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04.
Európa a polgárokért pályázatíró szeminárium Budapest, 2015.01.30. és 2015.02.04. A program áttekintése Legfontosabb változások, újdonságok A pályázás feltételei EURÓPA A POLGÁROKÉRT 2014-2020 A program
RészletesebbenEsélyegyenlőségi terv 2011.
Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja
RészletesebbenAz EU intézményrendszere
Az EU intézményrendszere EU Parlament EU Tanácsa EU Bizottság 1 A Tanács és a Főtitkárság főépülete, a Justus Lipsius Brüsszelben Justus Lipsius (1547-1606) holland jogfilozófus és filológus https://commons.wikimedia.org/wiki/file:justus_lipsius,_eastern_side.jpg
RészletesebbenKözös Kül és Biztonságpolitika (CFSP)
Közös Kül és Biztonságpolitika (CFSP) AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA AZ EU arra törekszik, hogy elősegítse a biztonságot, a békét, a nemzetközi együttműködést, a demokráciát, a
RészletesebbenMit tudunk az Európai Unióról? 4.rész
2009 július 23. Flag 0 Értékelés kiválasztása nincs Give Mit értékelve tudunk az Európai Mérték Még 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Tájékoztatás/ismeret hiányból fakad az EU-szkepticizmus? A magyar lakosságnak vajon
RészletesebbenBEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA
FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.
Részletesebben106. plenáris ülés április 2 3. A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA
106. plenáris ülés 2014. április 2 3. RESOL-V-012 A Régiók Bizottsága ÁLLÁSFOGLALÁSA A TÖBBSZINTŰ KORMÁNYZÁSRÓL SZÓLÓ EURÓPAI CHARTÁRÓL Rue Belliard/Belliardstraat 101 1040 Bruxelles/Brussel BELGIQUE/BELGIË
RészletesebbenEU-s munkavállalók jogai
EU-s munkavállalók jogai Az uniós polgárokat megillető négy szabadság egyike a munkavállalók szabad mozgása. Ez a munkavállalók mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát, a családtagok beutazáshoz és tartózkodáshoz
Részletesebben11170/17 ol/eo 1 DGG1B
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. július 11. (OR. en) 11170/17 AZ ELJÁRÁS EREDMÉNYE Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk EF 162 ECOFIN 638 UEM 230 SURE 29 A Tanács következtetései
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, május 29. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 29. (OR. en) 9736/17 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: 2017. május 24. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU
RészletesebbenEDC BROSSÚRA. Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés
EDC BROSSÚRA Mi a Demokratikus Állampolgárságra Nevelés A Demokratikus Állampolgárságra Nevelés (EDC, Education for Democratic Citizenship, Éducation à la citoyenneté démocratique) olyan gyakorlatok és
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, március 10. (OR. en)
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. március 10. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2014/0258 (NLE) 6731/15 JOGALKOTÁSI AKTUSOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK Tárgy: SOC 149 EMPL 76 MIGR 12 JAI 148 A TANÁCS
RészletesebbenAz Európa Tanács chartája a demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről
Peti Wiskemann Az Európa Tanács chartája a demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről Az Európa Tanács chartája a demokratikus állampolgárságra nevelésről és emberi jogi nevelésről
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, december 21. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. december 21. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0350 (COD) 16012/17 JAVASLAT Küldi: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató
Részletesebben5126/15 hk/tk/ms 1 DGB 3A LIMITE HU
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2015. január 12. 5126/15 LIMITE SOC 7 EMPL 5 ECOFIN 16 SAN 3 FELJEGYZÉS Küldi: az elnökség Címzett: a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport Dátum: 2015. január
RészletesebbenPécsváradi Aranycipó Kft. Esélyegyenlőségi terv
Pécsváradi Aranycipó Kft. Esélyegyenlőségi terv 2019. Jelen esélyegyenlőségi terv az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.), a 2012. évi I. tv.
RészletesebbenMi a javaslat célja? Mi a szerepe az európai politikai pártoknak és a hozzájuk kapcsolódó politikai alapítványoknak?
Brüsszel, 2012. szeptember 12. Kérdések és válaszok: Az Európai Bizottság javaslata az európai politikai pártok és az európai politikai alapítványok alapszabályáról és finanszírozásáról Mi a javaslat célja?
RészletesebbenAz Európai Unió Tanácsa Brüsszel, október 4. (OR. en) Tervezet A Tanács következtetései a sportdiplomáciáról
Conseil UE Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2016. október 4. (OR. en) PUBLIC 12355/16 LIMITE SPORT 45 FREMP 148 RELEX 758 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Előző dok. sz.: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.3.21. COM(2013) 152 final 2013/0085 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet keretében a háztartási alkalmazottak méltányos módon történő foglalkoztatása
RészletesebbenErasmus + Sport Infónap
Erasmus + Sport Infónap AZ EURÓPAI UNIÓ SPORT SZAKPOLITIKAI HÁTTERE Garamvölgyi Bence Emberi Erőforrások Minisztériuma EU és nemzetközi referens bence.garamvolgyi@emmi.gov.hu AZ ERASMUS + SPORT FEJEZETÉHEZ
RészletesebbenElőszó...3 Bevezetés...4 1. Az Európai Unió alapszerződései...17
TARTALOMJEGYZÉK Előszó...3 Bevezetés...4 a. Európai Gazdasági Közösséget alapító szerződés...4 b. Az Egységes Európai Okmány...6 (i) Általában...6 (ii) A belső piac...7 c. Az Európai Unióról szóló Szerződés
RészletesebbenPETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV
PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a Nagymágocsi Petőfi Sándor Művelődési
RészletesebbenJÖVŐJÉVEL FOGLALKOZÓ KONVENT
A NIZZAI SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPA JÖVŐJÉVEL FOGLALKOZÓ KONVENT Az úgynevezett amszterdami maradékok kérdését a Nizzai Szerződés volt hivatott megoldani. Ez a szerződés azonban csak részben készítette fel
Részletesebben*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2014/0047(NLE)
EURÓPAI PARLAMENT 2014-2019 Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság 18.9.2014 2014/0047(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET a Horvát Köztársaságnak az Európai Gazdasági Térségben való részvételéről szóló megállapodásnak
RészletesebbenEURÓPAI PARLAMENT Az ülés dokumentuma NAPIREND ÁPRILIS 24., PÉNTEK 09/04/23 PE /OJVE. HU Egyesülve a sokféleségben HU
EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Az ülés dokumentuma NAPIREND 2009. ÁPRILIS 24., PÉNTEK 09/04/23 PE HU Egyesülve a sokféleségben HU Eljárások magyarázata Ha a Parlament nem dönt másképp, a vizsgált szövegekre
RészletesebbenRESTREINT UE. Strasbourg, COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.7.1. COM(2014) 447 final 2014/0208 (NLE) This document was downgraded/declassified Date 23.7.2014 Javaslat A TANÁCS RENDELETE a 2866/98/EK rendeletnek az euró litvániai
RészletesebbenHarmadik országból érkező idénymunkások
Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb
RészletesebbenXT 21023/17 hk/ms 1 TFUK
Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2017. május 22. (OR. en) XT 21023/17 BXT 31 INF 100 API 73 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk Az EUSZ 50. cikke szerinti tárgyalások
Részletesebben