E-tűzvédelem. Elektronikus szak mai folyóirat. Tartalom szeptember VI. évfolyam 9. szám. Aktuális Gépjárművek tüzei

Átírás

1 2014. szeptember VI. évfolyam 9. szám E-tűzvédelem Elektronikus szak mai folyóirat Tartalom Aktuális Gépjárművek tüzei A hónap témája Gázcsatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések felülvizsgálata a gyakorlatban Szabványhírek 2014 augusztusában Olvasóink kérdezték mi válaszolunk 1

2 Szerzők: Nagy János tűzvédelmi mérnök Kovács Ferenc okleveles tűz- és katasztrófavédelmi mérnök A kézirat lezárása: szeptember 1. Tisztelt Előfizetőnk! Kérdése van? Naprakész, a gyakorlatban jól hasznosítható információkhoz sze retne jutni, de nincs, akitől megkérdezze? Tűzvédelmi kérdéseivel forduljon bizalommal szakértő szerzőinkhez, akik minden beérkezett olvasói kérdésre teljesen ingyenesen, 10 munkanapon belül megadják a személyre szabott, szakszerű választ! Az online segédletek elérhetősége: Felhasználói név: TVédszaklap; jelszó: tuzved Munkavédelemmel kapcsolatos kérdé seit az alábbi címre várjuk: olvasoikerdesek@forum-media.hu Aktuális Gépjárművek tüzei A gépjárművek használata során számos esetben történik tűzeset. Nem feltétlenül kell a balesetekkel kapcsolatos tüzekre gondolni, hiszen a gépjárművekben a tűzkeletkezés szempontjából minden megtalálható: elektromos áram, tűzveszélyes folyadék, éghető anyagok stb. A járművek alkatrészei fokozott igénybevételnek vannak kitéve, akárcsak az autópályán történő közlekedést, akárcsak a dugóban való araszolást veszem alapul. A technikai fejlődéssel és a környezetvédelmi elő írások növekvő szerepével jár, hogy egyre több elektromos eszköz kerül beépítésre, mely valamilyen módon befolyásolja a gépjármű működését. A járművekben található nagynyomású rendszerek zártak, az üzemanyagtartálytól egészen a befecskendezésig. Az üzemanyag a tartályból jóformán csupán közvetlenül a kompresszió teret lezáró szívószelep előtt érintkezik a környezeti levegővel. Azoknál a járműveknél, ahol még a keveréket karburátor biztosította, gyakrabban előfordult annak hibája például üzemanyagfolyás, csöpögés forró alkatrészekre, aminek következtében gyakran fordult elő tűz a motortérben. A korszerűbb gépjárművek üzemanyagrendszere ezzel szemben sokkalta biztonságosabb, az üzemanyagrendszer meghibásodása szinte azonnal az üzemanyag-rendszer nyomásának megszűnésével jár, ami a motor azonnali leállását eredményezi. Az alábbi ábrán egy befecskendező-rendszer elvi sémája látható: Az alábbiakban általánosságban tekintjük át a járművekkel kapcsolatos tűzeseteket néhány példán keresztül. Milyen veszélyekkel találkozhatunk egy gépjárműben legyen akár teherautó, akár személygépjármű? Üzemanyag (benzin, gázolaj, etanol, LPG), elektromos áram (akkumulátor), mozgó, súrlódó alkatrészek. Vegyük először a folyékony üzemanyaggal működő járműveket! Általánosságban megállapítható, hogy a gépjárművek üzemanyaga általában komoly meghibásodás vagy külső ok hatására gyullad meg. Befecskendező-rendszer elvi sémája 2

3 Ennek az üzemanyagrendszernek a minden külső behatás nélküli hibái elsősorban anyagfáradás, anyaghiba miatt következhetnek be. Tűzeset akkor következik be, amikor az üzemanyag különösen forró alkatrészekkel kerül kapcsolatba (kipufogó gáz elvezető cső, öntvény) vagy valamilyen elektromos berendezésbe bejutva meggyulladhat (generátor, önindító). A benzinhez hasonló az etanol, amely lényegében ugyanazt a rendszert használja, pusztán az üzemanyagtartályba benzin helyett bioetanol kerül. Annyit azonban érdemes tudni, hogy amíg a benzinnek 1:16 a benzin-levegő aránya az ideális keverékhez, az etanol esetén 1:10 körül alakul ugyanez az érték, sőt az etanol által leadott teljesítmény alacsonyabb. A benzin üzemű motorokat az 1:16-os üzemanyag-levegő arányhoz tervezték, ezért normális jelenség, ha a tisztán etanollal üzemeltetett gépjármű nehezebben indul, vagy akadozva veszi a gázadást. A gázolajjal működő jármű üzemanyaga kevésbé tűzveszélyes a benzinnél vagy az etanolnál, az üzemanyagellátási rendszer működési elve megközelítőleg ugyanaz, míg azonban a benzines gépjárművek hengereiben alacsonyabb kompresszió-viszonyokkal találkozunk (12-14 bar), és a keveréket gyújtógyertya robbantja be, addig a dízel járműveknél a kompresszió-viszony a hengerben sokkal magasabb (25-30 bar), és a keveréket az annak hirtelen összenyomásából származó hőtöbblet gyújtja be. A gázolajjal működő járművek üzemanyagrendszerei szintén nagynyomásúak, azonban a gázolaj alig párolog, magasabb gyulladási, illetve lobbanási hőmérséklettel rendelkezik, mint a benzin, kevésbé tűzveszélyes. A tüzelőanyag-rendszerek taglalása során a legvégére hagytam az 1980-as, 1990-es évek nagy slágerét, az LPG-t, azaz a sűrített autógázt (az autókhoz alkalmazott földgázt CNG-nek nevezik). A gáz használata komoly múltra tekint vissza a gépjárműiparban, már az 1930-as években használtak gázos autókat, mivel ennek előállítása jóval olcsóbb volt. Ekkor az úgynevezett fagázt alkalmazták a gépjárműn. A fagáz magas, legalább Celsius fokos hőmérsékleten, korlátozott mennyiségű oxigén felhasználása mellett lezajló tökéletlen égés mellett jön létre. A folyamat során az égés alapanyagául szolgáló fából (vagy egyéb biomasszából) különféle gázok szabadulnak fel, melyek közül számos éghető, így a keletkezett magas hőmérsékletű keverék a lehűtést és szűrést követően felhasználható a benzinüzemű motorokban. 1 A II. világháborút követően az üzemanyag-ellátási rendszer normalizálódását követően a fagázzal működő járművek kikoptak az utakról (tekintettel a fagázgenerátor méreteire), azonban Svédország egészen az 1980-as évek végéig kutatásokat végzett ennek hasznosítására. A fagázzal 100 km-es távolság mintegy 30 kg-nyi fával érhető el. Fagáz generátorral felszerelt járművek Tehát a gáz gépjárművekben történő alkalmazása nem olyan újkeletű, az LPG kezelése jóval egyszerűbb, mint a fagázé. A földgázt a kőolaj bányászat melléktermékeként mind a lakosság, mind az ipar is nagy mennyiségben használja. A benzines gépjárművek szintén működtethetők földgázzal, ehhez az átalakításhoz pedig jóval kevesebb helyre van szükség mint a fagázos gépjárműveknél. Az LPG-vel működő gépjárműveknél a csomagtartóban vagy a hátsó ülés alatt helyeznek el egy gáztartályt, melybe külön csatlakozón keresztül lehet a folyékony (CNG-nél légnemű, viszont az üzemi nyomás is 200 bar, az LPG 5-10 baros üzemi nyomással működik) üzemanyagot. Ezt követően a tartályból egy reduktoron keresztül jut az üzemanyag-ellátó rendszerbe a gáz (ez általában a légszűrőt követően beépített keverőfej)

4 Az LPG/CNG-vel működő gépjárművek üzemanyagellátó rendszere jelentheti a legtöbb kihívást, a szivárgási helyek nehezen találhatók meg és az üzemeltetés során is kiemelt figyelemmel kell lenni a gépjárműbe szerelt gázrendszerre. A biztonsági szelep nélküli tartállyal szerelt gázos autók nem parkolhatnak mélygarázsokban, mert esetleges szivárgás esetén a csatornákban, alsóbb szinteken megülő gáz könnyebben képes robbanásveszélyes elegyet alkotni. Ilyen gépjárművek tüzénél a tűzoltóságot a segélyhívással egyidejűleg haladéktalanul értesíteni kell a gáztartály jelenlétéről, illetve lehetőség szerint a tartályon elhelyezett elzáró szerelvényt azonnal el kell zárni. IV. generációs gáz injektoros jármű üzemanyag-ellátási rendszere 2 A fentiekben röviden áttekintettem a járművek tüzelőanyag-ellátási rendszerét és azok veszélyeit. Megállapítható, hogy az LPG üzemanyag-ellátási rendszer veszélye a felhasznált üzemanyag fizikai tulajdonságaiból (gáz halmazállapot) adódhat. Egy gépjárműben további tűzveszélyes folyadékok találhatóak, pl. különféle olajok, amelyek a differenciálművekben, váltókban, motorban találhatók. Ezek az olajok nem tűz- és robbanásveszélyesek, mivel magas lobbanásponttal és gyulladási hőmérséklettel rendelkeznek. A tüzek keletkezésének egyik jellemző oka lehet az elektromos áram is, mint gyújtóforrás. A fentiekben már említettem, hogy a gépjárművek igen sok elektromos alkatrésszel kerülnek a piacra, amelyek vagy a komfortot növelik (kanyarkövető fényszóró) vagy pedig az emisszió lehető legalacsonyabbra történő szorítására hivatottak (elektromos gázpedál). A tüzet azonban általában azok az eszközök okozzák, ahol nagy áramerősségek folynak át, mint például a generátor, önindító. Ez nem jelenti azt, hogy a műszerfalban keletkező zárlat folytán nem gyulladhat ki az autó, hiszen az elektronikai paneleknél felhalmozódó por, szennyeződések az adott alkatrész elégtelen hűtését okozzák, ami túlmelegedhet, meghibásodhat és az ott felgyülemlett szerves szennyeződést meggyújthatja. Ezeknek a tüzeknek a kifejlődése hosszú időt vesz igénybe, amelyek még korai szakaszukban észlelhetőek és megakadályozható a nagyobb kár kialakulása. Tűz esetén a gyújtáskulcs kivételével az autó elektronikai berendezéseinek nagy része áramtalanítható, így a kulcs kivételére mindig figyelni kell, azonban minden eszköz nem marad áramellátás nélkül így sem, ezek elsősorban a beépített intelligens eszközök. A gyakorlatban számos olyan esettel lehet találkozni amikor egy jármű bár működik, elindulást követően azonban füstölni kezd és a rendszerfelügyelet hibát jelez. Amennyiben a jármű a leállítását követően nem produkál égést, elegendő szakszervizhez fordulni, és ebben az esetben szükségtelen a tűzoltóságot riasztani. Ha ég az autó Rendkívül szomorú, amikor egy gépjármű-tűzesetnél a vezetőnek vagy a rajta segíteni akarónak nincs tűzoltókészüléke, és tehetetlenül kell végignéznie, amint a jármű és a benne lévő értékek a tűz martalékává válnak. Mi lehet a megoldás? Nagyon egyszerű. Tűzoltó készüléket minden autóba! A tűzoltó készülék beszerzésének értéke töredéke a jármű értékéhez viszonyítva, nem is beszélve arról, hogy ezzel a csekélységgel jelentősen növelhető az autó ban utazók biztonsága, túlélési esélye

5 A tűzoltó készülék kiválasztásánál előnyben részesülhet a CO 2 -vel vagy habbal oltó készülék, mivel ha kisebb tűz keletkezik a motortérben és azt porral oltóval oltjuk el akkor a motortérbe bejutó finom oltópor minden rést megtalálva esetenként másodlagos tisztítani valót, vagy extrém esetben akár még kárt is okozhat bizonyos alkatrészek további működésében. Ezzel szemben a habbal vagy gázzal oltók sokkal tisztábban működnek, nincsenek másodlagos károk alkalmazásukkor, ezért optimális lehet egy 2 kg-os széndioxiddal vagy habbal oltó alkalmazása személygépjárművekben. A kérdés már csak az, hogy milyen tűzoltó készüléket és hova helyezzenek. A tűzoltó készülékek működési elvét illetve tölteteinek típusait már korábbi számunkban bemutattuk. A gépjárművekbe alapvetően jelenleg forgalomban kapható tűzoltó készülékekből bármelyik elhelyezhető. Mind a habbal, a porral, mind pedig a gázzal oltó kézi tűzoltó készülékek a gépjárművek tüzeinek eloltására alkalmasak lehetnek. Óvakodni kell az ismeretlen helyről, ismeretlen, magyar felülvizsgálati címkével nem rendelkező tűzoltó készülékektől, ezek működése ugyanis bizonytalan. A tűzoltó készülékek tárolási helyének elsődlegesen az utastér a legalkalmasabb, azonban erre nem mindig van lehetőség (tehergépjárműveknél, kisteherautóknál inkább van rá lehetőség, mint személygépjárművekben), ezért az általánosságban elfogadott hely egy tűzoltó készülék számára a jármű csomagtartója. A tehergépjárművekre, illetve buszokra már jogszabály is előírja, hogy készenlétben kell tartani rajtuk tűzoltó készüléket. A közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 2.) KöHÉM rendelet a értelmében: 107. (1) Tehergépkocsin, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön a járműtűz eloltására a) 3500 kg-ot meghaladó, de legfeljebb kg megengedett legnagyobb össztömegű jármű esetében 1 db 6 kg-os, b) kg-ot meghaladó, de legfeljebb kg megengedett legnagyobb össztömegű jármű esetében 1 db 12 kg-os, c) kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű jármű esetében 2 db 12 kg-os szabványos, porral oltó tűzoltókészüléket kell készenlétben tartani. A járműbe helyezést követően nem szabad megfeledkezni a tűzoltó készülékek időszakos éves kötelező felülvizsgálatáról sem. A járműben tartott tűzoltó készülékeket a vezetőnek érdemes minden elindulás előtt (különösen a tehergépjárművek sofőrjeinek, akiket ha a hatóság megállít súlyos büntetésre számíthat egy lejárt felülvizsgálatú, plomba-hiányos vagy nyomását vesztett tűzoltókészülék megtalálása esetén) ellenőrizni, ez természetesen sokszor elfelejtődik, ezért a havi egyszeri rátekintés a nyomásmérő órára, illetve a plombára és a működtető szerkezetre már elégségesnek mondható. 5

6 (2) Az autóbuszon a járműtűz eloltására a) 30 személy befogadóképességig 1 db 3 kg-os, b) személy befogadóképesség között 1 db 6 kg-os, c) 100 személy befogadóképesség felett 1 db 12 kg-os vagy 2 db 6 kg-os szabványos, porral oltó tűzoltókészüléket kell készenlétben tartani. A gépjármű tüzek esetében további tűzkeletkezést kiváltó okok lehetnek a helytelen használatra, elmaradt karbantartásra visszavezethető tűzkeletkezési okok. Tipikus esete lehet, amikor a vezető a jármű kuplungrendszerét illetve a hajtásláncot addig erőlteti, amíg az olyannyira felforrósodik, hogy az autó kigyullad és amennyiben a járműben nincs tűzoltó készülék, akkor az autó teljesen kiéghet. Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott tűzoltó készülékek a következő, szabvány szerinti oltási képességű egyéb oltóanyaggal működő tűzoltó készülékkel helyettesíthetőek: a) a 3 kg-os porral oltó készülék 1 db 5A és 34B, b) a 6 kg-os készülék 1 db 13A és 89B, c) a 12 kg-os készülék 1 db 34A és 144B. A veszélyes anyagot szállító járművön a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó jogszabályban előírtaknak megfelelő, de legalább az (1) bekezdés szerinti tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. A porral oltó tűzoltó készüléket függőlegesen vagy a függőlegestől legfeljebb 15 fokos szöggel eltérő helyzetben kell a járművön készenlétben tartani. Egy járműtűz esetén a lehetőségekhez mérten áramtalanítani kell azt, megakadályozva ezzel, hogy a kezdődő vagy már fejlettebb tűz következtében zárlatosodott elektromos berendezések további tüzet okozzanak. Ezt minden gépjárműben keletkezett tűz esetében meg kell próbálni, nehogy a jármű a telephelyen vagy a garázsban ismét kigyulladjon és nagyobb károkat okozzon. A helytelen karbantartásból adódó tüzek teherautók esetében több esetben visszavezethetők a levegős fékrendszer hibájára, amelynek során a rugóerőtárolós rögzítőfék (vesting) befékezheti a kerekeket. Ha ezt a jelenséget a vezető nem érzékeli időben (nincs olyan mértékű nyomásvesztés a légrendszerben, hogy érzékelhető legyen a fékezés), a féktárcsák akár vörös izzásig felhevülhetnek, ami már gyújtóforrást jelenthet. Míg a gépjárművekben a komfort növeléséhez az utasterekben egyre több műanyagot alkalmaznak az ülésekben, a műszerfalban az egyre bonyolultabb kezelőszervekben, addig a régebbi konstrukcióknál kevesebb figyelmet fordítottak ezeknek az anyagoknak a tűzzel szembeni ellenállóságára, illetve hogy az égésük közben a lehető legkevesebb mérgező anyag képződjön. Habár, az utóbbi évben ezen a téren is óriási fejlődés történt, azzal együtt, hogy biztonságosabbak a beépített anyagok, egyre több műanyag került beépítésre, tehát összességében a helyzet keveset változott, ezért ha kigyullad az autónk, a tűzből keletkező füstöt lehetőségeinkhez mérten ne lélegezzük be, szánk elé nedves ruhát kössünk, és így kezdjük meg az oltást vagy sérültek kimentését! 6

7 A fentieket összefoglalva tehát a gépjárműtüzekkel kapcsolatos 10 legfontosabb tudnivaló: 1. Mindig legyen a járműben tűzoltó készü lék! 2. Ne essen pánikba, ha a motortérből vagy az utastérbe füst szivárog! 3. Először a 105-ös vagy a 112-es hívószámon értesítse a tűzoltóságot! 4. Az úttestről húzódjon le, elkerülve a forgalmi akadályt, biztosítva a tűzoltók közlekedését! 5. Állítsa le a motort! 6. Biztosítsa ki a tűzoltó készüléket, közelítse meg a feltételezett tűz gócpontját! 7. Égő gépjárművet lehetőleg mindig szél felől közelítsen meg! 8. A motorháztetőt soha ne nyissa fel teljesen, mert a hirtelen levegőt kapó tűz a felhalmozódó éghető gázokat a hirtelen friss levegő miatt begyújtja, és azon kívül, hogy a tűz gyorsabban terjed, a hirtelen felcsapó lángoktól égési sérüléseket is szenvedhet! 9. A résnyire felnyitott motorháztető alá juttasson oltóanyagot, és ezt követően oldalról óvatosan nyissa fel a motorteret, így megbizonyosodhat róla, hogy hol található a tűz gócpontja, és az oltást hatékonyan befejezheti! 10. Amennyiben nem sikerül eloltani, és nincs további tűzoltó eszköz, a jármű környékét azonnal el kell hagyni és biztonságos távolságra kell húzódni! Lángoló autó az M3-as autópályán A hónap témája Gázcsatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések felülvizsgálata a gyakorlatban A fűtési szezon megkezdése és a tűzelő-fűtőberendezések beüzemelése indokolttá teszi, hogy aktuális lapszámunkban felelevenítsük azon ismereteket, amelyek kifejezetten a gázcsatlakozó vezetékekre és felhasználói berendezések felülvizsgálatára vonatkoznak. A gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatával kapcsolatos bejelentések ügyében eljáró hatóság kijelöléséről szóló 118/2014. (IV. 3.) BM rendelet alapján az eljáró hatóságként a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki. A jogszabály május 3-ától hatályos, azonban aktualitása a fűtési szezon beköszöntével válik időszerűvé. A földgázellátásról szóló évi XL. törvény alapján a gáz csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés létesítése az ingatlantulajdonos kötelezettsége. Ezek az ő tulajdonát képezik, illetve az üzemeltetésükért is ő a felelős. Az üzemeltetésbe beletartozik a műszakibiztonsági felülvizsgálat is, tehát az ingatlantulajdonos a tulajdonában álló csatlakozóvezetéket illetve felhasználói berendezéseket köteles felülvizsgáltatni. A felülvizsgálatot a szolgáltató végzi, amelynek szabályai az alábbiak: 1. Az ingatlan tulajdonosa köteles: a felhasználói berendezés a gázfelhasználói technológia kivételével műszaki-biztonsági felülvizsgálatát az üzembe helyezés, vagy az e rendelet hatálybalépését megelőzően üzembe helyezett felhasználói berendezés esetében az első műszaki biztonsági felülvizsgálat évét követő 5. évben és ezt követően 5 évente, a csatlakozóvezeték műszaki-biztonsági felülvizsgálatát az üzembe helyezés, vagy az e rendelet hatálybalépését megelőzően üzembe helyezett csatlakozóvezeték esetében az első műszaki biztonsági felülvizsgálat évét követő 10. évben és ezt követően 10 évente elvégeztetni. 7

8 2. A műszaki-biztonsági felülvizsgálatról a jogszabályban meghatározott tartalommal a felülvizsgálatot végző gázszerelőnek jegyzőkönyvet kell készíteni, és annak egy példányát az ingatlan tulajdonosának igazolható módon át kell adni, egy példányát pedig a földgázelosztó vagy a PB-gázszolgáltató részére 8 napon belül megküldeni. 3. A jegyzőkönyvet az ingatlan tulajdonosa köteles a következő felülvizsgálatot követő 30 napig megőrizni. 4. A földgázelosztó vagy a PB-gázszolgáltató a jegyzőkönyvet köteles nyilvántartani. 5. Amennyiben a műszaki-biztonsági felülvizsgálatot végző gázszerelő a felhasználási helyen, az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető helyzetet észlel, akkor köteles a veszélyhelyzetet kiváltó okot megszüntetni, és arról az ingatlan tulajdonosát a vizsgálatról készült jegyzőkönyvben tájékoztatni, és egyidejűleg a földgázelosztót vagy a vezetékes PB-gázszolgáltatót a jegyzőkönyv megküldése mellett haladéktalanul értesíteni. 6. A május 3. előtt üzembe helyezett felhasználói berendezés a gázfelhasználói technológia kivételével vagy csatlakozóvezeték első műszaki-bizton sági felülvizsgálatát az ingatlantulajdonos az alábbi időpontig köteles elvégeztetni: az január 1. előtt vagy ismeretlen időpontban üzembe helyezett felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében december 31-éig, az január 1. és december 31. közötti időszakban üzembe helyezett felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében december 31-éig, az január 1. és december 31. közötti időszakban üzembe helyezett felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében december 31-éig, a január 1. és május 3. közötti időszakban üzembe helyezett felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében december 31-éig, december 31-e előtt üzembe helyezett, de december 31-e után felülvizsgált felhasználói berendezés vagy csatlakozóvezeték esetében december 31-éig. 7. A szolgáltatónak jogában áll a csatlakozóvezetéket lezárni, és a felhasználói berendezést a gázhálózatról leválasztani, amennyiben részéről megállapításra kerül, hogy az adott berendezés műszaki-biztonsági szempontok alapján a további üzemelésre alkalmatlan. 8. Az ingatlantulajdonosnak a szolgáltató által kiadott felülvizsgálati jegyzőkönyvben szereplőket jogában áll vitatni. 9. A vizsgálati jegyzőkönyvben szereplő megállapítások kifogásolására az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségen van lehetőség, 3000 Ft-os illetékbélyeggel ellátott kérelem és a kérelem mellékleteként benyújtott vizsgálati jegyzőkönyv benyújtásával a jegyzőkönyv átvételét követő 30 napon belül. 10. A hatóság az általa kirendelt szakértő szakvéleménye és a műszaki-biztonsági felülvizsgálat során felvett jegyzőkönyv alapján dönt a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági szempontból való megfelelőségéről. A hatóság vagy megállapítja, hogy a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági szempontból megfelelőek, ebben az esetben kötelezi a földgázelosztói engedélyest vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltatót, a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések ismételt üzembe helyezésére a határozat kézhezvételét követő munkanapon, vagy kötelezi az ingatlantulajdonost illetve társasházat a hibák meghatározott határidőben történő kijavítására. 11. Ha az ingatlantulajdonos vagy a társasház a felülvizsgálati jegyzőkönyvben szereplő megállapításokat és a hibák kijavításának szükségességét nem vitatta, a földgázelosztói engedélyes vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltató a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatának ismételt elvégzésével a hibák kijavítását, legkésőbb a hiba kijavítására nyitva álló határidő leteltét követő 30 napon belül helyszíni vizsgálattal utóellenőrzést tart. Ha a földgázelosztói engedélyes vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltató az ellenőrzés során megállapítja, hogy az ingatlantulajdonos vagy a társasház a hibák kijavítására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget, azt 15 napon belül a felülvizsgálati jegyzőkönyv 8

9 megküldésével a hatóságnak bejelenti. A hatóság az ingatlantulajdonost vagy a társasházat kötelezi a hibák kijavítására. A hatóság által kirendelt szakértőre vonatkozó szabályok A területileg illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság hatósági nyilvántartást vezet azokról a műszaki-biztonsági felülvizsgálatot végezhető gázszerelőkről, akik előzőleg hozzá bejelentkeztek. A nyilvántartásbavétel feltételeit a földgázellátásról szóló évi XL. törvény 89. (6d) bekezdés tartalmazza: A hatósági nyilvántartásban az a gázszerelő szerepelhet, aki: a) a nyilvántartásba való felvételi kérelmét a hatóság részére benyújtja, b) a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló jogszabály szerinti, a gáz csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés műszaki biztonsági felülvizsgálatára jogosító engedéllyel rendelkezik, c) az engedély megszerzésétől számított legalább egy éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és d) a b) c) pont szerinti feltételek meglétét igazolja. A gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról a 30/2009 (XI. 26.) NFGM rendelet szól, ennek a 2. sz. mellékletében foglaltak alapján a gáz csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés műszaki biztonsági felülvizsgálatára az jogosult aki: 3.3. Épületgépész mérnök, gázipari mérnök, vegyipari gépészmérnök, gázipari szakmérnök, épületgépész üzemmérnök, gázipari szaküzemmérnök, és gázipari műszaki-biztonsági felülvizsgáló szakképesítés (3 éves szakmai gyakorlattal) 3.5. A Magyar Mérnöki Kamara közhiteles nyilvántartásában szereplő (G vagy GO betűjellel kezdődő) tervezői és szakértői jogosultsággal rendelkező szakember (szakmai gyakorlati időre vonatkozó előírás nincs a rendeletben). A felülvizsgálattal kapcsolatos eljárásokra a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki javításával kapcsolatos mulasztások bejelentésének eljárási szabályairól szóló 29/2014. (IV. 3.) BM rendelet vonatkozik. Ebben megtalálhatók a bejelentésekkel kapcsolatos eljárási tudnivalók, mind a hatóság mind a szakértőkre vonatkozóan. Ezeket az alábbiakban részletezem: Ha a szakértő a felhasználási helyen az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető helyzetet észlel, köteles arról a felhasználót és a hatóságot, valamint a földgázelosztói engedélyest vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltatót haladéktalanul értesíteni. A szakértő a hatóság kirendelése alapján látja el a műszaki-biztonsági felülvizsgálatot, amelyről az ingatlantulajdonost vagy a társasház képviseletére jogosultat előzetesen értesíti. Ha az ingatlantulajdonosnak vagy a társasház képviseletére jogosultnak a jelzett időpont nem megfelelő, az első időponttól számított 8 munkanapon belül eső második időpontot jelöl meg a szakértő. Ha a földgázelosztói engedélyes vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltató a gáz csatlakozóvezetéket vagy felhasználói berendezést üzemen kívül helyezte, első időpontként a kirendeléstől számított 3 munkanapon belüli időpontot, ha ez az ingatlantulajdonosnak vagy a társasház képviseletére jogosultnak nem megfelelő, az első időponttól számított 3 munkanapon belül eső második időpontot jelöl meg a szakértő. Ha a földgázelosztói engedélyes vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltató a gáz csatlakozóvezetéket vagy felhasználói berendezést üzemen kívül helyezte, a hatóságra vonatkozó általános ügyintézési határidő 15 nap. Ha a földgázelosztói engedélyes vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltató a gáz csatlakozóvezetéket vagy felhasználói berendezést a) gyermekek átmeneti gondozásának helyén, gyermekek vagy családok átmeneti otthonában, gyermekotthonban, különleges gyermekotthonban, b) fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményben, vagy c) személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást biztosító bentlakásos szociális intézményben helyezte üzemen kívül, a hatóság a kérelem beérkezését követő 24 órán belül hozza meg határozatát. 9

10 Szabványhírek 2014 augusztusában augusztusban az alábbi korábban idegen nyelven bevezetett tűzvédelemmel kapcsolatos szabványok magyar nyelvű változatai jelentek meg: MSZ EN 50292:2013 Villamos készülékek a szén-monoxid érzékelésére lakóházakban, lakókocsikban és hajókon. Kiválasztási, üzembe helyezési, használati és karbantartási útmutató az MSZ EN 50292:2002 helyett, amely azonban ig még érvényes. MSZ EN :2004/A1:2013 Eurocode 8: Tartószerkezetek tervezése földrengésre. 1. rész: Általános szabályok, szeizmikus hatások és az épületekre vonatkozó szabályok 2014 augusztusában az alábbi szabványok kerültek helyesbítésre a tűzvédelemmel kapcsolatban: A hiba helye: 6. oldal, szakasz lábjegyzete. Nyomtatva: Jelenleg 3/2003. (I. 25.) BM-GKM- KvVM együttes rendelet Helyesen: Jelenleg 275/2013. (VII. 16.) Korm. rendelet A hiba helye: 7. oldal, szakasz A hiba helye: 9. oldal, szakasz Nyomtatva: szállítói megfelelőségi nyilatkozattal A hiba helye: 9. oldal, szakasz Nyomtatva: szállítói megfelelőségi nyilatkozattal A hiba helye: 9. oldal, szakasz MSZ 845:2012, 2. kiadás - Égéstermék-elvezető berendezések A hiba helye: 9. oldal, szakasz A hiba helye: 11. oldal, szakasz A hiba helye: 12. oldal, szakasz Nyomtatva: szállítói megfelelőségi nyilatkozatuk Helyesen: teljesítmény nyilatkozatuk A hiba helye: 14. oldal, szakasz A hiba helye: 19. oldal, szakasz A hiba helye: 19. oldal, szakasz Nyomtatva: hótakarás Helyesen: hótakarás (hóhatár) A hiba helye: 20. oldal, szakasz 10

11 A hiba helye: 22. oldal, szakasz Nyomtatva: megfelelőség igazolása Helyesen: teljesítmény nyilatkozata A hiba helye: 27. oldal, szakasz 2. francia bekezdés Nyomtatva: gyártói megfelelőségi nyilatkozattal A hiba helye: 28. oldal, szakasz Nyomtatva: gyártói megfelelőségi nyilatkozattal A hiba helye: 29. oldal, szakasz Nyomtatva: gyártó által kiadott szállítói megfelelőségi nyilatkozatban Helyesen: teljesítmény nyilatkozatban A hiba helye: 29. oldal, szakasz Nyomtatva: gyártó szállítói megfelelőségi igazolása Helyesen: teljesítmény nyilatkozat A hiba helye: 36. oldal, szakasz Nyomtatva: gyártói megfelelőségi nyilatkozattal A hiba helye: 36. oldal, szakasz A hiba helye: 37. oldal, szakasz Nyomtatva: szállítói megfelelőségi igazolása Helyesen: teljesítmény nyilatkozata A hiba helye: 38. oldal, 12.6 szakasz Nyomtatva: megfelelő minősítésű ellátott A hiba helye: 41. oldal, szakasz Nyomtatva: szállítói megfelelőségi nyilatkozatok, tanúsítványok Helyesen: teljesítmény nyilatkozatok A hiba helye: 42. oldal, 16.2 szakasz 4. felsorolása Nyomtatva: szállítói megfelelőségi, illetve egyéb nyilatkozatai Helyesen: teljesítmény nyilatkozatai MSZ 845:2012, 2. kiadás - Égéstermék-elvezető berendezések A hiba helye: 42. oldal, 16.2 szakasz 15. felsorolása Nyomtatva: szállítói megfelelőségi nyilatkozatokban Helyesen: teljesítmény nyilatkozatokban A Magyar Szabványügyi Testület felszólalási határidővel megkapta néhány európai szabvány tervezetét véleményezésre. A tervezetekkel kapcsolatos javaslatokat, véleményeket az MSZT Szabványosítási Titkársága várja. Augusztus hónapban a tűzvédelemmel kapcsolatos tervezet az alábbi: pren 54-13:2014 Fire detection and fire alarm systems. Part 13: Compatibility and connectability assessment of system components Felszólalási határidő: Ez az európai szabvány fogja meghatározni a tűzérzékelő és tűzjelző rendszerek rendszerelemeinek és részegységeinek kompatibilitási és csatlakoztathatósági értékelésének követelményeit. 11