A HGF/C-MET RENDSZER SZEREPE A DAGANATOK PROGRESSZIÓJÁBAN
|
|
- Fruzsina Deákné
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A HGF/C-MET RENDSZER SZEREPE A DAGANATOK PROGRESSZIÓJÁBAN Fazekas Károly Témavezeto: Dr. Tímár József Országos Onkológiai Intézet Tumorprogressziós Osztály Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Budapest,
2 I. Bevezetés Világszerte, de Magyarországon is a daganatos betegségek vezeto helyet foglalnak el a morbiditási és a halálozási rangsorokban. A halálozás fo oka az áttéti daganat kialakulása. Ezért a terápiás lehetoségek kiszélesítésének szempontjából fontos a daganat progresszió és az áttétképzés molekuláris mechanizmusának megismerése. Értekezésemben a hepatocita növekedési faktor (HGF) és receptora, a c-met onkogén szerepét vizsgáltam a daganat, különösképp a kolorektális daganat progressziójában. A humán tumorok áttétképzése meglehetosen szelektív folyamat, minthogy a különbözo típusú daganatok esetén más és más szervek érintettek. Az áttétképzés egyik leggyakoribb hely a máj. A májáttét többféle humán tumorra jellemzo, de a kolorektális 2
3 daganatokra különösen. Errol a folyamatról azt tudták, hogy elsosorban anatómiai faktorok határozzák meg, mint hogy a kolorektum elfolyó vénáit a portális véna gyujti össze. Azonban újabban ez az általános vélekedés megváltozott az irodalomban: fény derült arra, hogy tumorsejt- és májspecifikus faktorok is jelentos szerepet játszhatnak ebben a folyamatban (1, 2, 3). A kolorektális daganatok áttétképzésére az is jellemzo, hogy a máj mellett a csontok is érintettek a vastagbél daganatok progressziójában a vérkeringésben jelenlevo tumorsejteknek köszönhetoen. Ennek ellenére a makroszkópikus áttétek alapvetoen a májban fejlodnek ki (4). A szervi áttét kialakulásában lényeges tényezok az adott szervben jelenlevo növekedési faktorok, máj esetében a HGF lehet. A HGF-et a májban az Ito-sejtek termelik (5), fiziológiás szerepe a májkárosodás utáni májregenerációban van (6). A májban a HGF jelentos része a periportális területekre lokalizálódik, s a májkárosodás utáni mitogén jel eloször a 3
4 periportális területekrol indul (7). A HGF plazmaszintje emberben kisebb mint 0.5 ng/ml (8), patkányban 20 ng/ml (9). A HGF receptora a c-met onkoprotein, melynek génje emberben a 7. kromoszóma q21-31 helyére lokalizálódik (10). A c-met szintén hetrodimér protein, ami az 50 kda? láncból, valamint a hozzá diszulfid hidakkal kötött, 145 kda molekula tömegu, extracelluláris, transzmembrán, és intracelluláris katalitikus doménekbol felépülo? alegységbol áll (11, 12, 13, 14). Humán hámsejteken a c-met többféle formában expresszálódhat, melynek oka az alternatív splicing, s ennek eredményeként 200, 170, 65 kda formák jelenhetnek meg. Ez utóbbinak, melynek nincs extracelluláris doménje, csak tirozin-kináz aktivitása van (15). Irodalmi adatok szerint a HGF sejtfelszíni heparánszulfát-proteoglikánokhoz történo kötodése segíti a c-met jelátviteli aktiválódását (16). Korábbi vizsgálatok rámutattak arra, hogy a sejtfelszíni 4
5 proteoglikánok fontos szerepet játszanak egyes rágcsáló és humán tumorok májáttét képzésében (17, 18). A HGF és heparin közötti kölcsönhatást a citokin pozitívan töltött aminosav csoportjai (Lys, Arg, His) és a proteoglikánok glikózaminóglikánjainak negatívan töltött cukor tagjai (szulfát vagy karboxil láncok) közvetítik (19, 20, 21). A protein GAG kölcsönhatás minimum feltétele az 5-6 egységbol álló oligoszachharid, valamint az 5-6 aminosavból álló bázikus peptid szakasz (22, 23). A daganat progresszióban a növekedés ismétlodo lépés: mind a primer, mind az áttéti tumornak szaporodnia kell. Ennek nem csupán a megfelelo biomolekuláris környezet (növekedési faktorok, receptoraik, illetve ezek módosulatai) a feltétele, hanem a daganatsejtek megfelelo tápanyag és oxigén ellátottsága is. Erek hiányában a kialkuló daganat méretét az oxigén szöveti 5
6 diffúziós távolsága korlátozná, a daganatok azonban képesek angiogenezist indukálni. A tumorsejtek a fiziológiás utakat használva képesek angiogenezist indukálni (24, 25) Az onkogének amplifikációja és a vad típusú p53 expressziójának hiányának egyik következménye lehet a thrombospondin, egy fiziológiás angigogenezis inhibitor, expresszálódásának hiánya. Így felborul az egyensúly az angiogén és antiangiogén faktorok között (26). A növekvo tumor beerezodésének több útja lehetséges: 1. A peritumorális érsarjadékok benonek a tumorba. 2. Az érháló folyamatosan növekszik a tumor - kötoszövet határfelületen, s a növekvo tumorszigetek benövik ezen ereket. (27) 3. Ér "koopció", ekkor a tumorszövet benövi a már létezo gazda eret (28), majd az antiangiogenetikus faktorok túlsúlya miatt az erek endotélsejtjei degradálódnak, 6
7 apoptotizálnak (29), így tumorsejtek által szegélyezett szinuszok alakulhatnak ki. 4. Vaszkuláris mimikri, ekkor endotél-specifikus géneket expresszáló tumorsejtek szinuszokat alkotnak, amik összekapcsolódhatnak a tumor mikrokapillárisaival (30). II. Célkituzések A fentiek alapján a következo kérdések megválaszolását tuztük ki : 1. A HGF, mint a máj egyik lokális növekedési faktora szerepet játszik-e a kolorektális daganatok májáttét képzésében, azaz a HGF befolyásolja-e humán kolorektális daganatok biológiai viselkedését (proliferáció, migráció)? 2. A HGF, illetve a c-met, mint angiogén faktor befolyásolja-e a humán kolorektális daganatok esetében a neoangiogenezist? 3. A HGF heparin köto peptid szekvenciáinak van-e tumorbiológiailag értékelheto aktivitása. 4. A HGF heparin köto peptid szekvenciáinak van-e angiogenetikus hatása. 7
8 III. Anyag és módszer Vizsgálataink során a HGF és a bázikus peptidek biológiai hatásait in vitro proliferációs esszében, illetve a motilitásra tett hatást szóródási (scatter) tesztben vizsgáltuk. In vivo pedig szubkután transzplantált HT25 tumor növekedésén, illetve lépbe oltott HT25, HT168-M1/9, 3LL-HH tumorok, valamint májáttéteik növekedésén vizsgáltuk hatásaikat SCID egérben. Sejtvonalak: HT29, HT25, WiDr humán kolorektális karcinóma, HT168-M1 humán melanóma, KS-IMM humán Kaposi szarkóma, HBE humán kisagyi mikroér endotélium primer tenyészet. Beteganyag: Az Országos Onkológiai Intézet vastagbél adenokarcinómás eseteibol 86 esetet (46 db Duke's B, 40 db Duke's C) dolgoztunk fel c-met western blot analízisével, 25 estet (11 db Duke's B, 14 db Duke's C) pedig c-met immuncitokémiával. 8
9 A vizsgálatot a vonatkozó etikai szabályok szigorú betartásával és a betegek beleegyezésével végeztük. A vizsgált anyagok angiogenezisre gyakorolt hatását in ovo chorioallantois membrán modellben és in vivo s.c. oltott HT25 tumorvonal által indukált angiogenezis modellben tanulmányoztuk. Heparánszulfát-proteoglikánok expreszióját áramlásos citometriával vizsgáltuk humán kolón adenokarcinóma sejtvonalakon. A c-met onkoprotein expresszióját részint molekuláris biológiai módszerekkel, RT-PCR, western blot, részint áramlásos citometriával (immuncitokémia), részint morfológiai módszerekkel (konfokális lézer scanning mikroszkópia, immunhisztokémia) határoztuk meg. 9
10 IV. Eredmények Három, különbözo metasztatikus képességu humán vastagbélrák sejtvonalat vizsgáltunk. Ebbol egy (HT29) nem adott májáttétet lép-máj modellben SCID egérben, míg a másik ketto (HT25, WiDr) igen (IV). Meghatároztuk ezen sejtvonalak c-met expresszióját. Az RT-PCR, Western blot analízis, az áramlásos citometriás adataink valamint az immuncitokémiai eredményeink azt mutatták, hogy c-met teljes? lánca csak a két metasztatikus sejtvonalban expresszálódik kimutatható mértékben (IV). A továbbiakban megvizsgáltuk a HGF biológiai hatását a három vastagbélrák sejtvonalon. A sejtvonalak proliferációs képességét a HGF nem befolyásolta, ugyanakkor a motilitásukat igen; a két metasztatikus sejtvonal motilitását növelte, míg a nem metasztatikusét nem (scatter-aktivitás alapján) (IV). 10
11 Humán kolorektális karcinómák mutéti anyagaiban (Dukes B és Dukes C stádiumok) is megvizsgáltuk a c-met expressziót Western blot analízissel, valamint immuncitokémiával. A Dukes B esetek 40 %-a immuncitokémiailag negatív volt, míg az eros immuncitokémiai jelölodés a Dukes C csoportban dominált. Ezen vizsgálatok eredményét a tumorszövet c-met protein kimutatásának denzitometriával értékelt Western blot analízise is bizonyította, hogy a Dukes C esetekben a c-met protein expressziója szignifikánsan magasabb, mint a Dukes B esetekben (IV). A HGF a heparinköto citokinek családjába tartotik, amiért a bázikus aminósav-gazdag részei felelosek. Ezért a továbbiakban vizsgáltuk a HGF?-lánc bázikus peptid szakaszainak (HGP peptidek), valamint mesterséges bázikus hexapeptidek (BP peptidek) biológiai hatásait is kolorektális rák sejtvonalakon. A következo peptideket vizsgáltuk: HGP1=HHRGK , HGP2=RYRNKH , BP3=KHKHKH, 11
12 BP4=KRKRKR, BP5=HRHRHR, BP6=HRKHRK (Dr Tímár József szabadalmai). A HGP1 és HGP2 peptidek mind a HT25 humán vastagbélrák sejtvonal, mind az M1/9 humán melanóma sejtvonal in vitro proliferációját csak magas dózisban ( ng/ml) gátolta (V). In vivo a HGP1 peptid gátolta a HT25 humán kolorektális karcinóma szubktán növekedését (0.5, 0.05 mg/kg/nap, peritumorálisan), valamint májáttétképzését (500 mg/kg/nap i.p.) SCID egérben valamint mind 3LL- HH egér tüdokarcinóma sejtvonal (500 ng/állat i.v.), mind az M1/9 humán melanóma sejtvonal (500 ng/állat i.v.) májkolonizációját gátolta SCID egérben (V). A BP3, BP4, BP5, BP6 peptidek szintén gátolták mind a HT25 humán vastagbélrák sejtvonal, mind az M1/9 humán melanóma sejtvonal proliferációját ng/ml dózisban in vitro (V). Ezek közül in vivo körülmények között azonban csak a BP4 gátolta a 3LL-HH egér 12
13 tüdokarcinóma májkolonizációját lép-máj modellben (50 és 500 ng/állat i.v.). Mivel az irodalomból ismert, hogy egyes angiogén proteinek heparinköto doménjai antiangiogén hatásúak, ezért munkánk utolsó részében a HGP és BP peptidek angiogenezisre gyakorolt hatását vizsgáltuk. A HGP1, HGP2 és a BP4 csirke chorioallantois membrán modellben gátolta az angiogenezist(10-100?g/tojás) (I). Ezek a peptidek humán Kaposi szarkóma sejtek (endotél eredet!) proliferációját nem befolyásolta, azonban humán kisagyi mikroér endotél sejtek proliferációját gátolni tudták ng/ml dózisban. (I). A HGP1 peptidet tumor-indukált angiogenezis modelben is teszteltük. SCID egerekben szubkután növekvo HT25 humán kolorektális karcinóma által indukált érújdonképzodést vizsgáltuk immuncitokémiával és morfometriával. A HGP1 kezelés (50? g/állat, peritumorálisan) nem akadályozta meg a tumor- 13
14 indukált angiogenezis megindulását, de a keletkezo erek kerülete, így az erek területe is jelentosen lecsökkent, azaz hatását nem az érképzodés proliferatív, hanem a morfogén szakaszában fejtette ki (I). 14
15 V. Az értekezés új megállapításai 1. Humán rekombináns HGF fokozza humán kolorektális tumor sejtvonalak motilitását azok áttétképzo képességük függvényében, míg proliferációs aktivitásukat nem befolyásolta. Ennek hátterében a c-met expresszió-beli eltérések azonosíthatók. A HF/c-met rendszer klinikai jelentoségét igazolja, hogy a metasztatikus Duke's C stádiumú vastagbélrákokban erosebb c-met expresszió volt kimutatható, mint a nem-metasztatikus Duke's b stádiumú tumorokban. 2. A humán rekombináns HGF csirke chorioallantois membrán modellben gátolja az angiogenezist. 3. A HGF? lánc heparin köto peptid szekvenciái csak nagy dózisban képesek gátolni a HT25 humán kolorektális tumor sejtvonal és a M1/9 humán melanóma sejtvonal proliferációját. Ugyanakkor egyikük (HGP1) a 3LL-HH tüdokarcinóma valamint a humán HT25 és M1/9 sejtvonalak in vivo májáttét képzését gátolja. 4. A HGF? lánc heparin köto peptid szekvenciái képesek gátolni csirke chorioallantois membrán modellben az angiogenezist. A HGP1 peptid a tumor indukált angiogenezis morfogén fázisát is gátolja. Mindezek alapján összefoglalva elmondhatjuk, hogy 15
16 A. A HGF - c-met rendszer fontos szerepet játszhat a humán kolorektális daganatok májáttét képzésében. Ezért a HGF c-met rendszer figyelemre méltó terápiás támadási pontot jelentenek. B. A HGF rövid bázikus peptid szakaszai antiproliferatív, antimetasztatikus és antiangiogenikus hatással bírnak; ez azt mutatja, hogy a rövid bázikus peptidek új daganatellenes szerek kialakításának alapját jelenthetik. VI. Az értekezés témájában megjelent saját közlemények: Angol nyelvu közlemények I. Fazekas K., Janovics Á., Döme B., Albini A., Tímár J: Effect of HGF-like basic hexapeptides on angiogenesis. Microvascular Res. 2001; 62: II. Döme B., Somlai B., Ladányi A., Fazekas K., Zöller M., Tímár J.:Expression of CD44v3 splice variant is associated with the visceral metastatic phenotype of human melanoma. Virchows Arch. 2001; 439: III. Tímár J., Döme B., Fazekas K., Janovics Á., Paku S.:Angiogenesis-dependent diseases and angiogenesis therapy. Pathology Oncology Research 2001; 7:
17 IV. Fazekas K., Csuka O., Köves I., Rásó E., Tímár J.: Experimental and clinicopathologic studies on the function of the HGF receptor in human colon cancer metastasis. Clinical Experimentel Metastatis. 2001; 18: V. Fazekas K., Rásó E., Zarándi M., Dudás J., Tímár J.: Basic HGF-like peptides inhibit generation of liver metastases in murine and human tumor models. Anticancer Res 2002; 22: Magyar nyelvu közlemények VI. Janovics Á., Fazekas K., Döme B., Hatvani I., Tímár J.: Rekombináns humán hepatocita növekedési faktor (rhhgf) és? láncának pentapeptidje (HGF ) gátolja a kísérletes angiogenezist. Magyar Onkológia 1999, 43: VII. Janovics Á., Fazekas K., Hatvani I., Tímár J.:A neoangiogenezis szemészeti jelentosége és gátlásának új lehetoségei. Szemészet 2000, 137: Könyvfejezetek: IX. Tímár J., Tóvári J., Fazekas K., Tóth Sz., Rásó E., Paku S., Ladányi A.:Tumorsejtek invazív fenotípusának citokin modulációja.in: Biomedica II. Szimpózium, Új eredmények a laboratóriumi diagnosztikában. pp Budapest 1997, Biomedica Hungaria Kft. 17
18 Absztraktok: X. Tímár J., Fazekas K., Csuka O., Köves, Rásó E.:Experimental aand clinicopathologic studies on the function of the HGF receptor in human colon cancer metastases. Proc. AACR 42:613, XI. Tímár J., Fazekas K., Janovics Á., Tóvári J., Rásó E., Ladanyi A.: Hepatocyte growth factorderived peptides inhibit tumor cell proliferation in vitro, angiogenesis and metastasis in vivo. Proc EACR 1998, 126. XII. Fazekas K., Paku S., Tímár J.:C-met onkoprotein (HGF receptor) szerepe humán kolorektális tumorok biológiai viselkedésében. Magyar Onkológia 43:254, XIII. Fazekas K, Janovics Á, Hatvani I, Tímár J.: Bázikus hexapeptidek antiangiogenetikus hatásának elemzése in vitro és in vivo. XXXII. Membrán-transzport konferencia, Sümeg, E32. VII Irodalom 1. Radinsky R. Paracrine growth regulation of humancolon carcinoma specific metastasis. Cancr Metast Rev. 1993; 12: Glinsky GV. Cell adhesion and meatastasis: is the site of cancer metastasis determined by leukocyte-endothelial cell recognition and adhesion. Crit Rev Oncol/Hematol 1993; 14:
19 3. Nicolson GL. Paracrine/autocrine growth mechanisms in tumor metastasis. Oncol Res 1992; 4: Cohen AMMinsky BR, Schilsky RI. Cancer of the colon. In (DeVita VT, Hellman S, Rosenberg SA) Principles of oncology, Fifth Edition, Lippincott-Raven Publ. Philadelphia, 1997, Vol 1, pp Ramadori G, Neubauer K, Odenthal M et al. The gene of hepatocyte growth factor is expressed in fat-storing cells of liver and is downregulated during cell growth and by transforming growth factor?. Biochem Biophys Res Commun. 1992; 183: Kinoshita I, Hiaro S, Matsumoto K, Nakamura T. Possible endocrine control by hepatocyte growth factor of liver regeneration after partial hepatectomy. Biochem Biophys Res Commun. 1991; 177: Liu ML, Mars WM, Zarnegar R, Michalapoulos GK. Uptake and distribution of hepatocyte growth factor in normal and regenerating adult rat liver. Am J Pathol. 1994; 144: Tsuobouchi H, Hirono S, Gohda E et al. Clinical significance of human hepatocyte growth factor in blood from patients with fulminant hepatic failure. Hepatology 199; 13: Lindroos PM, Zarnegar R, Michalapoulos GK. Hepatocyte growth factro (hepatopoietin A) rapidly increases in plasma before DNA 19
20 synthesis and liver regeneration stimulated by partial hepatectomy and carbon tetrachloride administration. Hepatology 1991; 13: Bottaro DP, Rubin JS, Faletto DL et al. Idebtification of the hepatocyte growth factor receptor as the c-met proto-oncogene product. Science 1991; 251: Tempest PR, Stratton MR, Cooper CS. Structure of the met protein and variation of met protein kinase activity among human tumour cell lines. Br J Cancer 1988; 58: Giordano S, ponzetto C, di Renzo MF et al. Nature 1989; 339: Gonzatti-Haces M, seth A, Park M et al. Caracterization of TRP-MET oncogene p65 and the MET protooncogene p140 proteintyrosine kinase. Proc. Natl Acad Sci USA 198; 85: Sonnenberg E, Meyer D, weidner KM, Birchmeier C. Scatter factor/hepatocyte growth factor and its receptor, the c-met tyrosine kinase can mediate a signal exchange between mesenchyme and epithelium during mouse development. Cell biol 1993; 123: Rodrigues NA, Naujokas MA, Park M. Alternative splicing generates isoforms of the met receptor tyrosine kinase which undergo differential processing. Mol Cell Biol 1991; 11: Van deer Voort R, Taher TE, Wielenga VJ et al. Heparan sulphate-modified CD44 promotes hepatocyte growth factor / scatter factor 20
21 induced signal transduction through the receptor tyrosine kinase Met Tímár J, Moczar E, Timár F et al. Comparative study on Lewis lung tumor lines with low and hogh metastatic capacity. II. Cytochemical and biochemical differences og glycosaminoglycans. Clin Exp Metast 1987; 5: Tímár J, Ladányi A, Lapis K, Moczar M. Diferential expression of proteoglycans on the surface of human melanoma cells characterized by altered experimental metastatic potential. Am J Pathol. 1992; 141: Zhou H, Casa-Finet JR, Heath, Ciats R et al. Identification and dynamics of a heparin binding site in hepatocyte growth factor. Biochemistry 1999; 38: Aoyama H, Naka D, Yoshiyama Y, Ishii T et al. Isolationand conformational analysis of fragment peptide corresponding to the heparin binding site of hepatocyte growth factor. Biochemistry 1997; 19: Kinosaki M, Yamaguchi K, Murakami A et al. Identification of heparin-binding stretches of a naturally occuring deleted variant of hepatocyte growth factor. Biochim Biophys Acta 1998; 1384: Lander AD. Targeting the glycosaminoglycanbinding sites on proteins. Chem Biol. 1994; 1: Jayaraman G, Wu CW, Liu YJ et al. Binding of a de novo designed peptide to specific 21
22 glycoseaminoglycans. FEBS Lett. 2000; 482: Fidler IJ, Ellis LM. The implications of angiogenesis for the biology and therapy of cancer metastasis. Cell 1994; 79: Folkman J. Angiogenesis in cancer, vascular, rheumatoid and other disease. Nature Medicine 1995; 1: Kerbel RS. Tumor angiogenesis: past, present and the near future. Carcinogenesis 2000; 21: Paku S. Current concepts of tumor-induced angiogenesis. POR 1998; 4: Holash J, Maisonpierre PC, Compton D et al. Vessel cooption, regression and growth in tumrs mediated by angiopoietins and VEGF. Science 1999; 284: Jimenez B, Volpert OV, Crawford Se et al. Signals leading to apoptosis dependent inhibition of neovascularization by thrombospondin-1. Nat. Med. 2000; 6: Maniotis AJ, Folberg R, Hess A et al. Vascular chanel formation by human melanoma cells in vivo and in vitro: vasculogenic mimicri. Am J Pathol 1999; 155:
A HGF/C-MET RENDSZER SZEREPE A DAGANAT PROGRESSZIÓBAN
A HGF/C-MET RENDSZER SZEREPE A DAGANAT PROGRESSZIÓBAN Fazekas Károly Semmelweis Egyetem Doktori Iskola Témavezeto: Dr. Tímár József Országos Onkológiai Intézet Tumor Progressziós Osztály Budapest 2003
RészletesebbenOTKA ZÁRÓJELENTÉS
NF-κB aktiváció % Annexin pozitív sejtek, 24h kezelés OTKA 613 ZÁRÓJELENTÉS A nitrogén monoxid (NO) egy rövid féléletidejű, számos szabályozó szabályozó funkciót betöltő molekula, immunmoduláns hatása
RészletesebbenII./3.3.2 fejezet:. A daganatok célzott kezelése
II./3.3.2 fejezet:. A daganatok célzott kezelése Kopper László A fejezet célja, hogy megismerje a hallgató a célzott terápiák lehetőségeit és a fejlesztés lényeges lépéseit. A fejezet teljesítését követően
RészletesebbenNemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001
Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 1. Főirány: Életminőség javítása Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001 3. Részjelentés: 2003. November
RészletesebbenA daganatos progresszió molekuláris mechanizmusa
A daganatos progresszió molekuláris mechanizmusa Krompechertôl a DNS-chipig Krompecher Tímár József Országos Onkológiai Intézet, Tumor Progressziós Osztály, Budapest A daganatos progresszió döntô mozzanatai
RészletesebbenEpithelialis-mesenchymalis átmenet vastagbél daganatokban
Epithelialis-mesenchymalis átmenet vastagbél daganatokban Éles Klára Országos Onkológiai Intézet Sebészi és Molekuláris Daganatpatológiai Centrum Budapest, 2010. 12. 03. Epithelialis-mesenchymalis átmenet
RészletesebbenChapter 10 Hungarian Summary. Az onkológiai gyógyszerfejlesztés eredetileg DNS-károsodást indukáló vegyületekre
10 Összefoglaló Összefoglaló Az onkológiai gyógyszerfejlesztés eredetileg DNS-károsodást indukáló vegyületekre összpontosított, melyek az osztódó rákos sejteket célozzák meg. Jelenleg, nagy hangsúly fektetődik
RészletesebbenAz Oxidatív stressz hatása a PIBF receptor alegységek összeszerelődésére.
Újabban világossá vált, hogy a Progesterone-induced blocking factor (PIBF) amely a progesteron számos immunológiai hatását közvetíti, nem csupán a lymphocytákban és terhességgel asszociált szövetekben,
Részletesebbenhttp://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia
http://www.rimm.dote.hu Tumor immunológia A tumorok és az immunrendszer kapcsolatai Tumorspecifikus és tumorasszociált antigének A tumor sejteket ölő sejtek és mechanizmusok Az immunológiai felügyelet
RészletesebbenI./5. fejezet: Daganatok növekedése és terjedése
I./5. fejezet: Daganatok növekedése és terjedése Tímár József A fejezet célja, hogy a hallgató megismerje a daganatok növekedésének és biológiai viselkedésének alapjait. A fejezet teljesítését követően
RészletesebbenDoktori értekezés tézisei
Doktori értekezés tézisei A komplement- és a Toll-szerű receptorok kifejeződése és szerepe emberi B-sejteken fiziológiás és autoimmun körülmények között - az adaptív és a természetes immunválasz kapcsolata
RészletesebbenA KAR-2, egy antimitotikus ágens egyedi farmakológiájának atomi és molekuláris alapjai
A KAR-2, egy antimitotikus ágens egyedi farmakológiájának atomi és molekuláris alapjai A doktori értekezés tézisei Horváth István Eötvös Loránd Tudományegyetem Biológia Doktori Iskola (A Doktori Iskola
RészletesebbenKalcium, D-vitamin és a daganatok
Kalcium, D-vitamin és a daganatok dr. Takács István SE ÁOK I.sz. Belgyógyászati Klinika Napi kalcium vesztés 200 mg (16% aktív transzport mellett ez 1000 mg bevitelnek felel meg) Emilianii huxley Immun
RészletesebbenNorvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL
Norvég Finanszírozási Mechanizmus által támogatott projekt HU-0115/NA/2008-3/ÖP-9 ÚJ TERÁPIÁS CÉLPONTOK AZONOSÍTÁSA GENOMIKAI MÓDSZEREKKEL KÖZÖS STRATÉGIA KIFEJLESZTÉSE MOLEKULÁRIS MÓDSZEREK ALKALMAZÁSÁVAL
RészletesebbenA fiziológiás terhesség hátterében álló immunológiai történések
A fiziológiás terhesség hátterében álló immunológiai történések APAI Ag ANYAI Ag FERTŐZÉS AUTOIMMUNITÁS MAGZATI ANTIGEN ALACSONY P SZINT INFERTILITAS BEÁGYAZÓDÁS ANYAI IMMUNREGULÁCIÓ TROPHOBLAST INVÁZIÓ
Részletesebbeneljárásokkal Doktori tézisek Szatmári Tünde Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Sugárterápia Program
Agydaganatok sugárterápia iránti érzékenységének növelése génterápiás eljárásokkal Doktori tézisek Szatmári Tünde Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Sugárterápia Program Doktori
RészletesebbenA motogén szignál vizsgálata humán melanómasejtekben
A motogén szignál vizsgálata humán melanómasejtekben Doktori tézisek Kenessey István Semmelweis Egyetem Patológiai Tudományok Doktori Iskola Témavezető: Dr. Tóvári József Ph.D. Hivatalos bírálók: Prof.
RészletesebbenA plazma membrán mikrodomének szabályzó szerepe a sejtek növekedési és stressz érzékelési folyamataiban. Csoboz Bálint
A PhD értekezés összefoglalása A plazma membrán mikrodomének szabályzó szerepe a sejtek növekedési és stressz érzékelési folyamataiban Csoboz Bálint Témavezető: Prof. László Vígh Biológia Doktori Iskola
RészletesebbenA daganatos halálozás szinte kizárólag az áttétképzés következménye. A metasztatikus kaszkád folyamatának sikeres végrehajtásához a tumorok
A daganatos halálozás szinte kizárólag az áttétképzés következménye. A metasztatikus kaszkád folyamatának sikeres végrehajtásához a tumorok beereződésén felül elengedhetetlen a tumorsejtek letapadási-,
RészletesebbenAz angiogenezis gátlásának szerepe a vastagbél- és végbélrák kezelésében
Az angiogenezis gátlásának szerepe a vastagbél- és végbélrák kezelésében Eredeti közlemény Bodoky György Fôvárosi Szent László és Szent István Kórház, Onkológiai Osztály, Budapest A szolid daganatok korszerû
Részletesebben67. Pathologus Kongresszus
A kemoirradiáció okozta oncocytás átalakulás szövettani, immunhisztokémiai, ultrastruktúrális jellemzői és lehetséges prognosztikus jelentősége rectum adenocarcinomákban 67. Pathologus Kongresszus Bogner
Részletesebbenpt1 colorectalis adenocarcinoma: diagnózis, az invázió fokának meghatározása, a daganatos betegség ellátása (EU guideline alapján)
pt1 colorectalis adenocarcinoma: diagnózis, az invázió fokának meghatározása, a daganatos betegség ellátása (EU guideline alapján) Szentirmay Zoltán Országos Onkológiai Intézet Daganatpatológiai Centrum
RészletesebbenE4 A Gyermekkori szervezett lakossági emlőszűrések hatása az emlőműtétek
08.30-09.30 09.00-10.30 Pátria terem 2005. november 10. csütörtök E1 MEGNYITÓ E2 1.Nemzeti Üléselnökök: Rákkontroll Kovács Attila, Program Csonka I. Csaba, Ottó Szabolcs E3 Kásler Ottó jellegzetességei,
RészletesebbenKét kevéssé ismert humán ABCG fehérje expressziója és funkcionális vizsgálata: ABCG1 és ABCG4 jellemzése
Két kevéssé ismert humán ABCG fehérje expressziója és funkcionális vizsgálata: ABCG1 és ABCG4 jellemzése Doktori tézisek Dr. Cserepes Judit Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola
RészletesebbenA rosszindulatú daganatok metasztatizálásában kitüntetett szerepe van a sejtek mozgási képességének. A tumorok beereződése után egyes sejtek leválnak
A rosszindulatú daganatok metasztatizálásában kitüntetett szerepe van a sejtek mozgási képességének. A tumorok beereződése után egyes sejtek leválnak a tumorszövetről, és lokális invázió után a keringésbe
RészletesebbenA csontvelői eredetű haem-és lymphangiogén endothel progenitor sejtek szerepe tüdőrákokban. Doktori tézisek. Dr. Bogos Krisztina
A csontvelői eredetű haem-és lymphangiogén endothel progenitor sejtek szerepe tüdőrákokban Doktori tézisek Dr. Bogos Krisztina Semmelweis Egyetem Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Pulmonológia program
RészletesebbenPrimer emlőcarcinomák és metasztázisaik immunfenotípusának vizsgálata
Primer emlőcarcinomák és metasztázisaik immunfenotípusának vizsgálata Lukács Lilla Vanda, Szász A. Marcell, Tőkés Anna-Mária, Kiss Orsolya, Lőrincz Tamás, Kulka Janina Az emlőrákok újabban azonosított
RészletesebbenA TATA-kötő fehérje asszociált faktor 3 (TAF3) p53-mal való kölcsönhatásának funkcionális vizsgálata
Ph.D. ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A TATA-kötő fehérje asszociált faktor 3 (TAF3) p53-mal való kölcsönhatásának funkcionális vizsgálata Buzás-Bereczki Orsolya Témavezetők: Dr. Bálint Éva Dr. Boros Imre Miklós Biológia
RészletesebbenBevacizumab kombinációval elért hosszútávú remissziók metasztatikus colorectális carcinomában
Bevacizumab kombinációval elért hosszútávú remissziók metasztatikus colorectális carcinomában G E LE N C S É R V I K TÓ R I A, B O É R K ATA LI N SZ E N T MA RGIT KÓ RH Á Z, O N KO LÓ GIA MAGYOT, 2016.05.05
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenDiabéteszes redox változások hatása a stresszfehérjékre
Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Tudományági Doktori Iskola Pathobiokémia Program Doktori (Ph.D.) értekezés Diabéteszes redox változások hatása a stresszfehérjékre dr. Nardai Gábor Témavezeto:
RészletesebbenA sejtfelszíni FasL és szolubilis vezikulakötött FasL által indukált sejthalál gátlása és jellemzése
A sejtfelszíni FasL és szolubilis vezikulakötött FasL által indukált sejthalál gátlása és jellemzése Doktori értekezés tézisei Hancz Anikó Témavezetők: Prof. Dr. Sármay Gabriella Dr. Koncz Gábor Biológia
RészletesebbenAz AT 1A -angiotenzinreceptor G-fehérjétől független jelátvitelének vizsgálata C9 sejtekben. Doktori tézisek. Dr. Szidonya László
Az AT 1A -angiotenzinreceptor G-fehérjétől független jelátvitelének vizsgálata C9 sejtekben Doktori tézisek Dr. Szidonya László Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Doktori Iskola Témavezető:
Részletesebben(11) Lajstromszám: E 004 705 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
!HU00000470T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 004 70 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 0 81479 (22) A bejelentés napja: 0.
RészletesebbenNK72595. Rosszindulatú daganatok ereződésének mintázata és molekuláris mechanizmusa
Rosszindulatú daganatok ereződésének mintázata és molekuláris mechanizmusa Bevezetés A daganat-indukált angiogenezisről alkotott kép az elmúlt egy évtizedben jelentősen fejlődött és mára világossá vált
RészletesebbenMultidrog rezisztens tumorsejtek szelektív eliminálására képes vegyületek azonosítása és in vitro vizsgálata
Multidrog rezisztens tumorsejtek szelektív eliminálására képes vegyületek azonosítása és in vitro vizsgálata Doktori értekezés tézisei Türk Dóra Témavezető: Dr. Szakács Gergely MTA TTK ENZIMOLÓGIAI INTÉZET
RészletesebbenA zsírszövet mellett az agyvelő lipidekben leggazdagabb szervünk. Pontosabban az agy igen gazdag hosszú szénláncú politelítetlen zsírsavakban
BEVEZETÉS ÉS A KUTATÁS CÉLJA A zsírszövet mellett az agyvelő lipidekben leggazdagabb szervünk. Pontosabban az agy igen gazdag hosszú szénláncú politelítetlen zsírsavakban (LCPUFA), mint az arachidonsav
RészletesebbenFotoszenzibilizátorok felhalmozódásának nyomonkövetése és mennyiségi
Ph.D. Értekezés Tézisei Fotoszenzibilizátorok felhalmozódásának nyomonkövetése és mennyiségi szerkezet hatás összefüggései Vanyúr Rozália Témavezető: Dr. Héberger Károly Konzulens: Dr. Jakus Judit MTA
RészletesebbenFehérjeglikoziláció az endoplazmás retikulumban mint lehetséges daganatellenes támadáspont
Fehérjeglikoziláció az endoplazmás retikulumban mint lehetséges daganatellenes támadáspont Doktori tézisek Dr. Konta Laura Éva Semmelweis Egyetem Molekuláris Orvostudományok Tudományági Doktori Iskola
Részletesebben10. Tumorok kialakulása, tumor ellenes immunmechanizusok
10. Tumorok kialakulása, tumor ellenes immunmechanizusok Kacskovics Imre Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék 2016. április 27. TUMOR Tumor (neoplázia): növekedési kontroll (immunosurveillance) alól
RészletesebbenMutagenezis és s Karcinogenezis kutatócsoport. Haracska Lajos.
Mutagenezis és s Karcinogenezis kutatócsoport SZBK Genetikai Intézete (429 dolgozó,, Tel: 62-599666) haracska@brc.hu Haracska Lajos www.brc.hu/lajoslab Evolúci ció és s karcinogenezis: közös k s gyökerek
RészletesebbenRészletes szakmai beszámoló Az erbb proteinek asszociációjának kvantitatív jellemzése című OTKA pályázatról (F049025)
Részletes szakmai beszámoló Az erbb proteinek asszociációjának kvantitatív jellemzése című OTKA pályázatról (F049025) A pályázat megvalósítása során célunk volt egyrészt a molekulák asszociációjának tanulmányozására
RészletesebbenA MASP-1 dózis-függő módon vazorelaxációt. okoz egér aortában
Analog input Analog input 157.34272 167.83224 178.32175 188.81127 Relaxáció (prekontrakció %) Channel 8 Channel 8 Analog input Volts Volts Channel 12 A dózis-függő módon vazorelaxációt Vehikulum 15.80
RészletesebbenA humán tripszinogén 4 expressziója és eloszlási mintázata az emberi agyban
A humán tripszinogén 4 expressziója és eloszlási mintázata az emberi agyban Doktori (PhD) értekezés Siklódi Erika Rozália Biológia Doktori Iskola Iskolavezető: Prof. Erdei Anna, tanszékvezető egyetemi
RészletesebbenA keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei
A keringı tumor markerek klinikai alkalmazásának aktuális kérdései és irányelvei A TM vizsgálatok alapkérdései A vizsgálatok célja, információértéke? Az alkalmazás területei? Hogyan válasszuk ki az alkalmazott
RészletesebbenDOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AZ OPPORTUNISTA HUMÁNPATOGÉN CANDIDA PARAPSILOSIS ÉLESZTŐGOMBA ELLENI TERMÉSZETES ÉS ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ VIZSGÁLATA
DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI AZ OPPORTUNISTA HUMÁNPATOGÉN CANDIDA PARAPSILOSIS ÉLESZTŐGOMBA ELLENI TERMÉSZETES ÉS ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ VIZSGÁLATA TÓTH ADÉL TÉMAVEZETŐ: DR. GÁCSER ATTILA TUDOMÁNYOS FŐMUNKATÁRS
RészletesebbenONKOGÉN K-RAS MUTÁCIÓK: SZERKEZET ALAPÚ ALLÉL SPECIFIKUS INHIBITOR TERVEZÉS. Vértessy G. Beáta MedInProt Konferencia Budapest, április 22.
ONKOGÉN K-RAS MUTÁCIÓK: SZERKEZET ALAPÚ ALLÉL SPECIFIKUS INHIBITOR TERVEZÉS Vértessy G. Beáta MedInProt Konferencia Budapest, 2017. április 22. HOGYAN KEZDŐDÖTT? MEDINPROT KONFERENCIA, 2015. NOVEMBER 14.
Részletesebben19.Budapest Nephrologiai Iskola/19th Budapest Nephrology School angol 44 6 napos rosivall@net.sote.hu
1.sz. Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola 3 éves kurzus terve 2011/2012/ 2 félév - 2014/2015/1 félév 2011//2012 tavaszi félév Program sz. Kurzusvezető neve Kurzus címe magyarul/angolul Kurzus nyelve
RészletesebbenOnkológiai betegek és az oszteoporózis
Onkológiai betegek és az oszteoporózis Dr. Nusser Nóra Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház (2011.) Oszteoporózis (OP) jelentősége Az első törésig tünetmentes! Az 50 év feletti nők 50%-ának, férfiak
RészletesebbenXenobiotikum transzporterek vizsgálata humán keratinocitákban és bőrben
DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Xenobiotikum transzporterek vizsgálata humán keratinocitákban és bőrben Bebes Attila Témavezető: Dr. Széll Márta tudományos tanácsadó Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati
RészletesebbenTüdő adenocarcinomásbetegek agyi áttéteiben jelenlévő immunsejtek, valamint a PD-L1 és PD-1 fehérjék túlélésre gyakorolt hatása
Tüdő adenocarcinomásbetegek agyi áttéteiben jelenlévő immunsejtek, valamint a és PD-1 fehérjék túlélésre gyakorolt hatása Téglási Vanda, MoldvayJudit, Fábián Katalin, Csala Irén, PipekOrsolya, Bagó Attila,
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: Az orvosi biotechnológiai mesterképzés
RészletesebbenMelanoma specifikus peptidkonjugátumok kihívások, nehézségek, sikerek
Melanoma specifikus peptidkonjugátumok kihívások, nehézségek, sikerek Szabó Ildikó 1, Bősze Szilvia 1, Ivan Ranđelović 2, Tóvári József 2, Mező Gábor 1 1 MTA-ELTE Peptidkémiai Kutatócsoport 2 Országos
RészletesebbenMETASZTÁZISKÉPZÉS. Láng Orsolya. Kemotaxis speciálkollégium 2005.
METASZTÁZISKÉPZÉS Láng Orsolya Kemotaxis speciálkollégium 2005. TUMOROK ÉS MIGRÁCIÓ PRIMER TUMOR METASZTÁZIS Angiogenezis Adhézió SEJT - SEJTCIKLUS Apoptózis Kemokinek Növekedési faktorok Szabályozó fehérjék
RészletesebbenB-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban
B-sejtek szerepe az RA patológiás folyamataiban Erdei Anna Biológiai Intézet Immunológiai Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Immunológiai Tanszék ORFI, Helia, 2015 április 17. RA kialakulása Gary S.
RészletesebbenImmunológia alapjai. Az immunválasz szupressziója Előadás. A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek
Immunológia alapjai 19 20. Előadás Az immunválasz szupressziója A szupresszióban részt vevő sejtes és molekuláris elemek Mi a szupresszió? Általános biológiai szabályzó funkció. Az immunszupresszió az
RészletesebbenSzakmai önéletrajz. Tanulmányok: Tudományos minısítés:
Dr. Benyó Zoltán, Egyetemi Tanári Pályázat 2009, Szakmai Önéletrajz, 1. oldal Szakmai önéletrajz Név: Dr. Benyó Zoltán Születési hely, idı: Budapest, 1967. június 15. Családi állapot: nıs, 2 gyermek (Barnabás,
Részletesebben(AD) β (A ) (2) ACDP ACDP ACDP APP. APP-C99 γ (3) A 40 A 42 A A A A 42/A 40. in vivo A A A A
(AD) β (A) A AAPP APP-C99 γ A A40 A42 A AA42/A40 γ A A γ AD A A A A APP APP APP A A A A A A (1)AD A42 A AD AD (2) ACDP AACDP ACDP A A ACDP (3) (1)A in vivo A APP Gray and Whittaker 1962; Perez-Otano et
RészletesebbenDr. Ottó Szabolcs Országos Onkológiai Intézet
Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Program 1. Főirány: Életminőség javítása Nemzeti Onkológiai Kutatás-Fejlesztési Konzorcium a daganatos halálozás csökkentésére 1/48/2001. Részjelentés: 200. November 0.-2004.
RészletesebbenDoktori értekezés tézisei BEVEZETÉS:
AZ ETS-1 TRANSZKRIPCIÓS FAKTOR FEJ- NYAKI CARCINOMÁKBAN, MELANOMÁBAN ÉS PERITUMORALIS FIBROBLASTOKBAN, VALAMINT A HISZTAMIN HATÁSA AZ ETS-1 EXPRESSZIÓJÁRA Dr. Horváth Barnabás Témavezető: Dr. Ésik Olga
RészletesebbenÖNÉLETRAJZ. Gyermekei: Lőrinc (1993), Ádám (1997) és Árpád (1997) Középiskola: JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziuma, 1979-1983
ÖNÉLETRAJZ Személyes adatok Név: Születési hely: Széll Márta Szeged Születési idő: 1965. március 28. Családi állapota: férjezett (Dr. Balogh Nándor) Gyermekei: Lőrinc (1993), Ádám (1997) és Árpád (1997)
RészletesebbenAz orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító szám: TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0011 Az orvosi
RészletesebbenGéneltérések biológiai szerepe és prognosztikai jelentősége humán malignus melanomákban
268 Doktori tézisek Géneltérések biológiai szerepe és prognosztikai jelentősége humán malignus melanomákban Vízkeleti Laura Debreceni Egyetem, Egészségtudományok Doktori Iskola, Debrecen Témavezető: Prof.
RészletesebbenAz allergia molekuláris etiopatogenezise
Az allergia molekuláris etiopatogenezise Müller Veronika Immunológia továbbképzés 2019. 02.28. SEMMELWEIS EGYETEM Pulmonológiai Klinika http://semmelweis.hu/pulmonologia 2017. 03. 08. Immunológia továbbképzés
RészletesebbenA felszíni ektoderma differenciációja
A felszíni ektoderma differenciációja - elkülönülése - kialakulása az egyedfejlődés során - szerkezete és a felnőttkori őssejtek -interfollikuláris epidermis -szőrtüsző -faggyúmirigy - a bőrpótlás (klinikai)
RészletesebbenA kolorektális rákok KRAS-mutációs státuszának hatása az Avastin-terápia hatékonyságára
Eredeti közlemény 99 A kolorektális rákok KRAS-mutációs státuszának hatása az Avastin-terápia hatékonyságára Hegedűs Zita 1, Barbai Tamás 1, Tátrai Péter 1, Hegedűs Balázs 1, Kiss András 1, Rásó Erzsébet
RészletesebbenImmunológia alapjai előadás MHC. szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás.
Immunológia alapjai 5-6. előadás MHC szerkezete és genetikája, és az immunológiai felismerésben játszott szerepe. Antigén bemutatás. Antigén felismerés Az ellenanyagok és a B sejt receptorok natív formában
RészletesebbenA tüdő adenocarcinomák szubklasszifikációja. Dr. Szőke János Molekuláris Patológiai Osztály Budapest, 2008 december 5.
A tüdő adenocarcinomák szubklasszifikációja Dr. Szőke János Molekuláris Patológiai Osztály Budapest, 2008 december 5. Háttér A tüdő ACA heterogén tumor csoport és a jelenlegi klasszifikáció elsősorban
Részletesebben(11) Lajstromszám: E 005 564 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
!HU0000064T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 00 64 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 0 704342 (22) A bejelentés napja: 0.
RészletesebbenÚj diagnosztikus és terápiás lehetőségek a glioblastoma multiforme kezelésében
New diagnostic and therapeutical possibilities in the treatment of glioblastoma multiforme Új diagnosztikus és terápiás lehetőségek a glioblastoma multiforme kezelésében Ph.D. Thesis Ph.D Tézisek Dr. Bellyeiné
RészletesebbenTUMORSEJTEK FENOTÍPUS-VÁLTOZÁSA TUMOR-SZTRÓMA SEJTFÚZIÓ HATÁSÁRA. Dr. Kurgyis Zsuzsanna
TUMORSEJTEK FENOTÍPUS-VÁLTOZÁSA TUMOR-SZTRÓMA SEJTFÚZIÓ HATÁSÁRA PhD tézis Dr. Kurgyis Zsuzsanna Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinika Szegedi Tudományegyetem Szeged 2017 2 TUMORSEJTEK FENOTÍPUS-VÁLTOZÁSA
RészletesebbenHatóanyag-tartalmú peptid-konjugátumok előállítása és in vitro tumorellenes hatása
ORBÁN ERIKA Hatóanyag-tartalmú peptid-konjugátumok előállítása és in vitro tumorellenes hatása DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Témavezető: Dr. Hudecz Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár, kutatócsoport vezető,
RészletesebbenPh.D. értekezés tézisei. Dürgő Hajnalka. Témavezető: Dr. Medzihradszky-Fölkl Katalin. Biológia Doktori Iskola. MTA SZBK Biokémiai Intézet SZTE TTIK
Gümő-specifikus NCR peptidek azonosítása, vad és mutáns Medicago truncatula gyökérgümők összehasonlító fehérjeanalízise, és az NCR247 lehetséges bakteriális interakciós partnereinek felderítése Ph.D. értekezés
RészletesebbenEGFR-tirozinkináz-inhibitorok alkalmazása tüdőrákban: szenzitivitás és rezisztencia
38 Gyógyszergyári közlemény EGFR-tirozinkináz-inhibitorok alkalmazása tüdőrákban: szenzitivitás és rezisztencia Moldvay Judit 1, Peták István 2,3 1 Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinika, 2 Semmelweis
RészletesebbenZÁRÓJELENTÉS 2004-2007 A MOLEKULÁRIS ONKOGENEZIS MECHANIZMUSAI GYAKORI DAGANATOKBAN C. PÁLYÁZAT TELJESÍTÉSÉRŐL
ZÁRÓJELENTÉS 2004-2007 A MOLEKULÁRIS ONKOGENEZIS MECHANIZMUSAI GYAKORI DAGANATOKBAN C. PÁLYÁZAT TELJESÍTÉSÉRŐL EREDMÉNYEK Munkacsoportunk úttörő szerepet játszott a molekuláris onkológiai (onkogenetikai)
RészletesebbenDoktori. Semmelweis Egyetem
a Doktori Semmelweis Egyetem z Hivatalo Dr Helyes Zsuzsanna egyetemi docens, az MTA doktora Dr Dr tagja Szi Dr az MTA doktora Dr, az MTA rendes, PhD Budapest 2012 A neutrofil granuloci PhDvel foglalkoztam
RészletesebbenImmunológia alapjai T sejt fejlődés a tímuszban Differenciálódási stádiumok, környezeti faktorok szerepe
Immunológia alapjai T sejt fejlődés a tímuszban Differenciálódási stádiumok, környezeti faktorok szerepe Berki Timea A tímusz szerkezet A tímusz lebenyke szerkezet The thymic stoma creates the microenvironment
RészletesebbenA kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek
A kemotaxis kiváltására specializálódott molekula-család: Cytokinek Cytokinek - definíció Cytokin (Cohen 1974): Sejtek közötti kémi miai kommunikációra alkalmas anyagok; legtöbbjük növekedési vagy differenciációs
RészletesebbenIsmert molekula új lehetőségekkel Butirát a modern baromfitakarmányozásban
Ismert molekula új lehetőségekkel Butirát a modern baromfitakarmányozásban Dr. Mátis Gábor, PhD SZIE Állatorvos-tudományi Kar Élettani és Biokémiai Tanszék CEPO Konferencia Keszthely, 213. október 18.
RészletesebbenFIGYELMEZTETÉS: A BÚZACSÍRA-APIGENIN, 2. GENERÁCIÓS BÚZA CSÍRA KIVONATOK NEM HELYETTESÍTIK, CSAK KIEGÉSZÍTIK A GYÓGYGOMBA KIVONATOK (PL
BÚZACSÍRA-APIGENIN RÁKELLENES HATÁSA (A búzacsíra-apigenin kifejezés nem egy konkrét terméket jelöl, hanem minden 2. generációs búza csíra kivonatot, amely a búza csíra egyetlen azonosított rákellenes
RészletesebbenŐssejtkezelés kardiovaszkuláris kórképekben
Őssejtkezelés kardiovaszkuláris kórképekben Papp Zoltán Debreceni Egyetem Kardiológiai Intézet Klinikai Fiziológiai Tanszék Megmenthető a károsodott szív őssejtekkel? Funkcionális változások az öregedő
RészletesebbenA tumorsejtek által kiválasztott galektin-1 T-sejtekre kifejtett apoptotikus hatásának mechanizmusa
Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei A tumorsejtek által kiválasztott galektin-1 T-sejtekre kifejtett apoptotikus hatásának mechanizmusa Kovács-Sólyom Ferenc témavezető: Monostori Éva, Ph.D., D.Sc. MTA Szegedi
RészletesebbenSUPRACLAVICULARIS NYIROKCSOMÓ DAGANATOK DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKÁJA CSAPDÁK
SUPRACLAVICULARIS NYIROKCSOMÓ DAGANATOK DIFFERENCIÁLDIAGNOSZTIKÁJA CSAPDÁK Péter Ilona¹, Boér András² és Orosz Zsolt¹ Országos Onkológiai Intézet, Humán és Kísérletes Daganatpatológiai Osztály¹ és Fej-Nyak,
RészletesebbenGONDOLATOK AZ INZULINREZISZTENCIÁRÓL:
GONDOLATOK AZ INZULINREZISZTENCIÁRÓL: A zsírmájtól a pajzsmirigy-diszfunkcióig Fülöp Péter Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum I. sz. Belgyógyászati Klinika, Anyagcsere-betegségek Tanszék
RészletesebbenPROGRAM Köszöntő, bevezető Prof. Dr. Mátyus László, Dr. Horváth Zsolt. Üléselnökök: Prof. Dr. Tímár József és Prof. Dr.
2017. április 06., csütörtök PROGRAM 09.00 09.15 Köszöntő, bevezető Prof. Dr. Mátyus László, Dr. Horváth Zsolt Üléselnökök: Prof. Dr. Tímár József és Prof. Dr. Méhes Gábor 09.15 09.45 A tumormátrix patológiája,
RészletesebbenPályázatok/Grants 2012-
2012-2015 OTKA Pál Gábor/ Pályázatok/Grants 2012-49 984 NK 100769 A komplementrendszer aktiválódási mechanizmusa és élettani szerepe: átfogó vizsgálat irányított evolúcióval kifejlesztett, útvonal-szelektív
RészletesebbenOncotypeDX az emlőrák kezelésében
OncotypeDX az emlőrák kezelésében Dr. Nagy Zoltán Med Gen-Sol Kft. Szenológiai Kongresszus Kecskemét 2018. 04. 13-14. Slide 1 Az Oncotype DX korai emlőrák teszt 16 tumorral kapcsolatos gén Ösztrogén csoprt
RészletesebbenDIGITÁLIS MIKROSZKÓPIA AZ EMÉSZTŐRENDSZERI SZÖVETI
DIGITÁLIS MIKROSZKÓPIA AZ EMÉSZTŐRENDSZERI SZÖVETI MINTÁK DIAGNOSZTIKÁJÁBAN Doktori tézisek Ficsór Levente Semmelweis Egyetem, 2. sz. Belgyógyászati Klinika Klinikai Orvostudományok Doktori Iskola Programvezető:
RészletesebbenRÉSZLETES BESZÁMOLÓ Az OTKA által támogatott konzorcium működésében az Uzsoki utcai Kórház feladata a szövetminták gyűjtése, előzetes feldolgozása, ill. a betegek utánkövetése, valamint az utánkövétésre
RészletesebbenA rosszindulatú daganatos halálozás változása 1975 és 2001 között Magyarországon
A rosszindulatú daganatos halálozás változása és között Eredeti közlemény Gaudi István 1,2, Kásler Miklós 2 1 MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézete, Budapest 2 Országos Onkológiai Intézet,
RészletesebbenPublications: 4. Nagykálnai T, Landherr L, Németh GY: Recidiváló epipharynx tumorok lokális rádiumkezelése. Fül-Orr-Gégegyógyászat 31: 97-101, 1985.
1 Publications: 1. Landherr L, Siminszky M, Patonay P, Patyánik M, Stumpf J. Bucca tumoros betegeink 3 és 5 éves túlélési eredményei 285 kezelt esetnél. MFE Szájsebészeti Szekció Kongresszusának gyűjteményes
RészletesebbenA PET szerepe a gyógyszerfejlesztésben. Berecz Roland DE KK Pszichiátriai Tanszék
A PET szerepe a gyógyszerfejlesztésben Berecz Roland DE KK Pszichiátriai Tanszék Gyógyszerfejlesztés Felfedezés gyógyszertár : 10-15 év Kb. 1 millárd USD/gyógyszer (beleszámolva a sikertelen fejlesztéseket)
RészletesebbenBiológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására
Szalma Katalin Biológiai módszerek alkalmazása környezeti hatások okozta terhelések kimutatására Témavezető: Dr. Turai István, OSSKI Budapest, 2010. október 4. Az ionizáló sugárzás sejt kölcsönhatása Antone
RészletesebbenOszvald Mária. A búza tartalékfehérjék tulajdonságainak in vitro és in vivo vizsgálata rizs modell rendszerben
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Alkalmazott Biotechnológia és Élelmiszertudományi Tanszék PHD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Oszvald Mária A búza tartalékfehérjék tulajdonságainak in vitro
RészletesebbenA doktori értekezés tézisei. A növényi NRP fehérjék lehetséges szerepe a hiszton defoszforiláció szabályozásában, és a hőstressz válaszban.
A doktori értekezés tézisei A növényi NRP fehérjék lehetséges szerepe a hiszton defoszforiláció szabályozásában, és a hőstressz válaszban. Bíró Judit Témavezető: Dr. Fehér Attila Magyar Tudományos Akadémia
RészletesebbenA tumor-markerek alkalmazásának irányelvei BOKOR KÁROLY klinikai biokémikus Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény
A tumor-markerek alkalmazásának irányelvei BOKOR KÁROLY klinikai biokémikus Dr. Romics László Egészségügyi Intézmény 2016.10.17. 1 2016.10.17. 2 2016.10.17. 3 A TUMORMARKEREK TÖRTÉNETE I. ÉV FELFEDEZŐ
RészletesebbenA vastagbélhám sejtkinetikai változásainak vizsgálata gyulladásos vastagbélbetegségekben a gyulladás szövettani aktivitásának függvényében
A vastagbélhám sejtkinetikai változásainak vizsgálata gyulladásos vastagbélbetegségekben a gyulladás szövettani aktivitásának függvényében Doktori (PhD) dolgozat Gastroenterológia c. PhD program keretében
RészletesebbenGége- és hypopharyngealis rákok jellemzése
Gége- és hypopharyngealis rákok jellemzése Tumorméret és vaszkularizáció Eredeti Lukits Júlia 1 *, Döme Balázs 1,2, Juhász Attila 3, Paku Sándor 2, Tímár József 1,2, Répássy Gábor 4 1 Országos Onkológiai
Részletesebbentranszporter fehérjék /ioncsatornák
Sejtpenetráló peptidek biológiailag aktív vegyületek sejtbejuttatásában Bánóczi Zoltán MTA - ELTE Peptidkémiai kutatócsoport megalakulásának 50. évfordulója 2011.12.09 Sejtpenetráló peptidek rövid, pozitívan
RészletesebbenAz immunválasz akadálymentesítése újabb lehetőségek a daganatok a immunterápiájában
a Magyar Tudományos Akadémia Biológiai Osztály, Immunológiai Bizottsága és a Magyar Immunológiai Társaság Immunológia Világnapja - 2016 Az immunválasz akadálymentesítése újabb lehetőségek a daganatok a
Részletesebben