A PALESZTIN GAZDASÁG AZ 1990 ES ÉVEKBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ OSLÓI FOLYAMATRA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A PALESZTIN GAZDASÁG AZ 1990 ES ÉVEKBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ OSLÓI FOLYAMATRA"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK levelező tagozat szakdiplomácia szakirány A PALESZTIN GAZDASÁG AZ 1990 ES ÉVEKBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL AZ OSLÓI FOLYAMATRA Készítette: Ujvári Anna Budapest,

2 2

3 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 Bevezetés A dolgozat háttere A Közel-Kelet, Izrael és a palesztin területek gazdasága A Közel-Kelet gazdaságáról Kontraszt: Izrael és a palesztin területek gazdaságának eltérései A palesztin területek és Izrael gazdasági kapcsolatainak történeti alakulása Az oslói folyamat egyezményei A szerződések gazdasági vonatkozásai A Párizsi Protokoll Az 1990-es évek gazdasági folyamatai A gazdaság szerkezete A GDP alakulása az 1990-es években Népességi adatok Fiskális politika Foglalkoztatottság és monetáris politika Külkereskedelem Bankrendszer és tőkepiac

4 4.6 Szegénység és segélyezés Békefolyamat és gazdasági folyamatok A palesztin gazdaság kilátásai Lehetséges változások a palesztin önállósodás nyomán Összefoglalás Felhasznált irodalom

5 Bevezetés A dolgozat célja, hogy bemutassa a palesztin területek gazdaságát az 1990-es években, és választ keressen arra a kérdésre, hogy a békefolyamat előrelendülése befolyásolja-e a gazdaság helyzetét, valamint a gazdaság helyzete hogyan hat a békére. Az 1990-es évek palesztin gazdaságának, valamint az oslói folyamatnak a vizsgálatától azt várom, hogy javultak a főbb mutatók, csökkent a szegénység, nőtt a GDP, és általában ha nem is minden, de a legtöbb területen látványos javulás figyelhető meg. A fő kérdés ezzel kapcsolatban, hogy a gazdasági mutatók között tapasztalható javulása ellenére miért tört ki mégis 2000-ben a második palesztin felkelés, vagyis intifáda. Abban az időszakban ugyanis, amikor a számok tekintetében a helyzet javulást mutatott, a politikai feszültségek nem csökkentek, és a gazdaság eredményeinek javulása nem vezetett a mindennapi élettel való nagyobb elégedettséghez. Az Izrael által 1967 óta (a nemzetközileg elfogadott nézet szerint) megszállt területek különleges helyzetben vannak. Az 1947-es ENSZ-határozat, amely egy arab és egy zsidó állam létrehozását rendelte el, csak félig valósult meg: Izrael megalakult 1948-ban, a palesztin állam azonban máig sem. A zsidó álam megalakulása után a Nyugati Partot (másnéven Ciszjordánia) és a Gázai-övezetet Jordánia és Egyiptom ellenőrizte. Izrael az 1967-es háború óta tartja megszállás alatt ezeket a területeket, valamint Kelet-Jeruzsálemet, amelyeken óta részben megvalósult a palesztin irányítás, és amelyek (a jelenleg uralkodó elképzelés szerint) egy jövőbeni palesztin állam alapját képezik. 5

6 1. A dolgozat háttere Az oslói folyamat 1 lehetőségeket és jogokat adott a Palesztin Hatóságnak (PH), a teljes rendezést, megbékélést azonban nem sikerült végigvinni. Eredménynek tekinthető már az is, hogy a számos béketervtől eltérően az oslói szerződések nem maradtak papíron, végrehajtásuk elkezdődött. A Nyugati Part és a Gázai-övezet egy részéről ugyan kivonult az izraeli hadsereg az 1990-es években, de az átadás -különböző okok miatt- nem volt maradék nélküli. A 2000-ben kitört intifádát követően az elmérgesedett izraeli-palesztin viszony még nehezebben rendezhetővé vált nyarán, Ariel Saron miniszterelnöksége alatt Izrael egyoldalúan kivonult a Gázaiövezetből elején az első demokratikus választásokra is sor került a palesztin területeken. Az államiság kritériumai 2 részben fennállnak annak ellenére, hogy nincsenek végleges határok, a palesztin kormány pedig nem tudja kézben tartani a rá bízott feladatokat. A politikai problémák, a néha polgárháborúhoz közeliként leírt helyzet miatt azonban 2008-ban a palesztinok lehetőségei igencsak korlátozottak. Egy idegen állam által megszállt, részben saját irányítású, de jogaiban és lehetőségeiben jelentősen korlátozott entitásról van szó. A gazdaság nem állami körülmények között működik, ezért nemzetgazdaságról nem is beszélhetünk. Megjegyzendő, hogy (az esetleges hiedelmekkel ellentétben) a térségben piaci alapokon működő gazdaság létezik. Számos tulajdonságában eltér ugyan a gazdasági rendszer a nyugati gazdasági rendszerektől, de alapvető működése hasonlít azokhoz. Mivel Oslóban a palesztin nép számára felcsillant a végleges rendezés (és a saját állam megalakításának) reménye, hosszú idő után végre elismerést nyertek követeléseik, valamint a Palesztin Hatóság is elismerte Izraelt, pozitív várakozások alakultak ki. Az 1993-tól kialakuló bizakodó hangulat és a sok évtizede várt, a korábbi állapotokhoz képest jelentős előrelépés 1 Az oslói folyamat időtartamán az Elvi Nyilatkozat aláírásától (1993. szeptember) a második intifáda kitöréséig (2000. szeptember) tartó időszakot értem. 2 Az 1933-ban aláírt, Az államok jogairól és kötelezettségeiről szóló montevideói egyezmény szerint az államnak, mint a nemzetközi jog alanyának rendelkeznie kell állandó lakossággal, meghatározott területtel, kormányzattal, és a más államokkal való kapcsolattartás képességével. Shaw, Malcolm N: Nemzetközi jog. Osiris Kiadó, Budapest, o. 6

7 miatt valószínűsíthető, hogy a mindennapi élet mellett a gazdaság is biztosan pozitív irányba módosult. A felfokozott várakozások és a kedvezőbbé váló feltételek ellenére azonban az oslói folyamat nem járt átütő eredményekkel. A két nép szélsőséges csoportjai a kezdettől fogva ellenezték a megállapodásokat, de a nagyarányú támogatói tábor egy része csak akkor fordult el a békefolyamattól, amikor az végképp kezdett zátonyra futni. 3 A szerződések aláírásakor a palesztinok nagy többsége támogatta azokat, és az erőszak mértéke is csökkent. 4 A békefolyamat támogatása és az erőszakos tettek támogatása negatív korrelációt mutat: az egyik növekedése a másik csökkenésével járt. 5 A palesztin lakosság egy felmérés szerint 1998-ban 75%-ban támogatta az oslói békefolyamatot. A támogatottság magas szintje kitartott egészen 2000 nyaráig. A palesztinok többsége tehát úgy érezte, hogy az oslói folyamat a legjobb lehetőség a békére. 6 Egy 1996-os felmérés szerint az izraeliek 70 százaléka vagy támogatta a békefolyamatot, vagy közömbös volt a kérdéssel kapcsolatban re az arány visszaesett 60 százalékra. 7 A Közel-Keleti régió néhány gazdasági vonásának legalább érintőleges bemutatása nélkül nem érthetünk meg minden problémát és egyedi vonást, ezért az 2.1 alfejezetben erre is kitérek. A régió fontos szerepet tölt be a nemzetközi politikában, sok évtizede az egyik fókuszpontja. Ennek egyik, talán a legfontosabb oka, hogy a világ olajkincsének legnagyobb hányada itt található. 8 3 Rostoványi Zsolt: Együttélésre ítélve. Zsidók és palesztinok küzdelme a Szentföldért. Corvina Kiadó, Budapest, o. 4 Az 1996-os véres merényletek következményeként 1997 elejére a palesztin közvélemény 87 százaléka támogatta a békefolyamatot, 1996 végére pedig az erőszakos cselekmények támogatottsága 20 százalékra esett vissza az 1993-as 57 százalékról. Shikaki, Khalil: The Peace Process and Political Violence. Meria Journal, március, 2/1. 5 Shikaki, Khalil: Willing to Compromise. Palestinian Public Opinion and the Peace Process. United States Institute for Peace, Special Report. Washington, BenYishay, Ariel: Palestinian Economy, Society and the Second Intifada. Meria Journal, 6/3, September Isseroff, Ami: Viewpoints. The Peace Process is Dead, Long Live the Peace Process Egy 1995-ös adat szerint a tágabb értelemben vett Közel-Keleten a világ földgázkészletének 32 százaléka, a kőolajkészletnek pedig 70 százaléka található, utóbbi kétharmada a Perzsa-öbölben van. Gazdik Gyula: A Clinton-kormányzat és a Közel-Kelet. =Valóság, szám. 101.o. 7

8 A palesztin gazdaság bemutatásában segítséget nyújt többek között két tanulmánykötet. Az egyik 9 az 1990-es évek gazdasági folyamatainak elemzésében segít. A kötet tanulmányai a gazdasági kérdéseket és a jövőt tényszerűen látják, általában nem mondanak értékítéletet. A palesztin állam létrehozása utáni lehetséges gazdasági forgatókönyveket írnak le. Jelen dolgozat célja, hogy részben a politikai problémákat is bemutassa. Egyes jelenségek érintése nélkül nem értelmezhető a kialakult helyzet. Politikai és gazdasági kérdések nem választhatók el egymástól, hanem egyetlen rendszeren belül értelmezendők. A másik, 1994-ben megjelent tanulmánykötet 10 taglalja a palesztin entitás kihívásait és lehetőségeit az 1990-es évek első feléből nézve, illetve elemzi a Közel-Keleten megvalósuló béke gazdasági következményeit és kihívásait. A tanulmányokat és a szerzők véleményét, következtetéseit a jövőt elemző fejezetben az addig megismert oslói folyamaton keresztül vizsgálom. A kötet előszavában megjelenik az a fent említett elképzelés is, hogy a béke és a gazdaság szorosan összefüggenek. Az oslói folyamat első néhány évében a politika és a gazdaság szorosan összefonódtak, a gazdaság függetlenségének kérdése rendkívül fontossá vált, nagymértékben befolyásolva a politikát. 11 Az egyezmények megvalósulásának vizsgálatát és a politikai szempontok bemutatását többek között Geoffrey R. Watson végzi el The Oslo Accords. International Law and the Israeli-Palestinian Peace Agreements című munkájában. 12 Az oslói szerződések megvalósulásának részleteit taglaló kötet is fontos része a feldolgozott irodalomnak. A magyar és külföldi szakfolyóiratok egyes cikkei, amelyek a szerződések aláírásakor íródtak, valamint a hosszabb folyamatokat elemzik, szintén feldolgozásra kerülnek. A téma feltárásában a fent leírt irodalom feldolgozása sorvezetőként szolgál, valamint fontos szerepet kapnak a statisztikai adatok, elemzések. A Világbank, Nemzetközi Valutaalap és egyéb szervezetek elemzései másodlagos forrásokként szolgálnak, az általuk közölt adatok 9 Cobham, David-Kanafani, Nu man: The Economics of Palestine. Routledge, London, Fischer, Stanley - Rodrik, Dani - Tuma, Elias (Ed): The Economics of Middle East Peace. The MIT Press, London, Elmusa, Sharif S- El-Jaafari, Mahmud: Power and Trade: The Israeli-Palestinian Economic Protocol. =Journal of Palestine Studies, Vol. 24, No. 2 (Winter, 1995) pp Watson, Geoffrey R: The Oslo Accords. International Law and the Israeli-Palestinian Peace Agreements. Oxford University Press, Oxford,

9 pedig az izraeli és palesztin statisztikai hivatal adatai mellett nélkülözhetetlenek a téma feldolgozásában. Meg kell említenem az adatgyűjtés nehézségeit, mellyel a felkészülés során szembesültem. Az adatok egy része semmilyen kutatott forrásból nem hozzáférhető, vagy csak másodlagos forrásokból érhető el. Egy-egy év adatai sokszor nem teljesek, egyes mutatók nem minden időszakra vonatkozóan kutathatók. Az adatok ráadásul esetenként forrásonként különböznek. A palesztin gazdaságnak a dolgozat megírásakor tapasztalható általános helyzete, valamint a környezet (Izrael és a közel-keleti régió) és a gazdasági kapcsolatok érintőleges ismertetése után térek rá az oslói folyamat taglalására. A tényszerű gazdasági mutatók mellett a politikai helyzet és a változásának bemutatása is elengedhetetlen. A konkrét megállapodások és azok végrehajtása az 1990-es években, valamint a politikai-gazdasági történések képezik a dolgozat fő vonalát. Választ keresek arra a kérdésre, hogy a békefolyamat milyen mértékben szolgálta a palesztinok, elsősorban a palesztin gazdaság érdekeit. Utóbbi mérésére a számokkal kimutatható változások szolgálnak. A palesztinok érdekeinek vizsgálata messzire vezető lehetne. Kérdés, hogy mennyiben sikerült megvalósítani a megfogalmazott célokat, és melyek maradtak papíron. A végrehajtás során milyen hibákat követtek el a történések szereplői, mit lehet ezekből tanulni a jövőre nézve. Mik a kilátásai a majdani palesztin államnak, mennyiben beszélhetünk majd szuverén államról abban a tekintetben, hogy Izrael biztosan nem engedheti meg magának, hogy átmeneti időszak nélkül szabad kezet adjon új szomszédjának. 2. A Közel Kelet, Izrael és a palesztin területek gazdasága A Közel-Kelet gazdasága rendelkezik néhány olyan vonással, amelyek magyarázatra szorulnak, és nélkülözhetetlenek a téma további tárgyalása szempontjából. E vonások mellett Izrael és a palesztin területek helyzete is röviden felvázolásra kerül. 9

10 2.1 A Közel-Kelet gazdaságáról A Közel-Kelet államai sok tekintetben nem hasonlíthatók össze a nyugati államokkal. A gazdaság és a társadalom alakulása más-más úton ment végbe. A neopatriarchális berendezkedés és a megkésett nemzetfejlődés miatt az állam tevékenységi köre az élet szinte minden területére kiterjed. 13 Csicsmann László értekezésében felhívja a figyelmet arra, hogy a Közel-Keleten két szektor létezik: egy modern gazdaság, melyben a kapitalizmus érvényesül és exportra termel, valamint egy tradicionális szektor, melyre az autarchia és naturálgazdálkodás jellemző. Az informális szektor jelentősége jóval nagyobb a kívánatosnál. A demográfiai robbanást az egyik legfontosabb gazdaságra ható jelenségnek tekinti. A másik két meghatározó tényező a szegénység és a tömegoktatás elterjedése. A fontos, gazdaságot is komolyan befolyásoló társadalmi változások közé tartozik, hogy ma már a Közel-Keleten is kisebb családok élnek egy fedél alatt, mint korábban, és egyre több a főiskolát, egyetemet végzettek száma. Ugyanakkor a munkanélküliség ebben a régióban kiemelkedően magas: 2005-ben a Közel-Keleten és Észak-Afrikában 13,2 százalékos. A éves korcsoportban egyes országokban akár a százalékot is eléri. Az izraeli-palesztin konfliktus elhúzódásának fő oka a szerző szerint a palesztin népesség magas termékenysége, ami a demokratikus megoldások ellen hat es ENSZ-adatok szerint amíg egy izraeli zsidó nő átlagosan 2,7 gyermeket szül élete során, addig egy palesztin nő átlagosan 5,6 gyermeket. A fejlett demokráciákkal összehasonlítva az izraeli termékenységi ráta így is kiemelkedően magas. A palesztin lakosság dinamikusan nő, és a menekültek visszatérésének engedélyezése esetén arányuk messze a zsidó lakosság fölé nőne. A régió gazdasági fejlettségi szintje a fejlődő országoké felett van, sőt a fejlett országokéval vetekszik. Ebben persze szerepet játszik az, hogy sok régióbeli ország olajmonarchia, vagyis kizárólag az olajból származó bevételeiből biztosít kimagasló jólétet állampolgárainak, és nem beszélhetünk esetükben demokráciáról. 13 Csicsmann László: A nyugati típusú demokrácia adaptálásának lehetőségei és korlátai a tágabb értelemben vett Közel-Keleten. PhD értekezés, Budapest,

11 A szerző rámutat a nyugati típusú gazdaságok és az úgynevezett járadékgazdaságok közötti különbségre. Míg a nyugati, termelő államok bevételei elsősorban adóztatásból származnak, vagyis az állam függ az adózóktól, addig a járadékgazdaságban az állam nincs ilyen formájú függésben a társadalomtól, bevételei pedig külső, nem az adott társadalom tagjaitól származó forrásból keletkeznek. A közel-keleti, autoritárius berendezkedésű járadékgazdaságok országaiban az adóbevételek aránya alacsony, ezért a társadalomnak kevesebb lehetősége van a kormány ellenőrzésére, valamint sokkal kisebb a demokratizálás esélye. A közel-keleti járadékgazdaságok bevételei vagy az olajból, vagy egyéb állami monopóliumokból (például utak használata), vagy pedig úgynevezett stratégiai járadékokból származnak. A stratégiai járadékokat egyes nagyhatalmak biztosítják számukra katonai vagy gazdasági segély formájában. Nasser M. Suleiman cikke 14 szerint három okból kereshetik az egymással való gazdasági együttműködést egy régió országai. Az egyik ok lehet a gazdasági fejlődés, jólét keresése, a másik a régió külső alkupozíciójának javítása, a harmadik gazdaságon kívüli célok elérése, például a biztonság javítása. A szerző felhívja a figyelmet a régión belüli kereskedelem szinte elhanyagolható szintjére: az export és import egymás között mindössze az államok évi exportjának-importjának 7-8 százaléka körül alakul. Összehasonlításképpen: között az Európai Unió országai átlagosan kereskedelmük 62,1 százalékát folytatták egymás között, míg a Közel-Keleten ugyanez az arány 7,1 százalék volt. A tőke és a turisták országok közötti áramlása szintén korlátozott. A közel-keleti és észak-afrikai területen belül fontos és jelentős méreteket ölt viszont a munkaerő áramlása. Ennek egyik forrása a nem olajtermelő államokból az Öböl-államok felé irányuló munkaerő, másik forrása pedig az Izraelben dolgozó palesztinok munkavállalása volt. Az 1990-es években ezt korlátozták, és részben ázsiai munkaerővel helyettesítették az arab munkásokat. 14 Suleiman, Nasser M.: Economic integration tendencies in the Middle East. 11

12 A gazdaságpolitikai együttműködésre kevés példát találunk a térségben, az egyik ilyen a GCC (Öbölmenti Együttműködési Tanács), a másik pedig az OPEC (Olajexportáló Országok Nemzetközi Szervezete), mely azonban nem kizárólag a Közel-Keleten működik. A Közel-Keleten ugyanakkor nagyobb gazdasági együttműködésre is lenne lehetőség: a természeti kincsek áramlása és a pénzügyi együttműködés még korántsem érte el teljesítőképessége csúcsát; a régión belüli és kívüli kereskedelem, a piacok, valamint a belső munkaerő-áramlás és a turizmus is fejleszthető még. Az együttműködés alacsony szintjének fő oka a gazdaságok viszonylagos zártsága, a kereskedelem korlátok közé szorítása, az egymás közötti kereskedelem alacsony foka, a világkereskedelemben való részvétel korlátozott volta. Természeti erőforrásaikból származó bevételeik miatt nem kényszerülnek reformok bevezetésére vagy liberalizálásra. Az országoknak politikai ellentéteiken is túl kell lépniük. A legfontosabb itt az arab-izraeli viszály felszámolása. A régión belüli együttműködést segíthetik régión kívüli egyezmények is, ilyen lehet például az EU-val vagy az Egyesült Államokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodás. Az infrastruktúra fejlesztése az előzőekhez hasonlóan lényeges lehet. A lehetőségek még egyáltalán nincsenek kiaknázva, ezt mutatja a magántőke, magánbefektetések jelenlétének igen alacsony szintje, valamint az 1990-es évek második felében az export évi mindössze 1,5 százalékos növekedése. A 23 közel-keleti és észak-afrikai ország közül mindössze tíz tagja Világkereskedelmi Szervezetnek. A közel-keleti államok egymás közötti együttműködése annak ellenére sem vált gyümölcsözővé, hogy több egyezmény is született már a regionális kooperációról ban és 1956-ban is aláírtak ilyen szerződéseket, sőt 1964-ben az Arab Közös Piacot is megalapították. 15 Az egyik legfontosabb együttműködési terület az idegenforgalom lehetne. A régión belül is lehetne élénkebb a turizmus, és más régiók turistáinak utaztatása is fejleszthető volna. Turisztikai célpontokban a terület hihetetlenül gazdag, hiszen történelmi, vallási, kulturális, 15 Handoussa, Heba- Shafik, Nemat: The Economics of Peace: The Egyptian Case. In Fischer, Stanley - Rodrik, Dani - Tuma, Elias (Ed): i.m. pp31. 12

13 földrajzi adottságai egyedülállóak. A tőke és a szaktudás az együttműködés hiánya és a régió politikai bizonytalanságai miatt külföldre áramlik, pedig belföldi kiaknázása óriási lehetőségeket rejt. A menedzsment és a gazdasági és társadalmi problémák hatékonyabb kezelése fellendülést hozhatna. 16 A Közel-Kelet gazdasági rendszerei közül kevés mutat jelentős hasonlóságot a nyugati gazdasági rendszerekkel. A leginkább megfelelnek a nyugati modellnek Izrael, Törökország és Egyiptom. Részben nyugati vonásokkal rendelkezik Szíria, Irak, Libanon és Jordánia, a többiek pedig főleg az olajkincseikre építik gazdaságukat. 17 Az Európai Közösség az 1972-es párizsi csúcstalálkozón fogadta el az úgynevezett Globális mediterrán politikát, melynek célja a kétoldalú szerződések helyett egy egységes együttműködési rendszer bevezetése volt. Az Unió 1995-ben fogalmazta újra a térséggel kapcsolatos stratégiáját 18, vagyis nyitott a régió országai felé. A barcelonai folyamat lényege a szabadkereskedelem megteremtése lett volna. Ma a Közel-Kelet-politika az EU szomszédságpolitikájának a része. Az EU nem titkolt szándéka azonban ezzel párhuzamosan a Közel-Kelet békéjének megteremtésében való részvétel Kontraszt: Izrael és a palesztin területek gazdaságának eltérései Izrael gazdasági értelemben a Nyugathoz tartozik annak ellenére, hogy földrajzilag Ázsia része. Néha szokás -tévesen- más szempontból is Európához sorolni. Például több sportág versenyein valóban Európa országaival küzd. Az egy főre jutó GDP az európai országok értékeihez hasonlítható (2004-ben 17 ezer USD/fő). A gazdasági mutatók alapján a fejlett ipari országokhoz sorolható. A GDP 2003 óta növekedést mutat. Legfontosabb kiviteli partnerei az Egyesült Államok és az Európai Unió. A 16 Hilan, Rizkallah: The Effects on Economic Developement in Syria of a Just and Long-Lasting Peace. In Fischer, Stanley - Rodrik, Dani - Tuma, Elias (Ed): i.m. pp Owen, Roger- Pamuk-Sevket: A History of Middle East Economies in the Twentieth Century. Harvard University Press, Cambridge, Massachusetts, pp xvi. 18 Louai, Balbisi: A mediterrán országok gazdasági kitörési kísérletei az Európai Unió kibővülésének tükrében. PhD értekezés,

14 behozatal több mint fele Európából származik. 19 A folyó fizetési mérleg egyenlege 2003-ban fordult pozitívba között az import és az export is növekedést mutatott. Annak ellenére, hogy környezeti adottságai szegényesek, fejlett a mezőgazdasága és az ipara. Exportjának fontos elemei a gyémántfeldolgozás, a high-tech ipar, és a mezőgazdaságban a gyümölcs- és zöldségtermesztés. 20 Az infláció 2004-ben 1,2% volt, a munkanélküliségi ráta 10,4%. 21 A palesztin területek fő mezőgazdasági termékei a citrusfélék, az olíva és a zöldségek, valamint a marhahús és a tejtermékek. A termelésben főleg a családi gazdaságok vesznek részt, akik, textilt, Nablusban szappant, ajándéktárgyakat állítanak elő. Izrael is alapított itt néhány, a modern gazdaság követelményeinek megfelelő üzemet. A Nyugati Part és a Gázai-övezet lakossága 2006-ban 3,7 millió fő volt. (A Gázaiövezetben 360 négyzetkilométeren 2007-ben másfél millióan éltek. Így az itt található városok világon a legsűrűbben lakott területek közé tartoznak.) A 2006-os GDP 4,1 milliárd USD, 1,4%-os növekedéssel. 22 Ugyanebben az évben az egy főre jutó GDP 1100 USD/fő volt. 23 Izraelben a népesség 20 százaléka él a szegénységi küszöb alatt. A Nyugati Parton és a Gázai-övezetben a munkanélküliség 2006-ban meghaladta a 30 százalékot, és a népesség 68 százaléka számított szegénynek. Az Izrael által 1967-ben elfoglalt Nyugati Part és Gázai-övezet nem része Izrael államnak. Mivel esetükben nem beszélhetünk szuverén államról, a gazdaságot is óvatosan kell megközelíteni. Izrael nagymértékben korlátozza a területek lehetőségeit, a belső viszályok pedig sokszor lehetetlenné teszik a területek ellenőrzését és a gazdaság működtetését akár Izrael, akár a palesztin hatóságok számára. Mindkét terület fennmaradása érdekében külföldi segélyekre szorul https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/is.html

15 A Nyugati Part sok szempontból erősen kötődik Jordániához, a Gázai-övezet pedig Egyiptomhoz. A szomszédságon kívül a kötődés oka, hogy a területeket az 1967-es háborúig ezek az országok ellenőrizték. A Gázai-övezet emiatt gazdasági kapcsolatokat ápolt Kelet- Európával is, az egyiptomi gazdasági kapcsolatok nyomán elején a terrorszervezetként számon tartott Hamász (Változás és Reform néven indított listán) győzött a szabad, és a nemzetközi megfigyelők által rendben levőnek nyilvánított demokratikus választásokon. Izrael és a nemzetközi közösség is komoly fenntartásokat fogalmazott meg. A megválasztott vezetők nem képesek kézben tartani a helyzetet. A hagyományosan szekuláris palesztin társadalom az iszlamista Hamászt választotta vezetőül leginkább annak hatására, hogy ez a szervezet tartja fenn a palesztinok által működtetett szociális intézmények többségét. Bár a nemzetközi közösség egy része terrorszervezetként tartja nyilván, tevékenységének túlnyomó hányadát valóban a szociális szerep teszi ki. Győzelmének másik oka, hogy legnagyobb ellenfelétől, a Fatahtól korrupciós ügyei és rossz hatékonyságú adminisztrációja miatt elforultak annak támogatói. 25 A szociális ellátórendszer ugyan elvben működik, de a működése nem kielégítő. Hiányoznak a saját, palesztin anyagi források. Az élelemmel való ellátásban és az egészségügyben az UNRWA 26 játssza a legnagyobb szerepet. 27 Mindezek miatt a palesztin területek sokszor nehezen kerülik el a humanitárius katasztrófát, amely sokak szerint a nemzetközi segélyszervezetek segítsége nélkül már régen bekövetkezett volna. Izrael cáfolja ezt a kijelentést, mivel a Gázai-övezetből gyakran érik rakétatámadások a zsidó állam területét, az adminisztrációt tehát látszólag nem szenved forráshiányban, csak inkább fegyverekre költ Elmusa, Sharif S- El-Jaafari, Mahmud: i.m. pp Jungbert Béla: A Palesztín Nemzeti Hatóság helyzete a Mahmúd Abbász elnökké választása utáni időszakban. =Külügyi Szemle, 2006 ősz-tél. 171.o. 26 United Nations Relief and Works Agency 27 Interjú Dr Jungbert Bélával, a Magyar Köztársaság Ramallahban dolgozó nagykövetével április. 28 Jungbert Béla: A Palesztín Nemzeti Hatóság helyzete a Mahmúd Abbász elnökké választása utáni időszakban. =Külügyi Szemle, 2006 ősz-tél. 192.o. 15

16 Egy világbanki jelentés 29 szerint a palesztin gazdaság azért is sérülékeny, mert nagyban függ külső tényezőktől. Mivel a Hamászt terrorszervezetként tartják nyilván, a 2006-os választások után sok ország befagyasztotta a segélyezést. A közvetlen átutalás helyett többen különböző pénzalapokon keresztül finanszírozták és finanszírozzák ma is a területeket. Az Európai Unió 2005-től 2008 februárjáig a TIM (Temporary International Mechanism) rendszeren keresztül próbálta biztosítani a humanitárius segélyezést. 30 Ennek sikertelensége miatt új rendszer, a Pegase került bevezetésre A palesztin területek és Izrael gazdasági kapcsolatainak történeti alakulása Izrael és az arab államok gazdasági kapcsolatai gyakorlatilag a politikai kapcsolatoktól, a békés vagy ellenséges viszonytól függenek. 32 Az izraeli-palesztin gazdasági kapcsolatok az oslói szerződések aláírásáig kimerültek abban, hogy Izrael saját érdekeihez igazította a területek helyzetét, és gazdasági uniót kényszerített a Nyugati Partra és a Gázai-övezetre. A területeken felépített zsidó telepek kérdése lényeges Izrael számára. Az ott élők vízhez és földhöz való hozzájutása volt az elsődleges, ezt pedig főleg politikai, nem pedig gazdasági okoktól vezérelve koordinálták. A palesztin területeken épített telepeknek, szemben a gyakran hangoztatott nézettel, nem gazdasági, hanem politikai szempontból volt/van jelentőségük. A zsidó telepesek kérdése igen kényes Izrael számára. Az onnan való kitelepítések nemcsak anyagi, hanem komoly politikai költségekkel járnának. Újra kellene gondolni a területek és a víz megosztását, hozzáférhetőségét. Mindezek mellett a gazdasági kapcsolatok a Nyugati Part és Izrael között nem jelentősek, a közöttük levő kereskedelem szinte elhanyagolható. 29 ntentmdk: ~pagepk:141137~pipk:141127~thesitepk:294365,00.html 30 Jungbert Béla: A Palesztín Nemzeti Hatóság helyzete a Mahmúd Abbász elnökké választása utáni időszakban. =Külügyi Szemle, 2006 ősz-tél. 198.o. 31 Interjú Dr Jungbert Bélával, a Magyar Köztársaság Ramallahban dolgozó nagykövetével április. 32 Halevi, Nadav: Economic Implications of Peace: The Israeli Perspective. In Fischer, Stanley - Rodrik, Dani - Tuma, Elias (Ed): i.m. pp

17 A Nyugati Part és a Gázai-övezet importja főleg Izraelből származik, de Izraelnek a területekre irányuló exportja mindössze a kivitel 11 százalékát adta 1990-ben. A kereskedelem egy része határ menti, vagyis az áruk nem a nemzetközi kereskedelem porondján jelentek meg, hanem a határ mentén élők vásárlásain keresztül cseréltek gazdát. Az Izraelen kívülről származó árukat pedig Izraelen keresztül tudták beszerezni a palesztin területeken. Az Izraellel való kapcsolat legfontosabb része a zsidó állam területén való munkavállalás volt ban például az összes izraeli foglalkoztatott 7 százaléka volt palesztin, míg egyes ágazatokban az arány sokkal magasabb, az építőiparban például meghaladta a 45 százalékot. A gazdasági együttműködés Izrael és a palesztin entitás között nem zökkenőmentes, és a jövőben sem lesz az. A politikai megoldások bizonytalansága és az önérdekek szerinti cselekvések okozzák a legnagyobb gondokat. 33 Kleiman szerint 1993-ban az egyetlen szervezet, ami képes releváns adatokat gyűjteni a palesztin területek gazdaságáról, az az Izraeli Statisztikai Hivatal volt, adatai pedig megbízhatóak és nem befolyásolják őket politikai okok. Gondokat okoz, hogy általában hiányosak a népszámlálási adatok (az 1967-es megszállás óta első ízben 1997-ben rendeztek népszámlálást a palesztin területeken), Kelet-Jeruzsálemet pedig rendszeresen Izrael részeként tartják nyilván. A szerző szerint egy területileg igen kicsi entitás, mint a Nyugati Part és a Gázai-övezet, nem lehet önmagában életképes. Kis államok is lehetnek gazdagok, és óriási országok szegények. A kicsik ereje a specializációban rejlik, ők (például Svájc) egyes áruk tekintetében el tudnak érni olyan fokú specializációt is, mint amilyenre a nagyok képesek. Az 1967-es megszállás után a palesztin területek gazdasága Izraeléhez idomult. Gazdasági teljesítményének ingadozása az izraeli ingadozásokat követte. Az integrált piac érdekében Izraelnek és a palesztin területeknek ki kell egyenlíteniük áraikat mind az áruk, mind a munkaerő-piaci árak tekintetében. 33 Kleiman, Ephraim: Some Basic Problems of the Economic Relationships between Israel, and the West Bank, and Gaza. In Fischer, Stanley - Rodrik, Dani - Tuma, Elias (Ed): i.m. pp

18 A munkaerő Izraelbe való áramlása nyomán a munkaintenzív iparágak is a zsidó államban telepedtek meg ahelyett, hogy Izrael telepített volna gyárakat a Nyugati Partra és a Gázaiövezetbe. A bizonytalan politika helyzet azonban nemcsak Izraelt és a területek lakóit, hanem egyéb országok befektetőit is megakadályozta abban, hogy ide hozzák a tőkéjüket. Izraelnek az sem vált hátrányára, hogy a palesztin területeken meg nem épített üzemek megóvták az izraeli gyártókat a versenytől. Jobban megérte a palesztin területek és Izrael határához közel, de izraeli oldalra telepíteni a gyárakat (például Erez határátkelő mellé), itt ugyanis a befektetői kedvezményeket is igénybe lehetett venni, és az olcsó munkaerő is elérhető közelségben volt. Az egyezmények aláírása előtt, 1992-ben a palesztin gazdaságot 5 fő jellemzővel írhatjuk le. A fejődő országokkal összehasonlítva nagy jelentősége volt a bérből élők munkájának (wage labour). A külföldről átutalt bevételek is lényegesek voltak. Az Izraelben vállalt munka szintén fontos eleme volt a gazdaságnak. A gazdaság egyensúlyi hiányoktól és számos torzulástól szenvedett. Végül pedig nagyban ki volt téve a külső hatásoknak, sokkoknak, amik gyakran be is következtek. A gazdasági mutatók a fejlődő országokéval összehasonlítva jók, de a fejlettekhez képest rosszak. 34 Nyugati Part és Gázaiövezet Etiópia Tanzánia Banglades Magyaro. Izrael Olaszo. Franciao. Japán GNI/fő táblázat. Az egy főre eső GNI (bruttó nemzeti jövedelem) értéke néhány országban 2000-ben, USD. Forrás: A palesztinok és Izrael közötti gazdasági kapcsolatokat a békefolyamat alatt nem kiépíteni kellett, hanem újragondolni. Például azt az egyoldalúságot, hogy Izraelből a területek felé áramlott az export, a másik irányba pedig a munkaerő, Izrael pedig ellenőrzése alatt tartotta a bankszektort. A befektetések hiánya miatt a palesztin területekről kénytelenek voltak a munkavállalók Izraelbe átjárni dolgozni. Izrael nem csak a megszállás és katonai erőfölénye miatt tudta ilyen erős befolyás alatt tartani a palesztin gazdaságot, hanem mert Izrael 34 Pedersen, Jon- Hooper, Rick (Ed): i.m. pp26. 18

19 gazdasága jóval nagyobb a palesztin területekénél. 35 Az egyoldalú függőség a palesztin területek számára jelentős hátrányokkal járt. Ugyanakor a szerződések aláírásakor az egyetlen reális alternatíva, más lehetőség hiányában, az Izraeltől való függőség fenntartása volt Az oslói folyamat egyezményei Az 1991-es madridi konferenciával már megkezdődött folyamat előzményei az 1979-ben szignált izraeli-egyiptomi békeszerződésekig vezethetők vissza. Az oslói szerződések 37 aláírása áttörésnek számított a békefolyamatban. Az eleinte titokban, tudósok részvételével zajló tárgyalásokon a felek jóval kompromisszumkészebbnek mutatkoztak, mint korábban, és mint a nyilvásos, vezető politikusok által irányított konferenciákon. A norvég közvetítés, a semleges helyszín szintén jó választás volt. Ennek az eredménye volt a Declaration of Principles, azaz Elvi Nyilatkozat, amelyet az Interim Agreement, vagyis Átmeneti Megállapodás, röviden Oslo II követett, valamint további egyezmények is aláírásra kerültek. A béketárgyalások során kialakult a Gázát és Jerikót elsőként elv, vagyis az izraeli hadsereg először a Gázai-övezetből és Jerikó városából vonul ki, először ezeket adja át a Palesztin Nemzeti Hatóságnak ellenőrzésre. Ennek az elvnek a megtestesülése az május 4-én aláírt Elvi Nyilatkozat végrehajtásáról szóló egyezmény 38, vagy röviden a Gáza-Jerikó egyezmény. Az Átmeneti Megállapodás szeptember 28-án született meg az emlékezetessé vált kézfogással a Fehér Ház zöld gyepén. Az Oslo II 39 néven is ismert dokumentum a békés rendezésről szól, és az ehhez vezető ötéves átmeneti időszakra szóló teendőket veszi sorra. Részletesen és pontos időbeosztással írja le a feladatokat. Szól többek között a palesztin 35 Elmusa, Sharif S- El-Jaafari, Mahmud: i. m. pp Paragi Beáta: Az oslói békefolyamat gazdasági összefüggései. 2008, kézirat. 37 Szűk értelemben az Elvi Nyilatkozat (1993) és az Átmeneti Megállapodás (1995) tartozik ide, mint az alapvető kereteket meghatározó egyezmények, valamint a Párizsi Protokoll (1994), mint a gazdasági kérdéseket meghatározó szerződés

20 tanácsról, a választásokról, a törvényhozásról és végrehajtó hatalomról, a kivonulásról, biztonsági kérdésekről. A Hebron Protokollt 40, amely a kivonulásról és a város életének szabályozásáról szól, január 17-én írták alá. A Wye Memorandum 41 aláírására október 23-án került sor. Feladata a békefolyamat támogatása, a felek segítése. Gazdasági kérdésekben kitér a legfontosabbnak tartott, elsődlegesen megoldandó feladatokra, általánosságban pedig pontos időbeosztást határoz meg a felek számára az egyezmények végrehajtása tekintetében szeptember 4-én kelt a Sharm-el-Sheikh Memorandum 42, amelyet Izraelen és a Palesztinai Felszabadítási Szervezeten kívül tanúként Egyiptom, Jordánia és az Egyesült Államok is szignált. Ennek a legutóbbi egyezménynek a célja szintén a békefolyamat támogatása volt. Az Elvi Nyilatkozat aláírását követően, 1993 októberében egy nemzetközi donorkonferencián különböző államok 2,4 milliárd USD segélyt ajánlottak fel a palesztin területek segítése érdekében. A segélyek végül - többek között a bizonytalan politikai helyzet miatt - nem az ígért menetrend szerint érkeztek novemberében megalakult a Fejlesztés és Újjáépítés Palesztin Gazdasági Tanácsa is elején a palesztinok Jordániával és Egyiptommal is gazdasági együttműködési megállapodást kötöttek. 43 A Palesztin Hatóság 1994-ben alakult meg. Átvette Izraeltől a Nyugati Parton az oktatás, kultúra, egészségügy, szociális ügyek, turizmus és adózás ellenőrzését. Elnöke Jasszer Arafat lett, aki egyben a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) elnöki tisztét is betöltötte. A PFSZ lett a palesztinok egyetlen, Izrael által is elismert szerezete, ő képviselte a palesztin népet a béketárgyalások folyamán elején a megállapodásoknak megfelelően megválasztották a Palesztin Törvényhozó Tanácsot. A választásokon magas, 75%-os volt a részvételi arány. Arafatot nagy többséggel a Végrehajtó Testület elnökévé választották. 44 Izraelben az 1990-es években jelentős politikai változások zajlottak. Az 1992-es választásokon hosszú idő után ismét a Munkapárt győzött és alakíthatott kormányt. Jitzak Gazdik Gyula: Az átalakuló Közel-Kelet: a palesztin autonómia. =Társadalmi Szemle, 1996, 4. szám.51. o. 44 Rostoványi Zsolt: i.m o. 20

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok

1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Szigetvári Tamás: Migrációt befolyásoló tényezők a Közel-Keleten 1. Demográfiai trendek, humántőke, etnikai és vallási konfliktusok Az elmúlt évtizedekben a régió rendelkezett a legmagasabb népességnövekedési

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS

FOKOZATOS ELSZIGETELŐDÉS BEVEZETÉS A Gázai övezet története - A blokád bevezetése - Fokozatos elszigetelődés A gázai segélyflottilla-incidens - Mi is történt? - Következmények Törökország és Izrael - Jó gazdasági kapcsolatok -

Részletesebben

A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői

A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői A civil szervezetek Európa Uniós és Magyarországi jellemzői Johns Hopkins University 12 országra kiterjedő kutatása Nemzetközi kutató team a Johns Hopkins University Institute for Policy Studies szervezésében

Részletesebben

Munkanélküliség Magyarországon

Munkanélküliség Magyarországon 2010 február 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása értékelve Give Give Give Mérték Give Give Még nincs 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 Évek óta nem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta Magyarországon, mint most. Ezzel

Részletesebben

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.

UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19. UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2014. július A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 Tartalom VI. évfolyam 42. szám Összefoglalás...2 1. Nemzetközi kitekintés...3 2. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar

Részletesebben

E bejelentések alapján a mellékelt táblázat pontosítja azokat az időpontokat, amikor az ilyen kumulációk alkalmazandóvá

E bejelentések alapján a mellékelt táblázat pontosítja azokat az időpontokat, amikor az ilyen kumulációk alkalmazandóvá C 67/8 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2.20. A Bizottság közleménye a pán-euromediterrán preferenciális származási szabályokról szóló regionális egyezmény vagy az ezen egyezmény szerződő felei közötti

Részletesebben

Hospodárska geografia

Hospodárska geografia Hospodárska geografia A GAZDASÁGI ÉLET JELLEMZŐI Világgazdaság szereplői: - nemzetközi óriáscégek, - integrációk(együttműködések), - országok, Ezek a földrajzi munkamegosztáson keresztül kapcsolódnak egymáshoz.

Részletesebben

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012

A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 2012 A mezőgazdaság szerepe a nemzetgazdaságban, 212 Központi Statisztikai Hivatal 213. július Tartalom 1. Az élelmiszergazdaság nemzetgazdasági súlya és külkereskedelme...2 1.1. Makrogazdasági jellemzők...2

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

Az izraeli-palesztin helyzet a választásokat követően

Az izraeli-palesztin helyzet a választásokat követően Az izraeli-palesztin helyzet a választásokat követően 2006-ban parlamenti választásokra került sor mind a Palesztin Hatóság területén, mind Izraelben. A nemzetközi politika főszereplői kiemelt figyelemmel

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Barcelonai Folyamat 10.

Barcelonai Folyamat 10. Az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra 40. Kultúrák közötti párbeszéd vagy a gazdasági érdekek újabb fajta megnyilvánulása? - az Euro-mediterrán Partnerség és a kultúra A mediterrán régió nagy és kiegészítő

Részletesebben

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek

Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Gazdasági, menedzsment és minőségbiztosítási ismeretek Jánosi Imre Kármán Környezeti Áramlások Hallgatói Laboratórium, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest Északi

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Oktatói adatlap Dr. Csicsmann László

Oktatói adatlap Dr. Csicsmann László egyetemi docens Társadalomtudományi Kar Nemzetközi Tanulmányok Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1994-1998 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, közgazdász kereskedelmi szakon 1995-2000 BKÁE,

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez

Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez Najat, Shamil Ali Közel-Kelet: térképek, adatok az észak-afrikai helyzet gazdasági hátterének értelmezéséhez A mai közel-keleti változások elemzéséhez elengedhetetlen az eseményeket jelentős mértékben

Részletesebben

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA

BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA FARKAS BEÁTA VÁRNAY ERNŐ BEVEZETÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANULMÁNYOZÁSÁBA A, Szeged 1997 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETES 1 I. BEVEZETÉS A REGIONÁLIS INTEGRÁCIÓ ELMÉLETI HÁTTERÉBE... 3 1. INTEGRÁCIÓS ELMÉLETEK 3 1.1.

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER Központi Statisztikai Hivatal Szegedi főosztálya Kocsis-Nagy Zsolt főosztályvezető Bruttó hazai termék (GDP) 2012 Dél-Alföld gazdasági

Részletesebben

Építési Piaci Prognó zis 2017.

Építési Piaci Prognó zis 2017. Építési Piaci Prognó zis 2017. Világgazdaság Nemsokára az eddigi egymilliárd helyett három milliárd ember fog fejlett országban élni. Az lenne a csoda, ha egy ilyen folyamat nem járna megrázkódtatásokkal.

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december

ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel. 2005. december ICEG VÉLEMÉNY XIX. Borkó Tamás Számvetés Lisszabon után öt évvel 2005. december TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés 4 Lisszaboni Stratégia 5 Lisszabon szembesítése a tényadatokkal 6 Változások félúton 12 Lisszabon

Részletesebben

Helyzetkép 2012. május - június

Helyzetkép 2012. május - június Helyzetkép 2012. május - június Gazdasági növekedés A világgazdaság kilátásait illetően megoszlik az elemzők véleménye. Változatlanul dominál a pesszimizmus, ennek fő oka ugyanakkor az eurózóna válságának

Részletesebben

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 774 végleges A. melléklet / 1. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

Trendforduló volt-e 2013?

Trendforduló volt-e 2013? STATISZTIKUS SZEMMEL Trendforduló volt-e 2013? Bár a Magyar Nemzeti Bank és a KSH is pillanatnyilag 2013-ról csak az első kilenc hónapról rendelkezik az utasforgalom és a turizmus tekintetében a kereskedelmi

Részletesebben

Helyzetkép 2013. július - augusztus

Helyzetkép 2013. július - augusztus Helyzetkép 2013. július - augusztus Gazdasági növekedés Az első félév adatainak ismeretében a világgazdaságban a növekedési ütem ez évben megmarad az előző évi szintnél, amely 3%-ot valamelyest meghaladó

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

Szeged Város Fenntarthatósági

Szeged Város Fenntarthatósági Szeged Város Fenntarthatósági Fennta Programja 1 Tartalom I. Vezetői összefoglaló... 5 II. Külföldi és hazai fenntartható terv fejlesztéspolitikai keretei, meghatározó dokumentumai... 9 1. A Stockholmi

Részletesebben

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia

Helyzetkép. Izrael és a Palesztin Autonómia A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosítószámú Nemzeti Kiválóság Program Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június KÖZGAZDASÁGTAN II. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember

A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe. SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember A spanyol közszféra a válság idején: a szociális párbeszéd szerepe SZAKSZERVEZETI MŰHELYBESZÉLGETÉS 2012.szeptember 24-25. Berlin/Potsdam 1 2 A megszorító programok hatása a közszférára Spanyolországban:

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet

Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet Gazdasági aktivitás, foglalkozási szerkezet A gazdasági aktivitás fogalma Kortól függetlenül, magába foglalja mindkét nemhez tartozó mindazon személyeket, akik munkát végeznek a gazdasági javak és a szolgáltatások

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr.

A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A magyar textil- és ruhaipar 2013-ban a számok tükrében Máthé Csabáné dr. A termelés és az árbevétel alakulása 2013-ban 1. táblázat a termelés változásának indexe Év 2005 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Részletesebben

Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac

Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac Gyöngyösi Győző: Hitelkínálat és munkaerőpiac A válságot követő elhúzódó kilábalásban a gyenge kereslet mellett a visszafogott hitelkínálat is szerepet játszott. Szigorodó banki hitelfeltételek mellett

Részletesebben

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE

I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE KOREAI KÖZTÁRSASÁG I. A KOREAI KÖZTÁRSASÁG TÁRSADALMI-GAZDASÁGI HELYZETE 1. Általános információk Hivatalos megnevezés Államforma Főváros Koreai Köztársaság Elnöki köztársaság Szöul Terület 94 480 km 2

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben

Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése. Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Trendek, elképzelések és várható fejlemények a nemzetközi fejlesztési együttműködésben Szent-Iványi Balázs Miről lesz szó? A fejlesztési források növelése Migráció szerepe a fejlődésben Kereskedelmi nyitás

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika

Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika Elméleti gazdaságtan 11. évfolyam (Mikroökonómia) tematika I. Bevezető ismeretek 1. Alapfogalmak 1.1 Mi a közgazdaságtan? 1.2 Javak, szükségletek 1.3 Termelés, termelési tényezők 1.4 Az erőforrások szűkössége

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

Vajai László, Bardócz Tamás

Vajai László, Bardócz Tamás A halászat helye a magyar agrárágazatban A Közös Halászati Politika reformja és az EU halászati és akvakultúra ágazatának fejlesztési irányai Vajai László, Bardócz Tamás Az előadás tartalma: Magyarország

Részletesebben

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária

Nők a munkaerőpiacon. Frey Mária Nők a munkaerőpiacon Frey Mária Magyarországon az elmúlt évtizedekben igen magas női gazdasági aktivitás alakult ki. Ez akkoriban egyben azt is jelentette, hogy a nők túlnyomó része effektíve dolgozott.

Részletesebben

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére

A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Ricz András: A határon átívelő Európai uniós programok hatásai a vajdasági magyarság helyzetére Szabadka, 2011. december 17. Regionális Tudományi Társaság, Szabadka Háttér Európai Uniós szomszédsági programok

Részletesebben

Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály

Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete 213 Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály 213.1.7 A GDP/fő hosszú távú alakulása (212. évi US$, 1 alapú log skála)

Részletesebben

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN

A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN Gyulavári Tamás - - Szikra Dorottya A LEGUTÓBB CSATLAKOZOTT EU-TAGÁLLAMOK TAPASZTALATAI A SZOCIÁLIS VÉDELEM TERÜLETÉN * *1= Budapest, 1998 ^ h Hl I. AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS NEMZETKÖZI TAPASZTALATAINAK

Részletesebben

Oktatói önéletrajz Dr. Csicsmann László

Oktatói önéletrajz Dr. Csicsmann László egyetemi docens Társadalomtudományi és Nemzetközi Kapcsolatok Kar Nemzetközi Tanulmányok Intézet Karrier Felsőfokú végzettségek: 1994-1998 Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, közgazdász kereskedelmi

Részletesebben

Vállalkozások, adózás, kilátások a válság után

Vállalkozások, adózás, kilátások a válság után Vállalkozások, adózás, kilátások a válság után Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Zalaszentgrót, 2014. február 18. Vállalkozás Világos cél (kisérlet, kiegészítő vagy fő jövedelem) Milyen igényre

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban

ICEG EURÓPAI KÖZPONT. Konvergencia a csatlakozó államokban ICEG EURÓPAI KÖZPONT Konvergencia a csatlakozó államokban I. A felzárkózás három dimenziója Az Európai Unió bővítése és a csatlakozó államok sikeres integrációja az Euró-zónába megkívánja, hogy ezen gazdaságok

Részletesebben

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28.

Beruházások Magyarországon és a környező országokban. A Budapest Bank és a GE Capital kutatása. 2013. május 28. Beruházások Magyarországon és a környező országokban A Budapest Bank és a GE Capital kutatása 2013. május 28. A kutatásról A kutatás a GE Capital, a Budapest Bank anyavállalata és a Budapest Bank által

Részletesebben

Dr. Kaposi József 2014

Dr. Kaposi József 2014 Dr. Kaposi József 2014 A változások hajóerői és korlátai A változások jelentős része európai/nemzetközi trendek hazai megjelenése: Bologna-folyamat és Lisszaboni folyamat emberi képességek felértékelődése,

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Nemzeti Pedagógus Műhely

Nemzeti Pedagógus Műhely Nemzeti Pedagógus Műhely 2009. február 28. Varga István 2007. febr. 21-i közlemény A Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól: - sikeres a kiigazítás: mutatóink minden várakozást felülmúlnak, - ipari

Részletesebben

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar

Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar Élelmiszer terméklánc és az egymásrautaltság. Termelők, alapanyag beszállítók és a feldolgozóipar 52. Közgazdász Vándorgyűlés, Nyíregyháza Dr. Losó József MIRELITE MIRSA Zrt. - Elnök A mezőgazdaság az

Részletesebben

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás

Áttekintés. OECD Kommunikációs Szemle. 2003. évi kiadás Áttekintés OECD Kommunikációs Szemle 2003. évi kiadás Overview OECD Communications Outlook: 2003 Edition Hungarian translation Az Áttekintések az OECD kiadványok kivonatos fordításai. Az Online Könyvesboltban

Részletesebben

Változások a Iránnal kapcsolatos export-engedélyezési eljárásban" dr. Stefán László

Változások a Iránnal kapcsolatos export-engedélyezési eljárásban dr. Stefán László Változások a Iránnal kapcsolatos export-engedélyezési eljárásban" dr. Stefán László igazgató Haditechnikai és Exportellenőrzési Hatóság Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Változások a Iránnal kapcsolatos

Részletesebben

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT

MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június. Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT MTA Világgazdasági Kutatóintézet Kihívások 148. szám, 2001. június 1. Észtország a Szovjetunióban Tiba Zoltán AZ ÉSZT FELZÁRKÓZÁSI ÚT 1.1. Észtország gazdasági és társadalmi örökségében meghatározó korszak

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

GLOBÁLIS KORRUPCIÓS BAROMÉTER 2016

GLOBÁLIS KORRUPCIÓS BAROMÉTER 2016 GLOBÁLIS KORRUPCIÓS BAROMÉTER 2016 Lakossági attitűdök Magyarországon, nemzetközi összehasonlításban Martin József Péter ügyvezető igazgató Budapest, 2016. november 16. Transparency International Magyarország

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Csökkenthető-e az államadósság a versenyképesség növelése nélkül?

Csökkenthető-e az államadósság a versenyképesség növelése nélkül? Csökkenthető-e az államadósság a versenyképesség növelése nélkül? LászlóCsaba, Szenior Partner KPMG Tanácsadó Kft. 2013. szeptember Növekedés, államadósság, hiány GDP-növekedés hatása az államadósságra

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)

A GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100) I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott

Részletesebben

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Az EU mezőgazdasága A kezdetek Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep: GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban

Részletesebben

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30.

MultiContact. Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi Kistérségben (ROP 3.2.1 2004-09-0002/37) 2006. november 30. DERECSKE-LÉTAVÉRTESI KISTÉRSÉG FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIÁJA (2007-2010) A stratégia a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében elnyert Helyi foglalkoztatási kezdeményezések ösztönzése a Derecske-Létavértesi

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2

Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 2011/2 Statisztikai tájékoztató Borsod-Abaúj-Zemplén megye, 211/2 Központi Statisztikai Hivatal 211. szeptember Tartalom Összefoglaló... 2 Ipar... 2 Építőipar... 4 Idegenforgalom... 6 Gazdasági szervezetek...

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Nonprofit szervezetek professzionalizációja a válság időszakában

Nonprofit szervezetek professzionalizációja a válság időszakában A gazdasági válság hatása a szervezetek működésére és vezetésére Tudomány napi konferencia MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Gazdaság-és Jogtudományok Osztálya Gazdálkodástudományi Bizottság Budapest, 2012. november

Részletesebben

VIETNÁM. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok

VIETNÁM. I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok VIETNÁM I. Az ország társadalmi-gazdasági helyzete és a kétoldalú kapcsolatok 1. Általános információk Forrás: http://worldatlas.com/webimage/flags /countrys/asia/vietnam.htm http://worldatlas.com/webimage/cou

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben